Tűzvédelmi szabályzat készítése az új OTSZ alapján

Átírás

1 Tűzvédelmi szabályzat készítése az új OTSZ alapján Az új jogszabály megjelenésével minden eddig kiadott Tűzvédelmi Szabályzatot aktualizálni kell a hatályos előírásoknak megfelelően. Ez több cégnél jelentős változtatásokat is magába foglalhat a tűzvédelem területén (pl.: a tűzoltó készülékek száma). Ez a segédlet segítséget nyújt az új jogszabályi előírások közötti eligazodáshoz, és támpontot nyújt a szabályzat átdolgozásához. A cikk írásakor még nem jelent meg a tűzvédelmi szabályzathoz közvetlenül kapcsolódó egyéb más rendeletek módosítása, így most csak kifejezetten az OTSZ-ben foglaltakra térek ki. A tűzvédelmi szabályzat első fejezetében részletezni kell, hogy milyen jogszabályok alapján került kiadásra a szabályzat. Ennek a fejezetnek kell tartalmazni az OTSZ-t, a Tűzvédelmi törvényt, a szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket stb. A szabályzatban meg kell határozni annak hatályát, ez mind a személyzetre mind pedig a létesítményekre kiterjed. A létesítmények esetén elegendő lehet az a megnevezés is, hogy a XXX Kft. Budapest, Üllői u sz. alatti telephelyére vonatkozóan. A személyi hatálynak pedig mindenkire vonatkoznia kell, aki a gazdálkodó szervezet telephelyére belép. Nagyon fontos a cégnél található beosztásokhoz tartozó tűzvédelmi feladatok ellátásának kiosztása. Sok esetben tapasztalt hiányosság volt, hogy a felelősségi körök egyáltalán nem vagy nem megfelelően lettek elosztva, így egy esetleges tűzeset vizsgálatakor nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a tűz keletkezéséért terhelhető-e valaki felelősséggel, és ha igen akkor az kicsoda. Ugyanez a helyzet, ha a hatóság egy raktárban rendetlenséget tapasztal, amiért a cég vezetőjét bünteti meg, holott a raktár a raktárvezető felelőssége, így az ott érvényes tűzvédelmi szabályok megtartásáért ő a felelős. Kisebb cégeknél természetesen egyszemélyi felelősként megjelölhető a cégvezető, ez azonban nem mindig szerencsés megoldás. A felelősségi körök megállapítását követően célszerű először a létesítmény tűzvédelmi osztályba sorolását elvégezni. Ennek célja, hogy a későbbiekben a szabályzat kidolgozása során már tudatosan a tűzvédelmi osztálynak megfelelő szabályokat fogjuk beilleszteni az általános részbe. Sajnos azonban az új OTSZ-ben már kockázati osztályokat találunk, a jól ismert tűzvédelmi osztályok megszűntek. Az új szabályozás nagy hangsúlyt fektet az egyes helyiségek rendeltetésére illetve azok kockázati besorolására. Az épület kockázati osztálynak megfelelő besorolása azért fontos, mert az egyes létesítményekben a tűzvédelmi oktatási anyagot, a tűzvédelmi oktatást már csak legalább alapfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező szakember tarthatja meg. A 9/2015. BM-rendeletben található meg, hogy az egyes létesítményekhez milyen tűzvédelmi végzettségű szakembert kell foglalkoztatni. Ahova elegendő a középfokú tűzvédelmi végzettség, ott az oktatási anyagot is középfokú végzettségű szakembernek kell összeállítani. Ez utóbbinál érdekesség, hogy a jogszabály azt nem fogalmazza meg, hogy az oktatás megtartása is középfokú végzettséghez kötött. Azonban azon gazdálkodó szervezeteknél, ahol a szabályozás felsőfokú tűzvédelmi szakképesítést ír elő, mind az oktatási anyagot, mind az oktatást magát felsőfokú szakképesítésű személynek kell összeállítania, megtartania. A tűzvédelmi szabályzat készítésénél, sajnos az elkészítés során mindenképpen bele kell tenni a szabályzatba az adott létesítmény kockázati osztályát. A kockázati osztályt az új OTSZ alapján az alaprendeltetés, kialakítás, alapterület függvényében kell meghatározni. A besorolás azért

2 elkerülhetetlen, mert bár a használati szabályok alapvetően úgy vannak meghatározva, hogy azokhoz nem szükséges a kockázati osztályba sorolás, azonban a kapcsolódó jogszabályokban, például a tűzvédelmi végzettséghez kötött tevékenységeknél, a szabályzat szükségességének meghatározásánál a kockázati osztályoknak döntő szerep jutott. A továbbiakban egy példán keresztül fogom bemutatni a tűzvédelmi szabályzat kidolgozásának momentumait. Példa: Irodaház: Alapterület: Alaprendeltetés: I. csarnok - járműjavító: Alapterület: Alaprendeltetés: II. csarnok lakatos műhely Alapterület: Alaprendeltetés: 800 nm 3 szintes Iroda 2200 nm földszintes autószerelő műhely 2200 nm földszintes karosszéria lakatos műhely II/b. csarnok fényező műhely: Alapterület: 450 nm földszintes Alaprendeltetés: autófényező, -lakkozó Alkatrész raktár: Alapterület: Alaprendeltetés: 1300 nm földszintes tárolási alaprendeltetés (tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok, legfeljebb 300 l/kg robbanásveszélyes anyag)

3 Az egyes épületek alaprendeltetését a jogszabály adta lehetőségekhez mérten úgy neveztem meg, hogy azok illeszkedjenek az új kockázati osztályokhoz. Ez könnyebbséget jelent, hiszen a használati szabályok vizsgálatakor és értelmezésekor már egyszerűbben megtalálható az adott alaprendeltetésre vonatkozó rendeleti előírás. A tűzvédelmi szabályzat második nagy fejezetét az általános használati szabályok alkotják. Idetartoznak az olyan jellegű szabályok, melyek a létesítmény minden területére vonatkoznak, néhány példa: - Az építményt, építményrészt, a vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. - A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. - A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. - Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. E területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. - A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. - I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az általános szabályok közé vehetjük a dohányzásra vonatkozó előírásokat, manapság már a legtöbb munkahelyen csak a kijelölt dohányzó helyeken szabad dohányozni. A szabályzatban a dohányzó hely kijelölésével, kialakításával kapcsolatosan meghatározhatók akár a cég vezetése részéről is egyedi szabályok. Az új OTSZ-ben a dohányzásra vonatkozóan csak néhány igen általános szabályt találunk, ezeket azonban mindenképp ültessük át Tűzvédelmi Szabályzatunkba. A példában szereplő telephelyen található raktár-épület, ne essünk abba a hibába azonban, hogy vagy csak a raktár-épületre vonatkozóan összegezzük a tárolás szabályait, vagy csak az általános szabályokat fogalmazzuk meg. Az OTSZ már jelenleg a folyadékok tűzveszélyességi fokozata szerint határoz meg előírásokat. Különös tekintettel kell lennünk az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokra. Az ezekre vonatkozó használati szabályok lényegében nem változtak a már ismert A - B tűzveszélyességi osztályú folyadékoktól, alapjában véve a I. fokozat megfeleltethető az A tűzveszélyességi osztályú, a II. pedig a B tűzveszélyességi osztályú anyagoknak. Fontos azonban megjegyeznem, hogy ezek a szabályok a folyadékokra vonatkoznak. A szilárd halmazállapotú anyagok esetében a Robbanásveszélyes, Tűzveszélyes kulcsszavakra kell figyelnünk a szabályzat készítése során. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásait az új OTSZ külön alfejezetben tömöríti, a példánkban szereplő telephelyen a raktárépületben a fentiek szerint legfeljebb 300 l/kg robbanásveszélyes anyagot tárolnak. Tehát az új szabályozás ában található tárolási szabályok elengedhetetlenek számunkra. Robbanásveszélyes anyagok tárolási előírásai például:

4 - A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították. - A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. - A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I- II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében a felhasználó szervezet köteles elvégezni. - Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. - Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I -III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Fontos, hogy az éghető folyadékok, gázok tárolására vonatkozóan az új jogszabály egy külön alfejezetben gyűjtötte össze az idetartozó tárolási szabályokat. Ebben a fejezetben találhatók az alaprendeltetéshez kötött tárolási szabályok ezek elsősorban az üzemanyagkutakon, valamint a közösségi rendeltetésben, lakásban/garázsban történő tárolás, továbbá a kereskedelmi értékesítést megelőző tárolás módját rögzítik. Az általános használati szabályok egyik nagyon fontos része a létesítményben található közlekedési, menekülési utak szabályai. Az itt található közlekedő utak fizikai paraméterei nem változtak. A közlekedési utakat, tűzoltási felvonulási területet, menekülési útvonalat, közműelzáró szerelvényeket stb. továbbra is tilos még ideiglenesen is eltorlaszolni. A közlekedési utakon, menekülési útvonalakon a jogszabályban meghatározott menekülési útirányjelző táblákat kell elhelyezni. A menekülési jel céljára csak olyan jel alkalmas, amely megfelel (jelenleg) az MSZZ EN , az MSZ EN ISO 7010 és az MSZ ISO szabványoknak. A menekülési jelek elhelyezésére vonatkozóan részletes információkat a Kiürítésről szóló tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatunk, melyben szerepelnek, hogy az egyes helyiségekbe, lépcsőházakba milyen jeleket alkalmazhatunk, és azokat milyen módon kell elhelyezni. A tűzvédelmi szabályzatban nem kell részletezni a biztonsági jelekre vonatkozó előírásokat, célszerű csak a legfontosabbakat rögzíteni (pl.: tilos eltakarni, ellenőrzési időszakok, elhelyezési magasság). A kiürítés-számítások az utóbbi években a zenés-táncos szórakozóhelyek túlzsúfoltsága miatt előtérbe kerültek, és már a tűzvédelmi szabályzatokat is ki kellett egészíteni, illetve az egyes helyiségek, épületek használati szabályait, befogadóképességét a kiüríthetőséghez mérten szükség szerint módosítani kellett (pl.: egy időben az épületben tartózkodók

5 maximális létszáma). A kiürítés-számítást a BM OKF által kiadott Tűzvédelmi Műszaki Irányelv alapján lehet elvégezni, ezzel a témával a későbbiekben részletesebben foglalkozunk. Az általános részben amennyiben szükséges kell rögzíteni a tüzelő-, fűtőberendezésekre vonatkozó használati előírásokat. Ezek az előírások leginkább a vaskályhákra, a nyílt lánggal működő tüzelőberendezésekre vonatkoznak. A régebbi kialakítású üzemekben, műhelyekben még mind a mai napig megtalálhatók a vaskályhák, így az ezekhez tartozó szabályok elengedhetetlenek. A modern, új üzemekben, ahol a fűtés már új gázkazánokkal valósul meg, a tűzvédelmi szabályzat szempontjából nincs sok dolga a készítőnek (néhány elengedhetetlen szabályt természetesen rögzíteni kell, például a tárolás kérdését a kazánházban). A villamos berendezésekre vonatkozó általános szabályok is ismertek már mindenki számára, azonban a felülvizsgálatok terén más megközelítést hozott a szabályozás. A példánkban szereplő telepen található raktár alaprendeltetésének pontos meghatározásánál kiemeltem, hogy ott 300 l/kg-nál több robbanásveszélyes anyagot nem tárolnak, így ezt a raktárat is ahogy minden más épületet 6 évenként kell villamos szempontból időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat alá vetni (ellenkező esetben 3 évente kell a felülvizsgálatot végrehajtani). Nagyon fontos, hogy amennyiben ilyen raktárunk van, minden esetben rögzítsük, hogy mennyi robbanásveszélyes anyagot tárolhatnak ott, illetve a hatósági ellenőrzés során legyen egy kimutatás a robbanásveszélyes anyagok mennyiségéről, így elkerülhető az esetleges összeütközés és a bírság, ha bizonyítani tudjuk, hogy abban a raktárban 300 kg-ot nem meghaladó mennyiségű robbanásveszélyes anyagot tárolunk. A villamos berendezésekkel szorosan összefügg a villámvédelem, így ebbe a részbe lehet rögzíteni, hogy a villámvédelmi rendszereket is felül kell vizsgálni, a 300 kg-os határt meghaladva itt is 3 évente kell a felülvizsgálatot végrehajtani, míg egyéb esetben hacsak nincs olyan körülmény, amely befolyásolja a rendszer hatékonyságát elegendő a 6 éves felülvizsgálat. A tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai viszont nagyban változtak a korábbi szabályozáshoz képest. Az előző lapszámban már volt szó róla, hogy tűzveszélyes tevékenység végzése az új szabályozásban milyen feltételekhez kötött. Az engedélyben rögzíteni kell a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételeket. A feltételeket pedig a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata. Az irányító személy ellenőrzi a személyi és tárgyi feltételeket (biztonsági berendezések, tűzoltó készülék, szakvizsga-bizonyítvány stb.). A tűzoltó készüléket a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó vagy a munkát közvetlenül irányító személynek kell biztosítania. A tűzveszélyes tevékenységre vonatkozóan el kell készíteni ahogy eddig is egy engedélymintát, amit ilyen esetekben ki kell tölteni, és 1 példányt az elrendelőnek, 1 példányt a munkát végzőknek át kell adni. Hatósági ellenőrzéseken, különösen nagyobb vállalatoknál sok esetben volt rá példa, hogy az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélye elkallódott vagy egyszerűen ki se töltötték. A tűzvédelmi szabályzatban lehet rögzíteni az egyes tűzveszélyes munkafolyamatokra vonatkozó egyedi szabályokat, például meg lehet határozni a hegesztés szabályait, a lángvágás szabályait, a tetőszigetelés szabályait stb., ez nem kötelező eleme a szabályzatnak, azonban mindenképp célszerű, hiszen nem kell minden egyes alkalommal keresni, milyen szabályokat tartsanak be a külső munkavállalók egy tűzveszélyes munka elvégzése során.

6 A cikk mellékleteként található egy minta-okmány alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre. Ez az iratminta kitölthető formában letölthető a weboldalról, a Segédletek közül. A tűzvédelmi berendezések, a tűzoltó eszközök használati szabályai nem változtak. Azonban a cégeknek jelenleg felül kell vizsgálniuk, hogy az egyes épületeikben, létesítményeikben a megfelelő oltóegységet biztosító tűzoltó készülékük van-e elhelyezve. Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi jogszabály számottevően kevesebb készüléket követel meg, mint elődjei, azonban mindenképpen felül kell vizsgálni a készülékeket, hiszen a hatályos szabályozás már nem a készülék töltetének tömegét, hanem annak oltásteljesítményét veszi figyelembe. A tűzoltó készülékek kiosztásával kapcsolatosan az előző lapszámban volt több példa is, mely segített a készülékek számának, oltásteljesítményének meghatározásában. A teljesség igénye érdekében azért itt is szerepeltetek egy példát. Példa Vegyük alapul az irodaházat, tekintettel arra, hogy az szinte minden cégnél megtalálható. A példatelephely irodaházának alapterülete 800 négyzetméter, és az épület 3 szintes (földszint + 2 emelet). Az irodaházban nem tárolnak semmilyen robbanásveszélyes anyagot, így a jogszabály 16. melléklet 2. táblázatának 2. oszlopát vesszük alapul. Az irodaház egy önálló rendeltetési egységbe tartozik, a jogszabályban az önálló rendeltetési egység alapterületét kell figyelembe venni, ami itt 2400 négyzetméter. Azonban az önálló rendeltetési egységeket szintenként kell értelmezni a jogszabály alapján, tehát 3x800 négyzetméterrel kell számolni. 800 nm-enként 10 oltóegységet kell biztosítani, (a jogszabály szerint önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként kell tűzoltó készüléket elhelyezni), 3 db tűzoltó készülék szükséges, melynek oltásteljesítménye 34A ( B osztályú tüzek irodaházban nem fordulnak elő, ezért ezt a kategóriát figyelmen kívül lehet hagyni, azonban a csarnokokban, raktárakban már figyelemmel kell lenni rá!). Minden gazdálkodó szervezetnek tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetnie, melynek tartalmaznia kell a tűzvédelemmel kapcsolatos berendezések felülvizsgálatát igazoló dokumentumokat, az üzemeltetői felülvizsgálatokat és a karbantartásokat. A tűzoltó készülékekkel kapcsolatosan ez a nyilvántartási lap formátuma az alábbi képen látható.

7 A tűzoltó készülékeket követően, rögzíteni kell, hogy a telephelyen van-e tűzcsap, tüzivíztározó-tartály vagy -medence. Ezekről általában a szabályzatban nagyon röviden annyit lehet leírni, hogy milyen időközönként kell őket felülvizsgálni, valamint a hozzájuk tartozó szerelvényszekrényben milyen eszközöknek kell lenniük, és ezeknek a felülvizsgálata mikor esedékes. Célszerű ezekről az eszközökről is egy nyilvántartást vezetni a tűzoltókészüléknyilvántartó laphoz hasonlóan, ahol szerepel az eszközök féléves, éves felülvizsgálata, valamint az 5 éves nyomáspróba határideje. A tűzvédelmi oktatás rendjének szerepelnie kell a szabályzatban. Itt kell rögzíteni, hogy a dolgozókat évente, az új belépőket pedig haladéktalanul, a munka megkezdése előtt tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. A tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezők nevét és adatait, szakvizsga-bizonyítványuk másolatát célszerű a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tartani, így az ellenőrzést végzők egységesen kapják kézhez az összes dokumentumot. A szabályzatban rögzíteni kell, hogy az adott gazdálkodó szervezetnél milyen tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak vannak, és az ezekkel kapcsolatos munkavégzéshez a vezetőség kötött-e ki valamilyen jogszabálytól szigorúbb szabályt, mely a helyi sajátosságok miatt elengedhetetlen. Ezzel lezárult az általános része a tűzvédelmi szabályzatnak. A következőkben már csak az egyes helyiségekre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az új OTSZ-nek megfelelően itt is célszerű az egyes rendeltetési egységekre hatályos szabályokat összegyűjteni és alkalmazni. A szabályzatok átdolgozása során tehát a helyiségek felsorolásánál rendeltetési egységenként lehet őket csoportosítani és így meghatározni a speciális, egyedi szabályokat. Az új OTSZ-szel összefüggően módosult, milyen esetben kell tűzriadó tervet készíteni a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként. Tűzriadó tervet az alábbi esetekben kell készíteni: a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyre; az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat; a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló építményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő; tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló 3000 nm-nél nagyobb alapterületű építményre és szabadtérre. Amennyiben a létesítményünkre nem kell tűzriadó tervet készíteni, akkor is mindenképpen ki kell térni a szabályzatban a teendőkre tűz esetén. Ebben a részben meg lehet határozni, hogy az egyes dolgozókra milyen feladatok hárulnak vagy a technológiában milyen feladatokat kell végrehajtani tűz esetén. Itt lehet továbbá részletezni, hogy kiket kell értesítenie a portaszolgálatnak, azokat milyen telefonszámon érik el stb.

8 Ha a telephelyen találhatók gázpalackok, akkor a rájuk vonatkozó szabályokat semmiképp ne hagyjuk ki: a palackok tárolására vonatkozó követelményeket, a tárolók feliratozását, a védőtávolságokat, illetve az ott készenlétben tartott tűzoltó készülékek számát.

9 Engedély Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet 184. (3) bekezdése alapján engedélyt adok tűzveszélyes tevékenység végzésére. Munkát végző dolgozó neve:... Tűzvéd. szakv. biz. sz.:... Fogl. szerv. neve:... Tűzveszélyes tevékenység időpontja:... Tűzveszélyes tevékenység helye:... tűzvesz. oszt.:... Tűzveszélyes tevékenység leírása:... Tűzvédelmi előírások: Szükséges tűzoltó készülékek:... Egyéb tűzoltási lehetőségek:... Tűzjelzés lehetősége... Menekülési út:... Műszeres felügyelet:... Egyéb a helyi sajátosságokhoz igazított feltételek:... A munkaterületet...helyszíni szemlén ellenőriztem, az előírt intézkedések végrehajtását rendben találtam. Munkát elrendelő, engedélykiadó neve:... Dátum:... Aláírása:... Külső cég által történő munkavégzés esetén a koordináló személy neve:... Dátum:... Aláírása:... Helyi sajátosságok:... A tevékenység helye szerinti létesítményvezető v. megbízottja neve:... Dátum:... Aláírása:...