Városi Egészségfejlesztési Terv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Városi Egészségfejlesztési Terv"

Átírás

1 Városi Egészségfejlesztési Terv Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosainak egészségmegőrzését és egészségfejlesztését szolgáló közösségi program stratégiai irányvonalairól a ig terjedő időszakra Készült: január-szeptember között Békéscsabán

2 Bevezetés A XXI. században az európai országok gazdasági, társadalmi fejlődésének lényeges előfeltétele az lesz, hogy az állami szervek és közösségek képesek e társadalmi méretekben elérni azt a szemléletváltást, melyek célja az egyén és a közösségek szerepvállalása a sajátés a közösségek egészségének fejlesztése és megtartása érdekében. Az egészség a XXI. századra az életminőséget alapvetően meghatározó értékké vált a fogyasztói társadalom értékrendjében, s ennek következtében jelentős gazdasági és társadalompolitikai tényezővé nőtte ki magát az elmúlt 50 év során. A gazdaságilag fejlett országok költségvetésének egyre nagyobb hányadát emésztik fel a betegségek gyógyításnak közvetlen és közvetett költségei. Az egészségügyet kiszolgáló háttéripar soha nem látott technikai- és technológiai forradalma és kínálata a leggazdagabb országok teherbíró képességét is próbára teszik Az egyre kifinomultabb technika és technológia alkalmazása a gyógyításban (eszközök, gyógyszerek, beavatkozások) kétségtelenül fokozottabb diagnosztikai biztonságot, hatásosabb gyógykezelést, ugyanakkor kisebb kockázatot és megterhelést jelentenek a beteg számára a korszerű gyógyító eljárások során, mint korábban. Számos esetben viszont- éppen a betegségek természete miatt- viszonylag csekély állapotjavulást eredményeznek, kitartóan emelkedő költségek mellet. Széles körben elfogadott nézet, hogy a már kialakult betegségek kezelése egyre növekvő ráfordítás ellenére az esetek egy igen jelentős részében szerényebb mértékben járul hozzá az egészségi állapot megtartásához, visszaállításához, mint a betegségek előidézésében legjelentősebb szerepet játszó környezeti ártalmak és az életmódbeli káros hatások időben történő, hatékony kivédése. Az idő előtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthető az egyéni- és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés tehát, betegségmegelőző és egészségmegtartó jelentőségénél fogva - befektetés a jövő építésébe, miközben a betegségek kezelési költsége és az ahhoz társuló társadalmi költség feltétlenül szükséges, de a megelőzéssel sok esetben elkerülhető, vagy legalábbis halasztható kiadás. Míg a betegekről való gondoskodás minden modern jogállam alkotmányos kötelezettsége, az ehhez szükséges költségvetési forrást az egészségipar költségrobbanása miatt a gazdaságilag legfejlettebb országok sem képesek megteremteni. Éppen a jóléti államok kényszerültek a 80-as években korábbi jól hangzó szlogenjüket - az egészségért semmi sem drága - revidiálni és helyette az állampolgárok fokozott öngondoskodó szerepére és a fokozott felelősségvállalására apellálva paradigmaváltást hirdetni. Ez a szemléletváltás szükséges és elkerülhetetlen, de a beavatkozás legfeljebb hosszútávon mérhető eredményessége miatt sokak szemében nem igazán népszerű. Míg a betegségek gyógyítása költséges és egyre költségesebb lesz, a ráfordítások társadalmi szükségességét senki nem kérdőjelezi meg. A beavatkozás eredménye, bármennyibe is kerüljön az, többnyire rövidtávon mérhető. Ezzel szemben a közösségi tudatformálás, környezetünk egészséget károsító hatásainak semlegesítése, az egyéni magatartásformák megváltoztatása szinte komolytalan vállalkozásnak tűnik napjaink rövid távú megtérülésre koncentráló, üzleti szemléletű világában. Az Európai Unió vállalta ezt a gyökeres szemléletváltást. Magyarország állami- és kormányzati szerveinek tudatos elkötelezettsége alapján a Kormány megalkotta az Egészség 2

3 Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját. Erre építve és ezzel összhangban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet szentelve a település lakosainak egészségi állapotára, az életminőség folyamatos javítását és a fenntartható fejlődést szolgálva alkotja meg Békéscsaba M.J.V. Önkormányzatának egészségfejlesztési stratégiai tervét Békéscsaba,

4 Városi Egészségfejlesztési Terv Nyilatkozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a város lakosságának jobb életminőségéért, egészségi állapotáért vállalt politikai felelőssége tudatában, számítva a szakmai, gazdasági, politikai szervezetek, civil szerveződések, érdekképviseleti szervek, valamint minden lakos partneri együttműködésére, annak tudatában, alkotja meg 10 évre szóló Városi Egészségfejlesztési Tervét, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása olyan közös ügyünk, melyben kedvező irányú változás nem csupán az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javításával, hanem az egyén életmódjának kedvező irányú befolyásolásával, fokozott egyéni és közösségi felelősségvállalással és közösségi összefogással érhető el. Közös célként képessé kell tenni az embereket arra, hogy megismerjék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy jobb életminőségük, jobb egészségük legyen. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése (a WHO egészség definíciója) érdekében az egyénnek, és csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megvalósítsa álmait, kielégítse szükségleteit és a környezet változásaihoz rugalmasan alkalmazkodjék, ezzel az egészséget a mindennapi élet erőforrásává tegye. Át kell lépni az egyes ágazatok, az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények, közszolgáltatás és magánszektor, egészségügyi hivatás képviselői és a laikusok között meghúzódó tradicionális határvonalakon. Az együttműködés a fontos, melyben létrejön egy új, egyenlő jogok alapján szervezett partnerség a közösség és az állampolgárok között. A hangsúly a szemléletváltáson és a közösségben rejlő alkotó erő felélesztésén van, mely együttesen képes csak fellépni a hatékony egészségfejlesztés érdekében. Az új szemléletben a két rendszer szervesen kiegészíti egymást. A minőségi ellátást nyújtó, ágazati irányítású egészségügyi ellátórendszer, mely főleg a magas rizikójú veszélyeztetettekre és a betegségek gyógyítására koncentrál, szoros együttműködésben a közösségi részvételt hangsúlyozó, alulról építkező holisztikus szemlélettel rendelkező civil programmal, mely a teljes populációt és környezetét célozza meg. Az egészséget, mint az életminőség meghatározó tényezőjét megóvandó, fejlesztendő értékként hangsúlyozza értékrendjében. 4

5 A Városi Egészségfejlesztési Terv kapcsolata a város településfejlesztési koncepciójával. A Városi Egészségfejlesztési Terv a továbbiakban: VET ( 1998-ig a WHO ajánlása szerint: Egészségterv) a város Településfejlesztési tervének részeként, annak egyik alprogramjaként, a város szakmai, ágazati koncepcióival, terveivel szoros összhangban, - különös tekintettel a település Környezetvédelmi-, Szociális-, Oktatási-, Kulturális-, és Sport koncepciójának egybevetésével készült. Településfejlesztési Terv Környezetvédelmi terv Lakásprogram Szociális szolgáltatástervezési koncepció Oktatási-, Kulturális- és Sport koncepció Városi Egészségfejlesztési T. Egészségügyi Szakmai Program* Egészségkép 2000 Szakmai Terv Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet *Az Egészségügyi Szakmai Program ESzP elkészítését a évi. XLIII. Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény írta elő az egészségügyi intézménytulajdonos önkormányzatok számára kötelező erővel. Jelenleg ezt a törvényt megsemmisítette az AB döntése. Ennek ellenére célszerű az ESZP jövőbeni szükségességével számolni és tervezni. 5

6 A Városi Egészségfejlesztési Terv kapcsolódása az Európai Unió-s és hazai egészségfejlesztési programokhoz Az Egészségügyi Világszervezet /WHO/ Healt 21 programja WHO Egészséges Városok Szövetsége pr. EU Népegészségügyi Keretprogram Egészséges Városok Európai hálózata pr Egészséges Városok Magyarországi Szöv. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja Egyezmények, nyilatkozatok, szerződések, állásfoglalások módszertani útmutatók stb. Egészséges Városok Szövetsége tagvárosai Városi Egészségfejlesztési Terv Régió, megye és a környező települések programja Intézményi Szakmai Terv Egészségügyi Szakmai Program Békéscsaba város Egészségképe 6

7 z A VET készítésének folyamata, előkészítő, véleményező és döntéshozó szervei A döntéselőkészítő munka szintjei és fázisai: 1.fázis: Az egyes alprogramok kidolgozásához, valamint a Városi Egészségfejlesztési Terv célkitűzéseinek összehangolásához szükségessé vált a multiszektoriális együttműködés. Ennek reprezentálására létrehoztuk a multiszektoriális bizottságot, egészségfejlesztési alkotóműhely néven. Az ebben résztvevő önkormányzati hivatali szerveztetek, városi szakmai képviseletek, városi intézmények delegált képviselői, civil szervezetek, valamint a város lakosságából jelentkező önkéntes aktívák együttesen alkotják meg és véleményezik az VET általános célkitűzéseit, valamint egyes alprogramok céljait, prioritásait - az alprogramok összeálítására felkért munkacsoportok önálló javaslatai alapján. 2. fázis: A multiszektoriális bizottság a munkacsoportok által benyújtott és a bizottság által controllált programokból összeállítja a város Egészségfejlesztési Stratégiai Tervének 1. sz. változatát, melyet megküld az önkormányzat érintett szakbizottságai számára véleményezésre. 3.fázis: A szakbizottságok által véleményezett tervezetet a szükséges korrekciók elvégzése után az önkormányzat közzé teszi a város internetes honlapján, majd egy alkalommal /szükség esetén több alkalommal is / lakossági fórumot rendez a lakosság véleményének meghallgatására. 4. fázis: A beérkezett módosító javaslatokat a bizottság a munkacsoportok véleményének kikérése után mérlegeli és többségi szavazással beépíti a stratégiai terv 2. sz. változatába. 5.fázis: A szakbizottságok a stratégiai tervről készített véleményüket megküldik az önkormányzat Egészségügyi Bizottsága elnökének. A vélemények bekérése után az Egészségügyi Bizottság a VET-t részleteiben megtárgyalja, majd azt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elé terjeszti elfogadásra. 6. fázis: A döntéshozatal szintje: A Közgyűlés egyszerű többséggel szavaz arról, hogy elfogadja, vagy sem a város Egészségfejlesztési Tervét. Amennyiben nem, úgy a szükséges korrekciók elvégzése után a 4. fázistól újból indul a folyamat. 7

8 A VET aktualitásának és jelentőségének vizsgálata SWOT analízissel Erősségek: Az Európai Unió elkötelezettsége az egészségfejlesztés támogatására A kormányok elkötelezettsége az egészség, mint érték és az egészségfejlesztés iránt Az egészséget támogató civil szervezetek számának növekvő aktivitása A magyar társadalom közösségi és humanitárius tradíciója A város önkormányzatának egészséggel kapcsolatos pozitív attitűdje A város önkormányzatának meglévő intézményrendszere A város önkormányzatának kapcsolatrendszere A város elkötelezettsége az egészségfejlesztés területén. /Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége / Előzetesen megszerzett tapasztalatok a tervezésben / részvétel a Dél-Alfödi Regionális Egészségügyi Konzorcium munkájában / Meglévő multiszektoriális bizottság. Civil szervezetekkel fenntartott jó kapcsolat Szociális kohézió, mint a város közösségére jellemző attitűd Gyengeségek: A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rossz egészségi állapota A tervezést megalapozó, megbízható egészségi adatok hiánya Széles körben uralkodó nézet, mely szerint az egészség az egészségügy dolga, az egészségügy működtetése meg az állam dolga A hátrányos helyzetű lakosok kifejezetten nagy száma és passzivitása Az egészséggel kapcsolatos ismeretek hiánya különösen a hátrányos helyzetű rétegekben Számos párhuzamosság, ad hoc jellegű akcióprogram A motivációként ható látványos sikerek hiánya A megelőzés és egészségfejlesztés finanszírozásának hiánya. A programok értékelési módszerének hiánya A megfelelő számú és képzettségű szakember hiánya Lehetőségek: az Európai Unióhoz való csatlakozás kötelező szemléletváltása a közéletben. Az Unió támogatja az alulról jövő lakossági kezdeményezéseket, és a különböző szektorok közti együttműködést. Aktualitás: soha vissza nem térő lehetőség az Unió-s csatlakozás évében új szemléletről és célokról beszélni szemléletváltás az egyéni, közösség, gazdasági és politikai szereplők értékrendjében a szubszidiaritás elvén alapuló megoldások fontossága A magyar és külföldi vállalatok, gazdálkodó szervezetek, intézmények egészségberuházási lehetőségeinek kiaknázása Új hangsúlyok megfogalmazásával növelhető az egészségfejlesztés társadalmi presztizse 8

9 Veszélyek: Tovább erősödhet a szemlélet, mely szerint: jogom van az egészségemmel azt tenni, amit akarok, az egészségügynek pedig kötelessége megromlott egészségem helyreállítása Kellő megfontoltság és támogatottság hiányában tovább romlik az egészségmegőrzés társadalmi megítélése, erősödik a negatív tendenciák népszerűsége. Beavatkozás hiányában tovább fokozódik a hátrányos helyzetű rétegek leszakadása, a káros tendenciák hatásának fokozódása, föl sem becsülhető további egészségkárosodást okozva köreikben. Az egészséget károsító tényezők nagy száma és a potenciálisan veszélyeztetettek egyre növekvő tábora. A potenciális veszélyeztetettek egészségkárosodása 5-15, akár 20 év múlva jelentkezik, tovább rontva a lakosság életesélyeit és életminőségét Az uniós felzárkózás / kisebb / részben gazdasági probléma, nagyobb részben önismeret, életszemlélet és az önmagunkról való gondoskodás készségének kérdése. A VET értékrendjét meghatározó alapelvek A terv készítésének főbb szempontjai: összhang és átjárhatóság az egyes városi szintű programokban a reális célkitűzés, közép- és hosszú-távú megvalósíthatóság az eredmények mérhetősége, kontrollálhatósága a programok finanszírozhatósága a fölösleges párhozamosságok kerülése közösségi részvétel a programok magvalósítása során Deklarált alapelvek: A egészséges élethez való jog alapvető emberi jog Az egészség kiemelt fontosságú, megóvandó érték, személyes és egyben nemzeti kincs. Az egészség ügye csak társadalmi megközelítésben kezelhető Az egyének és közösségek fokozott szerepe és felelősségvállalása az egészség megőrzésében Az egészségfejlesztés kulcsfontosságú területei: / A WHO Ottawai Kartája alapján / Egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése Egészséget segítő környezeti feltételek megteremtése Közösségi cselekvés, egyéni felelősségvállalás Az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása 9

10 A VET általános célkitűzései Hosszú távú általános célkitűzések 2014-re: Látványosan javuljon a lakosság életminősége Növekedjen az egészségesen eltölthető életévek száma 3-4 évvel Csökkenjen a megelőzhető és idő előtti halálozások száma 5%-kal Csökkenjen a szenvedélybetegek száma átlagban: 7-%-kal Javuljon a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi és szociális felzárkózása Az egészséges életmód váljon társadalmi normává Minden szinten alakuljon ki az ágazatközi együttműködés az egészség érdekében Fejlődjenek és gazdagodjanak az egészségügy megelőző célú szolgáltatásai Javuljon az egészségügyi ellátás minősége és költséghatékonysága Középtávú általános célkitűzések 2009-re: Jobb egészségi állapot elérését támogató társadalmi környezet kialakítása Hatékony, közösségi szintű egészségfejlesztési programok számának növelése Az egészségügyi ellátórendszer preventív szemléletének javulása A döntéshozók minden közösséget érintő döntésében jelenjen meg az egészségre és környezetre gyakorolt hatás, mint különös méltánylást érdemlő mérlegelési szempont Az egészséges életmód legyen követendő példa a lakosság, különösen a fiatalok szemléletében Az egészség társadalmi, környezeti és életmódbeli meghatározóiról. Társadalmi tényezők: szegénység munkanélküliség szociális kirekesztettség Környezet: Levegő szennyezettség Élelmiszer és talaj higénia Hulladék és talajgazdálkodás minősége Ivóvíz és a fürdővizek tisztasága Zajterhelés Sugárártalom Munkahelyi környezet és a stressz Sugárzás ártalmai Lakáshelyzet Szociális környezet Gazdasági környezet 10

11 Életmódbeli tényezők: Dohányzás Alkohol Drogok Táplálkozás Fizikai aktivitás Szexuális magatartás Stressz Szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége: Oktatás Egészségügyi ellátás Szociális szolgáltatások Közlekedés Szabadidő Az egyes tényezők egészségi állapotra gyakorolt hatásáról Társadalmi tényezők: Az emberek társadalmi és gazdasági körülményei jelentősen és egész életükön keresztül befolyásolják egészségi állapotukat. Egy súlyos betegség, vagy idő előtti elhalálozás veszélye kétszer olyan gyakori az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében, mint a társadalom felső osztályaiban. Ennek az ereszkedő szociális görbének a fő okai a hátrányos anyagi helyzet, a nagyobb bizonytalanság érzet és szorongás, illetve a társadalmi beilleszkedés hiánya. Minél hosszabb ideig élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kevesebb a valószínűsége, hogy egészséges, derűs öregkort érnek meg. A jó egészség, viszont hozzájárulhat az oktatási hiányosságok, az elhelyezkedési bizonytalanság és a jövedelmi különbségek leküzdéséhez. Külön kiemelt figyelmet érdemel a társadalmi kirekesztettek csoportja. A közösségek hajlamosak kivetni magukból és a perifériára szorítani a beteg, a fogyatékos és az érzelmileg sebezhető embereket, például a gyermekotthonok, börtönök, és psychiátriai intézetek korábbi lakóit. A testi, vagy mentális problémáktól szenvedő emberek nehezen szereznek megfelelő iskolázottságot és így megélhetési gondjaik vannak. A fogyatékos gyermekek nagy valószínűséggel szegénységben élik le életüket. El kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek nem engedik, hogy mindenki számára elérhető legyen az egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatások köre és egy elfogadható életszínvonal. 11

12 Sajnálatos módon régiónkban különösen nagy volumenű a munkanélküliek száma. Kutatók kimutatták, hogy a munkahelyi bizonytalanság felerősíti a mentális problémákat ( különösen a szorongást és a depressziót ) a rossz közérzetet, a szívbetegségeket és a szívbetegségek kockázati tényezőit. Ha ez a bizonytalanság folyamatosan fennáll, krónikusan stresszt okoz és hatása arányosan nő az idővel. A stressz pedig növeli a betegségek bekövetkeztének kockázatát. Természeti és épített környezeti hatásokról: Amint azt már városunk Egészségképében részletesen bemutattuk a káros környezeti hatások 19%-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát hátrányosan. Az összes, - egészségi állapotot meghatározó - hatás közül ezzel a számaránnyal a második legjelentősebb tényező. / Köztudott, hogy az Európai Unió-s csatlakozásra való felkészülés egy fejezetét lezáró Agenda 2000 okmány hazánkban a környezetvédelem jelentős elmaradottságát állapította meg. Az Uniós országok szintjéhez mért lemaradásunk oly mértékű, melyet Magyarország saját erőből belátható időn belül / 15 év / nem képes megoldani. / Az egyes környezeti ártalmak és az okozott betegségek alakulását városunkban az Egészségterv mutatja be. Sürgős feladatként elhatározzuk, hogy fokozott együttműködést fejlesztünk ki a városi környezet és egészség kölcsönkapcsolatai meghatározásának terén. Most újszerű megközelítésekre és intézkedésekre van szükség a lakosok felhatalmazásához, hogy fejlesszék lakókörnyezetüket annak érdekében, hogy az életminőség negatív tendenciáit megfordítsák. Közös cél áll előttünk: a mostani generáció egészségügyi és életkörülményeinek javítása, továbbá annak biztosítása, hogy a természet teherbíró képességét ne lépjük túl és megóvjuk a jövő generációk kielégítő és produktív élethez való jogát. Az ember és a természet együttélése az emberiség jövőjének előfeltétele az egészség elősegítése és a környezet védelme egymást szorosan kiegészítik, nincs közöttük konfliktus. Elkötelezzük magunkat az együttműködés és partnerség megvalósítására a környezet és egészség javítása érdekében oly módon, hogy a célok és megvalósítási tervek meghatározásához nem csak egészségügyi és a környezeti, de más, gazdasági szektorok és valamennyi társadalmi partner hozzájáruljanak Helsinki nyilatkozat: A környezetért és egészségért teendő európai intézkedésekről Életmódbeli tényezők: Bár első megközelítésre kétségtelenül mindenki legbelsőbb magánügyének tűnik, hogyan él, mit eszik, mennyit mozog, dohányzik-e, vagy sem, vagy éppen mennyi alkoholt fogyaszt? Mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Az életmódbeli tényezők szerepe az egészség károsításában és a betegségek kialakulásában olyan fantasztikus mértékű, hogy egyetlen civilizált ország sem teheti meg, hogy ne vegyen tudomást népegészségügyi jelentőségéről. A fentebb hivatkozott WHO felmérés szerint az életmódbeli káros hatások / dohányzás, alkohol, drog, stressz, helytelen táplálkozás, mozgáshiány / szerepe egészségi állapot meghatározásában 43%. Ez a megdöbbentő számarány az, ami miatt nem lehet magánügynek tekinteni ezt a társadalmi jelenséget. Tudományos tény, melyet statisztikai adatok is alátámasztanak, hogy a káros életmódbeli hatásoknak kitett emberek jelentősen korábban megbetegszenek és halnak meg, mint mások, akik ésszerűen és tudatosan élnek. 12

13 A magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával függ össze. A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: túlzott az energia-, zsír-, és só bevitel, elégtelen a rost-, zöldség-, főzelék-, és gyümölcsfogyasztás. A magyar felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott. A felnőtt lakosság napi átlagban alig tölt tíz percnél többet szabadidős mozgással és tíz felnőttből hat, sem hétközben, sem hétvégén nem mozog. A felnőtt férfiak 41, a nők 26%-a dohányzik. Csupán a dohányzással összefüggésben évente ember hal meg hazánkban. Magas az alkoholisták száma és terjed a kábítószerfogyasztás. A lakosság jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, széleskörűen terjednek a lelki élet zavarai. Az életmód egészség szempontjából kedvező irányú befolyásolása nehéz és rendkívül időigényes feladat. Ehhez ad alapot egy tízéves, szakmailag megalapozott társadalmi és politikai egyetértésre támaszkodó stratégia. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége: Az egészségügyi állapot javulása, vagy romlása gyakran olyan társadalmi, gazdasági folyamatokkal függ össze, amelyek közvetlenül nem az egészség változását célozzák. Ilyen például a gazdasági növekedés, az életviszonyok esetleges kedvező változása a jövedelmek pozitív alakulása, melyek együttesen hozzájárulhatnak az utóbbi évek halálozási mutatóinak lassú javulásához. A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátás minőségén múlik. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, mely emellett lakossági szűrést és megelőző ellátást is végez Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely a lakóhely határozzák meg. Politikusoknak, települési önkormányzatoknak, szakmai és civil szervezeteknek, egyháznak és üzleti szervezeteknek változtatniuk kell az eddigi gyakorlatukon, mert a lakosság egészségi állapota azonnali beavatkozást sürget és ha arra gondolnánk, hogy ez nem így működik a fejlettebb nyugaton, álljon itt tanúságul a példa: A legtöbbet publikált Észak-Karélia-i program 1972-ben indult el Finnországban egy helyi önkormányzati kezdeményezésre válaszként. A program sikere önkormányzatok közötti és kormányzati együttműködésnek volt köszönhető, amely sürgős és hatásos segítséget nyújtott a rendkívül magas szívkoszorúér-betegség miatti halálozás okozta halálozás csökkentésére. A program 10 éves ideje alatt az Észak Karélia-i férfi lakosság körében a szívkoszorúérbetegség miatti halálozás mintegy 50%-al csökkent. Megszervezték a magasvérnyomásbetegségben szenvedők gondozását, illetve a felvilágosító tevékenység eredményeként nőtt a lakosság körében azok aránya, akiknek életében a fizikai aktivitás rendszeressé vált, valamint csökkent a dohányzók aránya is. Emellett nemzeti élelmezés-, és táplálkozáspolitikai kampányt működtettek, amelynek keretében teljes körű és folyamatos lakossági egészségnevelést folytattak. Létezik tehát modell, amit alkalmazni tudunk hazai viszonyainkra, melynek következetes végrehajtása a sikert garantálja. A sikerhez azonban nem csak jó programok kellenek. Olyan összefogás kell kis hazánkban, amely történelmünk során már néhányszor, nehéz helyzetben segített rajtunk. Az országnak van népegészségügyi programja, ami jó és megvalósítható: ez az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja. 13

14 Városi Egészségfejlesztési Stratégia Részletes rész 1. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása 2. Egészséges életmód programjai 3. Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram 4. Az elkerülhető halálozások, megbetegedések megelőzése 5. Szűrővizsgálatok 6. Indikátorrendszer, monitorozás 14

15 I. / Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása I/1. Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere. Cél: A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre Fokozatosan el kell érni, hogy az iskolákban az integrált egészségfejlesztési tartalmak oktatása rendszeres és folyamatos legyen A program tárgya, a probléma megfogalmazása: A./ Családtervezési tanácsadás közősségi szintű fejlesztése; a nem kívánt terhességek megelőzése érdekében től ** B./ Gyermekkori megelőzési programok feltételeinek javítása ( fluor, jód prevenció ) 2006 ** C./ A mindennapos egészségfejlesztési testmozgás megvalósítása minden gyermek számára 2006 *** ( Sportkoncepció 2004 ) D./ Egészségfejlesztési tananyag és képzés intézményi kereteinek kidolgozása beépítése a tantervbe 2007 **** ( Oktatási koncepció2004 ) E./ A fiatalok egészségesebb szabadidő eltöltési formáinak, az ezt támogató rendszernek, az ösztönzés módjának kidolgozása és bevezetése ***** F./ Diákolimpia 2004 ( Sportkoncepció 2004)*** G./ Ingyenes, illetve támogatott sportlétesítmény használat 2004 ( Sportkoncepció) *** hagyományosan, folyamatosan H. / Szabadidősport rendezvények meghirdetése, szervezése lebonyolítása ***( Sportkoncepció ) hagyományosan, folyamatosan I./ Utánpótlás-nevelés, diáksport *** (Sportkoncepció ) hagyományosan, folyamatosan J./ Gyümölcsillatú, üdítő, természetes alapanyagú EGÉSZ-ség program 2006 ***** + K./ Egészségösztönzéssel foglakozó szakmai közösség létrehozása 2007 *****+ L./ Iskolai médiák / faliújság, iskolarádió, iskolaújság / fejlesztése 2006 **** M/ Érted! Érted? Önismereti csoport felső tagozatosoknak. 2006***** N./ Támasz-Téka Önkéntes segítők képességfejlesztő csoportja 2006 ***** Felelős koordinátorok: Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Irodája* Védőnők, iskolaorvosok**, Sportiroda *** Oktatási intézmények, **** Iskolák mellett működő civil szervezetek ***** Dr Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány, SOS Tini Alapítvány*****+ 15

16 Egészséget támogató társadalmi környezet A projekt bevezetésének és fenntartásának időpontjai: A B C D E F G H I J K L M N Várható eredmény: 2014-re 10%-kal csökken a nem kívánt terhességek és abortuszok száma 2010-re 10%-kal csökken a korcsoportban a rossz fogak száma re 15%-kal lesz kevesebb a mozgásszervi betegek száma a vizsgált korosztályokban 2014-re lényegesen javul a korosztály egészségmagatartása. Lényegesen javul az egészség tudatos megóvása és a pozitív egészségbarát életmód mint példakép - elfogadottsága re kiépül a város fiataljainak szervezett, egészséges szabadidő eltöltését szolgáló társadalmi aktivitásra épülő programrendszere. Csökken a szenvedélybetegségek száma köreikben, csökken a fiatalkorú bűnesetek száma. A projekt költségigénye: A./ projekt: évi 650 e Ft / tárgyieszközök és tiszteletdíjak / B./ projekt: Marketing kommunikáció, szórólap, kiadványok évi 160 eft C./ projekt: szabadidősportok fejlesztésére évi 1-5m Ft ig. Pályázatok. D./ projekt: tananyag és oktatási rendszer: évi 500 e Ft- 5 m Ft -ig E./ projekt: nyári szabadidő eltöltési programok: évi 3mFt-5mFt-ig Forrás: részben önkormányzati, részben EU-s és hazai pályázati támogatásokból! 16

17 I./ Egészséget támogató társadalmi környezet I/2. Az idősek életminőségének javítása Cél: A folyamatosan növekvő számú idős ember életminőségének javítása Az időskorúak magára hagyatottságának enyhítése Az időskorúak reszocializációjának elősegítése, hasznosságtudat erősítése, Az időskorúak civil egészségfejlesztő programokba való bevonása A program tárgya, a probléma megfogalmazása: A./ rendszeres tájékoztatás a média segítségével az idős kor betegségeiről és azok életviteli hatásairól 2004 * B./ A vészjelző eszköz használatához szükséges infrastruktúra fejlesztése 2006 ( ***Szociális szolgáltatástervezési konc IV.1 20.) C./ Az otthonápolási lánc továbbfejlesztése 2006 D./ Az önkormányzati fenntartású idősek otthona férőhelyeinek korszerűsítése ( ***Szociális szolgáltatástervezési konc VIII.1 38.o.) E./ Közös szabadidő programok szervezése fiatalok és idősek számára Idősbarát önkormányzat (*** Szociális szolgáltatástervezési konc ) F./ Zöld telefon szolgálat, önkéntes felajánlás közösségi programon való részvételre ** 2008 G./ Lakó- és családi környezetben való személyes szociális szolgáltatási rendszerek hatékonyságának növelése *** ( Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004) H./ Képességfejlesztő csoportfoglalkozások emlékezetzavarban szenvedő embereknek. Emlékezetzavarban szenvedő családtagot ellátó hozzátartozók klubja **** I./ Betegjogi ismeretterjesztő fórum 2006 * Projektvezető koordinátor: Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Iroda* Békéscsaba Önkormányzat Családsegítő Központ** Békéscsaba M.J.V. Polgármesteri Hivatal Szociális iroda*** Mentálhigiénés Egyesület **** Kulcsszereplők: Családsegítők, szociális munkások, gondozók, ápolók, szociális otthonok Media, véleményalkotók, kisközösségek, nyugdíjas klubok, rendezvényszervezők 17

18 Egészséget támogató társadalmi környezet A projekt bevezetésének és fenntartásának időpontjai: A B C D E F G H I Várható eredmény: Széles körűen elfogadottá válnak az egészséges magatartás elvei. Javul a betegek tájékozottsága betegségük mibenlétéről, egészségük megőrzésének életviteli feltételeiről és az állapotuk rosszabbodásának megelőzéséről A legszükségesebb helyeken kiépül az önmaguk ellátására képtelen betegek rosszulléte esetén alkalmazható vészjelző berendezések diszpécser hálózata Kiépül a civil segítő gondozási lánc az otthon ápoltak megsegítésére Teljes korszerűsítés az idősek otthonaiban a férőhelyek száma Idősek közösségi programjait szervező civil szervezetek integrált együttműködése A projekt költségigénye: Tájékoztató anyagok, szórólapok, rendezvények, programok évi 200 eft Vészjelző eszközök infrastrukturális kiépítése / Szociális szolgáltatástervezési koncepció/ Otthonápolási lánc kiépítése évi 2-3 mft Férőhelyek számának növelése /szoc. szolg. tervezési koncepció szerint / Közösségi programok évi e Ft Zöld telefon program Forrás: részben önkormányzati-, részben pályázati forrásokból 18

19 I./ Egészséget támogató társadalmi környezet I/ 3 Esélyegyenlőség az egészségért Cél: A halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek egészségi állapotának javítása E csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének racionalizálása A halmozottan hátrányos helyzetű emberek szűrővizsgálatának fejlesztése A preventív egészségfejlesztő programok kiterjesztése e társadalmi csoportokra A program tárgya, a probléma megfogalmazása: A./ Egészségügyi, higiénés és megelőzést szolgáló felvilágosító és oktatóprogramok megtervezése és bevezetése / szociális munkások, védőnői hálózat / (*) B./ Szűrővizsgálatok rendszeres végrehajtása: gümőkór-, magas vérnyomás-, tüdő és nőgyógyászati és emésztő-szervrendszeri daganatok korai felismerése és kiszűrése érdekében. A szűrővizsgálaton való megjelenési arány javítása! (*) C./ A társadalomból kirekesztetésben élő lakossági csoportok esélyeinek növelése az egyenlő és diszkriminációmentes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében (** Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004.) D./ A kirekesztett lakossági csoportok egészségmagatartásának javítása (** Szociális szolgáltatástervezési konc ) E./ Az esélyegyenlőség oktatása a közösségekben (****) F./ Multiszektoriális együttműködés fejlesztése az ágazatok között a lakosság jobb ellátása érdekében (****) G./ A roma kisebbség beilleszkedésének elősegítése 2007 ( ***Cigány kisebbségi önkormányzat ) H./ Utcai szociális munka kifejlesztése 2006 ***** (Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004 ) I./ Csoport szervezés- Kismama klubok, Háziasszonyok klubja 2007***** (Szociális szolgáltatás tervezési koncepció 2004) J./ Kortárs csoportok szervezése hátrányos helyzetű, vagy védelembe vett gyermekeknek 2008 ***** K./ Életmód Napok: előadások, alapszintű szűrőprogramok 2005 ***** L./ Munkaerő-piaci képességfejlesztő tréning, rehabilitációs képzésre felkészítő tréning 2005 ****** Projekt koordinátorok: Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda, Egészségügyi Iroda, (*) Oktatási Közművelődési és Sportcsoport (****) Szociális Iroda, Családsegítő Központ (**) Cigány kisebbségi Önkormányzat (***) Családsegítő központ ***** Mentálhigiénés Egyesület ****** 19

20 Egészséget támogató társadalmi környezet Kulcsszereplők: Civil szervezetek, szociális gondozók, védőnők, orvosok, kisebbségi önkormányzatok, önkéntes segítők, irodák, MB-tagok, munkacsoportok Projektek kezdési időpontjai: A B C D E F G H J K L M N A projekt várható eredménye: Az egészséges élet feltételeinek tudatosítása lassan, de fokozatosan javul a vizsgált lakossági csoportokban A szűrővizsgálatok hatékonyságának fokozódásával nő az időben felismert és ezért eredményesen kezelhető esetek száma Csökken a lakosság negatív előítélete a hátrányos helyzetű csoportokkal szemben 2012 Javul az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélye A projekt költségigénye: Egészségügyi felvilágosító, oktató és szemléltető programok: évi 300 eft Kampányok, lakossági fórumok a szűrővizsgálatok népszerűsítésére: évi 200 eft Kiadványok, tájékozató anyagok betegjogról, és a szolgáltatások igénybevehetőségének lehetőségeiről egyszeri: 1 m Ft. Lakossági fórumok, média kampányok évi: 1-2 m Ft Források: önkormányzati költségvetés + pályázati támogatások 20

KÖZGYŰLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA

KÖZGYŰLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Előterjesztés jelzése: Nyilvános ülés napirendje! A döntéshozatal egyszerűsített többséget igényel. Ikt.szám:

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG hirdet a Kulturális és tudományos keretből elnyerhető támogatásra. A felosztható keretösszeg: 3 millió Ft. 1. A 2012. évben megvalósítandó ünnepi rendezvényekre, eseményekre, kiemelten az irodalmi, történelmi,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 2. komponens Szenvedélybetegségek leküzdésére irányuló kezdeményezések Moravcsik-Kornyicki

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV: tv. 8. (1) - (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl.

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl. Solymosy József Bonifácz Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetőségei Székesfehérvár, 2009. november 4. ladataink: Intézetünkről Korszerű tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJÁNAK Intézkedési terve (2004-2006) A kerületi gyermek és ifjúsági korosztályok fölmérése 1. A fizikai teljesítőképesség, biológiai

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. május 6. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT 2015.11.27. TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi

Részletesebben

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. április 23. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Tanúsítvány száma: 1/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. január 30. Kérelmező neve: Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Iktatószám: SZ-102 /2015. Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Tárgy: Javaslat a 3301. Egészségügyi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Megőrzi, ami jó A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Az összefoglaló célja Komplex vállalati dolgozói program bemutatása Mint a vállalati kultúra szerves eleme Az érdeklődés felkeltése

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 3. Intézetünkrıl Feladataink: Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben