1 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Átírás

1 1 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM/KJKF/109/2007. a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletről november

2 2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi (a továbbiakban: környezetvédelmi) szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazást a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 110. (7) bekezdés január 1-jével hatályba lépett módosítása tartalmazza. Az előterjesztés célja, hogy a környezetvédelmi szakértői tevékenység egyes speciális területeire vonatkozó, eltérő időpontokban és céllal megalkotott szabályokat egységesítse és a kor követelményeihez igazítsa. Az előterjesztés ennek megfelelően a környezetvédelmi szakértőkre, a környezeti állapotvizsgálókra, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálatot végzőkre vonatkozó szabályokat egységesíti, meghatározza a szakértői tevékenység szakmai szabályait, a tevékenység végzésére történő feljogosítás módját és a szakterületeket. Az új szabályozás hatálya kiterjed a környezethasználatok engedélyezési dokumentációinak elkészítésére, továbbá az egyéb környezetvédelmi szakértői vélemények elkészítésére. Nem terjed ki a hatálya a tervezési tevékenységre. A jogszabály egy évig marad hatályban figyelemmel arra, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 110. a (7) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás megfelelő alap ugyan a jogszabály megalkotására, azonban szükséges annak pontosítása. II. A kormányprogramhoz való viszony A kormányprogram (Új Magyarország ) célul tűzi a biztonságos és egészséges környezet kialakítását, a fenntartható fejlődés megvalósítását. Ez nem lehetséges a környezetvédelemben dolgozók szakmai és minőségi színvonalának emelése nélkül, melyet segít az egységes átlátható szabályozás, egyes környezetvédelmi szakértői tevékenységek jogosultsághoz kötése, a képzettségi követelmények előírása és a kamarai szakmai kontroll. III. Előzmények Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló évi LXXXII. törvény 6. a a környezet és természetvédelem egyes szakterületein szakértői működés engedélyezéséről szóló 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés hatályban tartását, január 1 től nem teszi lehetővé. A törvény módosítása nélkül a jelzett rendelkezést hatályban tartani nem lehet, ugyanakkor a rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén január 1. után szabályozatlan maradna e terület.

3 3 A szakmapolitikai egyeztetést követően az IRM és a MeH szakértőivel lefolytatott egyeztetések alapján, az a döntés született, hogy a tervezet január 1-éig marad hatályban, addig a felhatalmazó rendelkezés pontosítása megtörténik, és egy korszerű, minden szakmai és jogi igényeket kielégítő jogszabály megalkotására kerül majd sor. A környezetvédelem szabályozási rendszere az elmúlt években átalakult. A korábbi követő jellegű szabályzáshoz képest előtérbe került a megelőzés követelménye. Ennek érvényesítését szolgálja a jelentős környezeti hatással járó környezethasználatok tekintetében az engedélyezési rendszer kialakítása. A környezetvédelmi hatósági engedélyezés megalapozásához szakmai dokumentációkat kell készíteni, amelyek jellegükből eredően környezetvédelmi szakértői tevékenységet követelnek (környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi felülvizsgálat, környezeti állapotvizsgálat stb.). IV. Várható szakmai hatások A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény január 1-jei hatállyal történt módosítása megalapozta a környezetvédelmi szakértői szakmagyakorlással kapcsolatos feladatok egységes szemléletű szabályozását. V. Várható gazdasági hatások A tervezetnek közvetlen költségvetési kihatása nem várható. VI. Várható társadalmi hatások A környezetvédelmi tevékenység, a környezetvédelmi hatósági eljárások szakmai színvonalának várható emelkedése hozzájárul a környezetbiztonság, a közegészségügy kötelményeinek teljesítéséhez. VII. Kapcsolódások az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott, vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz Az előterjesztés összhangban van a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK számú irányelvével. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció * Kormányülést követő szóvivői tájékoztató * Tárcaközlemény *

4 4 Tárca által szervezett sajtótájékoztató * További szakmai programok szervezése * Részletezve: További lakossági tájékoztatás: Részletezve (célcsoport-bontásban): - környezetvédelmi szakértők, felülvizsgálatra jogosultak, állapotvizsgáló szakértők A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: X. Megjegyzés Az előterjesztés nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá.

5 5 H a t á r o z a t i j a v a s l a t A Kormány megtárgyalta és elfogadta a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletről készített előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében bemutatott kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

6 6 MELLÉKLET A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) a (7) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed: a környezethasználattal, a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos megbízás alapján végzett környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi (együttesen: környezetvédelmi) szakértői tevékenységre, gyakorlásának engedélyezésére, valamint a szakértők nyilvántartására. (2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a) az építésügyi műszaki szakértői tevékenységre, b) az építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez esetenként kapcsolódó tevékenységekre. (3) E rendelet alkalmazásában: 1. eljáró hatóság a) 2. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, illetve részterületei vonatkozásában a Magyar Mérnöki Kamara területi kamarái, b) 2. melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) 2. környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység (a továbbiakban: környezetvédelmi szakértői tevékenység): a környezeti elemek védelmével, a természeti erőforrások gazdálkodásával kapcsolatos műszaki, természettudományi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, illetve az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység, továbbá engedélyezési, hatásvizsgálati és egyéb dokumentációk összeállítása 3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben

7 7 meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja. 4. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. 2.. (1) Környezetvédelmi szakértői tevékenységet az folytathat, aki a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével : a) szakirányú végzettséggel rendelkezik, b) a 5. -ban meghatározott szakmai gyakorlatot igazol, c) jogosultsági vizsgát tett, d) büntetlen előéletű, e) környezetvédelmi szakértő esetén mérnöki kamarai tagság, f) a magyar állampolgár, g) az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki Magyarországon gazdasági céllal letelepedni szándékozik, h) a letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgár ha az eljáró hatóság a szakértői tevékenység végzését engedélyezte és ennek alapján a szakértőt a szakértői névjegyzékbe bejegyezte. (2) A Magyarországon gazdasági céllal letelepedni nem szándékozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy szakértői tevékenységet akkor folytathat, ha az eljáró hatóság a szakértői tevékenység végzését engedélyezte és ennek alapján a szakértőt a szakértői névjegyzékbe bejegyezte. Ez esetben szakértői tevékenység legfeljebb 1 évig végezhető. (3) Az (1) bekezdésben nem említett harmadik ország állampolgára számára viszonosság alapján állapítható meg szakértői jogosultság. (4) A szakértő csak olyan szakértői szakterületen végezhet tevékenységet, amelyre szakértői jogosultsággal rendelkezik.

8 8 A KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG 3. (1) A szakértői vizsgálatnak - a megbízás keretein belül - az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. (2) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését. (3) Amennyiben a megbízott szakértő valamely részletkérdés megítéléséhez nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, úgy külön szakértőt vonhat be. A végleges szakvéleményen fel kell tüntetni a szakvélemény egészéért felelős szakértő nevét és az egyes munkarészek készítőinek nevét a munkarész megjelölésével. A KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI Szakirányú végzettség 4. (1) A szakértői tevékenység folytatásának engedélyezéséhez, illetve a névjegyzékbe vételhez külön jogszabályban meghatározott kreditértékű - oklevéllel igazolt - szakirányú felsőfokú végzettség szükséges. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak megállapításához az 1. mellékletben feltüntetett szakirányú a) a legalább 5 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú, b) a legalább 4 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű, valamint c) a legalább 3 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű oklevéllel - esetenként az oklevél mellékletével, illetve leckekönyvvel - tanúsított végzettség szükséges. (3) Ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve annak a (2) bekezdés szerinti szintje nem állapítható meg, akkor az eljáró hatóság a végzettség szerint illetékes felsőoktatási intézményt keresi meg véleményt nyilvánítani. A szakmai gyakorlat 5. (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően a (2) bekezdésben felsorolt szakterületen a (3) bekezdésben meghatározott időtartam ismerhető el. (2) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető szakterületek: a) felsőoktatási intézményben szaktárgy-oktatói,

9 9 b) környezetvédelmi tervezői, c) környezetvédelmi megbízotti, d) környezetvédelmi igazgatási, e) a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, f) környezetvédelmi tanácsadási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői tevékenység. (3) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető időtartam: a) a 4. (2) bekezdés a) pontja szerinti végzettség esetén 8 év, b) a 4. (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti végzettség esetén 10 év. A jogosultsági vizsga 6. A szakértői jogosultság megállapításához jogosultsági vizsgát kell tenni, kivéve: a) 2. (3) bekezdése, illetve b) a kérelmező betöltötte 55. életévét és a kérelmezett szakterületen a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. 7. (1) A jogosultsági vizsga a szakterülethez kapcsolódó jogi és szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása. (2) Jogosultsági vizsgát a Jogosultsági Vizsgabizottság előtt kell tenni (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság elnökből és tagokból áll. A Bizottság elnöke a környezetvédelemért felelős miniszter által megbízott egy személy, tagjai az eljáró hatóság által megbízott 2 személy és az eljáró hatóság által felkért, az 1. mellékletben meghatározott szakirányú végzettségek szerinti illetékes felsőoktatási intézmény egy-egy képviselője. (3) Bizottságot az eljáró hatóságok külön-külön hoznak létre és működtetnek. A Bizottságok működési rendjüket maguk határozzák meg. (4) A jogosultsági vizsgakövetelmény-rendszert, a vizsga lebonyolításának szabályait, a jogosultsági vizsgabizottság létrehozásának szabályait az eljáró hatóságok vizsgaszabályzatban határozzák meg. (5) A Vizsgakövetelmény-rendszert a miniszter a Környezetvédelmi Értesítőben közzéteszi. (6) A jogosultsági vizsga díja Ft. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A pótvizsga díja a jogosultsági vizsgadíjjal azonos. (7) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező eljáró hatóság részére. A jogosultsági vizsga díjáról az eljáró hatóság elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgáztatással összefüggő feladatokra használható fel.

10 10 A környezetvédelmi szakértői jogosultság megállapítása iránti kérelem és mellékletei 8. (1) A szakértői tevékenység folytatásának engedélyezéséről és a névjegyzékbe vételről a) az 1. (2) bekezdésnek I. a) pontja alá eső szakértők esetében az MMK b) az 1. (2) bekezdésnek I. b) pontja alá eső szakértők esetében az OKTVF dönt. (2) A szakértői névjegyzékbe vételt - az 1. (2) bekezdésének I. pontjában meghatározottak szerint eljáró hatóságnál kell - írásban kérelmezni az e célra rendszeresített formanyomtatványon. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező személyazonosító adatait ( név, leánykori név, lakcím), b) anyja nevét, c) születési helyét-, idejét d) értesítési címét e) aláírását f) a kérelmezett környezetvédelmi szakértői szakterület -arra irányuló kérelem esetén -, a részterület megnevezését. (4) A kérelemhez mellékelni kell: a) a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát, b) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, c) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy az átutalásról szóló bizonylatot, d) a szakmai gyakorlat igazolását; e) a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentesség igazolását. f) részletes szakmai tevékenységét bemutató önéletrajzát. (5) Ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve annak a 4. (2) bekezdés szerinti szintje nem állapítható meg, az eljáró hatóság kérheti a leckekönyv bemutatását is. (6) A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a benyújtott egyszerű másolat, amelyre az eljáró hatóság rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét. A kérelem elbírálása és a határozat tartalma 9. (1) A kérelem elbírálása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint kell eljárni. (2) A kérelemnek helyt adó határozatban ( szakértői engedély) fel kell tüntetni: a) a képesítést igazoló okiratok megnevezését és azok számát

11 11 b) a szakértői szakterületek, illetve részterületek megnevezését (teljes körű, korlátozott), szám és betűjelét c) a névjegyzékbe való bejegyzés sorszámát; d) a jogosultság érvényességi idejét. A névjegyzék vezetése 10. (1) Az eljáró hatóságok azokról a személyekről, akiket a névjegyzékbe vettek külön-külön névjegyzéket, illetve a 2. (2) bekezdésében foglalt személyről elkülönített névjegyzéket ( a továbbiakban: névjegyzék) vezetnek. (2) Az eljáró hatóságok a névjegyzékbe felvett személyekről évenként országos, nyilvános, szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott névjegyzéket jelentetnek meg, amelyben a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek és más jogi személyek is feltüntethetők. (3) Az eljáró hatóság a névjegyzékben a szakértők nevén, szakképzettségén, értesítési címén és nyilvántartási számán kívül - az érintett személy beleegyezésével - egyéb adatot is közzé tehetnek. (4) A szakértő az adataiban bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles bejelenteni az eljáró hatóságnál. (5) Igazságügyi szakértői tevékenységet is végző szakértő törléséről az eljáró hatóság az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetését végző szervet értesíti. 11. (1) A névjegyzékbe történő bejegyzés 5 évig érvényes. (2) A névjegyzéki bejegyzés kérelemre megújítható. Abban az esetben, ha a megújítás az érvényességi idő lejártát követő 5 éven belül történik, a megújítás alkalmával jogosultsági vizsgát nem kell tenni. (3) A megújítási kérelemhez mellékelni kell: a) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt; b) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy az átutalásról szó bizonylatot; A névjegyzékből való törlés és kizárás 13. (1) Törölni kell a névjegyzékből azt a személyt, a) aki a törlést maga kérte; b) aki elhalálozott; c) akit kizártak, d) akinek az engedélye érvényességi ideje lejárt és a megújítását nem kérte, e) a 2. (2) bekezdésben meghatározott személyt, 1 év letelte után. (2) Ki kell zárni a névjegyzékből azt a személyt, akivel kapcsolatban a névjegyzéki bejegyzést követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé.

12 12 (3) Nem vehető fel a névjegyzékbe az a szakértő, aki a (2) bekezdés alapján töröltek, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül, (4) A névjegyzékből való törlést követően az e jogszabályban meghatározott adatokat az eljáró hatóság 10 évig őrzi meg. Gazdálkodó szervezetek nyilvántartása 14. (1) A jogi személyiséggel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet ( a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) akkor folytathat szakértői tevékenységet, ha van olyan tagja vagy alkalmazottja, aki rendelkezik az adott szakterületen szakértői engedéllyel. (2) Az eljáró hatóság a gazdálkodó szervezeteket kérelmükre az (1) bekezdés szerinti tevékenység esetén nyilvántartja. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzék számát, b) a szakértő nevét a szakértői szakterület megnevezésével és a névjegyzékbe való bejegyzésének sorszámát. (3) A (2) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételhez, a (1) bekezdésben foglaltakat a szükséges dokumentumokkal igazolnia kell, igazolni kell továbbá a 10. (2) bekezdésében meghatározott díj befizetését. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre vonatkozó különös szakmai és eljárási szabályok 15. (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy a 2. (2) bekezdésében meghatározottak kivételével a névjegyzékbe vétel iránti kérelmét, a szakképzettségének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az eljáró hatósághoz. (2) A névjegyzékbe vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 8. (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a küldő vagy a származási országban a szakértői tevékenység engedélyezésére jogosult szakmai szervezet megnevezését és címét. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozatot b) a névjegyzékbe való bejegyzéshez külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy az átutalásról szó bizonylatot, c) szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél másolatát, d) hiteles magyar nyelvű fordításban: da) a 8. (4) bekezdésének d) pontjában foglaltakat, továbbá a 8. (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott okirattal egyenértékű, a származási ország illetékes szerve által kiállított okiratot, db) a küldő vagy származási ország illetékes szerve által kiállított - az EGT-állambeli jogosultságra vonatkozó igazolást a szakértői szakterület megnevezéséről és időtartamáról,

13 13 e) a kérelmezett szakértői szakterület magyar nyelvű megnevezését, illetve részletes magyar nyelvű szakmai önéletrajzot a referencia munkák felsorolásával. f) a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességének igazolását, a 2. (2) bekezdésében meghatározottak kivételével. (4) A 2. (2) bekezdésében meghatározott személy a (2) bekezdésben foglalt kérelemben nyilatkoznia kell a szakértői tevékenység időtartamáról. (5) Az eljáró hatóság a megküldött iratok alapján dönt a névjegyzékbe vételről. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. (1) Ez a rendelet január 1-én lép hatályba, és január 1-én hatályát veszti. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (3) A kiadott és érvényes szakértői, környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedélyek a bennük megjelölt lejárat idejéig, de maximum 5 évig érvényesek, kivéve a rendelet hatálybalépésétől számított fél éven belül lejáró engedélyeket, melyek érvényessége a hatályba lépést követő 6 hónappal meghosszabbodik. 17. (1) A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 1. ának helyébe a következő rendelkezés lép: 1. Környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) végezhet a) az a természetes személy, akit a külön jogszabály szerinti Környezetvédelmi, illetve természetvédelmi és tájvédelmi szakértők névjegyzékébe felvettek, illetve b) az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagját vagy alkalmazottját a külön jogszabály szerinti Környezetvédelmi, illetve természetvédelmi és tájvédelmi szakértők névjegyzékébe felvettek és a szakértő a környezetvédelmi felülvizsgálatban részt vesz. 18. (1) A környezeti állapotvizsgáló szakértői tevékenységről szóló 15/1997. (V. 28.) KTM ( a továbbiakban: R.) rendelet 1. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1. Az R.-ben meghatározott környezeti állapotvizsgáló szakértői tevékenységet végezhet a) az a természetes személy, akit a külön jogszabály szerinti Környezetvédelmi, illetve természetvédelmi és tájvédelmi szakértők névjegyzékébe felvettek, illetve b) az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagját vagy alkalmazottját a külön jogszabály szerinti Környezetvédelmi, illetve természetvédelmi és tájvédelmi szakértők névjegyzékébe felvettek és a szakértő a környezeti állapotvizsgálatban részt vesz. (2) Az R. 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

14 14 3. A környezeti állapotvizsgáló szakértői tevékenység végzésére az FR 5. -ának előírásai értelemszerűen vonatkoznak. 19. A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. -ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [A rendelet szabályai nem érintik:] e) a környezetvédelemi, illetve természetvédelemi és tájvédelemi szakértők tevékenységét. 20. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. mellékletének I. táblázata az alábbi 48. sorszámmal egészül ki: 48. A környezetvédelmi szakértői névjegyzékbe vételi eljárás, és a szakértői névjegyzékbe vétel megújítási eljárása (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 8. pontja, b) a környezetvédelem egyes szakterületein a szakértői működés engedélyezéséről szóló 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés, c) a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet ai, 6. a, 8. ának (3) bekezdése, továbbá 1. számú melléklete, valamint az azt módosító az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat és hatásköröket megállapító miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet 3. a.

15 15 1. melléklet a /2007. (..) Korm. rendelethez A környezetvédelmi szakértői jogosultsághoz szükséges szakirányú végzettség I. A 2. melléklet 1. pont szerinti szakterületen, illetve részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező a következő szakképesítések egyikével, vagy a 4. (3) bekezdés szerinti szakvélemény alapján annak megfelelő végzettséggel rendelkezik: a) okleveles környezetmérnök vagy b) környezetmérnök vagy c) okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök vagy d) okleveles agrármérnök vagy e) okleveles biológus vagy f) okleveles építőmérnök g) okleveles fizikus vagy h) okleveles geológus vagy i) okleveles gépészmérnök vagy j) okleveles meteorológus vagy k) okleveles településmérnök l) okleveles vegyészmérnök vagy m) okleveles vegyész n) okleveles biomérnök o) okleveles hidrogeológus p) okleveles környezettan tanár q) okleveles bányamérnök r) okleveles erdőmérnök s) faipari mérnök t) villamosmérnök v) környezetvédelmi szakmérnök II.

16 16 A 2. melléklet 2. pont szerinti szakterületen, illetve részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező a következő szakképesítések egyikével, vagy a 4. (3) bekezdés szerinti szakvélemény alapján annak megfelelő végzettséggel rendelkezik: a) okleveles agrármérnök vagy b) okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök vagy c) állatorvos dr. d) okleveles bánya- és geotechnikai mérnök vagy e) okleveles biológus vagy f) okleveles biológia szakos tanár vagy g) okleveles építészmérnök vagy h) okleveles erdőmérnök vagy i) okleveles fizikus vagy j) okleveles földmérő és térinformatikai mérnök vagy k) földmérő mérnök vagy földmérő mérnöki szakon végzett okleveles építőmérnök vagy m) okleveles geográfus vagy n) okleveles geofizikus vagy o) okleveles geológus vagy p) okleveles kertészmérnök vagy q) kertészmérnök vagy r) környezetvédelmi ökológus vagy s) növényvédelmi szakmérnök t) okleveles meteorológus vagy u) okleveles tájépítész mérnök vagy v) okleveles térképész vagy w) természetvédelmi mérnök vagy x) vadgazda mérnök vagy y) vadgazdálkodó z) okleveles vidékfejlesztési agrármérnök vagy za) vidékfejlesztési agrármérnök zb) okleveles alkalmazott zoológus vagy szakzoológus zc) okleveles hidrogeológus III. A 2. melléklet 3. pont szerinti szakterületen, illetve részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező a következő szakképesítések egyikével, vagy a 4. (3) bekezdés szerinti szakvélemény alapján annak megfelelő végzettséggel rendelkezik: a) okleveles agrármérnök vagy b) okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök vagy c) okleveles biológus vagy d) okleveles erdőmérnök vagy e) okleveles építészmérnök vagy f) okleveles kertészmérnök vagy

17 17 g) kertészmérnök vagy h) környezetvédelmi ökológus vagy i) okleveles tájépítész mérnök vagy j) természetvédelmi mérnök vagy k) vidékfejlesztési szakmérnök vagy l) okleveles vidékfejlesztési agrármérnök vagy m) vidékfejlesztési agrármérnök

18 MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2. melléklet a /2007. (..) Korm. rendelethez A környezetvédelmi szakértői szakterületek 1. Környezetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZKV): 1.1. hulladékgazdálkodás 1.2. levegőtisztaság-védelem 1.3. víz- és talajvédelem 1.4. zaj- és rezgésvédelem 2. Természetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZTV): 2.1. élővilágvédelem, 2.2. földtani és felszínalaktani értékek védelme 3. Tájvédelem szakterület (betűjele: SZTjV)

19 19 Előterjesztés A környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi (a továbbiakban: környezetvédelmi) szakértői tevékenység szakmai szabályairól szóló kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazást a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 110. (7) bekezdés január 1-jével hatályba lépett módosítása tartalmazza. Az előterjesztés célja, hogy a környezetvédelmi szakértői tevékenység egyes speciális területeire vonatkozó, eltérő időpontokban és céllal megalkotott szabályokat egységesítse és a kor követelményeihez igazítsa. Az előterjesztés ennek megfelelően a környezetvédelmi szakértőkre, a környezeti állapotvizsgálókra, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálatot végzőkre vonatkozó szabályokat egységesíti, meghatározza a szakértői tevékenység szakmai szabályait, a tevékenység végzésére történő feljogosítás módját és a szakterületeket. Az új szabályozás hatálya kiterjed a környezethasználatok engedélyezési dokumentációinak elkészítésére, továbbá az egyéb környezetvédelmi szakértői vélemények elkészítésére. Nem terjed ki a hatálya a tervezési tevékenységre. A környezetvédelmi szakértői szakterületek meghatározásánál a tervezet a gyakorlati igényekkel összhangban a fő területeket (környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem) veszi figyelembe, ugyanakkor az igazságügyi szakértői szakterületeknek (részterületeknek) megfelelően lehetőség van egyes részterületeken kiemelkedő gyakorlat elismerésére is. A szakértő több szakterületre is szerezhet képesítésétől és gyakorlatától függően jogosultságot. A szakértői dokumentációt több szakértő is készítheti, azonban ebben az esetben az egyes munkarészek készítői mellett meg kell jelölni a felelős szakértő személyét is. A környezetvédelmi szakértői tevékenység hagyományos szabad foglalkozás, amely olyan speciális bizalmi viszonyt testesít meg, amely közvetlen kihatással van a közegészségügyre, közbiztonságra, az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságára. Ezért szükséges a környezetvédelmi szakértői tevékenység kamarai kontroll mellett történő végzése, ennek keretében a szakmai feltételek meglétének kamarai önigazgatás keretében történő ellenőrzése, a továbbképzés megszervezése és az etikai kérdések kamarai önigazgatási keretek közötti rendezése. Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló évi LXXXII. törvény 6. a a környezet és természetvédelem egyes szakterületein szakértői működés engedélyezéséről szóló 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés hatályban tartását, január 1 től nem teszi lehetővé. A törvény módosítása nélkül a jelzett rendelkezést hatályban

20 20 tartani nem lehet, ugyanakkor a rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén január 1. után szabályozatlan maradna e terület. A szakmapolitikai egyeztetést követően az IRM és a MeH szakértőivel lefolytatott egyeztetések alapján, az a döntés született, hogy a tervezet január 1-éig marad hatályban, ugyanis a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a (7) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás megfelelő alap a jogszabály megalkotására, azonban szükséges annak pontosítása. Fentiekre tekintettel kérem az előterjesztés elfogadását. Budapest, november.. Dr. Fodor Gábor