Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve"

Átírás

1 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve Amatőr Meteorológusok Első Magyarországi Közhasznú Egyesülete Budapest, 2010.

2 Készült az Amatőr Meteorológusok Első Magyarországi Közhasznú Egyesülete megbízásából a SuliMet program keretében. A programot támogatta: Szerkesztette: Kardos Péter Lelovics Enikő Lektorálta: Tóth Tamás (OMSz) Közreműködők: Balla Zoltán, Baracsi Enikő, Bora Éva Beatrix, Kalotai Zoltán, Sarkadi Norbert, Szabó József, Tabi Krisztián, Tikos Gábor, Tordai János, Uhrin András Borító, dizájn, tördelés: Holló Ákos Példányszám: 1500 példány Terjedelem: B5 ív Első kiadás ISBN A-MET Minden jog fenntartva.

3 Tartalomjegyzék Tartalom Bevezetés 6 Légköri alapfogalmak 10 Idő 10 Időjárás 10 Éghajlat 10 A légkör mérhető állapotjelzői 11 Hőmérséklet 11 Légnyomás 12 Légnedvesség 12 Szélirány és szélsebesség 13 Időjárási jelenségek 13 Az észlelés folyamata 16 Műszeres adatok 16 Hőmérséklet, harmatpont 16 A szél iránya és sebessége 18 A légnyomás mérése 21 A csapadék mérése 22 A hóvastagság mérése 23 A felhőzet észlelése 24 A felhőzet mennyiségének megadása 24 A felhők csoportosítása 25 A felhőzet fajtájának meghatározása 26 A felhőzet magasságának meghatározása 42 A légköri jelenségek észlelése 43 Légköri vízjelenségek (hidrometeorok) 43 Légköri porjelenségek (litometeorok) 48 Légköri fényjelenségek (légköri optikai jelenségek, fotometeorok): 48 Légköri elektromos jelenségek (elektrometeorok): 49 Időjárási jelenségek, jeleindők 49 Látástávolság 56 Az észlelés elküldése 57 3

4 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve Az éghajlati adatok rögzítése A klímaadatok rögzítésének módja, időzítése A klimatikus jellemzők számítása Hőmérséklettel kapcsolatos jellemzők, egy napra Hőmérséklettel kapcsolatos jellemzők egy hónapra, vagy hosszabb időszakra Hőmérséklettel kapcsolatos küszöbértékek Csapadékkal kapcsolatos jellemzők Csapadékkal és jelenidőkkel kapcsolatos jellemszámok Az éghajlatváltozás Mit hoz a jövő? Veszélyes időjárási jelenségek Heves zivatarok, szupercellák Egycellás zivatarok Többcellás zivatarok Szupercellák Erős szél Hófúvás Ónos eső Légköri képződmények Anticiklon Ciklon Okklúziós front Hidegfront Elsőfajú hidegfront Másodfajú hidegfront Melegfront Irodalomjegyzék 80 Képjegyzék

5 Bevezetés

6 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve Bevezetés Ki ne ismerné az esti híradásokat követő időjárás-jelentést? Ki az, aki felkelés után az első adandó alkalommal ne az ablakhoz menne, hogy saját szemével győződjön meg a légkör aktuális állapotáról? Akarva akaratlanul lépten-nyomon belebotlunk az időjárásba, hiszen alapvetően határozza meg életminőségünket, a programunkat, hangulatunkat, sőt gyakran még az egészségünkre is hatással van. Ahhoz képest, amilyen gyakran találkozunk vele, mégis keveset tudunk azoknak a jelenségeknek a hátteréről, amelyek pusztítását az esti híradóban nézhetjük, keveset tudunk arról, milyen változások zajlanak a légkörben. Ezeket a változásokat minden egyes ember másképpen éli meg. A mai városiasodó világunkban sokan úgy vélik, hogy az időjárásnak egyre kevésbé van hatása a mindennapi életünkre. Ezzel szemben az a helyzet, hogy bármilyen technikai fejlődésen is megy keresztül az emberiség, az időjárás mindig is részese lesz az életünknek. Ha egy kis időt rászánunk, és felnézünk az égre, láthatjuk, mindig más arcát mutatja felénk. Láthatjuk, ahogy a szemünk előtt robognak a nagy szélben a felhők, máskor pedig a záporeső kerget meg bennünket, s mire előkotorjuk az esernyőnket, már tovább is áll. Felettünk tombol az év vihara, villámok csapkodnak, míg a szomszéd településen csak álmodoznak a frissítő esőről a tikkasztó hőségben. Elindulunk a hegytetőre a téli napsütésben sütkérezni, míg a néhány percnyi sétára lévő falvacskában hetek óta mindent ellep a köd. Számtalan meglepetést tartogat számunkra a légkör, csak észre kell ezeket venni. Tudni kell, hogy hol és mikor találkozhatunk velük, és tudni kell egy kicsit belátni a légkör kulisszái mögé. Mindezzel új vidékeit ismerhetjük meg a minket körülvevő világnak, s egy kicsit jobban eligazodhatunk annak egyik legcsodálatosabb, de egyben legbonyolultabb rendszerében is. Hosszú előkészítő munka után tarthatja a kezében az olvasó ezt a kis könyvecs két. Az időjárással, légkörrel foglalkozó könyvekkel több könyvtárat lehetne megtölteni, mégis hiányzik egy olyan összefoglaló, amely egyrészt segít eligazodni az időjárással és a légkör tudományával kapcsolatos fogalmak között, másrészt a lehető legfrissebb tudományos felismeréseket is közérthetően osztja meg az érdeklődőkkel. Emellett azoknak is segítségül szolgál, akik 6

