19/2000. {IV.18.) számú önkormányzati rendelete. az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről

Átírás

1 A BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 19/2000. {IV.18.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a lak~sok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 93. /1/ bekezdésében (a továbbiakban : Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről - a Budapest Főváros Közgyűlésének 35/1993. (XI. 15.) sz. és 36/1993. (XI. 15.) sz. rendeleteinek keretei között a következő rendeletet alkotja: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya l. (l) A rendelet hatálya a Budapest Kőbányai Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók. {2) Az Önkormányzat költségvetési szervének épületében lévő - a rendelet hatálybalépésekor, a költségvetési szerv rendelkezésében álló, szolgálati lakásnak minősülő - lakás bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulás feltételeit a költségvetési szerv önállóan határozza meg. {3) A Vagyonátadó Bizottság hatáskörével vagy tulajdoni igény alapján indult bírósági eljárással érintett lakás bérbeadására az említett eljárásokban hozott jogerős és végrehajtható határozat meghozataláig e rendeletet kell alkalmazni.

2 - 2 - A BÉRBEADÓI JOGOKAT GYAKORLÓ ÉS A BÉRBEADÓI KÖTELEZETTSÉGEKET TELJESÍTŐ SZERVEK 2. (l) A Képviseló-testűlet a rendeletben foglaltak sz~rljjl a bérbeadó jogainak gyakorlásával és a bérbeadó kötelezettségének teljesítésével átruházott hatáskörben a Polgármestert bízza meg, kivéve a 7. szerinti a szociális rászorultság alapján történő, valamint a rendelet 13. -ában és a 14. -ában meghatározott bérbeadcisoknál. A 7. szerinti szociális rászorultság alapján történő bérbeadásról a Népjóléti Bizottság átruházott hatáskörben dönt. A rendelet 13. -ában és a 14. -ában meghatározott bérbeadéi jogkört - a Népjóléti Bizottság és a Közbiztonsági, Bűnmegelőzési és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján - a Képviselő-testűlet gyakorolja. (2) A Polgármester feladatkörét a Polgármesteri Hivatal és a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. közreműködésével látja el. A Kőbányai Vagyonkezelő Rt. a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatkörét közszolgáltató tevékenység keretében látja el, külön megállapodásban foglaltak szerint. A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE 3. {l) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. {2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakást csak az e rendeletben meghatározott jogcímen és módon lehet bérbe adni. (3) Amennyiben a bérlőül kijelölt az okirat alapján a bérleti szerződést a megállapított határidőn belül nem köti meg, úgy az érdekelt meghallgatását követően a kijelölés visszavonható.

3 - 3 - II. RÉSZ A LAKÁSOK BÉRBEADÁSA 4. A LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK JOGCÍME! ÉS MÓDJAI A lakásokat: a) szociális rászorultság alapján; b) bérlókijelölési és bérlőkiválasztási JOg alapján; c) törvényben előírt alapján; elhelyezés i kötelezettség d) törvényben előírt bérbeadási kötelezettség alapján; e) az e rendeletben előírt - másik lakás biztosítására vállalt - kötelezettség alapján; f) az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásának érdekében; g) az e rendeletben meghatározott más közérdekű célok megvalósítása érdekében; h) közszolgálati lakás céljára; i) lakáscsere alapján lehet bérbe adni. SZOCIÁLIS, JÖVEDELMI ÉS VAGYONI HELYZET ALAPJÁN TÖRTÉNŐ BÉRBEADÁS 5. (l) Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján lakást bérbe adni a Budapest Főváros Közgyűlésének 35/1993. (XI.l5.) számú rendeletében előírtak fennállása esetén lehet. (2) Szociális bérlet esetén a lakásigény mértéke: l személy - l lakószoba 2-3 személy - l+fél lakószoba minden további személy esetén + fél lakószoba/személy, de maximum összesen négy lakószoba lehet.

4 - 4 - (3) A lakásigény mértékének a megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhaték be a lakásba. A bérbeadó hozzájárulása nélkül a bérló állal oe1ogad ható személyek: a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha, és nevelt gyermeke), valamint - a befogadott gyermekétől az együttlakás loeje alatt született unokája (4) A (3) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik beköltözhetó lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, illetve bérleti jogával rendelkeznek. BÉRBEVÉTELI AJÁNLAT 6. (l) Szociális lakásra bérbevételi ajánlatot nyújthat be, aki: a) magyar állampolgár vagy állandó letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, b) állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik Kőbányán, és ténylegesen, életvitelszerűen is a kerületben lakik. (2) A bérbevételi ajánlatokról nyilvántartást kell vezetni. (3) Bérbevételi ajánlatot az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. (4) A bérbevételi ajánlat a benyújtástól számított egy évig érvényes, lejártakor megújítható. BÉRBEADÁS SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN 7. (l) A Népjóléti Bizottság döntése alapján szociális bérlakás annak adható bérbe, akinek körülményei halmozottan hátrányosak.

5 ! BÉRBEADÁS BÉRLÓKIJELÖLÉSI ÉS BÉRLŐKIVÁLASZTÁSI ALAPJÁN JOG 8. (l) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, melyre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja. (2) A jogosult figyeimét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerzódést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és a lakás bérbeadójának számlázott közüzemi és (társasházi) közös költségeit köteles megtéríteni. BÉRBEADÁS TÖRVÉNYBEN ELŐÍRT KÖTELEZETTSÉG ALAPJÁN 9. (l) Ha az - Ltv. 67. (l) bekezdésén alapuló lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget az Ltv. 94. (l) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg, a bérleti szerzódést a jogerős és végrehajtható határozat bérbeadó által történt kézhezvételétól számított 60 napon belül kell megkötni. (2) A Ltv. 67. (2) - (3} bekezdés, illetve a 94. (l) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására előírt, vagy elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni önkormányzati kötelezettségnek - a teljesítés időpontját illetően - a Polgármester döntése alapján kell eleget tenni. 10. (l) A 9. (2) bekezdésében említett rendelkezéseken alapuló önkormányzati kötelezettséget - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel esetén a rendelet alapján jár. történő megszüntetése

6 - 6 - BÉRBEADÁS MÁSIK LAKÁS BÉRBEADASARA VÁLLALT KÖTELEZETTSÉG ALAPJÁN ll. (l) Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a bérleti jog megszűnése után maradt vissza a lakásban, ha a bérleti jog megszűnését megelőző 5 évben állandó jelleggel jogszerűen a lakásban lakott. (2) Nem adható másik lakás bérbe az (l) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha: a) a lakásbérleti jog folytatására jogosult lakik a lakásban; b) a visszamaradt személynek - kiskorú esetében vagy szülőjének - bármilyen beköltözhető lakás lajdonjoga, bérleti, illetve haszonélvezeti van. neki tujoga (3) Az (l) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő befogadását. (4) Ha az (l) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. jogviszony A jogosultak kérelmére a lakást bérlőtársi ban kell bérbe adni. (5) Másik lakásként - a jogosult (jogosultak) és a vele költöző személyek együttes számától függetlenül egyszabás lakás adható bérbe. (6) Ha az a lakás, amelyben az (l) bekezdésben meghatározott személy lakik, megfelel az (5) bekezdésben rögzítetteknek, úgy az általa használt lakás is bérbe adható részére. (7) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a felhívást újabb határnap kitűzésével meg kell ismételni, s annak eredménytelensége esetén a másik lakás bérbeadására való jogosultságot nem lehet megállapítani.

7 - 7 - (8) A szociális intézményból távozó részére, ha a lakásáról a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le, az intézményból történő elbocsátásakor legfeljebb egyszobás lakás adható bérbe. BÉRBEADÁS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI FELADATOK KERETÉBEN 12. (l) Másik lakás bérbe adható annak, akinek a bérbeadó a szerződést felmondta, s részére cserelakást biztosít. (2) Másik lakás bérbe adható annak, akinek a bérbeadó a szerződést felmondta, és megállapodott vele, hogy pénzbeli térítés mellett másik lakást ad bérbe. (3) A Népjóléti Bizottság hozzájárulásával másik, alapterületű és/vagy magasabb komfortfokozatú magasabb szobaszámú lakás adható bérbe annak, külön megállapodást köt az önkormányzattal. nagyobb és/vagy aki erre (4) Az (l) - (2) bekezdésben foglalt esetekben a másik lakás bérbeadására vonatkozó - a rendeletben meghatározott - szabályokat nem kell figyelembe venni. BÉRBEADÁS KÖZSZOLGÁLATI LAKÁS CÉLJÁRA 13. (l) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a bérbeadás: a) az Önkormányzat szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselő; b) az Önkormányzat költségvetési szerve által foglalkoztatott közalkalmazott részére történik. (2) Az egy naptári évben az (l) bekezdés a) - b) pontjában jelölt célokra felhasználható lakások számáról a Képviseló-testület dönt. (3) A (2) bekezdésben meghatározott lakáskeret felhasználására a munkáltatók tesznek javaslatot. (4) A közszolgálati lakásra azt a dolgozót lehet kijelölni, aki nem rendelkezik a Főváros területén lakásbérlettel, bérlőtársi jogviszonnyal, illetőleg tulajdonában, haszonélvezetében lakóingatlan nem áll.

8 - 8 - (5) A közszolgálati lakás bérbeadása határozott időtartamra (3 év) vagy a bérlőnek az adott szervnél fennálló munkaviszonyának időtartamára történhet. (6) Ha a közszolgálati lakás bérlőjének munkaviszonya nem a munkáltató érdekkörében felmergl6 ok folvtán ~zgn 1 k meg, a bérlő köteles a lakást minden elhel~ezés1 igény nélkül a munkaviszony megszűnését követő 15 napon belül kiüríteni. Ha a munkaviszony megszűnésére a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, úgy a lakás bérleti joga a bérlő részére határozott időre, legfeljebb l évre biztosítható, a határidő lejártával a bérlőnek minden elhelyezési igény nélkül azonnal el kell hagynia a lakást. 14. (l) Fegyveres testületek és rendvédelmi szervek dolgozói számára a rendeletben meghatározott feltételektől történő eitekintéssel önkormányzati lakás adható bérbe. {2) Lakás bérlókijelölési jog biztosításával, az (l) bekezdésben meghatározott szerv által kijelölt személy számára adható bérbe határozott időre, az adott szervnél fennálló szolgálati, illetve munkaviszonya idejére. Az ilyen célra felhasználható lakások számáról a fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek közötti elosztásról - a Népjóléti Bizottság és a Közbiztonsági, Bűnmegelőzési és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. BÉRBEADÁS KÖZÉRDEKŰ FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 15. {l) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételek nem vonatkoznak: a) az Önkormányzatnak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárására; b) más Önkormányzattal történt megállapodására; c) az Ltv. 23. /4/ bekezdésében meghatározott esetekben

9 - 9 - LAKÁS BÉRBEADÁSA NEM LAKÁS CÉLJÁRA 16. \l) Azokat a megüresedett lakásokat, amelyek mgszaki álla~ potuk miatt bérlakásként nem, vagy aránytalan anyagi ráfordítással használhatók, a lakásállományból ki kell vonni, és a továbbiakban nem lakás célú helyiségként is hasznosíthatók. (2) Lakás nem lakás céljára csak közérdekű hasznosításra - meghatározott időre és tevékenységre használható vagy adható bérbe. (3) A lakás egy részét az alábbi feltételek együttes fennállása esetén lehet nem lakás céljára használni: a) a bérlő a saját jogán kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végezni; b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatához hozzájárul; c) olyan tevékenységet folytat, ami állapotát nem károsítja, a többi nem zavarja; a lakó lakás műszaki nyugalmát d) a lakás alapterületének felét a nem lakás célú használat nem haladja meg. (4) A lakás teljes vagy részleges nem lakás célú használatához a bérbeadó hozzájárulása szükséges. (5) Ha a bérlő a lakását a bérbe adó engedélye nélkül nem lakás céljára használja, a bérleti jogviszonyt fel kell mondani. BÉRBEADÁS BÉRLŐTÁRSAK RÉSZÉRE 17. (l) Házastársak részére írásbeli kérelmükre bérlőtársi jogviszony keretében kell a lakást bérbe adni. (2) Ha a lakásbérleti szerződés e rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a bérlőtársi jogviszony az (l) bekezdésben meghatározott esetekben jöhet létre.

10 (3) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést megkötheti, ha a gyermek, illetőleg az unoka a 18. életévét betöltötte, és a bérlővel legalább 2 év óta együtt lakik. MEGÜRESEDETT TÁRSBÉRLETI LAKRÉSZ BÉRBEADÁSA 18. (l) A megüresedett társbérleti lakrészt a társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes vagy legfeljebb egy szobával haladja meg radt társbérlő lakásigénye mértékét. (4) Bérlőtársi szerződés nem köthető, ha a (3) bekezdésben emlitett hozzátartozó a Főváros területén másik beköltőzhető lakással rendelkezik. visszamaradt lakás nem, a visszama- (2) A visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének szam~tásánál csak azokat a lakásban állandó jelleggel lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba. (3) Egyedülálló visszamaradt társbérlő részére dett társbérleti lakrész nem adható bérbe. (4) Ha az (l) - (3) bekezdésben meghatározott nem állnak fenn, a bérbeadó a visszamaradt lakásbérleti szerzódését cserelakás egyidejű lása mellett felmondhatja. megüre sefeltételek társbérlő felaján- III. RÉSZ A BÉRBEADÁS IDŐTARTAMA 19. (l) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni. A bérlőnek a határidő letelte után előbérleti joga van. (2) Ha a bérlő előbérleti jogával nem él, illetve lis bérletre nem jogosult, elhelyezésre nem igényt. szociátarthat

11 - ll - (J) Szociális bérlet esetén - határozott időre szóló bérbeadáskor -, ha a Fővárosi Közgyűlés a 35/1993. (XI.lS.) számú rendeletében foglalt feltételek a határidő lejártakor a bérlőre vonatkozóan továbbra is fennállnak, a szerződést a bérlő kérelmére meg kell hosszabbítani. (4) Határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlökijelölési vagy a bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik. (5) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama valamely feltétel bekövetkezése -, más esetekben legfeljebb öt év, melynek lejártakor a szociális bérletre jogosult bérlőt újabb, legfeljebb öt évre szóló előbérlet illeti meg. (6) Ha a bérlő a határozott időre szóló szerződés megszűnésekor szociális bérletre nem jogosult, akkor a lakást a bérbeadó részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át kell adnia. (7) Ha a bérlő a törvény hatálybalépéséig kiutalt átmeneti lakásának - kivéve a bérleti jogviszony szüneteltetése miatt bérbe adott lakást - határozatlan időre történő bérbe adását kéri, részére azt határozatlan időre bérbe kell adni. IV. RÉSZ A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 20. (l) A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotúvá, illetve korszerúsítheti. (2) A bérbeadó hozzájárulásával az elvégzett munkák igazolt költségeit a bérbeadó megtéríti. (3) a) A bérbeadó a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezési tárgyainak karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről, pótlásáról akkor köteles gondoskodni, ha a bérlő vállalja a külön szalgáltatás díjának megfizetését. b) Amennyiben a (3) a.) pontjában foglaltak szerint a bérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetve rongálás idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

12 A LAKBÉR MÉRTÉKE 21. 1\ lakás lakbérének mértékét külön önkonnányzai.:j rc:ndelet határozza meg. JOGCÍM NÉLKÜLI LAKÁSHASZNÁLAT 22. (l) A lakás jogcím nélküli használói azok a személyek, akik a lakásbérleti jogviszony megszűnése után az önkormányzati lakásban visszamaradtak és a bérleti Jogviszony folytatására nem jogosultak. (2) A jogcím nélküli lakáshasználó a lakást a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hatvan napon belül köteles elhagyni. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre tarthat igényt. HASZNÁLATI DÍJ 23. (l) Az önkormányzati bérlakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. Ha a lakásban több jogcím nélküli személy maradt vissza, akkor használati díj fizetési kötelezettségük egyetemleges. (2) A bérleti díjjal azonos összegű használati díjat kell fizetni, ha a jogcím nélküli lakáshasználó a bérbeadóval kötött megállapodás alapján elhelyezésre igényt tarthat. (3) A használati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 6 hónapig a lakásra megállapított bérrel azonos összeg; hónapig a lakásra megállapított bér négyszerese;

13 hónapig a lakásra megállapított bér hétszerese; - 24 hónap után a lakásra megállapított bér tízszerese. V. RÉSZ A BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI HOZZÁJÁRULÁS A LAKÁSBA TÖRTÉNŐ BEFOGADÁSHOZ 24. (l) A bérbeadó a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a törvényben előírt személyeken kívül a bérlő a testvérét, az élettársát, a gyermekének házastársát, unokáját, eltartóját, albérlőjét, továbbá a jogszerűen befogadott személyeknek az együttlakás ideje alatt született gyermekét a lakásba befogadja. (2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszúnése esetén a befogadott személy a lakásból köteles kiköltözni. (3) A befogadott személy a bérlő halála esetén akkor tarthat igényt másik lakásra, ha a lakásban visszamaradt személyek egyike sem jogosult a bérleti jog folytatására, s a befogadáshoz történő hozzájárulástól szamltott legalább öt évig folyamatosan, állandó jelleggel a lakásban lakott. HOZZÁJÁRULÁS TARTÁSI SZERZŐDÉS ESETÉN 25. (l) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a határozatlan időre szóló bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön, azzal akinek önálló lakása nincs, valamint ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. (2) Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

14 (3) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az eltartónak más eltartottal is tartási szerződése van. HOZZÁJÁRULÁS ALBÉRLETBE ADÁSHOZ 26. (l) Az albérletbe adáshoz hozzájárulás akkor adható, ha legalább egy lakószoba a bérlő használatában marad és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a már lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakó-alapterület jut. (2) Az önkormányzati bérlakás egésze vagy az (l) bekezdést meghaladó része abban az esetben és arra az időre adható albérletbe, ha a bérlő: a) a Főváros területén kívül dolgozik vagy folytatja tanulmányait; b) lakóhelyén kívül gyógykezelésben részesül; c) sorkatonai szalgálatot teljesít; d) szabadságvesztés büntetését tölti. (3) A lakásból a (2) bekezdés szeríntí tartós távollét okát a bérlő hitelt érdemlően igazolni köteles. (4) Egy szobás lakás albérletbe adása csak a (2) bekezdésben felsorolt esetekben engedélyezhető. HOZZÁJÁRULÁS LAKÁSCSERÉHEZ 27. (l) (2) (3) A lakáscseréhez való hozzájárulást a mányzat 36/1993. (XI.lS.) számú rendeletének között kell megadni, illetve megtagadni. Fővárosi A lakás bérleti joga csak más lakás, illetve bérleti, illetve tulajdonjogára cserélhető el. Bérleti jog és tulajdoncsere esetén csak egész tulajdonjoga cserélhető el bérleti jogra. lakások lakás (4) Önkorkeretei Ha a csere folytán többlakásos épületben tulajdoni hányadot szereznek, a tulajdoni hányad megszerzésével együtt önálló lakásnak alkalmas helyiségcsoport kizárólagos használatát is meg kell szerezní.

15 (5) A csere folytán a lakásba költöző személlyel bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő cserélte. Azoknak a személyeknek a befogadásához, akik a folytán a lakásba költöznek, a bérbeadónak hozzá járulnia, de a befogadott személyek a bérleti szony megszűnése esetén nem tarthatnak igényt bérbeadására. csere kell jogvilakás VI. RÉSZ LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK BÉRLETI JOGVISZONY MEGSZÜNTETÉSE KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL ÉS FELMONDÁSSAL 28. (l) A határozatlan idejű bérleti jogviszony megszűntetéséről akkor lehet megállapodni, ha a bérlő kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri. (2) Az (l) bekezdés esetén, pénzbeli térítésként a bérbeadandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás üres forgalmi értéke különbségének 50 %- a fizethető ki. (3) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszűntetni, hogy pénzbeli térítést kér, térítésként a lakás üres forgalmi értékének 75 %-a fizethető ki. (4) Ha a bérlő másik lakást kér, s az azonos szobaszámú, vagy közel azonos alapterületű és komfortfokozatú, mint a határozatlan idejű bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás, a bérlő ajánlatát ilyen lakás rendelkezésre állásától függően lehet teljesíteni. (5) Ha a bérbeadó felmondása esetén a bérlő cserelakás helyett pénzbeli térítést elfogad, pénzbeli térítésként a felmondással érintett lakás üres forgalmi értékének 100 %-a fizethető meg. A pénzbeli térítés 50 %-a a megállapodás aláírásakor, a fennmaradó része pedig a lakás visszaadásakor fizethető ki.

16 A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY FOLYTATÁSÁNAK ELISMERÉSE 29. A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatásának elismerésére az Ltv a az irányadó. ADATVÉDELMI SZABÁLYOK 30. (l) A Polgármesteri Hivatal a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket a Ltv, a Fővárosi Onkormányzat rendeletei és e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetőleg a bérbeadói hozzájárulásról történő döntés érdekében igényelhet. (2) A szociális bérletre jogosultat a rendeletben foglalt feltételek teljesítéséhez a bérbeadó adatszolgáltatásra hívja el. (3) A vagyoni és jövedelmi helyzetről az érintettnek nyilatkoznia kell. (4) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában szerepel. (5) A kötelezett közokirat esetén csak annak bemutatására hívható fel. (6) A nyilvántartás adatait kizárólag a rendeletben szabályozott bérbeadáshoz és bérbeadói hozzájáruláshoz, illetve a szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet vizsgálatához lehet felhasználni. HATÁLYBALÉPÉS 31. (l) Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba. (2) A bérbevételi ajánlatokat a rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül meg kell újítani. Ennek elmaradása az ajánlattétel megszűnését eredményezi.

17 (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, illetve a Fővárosi Önkormányzat 35/1993. (XI.l5.) és 36/1993. (XI.l5.) rendeleteit megfelelően kell alkalmazni. (4) E/~endelet hatálybalépésével. hatályát veszíti a 0/ )'"9 94. ( I V. 19. ) sz., r 3 U'l 994. (V. l 7. ) sy, a 1& (V. 2.) s/., a (I. 30.) sz._., a M"'/1996. (W.2.) 72., a "/Í19~:n. (II.4.) sz., az ~998. (1.20.) sz., a.,j (I.19.) sz., a 7--/ (II.9.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított l} (1.25.) számú önkormányzati rendelet. Gy rgy polgármester /~ct: dr. Neszteli István j e g y z ő Akihirdetés napja: Budapest, április 19. A hatálybalépés napja : Budapest, május l.