Városi Egészségfejlesztési Terv

Átírás

1 Városi Egészségfejlesztési Terv Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosainak egészségmegőrzését és egészségfejlesztését szolgáló közösségi program stratégiai irányvonalairól a ig terjedő időszakra Készült: január-szeptember között Békéscsabán

2 Bevezetés A XXI. században az európai országok gazdasági, társadalmi fejlődésének lényeges előfeltétele az lesz, hogy az állami szervek és közösségek képesek e társadalmi méretekben elérni azt a szemléletváltást, melyek célja az egyén és a közösségek szerepvállalása a sajátés a közösségek egészségének fejlesztése és megtartása érdekében. Az egészség a XXI. századra az életminőséget alapvetően meghatározó értékké vált a fogyasztói társadalom értékrendjében, s ennek következtében jelentős gazdasági és társadalompolitikai tényezővé nőtte ki magát az elmúlt 50 év során. A gazdaságilag fejlett országok költségvetésének egyre nagyobb hányadát emésztik fel a betegségek gyógyításnak közvetlen és közvetett költségei. Az egészségügyet kiszolgáló háttéripar soha nem látott technikai- és technológiai forradalma és kínálata a leggazdagabb országok teherbíró képességét is próbára teszik Az egyre kifinomultabb technika és technológia alkalmazása a gyógyításban (eszközök, gyógyszerek, beavatkozások) kétségtelenül fokozottabb diagnosztikai biztonságot, hatásosabb gyógykezelést, ugyanakkor kisebb kockázatot és megterhelést jelentenek a beteg számára a korszerű gyógyító eljárások során, mint korábban. Számos esetben viszont- éppen a betegségek természete miatt- viszonylag csekély állapotjavulást eredményeznek, kitartóan emelkedő költségek mellet. Széles körben elfogadott nézet, hogy a már kialakult betegségek kezelése egyre növekvő ráfordítás ellenére az esetek egy igen jelentős részében szerényebb mértékben járul hozzá az egészségi állapot megtartásához, visszaállításához, mint a betegségek előidézésében legjelentősebb szerepet játszó környezeti ártalmak és az életmódbeli káros hatások időben történő, hatékony kivédése. Az idő előtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthető az egyéni- és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés tehát, betegségmegelőző és egészségmegtartó jelentőségénél fogva - befektetés a jövő építésébe, miközben a betegségek kezelési költsége és az ahhoz társuló társadalmi költség feltétlenül szükséges, de a megelőzéssel sok esetben elkerülhető, vagy legalábbis halasztható kiadás. Míg a betegekről való gondoskodás minden modern jogállam alkotmányos kötelezettsége, az ehhez szükséges költségvetési forrást az egészségipar költségrobbanása miatt a gazdaságilag legfejlettebb országok sem képesek megteremteni. Éppen a jóléti államok kényszerültek a 80-as években korábbi jól hangzó szlogenjüket - az egészségért semmi sem drága - revidiálni és helyette az állampolgárok fokozott öngondoskodó szerepére és a fokozott felelősségvállalására apellálva paradigmaváltást hirdetni. Ez a szemléletváltás szükséges és elkerülhetetlen, de a beavatkozás legfeljebb hosszútávon mérhető eredményessége miatt sokak szemében nem igazán népszerű. Míg a betegségek gyógyítása költséges és egyre költségesebb lesz, a ráfordítások társadalmi szükségességét senki nem kérdőjelezi meg. A beavatkozás eredménye, bármennyibe is kerüljön az, többnyire rövidtávon mérhető. Ezzel szemben a közösségi tudatformálás, környezetünk egészséget károsító hatásainak semlegesítése, az egyéni magatartásformák megváltoztatása szinte komolytalan vállalkozásnak tűnik napjaink rövid távú megtérülésre koncentráló, üzleti szemléletű világában. Az Európai Unió vállalta ezt a gyökeres szemléletváltást. Magyarország állami- és kormányzati szerveinek tudatos elkötelezettsége alapján a Kormány megalkotta az Egészség 2

3 Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját. Erre építve és ezzel összhangban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet szentelve a település lakosainak egészségi állapotára, az életminőség folyamatos javítását és a fenntartható fejlődést szolgálva alkotja meg Békéscsaba M.J.V. Önkormányzatának egészségfejlesztési stratégiai tervét Békéscsaba,

4 Városi Egészségfejlesztési Terv Nyilatkozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a város lakosságának jobb életminőségéért, egészségi állapotáért vállalt politikai felelőssége tudatában, számítva a szakmai, gazdasági, politikai szervezetek, civil szerveződések, érdekképviseleti szervek, valamint minden lakos partneri együttműködésére, annak tudatában, alkotja meg 10 évre szóló Városi Egészségfejlesztési Tervét, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása olyan közös ügyünk, melyben kedvező irányú változás nem csupán az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javításával, hanem az egyén életmódjának kedvező irányú befolyásolásával, fokozott egyéni és közösségi felelősségvállalással és közösségi összefogással érhető el. Közös célként képessé kell tenni az embereket arra, hogy megismerjék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy jobb életminőségük, jobb egészségük legyen. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése (a WHO egészség definíciója) érdekében az egyénnek, és csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megvalósítsa álmait, kielégítse szükségleteit és a környezet változásaihoz rugalmasan alkalmazkodjék, ezzel az egészséget a mindennapi élet erőforrásává tegye. Át kell lépni az egyes ágazatok, az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények, közszolgáltatás és magánszektor, egészségügyi hivatás képviselői és a laikusok között meghúzódó tradicionális határvonalakon. Az együttműködés a fontos, melyben létrejön egy új, egyenlő jogok alapján szervezett partnerség a közösség és az állampolgárok között. A hangsúly a szemléletváltáson és a közösségben rejlő alkotó erő felélesztésén van, mely együttesen képes csak fellépni a hatékony egészségfejlesztés érdekében. Az új szemléletben a két rendszer szervesen kiegészíti egymást. A minőségi ellátást nyújtó, ágazati irányítású egészségügyi ellátórendszer, mely főleg a magas rizikójú veszélyeztetettekre és a betegségek gyógyítására koncentrál, szoros együttműködésben a közösségi részvételt hangsúlyozó, alulról építkező holisztikus szemlélettel rendelkező civil programmal, mely a teljes populációt és környezetét célozza meg. Az egészséget, mint az életminőség meghatározó tényezőjét megóvandó, fejlesztendő értékként hangsúlyozza értékrendjében. 4

5 A Városi Egészségfejlesztési Terv kapcsolata a város településfejlesztési koncepciójával. A Városi Egészségfejlesztési Terv a továbbiakban: VET ( 1998-ig a WHO ajánlása szerint: Egészségterv) a város Településfejlesztési tervének részeként, annak egyik alprogramjaként, a város szakmai, ágazati koncepcióival, terveivel szoros összhangban, - különös tekintettel a település Környezetvédelmi-, Szociális-, Oktatási-, Kulturális-, és Sport koncepciójának egybevetésével készült. Településfejlesztési Terv Környezetvédelmi terv Lakásprogram Szociális szolgáltatástervezési koncepció Oktatási-, Kulturális- és Sport koncepció Városi Egészségfejlesztési T. Egészségügyi Szakmai Program* Egészségkép 2000 Szakmai Terv Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet *Az Egészségügyi Szakmai Program ESzP elkészítését a évi. XLIII. Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény írta elő az egészségügyi intézménytulajdonos önkormányzatok számára kötelező erővel. Jelenleg ezt a törvényt megsemmisítette az AB döntése. Ennek ellenére célszerű az ESZP jövőbeni szükségességével számolni és tervezni. 5

6 A Városi Egészségfejlesztési Terv kapcsolódása az Európai Unió-s és hazai egészségfejlesztési programokhoz Az Egészségügyi Világszervezet /WHO/ Healt 21 programja WHO Egészséges Városok Szövetsége pr. EU Népegészségügyi Keretprogram Egészséges Városok Európai hálózata pr Egészséges Városok Magyarországi Szöv. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja Egyezmények, nyilatkozatok, szerződések, állásfoglalások módszertani útmutatók stb. Egészséges Városok Szövetsége tagvárosai Városi Egészségfejlesztési Terv Régió, megye és a környező települések programja Intézményi Szakmai Terv Egészségügyi Szakmai Program Békéscsaba város Egészségképe 6

7 z A VET készítésének folyamata, előkészítő, véleményező és döntéshozó szervei A döntéselőkészítő munka szintjei és fázisai: 1.fázis: Az egyes alprogramok kidolgozásához, valamint a Városi Egészségfejlesztési Terv célkitűzéseinek összehangolásához szükségessé vált a multiszektoriális együttműködés. Ennek reprezentálására létrehoztuk a multiszektoriális bizottságot, egészségfejlesztési alkotóműhely néven. Az ebben résztvevő önkormányzati hivatali szerveztetek, városi szakmai képviseletek, városi intézmények delegált képviselői, civil szervezetek, valamint a város lakosságából jelentkező önkéntes aktívák együttesen alkotják meg és véleményezik az VET általános célkitűzéseit, valamint egyes alprogramok céljait, prioritásait - az alprogramok összeálítására felkért munkacsoportok önálló javaslatai alapján. 2. fázis: A multiszektoriális bizottság a munkacsoportok által benyújtott és a bizottság által controllált programokból összeállítja a város Egészségfejlesztési Stratégiai Tervének 1. sz. változatát, melyet megküld az önkormányzat érintett szakbizottságai számára véleményezésre. 3.fázis: A szakbizottságok által véleményezett tervezetet a szükséges korrekciók elvégzése után az önkormányzat közzé teszi a város internetes honlapján, majd egy alkalommal /szükség esetén több alkalommal is / lakossági fórumot rendez a lakosság véleményének meghallgatására. 4. fázis: A beérkezett módosító javaslatokat a bizottság a munkacsoportok véleményének kikérése után mérlegeli és többségi szavazással beépíti a stratégiai terv 2. sz. változatába. 5.fázis: A szakbizottságok a stratégiai tervről készített véleményüket megküldik az önkormányzat Egészségügyi Bizottsága elnökének. A vélemények bekérése után az Egészségügyi Bizottság a VET-t részleteiben megtárgyalja, majd azt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elé terjeszti elfogadásra. 6. fázis: A döntéshozatal szintje: A Közgyűlés egyszerű többséggel szavaz arról, hogy elfogadja, vagy sem a város Egészségfejlesztési Tervét. Amennyiben nem, úgy a szükséges korrekciók elvégzése után a 4. fázistól újból indul a folyamat. 7

8 A VET aktualitásának és jelentőségének vizsgálata SWOT analízissel Erősségek: Az Európai Unió elkötelezettsége az egészségfejlesztés támogatására A kormányok elkötelezettsége az egészség, mint érték és az egészségfejlesztés iránt Az egészséget támogató civil szervezetek számának növekvő aktivitása A magyar társadalom közösségi és humanitárius tradíciója A város önkormányzatának egészséggel kapcsolatos pozitív attitűdje A város önkormányzatának meglévő intézményrendszere A város önkormányzatának kapcsolatrendszere A város elkötelezettsége az egészségfejlesztés területén. /Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége / Előzetesen megszerzett tapasztalatok a tervezésben / részvétel a Dél-Alfödi Regionális Egészségügyi Konzorcium munkájában / Meglévő multiszektoriális bizottság. Civil szervezetekkel fenntartott jó kapcsolat Szociális kohézió, mint a város közösségére jellemző attitűd Gyengeségek: A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rossz egészségi állapota A tervezést megalapozó, megbízható egészségi adatok hiánya Széles körben uralkodó nézet, mely szerint az egészség az egészségügy dolga, az egészségügy működtetése meg az állam dolga A hátrányos helyzetű lakosok kifejezetten nagy száma és passzivitása Az egészséggel kapcsolatos ismeretek hiánya különösen a hátrányos helyzetű rétegekben Számos párhuzamosság, ad hoc jellegű akcióprogram A motivációként ható látványos sikerek hiánya A megelőzés és egészségfejlesztés finanszírozásának hiánya. A programok értékelési módszerének hiánya A megfelelő számú és képzettségű szakember hiánya Lehetőségek: az Európai Unióhoz való csatlakozás kötelező szemléletváltása a közéletben. Az Unió támogatja az alulról jövő lakossági kezdeményezéseket, és a különböző szektorok közti együttműködést. Aktualitás: soha vissza nem térő lehetőség az Unió-s csatlakozás évében új szemléletről és célokról beszélni szemléletváltás az egyéni, közösség, gazdasági és politikai szereplők értékrendjében a szubszidiaritás elvén alapuló megoldások fontossága A magyar és külföldi vállalatok, gazdálkodó szervezetek, intézmények egészségberuházási lehetőségeinek kiaknázása Új hangsúlyok megfogalmazásával növelhető az egészségfejlesztés társadalmi presztizse 8

9 Veszélyek: Tovább erősödhet a szemlélet, mely szerint: jogom van az egészségemmel azt tenni, amit akarok, az egészségügynek pedig kötelessége megromlott egészségem helyreállítása Kellő megfontoltság és támogatottság hiányában tovább romlik az egészségmegőrzés társadalmi megítélése, erősödik a negatív tendenciák népszerűsége. Beavatkozás hiányában tovább fokozódik a hátrányos helyzetű rétegek leszakadása, a káros tendenciák hatásának fokozódása, föl sem becsülhető további egészségkárosodást okozva köreikben. Az egészséget károsító tényezők nagy száma és a potenciálisan veszélyeztetettek egyre növekvő tábora. A potenciális veszélyeztetettek egészségkárosodása 5-15, akár 20 év múlva jelentkezik, tovább rontva a lakosság életesélyeit és életminőségét Az uniós felzárkózás / kisebb / részben gazdasági probléma, nagyobb részben önismeret, életszemlélet és az önmagunkról való gondoskodás készségének kérdése. A VET értékrendjét meghatározó alapelvek A terv készítésének főbb szempontjai: összhang és átjárhatóság az egyes városi szintű programokban a reális célkitűzés, közép- és hosszú-távú megvalósíthatóság az eredmények mérhetősége, kontrollálhatósága a programok finanszírozhatósága a fölösleges párhozamosságok kerülése közösségi részvétel a programok magvalósítása során Deklarált alapelvek: A egészséges élethez való jog alapvető emberi jog Az egészség kiemelt fontosságú, megóvandó érték, személyes és egyben nemzeti kincs. Az egészség ügye csak társadalmi megközelítésben kezelhető Az egyének és közösségek fokozott szerepe és felelősségvállalása az egészség megőrzésében Az egészségfejlesztés kulcsfontosságú területei: / A WHO Ottawai Kartája alapján / Egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése Egészséget segítő környezeti feltételek megteremtése Közösségi cselekvés, egyéni felelősségvállalás Az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása 9

10 A VET általános célkitűzései Hosszú távú általános célkitűzések 2014-re: Látványosan javuljon a lakosság életminősége Növekedjen az egészségesen eltölthető életévek száma 3-4 évvel Csökkenjen a megelőzhető és idő előtti halálozások száma 5%-kal Csökkenjen a szenvedélybetegek száma átlagban: 7-%-kal Javuljon a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi és szociális felzárkózása Az egészséges életmód váljon társadalmi normává Minden szinten alakuljon ki az ágazatközi együttműködés az egészség érdekében Fejlődjenek és gazdagodjanak az egészségügy megelőző célú szolgáltatásai Javuljon az egészségügyi ellátás minősége és költséghatékonysága Középtávú általános célkitűzések 2009-re: Jobb egészségi állapot elérését támogató társadalmi környezet kialakítása Hatékony, közösségi szintű egészségfejlesztési programok számának növelése Az egészségügyi ellátórendszer preventív szemléletének javulása A döntéshozók minden közösséget érintő döntésében jelenjen meg az egészségre és környezetre gyakorolt hatás, mint különös méltánylást érdemlő mérlegelési szempont Az egészséges életmód legyen követendő példa a lakosság, különösen a fiatalok szemléletében Az egészség társadalmi, környezeti és életmódbeli meghatározóiról. Társadalmi tényezők: szegénység munkanélküliség szociális kirekesztettség Környezet: Levegő szennyezettség Élelmiszer és talaj higénia Hulladék és talajgazdálkodás minősége Ivóvíz és a fürdővizek tisztasága Zajterhelés Sugárártalom Munkahelyi környezet és a stressz Sugárzás ártalmai Lakáshelyzet Szociális környezet Gazdasági környezet 10

11 Életmódbeli tényezők: Dohányzás Alkohol Drogok Táplálkozás Fizikai aktivitás Szexuális magatartás Stressz Szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége: Oktatás Egészségügyi ellátás Szociális szolgáltatások Közlekedés Szabadidő Az egyes tényezők egészségi állapotra gyakorolt hatásáról Társadalmi tényezők: Az emberek társadalmi és gazdasági körülményei jelentősen és egész életükön keresztül befolyásolják egészségi állapotukat. Egy súlyos betegség, vagy idő előtti elhalálozás veszélye kétszer olyan gyakori az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében, mint a társadalom felső osztályaiban. Ennek az ereszkedő szociális görbének a fő okai a hátrányos anyagi helyzet, a nagyobb bizonytalanság érzet és szorongás, illetve a társadalmi beilleszkedés hiánya. Minél hosszabb ideig élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kevesebb a valószínűsége, hogy egészséges, derűs öregkort érnek meg. A jó egészség, viszont hozzájárulhat az oktatási hiányosságok, az elhelyezkedési bizonytalanság és a jövedelmi különbségek leküzdéséhez. Külön kiemelt figyelmet érdemel a társadalmi kirekesztettek csoportja. A közösségek hajlamosak kivetni magukból és a perifériára szorítani a beteg, a fogyatékos és az érzelmileg sebezhető embereket, például a gyermekotthonok, börtönök, és psychiátriai intézetek korábbi lakóit. A testi, vagy mentális problémáktól szenvedő emberek nehezen szereznek megfelelő iskolázottságot és így megélhetési gondjaik vannak. A fogyatékos gyermekek nagy valószínűséggel szegénységben élik le életüket. El kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek nem engedik, hogy mindenki számára elérhető legyen az egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatások köre és egy elfogadható életszínvonal. 11

12 Sajnálatos módon régiónkban különösen nagy volumenű a munkanélküliek száma. Kutatók kimutatták, hogy a munkahelyi bizonytalanság felerősíti a mentális problémákat ( különösen a szorongást és a depressziót ) a rossz közérzetet, a szívbetegségeket és a szívbetegségek kockázati tényezőit. Ha ez a bizonytalanság folyamatosan fennáll, krónikusan stresszt okoz és hatása arányosan nő az idővel. A stressz pedig növeli a betegségek bekövetkeztének kockázatát. Természeti és épített környezeti hatásokról: Amint azt már városunk Egészségképében részletesen bemutattuk a káros környezeti hatások 19%-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát hátrányosan. Az összes, - egészségi állapotot meghatározó - hatás közül ezzel a számaránnyal a második legjelentősebb tényező. / Köztudott, hogy az Európai Unió-s csatlakozásra való felkészülés egy fejezetét lezáró Agenda 2000 okmány hazánkban a környezetvédelem jelentős elmaradottságát állapította meg. Az Uniós országok szintjéhez mért lemaradásunk oly mértékű, melyet Magyarország saját erőből belátható időn belül / 15 év / nem képes megoldani. / Az egyes környezeti ártalmak és az okozott betegségek alakulását városunkban az Egészségterv mutatja be. Sürgős feladatként elhatározzuk, hogy fokozott együttműködést fejlesztünk ki a városi környezet és egészség kölcsönkapcsolatai meghatározásának terén. Most újszerű megközelítésekre és intézkedésekre van szükség a lakosok felhatalmazásához, hogy fejlesszék lakókörnyezetüket annak érdekében, hogy az életminőség negatív tendenciáit megfordítsák. Közös cél áll előttünk: a mostani generáció egészségügyi és életkörülményeinek javítása, továbbá annak biztosítása, hogy a természet teherbíró képességét ne lépjük túl és megóvjuk a jövő generációk kielégítő és produktív élethez való jogát. Az ember és a természet együttélése az emberiség jövőjének előfeltétele az egészség elősegítése és a környezet védelme egymást szorosan kiegészítik, nincs közöttük konfliktus. Elkötelezzük magunkat az együttműködés és partnerség megvalósítására a környezet és egészség javítása érdekében oly módon, hogy a célok és megvalósítási tervek meghatározásához nem csak egészségügyi és a környezeti, de más, gazdasági szektorok és valamennyi társadalmi partner hozzájáruljanak Helsinki nyilatkozat: A környezetért és egészségért teendő európai intézkedésekről Életmódbeli tényezők: Bár első megközelítésre kétségtelenül mindenki legbelsőbb magánügyének tűnik, hogyan él, mit eszik, mennyit mozog, dohányzik-e, vagy sem, vagy éppen mennyi alkoholt fogyaszt? Mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Az életmódbeli tényezők szerepe az egészség károsításában és a betegségek kialakulásában olyan fantasztikus mértékű, hogy egyetlen civilizált ország sem teheti meg, hogy ne vegyen tudomást népegészségügyi jelentőségéről. A fentebb hivatkozott WHO felmérés szerint az életmódbeli káros hatások / dohányzás, alkohol, drog, stressz, helytelen táplálkozás, mozgáshiány / szerepe egészségi állapot meghatározásában 43%. Ez a megdöbbentő számarány az, ami miatt nem lehet magánügynek tekinteni ezt a társadalmi jelenséget. Tudományos tény, melyet statisztikai adatok is alátámasztanak, hogy a káros életmódbeli hatásoknak kitett emberek jelentősen korábban megbetegszenek és halnak meg, mint mások, akik ésszerűen és tudatosan élnek. 12

13 A magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával függ össze. A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: túlzott az energia-, zsír-, és só bevitel, elégtelen a rost-, zöldség-, főzelék-, és gyümölcsfogyasztás. A magyar felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott. A felnőtt lakosság napi átlagban alig tölt tíz percnél többet szabadidős mozgással és tíz felnőttből hat, sem hétközben, sem hétvégén nem mozog. A felnőtt férfiak 41, a nők 26%-a dohányzik. Csupán a dohányzással összefüggésben évente ember hal meg hazánkban. Magas az alkoholisták száma és terjed a kábítószerfogyasztás. A lakosság jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, széleskörűen terjednek a lelki élet zavarai. Az életmód egészség szempontjából kedvező irányú befolyásolása nehéz és rendkívül időigényes feladat. Ehhez ad alapot egy tízéves, szakmailag megalapozott társadalmi és politikai egyetértésre támaszkodó stratégia. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége: Az egészségügyi állapot javulása, vagy romlása gyakran olyan társadalmi, gazdasági folyamatokkal függ össze, amelyek közvetlenül nem az egészség változását célozzák. Ilyen például a gazdasági növekedés, az életviszonyok esetleges kedvező változása a jövedelmek pozitív alakulása, melyek együttesen hozzájárulhatnak az utóbbi évek halálozási mutatóinak lassú javulásához. A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátás minőségén múlik. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, mely emellett lakossági szűrést és megelőző ellátást is végez Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely a lakóhely határozzák meg. Politikusoknak, települési önkormányzatoknak, szakmai és civil szervezeteknek, egyháznak és üzleti szervezeteknek változtatniuk kell az eddigi gyakorlatukon, mert a lakosság egészségi állapota azonnali beavatkozást sürget és ha arra gondolnánk, hogy ez nem így működik a fejlettebb nyugaton, álljon itt tanúságul a példa: A legtöbbet publikált Észak-Karélia-i program 1972-ben indult el Finnországban egy helyi önkormányzati kezdeményezésre válaszként. A program sikere önkormányzatok közötti és kormányzati együttműködésnek volt köszönhető, amely sürgős és hatásos segítséget nyújtott a rendkívül magas szívkoszorúér-betegség miatti halálozás okozta halálozás csökkentésére. A program 10 éves ideje alatt az Észak Karélia-i férfi lakosság körében a szívkoszorúérbetegség miatti halálozás mintegy 50%-al csökkent. Megszervezték a magasvérnyomásbetegségben szenvedők gondozását, illetve a felvilágosító tevékenység eredményeként nőtt a lakosság körében azok aránya, akiknek életében a fizikai aktivitás rendszeressé vált, valamint csökkent a dohányzók aránya is. Emellett nemzeti élelmezés-, és táplálkozáspolitikai kampányt működtettek, amelynek keretében teljes körű és folyamatos lakossági egészségnevelést folytattak. Létezik tehát modell, amit alkalmazni tudunk hazai viszonyainkra, melynek következetes végrehajtása a sikert garantálja. A sikerhez azonban nem csak jó programok kellenek. Olyan összefogás kell kis hazánkban, amely történelmünk során már néhányszor, nehéz helyzetben segített rajtunk. Az országnak van népegészségügyi programja, ami jó és megvalósítható: ez az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja. 13

14 Városi Egészségfejlesztési Stratégia Részletes rész 1. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása 2. Egészséges életmód programjai 3. Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram 4. Az elkerülhető halálozások, megbetegedések megelőzése 5. Szűrővizsgálatok 6. Indikátorrendszer, monitorozás 14

15 I. / Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása I/1. Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere. Cél: A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre Fokozatosan el kell érni, hogy az iskolákban az integrált egészségfejlesztési tartalmak oktatása rendszeres és folyamatos legyen A program tárgya, a probléma megfogalmazása: A./ Családtervezési tanácsadás közősségi szintű fejlesztése; a nem kívánt terhességek megelőzése érdekében től ** B./ Gyermekkori megelőzési programok feltételeinek javítása ( fluor, jód prevenció ) 2006 ** C./ A mindennapos egészségfejlesztési testmozgás megvalósítása minden gyermek számára 2006 *** ( Sportkoncepció 2004 ) D./ Egészségfejlesztési tananyag és képzés intézményi kereteinek kidolgozása beépítése a tantervbe 2007 **** ( Oktatási koncepció2004 ) E./ A fiatalok egészségesebb szabadidő eltöltési formáinak, az ezt támogató rendszernek, az ösztönzés módjának kidolgozása és bevezetése ***** F./ Diákolimpia 2004 ( Sportkoncepció 2004)*** G./ Ingyenes, illetve támogatott sportlétesítmény használat 2004 ( Sportkoncepció) *** hagyományosan, folyamatosan H. / Szabadidősport rendezvények meghirdetése, szervezése lebonyolítása ***( Sportkoncepció ) hagyományosan, folyamatosan I./ Utánpótlás-nevelés, diáksport *** (Sportkoncepció ) hagyományosan, folyamatosan J./ Gyümölcsillatú, üdítő, természetes alapanyagú EGÉSZ-ség program 2006 ***** + K./ Egészségösztönzéssel foglakozó szakmai közösség létrehozása 2007 *****+ L./ Iskolai médiák / faliújság, iskolarádió, iskolaújság / fejlesztése 2006 **** M/ Érted! Érted? Önismereti csoport felső tagozatosoknak. 2006***** N./ Támasz-Téka Önkéntes segítők képességfejlesztő csoportja 2006 ***** Felelős koordinátorok: Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Irodája* Védőnők, iskolaorvosok**, Sportiroda *** Oktatási intézmények, **** Iskolák mellett működő civil szervezetek ***** Dr Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány, SOS Tini Alapítvány*****+ 15

16 Egészséget támogató társadalmi környezet A projekt bevezetésének és fenntartásának időpontjai: A B C D E F G H I J K L M N Várható eredmény: 2014-re 10%-kal csökken a nem kívánt terhességek és abortuszok száma 2010-re 10%-kal csökken a korcsoportban a rossz fogak száma re 15%-kal lesz kevesebb a mozgásszervi betegek száma a vizsgált korosztályokban 2014-re lényegesen javul a korosztály egészségmagatartása. Lényegesen javul az egészség tudatos megóvása és a pozitív egészségbarát életmód mint példakép - elfogadottsága re kiépül a város fiataljainak szervezett, egészséges szabadidő eltöltését szolgáló társadalmi aktivitásra épülő programrendszere. Csökken a szenvedélybetegségek száma köreikben, csökken a fiatalkorú bűnesetek száma. A projekt költségigénye: A./ projekt: évi 650 e Ft / tárgyieszközök és tiszteletdíjak / B./ projekt: Marketing kommunikáció, szórólap, kiadványok évi 160 eft C./ projekt: szabadidősportok fejlesztésére évi 1-5m Ft ig. Pályázatok. D./ projekt: tananyag és oktatási rendszer: évi 500 e Ft- 5 m Ft -ig E./ projekt: nyári szabadidő eltöltési programok: évi 3mFt-5mFt-ig Forrás: részben önkormányzati, részben EU-s és hazai pályázati támogatásokból! 16

17 I./ Egészséget támogató társadalmi környezet I/2. Az idősek életminőségének javítása Cél: A folyamatosan növekvő számú idős ember életminőségének javítása Az időskorúak magára hagyatottságának enyhítése Az időskorúak reszocializációjának elősegítése, hasznosságtudat erősítése, Az időskorúak civil egészségfejlesztő programokba való bevonása A program tárgya, a probléma megfogalmazása: A./ rendszeres tájékoztatás a média segítségével az idős kor betegségeiről és azok életviteli hatásairól 2004 * B./ A vészjelző eszköz használatához szükséges infrastruktúra fejlesztése 2006 ( ***Szociális szolgáltatástervezési konc IV.1 20.) C./ Az otthonápolási lánc továbbfejlesztése 2006 D./ Az önkormányzati fenntartású idősek otthona férőhelyeinek korszerűsítése ( ***Szociális szolgáltatástervezési konc VIII.1 38.o.) E./ Közös szabadidő programok szervezése fiatalok és idősek számára Idősbarát önkormányzat (*** Szociális szolgáltatástervezési konc ) F./ Zöld telefon szolgálat, önkéntes felajánlás közösségi programon való részvételre ** 2008 G./ Lakó- és családi környezetben való személyes szociális szolgáltatási rendszerek hatékonyságának növelése *** ( Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004) H./ Képességfejlesztő csoportfoglalkozások emlékezetzavarban szenvedő embereknek. Emlékezetzavarban szenvedő családtagot ellátó hozzátartozók klubja **** I./ Betegjogi ismeretterjesztő fórum 2006 * Projektvezető koordinátor: Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Iroda* Békéscsaba Önkormányzat Családsegítő Központ** Békéscsaba M.J.V. Polgármesteri Hivatal Szociális iroda*** Mentálhigiénés Egyesület **** Kulcsszereplők: Családsegítők, szociális munkások, gondozók, ápolók, szociális otthonok Media, véleményalkotók, kisközösségek, nyugdíjas klubok, rendezvényszervezők 17

