18. szám 124. évfolyam május 22. TARTALOM

Átírás

1 18. szám 124. évfolyam május 22. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 42/2009. (V. 22. MÁV Ért. 18.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről szóló 56/2004. (MÁV. Ért. 39.) Jog (Igazgatás) Vezérigazgatói utasítás 3. számú módosításáról... 43/2009. (V. 22. MÁV Ért. 18.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak juttatott szociális és temetési segély odaítélése, megállapítása rendjéről... Egyéb közlemények Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése... Helyesbítés... Oldal Utasítások 42/2009. (V. 22. MÁV Ért. 18.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről szóló 56/2004. (MÁV. Ért. 39.) Jog (Igazgatás) Vezérigazgatói utasítás 3. számú módosításáról Ezen utasítás közzététele napjával a rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről tárgyú 56/2004.VIG. (IX.24. MÁV Ért. 39.) utasítást az alábbiak szerint módosítom. 1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. vizsgálói tevékenységet igazgatási-ügykezelési szolgáltatási szerződés alapján igénybe vevő leányvállalataira is. 2. Az utasítás teljes szövegében az üzletágak kifejezés értelemszerűen Pályavasúti Üzletág -ra módosul. 3. Az utasítás teljes szövegében a Vezérigazgatóság kifejezés értelemszerűen MÁV Zrt. Központja kifejezésre módosul. 4. A 2.2 pontban az Igazgatási és Szabályozási Főosztály Jogi Igazgatóságra módosul. 5. A 3.0. pontban a KSZ ra, ra, ra módosul. 6. A a következő c) ponttal egészül ki: c) Ha az érintett felek a MÁV Csoport más-más szervezetének létszámába tartoznak, akkor minden érintett szervezet a saját munkavállalója vonatkozásában jár el. 7. A 10/2005. (IV.22. MÁV Ért. 16.) VIG. sz. utasítás által bekerült pont miatti átszámozás következtében a pont az alábbi szerint módosul: A és pontban foglaltak alapján, a szöveg többi része változatlan marad.

2 1526 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám 8. A pont következő szövegrésze: A vezérigazgató az egész MÁV ZRt., a főigazgatók az üzletágak, az igazgatók a vezetésük alatt álló igazgatóság területén az alábbiak szerint módosul: A munkáltató vezetője a MÁV Zrt egészére, az üzletágvezető, igazgató a vezetése alatt álló üzletág, igazgatóság, a leányvállalat vezérigazgatója az irányítása alatt álló társaság területén 9. A pontban a 8 napos határidő 8 munkanapra módosul. 10. A pont az alábbi szövegre módosul: A központi vizsgálói feladatokat a Jogi Igazgatóság területileg illetékes igazgatási egységei látják el. 11. A pont a következő szövegre módosul: A kártérítési igény 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. 12. A pont a következő szövegre módosul: Az eljárás megindítása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén, az ott meghatározott feltételek fennállásakor mellőzhető. 13. Új pont kerül bevezetésre a következő szöveggel: Kiemelt ügyekben, vagy ahol a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezérigazgató vagy vezérigazgató-helyettes, az eljárásba a Jogi Igazgatóság munkatársát be kell vonni. Egyéb munkáltatói intézkedésre vonatkozó határozat esetén a jelen utasítással egyidejűleg kiadott Jogi Igazgatói utasítás szerint kell eljárni. 14. A pont a következő szövegre módosul: A vizsgálat lefolytatása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén az ott meghatározott feltételek fennállásakor mellőzhető. 15. A pont a következő szövegre módosul: A vizsgálat során meghallgatás céljából bármely munkavállalót szolgálati helye útján kell berendelni. 16. A pont a következő szövegre módosul: Az ügyre vonatkozó iratokat, jegyzeteket és egyéb tárgyakat szükség esetén akkor is meg kell tekinteni, ha azok a munkáltatón kívül álló szerv birtokában vannak. A tényállás tisztázása érdekében a nyilatkozatokat ilyen esetben is be kell szerezni. 17. A pont első három bekezdése a következő szövegre módosul: A vizsgálat során az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségét minden esetben biztosítani kell, ennek érdekében jogosult képviselőt is igénybe venni. A vizsgálat alatt az eljárás alá vont munkavállaló, illetve a meghatalmazásával eljáró képviselője jogosult: a) a vizsgálati iratokba a vizsgálat bármely szakaszában betekinteni, b) a munkavállaló által tett jegyzőkönyvi nyilatkozatból másolatot kérni, d) bizonyítási indítványt előterjeszteni, illetve észrevételeket tenni, e) a védekezést írásban előterjeszteni f) a bizonyítási cselekménynél jelen lenni. A munkáltató a vizsgálat során a rendelkezésre álló iratok közül köteles mindazon iratok másolatát az eljárás alá vont munkavállalónak vagy meghatalmazott képviselőjének elismervény ellenében átadni, amelyet a vétkesség megállapítása, illetve az intézkedés alkalmazása során bizonyítékként figyelembe kíván venni. A munkavállaló vagy meghatalmazott képviselője ezt meghaladóan is jogosult bármely más rendelkezésre álló iratról írásban másolatot kérni, a másolási költségek utólagos megfizetése esetén. 18. A pontban a KSZ 80. -ra utalás KSZ 68. -ra módosul. 19. A pont törölve, a korábbi számozás szerinti pontok számozása pontra módosul. 20. A pont utolsó mondata a következő szövegre módosul: Keresetbenyújtás esetén az iratokat a Jogi Igazgatóság illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége útján a jogi képviseleti szervhez kell megküldeni. 21. A pontból az alábbi szövegrész törlésre kerül: A évre vonatkozó nyilvántartásnak az utasítás hatályba lépéséig vezetett adatait a jogkörgyakorlóknak április 15. napjáig kell a központi vizsgálójuk rendelkezésére bocsátani. A következő mondatból az ezt követően kifejezés törlésre kerül. 22. A pont törlésre kerül, a pontok számozása re módosul. 23. Az új számozás szerinti és pontok szövegezése az alábbira módosul: A munkáltatói intézkedések nyilvántartása az IHIR rendszerben törzsadat karbantartás (PA30) 0034-es Vállalati funkciók infótípuson történik, mely adattartalom megegyezik a munkáltatói intézkedések nyilvántartó lap adattartalmával. Az infótípuson történő rögzítés a humánpartner feladata a végrehajtásra előírt szabályok alapján Amennyiben a munkáltatói intézkedés munkabért érintő rendelkezéseket is tartalmaz az alapjárandósá-

