LÉGKÖR. Dr. Kerese Tibor. A légkör
|
|
- Márta Bogdánné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A légkör Keletkezése: 3,9 mrd éve Hold befogása (?) kéreg töredezés magmatizmus vulkáni gázok forró őslégkör + óceán is benne Anyaga: 80% H 2 O + CO 2, SO 2, N 2 ; lehűlés víz kicsapódása vízburok +SO 2 kimosódik agresszív kénessav reagál a kőzetekkel szulfátos kőzetek +CO 2 egy része mint SO 2 abiogén karbonátos kőzetek, +CO 2 egy részét az óceán elnyeli oldott CO 2 érzékeny egyensúlyban N és CO 2 őslégkör (mint Titán!) Fotoszintézis CO 2 O 2 (tengerben kék algák) 1 mrd éve oxidáló légkör + ózon később a mészvázat fejlesztő élőlények biogén karbonátos kőzetek >> vastagodó ózonréteg + élettér gyorsuló fejlődés gyorsuló termelés >> - 1mrd éve 0.2% szint légzés - 400m éve 2% szárazföldi szint élet a szárazföldön - 300m éve 20 % mai szint (sőt rövid ideig annál is nagyobb) - azóta stabilizálódik egyre kisebb ingadozások Összetevők csoportjai: 1. állandó gázok: 78% N 2, 21% O 2, 0,9% nemesgázok 2. változó gázok: CO 2 0,03%, O 3 0-0,000005%, stb. 3. erősen változó gázok: H 2 O 0-4%, stb. 4. szennyezők anyagok: sókristályok, por, korom, pollen, stb. Szerkezete a hőmérséklet változása alapján: 1. troposzféra: 10 km-ig (egyenlítőnél 12 km, sarkoknál 6-7 km) tömeg 90 %-a, víz 100%-a, időjárás, kapcsolat a többi szférával 2. sztratoszféra: km, 20 km felett ózonréteg védi az életet a UV sugaraktól 3. mezoszféra: km, meteorok elégése véd a kisebb becsapódásoktól 4. termoszféra: 80 km-, összetétel változik (H, He nő), ionoszférák
2 A légkör hőháztartása A. Besugárzás: 1370 W/m 2 E a légkör külső részére szoláris állandó rövid hullámú fény formájában (~ nm) ebből: ~32% visszaverődik (felhők, por, felszín), ~18% elnyelődik (ózon és víz), ~50% éri el és melegíti a felszínt hővé alakul E függ: - idő csillagászatilag lehetséges óra, borultság csökkenti évi napfénytartam Maon ~ 2100 óra - beesési szög éghajlati övek, napi és évi hőmérsékletjárás (földrajzi szélesség, Nap útja az égen és lejtőszög befolyásolja) - felszín anyagi minősége albedo (víz <> friss hófelszín, növényzet <> aszfalt) B. Kisugárzás: E-t a meleg felszín kisugározza hosszúhullámú hősugarakként ~ 25% távozik az űrbe ~75% csapdába kerül a légköri CO 2, CH 4 és H 2 O miatt üvegházhatás (csapdahatást a felhők erősen változtatják) A levegő tehát a felszín közvetítésével, alulról melegszik fel a felszín energiatranszformátor Elért hőmérséklet függ az érkező légtömegektől is advekció: mozgáskor lassan változik a levegő hőmérséklete adott viszonyok között elért hőt tartja hideg vagy meleg légtömegként érkezik napsütés nem jelent mindig meleget, vv.
