DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Átírás

1 DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E évi 8. szám május 11. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 59/2007. (IV. 19.) Ö.h. Beszámoló Debrecen Megyei Jogú Város közbiztonságának évi helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról 60/2007. (IV. 19.) Ö.h. Az Önkormányzat évi zárszámadásáról, a pénzmaradvány megállapításáról szóló 17/2007. (IV. 24.) rendelet végrehajtásához szükséges döntések elfogadásáról 61/2007. (IV. 19.) Ö.h. Felterjesztési jog gyakorlásáról a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény intézményi térítési díj megállapítására vonatkozó rendelkezéseinek módosítása érdekében 62/2007. (IV. 19.) Ö.h. A Nagyerdei Kultúrpark Kht évi közhasznúsági jelentésének elfogadása, számviteli törvény szerint beszámolójának jóváhagyásáról 63/2007. (IV. 19.) Ö.h. A Debreceni Sportcentrum Szolgáltató Kht. alapító okiratának módosításáról

2 64/2007. (IV. 19.) Ö.h. Tájékoztató a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum évi szakmai tevékenységéről 65/2007. (IV. 19.) Ö.h. Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács évi munkájáról /2007. (IV. 19.) Ö.h. Beszámoló az 1956-os Munkacsoport tevékenységéről /2007. (IV. 19.) Ö.h. Együttműködési megállapodás kötése a Hajdú-Bihar megyei Tourinform Iroda feladatai egy részének debreceni Tourinform Iroda általi átvételéről 68/2007. (IV. 19.) Ö.h. A Debrecen Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kht. ügyvezetőjének megválasztásáról 69/2007. (IV. 19.) Ö.h. A Thaly Kálmán Utcai Óvoda magasabb vezetője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetéséről, illetve határozott időre szóló vezetői megbízásról 70/2007. (IV. 19.) Ö.h. Pályázat kiírásáról DMJV Idősek Háza magasabb vezetői beosztásának ellátására /2007. (IV. 19.) Ö.h. Bírósági ülnökök választásáról (kivonat) /2007. (IV. 19.) Ö.h. Szociális ellátásra irányuló fellebbezések elbírálásáról (kivonat) 1104

3 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 59/2007. (IV. 19.) határozata A Közgyűlés a Debreceni Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjének előterjesztésére az évi LXV. törvény 8. (1) bekezdése és az évi XXXIV. törvény 8. (4) bekezdése alapján 1./ elfogadja Debrecen Megyei Jogú Város közbiztonságának évi helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámolót. 2./ Felkéri a Debreceni Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjét, hogy Debrecen Megyei Jogú Város közbiztonságának évi helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámolóját terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: április 30. Felelős: a Debreceni Rendőrkapitányság vezetője Dr. Szekeres Antal sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 60/2007. (IV. 19.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az évi LXV. törvény 80. (1), a évi XXXVIII. törvény 82. -a, 97. (2) bekezdése, a 12/2005. (IV. 29.) Kr. rendelet 6. -a, a 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet 5. (4) bekezdése, továbbá a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 1./ felkéri a polgármestert, hogy az Önkormányzat évi zárszámadásáról, a pénzmaradvány megállapításáról szóló 17/2007. (IV. 24.) rendelet hatályba lépésével egyidejűleg értesítse a költségvetési intézményeket és a Polgármesteri Hivatal érintett osztályait a jóváhagyott pénzmaradvány összegéről. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester 2./ A lakásalap évi felhasználását E Ft bevételi teljesítéssel, valamint E Ft kiadási teljesítéssel elfogadja.