3 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1527 gok 008-as infótípuson is a végrehajtásra előírt szabályok alapján rögzíteni kell, mely adattartalom megegyezik a munkabér nyilvántartó lap adattartalmával. A jogerős határozatot (egyezséget) meg kell küldeni az illetékes humánszolgáltató egységnek, szkennelésre és a szolgálati táblázatban történő elhelyezésre. 24. Az új számozás szerinti pontban a területi központokban működő illetékes igazgatási egység a Jogi Igazgatóság területileg illetékes igazgatási egység - re módosul. 25. Az utasítás 1-2 melléklete helyébe az alábbi 1-2. melléklet lép: 1. sz. melléklet Vizsgálóbiztosok székhelyeik levelezési cím 1. Kelemen Lajosné Debrecen (Debrecen Piac u. 18.) 2 Apró Attila dr. Szeged (Területi Központ Szeged) 3. Horváth Anikó Győr (Forgalmi Cs. Győr) 4. Sándor Jánosné Székesfehérvár (MÁV Zrt. Közp. Bp.) 5. Erős Ibolya Dombóvár (Területi Központ Pécs) 6. Milos Szabolcs. Nagykanizsa (Területi Központ Szombathely) 7. Gálné Káposztás Erzsébet Hatvan (MÁV Zrt. Központja Bp.) 8. Gulácsi Zsigmondné Szolnok (Gép.Telephelyek Szolnok) 9. Király Csabáné Budapest II. (MÁV Zrt. Központja Bp.) 10. Láng László Veszprém (Forgalmi Cs. Veszprém) 11. Murányi Mónika dr. Pécs (Területi Központ Pécs) 12.Király Csabáné Budapest I. (MÁV Zrt. Központja Bp.) 13. Kissné Márkus Magdolna Füzesabony (Miskolc Rendező) 14 Kissné Márkus Magdolna Miskolc (Miskolc Rendező) 15. Szalagyák Lászlóné Kiskunhalas (Területi Központ Szeged) 2. sz. melléklet Vizsgálóbiztosi tevékenység központja Veszprém Győr Illetékességébe tartozó szolgálati helyek Forgalmi Csomópont: Szombathely, Celldömölk, Veszprém MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK: Szombathely MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Szombathely PVTK Szombathely: Pálya, Híd és Alépítményi Alosztály PML Pályalétesítményi karbantartási Alosztály TEBO Biztosítóberendezési és Erősáramú Alosztály TEBO Távközlő Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Forgalomfelügyeleti Alosztály BGOK Területi Oktatási Egység Szombathely BKSZE Területi Logisztikai Központ Szombathely Forgalmi Csomópont: Győr, Komárom MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK : Győr, PVTK: Szombathely Pálya és mérnöklétesítményi alosztály

4 1528 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám Vizsgálóbiztosi tevékenység központja Szeged Miskolc Füzesabony Illetékességébe tartozó szolgálati helyek Pályavasúti Területi Központ Szeged: Forgalmi Csomópont Szeged MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK Területi Központ Szeged Területi Humánszolgáltató Egység Szeged MÁV Beruházási Szolgáltató Egység Területi Projekt Központ Szeged Egészség, Biztonság és Környezetvédelmi Területi Központ Szeged Területi Ingatlankezelési Központ Szeged Belső Ellenőrzési Főosztály Területi ellenőrzési Központ Szeged B.I. Területi Vasútbiztonsági Osztály Szeged Területi Logisztikai Központ Szeged BGOK Regionális Oktatási Központ és Tanműhely Szeged Forgalmi Csomópont: Miskolc Tiszai, Szerencs PVTK Miskolc: Pályalétesítményi alosztály: PML alosztály PML karbantartási alosztály TEB Osztály: Erősáramú alosztály Biztosítóberendezések alosztály Távközlési alosztály Forgalmi Osztály Forgalom felügyeleti Alosztály Forgalom irányítási Alosztály Területi Logisztikai Központ Miskolc Regionális Oktatási Központ Miskolc Forgalmi Csomópont: Füzesabony MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK : Miskolc MÁV-TRAKCIÓ Zrt. VSZK : Miskolc PVTK Miskolc: Üzemeltetési Osztály: PML Üzemeltetési Alosztály Miskolc Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Miskolc Karbantartási Osztály PML Alosztály

5 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1529 Vizsgálóbiztosi tevékenység központja Nyíregyháza Pécs Dombóvár Hatvan Illetékességébe tartozó szolgálati helyek Forgalmi Csomópont: Záhony, Nyíregyháza, Debrecen MÁV-TRAKCIÓ VSZK: Záhony, Nyíregyháza Telephelyek MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK:,Debrecen MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK: Debrecen, Záhony, Nyíregyháza Telephelyek PVTK: Debrecen Üzemeltetési Osztály PML. Üzemeltetési Alosztály PML. Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Karbantartási Osztály PML. Karbantartási Alosztály TEB Karbantartási Alosztály Forgalmi Osztály Felügyeleti Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Területi Logisztikai Központ Debrecen Regionális Oktatási Központ Debrecen Forgalmi Csomópont: Pécs, Területi Logisztikai Központ Pécs Regionális Oktatási Központ Pécs Területi Központ Pécs Forgalmi Csomópont: Dombóvár, Kaposvár MÁV- GÉPÉSZET Zrt. KJK: Dombóvár MÁV- TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Pécs PVTK Pécs: Üzemeltetési Osztály PML. Üzemeltetési Alosztály PML. Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Karbantartási Osztály PML. Karbantartási Alosztály TEB Karbantartási Alosztály Forgalmi Osztály Felügyeleti Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Forgalmi Csomópont: Hatvan, Bp. Keleti pu., Bp. Ferencváros PVTK Budapest: Felsővezetéki Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Karbantartási Alosztály Pályalétesítményi Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Gyermekvasút Baross Gábor Oktatási Központ

6 1530 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám Vizsgálóbiztosi tevékenység központja Szolnok Illetékességébe tartozó szolgálati helyek Pályavasút Területi Központ: Forgalmi Csomópont Kecskemét Forgalmi Csomópont Békéscsaba Forgalmi Csomópont Püspökladány Forgalmi Csomópont Szolnok MÁV-TRAKCIO Zrt. VSZT. Szolnok Telephely MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK. Szolnok Telephely Budapest I Forgalmi Csomópont Bp. Kelenföld, PVTK Budapest: Pályalétesítményi Üzemeltetési Alosztály Nyugat Budapest II Forgalmi Csomópont: Székesfehérvár, Bp. Déli pu., Bp. Nyugati pu., Rákosrendező, PVTK Budapest: Pályalétesítményi Alosztály Észak Mérnöki Létesítményi Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Székesfehérvár MÁV-TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Budapest Bp. Északi VSZT Bp.- Ferencváros VSZT Székesfehérvár VSZT Hatvan VSZT MÁV-GÉPÉSZET KJK: Bp. Ferencváros, Bp. Keleti, Székesfehérvár PVTK Budapest: Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Karbantartási Alosztály Erősáramú Karbantartási Alosztály Területi Logisztikai Központ Budapest Nagykanizsa Forgalmi Csomópont: Nagykanizsa, Zalaegerszeg Területi Központ Szombathely Kiskunhalas Pályavasúti Területi Központ Szeged: Üzemeltetési Osztály és alosztályai Karbantartási Osztály és alosztályai Forgalmi Osztály és alosztályai Forgalmi Csomópont Kiskunhalas (+ hozzátartozó körzetek) Forgalmi Csomópont Vésztő (+ hozzátartozó körzetek) MÁV-TRAKCIO Zrt. Területi Vontatás-szolgáltatási Központ Szeged: Telephelyek (kivéve Szolnok telephely) MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK. Szeged: Központi Főkönyvelőség Szegedi Könyvelő Egység

