TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE 2005.

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE az Európai Unió Tanácsa által kiadott 1782/2003/EK rendelet, az Európai Unió Bizottsága által kiadott 796/2004/EK rendelet, az Európai Unió Bizottsága által kiadott 1973/2004/EK rendelet, az Egységes területalapú támogatásokról szóló 18/2005 (III. 18.) FVM rendelet, a Kiegészítő nemzeti támogatásokról szóló 28/2005 (IV. 1.) FVM rendelet, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok értelmezéséhez

2

3 Tisztelt Gazdálkodó! Alig egy éve, hogy hazánk az Európai Unió tagjává vált és ezáltal részese lett az Unió Közös Agrárpolitikájának. A csatlakozás óta eltelt időszak nem volt problémamentes, de én szilárdan hiszek abban, hogy az első év nehézségei, az új rendszerek bevezetésével együtt járó kezdeti megpróbáltatások után egy olyan időszaknak indulunk most neki, amelyben az ügyek már sokkal gördülékenyebben és gyorsabban rendeződnek. Az Unió ún. Közös Agrárpolitikája alapjaiban változtatja meg a hazai mezőgazdaság szabályozását és ezáltal a mezőgazdaságból élők élet- és munkakörülményeit. A mezőgazdaság és a vele elválaszthatatlanul összefonódó vidékfejlesztés kétségtelenül az Unió egyik legnagyobb hangsúllyal kezelt területe. Ahhoz, hogy élni tudjunk ennek az új szabályrendszernek az előnyeivel, természetesen ismét számos új követelménynek kell közösen megfelelnünk, azonban meg vagyok győződve arról, hogy a mérleg végső soron pozitív lesz. Magam és munkatársaim nevében ígérhetem, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) minden erőfeszítésével ezen eredmény szolgálatában áll majd. Ennek érdekében az elmúlt év tapasztalatai alapján átdolgozott Tájékoztatót állítottunk össze, mely az ún. területalapú támogatások feltételrendszerét igyekszik Önnek bemutatni. A Tájékoztató összeállításakor az a cél vezérelt bennünket, hogy a támogatások feltételrendszere minden gazdálkodó számára átlátható, kiismerhető legyen. Bár e tájékoztató anyag magukat a jogszabályokat nem helyettesítheti, sorvezető lehet az egyes előírások és a közöttük lévő összefüggések megértéséhez, értelmezéséhez. Terjedelmi okokból nem állt módunkban minden egyes szabály gyakorlati alkalmazását szemléltetni, de biztosak vagyunk abban, hogy a példák így is sok segítséget nyújtanak az Ön számára. Abban a reményben bocsátom útjára e Tájékoztatót, hogy az Önben felmerülő kérdések döntő többségére választ lel benne. Amennyiben akár egyetlen kérdés is megválaszolatlan maradna, kérem, keresse fel a legközelebbi falugazdászt, kamarai tanácsadót vagy a Hivatal munkatársait, akiknek a segítéségére minden körülmények között számíthat. Eredményekben gazdag, kölcsönösen sikeres együttműködést kívánva: Dr. Szőke Miklós mb. elnök Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Budapest, április 15. 3

4 Tartalomjegyzék I. A Tájékoztató szerkezete II. Főbb változások a támogatási évhez képest III évi Területalapú támogatások feltételrendszere IV. Fogalmak V. Mellékletek VI. Gyakran Ismétlődő Kérdések 4

5 I. A Tájékoztató szerkezete A Tájékoztató első része a évhez képest történt változásokat, illetve módosításokat tartalmazza. A változások, módosítások adódnak egyrészt az Európai Unió közös agrárpolitika keretébe tartozó közös szabályainak a változásaiból ebből következően a hazai szabályok megváltozásából, másrészt a támogatási évre kialakított eljárás tapasztalatainak levonásából. Az előző évhez képest történt változásokat a Főbb változások a támogatási évhez képest pont tartalmazza. A Tájékoztató második részében a területalapú támogatás feltételrendszerét, szabályait egymásra épülő pontok tartalmazzák, a támogatási rendszer bemutatásától a támogatás igénylésével és odaítélésével kapcsolatos egészen részletes útmutatókig. Minden pont végén található egy Kapcsolódó pontok cím, ahol az adott ponthoz köthető egyéb pontok felsorolása található. A nehezen érthető pontok esetén a megértést, a támogatási rendszer működését példák segítik. A Tájékoztatóban található lényeges változásokat, illetve fontos kiegészítő információkat tartalmazó részeire külön jelzés hívja fel a figyelmet. Jelmagyarázat: Változások a támogatási évhez képest Kitöltést, megértést segítő fontos, kiegészítő információk Tájékoztató végén egyéb, összefoglaló információk ( Fogalmak, Mellékletek, Gyakran Ismétlődő Kérdések ) találhatók. II. Főbb változások a támogatási évhez képest A területalapú támogatási kérelem benyújtási határideje május 11., a kérelem módosításának határideje május 31.; A gazdálkodó a benyújtott támogatási kérelmében feltüntetett adatairól az MVH-tól június 11-ig visszaigazolást kap; A jóváhagyott támogatási kérelmekről az MVH június 1-ig határozatban értesíti a gazdálkodót; A támogatások kifizetésére december 1-től és június 30-al bezárólag kerül sor; A hektáronkénti Egységes területalapú támogatás 86,21 EUR, a Kiegészítő nemzeti támogatás a Burley dohány esetében 2774,86 EUR, Virginia dohány esetében 3508,42 EUR, a héjas gyümölcsűeknél 120,75 EUR, és a szántóföldi növények esetében pedig 80,92 EUR; A évben a évben igénylést beadott gazdálkodók megszemélyesített területalapú támogatási kérelemcsomagot kapnak; A kérelemben kötelező külön feltüntetni az ún. állandó legelő területeket, illetve azokat a területeket is, melyekre a gazdálkodó nem kér támogatást. Kapcsolódó pontok: 1., 2., 3., 5., 8., 9., 12., 14., 16., 17., 18., 19., 26., 27., 30., 32., 35., 36., 38., 39. 5

6 III évi Területalapú támogatások feltételrendszere 1. HOGYAN ÉPÜL FEL A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER? A közvetlen támogatások tekintetében az újonnan csatlakozó országok átmenetileg nem kötelesek alkalmazni az unióban már évek óta alkalmazott bonyolult támogatási rendszert, hanem egyszerűbb formában hívhatják le az uniós forrásokat. Az unióval kötött megállapodás alapján a közvetlen támogatásként igénybe vehető támogatási összeg 2005-ben az uniós támogatottsági szint 30 %-át éri el, ez meghatározott ágazatokban nemzeti forrásból 60 %-os mértékig kiegészíthető. A területalapú támogatási rendszer keretében a fenti 30 %-os uniós, és az azt kiegészítő nemzeti támogatást a mezőgazdasági parcella (más szóval tábla) alapján lehet igényelni. A támogatás mértéke a terület hasznosításától függően változik, ennek oka, hogy a támogatást két forrásból, két különböző célterületre lehet igényelni. A két célterület támogatásait Egységes területalapú támogatásnak (SAPS) és Kiegészítő nemzeti támogatásnak (ún. top-up) nevezzük. Az Európai Unió által finanszírozott Egységes területalapú támogatást minden hasznosított mezőgazdasági területre (parcellára) lehet igényelni. Azok a termelők, akik meghatározott kultúrákat termesztenek, további Kiegészítő nemzeti támogatást igényelhetnek. Mindkét esetben azonban csak olyan terület jogosult támogatásra, amely június 30-án megfelelt a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartás kritériumainak. A Kiegészítő nemzeti támogatás a gazdasági évre vonatkozóan nemzeti támogatási keretösszegek, ún. nemzeti borítékok alapján kerül kiosztásra. Az egyes borítékok fő jellemzője, hogy más és más növényi kört fognak át, és más és más hektáronkénti támogatási összeget tartalmaznak. A 2005-ös gazdasági évre vonatkozóan Kiegészítő nemzeti támogatás vehető igénybe: szántóföldi növénytermesztéshez, Burley dohány termesztéséhez, Virginia dohány termesztéséhez, héjas gyümölcsűek termesztéséhez, energetikai célból termesztett lágy és fás szárú növények termesztéséhez. (A Kiegészítő nemzeti támogatások közül az energetikai célból termesztett lágy és fás szárú növények esetén külön támogatási kérelem benyújtása szükséges!) PÉLDA: Ha egy termelő búzát, cukorrépát, mandulát és pázsitfű vetőmagot termel, és ezekre a területekre benyújtja támogatási kérelmét, akkor a következő táblázatban megjelölt jogcímeken, és ezen belüli támogatási borítékok tekintetében jogosult területalapú támogatásra: Termelt növény Egységes területalapú támogatás Szántóföldi növények Héjas gyümölcsek Búza Cukorrépa Mandula Pázsitfű vetőmag Kiegészítő nemzeti támogatás Dohány (Burley) Dohány (Virginia) Energetikai céllal termesztett növények A hektáronkénti támogatási összeget minden borítékra vonatkozóan jogszabály határozza meg, azonban ezt a támogatási összeget a kifizetésig két tényező befolyásolhatja: egyrészt az euróban meghatározott támogatási összeg átváltási árfolyama (ezt egy később megjelenő rendelet határozza meg), másrészt az a tény, hogy a támogatási alapösszeget csak egy előre rögzített pénzügyi borítékra lehet folyósítani. 6

7 Ez utóbbi feltétel esetén az egyes gazdálkodóknak kifizethető támogatási összegek országosan szinten összesítve nem haladhatja meg az előre rögzített pénzügyi boríték összegét. Amennyiben az országos kifizethető támogatási összeg meghaladná a pénzügyi borítékot, úgy a gazdálkodónként kifizethető összeget a túllépés arányában csökkenteni kell. Kapcsolódó pontok: 3., 8., 12., 2. HOGYAN TÖRTÉNIK A BRÜSSZELI FORRÁSOK ELOSZTÁSA A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS ESETÉN? Magyarország számára közvetlen támogatási jogcímen hozzáférhető összeget a standard (az EU-15 országaiban jelenleg érvényben lévő) rendszer alapján rögzített országos szintű kvóták (pl. anyajuh), bázisterületek (pl. szántóföldi növények = gabona-, olajos, fehérje- és rost- növények, rizs, komló, szárított takarmány céljából termesztett zöldtakarmány) és támogatási összegek alapján határozták meg. Ennek megfelelően a magyar termelők részére 2005-ben az Egységes területalapú támogatásként kifizethető brüsszeli források összesen megközelítőleg 374 millió eurót tesznek ki. Ezen összeget a június 30-i állapot szerint Helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartott mezőgazdasági területre vetítették, így kaptuk meg a hektáronkénti maximális támogatási összeget. Az EU-pénztárcából fizetendő Egységes területalapú támogatás minden támogatott növény esetében azonos mértékű, 86,21 EUR/ha. (amennyiben a később rögzítendő átváltási árfolyam pl.: 240 Ft/ lesz, akkor a maximális támogatási összeg hektáronként Ft) Az átváltási árfolyamot külön jogszabály fogja rögzíteni. PÉLDA: A termelő 12,35 hektáron rozst, 8,25 hektáron mandulát termel és 23,10 hektár legelővel is rendelkezik. Ezekre a területekre benyújtotta területalapú támogatási kérelmét. A termelő az Egységes területalapú támogatási jogcímen a következő támogatási összegre jogosult (240 Ft = 1 EUR): 12,35 ha + 8,25 ha + 23,10 ha = 43,70 ha 43,70 ha 86,21 EUR/ha = 3767,37 EUR ( Ft) 3. HOGYAN TÖRTÉNIK A NEMZETI FORRÁSOK ELOSZTÁSA? A évre kalkulált területalapú támogatáshoz kapcsolódó nemzeti kiegészítés összesen 397,4 millió euró nemzeti költségvetési forrást jelent, ami nem számolva az állattartáshoz kötött támogatásokat támogatási borítékonként az alábbiak szerint alakul: Támogatási jogcím Maximális támogatási összeg ( /ha) Maximális támogatási összeg (Ft/ha) Dohány (Burley) 2 774, Dohány (Virginia) 3 508, Héjas gyümölcsűek 120, Szántóföldi növények 80, A táblázatban feltüntetett támogatási összegek a hektáronkénti maximális támogatási összegek. Ettől a ténylegesen kifizetett támogatási összeg az árfolyam és a pénzügyi borítékok túllépésének függvényében változhat. PÉLDA: Maradva a 2. pontban megadott példában megadott adatoknál, a termelő a Kiegészítő nemzeti támogatási jogcímen legfeljebb a következő támogatási összegre jogosult: Szántóföldi boríték (rozs): 12,35 ha Ft/ ha = Ft Héjas gyümölcsűek boríték(mandula): 8,25 ha Ft/ha = Ft A legelőre nem jár Kiegészítő nemzeti támogatás. A Kiegészítő nemzeti támogatásokon belül állati termékpályákra is képeztek 6 nemzeti borítékot: anyatehén tartás támogatása, hízottbika tartás támogatása, extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása, anyajuh tartás támogatása, anyajuh kiegészítő támogatás, tej támogatás. Ezeket a támogatásokat állatlétszám, illetve tejkvóta alapján lehet kifizetni. A 6 támogatási jogcímből kettő, az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása, és az anyajuh kiegészítő támogatás feltételrendszere közvetlenül kapcsolódik a területalapú 7

8 támogatásokhoz. E két jogcím esetén az alábbi támogatási összegek nyújthatóak az országos nemzeti felső határ mértékéig: Támogatási jogcím Ha az országosan igényelt támogatható állatok darabszáma nagyobb, mint a nemzeti felső határ, akkor az állatonkénti támogathatási összeget a túllépés arányában csökkenteni kell. Kapcsolódó pontok: 1., 17. Maximális támogatási összeg ( /állat) Maximális támogatási összeg (Ft/állat) Nemzeti felső határ Extenzifikációs szarvasmarhatartás 48,76 /állat Ft/állat állat támogatása Anyajuh kiegészítő támogatás 4,20 / állat Ft/állat állat 4. KI IGÉNYELHET TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁST? Támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki (amely) az általa hasznosított területek vonatkozásában a hasznosítással összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli. A mezőgazdasági termelő olyan mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja akiknek, illetve amelyeknek mezőgazdasági üzeme az Európai Közösség területén található. Mezőgazdasági üzem alatt az adott mezőgazdasági termelő által vezetett, és Magyarország területén található termelő egységek összességét kell érteni. PÉLDA: Mezőgazdasági termelő lehet őstermelő, egyéni mezőgazdasági termelő, családi gazdálkodó, mezőgazdasági szövetkezet, mezőgazdasági tevékenységet folytató betéti társaság stb. A termelőnek a támogatás igényléséhez rendelkeznie kell egy ügyfél-regisztrációs számmal, melyhez a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján az Ügyfél-regisztrációs rendszerbe történő bejelentkezéssel lehet hozzájutni. A regisztrációs szám állandó, tehát nem kell évről-évre megújítani, elég csak a bejelentett adatok változását bejelenteni. Bármely mezőgazdasági támogatást ezzel az életre szóló számmal kell igényelni. A regisztrációs szám használata abban segíti a termelőt és az MVH-t, hogy nem kell minden kérelmen az azonosításhoz és a folyósításhoz szükséges összes adatot újból és újból feltüntetni, hiszen a regisztrációs szám alapján ezek már nyilván vannak tartva. Fontos viszont, hogy emiatt a regisztrációs számot mindig pontosan kell megadni! A regisztrációt a termelő a MVH-hoz történő bejelentkezéssel folyamatosan kezdeményezheti. Ha a termelő a támogatási kérelem benyújtásakor nem rendelkezik regisztrációs számmal, akkor a regisztrációs kérelmét a Regisztrációs lap (G001) kitöltésével legkésőbb a támogatási kérelemmel együtt is benyújthatja. Amennyiben a termelő módosítani kíván a már az Ügyfél-regisztrációs rendszerbe bekerült adatain, úgy ezt az igényét a Regisztráció-módosító lap (G002) kitöltésével, és az MVH-hoz történő benyújtásával teheti meg. Kapcsolódó pontok: 5., 6., KI KAPJA A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁST? A közösségi támogatást, valamint a Kiegészítő nemzeti támogatást a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett, és regisztrációs számmal rendelkező gazdálkodó kaphatja. Az MVH a támogatási összeget az ügyfél-regisztrációs eljárás során megadott bankszámlára utalja. 8