4 3./ A Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzésének működtetéséről szóló, éves belső ellenőrzési jelentését tudomásul veszi. (25. számú melléklet) 4./ A évi közbeszerzési eljárásokról szóló összesítést és tájékoztatót tudomásul veszi. (26. számú melléklet) 5./ Az Önkormányzat december 31-ei fordulónappal készült vagyonkimutatásról és vagyonértékelésről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. (27., 28., 29., 30., 31. számú mellékletek) 6./ Módosítja a 206/2005. (IX. 15.) Kh. számú határozattal módosított 153/2005. (VI. 30.) Kh. számú határozat 1./ és 2./ pontját az alábbiak szerint: 1./ Egyetért azzal, hogy a Debreceni Sportcentrum Szolgáltató Kht. részére üzemeltetésre átadott Oláh Gábor utcai sporttelepen 1 db műfüves pálya és 1 db műfüves edző pálya, továbbá ezekhez kapcsolódóan az öntözés és vízelvezetés problémájának megoldása, valamint a műfüves pályák karbantartásához szükséges célgép beszerzése megvalósításra kerüljön. 2./ Hozzájárul az 1./ pontban foglalt beruházások megvalósításához szükséges, legfeljebb 250 millió Ft hitel 5 éves futamidőre történő felvételéhez. 7./ Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata számláinak vezetésére az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Észak-Alföldi Régiójával január december 31. közötti határozott időtartamra szóló bankszámlaszerződést köt. 8./ Felkéri a Gazdálkodási Főosztály vezetőjét a 7./ pontban foglaltakra vonatkozó szerződés előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: december 31. Felelős: előkészítésért: a Gazdálkodási Főosztály vezetője aláírásért: a polgármester Dr. Szekeres Antal sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester

5 25. számú melléklet Éves, éves összefoglaló belső ellenőrzési jelentés DMJV Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. sz. rendelete szerint belső ellenőrzés keretében kerül végrehajtásra a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 92. ában, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltakra alapozva az alábbi ellenőrzési feladat: A polgármesteri hivatalnál és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan belső ellenőrzés végzése. Az önkormányzati fenntartású, az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél pénzügyi gazdasági ellenőrzés végzése. Az önkormányzati tulajdonú költségvetési támogatásban részesülő társaságok, közalapítványok működésének pénzügyi tulajdonosi ellenőrzése. Az önkormányzat által a város költségvetéséből nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése a kedvezményezett szerveknél 1 M és e feletti támogatások esetében. A fenti összetett ellenőrzési feladatot DMJV Polgármesteri Hivatal Ellenőrzési Osztálya látja el. Az osztály funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlensége a fenti jogszabályoknak megfelelve a hivatal szervezeti rendjében biztosított, az Ellenőrzési Osztály tevékenységét közvetlenül a Jegyzőnek alárendelve végzi. Az Ellenőrzési Osztály feladatát évben is belső ellenőrzési terv alapján látta el, melyet a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezése mellett a képviselő testület tárgyévet megelőzően 273/2005. (XI.17.) Kh. sz. határozatával jóváhagyott. 1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérés indokai Az éves ellenőrzési terv elvégzendő feladatként 12 hivatali belső ellenőrzést, 5 önállóan gazdálkodó intézménynél (részben önállóan gazdálkodó intézményekkel együtt 45) pénzügyi, gazdasági ellenőrzést, 6 témában további intézményeket és társaságokat érintő ellenőrzést, továbbá 2 önkormányzati társaság esetében tulajdonosi pénzügyi ellenőrzést tartalmazott, ezen kívül 71, a város költségvetéséből 1 M Ft és e feletti támogatásban részesült szervezet került a tervben kijelölésre a támogatások rendeltetésszerű felhasználását illetően. Az 5 önállóan gazdálkodó intézménynél és a 2 önkormányzati tulajdonú társaságnál a helyszíni ellenőrzések megtörténtek. Az egy egy témát érintő ellenőrzések így: a évi állami normatív hozzájárulás elszámolásához szolgáltatott alapadatok helyszíni felülvizsgálata az intézményeknél (52 intézmény); iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel kapcsolatos eljárásrend felülvizsgálata (7 intézmény); a évi állami normatív hozzájárulás lehívásához az intézményi adatközlés felülvizsgálata a beküldött adatok alapján (102 intézmény); az önkormányzat tulajdonában lévő, az intézmény által használt ingatlanvagyon és az intézmény alapító okiratában megjelölt alaptevékenység összhangjának vizsgálata (10 intézmény óvodák) helyszíni vizsgálata szintén megtörtént.