7 Bevezetés egy-egy témában jobban is szeretnének elmélyülni. Ennek a munkának nem titkolt célja, hogy a magyar amatőr meteorológus társadalom első kiadványaként betöltse ezt az űrt, s emellett a meteorológia iránt érdeklődők számára megnyissa az utat ahhoz, hogy ők is ezen közösség tagjává válhassanak. Az utóbbi években, főként az internet nagyarányú elterjedésének köszönhetően nagy lendületet kapott a hazai amatőr meteorológia, egymásra találtak a légkör csodáit otthonról folyamatosan megfigyelő, olykor csodabogárnak tartott emberek, idősebbek és fiatalok egyaránt. Az ő megfigyeléseik pedig igen nagy mértékben segítik a profi meteorológusok mindennapi munkáját, és hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a hazánkban előforduló időjárási jelenségekről. Irány tehát a meteorológia! Amennyiben ez a szó nem csupán a reklámok közötti időjárás-jelentést juttatja eszünkbe, hanem a Földünket körülvevő légkör tudományát, akkor kiadványunk máris elérte célját. 7

8 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve 8

9 Légköri alapfogalmak

10 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve Légköri alapfogalmak Először azokat az alapfogalmakat kell tisztázni, amelyeket lépten-nyomon használunk majd. Fontos, hogy mindenki ugyanazt értse alattuk, ezzel sok félreértés elkerülhető. Ezért ezeket vesszük először sorra. Idő A légkör pillanatnyi állapota. Ennek leírásába tartoznak a mérhető állapotjelzők (például hőmérséklet, légnyomás), a megfigyelhető jellemzők (például a felhőborítottság, látástávolság) és a megfigyelhető jelenségek (például a hulló csapadékformák). Fontos tudni, hogy mindezeket egy adott pillanatban kell mérni, megfigyelni, értelmezni. Ennek logikáját egyébként a magyar nyelv is jól tükrözi: Milyen idő van? szoktuk kérdezni indulás előtt. Időjárás A légkör állapotának rövidebb idő alatt bekövetkező változása, az idők összessége. Ez a rövidebb idő lehet néhány óra, de akár több nap, esetleg néhány hét is. Az időjárás-előrejelzés tipikusan ezekre az időszakokra vonatkozhat, de amikor visszatekintünk egy nap, hónap vagy esetleg évszak időjárására, szintén erről a fogalomról van szó. Éghajlat A légkörnek azon állapotai és folyamatai, amelyek hosszabb időtartam alatt jellemzik. Az éghajlat jellemzése általában statisztikai eszközök használatával történik. Úgy is fel lehet fogni, mint az időjárások sokaságát. A hosszabb időtartam pedig egyezményesen 30 esztendő. A statisztikai jellemző lehet például az átlaghőmérséklet, a hőmérséklet szélsőértékei, a csapadékösszeg, stb. Összefoglalva tehát arról van szó, hogy a légkör jellemzőit, állapotát vizsgálhatjuk egy adott pillanatban, rövid időskálán vagy évtizedes távlatokban. Mindegyiknek megvan a maga szerepe és helye a légkör jellemzésében. Most tekintsük át azt, hogy milyen állapotjelzői lehetnek a légkörnek. 10

11 Légköri alapfogalmak A légkör mérhető állapotjelzői Ahhoz, hogy a légkör egy tetszőleges pontját jellemezni tudjuk, ismerni kell az állapotjelzőit. Ha ezeket ismerjük, lényegében minden fizikai jellemzőjével tisztában vagyunk, azaz fizikailag teljes értékűen le tudjuk írni az adott pont állapotát. Hőmérséklet A levegő hőmérséklete a levegő belső energiáját jellemzi. Mérése hőmérővel történik, legelterjedtebb mértékegysége a Celsius fok ( C). A tudományos számításokban a K (Kelvin) használatos. A hőmérsékletet mindig közvetlen napsugárzástól védett helyen mérik, mert a sugárzás torzítja a mérést. Ezért olyan hőmérőházban vagy árnyékolóban történik a hőmérséklet mérése, amely biztosítja a napsugárzás-mentes környezetet és a levegő zavartalan áramlását is. Ebből az is következik, hogy az árnyékoló nélküli, napon mért hőmérséklet meteorológiai értelemben teljesen használhatatlan, mert a hőmérő sajátságai (színe, anyaga) jobban befolyásolja az értékét, mint a levegőkörnyezet valódi hatása, amire a mérés irányult. 11

12 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve Légnyomás A légnyomás a mérési pont feletti légoszlop súlya. Értéke természetesen erősen függ a tengerszint feletti magasságtól és a felettünk elhelyezkedő levegő hőmérsékletétől. Minél magasabban vagyunk, annál kisebb ez a súly, ezért felfelé haladva a légnyomás is kisebb. Annak érdekében, hogy a magasság okozta eltérést kiküszöböljék, a légnyomást tengerszintre számolják át, így az egyes állomások értékei összehasonlíthatóvá válnak, és a különbségek már csak a légkör állapotának különbségeiből, eltéréseiből adódnak. Légnedvesség A légnedvesség értéke a levegő vízgőztartalmát mutatja. Közvetlenül nem mérhető, de számos közvetett módszer létezik, amellyel meg lehet határozni. Régebben a nedves hőmérséklet meghatározásával, vagy hajszálas higrométerrel mérték, ma már digitális szenzorok sokasága áll rendelkezésre. A légnedvesség vagy abszolút nedvesség az egységnyi térfogatú levegőben lévő vízgőz mennyisége (g/m 3 ). Ezen kívül még jellemezhető a harmatponttal is. Ez az a hőmérséklet, amelyen az adott mennyiségű vizet tartalmazó levegő eléri a telített állapotot (azaz több vízgőzt már nem képes felvenni). Szintén a légnedvesség jellemzésére szolgál a relatív nedvesség is, de ez nem csak a vízgőz mennyiségétől, hanem az aktuális hőmérséklettől is függ. Értéke az aktuális vízgőz és az adott hőmérsékleten maximálisan felvehető vízgőz hányadosa, így egy 0 és 1 közötti számot ad eredményül, de a gyakorlatban %-os formában szokták megadni. 12

13 Légköri alapfogalmak Szélirány és szélsebesség Szélnek a levegő molekulái által végzett vízszintes mozgás irányát nevezzük. A szélirány megnevezésénél mindig azt az irányt jelezzük, ahonnan a szél fúj. Így tehát az északi szél észak felől fúj. A szélirányt ki lehet fejezni fokokban is, ahol az északi szél a 360, a keleti szél a 90, a déli szél a 180, míg a nyugati szél a 270. A szélsebesség a levegő vízszintes mozgásának sebessége. Mértékegysége a m/s, de használatos még a csomó (tengeri mérföld/óra) vagy a km/h is. A szélsebességet nem csak mérni, hanem becsülni is lehet a fák mozgása, a tengeren pedig a hullámok viselkedése alapján (Beaufort-skála). A szélsebességen általában valamilyen (többnyire 10 perces) átlagsebességet értünk, amely jól jellemzi ezt a változékony elemet. Így értelmezhető a széllökés is, amely ezen az intervallumon mért sebesség maximuma. Akkor hívjuk a szelet lökésesnek, ha a szélsebesség maximuma és átlaga egymástól jelentősen eltér. Időjárási jelenségek A mérőműszereink mellett a légkör leírásához fontos ismernünk az észlelhető jelenségeket is, hiszen hiába tudjuk, hogy hány fok van, milyen szél fúj vagy mekkora a légnyomás, mégsem tudunk mindent, ugyanis az utóbbiakkal egyidejűleg az is előfordulhat, hogy esik az eső, hull a hó vagy épp egy tornádótölcsér tart felénk. A légkör jelenségeinek vagy ahogy régebben hívták őket: tüneményeinek leírásához az emberi megfigyelésekből kell kiindulnunk, azaz az alapjuk az ember és a légkör kapcsolatában rejlik. Tehát az időjárási jelenségeket úgy lehetne definiálni, hogy a légkör olyan folyamatai, amelyeket az ember érzékelni képes. Ebbe beletartoznak a látható, hallható vagy akár a bőrünk révén érezhető folyamatok is. A jelenségek fajtái: légköri vízjelenségek (hidrometeorok), légköri porjelenségek (litometeorok), légköri fényjelenségek vagy optikai jelenségek (fotometeorok), légköri elektromos jelenségek (elektrometeorok). 13

14 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve 14

15 Az észlelés folyamata

16 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve Az észlelés folyamata Az amatőr meteorológus munkájának különös értékét az észlelés adja, ezért az észlelési feladatokkal részletesen is foglalkozunk. Maga az észlelés folyamata két részre oszlik: a műszerek által mért adatokat rögzítjük, leolvassuk, eltároljuk, értelmezzük, majd az észlelési pontban érzékelhető időjárási jelenségeket gyűjtjük össze. Ez utóbbi a felhőzet megfigyelését is magában foglalja. A továbbiakban ezeket vesszük pontról pontra. Műszeres adatok A műszerekkel mért adatok közös jellemzője, hogy valamilyen eszköz segítségével, közvetve kapunk információt a vizsgálandó paraméterről. A műszerek mérési hibáinak két fő oka lehet: a műszer rossz helyen, körülmények között mér (zavaró tereptárgyak, árnyékoló hiánya), vagy a műszer saját mérési hibája. A műszerek telepítési körülményire minden műszertípusnál kitérünk, a mérési hiba kezelését pedig kalibrációval (összehasonlító mérésekkel) lehet megoldani. Hőmérséklet, harmatpont A hőmérséklet mérése sok szempontból fontos, így az elmúlt századokban már rengeteg módszert találtak ki rá. Ezek közül a leghétköznapibb a folyadékos hőmérő, amibe higanyt vagy alkoholt töltenek. A folyadékoszlop hossza a hőtágulás miatt arányos a hőmérséklettel, így kézenfekvő megoldásként kínálkozik a hőmérséklet meghatározására. A mérés során arra kell csak nagyon vigyázni, hogy a folyadék és a levegő hőmérséklete valóban megegyezzen. Ez azonban nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnik, hiszen a sugárzási viszonyok különösen a napsugárzás jelentősen megnehezítik a mérést: ilyenkor a folyadék a levegő hőmérsékletétől akár több 10 fokkal is eltérhet. Ezért rendkívül fontos a megfelelő árnyékolás, a hőmérő megfelelő helyszínének megválasztása is. Ezzel együtt ez a legegyszerűbb és legolcsóbb módszer, amely azonban csak a pillanatnyi hőmérséklet leolvasására alkalmas. A minimum- és maximum-hőmérséklet mérésére léteznek folyadékos minimum- és maximum-hőmérők is, amelyekben fémpálcikák vannak, ezeknél 16

17 Az észlelés folyamata figyelni kell a hőmérő típusának megfelelő (vízszintes vagy függőleges) elhelyezésre. Lenullázásuk, azaz a szélsőérték-jelző visszaállítása az aktuális hőmérsékletre, gombnyomással vagy a hőmérő lerázásával történik. A digitális műszerekben általában ellenállás-hőmérő található. Ez a mérési módszer azt használja ki, hogy az elektromos ellenállás függ a vezető hőmérsékletétől. Az ellenállás-hőmérőkre ugyanúgy igazak az árnyékolással és az elhelyezéssel kapcsolatos megjegyzések, hiszen esetükben is csak akkor kapunk pontos adatot, ha az érzékelő valóban a környező levegő hőmérsékletét veszi fel. Nagy előnyük, hogy lehetővé teszik a digitális jellé alakított tárolást, feldolgozást és továbbítást. Ezáltal lehetséges az automatikus mérés, adatgyűjtés és adattovábbítás. A szélsőértékeket már az egyszerűbb digitális hőmérők is fel tudják jegyezni két lenullázás között, a bonyolultabb készülékek pedig rögzíteni tudják a hőmérséklet (vagy akár a szélsőértékek) alakulását megadott időközönként is, így ezek nem igényelnek gyakori leolvasást. A harmatpontot nem lehet közvetlenül mérni, csak nagyon bonyolult műszerekkel, viszont a hőmérséklet és a nedvesség ismeretében kiszámítható. A nedvességet a digitális műszerek általában képesek mérni. Hagyományos eszköz a mérésére a hajszálas higrométer, ami egy hajszálköteg megnyúlását és összehúzódását méri, vagy a száraz-nedves hőmérőpár (pszichrométer), ami a párolgást és a párolgással járó hőelvonást méri, és amellyel az úgynevezett nedves hőmérsékletet tudjuk meghatározni. Ez utóbbi ismeretében táblázatokkal vagy bonyolult számításokkal meghatározható a harmatpont vagy a relatív nedvesség is. A hőmérséklet és harmatpont (légnedvesség) mérését a meteorológiai gyakorlatban 2 m-es felszín feletti magasságban, nyílt füves területen, tökéletes 17