9 Ezen már ügyfél-regisztrációs számmal rendelkező gazdálkodó G002 Regisztráció-módosító lap kitöltésével módosíthatja a már az Ügyfél-regisztrációs rendszerbe megadott adatait. A gazdálkodó a nyilvántartásba vételt követően az adataiban bekövetkezett változást 15 napon belül be kell jelentenie az MVH illetékes kirendeltségénél, ha ezen a változás a bankszámlaszám módosítására vonatkozik, úgy a módosítás a kifizetések megindításáig kerül kizárólag elfogadásra. Amennyiben az igénylő termelő nem a fentiekben megadott bankszámlára kívánja a támogatási összeg átutalását, akkor lehetősége van a Főlap (K0051) 6. pont Bankszámla adatok rovat A mezője kitöltésével megadni egy másik személy bankszámlaszámát is. Ezt engedményezésnek nevezik. Az erre szolgáló 6. Bankszámla adatok rovat B mezőjét csak abban az esetben kell kitölteni, ha a támogatás teljes összegét engedményezni kívánja valaki más javára. Figyelem! A bankszámla megadása nem minősül az ügyfél-regisztrációs rendszerbe bejelentett bankszámla módosításának! Amennyiben az ügyfél-regisztrációs rendszerbe bejelentett bankszámlaszám hitelintézménnyel kötött szerződés hatálya alá tartozik, a támogatási összeg folyósítása nem a Főlap (K0051) 6. pont Bankszámla adatok rovatban megadott bankszámlaszámra, hanem az ügyfélregisztrációs rendszerben nyilvántartott bankszámlaszámra történik. Kapcsolódó pontok: 4., HÁNY KÉRELMET NYÚJTHAT BE UGYANAZON MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ? A területalapú támogatások vonatkozásában ugyanazon mezőgazdasági termelő csak egy darab kérelemcsomagot nyújthat be az MVH-hoz. Ha egy gazdálkodó több területalapú támogatási kérelemcsomagot nyújt be, úgy ezeket az MVH összevonva, egy kérelemként kezeli. 7. HÁNY KÉRELMET LEHET BENYÚJTANI EGY PARCELLÁRA? Egy támogatási évben bármely mezőgazdasági parcellára csak egy területalapú támogatási kérelem nyújtható be. Tehát nem lehetséges, hogy ugyanaz a termelő egy évben ugyanazt a parcellát kétszer jelölje meg támogatási kérelemben. Ugyanakkor két vagy több termelő sem kérhet támogatást ugyanarra a parcellára egy évben. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyéb célú támogatásokban, mint például agrár-környezetvédelmi célprogram, vagy kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatása a parcella egyáltalán nem vehet részt. Abban az esetben, ha egy parcellára vonatkozóan azonos jogcímen egy gazdasági évben több területalapú támogatási kérelmet nyújtanak be, többszörös igénylés történik, azonban a mezőgazdasági parcellára csak egyszer folyósítható támogatás. Ha több termelő érdekelt a többszörös igénylésben, akkor a jogosult támogatást igénylő személyének meghatározásáig a támogatási összeg visszatartására kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy az összes, az adott parcellára kérelmet benyújtó gazdálkodó tekintetében a szóban forgó terület jogosulatlan igénylésnek számít, így esetükben a parcellára jutó támogatási összegen túl az MVH még további jogkövetkezményeket is alkalmazhat, melyek során csökkenhet az odaítélhető támogatási összeg! PÉLDA: A terület tulajdonosa egy adott parcellára vonatkozóan benyújtja támogatási kérelmét. A bérlő szintén benyújtja kérelmét e parcella tekintetében. Ekkor többszörös igénylésről beszélünk. Amennyiben nem egyértelmű hogy ki állja a hasznosítással összefüggő költségeket, illetve kockázatot, azaz ki a jogos igénylő, mind a két gazdálkodó esetén vissza kell tartani a parcellára jutó támogatási összeget. Ez esetben a parcella teljes területe jogosulatlan igénylésnek számít, így emiatt szankciók alkalmazására is sor kerülhet. Amennyiben az érintett gazdálkodók jogosultságukat tisztázzák, a parcellára jutó támogatási összeget a visszatartott szankció összegével együtt a jogosult gazdálkodó kapja meg. Kapcsolódó pontok: 4., 25. 9

10 8. MI AZ ORSZÁGOS SZINTŰ PÉNZÜGYI BORÍTÉK ÉS A MEGÁLLAPÍTOTT TERÜLET? Pénzügyi boríték az egyes támogatási jogcímenként meghatározott, az adott jogcímre felhasználható éves pénzügyi keret. A hektáronkénti támogatási összeget a pénzügyi boríték és a Magyarországra megállapított bázisterület alapján kell kiszámolni. Amennyiben a kérelmet benyújtó gazdálkodók a bázisterület nagyságánál nagyobb területre lennének jogosultak, a kifizethető támogatás a rögzített pénzügyi borítékot meghaladná. Ez esetben a túllépés arányának megfelelően visszaosztást kell alkalmazni. Az Egységes területalapú támogatásra és a Kiegészítő nemzeti támogatásokra vonatkozó országos bázisterületek nagysága: Jogcím Pénzügyi boríték (ezer Ft) Egységes területalapú támogatás Dohány (Burley) Dohány (Virginia) Héjas gyümölcsök Szántóföldi növények Kapcsolódó pontok: MI AZ A MEZŐGAZDASÁGI PARCELLA? A mezőgazdasági parcella egy olyan összefüggő mezőgazdasági földterület, amelyen egyetlen termelő egyetlen növényfajt, vagy fajtát termeszt. Mezőgazdasági parcellának minősül azonban az egy gazdálkodó által hasznosított összefüggő gyep-, legelő hasznosítású terület, kevert vetés és konyhakert. Konyhakerten az elsősorban saját fogyasztásra és nem értékesítési célból történő növénytermesztést kell érteni. A mezőgazdasági parcella egyik fontos tulajdonsága, hogy a ténylegesen megművelt terület alapján határozható csak meg. A parcella területébe nem számítható bele pl. a facsoportok, a művelt terület és az út közötti nem hasznosított terület, kivéve az ültetvények megműveléséhez szükséges művelő út. A mezőgazdasági parcella a földterülethez kapcsolódó támogatások esetében a kérelmezési alapegység. Ez azt jelenti, hogy minden gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellákat kell a támogatási kérelem Igénylő betétlapjának (K0053) egy-egy sorában feltüntetnie. A mezőgazdasági parcella másik fontos jellemzője, hogy a földterület hasznosítójához, megművelőjéhez kötődik, nem pedig a tulajdonoshoz. Természetesen, ha valaki tulajdonosként műveli földjét, ő egyben hasznosító is. PÉLDA: a mezőgazdasági parcellákra a) Egy gazdálkodó, egymás mellett többféle növénnyel borított összefüggő területet művel ahány növényfajta, annyi parcella b) Több gazdálkodó közösen művel több azonos növényfajtával borított parcellát (egybeművelés) ahány gazdálkodó, annyi parcella c) Egy gazdálkodó egyféle növénnyel borított összefüggő területet művel több helyrajzi számon, ilyen pl. a gyep egy parcella Kapcsolódó pontok: 4., 10., 12., 22., 23., MILYEN HASZNOSÍTÁST KELL FIGYELEMBE VENNI A PARCELLA MEGHATÁROZÁSAKOR? A támogatásra való jogosultság szempontjából az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ág helyett a termőföld tényleges hasznosítási állapotát kell figyelembe venni. Tehát, ha egy földterület az ingatlan-nyilvántartásban mint szántó művelési ágú terület szerepel, viszont a valós használata gyep, a termelő a gyepre vonatkozó támogatási feltételek mellett igényelhet támogatást. 10

11 11. MEKKORA TERÜLET UTÁN LEHET TÁMOGATÁST IGÉNYELNI? A támogatás alapjául kizárólag a minimum 0,3 hektár méretű mezőgazdasági parcellák szolgálnak. Ezen felül előírás, hogy egy kérelem által lefedett terület érje el az 1 hektárt. A szőlő- és gyümölcsültetvények esetében az egy kérelem által lefedett területnagyság minimálisan 0,3 hektár. Abban az esetben, ha a kérelem által lefedett terület nem éri el az 1 hektárt, de a kérelem tartalmaz minimálisan 0,3 hektár szőlő- vagy gyümölcsültetvényt, a kérelem jogosult a támogatásra. Szőlő ültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek. Gyümölcsös ültetvény: gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró), valamint bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, termesztett bodza, szamóca) összefüggően telepített terület. Figyelem! A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy a minimális parcellaméretet 0,3 hektárról 0,25 hektárra csökkenthesse. Pozitív döntés esetén a parcellaméret változását 18/2005 (III. 18.) FVM rendelet módosítása hirdeti ki. PÉLDA: Támogatásra jogosult parcellát, illetve összterületet tartalmazó kérelmek: 0,31 ha búza és 0,82 ha napraforgó (Az összes támogatható terület meghaladja az 1 hektárt és a parcellák területei egyenként a 0,3 hektárt.) 1,14 ha kukorica (Az összes támogatható terület meghaladja az 1 hektárt és a parcella területe a 0,3 hektárt.) 0,38 ha szőlő és 0,51 ha zab (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt de a kérelem tartalmaz 0,3 hektár szőlőültetvényt.) 0,53 ha őszibarack (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt de a kérelem tartalmaz több mint 0,3 hektár gyümölcsültetvényt.) PÉLDA: Támogatásra nem jogosult parcellát, illetve összterületet tartalmazó kérelmek: 0,32 ha zab és 0,64 ha lencse (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt.) 0,87 ha tritikálé (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt.) 0,25 ha alma 0,91 ha pohánka (Az összes támogatható terület nem éri el az 1 hektárt, illetve az almaültetvény parcellája is kevesebb, mint 0,3 hektár.) 0,23 ha mandula (A parcella mérete nem éri el a 0,3 hektárt.) 12. MIT JELENT A HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT? Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatásra kizárólag az a terület jogosult, amelyet Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartanak, illetve amely június 30-án Helyes Mezőgazdasági Állapotban volt tartva. Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban (HMKÁ) Az Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatások igényléséhez a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról szóló 16/2005 (III. 8.) FVM rendelettel módosított 4/2004. (I. 13.) FVM rendelete 1. számú melléklete alapján a következő feltételek betartása szükséges: Tizenkettő százaléknál nagyobb lejtésű területeken kapás kultúrák termesztése tilos Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni Az első feltétel betartásához a gazdálkodónak segítséget nyújt a kérelemhez csatolandó Egyedi blokktérkép, melyen a 12%-nál nagyobb lejtésű területek le vannak határolva. Fontos megjegyezni, hogy a fenti előírások be nem tartása, figyelembe véve az előírások megsértésének súlyát, mértékét, ismétlődő jellegét, és esetleges szándékosságát, a támogatási összeg csökkentését, vagy a gazdálkodó támogatásból való teljes kizárását vonhatja maga után. 11

12 Helyes Mezőgazdasági Állapotban (HMÁ) A támogatási év során alkalmazandó előírásokon túl a területnek egy múltbéli állapotát is figyelembe kell venni a jogosultság megállapításakor. Azon területek ugyanis, amelyek június 30-án bizonyíthatóan nem feleltek meg a termőföldről szóló évi LV. Törvény bizonyos rendelkezéseinek, a további években egyáltalán nem részesülhetnek támogatásban. A vonatkozó rendelkezés szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel kellett hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség). Amely parcellán az említett előírást június 30-án nem tartották be, függetlenül a jelenlegi állapotától, nem jogosult területalapú támogatásra. Kapcsolódó pontok: 23., MELY NÖVÉNYEK ÉS HASZNOSÍTÁSOK TÁMOGATOTTAK A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER KERETÉBEN? Az Egységes területalapú támogatás minden hasznosított mezőgazdasági területre folyósítható. Ezeken a területeken a termelés nem kötelező, azonban a HMKÁ-t be kell tartani. A Kiegészítő nemzeti támogatások igénylése azonban növénykultúrához kötött. Kizárólag meghatározott növények részesülhetnek támogatásban, ezek jórészt azok a kultúrák melyek a csatlakozásunkat megelőzően az Európai Unióban is támogatott növények voltak (pl. gabonafélék). A támogatásban részesülő növényeket és hasznosítási típusokat a hozzájuk rendelhető támogatási jogcímmel együtt a Kitöltési Útmutató melléklete tartalmazza. 14. MILYEN SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK VONATKOZNAK A ROSTKENDER TERMESZTÉS TÁMOGATÁSÁRA? A rostkender az Egységes területalapú támogatáson túl, Kiegészítő nemzeti támogatásra is jogosult. Rostkender termesztése esetén az Egységes területalapú és a Kiegészítő nemzeti támogatás is az alábbi feltételekhez kötött: a jóváhagyott feldolgozóval kötött termeltetési szerződés, illetve kötelezettségvállalás egy példányának benyújtása az MVH Megyei Kirendeltségéhez a rost célra termelt rostkenderfajta THC tartalma nem haladhatja meg a 0,2%-ot vetőmagcímkék benyújtása az MVH Megyei Kirendeltségéhez A jóváhagyott feldolgozóval kötött termeltetési szerződés benyújtásának határideje június 30. A vetőmagcímkéket június 30-ig kell az MVH Megyei Kirendeltségeihez benyújtani, azonban a könnyebb feldolgozhatóság érdekében javasolt a szerződés és a vetőmagcímkék területalapú támogatási kérelemhez történő csatolása. Rostkender termesztése esetében a támogatási kérelemben minden esetben meg kell adni a termesztett fajták hasznosítási kódját. Ezen fajták kódjait a Kitöltési Útmutató melléklete tartalmazza. A rostkender esetén a szigorúbb feltételeket szigorúbban is kell ellenőrizni, ezért a rostkender terület 30 %- át helyszíni ellenőrzés alá vonják. A rostkendert a virágzás végétől számított legalább 10 napig kell rendes növekedési feltételek mellett művelni. 12

13 15. MILYEN FELTÉTELEI VANNAK A VETŐMAG KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK? Bizonyos vetőmagfélék az Egységes területalapú támogatáson túl, Kiegészítő nemzeti támogatásra is jogosultak. A vetőmag-támogatásra jogosult fajokat a 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet mellékletének II. pontja tartalmazza. Vetőmag termesztése esetén a Kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételének feltétele, hogy a termelő az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézethez (OMMI) az alábbi információkat bejelentse: a vetőmagtermesztést termőhely minősítésre; a vetőmagot minősítésre; a vetőmag termeltetési szerződést, termelési nyilatkozatot regisztrálásra; a termőhely MePAR szerinti azonosítóját (fizikai blokk azonosítója, parcella sorszáma, területadat). Az OMMI igazolja az MVH felé, hogy adott területen valóban vetőmagtermesztés folyt és az a vonatkozó szabályoknak megfelelt. A Kiegészítő nemzeti támogatás csak ezen igazolás megléte esetén folyósítható. PÉLDA: Az igénylő 10 hektáron Angol perje vetőmagot termeszt. A vetőmagtermesztőnek meg kell felelnie a vetőmagtermesztés esetén érvényes szabályoknak, tehát a vetőmagtermesztést és az előállított vetőmagot minősítésre az OMMI-hoz be kell jelenteni. Továbbá a területalapú támogatás rendszerében használt MePAR területazonosító adatokat is be kell jelenteni az OMMI-hoz. Ezen adatok alapján az OMMI tájékoztatja az MVH-t a támogatás feltételeinek megfelelt területekről. 16. MILYEN FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNI A DOHÁNYTERMELŐKNEK, HA NEMZETI TÁMOGATÁST IGÉNYELNEK? A dohány Kiegészítő nemzeti támogatásban részesülni kívánó termelőknek is külön feltételeket kell teljesíteniük. A dohány parcellára vonatkozóan termelői csoporttal kötött termeltetési szerződéssel kell rendelkezniük. Ezt a szerződést a termelői csoport június 30-ig köteles az MVH-hoz benyújtani. A termeltetési szerződésben minimálisan szerepelnie kell a szerződő felek adatainak, ügyfél-regisztrációs számának, a dohánytermelésbe vont összterület hektárban, kéttizedes pontossággal megadott nagyságának, valamint a termelt dohány fajtájának. A termelői csoportnak március 1-ig igazolást kell benyújtani az MVH felé, amelyben a termelői csoport igazolja, hogy a termelői csoport tagja - a dohány fajtájának megjelölésével - mekkora területen termesztett dohányt, és e területről melyik fajtából mekkora mennyiséget értékesített a termelői csoport részére. Az igazolásban minimálisan szerepelnie kell a szerződő felek adatainak, a szerződő felek regisztrációs számának és az igazolás kiállításáig értékesített nyersdohány fajtájának és mennyiségének. A benyújtott igazolások alapján az MVH január 1-jét követően, a nem jogvitás esetekben Virginia dohány esetében legkésőbb február 15-ig, a Burley dohány esetében legkésőbb április 30-ig, a többi esetben pedig legkésőbb június 30-ig gondoskodik a támogatás kifizetéséről. 17. MILYEN ÁLLATTARTÁSI TÁMOGATÁSOK KAPCSOLÓDNAK A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOKHOZ? A Kiegészítő nemzeti támogatásokon belül két állati termékpályákra kialakított jogcím, az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása, és az anyajuh kiegészítő támogatás feltételrendszere közvetlenül kapcsolódik a területalapú támogatásokhoz. Az extenzifikációs szarvasmarhatartási támogatásjogosultsági feltételei A támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki 13

14 Területalapú támogatási kérelmet nyújt be, és azon igényli az extenzifikációs szarvasmarha tartási támogatást (továbbiakban extenzifikációs támogatás). A támogatásban való részvételt a Főlap (K0051) (K0051) 7. rovatának B. pontjában kell jelezni. a 28/2005. (IV.1.) FVM rendelet szerint a 2005-ös támogatási évben hízottbika-tartás támogatásban vagy anyatehén támogatásban részesült; betartja az 1,4 Áe/ha állatsűrűségi kritériumot. Állatsűrűség kiszámításakor a figyelembe veendő állatok alapján számított állategység (Áe) értéket kell osztani a takarmánytermő terület nagyságával (ha). Az állatsűrűség kiszámításának lépései: Az állatsűrűség kiszámításához figyelembe kell venni a Területalapú támogatási kérelem beadásakor a tenyészetben található összes szarvasmarhát és azokat az anyajuhokat, amelyekre támogatási kérelmet nyújtottak be. A tenyészetben található szarvasmarhák számát a területalapú támogatási kérelem benyújtásának napján az ENAR adatbázisba bejelentett adatok alapján kell meghatározni. A fenti állatszámot állategységgé kell alakítani az alábbi táblázat szerint: Állatfajok megnevezése Korcsoportok Mennyiség (db) Állategység (Áe) borjú 6 hónapos korig 1 0,4 szarvasmarha 6-24 hónapos korú növendék 1 0,6 24 hónaposnál idősebb állat 1 1 juh (vegyes korcsoport) - 1 0,15 A takarmánytermő terület nagyságának (ha) meghatározása: Takarmánytermő terület: az Egységes területalapú támogatásban támogatható terület és a Kiegészítő nemzeti támogatásban támogatható terület különbözetéből adódó hasznosított mezőgazdasági terület. Fontos! Az állatsűrűségi kritérium megállapításakor a számított érték első két tizedes jegyét kell figyelembe venni! Példa: A Területalapú támogatási kérelem beadásakor a tenyészetben található szarvasmarhák száma (ENAR adatbázis alapján): - 3 db 2 hónapos borjú; - 2 db 12 hónapos bika; - 1 db 25 hónapos tehén ös évre Anyajuh támogatásra benyújtott anyajuhok száma: 10 db állat Az állatsűrűség kiszámítása: 1. Állatlétszám állategységgé (Áe) való átváltása: A: 3 db 2 hónapos borjú 3 X 0,4 Áe = 1,2 Áe B: 2 db 12 hónapos bika 2 X 0,6 Áe = 1,2 Áe C: 1 db 25 hónapos tehén 1 X 1 Áe = 1 Áe D: 10 db anyajuh 10 X 0,15 Áe =1,5 Áe E: Az állatsűrűség kiszámításához figyelembe veendő állategység összesen A +B + C + D = 4,9 Áe 2. A takarmányterület meghatározása F: Bejelentett terület = 10 ha G: Megállapított terület = 12 ha H: A számításnál figyelembe veendő = 10 ha 3. Állatsűrűség: E/ H = 0,49 Áe/ha Az extenzifikációs támogatás legfeljebb az anyatehén vagy hízottbika támogatás alapján támogatható állatok létszáma mértékéig nyújtható. Az extenzifikációs támogatásban támogatható állatok után járó támogatási összeg egyedenként: Forint. A támogatás a meghatározott nemzeti felsőhatár mértékéig nyújtható (nemzeti felsőhatár: állategyed). Ha az országosan igényelt támogatható állatok darabszáma nagyobb, mint a nemzeti felső határ, akkor az állatonkénti támogathatási összeget a túllépés arányában csökkenteni kell. Ha ellenőrzés 14