6 Szerepelt még a évi tervben, hogy az osztály részt vesz a Pénzügyi Osztály munkatársaival együtt az intézményi tervezett költségvetések és a támogatott társaságok üzleti tervének felülvizsgálatában. Mivel a tervezés időszaka átcsúszott 2007 elejére, és az Ellenőrzési Osztály megkezdte a évre tervezett normatíva ellenőrzést a évi elszámoláshoz illetve a zárszámadáshoz kapcsolódóan, a feladat végrehajtására már nem kerülhetett sor. Terven felül került végrehajtásra 2 intézményt érintő ellenőrzés, melyet lakossági bejelentésre illetve rendőrségi megkeresésre DMJV Jegyzője rendelt el, továbbá az osztály 13 intézményt érintően biztosított ellenőri felügyeletet intézményvezetői munkakör illve feladat átadásátvételénél az illetékes szakosztályok vezetőinek kérésére annak szabályos pénzügyi lebonyolítása érdekében. A támogatott szervezetek ellenőrzésével összefüggésben elmondható, hogy a 71 ütemezett ellenőrzés helyett összesen 76 valósult meg a következők szerint. 4 szervezet ellenőrzése nem történt meg. Egy szervezet (Magyar Vöröskereszt) adományként kapott pénzösszeget, elszámolási kötelezettség így nem került részére előírásra. Két szervezet (Magyar Hokiklub, Jégkarc Egyesület) elszámoltatása nem történt meg, erre intézkedés történt. Egy szervezetnek pedig a és a évben nyújtott támogatással szeptemberben kell elszámolnia. A részére nyújtott támogatás így a két évet érintően ezt követően kerül ellenőrzésre (Debreceni Ítélőtábla). E mellett 9 támogatott szervezetnél terven felül került végrehajtásra az ellenőrzés, melyet az Ellenőrzési Osztály vezetője kezdeményezett. Erre azért volt szükség, mivel a tervezés időszakában az összes ellenőrzésbe vonható támogatott szervezet még nem volt ismert, a támogatottak teljes listája év végével vált ismertté. Így évben néhány szervezetet pótlólag kellett bevonni az ellenőrzötti körbe. A hivatalt érintő 12 belső ellenőrzésből 7 helyszíni ellenőrzés megtörtént. E mellett évről 1 ellenőrzés részben, 1 ellenőrzés csaknem teljes egészében évben került végrehajtásra. Ezen kívül tervben nem szereplő vizsgálatként 2 ellenőrzést végzett el a belső ellenőrzés. A szociális ügyekért felelős alpolgármester úr kezdeményezett jegyzőn keresztül egy vizsgálatot a Szociális Osztályt érintően 2 szociális támogatási jogcím ügyintézésével kapcsolatosan, illetve jegyzői elrendeléssel került elvégzésre a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásával összefüggésben az önkormányzat rendelkezésére bocsátott pénzösszeg rendeltetésszerű felhasználása, melynek eredményét a vonatkozó jogszabály szerint a Területi Választási Irodához kellett továbbítani. Az elmaradt belső ellenőrzéseket személyi feltételek hiánya okozta részben tartós, részben átmeneti távollétek (táppénz, GYED, GYES) miatt. Ugyanakkor egy ellenőrzés erejéig a terv külső szakértő bevonásával is számolt, a hivatal iktatórendszerének informatikai ellenőrzése tárgyában. Tekintettel arra, hogy ez az ellenőrzés év III. negyedévére volt ütemezve, és akkor már nyilvánvaló volt az iktatórendszer informatikai szempontból történő átalakítása, ezt az ellenőrzést nem lett volna célszerű anyagi szempontokat mérlegelve elvégezni. A meghiúsult vizsgálatok évben ismételten ütemezésre kerültek. Az ellenőrzések teljesítését az ellenőrzés alá vont intézmények, társaságok, egyéb szervezetek és hivatali szervezeti egységek részletezését, valamint az intézményvezetői munkakör illetve feladat átadás átvételben érintett intézmények felsorolását az 1. és 2. sz. mellékletek tartalmazzák. 2

7 2. Az ellenőrzések személyi feltételeinek helyzete Az Ellenőrzési Osztály létszáma 13 fő. Ebből az ellenőrök száma 11 fő. A 11 főből 2 fő belső ellenőr a hivatal belső ellenőrzési feladatait látja el, 9 fő revizor önkormányzati intézmények, társaságok, és egyéb támogatott szervezetek esetében végez ellenőrzést. A éves ellenőrzési terv 11 fő ellenőri kapacitásra alapozva került összeállításra. Végrehajtásra 10 fővel került tartós távollét (táppénz, GYED, GYES) miatt. Az ellenőri kapacitás jelenleg sem teljes, határozott időre szólóan két gyermeke gondozása miatt tartósan távollévő ellenőr helyettesítését kell megoldani, a megfelelő szakembereket folyamatosan keressük. Az elvégzett munka minőségét az ellenőrök megfelelő felkészültsége, az ellenőrzés lefolytatásához összeállított program (melyben megjelölt részletes feladat az ellenőrzés fő vezérfonala) az ellenőrzések szakszerű, programhoz igazodó végrehajtása, a megállapítások helytállóságának megfelelő alátámasztása, a tett és elfogadott hasznosítható javaslatok jelentik. Erre az osztály feladata végrehajtása során folyamatosan törekszik. Az osztály jelenlegi munkatársainak szakmai felkészültsége a feladatellátással összhangban jónak ítélhető évben az osztályon 3 fő szerzett a meglévő szakirányú felsőfokú iskolai végzettsége mellé további ugyancsak szakirányú felsőfokú szakképzettséget (1 fő jogi, 2 fő költségvetési ellenőri), illetve 1 fő jogi tanulmányait évben kezdte el. A munka minőségét e mellett szakmai önképzéssel, az alkalmazott jogszabályok és egyéb rendelkezések naprakész ismeretével, szakmai továbbképzésekkel, az osztályon belüli szakmai konzultációkkal, a vonatkozó információk időben történő biztosításával tovább lehet növelni. 3. Az ellenőrzések tárgyi feltételeinek helyzete Az osztály számára a munkavégzés tárgyi feltételei alapvetően biztosítottak voltak. Az ellenőrzések jogszabályi hátterét az informatikai úton elérhető jogszabályok, egyéb jogforrások és előírások (pl.: CD jogtár, önkormányzati rendelettár, határozattár stb.), valamint különféle papíralapú adathordozók (közlönyök) biztosították. A jogszabályok értelmezéséhez emellett szakirányú kiadványok is segítették az ellenőrök munkavégzését, melyet a hivatal folyamatosan biztosít az osztály számára (például: Saldo Kiadványok) évben a tárgyi feltételek javultak, az ellenőrök technikai felszereltsége bővült 3 db új számítógéppel és 2 db számítógép minőségi cseréjével. A cél az, hogy minden munkatársnak legyen számítógépe, mely ma már elengedhetetlen munkaeszközt kell, hogy legyen ezen a munkaterületen is. A nyomtatóval való ellátottságot azonban bővíteni szükséges az osztályon. 4. Az ellenőrzéseket segítő egyéb tényezők Az ellenőrzési munkát segítette a polgármesteri vezetés is, valamint a hivatal Jegyzője, Aljegyzője. A munkát ugyancsak segítették a vizsgált intézmények, társaságok, szervezetek, a hivatal érintett főosztályai, osztályai, csoportjai. A kért adatok az ellenőrök részére határidőben rendelkezésre álltak, kivételt jelentett két támogatott szervezet. Az egyik szervezet a Vulgo Alapítvány, mivel a kapott támogatás egy részével nem számolt el, és az ellenőrzés helyszíni lefolytatását az alapítvány elnöke továbbra sem biztosította az ellenőrzés számára. A másik szervezet a Debreceni Polgárőr Szövetség, mivel a kapott támogatásokat illetően nem nyújtott be áttekinthető és egyértelmű elszámolást, megnehezítve ezzel az ellenőrzés munkáját. 3

8 A megfelelő bizonylatolás, pontos elszámolás, összesítő kimutatás elkészítése már harmadik éve okoz problémát a szövetség részére. Többszöri felszólítás, kérés ellenére sem történt változás ez irányban, így folyamatosan gondot okoz az elszámoltató számára az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény betarttatása. 5. Az ellenőrzéseket akadályozó egyéb tényezők Az ellenőrzéseket akadályozó egyéb tényező nem merült fel. 6. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai 6.1. Pénzügyi gazdasági intézményi ellenőrzések (típusa szerint: rendszerellenőrzés) Pénzügyi gazdasági ellenőrzés keretében évben 5 önállóan gazdálkodó intézmény a Tóth Árpád Gimnázium és 11 részben önállóan gazdálkodó intézménye, az Egyesített Bölcsőde és Módszertani Központ (jelenleg DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye) és 3 részben önállóan gazdálkodó intézménye, a Debreceni Közterület Felügyelet önállóan gazdálkodó intézmény, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és 22 részben önállóan gazdálkodó intézménye, valamint a Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézménye (jelenleg DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye) és 4 részben önállóan gazdálkodó intézménye került ellenőrzésre. Ezekben az intézményekben a pénzügyi gazdasági ellenőrzés mely január 1 jétől közel kétéves időszakot fogott át feladata volt annak megállapítása, hogy a feladatellátás és gazdálkodás szervezettsége és szabályozottsága megfelelő e; a bevételek körének és mértékének meghatározása, beszedése, nyilvántartása jogszerű e, és hozzájárul e az eredményes gazdálkodáshoz; az erőforrásokkal (munkaerő, tárgyi és pénzeszközök) való gazdálkodás szabályszerű, hatékony és eredményes e. Megfelelő e az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás gyakorlata; a bizonylati elv, bizonylati fegyelem, gazdálkodási jogkörök érvényesülése biztosított e; a számviteli rend megfelelően került e kialakításra, továbbá az abban foglaltak és a gyakorlat közötti összhang megvalósult e; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok hatékonyan segítették e a végrehajtást; az előző pénzügyi gazdasági ellenőrzés által feltárt hiányosságok felszámolására tett intézkedéseket végrehajtották e. Az együtt gazdálkodó intézmények esetében a részben önállóan gazdálkodó részjogkörrel rendelkező intézmények gazdasági feladatait megállapodás alapján az önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező intézmény végzi, mely saját költségvetési előirányzatai felett és a hozzárendelt intézmények meghatározott előirányzatai felett jogosult rendelkezni. Az intézmények pénzügyi gazdasági tevékenységének rendszerellenőrzését elvégezve megállapította a revízió, hogy az intézmények rendelkeztek azokkal a belső szabályzatokkal, amelyeket egyrészt az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 17. (5) bekezdésében, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. (4) bekezdésében foglaltak előírnak, illetve a szabályos feladatellátáshoz szükségesek. 4

9 Néhány esetben azonban szükségesnek tartotta az ellenőrzés egyes szabályzatok kiegészítését, módosítását a gazdasági egységeknél az intézmények közötti egyesítését, a helyi sajátosságok teljesebb figyelembe vételét, hogy azok az alkalmazott gazdálkodási rendet szabályosan, és teljes körűen bemutassák, illetve a helyes gazdálkodási gyakorlatot biztosítsák. A szervezett gazdálkodáshoz szorosan hozzátartozik, hogy a dolgozók (kiemelve a gazdasági területen foglalkoztatottakat) feladataikat, hatáskörüket és felelősségüket ismerjék, munkájukat ez alapján végezzék. A revízió ezen a területen általában megfelelőnek tartotta az elkészített munkaköri leírásokat, azok hozzájárultak az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok megismeréséhez. A munkaköri leírásokkal összefüggésben észrevételt a revízió a Fogyatékosok Nappali Intézményénél tett. Az intézmények a bevételek és kiadások tervezése során a jogszabályi előírásokat és a fenntartó által kiadott irányelveket alapvetően betartották, és költségvetésüket a vizsgált évekre hatályos önkormányzati költségvetési rendeletekben meghatározott kiemelt előirányzatok (létszám, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai) figyelembe vételével készítették el. A tervezés szöveges indoklása az egyes jogcímek vonatkozásában részletes és ellenőrizhető volt, előfordult azonban, hogy a költségvetés összeállításánál az eredeti előirányzatok tervezése hiányosan történt, illetve az nem volt kellő részletezettséggel kidolgozva. A megtervezett bevételek teljesítésével összefüggésben elmondható, hogy az intézmények többsége eredményesen törekedett arra, hogy működési bevételét túlteljesítse (pályázat, szakképzési hozzájárulás, szülői hozzájárulás stb.), javítva ezzel önfinanszírozó képességét. Az ellenőrzött intézményeknél a bevételek mértékének megállapítása, beszedése, nyilvántartása általában megfelelt a követelményeknek. A működési bevételen belüli intézményi ellátási díjak, azaz nagyrészt az étkezési térítési díjak, szociális, gyermekvédelmi gyermekjóléti intézményekben gondozási, térítési díjak megállapításánál a vonatkozó jogszabályi előírások betartásra kerültek. A gyermekétkeztetés térítési díjánál igénybe vehető normatív és rászorultsági kedvezmény megítélése jellemzően jogszerű és indokolt volt, viszont előfordult, hogy egyes díjkedvezmények odaítélését nem támasztották alá hivatalos igazolások, melynek pótlására intézkedés került előírásra. A Közterület Felügyelet alaptevékenységének bevételei piaci helypénzek, bírságok, gyepmesteri szolgáltatások díjai, piaci üzletek, asztalok díjai, továbbá a felügyelet által megállapodás alapján ellátott közterület hasznosítási feladat díjai ugyancsak jogszerűen kerültek megállapításra, beszedésre, viszont ez utóbbi jogcímből befolyt bevételek fenntartó felé történő átutalásáról többször késedelmesen intézkedtek. További bevételt jelent a szolgálati lakással rendelkező intézményeknél ezen lakások bérleti díja. E tárgykörben az érintett intézmények többnyire szabályosan jártak el, de előfordult, hogy a szolgálati lakáshoz kapcsolódó bérleti szerződések nem kerültek aktualizálásra. A legtöbb intézmény lehetősége szerint él azzal a bevételi forrással, ami az intézmény sajátos bevételeként jelentkezik, és amit kiegészítő tevékenysége keretében az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet megenged. Ilyen bevételei a vizsgált intézményeknek főleg helyiség (terem, büfé stb.) bérbeadásából, bölcsődéknél időszakos gyermekfelügyeletből, illetve kollégiumoknál szálláshely értékesítéséből származik. E tekintetben a jogszabályi előírások az esetek többségében betartásra kerültek, de voltak tartalmi szempontból kifogásolható bérleti szerződések, illetve olyanok, ahol a bérleti díjak összhangja önköltségszámítással nem volt biztosított. 5

10 A bérbeadásokhoz kapcsolódóan az önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet 18. ában foglalt tájékoztatási illetve engedélyeztetési kötelezettségüknek a vizsgált intézmények egy egy esetet kivéve eleget tettek. A bevételek teljesülését ellenőrizve általános problémaként a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gazdasági Egységnél tapasztalta a revízió, hogy a beszedett térítési díjak nem naponta (ahogy ezt a szabályozás előírja), hanem csak jelentős késéssel kerültek befizetésre a gazdasági egység számlájára. Az intézményeknél hátralék működési sajátosságaiknak megfelelően intézményi térítési díjakkal (étkezési, gondozási), konyhák, büfék, egyéb helyiségek bérbeadásával, piaci asztalok és üzletek bérbeadásával és közterület igénybevételével, továbbá mobil telefon használattal kapcsolatosan keletkeztek, míg a túlfizetések ellátotti és alkalmazotti térítési díjakhoz kapcsolódtak. Az intézményekben keletkezett hátralék és túlfizetés rendezésére a szükséges intézkedések többnyire megtörténtek. A hátralékos vevők és adósok felszólítása az intézményeknél rendszeres, és a tartozások túlnyomó részre be is folyik az intézmények számlájára. Ez alapján az intézmények adósságállomány kezelését az ellenőrzés megfelelőnek tartotta, kivéve a Fogyatékosokat Ellátó Intézményt, ahol a dolgozói mobiltelefon használattal kapcsolatos hátralék kiszámlázására, befizettetésére az ellenőrzött időszakban nem fordítottak kellő gondot. A tartozásokkal kapcsolatos felszólítások, számlázások is havi rendszeresség helyett negyedévenként történtek meg, több esetben eredménytelenül. Tárgykörre vonatkozóan az ellenőrzés azonnali intézkedést tartott indokoltnak. Az intézmények a vizsgált időszakban feladatellátásuk során erőforrásaikkal az engedélyezett kiadási előirányzaton belül gazdálkodtak. A kiemelt kiadási előirányzat betartása azonban nem minden esetben történt meg. Azon feladataikra, amelyet elemi költségvetésük nem tartalmazott, pótelőirányzat került lebontásra (pl.: létszámfejlesztésre, bérfejlesztésre, felújításra, rászorultsági kedvezményre, szociális továbbképzésre, jutalmazásra, felmentésre, szabadság megváltásra, keresetkiegészítésre). Az intézmények részére lebontott pótelőirányzat az előírt feladatra került felhasználásra. Saját hatáskörű előirányzat módosítás forrása általában az intézmények többletbevétele és a különböző pályázatok útján elnyert pénzeszköz volt. Az előirányzat módosításaikat az intézmények szabályosan végezték, a felügyeleti szervnél az előirányzat módosításokat az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője kezdeményezte, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetőinek egyetértésével. Az előirányzat nyilvántartásokhoz az analitikus nyilvántartásokat vezették, mely egyeztethető és ellenőrizhető volt. A személyi juttatásokkal történő gazdálkodás során az intézmények többnyire a jogszabályi előírásokat betartották. Az intézményi alkalmazottak személyi juttatását illetően alapvetően a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) és ágazatonkénti végrehajtási utasításai szabályoznak, melyet a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény vonatkozó előírásai egészítenek ki. Az intézményekben alkalmazottak garantált illetményét érintő besorolások, tekintettel a fizetési osztályra és fokozatra, a vizsgált esetek nagy részében megfeleltek a Kjt. és végrehajtási rendeletei előírásainak. Ahol hibás besorolásokkal találkozott az ellenőrzés, ott a korrigálásra intézkedés került előírásra. A dolgozók személyi anyagában a besorolásokhoz szükséges dokumentumok, iskolai, szakmai végzettséget igazoló okmánymásolatok megtalálhatóak voltak. 6

11 A további szakképesítés miatti illetménynövekmény jogossága többnyire megfelelő volt, azt az alkalmazási okiratok alátámasztották. Kisebb hibák itt is előfordultak, de kijavításukra szintén intézkedés került előírásra. Az intézményekben a kötelező és az adható pótlékok mértékét, tekintettel a Kjt. re és annak végrehajtásáról intézkedő ágazati rendeleteire, a fenntartó évenként költségvetési rendeletével összhangban szabályozza. Az utasítások nagyrészt betartásra kerültek, előfordult ugyan egy két olyan pótlék is, amit a feladatellátás indokolt, de jogszabály nem tartalmazott (pl.: ifjúságvédelmi pótlék), ennek visszavonására ugyancsak intézkedést tartott az ellenőrzés szükségesnek. Felmentésre, végkielégítésre, jubileumi jutalomra jogosultak részére ezen jogcímek helyesen kerültek megállapításra és kifizetésre a vizsgált esetekben. Az intézményekben a rendkívüli munkavégzés jogosságát a vonatkozó dokumentumok többségében alátámasztották, a megállapított túlóradíjak jogszabályi megalapozottságát biztosították. Költségtérítéseket indokoltan, és a vonatkozó kormányrendelet előírásainak megfelelően fizettek. A megbízási díjak megállapításánál és kifizetésénél általában betartották az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 59. (9) bekezdésében foglalt előírásokat. Bár találkozott az ellenőrzés olyan esetekkel, hogy a szerződések szabálytalanul, határozatlan időre lettek megkötve, illetve ellenjegyzésük nem történt meg, vagy azok visszamenőleges hatállyal kerültek módosításra. Ezekben az esetekben felhívta az ellenőrzés a figyelmet a kormányrendeletekben foglaltak szigorú betartására. A közalkalmazotti alapnyilvántartások és azokat alátámasztó dokumentumok megléte a szúrópróbaszerűen kiemelt esetekben egy két kivétellel megfelelő volt. Az intézményeknél vezetett létszám és bérnyilvántartás adattartalmát megfelelőnek ítélte az ellenőrzés, mely kielégítő információt biztosított a létszámgazdálkodásra vonatkozóan, és melyből megállapítható volt az engedélyezett létszám előirányzatnak megfelelő, illetve ezen belüli foglalkoztatás. Az intézmények a létszámváltoztatással kapcsolatos képviselő testületi döntéseket végrehajtották. A dologi kiadások tekintetében az intézményeknél többnyire a visszafogottság volt jellemző, emellett indokolatlan kiadást is állapított meg az ellenőrzés, például a Fogyatékosokat Ellátó Intézmény mobiltelefon használatával összefüggésben. A gépjármű üzemeltetéssel és az élelmezési tevékenységgel érintett intézményekben is születtek elmarasztaló megállapítások. Az intézményeknél a tárgyi eszközgazdálkodást az ellenőrzés általában takarékosnak minősítette, pazarló felhasználást nem tapasztalt. A befektetett eszközök állományának változását beszerzések, felújítások, térítésmentes átvételek, továbbá selejtezések befolyásolták. A befektetett állomány növekedésének forrása felújítási munkákra biztosított pótelőirányzat, különböző pályázatokon elnyert pénzeszközök, illetve vállalkozások által biztosított szakképzési hozzájárulás volt. Jelentősebb vagyonváltozás a vizsgált időszakban a Közterület Felügyeletnél következett be, mely pavilonbeszerzésből és szerverbővítésből adódott. Az intézmények vagyongyarapodása a feladatellátás színvonalának növelését szolgálta. A befektetett eszközállomány nyilvántartása az intézményeknél szabályosan történt. Az alkalmazott leírási kulcsok jellemzően megfeleltek a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásainak, és azok negyedévenként elszámolásra kerültek. Az eszközök állagmegóvására (felújítás, karbantartás) az intézmények a rendelkezésükre álló pénzeszközök függvényében intézkedtek, a külső kivitelezővel végeztetett munkák megrendelésénél a számvitelről szóló 6/2004. sz. Jegyzői Utasításban foglaltak betartásra kerültek. 7

