Helyi tanterv az ábrázoló geometria tantárgy oktatásához. SZAKKÖZÉPISKOLA 9. évfolyam

Átírás

1 1. A tanterv szerzıi: Radácsi Róbert 2. Óraszámok: 9. osztály 2 óra 3. Általános célok: ok és feladatok: Helyi tanterv az ábrázoló geometria tantárgy oktatásához SZAKKÖZÉPISKOLA 9. évfolyam Az ábrázoló geometria tantárgy tanításának célja, hogy: Fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Készítse elı a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. Késztessen helyes mőködési ábrák, igényes szabadkézi vázlatok késztésére; tanítsa a "szakmai nyelvet", a pontos, lényegre törı magyar beszédet; alakítson ki felelısségérzetet az elvégzett munkával kapcsolatban a tervezı-szerkesztı, kivitelezı, üzemeltetı munkaterületeken. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetségek felkutatására. A szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése, a tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenység sokszínő, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményezı bemutatásával keltse fel az érdeklıdést és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. A tananyag elsajátítása továbbfejlessze és erısítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bıvítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tananyagok keretében tanultakat. Alakítsa ki a gépészeti terület megalapozó mőszaki szemléletét, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. Alakítsa ki a tanulókban gazdaságosságra való törekvést a kivitelezésben, az energia felhasználásban, üzemeltetésben; A gépészet gyakorlatias, sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulmányi élményeket is eredményezı bemutatásával keltse fel, és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklıdését a szakmai tevékenység elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztı-és tervezımunka néhány feladatát és módszerét, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentıségét, fejlıdési tendenciáit. Teremtsen alkalmat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelı magatartás kialakulásához, tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerısítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minıségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelısségérzetet.

2 Segítse a tanulókat leendı szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Szerezzék meg a tanulók mindazokat az általános és gépészeti ismereteket, amelyek további tanulmányaik folytatásához és a szakma gyakorlati elsajátításához szükségesek : Egyesítsék a más tantárgyak tanulása során tanult idevonatkozó ismereteiket. A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretek alkalmazására mőszaki feladatok megoldása, valamint a további szakmai tanulmányaik során, tudjanak véleményt alkotni egyszerő szerkezeti elemekrıl, mőszaki megoldásokról, ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, elıállítási módját felhasználási lehetıségeit. A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, az ismeretelemzı-értékelı, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájuk iránti igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes, a szóbeli megnyilvánulásaikban törekedjenek a szakkifejezések helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tantárgyi tevékenységek során szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erısödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységvégzéséhez szükséges magatartási szabályokat és formákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön és erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés. Erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyezı, természet-és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. 9. évfolyam Témakör: Rajzeszközök és használatuk Óraszám: 2 - Bemutatni a különféle rajzi lehetıségeket - Rajztábla, ceruza, radírgumi, vonalzók, görbevonalzók, sablonok, körzı, tuskihúzó - A munkavégzéshez szükséges anyagok és eszközök kiválasztása - A különféle rajzeszközök ismerete a to- vábbhaladás Témakör: Alaki és formai ismeretek Óraszám: 6 - A mőszaki rajz formai követelményeinek megismertetése

3 - Szabványok - Méretarány - Darabjegyzék - Vonalfajták - Méretmegadás - Szabványírás Fıbb tevékenység- - A mőszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése je- formák lentésükkel - A tanulók tudják bemutatni a szabványos kis- és nagybetők arányait, az álló kis- és nagybetők, feliratok írását - Tudják rendeltetésszerően használni szükséges rajzeszközöket, kiválasztani a helyes méretarányokat és szabványos méreteket - Tudják önállóan kiválasztani a szabványos vonalvastagságokat - Ismerjék, és helyesen használják a mőszaki rajzokon alkalmazott jelöléseket Témakör: Síkmértani szerkesztések Óraszám: 12 - A mértani szerkesztések alkalmazásának elsajátítása - Körzı nélküli szerkesztések - Síkgeometriai szerkesztések - Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése - Körérintı egyenesek, érintıkörök szerkesztése - Mőszaki görbék szerkesztése - A szerkesztések törvényszerőségeinek feltárása - Önállóan végezzék a síkmértani szerkesztéseket a to- vábbhaladás Témakör: Látszati ábrázolás Óraszám: 2 - Az ábrázolás mód bemutatása - A látszati (perspektivikus) ábrázolás - A látvány vizuális tartalmainak, törvényszerőségeinek feltárása, elemzése - A tanulók ismerjék fel a látszati ábrázolás korlátait a mőszaki életben Témakör: Axonometrikus ábrázolás Óraszám: 14 - Az ábrázolás mód bemutatása, megismertetése - Izometrikus axonometria - Dimetrikus axonometria - Kavalier axonometria - Síklapú testek axonometrikus ábrázolása

4 - Görbe felülető testek axonometrikus ábrázolása - Axonometrikus formák értelmezése, alkalmazása - Axonometrikus ábrák szerkesztése - Tudjanak készíteni vetületei alapján egyszerő és összetett axonometrikus képet szerkesztéssel és szabadkézzel Témakör: Vetületi ábrázolás Óraszám: 12 - Az ábrázolás mód bemutatása, megismertetése - Vetítési módok - Térelemek ábrázolása - Síklapú testek vetületi ábrázolása Fıbb tevékenység- - Tárgyak és különbözı ábrázolásaik összevetése, elemzése formák - Vetületi ábrák szerkesztése - Tudjanak szerkeszteni vetületi ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait - Legyenek képesek az egyszerőbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására Témakör: Síklapú testek síkmetszése, hálórajza, áthatása Óraszám: 12 - A tanulók térlátásának, térszemléletének, vizuális kultúrájának fejlesztése - Síklapú testek döfése egyenessel - Síklapú testek síkmetszése és hálórajza - Síklapú testek áthatása Fıbb tevékenység- - A látvány képi tartalmának, törvényszerőségeinek feltárása, megje- formák lenítési formáinak értelmezése, alkalmazása - A tanulók rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal Témakör: Forgástestek síkmetszése, hálórajza, áthatása Óraszám: 12 - A tanulók térlátásának, térszemléletének, vizuális kultúrájának fejlesztése - Forgástestek döfése egyenessel - Forgástestek síkmetszése és hálórajza - Forgástestek áthatása Fıbb tevékenység- - A látvány képi tartalmának, törvényszerőségeinek feltárása, megje- formák lenítési formáinak értelmezése, alkalmazása - A tanulók rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal

5 Helyi tanterv az anyagismeret tantárgy oktatásához SZAKKÖZÉPISKOLA 9. évfolyam 4. A tanterv szerzıi: Radácsi Róbert 5. Óraszámok: 9. osztály 3 óra 6. Általános célok: ok és feladatok: Az anyagismeret tantárgy tanításának célja, hogy: Ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetségek felkutatására. A szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése, a tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenység sokszínő, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményezı bemutatásával keltse fel az érdeklıdést és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. A tananyag elsajátítása továbbfejlessze és erısítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bıvítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tananyagok keretében tanultakat. Alakítsa ki a gépészeti terület megalapozó mőszaki szemléletét, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. Alakítsa ki a tanulókban gazdaságosságra való törekvést a kivitelezésben, az energia felhasználásban, üzemeltetésben; A gépészet gyakorlatias, sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulmányi élményeket is eredményezı bemutatásával keltse fel, és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklıdését a szakmai tevékenység elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztı-és tervezımunka néhány feladatát és módszerét, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentıségét, fejlıdési tendenciáit. Teremtsen alkalmat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelı magatartás kialakulásához, tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerısítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minıségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelısségérzetet. Segítse a tanulókat leendı szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Szerezzék meg a tanulók mindazokat az általános és gépészeti ismereteket, amelyek további tanulmányaik folytatásához és a szakma gyakorlati elsajátításához szükségesek

6 : Legyenek tájékozottak az anyagok tulajdonságairól felhasználhatóságáról. A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretek alkalmazására mőszaki feladatok megoldása, valamint a további szakmai tanulmányaik során, tudjanak véleményt alkotni egyszerő szerkezeti elemekrıl, mőszaki megoldásokról, ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, elıállítási módját felhasználási lehetıségeit. Egyesítsék a más tantárgyak tanulása során tanult idevonatkozó ismereteiket. A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, az ismeretelemzı-értékelı, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájuk iránti igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes, a szóbeli megnyilvánulásaikban törekedjenek a szakkifejezések helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tantárgyi tevékenységek során szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erısödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységvégzéséhez szükséges magatartási szabályokat és formákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön és erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés. Erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyezı, természet-és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. 9. évfolyam Témakör: Anyagok szerkezete és tulajdonságai Óraszám: 3 - A gyakorlatban felhasznált anyagok bemutatása - Anyagok kémiai felépítése - Anyagtulajdonságok - A fizikában, kémiában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése a továbbhaladás - A tanulók ismerjék az anyagok kémiai felépítését, kötésit, tulajdonságait Témakör: Anyagok csoportosítása Óraszám: 3 - A tanulók legyenek tájékozottak az elemek felhasználhatóságáról - Anyagok rendszerezése - Anyagok tulajdonságai (fizikai, kémiai, technológiai, mechanikai) - A különbözı anyagok megkülönbözetése Fejlesztési követel- - A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, jellemzıit, tulajdon-

7 mények a továbbhaladás ságait Témakör: Mőanyagok Óraszám: 16 - A mőanyagok bemutatása - A mőanyag fogalma, tulajdonságai - Elıállítási folyamatai - Mőanyagok tulajdonságainak módosítása, javítása - Fajtái - Késztermékek elıállítása - Felhasználási területei - Kötései - Épületgépészeti felhasználása Fıbb tevékenység- - A tananyag felismerése, felfedezése a hétköznapi életben formák a továbbhaladás - A tanulók ismerjék a mőanyagok jellemzıit, tulajdonságait, felhasználhatóságukat, alkalmazási területüket Témakör: Egyéb nemfémes anyagok Óraszám: 12 - A különbözı anyagok bemutatása - Kerámia, fa, textil, bır, kenı-, tüzelı- és hıszigetelı anyagok - Építıiparban használt szerkezeti anyagok - A segédanyagok fontosságának megismertetése a továbbhaladás - A tanulók ismerjék: - A nemfémes anyagok jellemzıit, az alapanyag és a segédanyag fogalmát, tulajdonságait, alkalmazási területeit - Az építıipari anyagokat és felhasználási területeiket Témakör: Fémes anyagok Óraszám: 16 - A fémek bemutatása - Fémek jellemzıi, kristályosodásuk - egyensúlyi diagramok - fémek elıállítása - fémek ötvözése - vasötvözetek Fıbb tevékenység- - A tananyag felismerése, felfedezése a hétköznapi életben formák a továbbhaladás - A tanulók ismerjék a fémek jellemzıit, tulajdonságait, felhasználhatóságukat, alkalmazási területüket Témakör: Színes fémek, könnyő fémek, alkalmazásuk Óraszám: 14 - A színes- és könnyőfémek bemutatása - a réz tulajdonsága, ötvözetei - egyéb színesfémek és ötvözeteik

8 a továbbhaladás - réz és ötvözeteinek alkalmazása - egyéb színesfémek és ötvözeteinek alkalmazása - az alumínium és egyéb fémek - könnyőfém ötvözetek - alumínium és ötvözeteinek alkalmazása - A tananyag felismerése, felfedezése a hétköznapi életben - A tanulók ismerjék a fémek jellemzıit, tulajdonságait, felhasználhatóságukat, alkalmazási területüket Témakör: Fémek hıkezelése Óraszám: 8 - A különbözı fémek tulajdonságváltozásainak bemutatása hıkezelések segítségével - a hıkezelés fı folyamatelemei - fémek hıkezelése a továbbhaladás - Ismeretszintő tájékozottság Témakör: Anyagok igénybevétele, anyagvizsgálatok Óraszám: 16 - A különbözı szerkezeti anyagokat ért hatások és vizsgálati módszerek bemutatása - a korrózió és fajtái - korrózió elleni védekezés - kémiai-, fizikai tulajdonságok vizsgálata - mechanikai tulajdonságok vizsgálata - technológiai vizsgálatok - hibakeresı vizsgálatok - A tanulók ismerjék a különbözı szerkezeti anyagokat ért környezeti hatásokat és az anyagvizsgálati módszereket Témakör: Épületgépészeti technológiák Óraszám: 20 - az épületgépészetben alkalmazott csıvezeték rendszerek bemutatása - csıgyártási technológiák - az épületgépészetben alkalmazott kötéstechnikák - az épületgépészetben alkalmazott csıvezeték rendszerek - Ismeretszintő tájékozottság a to- vábbhaladás

9 7. A tanterv szerzıi: Radácsi Róbert 8. Óraszámok: 10. osztály 1 óra 9. Általános célok: ok és feladatok: Helyi tanterv a mőszaki rajz tantárgy oktatásához SZAKKÖZÉPISKOLA 10. évfolyam A mőszaki rajz tantárgy tanításának célja, hogy: Fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Készítse elı a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. Késztessen helyes mőködési ábrák, igényes szabadkézi vázlatok késztésére; tanítsa a "szakmai nyelvet", a pontos, lényegre törı magyar beszédet; alakítson ki felelısségérzetet az elvégzett munkával kapcsolatban a tervezı-szerkesztı, kivitelezı, üzemeltetı munkaterületeken. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetségek felkutatására. A szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése, a tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenység sokszínő, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményezı bemutatásával keltse fel az érdeklıdést és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. A tananyag elsajátítása továbbfejlessze és erısítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bıvítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tananyagok keretében tanultakat. Alakítsa ki a gépészeti terület megalapozó mőszaki szemléletét, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. Alakítsa ki a tanulókban gazdaságosságra való törekvést a kivitelezésben, az energia felhasználásban, üzemeltetésben; A gépészet gyakorlatias, sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulmányi élményeket is eredményezı bemutatásával keltse fel, és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklıdését a szakmai tevékenység elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztı-és tervezımunka néhány feladatát és módszerét, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentıségét, fejlıdési tendenciáit. Teremtsen alkalmat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelı magatartás kialakulásához, tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerısítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minıségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelısségérzetet.

10 Segítse a tanulókat leendı szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Szerezzék meg a tanulók mindazokat az általános és gépészeti ismereteket, amelyek további tanulmányaik folytatásához és a szakma gyakorlati elsajátításához szükségesek : Egyesítsék a más tantárgyak tanulása során tanult idevonatkozó ismereteiket. A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretek alkalmazására mőszaki feladatok megoldása, valamint a további szakmai tanulmányaik során, tudjanak véleményt alkotni egyszerő szerkezeti elemekrıl, mőszaki megoldásokról, ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, elıállítási módját felhasználási lehetıségeit. A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, az ismeretelemzı-értékelı, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájuk iránti igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes, a szóbeli megnyilvánulásaikban törekedjenek a szakkifejezések helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tantárgyi tevékenységek során szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erısödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységvégzéséhez szükséges magatartási szabályokat és formákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön és erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés. Erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyezı, természet-és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. 10. évfolyam Témakör: Vetületi ábrázolás Óraszám: 12 - Az ábrázolás mód készségszintő elsajátítása - Képsíkok - Szabványos nézetrend alkalmazása - Síklapú testek vetületi ábrázolása - Forgástestek vetületi ábrázolása Fıbb tevékenység- - Tárgyak és különbözı ábrázolásaik összevetése, elemzése formák - Vetületi ábrák szerkesztése - Tudjanak szerkeszteni vetületi ábrákat, ezeken helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait - Legyenek képesek összetett tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására

11 Témakör: Síklapú testek síkmetszése, hálórajza, áthatása Óraszám: 12 - A tanulók térlátásának, térszemléletének, vizuális kultúrájának fejlesztése - Síklapú testek döfése egyenessel - Síklapú testek síkmetszése és hálórajza - Síklapú testek áthatása Fıbb tevékenység- - A látvány képi tartalmának, törvényszerőségeinek feltárása, megje- formák lenítési formáinak értelmezése, alkalmazása - A tanulók rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal Témakör: Forgástestek síkmetszése, hálórajza, áthatása Óraszám: 12 - A tanulók térlátásának, térszemléletének, vizuális kultúrájának fejlesztése - Forgástestek döfése egyenessel - Forgástestek síkmetszése és hálórajza - Forgástestek áthatása Fıbb tevékenység- - A látvány képi tartalmának, törvényszerőségeinek feltárása, megje- formák lenítési formáinak értelmezése, alkalmazása - A tanulók rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal

12 Helyi tanterv a szerelıipari anyagok szerkezetek és technológiák tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Péter Imre 2. Óraszámok: 11. osztály 2.óra 12. osztály 2.óra 3. Általános célok: SZAKKÖZÉPISKOLA évfolyam A szerelıipari technológiák tantárgy tanításának célja, hogy: a középiskolai kémia és az alapképzı elsı évfolyam ipari anyagok és élıgyártmányok tantárgyak tananyagára épülve, a tanulók megismerjék a szerelıiparban alkalmazott anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait; adott szerelési területre tudjanak anyagot választani a fizikai és kémiai jellemzık ismeretében; megismertesse a hagyományos és a korszerő technológiák menetét, sorrendjét a szerelés elıkészítésétıl az átadás-átvétel befejezéséig az épületgépészet szakági területein; a tervek, technológiai utasítások alapján, azok tartalmának megfelelıen képesek legyenek a szerelési folyamatok megszervezésére és irányítására mutassa be a szükséges és használt szerszámok és berendezések mőködését, karbantartását, a vonatkozó balesetvédelmi elıírásokat; tegye képessé a szerelési utasítások értelmezésére, azok végrehajtására, a beosztott dolgozók munkájában a kivitelezési elıírások számonkérésére; a tanulók ismerj ék a legújabb, legkorszerőbb technológiákat, tartsanak lépést a technológiai fejlıdéssel, legyenek képesek a legújabb, leggazdaságosabb eljárások alkalmazására. : A tanulónak tudnia kell: ismertetni az épületgépészetben használt anyagokat, azok gyártását, tulajdonságait, azokat az eljárásokat, amelyekkel a tulajdonságok adott határok között megváltoztathatók, az anyagok fajtáit, csoportjait, azok jellemzıit (ismétlés); ismertetni a csıgyártási technológiákat, a gyártáshoz alkalmazott berendezések mőködési elvét, alkalmazhatóságának korlátait; ismertetni a korrózió megjelenési formáit, mibenlétét, az ellene való védekezés formáit, a kialakult módszereket, azok megvalósításának módszereit, és az eljárások között gazdaságossági szempontok alapján dönteni; rendszerezni a csımegfogó szerkezeteket, használni az idevonatkozó szabványokat, táblázatokat, szilárdságilag ellenırizni egyszerő tartószerkezeteket; ismertetni a szerelıipar gépeinek mőködését, üzemeltetési viszonyait, használatuk körét; elmagyarázni és vázlatokkal illusztrálni a nagy sorozatú gyártásra alkalmas, a speciális feladatokra való és korszerő kisgépek mőködését, használhatóságuk t. a leggyakrabban alkalmazott épületgépészeti szerkezetek gyártási módjait, az alkalmazott anyagait, a gyártás mőveleti sorrendjét, a vonatkozó szabványokat, elıírásokat;

13 ismertetni a tartályok gyártásával kapcsolatos elıírásokat, varratkészítési és - elhelyezési módozatokat; ismertetni a nyomáspróbával kapcsolatos elıírásokat, a nyomásosztályba sorolás szempontjait;. 4. A szerelıipari anyagok, szerkezetek és technológiák tantárgy. helyi tanterve 11. évfolyam Témakör: Vasötvözetek Óraszám: 10 - ötvözetlen acélok - a szövetszerkezet és a szilárdsági tulajdonságok öszszefüggése - az ötvözetlen acélok jelölése, szabványaik - acélok átalakulási módjai - kritikus hőtési sebesség -ötvözött acélok - az ötvözés célja - jellemzı acélötvözık és hatásuk - az ötvözött acélok jelölése, szabványaik Öntöttvasak - szürkevas szövetszerkezete, tulajdonságai, alkalmazási területe, jelölése - különleges öntöttvasak szövetszerkezete, tulajdonságai, alkalmazási területe, jelölése - fehérvas szövetszerkezete, tulajdonságai, alkalmazási területe, jelölése A tanulóknak tudniuk kell: indokolni a széntartalom befolyását a keménységre, megmagyarázni a visszamaradó ausztenit okát és hatását, megkülönböztetni az izotermikus és a folyamatos hőtésre érvényes C-görbéket, az izotermikus, illetve a folyamatos hőlés során létrejövı szövetszerkezeteket, ismertetni a leggyakoribb ötvözıanyagok és szennyezıanyagok hatását az acél tulajdonságaira, jellemezni az öntöttvasak szövetszerkezetét, ismertetni a szilícium és a hőtési sebesség hatását, a szilárdságnövelés lehetıségeit, a grafit méretének, illetve alakjának megváltoztatási módjait, alkalmazni a használatos acél- és öntöttvas anyagok fıbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzıit, az acél és öntöttvas szabványok rendszerét. Témakör: Nemvas fémek és ötvözeteik Óraszám: 10 Könnyőfémek

14 - az alumínium tulajdonságai, alkalmazási területe, jelölése - az alumínium ötvözıi, az ötvözık hatása - alakítható és önthetı alumíniumötvözetek, jelölésük - a magnézium és ötvözetei, jellemzı tulajdonságai, felhasználási területük - a titán és ötvözetei, jellemzı tulajdonságai, felhasználási területük Színesfémek - a réz és ötvözetei, jellemzı tulajdonságai, felhasználási területük - a horgany és ötvözetei, jellemzı tulajdonságai, felhasználási területük - az ón és ötvözetei, jellemzı tulajdonságai, felhasználási területük - az ólom és ötvözetei, jellemzı tulajdonságai, felhasználási területük Nemesfémek - az arany jellemzı tulajdonságai, felhasználási területe - az ezüst jellemzı tulajdonságai, felhasználási területe - a platina jellemzı tulajdonságai, felhasználási területe A tanulóknak tudniuk kell: Könnyőfémek témakörben jellemezni az alumínium tulajdonságait, a szennyezı- és ötvözıanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket. ismertetni az alakítható, valamint az önthetı alumíniumötvözeteket, ötvözıanyagaik hatását hıkezelhetıségükre, szabványos jelölésüket, jellemezni a magnézium és ötvözeteinek tulajdonságait, az alakítható és az önthetı magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket; a titánt és ötvözeteit, felhasználási területüket; Színesfémek témakörben a réz tulajdonságait, elıállítását, felhasználási területeit; az alakítható, valamint az önthetı rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, jelölésüket, felhasználási területüket; az egyéb rézötvözeteket (bronzokat), az óntartalomtól függı felhasználási területüket, a különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-, foszforbronz); a horganyt és ötvözeteit, jellemzı felhasználási területeiket; az ón tulajdonságait, ötvözeteit, jellemzı felhasználási területeiket; az ólom tulajdonságait, ötvözeteit, jellemzı felhasználási területeit; Nemesfémek témakörben: a nemesfémek (arany, ezüst, platina} tulajdonságait, jellemzı felhasználási területüket;

15 Témakör: Hıkezelések Óraszám: 8. HİKEZELÉS - a hevítés hatása a munkadarabra, a munkadarab anyagának, méretének, alakjának hatása a hevítésre. - feszültségek - acélok lágyító és homogenizáló hıkezelése - célja, hımérséklete - acélok folyamatos hőtéső edzése - ötvözetlen acélok edzése - ötvözött acélok edzése - edzési feszültségek - acélok szívósságfokozó hıkezelése - acélok felületi keményítése - szürkevas öntvények hıkezelése A tanulóknak tudniuk kell: Témakör: Korrózió, korrózióvédelem csoportosítani a hıkezelı eljárásokat, jellemezni a hıkezelési eljárások célját, a hıkezelı eljárások szakaszait, definiálni és megkülönböztetni az edzhetıség és az átedzhetıség fogalmát, a hevítés, a hıntartás valamint a hőtés jellemzıit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat; jellemezni a gyakorlati hıkezelı eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, öregítés, ausztenites lágyítás, edzés, megeresztés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhetı anyagtulajdonság-változásokat, alkalmazási területüket; az ötvözıanyagok befolyását az anyag hıkezelhetıségi tulajdonságaira, a dekarbonizációs jelenség hatásait, a hıkezelés berendezéseit, anyagait; Óraszám:8 - a korrózió jelensége, kémiai és fizikai alapjai, fajtái, megjelenési formái - a korrózió gazdasági következményei - korrózió védelem, eljárások, passzív és aktív védelem - csövek védelme, a beborítás, az alkalmazott technológiák menete, az elıkészítés és a kivitelezés menete A tanulóknak tudniuk kell: ismertetni a korrózió megjelenési formáit, mibenlétét, az ellene való védekezés fomáit, a kialakult módszereket, azok megvalósításának módszereit, és az eljárások között gazdaságossági szempontok alapján dönteni;

16 Témakör: Melegalakítások Óraszám: 14 Öntészet - öntészeti alapfogalmak, öntvényszerkesztési elvek - homokformázás - héjformázás - precíziós öntés - kokillaöntés - nyomásos öntés - folyamatos öntés - öntvénytisztítás feladatai, eljárásai - jellemzı öntvényhibák Kovácsolás - a képlékenység fogalma, az alakítási szilárdság - az alakítás hatása az anyag szerkezetére - a meleg képlékenyalakító eljárások csoportosítása - szabadalakító kovácsolás szerszámai, mőveletei, berendezései, balesetvédelmi elıírásai - süllyesztékes kovácsolás szerszámai, mőveletei, berendezései, felhasznált anyagai, segédanyagai, balesetvédelmi elıírásai - munkadarab szerkesztési elıírások a felhasználás, a gyártás és a szerszámozás szempontjából Hengerlés - a hengerlés folyamata, a behúzás feltétele, befogási szög - szúrás, fogyás, fogyási terv, szélesedés - hengerjáratok, hengersorok fajtái - a meleghengerlés gyártási folyamata - hengerelt termékek - lemezek hideghengerlése képlékeny csı- és rúdgyártás - varratnélküli csıgyártás - Mannesmann- és Erhardt- féle eljárás - nyújtóhengerlés (pilgerezés) - csıredukálás, csıhúzás csı- és rúdsajtolás A tanulóknak tudniuk kell: az öntési eljárásokat az alkalmazási terület szempontjából az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga valamint a formázás módja szerint; a homokformába történı öntés gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi elıírásait; a héjformázást, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi elıírásait; a precíziós öntést, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi elıírásait; a kokillaöntést, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi elıírásait; a nyomásos öntést, berendezéseit, felhasznált anyagait, segéd-

17 anyagait, balesetvédelmi elıírásait; a folyamatos öntést, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi elıírásait; az öntvénytisztítás feladatait, eljárásait, a jellemzı öntvényhibákat. Kovácsolás definiálni a képlékenység fogalmát, az alakítási szilárdságot, jellemezni a különféle képlékenyalakító eljárásokhoz alkalmazott anyagok fı tulajdonságait, az alakítás hatását az anyag szerkezetére a meleg képlékenyalakító eljárások során, csoportosítani a meleg képlékenyalakító eljárásokat; jellemezni a kovácsoló eljárásokat, ismertetni a munkadarabszerkesztési elıírásokat a felhasználás, a gyártás és a szerszámozás szempontjából; ismertetni a kovácsolás szerszámait, mőveleteit, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi elıírásait; ismertetni a képlékeny csı- és rúdgyártó eljárásokat. Témakör: Hegesztés, forrasztás Óraszám: 24 Alapfogalmak - a hegesztés és a hegeszthetıség fogalma - a hegesztési varrat és a kötés kialakulása, a varratfém kristályosodása, hegesztési feszültségek, hegesztési hibák - a hegesztı eljárások csoportosítása Lánghegesztés, lángvágás - az égıgázok fajtái, felhasználási területük - a hegesztıégık felépítése - a hegesztıláng részei és fajtái - a lánghegesztés technológiája, mőveletei - a lángvágás feltétele, eszközei, technológiája - a továbbhaladás Villamos ívhegesztés - a hegesztıívben lejátszódó folyamatok - az egyenáramú és a váltakozó áramú hegesztés jellemzıi - elektródák, az elektódakiválasztás szempontjai varratok elıkészítése, varratvizsgálatok A tanulóknak tudniuk kell: jellemezni a forrasztás fajtáit, az alkalmazott kötıanyagot, felhasználási területüket, ismertetni eszközeit, szerszámait, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi elıírásait; jellemezni a hegesztést, a hegeszthetıség fogalmát, a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a varratfém kristályosodását, a hegesztési feszültségek keletkezésének okait, ismertetni a technológiai lehetıségeket a hegesztési alakváltozások és feszültsé-

18 gek csökkentésére, a hegesztés során fellépı hibákat; csoportosítani a hegesztı eljárásokat; jellemezni a lánghegesztést, az égıgázok fajtáit, felhasználási területüket, a hegesztıégık felépítését, a hegesztıláng részeit és fajtáit, kiválasztani a hegesztendı anyagtól függı lángfajtát, hegesztıpálcát, ismertetni a balesetvédelmi elıírásokat; ismertetni a hegesztés elıkészítı mőveleteit, az utólagos munkálatokat; jellemezni a hegesztı ívben lejátszódó folyamatokat, a nyíltívő kézi villamos ívhegesztés technológiáját, megkülönböztetni az egyenáramú és a váltakozó áramú hegesztés jellemzıit, ismertetni a különbözı kémiai összetevık hatását az alapanyagra, a hozaganyagra és a heganyagra, az elektródavezetés és az elektróda szögének megválasztási szempontjait, kiválasztani az alkalmazandó elektródát a velük szemben támasztott követelmények alapján, megválasztani az alkalmazandó áramerısséget; ismertetni a hegesztı áramforrásokat, a hegesztés segédberendezéseit, szerszámait, védıfelszereléseit, a hegesztés munkavédelmi elıírásalt; jellemezni a fedettívő hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket, a poralatti fedettívő automatikus hegesztés befolyásoló tényezıit a varrat alakjára, ismertetni a hegesztıporok jellemzıit; jellemezni a védıgázas ívhegesztésnél alkalmazott védıgázok szerepét, fajtáit, az egyes védıgázas ívhegesztı eljárásokat, alkalmazási területüket, az argonvédıgázas hegesztésnél a polaritás szerepét a beolvadás mélységére; ismertetni az AWI, az AFI valamint a C02 végdıgázas hegesztı eljárásoknál alkalmazott eszközöket, gépeket, anyagokat, berendezéseket, segédanyagokat; csoportosítani a sajtolóhegesztési eljárásokat, az ellenálláshegesztések fizikai alapjait, megkülönböztetni a sajtoló és a leolvasztó tompahegesztési eljárásokat, a pont-, a vonal- és a fóliahegesztést, ismertetni az egyes acélfajták ellenálláshegesztésénél fellépı hatásokat, a varrat hibáit, a tompa-, a vonal- és a ponthegesztı gépek felépítését; ismertetni a különbözı anyagok (öntöttvas, alumínium és ötvözetei, erısen ötvözött acélok, réz és ötvözetei, egyéb fémek) hegeszthetıségi problémáit, az alkalmazható eljárásokat. 12. évfolyam Témakör: Épületgépészetben használt anyagok Óraszám: 4 Fejlesztési követel- - acélok, öntvények, csövek, hengerelt szelvények hı- és hangszigetelı anyagok - réz, kerámia- és mőanyagok - az anyagok fontosabb tulajdonságai, felhasználási területei, gyártási és felhasználási sajátosságai A tanulóknak tudniuk kell:

19 mények ismertetni az épületgépészetben használt anyagokat, azok gyártását, tulajdonságait, azokat az eljárásokat, amelyekkel a tulajdonságok adott határok között megváltoztathatók, az anyagok fajtáit, csoportjait, azok jellemzıit (ismétlés); Témakör: Csövek és jellemzıik Óraszám: 4 - a csövek gyártással összefüggı jellemzıi, felhasználási területei, az alkalmazhatóság - csıméretek, szabványos csıjellemzık. A tanulóknak tudniuk kell: ismertetni a csıgyártási technológiákat, a gyártáshoz alkalmazott berendezések mőködési elvét, alkalmazhatóságának korlátait; Témakör: Szerelıipari tartószerkezetek és gyártásuk Óraszám: 12 - a továbbhaladás - tartószerkezet fogalma, kialakítása, felhasznált szerkezeti anyagok csımegfogó-, alátámasztó-, függesztı szerkezetek - a csıtágulás biztosítása - a tartó-, függesztı-, támasztó szerkezetek gyártása, szerelése, alkalmazási lehetısége, méretezésük, terhelhetıségük A tanulóknak tudniuk kell: rendszerezni a csımegfogó szerkezeteket, használni az idevonatkozó szabványokat, táblázatokat, szilárdságilag ellenırizni egyszerő tartószerkezeteket; Témakör: Szerelıipari kisgépek Óraszám: 10 - feladatuk, típusai, osztályozásuk célgépek - speciális szerelési technológiák gépei - a gépek alkalmazhatósága, kezelése, karbantartása, munkavédelmi elıírásai A tanulóknak tudni kell: ismertetni a szerelıipar gépeinek mőködését, üzemeltetési viszonyait, használatuk körét;

20 Témakör: Csıszerkezetek gyártása Óraszám: 20 - elıre gyártott csıívek kialakítása és alkalmazásuk csıhajlítás hidegen és melegen - a gépi csıhajlítás gépei és berendezései redıs csıhajlítás, szeletes ívek készítése elágazások gyártása és szerelése - osztók, győjtık légedények, vízleválasztók készítése és beépítése, gyártási szempontok, - mőveletek, szigetelés hıtágulást biztosító szerkezetek kialakítása - keverı edények, biztonsági állványcsövek gyártása és elhelyezése A tanulóknak tudniuk kell: elmagyarázni és vázlatokkal illusztrálni a nagy sorozatú gyártásra alkalmas, a speciális feladatokra való és korszeő kisgépek mőködését, használhatóságuk t. a leggyakrabban alkalmazott épületgépészeti szerkezetek gyártási módjait, az alkalmazott anyagait, a gyártás mőveleti sorrendjét, a vonatkozó szabványokat, elıírásokat; Témakör: Nyomás alatti tartályok Óraszám: 12 - tartályok fogalma, felosztása - kialakítása, fıbb szerkezeti elemei, méretezésük, a - kazánformula alkalmazása - csatlakozó elemek és alátámasztások, kialakításuk épületgépészeti alkalmazásuk, biztonsági elıírások nyomásbiztosító berendezések kötéseinek kialakítása tartályok telepítése, szerelése, beüzemelése A tanulóknak tudniuk kell: ismertetni a tartályok gyártásával kapcsolatos elıírásokat, varratkészítési és -elhelyezési módozatokat; ismertetni a nyomáspróbával kapcsolatos elıírásokat, a nyomásosztályba sorolás szempontjait. Témakör: Szerelıipari lemezszerkezetek Óraszám: 12 - gépházi dobogók, tartószerkezetek, csıszerelvényeket kiszolgáló szerkezetek, aknák vázszerkezetei, feszítımővek gyártása, szerelése - baleset- és biztonságtechnikai szempontok - szellızıcsatornák, idomok, kifúvó és elszívó szerkezetek, leválasztók, szőrık, léghevítık

21 A tanulóknak tudniuk kell: ismertetni a kazán- és gépházak lemezszerkezeteit, acélszerkezeteit, állványok, korlátok, létrák, feljárók stb. gyártását, szerelését; ismertetni a csıszerelı aknák vázszerkezeteinek, vezeték feszítımő gyártási, szerelési technológiáit.

22 Helyi tanterv a Mechanika, hıtan és áramlástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıje : Péter Imre 2. Óraszámok : 10. osztály - 2 óra 3. Általános célok : ok és feladatok : SZAKKÖZÉPISKOLA 10. évfolyam A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erısítse a tanulók eddig megszerzett készségeit és képességeit, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket. Keltse fel a tanulók érdeklıdését az épületgépészeti szakma általános és sajátos területei iránt, alakítson ki befogadóképességet a szakma ismeretanyaga iránt. Tegye képessé a tanulókat az ok okozati összefüggések feltárására. Ismertesse meg a tanulókkal az épületgépészet fontosabb fizikai összefüggéseit, tegye képessé ıket az ezekkel kapcsolatos feladatok megoldására. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakterület munkaköreiben szükséges megfelelı magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerısítéséhez. Segítse a tanulókat leendı szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk megtervezésében. : Fejlessze ki és alakítsa a tanulók mőszaki szemléletét, mőszaki ismereteit úgy, hogy ezek birtokában az egyszerőbb épületgépészeti jellegő feladatok megoldására képesek legyenek. Tevékenységük során szokjanak hozzá az önálló munkához, erısödjék bennük a kötelességtudat, felelısségtudat mások munkájának, teljesítményének tisztelete. Alakuljon ki a mőszaki véna. 4. A Mechanika, hıtan és áramlástan tantárgy helyi tanterve 1o. évfolyam Témakör : Hıtani alapismeretek Óraszám : 20 A tanulók rögzítsék az egyes elızı tantárgyakban / hıtan, fizika / tanult összefüggéseket és ezek alapján értsék meg a hıtani összefüggéseket. Szerezzenek számolási, számítási, szerkesztési ismereteket. Képesek legyenek önálló feladatmegoldásra, a várható eredmények megbecsülésére, illetve a számolt eredmények értékelésére. A hı, a hımennyiség, hımérséklet és mérése. Hıfokskálák. Fajhı, párolgáshı, hıtartalom. A melegítés alapegyenlete.

23 a továbbhaladás Hıközlési lehetıségek. Hıvezetés, hıátadás, hıáramlás, hısugárzás. A hıátbocsátás és a hıátbocsátási tényezı. Hıátbocsátás párhuzamos síkokkal határolt falakban. Falsikhımérsékletek számolása. A hımérséklet-lefutási görbe. Jártasságok - készségek kialakulása, magabiztos feladatmegoldás Témakör : Ideális folyadékok áramlástana Óraszám : 20 Ismerjék meg a tanulók a nyugvó és az áramló folyadékokkal kapcsolatos összefüggéseket, legyenek képesek önálló feladatmegoldásra. Folyadékok mechanikája. A nyomás értelmezése, mértékegységei. Az ideális folyadékok. A folytonosság tétele. Bernoulli tétele technikai és mőszaki értelmezésben. Energiafajták átalakulása. a továbbhaladás Jártasságok - készségek kialakulása, magabiztos feladatmegoldás Témakör : Valóságos folyadékok áramlástana Óraszám : 16 Ismerjék meg a tanulók az áramló folyadékokkal kapcsolatos öszszefüggéseket, legyenek képesek önálló feladatmegoldásra. Bernoulli tétele valóságos folyadékok áramlása esetén. A súrlódási és az alaki veszteségek. Kifolyási veszteség. Az egyenértékő átmérı és az egyenértékő csıhossz. A csıvezetéki jelleggörbe és annak szerkesztési módja. a továbbhaladás Jártasságok - készségek kialakulása, magabiztos feladatmegoldás, önálló szerkesztés Témakör : Gázok mechanikája Óraszám : 16 Ismerjék meg a tanulók a nyugalomban levı és az áramló gázokkal kapcsolatos összefüggéseket

24 a továbbhaladás Gáztechnikai alapfogalmak, a gázok állapotjelzıi. Gáztörvények. Gázkeverékek törvényei. Bernoulli tétele gázok áramlása esetén. A statikus és a dinamikus nyomás. Nyomásátalakulások Súrlódási és alaki veszteségek. Jártasságok - készségek kialakulása, magabiztos feladatmegoldás

25 Helyi tanterv az Auto-CAD ismeretek tantárgy oktatásához 5. A tanterv szerzıje : Péter Imre 6. Óraszámok : 12. osztály - 2 óra 7. Általános célok : ok és feladatok : SZAKKÖZÉPISKOLA 12. évfolyam A tantárgy célja olyan rajzolási, szerkesztıi jártasságok, készségek kialakítása az Auto-CAD tervezı programmal, mely képessé teszi a tanulókat általános gépszerkesztési feladatok elvégzésére, valamint épületek alaprajzának elkészítésére. Fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletét, vizuális kultúráját. Készítse elı a tanulókat a szakmai tantárgyak tervezési feladatainak megoldására. : Az alsóbb évfolyamokon megtanult rajzi alapismeretek felhasználásával és továbbfejlesztésével elsısorban a készségek kialakítása a cél. Az elsı félévben megtanult alapismereteket olyan szintre kell fejleszteni, hogy a tanulók maguk találják meg azt a módszert, amivel a leggyorsabban és hiba nélkül jutnak célhoz. Támaszkodva a szakmai orientációs képzésre, alakítsuk ki azt a megfelelı feladat- és problémamegoldó képességet, ami a mőszaki ember sajátossága kell hogy legyen. 8. Az Auto-CAD ismeretek tantárgy helyi tanterve 12. évfolyam Témakör :A program alapjai, síkidomok szerkesztése Óraszám : 1o A tanulók szerezzenek jártasságot a síkidomok szerkesztésének módszereiben Menüsorok felépítése, elhelyezkedése. Pontok szerkesztése kurzorral, abszolút és relatív koordinátákkal, rajzelemekkel. Az alsó menüsor /traszter, háló, térkövetés, stb./ Feladatok megoldása különféle síkidomok szerkesztésével a továbbhaladás A fenti tananyag készségszintő alkalmazása.

26 Témakör : Szerkesztési eljárások Óraszám : 16 Készség szintjén ismerjék a tanulók azokat a szerkesztési módokat, melyek az épületgépész tervezıi gyakorlatban nélkülözhetetlenek. Egyszerőbb géprajzi feladatok megoldása segítséggel. Metszés, hosszabbítás, elérés parancsok. Zoom módszerek. Másolás, kivágás, mozgatás parancsok. Tükrözés, lekerekítés, letörés parancsok. Vonalfajták és vonalvastagságok. a továbbhaladás A fenti tananyag készségszintő alkalmazása. Témakör : Blokkok és fóliák Óraszám : 1o Ismereteket nyújtani a blokkok készítésében, különös tekintettel az épületgépész tervjelképekre. Megértetni a fóliák fontosságát, megismertetni azok alkalmazási módszereit Blokkok készítésének módja. blokkok beillesztése. A fóliák alkalmazása. különbözı színő Kisebb lakóépület alaprajzán gyakorolni a blokkokat és a fóliákat, vonalakkal. a továbbhaladás Jártasságok kialakulása Témakör : Méretezések Óraszám : 6 A méretmegadási lehetıségek készségszintő megismertetése, begyakoroltatása A méretezés menüsor tartalmának megismertetése. Különbözı géprajzi feladatok segítségével a méretmegadások begyakorlása a továbbhaladás Jártasságok kialakulása Témakör : Lakóépületek alaprajza Óraszám : 18 Jártasság szerzése különbözı lakóépületek épületgépész szintő alaprajzainak elkészítésében. Egyszintes lakóépület alaprajzának elkészítése a szükséges felírásokkal, épületgépész berendezési tárgyakkal. Különbözı fóliák és elızıleg elkészített blokkok felhasználása. Méretarány parancs. Nyomtatási kép. Nyomtatási lehetıségek

27 a továbbhaladás Jártasságok kialakulása

28 Helyi tanterv a Gépelemek és géptan tantárgy oktatásához 9. A tanterv szerzıje : Péter Imre 10. Óraszámok : 11. osztály - 2 óra 11. Általános célok : ok és feladatok : SZAKKÖZÉPISKOLA 11. évfolyam A tantárgy célja hogy a tanulókkal megismertesse az épületgépészeti gyakorlatban leggyakrabban használt gépek mőködési elvét, szerkezetét és üzemi viszonyait. Rendszerezze a víz-, a hıerıgépek és a légtechnikai gépek típusait, adjon áttekintést fejlıdési folyamatukról és annak várható irányáról. Keltse fel a tanulók érdeklıdését az épületgépészeti szakma általános és sajátos területei iránt, alakítson ki befogadóképességet a szakma ismeretanyaga iránt. Tegye képessé a tanulókat az ok okozati összefüggések feltárására. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakterület munkaköreiben szükséges megfelelı magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerısítéséhez. : Fejlessze ki és alakítsa a tanulók mőszaki szemléletét, mőszaki ismereteit úgy, hogy ezek birtokában az épületgépészeti gépek és berendezések szerkezeti, üzemeltetési, mőszaki és gazdaságossági problémáit is megértsék. Készítse elı a tanulókat az egyes gépcsoportok létrehozásához szükséges mőszaki és technológiai ismeretekre, hogy könnyebben tudják a szakképzı évfolyamokon megismerendı rendszerekben a rész és egész kapcsolatát értelmezni. 12. A Gépelemek és géptan tantárgy helyi tanterve 11. évfolyam Témakör : Vízgépek Óraszám : 26 A tanulók rögzítsék az egyes elızı tantárgyakban / áramlástan és hıtan, fizika / tanult összefüggéseket és ezek alapján értsék meg a szivattyúk mőködését, azok üzemi viszonyait, szabályozását, szerelését, karbantartását. Szerezzenek számolási, számítási, kiválasztási ismereteket. Alapfogalmak ismétlése. / Bernoulli tétele és a folytonosság tétele/ A szivattyúk mőködésével kapcsolatos alapfogalmak / szívó-, nyomó- és emelımagasságok, statikus, geodetikus és manómetrikus magasságok, vízszállítás, hatásfok teljesítmény stb./

29 a továbbhaladás A szivattyúk szerkezeti ismeretei. / térfogat kiszorítás elvén mőködı szivattyúk, áramlástechnikai elven mőködık, különleges szivattyúk/. Szivattyúk üzemi viszonyai. Fojtási jelleggörbe. A munkapont. Szivattyúk üzemének szabályozása. Jártasságok - készségek kialakulása Témakör : Ventillátorok Óraszám : 16 a tanult áramlástani ismeretek rendszerben történı elsajátíttatása, a ventillátorok mőködésének, üzemeltetésének, szabályozásának megértetése. Bernoulli tétele gázokra / ismétlés / A ventillátorok mőködésének alapelve. Csoportosítások, üzemi viszonyok, jelleggörbék. Ventillátorok szabályozása. Kiválasztási példák. Teljesítmény-meghatározás, affinitás a továbbhaladás Jártasságok - készségek kialakulása Témakör : Kompresszorok Óraszám : 1o Ismerjék meg a tanulók a kompresszorok mőködését, illetve azokat az alapfogalmakat, melyek a kompresszoros üzem jellemzıi. A kompresszorok feladata, csoportosításuk. Indikátordiagram. Dugattyús kompresszorok mőködése és szerkezete. A kompresszorok hőtése, szőrık. Kompresszorok használata az épületgépészetben. a továbbhaladás Ismeret szintő tájékozottság Témakör : Hőtıgépek Óraszám : 10 Ismerjék a tanulók az ipari hőtıberendezések munkafolyamatait, a hőtıberendezések elvi felépítését A hőtıberendezések elvi felépítése.

30 a továbbhaladás A kompresszoros hőtıgépek munkafolyamata, körfolyamatok. Egy- és többfokozatú hőtıberendezések. A hőtıberendezések szerkezeti részei : kompresszortípusok, elpárologtatók, utóhőtık, kondenzátorok, szabályozószelepek stb. Ipari és épületgépészeti alkalmazások. Ismeret szintő tájékozottság Témakör : Megújuló energiák és hı visszanyerık Óraszám : 1o Az épületgépészetben alkalmazható hı visszanyerési lehetıségek megismertetése. A megújuló energiák felhasználásának fontosságára való rámutatás. Klasszikus hı visszanyerés és szerkezetei /levegıbıl való hı viszszanyerık / Hı visszanyerés talajvízbıl. Megújuló energiák felhasználása. Napkollektorok, napelelemek, szélgépek. a továbbhaladás Ismeret szintő tájékozottság