15 során az MVH a mezőgazdasági területet vagy az állatokat érintő hiányosságokat tár fel, akkor ez az extenzifikációs támogatást is érintő szankciót von maga után. A kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás támogatás jogosultsági feltételei A támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki Területalapú támogatási kérelmet nyújt be, és azon igényli a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás támogatást (továbbiakban anyajuhtartás támogatása). A támogatásban való részvételt a Főlap (K0051) 7. rovatának A pontjában kell jelezni. aki a 28/2005. (IV.1.) FVM rendelet szerinti anyajuhtartás támogatásban részesült; akinek az Egységes területalapú támogatásban támogatható területeinek legalább 50%-a kedvezőtlen adottságú területen fekszik. Kedvezőtlen adottságú területnek azokat a fizikai blokkokat tekintjük, melyeket az Európai Unióval egyetértésben az FVM a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet 2. és 3. számú mellékletében felsorol. Azt, hogy egy adott terület kedvezőtlen adottságú, nem kell a Területalapú támogatási kérelmen jelezni, mert ezt a besorolást az MVH a Területalapú támogatási kérelmen megadott blokkazonosító alapján elvégzi. A besorolás alapján a fent említett 50% feltétel ellenőrzését is elvégzi a hivatal. Az anyajuh kiegészítő támogatás legfeljebb az anyajuhtartás támogatás alapján támogatható állatok létszáma mértékéig nyújtható. Az anyajuhtartás támogatásban támogatható állatok után járó támogatási összege egyedenként Ft. A támogatás a meghatározott nemzeti felső határ mértékéig nyújtható (nemzeti felsőhatár: / egyed). Ha az országosan igényelt jogosult állatok darabszáma nagyobb, mint a nemzeti felső határ, akkor a termelőnként támogatható állatok számát arányosan csökkenteni kell. Ha ellenőrzés során az MVH a mezőgazdasági területet vagy az állatokat érintő hiányosságokat tár fel, akkor ez az anyajuhtartás támogatást is érintő szankciót von maga után. 18. MIT TARTALMAZ A TÁMOGATÁSI KÉRELEMCSOMAG? A kérelemcsomag tartalma: Formanyomtatványok: o Területlapú támogatás Főlap (K0051) o Területalapú támogatás Igénylő betétlap (megszemélyesített) (K0052) o Területalapú támogatás Igénylő betétlap (K0053) Kitöltési útmutató Egyedi blokktérképek 2005-ben a területalapú támogatás igénylésének módja eltér a évben alkalmazottaktól. Alapvető változás, hogy a termelőknek postán kézbesített kérelemcsomagban található Főlap (K0051), illetve a csatolt Igénylő betétlap (K0052) megszemélyesített adatokat tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy azok a gazdálkodók, akik a évben is igényeltek támogatást, idén névre szóló, előnyomtatott kérelemcsomagokat kapnak kézhez. Az előnyomtatás azt jelenti, hogy a kiküldött formanyomtatványok már tartalmazzák az előző évi adatokat (pl. név, regisztrációs szám, bankszámlaszám, mezőgazdasági parcella adatai stb.) és a gazdálkodóknak csak az azóta történt változásokat kell feltüntetniük a nyomtatványokon. Szintén változás a tavalyi évhez képest, hogy a évi igénylőknek az előző évben beküldött Egyedi blokktérképeket nem kell újra külön igényelniük, mert az előnyomtatott kérelemcsomagok azokat is tartalmazzák. A gazdálkodóknak a támogatási kérelemhez benyújtáskor csatolniuk kell a kérelemcsomagban található Egyedi blokktérkép(ek)et, melyeken a Kitöltési útmutatóban meghatározott módon azonosítaniuk kell 15

16 az adott fizikai blokkban elhelyezkedő mezőgazdasági parcelláikat. A blokktérképen bejelölt terület a terület beazonosítására szolgál, a problémák elkerülése érdekében mindenképpen indokolt a mezőgazdasági parcellák minél pontosabb berajzolása. Pótlólagos mezőgazdasági parcella méretét az Igénylő betétlapon (K0052/K0053) két tizedes jegy pontossággal, számmal kiírva kell feltüntetni. Azok a termelők, akik 2004-ben nem nyújtottak be területalapú kérelmet, közvetlenül a falugazdászoktól, a kamarai tanácsadóktól, az MVH megyei kirendeltségeitől, illetve az Interneten ( keresztül juthatnak a kérelemcsomagokhoz. A kérelemcsomagban található Főlap (K0051) személyes adataira vonatkozó mezők, illetve a csatolt Igénylő betétlap (K0053) területadataira vonatkozó mezők kitöltése a kérelmező feladata. A kérelem kitöltéséről és az Egyedi blokktérképek berajzolásáról a Kitöltési útmutató ad részletes felvilágosítást. 19. MILYEN FORMANYOMTATVÁNY TÍPUSOK VANNAK, ÉS MI EZEK SZEREPE? A területalapú támogatási kérelemcsomag részét képező formanyomtatványok: 1. Főlap (K0051) A Főlap (K0051) tartalmazza a támogatás kérelmezőjére vonatkozó törzsadatokat (ügyfél-regisztrációs szám, név, bankszámlaszám), a tanácsadó nevét és elérhetőségét, a csatolt Igénylő betétlapok (K0052/K0053) és mellékletek nyilvántartására vonatkozó adatokat, az engedményezés esetére kitöltendő bankszámlaszámot, a területalapú jogcímhez kapcsolódó egyéb támogatási igények megjelölését, valamint a termelő nyilatkozatait és aláírását. 2. Igénylő betétlap (K0052), megszemélyesített A megszemélyesített Igénylő betétlap (K0052) tartalmazza a évi igénylések alapján összeállított parcellaadatokat, amelyek a termelő által hasznosított parcellákra vonatkoznak (blokkazonosító, parcellasorszám, parcella terület, hasznosítási kód). Az Igénylő betétlapon (K0052) lehetőség van előnyomtatott parcellaadatok módosítására, illetve a parcella teljes törlésére. Új parcellákat az Igénylő betétlap (K0052) hátoldalán lehet megadni. Az Igénylő betétlap (K0052) tartalmaz egy a támogatás alapjául nem szolgáló parcellákra vonatkozó rovatot is. 3. Igénylő betétlap (K0053) Ez az Igénylő betétlap (K0053) a évi kérelem megszemélyesített Igénylő betétlapjához (K0052) hasonló elrendezésű formanyomtatvány, amely már nincs megszemélyesítve, vagyis a mezők üresek. E nyomtatványt tölthetik ki a támogatási rendszerbe újonnan belépő termelők. Szintén a nem megszemélyesített Igénylő betétlapot (K0053) lehet azokhoz a kérelmekhez csatolni, amelyek kitöltéséhez a megszemélyesített Igénylő betétlap (K0052) hátoldalán biztosított előre nem kitöltött kérelemsor helyek nem bizonyultak elegendőnek. Az Igénylő betétlap (K0053) szintén tartalmaz egy a támogatás alapjául nem szolgáló parcellákra vonatkozó rovatot is. 4. Módosító és visszavonó lap (K0054) A Módosító és visszavonó lap (K0054) szolgál a termelő által már benyújtott kérelem adatainak módosítására, illetve visszavonására. Módosításnak minősül az új parcella kérelemhez történő csatolása, és a már bejelentett parcella hasznosításának megváltoztatása. A visszavonás vonatkozhat a teljes benyújtott kérelemre, vagy annak egy részére, illetve a bejelentett parcella területének csökkentésére. 5. Egyedi Blokktérkép Igénylő Lap (G015T) Ezen a formanyomtatványon kell igényelni a támogatási kérelemcsomaghoz, változásvezetési kérelemhez szükséges Egyedi blokktérképeket. 6. A Hasznosító személyében bekövetkező változást bejelentő lap (K0055) A nyomtatvány rendeltetése egy támogatásra bejelentett parcella tekintetében a hasznosító személyében bekövetkező változás bejelentésére. 7. Vis maior esetet és kivételes körülményt bejelentő lap (K0056) Ez a formanyomtatványt kell Vis maior és kivételes körülmény esetén benyújtani. 16

17 8. Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek parcellajegyzéke (K0057) A fenti nyomtatványt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésében álló területet hasznosító termelőknek kell benyújtaniuk. 9. Hiánypótló lap (K0058) A Hiánypótló lapot (K0058) az MVH a hiánypótlásra felszólító levél mellékleteként küldi meg az érintett gazdálkodóknak, melyet a felszólító levélben foglaltaknak megfelelően kell kitöltve visszaküldeni. 10. Adategyeztető lap (K0059) Az Adategyeztető lap (K0059) az MVH az adategyeztetésre felszólító levél mellékleteként küldi meg az érintett gazdálkodóknak, melyet a felszólító levélben foglaltaknak megfelelően kell kitöltve visszaküldeni. Figyelem! A pontokban felsorolt formanyomtatványokhoz nem szükséges Főlapot (K0051) csatolni! Kapcsolódó pontok: 5., 9., 18., 21., 23., 24., 28., 29., 30., 31., 32., 34., HOL KAPHAT SEGÍTSÉGET A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ? A kérelmek és egyéb kapcsolódó formanyomtatványok kitöltésében a falugazdászok és a kamarai tanácsadók adnak segítséget a termelőknek. 21. HOGYAN TÖRTÉNIK AZ EGYEDI BLOKKTÉRKÉPEK IGÉNYLÉSE? Amennyiben a gazdálkodónak az év során bizonyos okból (pl. módosítás) szüksége van egyedi blokktérképekre, ezzel kapcsolatos igényét az MVH Megyei Kirendeltségeinél az Egyedi Blokktérkép Igénylő Lap (G015T) kitöltésével jelezheti. A külön eljárás keretében, az Egyedi Blokktérkép Igénylő Lap (G015T) segítségével igényelt fizikai blokktérképek az igénylés benyújtásától számított 15 naptári napon belül kerülnek kiküldésre. Figyelem! Amennyiben a támogatási kérelem valamely parcellájához nincs Egyedi blokktérkép csatolva, azt az MVH hiánypótlási eljárás keretében azt megküldi meg a gazdálkodónak. 22. MI AZ A MEZŐGAZDASÁGI PARCELLA-AZONOSÍTÓ RENDSZER? A 2004-es évtől a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) lesz a mezőgazdasági- és vidékfejlesztési célú, földterülethez kapcsolódó támogatások igénybevételéhez szükséges kizárólagos földterület-azonosítási rendszer. Ez a rendszer biztosítja majd a támogatás alapját képező földterületek helyének és területének egyszerű megadását. A 2005-ös támogatási évben is a MePAR Egyedi blokktérképek segítségével kell majd megjelölni, illetve a támogatási kérelemben feltüntetni a mezőgazdasági parcellákat. Miben új ez a földterület-azonosítási rendszer? 2004 előtt a földterülethez kapcsolódó mezőgazdasági támogatások terület-azonosítási rendszere az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmal azonosított földrészleteire épült. Az EU- támogatások hatékony kezelése azonban több szempontból nem tette lehetővé ennek a rendszernek a támogatás-igénylésre történő további alkalmazását. Ennek legfőbb oka, hogy az unióban a támogatás-igénylés alapegysége a mezőgazdasági parcella, amely a tényleges földhasználathoz (és nem pedig a tulajdonhoz!) igazodva egy olyan összefüggő földterületet jelöl, amelyen egy termelő egy növényfajt (ahol szükséges növényfajtát) termeszt. Ennek következtében az egyes mezőgazdasági parcellák nagyon nagymértékben változékonyak (pl. vetésforgó miatt), ami jelentősen megnehezíti az azonosítást. Ezért alkalmaznak Európa-szerte rendkívül sok 17

18 helyen ún. fizikai blokk-rendszert. A fizikai blokk egy olyan összefüggő földterületet jelöl, amelynek akárcsak a dűlőknek a mezőgazdasági művelés szempontjából hosszabb távon állandóak a határai (pl. út, vasút, patak, stb.). A blokkok legfontosabb tulajdonsága, hogy rajtuk szemben a kataszteri földrészletekkel nem nyúlnak túl az egyes mezőgazdasági parcellák, ami nagymértékben megkönnyíti azok azonosítását és további kezelését. Az egyedi blokktérképek a évi légifelvételekből készített ortofotókra támaszkodnak, és rajtuk a tájékozódás megkönnyítése céljából a kataszteri térképekről a év nyarán aktuális bejegyzési állapot szerinti földrészlet-határok és helyrajzi számok is feltüntetésre kerültek. A 2000-ben árvizes területeken évi légifelvételekből készült ortofotót látnak a térképen, melyeknél az egyedi blokkazonosító utolsó két számjegye -03. Felhívjuk figyelmüket, hogy a évi művelés/hasznosítás az előzőektől eltérhet. 23. HOGYAN KELL HASZNÁLNI AZ EGYEDI BLOKKTÉRKÉPEKET? Az Egyedi blokktérképek a területalapú támogatási kérelem mellékletét képezik, és céljuk az egyes mezőgazdasági parcellák beazonosításának elősegítése. Az Egyedi blokktérképeken beazonosított mezőgazdasági parcellák adatait a támogatási kérelem Igénylő betétlapján (K0052/K0053) kell feltüntetni a támogatási kérelem Kitöltési útmutatójában meghatározott módon. Minden egyes a területalapú támogatási Igénylő betétlapon (K0052/K0053) feltüntetett mezőgazdasági parcella elhelyezkedését be kell rajzolni a megfelelő Egyedi blokktérképen, és a berajzolt parcella közepére be kell írni, vagy apró parcella esetében kívülről egyértelműen odanyilazni, a parcella az Igénylő betétlapra (K0052/K0053) előnyomtatott, vagy a gazdálkodó által megadott Sorszámot. Rajzolás előtt meg kell vizsgálni az Egyedi blokktérképek méretarányát melyek eltérőek lehetnek. A jelkulcs méretarány skálája alapján meg kell állapítani, hogy a térképen 1 cm hány méter a valóságban. Ennek segítségével és az ortofotó háttér alapján lehet berajzolni a mezőgazdasági tábla arányosan kicsinyített formáját. Az Egyedi blokktérképen az ortofotó a évi művelést mutatja, árvizes területeken a évi művelést, mely blokkoknál az egyedi blokkazonosító utolsó két számjegye 03. Egy térképlapon csak a pirossal kiemelt, a fejlécben és a blokkban azonosítóval megnevezett fizikai blokkba lehet rajzolni! Amennyiben az igényléshez további Egyedi blokktérképekre van szükség, azokat az Egyedi Blokktérkép Igénylő Lapon (G015T) igényelheti. Azonban, ha a gazdálkodó a kérelemben feltünteti azokat a mezőgazdasági parcellákat, melyekhez nem rendelkezik Egyedi blokktérképpel, az MVH a hiánypótlási eljárás során azokat kinyomtatja és postázza. Figyelem! Ez utóbbi esetben nincs szükség Egyedi Blokktérkép Igénylő Lap (G015T) kitöltésére. Fontos, hogy az Egyedi blokktérképeken a mezőgazdasági parcella területét, folyamatos vonallal, a térkép színétől elütő lehetőleg sötétkék tollal kell berajzolni. Nem elegendő a parcellát a blokkhatár mellett lekeríteni, teljesen körbe kell rajzolni! Kisebb területű mezőgazdasági parcellák esetében ügyelni kell arra, hogy a rajzolt vonal vastagsága a parcellán belüli területre essen, azaz a vonal külső széle a parcella határa. A parcella sorszámát ugyanazon, lehetőleg sötétkék tollal szintén olvashatóan és jól láthatóan kell feltüntetni. Ha a kitöltés során a parcella berajzolásakor hibát vétett, azt a térképen úgy javíthatja, hogy a helytelenül behúzott vonalat keresztben többször egyértelműen áthúzza. Figyelem! A támogatások igényléséhez az egyedi blokktérképek mellé nem kell csatolni a termőföld tulajdoni lapjait, sem pedig a földhasználati bejelentő lapokat! A feldolgozás során a blokkazonosítóval történik a terület beazonosítása, így a korábban használt helyrajzi számok csak tájékoztató jelleggel vannak feltüntetve, azokat a Igénylő betétlapokon (K0052/K0053) nem kell feltüntetni! Kapcsolódó pontok: 9., 18., 19., 21., 22., 24.,

19 24. MIKOR SZÜKSÉGES / LEHETSÉGES A FIZIKAI BLOKK HATÁRAINAK, ÉS A FIZIKAI BLOKKON BELÜLI NETTÓ TÁMOGATHATÓ TERÜLETNEK A MEGVÁLTOZTATÁSA? Amennyiben a terület hasznosítása oly módon változott meg 2000 óta, hogy ez érinti a fizikai blokk határait, vagy nettó támogatható területét is befolyásolja (pl.: termelő a parcellán átvezető utat beszántja, a terülten vezeték vagy kábel lefektetésre kerül sor), lehetőség van arra, hogy az MVH, vagy a termelő kezdeményezze adott blokkról az adatbázisban szereplő információk felújítását és a támogatható terület méretének változtatását. A termelő a fizikai blokk határainak, vagy nettó támogatható területeinek változását a bejelentésére szolgáló nyomtatványnak (115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 1. számú melléklet) az MVH megyei kirendeltségére történő benyújtásával jelentheti be. A formanyomtatványhoz az MVH ügyfélszolgálatán és honlapján ( lehet hozzájutni. A kitöltött formanyomtatványhoz csatolni kell az adott blokkra vonatkozó Egyedi blokktérképet, amelyen egyértelműen, rajzzal meg kell jelölni a változást. A formanyomtatványon lévő indoklásnak és a csatolt Egyedi blokktérképen lévő rajznak összhangban kell lennie (blokkazonosító, terület-megjelölés stb.), és egyértelműen tükröznie kell az Egyedi blokktérkép és a valóság közötti eltérést. Az MVH a FÖMI segítségével adminisztratív, térinformatikai (műholdfelvételek), illetve szükség esetén terepi ellenőrzéssel megvizsgálja a változásvezetési kérelem helytállóságát, majd a szakértői vélemény alapján dönt a változtatás szükségességéről, valamint határozatban tájékoztatja a bejelentő ügyfelet a döntésről és gondoskodik a változások MePAR-ban történő átvezetéséről. Kapcsolódó pontok: 9., 18., 19., 21., 22., 23., HOGYAN TÖRTÉNIK A TÁMOGATÁSI KÉRELEMCSOMAG BENYÚJTÁSA? A támogatási kérelmeket postai úton lehet benyújtani az illetékes MVH Megyei Kirendeltségéhez, ugyanakkor a kérelem kitöltésében, és annak postára adásában a termelő ingyenesen fordulhat segítségért a falugazdászhoz, illetve kamarai tanácsadóhoz. Mind a falugazdászok, mind pedig a kamarai tanácsadók kimerítő tájékoztatást nyújtanak a támogatási feltételrendszerről, a termelőkre vonatkozó kötelezettségekről, segítséget nyújtanak a szabályok értelmezésében, a támogatási kérelem kitöltésében. A falugazdászok mindezeken túlmenően rendelkeznek már a MEPAR böngészővel, ami hathatós támogatást nyújt a területek beazonosításhoz. Fontosnak tartjuk megjegyezni, ha tanácsadó segédkezik a kérelem kitöltésében, akkor ebben az esetben is a gazdálkodó felel a megadott adatok valódiságáért! A benyújtás időpontjának a postára adás időpontja számít (a támogatási kérelmet tartalmazó borítékon szereplő postabélyegző dátumának megfelelően). Javasoljuk az esetleges jogviták elkerülése érdekében a támogatási kérelem ajánlott vagy tértivevényes postai feladását! Figyelem! A 2 kilogrammnál nehezebb küldeményeket postacsomagként kell feladni! Kapcsolódó pontok: 4., 5., 7., 18., 19., 20., 21., MI A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE? A támogatási kérelem jogkövetkezmények nélküli benyújtására vonatkozó határidő: május 11. A támogatási kérelem fenti határidőt követően még 25 naptári napig (2005. június 6-ig) benyújtható, de ebben az esetben a támogatási összeget munkanaponként 1%-kal kell csökkenteni. FIGYELEM! A KÉSEDELMES BENYÚJTÁSRA VONATKOZÓ VÉGSŐ HATÁRIDŐ A FŐLAP (K0051) HÁTLAPJÁN TÉVESEN SZEREPEL, AZ HELYESEN június 6.! A kérelem június 6. utáni benyújtását követően, a kérelmet az MVH nem fogadja be! Kapcsolódó pontok: 25.,

20 27. MIKOR KAP VISSZAIGAZOLÁST A KÉRELEMBEN FELTÜNTETETT ADATOKRÓL? Az MVH 2005 június 11-ig a kérelmek benyújtásáról visszaigazolást küld a termelők részére. Az igazolás a kérelemben foglaltaknak megfelelően tartalmazza: a mezőgazdasági termelő nevét, regisztrációs számát, a kérelemben feltüntetett mezőgazdasági parcellák adatait: o a fizikai blokk azonosító számát, o a parcella sorszámát, o a hasznosítás típusát (hasznosítási kód, megnevezés) o a bejelentett területet, valamint a megjelölt engedményes nevét és bankszámlaszámát, vagy annak hiányában a termelő ügyfélregisztráció során megadott bankszámlaszámát, amelyre a támogatási összeg folyósítása történik. 28. MIT JELENT A HIÁNYPÓTLÁS? A hiányosan/hibásan benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában az MVH, meghatározott esetekben nyilvánvaló hibaként javítja ki a hibákat/hiányosságokat. Ezek után, ha a kérelem továbbra is hibás/hiányos, és az érintett hiba/hiányosság javítására/pótlására van lehetőség, akkor az MVH hiánypótlásra szólítja fel a gazdálkodót. Nyilvánvaló hiba: a támogatási kérelemben feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága, vagy hibája, mely a kérelem más adataiból, vagy más nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható, vagy javítható. A hiányosan/hibásan benyújtott támogatási kérelmek esetében, ha az adott hiba levelezés útján javítható, az MVH a termelőt a hibák, illetve hiányosságok megjelölése mellett a hibák kijavítására, illetve a hiányok pótlására szólítja fel. Ennek során az MVH a termelő részére megküldi az előnyomtatott Hiánypótló lapot (K0058), amiben minden segítséget megad a hibák/hiányosságok pontos pótlása érdekében úgy, hogy a hiánypótlásra felszólító levél pontosan tartalmazza a hibák pótlásának módját is. Amennyiben a hibák/hiányosságok javításához/pótlásához térképre is szükség van, az MVH a termelő részére Egyedi blokktérképet is küld. A kérelemben az MVH által feltárt hibát vagy hiányosságot csak egy alkalommal lehet javítani, illetve pótolni! A hiánypótlásnak a hiánypótlásra felszólító levél kézhezvételétől számított 15 napos határidőn belül kell eleget tenni! Kapcsolódó pontok: 19., 25., 29., 30., 31., 32., 34., MI TÖRTÉNIK, HA A TERMELŐ NEM TÜNTETI FEL A TÁMOGATÁSI KÉRELMEN AZ ÜGYFÉL- REGISZTRÁCIÓS SZÁMÁT? A regisztrációt a termelő a MVH-hoz történő bejelentkezéssel folyamatosan kezdeményezheti. Ha a termelő a támogatási kérelem benyújtásakor nem rendelkezik regisztrációs számmal, akkor a regisztrációs kérelmét a Regisztrációs lap (G001) kitöltésével legkésőbb a támogatási kérelemmel együtt is benyújthatja. Amennyiben a termelő módosítani kíván a már az Ügyfélregiszterbe bekerült adatain, úgy ezt az igényét a Regisztráció-módosító lap (G002) kitöltésével és az MVH-hoz történő benyújtásával teheti meg. Abban az esetben, ha a termelő nem adta meg az ügyfél-regisztrációs számát, az MVH a regisztrációs szám pótlására szólítja fel. Ha a termelő még nem rendelkezik regisztrációs számmal, akkor a hiánypótlás keretében be kell nyújtania az Regisztrációs lapot (G001). Amennyiben a termelő már regisztrálta magát, a hiánypótlás keretében a kérelmen meg nem adott regisztrációs számot kell pótolnia. Kapcsolódó pontok: