HORVÁT NÉPISMERET I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

Átírás

1 HORVÁT NÉPISMERET I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Történeti ismeretek - A vizsgázó ismerje a nemzeti kisebbség történetének alapvető jellemzőit. A népcsoport eredetét, közösséggé formálódásának kezdeteit. - Tekintse át az ezzel kapcsolatos írásos és íratlan forrásokat, hagyományokat. - Használja fel a képi, elektronikus forrásokat. - Ismerje a népcsoportnak a Magyar Királyság társadalmi szervezetében betöltött szerepét. - Ismerje a közösségi együttélés változásait, mutassa be a jelenkorig érvényes hatásokat. - Mutassa be az interetnikus kapcsolatokat. - Tárja fel az anyaország és a hazai kisebbség története közötti összefüggéseket. - Tárja fel és értelmezze a népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó forrásokat. - Ismerje a családtörténet kutatásának eredményeit, fogalmazzon meg általános érvényű következtetéseket. - Legyen képes a kapott forrásrészletek, publicisztikai, képi források és elektronikus ismerethordozók, valamint a személyes tapasztalatok alapján a múlt és a jelen között párhuzamot vonni. 2. Néprajzi ismeretek - A múzeumokból, néprajzi gyűjteményekből gyűjtsön információkat a horvát nemzetiség hétköznapjainak és ünnepeinek megismeréséhez. - Ismerje a népcsoport tárgyi hagyatékát. Mutasson be néhány jellegzetes eszközt, a szokásrendszer változását. - Ismerje a népcsoport családhoz, helyi közösséghez, vallásgyakorláshoz kapcsolódó szokásrendszerét. - Értelmezze az élő szokás fenntartása és a globalizáció közötti összefüggéseket. - Vázolja fel jövőstratégiai elképzeléseit. - Kísérje figyelemmel a szokások, közösségi ünnepek megjelenését az írott és elektronikus médiában. - Elemezze, hogy milyen szerepet játszik a média a nemzeti kisebbség értékeinek fenntartásában. - Készítsen projekttervet: 1. a néprajzi hagyaték és családom, helyi közösségem. 2. hogyan tehető vonzóvá a hagyományok ápolása? 3. a hagyomány szerepe a nemzeti-etnikai közösségek fenntartásában. 4. a hagyományteremtés eszköztára. 3. Földrajzi ismeretek - A vizsgázó ismerje a népcsoport hazai településterületeit. - Mutassa be a földrajzi környezet és a specifikus kisebbségi jegyek kölcsönhatását. - Értelmezze az életviszonyokat. - Mutassa be a népcsoport gazdasági kapcsolatait. - Elemezze a gazdasági fejlődés felgyorsulásának következményeit. - Ismertesse a jelenkori gazdaságföldrajzi kihívásokat és az azokra adott kisebbségi válaszokat. - Ismerje a nemzeti kisebbség számára a természeti és gazdaságföldrajzi környezetben adott alternatívákat. - Mutasson be és értelmezzen egy, a saját tapasztalatok és kutatások alapján készített modellt. 4. Társadalmi ismeretek - Értelmezze azokat az ismérveket, amelyek meghatározzák a népcsoporthoz tartozók alapvető és nagyobb közösségi kapcsolatait. - Mutassa be a közösségi funkciókat. - Esettanulmányok alapján elemezze a közösségi kapcsolatokat. - Ismerje a horvát kisebbséget erősítő közösségi szerveződések funkcióit, jellemzőit; értelmezze őket. - Térképezze fel az egyén lehetőségeit, miként tudja megélni a népcsoporthoz való tartozást. - Ismerje az identitásvállalás jellemző magatartásformáit. - Elemezze a lehetőségeket esettanulmányok alapján.

2 5. A horvát kisebbség nyelvével kapcsolatos ismeretek - Gyűjtse össze azokat a tényezőket, amelyek a népcsoport nyelvére és a használt nyelvi változatokra hatással voltak. - Mutassa be a tájnyelvnek a közösségi identitás megőrzésében betöltött szerepét. - A köznyelv, az államnyelv és a tájnyelv összefüggéseinek számbavételével fogalmazza meg következtetéseit. - Mutassa be a nyelvi változatok jellemzőit az anyanemzettel való összehasonlításban. - Mutassa be a helyi közösségben használt nyelvi változat néhány jellegzetességét. - Mutassa be a hazai népcsoport írásos emlékeit. - Mutasson be egy szabadon választott nyelvi dokumentumot. - Tolmácsoljon egy választott nyelvjárásban hallott szöveget, vázolja fel az eltéréseket. - Ismerjen olyan irodalmi műalkotásokat, amelyek központi problematikája a nyelv. 6. A horvát kisebbség épített környezete - Ismertesse a népcsoport lakókörnyezetét, közösségi célokat szolgáló épületeit. - Ismertesse az épületek funkcionális jegyeit. - Ismerje az építészet formai és funkcionális jegyeit, értelmezze azok kapcsolatát. - Mutassa be a népcsoport építkezési gyakorlatában érvényesülő általános és kölcsönös jegyeket. Elemezze azokat. - Dolgozzon ki értékmentő programot a lakóhelyén, figyelembe véve a népcsoport sajátosságait és a modernizáció követelményeit. 