BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK SZAKIRÁNY

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK SZAKIRÁNY AZ AKKREDITÍV, MINT FIZETÉSI MÓD BANKI SZEMSZÖGBŐL VALÓ MEGKÖZELÍTÉSBEN KÉSZÍTETTE: MAROSVÖLGYI KATALIN BUDAPEST, 2011

2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS ELMÉLETI HÁTTÉR ÁTTEKINTÉSE AZ OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA Rövid ismertetés Az okmányos meghitelezés definíciója JOGI KÉRDÉSEK Az akkreditívbe bekapcsolódó második bank További közreműködő bankok A FIZETÉSI MÓDOZATBÓL FAKADÓ ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK VESZÉLYEK ÉS CSALÁSOK A BANKOK SZEREPÉNEK JELENTŐSÉGE AZ OKMÁNYOS MEGHITELEZÉSBEN BANKI ERŐFORRÁS SZÜKSÉGLET Az akkreditív alkalmazásának meghatározó elemei BANKI FUNKCIÓK Az akkreditív igazolása Az akkreditív visszavonhatósága Az akkreditív határidejére vonatkozó előírások Az akkreditív átruházhatósága AZ AKKREDITÍV ÜGYLET FOLYAMATA Az okmányos meghitelezés folyamata: Akkreditív kibocsátása AZ OKMÁNYVIZSGÁLAT, AZ AKKREDITÍV TELJESÍTÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE Okmányvizsgálat menete Az okmányos meghitelezés egyéb feltételei BANKOK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ A kód felépítése Export akkreditív Import akkreditív Árazás és díjstruktúra Formanyomtatványok Kockázatok Biztosítékok AZ AKKREDITÍV NYITÁSRA SZÓLÓ SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK FOLYAMATA E-UCP BEMUTATÁSA Kapcsolat az eucp és a UCP 600 között AZ AKKREDITÍV ELŐFORDULÁSA A BANKI ÉLETBEN ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM

3 INTERNETES IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

4 1 Bevezetés Dolgozatom témájaként a világkereskedelemben leggyakrabban alkalmazott fizetési módozatot választottam, melynek középpontjába a fizetési mód banki szemszögből való megközelítését helyeztem. Ezt a szemléletmódot megfelelő kihívásnak tartottam ahhoz, hogy minél egyszerűbb rávilágítást adhassak azokról a banki folyamatokról, melyeket az okmányos meghitelezés teljes körű lebonyolításánál tartoznak. Maga a fizetési módozat azért volt érdekes számomra, mert számos negatívuma és buktatója mellett ez az egyetlen olyan fizetési lehetőség, mely az ügyletben szereplő résztvevők számára a legbiztonságosabb kereskedelmet próbálja meg biztosítani. További érdekességként egy olyan fontos szereplő bevonására is vállalkoztam, melynek részletes szerepköréről sem elméleti, sem gyakorlati órákon nem szerezhettünk kellő ismeretet. Pedig talán ennek a közreműködő partnernek van a legérdekesebb és legbonyolultabb feladata a fentebb említetteken kívül. Ez a partner pedig nem más, mint a bank. E szereplő jelenléte elengedhetetlen az ügylet levezénylésében, hiszen a bankok végzik a legösszetettebb tevékenységet, melyek alapján meg tud valósulni egy ilyenfajta fizetési móddal megkötött külkereskedelmi szerződés és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek a felek részéről. Aktualitását tekintve fontosnak tartom, hiszen a mindennapi nemzetközi kereskedelmi élet velejárója. Ezeken túlmenően jelenlegi, hagyományos formáját egyre inkább kezdi felváltani az elektronikusan is megnyitható okmányos meghitelezés. Éppen ezen okból kifolyólag érdekes ezzel a témával foglalkozni, hiszen a UCP (Uniform Customs and Practice for Documentary Credits) megújítása után léptették életbe az elektronikus úton is elérhető válfaját, melynek megismertetésére dolgozatom végén térek ki. Témámat általános bevezetéssel kezdem, melyben közelebbről bemutatom magát a szokványt, és annak nemzetközi szabályozását, valamint azt, hogy ez hogyan alakult át az évek folyamán, milyen változásokon esett át az utóbbi időkben és milyen kedvezőbb hatással bír az újítás óta. Ezt a már tanult ismeretekkel fogom bővebben kiegészíteni, melyek együttesen átfogóbb képet adnak és segítnek megérteni a szokványban bekövetkezett változásokat. E témakör feltárásához rengeteg ismeretet sajátíthattam el a főiskolai évek folyamán, de szükséges volt a további adatgyűjtés céljából a témát kiválóan összefoglaló könyveket segítségül hívnom, hogy minél részletesebb legyen az áttekintés. Dolgozatom további részében a vevői és az eladói szempontokat is figyelembe véve 5

5 mutatom be a fizetési módozatot, mely segítségével ismertetem meg, hogy milyen előnyei illetve hátrányai vannak, az okmányos meghiteleznek. Ezt követően térek ki arra, hogy az okmányos meghitelezésnek, mint fizetési módnak, milyen veszélyei, illetve csalási lehetőségei állnak fent az ügylet lebonyolítása folyamán. Valamint, hogy melyek azok a lépések, melyeknél kifejezetten ügyelniük és vigyázniuk kell az ügyletben szereplő tagoknak. A téma boncolgatásánál lehetőségem volt egy már lezajlott ügylet betekintésébe, azonban ezen ügylet részleteire a banki titoktartásnak eleget téve nem fogok külön kitérni. Az elméleti háttérbe való betekintés után rátérek a dolgozat gyakorlati részére, melyben kiváló banki dolgozók segítségével számos fontos, illetve érdekes és hasznos információhoz jutottam hozzá, melyeket felhasználva jobban megismerhettem a bankokban lejátszódó folyamatokat. A beszélgetések alkalmával feltárt és kiderített eredményeket használva fejtem ki részletesen, hogy a választott fizetési módnál milyen banki tevékenységek merülnek fel egy adott ügylet végrehajtása alkalmával. Ezeket a banki folyamatokat ismertetem meg dolgozatomban, majd bemutatom, hogy hogyan is működik a bankok közötti kommunikáció, mely fontosságát tekintve igencsak lényeges része a banki feladatok elvégzésének. Ennél a résznél bemutatom, hogy mely rendszer segítségével tud az intézetek közötti kommunikáció megvalósulni, valamint ennek felépítéséről is ejtek pár szót. Ezen ismereteim bemutatása után az ügyletmenet feltérképezését veszem górcső alá, elsősorban azt, hogyan is történik valójában az okmányok felülvizsgálata, ezt milyen szakemberek végzik. Ezen információk megszerzéséhez személyesen látogattam el különböző bankfiókokhoz, hogy minél részletesebb betekintést tudjak adni a folyamat banki oldaláról. A fiókoknál megszerezett ismeretekre támaszkodva mutatom be az akkreditívek típusait (export, import akkreditív), valamint ennél a résznél adok számot arról, hogy ezeknél a különböző bankok hogyan és milyen szempontokat figyelembe véve állapítják meg és alakítják ki saját díjstruktúrájukat. Ezen kondíciók elemzésével és felhasználásával készítettem el kalkulációmat, melynek segítségével megállapítottam, hogy a magyarországi bankokat összehasonlítva hol lehetne a legköltséghatékonyabb meghitelezést megnyittatni, ha új ügyfélként szeretném igénybe venni ezt a szolgáltatást. Dolgozatom gyakorlati részét bővítem azzal, hogy az újításoknak és a felgyorsult világnak köszönhetően életre hívott eucp-nek milyen hasznai vannak a fizetési feltétel minél gyorsabb teljesítésére vonatkozóan. Ebben a részben fejtem ki, hogy milyen okai voltak annak, hogy ez a rendszer megszülethetett, valamint milyen előnyökkel vagy éppen 6

