HAVI MONITOR. Ismét csökkent az alapkamat április A KÖVETKEZŐ KIADVÁNY VÁRHATÓ MEGJELENÉSI IDŐPONTJA: MÁJUS 27.

Átírás

1 292 HAVI MONITOR április Ismét csökkent az alapkamat SZIGMA indikátorok Az április közepéig beérkezett információk alapján a magyar gazdaság kedvező képet fest, dinamikus növekedést várunk az első negyedév egészében. Az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem egyaránt növekedett. Az infláció erősödni látszik, de még mindig negatív a mutató. A magyar gazdaságra vonatkozó konjunktúra indikátoraink alapján 2015 I. negyedévében trend feletti, 3 százalék körüli éves növekedést várunk. Az ipar továbbra is emelkedő kibocsátását februárban is elsősorban a feldolgozóipari export vezérelte. A belső kereslet élénkülése ugyanakkor már a belföldi értékesítés fokozódását is magával vonta. Az építőipar az idei év második hónapjában is bővülni tudott, sőt megtört a közel egy éve tartó csökkenő trend. A rendelésállományok és a bizalmi index alakulása azonban a teljesítmény mérséklődését vetítik előre. A kiskereskedelmi forgalom dinamikusan emelkedett, amit elsősorban az üzemanyagkiskereskedelem vezérelt. Az aktivitás jobban nőtt, mint a foglalkoztatottság, így a munkanélküliségi ráta enyhén emelkedett. A márciusi 0,6 százalékos éves inflációs mutató az előző hónaphoz képest erősödő árnyomást mutat. A maginfláció nem változott, összességében továbbra is mérsékelt az inflációs környezet. A globális pénzügyi környezetben jelentős változás nem volt tapasztalható. A hazai kockázati megítélés javult, az S&P felminősítette a magyar adósbesorolást. Az MNB 1,8 százalékra vágta az irányadó rátát. Az államháztartás első negyedévi egyenlege az elmúlt éveknek megfelelő időarányos teljesülést mutat. A tavalyi évi GDP-arányos hiány a tervekhez képest 0,3 százalékponttal alacsonyabb, 2,6 százalék volt. Az államadósság-ráta 0,5 százalékponttal, 76,9 százalékra csökkent. A Századvég közvélemény-kutatása szerint a lakosság többsége úgy véli, érvényesülnek a demokratikus alapjogok jelenleg Magyarországon, sőt az elmúlt másfél évben egyes területeken javult a helyzet. Forrás Századvég Előrejelzésünk ( ) 2015 GDP változása (%) 3,1 Infláció (éves átlag, %) 0,3 Bruttó keresetek 2,3 (éves változás, %) EUR/HUF (éves átlag) 305 Forint hozamgörbe (%) Forrás: Datastream A KÖVETKEZŐ KIADVÁNY VÁRHATÓ MEGJELENÉSI IDŐPONTJA: MÁJUS 27.

2 Gazdasági áttekintés Külső környezet Továbbra is kitart az európai állampapírpiacon megfigyelt hozamcsökkenés. A kínai gazdaság szerkezetváltás előtt áll, amit azonban komoly kockázatok öveznek. Az elmúlt hónapokban érzékelhető hozamcsökkenési trend fennmaradt április folyamán is az európai állampapírpiacon. Januártól kezdve több, biztonságosnak tekinthető euróövezeti tagállam rövid lejáratú állampapírjaival is negatív hozamok mellett kereskedtek a másodpiacon, aminek hatására több ország is nullát alig meghaladó, vagy az alatti hozam mellett tudott állampapírt kibocsátani. Németország kettő és öt, míg Spanyolország fél éves lejáratú adósságleveleit jegyezték negatív lejáratig tartott hozam mellett, míg Svájcban több mint 230 millió frank értékű tíz éves állampapírt jegyzett le a piac 0,055 százalékos hozamon. Várakozásunk szerint a hozamok csökkenése a következő hónapokban is fennmaradhat, az EKB mennyiségi lazítása és a Fed várható kamatemelésének kitolásával a globális likviditás továbbra is fennáll. Li Ko-csiang, a kínai kormány vezetője által kiadott 2015-ös gazdasági terv mérsékelte a kínai növekedéssel szembeni várakozásokat. A kínai éves bázisú növekedés hat negyedév óta nem tudott gyorsulni, a kormányzat a korábban elvárt két számjegyű növekedés helyett középtávon 7 százalékos GDP-bővülést prognosztizál, ami így is optimista várakozásnak tekinthető. A korábbinál alacsonyabb elvárt növekedéssel párhuzamban a terv szerint Kínának fenntartható gazdasági pályára kell lépnie: az export, majd az infrastrukturális beruházások hajtotta gazdasági növekedés helyett a hangsúlynak a fogyasztásra kell helyeződnie. A szerkezetváltást több, komoly kockázat is veszélyezteti, melyek közül az egyik legnagyobb a bankszektor ingatlanszektorral és építőiparral szembeni túlzott kitettsége: az infrastrukturális fejlesztések leállásával félő, hogy az eddig fújódó ingatlanpiaci lufi kipukkanása komoly likviditási nyomás alá helyezné a kínai pénzügyi rendszert. SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátoraink alapján az első negyedévben is dinamikus növekedést várunk második felében a mérsékeltebb gazdasági teljesítmény a technikai hatás következménye. A gazdaság jelenlegi állapotát kifejező SZIGMA CI indikátor az elmúlt két hónapban a teljesítmény enyhe mérséklődését jelzi, de a mutató továbbra is pozitív. Az első negyedévben így összességében lendületes, 3 százalék körüli GDP-növekedést valószínűsítünk. Az utóbbi hónapokban a mutatót kedvező irányban befolyásolta az ipari rendelésállomány növekedése, márciusban a legfőbb pozitív hatást a német gazdasági indikátorok javulása okozta. A gazdasági konjunktúra és a mutató értékét kedvezőtlenül érintette a tervezett ipari épületek építésének további csökkenése is: az ezredforduló óta márciusban adták ki a második legkevesebb építési engedélyt nem lakóépületek esetében. A gazdaság rövid távú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor szerint a gazdaság trend feletti bővülést mutathat az idei év második negyedévében is, ám júliustól a gazdasági növekedés lassulására enged következtetni a mutató. A konjunktúra változásának egyik legjobb előrejelző indikátora, az építőipari vállalkozások szerződésállománya csökkent március során. A tavalyi év második negyedévének magas szerződésállományának fényében komoly bázishatás érvényesülhet az építőipar növekedést támogató szerepében, ami miatt 2015 második fél évében trend alatti növekedést valószínűsítünk. A mutató csökkenő trendje októberben, a bázishatás kifutásakor törhet meg, amit az élénkülő nemzetközi konjunktúra és a háztartások javuló várakozásai támogathatnak. 1

3 1. ábra SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság Az ipari kibocsátás dinamikus bővülését az export mellett a belföldi kereslet élénkülése is segíti. Az ipar 2015 februárjában is kedvező teljesítményt regisztrált, mivel a termelés éves összevetésben 5,8 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva ugyanakkor 0,3 százalékkal visszaesett a kibocsátás, vagyis folytatódott a hónapok óta tartó hullámzó teljesítmény. Januárhoz hasonlóan az év második hónapjában is az export volt az ipar elsődleges motorja: az exportértékesítés 7,9 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A fellendülő kereslettel párhuzamosan azonban már a belföldi értékesítés is 5,2 százalékkal bővült éves szinten. A hónapok óta tartó gyorsuló ütemű növekedés ugyanakkor főként a technikai hatás következménye. 2. ábra Ipari termelés és értékesítés alakulása (2013. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Az ipar február havi teljesítményét a feldolgozóipari termelés 5,9 százalékos éves szintű emelkedése vezérelte. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül háromban regisztrálták a kibocsátás éves szintű zsugorodását, köztük a vegyiparban is. Továbbra is kétszámjegyű növekedést mutatott a legnagyobb súlyú alág, a járműipar: a 16,5 százalékos teljesítmény a külső kereslet élénküléséhez köthető. A meghatározó alágak közül az elektronikai ipar termelése 5,4, az élelmiszeriparé 7 százalékkal bővült. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatokban az összes új rendelés éves 2

4 összevetésben stagnált, így az összes rendelésállomány továbbra is 20 százalékkal haladta meg a februárit. A legfontosabb változás, hogy fél év után csökkent a járműgyártás exportrendelése, de ez elsősorban az előző évi kiemelkedő bázis hatását tükrözi. Az összességében kedvező rendelésmutatók jó teljesítményt vetítenek előre az idei évre. Az ipar bizalmi indexe a tavalyi év átlaga fölé emelkedett márciusban, az ágazati szereplők egyre inkább optimisták a rövidtávú jövőt illetően. Az építőipar februárban jól teljesített,... de a kedvezőtlen rövidtávú kilátások nem javultak. Az építőipari termelés volumene februárban 5,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az ágazat teljesítménye az előző hónaphoz képest szezonálisan és naptári hatással kiigazítva 3,2 százalékkal növekedett. A februári adatok az előző hónaphoz képest tehát lassulást jeleznek, ugyanakkor ez a tavalyi évi magas bázis következménye. Összességében azonban megtörni látszik a közel egy éve tartó csökkenő trend. Az elmúlt két hónapban az építőipar megközelítőleg ledolgozta az átmeneti gyengébb időszak visszaesését. Februárban a két építményfőcsoport nagyjából azonos mértékben növekedett. Az épületek 4,8, míg az egyéb építmények építése 5,9 százalékkal. Több mint egy éve nem fordult elő, hogy a két építményfőcsoport hasonló teljesítményt nyújtott volna. Ez egyben azt is jelenti, hogy az infrastrukturális fejlesztések bár továbbra is segítik a növekedést, már nem egyedül ez a meghatározó tényező. A jelenleg kedvező termelési folyamatokat árnyalja, hogy a februárban kötött új szerződések volumene 40,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipari vállalkozások meglévő szerződésállománya már 26,7 százalékkal alacsonyabb éves összevetésben. Ezek alapján az építőipari teljesítmény mérséklődésére számítunk a közeljövőben. Erre utal az is, hogy az építőipar bizalmi indexe sem tudott a legutóbbi hónapban elmozdulni másfél éves mélypontjáról. A negatívumokat azonban ellensúlyozhatja az ingatlanpiac várt fellendülése. 3. ábra Építőipar alakulása (2013. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég A kiskereskedelmi forgalom növekedése meghaladja a tavalyi év átlagát, így a fogyasztás tartós fellendülését várjuk. A kiskereskedelmi forgalom volumene továbbra is dinamikusan bővül, 2015 januárjában 8,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH februárra vonatkozó előzetes becslése a növekedési ütem enyhe lassulását mutatja, ám a 6,2 százalékos éves bővülés felülmúlja a 2014 egészében mért rátát. A naptárhatástól megtisztított adatok alapján továbbra is az üzemanyagkiskereskedelem pörgeti a keresletet (11,1 százalékos növekedés), köszönhetően annak, hogy éves összevetésben továbbra is jelentősen olcsóbb volt az 3

5 üzemanyag ára. Az élelmiszer- és nem élelmiszer-kiskereskedelemben visszafogottabb mértékben bővült a kereslet februárban, mint az év első hónapjában, rendre 3,3 és 7,9 százalékos növekedést mértek. Az ágazat bizalmi egyenlege továbbra is trendszerű csökkenést mutat, ellentétben a kiskereskedelmi forgalom trendjével. A háztartások különböző bizalmi mérlegei is enyhén romlottak márciusban. A vegyes kép ellenére úgy látjuk, hogy a fogyasztás tartós fellendülésére számíthatunk, összhangban a rendelkezésre álló jövedelem növekedésével. 4. ábra Kiskereskedelmi forgalom volumene (2013. január = 100%) és bizalmi indexe Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Eurostat, Századvég Az aktívak és a foglalkoztatottak száma is emelkedett, de előbbi nagyobb mértékben,... A munkaerőpiac állapotának javulása 2015 februárjában is folytatódott. A szezonálisan kiigazított adatok alapján az aktívak száma mintegy 20 ezer fővel emelkedett, és így az aktivitási ráta a éves népesség körében 59,6 százalékra ugrott. Az aktivitás mellett a foglalkoztatottak száma is több mint 14 ezer fővel emelkedett, a foglalkoztatási ráta 55,2 százalékra nőtt. 5. ábra Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég... a munkanélküliségi ráta 7,4 százalékra nőtt. Az intézményi statisztikák alapján az állami szektorban az alkalmazottak száma mintegy 7 ezer fővel csökkent a szezonálisan kiigazított adatok alapján, miközben a közfoglalkoztatottak száma 169 ezer főre esett vissza. Utóbbi emelkedése márciusban 4

6 várható, ugyanis ekkor indultak el a 2015-ös Start-munkaprogramok, miközben a ös téli átmeneti közfoglalkoztatási programok csak kevesebb ember számára biztosítottak munkalehetőséget. Összességében azonban a versenyszféra munkakeresletének jelentős bővülése nem tudta teljes mértékben felszívni a munkaerőpiacra újonnan belépőket, így a munkanélküliségi ráta 7,4 százalékra emelkedett. A reálbérek 4,4 százalékkal nőttek februárban, elsősorban a versenyszféra bérfolyamatainak köszönhetően. A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek éves viszonylatban 3,4 százalékkal nőttek februárban. Az átlagosnál magasabb növekedési ütemet a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelkedése, részben pedig a közfoglalkoztatotti létszám visszaesése, illetve a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatásai okozták. E tényezőknek köszönhetően a költségvetési szférában dolgozók bére 2,2 százalékkal emelkedett. Ennél nagyobb ütemben, 3,5 százalékkal nőtt az átlagkereset a versenyszférában, elsősorban a még mindig emelkedő munkakeresletnek köszönhetően. A bruttó bérek emelkedésével párosuló alacsony inflációs környezet következtében a nemzetgazdasági reálkeresetek 4,4 százalékkal nőttek, amely ösztönzőleg hat a háztartások fogyasztási kiadásaira is. 6. ábra Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Külső egyensúly Az idei év elején a külkereskedelmi aktívum tovább bővült. A KSH 2015 januárjára vonatkozó adatai alapján a külkereskedelmi termékforgalom export- és importvolumene 7,4, illetve 5,8 százalékkal nőtt éves bázison. A külkereskedelmi mérleg többlete (709 millió euró) így az előző év azonos időszakához képest közel 202 millió euróval növekedett. Januárban átlag feletti bővülést mutatott a nyersanyagok, a feldolgozott termékek és a gépek, szállítóeszközök behozatala. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése következtében. A 2015 februárjára vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 935 millió eurót tett ki. Ez 127 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 7,4 százalékkal, míg az import 6,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2015 februárjában szűk 726 millió eurót tett ki, ami jócskán meghaladja a évben mért átlagos 375 millió eurós értéket. Az előző 5

7 hónaphoz képest mért jelentősen növekvő aktívum a reálgazdaság pozitív egyenlegének növekedésének hatásaként jelentkezett. 7. ábra Külkereskedelmi egyenleg (millió euró) Megjegyzés: A februári adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH Költségvetési helyzet Az államháztartás első negyedévi egyenlege az elmúlt éveknek megfelelő időarányos teljesülést mutat. Az államháztartás központi alrendszere 2015 első negyedévét 536,7 milliárd forint hiánnyal zárta. A központi költségvetés 558,3 milliárd forintnyi deficitet halmozott fel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 10,7, míg az elkülönített állami pénzalapok 10,9 milliárd forintos többletet mutattak. A január márciusi hiány az éves előirányzat 61,2 százalékát teszi ki, ami átlagosnak mondható a válság kezdete óta eltelt időszak értékeinek tükrében. Az első háromhavi hiány mindössze háromnegyede a tavalyi hasonló időszaki deficitnek, ami mögött a gazdasági növekedés miatti magasabb adóbevételek, valamint a globálisan alacsony kamatkörnyezet adósságterhet csökkentő hatása áll. A tavalyinál kedvezőbb képet tovább javítja, hogy a korai húsvétra való tekintettel a kormányzat már márciusban átutalta az áprilisi családi- és fogyatékossági támogatásokat, melyek közel 35 milliárd forinttal növelték meg az első három hónap hiányszámát. 8. ábra Költségvetési hiány (2015. január március, milliárd forint) Forrás: NGM 6

8 A évi GDParányos deficit 0,3 százalékponttal alacsonyabb lett a tervezettnél. A KSH áprilisban közölte a tavalyi év előzetes, ESA 2010 szerint számolt költségvetési hiányát, ami a 2,9 százalékos tervvel szemben 2,6 százalékot tett ki. A 829,1 milliárd forintos hiány 95,4 milliárddal haladta meg a tavalyi nominális hiányt. GDP-arányosan a költségvetési deficit 0,1 százalékponttal emelkedett 2013 és 2014 között. Tavaly a büdzsé bevételi és kiadási oldala rendre 7,3 és 7,6 százalékkal növekedett, utóbbi megközelítette a 16 ezer milliárd forintot. Mindkét oldal inflációt messze meghaladó növekedése mögött az uniós pénzek gyorsított lehívásának hatása áll, mely átfolyó tételként megjelenik a költségvetés mindkét oldalán. A növekvő foglalkoztatásnak köszönhetően tavaly gyorsabban nőttek a jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási hozzájárulások. Az online kasszarendszer gazdaságfehérítő hatása és a növekvő elkölthető jövedelem következtében az áfabefizetések 11,8 százalékkal emelkedtek. Kiadási oldalon a pedagógus-életpályamodell bevezetésének is köszönhetően 11,3 százalékkal emelkedett az államháztartás által kifizetett bértömeg, miközben a nyomott kamatkörnyezet, a globális likviditásbőség és a magyar gazdaság javuló külső megítélésének következtében a kamatkiadások 4,2 százalékkal csökkentek. A vártnál kedvezőbb hiánymutatónak is köszönhetően az államadósság-ráta tovább mérséklődött: 0,5 százalékpontos csökkenés után a GDP arányában 76,9 százalékot tett ki 2014 végén. Monetáris folyamatok Az éves inflációs mutató 0,6 százalék volt márciusban, vagyis erősödni látszik az árnyomás. Az éves bázisú inflációs mutató emelkedő trendje látszik kialakulni a márciusi adat alapján: az áresés üteme 0,6 százalékra mérséklődött a februári 1 százalék után. Az abszolút értékben csökkenő mutató elsősorban az üzemanyagárak havi összevetésben több mint 5 százalékos emelkedésével hozható összefüggésbe. Emellett pedig a zöldségek és gyümölcsök havi szintű jelentősebb drágulása érhető tetten az emelkedő mutatóban. A továbbra is negatív év/év inflációs ráta mögött az üzemanyagok éves bázison mért még mindig jelentős árleszorító hatása mellett a háztartási energia 5,4 százalékot kitevő árcsökkenése húzódik meg. Az élelmiszerek ára stagnált éves szinten, míg a tartós fogyasztási cikkek csekély mértékű árleszorító hatással bírtak ( 0,2 százalék). Ezzel szemben árfelhajtó hatású volt a szolgáltatások 1,9 százalékos áremelkedése. Ennek oka továbbra is az egészségügyi, a pénzügyi és a közlekedési szolgáltatások drágulása volt. Utóbbinál a díjköteles úthálózat bővítése és a megtett úttal arányos úthasználati díjak emelése éreztette hatását, míg a pénzügyi szolgáltatásoknál a tavaly februári ingyenes készpénzfelvétel bázisból való kiesése jelentkezett az árfolyamatokban. Az MNB inflációs trendmutatói összességében nem változtak márciusban, így az 1 2,1 százalékos sáv közé esnek. Továbbra is mérsékelt az inflációs környezet, a lakosság inflációs várakozásai az év első hónapjaiban a 2 százalékos szint közelében ragadtak. A maginflációs mutató csökkenése is megállt, vagyis 1 százalékos maradt az éves index. Az árfolyamatok, a globálisan lazább monetáris politika, az inflációs várakozások és az elmúlt hónapokhoz viszonyítva erősnek tekinthető forintárfolyam a hazai monetáris feltételek lazításának irányába mutatnak. 7

9 9. ábra Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás MNB, Századvég április 21-i ülésén a jegybank folytatta az előző hónapban megkezdett kamatvágási ciklusát. Az előzővel azonos mértékben, vagyis újabb 15 bázisponttal, 1,8 százalékra mérsékelte az irányadó rátát, és közleménye szerint a következő hónapokban további lazítás várható. A Fed kamatdöntő bizottságának tagjai megosztottak az első kamatemelés időzítését illetően. Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetben jelentős változás nem következett be. Az EKB szeptember óta nem változtatott az irányadó kamatráta mértékén, a mennyiségi lazítás zökkenőmentesen zajlik. Az első időszakban a német és francia államkötvények vásárlására került sor. A pótlólagos kereslet az említett országok 10 éves állampapír-piaci hozamainak jelentős csökkenését idézte elő. A Fed márciusi ülésének áprilisban nyilvánosságra hozott jegyzőkönyve alapján 2015 júniusában várható az első kamatemelés, de a kamatdöntő bizottság tagjai rendkívül megosztottak az időzítést illetően. A régiós pénzügyi folyamatok eltérően alakultak az elmúlt hónapban. A cseh korona árfolyama ugyanis 0,3 százalékkal gyengült, míg a lengyel zloty 3,3 százalékot erősödött az euróval szemben. Az országkockázati felár (CDS) Csehországban nem változott, Lengyelországban 59 bázispontra csökkent. Az eltérés legfőbb oka, hogy a cseh gazdaság a várakozásokhoz képest gyengébben teljesített. 10. ábra A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%) Forrás: Datastream 8

10 Hazánk pénzpiaci megítélése javult, erősödött a forint. A hazai pénzpiaci mutatók összességében pozitív irányban változtak. A forint árfolyama az euróval és az amerikai dollárral szemben 2,4 és 1,8 százalékkal erősödött, míg a svájci frankkal szemben 0,5 százalékkal gyengült. Az időszak végén így egy euró 296, egy svájci frank 289, egy amerikai dollár pedig 281 forintba került. Az 5 éves CDS értéke 5 egységgel, 131 bázispontra csökkent. A kedvező folyamatok a magyar adósság felminősítésének és a nemzetközi intézetek javuló megítélésének köszönhető. Felminősítette Magyarországot a Standard & Poor s A Standard & Poor s nemzetközi hitelminősítő március 20-án egy fokozattal BB plusz -ra emelte a magyar államadós-besorolást. Ezzel a lépéssel a három nagy hitelminősítőnél így ugyanabban a kategóriában található Magyarország: egy fokozattal a befektetésre ajánlott kategória alatt. A piac már várta a felminősítést, amely meglátásunk szerint is reális és előre jelezhető lépés volt. Az S&P az indoklásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van, a költségvetési folyamatok stabilak, az államadósság is csökkenő pályára állt. Szintén kiemelendő, hogy az ország külső eladósodottsága, vagyis az állam, a lakosság és a vállalati szféra együttes adósságállománya is jelentős mértékben csökkent az elmúlt években. A fentiek mellett fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az adósságszerkezet is jelentősen megváltozott a korábbi évekhez képest, köszönhetően a kormányzat és a jegybank egyes intézkedéseinek. Az államadósság devizaaránya 35 százalék volt február végén, ami jelentős csökkenés az egy évvel ezelőtti 41 százalékos rátához képest. A jelenlegi szint alatta marad az idei évben 45-ről 40 százalékra csökkentett maximális előírt értéknek. Az MNB és az ÁKK célja alapvetően az, hogy az államadósság devizaaránya tovább csökkenjen, azaz a lejáró devizában denominált kötvényeket forintkötvények váltsák ki. Az államadósság így kevésbé kitett az árfolyamkockázatnak, azaz turbulencia esetén a nagymértékben gyengülő forint sem növeli jelentősen a GDP-arányos mértéket. Fontos kormányzati cél, hogy a lakosság szerepe is emelkedjen az adósság finanszírozásában. Jelenleg a lakosság 2602 milliárd forintos állományt tart a márciusi ugrásszerű, nettó 112 milliárd forintos emelkedés után. Mindez ellenállóbbá teszi Magyarországot a külső sokkokkal szemben, továbbá az állampapírokra fizetett hozam, ill. kamat nem növeli a folyó fizetési mérleg negatív jövedelemtranszfer egyenlegét, hanem a háztartások vagyonát gyarapítja. Szintén kedvező változást jelentett a lakosság számára a novemberi forintosítás: az adósságállomány devizaaránya csökkent, miközben az MNB által idén bevezetett új adósságfékek megakadályozhatják az újbóli túlzott eladósodást. Az S&P mellett a besorolás felülvizsgálatát már a Moody s is elvégezte korábban, de az intézet nem változtatott. A Fitch május 22-én hozza nyilvánosságra értékelését Magyarország adósbesorolásáról. Véleményünk szerint a Fitch lehet az első, akinél visszakerülünk a befektetésre ajánlott kategóriába. Az, hogy Magyarország továbbra is a befektetésre nem ajánlott besorolásban van, elsősorban az államadósság-ráta továbbra is önmagában magas szintjének tudható be. Mindemellett hiába csökkent a teljes külső adósság és az államadósság, regionális összevetésben is magasnak tekinthetőek a magyar mutatók. A visegrádi négy közül Magyarország 80 százalék közeli mutatója jelentősen meghaladja a másik három ország százalék között szóródó államadósság-rátáját. Ez tehát 9

11 indokolhatja, hogy a régiós versenytársakhoz viszonyítva miért maradhatott hazánk továbbra is a befektetésre nem ajánlott kategóriában. Mindazonáltal a piac jelenleg is úgy kezeli Magyarországot, mintha befektetésre ajánlott kategóriában lenne. A magyar országkockázatot kifejező mutató (CDS) értéke historikus mélypontjának közelében ingadozik jelenleg. Az állampapír-piaci hozamok alacsonyak, így viszonylag olcsón tud forráshoz jutni az állam. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy ebben az esetben miért is lenne vízválasztó egy újabb felminősítés. A befektetésre ajánlott kategória esetében a nagy intézményi befektetők is vásárolhatnának a magyar állampapírokból. Sokszor ugyanis ezek a befektetők vagy alapok olyan szabályrendszerrel rendelkeznek, melyek tiltják a befektetésre nem ajánlott értékpapírok tartását. Magyarország felminősítése tehát megnyitná az utat a nagybefektetők előtt, ami a megjelenő többletkereslet révén tovább csökkenthetné a hozamokat, olcsóbbá téve ezzel az adósság refinanszírozását, ami végeredményben alacsonyabb kamatkiadásokat és így a költségvetési egyenleg javulását eredményezi. A másodpiaci hozamgörbe rövidebb vége szerint a piac további kamatcsökkentést áraz. A magyar jegybank márciusban 15 bázisponttal, 1,95 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Továbbá bejelentette, hogy az inflációs célkövetés rendszere sávosra változik (3 százalék ±1 százalékpont). A jegybank az új céllal a tartósan alacsony és kevésbé változékony kamat, valamint a volatilisebb infláció lehetőségét készítette elő. A hozamgörbe meredeksége az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. A hozamgörbe rövid végén csak enyhe változás volt tapasztalható, így a hozamok még mindig jelentősen alatta maradnak az irányadó kamatnak. Ennek okát a globális likviditásbőségben és a piac további kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásában látjuk. A 3 hónapos hozam 1,5 százalék, ami azt is jelentheti, hogy a piac itt várja a kamatvágási ciklus végét. A hozamgörbe hosszabb végén az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek a hozamok, de még felülmúlják a februári értékeket. A magyar állampapírok külföldi kézen lévő állománya enyhén nőtt: 5111 milliárd forintot tett ki április közepén. 11. ábra A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég A vállalatok februárban ismét nettó hitelfelvevői pozícióban voltak. A vállalatoknál 2015 februárjában a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó forinthitel felvét 46,9 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 25,3 milliárd forintot tett ki, a kettő eredőjeként adódó februári teljes nettó hitelfelvét (szezonálisan igazítva) így közel 22 milliárd forintnak felelt meg. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 55 milliárd forintot tett ki, ami 10

12 jelentős csökkenést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 93 milliárd forint volt, ami jelentős emelkedést jelent az előző havi értékhez képest. 12. ábra Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 11

13 Politikai áttekintés A lakosság többsége szerint továbbra is minden alapjog érvényesül ma Magyarországon A Századvég felmérése szerint a lakosság többsége továbbra is úgy véli, érvényesülnek a demokratikus alapjogok jelenleg Magyarországon, sőt bizonyos alapjogok esetében javult a helyzet az elmúlt másfél évben. Enyhülés figyelhető meg a diszkriminációt illetően is a áprilisi kutatásunk eredményeivel összehasonlítva. Az Alaptörvény negyedik módosítása kapcsán 2013 tavaszán a politikai közbeszéd aktív részét képezte Magyarország demokratikus berendezkedése mind hazánkban, mind az Európai Unióban. Kutatóintézetünk akkor két közvélemény-kutatást is végzett annak érdekében, hogy feltérképezze az Alaptörvény-módosítással és a demokratikus alapjogok érvényesülésével kapcsolatos lakossági véleményeket. Vizsgálataink ban rávilágítottak, hogy összességében a magyar társadalom többsége úgy érzi, érvényesülnek az alapjogok Magyarországon, és relatíve kevesen voltak azok, akiket valamilyen politikai, vallási, vagy etnikai hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés ért volna akkoriban. A demokrácia kérdése azóta is gyakran előforduló téma hazánkban, az alapjogok érvényesülésének vizsgálata pedig kiemelten fontos ügy, ezért a Századvég Alapítvány indokoltnak érezte utána járni, változott-e a helyzet 2013 áprilisa óta. 13. ábra Az Ön személyes tapasztalatai szerint inkább érvényesülnek, vagy inkább nem érvényesülnek az alábbi alapjogok ma Magyarországon? A kutatás módszertana: A Századvég 3000 fős telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást (CATI) végzett 2014 utolsó negyedévében. A mintavételből fakadó eltéréseket több szempontú súlyozás segítségével korrigáltuk. Forrás: Századvég _ A kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a felnőttkorú magyar lakosság szemében az egyes alapjogok magyarországi érvényesülésének körülményei semmiképp sem romlottak, sőt bizonyos jogok esetében javulás figyelhető meg. Összehasonlítva a áprilisi adatokkal, látható, hogy továbbra is a választójog és a vallásszabadság esetében a legkedvezőbb a helyzet, jelenleg a lakosok százaléka szerint ezek az alapjogok inkább érvényesülnek ma Magyarországon. Ez százalékpontnyi előrelépés a másfél évvel ezelőtti adatfelvétel eredményeihez képest. Jelentős javulás 12

14 figyelhető meg továbbá az élethez és emberi méltósághoz való jog, illetve a gyülekezési jog esetében, egyaránt a megkérdezettek kétharmada reagált pozitívan. Végül a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a sajtó- és médiaszabadság esetében gyakorlatilag nem látható érdemi változás, a kedvező válaszok aránya alig mozdult el 2013 óta, a többség azonban ezen jogok érvényesülése mentén is demokratikusnak tartja Magyarországot. A diszkrimináció személyes percepcióját illetően is enyhülésről lehet beszámolni. Több százalékponttal csökkent azok aránya, akiket vallási hovatartozásuk, illetve zsidó származásuk miatt ért hátrányos megkülönböztetés az elmúlt egy évben, vagy tudnak ilyen személyről a környezetükben (2-2 százalékra). Továbbra is a politika és az etnikai hovatartozás a leggyakoribb alapja a diszkriminációnak, de a teljes népességen belüli aránya ezeknek is elenyésző. 13

15 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés ábra 2015 I. negyedévi előrejelzésünk éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,6 3,0 2,8 3,1 3,4 3,1 2,8 2,5 2,3 1,9 2,4 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,7 2,0 2,4 3,5 4,7 3,2 4,3 3,3 2,2 0,9 2,7 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 11,7 4,0 4,3 5,7 8,1 5,5 3,8 1,6 5,8 9,1 3,2 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,7 7,6 5,8 7,0 6,0 6,6 6,9 7,6 6,7 7,9 7,3 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 10,0 6,7 3,6 6,6 7,7 6,1 7,4 6,9 4,8 5,2 6,1 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,4 2,2 1,8 2,0 1,2 7,2 2,4 2,1 2,6 1,9 9,0 Fogyasztóiár-index (%)* 0,2 1,0 0,4 0,6 1,4 0,3 2,6 2,2 2,5 2,8 2,6 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,10 1,90 1,50 1,50 1,50 1,50 1,75 2,25 2,75 3,00 3,00 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,7 7,7 7,7 7,2 7,2 7,4 7,0 6,8 6,7 6,6 6,8 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,0 1,8 2,4 2,8 2,4 2,3 3,9 2,9 3,1 3,4 3,3 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 4,3 5,1 5,6 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,0 8,5 8,0 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában** 2,6 2,4 2,1 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 1,5 1,5 1,8 1,9 2,0 1,8 2,2 2,4 2,5 2,7 2,4 EUR/HUF átlagárfolyam * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. ** A évi előrejelzés a évi T/1794. számú, Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban szereplő prognózis. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás 15. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest december március változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 2,6 3,1 +0,5 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 2,7 3,2 +0,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 7,0 5,5 1,5 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 6,4 6,6 +0,2 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 6,1 6,1 0,0 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 7,0 7,2 +0,2 Fogyasztóiár-index (%)* 1,6 0,3 1,3 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,20 1,50 0,70 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,1 7,4 +0,3 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,5 2,3 1,2 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 5,0 5,1 +0,1 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,2 8,5 +0,3 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,3 2,4 0,1 GDP-alapon számított külső kereslet* 1,8 1,8 0,0 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég-számítás 1 Készítés dátuma: március

16 Jogi nyilatkozat A jelen kiadvány külső személyek által szolgáltatott adatok alapján készült, melyet a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tájékoztató jelleggel állított össze partnerei részére. Ennek megfelelően a kiadványban foglalt megállapítások, előrejelzések nem számítanak szakmai vagy egyéb tanácsadásnak, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az azokon alapuló döntések eredményességéért. Jelen kiadvány teljes tartalma így az abban található minden cikk, grafika vagy egyéb szerzői mű (a továbbiakban: mű) szerzői jogi oltalom alatt áll, melynek kizárólagos jogosultja a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A kiadvány jelen példányának birtoklása ennek megfelelően nem keletkeztet a birtokos részére jogosultságot annak a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény 17. -ban rögzített bármilyen felhasználására. Erre tekintettel tilos a kiadványnak, vagy annak részének a megszerzésen túli bármely technikai módszerrel bármely adathordozóra történő többszörözése, átdolgozása, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy más módon történő felhasználása a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írásbeli engedélye nélkül. 15