TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN IGÉNYELHETŐ TÁMOGATÁSOKRÓL 2006.

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN IGÉNYELHETŐ TÁMOGATÁSOKRÓL az Európai Unió Tanácsa által kiadott 1782/2003/EK rendelet, az Európai Unió Bizottsága által kiadott 796/2004/EK rendelet, az Európai Unió Bizottsága által kiadott 1973/2004/EK rendelet, az Egységes területalapú támogatásokról szóló 24/2006 (III.31.) FVM rendelet, a Kiegészítő nemzeti támogatásokról szóló 25/2006 (III.31.) FVM rendelet, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok értelmezéséhez

2 Tartalomjegyzék I. A Tájékoztató szerkezete II. Főbb változások a támogatási évhez képest III évi Területalapú támogatások feltételrendszere IV. Fogalmak V. Mellékletek 2

3 I. A Tájékoztató szerkezete A Tájékoztató második része a évhez képest történt változásokat, illetve módosításokat tartalmazza. A változások, módosítások adódnak egyrészt az Európai Unió közös agrárpolitika keretébe tartozó közös szabályainak a változásaiból ebből következően a hazai szabályok megváltozásából, másrészt a támogatási évre kialakított eljárás tapasztalatainak levonásából. A Tájékoztató harmadik részében a területalapú támogatás feltételrendszerét, szabályait egymásra épülő pontok tartalmazzák, a támogatási rendszer bemutatásától a támogatás igénylésével és odaítélésével kapcsolatos egészen részletes útmutatókig. A nehezen érthető pontok esetén a megértést, a támogatási rendszer működését példák segítik. Tájékoztató végén egyéb, összefoglaló információk ( Fogalmak, Mellékletek ) találhatók. II. Főbb változások a támogatási évhez képest Határidőket érintő fontosabb változások: A területalapú támogatási kérelem benyújtási határideje május 15., a kérelem módosításának határideje pedig május 31.; Késedelmes kérelem-benyújtás/késedelmes módosítás-benyújtás: a) a területalapú támogatási kérelem legkésőbb június 9-ig benyújtható (azonban a támogatási összeg a késedelmes benyújtás miatt csökken) b) a területalapú támogatási kérelem módosítása legkésőbb június 9-ig benyújtható (azonban a módosított parcella után számított támogatási összeg a késedelmes benyújtás miatt csökken) A gazdálkodó a benyújtott támogatási kérelmében feltüntetett adatairól az MVH-tól a kérelem benyújtási határidejét követő 30 napon belül visszaigazolást kap; A támogatások kifizetésére december 1-től és június 30-al bezárólag kerül sor; Formanyomtatványokat érintő fontosabb változások: A területalapú támogatás külön engedményezésére a területalapú támogatási kérelem K0061. számú főlapján keresztül 2006-ban nincs lehetőség. Bizonyos héjasgyümölcsű növények esetén (mandula, mogyoró, dió) kiegészítő nemzeti támogatás igényelhető a jogszabályban előírt valamennyi feltétel betartása esetén. Egyik alapvető feltétel a fajonként eltérő fa, illetve bokorsűrűségi kritérium teljesítése. Ennek vizsgálata céljából a területalapú támogatási kérelem K0061. számú főlapján (7. rovatban) jelölni kell az összes ilyen növényhez tartozó hasznosítási kóddal igényelt parcellákon összesen található fa-, illetve bokorszámot. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatás kifizetésének igénylését a területalapú támogatási kérelem K0062, illetve a K0063. számú igénylő betétlapo(ko)n kell megjelölni. A K0062/K0063 igénylési betétlapokon jelölni kell az egybeművelés tényét. Kérelmezést és eljárást érintő fontosabb változások: A területalapú támogatás igénylés alapját képező Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) 2005 folyamán felújításra került, aminek következtében MINDEN BLOKKAZONOSÍTÓ legalább az utolsó három karaktere MEGVÁLTOZOTT! A 2006-ban benyújtandó igénylésnél már csak az új blokkazonosítók érvényesek. 3

4 Amennyiben előnyomtatott kérelemcsomagot kap a gazdálkodó akkor: a) amennyiben a MePAR felújítás során a fizikai blokk határai vagy támogatható területe nem változott, akkor az előnyomtatott igénylő betétlapon (K0062) a már megváltozott új blokkazonosító szerepel és a kérelemcsomagban az új blokktérkép kerül megküldésre. Ezen kell megfelelő módon jelölni a parcellát. b) amennyiben a MePAR felújítás során a fizikai blokk határa nem változott, de a támogatható területe változott, akkor az előnyomtatott betétlapon (K0062) felkiáltójel szerepel az új blokkazonosító végén. Ebben az esetben szintén az új blokktérkép szerepel a kiküldött kérelemcsomagban. c) amennyiben a MePAR felújítás miatt blokkhatár-változással érintett a blokk, az előnyomtatott betétlapon (K0062) a régi blokkazonosító áthúzással került feltüntetésre (pl. JFE23-V-00), jelezve, hogy ilyen blokk már nem létezik. Ebben az esetben a gazdálkodó a megküldött kérelemcsomag részeként megkapja a régi blokkból keletkezett valamennyi új blokk térképeit. Az áthúzott blokk esetében, miután a gazdálkodó beazonosította az általa használt területe(ke)t, a betétlap másik oldalán fel kell vezetni a 2006-ban érvényes blokkazonosítót, parcellasorszámot és parcellaterületet. Minden esetben figyelmesen meg kell vizsgálni, hogy a megfelelő fizikai blokkban kerüljenek beazonosításra a gazdálkodó által hasznosított parcellák. Fokozottan felhívjuk a figyelmet arra esetre, amikor a blokktérkép támogatható területe mellett * található. Ez azt jelenti, hogy a feltüntetett támogatható terület nem pontos, csak hozzávetőleges érték, azaz a valóságban kisebb a blokkban a támogatható terület, mint a blokktérképen feltüntetett. (Ennek oka a pontos lehatárolás kivitelezhetetlensége). A támogatási kérelem benyújtására két lehetőség áll rendelkezésre: az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kérelmező benyújthatja a kérelemcsomagot postai úton, illetve a falugazdász-hálózat munkatársain keresztül, amely esetben a falugazdász is postai úton továbbítja az MVH illetékes Kirendeltség felé a kérelemcsomagot. Az utóbbi esetben a gazdálkodónak ügyelnie kell arra, hogy a benyújtási időpont az az időpont, amikor a falugazdász postázza az MVH felé az átvett kérelmet. Az egyedi blokktérképet kizárólag az a gazdálkodó nyújthatja be kérelemcsomagja részeként, aki részére az kinyomtatásra került. Tehát az egyedi blokktérképek gazdálkodók közötti cserélése nem lehetséges! Az energia növények nemzeti kiegészítő támogatására vonatkozó igénylést a évtől eltérően nem külön betétlapon, hanem a területalapú kérelem igénylő betétlapján kell feltüntetni. Erre vonatkozóan külön hasznosítási kódokat tartalmaz a területalapú támogatáshoz készített Kitöltési Útmutató melléklete (Hasznosítási kódok táblázat). Adminisztratív keresztellenőrzés során megállapított túligénylés esetén, amennyiben annak mértéke nem haladja meg az 5%-ot, az MVH nem küld adategyeztető levelet, hanem automatikus visszaosztást alkalmaz a fizikai blokk nettó területéig 2006-ban a dohány- és vetőmag kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételének feltételei megváltoztak. A dohány hasznosítási kódok megváltoztak! III évi Területalapú támogatások feltételrendszere 1. HOGYAN ÉPÜL FEL A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER? A közvetlen támogatások tekintetében az újonnan csatlakozó országok átmenetileg nem kötelesek alkalmazni az unióban már évek óta alkalmazott bonyolult támogatási rendszert, hanem egyszerűbb formában hívhatják le az uniós forrásokat. Az unióval kötött megállapodás alapján a közvetlen 4

5 támogatásként igénybe vehető támogatási összeg 2006-ben az uniós támogatottsági szint 35 %-át éri el, ez meghatározott ágazatokban nemzeti forrásból 65 %-os mértékig kiegészíthető. A területalapú támogatási rendszer keretében az uniós (SAPS), és az azt kiegészítő nemzeti támogatást (top-up) a mezőgazdasági parcella (más szóval tábla) alapján lehet igényelni. A támogatás mértéke a terület hasznosításától függően változik, ennek oka, hogy a támogatást két forrásból, két különböző célterületre lehet igényelni. A két célterület támogatásait Egységes területalapú támogatásnak (SAPS) és Kiegészítő nemzeti támogatásnak (top-up) nevezzük. Az Európai Unió által finanszírozott Egységes területalapú támogatást minden hasznosított mezőgazdasági területre (parcellára) lehet igényelni. Azok a termelők, akik meghatározott kultúrákat termesztenek, további Kiegészítő nemzeti támogatást (top-up) igényelhetnek. Mindkét esetben azonban csak olyan terület jogosult támogatásra, amely június 30-án megfelelt a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartás kritériumainak. A Kiegészítő nemzeti támogatás a gazdasági évre vonatkozóan nemzeti támogatási keretösszegek, ún. nemzeti borítékok alapján kerül kiosztásra. Az egyes borítékok fő jellemzője, hogy: más és más növényi kört fognak át (kivételt képeznek a bizonyos energetikai céllal termesztett növények búza, kukorica, tritikále, őszi káposztarepce és napraforgó ahol a gazdálkodó, megfelel az egyes borítékok esetében előírt feltételeknek, jogosult lehet mind a szántóföldi növények kiegészítő nemzeti támogatásra, mind az energianövények után folyósítható kiegészítő nemzeti támogatásra is), más és más a hektáronkénti támogatási összeg. A 2006-os gazdasági évre vonatkozóan az alábbi Kiegészítő nemzeti támogatások (top-up) vehetők igénybe (2006. évi nemzeti borítékok ): meghatározott szántóföldi növények termesztéshez, Burley dohány termesztéséhez, Virginia dohány termesztéséhez, meghatározott héjas gyümölcsűek termesztéséhez, rizs termesztéséhez, energetikai célból termesztett meghatározott növények termesztéséhez. PÉLDA: Ha egy termelő búzát, cukorrépát, mandulát és pázsitfű vetőmagot termel, és ezekre a területekre benyújtja támogatási kérelmét, akkor a következő táblázatban megjelölt jogcímeken, és ezen belüli támogatási borítékok tekintetében lehet jogosult területalapú támogatásra, ha megfelel az egyes támogatások esetében előírt feltételeknek: Termelt növény Egységes területalapú támogatás Szántóföldi növények Héjas gyümölcsek Kiegészítő nemzeti támogatás Dohány (Burley) Dohány (Virginia) Energetikai céllal termesztett növények Búza Cukorrépa Mandula Pázsitfű vetőmag 2. HOGYAN TÖRTÉNIK AZ UNIÓS FORRÁSOK ELOSZTÁSA A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS ESETÉN? Magyarország számára az uniós forrású területalapú támogatás (SAPS) jogcímén hozzáférhető összeget a standard (az EU-15 országaiban jelenleg érvényben lévő) rendszer alapján rögzített országos szintű kvóták, bázisterületek (pl. szántóföldi növények = gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövények, rizs, komló, szárított takarmány céljából termesztett zöldtakarmány) és támogatási összegek alapján határozzák meg évenként. Ezt az évről-évre növekedő pénzügyi keretösszeget (SAPS pénzügyi keret), a június 30-i állapot szerint 5

6 helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartott mezőgazdasági területre (ez a hektárt jelentő SAPS bázisterület, amely évenként nem változik) kell vetíteni. Az említett két adat alapján számolható ki a maximált hektáronkénti támogatási összeg. Ez az összeg akkor kerülne kifizetésre, ha az összes benyújtott támogatási kérelemben szereplő ellenőrzött és az esetlegesen alkalmazandó jogkövetkezmények után jóváhagyott területi adatok alapján számolt országos pénzügyi igény nem haladná meg a SAPS pénzügyi keretet. A hektáronkénti támogatási összeget 2006-ban külön jogszabály határozza meg, azonban a végleges támogatási összeget két tényező befolyásolhatja: egyrészt az euróban meghatározott támogatási összeg átváltási árfolyama (ezt egy később megjelenő rendelet határozza meg), másrészt az a tény, hogy a SAPS támogatás kifizetését csak az előre meghatározott pénzügyi keret mértékéig lehet teljesíteni Ez utóbbi feltétel esetén az egyes gazdálkodóknak kifizethető támogatási összegek országosan szinten összesítve nem haladhatja meg az előre meghatározott pénzügyi keret összegét. Amennyiben az országos kifizethető támogatási összeg meghaladná a pénzügyi keretet, úgy a gazdálkodónként kifizethető összeget a túllépés arányában csökkenteni kell (azaz visszaosztási rátát kell alkalmazni). Az EU-pénztárcából fizetendő Egységes területalapú támogatás (SAPS) minden támogatott terület esetében azonos mértékű. 3. HOGYAN TÖRTÉNIK A NEMZETI KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK ELOSZTÁSA? A nemzeti kiegészítő támogatások jogcímei részben az állattenyésztéshez, részben különböző növények/növénycsoportokhoz kapcsolódnak (növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatások). E tájékoztató keretében alapvetően a SAPS területalapú támogatással együttesen igényelhető ún. növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatásokhoz kapcsolódó alapvető információk kerülnek bemutatásra. Hasonlóan a 2. pontban leírtakhoz, a növénytermesztési kiegészítő támogatások esetében is az egyes támogatási jogcímeknél (meghatározott szántóföldi növények termesztésének támogatása, Burley dohány termesztés támogatása, Virginia dohány termesztés támogatása, meghatározott héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása, rizs termesztés támogatása, energetikai célból termesztett meghatározott növények támogatása) a hektáronkénti támogatási összegeket 2006-ban külön jogszabály határozza meg. A jogcímenként adható támogatás hektáronkénti mértékét részben hasonlóan a SAPS-nál leírtakhoz a kifizetésig az a tényező befolyásolhatja alapvetően, hogy a támogatási összeget csak a jogcímenként megállapított pénzügyi keretre lehet folyósítani (figyelembe véve a jogcímenként megállapított bázisterületeket). Növénytermesztési nemzeti kiegészítő támogatásokra megállapított bázisterületek: Kiegészítő nemzeti támogatás Szántóföldi növények Rizs Héjas gyümölcsűek Dohány (Burley) Dohány (Virginia) Energetikai céllal termesztett növények Bázisterület ha ha ha ha ha 1 búza, kukorica, tritikále, őszi káposztarepce, napraforgó, kender, cirokfélék 2 energiafű, burgonya, csicsóka, vízi nád, Miscanthus 3 külön törvény alapján erdőnek nem minősülő rövid vágásfordulóval kezelt fa (cserje) ültetvény (KN kód: ) ha ha ha 3 6