6 hátrányokkal jár ennek használata. Ezt követően összehasonlítást végeztem a hagyományos illetve az elektronikus okmányos meghitelezés között és a feltárt különbségek segítségével véleményt alkottam ezek használatáról. Ezt követően záróakkordként arról ejtek pár szót, hogy az akkreditív milyen gyakorisággal van jelen a hazai üzleti életben. Végezetül az összefoglaló rész zárja dolgozatomat, melyben a téma összefoglalása, valamint következtetéseim találhatóak. Munkám színesebbé tételéhez a mellékletben teszek közzé két import okmányos meghitelezési megbízást, ezzel is teljessé téve a téma feldolgozottságát. 7

7 2 Elméleti háttér áttekintése Dolgozatom első részében górcső alá veszem azt a fizetési módozatot, mely írásom tárgyát képezi. Ehhez számos szakirodalom volt segítségemre, hogy minél jobban sikerüljön körbejárnom és betekintést adnom az okmányos meghitelezéssel történő nemzetközi kereskedelmi ügyletek lebonyolításába. Ezen áttekintés megkezdése előtt célszerű megismerkedni az okmányos meghitelezés nemzetközi szabályozásával, hiszen ez adja az egész fizetési mód kialakulásának alapját. 2.1 Az okmányos meghitelezés nemzetközi szabályozása Az akkreditív nemzetközi értelmezését egységesítő szabályokat és szokványokat a Nemzetközi Kereskedelemi Kamara dolgozta ki, tette közzé, és módosítja időről időre. Az utóbbi évtizedben a UCP 500 szokvány-változat volt hatályban, amelyet a Kamara, figyelembe véve a banki, a fuvarozási és a biztosítási piacon bekövetkezett változásokat felülvizsgálta, majd elvégezte annak módosítását. A modifikált szokvány Az okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szabályzatok és szokványok 1 nevet kapta, rövidítve UCP 600, amely július 1-jén lépett életbe. Azok a bankok, amelyek alkalmazzák az akkreditív eme legújabb szokványát, bejelentik a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának. A szokvány alkalmazását az adott banknak ez esetben is, magán az akkreditíven is fel kell tüntetnie. Ezzel is tájékoztatva ügyfeleiket, hogy náluk ez a szokvány az irányadó. A szokvány szerkezeti felépítését tekintve az előző szokványhoz képest már csak 39 cikkből áll, ami tovább kiegészülhet elektronikus benyújtásra vonatkozó szabályokkal és szokványokkal (e1.-e12. Cikk). 1 ICC: ICC Uniform Customs and Practice for Documentary Credits 2007 Revision 8

8 2.1.1 Rövid ismertetés Elsősorban egy rövid ismertetést adok arról, hogy mivel foglalkozik és milyen szempontokra tér ki a szokvány, azonban ezekről részletesebben dolgozatom későbbi részeiben térek majd ki. Már a nemzetközi kereskedelem is ezt használja a mindennapi üzleti folyamatokban, a szakirodalomban is találkozunk erről szóló anyaggal. 2 Az első cikk arról rendelkezik, hogy a szokványt akkor kell az okmányos meghitelezésekre alkalmazni, amennyiben ezt kifejezetten kikötik a szerződésben. A szokványt mindaddig kell alkalmaznia a szerződő feleknek, amíg ennek ellenkezőjét nem kötik ki, vagy amíg nem módosítják a szerződést. A második cikk a legfontosabb alapfogalmakra ad definíciót, valamint megadja azok magyarázatát. A harmadik cikk rendelkezik a dokumentumok és egyes kifejezések értelmezéséről. A szokvány ötödik cikkében olvasható az, hogy a bank kizárólag a dokumentumokkal foglalkozik, és nem az árukkal, illetve szolgáltatásokkal. 3 Ezen felül a meghitelezés típusaival is foglalkozik a szokvány, melynek alapján az lehet látra szóló, halasztott fizetés, vagy negociálás (okmányok ellenérték fejében történő megvásárlása). Külön szabályozzák a nyitó és az akkreditívet igazoló banktól történő lehívást. A tízedik cikk szerint az akkreditív módosításához és megszüntetéséhez egyidejűleg szükség van a nyitó, az igazoló bank és a kedvezményezett hozzájárulásához. Az értesítési szabályok értelmében a távközlési úton továbbított meghitelezések esetén azokat írásban nem kell külön megerősíteni, visszaigazolni, kivéve, ha arról a felek külön így állapodnak meg. A 14. cikk tartalmazza azokat az előírásokat, szabályokat a dokumentumok megvizsgálásával kapcsolatban, melyek szerint az okmányoknak akkreditív-konformnak kell lenniük. Ez azért szükséges, mert a bank csak akkreditív-konform okmányok ellenében tudja elismerni azt, hogy az eladó szerződésszerűen teljesített, mely után megindíthatja a kifizetést. A dokumentumok megvizsgálására a szokvány öt banki munkanapot határoz meg. A benyújtott okmányok valódiságáért, pontosságáért, hitelességért semmiféle felelősséget nem vállalnak a bankok. A szokvány megengedi az akkreditív részleges felhasználást és a 2 PIETRZAK, Lisa: Sloping in the Right Direction: A First Look at the UCP 600 and the New Standards as Applied to Voestalpine, in Asper Review of International Business and Trade Law Volume VII dr. Vértesy László: A pénzügyi intézmények finanszírozási tevékenységének jogi szabályozása Magyarországon, Értekezés, Budapest,

9 részletekben történő lehívást is. Az utolsó két cikk foglalkozik a meghitelezés átruházhatóságával és az ellenérték engedményezésének előírásaival. Megismerve az akkreditív nemzetközi szabályozását, most már meg lehet adni az okmányos meghitelezés pontos definícióját Az okmányos meghitelezés 4 definíciója A meghitelezés olyan jogügylet, amelyben a meghitelező (rendszerint pénzintézet) a vevőtől kapott megbízás alapján az eladó irányában arra kötelezi magát, hogy neki előre meghatározott feltétel megvalósulása esetén fizetést teljesít. Az okmányos meghitelezésnél ez a feltétel rendszerint az áru feladását igazoló okmányok átadásában áll. 5 A hivatalos definíció meghatározása után teszek egy kis kitekintést, melyből kiderül, hogy mely események voltak azok, melyek életre hívták ezt a fizetési módozatot. A nemzetközi kereskedelemben számos olyan jelentős összegű ügyleteket kötöttek és kötnek még a mai napig, melyben az üzletfelek egymástól jelentős távolságban élnek, valamint egymást, pont ennek köszönhetően, nem igazán ismerik. Ezen okból kifolyólag nem is várható el tőlük, hogy a másik fél felé bizalommal legyenek. Továbbá a nagy távolságnak köszönhetően az árut nem tudják a vételár megfizetése ellenében átadni a kereskedő partnernek. Az alapvető érdekellentéteket azzal oldották meg, hogy egy olyan bizalmi személyt iktattak be az ügyletbe, akiben mindketten feltétel nélkül megbíznak az üzleti partnerek. E személy közbeiktatása nélkül mind az eladónak, mind a vevőnek jelentős hátrányokat okozna az ügylet lebonyolítása, azonban erre majd a későbbiekben részletesebben visszatérek. A megnyugtató fizetés igényelt egy harmadik szereplőt, akiben a szerződő felek egyaránt megbíznak, értékeiket rá merik bízni, az eladó az árut, a vevő a pénzt, ez az úgynevezett bizalmi kéz ügyel a korrekt cserére. A bizalmi kéz szerepe a bankokhoz kötődik. Azonban a bankok már az akkreditíves fizetés térhódítása előtt dolgoztak hitellevelekkel. Az utazási csekk elődje volt a hitellevél. Az utas hazai fizetési eszközéért vásárolt egy hitellevelet, 4 Okmányos meghitelezés = Akkreditív, angolul: Letter of Credit (L/C)

