FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Finn nyelv emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 26. FINN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: Például: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. írásbeli vizsga / május 26.

3 Általános útmutató Az elérhető maximális feladatpontszám: 30. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Részletes útmutató TEHTÄVÄ M E I D G B K A L H F TEHTÄVÄ H G B F D A E I TEHTÄVÄ O V O O V V O V V O O írásbeli vizsga / május 26.

4 II. NYELVHELYESSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem elfogadható. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. (A helyes megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a nyelvhelyességi szempontból még elfogadható egyéb megoldások is.) A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási-értékelési útmutatóban található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga / május 26.

5 Általános útmutató Az elérhető maximális feladatpontszám: 40. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont Részletes útmutató TEHTÄVÄ 1 (1) mausteita (2) suolaa (3) kalliita (4) tuontielintarvikkeita (5) tärkeämmäksi (6) osaksi (7) ateriakokonaisuuksia (8) nimeksi (9) Näitä (10) raaka-aineita (11) ruokailutapoja (12) vihanneksia (13) Leipää (14) viljalajeista írásbeli vizsga / május 26.

6 TEHTÄVÄ A F E G D B TEHTÄVÄ 3 (21) hoidettiin (22) saivat (23) kehitellä (24) myymään (25) lisättiin (26) kehitettiin (27) aloitti (28) sai (29) olivat tehneet (30) seurasi (31) tuli (32) on (33) lasketaan TEHTÄVÄ C A B A D A B írásbeli vizsga / május 26.

7 III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási-értékelési útmutatóban található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga / május 26.

8 Általános útmutató Az elérhető maximális feladatpontszám: 28. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont Részletes útmutató TEHTÄVÄ 1 A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek B D B C C A A C B D Haastattelija (nainen): Tukholman Suomalainen kirkko sijaitsee kaupungin keskustassa, Tukholman vanhassakaupungissa. Kuninkaanlinna on kirkkoa vastapäätä. Kirkkorakennus on kauniin keltainen, eikä se näytä lainkaan tyypilliseltä kirkolta. Rakennus oli aiemmin urheilutalo ja teatteri. Suomalainen seurakunta hankki rakennuksen vuonna 1725 ja teki siitä kirkon. Suomalainen kirkko on siis toiminut rakennuksessa yli 300 vuotta. Seurakunnan historia on kuitenkin vielä pitempi. Tukholmassa on asunut suomalaisia jo kauan luvulla Ruotsi hylkäsi katolisen uskon ja muuttui luterilaiseksi kuningaskunnaksi. Tuolloin saarnat pidettiin kirkossa vielä latinaksi. Vuonna 1533 kaupungin pormestari päätti, että saarnoja pitää kuulla myös suomeksi, ja suomalaisille pitää perustaa omaa tapaamispaikka kaupunkiin. Ruotsin kuningas Fredrik I antoi suomalaisille luvan perustaa oman seurakunnan. Seurakunta on epätavallinen, koska se on kaksikielinen. Siellä on puhuttu aina sekä ruotsia että suomea. írásbeli vizsga / május 26.

9 Seurakunnan jäsenet asuvat Tukholman alueella ja monella heistä on jonkinlaisia siteitä entiseen kotimaahansa Suomeen. Suomalaisen seurakunnan kirkkoherra on Peter Träisk. Hän syntyi Pohjanmaalla Suomessa, mutta muutti länsinaapuriin jo teini-ikäisenä. Peter Träisk (mies): Suomalaisessa seurakunnassa työskenteleminen poikkeaa tavallisesta. Tämän kirkon katon alla on monia asioita, jotka muuten ovat hajallaan yhteiskunnassa. Kulttuurillinen ja kielellinen tausta yhdistää meitä kaikkia. Tässä seurakunnassa on monia, jotka ovat syvästi uskonnollisia ja toisia, jotka eivät ole niin paljon. Seurakunta toimii jumalanpalvelusten, kastetilaisuuksien, vihkimisten ja rippikoulujen lisäksi myös aivan muilla aloilla. Lapsi- ja nuorisotyö on tärkeä osa seurakunnan toimintaa. Monet vanhemmat ovat kiitollisia siitä, että suurkaupungista löytyy paikka, jossa lapset voivat puhua keskenään suomea. Seurakunnan avustustoiminta on aina ollut keskeinen osa työtä. Monet Ruotsiin muuttaneet suomalaiset tuntevat itsensä yksinäisiksi. Suomalainen seurakunta tarjoaa keskustelua ja jopa pientä rahallista apua taloudellisissa vaikeuksissa oleville. Pidämme hartaustilaisuuksia vanhustentaloissa ja teemme vierailuja sairaaloihin ja ihmisten koteihin. Meillä on erityinen ruokarahasto kodittomille ja vaikeuksissa oleville.osa suomalaisista pärjää Ruotsissa hienosti. Osalla on vaikeampaa. Monet kaipaavat takaisin Suomeen. (Lähde: Teksti: Maria Österlund lyhennetty. Selkouutiset. 2009/ s. 6) TEHTÄVÄ V O O V O V O O V Haastattelija (nainen): Atik Ismail on yksi kaikkien aikojen tunnetuimmista suomalaisista jalkapalloilijoista. Hän pelasi sekä kotimaassa että ulkomailla, muun muassa Turkissa ja Belgiassa. Kotimaassa Ismail tuli tunnetuksi etenkin HJK:n riveistä. Ismailin jalkapalloilijan ura loppui vuonna Ismail kärsi urheilu-uransa aikana ja sen jälkeen päihdeongelmista. Hän raitistui kokonaan 19 vuotta sitten. Sen jälkeen Ismail kouluttautui lähihoitajaksi. Hän toimii lisäksi jalkapallovalmentajana ja kirjoittaa erilaisiin julkaisuihin. Ismail oli Vasemmistoliiton ehdokkaana Eurooppavaaleissa. 52-vuotias Atik Ismail on kansalliselta taustaltaan tataari. Hänen sukunsa tuli Suomeen Venäjältä 1800-luvulla. Atik on kotoisin Helsingistä, mutta hän on asunut Kuopiossa jo 23 vuotta. Haastattelija: Minkälaista työtä teet nykyisin? Atik Ismail (mies): Olen Työterapisen yhdistyksen palveluksessa. Haastattelija: Miksi päätit kouluttautua lähihoitajaksi? Atik Ismail: Työnantajat, työkaverit ja ystävät kannustivat minua opiskelemaan jalkapallourani jälkeen. Haastattelija: Etsitkö silloin uutta merkitystä elämääsi? Atik Ismail: Kyllä. Olin 20 vuotta sitten aika lopussa henkisesti. Haastattelija: Miksi politiikka kiinnostaa? Atik Ismail: Olen vankasti sitä mieltä, että kaikista ihmisistä tulee pitää huolta. Suvaitsevaisuus js yhdenvertaisuus ovat tärkeitä arvoja. Ihmistä ei saisi jättää niin yksin. Haastattelija: Miksi muutit Kuopioon? írásbeli vizsga / május 26.

10 Atik Ismail: Halusin päästä Helsingistä pakoon. Silloin asiat olivat menneet huonoon suuntaan. Elämäni oli liian villiä. Tulin siis Kuopioon etsimään rauhaa. Haastattelija: Kaksospoikasi Ali ja Pele Koljonen pelaavat jalkapalloa. Millä mielellä seuraat heitä? Atik Ismail: Kannustan silloin, kun menee huonosti. Meillä on siitä harvinainen suku, että jo kolmas sukupolvi pelaa jalkapalloa. Haastattelija: Mitkä ovat mielestäsi oman urasi kohokohdat? Atik Ismail: Suurin saavutus oli nuorten alle 18-vuotiaiden EM-hopea vuodelta HJK voitti Suomen mestaruuden ja Suomen Cupin vuonna 1981, se oli hienoa aikaa. Haastattelija: Pääseekö jalkapallon miesten maajoukkue arvokisoihin? Atik Ismail: Kyllä pääsee. Emme tosin näihin ensi vuoden MM-kisoihin, koska Saksa ja Venäjä ovat liian kovia vastustajia. Vuoden 2016 EM-kisoihin otetaan kuitenkin mukaan enemmän maita, silloin on Suomen mahdollisuus. (Lähde: Teksti: Petri Kiuttu lyhennetty. Selkouutiset 2009/ s. 2) TEHTÄVÄ 3 A megadottakon kívül bármely más, tartalmilag helyes megoldás elfogadható. (20) seitsemän nukkujan päivä (21) vuonna 1652/1652 (22) joka nousee unikeon päivän aamuna talossa viimeisenä sängystä / joka nousee viimeisenä /yms. (23) sataa /sateista säätä loppuvuodeksi (24) Naantalissa / Naantali (25) (vuonna) 1886 (26) aamukuudelta / kello 6 / 6 aamulla (27) viimeisestä tulijasta / viimeinen tulija / joka tuli viimeiseksi (28) hänet heitetään vuoteineen laiturilta mereen / hänet heitetään mereen / hänet heitetään veteen Unikeon päivä on alun perin seitsemän nukkujan päivä. Tieto löytyy ensimmäistä kertaa Hemmingin virsikirjan kalenterista vuodelta 1652, mutta päivää on luultavasti jo kauan tätä ennen vietetty kansan keskuudessa. Unikeon päivää vietetään seitsemän efesolaisen marttyyrin muistoksi legendan mukaan nämä kristityt miehet nukkuivat keisari Deciuksen vainoja paetakseen vuodesta 249 vuoteen 447 j. Kr. Unikeon päivän aamuna talossa viimeisenä sängystä nousseen uskottiin nukkuvan koko vuoden, ja hän sai tulevaksi vuodeksi laiskurin ja unikeon kyseenalaisen arvonimen. Unikeon päivänä ennustettiin myös loppuvuoden säätä: jos satoi, sateista säätä oli luvassa koko loppuvuodeksi. Suomessa Naantalin kaupunki on erityisen tunnettu unikeko-perinteistään. Kaupungissa unikeon juhlinnan juuret liittyvät 1800-luvun kylpyläkulttuuriin. Varhaisin tieto unikeon juhlinnasta on vuodelta Myös muissa kylpylöissä on juhlittu unikekoa. Kylpylöissä ohjelma alkoi aamukuudelta terveysveden juomisella. Unikeonpäivänä kylpylävieraat kokoontuivat odottamaan pahaa-aavistamatonta viimeistä tulijaa, jota tervehdittiin laululla ja takiaiskimpulla. Aamuvarhain kylpylästä lähti liikkeelle soittokunnan säestämä meluava kulkue herättämään kaupunkilaisia. Nykyään unikekoperinteestä on muodostunut moderni kaupunkijuhla, jossa vuoden unikeko, yleensä ansioitunut kaupunkilainen, heitetään vuoteineen laiturilta mereen. (Lähde: Teksti: Jaana Ojala; írásbeli vizsga / május 26.

11 IV. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A munkalap végén a táblázatban két különböző oszlop található: Például: az elsőbe előre beírtuk az egyes értékelési szempontok alapján elérhető maximális pontszámokat; a másikba, kérjük, írja be a vizsgázó által elért pontszámokat, majd a feladatra adott összpontszámot. Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése pontszámából 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 60 szónál rövidebb. (A fentieken túl a szempontok értékelése az elmúlt vizsgaidőszakokban megszokott módon, a javítási-értékelési útmutatóban leírtak szerint történik.) írásbeli vizsga / május 26.

12 Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála az I. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg egy-két kisebb pontatlanság ellenére az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és és javítások. javítások. írásbeli vizsga / május 26.

13 Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 375 szót, A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése pontszámából 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 100 szónál rövidebb. (A fentieken túl a szempontok értékelése az elmúlt vizsgaidőszakokban megszokott módon, a javítási-értékelési útmutatóban leírtak szerint történik.) Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. írásbeli vizsga / május 26.

14 Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála a II. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. megfelelő benyomást kelt. Szövegalkotás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. írásbeli vizsga / május 26.

15 Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget igényes nyelvhasználat jellemzi, a vizsgázó változatos és igényes nyelvtani szerkezeteket használ, mondatszerkesztése A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. is igé- nyes. A szöveg hibátlan, vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba található benne. befolyásolják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások. Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások. írásbeli vizsga / május 26.