7 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1531 Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg, lezárva február hó 56/2004. VIG. Utasítás a rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Elősegíteni a MÁV Zrt.-nél a munkajogi jellegű felelősségre vonás eljárási rendje egységes gyakorlatának kialakulását. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a vizsgálói tevékenységet igazgatási-ügykezelési szolgáltatási szerződés alapján igénybe vevő leányvállalataira (továbbiakban a leányvállalat). 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Jogi Igazgatóság vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Munkáltatói intézkedés: A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben az elkövetett cselekmény súlyára és a fokozatosság elvére tekintettel a rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények a Kollektív Szerződés (továbbiakban: KSZ) 67. -a alapján: szolgálati megrovás; személyi alapbér csökkentése; más munkakörbe helyezés Kártérítés: A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A kártérítés mértékét a KSZ 68. -a tartalmazza. 3.3 Leltárhiány: értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért fennálló anyagi felelősség szabályait a KSZ 69. -a tartalmazza. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Az eljárás résztvevői A rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések, valamint a munkáltatói kárigény érvényesítése az itt szabályozott módon a munkáltató hatáskörébe tartozik Ennek végrehajtása során az eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója (kijelölt vagy megbízott gyakorlója) vagy az általa megbízott vizsgálóbiztos (bizottság) folytatja le Az intézkedés megalapozottságáért a jogkörgyakorló, a tényállás megalapozottságáért a vizsgálóbiztos, az eljárás jogszerűségéért pedig a jogkörgyakorló és a vizsgálóbiztos együttesen felelős A kártérítési jogkör helytelen gyakorlásával vétkesen okozott kárért a jogkör gyakorlója a KSZ szerint anyagilag is felelős. 4.2 A jogkör gyakorlója A munkáltatói jogkört egy személy által elkövetett kötelezettségszegés esetén az gyakorolja, aki a munkavállaló vonatkozásában, az MSZSZ és a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó utasítás szerint a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult, illetve köteles [Mt. 74. (1). bek.] Együttes elkövetés esetén, ha a kötelezettségszegést elkövető munkavállalók munkáltatói jogkörgyakorlója nem azonos a) ha a munkavállalók a területi központok működési területén található különböző irányítás alá tartozó végrehajtási egységek, több csomópont és/vagy különböző üzletág (igazgatóság) területi irányító szervei létszámába tartoznak, függetlenül a létszámban tartó szervezeti egység szervezeti hovatartozásától, a jogkörgyakorlót a Jogi Igazgatóságnak az elkövetés helye szerint illetékes területi központban működő, igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége (továbbiakban: Jogi Igazgatóság) jelöli ki, b) ha az ügyben a központi szolgáltató szervezeti egységek vagy valamely üzletág vagy igazgatóság központi irányító szervezetében foglalkoztatott munkavállalók érintettek, vagy a jogkörgyakorló megállapítása bármely okból vitás, a jogkör gyakorlóját a Jogi Igazgatóság jelöli ki. c) ha az érintett felek a MÁV Csoport más-más szervezetének létszámába tartoznak, akkor minden érintett szervezet a saját munkavállalója vonatkozásában jár el A jogkör gyakorlójának kijelölését az a szervezeti egység köteles kezdeményezni, amely az ügyet előzetesen vizsgálta, ennek hiányában, amelynek területén, illet-

8 1532 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám ve működési körében a kötelezettségszegést elkövették. Az eljáró jogkörgyakorló személyét az alapvizsgálat lezárását követő 15 napon belül ki kell jelölni Az eljárás alapjául szolgáló vizsgálati anyagot a rendelkezésre álló valamennyi irattal együtt a munkáltatói jogkör gyakorlójához kell megküldeni, kivéve azokat az eseteket, mikor a munkáltatói jogkör gyakorlójának kijelölése szükséges. Ezen esetekben a pont szerint kell továbbra is eljárni. A jogkörgyakorló a vizsgálóbiztost a szükséges intézkedések (eljárás megindítása) határidőben történő megtétele végett legkésőbb a kézhezvételt követő második munkanapon köteles a teendőkről (akár rövid úton is) értesíteni. A késedelmes értesítésből eredő határidő elmulasztása miatti felelősség a jogkörgyakorlót terheli. Egyéb munkafegyelmi intézkedésre okot adó munkavállalói mulasztás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárást vagy maga folytatja le, vagy felkéri a kijelölt vizsgálóbiztost a közreműködésre. A jogkörgyakorló székhelyén, vagy a munkavállaló munkavégzésének helyén történő eljárási cselekmények (jegyzőkönyvi meghallgatás, személyes meghallgatás) foganatosításához a feltételeket (helyiség, számítógép, stb.) a jogkörgyakorló kell biztosítsa. A vizsgálóbiztosok felsorolását és székhelyét az utasítás 1. sz. melléklete tartalmazza A korábbi szolgálati helyen elkövetett kötelezettségszegés miatt az időközben áthelyezett munkavállalóval szemben az új szolgálati hely szerint illetékes jogkörgyakorló jogosult eljárni A jogkör kijelölt gyakorlójának személyéről a kijelöléssel egyidejűleg valamennyi érintett munkavállaló szervezeti egységét értesíteni kell. A kijelölés tárgyában hozott intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ez azonban nem zárja ki az elfogultság szabályainak alkalmazását A munkáltató vezetője a MÁV Zrt egészére, az üzletágvezető, igazgató a vezetése alatt álló üzletág, igazgatóság, a leányvállalat vezérigazgatója az irányítása alatt álló társaság területén a jogkört egyes ügyekben magához vonhatja, vagy az egyébként illetékes jogkörgyakorló helyett más jogkörrel rendelkezőre ruházhatják át a munkáltatói jogkör gyakorlását A munkáltatói jogkör gyakorlójának kinevezett vagy megbízott helyettese a) egyes ügyekben a jogkörgyakorló írásbeli megbízása alapján jogkörgyakorlóként eljárhat, b) írásbeli megbízás nélkül is jogosult (köteles) eljárni a munkáltatói jogkör gyakorlójának előreláthatólag vagy valószínűsíthetően tartós legalább öt munkanapot meghaladó távolléte esetén Nem gyakorolhatja a jogkört: a) aki a mulasztást az eljárás alá vont munkavállalóval együtt követte el, b) aki az eljárás alá vont munkavállalónak hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, és annak házastársa, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa), c) vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyébként nem várható el A kizárási okra mind az eljárás alá vont, mind pedig a jogkörgyakorló hivatkozhat A kizárási okot a jogkörgyakorlója mindig a saját jogkörgyakorlójának köteles bejelenteni A kizárási okot a munkavállaló írásban vagy szóban jelentheti be. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni. A munkavállaló bejelentését a jogkör gyakorlója a bejelentéssel kapcsolatos nyilatkozatával együtt három napon belül saját jogkörgyakorlójához köteles felterjeszteni döntés céljából A és pontban foglaltak alapján a kizárási okra vonatkozó bejelentést annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül el kell bírálni, és a bejelentésről a bejelentőt, illetve a jogkör gyakorlóját írásban értesíteni kell Ha a bejelentéssel kapcsolatban a döntésre jogosult úgy találja, hogy a kizárási ok fennáll, a jogkör gyakorlására más munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőt kell kijelölnie 8 napon belül, és az ügy iratait az eljárás lefolytatása végett részére megküldeni. Ellenkező esetben az ügy iratait az eljárás lefolytatása végett a jogkör eredeti gyakorlójának kell visszaküldeni Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója jelent be önmaga ellen elfogultsági kifogást vagy kizárási indítványt, valamint ha a munkavállaló által előterjesztett indítvánnyal egyetért, annak helyt kell adni A kizárási okra vonatkozó bejelentéssel kapcsolatban hozott intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 4.3 A vizsgálóbiztos A munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás megállapítása céljából jogosult írásban vizsgálóbiztost megbízni. Erről az eljárás alá vontat illetve jogi képviselőjét tájékoztatni kell A vizsgálóbiztosra vonatkozó kizárási okok és az ezzel kapcsolatos eljárás azonos a munkáltatói jogkör gyakorlójára vonatkozó előírásokkal.