3 Az időjárás elemei Napsütés: napfénytartam 1 év alatt órában vagy a lehetséges %-ában Hőmérséklet: a levegő hőmérséklete 2 m magasságban, árnyékban, napi 4 mérés napi, havi, évi középhőmérséklet, hőingás, évi közepes hőingás, ábrázolása izotermatérképen függ: besugárzás-kisugárzás egyenlege + hőadvekció szabályos napi és évi menete van + törések mezőgazdaság számára igen fontos agrometeorológia: tenyészidőszak hőösszege, fagyveszély, stb. Légnyomás: a levegőoszlop súlya a tengerszinten átlag 1016 hpa, mbar, 760 Hgmm felfelé gyorsan csökken tengerszinten is jelentős eltérés is lehet hpa légnyomásképződmények és hpa extrém légnyomásképződmények ábrázolása izobár térképen Szél: vízszintes légmozgás, szélirány - ahonnan fúj sebessége m/s (Beaufort-skála) keletkezése: bárikus erő magas légnyomás felől az alacsony felé mutat légmozgás kis távolságon csak ez helyi szelek: parti szél, hegy-völgyi szél, erdei szél nagy távolságon a Coriolis-erő is hat eltéríti a mozgó levegőt a grádiensre merőlegesen fúj tartósan nagy globális szélrendszerek (nevezetes állandó vagy szabályos szelek)
4 Víz a légkörben Páratartalom: abszolút-nedvesség g/cm 3 -ben hőmérséklet változásával változik a max. lehetséges relatív nedvesség %-ban (A lehetségeshez képest mennyi, hányadrész) grafikonon ábrázolva telítettségi görbe tk. ábra (Rajz!) 100% relatív pt.-nál telített harmatpont további lehűlésnél túltelítettség lehűlhet helyben a kisugárzástól és függőleges mozgás közben (p változás): - emelkedő levegő -1 C/100m relatív pt. nő a telítettségig - kondenzálódás -0,5 C/100m hűlés felhőképződés - süllyedő levegő +1 C/100m főnhatás Felhőzet: emelkedő levegő kicsapódás felhő: levegőben fennmaradó lebegő víz vagy jégkristályok (? 0.01mm-es) magasság szerint: alacsony, közép és magas felhők alak szerint: fátyol-, gomoly- és rétegfelhők nem adnak csapadékot eső- és zivatarfelhők: nagy függőleges méret csapadékot adnak köd: felszínen keletkező felhő: kisugárzási köd, áramlási köd Csapadék: mérése: mm-ben (évi, havi, alkalmi) ábrázolása izohiéta térképen időbeli eloszlása lehet egyenletes vagy egyenetlen (özönvíz aszály) fajtái: 1. mikro vagy talaj menti: levegőből közvetlenül a talajon kiváló harmat, dér, zúzmara 2. makro vagy hulló: levegőben kiváló és a gravitáció útján lehulló eső, hó, jégeső, ónos eső, egyéb Miért esik? felhőelem kb.0,01 mm lebeg csapadékelem 0,1-10 mm a levegő nem tudja már lebegtetni Hogyan nő meg? csapadékképződés feltételei: 1. kondenzálódás csak szilárd kontakt magokra porszemek, sókristályok 2. 0 C alatt jégkristályok ráfagyás + átpárolgás növekedő jégszemek 3. már nem tudnak lebegni lehullás közben további növekedés ütközéssel Fajták kialakulása: melegebb alsó rétegekbe érve elolvad esőzés nagy emelkedési sebesség nagy tömör jégszemek jégeső vízcsepp újrafagy hókristály havazás Emelkedés oka lehet: 1. orografikus hegység 2. frontális hideg-meleg front 3. konvekciós erős felmelegedés