10 amelyben bankja felszólította a célországban működő levelező bank partnerét, hogy a személyazonosság megfelelő igazolása után a hitellevél keretösszegéig fizesse ki a kívánt összeget. A személyi hitellevél kereskedelmi forgalomra alkalmazott változata az akkreditív. Ahhoz, hogy meg tudjon születni az okmányos meghitelezés, mint fizetési mód, arra volt szükség, hogy közös érdekeiket szem előtt tartva olyan jogi fogalomkört fogalmazzanak meg, melyben tisztázzák a felek kötelezettségeit. A leírtak alapján a pénzintézet ígéretet szolgáltat az eladó felé a vevő megbízásából adódóan, hogy az áru feladását igazoló okmányoknak, egy előre meghatározott időn belül való benyújtása esetén megfizeti neki a vételárat. Eme kötelezettséget természetesen saját nevében vállalja el. Az imént említett tényezők alapján az eladó megtalálja magának azt a biztosítékot, ami segít neki abban, hogy őt ne érhesse kár. Ezen garancia és a pénzintézet a meghitelezésről szóló értesítésének köszönhetően bátran feladhatja az árut a vevő megnevezett címére, mert tudatában van annak, hogy az okmányok bemutatása, illetve átadása esetén azonnal megkapja a vételárat. A kifizetés a letétbe helyezett pénzből történik meg, melyet a vevő az akkreditív nyitásával egyidejűleg helyezett el bankszámláján a nyitó bankban. Ennél az ügyletnél megfogalmazható, hogy a pénzintézetek nem pénzt, hanem bizalmat adnak kölcsön ügyfeleik részére. 2.2 Jogi kérdések A következő részben arról teszek említést, hogy milyen jogi kérdései vannak a fizetési módozatnak, milyen résztvevőit különböztetjük meg, és ezek milyen viszonyban állnak egymással az ügylet lefolyása alatt. A nemzetközi kereskedelemben létrejött szerződések keretein belül, ha a felek a fizetés módjának az okmányos meghitelezést választják, akkor annak megnyitása és érvényesítése a következő szempontok szerint megy végbe. Minden akkreditív ügyletnek minimálisan három résztvevőjét különböztethetjük meg, ezek pedig: a vevő, a nyitó bank és az eladó. 11

11 Azonban nem csak önálló szereplőkről van szó, ezért nem is lehet csak ilyen formában kezelni őket. Jogviszony szempontjából az is elmondható, hogy ezen közreműködők között egymással szoros összefüggésben lévő jogviszonyról lehet beszélni, melyet az alábbiak szerint lehet leírni: a vevő és az eladó (alapjogviszony) a vevő és a bank (megbízási jogviszony) a bank és az eladó között létesült (akkreditív) jogviszony 6 a közreműködő bankok közötti jogviszony. Vevői és eladói részről alapjában véve az alapszerződésben rögzített feltételekről lehet beszélni, azaz ez az alapjogviszony. Azon kívül, hogy meghatározzák a vétel tárgyát, illetve a vétel díját, ezeken túlmenően számos más kikötéseket is meg kell határozniuk szerződésükben. Ilyenek lehetnek a különféle minőségi előírások, a csomagolás, a feladás, az átadás helye és ideje, a fuvarparitás, a biztosítás, valamint nem utolsó sorban a fizetés helye, ideje és módja. Ha a felek úgy döntenek, hogy a fizetés okmányos meghitelezés útján történik, akkor célszerű még egyéb feltételeket is megadni a meghitelezés megnyitásával kapcsolatban. Ilyen lehet például, hogy mely banknál, milyen okmányokat szükséges az eladónak benyújtania ahhoz, hogy a bank teljesíteni tudjon, maga a meghitelezés visszavonható vagy visszavonhatatlan, azonban az utóbbi időben már csak visszavonhatatlan akkreditívekkel találkozhatunk a gyakorlatban, valamint a szokvány is ezt tekinti kötelező érvényűnek. Lehet még beszélni megbízási jogviszonyról, mely a vevő és a nyitó bank közötti vizsonyt írja le. A szerződésben kikötött kötelezettségek teljesítése érdekében az akkreditív megnyitására az adásvételi szerződés vevője, mint megbízó, ad megbízást. Az alapügyletre való tekintettel a vevő (megbízó) határozza meg, hogy a bank milyen feltételekkel nyissa meg az akkreditívet. A megbízás elfogadásával a bank szerződéses jogviszonyba lép a vevővel. E szerződés értelmében a bank kötelezettséget vállal az akkreditív megnyitására és a fizetés teljesítésére a kedvezményezett részére, amennyiben a meghitelezés feltételeinek és kikötéseinek szigorúan megfelelő okmányok kerülnek benyújtásra. 6 Tóth Zsuzsanna: Documentary Credits In International Commercial Transactions with Special Focus On The Fraud Rule Budapest,

12 A nyitó bank és az eladó közötti jogviszony az, amiről még nem esett szó és ez pedig nem más, mint az akkreditív jogviszony. Ez a jogviszony a meghitelezés kibocsátásával a nyitó bank és a kedvezményezett között jön létre, melynek alapján a bank az akkreditívben előírt feltételek teljesítése esetén köteles fizetni az eladónak. Az akkreditív megerősítésével jogviszony keletkezik a megerősítő bank és a kedvezményezett között. A megerősítő bank fizetési kötelezettsége független a nyitó bank kötelezettségétől. Ha vállalja, az akkreditív megerősítését, akkor abban az esetben magára nézve kötelezőnek vállalja el, hogy amennyiben az eladó szerződésszerűen teljesít, ugyanazok a kötelezettségei keletkeznek az eladóval szemben, mint amelyeket nyitó bank is vállalt azzal, amikor megnyitotta az akkreditívet. Az akkreditív lebonyolítása során a vevő megbízásából a nyitó bank különféle funkciók elvégzésére bekapcsolhat más bankot vagy bankokat. A nyitó bank által megbízott másik bankot teljes egyszerűséggel második banknak, vagy bekapcsolt banknak nevezzük. Az eladó érdeke az, hogy ez a bekapcsolt bank saját számlavezető bankja legyen, azonban erre nincs biztosíték az erre vonatkozó alku az adásvételi szerződés részét képezi. Ezt a bankot a nyitó bank kapcsolja be az ügyletbe a vevő kérésére, költségére, valamint kockázatára. Ezen bankok lehetséges feladatai: értesítés, megerősítés, fizetés. (Lásd később) Az akkreditív működésének megértése megkívánja e jogviszonyok, valamint a szereplőik feladatainak ismertetését. Ezek ismeretében megfogalmazhatók azok a feladatok, melyeknek az egyes résztvevőknek eleget kell tenniük az ügyletmenet lebonyolítása alatt, hogy részükről teljesítettnek mondhatóak legyenek a szerződésben vállalt kötelezettségek. Ezért most tekintsük át, hogy mik is ezek a feladatok. A vevő kezdeményezi az akkreditív ügyletet és teszi ezt úgy, hogy: az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően megnyittatja az akkreditívet az akkreditív nyitási megbízásban előírja: kinek, mikor, milyen összeget és milyen okmányok ellenében fizessen ki a bank a nyitási megbízással egy időben átadja a pénzösszeget is fedezetként a banknak, ennek kifizetésére a bank az eladó felé kötelező ígéretet tesz. 13

13 Ezek után a nyitó bank a megbízással összhangban megnyitja az akkreditívet, azaz formanyomtatványán kötelező fizetési ígéretet tesz az eladó felé, részletezve az eladó számára teljesítendő feltételeket nem feltétlenül a vevő bankja, közvetítésével bármely más bank felkérhető akkreditív megnyitására. Az eladó az akkreditív kedvezményezettje, ezért a határidőre bemutatott és akkreditív - konform okmányok ellenében a bank azonnali vagy későbbi fizetést, váltóelfogadást vagy okmányvásárlást teljesít irányába. Utóbbi feladatot a UCP 600 már honorálás néven kezeli. A feladatok áttekintése után ismertetem, hogy hogyan lehetséges második bank bekapcsolódása az akkreditív ügyletbe. Ezeknek a bekapcsolódó bankoknak milyen feladatai, illetve kötelezettségei keletkeznek azzal, hogy valamilyen szerepet vállalnak az ügylet lebonyolítása alatt Az akkreditívbe bekapcsolódó második bank Az ügyletbe bekapcsolódó második bankot az eladó és a vevő egyetértése alapján, a vevő rendelkezésére a nyitó bank kéri fel közreműködésére. Ennek költségei továbbra is a vevőt terhelik. A bekapcsolt banknak számos fajtája alakult ki az idők folyamán, azonban ezekről csak néhány megjegyzést tennék, illetve e bankok feladatáról, valamint szerepéről ejtenék csak szót Értesítő (avizáló) bank A nyitó bank a nemzetközi kereskedelemben elterjedt gyakorlat alapján nem közvetlenül a kedvezményezettnek küldi meg az akkreditívet, (amely formáját tekintve igen sokfajta lehet, azonban mégis a mai gyakorlatban a SWIFT-rendszeren történő értesítés vált elterjedté) hanem a kedvezményezett országában levő bank útján értesíti azt az akkreditív megnyitásának megtörténtéről. Az értesítő banknak úgynevezett postás szerepköre van. Az akkreditív másolatát megküldi a kedvezményezettnek, előtte azonban ellenőrzi az akkreditív hitelességét, melyben vizsgálja azt is többek között, hogy létező bank nyitotta-e meg, valamint hogy az 14

14 aláírások cégszerűek és azonosíthatóak. Ezzel az okmányok hamisítását próbálják meg kivédeni. Ha az avizáló bank nem tudja megállapítani az akkreditív külső megjelenése szerinti hitelességét, akkor ezt minden további nélkül közölnie kell a nyitó bankkal. Az értesítő bank külön felkérésre, és természetesen jutalék fejében vállalhatja még a megerősítést és a fizetést is Igazoló (megerősítő) bank A nyitó bank felhatalmazást adhat egy másik banknak arra vonatkozóan, hogy az megerősítse a nyitó bank visszavonhatatlan akkreditívjét. Ez az igazolás az igazoló bank kötelezettségvállalása arra, hogy az akkreditívben szereplő és előírt feltételek teljesítése és az előírt okmányok benyújtása esetében ugyanazokat a kötelezettségeket teljesíti a kedvezményezettel szemben, mint amelyeket a nyitó bank vállalt akkor, amikor megnyitotta az akkreditívet. Hiszen a megerősítő bank és a kedvezményezett között ugyanolyan akkreditív jogviszony jön ilyenkor létre, mint a nyitó bank és a kedvezményezett között. Éppen ezekből következik az, hogy a kedvezményezett a megerősítés, igazolás miatt kétszeresen is biztosítva van. Ezért az akkreditív teljesítésére akár a nyitó bankkal, akár a megerősítő bankkal szemben igényt támaszthat. Az így igazolt akkreditív biztonságot nyújt az eladónak is a nyitó bank esetlegesen bekövetkezett fizetésképtelensége, illetve átutalási tilalmak, politikai kockázatok esetében. A megerősítő bank lehet az avizáló bank is, de lehet egy teljesen független, harmadik bank is. Az ilyen bank mindenképpen az eladó által elismert, jó bonitású első osztályú bank, amely iránt az eladó érthetően több bizalommal van, mint a vevő esetleg ismeretlen nyitó bankja iránt Kijelölt (teljesítő) bank A kijelölt, azaz teljesítő bank lehet akár a nyitó bank, vagy egy másik megnevezett bank is. Azonban a felkérés elfogadása arra vonatkozóan, hogy ez a megnevezett bank betöltse a teljesítő bank szerepét egyáltalán nem kötelező érvényű az intézetre nézve. Ha azonban mégis vállalja ezt a szerepet, akkor a nyitó bank köteles a teljesítéssel kapcsolatos kiadásokat megtéríteni. Ha azonban a teljesítő bank nem akkreditívszerű, rossz okmányok ellenében teljesített, abban az esetben a nyitó bank visszakérheti a fedezet összegét. 15

15 Fizető bank Az akkreditívben a szokvány alapján meg kell nevezni a már említett kijelölt bankot - abban az esetben, ha nem a nyitó bank fog közvetlenül teljesíteni - amely az akkreditívben vállalt kötelezettségeket teljesíti, azaz fizet vagy negociál. Ez általában a kedvezményezett országában lévő bank lesz, azonban sok esetben azonos az értesítő bankkal. Ennek az úgynevezett fizető banknak a kötelezettsége, hogy a benyújtott okmányokat megvizsgálja, hogy eleget tesznek-e az akkreditív előírásainak. Ha mindent rendben talált, akkor ez a fizetésre kijelölt pénzintézet teljesíti a nyitó bank kötelezettségeit a kedvezményezettel szemben, fizetéseit a nyitó bank a megbízás alapján számára megtéríti. A fizető bank a nyitóbank pénztárosaként működik, azaz a nyitó bank megbízottja. Ha a fizető bank nem teljesítené a megbízás alapján a fizetési kötelezettségeit, akkor a kedvezményezett a nyitó bank ellen léphet fel panaszával Váltóelfogadó bank: halasztott fizetésű akkreditív esetén a váltó elfogadásával és kifizetésével teljesít a nyitó bank más bankot is felkérhet váltóelfogadó banknak a bank átveszi az okmányokat, ellenőrzi, majd elfogadja az eladó által rá címzett intézvényt (rendszerint saját rendeletre szóló idegen váltó) rendszerint a nyitó bank által ráruházott fedezetből fizet, melynek esedékessége a váltó lejáratakor van Negociáló bank Negociálás: azt jelenti, hogy a felhatalmazott bank a nyitó bank megbízottjaként megvásárolja az eladótól az okmányokat és az azokat kísérő váltót. a negociáló bank lehet bármely bank és lehet kifejezetten megnevezett második bank a kijelölt bank nem köteles teljesíteni a negocionálásra vonatkozó feltételeket, hacsak ennek elvállalásáról nem értesítette a kedvezményezettet. 7 Dr. Constantinovits Milán: Nemzetközi Kereskedelmi Ügyletek Budapest,

16 2.2.2 További közreműködő bankok Rembours bank A rembours bank jelenik meg az akkreditív ügyletben, abban az esetben, ha a fizető banknál a fedezetbenyújtás egy rembours felhatalmazást is benyújtanak. A nyitó bank a fizetőbankot arra hatalmazza fel, hogy a fedezetet a nyitó banknak egy másik banknál vezetett számlája terhére lehívja. A rembours bank a nyitó bankkal áll folyószámlakapcsolatban, közvetítéssel számolja el a nyitó és fizető bank az akkreditív összegét. A rembours bankot az akkreditív feltételei nem érdeklik, az ügyletből mindössze annyi érinti, hogy tudni kell, a nyitó bank számlakövetelése terhére melyik banknak milyen összeget és meddig fizethet. A rembours bank az akkreditívvel kapcsolatban semminemű kötelezettséget nem vállal Megelőlegező bank: Közvetlenül az eladó felkérésére egyetlen esetben jelenhet meg az eladó bankja az akkreditív ügyletben: ha megvásárolja, negociálja az okmányokat. Az eladóbankja ilyenkor saját költségére és kockázatára veszi meg az eladótól az okmányokat. Ezzel átvállalja az eladónak az akkreditívből eredő kötelezettségeit és jogait az adott okmányok értékéig. Erről a negociálásról a nyitó bank nem értesül. Ez a negociálás nem azonos a teljesítéssel. Az eladó felkérésére a negociáló bank ugyanis megelőlegezi az eladónak az akkreditív összegét arra az időszakra, amíg az okmányok ellenében a nyitó bank vagy a teljesítéssel megbízott másik bank teljesít, azaz fizet A fizetési módozatból fakadó előnyök és hátrányok Mint azt már dolgozatom elején is említettem, ha nincsen egy olyan a nemzetközi kereskedelmi ügyletbe közbeiktatott személy, aki kezességet vállalna a felek 8 Dr. Törzsök Éva: Külkereskedelmi technikai ismeretek I. Budapest,

17 kötelezettségéért, akkor megannyi hátránnyal, kockázattal kellene számolni a partnereknek, mely az okmányos meghitelezéssel kivédhető. Azonban ez nem azt jelenti, hogy ennél a fizetési módozatnál ne kellene az érintett feleknek semmilyen hátránnyal számolniuk, ugyanis itt is meg van a lehetőség arra, hogy bekövetkezik a nem várt esemény. Bemutatom, hogy milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal kell esetlegesen szembenézniük az ügylet szereplőinek, valamint, hogy melyek azok a szituációk, amikor a felek ilyen fizetési formában állapodnak meg egymással. Az okmányos meghitelezést a nemzetközi kereskedelemben legelterjedtebb és legbiztonságosabb fizetési módozataként szokták emlegetni, mely az eladónak és a vevőnek nagyfokú biztonságot nyújt azzal, hogy a bank, mint bizalmi kéz kapcsolódik bele az ügyletbe lebonyolításába. Használatát a UCP 600 szokvány tartalmazza. Az akkreditív az eladó és a vevő számára egyaránt előnyös fizetési módozat. Az eladónak azért lehet előnyös, mert védi őt a birtokon kívül kerülés lehetőségétől, mely számára a legrosszabb eshetőség lenne. Azonban az akkreditív szabályainak köszönhetően biztos lehet abban, ha mindent a szerződésben rögzített feltételek alapján tesz, azaz szerződésszerűen szállít, akkor megkapja az árujáért járó ellenértéket. Ezt a szállítással körülbelül egy időben kapja meg, amely így likviditását kedvezően képes befolyásolni. Valamint az akkreditív feltételeinek egységes meghatározása miatt biztonságossá teszi az ellenérték kiegyenlítését. Azonban az okmányos meghitelezés nem csak az eladónak nyújt magas fokú védelmet, hiszen számos előnnyel rendelkezik a vevő szempontjából is. Az előbb elmondottak alapján tehát a vevő sem kerülhet birtokon kívül, mivel a bank csak akkor fizet az eladónak, ha a szerződésszerű szállítás az előírt okmányokkal igazolva van és ezen benyújtott dokumentumokat a bank megvizsgálta és akkreditív-konformnak minősítette. Az ügyletben résztvevők számára azonban rejt némi hátrányt is ez a fizetési mód. Nézzük most meg, hogy milyen hátrányai fordulhatnak elő, melyek az akkreditív tulajdonságaiból fakadnak. Az eladó számára nem jelent az biztonságot, ha a vevő javára visszavonható akkreditívet nyittatott, hiszen a visszavonástól kezdődően a bank mentesül a vállalt kötelezettségek alól, ezáltal az eladó követelése behajtásának biztosítékától elesik. Éppen ebből adódóan a nemzetközi kereskedelemben csak a visszavonhatatlan akkreditív alkalmazásával találkozhatunk, ez az elfogadott és alkalmazott mindenhol. Azonban nem csak az eladónak kell számolnia ezekkel a hátrányokkal, hiszen a vevőnek is számolnia 18

18 kell azzal, hogy esetlegesen bekövetkezhet olyan esemény, melyre nem készült fel kellőképpen. Ugyanis, amikor a vevő az akkreditív nyitásának alkalmával letétbe helyezi a vételárat, akkor pénzét hónapokra leköti a banknál, mely az akkreditív fedezeteként szolgál. Azonban ezt nem mindig készpénz letétbe helyezésével oldja meg a vevő, mert előfordul olyan eset is, amikor a bank meghitelezi a vevőnek az áru ellenértékét, de ez csak megfelelő bonitással rendelkező ügyfél esetében történhet meg. További hátrányt jelenthet még a vevőnek, ha az eladó mégsem tesz eleget a szerződéses kötelezettségeinek. Birtokon kívül ugyan nem kerül, de pénzét hiába kötötte le. Emellett a vevőnek nincs lehetősége arra sem, hogy fizetés előtt az árut ellenőrizhesse. Tehát hiába nevezik az akkreditívet a legbiztonságosabb módozatnak, mégis adódhatnak olyan esetek, melyek hátrányosan érintik a feleket. A gondolatmenetet tovább folytatva a következő részben arról szeretnék szót ejteni, hogy milyen további veszélyek, illetve csalási lehetőségek adódhatnak itt, ezzel kicsit megcáfolva a legbiztonságosabb jelzőt. 2.4 Veszélyek és csalások Mint mindenhol, a nemzetközi kereskedelemben is előfordulhatnak veszélyek, illetve vannak különböző csalási lehetőségek, melyek megnehezítik a felek közötti bizalom kialakulását, hiszen egyikük sem lehet száz százalékosan biztos abban, hogy nem fog ilyen bekövetkezni. Ezért az ügyletben szereplő bankoknak nagyon nagy felelősségük van abban, hogy gondosan és alaposan megvizsgáljanak minden olyan okmányt, melyet okmányvizsgálatra beküldtek. Hiszen a legtöbb csalási lehetőség az okmányok kiállításánál lehetséges. Ezért most az olyan eseteket mutatom be, amelyek alkalmával hamis dokumentumokkal próbálták meg igazolni a bankoknak a teljesítést. Ezekből jól látszik majd, hogy milyen veszteségei lehetnek a vevőnek, illetve az eladónak akkor, amikor a másik fél hamisítással próbál teljesítést igazolni. A legnagyobb csalási lehetőség az, amikor a dokumentumok kiállítása és benyújtott okmányok fiktív dolgokat tartalmaznak. 9 Az eladó hamis dokumentumokat nyújt be a bankjának, melyek látszólag minden feltételben megfelelnek az akkreditívben előírtaknak, 9 ICC Commercial Crime Services: Trade Finance Fraud Understanding the Threats and Reducing the Risk Paris,

19 sőt még a határidőn belül is adták be azokat. A bankok ezeket megvizsgálják, és mivel semmi különöset és eltérő dolgot nem találnak az okmányokkal kapcsolatban, ezért a fizető bank ezek után a dokumentumok után, mivel akkreditívszerűnek állapította meg. A kifizetést elindítja, valamint átküldi a bevizsgált dokumentumokat a nyitó banknak. A folyamatról a nyitó bank értesíti vevőt, hogy megtörtént a fizetés, ezért a vevő elhiszi, hogy az áru már úton van a célállomás felé. Sok alkalommal azonban, amikor a célállomásra ér a hajó, csak akkor fedezi fel a vevő, hogy valójában az áru nem volt a hajó fedélzetén. Ekkor derül ki a vevő számára, hogy hamis dokumentumok ellenében fizetett. Azonban az eladó, aki közben már felvette a kifizetett vételárat, már régóta eltűnt. Azonban nem csak a vevőt érhetik hasonló károk. Előfordul olyan eset is, amikor az eladónak származnak veszteségei az ügylet kapcsán. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy fiktív okmányt nyújtanak be, azonban ebben az esetben ezt a vevő teszi meg, fiktív Bill of Lading bemutatásával, melyek után már szabadon rendelkezhet az áru felett. Az ilyen hamis okmánybenyújtás többnyire kivédhetetlen, csak a hozzáértő, megfelelően képzett szakemberek képesek felismerni a nem eredeti dokumentumokat. Továbbá előfordulhat olyan csalási lehetőség is, amikor nem az okmányokkal ügyeskednek, hanem bevonnak egy álaluk jól ismert szállítmányozót is a cselbe. Az eladó a szállítmányozó céggel igazán jó viszonyt ápol és megkéri arra, hogy adja ki az áru átvételét igazoló dokumentumokat, melyeket be kell nyújtania az eladónak a bankokhoz okmányvizsgálatra. Ha a bankok elfogadják a benyújtott dokumentumokat, akkor meg is történik a fizetés. Azonban a csalás ott következik be, hogy az eladó valójában nem adja át a szállítmányozónak a vevő által megrendelt árut, hanem bizonyos összeggel kárpótolja a szállítmányozót az eladó. Mivel a kifizetés csak az okmányok bevizsgálása után lehetséges, ezért a szállítmányozó is vállal némi kockázatot azzal, hogy úgy adja ki az okmányt, hogy közben nem is teljesíti kötelezettségeit. Azonban, ha ezt megteszi, a vételár bizonyos százalékával lesz honorálva kockázatvállalása, amit minden további nélkül megkap. Az elméleti rész áttekintése után dolgozatom gyakorlati része következik, ahol a banki feladatokat veszem sorra egymás után. 20

20 3 A bankok szerepének jelentősége az okmányos meghitelezésben Dolgozatom gyakorlati részében azzal foglalkozom, hogy az elméletben megszerzett információkat felhasználva, valamint a bankokból gyűjtött információk segítségével arról adjak számot, hogy a vevői és eladói oldalakon túlmenően, az akkreditív, mint fizetési mód, hogyan is néz ki banki oldalról való megközelítésben. Erről az iskolapadban szinte alig kaphattuk adatot, ezért éreztem úgy, hogy dolgozatomat erre a nézőpontra élezem ki. Számos segítséget kaptam, hogy ebben a témában mélyebbre tudja ásni. Azonban interjúalanyaim, a banki diszkrécióból fakadóan dolgozatomban névtelenek szeretnének maradni, hiszen olyan információkat osztottak meg velem a beszélgetések alkalmával, melyeket nagyfokú bizalommal kell kezelnem. Ennek eleget téve az információkat általánosításban fogom felhasználni ahhoz, hogy be tudjam mutatni a bankok fontos szerepét. Látogatásaim alkalmával betekintést nyerhettem, valamint részletes tájékoztatást kaptam arról, hogy hogyan is működik a banki gyakorlatban az ügylet lebonyolítása. Szerettem volna egy már lezárult ügyletet is bemutatni dolgozatomban, így emelve annak színvonalát, valamint azért, hogy részletesen be tudjam mutatni egy valós ügyleten keresztül a folyamatokat. Azonban erre szintén a magas fokú diszkréció miatt sajnos nem nyílt lehetőségem. Viszont ez nem gátolt meg abban, hogy leírjam banki szemszögből is, hogy hogyan is megy végbe egy az ezzel a fizetési konstrukcióval kötött üzlet. 3.1 Banki erőforrás szükséglet A logikai sorrend felépítését segítendő először arról adok tájékoztatást, hogy milyen alap követelményeknek kell megfelelniük a bankoknak, hogy egyáltalán foglalkozhassanak az akkreditív ügyletek lebonyolításával. Ugyanis e fizetési konstrukció nehézségeit és buktatóit figyelembe véve nem nevezhető a legkönnyebben megnyitható fizetési módnak. Hogy a megnyitása minél gördülékenyebben menjen, ahhoz elsősorban szükség van megfelelően képzett szakemberekre. Ezért a banki folyamatokba való betekintést e tényező fontosságának leírásával kezdem. 21

21 Az okmányos meghitelezés megnyitásához külön kiképzett szakemberekre van szükség. Ezért nem mindegy, hogy az adott bankfiók milyen felkészültségű munkaerővel rendelkezik. Hiszen elég egy apró hiba ahhoz, hogy ne történjen meg a kifizetés, ami természetesen az eladót károsítja meg. Ezért fontos, hogy adott bank olyan erőforrással rendelkezzen, mely e hibafaktorokkal tisztában van, és mérlegelni tudja, valamint fel tudja mérni, hogy az ilyen területre jelentkező munkaerő, mennyire képzett, milyen tapasztalatokkal rendelkezik, és hogy ezek mennyire felelnek meg, illetve mennyire illenek bele az adott fiók elképzeléseibe. Hiszen a fizetési fegyelem lazulásának köszönhetően egyre inkább nagy hangsúlyt kapnak a nemzetközi üzleti életben az okmányos fizetési módok, mint amelyen az akkreditív is. Ezen kereskedelmi-finanszírozási és okmányos ügyletekkel a bankoknál rendszerint külön osztály foglalkozik és itt olyan szakemberekkel találkozhatunk, akik megfelelően képzettek ahhoz, hogy problémamentesen le tudjanak vezényelni egy ilyen ügyletet. Ezek a szakemberek hivatottak segítséget nyújtani ügyfeleik számára abban, hogy az ő egyéni igényeire szabott a teljes kereskedelmi ügyletet átölelő megoldást találjanak a számla kiállításától a beszedés nyilvántartásán át egészen a beszedésig és a jóváírásig. Próbálnak úgy eljárni az ügylet menete folyamán, hogy az az ügyfélnek minél kedvezőbb legyen, azonban ezeknek a szolgáltatásoknak természetesen áruk van, melyeket a bankok beleépítik a különböző kereskedelemfinanszírozási termékek árába. Ezek a termékek azonban nem csak a finanszírozással foglalkoznak, hanem ezen túlmenően megoldást nyújtanak fizetési, illetve különböző teljesítési kockázatok kezelésére, a vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása, az adminisztráció egyszerűsítésére, a követelések beszedésének szervezésére is. Éppen a sokoldalú felhasználási lehetőségből adódik az, és egyáltalán nem meglepő, hogy a kereskedelemfinanszírozási megoldások egyre keresettebbek. Az is növeli e termékek népszerűségét, hogy a gazdasági-pénzügyi válság következtében a hagyományos hitelfelvételi lehetőségek szűkültek. 22

22 3.1.1 Az akkreditív alkalmazásának meghatározó elemei Ahogy arról már azt elméleti áttekintésben is írtam eladóként egyértelműen az az egyik legfontosabb cél, hogy az eladó a vevővel kötött megállapodás szerinti határidőben hozzájusson a leszállított áru, illetve a teljesített szolgáltatás ellenértékéhez. Attól függően, hogy a vevő, illetve annak pénzügyi helyzete mennyire ismert az eladó számára, különböző megoldásokra lehet szükség. Ezért alakítottak ki a bankok olyan fizetési kondíciókat, melyek használatával mind az eladó, mind a vevő védve vannak. Tehát amennyiben új partnerről, vagy esetleg egy kisebb cégről lenne szó, és ráadásul export relációban történik a szállítás, úgy mindenképpen javasolt akkreditívet nyittatni a partnerrel. Ugyanis ennek keretein belül a szállítást követően lehetőség van az egyébként halasztott fizetési esedékességű követelés finanszírozására is, mely az akkreditív összegének megelőlegezésével lehetséges. Vevőként is több szempont érvényesítésében segíthetnek a kereskedelemfinanszírozási termékek. Előfordulhat olyan, mikor a versenyképesség biztosítása érdekében van arra szükség, hogy a vevő megfelelő garanciát adjon partnere számára a fizetés teljesítését illetően. Ezért számára is ideális megoldást jelenthet az akkreditív. 3.2 Banki funkciók Ezeket a funkciókat általában az eladó bankja végzi, de megteheti bármilyen harmadik, az ügyletbe bekapcsolt banki is. Ezek a bekapcsolódó banki funkciók a következők: avizálás: az avizáló bank értesíti a kedvezményezetett (eladót) az exportakkreditív megnyitásáról, és felhívja a figyelmét az akkreditív, illetve az általa továbbítandó okmányok esetleges hiányosságaira, valamint a befolyt okmányértéket elszámolja. megerősítés (igazolás): az igazoló bank megerősíti az akkreditívben tett fizetési ígéretet. 23

23 fizetés: a nyitó bank jelöli ki azt a bankot, amely a megfelelő módon teljesíti a fizetést. negociálás: a felhatalmazott bank a nyitó bank megbízottjaként megvásárolja az eladótól az okmányokat és az azokat kísérő váltót. látra szóló és halasztott fizetésű importakkreditív nyitása, okmányok kezelése, fizetés. megelőlegezés: ha az okmányok az akkreditív előírásainak tökéletesen megfelelnek, lehetőség nyílik arra, hogy halasztott fizetésű exportakkreditívekből eredő követeléseket bizonyos bankok a kedvezményezett kívánságára leszámítolja, vagyis az okmányok ellenértékét az esedékesség előtt kifizeti az exportőr javára, azaz megelőlegezze Az akkreditív igazolása A nyitó bank felkérheti a kedvezményezett bankját az akkreditív igazolására (confirming bank) ami annyit jelent, hogy az igazoló bank a nyitó bankon felül plusz fizetést ígér rendben lévő okmányok benyújtásakor, vagyis nem kell addig várni, amíg az ellenérték a nyitó banktól befolyik, hanem okmánybenyújtás után azonnal fizetés teljesíthető az igazoló bank által. A kedvezményezett kétszeresen biztos lehet, hogy az előírt rendben lévő okmányok ellenében pénzéhez jut. Az igazoló bank kötelezettséget vállal az ellenérték kiegyenlítésére, azaz a nyitó bank mellett ő is kötelezetté válik. Ebben az esetben az igazoló bank tulajdonképpen az akkreditívet nyitó bankért vállal plusz garanciát, vagyis megelőlegezi azt a pénzt, amit rendben lévő okmányok benyújtása esetén a nyitó banktól amúgy is megkap. Mivel az igazoló bank úgy vállal visszavonhatatlan fizetési kötelezettséget, hogy nem ismeri a nyitó bank fizetőképességét, csak a róla beszerezhető információk állnak rendelkezésére, így ezzel igen nagy kockázatot vállal. Azonban az akkreditív igazolás csak a nyitó bankra fölállított érvényes ország- és banklimit terhére lehetséges. Ezért amennyiben nincsen érvényes limit, abban az esetben kezdeményezni kell a limitfelállítást, amely történhet keret, illetve eseti jelleggel egyaránt. Ha nem lehetséges a limitfelállítás, akkor a bank nem vállalja az igazolást és erről úgy a 24

24 kedvezményezettet, mind a nyitó bankot haladéktalanul írásban értesíti. Ellenkező esetben is, azaz akkreditív igazolásáról egyaránt értesíteni kell haladéktalanul a nyitó bankot és az ügyfelet. Amennyiben a felkért bank igazolja az akkreditívet, abban az esetben rögtön igazoló bankká válik. Ilyenkor az akkreditívbe beleírják a következőhöz hasonló záradékot: This Credit carries our confirmation and we hereby engage, with the drawers, endorses and holders in due course of drafts drawn under this Credit, that such drafts will be duly honoured on presentation at our counter, provided that all terms and conditions of the Letter of Credit have been complied with Az akkreditív visszavonhatósága A nyitó bank, kötelező fizetési ígéretét teheti visszavonhatatlan és visszavonható módon. Azonban mivel a gyakorlatban már csak a visszavonhatatlan akkreditívvel találkozhatunk, ezért a visszavonható akkreditívről nem ejtek szót. Ez egyébként is csak a vevőnek kedvező típus, hiszen úgy vonhatja vissza a nyitó bank az akkreditívet, hogy előtte arról nem egyeztetett az eladóval. Ezért az eladó számára egyáltalán nem biztonságos. A szokvány értelmében a visszavonhatatlan (irrevocable) akkreditív az alaptípus. Hiszen a visszavonható akkreditív csak a vevő szemszögéből nézve előnyös megoldás, mivel ilyenkor nem kell az eladóval is megegyezni a módosításról. Ezért: minden akkreditív visszavonhatatlan, hacsak ennek ellenkezője nem szerepel rajta visszavonhatatlanságát célszerű az adásvételi szerződésben külön hangsúlyozni. Amennyiben egy már igazolt akkreditívet módosítani akar a nyitó bank, a módosítást a nyitáshoz hasonlóan kell újra vizsgálni (összeg, lejárat, egyéb feltételek), és az igazolás teljesítésének újra eleget kell tenni. 10 A Guide to Letter of Credit Import Export 25

25 3.2.3 Az akkreditív határidejére vonatkozó előírások Az akkreditív lejárata mindig az a meghatározott naptári nap, ameddig a nyitó bank vállalja a teljesítést. Ez azonnali fizetés ígérő akkreditívek esetén egybe esik az okmányok bemutatásának végső időpontjával. Az okmánybemutatás, a fizetés, a váltóelfogadás és a negociálás helye is rögzítve kell, hogy legyen, mely a legtöbb esetben a kijelölt bank telephelye, azonban ez lehet a nyitó banké is. Amennyiben a szállítási határidő nincsen külön megadva, illetve feltüntetve, abban az esetben a szállítás a lejárat napján is megtörténhet, ha az eladó még aznap be tudja nyújtani az okmányokat is. 11 Azonban, ha a szállítási határidő külön fel van tüntetve, akkor az eladónak ellenőriznie kell az akkreditív kézhezvételekor, hogy a szállítás és a lejárati határidő közötti időintervallum elegendő lesz-e az okmányok időben történő bemutatásához. Az akkreditív a lejáratnál rövidebb okmánybemutatási határidőt is előírhat fuvarozási okmányok esetén. Ha ezt nem teszi meg, a fuvarozási okmány kiállításának dátumától számított 21. naptári napon belül be kell nyújtani az akkreditív okmányait, függetlenül attól, hogy a lejárati idő ennél távolabbi időpontban van. Ellenkező esetben az okmányok késve bemutatottá válnak, és ebben az esetben a bank nem fizeti ki az áru ellenértékét. Ezek az úgynevezett stale okmányok. A tengeri fuvarozásban alkalmazott hajóraklevelet láthatják el ezzel a megjelöléssel, abban az esetben, ha határidőn túl nyújtják be őket. Azonban ezek a stale B/L-ek kockáztatják a fizetést. Külön tiltó rendelkezés nélkül az akkreditív mindig megengedi a részszállítást. Azonban a résszállítások menetrendjére is szigorú szabályok érvényesek, valamint az ütemezett résszállításokat nem lehet összevonni. Ezekről a felek a nyitási megbízáson tesznek nyilatkozatot. 11 Dr. Törzsök Éva: Külkereskedelmi technikai ismeretek I. Budapest,

26 3.2.4 Az akkreditív átruházhatósága 1. szá mú ábra Az akkreditív átruházhatósága azt jelenti, hogy az első kedvezményezett maga helyett új kedvezményezettet jelölhet meg. A szokvány utolsó két cikke foglalkozik a meghitelezés átruházhatóságával és az ellenérték engedményezésének előírásaival. Miszerint más kedvezményezettre történő átruházásra akkor van lehetőség az okmányos meghitelezés alkalmazásánál, ha azt a nyitóbank kifejezetten az átruházható (transferable) szó használatával annak nyilvánította. Mivel az akkreditív nem értékpapír típusú okmányfajta, ezért annak átruházásához a bankkal történő megállapodásra van szükség. Az átruházható akkreditívet olyan esetekben alkalmazzák, amely esetben három résztvevő szerepel az ügylet tranzakciójában: a vevő, az eladó és egy közvetítő fél. Ilyen például a reexport ügylet. Egy ilyen tranzakció keretein belül a közvetítő fél kér a vevőtől egy akkreditívet, ezzel védve magát a nem fizetés veszélyétől. Azonban az exportőr is biztosítást akar arra vonatkozóan, hogy a fizetés meg fog történni, ezért ő is kérni fog egy akkreditívet, szintén 27

27 azért, hogy védje magát. Hiszen a közvetítő fél import oldalon vevőként, export oldalon eladóként jelenik meg. Ilyen típusú ügyletekben a közvetítő fél az akkreditív kedvezményezettje, vagyis más néven ő lesz az első kedvezményezett. Ő utasíthatja a fizető bankot fizetésre, ami történhet rész vagy teljes kifizetéssel. Osztható akkreditív esetén az első kedvezményezett maga helyett több új kedvezményezettet is megjelöl, felosztva közöttük az átruházandó összeget. Azonban ez az áttelepíthető akkreditív esetében azzal bővül ki, hogy a vevő itt hozzájárul ahhoz is, hogy a fedezet összege a nyitó banktól egy másik bankhoz kerüljön át. Viszont az akkreditívet kifejezett rendelkezés esetén is maximum egyetlen alkalommal lehet átruházni. Az akkreditív átruházása csak változatlan feltételekkel történhet, kivéve az akkreditív összegét és egységárát, a lejárati okmánybemutatási, valamint a szállítási határidőt. Az átruházásban közreműködő bankok költségeit az eredeti kedvezményezett viseli, hacsak a vevő azokat magára nem vállalja. 2. számú ábra 28

28 3.3 Az akkreditív ügylet folyamata Az akkreditívnek a gyakorlatban sok fajtája alakult ki, de mindegyik esetben precízen szabályozni kell a feltételeket. Az általában szabályozott feltételek az alábbiak: résztvevők és adataik visszavonhatatlan volta az igénybevétel módja az akkreditív nyitásának és lejáratának időpontja szállítási határidő az okmányok megjelölése és ezek benyújtásának határideje az árú mennyisége és egységára meghitelezés összege és valutája megengedett-e az akkreditív áttelepítése, az átruházás. A hitelintézet határozza meg az üzletszabályzatában az összeghatárt, amely felett okmányos meghitelezési megbízást elfogadhat. Ezek után állapítják meg az egyes funkciókért fizetendő összeget, melyet természetesen a vevőnek kell megfizetni. Tekintsük át, hogy melyek azokat a lépések, melyek egy ilyen konstrukcióval kötött kereskedelmi szerződésben feltétlenül meg kell valósulniuk, hiszen ellenkező esetben meghiúsulhat az adott ügylet Az okmányos meghitelezés folyamata: A vevő megbíz egy bankot (vevő bank, nyitó bank) az akkreditív megnyitására és ezzel egyidejűleg elhelyezi a banknál a fizetés fedezetét. Ezt teheti úgy, hogy letétbe helyezi készpénzben a banknál a vételár összegét, de történhet úgy is, hogy a bank meghitelezi a vevőnek az összeget. Erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bank és az ügyfél között már kialakult némi bizalom. A vevő bankja értesíti az eladó bankját (avizáló bank), az eladó bankja pedig az eladót az akkreditív megnyitásáról. 29