12 A karbantartási munka ellenőrzése során szinte minden intézményi vizsgálatnál a munkavégzés dokumentálásával kapcsolatban merült fel hiányosság, ezzel összefüggésben felvetődött a karbantartókra vonatkozó kapacitás kihasználás felmérésének indokoltsága az ellenőrzés részéről. Tárgykörre vonatkozóan fenntartói hatáskörben is döntés született e feladat hatékonyabb formában történő ellátásának szükségességéről. A közbeszerzésben érintett vizsgált intézmények (Egyesített Bölcsődei Intézmény, Közterület Felügyelet, Idősek Háza, Terápiás Ház) a közbeszerzésről szóló évi CXXIX. törvény előírásai, és az ennek megfelelően készült belső szabályzatok alapján jártak el. A legelőnyösebb ajánlatot tevővel kötöttek szerződést. A megtakarítás a főzőkonyhák esetében kézzelfogható eredményt tükrözött. A tárgyi eszközgazdálkodással összefüggésben a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének részletes szabályainak megállapítását a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartási szervezetek hatáskörébe utalja. Ennek kialakításánál a helyi szabályokra (helyi vagyonrendelet) is tekintettel kell lenni. Az intézményi szabályzatok részletesen tartalmazzák a hasznosításra, selejtezésre, selejtezhetőség feltételeire, a hasznosítás és selejtezés előkészítésére, a selejtezés végrehajtására és módjára vonatkozó szabályozást. Az intézmények többnyire ennek megfelelően jártak el. A felesleges vagyontárgyak értékesítésénél kellett felhívni a figyelmet a szabályos eljárás követésére. Az intézmények pénzgazdálkodásának és vagyonvédelmének egyik kiemelt területe a pénz és értékkezelés gyakorlatának szabályossága. Az ellenőrzés alapján megállapítható volt, hogy a pénz és értékkezelés rendje teljes körűen szabályozott, a szúrópróbaszerűen végzett rovancs pontos, megbízható pénzkezelést mutatott, azonban a kifizetéseknél több esetben a gazdálkodási jogkörök gyakorlása nem működött megfelelően. Tekintettel arra, hogy az aláírási jogkörök megfelelő működése a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés (FEUVE) egyik legfontosabb eleme, ennek szabályos működésére az intézményeknek a jövőben jobban oda kell figyelnie. A revízió kisebb szabálytalanságot tapasztalt az elszámolásra kiadott előlegekre vonatkozóan, az elszámolási határidő és az elszámoláshoz csatolt bizonylatokkal kapcsolatosan. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásával összefüggésben is voltak észrevételek. A számviteli rendre, bizonylati és okmányfegyelemre vonatkozó jogszabályi előírásokat a számvitelről szóló évi C. törvény, továbbá a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet rögzítik. A revízió ellenőrzése során e jogszabályok alapján vizsgálta az intézmények számviteli és bizonylati rendjét, fegyelmét, és megállapította, hogy annak ügyvitele kisebb kiegészítések mellett jól szabályozott, a belső szabályzatok a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján készültek, figyelembe véve a belső sajátosságokat is. A szabályok gyakorlati alkalmazásánál azonban fordultak elő hiányosságok. Az intézmények az ellenőrzött időszakban eleget tettek a fenti jogszabályokban meghatározott beszámolási és mérlegkészítési kötelezettségüknek. A mérleg ellenőrzése során a revízió azonban megállapította, hogy a hármas követelmény főkönyv analitika leltár egyezősége nem minden esetben volt biztosított. Minden vizsgált önállóan gazdálkodó intézmény beszámolójának mérlegében kerültek megállapításra hiányosságok. A mérlegtételek alátámasztására illetve a mérlegtételt nem képező eszközök számbavételére leltározással az intézmények intézkedtek. A leltározási tevékenység megfelelősége a vagyonvédelem szempontjából minden vizsgált intézménynél biztosított volt. 8