HAVI MONITOR. Kiegyensúlyozott növekedési szerkezet március A KÖVETKEZŐ KIADVÁNY VÁRHATÓ MEGJELENÉSI IDŐPONTJA: ÁPRILIS 22.

Átírás

1 292 HAVI MONITOR március Kiegyensúlyozott növekedési szerkezet SZIGMA indikátorok A március közepéig beérkezett információk alapján a hazai GDP-növekedés szerkezete a IV. negyedévben újból kiegyensúlyozott volt: az év egészétől eltérően a belső és külső tételek egyaránt pozitívan járultak hozzá a gazdasági teljesítményhez. A legfőbb húzóerő a fogyasztás volt. A GDP-növekedés 2014 egészében az előzetesen becsültnél is magasabb, 3,6 százalék volt. A növekedés szerkezete ugyanakkor a IV. negyedévben kiegyensúlyozottabbá vált. A fogyasztás és a beruházás mellett a nettó export is segítette a magyar gazdaság bővülését. A termelési oldalon is kiegyensúlyozott a növekedés: a főbb nemzetgazdasági ágak hozzáadott értéke bővült, ám általános jelenség a lendület mérséklődése. Ez alól kivétel a legnagyobb hozzájárulást produkáló tercier szektor. Az idei évet az ipar és az építőipar is kedvező teljesítménnyel nyitotta, a kiskereskedelem gyorsuló ütemben bővül. Az aktivitás és a foglalkoztatottság is bővült, utóbbi a versenyszféra emelkedő munkaerő iránti kereslete miatt. Az éves infláció februárban 1 százalékot tett ki, azaz trendfordulóhoz érkezhettünk. Az abszolút értékű csökkenés az üzemanyagárak és a szolgáltatások jelentősebb áremelkedésével hozható összefüggésbe. A globális pénzügyi környezetet a monetáris politika okozta mérsékelt mozgás jellemezte. A Fed kamatemelése a közeljövőben várható. Az MNB 1,95 százalékra vágta az irányadó rátát. Az államháztartás első kéthavi hiánya az elmúlt években tapasztaltnál kedvezőbben alakult. A Kormány várhatóan már áprilisban benyújtja a évi költségvetés tervezetét, elősegítve ezzel a közpénzügyi tervezhetőséget és kiszámíthatóságot. A Századvég közvélemény-kutatása szerint egyértelműen pozitív volt a megítélése Orbán Viktor február 27-én tartott évértékelő beszédének. A válaszadók érthetőnek, határozottnak, hitelesnek tartják a megszólalást. Forrás Századvég Előrejelzésünk ( ) 2015 GDP változása (%) 3,1 Infláció (éves átlag, %) 0,3 Bruttó keresetek 2,3 (éves változás, %) EUR/HUF (éves átlag) 305 Forint hozamgörbe (%) Forrás: Datastream A KÖVETKEZŐ KIADVÁNY VÁRHATÓ MEGJELENÉSI IDŐPONTJA: ÁPRILIS 22.

2 Gazdasági áttekintés Külső környezet A piac megítélése szerint egyre közelebb kerül a Fed a kamatemeléshez Legutóbbi, március 18-ai ülését követően az amerikai jegybank Nyíltpiaci Bizottsága a monetáris kondíciók szigorítását vetítette előre. Janet Yellen, a Fed elnökének korábbi, szenátus előtt tartott beszéde alapján a közleményből kivett türelmes jelző megnyitotta a lehetőséget a piac által egyre inkább valószínűsített kamatemelés felé. A döntésnek bár nem volt jelentős közvetlen hatása, a dollár folyamatos, összes meghatározó valutával szembeni erősödése mögött leginkább az idei monetáris szigorítással kapcsolatos várakozások állnak, ami miatt a dollár az euróhoz képest paritásig erősödhet. A júniusra várt kamatemelés ellenére a monetáris kondíciók továbbra is lazák maradhatnak az USA-ban, mivel Yellen szerint a Fed nem tervezi mérlegfőösszegének csökkentését. 1. ábra A Fed irányadó rátája és főbb monetáris céljai Forrás: Thomson Reuters Datastream ugyanakkor számos tényező arra utal, hogy a vártnál később kezdődhet a szigorítás. A várt kamatemelést az amerikai munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenése teszi lehetővé: a mutató februárban 5,5 százalékra süllyedt, ami pár tized százalékponttal magasabb a gazdaság vélt természetes munkanélküliségi rátájánál. A júniusra várt szigorítást a Fed másik mandátuma, a 2 százalékos inflációs cél elérése is későbbre halaszthatja. A fogyasztói árak emelkedése a tavalyi év közepén az inflációs cél körül mozgott, ám az olaj világpiaci árának meredek esése miatt nyomott inflációs környezet alakult ki az USA-ban is, ami megítélésünk szerint nyárnál későbbre tolhatja a kamatemelés kezdetét. SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátoraink februárban is kedvező gazdasági teljesítményt tükröznek A gazdaság jelenlegi állapotát kifejező SZIGMA CI indikátor az elmúlt hónapban gyakorlatilag nem változott, vagyis a magyar gazdaság közel trend fölötti növekedést mutat, ami főként a kedvező ipari adatoknak köszönhető. Január során enyhén javultak az ipar termelési és értékesítési mutatói is, a historikusan magasnak számító rendelésállomány alapján a közeljövőben is fennmaradhat a szekunder szektor növekedést támogató szerepe. 1

3 ami 2015 első fél évére általánosságban is jellemző lehet. A gazdaság rövid távú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor szerint a gazdaság várhatóan trend feletti, dinamikus bővülést mutat 2015 első félévében. A mutató szerint júliustól a növekedés lassul és az előrejelzési horizont végéig trend alatti növekedést prognosztizál. A lassulás mögött egyértelműen a kedvezőtlen építőipari várakozások állnak: egy hónap alatt 20 százalékkal esett vissza a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma, miközben az építőipar szerződésállománya is alacsonynak tekinthető a tavalyi év tükrében. Kedvező azonban, hogy a mutató drasztikus csökkenése megállt, így vélhetően a korábbinál visszafogottabb gazdasági növekedés csak a technikai hatások átmeneti következménye lesz. 2. ábra SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság A IV. negyedévben a fogyasztás húzta az erősödő gazdasági teljesítményt miközben a beruházások hatása mérséklődött, de a nettó export újra pozitív hozzájáruló volt. A magyar GDP-növekedés üteme 2014 IV. negyedévében pozitív meglepetést okozott: a várt lassulás helyett 3,4 százalékot tett ki éves bázison. A KSH számításai alapján a szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint negyedéves összevetésben 0,8 százalékkal bővült a GDP. A tavalyi év egészében így a hazai gazdasági teljesítmény még az általunk vártnál is nagyobb mértékű volt, 3,6 százalékot tett ki. A negyedik negyedévi bővülés szerkezete némileg eltér az egész évben tapasztalttól. Míg 2014 egészét nézve a beruházás húzta a gazdaságot, addig a IV. negyedévben már a fogyasztás volt a legfőbb hajtóerő. A háztartások fogyasztási kiadása éves bázison 1,9 százalékkal nőtt, ezzel pedig 0,9 százalékponttal járult hozzá az év/év gazdasági növekedéshez. Mindez pozitív előjelnek tekinthető az idei évre vonatkozóan. A beruházás a korábbi kétszámjegyű növekedést követően csupán 1,9 százalékkal emelkedett a IV. negyedévben. Ennek magyarázata a technikai hatás mellett a választásokra időzített nagyprojektek kifutása. A beruházás így 0,5 százalékponttal segítette a növekedést a záró három hónapban. Szintén eltérés, hogy az év egészét tekintve a nettó export visszafogta a gazdasági növekedés ütemét, az utolsó negyedévben ezzel szemben segítette azt, mégpedig 0,6 százalékponttal. Az erősödő exportot elsősorban a szolgáltatások kivitele vezérelte (pl. a turizmus), ami összefüggésben áll a forint leértékelődésével. A termékexportot továbbra is a járműipar és a beszállítói hálózat termelése serkentette. 2

4 3. ábra A GDP és a főbb tényezők alakulása (2013 I. n.é. =100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég Az ipar 5 százalék feletti növekedéssel indította az évet. Az ipar erős teljesítménnyel indította a évet: januárban a termelés volumene 5,3 százalékkal emelkedett éves szinten. Az előző hónaphoz képest - szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 4,3 százalékkal nőtt a kibocsátás, aminek oka a hagyományosan gyenge évzárás az üzemleállások miatt. Ezzel a teljesítménnyel az ipar ledolgozta a nyár folyamán tapasztalt átmeneti visszaesését. Az idei év első hónapjában a kiviteli teljesítmény vezérelte a növekedést, ami 5,7 százalékkal bővült éves alapon. Ugyanakkor erős, 3,7 százalékkal emelkedő belföldi értékesítést regisztrált az ágazat. Mindezek kedvező kilátásokat jeleznek az idei évre. 4. ábra Ipari termelés és értékesítés alakulása (2013. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Az ipar januári teljesítményét a feldolgozóipari termelés 5,3 százalékos éves szintű emelkedése húzta. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak kettőben csökkent a termelés: fémgyártás és gép, gépi berendezés gyártása. A legnagyobb súlyú alág, a járműipar 11,3 százalékos bővülést regisztrált az év elején, de az elektronikai ipar (5,4 százalék) és az élelmiszeripar (0,8 százalék) is bővülni tudott. A kisebb súlyú alágak közül a gumigyártás jelentett kiemelkedő, közel 11 százalékos növekedést. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatokban az összes új rendelés 30 százalékkal emelkedett, az összes rendelésállomány így 20 százalékkal haladta meg a januárit. A kedvező rendelésmutatók így szintén jó teljesítményt vetítenek előre 3

5 az idei évre. Az ipar bizalmi indexe enyhén emelkedett februárban, így a tavalyi év átlaga körül alakult. Az ágazati szereplők optimisták a rövidtávú jövőt illetően, amire az index pozitív értéke utal. Összességében a tavalyinál mérsékeltebb növekedésre számítunk, de az ipar a GDP-növekedés meghatározó tényezője marad. Az építőipar bár kedvező számokat produkált januárban, továbbra is kitart a csökkenő trend. Az építőipari termelés volumene a decemberi visszaesést követően az év első hónapjában 8 százalékkal emelkedett éves bázison. Az előző hónaphoz képest szezonálisan és naptári hatással kiigazítva 6,5 százalékos növekedést regisztrált az ágazat. A kedvező évnyitást ugyanakkor árnyalja, hogy összességében továbbra is kitart a csökkenő trend. Januárban mindkét építményfőcsoport termelése emelkedni tudott: az épületeké 6,7, míg az egyéb építményeké 10,1 százalékkal. A jó teljesítményt tehát továbbra is inkább az uniós forrásból kivitelezett infrastrukturális fejlesztések vezérelték. Az épületek esetében a növekedés inkább a bázishatás következménye, mivel havi összevetésben nem nőtt a termelés volumene. Az erős évkezdetet árnyalja ugyanakkor, hogy a januárban kötött új szerződések volumene 28,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az építőipari vállalkozások meglévő szerződésállománya 20,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az építőipari kilátások így kevésbé biztatóak. Pozitív jelnek tekinthető, hogy az idén még a tavalyinál is nagyobb uniós forráslehívásra számíthatunk, ami újbóli lökést adhat az ágazatnak. Az ingatlanpiac várt fellendülése is ebbe az irányba mutat. Ugyanakkor a technikai hatások, a rendkívül visszaeső szerződésállomány és az ágazat romló, közel másfél éves mélypontján tartózkodó bizalmi indexe óvatosságra intenek. 5. ábra Építőipar alakulása (2013. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Egyre jobban bővül a kiskereskedelmi forgalom, így a fogyasztás további fellendülésére számítunk. A kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi év utolsó hónapjában 6,2 százalékos, az előző havinál is dinamikusabb növekedést mutatott. Az év egészében ezzel 5,1 százalékkal bővült a kiskereskedelem. A KSH januári előzetes becslése a forgalom bővülésének további erőteljes gyorsulását mutatta: éves alapon 7,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelem. A naptárhatástól megtisztított adatok alapján az erős évkezdést az üzemanyag-kiskereskedelem 9,4 százalékos növekedése segítette leginkább. Várakozásunknak megfelelően tehát a töltőállomásokon tapasztalt áresés lecsapódott a forgalomban is. Az élelmiszer- és nem élelmiszer-kiskereskedelemben szintén gyorsult a növekedés üteme, rendre 5,5 és 11 százalékra. Az ágazat bizalmi egyenlegének alakulása meglepő módon a forgalombővüléssel ellentétes irányú folyamatokat jelez. A háztartások különböző bizalmi mérlegei ellenben általános javulásról számoltak be februárban. Mindent egybevetve úgy látjuk, hogy idén 4

6 egyértelműen a fogyasztás további fellendülésére számíthatunk, ami átveheti a beruházások vezérszerepét. 6. ábra Kiskereskedelmi forgalom volumene (2013. január = 100%) és bizalmi indexe Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Eurostat, Századvég Az aktivitás és a foglalkoztatás közel azonos mértékben emelkedett. A munkanélküliségi ráta változatlanul 7,3 százalékon áll. A munkaerőpiac állapotának javulása 2015 januárjában is folytatódott. A szezonálisan kiigazított adatok alapján az aktívak száma és így az aktivitási ráta is jelentősen emelkedett: a mintegy 18 ezer új belépőnek köszönhetően a munkaerő-piaci részvétel aránya a éves népesség körében 59,2 százalékon állt. Az aktivitás emelkedésével párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is több mint 15 ezer fővel emelkedett, aminek következtében a foglalkoztatási ráta 54,9 százalékra nőtt. A bővülés az intézményi statisztikák alapján a versenyszektornak köszönhető, ugyanis az állami szférában az alkalmazottak száma nem változott számottevően a szezonálisan kiigazított adatok alapján, miközben közfoglalkoztatottak száma kis mértékben, 176 ezer főre csökkent. Utóbbi emelkedése márciusban várható, ugyanis ekkor indulnak el a 2015-ös Start-munkaprogramok, jelenleg pedig a ös téli átmeneti közfoglalkoztatási programok csak kevesebb ember számára biztosítanak munkalehetőséget. A munkaerőpiacot érintő folyamatok eredőjeként a munkanélküliségi ráta 2015 januárjában változatlanul 7,3 százalékon állt, ugyanis a növekvő aktivitás ellensúlyozta a versenyszféra emelkedő munkakeresletét. 7. ábra Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég 5

7 A reálbérek 5,5 százalékkal emelkedtek januárban, többek között a negatív infláció és egyes kormányzati intézkedések nyomán. A keresetek emelkedése trendszerűen gyorsul, 2015 januárjában a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek éves növekedési üteme elérte a 4,1 százalékot. A magasabb növekedési ütem részben a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, részben pedig a közfoglalkoztatotti létszám visszaesésének, illetve a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának köszönhető. Utóbbi két tényező miatt a költségvetési szférában dolgozók bérének emelkedése meghaladta a versenyszféra munkavállalóinak bérnövekményét: az előbbi szektorban az éves növekedés elérte a 4,4 százalékot, miközben a magánszférában 3,5 százalék volt. Az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően a reálkeresetek nemzetgazdasági szinten 5,5 százalékkal nőttek, jelentős mértékben növelve ezzel a háztartások vásárlóerejét. 8. ábra Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Külső egyensúly Az energiahordozók jelentős behozatal miatt 2014-ben az import felülmúlta az export növekedését. A KSH 2014 decemberére vonatkozó adatai alapján a külkereskedelmi termékforgalom export- és importvolumene egyaránt 11 százalékkal nőtt éves bázison. A külkereskedelmi mérleg többlete (345 millió euró) így az előző év azonos időszakához képes közel 120 millió euróval növekedett. Decemberben átlag feletti bővülést mutatott az élelmiszerek, italok, dohány, a feldolgozott termékek és a gépek szállítóeszközök behozatala. Kivitel tekintetében az előbb felsoroltak mellett főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése volt jellemző egészében az importvolumen növekedése meghaladta az exportét, melyben döntő szerepet játszott az ország ellátásbiztonságát szolgáló jelentős energiahordozó import. A 2015 januárjára vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 691 millió eurót tett ki. Ez 184 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 3,7 százalékkal, míg az import 1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A folyó fizetési mérleg egyenlege az MNB szerint 2015 januárjában 545,6 millió eurót tett ki, amely jócskán meghaladja a év folyamán mért átlagos 375 millió eurós értéket. Az előző hónaphoz képest mért jelentősen növekvő aktívum az áruk és szolgáltatások (reálgazdaság) pozitív egyenlegének növekedésére vezethető vissza. 6

8 9. ábra Külkereskedelmi egyenleg (millió euró) Megjegyzés: A januári adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH Költségvetési helyzet Az államháztartás első kéthavi egyenlege az elmúlt éveknél kedvezőbb időarányos teljesülést mutat. Az év első két hónapját 310,7 milliárd forintos hiánnyal zárta az államháztartás központi alrendszere; ezen belül a központi költségvetésben 379,8 milliárd forintos deficit, míg a társadalombiztosítási alapoknál 24,8, az elkülönített állami pénzalapoknál 44,3 milliárd forintnyi többlet keletkezett. A január februári hiány az éves előirányzat 35,4 százalékát érte el, ami lényegesen alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, de az elmúlt években is jellemzően ennél magasabb arányt regisztrálhattunk. A tavalyinál kedvezőbb egyenlegben meghatározó szerepet játszott az önkormányzatok tavalyi adósságkonszolidációja: tavaly februárban 68,1 milliárd forint törlesztési célú támogatást fizetett ki a Kormány. Ugyancsak pozitív irányba hatottak a magasabb adóbevételek (áfa, szja, jövedéki adó), valamint az egy évvel korábbinál kedvezőbb kamategyenleg. 10. ábra Költségvetési hiány (2015. január február, milliárd forint) Forrás: NGM A évi büdzsé tervezetét a Kormány április végén benyújtja az Országgyűlésnek. A miniszterelnöki bejelentést követően a napokban a szaktárca is megerősítette, hogy április végéig csaknem fél évvel az államháztartási törvényben lefektetett határidőnél korábban benyújtja az Országgyűlésnek a költségvetési törvénytervezetet, így a Parlament még a tavaszi ülésszak során elfogadhatja a jövő évi büdzsét. A kormányzat ezzel a közpénzügyi tervezhetőséget és kiszámíthatóságot kívánja 7

9 elősegíteni. Ez nagymértékben függ attól is, hogy a kísérő jogszabályok is időben elkészüljenek, megfelelő felkészülési időt biztosítva ezzel a gazdasági szereplőknek. Egy GDP-arányos csökkenést előrevetítő jövő évi hiánycél érdemi hatást gyakorolhat Magyarország adósság-besorolására is, hiszen minden bizonnyal javítja a felminősítés esélyét. A költségvetés korai elfogadása mindazonáltal azzal a veszéllyel is járhat, hogy a tervezés bázisául szolgáló várható évi kiadási és bevételi előrejelzések, valamint a legfőbb a költségvetést befolyásoló évi makrogazdasági prognózisok elavulttá válhatnak az év végére. Monetáris folyamatok Az éves inflációs mutató már csak 1 százalékos áresést jelez februárban. Az éves bázisú inflációs mutató hosszú idő után februárban trendfordulót jelez: az áresés üteme 1 százalékra mérséklődött a januárban mért 1,4 százalékról. Az abszolút értékben csökkenő mutató az üzemanyagárak alakulásával hozható összefüggésbe. A dollár árfolyamának erősödése és az olajárak emelkedése havi szinten az üzemanyagok drágulását hozta. Ezáltal a termékkörben tapasztalt éves bázisú inflációs mutató 6,7-ről 6,2 százalékra változott, így összességében mérsékeltebb árleszorító hatással bírt. A továbbra is negatív inflációs ráta mögött az üzemanyagok mellett a háztartási energia ( 5,3 százalék), az élelmiszerek ( 0,4 százalék), és a tartós fogyasztási cikkek ( 0,5 százalék) árcsökkenése áll. Ezzel szemben árfelhajtó hatású volt a szolgáltatások áremelkedése, ahol februárban a tavalyi év átlagánál magasabb inflációt mértek. Ennek oka az egészségügyi, a pénzügyi és a közlekedési szolgáltatások jelentősebb drágulása volt. Utóbbi esetében a díjköteles úthálózat bővítése és a megtett úttal arányos úthasználati díjak emelése jelentkezett az árfolyamatokban. A pénzügyi szolgáltatásoknál tapasztalt áremelkedés a tavaly februári ingyenes készpénzfelvétel bázisból való kiesésének következménye. 11. ábra Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás MNB, Századvég Az MNB inflációs trendmutatói is enyhén emelkedtek februárban, így az 1,1 2,1 százalékos sáv közé esnek. Továbbra is mérsékelt az inflációs környezet, a lakosság inflációs várakozásai jelenleg megegyeznek a középtávú inflációs nyomást jelző 2 százalékos mutatóval. A maginfláció 0,3 százalékponttal, 1 százalékra nőtt, főként a piaci szolgáltatásoknál tapasztalt korábban bemutatott folyamatok miatt. Az árfolyamatok, a globálisan lazább monetáris politika, az inflációs várakozások és hazánk kedvező pénzpiaci megítélése a hazai monetáris feltételek lazításának irányába mutatnak. 8

10 2015. március 24-i ülésén várakozásainknak megfelelően a jegybank elkezdte újabb kamatvágási ciklusát: 15 bázisponttal, 1,95 százalékra mérsékelte az irányadó rátát, és közleménye szerint a következő hónapokban további lazítás várható. Emellett a Monetáris Tanács az inflációs célkövetés rendszerének rugalmasabbá tételéről is döntött: a 3 százalékos inflációs cél fenntartása mellett egy ±1 százalékpontos toleranciasávot jelölt ki. A Fed közleménye szerint a közeljövőben megkezdődhet a kamatemelési ciklus. Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetet mérsékelt mozgások jellemezték. Az EKB-nál szeptember óta változatlan a kereskedelmi bankok betéti kamata, amely 0,2 százalékon áll. Az intézet régóta várt monetáris enyhítési programjának értelmében havi 60 milliárd euró értékben vásárol állampapírokat március 9-től legalább 2016 szeptemberéig, vagy egészen addig, amíg elérik a 2 százalékos inflációt. A Fed március i ülésén nem változtatott monetáris kondícióin. Közleményéből az derül ki, hogy a kamatemelési ciklus akár a közeljövőben megkezdődhet, a kamatemelések mértéke azonban kisebb lehet a vártnál. A régióban kedvezően alakultak az árfolyamok és a kockázati felárak. A cseh korona árfolyama 1,9, míg a lengyel zloty 0,8 százalékot erősödött az euróval szemben. A régiós országkockázati felár Csehországban nem változott, míg Lengyelországban a CDS értéke 60 bázispontra csökkent. 12. ábra A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%) Forrás: Datastream A hazai pénzpiacok a monetáris politika eseményeire reagáltak. A másodpiaci hozamgörbe meredekebbé vált, mivel a hosszú végén nőttek az elvárt hozamok. A hazai pénzpiaci mutatók elsősorban a monetáris politikai folyamatokra reagáltak. A forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben 1 és 1,2 százalékkal erősödött, míg az amerikai dollárral szemben 6,4 százalékkal gyengült. Az időszak végén így egy euró 304, egy svájci frank 286, egy amerikai dollár pedig 286 forintba került. Az országkockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke alig változott: 5 egységgel, 136 bázispontra nőtt. A magyar jegybank februárban nem változtatott a 2,1 százalékos irányadó rátán. A hozamgörbe meredeksége az elmúlt időszakban jelentősen nőtt. A hozamgörbe rövid végén csak enyhe változás volt tapasztalható, így a hozamok még mindig jelentősen alatta maradnak az irányadó kamatnak. Ennek okát a globális likviditásbőségben és a piac kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásában látjuk. A hozamgörbe hosszabb végén azonban az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a hozamok. Ennek oka a dollár erősödése és az amerikai 10 éves állampapírok jelentős hozamemelkedése lehetett. A magyar állampapírok külföldi kézen lévő állománya nem változott érdemben, amely 4956 milliárd forintot tett ki március közepén. 9

11 13. ábra A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég Az év első hónapjában a vállalati szektorban ismét a hiteltörlesztés volt a meghatározó folyamat. A vállalatoknál 2015 januárjában a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó forinthitel felvét 36,3 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 79,4 milliárd forintot tett ki. A kettő eredőjeként adódó januári teljes nettó hiteltörlesztés (szezonálisan igazítva) így 43 milliárd forintnak felelt meg. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 96 milliárd forintot tett ki, ami kismértékű emelkedést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 34 milliárd forint volt, ami jelentős emelkedést jelent az előző havi értékhez képest. 14. ábra Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég Az NHP+ legfőbb célja, hogy a magasabb hitelkockázatú kkv-k és a kisebb tőkeigényű mikrovállalatok is kedvező kamatozású hitelhez jussanak. A Monetáris Tanács február 18-án egy, az NHP-hoz kapcsolódó, így azzal számos tekintetben megegyező, de azzal párhuzamosan futó különálló konstrukció, az NHP+ elindítása mellett döntött. A Magyar Nemzeti Bank az NHP+ konstrukcióban 500 milliárd forintos keretösszeget bocsát a hitelintézetek rendelkezésére december végéig. Az NHP+ keretében a jegybanktól igénybe vett 0 százalékos refinanszírozási hitelek ugyanúgy mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb mellett. Az új hitelprogram azonban kiegészül egy fontos feltétellel annak érdekében, hogy az NHP-ból kiszoruló vállalatok hitelpiaca is normalizálódjon. Az NHP+ keretében megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az ezen konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig. Ez azt jelenti, hogy ha a teljes keretet 10

12 lehívják, akkor a jegybank maximum évi 12,5 milliárd forintos (5 év alatt 62,5 milliárd forintos) veszteséget szenvedhet el. Az MNB a március 16-val induló NHP+ konstrukciójának legfőbb célja, hogy a magasabb hitelkockázatú kkv-k és a kisebb tőkeigényű mikrovállalkozások is kedvező kamatozású hitelhez jussanak. Utóbbit támogathatja, hogy a legkisebb igényelhető hitelösszeg 1 millió forintra csökkent, szemben az NHP-ban alkalmazott 3 millió forintos alsó határral. 11

13 A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági előrejelzése A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint 2015-ben 3,1 százalékos gazdasági növekedést várható. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. várakozása alapján a gazdaság növekedési üteme 2015-ben is 3 százalék felett maradhat, amit jövőre egy mérsékeltebb év követhet. A tavalyi év végén tapasztalt kiegyensúlyozott szerkezet fennmaradásának köszönhetően a belső és külső tényezők a teljes előrejelzési horizonton pozitívan hatnak a GDP-növekedésre. A gazdasági teljesítményt idén elsősorban a fogyasztás, jövőre újból az export vezérelheti. A kivitel növekedése tartósan felülmúlja az importét, köszönhetően az erőre kapó nemzetközi gazdasági környezetnek, miközben a behozatalt várhatóan nem érik a tavalyihoz hasonló egyedi sokkok (pl. gáztározók feltöltése). A fogyasztás erősödő növekedését 2015-ben a rendelkezésre álló jövedelem jelentős emelkedése biztosítja, amit piaci és gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt indokolnak. Az alacsony kamat- és inflációs környezet emeli a fogyasztási hajlandóságot, amit a munkaerő-piaci folyamatok tartós javulása is segít. Az emelkedő aktivitás és foglalkoztatottság mellett a munkanélküliségi ráta 2016-ban már 7 százalék alá süllyedhet. Emellett idén a forintosítás és a bankok elszámoltatása szintén növeli az elkölthető jövedelmet. A beruházások idei, mérsékeltebb ütemű növekedését a versenyszféra mellett az uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások továbbra is segítik. Jövőre ugyanakkor a korábbi uniós tervezési időszak lezárása miatt a beruházások visszaesésére számítunk. Mindezen hatások eredőjeként a magyar gazdaság jövőre már a potenciális szintje felett teljesíthet, vagyis a 2015-ben záródó kibocsátási rés 2016-ban enyhén pozitív lehet. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2015-ben elérheti a 3,1 százalékot, míg jövőre a 2,4 százalékot. Az éves infláció idén a maginfláció és a jegybanki célszint alatt marad, majd 2016 folyamán fokozatosan közelíti azt. A évi árfolyamatokat főként a negatív olajársokk, a mérsékelt inflációs várakozások és az alacsony importált infláció határozzák meg. Jövőre ugyanakkor az infláció felpörög az emelkedő maginfláció, a korábbi költségsokkok bázisba kerülése és a maginfláción kívüli tételek áremelkedése miatt. A globális és hazai nyomott inflációs környezet, az alacsony inflációs várakozások és hazánk kedvező pénzpiaci megítélése a monetáris lazítás irányába mutatnak. Szintén ezt erősítik az elmúlt hónapok nemzetközi monetáris intézkedései: az EKB mennyiségi lazítása és a Lengyel Központi Bank kamatvágása. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint az MNB az elkövetkező hónapokban több lépésben, akár 1,5 százalékra is csökkentheti az irányadó rátát. A kiegyensúlyozott pálya mentén haladó gazdasági növekedés nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, és bár a GDP-arányos mutató ben tetőzhet, továbbra is magas szinten marad. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a évi költségvetést övező pozitív és negatív kockázatok kiegyenlítik egymást, így tartható a kormányzati hiánycél. 12

14 Politikai áttekintés A többség kedvezően értékelte Orbán Viktor évértékelő beszédét A Századvég friss közvélemény-kutatása szerint összességében és fő üzeneteit tekintve is pozitívan ítélték meg Orbán Viktor február 27-én tartott évértékelőjét azok, akik részben vagy egészben látták, hallották a beszédet A válaszadók egyértelműen érthetőnek, határozottnak és hitelesnek tartják a megszólalást. Február 27-én tartotta meg évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. A Századvég a beszédet követő órákban készített gyors közvélemény-kutatásában a kormányfői évértékelő ismertségét, általános fogadtatását, valamint a beszéd fő témaköreinek megítélését vizsgálta a magyar lakosság körében. Az eredmények tanúsága szerint a válaszadók 35 százaléka látta, hallotta részben vagy egészben a közvetítést, további 39 százalékuk értesült róla valamilyen rádiós vagy televíziós hírműsorból. Az évértékelő általános fogadtatása egyértelműen pozitív. Azon válaszadók döntő többségének, akik részben vagy egészben látták, hallották a beszédet, kedvező a véleménye (58 százalék) az elhangzottakról. Az évértékelőt összességében kedvezőtlenül megítélők aránya ebben a csoportban 28 százalék, illetve további 16 százalékuk adott semleges választ. A megkérdezettek jelentős többsége a beszédet érthetőnek, határozottnak és hitelesnek tartotta. 15. ábra Mennyire tartotta a beszédet? (azok körében, akik részben vagy egészben látták vagy hallották az évértékelőt) A kutatás módszertana: A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett február 27-én, amelynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel az országértékelő beszéd elhangzását követő órákban. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. Forrás: Századvég _ A beszéd legfontosabb témaköreit, üzeneteit illetően jelentős támogatottság látható. A megkérdezettek 95 százaléka támogatja a kormányt azon törekvésében, hogy javítson a munkából élők helyzetén. A válaszadók háromnegyede (75 százalék) egyetért továbbá azzal, hogy a nemzeti függetlenség megőrzése a magyarok számára jobb életet biztosít. A kormány devizahitelek forintosításával kapcsolatos intézkedéseivel a lakosság 69 százaléka ért egyet. 13

15 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés ábra 2015 I. negyedévi előrejelzésünk éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,6 3,0 2,8 3,1 3,4 3,1 2,8 2,5 2,3 1,9 2,4 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,7 2,0 2,4 3,5 4,7 3,2 4,3 3,3 2,2 0,9 2,7 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 11,7 4,0 4,3 5,7 8,1 5,5 3,8 1,6 5,8 9,1 3,2 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,7 7,6 5,8 7,0 6,0 6,6 6,9 7,6 6,7 7,9 7,3 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 10,0 6,7 3,6 6,6 7,7 6,1 7,4 6,9 4,8 5,2 6,1 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,4 2,2 1,8 2,0 1,2 7,2 2,4 2,1 2,6 1,9 9,0 Fogyasztóiár-index (%)* 0,2 1,0 0,4 0,6 1,4 0,3 2,6 2,2 2,5 2,8 2,6 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,10 1,90 1,50 1,50 1,50 1,50 1,75 2,25 2,75 3,00 3,00 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,7 7,7 7,7 7,2 7,2 7,4 7,0 6,8 6,7 6,6 6,8 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,0 1,8 2,4 2,8 2,4 2,3 3,9 2,9 3,1 3,4 3,3 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 4,3 5,1 5,6 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,0 8,5 8,0 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában** 2,5 2,4 2,1 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 1,5 1,5 1,8 1,9 2,0 1,8 2,2 2,4 2,5 2,7 2,4 EUR/HUF átlagárfolyam * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. ** A évi előrejelzés a évi T/1794. számú, Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban szereplő prognózis. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás 17. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest december március változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 2,6 3,1 +0,5 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 2,7 3,2 +0,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 7,0 5,5 1,5 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 6,4 6,6 +0,2 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 6,1 6,1 0,0 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 7,0 7,2 +0,2 Fogyasztóiár-index (%)* 1,6 0,3 1,3 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,20 1,50 0,70 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,1 7,4 +0,3 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,5 2,3 1,2 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 5,0 5,1 +0,1 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,2 8,5 +0,3 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,3 2,4 0,1 GDP-alapon számított külső kereslet* 1,8 1,8 0,0 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég-számítás 1 Készítés dátuma: március