7. A horvát kisebbség zenéje és tánckultúrája - Mutassa be az éneklés, a hangszeres zene és a tánc gyakorlatát a horvát népcsoport körében. - Adjon történeti áttekintést, vázolja a jelen körülményeit. - Tervezzen zenés-táncos programot, ismertesse annak lebonyolítását. - Programjában a hagyományőrzés mellett érvényesüljön a jelenkor igényeinek megfelelő szórakoztatás is. 8. Kisebbségpolitikai ismeretek - Ismertesse a kisebbségpolitikai törvénykezés alakulását és az elmúlt évtizedekre tett hatását. - Végezzen esettanulmányt a kisebbségi önkormányzat működéséről. - Vegye számba a pozitív és negatív jellemzőket, vázolja fel működést javító elképzeléseit. - Ismertesse az önazonosság fenntartását szolgáló programokat, értékelje végrehajtásukat. - Fogalmazza meg javaslatait az önkormányzati, egyesületi működésre vonatkozóan. - Tárja fel és értelmezze a népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó forrásokat. - Ismertesse a családtörténet kutatás eredményeit. - Fogalmazza meg következtetéseit a nemzet-nemzetiség elsődleges közösség kapcsolatrendszerében. B) TARTALMI KÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT Középszinten kisebb elméleti háttérrel a személyes tapasztalatok, megszerezhető ismeretek felhasználása, míg emelt szinten az átfogóbb összefüggéslátás, az információk, tapasztalatok elvontabb, általánosabb, összetettebb kifejezése a cél. Középszinten a vizsgázó az anyaországgal kapcsolatos ismereteit egy hazai régióval való összefüggésben értelmezi. Emelt szinten a régiók közötti kapcsolatok vizsgálata szervesen illeszkedik az anyaországgal kapcsolatos ismeretekhez. Témakörök Példák, követelmények I. A Budapesten és a főváros környékén élő horvátok - Horvátország 1. Történeti ismeretek - A legrégebbi arheológiai leletek: homo neandertalis, vucedolska golubica. - A horvátok honfoglalása (VII-VIII. sz.). - A horvát királyság: Tomislav és Zvonimir. - Területvesztés a török hódoltság idején. - A nyolc évszázados magyar-horvát államközösség létezése, történelmi jelentősége (Lepa Jelena, Szent László

3 Témakörök Példák, követelmények és a zágrábi egyházmegye, Szent István és a zágrábi katedrális, Könyves Kálmán 1102-es biográdi koronázása). - Reformok Mária Terézia és II. József korában. A társadalmi változások előfutára: Maksimilijan Vrhovac, zágrábi püspök. - Az illirizmus kora. Josip Jelacic, horvát bán kormányalakítása. A horvát-magyar kiegyezés (1868). Politikai áramlatok, pártok a XX. század elején. Horvátország a II. világháborúban. Jugoszlávia - a szocializmus időszaka. A horvát tavasz A független Horvátország létrejötte (1992). 2. Néprajzi ismeretek - a tárgyi néprajz jellegzetességei; - népszokások, vallásos élet; - ünnepek: Bartolovo - Iso je sveti Bartola,/ Nosio je kozicu/ Na svetom ramiscu. - néprajzkutatók, fafaragók, mesteremberek; - a magyarországi horvátok hetilapja: a Hrvatski glasnik; - a magyarországi horvátok kalendáriuma; 3. Földrajzi ismeretek, turizmus - Zágráb és környéke; A horvát főváros lakosainak száma: fő (1991). Gradec és a Kaptol. A székesegyház és a Szent Márk templom. A Népszínház, az Iparművészeti Múzeum, az Akadémia. Sétálóutcák. Kirándulóhelyek. - a régió fekvése, éghajlata, növény- és állatvilága, közlekedése; - turistautak, tájházak, gyűjtemények, kiadványok; 4. Társadalmi ismeretek - a népcsoport letelepedésével kapcsolatos elméletek; 5. A horvát nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek - a budai horvát ferences kultúrkör; - Lovro Braculjevic és Stjepan Vilov helyesírási reformja; - a horvát klasszicizmus jeles képviselője: Matija Petar Katancic; - Marijan Jaic imakönyve, a teológus Emerik Pavic; - a nyelvjárások (sto, kaj, ca) és az irodalmi nyelv viszonya; - a helyi közösség család- és dűlőnevei; - a kétnyelvűség; - a mai horvát nemzetiségi irodalom helyi képviselői; 6. A horvát nemzetiség épített környezetének ismerete, a - Julije Klovic, a reneszánsz festő; festészet 7. A horvát nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrájának ismerete - a városlakó horvátok lakókörnyezete, középületei; - a balkáni népzenei és néptánc dialektus szerepe; - a budapesti Fáklya Néptáncegyüttes; - a tököli horvát kórus és zenekar; - a régió egyesületi keretek között működő folklóregyüttesei; 8. Kisebbségpolitikai ismeretek - a Délszláv Szövetség ( ) szerepe a horvátság életében; - a kisebbségi törvénykezés alakulása az elmúlt évtizedekben; - a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata, a Magyarországi Horvátok Szövetsége, a Fővárosi Kisebbségi Önkormányzat, a Kerületi Horvát Kisebbségi Önkormányzatok; - a kisebbségi önkormányzatok testvérvárosi kapcsolatai;

4 Témakörök Példák, követelmények II. A Bács-Kiskun megyében élő horvátok - Horvátország 1. Történeti ismeretek - A középkori Dalmácia, a 400 éves velencei uralom, Dubrovnik megőrzi függetlenségét. - Mátyás király boszniai hadjárata, törökellenes harcok. Bosznia és a törökök. A három részre szakadt Magyarország. Dubrovnik aranykora Francia fennhatóság alatt. 2. Néprajzi ismeretek - a néprajzkutató és tankönyvíró Stjepan Velin; a népmesegyűjtő Balint Vujkov; - a tárgyi néprajz jellegzetességei; - népszokások (materice), vallásos élet; - ünnepek: Duhovi - Mi kolu idemo,/ Kolo od nas bizi. - néprajzkutatók, fafaragók, mesteremberek; 3. Földrajzi ismeretek, turizmus - Zadartól Dubrovnikig: ipar és mezőgazdaság; Tavak, szigetek, a Neretva deltája; - a régió fekvése, éghajlata, növény- és állatvilága, közlekedése; - turistautak, tájházak, gyűjtemények, kiadványok; 4. Társadalmi ismeretek - a népcsoport letelepedésével kapcsolatos elméletek; a vallás; a gazdasági élet jellemzői a XVII-XX. századig; az oktatásügy; 5. A horvát nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek - a költő és népművelő Miso Jelic, Antun Karagic drámái és prózája, Mihovil Radnié művei, Grgur Pestalic epikus költészete, a szerkesztő, népművelő, drámaíró Ivan Petres; - a nyelvjárások (sto) és az irodalmi nyelv viszonya; - földrajzi és családnevek a helyi közösségben; - a kétnyelvűség; - a mai horvát nemzetiségi irodalom helyi képviselői; 6. A horvát nemzetiség épített környezetének ismerete, a - Katica Jasenovic festményei, Stipan Kubatov festészet pasztelljei, Ruza Kukovic akvarelljei; 7. A horvát nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrájának ismerete - a városlakó horvátok lakókörnyezete, középületei; - a balkáni népzenei és néptánc dialektus szerepe; - a régió egyesületi keretek között működő folklóregyüttesei; 8. Kisebbségpolitikai ismeretek - a kisebbségi törvénykezés alakulása az elmúlt évtizedekben; - a Horvát Kisebbségi Önkormányzatok, a Bácskai Horvátok Egyesülete (regionális), a falusi egyesületek tevékenysége; - a kisebbségi önkormányzatok testvér-városi kapcsolatai; III. A Baranyában és a Dráva mentén élő horvátok - Horvátország 1. Történeti ismeretek - a Mohácsi csata (1526). A jobbágylázadás és következményei. Zrínyi Miklós, a szigeti hős (1566). A Határőrvidék. Az iszlám térhódítása Boszniában. A ferencesek tevékenysége. Törökellenes népi felkelések. 2. Néprajzi ismeretek - a mesemondó Andrija Hideg és Kata Razic; - Marko Horvat, a kásádi mesemondó; - a tárgyi néprajz jellegzetességei; - népszokások, vallásos élet; - a mohácsi busójárás; - ünnepek: Uskrs - Boze nas, vodi nas u taj kraj!

5 Témakörök Példák, követelmények - néprajzkutatók, fazekasok, szövők, hímzők, tamburakészítők és más mesteremberek; - a magyarországi horvátok rádiója, televíziója; - a magyarországi horvátok vallásos lapja; 3. Földrajzi ismeretek, turizmus - Eszék és Szlavónia, mezőgazdasági termékek: búza, kukorica, napraforgó; A baranyai háromszög, Turopolje: a legnagyobb horvát repülőtér, jellegzetes faházak, Sisak és a Bánság; - a régió fekvése, éghajlata, növény- és állatvilága, közlekedése; - turistautak, tájházak, gyűjtemények, kiadványok; 4. Társadalmi ismeretek - a népcsoport letelepedésével kapcsolatos elméletek; a vallás; a gazdasági élet jellemzői a XVII-XX. századig; az oktatásügy; 5. A horvát nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek - a pécsi püspök Janus Pannonius - Ivan Cesmicki művelődéstörténeti jelentősége; - August Senoa pécsi diákévei; - Stipan Grdenic imakönyve; - a nyelvjárások (sto, kaj) és az irodalmi nyelv viszonya; - a helyi közösség család- és dűlőnevei; - a kétnyelvűség; - a mai horvát nemzetiségi irodalom helyi képviselői; 6. A horvát nemzetiség épített környezetének ismerete, a - festők: Josip Fuckar és Duro Sarkic; festészet 7. A horvát nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrájának ismerete - a városlakó horvátok lakókörnyezete, középületei; - a balkáni népzenei és néptánc dialektus szerepe; - az egyházi zene megújítója: Antun Kanizlic; - a pécsi Néptáncegyüttes, - a pécsi Horvát Színház; - a régió egyesületi keretek között működő folklóregyüttesei; 8. Kisebbségpolitikai ismeretek - a kisebbségi törvénykezés alakulása az elmúlt évtizedekben; - a Horvát Kisebbségi Önkormányzatok, a Baranyai Horvátok Egyesülete (regionális), a Dráva menti Horvátok Egyesülete (regionális), a pécsi August Senoa Horvát Klub; - a kisebbségi önkormányzatok testvér-városi kapcsolatai; IV. A Zala megyében élő horvátok - Horvátország 1. Történeti ismeretek - A reformáció terjedése Horvátországban. - A Zrínyiek és a Frangepánok. 2. Néprajzi ismeretek - szalagtelkes utcák (XVIII. sz.), favázas szerkezetű zsúpfedeles, füstöskonyhás házak; - festett bútor: zdreva, zdelnjak, klopa na voglu, stolec, lajca; geometrikus mintázatú hímes textíliák: na korpu robec, zgorna plafta; a népviselet: flajdanka, tokica, frton, znora i puculica, lajbec, skerlak; - étkezés: juha z glivame, zele s mesom, kuruzne pipice, zdignjena zlevanka; - népszokások, vallásos élet; - ünnepek: Durdevo - Sveti Dura kresa kure. - néprajzkutatók, fafaragók, mesteremberek; 3. Földrajzi ismeretek, turizmus - Hrvatsko zagorje, Varazdin, Medimurje: sűrűn lakott terület (1 km 2 /140 lakos), kastélyok, fürdők. Ipar.

6 Témakörök Példák, követelmények Mezőgazdaság: kertészet, borászat, burgonyatermesztés; - a régió fekvése, éghajlata, növény- és állatvilága, közlekedése; - turistautak, tájházak, gyűjtemények, kiadványok; 4. Társadalmi ismeretek - a népcsoport letelepedésével kapcsolatos ismeretek; a vallás; a gazdasági élet jellemzői a XVII-XX. századig; az oktatásügy; 5. A horvát nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek - szótárírók: Franjo Susnik és Andrija Jambresic; - a nyelvjárások (kaj) és az irodalmi nyelv viszonya; - család- és dűlőnevek a helyi közösségben; - a kétnyelvűség; - a mai horvát nemzetiségi irodalom helyi képviselői; 6. A horvát nemzetiség épített környezetének ismerete, a - a városlakó horvátok lakókörnyezete, középületei; festészet 7. A horvát nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrájának ismerete - a magyar népzenei és néptánc dialektus hatása; - a népzenekutató Vinko Zganec, a népdalgyűjtő Duro Dezelic; - a régió egyesületi keretek között működő folklóregyüttesei; 8. Kisebbségpolitikai ismeretek - a kisebbségi törvénykezés alakulása az elmúlt évtizedekben; - a Horvát Kisebbségi Önkormányzatok, a Zalai Horvátok Egyesülete (regionális), a falusi egyesületek tevékenysége; - a kisebbségi önkormányzatok testvér-városi kapcsolatai; V. A Vas- és Győr-Moson-Sopron megyében élő horvátok - Horvátország 1. Történeti ismeretek - Horvátország és a Monarchia. A Kőszegi csata és a várvédő kapitány Jurisich Miklós. A XVI. századi népvándorlás: a horvátok letelepedése Itáliában, Nyugat- Magyarországon, Dél-Ausztriában, Szlovákiában és Morvaországban. 2. Néprajzi ismeretek - a tárgyi néprajz jellegzetességei; - népszokások, vallásos élet; - ünnepek: Bozic - Kod Betlehema trava zelena,/onde Marija Sinka rodila. - néprajzkutatók, fafaragók, fazekasok és más mesteremberek; 3. Földrajzi ismeretek, turizmus - Gorski kotar: faipar, vadászat, medvék; Rijeka és a Horvát tengerpart: a legnagyobb horvát kikötő, Tengerészeti Múzeum, búcsújáróhely. Krk szigete és az első kőbe vésett írásos emlék. Isztria: regionális sajátosságok. Rómaikori emlékek. Lika: állattenyésztés, a Plitvicei tavak. Senj és a bóra; - a régió fekvése, éghajlata, növény- és állatvilága, közlekedése; - turistautak, tájházak, gyűjtemények, kiadványok; 4. Társadalmi ismeretek - a népcsoport letelepedésével kapcsolatos ismeretek; a vallás; a gazdasági élet jellemzői a XVII-XX. századig; az oktatásügy; 5. A horvát nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek - a nyelvtudós Bartol Kasic; - a teológus, költő Mate Mersic-Miloradic, a moralista Ivan Muskovic, a néptanító Mihovil Nakovic:

7 Témakörök 6. A horvát nemzetiség épített környezetének ismerete, a festészet 7. A horvát nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrájának ismerete Példák, követelmények tankönyvírás és helyesírási reform; - a nyelvjárások (ca, sto, kaj) és az irodalmi nyelv viszonya; - a helyi közösség család- és dűlőnevei; - a kétnyelvűség; - a mai horvát nemzetiségi irodalom helyi képviselői; - templomok, iskolaépületek, parasztházak a barokk és a klasszicizmus jegyében; - Lujo Brigovic grafikái; - a városlakó horvátok lakókörnyezete, középületei; - a német, szlovák népzenei és néptánc dialektus hatása; - a népdalgyűjtő Fran Kurelac; - Gaspar Glavanic, az egyházi dalok megújítója; - a régió egyesületi keretek között működő folklóregyüttesei; 8. Kisebbségpolitikai ismeretek - a kisebbségi törvénykezés alakulása az elmúlt évtizedekben; - a Horvát Kisebbségi Önkormányzatok, a Gradistyei Horvátok Egyesülete (regionális), a falusi egyesületek tevékenysége; - a kisebbségi önkormányzatok testvér-városi kapcsolatai;

8 HRVATSKI NARODOPIS I. OPIS I DETALJNI ZAHTJEVI MATURALNOG ISPITA A) KOMPETENCIJE 1. Povijesne spoznaje - Kandidat mora poznavati osnovne karakteristike povijesti nacionalne manjine, podrijetlo zajednice i pocetke stvaranja zajednice. - Neka pregleda pisane i nepisane izvore i nasljede u svezi s tim. - Neka upotrijebi slikovne i elektronske izvore. - Mora poznavati ulogu (svoje) zajednice u drustvenoj organizaciji Kraljevine Madarske. - Mora poznavati promjene u zivotu zajednice, neka predstavi utjecaje koje vrijede sve do danas. - Mora predstaviti interetnicke veze. - Neka otkrije sveze izmedu povijesti maticne drzave i domace manjine. - Neka otkrije i interpretira izvore u svezi s mjesnom i regionalnom povijescu zajednice. - Neka upozna rezultate istrazivanja obiteljske povijesti, neka formulira zakljucke opce vrijednosti. - Na osnovi dobivenih ulomaka izvornog materijala, publicistike, slikovnih izvora, elektronskih baza podataka, odnosno osobnih iskustava neka bude sposoban povuci paralele izmedu proslosti i sadasnjosti. 2. Etnografske spoznaje - Za razumijevanje svakodnevice i blagdana hrvatske narodnosti neka sakuplja informacije iz muzeja i etnografskih zbirki. - Neka poznaje predmete materijalne kulture zajednice. Neka predstavi nekoliko karakteristicnih sredstava i promjene sustava obicaja. - Neka poznaje sustav obicaja zajednice u svezi s obitelji, mjesnom zajednicom, vjeri. - Neka analizira suodnos izmedu globalizacije i odrzavanja jos zivih obicaja. - Neka skicira svoje zamisli o strategiji buducnosti. - Neka prati prezentiranje obicaja i blagdana zajednice u pisanim i elektronskim medijima. - Neka analizira koja je uloga medija u ocuvanju vrijednosti nacionalnih manjina. - Neka izradi plan-projekt: 1. etnografsko nasljede i moja obitelj, moja uza zajednica. 2. Kako se moze uciniti privlacnim njegovanje tradicija? 3. Uloga tradicije u odrzavanju nacionalnih i etnickih manjina. 4. Sredstva stvaranja tradicije. 3. Zemljopisne spoznaje - Neka kandidat poznaje podrucja naselja domace zajednice. - Neka predstavi uzajamni utjecaj zemljopisnog okolisa i specificnih manjinskih karakteristika. - Neka interpretira uvjete zivota. - Neka predstavi gospodarske veze zajednice. - Neka analizira posljedice ubrzanja gospodarskog razvoja. - Neka predstavi gospodarsko-zemljopisne izazove sadasnjice i odgovore manjine na te izazove. - Neka poznaje alternative manjine u prirodnom i gospodarsko-zemljopisnom okolisu. - Neka predstavi i interpretira jedan model koji je napravljen na osnovi vlastitih iskustava i istrazivanja. 4. Drustvene spoznaje - Neka interpretira one kriterije koji determiniraju osnovne i vece kolektivne veze pripadnika zajednice. - Neka predstavi kolektivne funkcije. - Na osnovi pojedinacnih studija neka analizira veze zajednice. - Neka poznaje i interpretira funkcije i karakteristike onih ustrojstava zajednice koje jacaju hrvatsku manjinu. - Neka razmotri one mogucnosti pojedinca u kojima on moze ocitavati pripadnost nacionalnoj zajednici. - Neka poznaje karakteristicne oblike ocitovanja nacionalnog identiteta. - Neka analizira mogucnosti na temelju pojedinacnih studija. 5. Spoznaje u svezi s jezikom hrvatske manjine - Neka sakupi one cinitelje koji su utjecali na jezik i na promjene jezika zajednice. - Neka predstavi ulogu dijalekta u ouvanju nacionalnog identiteta zajednice. - Evidentiranjem uzajamnih odnosa jezika u javnoj uporabi, sluzbenog jezika i dijalekta neka formulira svoje zakljucke. - Neka predstavi karakteristike jezicnih varijanti u usporedbi s maticnim narodom.

9 - Neka predstavi nekoliko karakteristicnih varijanti mjesnog govora. - Neka predstavi spomenike pismenosti domace zajednice. - Neka predstavi, po slobodnom izboru, jedan jezicni dokument. - Neka interpretira jedan poslusani tekst na dijalektu, neka navede odstupanja. - Neka upozna takva knjizevna djela cija je sredisnja tema jezik. 6. Graditeljstvo hrvatske manjine - Neka predstavi stambeni okolis i drustvene objekte zajednice. - Neka prezentira funkcionalne znacajke gradevina. - Neka prezentira formalne i funkcionalne znacajke graditeljstva, neka interpretira njihov odnos. - Neka predstavi opce i uzajamne znacajke graditeljstva zajednice. Neka ih analizira. - Uvazavajuci osobitosti zajednice i zahtjeve modernizacije, neka izradi program za ocuvanje vrijednosti svoga mjesta. 7. Glazba i plesna kultura hrvatske manjine - Neka prezentira praksu pjevanja, instrumentalne glazbe i plesa domace hrvatske zajednice. - Neka nacini povijesni pregled, skicira sadasnje prilike. - Neka planira glazeno-plesni program, neka prezentira njegovu realizaciju. - U njegovom programu, pored cuvanja tradicija, neka budu i elementi zabave po zahtjevima sadasnjosti. 8. Spoznaje o manjinskoj politici - Neka prezentira razvoj manjinskog zakonodavstva i njegov utjecaj na protekla desetljeca. - Neka napise studiju o djelatnosti manjinske samouprave. - Neka evidentira pozitivne i negativne karakteristike te skicira prijedloge za poboljsanje rada. - Neka prezentira one programe koji imaju za cilj ocuvanje nacionalnog identiteta i neka ocijeni njihovu ucinkovitost. - Neka otkrije i interpretira mjesne i regionalne povijesne izvore. - Neka prezentira rezultate istrazivanja povijesti obitelji. - Neka formulira svoje zakljucke u primarnoj zajednici sustava veza narod-manjina. B) SADRZAJNI ZAHTJEVI Srednji i visi stupanj Dok je na srednjem stupnju cilj s manjim teoretskim znanjem primijeniti rezultate osobnih iskustava i spoznaja, dotle je na visem stupnju cilj slozenije, opcenitije, apstraktivnije prezentiranje sveobuhvatnih pogleda i informacija. Kandidat na srednjem stupnju svoje spoznaje o maticnoj domovini analizira i interpretira u suodnosu s jednom domacom regijom. Na visem stupnju se rasclamba odnosa medu regijama sustavno uklapa u red spoznaja o maticnoj drzavi. Tematski krugovi Primjeri, zahtjevi I. Hrvati u Budimpesti i okolici glavnog grada - Hrvatska 1. Povijesne spoznaje - Najstariji arheoloski nalazi: homo neandertalis, vucedolska golubica. - Seoba Hrvata (VII-VIII. st.) - Hrvatska Kraljevina: Tomislav i Zvonimir. - Gubitak teritorija u vrijeme turskih osvajanja. - Postojanje i znacaj osamstoljetne hrvatsko - madarske drzavne zajednice (Lijepa Jelena, sv. Ladislav i Zagrebacka biskupija, sv. Stjepan i zagrebacka katedrala, krunidba Kolomana u Biogradu godine). - Reforme u vrijeme Marije Terezije i Josipa II. Prethodnik drustvenih promjena: Maksimilijan Vrhovac, biskup zagrebacki. - Doba ilirizma, formiranje vlade hrvatskog bana Josipa Jelacica. - Hrvatsko - madarska nagodba (1848.). Politicke struje i stranke pocetkom XX. stoljeca. Hrvatska u II. svjetskom

10 Tematski krugovi Primjeri, zahtjevi ratu. Jugoslavija - razdoblje socijalizma. Hrvatsko proljece. Uspostava neovisne Hrvatske (1992.) 2. Etnografske spoznaje - karakteristike materijalne kulture; - obicaji, vjerski zivot; - blagdani: Bartolovo - Iso je sveti Bartola/Nosio je kozicu/na svetom ramiscu. - etnolozi, drvodjelci, majstori: - Hrvatski glasnik - tjednik Hrvata u Madarskoj; - Kalendar Hrvata u Madarskoj. 3. Zemljopisne spoznaje, turizam - Zagreb i njegova okolina; broj stanovnika glavnoga grada je Gradec i Kaptol. Prvostolnica i crkva sv. Marka. Hrvatsko narodno kazaliste, Muzej primijenjene umjetnosti, Akademija. Setalista, izletista. - Polozaj, klima, biljni i zivotinjski svijet, promet regije; - Turisticke dionice, zavicajne kuce, izdanja; 4. Drustvene spoznaje - Teorije u svezi doseljenjem Hrvata 5. Spoznaje o jeziku hrvatske manjine - kulturni krug hrvatskih franjevaca u Budimu; - pravopisne reforme Lovre Braculjevica i Stjepana Vilova; - Matija Petar Katancic, istaknuti predstavnik hrvatskog klasicizma; - molitvenik Marijana Jaica, teolog Emerik Pavic; - odnos narjecja (stokavsko, kajkavsko, cakavsko) i knjizevnog jezika; - obiteljska imena i imena cestica polja (uze) zajednice; - dvojezicnost; - mjesni predstavnici recentne knjizevnosti hrvatske manjine; 6. Graditeljstvo i slikarstvo hrvatske manjine - Julije Klovic, slikar renesanse; 7. Spoznaje o glazbenoj i plesnoj kulturi hrvatske zajednice - stambeni okolis i javni objekti Hrvata u radovima; - dijalekticka uloga balkanske narodne glazbe i plesa; - hrvatski folklorni ansambl Luc iz Budimpeste; - hrvatski zbor i orkestar iz Tukulje; - folklorni ansambli regije koji djeluju u okvirima udruga 8. Manjinskopoliticke spoznaje - uloga Demokratskog saveza juznih Slavena u Madarskoj u razvoju hrvatstva u Madarskoj ( ); - manjinsko zakonodavstvo u proteklim desetljecima; - Hrvatska drzavna samouprava, Savez Hrvata u Madarskoj, hrvatska samouprava Budimpeste, kvartovske hrvatske samouprave; - prijateljske veze manjinskih samouprava s drugim gradovima-prijateljima II. Hrvati u Backo-kiskunskoj zupaniji - Hrvatska 1. Povijesne spoznaje - Dalmacija u srednjem vijeku, 400-godisnja vladavina Venecije, Dubrovnik sacuvao neovisnost; - pohod kralja Marije po Bosni, protuturske borbe. Bosna i Turci. Madarska u tri dijela. Zlatno doba Dubrovnika. Pod vlascu Francuza; 2. Etnografske spoznaje - etnolog i autor udzbenika Stjepak Velin, Balint Vujkov, sakupljac narodnih pripovijedaka; - narodni obicaji, (materice) vjerski zivot; - blagdani: Duhovi - Mi kolu idemo,/kolo od nas bizi. - etnolozi, drvorezbari, majstori;

11 Tematski krugovi Primjeri, zahtjevi 3. Zemljopisne spoznaje, turizam - od Zadra do Dubrovnika: industrija i poljodjelstvo, jezera, otoci, usce Neretve: - polozaj, klima, biljni i zivotinjski svijet, promet regije; - turisticki putevi, zavicajne kuce, zbirke, izdanja; 4. Drustvene spoznaje - teorije o seobi zajednice, vjerski zivot; karakteristike gospodarstva do XVII-XX. stoljeca; prosvjeta; 5. Spoznaje u svezi s jezikom hrvatske manjine - Miso Jelic, pjesnik i prosvjetitelj; drame i proza Antuna Karagica; djela Mihovila Radnica; epsko pjesnistvo Grgura Pestalica; Ivan Petres, urednik, prosvjetitelj i dramaticar; - odnos narjecja (stokavskog) i knjizevnog jezika; - obiteljska imena i toponimi uze okolice, - dvojezicnost; - mjesni predstavnici recentne hrvatske manjinske knjizevnosti; 6. Poznavanje graditeljstva hrvatske narodnosti, slikarstvo - slike Katice Jasenovic, pasteli Stipana Kubatova, akvareli Ruze Kukovic; - stambeni okolis, javni objekti Hrvata u gradovima; 7. Poznavanje glazbene i plesne kulture hrvatske manjine - dijalekticka uloga balkanske narodne glazbe i plesa; - folklorni sastavi regije koji djeluju u okvirima udruga; 8. Manjinskopoliticke spoznaje - manjinsko zakonodavstvo u proteklim desetljecima; - udruga (regionalna) bacvanskih Hrvata, djelatnost seoskih udruga; - veze hrvatske manjinske samouporave s gradovimaprijateljima; III. Hrvati u Baranji i Podravini - Hrvatska 1. Povijesne spoznaje - Mohacka bitka (1526.). Pobuna kmetstva i njegove posledice. Sigetski junak Nikola Zrinski (1566. Vojna krajina. Prodor islama u Bosnu. Djelatnost franjevaca. Seljacke bune protiv Turaka. 2. Etnografske spoznaje - pripovjedaci Andrija Hideg i Kata Rozic; - Marko Horvat, pripovjedac iz Kasada; - osobitosti materijalne kulture; - narodni obicaji, vjerski zivot; - pohod mohackih busara, - blagdani: Uskrs - Boze nas, vodi nas u taj kraj! - etnolozi, loncari, tkalci, vezilje, graditelji tambura, i ostali majstori; - radio i televizija Hrvata u Madarskoj; - vjerski casopis Hrvata u Madarskoj; 3. Zemljopisne spoznaje, turizam - Osijek i Slavonija, poljodjelski proizvodi: psenica, kukuruz, suncokret; Baranjski trokut, Turopolje: najveca hrvatska zracna luka, tradicijska arhitektura, Sisak i Banovina; - polozaj, klima, biljni i zivotinjski svijet, promet regije; - turisticki utevi, zavicajne kuce, zbirke, izdanja 4. Drustvene spoznaje - teorije o seobi zajednice; vjerski zivot; osobitosti gospodarstva do XVII-XX. stoljeca; prosvjeta; 5. Spoznaje o jeziku hrvatske manjine - kulturno povijesni znacaj Ivana Cesmickog (Janusa Pannoniusa), biskupa pecuskog; - ucenicke godina Augusta Senoe; - molitvenik Stipana Grdenica; - odnos narjecja (stokavskog, kajkavskog) i knjizevnog

12 Tematski krugovi Primjeri, zahtjevi jezika; - imena dijelova polja i obiteljska imena uze zajednice; - dvojezicnost; - mjesni predstavnici recentne knjizevnosti hrvatske manjine; 6. Poznavanje graditeljstva, slikarstvo - slikari: Josip Fuckar i Duro Sarkic; - stambeni okolis i javni objekti Hrvata u gradovima; 7. Poznavanje glazbene i plesne kulture hrvatske manjine - dijalekticka uloga balkanske narodne glazbe i plesa; - Antun Kanizlic, obnovitelj crkvene glazbe - Pecuski folklorni ansambl; - Hrvatsko kazaliste u Pecuhu; - folklorni sastavi regije koji djeluju u okvirima udruga; 8. Manjinskopoliticke spoznaje - manjinsko zakonodavstvo tijekom proteklih desetljeca; - hrvatske manjinske samouprave, udruga baranjskih Hrvata (regionalna), udruga podravskih Hrvata (regionalna), pecuski Klub Augusta Senoe; - veze manjinskih samouprava s gradovima-prijateljima; IV. Hrvati u Zaladskoj zupaniji - Hrvatska 1. Povijesne spoznaje - sirenje reformacije u Hrvatskoj; - Zrinski i Frankopani; 2. Etnografske spoznaje - ulice s kucama gradene uz cestu (XVIII. st.) kuce s drvenom konstrukcijom, slamnatim krovom i otvorenim ognjistem; - bojano pokucstvo: zdreva, zdelnjak, klopa na voglu, stolec, lajca; geometrijski motivi na tekstilu: na korpu robec, zgorna plafta; narodna nosnja: flajdanka, tokica, frton, znora i puculica, lajbec, skerlak - prehrana: juha z glivame, zele s mesom, kuruzne pipice, zdignjena zlevanka; - narodni obicaji, vjerski zivot; - blagdani: Durdevo - Sveti Dura kresa kure. - etnolozi, drvodjelci, majstori; 3. Zemljopisne spoznaje, turizam - Hrvatsko zagorje, Varazdin, Medimurje: gusto naseljeno podrucje (140 stanovnika/1 km 2 ), dvorci, toplice. Industrija. Poljodjelstvo: povrtlarstvo, vinarstvo, uzgoj krumpira; - polozaj, klima, biljni i zivotinjski svijet, promet regije; - turisticki putevi, zavicajne kuce, zbirke, izdanja; 4. Drustvene spoznaje - spoznaje o seobi zajednice; vjera; karakteristike gospodarstva do XVII-XX. st.; prosvjeta; 5. Spoznaje u svezi s jezikom hrvatske manjine - autori rjecnika: Franjo Susnik i Andrija Jambresic; - odnos narjecja (kajkavskog) i knjizevnog jezika; - obiteljska imena i imena dijelova polja uze zajednice; - dvojezicnost; - mjesni predstavnici recentne knjizevnosti Hrvata u Madarskoj; 6. Poznavanje graditeljstva, slikarstva hrvatske manjine - stambeni okolis i javni objekti Hrvata u gradovima; 7. Poznavanje glazbene i plesne kulture hrvatske manjine - dijalekticki utjecaj madarske narodne glazbe i plesa; - Vinko Zganec, istrazivac narodne glazbe, Duro Dezelic, sakupljac narodnih pjesama; - folklorni ansambli regije koji djeluju u okvirima udruga; 8. Manjinskopoliticke spoznaje - zakonska regulativa manjina tijekom proteklih desetljeca;

13 Tematski krugovi Primjeri, zahtjevi - hrvatske manjinske samouprave, udruga zalskih Hrvata (reginalna), djelatnost seoskih udruga; - veze manjinskih samouprava s gradovima-prijateljima; V. Hrvati u Zeljeznoj i Dursko-mosonsko-sopronskoj zupaniji - Hrvatska 1. Povijesne spoznaje - Hrvatska i Monarchija. Bitka kod Kisega i kapetan utvrde Nikola Jurisic. Seoba naroda u XVI. stoljecu: naseljavanje Hrvata u Italiji, zapadnoj Madarskoj, juznoj Austriji, Slovackoj i Moravskoj; 2. Etnografske spoznaje - osobitosti materijalne kulture; - arodni obicaji, vjerski zivot; - blagdani: Bozic: Kod Betlehema trava zelena,/onde Marija Sinka rodila. - etnolozi, drvodjelci, loncari i drugi majstori; 3. Zemljopisne spoznaje, turizam - Gorski kotar: drvna industrija, lovstvo, medvjedi; Rijeka i hrvatska obala: najveca hrvatska luka, Pomurski muzej, mjesto hodocasca. Otok Krk i prvi kameni pisani spomenik. Istra: regionalne osobitosti. Rimski nalazi. Lika: stocarstvo, Plitvicka jezera Senj i bura; - polozaj, klima, biljni i zivotinjski svijet, promet regije; - turisticke staze, zavicajne kuce, zbirke, izdanja; 4. Drustvene spoznaje - spoznaja o seobi zajednice; vjera; karakteristika gospodarstva do XVII-XX. st., prosvjeta; 5. Spoznaje u svezi s jezikom hrvatske manjine - filolog Bartol Kasic; - teolog i pjesnik Mate Mersic-Miloradic; moralist Ivan Muskovic; prosvjetitelj Mihovil Nakovic: pisanje udzbenika i pravopisna reforma; - odnos narjecja (cakavskog, stokavskog, kajkavskog) i knjizevnog jezika; - obiteljska imena i imena dijelova polja uze zajednice; - dvojezicnost; - mjesni predstavnici recentne knjizevnosti hrvatske manjine; 6. Poznavanje graditeljstva i slikarstva hrvatske manjine - crkve, skolske zgrade, seoske kuce u znaku baroka i klasicizma; - grafike Luje Brigovica; - stambeni okolis i javni objekti Hrvata u gradovima; 7. Poznavanje glazbene i plesne kulture hrvatske manjine - dijalekticki utjecaj njemacke i slovacke narodne glazbe i plesa; - Fran Kurelac, sakupljac narodnih pjesama; - Gaspar Glavanic, obnovitelj crkvenih pjesama; - folklorni sastavi regije koji djeluju u okvirima udruga; 8. Manjinskopoliticke spoznaje - manjinsko zakonodavstvo tijekom proteklih desetljeca; - hrvatske manjinske samouprave, Drustvo gradiscanskih Hrvata (regionalno), djelatnost seoskih udruga; - veze manjinskih samouprava s gradovima-prijateljima;