5 Légnyomásképződmények Koncentrikus izobárokkal határolt, közel kör alakú légköri jelenségek, bennük a levegő a Coriolis-erő miatt körkörösen áramlik légörvény közben haladó mozgást is végeznek 1. Anticiklon: magas nyomású, északi félgömbön - irányú forgás, ~6-10ekm-es izobár-térképen M vagy H térítőknél keletkezik ( azori maximum ), vagy oda sodródik leáramlás jellemzi napos, száraz idő nyáron meleg, télen hideg 2. Ciklon: alacsony nyomású, északon + irányú forgás, 3-5ekm izobár-térképen A vagy L légtömegek határán keletkezik sarkkörök alatt keletkezik vagy kisodródik polárfrontnál állandóan izlandi minimum elöl meleg, hátul hidegfront halad később okklúzió frontok mentén feláramlás csapadékos idő nyáron hűvös, télen enyhe Frontok: eltérő hőmérsékletű légtömeg határa a. hidegfront: hideg levegő érkezik ék alakban a meleget felemeli rövid intenzív csapadék b. melegfront: meleg levegő érkezik és ferdén rásiklik a nehezebb hidegre tartós lassú csapadék c. okklúziós front: hidegfront utolér egy melegfrontot a meleg teljesen a magasba szorul hosszú csapadék, először lassú a végén intenzív esővel 3. Forgóviharok: nagy sebességgel forgó stabil képződmények igen alacsony légnyomású maggal A. meleg tengerek felett trópusi ciklon km-es frontok nélkül Karib-tengeren hurrikán, Kelet-Ázsiában tájfun Saphire-Simpson skála I-V. fokozat tartós >250 km/ó-s szél özönvízzel, + kis légnyomás miatt 8-10m tengerszintemelő hatás B. tornádó: síkságokon nagy sebességgel találkozó légtömegek örvénylése szupercella 1-2 km-es sávban pusztító 3-500km/h szuperszél tölcsér közelében totális pusztítás (féltonnás emelő hatás száguldó törmelék) Fujita-skála 1-5 fokozatig
6 Általános légkörzés Kialakulása: egyenetlen felmelegedésből származó légnyomáskülönbség bárikus erő meridionálisan (É - D) egyszerű hőkiegyenlítést végezne a trópusok és a sarkok közt Rajz! de a Föld forgásából adódó Coriolis-erő eltéríti zonális szelek + megkeveri (K - Ny, gyenge É - D-i összetevővel + cirkulációk, örvények) Troposzféra tetején Jetstream (sugár- vagy futóáram) bárikus erő mindig az Egyenlítőtől a sarkok felé mutat Coriolis-erő hatására nyugati szél legerősebben a között ~ km/h sebességű (max km/h) ( légiforgalom) A felszín közelében 3 szélöv, valójában 2 cirkuláció + a gyenge köztes kapocs: 1. trópusok légkörzése Walker-cirkuláció vagy Hadley-cella: egyenlítőnél erős felmelegedés feláramlás (ITCZ) alacsony p ÉK-i és DK-i passzátszél keleties szelek fent a sarkok felé áramlik, de térítőnél süllyedés 30 körül anticiklonokban eléri felszínt részben visszatér az Egyenlítőhöz (cella), részben tovább a sarkok felé 2. pólusok légkörzése sarki cella: sarkoknál lehűlés leáramlás magas p sarki anticiklon ÉK-i és DK-i sarki szelek keleties szelek 60 körül találkozik a szembe jövő melegebb légtömeggel (polárfront) kialakuló ciklonokban feláramlik vissza a pólusra (cella) között bonyolult turbolens áramlás több magyarázat A. térítőknél magas, sarkköröknél alacsony p bárikus erő a sarkok felé poláris irányú áramlás dny-i szelek (Coriolis-erő alakítja) De nem igaz változékony szélirány Maon (Uralkodó irány Atlaszból!) B. erős Jetstream magával ragadja az alacsonyabb légtömegeket nyugati áramlás a felszínen is, de turbolencia ciklonok és anticiklonok Coriolis-erő miatt kisodródva összefüggő alacsony ill. magas nyomású zóna 60 mentén ciklonok, 30 mentén anticiklonok szélirány bármilyen lehet a ciklon helyétől függően Mao! de a p központok ált. nyugatról keletre haladnak, közben a felszín közvetítésével elvégzik a trópus és a sarkok közti hőcserét p központok keletkezése általában egy-egy körzetben akciócentrumok innen kelet felé vándorolnak
7 Legerőteljesebb felmelegedés vonala és a sarkok lehűlése is a Nap járásával évszakosan változik - eltolódik a hőmérsékleti egyenlítő - a sarki anticiklon erősödik v. gyengül - az egész légkörzési rendszer évszakosan tolódik júliusban északra, januárban délre évszakos szélirányok Trópusi monszun: hőmérsékleti egyenlítő a szárazföldön erősen kitérül passzát 2 ága váltakozik, de a nyárit DNy-ra fordítja a Coriolis-erő évszakosan ellentétes szélirány + extrém nyári csapadék pl. India Szubtrópusi monszun: a szárazföld tengernél erősebb felmelegedése és lehűlése télen lehűlés magas p szárazföld felől fúj száraz nyáron felmelegedés alacsony p tenger felől fúj esős pl. Kína Európa időjárása: főleg a vándorló ciklonok és anticiklonok alakítják A. ciklon: felhős, csapadékos télen elöl enyhe, mögötte mérsékelten hideg levegő jön nyáron hűvös B. Anticiklon: napos, száraz télen igen hideg nyáron kánikulai meleg Akciócentrumok és ciklonpályák 1. izlandi-minimum: ciklonok télen mediterrán, nyáron Skandinávia felé 2. azori-maximum: anticiklonok télen a Szahara, nyáron Közép-Európa fölé 3. szibériai maximum: anticiklon télen (4. perzsa-minimum: ciklon télen) ((A magas-légkörben évszakosan váltakozó szélirány: termoszférában nyáron nyugati, télen keleti szelek (leggyorsabb 110 km-en átlag km/ó), felső sztratoszférától a mezoszféráig nyáron keleti, télen nyugati szelek (leggyorsabb 60 km-en ))) kieg.!
Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (H) A LÉGKÖR ÁLTALÁNOS CIRKULÁCIÓJA Sümeghy Zoltán sumeghy@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenA légkör anyaga és szerkezete
A légkör anyaga és szerkezete Mennyiségük hosszabb időn át változatlan. Nitrogén Oxigén nemesgázok A légkör összetétele A Földünket körülvevő gázréteg a légkör, vagy ATMOSZFÉRA. A légkör különböző gázok
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS
AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS Általános légkörzés: Az egész Földre kiterjedő légköri áramlási rendszerek együttese (WMO definíció). A légkör és az óceánok mozgásának fenntartásához szükséges energiát a Nap elektromágneses
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenForgó mozgást végző légköri képződmények. Dr. Lakotár Katalin
Forgó mozgást végző légköri képződmények Dr. Lakotár Katalin Mérsékelt övi ciklon Kialakulásuk: hideg és meleg légáramlatok találkozása, általában tengerfelszín felett alakulnak ki -poláris szubtrópusi
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenFOGALMAK. exoszféra:
FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok: változó
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenKorszerű mérés és értékelés. Farkasné Ökrös Marianna
Korszerű mérés és értékelés Farkasné Ökrös Marianna Igaz-hamis Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis! Igaz A Coriolis-erő az északi féltekén balra, míg a déli féltekén jobbra téríti el a
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenKONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin
KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenFelhőképződés dinamikai háttere
Felhőképződés dinamikai háttere III. Gyakran a felhőképződés több, egymással párhuzamosan zajló folyamat eredményeként keletkezik Felhő- és csapadékképződési folyamatok 3 alaptípus, 5 módozat I. Felhajtóerő
RészletesebbenFüggőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin
Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenTantárgy neve. Éghajlattan I-II.
Tantárgy neve Éghajlattan I-II. Tantárgy kódja FDB1301; FDB1302 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős
RészletesebbenLégköri áramlások, meteorológiai alapok
Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenMÉRSÉKELTÖVI CIKLONOK, TRÓPUSI CIKLONOK (HURRIKÁNOK) Breuer Hajni
MÉRSÉKELTÖVI CIKLONOK, TRÓPUSI CIKLONOK (HURRIKÁNOK) Breuer Hajni Miben különbözik a két képződmény? (az animációk alapján) Trópusi ciklon Mérsékelt övi ciklon Miben különbözik a két képződmény? Hasonlóság:
RészletesebbenMÉRSÉKELTÖVI ÉS TRÓPUSI CIKLONOK KELETKEZÉSE
MÉRSÉKELTÖVI ÉS TRÓPUSI CIKLONOK KELETKEZÉSE Ciklonok a légkörben Ciklonok fajtái: Trópusi ciklon Szubtrópusi ciklon Mérsékeltövi ciklon Poláris ciklon Mezociklon Mérsékeltövi ciklonok szerepe: Hő, momentum,
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenSugárzási törvények: 1. Planck tv.: E = f (λ -5,T) 2. Wien tv.: λ max = 2897 / T (eltolódási tv.) 3. Stefan-Boltzmann tv.: E=σ*T 4
Sugárzási törvények: 1. Planck tv.: E = f (λ -5,T) 2. Wien tv.: λ max = 2897 / T (eltolódási tv.) 3. Stefan-Boltzmann tv.: E=σ*T 4 Egyes bolygók felszíni hőmérsékletei sugárzásmérések (a spektrum enregiaeloszlása
Részletesebben: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat
Tantárgy megnevezése: Éghajlattan I., FDB1301, KVB2003 A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly Heti óraszám: 2+0 a kredit értéke: 3 A számonkérés módja: gyakorlati jegy Elsajátítandó ismeretek 1. hét A meteorológia
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai
Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenA hétvégi vihar ismertetése
A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI LEGALAPVETŐBB ÉGHAJLAT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ: A FEKVÉS. A kárpát-medence az északi mérsékelt övezet középső sávjában, a valódi mérsékelt övben Az É. sz. 45
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenLEVEGŐBUROK. A légkört fizikai, kémiai tulajdonságai, hőmérsékleti sajátosságai alapján több rétegre (ún. szférára) osztjuk.
LEVEGŐBUROK légkör a Földet kb. ezer kilométeres vastagságban körülvevő gázburok (atmoszféra). LÉGKÖR NYG / ÖSSZETÉTELE Állandó gázok mennyiségük hosszú ideig (akár évezredeken át) változatlan; nitrogén
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenTanítási tervezet. Óra időpontja: Évfolyam/osztály: 9/A. Tanít: Simon Szilvia. Témakör: A légkör földrajza
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2019.04.03. 8.00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Simon Szilvia Témakör: A légkör földrajza Tanítási egység címe: Ciklonok, anticiklonok Óra típusa: Új ismereteket szerző és
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt
Részletesebben1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)
1. csoport 2. Vizsgáld meg a táblázatban lévő hőmérsékleti és csapadékértékeket! Végezd el a számításokat és válaszolj a kérdésekre! Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenÁzsia éghajlata. Dr. Lakotár Katalin
Ázsia éghajlata Dr. Lakotár Katalin Fekvése, helyzete -É-D-i kiterjedése: Dsz. 10 (Timor), Ész. 81 Szevernaja Zemlja, ~10.000km -K-Ny-i kiterjedése: Kh. 26 (Baba-fok Törökorsz.), Kh. 171 Gyezsnyov-fok
RészletesebbenLESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK. Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás.
LESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás. TRIMM A kitérített állású kormánylapot a levegő megpróbálja visszatolni, ez az erő a kitérítés mértékével
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenLégköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek
Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott
RészletesebbenEURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A) Rajna B) Elba C)
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú
RészletesebbenA folyóvíz felszínformáló munkája
Geomorfológia 7. előadás A folyóvíz felszínformáló munkája Csapadék (légköri csapadék) a légkörből szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerülő víz ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése
RészletesebbenA felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
RészletesebbenA JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu
A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia
RészletesebbenZivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével
Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével WV képek elemzése potenciális örvényességi mezőkkel Simon André és Putsay Mária OMSZ Műholdképek és zivatarok elemzése Gyorsan fejlődő zivatarok korai felismerése:
Részletesebben1. A gázok tulajdonságai
1. A gázok tulajdonságai Korábban már tanultunk arról, hogy az anyagok különböző halmazállapotokban lehetnek. Ezek közül az időjárást és az éghajlatot tanulmányozva számunkra a gáz halmazállapot a legfontosabb.
RészletesebbenÉGHAJLATTAN. Cziráki László 2014.
ÉGHAJLATTAN Cziráki László 2014. Ökológia Az ökológia az élőlények és környezetük kapcsolatát vizsgáló tudomány Az anyagi világ szereplői rendszerbe szerveződnek Fontos az alkotóelemek egymásra hatásának
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS
AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS Általános légkörzés: Az egész Földre kiterjedő légköri áramlási rendszerek együttese (WMO definíció). A légkör és az óceánok mozgásának fenntartásához szükséges energiát a Nap elektromágneses
RészletesebbenFöldrajzi szemlélet és gondolkodtatás. Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA 2011
Földrajzi szemlélet és gondolkodtatás Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA 2011 Kakukktojás A következő dián 33 szót olvashattok. Keressetek összetartozó szavakat, melyeket hármas csoportokba rendezhettek.
RészletesebbenHerceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz 9. évfolyam félévi vizsga A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz
RészletesebbenLégtömegek és időjárási frontok. Dr. Lakotár Katalin
Légtömegek és időjárási frontok Dr. Lakotár Katalin Mozgó levegőrészek hosszabb-rövidebb ideig nyugalomba kerülnek földrajzi tulajdonságaiban egynemű terület fölött levegő felveszi környezetére jellemző
RészletesebbenA debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
RészletesebbenA ZIVATARFELHŐ TASNÁDI PÉTER
A ZIVATARFELHŐ TASNÁDI PÉTER KÉRDÉSEK MIBŐL ÁLL? MIK A FIZIKAI TULAJDONSÁGAI? MILYEN FOLYAMATOK ZAJLANAK BENNE? HOGYAN KELETKEZIK? MILYEN HATÁSAI VANNAK? KIS GOMOLYFELHŐ ÉS KIS ZIVATARFELHŐ KONVEKCIÓ
RészletesebbenA TÉRKÉP A térképi ábrázolás
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. és 10. OSZTÁLY - 2019 (A kerettanterv 2018 szeptemberében történt változása miatt a 2018-2019-es tanévben a 9. és 10. évfolyamos osztályok ugyan azt
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Részletesebbenfia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.
(2) Légáramlások (+ orográfia fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár (2000 300-500 mm) Hawaii (4000 500 mm) Mont Waialeale 12.000 mm/év kiugróan csapadékos és
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenFelhők az égen. Dr. Lakotár Katalin
Felhők az égen Dr. Lakotár Katalin Felhők: diszperz rendszereket, a fény útjában jól látható akadályt képeznek. Akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 1146 BUDAPEST Ajtósi Dürer sor 15.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2019. február 12. kedd 11:30-12:15 Iskola, osztály: 9.d osztály Iskola neve és címe: Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 1146 BUDAPEST Ajtósi Dürer sor 15.
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenMisztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat
Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Egy kis kitérő Mitől volt tegnap szürke idő Budapesten? Valamiért megint beragadt ide a sztrátusz.
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY - 2016. A TÉRKÉP 1.1. A térképi ábrázolás Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy feladatnak
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenGEOFIZIKA / 12. METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK
MSc GEOFIZIKA / 12. BMEEOAFMFT3 METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Állapotjelzők A légkör állapotát az állapotjelzők írják le. A legfontosabbak a: - Légnyomás, a felületegységre eső nyomóerő. Mértékegysége a
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 2. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 A 2. ZH-ban
RészletesebbenLEVEGŐBUROK = LÉGKÖR = ATMOSZFÉRA. Légkör: a Földet kb. ezer kilométeres vastagságban körülvevő gázburok
LEVEGŐBUROK = LÉGKÖR = ATMOSZFÉRA Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz 9.; Mozaik Kiadó, Szeged, 2013 ábrák: saját Légkör: a Földet kb. ezer kilométeres vastagságban körülvevő gázburok ÖSSZETÉTELE (ANYAGA)
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A légkör dinamikája 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009-2010 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék A légkör
RészletesebbenSzórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. 21:00 Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem? Ihász István Tartalom Néhány gondolat a csapadékról A megfigyelésektől az előrejelzésig A modellezés alapjai
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben