A tárgy neve. GYAKORLATI METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Meghirdető tanszék(csoport) SZTE JTFK Földrajz Tanszék Felelős oktató:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tárgy neve. GYAKORLATI METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Meghirdető tanszék(csoport) SZTE JTFK Földrajz Tanszék Felelős oktató:"

Átírás

1 A tárgy neve GYAKORLATI METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Meghirdető tanszék(csoport) SZTE JTFK Földrajz Tanszék Felelős oktató: Oláh Ferenc Kredit 1 Heti óraszám 1 típus Szeminárium Számonkérés Gyakorlati jegy Teljesíthetőség feltétele Párhuzamosan feltétel Előfeltétel Általános természeti földrajz Helyettesítő tárgyak Periódus Tavaszi félév, évente Javasolt félév 6. Kötelező vagy kötelezően Biológia, Kémia, Fizika, stb.. választható AJÁNLOTT IRODALOM KERÉNYI A. : Környezettan, Mezőgazda Kiadó, Budapest, MIKA J.: A globális klímaváltozásról, Fizikai Szemle, 9. pp PÉCZELY GY.: Éghajlattan, Tankönyvkiadó, Budapest, RAKONCZAI J.: Globális környezeti problémák, Lazi Bt. Kiadó, Szeged,

2 A TANTÁRGY RÉSZLETES TEMATIKÁJA Alapfogalmak. Időjárás, éghajlat. A légkör összetétele, felépítése. A meteorológia a földtudományok körébe tartozik. Feladata a Föld levegőburkában lejátszódó fizikai jelenségek elemzése, tér- és időbeli lefolyásának feltárása, okaik magyarázata, jövőbeli fejlődésük előrejelzése, a földfelszínnel és a bioszférával fennálló kölcsönhatásaik tisztázása. Az éghajlattan a meteorológia része, és feladata a légkör fizikai jelenségeinek adott térben, adott időben lejátszódó változásainak, állapotainak, tulajdonságainak mérhető módon való észlelése, statisztikus értékelése, e jelenségek lényegi vonásainak megállapítása, rendszerezése. Idő időjárás - éghajlat fogalmak tartalmi azonosságai: adott helyre vonatkoznak, a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak rendszerét jelentik, valamint ezen folyamatok egymással és a környezettel is állandó kölcsönhatásban állnak; és különbsége: csak a vonatkoztatási időben nyilvánul meg (időpillanat, néhány óra-nap, több évtized). Éghajlat kibővített definíciója: földrajzilag elhatárolható térben, korlátozott keretek között végbemenő időjárási kilengések szabályozott rendszere. Az éghajlati meteorológiai vizsgálatok elsősorban a légkör legalsó, a felszínnel érintkező néhány méteres vastagságú rétegét célozzák, de a felsőbb légrétegek vizsgálata is egyre fontosabb, gyakorlati okokból. Az éghajlat nem állandó, meghatározó elemeinek hosszabb távú változása az időjárási kilengéseket és ezek egyensúlyi állapotát megváltoztatja, a földtörténeti múltban többször megváltoztatta, és a jövőben is megváltoztathatja. Az éghajlat állandósága viszonylagos, csak néhány évezrednyi időtartamra értelmezhető. Földünk légköre számos gáz keveréke, de benne szétszórt (diszperz) állapotban különféle cseppfolyós és szilárd anyagokat is találunk. Összetétele: A; légköri levegő gázainak relatív gyakorisága alapján: fő összetevők nitrogén, oxigén, argon, szén-dioxid; nyomgázok más nemesgázok, metán, hidrogén, ózon, vízgőz, stb. ; aeroszol részecskék. B; alkotóinak mennyisége időben és térben mennyire állandó: állandó gázok nitrogén, oxigén, nemesgázok; változó gázok szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon; erősen változó gázok vízgőz, szén-monoxid, ammónia, kén-dioxid, stb.; Légkörünk kiterjedése (vastagsága) nagyon nehezen és csak tág határok között becsülhető meg ( km). Légkörünk tömege mérések alapján megbízhatóan számítható: 5,275 x10 15 tonna, a Föld szilárd tömegének egymilliomod része. Tömegének több mint 95%-a az alsó 20 km-es rétegben található. A légkör szerkezete: A; homoszféra az alsó km-es rétege, itt a kémiai összetétele és az átlagos molekulatömege állandó; B; heteroszféra a homoszféra fölötti rész, kémiai összetétele és az átlagos molekulatömege a magasság függvényében változik, csökken. A légkört hőmérsékletének alakulása alapján is tagolhatjuk: 2

3 A; troposzféra a felszíntől km-es magasságig, ebben a zónában a hőmérséklet 100 méterenként átlagosan 0,65 0 C-kal csökken, itt található a vízgőz túlnyomó része, itt játszódik le az időjárási jelenségek többsége. B; sztratoszféra fölső határa kb. 50 km, a troposzférával érintkező alsó határa a tropopauza, ahol megáll a hőmérséklet-csökkenés, a sztratoszféra alsó részében közel állandó a hőmérséklet, míg fölső felében az ózon jelenléte miatt hőmérséklete jelentősen megnő. C; mezoszféra fölső határa km, hőmérséklete fokozatosan csökken, a légkör leghidegebb része. D; termoszféra (ionoszféra) fölső határa kb km, hőmérséklete C fölé is emelkedhet, ionizált rétegek jelenléte. E; exoszféra kiterjedése bizonytalan, hőmérséklete C körüli értékre becsülhető. A fenti tagolás a földi légkör egészének átlagos értékeit mutatja, a földrajzi hely, évszak függvényében ettől jelentősen eltérő értékek is kialakulhatnak. Hőmérséklet, légnyomás, szél, felhőzet, csapadék. A hőmérséklet az anyag molekuláinak rendszertelen, véletlenszerű mozgásából a hőmozgásból- származó átlagos kinetikai energiájával arányos, mérhető fizikai mennyiség. Mérését könnyen reprodukálható értékek teszik lehetővé. Leggyakrabban ma is a Celsius-féle hőmérsékleti skálát használjuk. Ennek 0 0 C pontja az egy atmoszféra nyomású, tiszta jég és víz keverék hőmérséklete, míg C pontja az egy atmoszféra nyomáson forrásban lévő víz hőmérséklete. A hétköznapi gyakorlatban nem használjuk az abszolút hőmérsékleti skálát, az ún. Kelvin-skálát, amelyben 0 0 K= C. Az időjárási, éghajlati jelenségek jellemzően a troposzférában játszódnak le, ahol a levegő hőmérséklete függ a magasságtól, a légtömeg vízszintes és függőleges irányú mozgásától. A légnyomás egységnyi felületre ható, fölötte lévő levegő tömegéből származó nyomóerő. Alapegysége a fizikai atmoszféra (1 atm), amely = Pa = 1 013,25 mb = 760 Hgmm. A légnyomás a magasság növekedésével exponenciálisan, a légoszlop közepes hőmérsékletével fordított arányban csökken. A levegő mind függőleges, mind vízszintes irányú mozgást végez. A légáramlások nagy részénél a függőleges komponens nagysága a vízszinteshez képest elhanyagolható, azonban mind a felemelkedő, mind a süllyedő légtömegekben az időjárás alakulását alapvetően meghatározó fizikai változások játszódnak le. Függőleges elmozdulást több tényező idézhet elő: a földfelszín eltérő fölmelegedése következtében kialakuló konvektív feláramlások (termikek); orográfiai akadályok; felszíni súrlódás miatti örvényes/turbulens mozgások; különböző hőmérsékletű és sűrűségű légtömegek találkozása (frontfelületek felsiklás/ alácsúszás, hullámmozgás). A légtömegek vízszintes irányú elmozdulása a szél. Jellemezhető az irányával (azzal az égtájjal jelöljük, ahonnan fúj), és a sebességével (m/s, vagy km/h). Kiváltója a légnyomás vízszintes síkban való egyenlőtlen eloszlása, ennek mértékét a bárikus gradiens adja meg. Ez egy adott pontban a legerősebb nyomásváltozás irányát és nagyságát mutatja meg. Az áramlás sebességét módosítja a felszínközeli súrlódás és a levegőrészecskék egymásközti súrlódása, irányát 3

4 pedig elsősorban a Föld forgásából származó kitérítő erő, az úgynevezett Coriolis-erő, lokálisan pedig a domborzat és a felszínközeli súrlódás. A fenti tényezők eredőjeként, de tapasztalati tényként is rögzíthető: az északifélgömbön a talajközeli légáramlás irányát alapul véve balra előre található az alacsony nyomású és jobbra hátra a magas nyomású hely. A légkörben a víz gáz, folyadék és szilárd halmazállapotban egyaránt jelen van. A troposzférában található a légköri vízkészlet 99%-a. Ez a víz állandó fázisátalakulásban van, ennek leglényegesebb eleme a kondenzáció vagy kicsapódás (gáz-folyadék, vagy gáz-szilárd fázis). Felületi kondenzáció esetén (talajfelszín, növényzet, épületek, stb.) harmat, dér, zúzmara keletkezhet. Térfogaton belüli kondenzáció során egyszerre nagyon sok apró vízcsepp vagy jégkristály válik ki, ekkor keletkezik a köd és a felhő. Köd = talajközeli felhő. Felhő: a légkörnek olyan összefüggő része, amelyben olyan nagy számban lebegnek az apró vízcseppek és/vagy jégkristályok, hogy a fény útjában akadályt jelentenek. Tökéletesen tiszta levegőben a telítettségi gőznyomás hatszorosa kellene a kondenzáció beindulásához. Ilyen a természetben nem fordulhat elő. A kondenzációt a levegőben lévő aeroszol részecskék kondenzációs magvakként rendkívüli mértékben elősegítik: molekulárisnál méretnél jóval nagyobb vízcseppek létrehozása és higroszkóposságuk miatti oldódásuk révén minimális túltelítettség esetén is elindulhat a kicsapódás, a felhőképződés. A felhő diszperz rendszer, azaz a levegő mint oldószer a sok egymástól független vízcseppet vagy jégkristályt mintegy oldott anyagként tartalmazza. Felhő (köd) képződése párolgás révén akkor történik, ha a párolgó vízfelszín magasabb hőmérsékletű, mint a fölötte lévő levegő. Felhő (köd) képződés a levegő lehűlése révén is bekövetkezhet. A levegő lehűlése végbe mehet a; érintkezéssel meleg levegő érkezik hideg felszín fölé => áramlási köd; b; kisugárzással hideg felszín-hideg levegő további hűlése => sugárzási köd; c; keveredéssel közel telített, különböző hőmérsékletű légtömegek keverednek =>keveredési köd; d; adiabatikus folyamatokkal nagy tömegű levegőtestek felemelkedése konvektív feláramlások, orográfiai okok, eltérő hőmérsékletű és sűrűségű légtömegek találkozása, és adott légtömeg tartósan ingatag egyensúlyi állapota miatt =>valódi felhők kialakulása. Felhőfajták: 1; alakjuk és szerkezetük szerint megkülönböztetünk réteges (sztrátusz-típusú) és gomolyos (kumulusz-típusú) felhőket. 2; a felhőalap magassága szerint három csoport, alacsony szintű- (2 km-ig), középmagas szintű- (2-6 km között), és magas szintű felhők különíthetők el. A legfontosabb 10 alap felhőtípus: alacsony szintű rétegfelhő (Stratus), alacsony szintű réteges gomolyfelhő (Stratocumulus); középmagas szintű rétegfelhő (Altostratus), középmagas szintű réteges gomolyfelhő (Altocumulus); magas szintű rétegfelhő (Cirrostratus), magas szintű gomolyos rétegfelhő (Cirrocumulus), pehelyfelhő (Cirrus); gomolyfelhő (Cumulus), zivatarfelhő (Cumulonimbs), esőrétegfelhő (Nimbostratus); Csapadék: a légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Felszíni vagy mikrocsapadék: harmat, dér, zúzmara. 4

5 Hulló vagy makrocsapadék: szitálás egyenletesen hulló apró cseppek, minimális mennyiségű csapadék; ónos szitálás szitálás fagypont alatti felszín közeli hőmérséklet; eső tartósan, egyenletesen hulló nagyobb vízcseppek, jelentős csapadék; havazás hatszög alakú jégkristályokból álló szilárd csapadék, hótakaró: sok levegőzárvány miatt kis sűrűségű, jó hőszigetelő; záporos csapadékok rövid időtartamú, változékony intenzitású, nagy cseppekből álló, nagy mennyiségű csapadék; havas eső vegyes csapadék, változó intenzitású is lehet; hódara nagy méretű, laza szerkezetű gömbökké deformált hókristályok, fagypont alatti talaj közeli hőmérséklet; jégdara nagy méretű, tömör, kemény, sima felszínű kerek jégkristályok, fagypont fölötti talaj közeli hőmérséklet; jégeső igen nagy méretű, réteges, kerekded jégdarabok heves záporesővel elsősorban nyáron, lokális, rendkívül nagy kárt okozhat; ónos eső kialakulásához inverziós hőmérsékleti rétegződés szükséges, szilárd halmazállapotú csapadék fagypont fölötti légrétegen átjutva megolvad, a felszín közelében fagypont alatti légrétegben túlhűl, a felszínre érve azonnal megfagy, rendkívül nagy károkat okozhat; Légköri frontok, melegfront, hidegfront. Légtömeg: nagy kiterjedésű, fizikai jellemzőiket tekintve közel egynemű légtestek. Mozgásuk során tulajdonságaikat (egyensúlyi hőmérséklet, vízgőztartalom, átlátszóság) a felszín jellemzői alakítják. Ha egy adott hely fölé az évszaknak megfelelő ottani egyensúlyi hőmérsékletnél hidegebb levegő kerül, hideg-, ha az egyensúlyi hőmérsékletnél melegebb levegő kerül, akkor meleg légtömegről van szó. Amikor hideg légtömeg meleg felszín fölé érkezik, attól hőt vesz fel és felmelegedik, egyensúlyi állapota ingataggá válik, záporos csapadékok kialakulását eredményezve. Amikor meleg légtömeg hideg felszín fölé érkezik, lehűl, egyensúlyi állapota megszilárdul, a konvektív feláramlások megszűnnek, homályossága nő. A légtömegeket földrajzi származásuk szerint is csoportosíthatjuk. Közép-Európa fölött az alábbi földrajzi eredetű légtömegek jelenhetnek meg: Sarkvidéki légtömeg: minden évszakban hideg, egyensúlyi helyzete ingatag, erős gomolyfelhő képződés, záporos zivataros csapadékhajlam, kivételesen nagy átlátszóság jellemzi. Északi-Jeges-tenger. Mérsékelt övi tengeri légtömeg: nyáron hideg, ingatag egyensúlyi állapotú, télen meleg légtömeg, magas páratartalma miatt csapadékot ad. Észak-Atlantióceán. Mérsékelt övi szárazföldi légtömeg: nyáron meleg, télen hideg (extrémen hideg), csekély páratartalmú, stabil légtömeg. Kelet-Európa, Nyugat-Szibéria. Szubtrópusi légtömeg: tengeri, páratartalma magas, szennyezett, bő csapadék lehetősége, Atlanti-óceán szubtrópusi öve; szárazföldi, jelentős páratartalmú, erősen szennyezett, bő csapadék lehetősége, Észak-Afrika és Arábia. Egyenlítői légtömeg: magas légkörben, nyáron is csak ritkán, meleg, magas páratartalmú. Afrika és az Atlanti-óceán trópusi területéről. 5

6 Közép-Európa fölött leggyakrabban a szubtrópusi és a mérsékelt övi, valamint a mérsékelt övi és a sarki légtömegek találkoznak. A fizikai tulajdonságaikban élesen különböző légtömegek határán találjuk az időjárási frontfelületet. Ennek a felszínnel való metszésvonala az időjárási front. A légtömegek hőmérséklet és szélsebesség különbsége a magassággal változik, így a frontfelület a felszínhez képest (általában 1 0 -nál kisebb, igen lapos szög alatt) görbült felület. A frontfelület mozog, vele párhuzamosan emelkedő légmozgások (anafront) és süllyedő légmozgások (katafront) alakulnak ki. Melegfront: a meleg légtömeg az aktív, gyorsabb mozgású, fokozatosan teret hódít a hidegebb légtömeg rovására, mintegy felsiklik rá =>felsiklási front. Gazdag, változatos felhőzet jellemzi: cirrus-cirrostratus-altostratus-nimbostratus. Széles, a frontvonal előtti csapadékzóna, egyenletes, tartós csapadék. Lassú mozgású, a front előtt a légnyomás süllyedése, csapadékhullás jellemzi, a front áthaladása után a légnyomás süllyedése megáll és a csapadékhullás befejeződik, az ég kitisztul. Hidegfront: a hideg légtömeg az aktív, gyorsabb mozgású, fokozatosan teret hódít a melegebb légtömeg rovására. Jelentős függőleges mozgások a frontfelület mentén =>két típusú hidegfront. Elsőfajú hidegfront: meleg levegő alá benyomuló hideg légtömeg passzív felsikló felületet ad (anafront). Lassúbb, kevésbé energikus. Felhőzete: cumulonimbus-nimbostratus-altostratus-cirrostratus-cirrus. Keskenyebb, elsősorban front utáni csapadékzóna, záporos majd egyenletes csapadékhullás. Másodfajú hidegfront: gyors mozgású, energikus típus, a hideg levegőék orránál heves feláramlás, a frontfelület magasabb részein aktív lesiklási felület (katafront). Felhőzete: nem túl széles, falszerű cumulonimbus-szegélyein cirruscirrostratus-a front mögött cumulus-lokálisan cumulonimbus. Heves záporok, helyi zivatarok. A hidegfrontok gyorsabb mozgásúak, a front átvonulását a légnyomás hirtelen, jelentős emelkedése, a hőmérséklet jelentős visszaesése, viharos szél és kitisztuló égbolt jelzi. Ál-hidegfront: főleg másodfajú hidegfrontok előtt, nyáron, a kifutó szél hatására erőteljes feláramlás, majd cumulonimbus felhőzet alakul ki, és ebből rövid, heves záporeső hull. Okklúziós front: záródott front, létrejöttéhez háromféle légtömeg kell. Hidegfronti okklúzió: a hűvös légtömegre meleg levegő nyomul (melegfront), majd ezt a rendszert utoléri egy gyors, hideg légtömeg (hidegfront) amely nemcsak a meleg levegő alá, hanem az előtte lévő hűvös levegő alá is benyomul, kialakul egy kevert front kevert felhőzettel és csapadékkal. Nyáron jellemző. Melegfronti okklúzió: a hideg légtömegre meleg levegő siklik fel (melegfront), majd ezt a rendszert utoléri egy gyorsabb, hűvös légtömeg (hidegfront) amely felsiklik a hideg légtömegre is, a hideg front megelőzi a felszínen lemaradó melegfrontot, kevert felhőzet lesz jellemző kevert csapadékkal. Téli jelenség. Veszteglő front: általában helyi orografikus hatásra a front mozgása lelassul, megáll. Tartósan fennmaradhat ez a helyzet, bőséges csapadékhullás jellemzi. A Kárpát-medencében gyakori jelenség. A felszín inhomogén összetételéből származó eltérő felmelegedés és az élénk domborzat erősen módosítja a frontok 6

7 szabályszerű viselkedését. Tengerparti területeken a téli és a nyári évszakban gyakran alakulnak ki álfrontok. A Kárpát-medencében télen nem ritka jelenség az álcázott front, és az orografikus okklúziós front. Ciklonok, ciklonális időjárási helyzetek. Izobár: azonos légnyomású helyeket összekötő görbe. Izobár térképeken jellegzetes zárt koncentrikus izobárok által körülhatárolt alacsony illetve magas légnyomású területek ismerhetők fel. Az alacsony nyomásúak a ciklonok, míg a magas nyomásúak az anticiklonok. Megkülönböztetünk mérsékelt övi és trópusi ciklont. Közöttük számos különbség van: keletkezésük helye, módja, méreteik, bennük kialakuló nyomáskülönbség mértéke, frontok jelenléte illetve hiánya. A legkisebb légnyomást a ciklonok középpontjában mérhetjük. Ennek megfelelően az izobár felületek a ciklonban lefelé öblösödő tölcsér alakban helyezkednek el. A szél az északi-félgömb ciklonjaiban az óramutató járásával ellentétes irányban fúj, de a felszínközelben a súrlódás miatt a ciklon belseje felé térül. Emiatt ott erős feláramlás alakul ki, ami kedvez az intenzív felhő- és csapadék képződésnek. A mérsékelt övi ciklonok keletkezését a Bjerknes Solberg elmélet magyarázza. Egymással szemben mozgó hideg-meleg légtömegek határfelületén a sűrűség különbség, a levegő összenyomhatósága, a gravitáció és a Föld forgása miatt akár néhány ezer km hosszúságú, növekvő amplitúdójú labilis hullámok alakulnak ki. A betüremkedő meleg levegő nyelv csúcsánál alacsony nyomás jön létre további teret biztosítva újabb meleg légtömeg számára. Így létrejön egy egymástól frontokkal elválasztott hideg és meleg szektor. A kialakult fiatal ciklonban az örvénylés fokozódik, az egész rendszer kelet felé sodródik, az átvonulási területén meleg-, majd hidegfronti felhőzet és csapadék jelentkezik, közben a hidegfront ha rendszer nem kap újabb meleg légtömeg utánpótlást-, gyorsabb mozgása révén utoléri a melegfrontot, létrejön az okklúzió, majd a ciklon elhal. Közép-Európát érintő ciklonok leggyakrabban Izland, az Észak- Atlanti-óceáni medence térségében keletkeznek, de főleg ősszel és télen a Mediterráneum térsége is jelentős ciklonképződési hely. Az Észak-atlanti térségből az év minden szakában érkezhetnek ciklonok Közép- Európa fölé. Meleg- és hidegfronti felhőzetük és csapadékuk gyakorisága, időtartama, aránya, mennyisége annak függvénye, hogy hol található a ciklon középpontja, mekkora a kelet felé sodródás sebessége, kap-e hőutánpótlást, illetve a domborzat milyen módon és mértékben hat a ciklon pályájára. A nyári hónapok ciklonjai mérséklik a nagy meleget, általában bő csapadékot szolgáltatnak. A téli ciklonok enyhítik a hideget, gyakori, jelentős havazást idéznek elő. A trópusi ciklonok egységes, instabil meleg-nedves légtömegben képződnek. Az instabilitás rendkívül heves feláramlásokban oldódik, a légrészecskéknek a középpont körüli gyors forgását előidézve. A trópusi ciklonok jóval kisebb átmérőjűek, így bennük sokszorosan nagyobb légnyomáskülönbségek alakulhatnak ki, amelyek következménye a rendkívül erős szél, és rendkívül intenzív záporos, zivataros csapadékhullás. A trópusi ciklonokban nincsenek időjárási frontok. Keletkezésük jellemzően 26 0 C-nál melegebb felszíni vízhőmérsékletű 7

8 trópusi melegtengerekhez kötődik. Ilyenek a Csendes-óceán nyugati területei, a Karib-tenger térsége, az Indiai-óceán nyugati térsége. Ritkábban Mexikó csendes-óceáni partvidéke, valamint a Bengáli-öböl térsége is alkalmas trópusi ciklonok kialakulására. Anticiklonok, anticiklonális időjárási helyzetek. Az anticiklonokban a nyomáseloszlás a ciklonéval ellentétes. A középpontban a légnyomás maximuma van és a szegélye felé fokozatosan csökken. Az izobár felületek kupola alakúak, a szél az északi félgömb anticiklonjaiban a középpont körül az óramutató járásával megegyező irányban fúj, de a felszín közelében a súrlódás miatt spirálisan kifelé tartó szétáramlás alakul ki. Az emiatt létrejött leszálló légmozgások felhőoszlató hatásúak. Közép-Európa időjárásában, éghajlatában meghatározó anticiklonok az év egészében kialakulhatnak az Azori-szigetek térségében. Nagyon erős, fejlett anticiklonok képződhetnek Belső-Ázsia, Szibéria szárazföldi területei fölött a téli félévben. Ekkor a két terület anticiklonjai között kialakulhat az úgynevezett Vojejkov-tengely, amely egy magas nyomású néhány száz km széles sáv Közép-Európa fölött. Ilyenkor száraz, tiszta, nagyon hideg légtömeg üli meg a Kárpát-medencét is, erős fagyokat okozva. A nyári anticiklonok az Azoritérségből származnak és száraz, meleg-forró légtömegük eredményeként több hőségnap is felléphet. Hatásaik erőssége szintén függ tartósságuktól, középpontjuk helyzetétől, pályájuktól. Felszín-légkör kölcsönhatás, helyi éghajlatok: erdőklíma, városklíma. Adott terület éghajlatát alapvetően meghatározza annak hő- és vízellátottsága, amelyek viszont döntő mértékben a felszín anyagi és alaki tulajdonságainak függvényei. A Napból érkező rövidhullámú sugárzás 25%-a a légkörről, 5%-a felszínről visszaverődik; 25%-a a légkörben és 45%-a a felszínen átalakul hosszúhullámú hősugárzássá. Ezt a felszín kisugározza a légkörbe, ahol egy része szétszóródik, egy része kijut a légkörből, de jelentékeny hányada visszasugárzódik a felszínre (üvegházhatás). A légkör felmelegedése a felszínközeli rétegben indul meg és konvekcióval jut el a hő a felsőbb rétegekbe. A vízellátottság szempontjából figyelembe kell venni a Világóceán vízkészletét, a szárazföldek folyékony vízkészletét, a hó és jég formájában megjelenő vízkészletet, valamint a legnagyobb arányú vízforgalmat lebonyolító légköri vízkészletet. A hő- és vízellátottság különböző számszerűsíthető mutatói alapján (közvetlen sugárzás, szórt sugárzás, globál sugárzás, kisugárzás, visszasugárzás, potenciális párolgás, tényleges párolgás, evapotranszspiráció, csapadék mennyisége, -minősége) megadhatjuk bármely terület éghajlati jellemzőit. Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma. Utóbbinak két sajátos típusát tekintjük át: az erdőklímát és a városklímát. Globális felmelegedés, ózonlyuk problémája. A Föld légköre egyfajta hőcsapdaként működik. Évmilliók alatt egy törékeny egyensúly közeli állapot alakult ki bolygónkon, melyben a légköri gázok mennyisége, minősége, arányai azt eredményezték, hogy Földünk középhőmérséklete csak szűk tartományban változott. Az emberi tevékenység 8

9 azonban az utóbbi évben egyre fokozódó mértékben alakítja a légkör összetételét, elsősorban a legfontosabb üvegházhatású gázok mennyiségét illetően. A legfőbb üvegházhatású gáz a vízgőz, ennek légköri mennyisége azonban minimálisan emberfüggő. A szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxidok, a freonok különböző mértékben felelősek az üvegházhatásért. A légkör széndioxid tartalma ezen időszak alatt 30%-kal nőtt, döntően az utóbbi néhány évtizedben. Hasonló ütemű és tendenciájú a nitrogén-oxidok növekedése, míg a metán mennyisége lassúbb, egyenletes ütemben nőtt. A freonok kis mennyiségben kerültek a légkörbe, de egységnyi tömegük a legjelentősebb üvegházhatást váltja ki. Az ózonpajzs károsítása miatt napjainkra mindenütt beszüntették a gyártását, felhasználását, így a későbbiekben már csökkenő mértékben érvényesül hatásuk. Az üvegházhatás biztosan növekedett, kérdés, hogy a kimutatható globális hőmérséklet növekedés (140 év alatt 0,6 0 C), milyen arányban magyarázható természetes okokkal és milyen mértékben írható az emberi tevékenység rovására. Napjainkban a kutatók többsége a hőmérséklet emelkedés 25%-át tartja természetes okokból bekövetkezettnek, 75%-át pedig antropogén eredetűnek. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor azt éghajlatváltozásként kell értelmezni. Szintén globális éghajlati probléma az ózonlyuk. A légköri oxigén (O 2 ) a Nap rövidhullámú sugárzásának hatására részben átalakul ózonná (O 3 ), ami azonban rövid idő alatt elbomlik és visszaalakul O 2 -vé. A keletkezés-bomlás folyamata a sztratoszférában játszódik le, és a Föld léte során egy egyensúlyihoz közeli állapot alakult ki, ennek az eredménye az összefüggő sztratoszférikus ózonréteg. Ez a réteg védi meg a földi élővilágot a Nap erős UV-sugárzásától. Az 1980-as évek elején tudták először kimutatni, hogy a Déli-sarkvidék fölött jelentősen elvékonyodott ez az ózonréteg. Ennek okaként az igen alacsony hőmérsékletű, poláris sztratoszférikus felhőkben felhalmozódott freonok (halogénezett szénhidrogének) ózonbontó hatását jelölték meg. Hangsúlyozni kell a probléma fontosságát a földi élet létének veszélyeztetése-, de azt is tudni kell, hogy ez csak elvékonyodása az ózonrétegnek, csak évszakos jelenség, és az utóbbi években a mértéke is csökkent. Főbb klímatípusok jellemzése, klímadiagramok elemzése. Az éghajlat összetett, komplex jelenség, ezért olyan tökéletes éghajlati felosztást, amely a hatótényezők sokaságát, azok bonyolult kapcsolatát mind figyelembe vehetné, nem lehet készíteni. Ezért minden éghajlati osztályozás csak kiválasztott, adott szempontból döntőnek tekintett éghajlati hatótényezők figyelembe vételével készült. Korábban születtek meg a leíró jellegű osztályozások (Köppen-féle, Trewartha-féle, Thornthwaite-féle, Budiko-féle, Troll-féle felosztás), majd sorra a genetikus jellegű osztályozások (Hettner-féle, Flohnféle, Aliszov-féle rendszer). Ez utóbbiak hátránya, hogy a tényleges éghajlatok részleteit nem tudja figyelembe venni, így klímaterületek elhatárolására nem alkalmasak. Ezért használjuk leggyakrabban ma is 1; a Köppen-féle (részletezve), Af állandóan csapadékos esőerdő Aw - időnként száraz szavanna Bs - sztyepp klíma rövid csapadékos időszakkal 9

10 Bw - sivatagi éghajlat Cw - meleg-mérsékelt, téli szárazsággal, nyári csapadékkal (kontinentális) Cs - meleg-mérsékelt, nyári szárazság, téli csapadék (mediterrán klíma) Cf - meleg-mérsékelt, egyenletes évi csapadékeloszlás (óceáni klíma) Df - hideg telű, egyenletes évi csapadékeloszlás Dw - hideg telű, nyári csapadék, téli szárazság ET - tundra éghajlat, rövid nyári vegetációs periódussal EF - állandó fagy éghajlata EH - magashegységi éghajlat illetve 2; a Trewartha-féle felosztást. Az időjárási elemek mérése, műszerek. Meteorológiai állomás műszerezettsége. Időjárás előrejelzése. Az időjárás rövid-, közép-, és hosszabb távú előrejelzése megkívánja az időjárási elemek rendszeres, szabályos mérését, az adatok rögzítését, tárolását. Globális sugárzás mérése: napi, havi, évi összege a mért adatokból meghatározható. Robitsch-féle napsugárzás író. Napfénytartam: Campbell Stokes féle napfénytartam mérő, szalagjainak kiértékelésével meghatározható a napi, havi, évi napfénytartam (napsütéses órák száma). Léghőmérséklet: angol-házikóban, a felszín fölött 2 m-es magasságban elhelyezett hőmérőkkel, hőmérséklet író berendezéssel (termográf). Az adatok összesítésével meghatározható a napi, havi, évi, abszolút minimum, maximum, a napi, havi, évi középhőmérséklet, a napi, havi, évi, abszolút ingás, a napi, havi, évi közepes ingás értéke. Páratartalom: mérő, író berendezésekkel történik (higrométer, higrográf), kombinált műszerek (termo-higrográf, termo-higro-barográf). Légnyomás: barométer, aneroid, barográf szolgál az adatok mérésére, rögzítésére. Szélirány, szélsebesség: Wind-féle szélzászló, kanalas szélsebességmérő, forgószárnyas szélsebességmérő, valamint ezek gráffal (íróberendezéssel) kombinált változatai. Csapadékmennyiség: csapadékmérő edény, illetve csapadékíró berendezés. Párolgás: párolgásmérő kád, illetve párolgásíró berendezés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásának megtekintése. Szeged: Az OMSZ szegedi mérőállomásán automata regisztráló berendezések működnek, automatikus adattovábbítással. Kecskemét: Az MH Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison működik, automata regisztráló berendezésekkel, automatikus adattovábbítással az OMSZ felé, de a magasabb légköri időjárás-felderítő repülések adatainak személyes kiértékelési lehetősége is biztosított. Érdekesebb, látványosabb, engedéllyel megtekinthető. Zárthelyi dolgozat a fenti témakörökből. 10

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Légtömegek és időjárási frontok. Dr. Lakotár Katalin

Légtömegek és időjárási frontok. Dr. Lakotár Katalin Légtömegek és időjárási frontok Dr. Lakotár Katalin Mozgó levegőrészek hosszabb-rövidebb ideig nyugalomba kerülnek földrajzi tulajdonságaiban egynemű terület fölött levegő felveszi környezetére jellemző

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

Függőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin

Függőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes

Részletesebben

K n o d n e d n e z n ác á i c ó ó a a lég é k g ö k r ö be b n fel f h el őnek ek va v g a y g k dn d ek ek nevez ez ü z k k a a lég

K n o d n e d n e z n ác á i c ó ó a a lég é k g ö k r ö be b n fel f h el őnek ek va v g a y g k dn d ek ek nevez ez ü z k k a a lég Kondenzáció a légkörben Troposzféra: a légköri víz 99%-a. A víz állandó fázisátalakulásban van, az adott terület időjárása szempontjából leglényegesebb a kondenzáció (kicsapódás) kicsapódás). A légköri

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat

: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat Tantárgy megnevezése: Éghajlattan I., FDB1301, KVB2003 A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly Heti óraszám: 2+0 a kredit értéke: 3 A számonkérés módja: gyakorlati jegy Elsajátítandó ismeretek 1. hét A meteorológia

Részletesebben

Felhők az égen. Dr. Lakotár Katalin

Felhők az égen. Dr. Lakotár Katalin Felhők az égen Dr. Lakotár Katalin Felhők: diszperz rendszereket, a fény útjában jól látható akadályt képeznek. Akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

Általános klimatológia gyakorlat

Általános klimatológia gyakorlat Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Felhőképződés dinamikai háttere

Felhőképződés dinamikai háttere Felhőképződés dinamikai háttere III. Gyakran a felhőképződés több, egymással párhuzamosan zajló folyamat eredményeként keletkezik Felhő- és csapadékképződési folyamatok 3 alaptípus, 5 módozat I. Felhajtóerő

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (H) A LÉGKÖR ÁLTALÁNOS CIRKULÁCIÓJA Sümeghy Zoltán sumeghy@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA A meteorológia szó eredete Aristoteles: : Meteorologica Meteorologica A meteorológia tárgya: az ókorban napjainkban Ógörög eredetű szavak a meteorológiában: kozmosz, asztronómia,

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:

Részletesebben

FELHŐ-, KÖD- ÉS CSAPADÉKKÉPZŐDÉS

FELHŐ-, KÖD- ÉS CSAPADÉKKÉPZŐDÉS FELHŐ-, KÖD- ÉS CSAPADÉKKÉPZŐDÉS Magasság (m) FONTOS: A felfelé emelkedő levegő részecskék NEM azért hűlnek, mert hidegebb légrétegbe érkeznek!!! Azért hűlnek, mert kitágulnak!!! Kitágul és hül Összenyomódik

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A légkör anyaga és szerkezete

A légkör anyaga és szerkezete A légkör anyaga és szerkezete Mennyiségük hosszabb időn át változatlan. Nitrogén Oxigén nemesgázok A légkör összetétele A Földünket körülvevő gázréteg a légkör, vagy ATMOSZFÉRA. A légkör különböző gázok

Részletesebben

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

FOGALMAK. exoszféra:

FOGALMAK. exoszféra: FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok: változó

Részletesebben

LÉGKÖRTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

LÉGKÖRTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ LÉGKÖRTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013

Részletesebben

dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék

dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Meteorológia előadás dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Kurzus tematika 1. Légkör vertikális szerkezete 2. Légköri sugárzástan 3. Légkörben ható erők 4. Általános cirkuláció

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Forgó mozgást végző légköri képződmények. Dr. Lakotár Katalin

Forgó mozgást végző légköri képződmények. Dr. Lakotár Katalin Forgó mozgást végző légköri képződmények Dr. Lakotár Katalin Mérsékelt övi ciklon Kialakulásuk: hideg és meleg légáramlatok találkozása, általában tengerfelszín felett alakulnak ki -poláris szubtrópusi

Részletesebben

Breuer Hajni. Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés

Breuer Hajni. Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés Breuer Hajni Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés A felhők kialakulása Miért keletkeznek a légkörben néha stratus (St) felhők, máskor cumulus (Cu), vagy / és cumulonimbus (Cb)

Részletesebben

Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes 1

Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes 1 Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes 1 Definíció: a légkör a bolygó szilárd tömegéhez kapcsolódó gázburok. Légkör összetétele Kiterjedése Szerkezete Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes

Részletesebben

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány

Részletesebben

LÉGKÖRTAN 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

LÉGKÖRTAN 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ LÉGKÖRTAN 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018. TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

Konvektív és rétegfelhőből hulló csapadék statisztikai vizsgálata állomási mérések alapján

Konvektív és rétegfelhőből hulló csapadék statisztikai vizsgálata állomási mérések alapján Konvektív és rétegfelhőből hulló statisztikai vizsgálata állomási mérések alapján SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Készítette: Demeter Szilvia Témavezető: Dr. Pieczka Ildikó Soósné

Részletesebben

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezeti elemek védelme I. Levegőtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta, nem szennyezett

Részletesebben

Iskola neve:. Csapat neve: Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny. 3. évfolyam III. forduló február 13.

Iskola neve:. Csapat neve: Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny. 3. évfolyam III. forduló február 13. Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve:. Csapat neve:

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

LÉGKÖR. Dr. Kerese Tibor. A légkör

LÉGKÖR. Dr. Kerese Tibor. A légkör A légkör Keletkezése: 3,9 mrd éve Hold befogása (?) kéreg töredezés magmatizmus vulkáni gázok forró őslégkör + óceán is benne Anyaga: 80% H 2 O + CO 2, SO 2, N 2 ; lehűlés víz kicsapódása vízburok +SO

Részletesebben

Meteorológiai alapismeretek 2

Meteorológiai alapismeretek 2 Meteorológiai alapismeretek 2 A nap és a föld hõsugárzása, földfelszín sugárzásháztartása Napmagasság: Ha nem lenne légkör, akkor a földfelszínre érkezõ besugárzás nagysága kizárólag a napmagasságtól függene.

Részletesebben

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia

Részletesebben

Korszerű mérés és értékelés. Farkasné Ökrös Marianna

Korszerű mérés és értékelés. Farkasné Ökrös Marianna Korszerű mérés és értékelés Farkasné Ökrös Marianna Igaz-hamis Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis! Igaz A Coriolis-erő az északi féltekén balra, míg a déli féltekén jobbra téríti el a

Részletesebben

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől

Részletesebben

FÖLDTUDOMÁNYI ALAPOK TTK-sok SZÁMÁRA

FÖLDTUDOMÁNYI ALAPOK TTK-sok SZÁMÁRA FÖLDTUDOMÁNYI ALAPOK TTK-sok SZÁMÁRA A meteorológia szó eredete Aristoteles: : Meteorologica Meteorologica A meteorológia tárgya: az ókorban napjainkban Ógörög eredetű szavak a meteorológiában: kozmosz,

Részletesebben

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem? Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. 21:00 Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem? Ihász István Tartalom Néhány gondolat a csapadékról A megfigyelésektől az előrejelzésig A modellezés alapjai

Részletesebben

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan

Dr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan Dr. Lakotár Katalin Meteorológia Légkörtan TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Biológia Kémia Fizika Földtudományok geofizika geokémia geológia óceanológia hidrológia meteorológia geográfia /földrajz/ A meteorológia helye

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 1. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 Az 1. ZH-ban

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

Stabilitás Kondenzáció. (a felhők kialakulása) Csapadékképződés

Stabilitás Kondenzáció. (a felhők kialakulása) Csapadékképződés Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés A felhők kialakulása Miért keletkeznek a légkörben néha stratus (St) felhők, máskor cumulus (Cu), vagy / és cumulonimbus (Cb) felhők? A felfelé

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért

Részletesebben

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1 Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező

Részletesebben

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati

Részletesebben

ÉGHAJLATTAN. Cziráki László 2014.

ÉGHAJLATTAN. Cziráki László 2014. ÉGHAJLATTAN Cziráki László 2014. Ökológia Az ökológia az élőlények és környezetük kapcsolatát vizsgáló tudomány Az anyagi világ szereplői rendszerbe szerveződnek Fontos az alkotóelemek egymásra hatásának

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján

Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján Témavezető: Ihász István Készítette: Gaál Nikolett Tímea Környezettan BSc III. évf. meteorológia szakirány 2012.06.06 1

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W

Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,

Részletesebben

MÉRSÉKELTÖVI ÉS TRÓPUSI CIKLONOK KELETKEZÉSE

MÉRSÉKELTÖVI ÉS TRÓPUSI CIKLONOK KELETKEZÉSE MÉRSÉKELTÖVI ÉS TRÓPUSI CIKLONOK KELETKEZÉSE Ciklonok a légkörben Ciklonok fajtái: Trópusi ciklon Szubtrópusi ciklon Mérsékeltövi ciklon Poláris ciklon Mezociklon Mérsékeltövi ciklonok szerepe: Hő, momentum,

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Részletesebben

Meteorológiai mérések és megfigyelések

Meteorológiai mérések és megfigyelések Meteorológiai mérések és megfigyelések Bevezetés A meteorológiai mérések és megfigyelések által a légkör és a felszín állapotáról nyerünk információt. A meteorológiai adatok számos megrendelőnek és felhasználónak

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Az első időjárásjelző állomásom My first Weather Station

Az első időjárásjelző állomásom My first Weather Station Az első időjárásjelző állomásom My first Weather Station Termék szám 88-49701 HU Használati útmutató GB B H C E F G Használati útmutató Figyelmesen olvassa el a használati útmutatóban foglalt biztonsági

Részletesebben

Fázisátalakulások. A víz fázisai. A nem közönséges (II-VIII) jég kristálymódosulatok csak több ezer bar nyomáson jelentkeznek.

Fázisátalakulások. A víz fázisai. A nem közönséges (II-VIII) jég kristálymódosulatok csak több ezer bar nyomáson jelentkeznek. Fázisátalakulások A víz fázisai. A nem közönséges (II-VIII) jég kristálymódosulatok csak több ezer bar nyomáson jelentkeznek. Fából vaskarika?? K Vizes kalapács Ha egy tartályban a folyadék fölötti térrészből

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben