Előadások a Darwin- év kapcsán 2009

Átírás

1 Előadások a Darwin- év kapcsán 2009 Sorozatunk egy kettős évfordulóhoz kapcsolódik: természettudományos körökben 2009 Darwin- év, mivel 200 éve született Charles Darwin, és 150 évvel ezelőtt jelent meg legjelentősebb munkája, A fajok eredete. Előadásainkban körüljárjuk az evolúcióelmélettel kapcsolatos vitákat, különös tekintettel a vallás és a tudomány összeegyeztethetőségének kérdését, és ezen belül a Biblia első fejezeteinek az értelmezési lehetőségeit. Darwin, a bajok eredete? Előadó: Brátán János A sorozat nyitóelőadása három nagy részből áll, melynek során röviden bemutatjuk Darwin életművét, szó lesz a tudomány és vallás találkozásának kérdéseiről, és egy rövid áttekintés erejéig a Genezis 1-11 értelmezési lehetőségeire is kitérünk. Kérdések, melyekre választ keresünk: Ki volt Charles Darwin? Mi a fő mondanivalója "A fajok eredete" című könyvének? Milyen természetbeli megfigyelésekkel támasztható alá ez az elmélet? Mi a különbség világkép és világnézet között? Egyenlő- e naturalista világnézet a természettudományos világképpel? Cáfolható- e elméleti úton az evolúció/evolúcióelmélet? Kizárja- e egy jó Isten létezését a világban jelenlévő szenvedés? Milyen értelmezési lehetőségei vannak a bibliai teremtéstörténetnek? Milyen viszonyban áll a tudományos igény és a bibliai szöveghez való ragaszkodás ezekben az értelmezésekben? Evolúció: a természettudományos elmélet Előadó: Brátán János Ez az előadás szándékunk szerint pusz- tán a természettudományos ismeretter- jesztés célját szolgálta méghozzá metafizikai / filozófiai / teológiai kitekintések nélkül. Azt szerettük volna tehát bemutatni mit is gondol ma az evolúciós paradigmát elfogadó tudósok többsége a világ, az élet, és a ma élő fajok (különösképpen az ember) keletkezéséről, kialakulásáról.természetesen azt nem vállalhattuk magunkra, hogy az evolúciós paradigmát a teljes egészében bemutassuk, de azt igen, hogy annak főbb jellegzetességeit négy fő témakör alapján felvázoljuk. Az előadás során érintettük tehát:

2 a kozmológiát és a részecskefizikát (Hogyan jött létre az anyag?), a prebiotikus kémiát (Hogyan jött létre az élő rendszer?), a biológiai evolúcióelmélet egy mai, élvonalbeli irányzatát, az "evo- devo"- t, azaz az egyedfejlődés evolúcióját (Hogyan fejlődnek egyre bonyolultabbá az élőlények?), és végül az emberi faj származását (Hogyan keletkezett az ember?). Megjegyzés: "Az előadás során két kifejezést konzekvensen, de a szakmai gyakorlattól eltérően használtam. Az általam használt egyedkifejlődés ontogenezis = egyedfejlődés értelemben értendő, míg az általam használt egyedfejlődés filogenezis = törzsfejlődés értelemben értendő. B.J." A mellékelt jegyzetben a hibát javítottuk. Evolúció hívőknek ( ) Előadó: Brátán János Sokak számára evidens, hogy az evolúcióelmélet- ből az ateizmus következik. Az apró hiba a gondol- kodásban az az, hogy az ateizmus világnézet míg az evolúcióelmélet a természettudomány világképe. S mint ilyen, végülis lehetséges olyan világnézet kialakítása, melybe ez is, az is belefér. Ezt nevezzük kicsit kicsavarva a fogalmakat teista evolúció- nak. Az előadás során érintettük: a konfliktust, ami azonban nem a Biblia és az evolúcióelmélet között van, hanem a naturalista megközelítésű ateista, a kreacionista és a teista- evolucionista álláspontok között; fejezeteket a teista evolúció történetéből Ágostontól napjainkig, érintve a különböző egyházak álláspontjait, és néhány prominens képviselőt; teista, az evolúcióelméletet elfogadó világnézetet építettünk, és áttekintettük azokat a megoldási lehetőségeket (segédhipotéziseket), amelyek segítenek a felmerülő problémák kezelésében; végül néhány kérdést, ami a teista evolúcióval kapcsolatban felmerül. Értelmes Tervezettség: egy tudományos alternatíva Előadó: Dr. Jeszenszky Ferenc Darwin óta talán úgy tűnhet, a tudomány mindenre tud kielégítő magyarázatot adni, vagyis a természet önmagából magyaráz- ható, és teljesen kihagyható bármiféle természeten kívüli tényező működése. Ahogy azonban a minket körülvevő világról akár makro-, akár mikroszinten egyre többet tudunk, egyre inkább szembesülünk a természeti világ hihetetlen összetettségével és rendezett felépítésével. Ez a rendezettség sok tudóst elgondolkodtatott már, és közülük egyre többen jutnak arra a meggyőződésre, hogy mindezt mégiscsak egy magasabb rendű intelligencia létének elfogadásával lehet a legjobban magyarázni. Az intelligens tervezettség ugyanakkor itt megáll. Az értelmes tervező kilétéről

3 többet mondani ugyanis már nem tartozik a természettudós kompetenciájába, azonban természetesen bizonyos filozófiai következtetések levonása elkerülhe- tetlen. Az előadás során érintettük: a definíciókat, a teológiai és tudománytörténeti hátteret, az evolúcióelmélet kritikáját, az értelmes tervezettség mozgalom történetének főbb állomásait, az evolúcióelmélet által felvetett termodinamikai és informatikai problémákat, a filozófiai következményeket, az értelmes tervezettségnek a tudományos világban való el nem fogadottsága mögött rejtőző szociológia hátteret. A bibliai teremtéselmélet Előadó: Dr. Szilágyi Imre Az evolúció elmélete már Darwin korában is komoly kritikákat kapott, és ma is számos tudós vallja, hogy az élet keletkezésének kérdésére nem az evolúcióelméletben kell keresnünk a választ. A tudományos kreacionizmus irányzata az elmúlt negyven év során megerősödött, és egyre több érvet sorakoztat fel az evolúcióelmélettel szemben. A bibliai teremtéselméletet valló tudósok szerint a Bibliában olvasható hat napos teremtéstörténet tudományos érvekkel is alátámasztható. Az előadás során érintett témák: a bibliai teremtéselmélet és az evolúcióelmélet általános összehasonlítása, a bibliai teremtésmodell napjainkig, a bibliai fajták, bibliai rendszertan, különleges teremtmények, a teremtés csodái, Noé bárkájának szerkezete, az özönvíz és Bábel tornyának megjelenése más népek kultúrájában, a geológiai változások sebességének problémája, a fosszíliaképződéssel kapcsolatos problémák, a radioaktív kormeghatározási módszerekkel kapcsolatos problémák, érvek a fiatal Föld mellett, dinoszauruszok és az ember egyidejű létezése. A Genezis műfaji értelmezése ( ) Előadó: Szalai András A műfaji értelmezés olyan írásmagyarázati irány- zat, amely szerint a teremtéstörténet nem mai értelemben vett történelmi feljegyzés és tudományos adatok forrása, nem is mitológia vagy az evolúció- elmélet mitologikus megfogalmazása, hanem teológiai üzenet bölcsességirodalmi

4 formában. Az irányzat tehát nagy hangsúlyt helyez a szöveg műfajára, a szerző eredeti szándékára és a szöveg kortárs jelentőségére. Az irodalmi szerkezet és forma kutatása pedig arra vezeti, hogy ne a formai részletekhez ragaszkodjon szó szerint, hanem a tartalmi lényeghez. Eszerint az 1Móz 1-11 összefüggő egész, amely bár elbeszélés, mégis sajátos, egyedülálló műfaj: világmagyarázat, amely a környező ókori pogány vallások világképével szemben fogalmazódott meg. Végül, mivel a műfaji értelmezés csak írásmagyarázati iskola, nincs természettudományi programja. Előadók Dr. Jeszenszky Ferenc, fizikus, az ÉRTEM (Értelemes Tervezett- ség Mozgalom) tb. elnöke ( ben született. Az MTA Kutatásszervezési Intézetének ny. főosztályvezetője. Evangélikus. Az utóbbi húsz évben intenzíven foglalkozik az antievolucionizmus, kreacionizmus, értelmes tervezettség kérdéseivel; ezen a területen több publikációja jelent meg, és rendszeresen tart előadásokat. Speciális területe a teremtés és a termodinamika kapcsolata; termodinamikai megfontolások alapján a manapság divatos "big bang" elképze- lésével a "big popping out" elképzelését állítja szembe, miszerint a fizikai kozmosz- ban a komplexitás nem lassan fejlődött ki, hanem a fizikai világ az idő kezdetén egyszerre, a maga teljes komplexitásában jelent meg. Dr. Szilágyi Imre, vegyészmérnök, a Protestáns Teremtéskutató Kör társalapítója ( ben született, nős, református. Vegyészmérnök végzett- ségű, anyagtudománnyal és nanotechnológiával foglalkozik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Kutatómunkáját már számos díjjal elismerték, Nemrég a Science folyóirat Careers magazinja egy riportot közölt róla a ban neki ítélt Scopus Fiatal Kutatók Fődíja kapcsán. Gyermekkora óta érdekli a Föld és az élet kialakulása, megtérése (1994) óta foglalkozik a bibliai teremtéselmélettel (világméretű özönvíz, fiatal Föld,), ezt tartja tudományosan és hitbelileg is elfogadhatónak ben Cserháti Mátyással együtt megalapította a Protestáns Teremtéskutató Kört, melynek tagjai a bibliaközpontú tudományt népszerűsítik (előadások, újságcikkek, könyvek, tanulmányi versenyek, rádió, tévé, internet).

5 Brátán János, bibliaoktató, kutató, az Apológia Kutatóközpont munkatársa (2010- ig) Született ben, Budapesten él, nős. Ateista családban nőtt fel, ben tért meg. Végzettsége szerint bibliaoktató (Sola Scriptura Teológiai Főiskola, BA). Diplomamunkáját a Biblia és a Mormon könyve összehasonlításából írta. A Kutatóközpont belső munkatársa, de szolgálatát civil munka mellett végzi. Feladata kutatás és oktatás, szakterülete az adventizmus, a tudomány- elmélet, a történeti Jézus- kutatás és a bibliakritika. Szalai András, valláskutató, az Apológia Kutatóközpont vezetője Született ban, Budapesten él, nős. Végzettsége szerint német nyelvtanár (ELTE BTK, 1996, BA), hittantanár (Evangélikus Hittudományi Egyetem, 2000, BA), okleveles vallástudomány szakos bölcsész (Zsigmond Király Főiskola, 2009, MA); jelenleg (2009) doktorandusz az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Keresztény hitre térése (1990) előtt 16- tól 24 éves koráig zen- buddhista volt. Egyetemi évei alatt a MEKDSZ tagja. Hitvédelmi kutatással 1992 óta foglalkozik, 1998 óta a Kutatóközpont igazgatója. Szolgálatát 2002 óta teljes időben végzi, hazai és külföldi gyülekezetek, magánszemélyek támogatásával. Feladata kutatás, oktatás és tanácsadás, szakterülete a rendszeres teológia, a világvallások, új vallási mozgalmak.