18 Egészséget támogató társadalmi környezet A projekt bevezetésének és fenntartásának időpontjai: A B C D E F G H I Várható eredmény: Széles körűen elfogadottá válnak az egészséges magatartás elvei. Javul a betegek tájékozottsága betegségük mibenlétéről, egészségük megőrzésének életviteli feltételeiről és az állapotuk rosszabbodásának megelőzéséről A legszükségesebb helyeken kiépül az önmaguk ellátására képtelen betegek rosszulléte esetén alkalmazható vészjelző berendezések diszpécser hálózata Kiépül a civil segítő gondozási lánc az otthon ápoltak megsegítésére Teljes korszerűsítés az idősek otthonaiban a férőhelyek száma Idősek közösségi programjait szervező civil szervezetek integrált együttműködése A projekt költségigénye: Tájékoztató anyagok, szórólapok, rendezvények, programok évi 200 eft Vészjelző eszközök infrastrukturális kiépítése / Szociális szolgáltatástervezési koncepció/ Otthonápolási lánc kiépítése évi 2-3 mft Férőhelyek számának növelése /szoc. szolg. tervezési koncepció szerint / Közösségi programok évi e Ft Zöld telefon program Forrás: részben önkormányzati-, részben pályázati forrásokból 18

19 I./ Egészséget támogató társadalmi környezet I/ 3 Esélyegyenlőség az egészségért Cél: A halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek egészségi állapotának javítása E csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének racionalizálása A halmozottan hátrányos helyzetű emberek szűrővizsgálatának fejlesztése A preventív egészségfejlesztő programok kiterjesztése e társadalmi csoportokra A program tárgya, a probléma megfogalmazása: A./ Egészségügyi, higiénés és megelőzést szolgáló felvilágosító és oktatóprogramok megtervezése és bevezetése / szociális munkások, védőnői hálózat / (*) B./ Szűrővizsgálatok rendszeres végrehajtása: gümőkór-, magas vérnyomás-, tüdő és nőgyógyászati és emésztő-szervrendszeri daganatok korai felismerése és kiszűrése érdekében. A szűrővizsgálaton való megjelenési arány javítása! (*) C./ A társadalomból kirekesztetésben élő lakossági csoportok esélyeinek növelése az egyenlő és diszkriminációmentes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében (** Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004.) D./ A kirekesztett lakossági csoportok egészségmagatartásának javítása (** Szociális szolgáltatástervezési konc ) E./ Az esélyegyenlőség oktatása a közösségekben (****) F./ Multiszektoriális együttműködés fejlesztése az ágazatok között a lakosság jobb ellátása érdekében (****) G./ A roma kisebbség beilleszkedésének elősegítése 2007 ( ***Cigány kisebbségi önkormányzat ) H./ Utcai szociális munka kifejlesztése 2006 ***** (Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004 ) I./ Csoport szervezés- Kismama klubok, Háziasszonyok klubja 2007***** (Szociális szolgáltatás tervezési koncepció 2004) J./ Kortárs csoportok szervezése hátrányos helyzetű, vagy védelembe vett gyermekeknek 2008 ***** K./ Életmód Napok: előadások, alapszintű szűrőprogramok 2005 ***** L./ Munkaerő-piaci képességfejlesztő tréning, rehabilitációs képzésre felkészítő tréning 2005 ****** Projekt koordinátorok: Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda, Egészségügyi Iroda, (*) Oktatási Közművelődési és Sportcsoport (****) Szociális Iroda, Családsegítő Központ (**) Cigány kisebbségi Önkormányzat (***) Családsegítő központ ***** Mentálhigiénés Egyesület ****** 19

20 Egészséget támogató társadalmi környezet Kulcsszereplők: Civil szervezetek, szociális gondozók, védőnők, orvosok, kisebbségi önkormányzatok, önkéntes segítők, irodák, MB-tagok, munkacsoportok Projektek kezdési időpontjai: A B C D E F G H J K L M N A projekt várható eredménye: Az egészséges élet feltételeinek tudatosítása lassan, de fokozatosan javul a vizsgált lakossági csoportokban A szűrővizsgálatok hatékonyságának fokozódásával nő az időben felismert és ezért eredményesen kezelhető esetek száma Csökken a lakosság negatív előítélete a hátrányos helyzetű csoportokkal szemben 2012 Javul az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélye A projekt költségigénye: Egészségügyi felvilágosító, oktató és szemléltető programok: évi 300 eft Kampányok, lakossági fórumok a szűrővizsgálatok népszerűsítésére: évi 200 eft Kiadványok, tájékozató anyagok betegjogról, és a szolgáltatások igénybevehetőségének lehetőségeiről egyszeri: 1 m Ft. Lakossági fórumok, média kampányok évi: 1-2 m Ft Források: önkormányzati költségvetés + pályázati támogatások 20