18 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve árnyékolást biztosító úgynevezett Stevenson-féle hőmérőházikóban mérik. A 2 m-es magasságnak köszönhetően a talaj kisugárzási viszonyai már nem szólnak bele közvetlenül a mérésbe. A hőmérő telepítésekor törekedjünk a természetes talaj feletti mérésre, a legideálisabb a vágott gyepes felület feletti mérés. A mérés során ügyeljünk arra, hogy az árnyékolás biztosítva legyen (hőmérőház vagy árnyékoló). Ha ez nem megoldható, akkor a mérés szempontjából minimális követelmény, hogy mind a közvetlen, mind a szórt napfény ellen védeni kell az érzékelőt, és mindemellett biztosítani kell a megfelelő szellőzést is (pl. legalább nagyobb fák megfelelően szellőző és napsugárzástól elzárt lombkoronájában). A fűtött vagy felmelegedő házfalaktól legalább 2 m-es távolságot tartsunk, így kiküszöbölhető a felmelegedő házfal miatti hőtöbblet. Akik lakótelepi panelházakban kényszerülnek a hőmérséklet mérésére, legalább arra törekedjenek, hogy biztosítsák a napsugárzástól óvó árnyékolást. A felmelegedő házfal hatását némileg csökkentve lehetőség szerint egy minimum 50 cm-es konzol végén történjen a mérés. Az így megvalósított mérések esetén azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy a kapott adatok inkább csak tájékoztató jellegűek, így meteorológiai felhasználásuk általában csak korlátozottan lehetséges. A szél iránya és sebessége A szélirány és szélsebesség alatt az észlelést megelőző 10 perc átlagértékeit értjük. A szelet a meteorológiai gyakorlatban 10 méter magas oszlop tetején kell mérni, magasabb tereptárgyaktól távol, vagy a környező tereptárgyak átlagos magasságánál 10 méterrel magasabban. A szélmérő magasságában a legközelebbi akadály távolsága az akadály vízszintes vagy függőleges kiterjedésének legalább tízszerese legyen. A felszereléskor figyelni kell arra, hogy a szélmérő megfelelően be legyen állítva az északi irányhoz, hogy tudja mihez viszonyítani a szélirányt. A szélirány megnevezésénél mindig azt az irányt jelezzük, ahonnan a szél fúj. Így tehát az északi szél észak felől fúj. A szélirányt ki lehet fejezni fokokban is, ahol az északi szél a 360, a keleti szél a 90, a déli szél a 180, míg a nyugati szél a

19 Az észlelés folyamata A komolyabb szélmérők esetén rendelkezésre áll külön szélirányjelző és forgókanalas szélsebesség-mérő. Itt fontos, hogy a forgókanál tehetetlensége ne legyen se túl nagy (gyenge szél is megmozdítsa), se túl kicsi (nehogy az történjen, hogy a gyenge szellő megforgatja, és utána sokáig forog magában). A hivatalos meteorológiai állomások szélmérőit évente kalibrálják, szükség esetén a kopó alkatrészeket kicserélik. Egyre több helyen használnak úgynevezett ultrahangos szélmérőket is, amelyek a szél és hang sebességének összeadódása (doppler jelenség) elvén mérnek. Ezeknek nagy előnye, hogy nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, ellenben a pontosságuk különösen kis szélsebesség esetén jelentősen kisebb. Az amatőr mérőműszerek többnyire propelleres szélmérővel rendelkeznek. Ez a típus az állandó irányú (például zárt csőben fújó) szél sebességét pontosabban méri, de a változó irányú széllel kevésbé boldogul. Általában a széliránymérőre van felrögzítve a szélsebességmérő, amit így az előbbi beforgat, de amíg a szél nem fordul be irányába, addig ez a műszer nem mér vagy a ténylegesnél gyengébb szélerőt mutat. A szél mérése műszer hiányában becsléssel is lehetséges. Erre alakították ki a Beaufort-skálát. Ennek segítségével a szárazföldön a fákra, a vizeknél pedig a hullámokra gyakorolt hatása alapján lehet megbecsülni a szélsebességet. A szél iránya megállapítható akár magasra kötött szalag segítségével is. 19

20 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve A Beaufort-skála fokozatai Sebesség (km/h) Szárazföldön Vízen 0 0 A füst egyenesen száll fel Tükörsima vízfelület A szél alig érezhető, de a füst gyengén ingadozik A víz felületén apró fodrok látszanak A szél a fák leveleit már mozgatja A víz felületén lapos hullámok vannak A fák leveleit erősen mozgatja Barázdált vízfelület, kialakult hullámvonalak, ritkás fehér tarajjal A fák kisebb gallyai állandóan mozognak Kifejezetten hosszú hullám rendszer kis fehér tarajjal A fák nagyobb ágai már mozognak A hosszú hullámok taraja végig habos, a szél a szemnek kellemetlen A fák nagyobb ágai állandóan erősen mozognak A kisebb fák törzsei hajladoznak, vékonyabb gallyai letörnek Az erősebb fák törzsei hajladoznak, nagyobb gallyak letörnek A vihar a gyengébb fákat kidönti, a vastagabb gallyak letörnek, a tetőcserepeket lesodorja A hullámhegyek taraja habosan átbukik Az összes tarajon összefüggő fehér hab, a hullámok taraját felkapja a szél Hosszú hullámhegyek, közöttük sűrű kis fodros hullámok Az egész vízfelület porzik, a kis hajók a szabad vízen felborulhatnak A szél épületeket, tetőket rombol, fasorokat ritkít, erdőket tarol le 12 > 120 Csak a szél irányába lehet menni Az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja 20

21 Az észlelés folyamata A légnyomás mérése A légnyomás mérésére a barométer szolgál. Különböző fajtáit alkalmazzák, például a higanyos vagy az aneroid barométert. Mindkettő a műszer fölött elhelyezkedő légtömegek súlyából eredő nyomást méri. Mértékegysége a fizikában megszokott Pascal (Pa), gyakorlati okokból a meteorológiában ennek százszorosát, a hektopascal-t (hpa) használják Ahhoz, hogy a légnyomás értéke ne elsősorban a mérőhely tengerszint feletti magasságát jellemezze, át kell számítani tengerszintre. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen mérési adathoz (abszolút légnyomás) hozzá kell adni azt a nyomástöbbletet, amit a mérőhely és a tenger szintje közötti légoszlop képviselne. Ahhoz, hogy ezt a számítást pontosan végezhessük el, tudni kellene a mérőhely alatt elhelyezkedő levegő hőmérsékletét, ezt általában az állomáson mért hőmérséklet alapján veszik ismertnek. Amennyiben a mérőpont tengerszint feletti magassága kb m-nél nagyobb, már akkora hiba keletkezik, hogy ekkor a meteorológiai gyakorlatban már nem alkalmazzák az átszámítást. Az egyszerűsített mérések során leggyakrabban azt a módszert használják, hogy semleges légnyomási helyzetben (1015 hpa közeli tengerszintre számított légnyomás esetén) beállítják a relatív skálát a tengerszinti légnyomás értékére. Ezzel gyakorlatilag a mért adathoz mindig hozzáadunk egy fix értéket. Ez az eltérés a hőmérséklet függvényében más-más értékű télen és nyáron, ráadásul az aneroid barométer időről időre egyébként is elállítódik, ezért minél gyakrabban állítjuk be ezt az eltérést, annál kisebb lesz a mérési hiba. A beállításhoz nyugodt (zivatarmentes, nem szeles) időben nyugodtan fel lehet használni a legközelebbi hivatalos mérőállomás vagy repülőtér tengerszinti adatát, mert a tengerszintre átszámított légnyomás értéke km-en belüli területen belül nem nagyon változik. Ezzel a módszerrel általában néhány hpa-os hibahatár tartható. 21

22 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve A csapadék mérése A csapadékot a felszín felett 1 méteres magasságban kell mérni, olyan helyen, ahol nincsenek a közelben magas tereptárgyak a mérési pont síkjának 45 -os szöge alatt nem lógnak ki akadályok, amelyek a mérést zavarnák. A hagyományos csapadékmérő egy edény (ún. Hellmann-mérőhenger), amely esetében ismert a nyílásnagysága, így a benne lévő csapadékvíz mennyiségét lemérve egyszerűen kiszámítható a lehullott csapadék mennyisége. Általában számításokra sincs szükség, ezek a műszerek megfelelően be vannak kalibrálva. Rendelkezésre állnak még olcsón beszerezhető, színezett műanyag edények is, amelyek oldala beosztásokkal rendelkezik, amiről közvetlenül a csapadékmennyiség olvasható le milliméterben. Ezek egyszerűek és ténylegesen olcsók, de általában nem túl pontosak. A könnyebb leolvasás érdekében ezen edények nyílása nagyobb, az edény pedig lefelé szűkül, így az alján a millimétereket jelölő vonalkák akár 1 cm-re is lehetnek egymástól. Ilyen mérők használata esetén figyelni kell arra, hogy a kelleténél ritkább kiürítés esetén a téli félévben hajlamosak szétfagyni. A csapadékméréshez használják még az úgynevezett kettősfalú csapadékmérőket is. Ez egy viszonylag nagy fémhenger, amibe a beleeső csapadék egy tölcsérben kerül összegyűjtésre, amelynek tartalmát az észlelő egy beosztással rendelkező üvegedénybe tölti át. Havazás idején hókeresztet szükséges beletenni a mérőbe, hogy kevésbé fújja ki belőle a szél a havat. Ha szilárd csapadék hull a mérőedénybe, azt nem lehet egyből áttölteni az üveghengerbe, így be kell vinni szobahőmérsékletre, és megvárni, amíg kiolvad. Ilyenkor a mérőedényt ki kell cserélni egy másik, 22

23 Az észlelés folyamata tartalék-példányra. Ma már inkább a billenőedényes csapadékmérők az elterjedtek, mert segítségükkel a mérés jól automatizálható. Itt a csapadék egy kis edénykébe gyűlik, amely miután megtelik, egyszerűen átbillen. Ekkor a víz kifolyik, és újraindul a töltődés. A műszer ezeket a billenéseket számolja, és a billenéskori víztérfogat ismeretében lehet tudni a beérkező csapadék mennyiségét. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy kevésbé pontos, továbbá a hulló csapadékot csak bizonyos térfogat-egységekben képes mérni, azaz a billenőedényke töltőtérfogata egyben a pontatlanságát is meghatározza. A másik probléma az, hogy nagy csapadékintenzitásnál túl gyorsan billeg az edény, és ilyenkor nem tudja követni a számláló, ami ezért kevesebbet mutat a ténylegesnél. Szilárd és ónos (lefagyó) csapadék esetén merül fel a másik probléma, azaz hogy a hó nem esik bele és nem fordítja át az edénykét. Ezen a csapadékmérő fűtésével lehet segíteni, de ez egyúttal a lehulló csapadék párolgását is fokozza, így előfordulhat, hogy a gyenge csapadékból egyáltalán semmit nem érzékel a mérő. A hóvastagság mérése A hó vastagságát akkor kell lemérni, ha az a földfelszín több mint felét borítja és 1 cm-nél vastagabb. Ha 1 cm-nél vékonyabb, akkor a megnevezése hólepel, ha a felszín kevesebb mint felét borítja, akkor pedig a hófoltok kifejezést használjuk. A hóvastagság mérése legalább három helyen történik. Az észlelőnek olyan helyet kell választania a mérésre, ahol a mért érték jól reprezentálja a környéken megfigyelhető hóvastagságot, nincsenek buckák felépítve, de elfújva sincs a hó. A hónak érintetlennek kell lennie. A mérést mérőrúddal, vonalzóval vagy collstokkal érdemes végezni. A hó vastagságát centiméteres pontossággal kell megmérni, majd az értékek átlagát kell venni. Nem teljes hóborítottság esetén a hómentes helyeket 0 cm-es vastagsággal kell beszámítani az átlagolás során. 23

24 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve A felhőzet észlelése A felhőzet észlelése során először meghatározzuk a teljes felhőzet mennyiségét, majd a felhők fajtájának megállapítása következik, végül amennyiben szükséges a felhőalap magasságát is megállapítjuk. A felhőzet mennyiségének megadása A felhőzet mennyiségét nyolcadokban (oktában) kell megadni. Ez azt jelenti, hogy ha a felhőket az ég egy részére csoportosítanánk, ott mekkora helyet foglalnának. Egyszerűen fogalmazva a 0 okta azt jelenti, hogy nincs felhő az égen, a 4 okta azt, hogy az égbolt felét borítják felhők, 8 okta esetén pedig egyáltalán nem látszik az ég kékje, teljesen zárt a felhőtakaró. A felhőzet mennyiségének észlelésekor az alábbi fokozatokat használják: Felhőtlen Derült Gyengén felhős Közepesen felhős Erősen felhős Borult 0 okta 1 okta 2-3 okta 4-5 okta 6-7 okta 8 okta Amennyiben a felhőtlen égen egy kis felhőfoszlány is megjelenik, akkor azt már 1 okta felhőzetnek kell észlelni, attól függetlenül, hogy nem takarja az égbolt 1/8-át. Hasonló elvet kell követni, ha a teljesen zárt felhőtakaró szakadozni kezd, mihelyst bármilyen kis területen észlelhető az égbolt kékje, a felhőzet mennyisége 7 okta. Fontos, hogy ha vékony felhőzet észlelhető, ami éppen csak látszik, és még a nap is átsüt rajta, azt ugyanúgy kell figyelembe venni mint a vastagabb felhőréteget. Akár borultság is lehet ilyen felhőzet (és szűrt napsütés) mellett. 24

25 Az észlelés folyamata A felhők csoportosítása A felhőket több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Adnak-e csapadékot, vagy sem, réteges a szerkezetük vagy gomolyos, átlátszóak-e vagy sem. Gomolyos felhők A gomolyos felhőket onnan lehet megismerni, hogy nem folytonos réteget alkotnak, kisebb-nagyobb rések, felhőmentes területek is megfigyelhetők közöttük. Általában a vízszintes méretükhöz képes jelentős a magasságuk, gyakran kis dombocskát formáznak, innen is származik a latin elnevezésük, a cumulus. Réteges felhők A réteges felhők nevükhöz hűen folytonosak, és a vízszintes kiterjedésük jóval meghaladja a magasságukat. Többnyire az egész égboltot vagy annak jelentős részét borítják. Latin nevükben a stratus szó jelenik meg. Legpraktikusabb, és a leginkább használatos csoportosításuk azonban a felhőalap magassága alapján történik. E szerint négy csoportba sorolhatjuk a felhőket: 1) Alacsony szintű felhők Az alacsony szintű felhők alapjának magassága 2500 méter alatti. Mivel ezek az észlelőhöz közel helyezkednek el, így nagyobbnak tűnnek, mint a magasabban találhatóak. Főleg vízcseppeket tartalmaznak, esetleg vízcseppeket és jégkristályokat vegyesen. Nappal sötétebbek, éjjel viszont jobban megvilágítják őket a felszíni fényforrások. Mivel az alacsony szintű felhők víztartalma a legnagyobb, így a csapadék nagy része is belőlük hullik. Felhőfajták: Cu (Cumulus), St (Stratus), Sc (Stratocumulus) 2) Középmagas szintű felhők A középmagas szintű felhők alapja általában 2500 és 6000 m között található. Bennük vízcseppek és jégkristályok vegyesen találhatóak. Csapadék csak ritkán, gyengén hull belőlük. Felhőfajták: As (Altostratus), Ac (Altocumulus) 25

26 Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve 3) Magas szintű felhők A magas szintű felhők körülbelül 6-10 km magasan találhatóak. Ezek vékony, kizárólag jégből álló, kevés víztartalommal rendelkező felhők. Csapadékot soha nem adnak. Nappal mindig fehérek. Felhőfajták: Ci (Cirrus), Cs (Cirrostratus), Cc (Cirrocumulus) 4) Függőleges irányban kifejlett felhők Nem mindig különítik el őket, de ezeknek a felhőknek a fő jellemzőjük, hogy nagyon vastagok, több réteget is átfognak. A víztartalmuk is jelentős, a csapadék nagy része belőlük hull. Felhőfajták: Ns (Nimbostratus), Cb (Cumulonimbus). Időnként ide sorolják a Cu-t is. A felhőzet fajtájának meghatározása Ha már megállapítottuk, hogy az adott felhő a felhőalap magassága szerint melyik csoportba tartozik, akkor a felhőzet észlelésének legizgalmasabb eleme, a felhő fajtájának meghatározása következik. Ebben fő támpontot az adhat, hogy meg kell különböztetnünk a gomolyos (ezek kis gombócocskáknak, domboknak tűnhetnek, innen a latin elnevezésük is) és a réteges szerkezetű felhőket. Emellett még számít a fejlődésük állapota is, így a jó észleléshez elengedhetetlen a hosszabb idejű megfigyelés, a pillanatnyi állapotban helyesen észlelni már csak nagy gyakorlattal lehet. A felhőzet észlelése közben azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy az égkép rögzítése nem kizárólag a felhőfajták leírásával történik: gyakran figyelembe kell venni az egész égen található összes felhő fajtáját és a közöttük lezajló átalakulási folyamatokat is. A felhők beazonosításában segíthetnek a fellépő időjárási jelenségek is: záporos csapadékformák csak Cumulus (Cu) és Cumulonimbus (Cb) felhőzetből hullhatnak, eső leggyakrabban réteges felhőzetből, szitálás pedig szinte csak Stratusból (St) lehetséges, zivatar kizárólag Cumulonimbus (Cb), azaz zivatarfelhő jelenléte esetén fordulhat elő, a gomolyfelhők nem takarhatják az eget teljesen, és kizárólag záporos csapadékot adhatnak. 26

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek

ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek Budapest, 2015. november 18. Az emberiség története együtt jár az időjárás megfigyelésével, s idővel a megfigyelt jelenségek lejegyzésével, rendszerezésével, bizonyos következtetések

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek

ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek Budapest, 2014. június 18. Az emberiség története együtt jár az időjárás megfigyelésével, s idővel a megfigyelt jelenségek lejegyzésével, rendszerezésével, bizonyos következtetések

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Vizuális megfigyelések:

Részletesebben

K n o d n e d n e z n ác á i c ó ó a a lég é k g ö k r ö be b n fel f h el őnek ek va v g a y g k dn d ek ek nevez ez ü z k k a a lég

K n o d n e d n e z n ác á i c ó ó a a lég é k g ö k r ö be b n fel f h el őnek ek va v g a y g k dn d ek ek nevez ez ü z k k a a lég Kondenzáció a légkörben Troposzféra: a légköri víz 99%-a. A víz állandó fázisátalakulásban van, az adott terület időjárása szempontjából leglényegesebb a kondenzáció (kicsapódás) kicsapódás). A légköri

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

Meteorológiai alapismeretek 2

Meteorológiai alapismeretek 2 Meteorológiai alapismeretek 2 A nap és a föld hõsugárzása, földfelszín sugárzásháztartása Napmagasság: Ha nem lenne légkör, akkor a földfelszínre érkezõ besugárzás nagysága kizárólag a napmagasságtól függene.

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Meteorológiai mérések és megfigyelések

Meteorológiai mérések és megfigyelések Meteorológiai mérések és megfigyelések Bevezetés A meteorológiai mérések és megfigyelések által a légkör és a felszín állapotáról nyerünk információt. A meteorológiai adatok számos megrendelőnek és felhasználónak

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

Meteorológiai mérések és megfigyelések

Meteorológiai mérések és megfigyelések Meteorológiai mérések és megfigyelések Bevezetés A meteorológiai mérések és megfigyelések által a légkör és a felszín állapotáról nyerünk információt. A meteorológiai adatok számos megrendelőnek és felhasználónak

Részletesebben

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Környezetmérnök BSc MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának feltérképezése (információ a felhasználóknak,

Részletesebben

Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat

Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Egy kis kitérő Mitől volt tegnap szürke idő Budapesten? Valamiért megint beragadt ide a sztrátusz.

Részletesebben

A meteorológiai riasztások esetén használt veszélyességi szintek jelentése:

A meteorológiai riasztások esetén használt veszélyességi szintek jelentése: 1. számú melléklet A meteorológiai riasztások esetén használt veszélyességi szintek jelentése: Első szint (sárga) Bizonyos körülmények között már potenciálisan veszélyes, de viszonylag gyakori és nem szokatlan

Részletesebben

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia

Részletesebben

KLIMATOLÓGIA GYAKORLAT

KLIMATOLÓGIA GYAKORLAT KLIMATOLÓGIA GYAKORLAT A meteorológia története; fejlődésének fontosabb állomásai Ókor: Görögország: sok tudós érdeklődését felkeltette a változó időjárás Hippokratész: Éghajlattan c. műve Arisztotelész:

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Légköri áramlások, meteorológiai alapok

Légköri áramlások, meteorológiai alapok Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02..

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. FMO Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Mottó: minden meteorológiai tevékenység alapja a megfigyelés Földfelszíni Megfigyelések

Részletesebben

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni.

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni. A légnyomás mérése Fogalma A légnyomáson a talajfelszín vagy a légkör adott magasságában, a vonatkoztatás helyétől a légkör felső határáig terjedő függőleges légoszlop felületegységre ható súlyát értjük.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

N S N S N S h S h S h S VVVVD V V X V X V X V X D V vagy w'w' vagy vagy RD R D R /V R V R V R VV R V R V R I VVh S h S h S

N S N S N S h S h S h S VVVVD V V X V X V X V X D V vagy w'w' vagy vagy RD R D R /V R V R V R VV R V R V R I VVh S h S h S METAR, SPECI távirat Repülési időjárás-jelentő táviratok METAR - Repülési rendszeres időjárás-jelentő távirat A METAR a rendszeres, repülésre vonatkozó aktuális időjárást megadó távirat neve. A METAR távirat

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. REPÜLÉSI IDŐJÁRÁS-JELENTŐ TÁVIRATOK

1. REPÜLÉSI IDŐJÁRÁS-JELENTŐ TÁVIRATOK 1. REPÜLÉSI IDŐJÁRÁS-JELENTŐ TÁVIRATOK A leírásban előforduló rövidítések angol és magyar nyelvű jelentése a repmet_roviditesek.pdf dokumentumban találhatók. FM 15-X Ext. METAR - Repülési rendszeres időjárás-jelentő

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Makra László. Környezeti klimatológia II.

Makra László. Környezeti klimatológia II. Makra László Környezeti klimatológia II. Felhők és részecskék Alapismeretek 1. Fejezet: Felhők A felhők nagyon fontos szerepet töltenek be az éghajlati rendszerben. Ebben a fejezetben megismerjük a víz

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

FOGALMAK. exoszféra:

FOGALMAK. exoszféra: FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok: változó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520. Használati útmutató

INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520. Használati útmutató INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520 Használati útmutató TARTALOMJEGYZÉK 1. Biztonsági szabályok... 3 2. Megjegyzések... 3 3. A mérőműszer leírása... 3 4. LCD kijelző leírása... 4 5. Mérési mód...4 6. A pirométer

Részletesebben

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább

Részletesebben

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai Érdekel a viharvadászat? Szeretnéd minél közelebbről és minél eredményesebben megfigyelni a közeledő szupercellákat? Olyan eszközöket szeretnél használni,

Részletesebben

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).

Részletesebben

Az OMSZ veszélyjelző rendszere

Az OMSZ veszélyjelző rendszere Veszélyjelző rendszer célja: Az OMSZ veszélyjelző rendszere Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) nyilvános honlapján (www.met.hu) általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszert

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A vasút életéhez. Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól. Certified by ISO9001 SHINKAWA

A vasút életéhez. Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól. Certified by ISO9001 SHINKAWA SHINKAWA Certified by ISO9001 Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól Technikai Jelentés A vasút életéhez A Shinkawa örvény-áramú sínpálya vizsgáló rendszer, gyors állapotmeghatározásra képes, még

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Automata meteorológiai mérőállomások

Automata meteorológiai mérőállomások Automata meteorológiai mérőállomások Az automatizálás okai Törekvés a: Minőségre (hosszú távon megbízható műszerek) Pontosságra (minél kisebb hibaszázalék), Nagyobb sűrűségű mérésekre, Gazdaságosságra.

Részletesebben

Repülési időjárásjelentő táviratok: METAR, SPECI értelmezése forrás: Sándor Valéria www.met.hu

Repülési időjárásjelentő táviratok: METAR, SPECI értelmezése forrás: Sándor Valéria www.met.hu Repülési időjárásjelentő táviratok: METAR, SPECI értelmezése forrás: Sándor Valéria www.met.hu METAR a rendszeres, repülésre vonatkozó aktuális időjárást megadó távirat (szöveges hirdetmény) neve. A METAR

Részletesebben

Veszélyes időjárási jelenségek

Veszélyes időjárási jelenségek Veszélyes időjárási jelenségek Amikor az időjárás jelentés életbevágóan fontos Horváth Ákos meteorológus Szélsőséges időjárási események a Kárpát medencében: Nagy csapadék hirtelen lefolyású árvizek (Mátrakeresztes)

Részletesebben

Felhasználói leírás. Budapest, 2014. április 14.

Felhasználói leírás. Budapest, 2014. április 14. Felhasználói leírás Budapest, 2014. április 14. Regisztráció belépés Az észlelők email-címükkel és jelszóval tudnak belépni a rendszerbe. Első alkalommal (regisztráció) csak az email címet kell megadni

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK

METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Merza Ágnes, Szinell Csaba: METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Bevezetés A meteorológia szó görög eredetű, a meteora és a logos szavak összetételébõl keletkezett, jelentése az ég és föld között lejátszódó jelenségek

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŐSZEREK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŐSZEREK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŐSZEREK A sugárzás fajtái Napsugárzás (Globálsugárzás): rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz (szórt): a Napsugárzás

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 Felhő Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 A felhő szó hallatán mindenki az égen úszó meteorológiai képződményre gondol. Ez a légkörben lebegő apró vízcseppek és jégkristályok halmaza. Folyton mozgásban van, alakja

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek Látnak-e még csillagot utódaink? Kolláth Zoltán Száz évvel ezelőtt a címben feltett kérdés értelmét nem igazán értették volna eleink. Pedig akkor már elindult az a folyamat, amely az éjszakai égbolt folytonos

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS 1 A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS Dr. Tóth László egyetemi tanár Schrempf Norbert PhD Tóth Gábor PhD Szent István Egyetem Eloszó Az elozoekben megjelent cikkben szóltunk a

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a Kormány 277/2005. (XII. 20.) Korm. Rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja

Részletesebben

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 2003. Próba 14. Egy hajó a Csendes-óceán egy szigetéről elindulva 40 perc alatt 24 km-t haladt észak felé, majd az eredeti haladási irányhoz képest 65 -ot nyugat

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2 Termográfia a gyakorlatban

2 Termográfia a gyakorlatban 2 Termográfia a gyakorlatban 2.1 A mérés tárgya és a mérési körülmények A mérés tárgya 1. Anyag és emisszió Minden anyag felületének méréséhez specifikus korrekciós értékek tartoznak, ezek alapján számítható

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A hőmérséklet mérése

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 3060 Lézeres távolságmérő TARTALOMJEGYZÉK ELEM CSERÉJE... 3 A KÉSZÜLÉK FELÉPÍTÉSE... 3 A KIJELZŐ FELÉPÍTÉSE... 3 MŰSZAKI JELLEMZŐK... 4 LÉZERES CÉLZÓ BEKAPCSOLÁSA... 4 MÉRÉSI TÁVOLSÁG...

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

2015. nyári előrejelzési verseny 1. forduló. Sopron-Kurucdomb / 2015. július 5. / 12 UTC (13:40)

2015. nyári előrejelzési verseny 1. forduló. Sopron-Kurucdomb / 2015. július 5. / 12 UTC (13:40) 2015. nyári előrejelzési verseny 1. forduló SopronKurucdomb / 2015. július 5. / 12 UTC (13:40) Előrejelző Felhőzet Jelenség Takt Tmax Radmin P dd ff Csapadék Pontszám derült nincs 32 20 33 17 19 S gyenge

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

2.2.17. CSEPPENÉSPONT

2.2.17. CSEPPENÉSPONT 2.2.17. Cseppenéspont Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0 1 2.2.17. CSEPPENÉSPONT A cseppenéspont az a hőmérséklet, amelyen a megolvadó vizsgálandó anyag első cseppje az alábbi körülmények között lecseppen a vizsgáló

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

Szabadtéri óra digitális iránytűvel, RA 202. Kezelési utasítás FŐBB JELLEMZŐK KARÓRA 1. RA202 RA282

Szabadtéri óra digitális iránytűvel, RA 202. Kezelési utasítás FŐBB JELLEMZŐK KARÓRA 1. RA202 RA282 Conrad Vevőszolgálat, 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: 319 0250 Szabadtéri óra digitális iránytűvel, RA 202 Megrend. szám: 84 10 14 Kezelési utasítás Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... Hiba! A könyvjelző

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

Meteorológiai riasztási rendszer vihar után, vihar előtt

Meteorológiai riasztási rendszer vihar után, vihar előtt Meteorológiai riasztási rendszer vihar után, vihar előtt A június 21-i viharban hatan könnyebben megsérültek. Három ember a fejükre hulló faágak miatt sérült meg, egy embert a lábán sebzett meg a tetőről

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben