K n o d n e d n e z n ác á i c ó ó a a lég é k g ö k r ö be b n fel f h el őnek ek va v g a y g k dn d ek ek nevez ez ü z k k a a lég
|
|
- Zsófia Hegedűsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kondenzáció a légkörben Troposzféra: a légköri víz 99%-a. A víz állandó fázisátalakulásban van, az adott terület időjárása szempontjából leglényegesebb a kondenzáció (kicsapódás) kicsapódás). A légköri kondenzáció: felületen vagy térfogaton belül. A felületi kondenzáció: : a kicsapódás a levegővel közvetlenül érintkező testek (pl. talaj, növények, épületek, elektromos vezetékek, stb.) felszínén történik ún. nem hulló vagy mikrocsapadékok, (harmat, a dér, zúzmara). A térfogaton belüli kondenzáció: : a légtömegben egyszerre igen sok apró vízcsepp, vagy jégkristály keletkezik, amelyek az addig átlátszó levegőt elhomályosítják köd vagy felhő (talajközeli vagy a magasabban fekvő légrétegben). A kettő fizikai értelemben = : felhőnek vagy ködnek nevezzük a légkör olyan összefüggő részét, amelyben az igen kisméretű vízcseppek vagy jégkristályok olyan nagy számban lebegnek, hogy a napfény (napsugárzás) útjában akadályt jelentenek. Kondenzáció előfeltétele: túltelített levegő e>e, t< tökéletesen tiszta levegőben a kondenzációs vízcsepp csak igen nagy, mintegy hatszoros túltelítettség (e 6E) esetén jelenik meg. Hatszoros túltelítettség a légkörben nem fordulhat elő. Az első cseppek vagy jégkristályok (felhőelemek) létrejöttéhez a légkörben lebegő aeroszol részecskékre, ún. kondenzációs magvakra van szükség. Szerepük: 1. A rájuk tapadó vízmolekulák már nem molekuláris, hanem jóval nagyobb vízcseppeket képeznek. Így 1-5 %-os túltelítettség elegendő. 2. A kondenzációs magvak jelentős része nedvszívó (higroszkópos), vízben feloldódnak. A vizes oldatok fölött azonos hőmérsékleten a telítési gőznyomás kisebb, mint tiszta víz fölött tovább csökken a kondenzációhoz szükséges telítettség mértéke. A telítési gőznyomás (E r ) függése a cseppsugárzástól (r) 10 C-on A légkörben lebegő kondenzációs magvak tehát biztosítják, hogy a kicsapódás már csekély túltelítettség esetén is bekövetkezzék. A levegő túltelítettsége elvileg háromféle módon következhet be: 1. csökken a fajlagos térfogat (figyelmen kívül hagyható, mert a légkörben a térfogat csökkenése csak leszálló légmozgásoknál lehet). 2. azonos hőmérsékleten és fajlagos térfogaton a gőznyomás emelkedik (bepárolgás) ha a viszonylag nagy kiterjedésű párolgó vízfelszín hőmérséklete magasabb, mint a vele érintkező levegőé. a tengerek, tavak, folyók, mocsarak fölötti ködképződés előidézője, elsősorban az őszi-téli hónapokban. 3. csökken a hőmérséklet, miközben a gőznyomás nem változik A felhők és a ködök keletkezésének legfontosabb oka: a levegő hőmérsékletének csökkenése. A levegő lehűlése a következő módokon mehet végbe: 1. Érintkezés: a levegő nálánál hidegebb felszín (fagyos talaj, hótakaró) fölé áramlik áramlási köd. 2. A felszíni kisugárzás következtében az éjszaka lehűlt talaj fölötti levegő is lehűlhet arra a hőmérsékletre, tehát a harmatpontjára vagy az alá, amelyen a benne lévő vízgőz telítetté válik. A kondenzáció csak a talaj közeli vékony rétegben zajlik kisugárzási köd. 1
2 3. Keveredés: két különböző hőmérsékletű és a telítettséghez közel álló légtömeg keveredik össze. A beálló közös hőmérsékleten a vízgőz telítetté válik keveredési köd vagy felhő. A levegőrészecskék lehűlésének, felhők keletkezésének is leghatékonyabb módja: adiabatikus tágulás,, az emelkedő (felszálló) légmozgásokban a légnyomás csökkenésének hatására. A legnagyobb kiterjedésű és vastagságú felhők a frontális emelkedések során alakulnak ki. A felhők osztályozása A kondenzáció során kialakult felhőket több szempont szerint osztályozhatjuk. A felhők alakja azokra a fizikai folyamatokra utal, amelyek létrehozták őket. Három alapvető forma: réteges vagy sztrátusz tusz típusú felhő: vízszintes kiterjedése a vastagságához képest nagy; gomolyos vagy kumulusz típusú felhő: vastagsága ga a vízszintes kiterjedéshez képest nagy; vastag rétegfelhő: : mindkét irányú kiterjedése nagy. Halmazállapotukllapotuk szerint megkülönböztetünk folyékony (vízcseppek), szilárd (jégszemek) és vegyes halmazállapotú felhőket. A felhők magasságát alsó felületüknek, az ún. felhőalapnak a talajfelszíntől mért távolságával val jellemezzük. Eszerint lehetnek alacsony szintű (2 km alatt), középmagas szintű (2-6 km között )és magas szintű felhők (6 km fölött). A halmazállapot llapot és s a magasság g között nyilvánval nvaló összefüggés van: az alacsony szintű felhők túlnyomórészt vízcseppekből állnak, a középmagas szintűek nagy része vegyes halmazállapotú, míg a magas szintű felhők kizárólag jégkristályokat tartalmaznak. Megkülönböztetjük még az ún. függőleges felépítésű felhőket, amelyeket ugyan a felhőalap magassága szerint az alacsony szintűek közé lehetne sorolni, de vastagságuk guk olyan nagy, hogy a tetejük belenyúlik lik a középmagas, sőt gyakran a magas szintű felhők tartományába. A felsorolt osztályozási szempontok szerint megkülönböztetett 10 fő felhőfajta (felhőnem) elnevezése, jelölée és s legfontosabb jellemzői: Magas szintű felhők: 1. Pehelyfelhő vagy Cirrus, Ci. Finom, rostos, fonalas szerkezetű, különálló felhők. Saját árnyéka nincs (áttetsző vagy átlátszó), általában fehér színű, gyakran selymes fényű. Majdnem kizárólag jégkristályokból áll. 2. Magas szintű gomolyos rétegfelhő vagy Cirrocumulus, Cc (bárányfelhő). Igen apró gomolyokból, bordákból tevődik össze, amelyek csoportokba, sorokba rendeződnek. Árnyékot nem vet, döntően jégkristályokból áll. 3. Magas szintű rétegfelhő vagy Cirrostratus, Cs. Vékony fehér fátyol, amely a Napot vagy a Holdat nem takarja el, de halojelenséget okoz. Főleg jégkristályok alkotják. Pehelyfelhő vagy Cirrus, Ci. 2
3 Pehelyfelhő vagy Cirrus, Ci. Magas szintű gomolyos rétegfelhő vagy Cirrocumulus, Cc (bárányfelhő). Pehelyfelhő vagy Cirrus, Ci. Magas szintű gomolyos rétegfelhő vagy Cirrocumulus, Cc (bárányfelhő). Magas szintű rétegfelhő vagy Cirrostratus, Cs. Magas szintű rétegfelhő vagy Cirrostratus, Cs. 3
4 Középmagas szintű felhők: 4. Középmagas szintű réteges gomolyfelhő vagy Altocumulus, Ac. Fehéres vagy szürke felhőréteg vagy felhőfolt, amit lapos gomolyok és s lapocskák k alkotnak. Árnyéka lehetséges. A mi szélességünkön általában vízcseppekből áll, de télen vagy magasabb szélességeken állhat jégkristályokból is. 5. Középmagas szintű rétegfelhő vagy Altostratus, As. Rostos vagy sávos szerkezetű réteg, szürkés vagy kékes kes színű. Részben vízcseppek, részben jégkristályok alkotják k (vegyes halmazállapotú), a Nap vagy a Hold csak elmosódva látszik rajta keresztül. Csapadék (eső vagy hó) hullhat belőle. Középmagas szintű réteges gomolyfelhő vagy Altocumulus, Ac. Középmagas szintű réteges gomolyfelhő vagy Altocumulus, Ac. Középmagas szintű rétegfelhő vagy Altostratus, As. Alacsony szintű felhők: 6. Alacsony szintű réteges gomolyfelhő vagy Stratocumulus, Sc. Lapos részekből vagy gomolyokból álló réteg vagy folt. Szürkés színű, helyenként sötétebb foltokkal. Gyenge csapadékot képes okozni. Általában vízcseppekből áll, de hideg időben tartalmazhat hó- és jégkristályokat is, ilyenkor halojelenséget idézhet elő. 7. Alacsony szintű rétegfelhő, Stratus, St. Egyenletes szürke felhőréteg, amelynek szerkezete a ködéhez hasonló. Vízcseppekből áll, szemerkélő eső, hó vagy hódara hullhat belőle. A halo jelenség 4
5 Alacsony szintű ré réteges gomolyfelhő vagy Stratocumulus, Sc. Alacsony szintű rétegfelhő, Stratus, St. Függőleges felépítésű felhők. 8. Gomolyfelhő vagy Cumulus, Cu. Elk Elkü ülönült, által ltalá ában sűrű, éles kö körvonal rvonalú ú felhő, amely fü függőleges irá irányban gomolyszerűen, kupolaszerűen vagy tornyosan fejlődik. A felső, napsü naps ütötte ré részei ragyogó ragyogó feh fehé érek, alsó alsó része sötét és szinte pontosan ví vízszintes. Által ltalá ában vízcseppekből áll, a magasabb tornyok felső rész szé ében azonban lehetnek hó hó- és jé jégkrist gkristá ályok. Konvektíív felá Konvekt feláraml ramlá ások ré révén keletkezik, egyik alfaja adhat zá záporszerű csapadé csapadékot is. 9. Zivatarfelhő vagy Cumulonimbus, Cb. A Cumulus tová továbbfejlőd bbfejlődé éséből keletkező hatalmas felhőtorony, amelynek teteje mé mélyen benyú beny úlik a troposzfé troposzféra fagypont alatti hőmé hőm érs rsé ékletű felső ré rétegeibe, sőt a sztratoszfé sztratoszf érába is. Felső ré része olyan fehé fehér, mint a Ci, és gyakran ülő alakban szé szétter tterü ü l. Zá Záporos, zivataros csapadé csapadék; eső, hó hó vagy jé jégeső hullik belőle. Gomolyfelhő vagy Cumulus, Cu. Zivatarfelhő vagy Cumulonimbus, Cb. Cb. 5
6 10. Esőrétegfelhő vagy Nimbostratus, Ns. Szürke, gyakran sötétszürke felhőréteg, amelyből szinte állandóan hullik eső vagy hó. Vegyes halmazállapotú. Esőrétegfelhő vagy Nimbostratus, Ns. A fenti felhőnemeket (fő felhőfajtákat) ) a formai jegyek pontosításával a felhőfajtákat kapjuk. A 14 felhőforma megkülönböztetésével összesen 36 felhőfajtát kapunk, mivel nem minden fő felhőfajtához hoz tartozik minden felhőforma (a Ns-hez és s az As-hez pl. egy sem). A felhőfajták meghatározását bizonyos változatok megjelölésével lehet tovább pontosítani. tani. Így összesen több mint 250 felhőtípust lehet megkülönböztetni. 6
Felhők az égen. Dr. Lakotár Katalin
Felhők az égen Dr. Lakotár Katalin Felhők: diszperz rendszereket, a fény útjában jól látható akadályt képeznek. Akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenFELHŐ-, KÖD- ÉS CSAPADÉKKÉPZŐDÉS
FELHŐ-, KÖD- ÉS CSAPADÉKKÉPZŐDÉS Magasság (m) FONTOS: A felfelé emelkedő levegő részecskék NEM azért hűlnek, mert hidegebb légrétegbe érkeznek!!! Azért hűlnek, mert kitágulnak!!! Kitágul és hül Összenyomódik
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Vizuális megfigyelések:
RészletesebbenA felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
RészletesebbenLégköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek
Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott
RészletesebbenÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek
ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek Budapest, 2015. november 18. Az emberiség története együtt jár az időjárás megfigyelésével, s idővel a megfigyelt jelenségek lejegyzésével, rendszerezésével, bizonyos következtetések
RészletesebbenMeteorológiai alapismeretek 2
Meteorológiai alapismeretek 2 A nap és a föld hõsugárzása, földfelszín sugárzásháztartása Napmagasság: Ha nem lenne légkör, akkor a földfelszínre érkezõ besugárzás nagysága kizárólag a napmagasságtól függene.
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenIskola neve:. Csapat neve: Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny. 3. évfolyam III. forduló február 13.
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve:. Csapat neve:
RészletesebbenFüggőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin
Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes
RészletesebbenA JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu
A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia
RészletesebbenMeteorológiai mérések és megfigyelések
Meteorológiai mérések és megfigyelések Bevezetés A meteorológiai mérések és megfigyelések által a légkör és a felszín állapotáról nyerünk információt. A meteorológiai adatok számos megrendelőnek és felhasználónak
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A nedves levegő jellemzői, felhő és csapadékképződés, savas ülepedés 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenBreuer Hajni. Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés
Breuer Hajni Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés A felhők kialakulása Miért keletkeznek a légkörben néha stratus (St) felhők, máskor cumulus (Cu), vagy / és cumulonimbus (Cb)
RészletesebbenFELHŐK (OSZTÁLYOZÁSA, ALAPTÍPUSAI)
FELHŐK (OSZTÁLYOZÁSA, ALAPTÍPUSAI) Bartholy Judit, ELTE Meteorológiai Tan Alberto hurrikán: 2000. augusztus 11., NASA Forrás: NASA és sok oktatásai seg A FELHŐK OSZTÁLYOZÁSÁRÓL Elsőként Luke Howard (1850-es
RészletesebbenStabilitás Kondenzáció. (a felhők kialakulása) Csapadékképződés
Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés A felhők kialakulása Miért keletkeznek a légkörben néha stratus (St) felhők, máskor cumulus (Cu), vagy / és cumulonimbus (Cb) felhők? A felfelé
RészletesebbenMeteorológiai mérések és megfigyelések
Meteorológiai mérések és megfigyelések Bevezetés A meteorológiai mérések és megfigyelések által a légkör és a felszín állapotáról nyerünk információt. A meteorológiai adatok számos megrendelőnek és felhasználónak
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés
Dr. Lakotár Katalin Felhő- és csapadékképződés Legfontosabb víztározók víztározó víztömeg (kg) a teljes víztömeghez viszonyított arány (%) óceánok, tengerek szárazföldi vizek tartózkodási idő 1338,1 10
RészletesebbenMakra László. Környezeti klimatológia II.
Makra László Környezeti klimatológia II. Felhők és részecskék Alapismeretek 1. Fejezet: Felhők A felhők nagyon fontos szerepet töltenek be az éghajlati rendszerben. Ebben a fejezetben megismerjük a víz
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenFOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás
Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).
RészletesebbenFOGALMAK. exoszféra:
FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok: változó
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Nedves levegő jellemzői, felhő és csapadékképződés, savas ülepedés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István VÍZ
RészletesebbenMisztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat
Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Egy kis kitérő Mitől volt tegnap szürke idő Budapesten? Valamiért megint beragadt ide a sztrátusz.
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától
RészletesebbenAz atmoszféra teteje
Az atmoszféra teteje Miért beszélünk a levegő(be/r (be/ről)? Mert életelemünk Mert a repülés néha lágy, néha durva közege; Mert ismerete és megismerése elengedhetetlen a navigáció, a légtérfelderítés lehetőségei
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév
Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép
RészletesebbenÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek
ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek Budapest, 2014. június 18. Az emberiség története együtt jár az időjárás megfigyelésével, s idővel a megfigyelt jelenségek lejegyzésével, rendszerezésével, bizonyos következtetések
RészletesebbenLégtömegek és időjárási frontok. Dr. Lakotár Katalin
Légtömegek és időjárási frontok Dr. Lakotár Katalin Mozgó levegőrészek hosszabb-rövidebb ideig nyugalomba kerülnek földrajzi tulajdonságaiban egynemű terület fölött levegő felveszi környezetére jellemző
Részletesebben: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat
Tantárgy megnevezése: Éghajlattan I., FDB1301, KVB2003 A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly Heti óraszám: 2+0 a kredit értéke: 3 A számonkérés módja: gyakorlati jegy Elsajátítandó ismeretek 1. hét A meteorológia
RészletesebbenKonvektív és rétegfelhőből hulló csapadék statisztikai vizsgálata állomási mérések alapján
Konvektív és rétegfelhőből hulló statisztikai vizsgálata állomási mérések alapján SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Készítette: Demeter Szilvia Témavezető: Dr. Pieczka Ildikó Soósné
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 1. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 Az 1. ZH-ban
RészletesebbenMeteorológiai ismeretek és MET-ÉSZ észlelési útmutató
Meteorológiai ismeretek és MET-ÉSZ észlelési útmutató Országos Meteorológiai Szolgálat Megfigyelési Főosztály Budapest, 2018. szeptember Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2. Meteorológiai ismeretek... 4
RészletesebbenVÍZ-KVÍZ Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján?
VÍZ-KVÍZ 1. 1. Mikor van a víz világnapja? 1. március 23. 2. április 22. x. március 22. 2. Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján? 1. a folyók és tavak szennyezettségére 2. a Föld vizeinek
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenAz első időjárásjelző állomásom My first Weather Station
Az első időjárásjelző állomásom My first Weather Station Termék szám 88-49701 HU Használati útmutató GB B H C E F G Használati útmutató Figyelmesen olvassa el a használati útmutatóban foglalt biztonsági
RészletesebbenA tárgy neve. GYAKORLATI METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Meghirdető tanszék(csoport) SZTE JTFK Földrajz Tanszék Felelős oktató:
A tárgy neve GYAKORLATI METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Meghirdető tanszék(csoport) SZTE JTFK Földrajz Tanszék Felelős oktató: Oláh Ferenc Kredit 1 Heti óraszám 1 típus Szeminárium Számonkérés Gyakorlati jegy
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenIdőjárás lexikon. gyerekeknek
Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből
RészletesebbenA ZIVATARFELHŐ TASNÁDI PÉTER
A ZIVATARFELHŐ TASNÁDI PÉTER KÉRDÉSEK MIBŐL ÁLL? MIK A FIZIKAI TULAJDONSÁGAI? MILYEN FOLYAMATOK ZAJLANAK BENNE? HOGYAN KELETKEZIK? MILYEN HATÁSAI VANNAK? KIS GOMOLYFELHŐ ÉS KIS ZIVATARFELHŐ KONVEKCIÓ
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK
Merza Ágnes, Szinell Csaba: METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Bevezetés A meteorológia szó görög eredetű, a meteora és a logos szavak összetételébõl keletkezett, jelentése az ég és föld között lejátszódó jelenségek
RészletesebbenA feladatokat az iskola honlapján tudjátok megnézni, vissza csak a megoldólapot kell hoznotok, április 25-ig.
ZÖLDKÖZNAPOK 2013 2014, III. FORDULÓ A Zöldköznapok versenyünk utolsó fordulóját tartjátok a kezetekben. Változatlanul a talaj és a levegő körül forognak a kérdések. A feladatokat az iskola honlapján tudjátok
RészletesebbenSzórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. 21:00 Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem? Ihász István Tartalom Néhány gondolat a csapadékról A megfigyelésektől az előrejelzésig A modellezés alapjai
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
Részletesebbengomolyfelhő), 8. sztrátusz (alac,sony szintű rétegfelhő), 9. kumulusz (alacsony szintű gomolyfelhő), 10. kumulonimbusz (zivatarfelhő).
Felhők Elég néhány percig figyelni az égboltot, máris észrevesszük, milyen élénk mozgásban vannak a felhők. Az előbb még hatalmas gomolyfelhő tornyosodott a szemünk előtt, most már csak egy jelentéktelen
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenL=C L x ρ x V2. Ahol: L = felhajtóerő C L = emelési állandó ρ = közeg (levegő) sűrűsége V = a levegő sebessége A = a szárny felszínének területe
Bernoulli törvénye: egy közeg áramlásakor (pl. víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. A Bernoulli-törvény pontosabban azt mondja ki, hogy áramló közegben egy áramvonal mentén
RészletesebbenL=C L x ρ x V2. Ahol: L = felhajtóerő C L = emelési állandó ρ = közeg (levegő) sűrűsége V = a levegő sebessége A = a szárny felszínének területe
(1700-1782) Bernoulli törvénye: egy közeg áramlásakor (pl. víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. A Bernoulli-törvény pontosabban azt mondja ki, hogy áramló közegben egy áramvonal
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK
METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Bevezetés A meteorológia szó görög eredetû, a meteora és a logos szavak összetételébõl keletkezett, jelentése az ég és föld között lejátszódó jelenségek tudománya. Eredetileg
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenHalmazállapot-változások (Vázlat)
Halmazállapot-változások (Vázlat) 1. Szilárd-folyékony átalakulás 2. Folyékony-szilárd átalakulás 3. Folyadék-gőz átalakulás 4. A gőz és a gáz kapcsolata 5. Néhány érdekes halmazállapot-változással kapcsolatos
RészletesebbenL=C L x ρ x V2. Ahol: L = felhajtóerő C L = emelési állandó ρ = közeg (levegő) sűrűsége V = a levegő sebessége A = a szárny felszínének területe
(1700-1782) Bernoulli törvénye: egy közeg áramlásakor (pl. víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. A Bernoulli-törvény pontosabban azt mondja ki, hogy áramló közegben egy áramvonal
RészletesebbenJégeső-elhárítás a Dél-Dunántúlon. Készítette: Grabant Andrea Környezettan BSc Témavezető: Dr. Mészáros Róbert
Jégeső-elhárítás a Dél-Dunántúlon Készítette: Grabant Andrea Környezettan BSc Témavezető: Dr. Mészáros Róbert Tartalom Bevezetés Korai kísérletek az időjárás módosítására A napjainkban alkalmazott tevékenységek
RészletesebbenTantárgy neve. Éghajlattan I-II.
Tantárgy neve Éghajlattan I-II. Tantárgy kódja FDB1301; FDB1302 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős
RészletesebbenKLIMATOLÓGIA GYAKORLAT
KLIMATOLÓGIA GYAKORLAT A meteorológia története; fejlődésének fontosabb állomásai Ókor: Görögország: sok tudós érdeklődését felkeltette a változó időjárás Hippokratész: Éghajlattan c. műve Arisztotelész:
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenAz észlelő amatőr meteorológus kézikönyve
Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve Amatőr Meteorológusok Első Magyarországi Közhasznú Egyesülete Budapest, 2010. Készült az Amatőr Meteorológusok Első Magyarországi Közhasznú Egyesülete megbízásából
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenMeteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes 1
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes 1 Definíció: a légkör a bolygó szilárd tömegéhez kapcsolódó gázburok. Légkör összetétele Kiterjedése Szerkezete Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...
Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann
RészletesebbenGEOFIZIKA / 12. METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK
MSc GEOFIZIKA / 12. BMEEOAFMFT3 METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Állapotjelzők A légkör állapotát az állapotjelzők írják le. A legfontosabbak a: - Légnyomás, a felületegységre eső nyomóerő. Mértékegysége a
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenA csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája
A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenA hétvégi vihar ismertetése
A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:
RészletesebbenDr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei
Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei A veszprémi ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenAz anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév
Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév 1. Milyen mozgásokat végez a Föld? Töltsétek ki a táblázatot! Mozgás Mi körül? Időtartama Következménye 2. A repülőtéren összegyűltek
RészletesebbenSZKA_106_38. Halmazállapotok. Az anyagok szerkezete és a halmazállapot-változás
SZKA_106_38 Halmazállapotok Az anyagok szerkezete és a halmazállapot-változás szka106_01_d.indd 241 2007.10.16. 21:52:40 szka106_01_d.indd 242 2007.10.16. 21:52:40 tanulói HALMAZÁLLAPOTOK 6. évfolyam 243
RészletesebbenA meteorológiai távirat
A meteorológiai távirat 0. szakasz: ZCZC M i M i M j M j YYGGi w IIiii Ezt a csoportot mindig fel kell venni a jelentésbe. ZCZC = A távirdai jelentések állandó kezdő jelsorozata. M i M i M j M j M i M
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. Meteorológia. Meteorológia 1. A SZÉL Kinek mi az erős szél?
106 107 1. A SZÉL METEOROLÓGIA A természettudományok egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legösszetettebb területe. Izgalmas, mert megértjük, hogyan alakul ki és honnan fúj a szél, milyen jelenségek okoznak
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenFelhőképződés dinamikai háttere
Felhőképződés dinamikai háttere III. Gyakran a felhőképződés több, egymással párhuzamosan zajló folyamat eredményeként keletkezik Felhő- és csapadékképződési folyamatok 3 alaptípus, 5 módozat I. Felhajtóerő
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenFÖL(D)PÖRGETŐK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS HÁZI CSAPATVERSENY 2015/2016 1. FORDULÓ Téma: Levegő 5 6. évfolyam
FÖL(D)PÖRGETŐK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS HÁZI CSAPATVERSENY 2015/2016 1. FORDULÓ Téma: Levegő 5 6. évfolyam Matematika 1. A sarki csér a távolsági repülés bajnoka. Az északi sarkvidéken költő madár ősszel a
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezeti elemek védelme I. Levegőtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta, nem szennyezett
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA A meteorológia szó eredete Aristoteles: : Meteorologica Meteorologica A meteorológia tárgya: az ókorban napjainkban Ógörög eredetű szavak a meteorológiában: kozmosz, asztronómia,
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. A légköri elektromosság
Dr. Lakotár Katalin A légköri elektromosság -(-) és (-) töltésű részecskék élénk mozgások, ütközések miatt keverednek egymás hatását közömbösítik elektromosan semleges állapot -elektromosan töltött részecskék,
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Vizuális megfigyelések
RészletesebbenÉGHAJLATTAN. Cziráki László 2014.
ÉGHAJLATTAN Cziráki László 2014. Ökológia Az ökológia az élőlények és környezetük kapcsolatát vizsgáló tudomány Az anyagi világ szereplői rendszerbe szerveződnek Fontos az alkotóelemek egymásra hatásának
Részletesebben100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F
III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
RészletesebbenA Föld és a növényzet elektromos tulajdonságai*
A Föld és a növényzet elektromos tulajdonságai* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás a XVI. Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2016 júl. 11-16 Tartalom
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése
Részletesebben