7 A Kiegészítő nemzeti támogatásokon belül állati termékpályákra is képeztek 6 nemzeti borítékot: anyatehén tartás támogatása, hízott bika tartás támogatása, extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása, anyajuh tartás támogatása, kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás támogatása, tejtermelés támogatása. Ezeket a támogatásokat állatlétszám, illetve tejkvóta alapján lehet kifizetni. A 6 támogatási jogcímből kettőt (az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása, és a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás támogatása) közvetlenül a területalapú támogatásokhoz kapcsolódóan lehet igényelni. Ha az országosan igényelt támogatható állatok darabszáma nagyobb, mint a nemzeti felső határ, akkor az állatonkénti támogathatási összeget a túllépés arányában csökkenteni kell. 4. KI IGÉNYELHET TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁST? Támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki (amely) az általa hasznosított területek vonatkozásában a hasznosítással összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli. A mezőgazdasági termelő olyan mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja akiknek, illetve amelyeknek mezőgazdasági üzeme az Európai Közösség területén található. Mezőgazdasági üzem alatt az adott mezőgazdasági termelő által vezetett, és Magyarország területén található termelő egységek összességét kell érteni. PÉLDA: Mezőgazdasági termelő lehet őstermelő, egyéni mezőgazdasági termelő, családi gazdálkodó, mezőgazdasági szövetkezet, mezőgazdasági tevékenységet folytató betéti társaság stb. A termelőnek a támogatás igényléséhez rendelkeznie kell egy ügyfél-regisztrációs számmal, melyhez a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján az Ügyfél-regisztrációs rendszerbe történő bejelentkezéssel lehet hozzájutni. A regisztrációs szám állandó, tehát nem kell évről-évre megújítani, elég csak a bejelentett adatok változását bejelenteni. Bármely mezőgazdasági támogatást ezzel az életre szóló számmal kell igényelni. A regisztrációs szám használata abban segíti a termelőt és az MVH-t, hogy nem kell minden kérelmen az azonosításhoz és a folyósításhoz szükséges összes adatot újból és újból feltüntetni, hiszen a regisztrációs szám alapján ezek már nyilván vannak tartva. Fontos viszont, hogy emiatt a regisztrációs számot mindig pontosan kell megadni! Ha a termelő a támogatási kérelem benyújtásakor nem rendelkezik regisztrációs számmal, akkor a regisztrációs kérelmét a Regisztrációs lap (G001) kitöltésével legkésőbb a támogatási kérelemmel együtt is benyújthatja. FIGYELEM! A ügyfél-regisztrációs rendszerben mindig az aktuális adatoknak kell szerepelniük. Ezért, ha változás következik be a gazdálkodó adataiban azt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkeztét követő 15 napon belül be kell jelenteni az MVH felé! Amennyiben a termelő tehát módosítani kíván a már az Ügyfél-regisztrációs rendszerbe bekerült adatain, úgy ezt az igényét a Regisztráció-módosító lap (G002) kitöltésével, és az MVH illetékes Kirendeltsége felé történő benyújtásával teheti meg. 5. KI KAPJA A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁST? A közösségi forrású támogatást, valamint a Kiegészítő nemzeti támogatást a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett, és regisztrációs számmal rendelkező gazdálkodó kaphatja. Az MVH a támogatási összeget az ügyfél-regisztrációs rendszerben megadott bankszámlára utalja. A támogatás függetlenül a hasznosító személyében bekövetkezett változástól a támogatást eredetileg igénylő mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre. 7

8 6. HÁNY KÉRELMET NYÚJTHAT BE UGYANAZON MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ? A területalapú támogatások vonatkozásában ugyanazon mezőgazdasági termelő csak egy darab kérelemcsomagot nyújthat be. 7. HÁNY KÉRELMET LEHET BENYÚJTANI EGY PARCELLÁRA? Egy támogatási évben bármely mezőgazdasági parcellára csak egy területalapú támogatási kérelem nyújtható be. Tehát nem lehetséges, hogy ugyanaz a termelő egy évben ugyanazt a parcellát kétszer jelölje meg támogatási kérelemben. Ugyanakkor két vagy több termelő sem kérhet támogatást ugyanarra a parcellára egy évben. Ez utóbbi a fizikai blokkban túligénylés kialakulásához vezethet! Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyéb célú támogatásokban, mint például agrár-környezetvédelmi célprogram, vagy kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatása a parcella egyáltalán nem vehet részt. Abban az esetben, ha egy parcellára vonatkozóan azonos jogcímen egy gazdasági évben több területalapú támogatási kérelmet nyújtanak be, többszörös igénylés történik. Az ilyen mezőgazdasági parcellára csak egyszer a területet hasznosító, azaz a támogatásra jogosult gazdálkodó részére folyósítható támogatás. Tehát ha több termelőt érint a többszörös igénylés, akkor a vitatott terület valamennyi érintett gazdálkodónál jogosulatlanul igényelt területként jelenik meg. Esetükben a jogszabályok által előírt jogkövetkezményeket is alkalmazni kell, melyek során csökkenhet az odaítélhető támogatási összeg! A jogosulatlan igénylés mindaddig fennáll, míg valamelyik érintett mezőgazdasági termelő a jogvita elbírálására egyébként illetékes hatóság vagy bíróság jogerős határozatával nem igazolja jogosultságát, vagy az érintett mezőgazdasági termelők együttesen nem helyesbítik a kérelmeiket. PÉLDA: A terület tulajdonosa egy adott parcellára vonatkozóan benyújtja támogatási kérelmét. A bérlő szintén benyújtja kérelmét e parcella tekintetében. Ekkor többszörös igénylésről beszélünk. Amennyiben nem egyértelmű hogy ki állja a hasznosítással összefüggő költségeket, illetve kockázatot, azaz ki a jogos igénylő, mind a két gazdálkodó esetén vissza kell tartani a parcellára jutó támogatási összeget. Ez esetben a parcella teljes területe jogosulatlan igénylésnek számít, így emiatt szankciók alkalmazására is sor kerülhet. Amennyiben az érintett gazdálkodók jogosultságukat tisztázzák, a parcellára jutó támogatási összeget a visszatartott szankció összegével együtt a jogosult gazdálkodó kapja meg. 8. MI AZ A MEZŐGAZDASÁGI PARCELLA? A mezőgazdasági parcella egy olyan összefüggő mezőgazdasági földterület, amelyen egyetlen termelő egyetlen növényfajt, vagy fajtát termeszt. Mezőgazdasági parcellának minősül azonban az egy gazdálkodó által hasznosított összefüggő gyep-, legelő hasznosítású terület, kevert vetés és konyhakert. Konyhakerten az elsősorban saját fogyasztásra és nem értékesítési célból történő növénytermesztést kell érteni. A mezőgazdasági parcella egyik fontos tulajdonsága, hogy a ténylegesen megművelt terület alapján határozható csak meg. A parcella területébe nem számítható bele pl. a facsoportok, a művelt terület és az út közötti nem hasznosított terület, kivéve az ültetvények megműveléséhez szükséges művelő út. A mezőgazdasági parcella a földterülethez kapcsolódó támogatások esetében a kérelmezési alapegység. Ez azt jelenti, hogy minden gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellákat kell a támogatási kérelem Igénylő betétlapjának (K0062 vagy K0063) egy-egy sorában feltüntetnie. A mezőgazdasági parcella másik fontos jellemzője, hogy a földterület hasznosítójához, megművelőjéhez kötődik, nem pedig a tulajdonoshoz. Természetesen, ha valaki tulajdonosként műveli földjét, ő egyben hasznosító is. 8

9 PÉLDA: a mezőgazdasági parcellákra a) Egy gazdálkodó, egymás mellett többféle növénnyel borított összefüggő területet művel ahány növényfajta, annyi parcella b) Több gazdálkodó közösen művel több azonos növényfajtával borított parcellát (egybeművelés) ahány gazdálkodó, annyi parcella c) Egy gazdálkodó egyféle növénnyel borított összefüggő területet művel több helyrajzi számon, ilyen pl. a gyep egy parcella 9. MILYEN HASZNOSÍTÁST KELL FIGYELEMBE VENNI A PARCELLA MEGHATÁROZÁSAKOR? A támogatásra való jogosultság szempontjából az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ág helyett a termőföld tényleges hasznosítási állapotát kell figyelembe venni. Tehát, ha egy földterület az ingatlan-nyilvántartásban mint szántó művelési ágú terület szerepel, viszont a valós használata gyep, a termelő a gyepre vonatkozó támogatási feltételek mellett igényelhet támogatást. 10. MEKKORA TERÜLET UTÁN LEHET TÁMOGATÁST IGÉNYELNI? A támogatás alapjául kizárólag a minimum 0,3 hektár méretű mezőgazdasági parcellák szolgálnak. Ezen felül előírás, hogy egy kérelem által lefedett, az ellenőrzéseket követően megállapított támogatható terület érje el az 1 hektárt. A szőlő- és gyümölcsültetvények esetében az egy kérelem által lefedett, az ellenőrzéseket követően megállapított támogatható területnagyság minimálisan 0,3 hektár. Abban az esetben, ha a kérelem által lefedett és az ellenőrzéseket követően megállapított támogatható terület nem éri el az 1 hektárt, de tartalmaz minimálisan 0,3 hektár támogatható megállapított szőlő- vagy gyümölcsültetvényt, a kérelem jogosult lehet a támogatásra. Szőlő ültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek. Gyümölcsös ültetvény: gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró), valamint bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, termesztett bodza, szamóca) összefüggően telepített terület. PÉLDA: Támogatásra jogosult parcellát, illetve összterületet tartalmazó kérelmek: 0,31 ha búza és 0,82 ha napraforgó (Az összes támogatható terület meghaladja az 1 hektárt és a parcellák területei egyenként a 0,3 hektárt.) 1,14 ha kukorica (Az összes támogatható terület meghaladja az 1 hektárt és a parcella területe a 0,3 hektárt.) 0,38 ha szőlő és 0,51 ha zab (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt de a kérelem tartalmaz 0,3 hektár szőlőültetvényt.) 0,53 ha őszibarack (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt de a kérelem tartalmaz több mint 0,3 hektár gyümölcsültetvényt.) PÉLDA: Támogatásra nem jogosult parcellát, illetve összterületet tartalmazó kérelmek: 0,32 ha zab és 0,64 ha lencse (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt.) 0,87 ha tritikálé (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt.) 0,25 ha alma 0,91 ha pohánka (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt, illetve az almaültetvény parcellája is kevesebb, mint 0,3 hektár.) 0,23 ha mandula (A parcella mérete nem éri el a 0,3 hektárt.) 0,8 ha búza és 0, 4 ha körte (de az körte parcellához hiánypótlási felszólítást követően sem nem küldött be térképet) az ellenőrzést követően a körte parcella nem felelt meg a feltételeknek (az ellenőrzéseket követően megállapított támogatható terület összesen 0,8 ha, ami nem éri el az 1 ha minimális előírást) 11. MIT JELENT A HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT? Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatásra kizárólag az a terület jogosult, amelyet Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban (HMKÁ) tartanak, illetve amely június 30-án Helyes Mezőgazdasági Állapotban (HMÁ) volt tartva. 9

10 Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) Az Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatások igényléséhez a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról szóló 16/2005 (III. 8.) FVM rendelettel módosított 4/2004. (I. 13.) FVM rendelete 1. számú melléklete alapján a következő feltételek betartása szükséges: Tizenkettő százaléknál nagyobb lejtésű területeken kapás kultúrák (burgonya és csicsóka) termesztése tilos Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni Az első feltétel betartásához a gazdálkodónak segítséget nyújt a kérelemhez csatolandó Egyedi blokktérkép, melyen a 12%-nál nagyobb lejtésű területek le vannak határolva. Fontos megjegyezni, hogy a fenti előírások be nem tartása, figyelembe véve az előírások megsértésének súlyát, mértékét, ismétlődő jellegét, és esetleges szándékosságát, a támogatási összeg csökkentését, vagy a gazdálkodó támogatásból való teljes kizárását vonhatja maga után. Helyes Mezőgazdasági Állapotban (HMÁ) A támogatási év során alkalmazandó előírásokon túl a területnek egy múltbéli állapotát is figyelembe kell venni a jogosultság megállapításakor. Azon területek ugyanis, amelyek június 30-án bizonyíthatóan nem feleltek meg a termőföldről szóló évi LV. Törvény 36. (1) rendelkezésének, a további években egyáltalán nem részesülhetnek támogatásban. A vonatkozó rendelkezés szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel kellett hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség). Amely parcellán az említett előírást június 30-án nem tartották be, függetlenül a jelenlegi állapotától, nem jogosult területalapú támogatásra. 12. MELY NÖVÉNYEK ÉS HASZNOSÍTÁSOK TÁMOGATOTTAK A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER KERETÉBEN? Az Egységes területalapú támogatás (SAPS) minden hasznosított mezőgazdasági területre folyósítható. Ezeken a területeken a termelés nem kötelező, azonban a HMKÁ-t be kell tartani. További feltétel, hogy a terület június 30-án helyes mezőgazdasági állapotban kellett tartani. A Kiegészítő nemzeti támogatások igénylése azonban növénykultúrához kötött, de kizárólag olyan területre igényelhetőek, amelyekre SAPS támogatást is igényelt a gazdálkodó (kivétel az erdőnek nem minősülő rövid vágásfordulóval kezelt fa/cserje ültetvény, és vízi nád, Miscanthus). Nemzeti kiegészítő támogatásban tehát csak meghatározott növények részesülhetnek. Ezek jórészt azok a kultúrák, melyek a csatlakozásunkat megelőzően az Európai Unióban is támogatott növények voltak. A támogatásban részesülő növényeket és hasznosítási típusokat a hozzájuk rendelhető támogatási jogcímmel együtt a Kitöltési Útmutató melléklete ( Hasznosítási kódok táblázat) tartalmazza. 13. MILYEN SPECIÁLIS FELTÉTELEI VANNAK A ROST CÉLRA TERMESZTETT KENDER KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK? A rost célra termesztett kender az Egységes területalapú támogatáson túl, Kiegészítő nemzeti támogatásra is jogosult. 10

11 Rost célra termesztett kender termesztése esetén az Egységes területalapú és a Kiegészítő nemzeti támogatás is az alábbi feltételekhez kötött: a jóváhagyott feldolgozóval kötött termeltetési szerződés, illetve kötelezettségvállalás egy példányának benyújtása a területalapú támogatási kérelemmel együtt, de legkésőbb szeptember 15-ig az MVH illetékes Megyei Kirendeltségéhez a rost célra termelt rostkenderfajta THC tartalma nem haladhatja meg a 0,2%-ot a vetést igazoló vetőmagcímkék benyújtása a területalapú támogatási kérelemmel együtt, de legkésőbb június 30-ig az MVH illetékes Megyei Kirendeltségéhez A jóváhagyott feldolgozóval kötött termeltetési szerződés/feldolgozási kötelezettségvállalás kötelező tartalma: a kenderkóró betakarításának gazdasági éve; a jóváhagyott elsődleges feldolgozó vagy feldolgozónak minősülő személy neve, címe, regisztrációs száma, jóváhagyási száma; a termelő neve, címe, regisztrációs száma; az érintett fizikai blokkok, mezőgazdasági parcellák azonosító adatai (Fizikai blokk azonosítója, parcella sorszáma, parcella mérete), melyeknek a területalapú kérelemben feltüntetett adatokkal meg kell egyezni; termesztett kenderfajta megnevezése; a szerződés, illetve kötelezettségvállalás megkötésének/kiállításának az időpontja; szerződő felek/kötelezettségvállaló aláírása Rost célra termesztett kender esetében a támogatási kérelemben minden esetben meg kell adni a termesztett fajták hasznosítási kódját. Ezen fajták kódjait a Kitöltési Útmutató melléklete tartalmazza. A évre vonatkozóan új fajták is bekerültek a támogatott növények körébe. A rost célra termesztett kender esetén a szigorúbb feltételeket szigorúbban is kell ellenőrizni, ezért a rostkender terület minimum 30 %-a helyszíni ellenőrzésre kerül. Az ellenőrzés során a mintavételt a virágzás kezdetétől számított 20. naptól a virágzás befejezéséig számított 10. napig szükséges elvégezni ezért az állományt ezen időszakban meg kell tartani. 14. MILYEN SPECIÁLIS FELTÉTELEI VANNAK A VETŐMAG KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK? Bizonyos vetőmagfélék az Egységes területalapú támogatáson túl, Kiegészítő nemzeti támogatásra is jogosultak. A vetőmag-támogatásra jogosult fajokat a 25/2006. (III.31.) FVM rendelet mellékletének II. pontja tartalmazza. Vetőmag termesztése esetén a Kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételének feltétele a vetőmag termeltetési szerződés vagy amennyiben a vetőmagtermelő és a vetőmag-előállító személye megegyezik vetőmag termelési nyilatkozat vetésbejelentéssel együtt történő benyújtása az OMMI-hoz, a vetőmag termőterület OMMI által történő vetőmagnak alkalmas szántóföldi minősítése. A vetőmag termeltetési szerződés vagy vetőmag termelési nyilatkozat kötelező tartalma: szerződő felek (nyilatkozó) adatai, a mezőgazdasági termelő regisztrációs száma, a termelt növény faja, annak latin megnevezése, a vetőmagtermő terület azonosító adatai (Fizikai blokk azonosítója, parcella sorszáma, parcella mérete), melyeknek a területalapú kérelemben feltüntetett adatokkal meg kell egyezni; A MePAR programszerű felújítás eredményeként minden blokkazonosító - legalább - utolsó három karaktere megváltozott. Az OMMI-hoz benyújtandó vetőmag termeltetési szerződésben vagy vetőmag termelési nyilatkozatban az új blokkazonosítókkal kell a területeket feltűntetni. Úgy, ahogyan a támogatási kérelemben 11

12 szerepel. Amennyiben a szerződés, nyilatkozat nem felel meg az előírt kritériumoknak, azt módosítani szükséges a támogatásra való jogosultság érdekében. Az OMMI igazolja az MVH felé, hogy a hozzá benyújtott szerződésben szereplő parcella/ák mekkora területe kapott vetőmagnak alkalmas szántóföldi minősítést. PÉLDA: Az igénylő 10 hektáron Angol perje vetőmagot termeszt. Az OMMI az ellenőrzései alapján csak 8 hektárt minősít vetőmagnak alkalmasnak. Ebben az esetben a bejelentett terület és a feltételeknek megfelelt megállapított terület különbsége 2 hektár. Ez a két hektár jogosulatlanul igényelt terület! 15. MILYEN SPECIÁLIS FELTÉTELEI VANNAK A RIZS KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK? Rizst termesztő mezőgazdasági termelőknek támogatás folyósítható azon területek után, amelyen a vetés május 31-ig megtörtént. 16. MILYEN SPECIÁLIS FELTÉTELEI VANNAK A DOHÁNY KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK? Dohány Kiegészítő nemzeti támogatás folyósítható azon területek után: amelyeken Virginia, vagy Burley dohányt termesztenek, amelyeken az állományt legalább a rendes növekedési feltételek melletti betakarításig megőrzik, és azt be is takarítják, amelyekről betakarított nyersdohányra a termelői csoporttal e rendeletben foglaltak szerint írásbeli szerződést kötöttek, és amely tekintetében termelői csoport igazolja az MVH felé, hogy a termelői csoport tagja, a dohány fajtájának megjelölésével termesztési kötelezettségének eleget tett, valamint mekkora területen termesztett a szerződésben foglaltak szerint dohányt, és e területről melyik fajtából mekkora mennyiséget értékesített a termelői csoport részére, és amelyre a termelői csoport viszontszerződéssel rendelkezik az elsődleges feldolgozóval. Amelyről legalább 1,45 tonna/hektár átlagtermés figyelembevételével megállapított mennyiségű dohány kerül értékesítésre a termelői csoport részére. A termelői csoport tagjaival kötött termeltetési szerződéseket, valamint az elsődleges feldolgozóval kötött értékesítési szerződést a termelők és dohányfajták szerinti lebontásban június 30-ig az MVH Központi Hivatalához a termelői csoportnak kell benyújtania. A termelői csoporttal kötött dohány termeltetési szerződés csak abban az esetben fogadható el, ha legalább a következőket tartalmazza: a szerződő felek adatai, a szerződő felek regisztrációs száma, a termelt dohány fajtája, a dohánytermő terület nagysága hektárban, két tizedes jegy pontossággal, a termelők hozzájáruló nyilatkozatát az adataik kezeléséről, keltezés, szerződő felek aláírása. A dohány termelési igazolásokat dohányfajtánkként egy alkalommal, legkésőbb március 1-ig az MVH Központi Hivatalához a termelői csoportnak kell benyújtania. Az igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha legalább a következőket tartalmazza: a szerződő felek, illetve jogutódjának adatai, a szerződő felek, illetve a jogutód regisztrációs számát, 12

13 a termelő által a termelői csoportnak az igazolás kiállításáig értékesített nyersdohány fajtáját, mennyiségét tonnában két tizedesjegy pontossággal, és a termést adó terület nagyságát hektárban két tizedesjegy pontossággal, a termelő nyilatkozatát, miszerint egyetért az igazolásban foglaltakkal, keltezés, valamint a termelői csoport képviselőjének, és a termelőnek az aláírását. Az előírt feltételek teljesítésének hiányában a támogatás alapjául szolgáló terület arányosan csökkentésre kerül. Az igényelt terület és a megállapított terület közötti különbség jogkövetkezmény, szankció alapját képezi. 17. MILYEN SPECIÁLIS FELTÉTELEI VANNAK A HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK? Héjas gyümölcsűeket termesztő mezőgazdasági termelőknek támogatás folyósítható azon területek után, amelyen mandulát, mogyorót, vagy diót termesztenek. Előírás, hogy a minimális faállomány-sűrűsége meghaladja dió esetében a hektáronkénti 80 fát, mogyoró esetében hektáronként a 400 bokrot, mandula esetében hektáronként 200 fát. A támogatási kérelem főlapján fel kell tüntetni az összes igényelt parcellákon található fák vagy bokrok összesített számát fajonként. 18. MILYEN SPECIÁLIS FELTÉTELEI VANNAK A SZÁRÍTOTT TAKARMÁNY KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK? Szárított takarmány kvótával szabályozott támogatás alapjául szolgáló zöldtakarmánytermő területek (parcellák) után kiegészítő nemzeti támogatás igényelhető. Ennek feltételei a következőek: a zöldtakarmánytermő területről betakarított takarmányra vonatkozóan a termelőnek feldolgozási vagy termeltetési szerződéssel kell rendelkezniük a szárított takarmány támogatásra az MVH által jóváhagyott feldolgozóval, illetve a jóváhagyott feldolgozóknak szállítási nyilatkozatot kell kiállítaniuk az általuk művelt takarmánytermő területre vonatkozóan. a szerződésről, szállítási nyilatkozatról a jóváhagyott feldolgozó nyújt be tájékoztatást az MVH-nak- a szárított takarmány támogatási rendszernek megfelelően a kapcsolódó Parcellajegyzék beküldésével. Az adott parcelláról legalább 3 tonna zöldtakarmányt vagy 1 tonna napon szárított takarmányt kell hektáronként beszállítani a jóváhagyott feldolgozóhoz szárítás vagy őrlés céljából. A beszállított mennyiségeket a jóváhagyott feldolgozó által benyújtott Feldolgozási Jelentések adatai alapján állapítja meg az MVH. az igénylő betétlapon (K0062/K0063) a Kitöltési Útmutató Hasznosítási Kódok táblázatában a Takarmánynövények,-keverékek pont alatt szereplő STA kezdetű hasznosítási kódot kell feltüntetni. Amennyiben a szerződés megkötését, illetve a szállítási nyilatkozat kiállítását követően a beszállítás nem teljesül, vagy nem éri el a minimálisan előírt mennyiséget a takarmánytermesztőnek STA hasznosítási kód esetén az adott parcellára vonatkozóan módosítást kell benyújtania a hasznosítási kódra vonatkozóan ( STA hasznosítási kódról TAK hasznosítási kódra. Ezzel a termelő elkerüli azt, hogy a feltétel hiányos teljesítése miatt külön szankcióban részesüljön.) Amennyiben a zöldtakarmány-termesztő gazdálkodó STA jelölésű hasznosítási kódot adott meg az igénylő betétlapon és a területre vonatkozóan nem kötöttek szerződést, abban az esetben ez a terület (parcella) jogosulatlan igénylésnek tekintendő, amely annak mértékétől függően szankcionálás alapja lehet. 13

14 19. MILYEN SPECIÁLIS FELTÉTELEI VANNAK AZ ENERGIANÖVÉNYEK TERMELŐINEK, HA NEMZETI TÁMOGATÁST IGÉNYELNEK? Az energianövények termesztése után fizetett támogatás feltételrendszere némileg eltér, a többi kiegészítő nemzeti támogatástól. Támogatásra az energetikai célból termesztett bizonyos növények részesíthetőek. Ezek a növények a: a búza, tritikále a kukorica, az őszi káposztarepce, a napraforgó, az energiafű, külön törvény alapján erdőnek nem minősülő rövid vágásfordulóval kezelt fa (cserje) ültetvény (KN kód: ), rövid vágásforduló: amennyiben a fa (cserje) ültetvény letermelésére a telepítéstől számított 5 éven belül sor kerül, kender, cirokfélék, burgonya csicsóka vízi nád, Miscanthus, Energetikai célú felhasználás: ha az energianövényt az elsődleges feldolgozóval kötött szerződés alapján, illetve saját célú felhasználás keretében tüzelőanyagként hő-, villamos energia, technológiai gőz, energia előállítására szolgáló brikett, vagy pellet, biogáz, bio-üzemanyag (biodízel, bioetanol) előállítására használják fel. A támogatást az alábbi feltételek teljesülése esetén folyósítja az MVH: Benyújtott támogatási kérelem (a támogatást a 2006-os területalapú támogatások igénylésére szolgáló nyomtatványokon kell igényelni). A termelő rendelkezik elsődleges feldolgozóval vagy felvásárlóval kötött szerződéssel és a szerződés egy példányát augusztus 31-ig benyújtja a lakóhelye/székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez az erre rendszeresített formanyomtatvánnyal együtt. Saját felhasználásról az MVH által rendszeresített formanyomtatványon kell nyilatkozni. A nyilatkozat benyújtási határideje megegyezik a szerződésekével. Az elsődleges feldolgozó vagy felvásárló által benyújtott a termelővel kötött szerződés másolata. A benyújtás határideje: augusztus 31. Az elsődleges feldolgozó vagy felvásárló az MVH-nál letétbe helyezte a szerződésekben szereplő területek után szükséges biztosítékot. A támogatást igénylő az energianövények leszállításával kapcsolatos jelentést - az erre rendszeresített formanyomtatványon - benyújtotta az MVH-hoz. Az elsődleges feldolgozó vagy felvásárló az energianövények átvételével kapcsolatos jelentést - az erre rendszeresített formanyomtatványon - benyújtotta az MVH-hoz. A leszállított alapanyag mennyisége eléri a reprezentatív hozamot. 20. MILYEN ÁLLATTARTÁSI TÁMOGATÁSOK KAPCSOLÓDNAK A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOKHOZ? A Kiegészítő nemzeti támogatásokon belül két állati termékpályákra kialakított jogcím, az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása, és az anyajuh kiegészítő támogatás feltételrendszere közvetlenül kapcsolódik a területalapú támogatásokhoz. 14

15 Az extenzifikációs szarvasmarhatartási támogatás jogosultsági feltételei A támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki Területalapú támogatási kérelmet nyújt be, és azon igényli az extenzifikációs szarvasmarha tartási támogatást (továbbiakban extenzifikációs támogatás). A támogatásban való részvételt a Főlap (K0061) 6. rovatának B pontjában kell jelezni. A 25/2006. (III.31.) FVM rendelet szerint a 2006-ös támogatási évben hízottbika-tartás támogatásban vagy anyatehén támogatásban részesült; betartja az 1,4 Áe/ha állatsűrűségi kritériumot. Állatsűrűség kiszámításakor a figyelembe veendő állatok alapján számított állategység (Áe) értéket kell osztani a takarmánytermő terület nagyságával (ha). Az állatsűrűség kiszámításának lépései: Az állatsűrűség kiszámításához figyelembe kell venni a Területalapú támogatási kérelem beadásakor a tenyészetben található összes szarvasmarhát és azokat az anyajuhokat, amelyekre támogatási kérelmet nyújtottak be. A tenyészetben található szarvasmarhák számát a területalapú támogatási kérelem benyújtásának napján az ENAR adatbázisba bejelentett adatok alapján kell meghatározni. A fenti állatszámot állategységgé kell alakítani az alábbi táblázat szerint: Állatfajok megnevezése Szarvasmarha Korcsoportok Mennyiség (db) Állategység (Áe) borjú 6 hónapos korig 1 0, hónapos korú növendék 1 0,6 24 hónaposnál idősebb állat 1 1 juh (vegyes korcsoport) - 1 0,15 A takarmánytermő terület nagyságának (ha) meghatározása: Takarmánytermő terület: az Egységes területalapú támogatásban támogatható terület és a Kiegészítő nemzeti támogatásban támogatható terület különbözetéből adódó hasznosított mezőgazdasági terület. Fontos! Az állatsűrűségi kritérium megállapításakor a számított érték első két tizedes jegyét kell figyelembe venni! Példa: A Területalapú támogatási kérelem beadásakor a tenyészetben található szarvasmarhák száma (ENAR adatbázis alapján): - 3 db 2 hónapos borjú; - 2 db 12 hónapos bika; - 1 db 25 hónapos tehén os évre Anyajuh támogatásra benyújtott anyajuhok száma: 10 db állat Az állatsűrűség kiszámítása: 1. Állatlétszám állategységgé (Áe) való átváltása: A: 3 db 2 hónapos borjú 3 X 0,4 Áe = 1,2 Áe B: 2 db 12 hónapos bika 2 X 0,6 Áe = 1,2 Áe C: 1 db 25 hónapos tehén 1 X 1 Áe = 1 Áe D: 10 db anyajuh 10 X 0,15 Áe =1,5 Áe E: Az állatsűrűség kiszámításához figyelembe veendő állategység összesen A +B + C + D = 4,9 Áe 2. A takarmányterület meghatározása F: Bejelentett terület = 10 ha G: Megállapított terület = 12 ha H: A számításnál figyelembe veendő = 10 ha 3. Állatsűrűség: E/ H = 0,49 Áe/ha Az extenzifikációs támogatás legfeljebb az anyatehén vagy hízottbika támogatás alapján támogatható állatok létszáma mértékéig nyújtható. 15

16 Az extenzifikációs támogatásban támogatható állatok után járó támogatás mértékéről külön rendelet rendelkezik. Ha ellenőrzés során az MVH a mezőgazdasági területet vagy az állatokat érintő hiányosságokat tár fel, akkor ez az extenzifikációs támogatást is érintő szankciót von maga után. A kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás támogatás jogosultsági feltételei A támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki Területalapú támogatási kérelmet nyújt be, és azon igényli a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás támogatást (továbbiakban anyajuhtartás támogatása). A támogatásban való részvételt a Főlap (K0061) 6. rovatának A pontjában kell jelezni. aki a 25/2006. (III.31.) FVM rendelet szerinti anyajuhtartás támogatásban részesült; akinek az Egységes területalapú támogatásban támogatható területeinek legalább 50%-a kedvezőtlen adottságú területen fekszik. Kedvezőtlen adottságú területnek azokat a fizikai blokkokat tekintjük, melyeket az Európai Unióval egyetértésben az FVM a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet 2. és 3. számú mellékletében felsorol. Azt, hogy egy adott terület kedvezőtlen adottságú, nem kell a Területalapú támogatási kérelmen jelezni, mert ezt a besorolást az MVH a Területalapú támogatási kérelmen megadott blokkazonosító alapján elvégzi. A besorolás alapján a fent említett 50% feltétel ellenőrzését is elvégzi a hivatal. Az anyajuh kiegészítő támogatás legfeljebb az anyajuhtartás támogatás alapján támogatható állatok létszáma mértékéig nyújtható. Ha ellenőrzés során az MVH a mezőgazdasági területet vagy az állatokat érintő hiányosságokat tár fel, akkor ez az anyajuhtartás támogatást is érintő szankciót von maga után. 21. MILYEN FORMANYOMTATVÁNY TÍPUSOK VANNAK, ÉS MI EZEK SZEREPE? A területalapú támogatási kérelemcsomag részét képező formanyomtatványok: 1. Főlap (K0061) A Főlap (K0061) tartalmazza a támogatás kérelmezőjére vonatkozó törzsadatokat (ügyfél-regisztrációs szám, név), a tanácsadó nevét és elérhetőségét, a csatolt Igénylő betétlapok (K0062/K0063) és mellékletek nyilvántartására vonatkozó számadatokat, a területalapú jogcímhez kapcsolódó egyéb támogatási igények megjelölését, a héjas gyümölcsűek kiegészítő nemzeti támogatásának igényléséhez szükséges adatokat (a kérelemben bejelentett összes héjasgyümölcsű parcellán található fa-, illetve bokorszám), valamint a termelő nyilatkozatait és aláírását. 2. Igénylő betétlap (K0062), megszemélyesített A megszemélyesített Igénylő betétlap (K0062) tartalmazza a évi igénylések ellenőrzései alapján összeállított parcellaadatokat, amelyek a termelő által hasznosított parcellákra vonatkoznak (blokkazonosító, parcellasorszám, parcella terület, hasznosítási kód). Az Igénylő betétlapon (K0062) lehetőség van előnyomtatott parcellaadatok módosítására, illetve a parcella teljes törlésére, valamint a kedvezőtlen adottságú területek (KAT) kifizetési kérelmére vonatkozó igénylés jelölésére, illetve az egybeművelés tényének jelzésére. Az új parcellákat az Igénylő betétlap (K0062) hátoldalán lehet megadni. Az Igénylő betétlap (K0062) tartalmaz egy a támogatás alapjául nem szolgáló parcellákra vonatkozó rovatot is (ld. Kitöltési Útmutató). 16

17 3. Igénylő betétlap (K0063) Ez az Igénylő betétlap (K0063) a évi kérelem megszemélyesített Igénylő betétlapjához (K0062) hasonló elrendezésű formanyomtatvány, amely már nincs megszemélyesítve, vagyis a mezők üresek. E nyomtatványt tölthetik ki a támogatási rendszerbe újonnan belépő termelők, illetve azok a gazdálkodók is, akik a évi igénylésük alapján támogatásban nem részesültek (pl. kérelmük elutasításra került) és emiatt előnyomtatott kérelemcsomagot nem kaptak. Szintén a nem megszemélyesített Igénylő betétlapot (K0063) lehet azokhoz a kérelmekhez csatolni, amelyek kitöltéséhez a megszemélyesített Igénylő betétlap (K0062) hátoldalán biztosított előre nem kitöltött kérelemsor helyek nem bizonyultak elegendőnek. Az Igénylő betétlap (K0063) szintén tartalmaz egy a támogatás alapjául nem szolgáló parcellákra vonatkozó rovatot is (ld. Kitöltési Útmutató). 4. Módosító és visszavonó lap (K0064) A Módosító és visszavonó lap (K0064) szolgál a termelő által már benyújtott kérelem adatainak módosítására, illetve visszavonására. Módosításnak minősül az új parcella kérelemhez történő csatolása, és a már bejelentett parcella hasznosításának megváltoztatása. A visszavonás vonatkozhat a teljes benyújtott kérelemre, vagy annak egy részére, illetve a bejelentett parcella területének csökkentésére. 5. Egyedi Blokktérkép Igénylő Lap (G015T) Ezen a formanyomtatványon kell igényelni a támogatási kérelemcsomaghoz, változásvezetési kérelemhez szükséges Egyedi blokktérképeket. 6. A Hasznosító személyében bekövetkező változást bejelentő lap (K0065) A nyomtatvány rendeltetése egy támogatásra bejelentett parcella tekintetében a hasznosító személyében bekövetkező változás bejelentésére. 7. Vis maior esetet és kivételes körülményt bejelentő lap (K0066) Ezt a formanyomtatványt kell Vis maior és kivételes körülmény esetén benyújtani. 8. Hiánypótló lap (K0068) A Hiánypótló lapot (K0068) az MVH a hiánypótlásra felszólító levél mellékleteként küldi meg az érintett gazdálkodóknak, melyet a felszólító levélben foglaltaknak megfelelően kell kitöltve visszaküldeni. 9. Adategyeztető lap (K0069) Az Adategyeztető lap (K0069) az MVH az adategyeztetésre felszólító levél mellékleteként küldi meg az érintett gazdálkodóknak, melyet a felszólító levélben foglaltaknak megfelelően kell kitöltve visszaküldeni. 22. MIT TARTALMAZ A TÁMOGATÁSI KÉRELEMCSOMAG? A kérelemcsomag tartalma: Formanyomtatványok: o Területlapú támogatás Főlap (K0061) o Területalapú támogatás Igénylő betétlap (megszemélyesített) (K0062) és/vagy o Területalapú támogatás Igénylő betétlap (K0063) Kitöltési útmutató Egyedi blokktérképek A formanyomtatványok tartalmának fontosabb változásai a évi nyomtatványokhoz képest: K0061. számú főlap a területalapú támogatás engedményezésére vonatkozó felület a K0061. Főlapon nem szerepel nem szerepel előnyomtatva a regisztrációs rendszerben nyilvántartott bankszámlaszám új elem: a héjas gyümölcsűek (dió, mogyoró és mandula) kiegészítő nemzeti támogatásához a főlapon jelölni kell az összes igényelt területen, azaz parcellákon található fák, illetve bokrok számát fajonként új elem: a kedvezőtlen adottságú területek (KAT) kifizetési igényléséhez kapcsolódó nyilatkozatok. 17

18 K0062. számú (előnyomtatott) betétlap új elem: külön oszlopban jelölendő a KAT támogatás kifizetésének igénylése (amennyiben a termelő rendelkezik a kedvezőtlen adottságú területek támogatási határozattal) új elem: külön oszlopban kell jelölni az egybeművelés tényét (ha a parcella egybeművelt területhez kapcsolódik) K0063. számú betétlap új elem: külön oszlopban jelölendő a KAT támogatás kifizetésének igénylése (amennyiben a termelő rendelkezik a kedvezőtlen adottságú területek támogatási határozattal) új elem: külön oszlopban kell jelölni az egybeművelés tényét (ha a parcella egybeművelt területhez kapcsolódik) Az egyedi blokktérképeken történt változások (ld. még II. pont) valamennyi egyedi blokktérkép azonosítójának utolsó három karaktere megváltozott több esetben egy korábbi blokkból több utódblokk alakult ki több esetben több korábbi blokkból egy utódblokk jött létre 23. HOGYAN LEHET HOZZÁJUTNI A TÁMOGATÁSI KÉRELEM FORMANYOMTATVÁNYAIHOZ? A évben a gazdálkodók a kérelemcsomaghoz alapvetően kétféle úton jutnak hozzá: 1. előnyomtatott (megszemélyesített) kérelemcsomag átvétele személyesen a falugazdásztól 2. üres formanyomtatványok megkérése személyesen a falugazdásztól,l az MVH megyei kirendeltségeitől (de az internetes honlapon keresztül is le lehet tölteni a formanyomtatványokat) 1) Előnyomtatott kérelemcsomag Azok a gazdálkodók, akik a évben benyújtott kérelmük alapján kifizetésben részesültek, 2006-ban előnyomtatott kérelemcsomagot kapnak. Az előnyomtatott kérelemcsomagok személyesen az illetékes falugazdásztól vehetőek át a velük egyeztetett időpontban. A kérelemcsomagban található Főlap (K0061), illetve a csatolt Igénylő betétlap (K0062) megszemélyesített adatokat tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy azok a gazdálkodók, akik a évben is igényeltek területalapú támogatást és benyújtott kérelmük alapján kifizetésben részesültek, névre szóló, előnyomtatott kérelemcsomagokat kapnak. Az előnyomtatás azt jelenti, hogy a kiküldött formanyomtatványok már tartalmazzák az előző évi adatokat (pl. név, regisztrációs szám, mezőgazdasági parcella ellenőrzött adatai stb.) és a gazdálkodóknak csak az azóta történt változásokat kell feltüntetniük a nyomtatványokon. Az előnyomtatott kérelemcsomaghoz az előnyomtatott blokkazonosítókhoz tartozóan mellékelve a gazdálkodók egyúttal kézhez kapják az Egyedi blokktérképeket is. A gazdálkodóknak a támogatási kérelemhez benyújtáskor csatolniuk kell a kérelemcsomagban található Egyedi blokktérkép(ek)et, melyeken a Kitöltési útmutatóban meghatározott módon azonosítaniuk kell az adott fizikai blokkban elhelyezkedő mezőgazdasági parcelláikat). 18