9 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője A központi vizsgálói feladatokat a Jogi Igazgatóság területileg illetékes igazgatási egységei látják el A vizsgálóbiztosok működésének illetékességi területét a 2. sz. melléklet tartalmazza. Bármely hatásköri vita esetén mindig az a vizsgálóbiztos köteles eljárni, akinek illetékességi területén a jogkörgyakorló székhelye van. 4.4 Elévülés A munkáltatói intézkedést célzó eljárást a vétkes kötelezettségszegésnek az eljárás lefolytatására jogosult munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül meg kell indítani. Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a munkavállaló belföldre történő visszatérésétől kell számolni. A feltételeknek együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiányában eljárás nem indítható, illetve a már megindított eljárást meg kell szüntetni A kártérítési igény 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el A kártérítési igény elévülése a kár bekövetkezésének napjával veszi kezdetét. 4.5 Az eljárás megindítása Az eljárást a jogkörgyakorló indítja meg és erről, valamint az eljárás megindításának okáról a munkavállalót írásban értesíti ((3. sz. melléklet, 1. sz. iratminta). Az értesítés átvétele a kézbesítési vevénnyel ((3. sz. melléklet, 2. sz. iratminta) történik. Az értesítésnek tartalmaznia kell az eljárás megindításának okát, azt, hogy a munkavállaló képviselőt vehet igénybe, megtagadhatja a nyilatkozattételt és iratismertetést követően az ügy valamennyi iratába betekinthet. (E jog a reá vonatkozó iratok tekintetében az eljárás teljes tartalma alatt fennáll.) Különleges eljárás alkalmazása esetén az értesítés jegyzőkönyvileg is történhet Nem lehet eljárást indítani, ha a) nincs elegendő adat az alapos gyanú kialakításához, b) bekövetkezett az elévülés, c) a munkavállaló ugyanezen vétségét (leltárhiányát) munkajogi úton már elbírálták, kivéve a munkáltatói intézkedés és a kártérítésre kötelezés esetleg elkülönülő alkalmazását, d) a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt, vagy megszüntették, kivéve a kártérítésre kötelezést Ha az eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés miatt büntető (szabálysértési) eljárás is indult, annak jogerős befejezéséig a jogkörgyakorló figyelemmel az elévülési időkre is az eljárást felfüggesztheti. Erről a munkavállalót értesíteni kell. A felfüggesztésről szóló intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye Ha az eljárás alá vont munkavállalóval szemben ugyanazon jogkörgyakorlónál egy időben több eljárás is folyamatban van, azokat lehetőség szerint egyesíteni kell A szolgálati vétséget együttesen elkövető munkavállalók ügyét egy eljárásban kell elbírálni Az eljárás megindítása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén, az ott meghatározott feltételek fennállásakor mellőzhető Kiemelt ügyekben, vagy ahol a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezérigazgató vagy vezérigazgató-helyettes, az eljárásba a Jogi Igazgatóság munkatársát be kell vonni. Egyéb munkáltatói intézkedésre vonatkozó határozat esetén a jelen utasítással egyidejűleg kiadott Jogi Igazgatói utasítás szerint kell eljárni. 4.6 A vizsgálat A vizsgálat célja a tényállás megállapítása, az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségének biztosítása, az eljárás alá vont munkavállaló terhére, illetve javára szolgáló körülmények felderítése, továbbá annak bizonyítása, hogy a munkavállalónak az eljárás megindítása alapjául szolgáló magatartása jogellenes és vétkes volt-e. A tényállás megállapítása érdekében a büntetőeljárási jogszabályok által tiltott bizonyítási eszköz nem vehető igénybe A vizsgálat lefolytatása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén az ott meghatározott feltételek fennállásakor mellőzhető A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az eljárás alá vont munkavállaló munkaviszonyából származó kötelezettségét vétkesen megszegte, illetve, hogy a kártérítési felelősség érvényesítésének feltételei fennállnak. A megőrzési felelősséggel átadott dolgokban bekövetkezett rongálódás esetén azonban a munkavállalónak kell bizonyítania vétlenségét A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle, a helyszínelés, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás és az eljárás alá vont munkavállaló vallomása ((3. sz. melléklet, 3. sz. iratminta). Ezen bizonyítási eszközöket a jogkör gyakorlója szabadon értékeli.

10 1534 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám A vizsgálat során meghallgatás céljából bármely munkavállalót szolgálati helye útján kell berendelni Minden munkavállaló köteles a vizsgálat érdekében a tőle elvárható adatokat, felvilágosításokat megadni és a kijelölt hivatalos iratokat elismervény ellenében átadni Az ügyre vonatkozó iratokat, jegyzeteket és egyéb tárgyakat szükség esetén akkor is meg kell tekinteni, ha azok a munkáltatón kívül álló szerv birtokában vannak. A tényállás tisztázása érdekében a nyilatkozatokat ilyen esetben is be kell szerezni Azokat, akiknek vallomása lényeges körülmény tekintetében eltérő, szembesíteni kell A vizsgálat során az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségét minden esetben biztosítani kell, ennek érdekében jogosult képviselőt is igénybe venni. A vizsgálat alatt az eljárás alá vont munkavállaló, illetve a meghatalmazásával eljáró képviselője jogosult: a) a vizsgálati iratokba a vizsgálat bármely szakaszában betekinteni, b) a munkavállaló által tett jegyzőkönyvi nyilatkozatból másolatot kérni, d) bizonyítási indítványt előterjeszteni, illetve észrevételeket tenni, e) a védekezést írásban előterjeszteni f) a bizonyítási cselekménynél jelen lenni. A munkáltató a vizsgálat során a rendelkezésre álló iratok közül köteles mindazon iratok másolatát az eljárás alá vont munkavállalónak vagy meghatalmazott képviselőjének elismervény ellenében átadni, amelyet a vétkesség megállapítása, illetve az intézkedés alkalmazása során bizonyítékként figyelembe kíván venni. A munkavállaló vagy meghatalmazott képviselője ezt meghaladóan is jogosult bármely más rendelkezésre álló iratról írásban másolatot kérni, a másolási költségek utólagos megfizetése esetén. A munkáltató a másolat készítési és kiadási kötelezettségének a szükséges példányszámú iratmásolat rendelkezésre állása, illetve a szükséges technikai feltételek (fénymásoló) megléte esetén köteles eleget tenni. Az eljárás során felmerült és igazolt iratmásolási költségeket 15 napon belül vissza kell téríteni a munkavállaló részére, abban az esetben, ha nem hátrányos jogkövetkezményt vagy kártérítésre kötelezést tartalmazó határozat válik jogerőssé. Az eljárás alá vont munkavállalót a vizsgálat alkalmával jegyzőkönyvileg kell meghallgatni. A munkavállaló betegállományban léte vagy a személyes megjelenésben való egyéb tartós akadályoztatása esetén fel kell hívni a vele írásban közölt megállapításokra és bizonyítékokra való írásbeli védekezésre. Amennyiben a munkavállaló azért nem terjeszt elő írásbeli védekezést, mert azt személyesen, jegyzőkönyvileg kívánja előadni, kifejezett kérésére az elévülési időn belül az eljárás függőben tartható. Ha a munkavállaló a szabályszerű értesítés ellenére alapos ok nélkül a szóbeli meghallgatáson nem jelenik meg és írásbeli védekezést sem terjeszt elő, ez a döntés meghozatalát nem akadályozza Ha az eljárás alá vont munkavállalónak képviselője van, az eljárás alá vont munkavállaló nevében jognyilatkozatokat tehet, és az eljárás során keletkezett kiadmányokat részére is meg kell küldeni Az eljárás során foganatosított meghallgatásokról folytatólagos vizsgálati jegyzőkönyvet ((3. sz. melléklet, 4. sz. iratminta) kell készíteni Minden vizsgálati jegyzőkönyv fejrovatának tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv felvételének idejét, b) a jegyzőkönyv felvételének helyét, c) a vizsgálatnál jelenlévő személyek teljes nevét annak feltüntetésével, hogy az eljárásban milyen minőségben vesznek részt (változás esetén annak tényére utalni kell), d) a meghallgatott személyi adatait (az eljárás alá vont munkavállaló teljes nevét, születési idejét, anyja nevét, szolgálatba lépése idejét, szolgálati címét, beosztását, szolgálati helyét) A nyilatkozatot mindig egyes szám első személyben kell felvenni, azokkal a szavakkal, ahogy a nyilatkozattevő azt előadta. A nyilatkozatot összefüggően kell rögzíteni, s a kérdésekre annak elhangzásánál a jegyzőkönyvben ki kell térni A meghallgatás kezdetekor meg kell állapítani, és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az eljárás alá vont a) tudomásul vette-e az eljárás megindítását, b) megértette-e, hogy miben hibáztatják, c) van-e kizárási indítványa vagy elfogultsági kifogása a jogkörgyakorló, vizsgálóbiztos vagy jegyzőkönyvvezető ellen, d) iratbetekintési jogát gyakorolta-e, e) kíván-e képviseletet igénybe venni, f) van-e munkajogi védelmet jelentő választott tisztsége? (üzemi tanács, szakszervezet, munkavédelmi képviselő) A meghallgatás befejezésekor a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az eljárás alá vontnak van-e to-

11 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1535 vábbi bizonyítási indítványa, illetve egyéb előadnivalója, valamint azt a tényt, hogy a jegyzőkönyvet aláírás előtt tanulmányozta, kiegészítési-módosítási igénye nincs. Abban az esetben, ha a vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatja le, nyilatkoztatni kell az eljárás alá vontat, kéri-e, hogy a jogkörgyakorló személyesen is meghallgassa A nyilatkozatot a meghallgatottal alá kell íratni, ha az több oldalra terjed ki, az utolsó sor után minden oldalon, az aláírás megtagadása esetén e tényt az ok megjelölésével és két tanú aláírásával szintén rögzíteni kell Ha az eljárás alá vont munkavállaló előadásának a jegyzőkönyvbe fel nem vett részét fontosnak ítéli meg, a vizsgálat befejezéséig kérheti annak jegyzőkönyvbe foglalását. Az ilyen irányú kérelmet teljesíteni kell A vizsgálat lezárását követően a jegyzőkönyvet a vizsgálat vezetőjének és a jegyzőkönyvvezetőnek aláírásával le kell zárni A jegyzőkönyv fejrovatát, a meghallgatottak személyi adatait, a szembesítéseket és a vizsgálat során tett megállapításokat a jegyzőkönyvben egész hasábosan, míg a nyilatkozatokat a jobboldali részben háromnegyed hasábosan kell rögzíteni A jegyzőkönyvben a törlést áthúzással úgy kell végezni, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. A törlés megtörténtét, az esetleges közbeszúrást a jegyzőkönyv bal hasáb részén kell feltüntetni. Ezt a meghallgatottal külön alá kell íratni Ha a vizsgálatot nem személyesen a jogkör gyakorlója folytatja le, részére ez irányú utasítása alapján írásbeli összefoglaló jelentést ((3. sz. melléklet, 5. sz. iratminta) kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell a) az eljárás alá vont munkavállaló nevét és személyi adatait, b) mikor és milyen szám alatt, milyen alapos gyanú alapján indították meg az eljárást, c) a vizsgálóbiztos által megállapított tényállást, d) az eljárás alá vont munkavállaló védekezését, e) a védekezéssel kapcsolatos állásfoglalás részletes kifejtését, f) a döntés meghozatalához figyelembe vehető körülményeket Ha a vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatta le, a jogkör gyakorlója az eljárás alá vont munkavállalót személyesen is meghallgatja (3. sz. melléklet, 6. sz. iratminta). Kötelező a személyes meghallgatás, ha azt az eljárás alá vont munkavállaló kifejezetten írásban kéri. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni Az eljárás során a meghallgatás, egyéb bizonyítási cselekmény, illetve személyes meghallgatás időtartamát a munkavállaló munkaideje részének kell tekinteni A vizsgálat során a tanút és a szakértőt a hamis tanúzás (hamis szakvélemény adása) büntetőjogi következményeire előzetesen figyelmeztetni kell, valamint a tanút ki kell oktatni jogaira, ezen belül arra is, hogy személyi adatainak zártan történő kezelését kérheti. Meghallgatásukat lehetőleg az eljárás alá vontat megelőzően kell foganatosítani, illetve meghallgatási jegyzőkönyvüket a vizsgálat lezárása előtt az eljárás alá vont munkavállalóval ismertetni kell, hogy azokra az eljárás alá vont nyilatkozatot, észrevételt tehessen Ha az eljárás alá vont jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a vétség súlyára, jellegére tekintettel a munkafegyelem fenntartása a munkahelyről való távoltartását indokolja, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat meghozataláig, de legfeljebb 15 munkanapra a munkavégzéstől ideiglenesen felfüggesztheti, átlagkereset folyósítása mellett. 4.7 A kártérítési eljárásra vonatkozó eltérő szabályok Az okozott kár mértékét pontosan, forintban kifejezett összegben kell megállapítani és a munkavállalóval közölni Ha a károkozás által érintett dolog nem pótolható egyedi darab, akkor a beszerzési árat kalkuláció alapján kell megállapítani. A baleseti károk és a pályában keletkezett károk összegének megállapításánál és bizonylatolásnál az árképzési szabályzat rendelkezései irányadók. Az elhasználódás mértékét ilyen esetekben is figyelembe kell venni Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója munkáltatói közrehatást vesz figyelembe, annak elbírálásánál mérlegelnie kell a munkavállaló és a munkáltató közrehatásának arányát, és a kár összegét ennek megfelelően kell meghatároznia A kártérítési eljárásra vonatkozóan ezen utasítás rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kártérítési igény érvényesítésekor a munkavállalóval közölni kell a kárigényt megalapozó tényeket, ismertetni az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, a kár pontos összegét, a kiszámított kiszabható (érvényesíthető), illetve érvényesíteni kívánt kártérítési összeget. Ezt követően fel kell hívni a munkavállalót az önkéntes teljesítésre. Amennyiben a munkavállaló az önkéntes teljesítésre ideértve az esetleges egyezséget is hajlandó, a fizetés módjában, az esetleges részletfizetések mértékében is meg kell állapodni és a megállapodást írásba kell foglalni (3. sz. melléklet, 8. sz. iratminta);

12 1536 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám b) ha a munkavállaló a kártérítés jogalapját nem vitatja, azonban annak összegszerűségével nem ért egyet, az Mt., a KSZ és ezen utasítás szabályainak figyelembevételével megfelelő egyezség köthető. Az egyezségben az előzőekben meghatározott adatokat rögzíteni kell; c) ha az egyezség bármely oknál fogva nem jön létre, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést a közvetlen kötelezésre vonatkozó értékhatáron belül (KSZ pont) határozatban szabhatja ki, ennél magasabb összegű munkáltatói kárigény esetén azt bíróság előtt kell érvényesíteni. Ez utóbbi esetben az ügy összes iratát a kárigény érvényesítése céljából erre történő határozott utalással az illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység útján a jogi képviseleti szerv részére kell megküldeni. d) a kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozás: bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével, ittas vagy önhibájából bódult állapotban, illetőleg kábító vagy bódító szerek hatása alatt történt; e) a kártérítés részletfizetési kedvezménye legfeljebb 12 hónap és legalább havi 1000 Ft lehet. Ettől eltérni csak rendkívüli méltánylást igénylő esetben, a Jogi Igazgatóság egyetértésével lehet; A méltányossági kérelmet a területileg illetékes igazgatási szervezet útján kell felterjeszteni. 4.8 A határoza A munkáltatói jogkörgyakorló döntését a lezárt vizsgálati jegyzőkönyvre vezeti rá A döntés során a munkáltatói intézkedést az öszszes körülmények így különösen az okozott kár, az előidézett veszély, az eljárás alá vont munkavállaló korábbi munkavégzése és szociális körülményei figyelembevételével, szabad mérlegelés alapján, úgy kell megállapítani, hogy annak a hátrány mellett egyéni és általános viszszatartó hatása is legyen A határozat meghozatalánál nem szabad olyan körülményeket figyelembe venni, amelyre vonatkozóan az eljárás alá vont részére a védekezés lehetőségét nem biztosították Nincs akadálya annak, hogy a jogkörgyakorló ugyanazzal az eljárás alá vont munkavállalóval szemben egymástól különálló ügyekben ugyanazt a munkáltatói intézkedést alkalmazza Nem szabad olyan határozatot hozni, amelyben foglalt munkáltatói intézkedés az adott munkavállalóval szemben nem hajtható végre Indokolt határozattal meg kell szüntetni az eljárást, ha a) az eljárás alá vont munkavállaló meghalt, b) megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont munkavállaló nem követte el a terhére rótt cselekményt, illetve azt más követte el, c) nem bizonyítható, hogy a mulasztásért, cselekményért, kárért, leltár-hiányért az eljárás alá vont munkavállaló tartozik felelősséggel, d) a szolgálati vétség (kárigény) elévült, e) megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont munkavállaló ugyanezen cselekményét már munkajogi úton elbírálták, f) munkáltatói intézkedés foganatosítása esetén a határozat meghozatala előtt az eljárás alá vont munkavállaló munkaviszonya megszűnt vagy azt megszüntették, g) munkáltatói intézkedés foganatosítása esetén az eljárás alá vont munkavállalót a határozat meghozatala előtt sorkatonai szolgálatra hívták be, h) a kártérítésre kötelezéstől vagy a munkáltatói intézkedés foganatosításától a jogkörgyakorlója teljes mértékben eltekintett A pont e) alpontjának alkalmazásánál a munkáltatói intézkedés, illetve a munkajogi kártérítési felelősség elkülönített érvényesítése, illetve foganatosítása nem jelent jogerős elbírálást A pont f) és g) alpontja alkalmazásánál kártérítésre kötelezésnek, míg a pont h) alpontja alkalmazásánál más munkajogi felelősségi forma alkalmazásának helye lehet A pontban fel nem sorolt esetekben marasztaló kártérítésre, megtérítésre kötelező, vagy munkáltatói intézkedést kimondó, illetve munkáltatói intézkedést és kártérítésre kötelezést egyaránt tartalmazó határozatot kell hozni Ha a munkáltatói intézkedés és kártérítésre kötelezés együttes alkalmazása esetén az ügy egy határozattal, a kárszámlák hiánya miatt egy hónapon belül nem zárható le, külön munkáltatói intézkedést kimondó határozatot lehet hozni, de ebben utalni kell az anyagi felelősség későbbi érvényesítésére A jogkörgyakorló döntését követően 8 napon belül köteles gondoskodni személyesen vagy vizsgálóbiztos útján a határozat írásba foglalásáról A munkáltatót terheli az eljárás során felmerülő valamennyi költség viselése, kivéve a munkavállaló kérelmére elvégeztetett és pozitív eredményt rögzítő véralkohol-vizsgálat költségeit, és a sz. pontban rögzített, a munkavállaló külön kérelmére kiadott iratok másolati költségeit A határozat (7. sz. iratminta) rendelkező és indokolási részből áll.

13 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője A rendelkező részben a szolgálati vétség minősítésére, a munkáltatói intézkedésre ezen belül személyi alapbércsökkentés esetén az új személyi alapbérre és az alkalmazási időtartamra; más munkakörbe beosztás esetén a munkakörre (FEOR szám megjelöléssel), az új személyi alapbérre és az alkalmazás időtartamára is kiterjedően, a kártérítésre kötelezésre vonatkozó rendelkezéseket és a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást kell rögzíteni Az indokolásnak tartalmaznia kell a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, a bizonyítékokat, az eljárás alá vont munkavállaló védekezését, az azzal kapcsolatos megállapításokat és a megsértett rendelkezések felsorolását, valamint a figyelembe vett körülményeket A határozatot azonnal kézbesíteni kell. A kézbesítés az érdekeltek részére szolgálati úton kézbesítési vevénnyel (2. sz. iratminta) vagy tértivevényes levélben postán történik. A postai kézbesítést csak akkor szabad igénybe venni, ha az eljárás alá vont munkavállaló valamely oknál fogva nem teljesít szolgálatot vagy a szolgálati úton történő kézbesítés nem lehetséges Szolgálati úton történő kézbesítés esetén, amennyiben az eljárás alá vont munkavállaló a határozat átvételét megtagadja, a határozatot az átvétel elismerése nélkül is nála kell hagyni, az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, az időpont feltüntetésével és két érdektelen tanú közreműködésével. Ebben az esetben az átvétel megtagadásának időpontját kell a kézbesítés időpontjának tekinteni A jogkörgyakorló a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül hivatalból vagy az eljárás alá vont munkavállaló kérelmére határozatot hozhat, ha a , és pontokban körülírt valamely kérdésben nem határozott A kézbesítést követően 8 napon belül a határozat kijavításának van helye, ha az eredeti határozatban névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás történt A kijavító vagy kiegészítő határozat ellen külön is jogorvoslatnak van helye. A kijavításra, kiegészítésre irányuló kérelem azonban a jogorvoslati és végrehajtási határidőket nem érinti. 4.9 Különleges eljárási szabályok A szolgálati vétség elkövetésének alapos gyanúját bizonyító iratok (így különösen szakvizsgálati jelentés, alkoholszondás ittasság vizsgálati, illetve véralkohol vizsgálati jegyzőkönyv, eseménykönyvi jelentés, megállapítási jegyzőkönyv) alapján a további eljárás mellőzésével határozat hozható, ha azt a hibáztatott munkavállaló két tanú aláírásukkal igazolt jelenlétében, vagy saját kezűleg olyan záradékkal látja el, hogy a megállapításokat elfogadja, azokra nézve érdemi észrevételt nem tesz. A munkavállaló a záradékolást 48 órás gondolkodási időhöz kötheti. Amennyiben a munkavállaló ezen időtartam után a záradékolást megtagadja, vagy nem nyilatkozik, az általános eljárási szabályok az irányadóak. A záradék szövegének tartalmaznia kell az arra történő határozott utalást, hogy a munkavállaló e nyilatkozatát annak tudatában teszi meg, miszerint a záradékolt iratok alapján a munkáltató vele szemben hátrányos jogkövetkezményt és/vagy kártérítésre kötelezést fog alkalmazni Az eljárás mellőzésével hozott határozatot a jegyzőkönyv felvételét követő 15 napon belül kézbesíteni kell, illetve ennek akadálya esetén ajánlott küldeményként postára kell adni Az előző pontban foglaltak az irányadók akkor is, ha a munkavállaló csak mérlegelési jogkörbe tartozó személyi körülményekre kiterjedő észrevételeket vezet az iratokra Büntető (szabálysértési) eljárást követően a további eljárás mellőzésével határozat hozható akkor, ha az elkövetett vétséggel kapcsolatos tényeket, az eljárás alá vont munkavállaló javára és terhére szolgáló körülményeket jogerősen befejezett eljárás során az eljárás alá vont munkavállaló védekezésére is kiterjedően már tisztázták Jogorvoslat, végrehajtás A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat kézbesítését követő 30 nap elteltével az eredménytelen vagy meghiúsult egyeztetés idejét is beleértve köteles az eljárás alá vont munkavállalót nyilatkoztatni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet. A munkavállaló köteles nyilatkozatot tenni. Keresetbenyújtás esetén az iratokat a Jogi Igazgatóság illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége útján a jogi képviseleti szervhez kell megküldeni A határozat azon a napon válik végrehajthatóvá, amelyen a) az egyezséget írásba foglalták, b) a kereset benyújtására nyitva álló határidő úgy telt el, hogy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata alapján a kereset benyújtására nem került sor, c) a bírósági határozat jogerőssé vált. A jogerőre emelkedés időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton fel kell tüntetni A jogerőre emelkedés időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton fel kell tüntetni.

14 1538 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám A jogerős határozat végrehajtásáról az eljárás alá vont munkavállalót létszámban tartó szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni A végrehajtás során biztosítani kell, hogy az eljárás alá vont munkavállalót a határozatban, illetve ezzel összefüggésben a jogszabályban és a KSZ-ben foglaltakon túl egyéb hátrányos következmények ne érjék A MÁV Zrt-t és a leányvállalatot megillető kártérítést az erre irányuló szabályok figyelembevételével elsősorban a munkabérből kell levonni. Ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, illetőleg az nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a határozatot a munkaügyi bírósággal végrehajtási záradékkal kell elláttatni. Ez esetben a záradékolásról és a végrehajtásról a jogi képviseleti szerv gondoskodik Ügyviteli rendelkezések A munkáltatói intézkedéseket, kártérítési ügyeket és kizárólag nyilvántartás céljából a rendkívüli felmondásokat a munkáltatói jogkör gyakorlója egy nyilvántartásban vezetheti, a vizsgálóbiztos jogkörgyakorlónként elkülönített nyilvántartásba köteles bevezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell (3. sz. melléklet, 9. sz. iratminta): a) az ügy számát és típusát, b) a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, c) az eljárás alá vont munkavállaló nevét, szolgálati címét, beosztását, szolgálati helyét, d) a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, e) az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és felfedezésének, valamint az eljárás elrendelésének az időpontját, f) a kártérítés kiszabható mértékét, g) a határozat keltét, a cselekmény minősítését, az alkalmazott munkáltatói intézkedést és kártérítést, h) a kézbesítés módját és idejét, i) a jogorvoslati határozatok számát, keltét és rendelkezését, j) a jogerőre emelkedés időpontját, k) a végrehajtásra vonatkozó adatokat, l) a megjegyzéseket. Azon ügyekben, melyekben a vizsgálatot a jogkörgyakorlók maguk folytatják a határozat megküldésével kell az indított ügyekről a központi vizsgálót tájékoztatni a nyilvántartás adatainak egyidejű rendelkezésre bocsátásával Az ügyek iktatását évenként 1. sorszámmal kell kezdeni és azt folyamatosan végezni. Ha több jogkörgyakorló működik az adott MÁV szervnél, vagy leányvállalatnál, megkülönböztető jelzést is alkalmazni kell Az ügy a pontban meghatározott nyilvántartószámot a jogkör gyakorlójának az eljárás megindítására vonatkozó rendelkezését követően kapja A külön nyilvántartásba vételt követően gondoskodni kell a korábbi nyilvántartásból történő kivezetésről Ahol állandó vizsgálóbiztos működik, ott a vizsgálóbiztos, ahol ilyen nincs, ott a jogkör gyakorlója köteles gondoskodni a nyilvántartás vezetéséről A munkáltatói intézkedések nyilvántartása az IHIR rendszerben törzsadat karbantartás (PA30) 0034-es Vállalati funkciók infótípuson történik, mely adattartalom megegyezik a munkáltatói intézkedések nyilvántartó lap adattartalmával. Az infótípuson történő rögzítés a humánpartner feladata a végrehajtásra előírt szabályok alapján Amennyiben a munkáltatói intézkedés munkabért érintő rendelkezéseket is tartalmaz az alapjárandóságok 008-as infótípuson is a végrehajtásra előírt szabályok alapján rögzíteni kell, mely adattartalom megegyezik a munkabér nyilvántartó lap adattartalmával. A jogerős határozatot (egyezséget) meg kell küldeni az illetékes humánszolgáltató egységnek, szkennelésre és a szolgálati táblázatban történő elhelyezésre A nyilvántartásba vételt követően az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratokat az erre a célra rendszeresített ügyiratba kell helyezni, s további intézkedések csak az ügy száma alatt foganatosíthatók Ha az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratokat ügyirat tartalmazza, azokat abból ki kell emelni a kiemelés egyidejű bejegyzésével és a két ügyiratot a továbbiakban kapcsolatos ügyiratként kell kezelni Az eljárás során keletkezett iratokat a vizsgálói jelentés kivételével 2 példányban kell készíteni Az előkészítő iratok eredeti példánya a vizsgálati anyagot képezi, míg esetleges jogorvoslati eljárás esetén a bíróság részére a másolati példányokat kell megküldeni A vizsgálati jelentés a jogkörgyakorló és az általa megbízott vizsgálóbiztos közötti belső irat, ezért az a munkaügyi jogvitában eljáró szervek részére nem küldhető meg A kiadmányokat időrendi sorrendben, az ügyszámot követő alszámmal is el kell látni A határozatot annyi példányban kell elkészíteni, hogy a későbbi felhasználás is biztosítható legyen.

15 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője A címzett részére mindig a kiadmányok eredeti példányát kell kézbesíteni. A határozat eredeti példányát azonban kiadni nem lehet A határozat egy másolati példányát a Jogi Igazgatóság területileg illetékes igazgatási egységhez kell megküldeni, amely negyedévente statisztikai összesítőt készít. A statisztikai összesítőnek tartalmaznia kell: eljárás alá vont munkavállalók számát, alkalmazott munkáltatói intézkedések számát (fajtánkénti bontásban), okozott kár mértékét, maximálisan kiszabható kártérítés mértékét, ténylegesen kiszabott kártérítés mértékét Munkáltatói intézkedést, illetve kártérítésre kötelezést tartalmazó ügyirat egyéb ügyirathoz nem csatolható, ilyen ügyekben a peres iktatásra vonatkozó általános szabályok sem alkalmazhatók. Újabb kötelezettségszegés esetén azonban a határozatok egy példányát csatolni kell A határozat jogerőre emelkedését követően a végrehajtás előjegyzése az ügyirat külzetén történő szignálással történik. Ha a határozatot nem a létszámban tartó szolgálati főnökség hozta, azt végrehajtás céljából részére meg kell küldeni Amennyiben az ügy jellege vagy más körülmény azt indokolttá teszi, kivételesen végrehajtási ügyirat is felfektethető. Ennek kezelésére az általános szabályok az irányadók, de a kapcsolatos jelleget fel kell tüntetni Az ügy végleges lezárását követően az ügyiratot külön irattárban kell elhelyezni Az ügyiratokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 évig kell megőrizni, majd a megőrzési idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások: Kollektív Szerződés. A KSZ módosítását követő 15 napon belül ezen utasítást is módosítani kell a reprezentatív szakszervezetekkel egyetértésben. A KSZ nélküli foglalkoztatás esetén az utasítás rendelkezései nem alkalmazhatók. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően megindított eljárásokban kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK Heinczinger István s. k. vezérigazgató 1. sz. melléklet Vizsgálóbiztosok székhelyeik levelezési cím 1. Kelemen Lajosné Debrecen (Debrecen Piac u. 18.) 2 Apró Attila dr. Szeged (Területi Központ Szeged) 3. Horváth Anikó Győr (Forgalmi Cs. Győr) 4. Sándor Jánosné Székesfehérvár (MÁV Zrt. Közp. Bp.) 5. Erős Ibolya Dombóvár (Területi Központ Pécs) 6. Milos Szabolcs. Nagykanizsa (Területi Központ Szombathely) 7. Gálné Káposztás Erzsébet Hatvan (MÁV Zrt. Központja Bp.) 8. Gulácsi Zsigmondné Szolnok (Gép.Telephelyek Szolnok) 9. Király Csabáné Budapest II. (MÁV Zrt. Központja Bp.) 10. Láng László Veszprém (Forgalmi Cs. Veszprém) 11. Murányi Mónika dr. Pécs (Területi Központ Pécs) 12.Király Csabáné Budapest I. (MÁV Zrt. Központja Bp.) 13. Kissné Márkus Magdolna Füzesabony (Miskolc Rendező) 14 Kissné Márkus Magdolna Miskolc (Miskolc Rendező) 15. Szalagyák Lászlóné Kiskunhalas (Területi Központ Szeged)

16 1540 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám 2. sz. melléklet Vizsgálóbiztosi tevékenység központja Veszprém Győr Szeged Miskolc Illetékességébe tartozó szolgálati helyek Forgalmi Csomópont: Szombathely, Celldömölk, Veszprém MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK: Szombathely MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Szombathely PVTK Szombathely: Pálya, Híd és Alépítményi Alosztály PML Pályalétesítményi karbantartási Alosztály TEBO Biztosítóberendezési és Erősáramú Alosztály TEBO Távközlő Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Forgalomfelügyeleti Alosztály BGOK Területi Oktatási Egység Szombathely BKSZE Területi Logisztikai Központ Szombathely Forgalmi Csomópont: Győr, Komárom MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK : Győr, PVTK: Szombathely Pálya és mérnöklétesítményi alosztály Pályavasúti Területi Központ Szeged: Forgalmi Csomópont Szeged MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK Területi Központ Szeged Területi Humánszolgáltató Egység Szeged MÁV Beruházási Szolgáltató Egység Területi Projekt Központ Szeged Egészség, Biztonság és Környezetvédelmi Területi Központ Szeged Területi Ingatlankezelési Központ Szeged Belső Ellenőrzési Főosztály Területi ellenőrzési Központ Szeged B.I. Területi Vasútbiztonsági Osztály Szeged Területi Logisztikai Központ Szeged BGOK Regionális Oktatási Központ és Tanműhely Szeged Forgalmi Csomópont: Miskolc Tiszai, Szerencs PVTK Miskolc: Pályalétesítményi alosztály: PML alosztály PML karbantartási alosztály TEB Osztály: Erősáramú alosztály Biztosítóberendezések alosztály Távközlési alosztály Forgalmi Osztály Forgalom felügyeleti Alosztály Forgalom irányítási Alosztály Területi Logisztikai Központ Miskolc Regionális Oktatási Központ Miskolc

17 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1541 Vizsgálóbiztosi tevékenység központja Füzesabony Nyíregyháza Pécs Dombóvár Illetékességébe tartozó szolgálati helyek Forgalmi Csomópont: Füzesabony MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK : Miskolc MÁV-TRAKCIÓ Zrt. VSZK : Miskolc PVTK Miskolc: Üzemeltetési Osztály: PML Üzemeltetési Alosztály Miskolc Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Miskolc Karbantartási Osztály PML Alosztály Forgalmi Csomópont: Záhony, Nyíregyháza, Debrecen MÁV-TRAKCIÓ VSZK: Záhony, Nyíregyháza Telephelyek MÁV TRAKCIÓ Zrt. VSZK:,Debrecen MÁV GÉPÉSZET Zrt. KJK: Debrecen, Záhony, Nyíregyháza Telephelyek PVTK: Debrecen Üzemeltetési Osztály PML. Üzemeltetési Alosztály PML. Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Karbantartási Osztály PML. Karbantartási Alosztály TEB Karbantartási Alosztály Forgalmi Osztály Felügyeleti Alosztály Forgalomirányítási Alosztály Területi Logisztikai Központ Debrecen Regionális Oktatási Központ Debrecen Forgalmi Csomópont: Pécs, Területi Logisztikai Központ Pécs Regionális Oktatási Központ Pécs Területi Központ Pécs Forgalmi Csomópont: Dombóvár, Kaposvár MÁV- GÉPÉSZET Zrt. KJK: Dombóvár MÁV- TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Pécs PVTK Pécs: Üzemeltetési Osztály PML. Üzemeltetési Alosztály PML. Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Karbantartási Osztály PML. Karbantartási Alosztály TEB Karbantartási Alosztály Forgalmi Osztály Felügyeleti Alosztály Forgalomirányítási Alosztály

18 1542 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám Vizsgálóbiztosi tevékenység központja Hatvan Szolnok Illetékességébe tartozó szolgálati helyek Forgalmi Csomópont: Hatvan, Bp. Keleti pu., Bp. Ferencváros PVTK Budapest: Felsővezetéki Karbantartási Alosztály Biztosítóberendezési Karbantartási Alosztály Pályalétesítményi Üzemeltetési Alosztály Erősáramú Üzemeltetési Alosztály Gyermekvasút Baross Gábor Oktatási Központ Pályavasút Területi Központ: Forgalmi Csomópont Kecskemét Forgalmi Csomópont Békéscsaba Forgalmi Csomópont Püspökladány Forgalmi Csomópont Szolnok MÁV-TRAKCIO Zrt. VSZT. Szolnok Telephely MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK. Szolnok Telephely Budapest I Forgalmi Csomópont Bp. Kelenföld, PVTK Budapest: Pályalétesítményi Üzemeltetési Alosztály Nyugat Budapest II Forgalmi Csomópont: Székesfehérvár, Bp. Déli pu., Bp. Nyugati pu., Rákosrendező, PVTK Budapest: Pályalétesítményi Alosztály Észak Mérnöki Létesítményi Üzemeltetési Alosztály Távközlési Üzemeltetési Alosztály Székesfehérvár MÁV-TRAKCIÓ Zrt. VSZK: Budapest Bp. Északi VSZT Bp.- Ferencváros VSZT Székesfehérvár VSZT Hatvan VSZT MÁV-GÉPÉSZET KJK: Bp. Ferencváros, Bp. Keleti, Székesfehérvár PVTK Budapest: Biztosítóberendezési Üzemeltetési Alosztály Távközlési Karbantartási Alosztály Erősáramú Karbantartási Alosztály Területi Logisztikai Központ Budapest Nagykanizsa Forgalmi Csomópont: Nagykanizsa, Zalaegerszeg Területi Központ Szombathely Kiskunhalas Pályavasúti Területi Központ Szeged: Üzemeltetési Osztály és alosztályai Karbantartási Osztály és alosztályai Forgalmi Osztály és alosztályai Forgalmi Csomópont Kiskunhalas (+ hozzátartozó körzetek) Forgalmi Csomópont Vésztő (+ hozzátartozó körzetek) MÁV-TRAKCIO Zrt. Területi Vontatás-szolgáltatási Központ Szeged: Telephelyek (kivéve Szolnok telephely) MÁV-GÉPÉSZET Zrt. KJK. Szeged: Központi Főkönyvelőség Szegedi Könyvelő Egység

19 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. melléklet Iratminták: 1. Elrendelés 2. Kézbesítési vevény 3. Meghallgatási jegyzőkönyv a felelősségre vonás kezdeményezéséhez 4. Jegyzőkönyv személyes meghallgatásról 5. Vizsgálói jelentés 6. Értesítés a személyes meghallgatásról 7. Határozatok 8. Egyezségi jegyzőkönyv 9. Nyilvántartás 1. sz. iratminta Értesítés az eljárás elrendeléséről

20 1544 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám 2. sz. iratminta Kézbesítési vevény