ELŐTERJESZTÉS. (közigazgatási egyeztetés)

Átírás

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/1304/2009. Az évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült november 16-án ELŐTERJESZTÉS (közigazgatási egyeztetés) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletről Budapest, november

2 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért 2 az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai szakmapolitikai értekezlet időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja munkaterv szerint ténylegesen

3 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért 3 az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény egyetért nem ért egyet MeH IRM PM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt EÜM FVM NFGM HM KHEM KÜM OKM ÖM SZMM Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Magyar Hidrológiai Társaság egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

4 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért 4 az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Magyar Építész Kamara Magyar Mérnöki Kamara Magyar Rektori Konferencia Magyar Víziközmű Szövetség

5 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért 5 az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Elsősorban a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó szabályozás beemelése a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértőkről szóló jogszabályba, biztosítva ezzel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, mint szaktárca egységességét az ágazatába tartozó szakértők tekintetében. Továbbá a vízgazdálkodási szakértői szakterülethez és részterületeihez kapcsolódóan a megfelelő szakmai végzettségi lista kidolgozása figyelembe véve a Bolognai oktatási rendszert. Másodsorban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértőkre vonatkozó további részletszabályok kidolgozása és a szabályozás pontosítása. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ket. KR.) január 1-jétől hatályon kívülre helyezi a közlekedési, hírközlési és vízgazdálkodási szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendeletet (továbbiakban: KHVM rendelet). A KHVM rendelet az I. számú mellékletének III. pontjában tartalmazza azokat a vízgazdálkodási szakértői szakterület részterületeit, amelyeken a vízgazdálkodási szakértő eljárhat. A hatályon kívül helyezés következtében a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR.) keretében kell rendelkezni a vízgazdálkodási szakértőkről. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat meglévő közfeladat hatékonyabb ellátására irányul, amely a vízgazdálkodási szakértők szakterületére és annak részterületeire kidolgozott szakmai végzettségi listával a vízgazdálkodási szakértők színvonalas, megbízható és az elvárásoknak megfelelő szakmai színvonalon történő feladatvégzését kívánja biztosítani. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1.jogalkotás A KHVM rendeletnek a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó joganyaga a KR.-be került beépítésre. Maga a KR. is hatályon kívül helyezésre kerül január 1-jétől, és helyette új kormányrendelet kerül megalkotásra (továbbiakban: tervezet), mivel jogtechnikai szempontból így lehet a minisztérium feladatkörébe tartozó szakértőkre vonatkozó egységes jogszabályt megalkotni. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) a vízgazdálkodási szakértők tekintetében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértőkre tartalmaz kormányrendeleti szintű felhatalmazó rendelkezést. Mind a Vgtv. mind a Kvt. a belső piaci

6 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért 6 az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz a szakértőkre vonatkozóan. A KR. I. számú melléklete rendelkezik az adott szakterületekről (környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi) és részterületeiről, amelyet ki kell egészíteni a KHVM rendeletben szabályozott vízgazdálkodási szakterületekkel. Ehhez szükséges kidolgozni a vízgazdálkodási szakértői szakterület részterületeire vonatkozó szakképesítési előírásokat. Ennek érdekében a szakmai tervezet előkészítésébe bevonásra kerültek az oktatási központok, (Budapesti Műszaki Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Eötvös József Főiskola Baja, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem), a szakmai kamarák (Magyar Mérnök Kamara, Magyar Építész Kamara), a társadalmi szervezetek részéről pedig a Magyar Hidrológiai Társaság. A vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó oklevéllista összeállításánál az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletet és a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletet vettük figyelembe. A tervezet a következő jogszabályokhoz kapcsolódik: - a közlekedési, hírközlési és vízgazdálkodási szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendeletethez, - a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez, - a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvényhez, - a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényhez, - a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvényhez, - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelethez. 2.2.egyéb intézkedés Nem igényel további intézkedést. 2.3.alternatívák Mivel a Ket. KR. hatályon kívül helyezi a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó jogszabályt január 1-jétől, ezért annak pótlása szükségszerű. Az új jogszabály megalkotásának alternatívájaként merült fel a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó önálló kormányrendelet megalkotása. Ez azonban indokolatlanul kettébontotta volna a minisztérium felelősségi körébe tartozó szakértőkre vonatkozó szabályozást, ezért ezt a lehetőséget kizártuk. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a kormányprogramhoz. 4. Előzmények, kapcsolódások

7 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért 7 az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet hatályon kívülre helyezi január 1-jétől többek között a vízgazdálkodási szakértőkre vonatkozó KHVM rendeletet. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai a) a tervezettel átültetett, illetve végrehajtott uniós jogi aktusok felsorolása (cím, átültetési/végrehajtási határidő): A tervezet nem ültet át uniós jogi aktust. b) egyéb kapcsolódó, releváns uniós jogi aktusoknak, ill. az alapszerződések érintett rendelkezéseinek felsorolása: - A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdés, 9. cikk, 11. cikk, 13. cikk és 17. cikk 6. pontja, - a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikkei. c) ha kötelezettségszegési eljárással érintett a tervezet, az ügy száma, rövid leírása: Nem érintett a tervezet kötelezettségszegési eljárással. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nincsen ilyen kötelezettség. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk - 7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidőn belül észrevételt tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek.

8 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért 8 az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Igen / nem? nem Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog: Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? Részletes kommunikációs terv:

9 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért 9 az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek rendelkezésre állnak, annak elfogadása a KvVM részéről többlet költségvetési igényt nem keletkeztet. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások A tervezetnek közvetlenül nincsenek társadalmi kihatásai. A tárca felelősségi körébe tartozó szakértőkre vonatkozó egységes, átlátható és világos jogi szabályozás, illetve a névjegyzék közzétételére vonatkozó rendelkezés megteremti mind a szakértők, mind a megbízók részére a felhasználóbarát jogalkalmazás lehetőségét. 2. Másodlagos hatások A tervezetnek nincsen másodlagos hatása. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei b) A háztartások pénzügyi terhei c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Mivel a tervezet nem tartalmaz szabályozást az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozóan, ezért jelen előterjesztésnek nincsen költség kihatása. A jogszabály, amely rendezi a szakértők tekintetében az igazgatási szolgáltatási díj kérdését, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A tervezet nem érinti az adminisztratív terheket, tekintettel arra, hogy semmilyen új jogintézmény, nyilvántartás, bejegyzés nem kerül bevezetésre, mivel technikai jogalkotási feladatról van szó, tartalmi változás az eddigi szabályozáshoz képest nem jelentős.

10 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 10 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. IV. Költségvetési hatások Mivel a tervezet nem tartalmaz szabályozást az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozóan, ezért jelen előterjesztésnek nincsen költség kihatása. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek közvetlen egészségügyi hatásai nincsenek. VI. Környezeti hatások Az előterjesztésnek közvetlen környezeti hatásai nincsenek.

11 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 11 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

12 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 12 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Melléklet a KvVM/KJKF/ /2009. számú munkaanyaghoz A Kormány /2009. ( ) Korm. rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről A Kormány a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. -a (7) bekezdésének p) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a (7) bekezdésének 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E rendelet hatálya a környezethasználattal, a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatával és a vízilétesítményekkel kapcsolatos - megbízás alapján végzett - környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában: a) eljáró hatóság: aa) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, valamint részterületei, illetve az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület és részterületei vonatkozásában a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: területi kamara), ab) az 1. melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízgazdálkodási Főfelügyelőség (a továbbiakban: főfelügyelőség); b) szakértői tevékenység: a környezeti elemek védelmével, a természeti erőforrások gazdálkodásával kapcsolatos műszaki, természettudományi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek értékelése, az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység végzése, a vizek hasznosításával, a vízkészletekkel történő gazdálkodással, kártételeik elhárításával, és a vízilétesítmények létesítésével, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos dokumentáció összeállítása, szakvélemény készítése ideértve a műszaki infrastruktúra hálózatokat és rendszereket is, kivéve a vízgazdálkodási tervezői tevékenységet, továbbá környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi dokumentációk összeállítása; c) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. 2. (1) Szakértői tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e rendeletben, a vízgazdálkodásról szóló törvényben, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott feltételeknek. (2) Valamely az EGT-államokon kívüli ország állampolgára számára viszonosság alapján állapítható meg szakértői jogosultság.

13 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 13 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 3. A Kormány az e rendelet szerinti szakértői tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, illetve részterületei, illetve az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület illetve részterületei vonatkozásában a területi kamarát, b) az 1. melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában a főfelügyelőséget jelöli ki. 4. (1) A szakértő csak olyan, az 1. mellékletben meghatározott szakértői szakterületen, illetve részterületen végezhet tevékenységet, amelyre szakértői jogosultsággal (a továbbiakban: engedéllyel) rendelkezik. (2) Az 1. melléklet 1., 2., 3., illetve 4. pontjában meghatározott szakértői szakterület egészére engedélyezhető annak a szakértői tevékenysége, aki az adott szakterülethez tartozó valamennyi részterületre vonatkozóan eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek. (3) Engedély több szakterületre is adható, amennyiben a kérelemben megjelölt szakterületekre vonatkozóan az adott szakterület tekintetében a kérelmező eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek. A feltételek fennállását a megjelölt szakterületekre külön-külön kell vizsgálni. (4) A jogi személyiséggel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) szakértői tevékenységet akkor folytathat, ha tagja vagy alkalmazottja az adott szakterületre engedéllyel rendelkezik. (5) A szakértő által végzett szakértői vizsgálatnak - a megbízás keretein belül - az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. (6) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedély számát és a szakértői szakterület megnevezését. (7) Amennyiben a megbízott szakértő valamely részletkérdés megítéléséhez nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, úgy a szakértői vizsgálatba a megbízó tájékoztatásával egyidejűleg a szakkérdés megítélése szempontjából jogosultsággal rendelkező szakértőt von be. A végleges szakértői véleményen fel kell tüntetni - a (6) bekezdésben meghatározott adatok megnevezésével - a szakértői vizsgálat egészéért felelős szakértőt és a munkarészt elkészítő szakértőt a munkarész megjelölésével. A SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI Szakirányú végzettség és szakmai gyakorlat 5. (1) A szakértői tevékenység folytatásához a 2. mellékletben meghatározott felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon, vagy alap-, illetve mesterképzési szakon, továbbá szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél szükséges. (2) Ha az 1. mellékletben megjelölt vízgazdálkodási szakértői szakterületekre külön szakirányú képesítés is szerezhető, azon a területen szakértő csak az lehet, aki rendelkezik az adott szakirányú képesítéssel. 6. (1) A szakértői tevékenység folytatásához az oklevél megszerzését követően a (3) bekezdésben felsorolt szakterületen legalább a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat szükséges. (2) Szakmai gyakorlati időn a szakképzettség megszerzése után, a kérelemben megjelölt szakterületen eltöltött gyakorlati időt kell érteni. (3) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető területek: a) felsőoktatási intézményben szaktárgy-oktatói,

14 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 14 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. b) környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tervezői, c) környezetvédelmi, természetvédelmi, megbízotti, d) környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi igazgatási, e) a környezetvédelemmel, természetvédelemmel, tájvédelemmel, vízgazdálkodással vízépítéssel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, oktatási f) környezetvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tanácsadási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben végzett tanácsadói, vezető tisztségviselői, g) vízépítési műszaki ellenőri, h) vízépítési felelős műszaki vezetői, i) vízépítési beruházás-lebonyolítói, j) szakterületi üzemeltetői illetve vagyonkezelői k) egyéb a szakterületnek, illetve részterületnek megfelelő területen végzett tevékenység. (4) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető időtartam: a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év, b) főiskolai szintű képzésben vagy alapképzésben szerzett oklevél esetén 8 év. (5) A vízgazdálkodási szakértői szakterületen szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető időtartam: a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 6 év, b) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén 10 év, c) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább két éves posztgraduális végzettség esetén 5 év, d) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább két éves posztgraduális végzettség esetén 6 év. A szakértői tevékenység engedélyezése, szakértői nyilvántartás 7. (1) A szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet az eljáró hatóságnál írásban az e célra rendszeresített nyomtatványon kell kérni. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél, illetve a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozat másolatát, b) a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy az átutalásról szóló bizonylatot, c) a kérelmezett szakterületre, illetve részterületre vonatkozó szakmai gyakorlat igazolását, d) a részletes szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzot, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk megjelenésének helyét és időpontját, e) munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy szolgálati jogviszonyban álló kérelmező munkáltatójának a kérelemmel, valamint a kérelmező szakmai működésével kapcsolatos véleményét. (3) Ha a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve a végzettség 4. -ban meghatározott szintje nem állapítható meg, az eljáró hatóság megkeresheti a Magyar Rektori Konferenciát, hogy az a szakiránnyal, illetve a végzettséggel kapcsolatos álláspontjáról adjon tájékoztatást. 8. (1) Az engedély tartalmazza a szakértői szakterületet és az ahhoz tartozó részterületet, amelyre a szakértői jogosultság kiterjed. 9. (1) Az eljáró hatóság által a hatáskörébe tartozó szakterületen engedéllyel rendelkező szakértőkről vezetett, szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott nyilvántartás a vízgazdálkodásról szóló törvényben és a környezet védelmének általános szabályairól szóló

15 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 15 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a szakértő nyilvántartási számát és az engedély számát. (2) Gazdálkodó szervezet esetében a nyilvántartás tartalmazza: a) a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, b) az engedéllyel rendelkező tag, vagy alkalmazott nevét a szakértői szakterület, illetve részterület megnevezésével. 10. (1) Az eljáró hatóság visszavonja annak a személynek az engedélyét a) aki azt maga kérte, b) aki elhalálozott, c) akivel kapcsolatban az engedély megadását követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői tevékenység folytatására való jogosultság engedélyezését nem tette volna lehetővé, d) akiről a szakmai tevékenység ellenőrzése során megállapításra került, hogy tevékenységét nem a hatályos jogszabályoknak, műszaki követelményeknek megfelelően végzi. (2) Az e rendelet szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható. 11. A szakértői nyilvántartást az eljáró hatóság a honlapján megjelenteti, és az eljáró hatóság tájékoztatása alapján a környezetvédelemért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba, e rendelet a a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. (3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (4) A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet alapján kiadott névjegyzékbe vételhez kötött műszaki szakértői tevékenység vagy nem műszaki tevékenység végzésére vonatkozó szakértői engedély, és a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői engedély az általa előírt határidőig érvényes. (5) Ez a rendelet összeegyeztethető rendelkezést tartalmaz a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésével, 9. cikkével, 11. cikkével, 13. cikkével és 17. cikk 6. pontjával, valamint b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikkeivel.

16 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 16 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1. számú melléklet a /2009. (..) Korm. rendelethez Szakértői szakterületek és részterületeik 1. Környezetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZKV): 1.1. hulladékgazdálkodás 1.2. levegőtisztaság-védelem 1.3. víz- és földtani közeg védelem 1.4. zaj- és rezgésvédelem 2. Természetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZTV): 2.1. élővilágvédelem, 2.2. földtani természeti értékek és barlangok védelme 3. Vízgazdálkodási szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZVV): 3.1. hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás, nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek 3.2. ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, nem szennyvízelvezetési célú csatornázás 3.3. víztisztítás 3.4. szennyvíztisztítás 3.5. árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés 3.6. vízépítési nagyműtárgyak 3.7. hidraulikai 3.8. vízgépészet 3.9. vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárlehárítás 4. Tájvédelem szakterület (betűjele: SZTjV) 2. számú melléklet a /2009. (..) Korm. rendelethez A szakértői jogosultsághoz szükséges szakirányú végzettség I. Környezetvédelem szakterület és részterületei I/1. Az 1. melléklet 1.1. pont szerinti hulladékgazdálkodási részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

17 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 17 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnök 3. biomérnök 4. okleveles biomérnök 5. okleveles agrármérnök 6. okleveles biológus 7. okleveles fizikus 8. okleveles geológus 9. okleveles gépészmérnök 10. okleveles településmérnök 11. településmérnök 12. vegyészmérnök 13. okleveles vegyészmérnök 14. okleveles vegyész 15. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök 16. környezetvédelmi szakmérnök 17. környezetgazdálkodási szakmérnök 18. okleveles környezetkutató 19. környezetgazdálkodási agrármérnök 20. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 21. környezetvédelmi-ökológus 22. építőmérnök 23. okleveles építőmérnök 24. környezeti menedzser szakmérnök 25. környezettechnológiai szakmérnök 26. okleveles erdőmérnök 27. erdőmérnök 28. okleveles kertészmérnök 29. kohómérnök 1. földmérő és földrendező mérnök 2. mezőgazdasági gépészmérnök 3. gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök 4. mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök 5. élelmiszermérnök 6. környezetgazdálkodási agrármérnök 7. anyagmérnök 8. biomérnök 9. környezetmérnök

18 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 18 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 10. vegyészmérnök 11. építőmérnök 12. műszaki földtudományi mérnök 13. gépészmérnök 14. biztonságtechnikai mérnök 15. élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök 16. élelmiszer biotechnológus 17. mezőgazdasági biotechnológus 18. agrármérnök 19. kohómérnök 20. fizikus mérnök 21. ipari és környezetvédelmi biomérnök 22. gyógyszervegyész mérnök 23. műanyag és száltechnológiai mérnök 24. folyamatmérnök 25. településmérnök 26. bánya és geotechnikai mérnök 27. olaj és gázmérnök 28. előkészítéstechnikai mérnök 29. katasztrófavédelmi mérnök 30. mérnökinformatikus 31. biológus 32. molekuláris biológus 33. ökotoxikológus 34. fizikus 35. biofizikus 36. fizikus-informatikus 37. vegyész 38. környezettudomány szak (természettudományi képzésben) 39. anyagtudomány szak (természettudományi képzésben) 40. regionális és környezeti gazdaságtan szak (közgazdasági képzésben) 41. környezeti eljárástechnikai mérnök 42. hulladék-előkészítési mérnök 43. okleveles erdőmérnök 44. erdőmérnök 45. okleveles kertészmérnök 46. kertészmérnök 47. városgazdálkodási szakmérnök 48. okleveles előkészítéstechnikai mérnök 49. okleveles kohómérnök I/2. Az 1. melléklet 1.2. pont szerinti levegőtisztaság-védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

19 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 19 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1. környezetvédelmi szakmérnök 2. környezetmérnök 3. okleveles környezetmérnök 4. biomérnök 5. okleveles biomérnök 6. okleveles biológus 7. okleveles meteorológus 8. vegyészmérnök 9. okleveles vegyészmérnök 10. okleveles vegyész 11. környezetgazdálkodási szakmérnök 12. környezettan szakos tanár 13. környezetvédelmi szakos tanár 14. okleveles erdőmérnök 15. településmérnök 16. okleveles gépészmérnök 17. kohómérnök 18. gépészmérnök 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnök 3. biomérnök 4. okleveles biomérnök 5. okleveles ipari és környezetvédelmi biomérnök 6. vegyészmérnök 7. okleveles vegyés zmérnök 8. okleveles meteorológus 9. okleveles vegyész 10. okleveles erdőmérnök 11. okleveles gépészmérnök 12. okleveles kohómérnök I/3. Az 1. melléklet 1.3. pont szerinti víz- és földtani közeg védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:

20 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, 20 ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnök 3. biomérnök 4. okleveles biomérnök 5. okleveles agrármérnök 6. okleveles biológus 7. okleveles geológus 8. vegyészmérnök 9. okleveles vegyészmérnök 10. okleveles vegyész 11. okleveles kertészmérnök 12. okleveles hidrogeológus 13. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök 14. környezetvédelmi szakmérnök 15. környezetgazdálkodási szakmérnök 16. környezetgazdálkodási agrármérnök 17. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök 18. vízépítő szakmérnök 19. építőmérnök 20. okleveles építőmérnök 21. környezettechnológiai szakmérnök 22. okleveles erdőmérnök 1. környezetmérnök 2. okleveles környezetmérnök 3. biomérnök 4. okleveles biomérnök 5. okleveles ipari és környezetvédelmi biomérnök 6. okleveles hidrogeológus mérnök 7. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök 8. vegyészmérnök 9. okleveles vegyészmérnök 10. okleveles biológus 11. okleveles geológus 12. okleveles vegyész 13. okleveles agrármérnök 14. okleveles kertészmérnök