II. rész Szöveges elemzés. Általános megállapítások

Átírás

1 II. rész Szöveges elemzés Általános megállapítások 1. Több intézmény (K)TVSZ-ében nem szerepel néhány, a kreditrendszerre vonatkozó általános szabály, amiről a rendelet rendelkezik, és a Megrendelő által átadott szempontrendszer szerint vizsgálnunk kellett, hogy ezek megjelennek-e a szabályzatban (Szempontrendszer 5., 10., 11., 12 és 16. pont). Véleményünk szerint is szerencsésebb lenne, ha ezek az elemek megjelennének az intézményi szabályzatokban, ugyanakkor ezeknek az elemeknek a hiánya nem eredményezi azt, hogy a (K)TVSZ ne felelne meg a rendeletnek, ha a rendeletben foglaltaknak a szabályzat nem mond ellent. A rendelet rendelkezései természetesen akkor is érvényesek, ha az Egyetemi/Főiskolai Tanács nem tartotta szükségesnek, hogy a TVSZ-ben is megjelenjenek. 2. A Kreditrendelet előírja, hogy minden intézmény szervezze meg a hallgatók tájékoztatásának rendszerét (Rendelet 8. (2)). A Megrendelő a szabályzatok elemzéséhez megadott 21 pontos szempontrendszerben kérte, hogy vizsgáljuk meg, hogy az intézmények eleget tesznek-e ennek a követelménynek (18/c pont). A hallgatói tájékoztatás rendszerének azonban nem feltétlenül kell megjelennie a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, így abból, hogy egy intézmény szabályzatában nem jelenik meg, nem lehet arra következtetni, hogy az intézmény ennek a kötelezettségének ne tett volna eleget. 3. Hasonló a helyzet a tanulmányi időszak megkezdése előtt a hallgató részére papíron vagy elektronikusan elérhetővé tenni rendelt tájékoztatóval (Rendelet 8. (3)). A megadott szempontrendszer szerint vizsgálnunk kellett, hogy ennek kötelező tartalmi elemei megjelennek-e a szabályzatban (Szempontrendszer 19. pont). Több intézmény szabályzatában nem történik utalás minden elemre, ettől azonban a szabályzat még tartalmazhat minden elemet, amit a Rendelet a szabályzatok tartalmára nézve előír, és nem zárja ki, hogy a hallgatók számára a félével elején rendelkezésre bocsátott tájékoztatóban minden kötelező tartalmi elem szerepeljen, függetlenül attól, hogy a TVSZ erről nem szól. 4. Az intézményi szabályzatok többsége nem felel meg a 17/c pontban feltüntetett kötelező tartalmi kritériumnak: nem rendelkeznek arról, hogy a hallgató maximum mennyi kreditet szerezhet meg a végzettség, ill. szakképzettség megszerzéséhez szükséges krediteken felül. A legtöbb esetben csak arról szól rendelkezés, hogy a jogszabályban is lehetővé tett +10%-nyi kreditpont (Kreditrendelet 4. (2)) megszerzését követően a hallgató tandíjkötelessé, illetve a képzési időn túl költségtérítésessé válik-e. 5. A 12 intézményből 9 szabályzata említés tesz ún. kritérium-követelményekről, amelyeknek a teljesítését a hallgató számára elő lehet írni, kreditpontot azonban nem szerez a hallgató a teljesítésükkel. Ezzel szemben a Kreditrendelet 1. (1) szakasza egyértelműen előírja, hogy az állami és államilag elismert felsőoktatásban minden tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését kreditpontokban kell mérni. Az, hogy mit ért az intézmény kritérium-követelmények alatt, változó, de legtöbbször a szigorlat, a nyelvi képzés és a testnevelés merül fel, mint 0 kreditpontot érő tanulmányi kötelezettség. BDF /1. A BDF Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi feltételeknek megfelel. A Szempontrendszer 17/f pontjában szereplő szabályozás (egyes követelmények teljesítése nem járul hozzá a kreditgyűjtéshez) sérti a rendelet 1. (1)-át. (Ld. a /4. pontot alább.) /2. A 17/d pontnak megfelelő helyen, ahol a más képzési szinten, szakon, intézményben megszerzett kreditek beszámításának módját és mértékét kellene képzési szintenként és szakonként szabályozni, csak a beszámítás módjára vonatkozó általános rendelkezéseket találunk (TVSZ 20. ), amit úgy lehet értelmezni, hogy az ott leírtak képzési szinttől és szaktól függetlenül alkalmazandók, s a főiskola a mondott helyen szabályozott eljárásban történő beszámítás mértékét nem akarja szabályozni (korlátozni). /3. A 17/g pontnak megfelelő helyen a BDF nem szabályozza, hogy a hallgató legfeljebb hány félévre iratkozhat be.

2 /4. Más intézményekhez hasonlóan a BDF szabályzata is említés tesz ún. kritérium-követelményekről, amelyeknek a teljesítését a hallgató számára elő lehet írni, kreditpontot azonban nem szerez a hallgató a teljesítésükkel. Ezzel szemben a rendelet szakasza egyértelműen előírja, hogy az állami és államilag elismert felsőoktatásban minden tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését kreditpontokban kell mérni. Amennyiben a kritérium-követelmények teljesítése tanulmányi munkaidőráfordítással jár, ami felettébb valószínű, ebben a tekintetben (azaz a TVSZ 2. (5), (7), (9), 7. (8), 15. (15), 16. (7), 24. (1) szakaszokban) a Berzsenyi Dániel Főiskola szabályzata sérti a kreditrendeletet. Lásd Általános Megállapítások/5. /5. A más képzési szinten, szakon intézményben megszerzett kreditek elismeréséről szóló rész (TVSZ 21. ) a rendeletben foglaltaknak megfelelően szabályozza a helyettesíthetőség tartalmi feltételét, ugyancsak a rendeletnek megfelelően szól a Tantárgybefogadó Bizottság létrehozásáról, amely a szaktanszék véleményének kikérésével a kritériumként szolgáló 75 %-os tartalmi egyezés fennállását megállapítja. A TVSZ-ből azonban nem derül ki, hogy a 75 %-os tartalmi egyezés megléte esetén az intézmény minden esetben beszámítja a máshol megszerzett tanegységet, noha ezt a rendelet előírja. Ehelyett úgy fogalmaz, hogy a beszámításról a Tantárgybefogadó Bizottság dönt. Nem tesz említést arról sem, hogy a tanegységet a helyettesített tantárgy kreditértékével, az eredetileg megszerzett érdemjeggyel kell beszámítani, noha a rendelet ezt is előírja. Természetesen a rendelet rendelkezései attól függetlenül vonatkoznak a máshol megszerzett kreditek elismerésének feltételeire és körülményeire, hogy az intézmény szabályzatában megjelennek-e vagy sem. Megállapítható, hogy a BDF szabályzatának vonatkozó rendelkezései értelmezhetők úgy, hogy ne álljanak ellentmondásban a rendelettel. /6. A rendelet szerint a felsőoktatási intézményeknek lehetőséget kell adniuk a más intézményben megszerzett krediteknek a végzettség/szakképzettség megszerzéséhez előírt kreditgyűjtésben való felhasználására. A BDF a saját hallgatói számára ezt lehetővé teszi, azonban nem biztosít lehetőséget arra, hogy más intézmények hallgatói egyes krediteket a BDF-en szerezzenek meg. Vendéghallgatóként ugyan járhatnak más intézmények hallgatói (oklevéllel, érettségivel rendelkező személyek) is a BDF óráira megfelelő térítési díj ellenében, kreditet azonban nem szerezhetnek (TVSZ 14. (6)). Kreditpontok szerzésére csak a BDF-fel hallgatói jogviszonyban álló hallgatónak van lehetősége, hallgatói jogviszonyba pedig csak a szabályos felvételi, illetve átvételi eljárás során felvett, illetve átvett hallgató kerül a főiskolával (TVSZ 9. (1-4)). Ezzel a rendelkezéssel a BDF szabályzata ugyan a rendelet egyetlen szakaszával sem kerül explicit ellentmondásba, ugyanakkor a rendelet megalkotását részben motiváló intézményközi mobilitást csak részlegesen teszi lehetővé. /7. A fentebbi általános megállapítások mindegyike alkalmazandó a BDF szabályzatára is. BGF /1. A rendeletben előírt kötelező tartalmi elemek közül egy hiányzik, az intézményben maximálisan megszerezhető kreditszám szabályozása. /2. Az kreditgyűjtés ugyancsak kötelezően szabályozandó intézményi feltételei közül ellentmond a rendelet 1. - ának, hogy az ún. kritérium-követelmények teljesítése nem járul hozzá a kreditgyűjtéshez. (ld. Általános megállapítások 5.). A szabályzat pontja szerint a nyári szakmai gyakorlatok, a testnevelés, a kommunikációs tréning, a 17.4.d pont szerint a szigorlatok teljesítése nem eredményez kreditet. /3. Megállapítható, hogy a rendeletalkotó szándékához képest a BGF szabályzata a kreditrendszerű oktatásban résztvevő hallgatók egyéni tanrend szerint való haladását, a tantárgyválasztást, a választás mozgásterét, az intézményközi mobilitást és a kreditbeszámítást illetően rendkívül korlátozó felfogású. Ezen belül: a) A mintatanterv a szabályzatban szereplő definíció szerint nem az átlagos ütemű haladáshoz kínál egy megoldást, hanem rögzíti egy adott év tantervi követelményeit (TVSZ 4.3). b) Az előtanulmányi renden, a maximális képzési időn, az adott időszakra előírt minimális és maximális kreditszámon kívül egyéb korlátok is szabályozzák a hallgatók egyéni tanrendjét. A kötelező tárgyak részben

3 rögzített félévben veendők fel először. A kötelezően választott tantárgyak esetében is meg lehet adni a teljes képzési időnél rövidebb intervallumot, amin belül teljesíteni kell (TVSZ 4.2). c) A kreditgyűjtéshez hozzá nem járuló tárgyaknak a tantervben előírt félévhez kapcsolódóan történő teljesítése feltétele az oklevél megszerzésének. (TVSZ 4.2) d) A TVSZ 27.2 pontja szerint a kreditek legalább 2/3-át helyben kell megszerezni (ez az abszolutórium feltétele). Vagyis az intézménybe irányuló hallgatói mobilitásnak csak a tanulmányok elején van értelme. e) A tantárgyhelyettesítés szabályozásánál a TVSZ nem említi a rendeletben rögzített 75%-os ekvivalenciakritériumot. A beszámítás kérvényezése után, a szaktanszék véleménye alapján a Kreditátviteli Bizottság dönt, anélkül, hogy lennének a TVSZ-ben rögzített normák, amelyek a Bizottságot kötik a döntésében. f) Mire a TVSZ-ben rögzített határidők szerint a Bizottság elé kerül a beszámítási kérelem, a hallgatónak már nincs lehetősége egy esetleges negatív döntés esetén módosítani az egyéni tanrendjén arra a félévre (TVSZ 19.3., 8.4.). g) Kötelező tantárgy helyettesítéséhez nem elég a Kreditátviteli Bizottság döntése, erre csak mindkét tanulmányi bizottság engedélye alapján van lehetőség (TVSZ 13.3). h) Nem szerepel a TVSZ-ben hogy a helyettesítő tárgyat a helyettesített tárgy kreditértékével kell elfogadni. (A 19.4 pont logikus olvasata szerint az eredeti kreditértékkel kell.) BKÁE A BKÁE szabályzata néhány apró részlettől eltekintve szó szerint megegyezik a BGF szabályzatával. A BKÁE szabályzata mindent szabályoz, amit a rendelet szabályozni rendel. /1. A BKÁE (eltérően a BGF-től, amely ezt a kérdést nem szabályozza) a Kreditrendeletbe ütköző módon szabályozza az intézményben maximálisan megszerezhető kreditek számát. (TVSZ 20.2) A tanárszakosok számára nem biztosítja a kötelezően előírtnál 10 %-kal több kredit megszerzésének lehetőségét. Értelmezés kérdése, hogy megfelel-e a rendeletnek, hogy az egyetemen folytatott nyelvi képzés kreditje a maximálisan engedélyezett +30 kredit terhére számolandó el. /2. A Kreditrendelet 1. -ába ütközik, hogy bizonyos követelmények teljesítése a szabályzat szerint 0 kredit megszerzését eredményezi. (Ld BGF /2. pont, Általános megállapítások 5. pont.) A BGF szabályzatához képest további a rendelettel ellentétes szigorítás, hogy a fakultatív tárgyak kreditértéke egységesen 0. /3. A kreditrendszerből következő tanszabadság korlátozásáról a BGF-nél mondottak (BGF /3. pont) változtatás nélkül érvényesek a BKÁE szabályzatára is, azzal, hogy a BKÁE szabályzata néhány további szigorítást, korlátozást tartalmaz a BGF szabályzatához képest. Ezek a következők (a BGF-nél szereplő alpontok szerint haladva): b) Minden kötelező törzstárgyat/szaktárgyat rögzített félévben kell felvenni először. Szabadság csak a választható és a 0 kredites fakultatív tárgyak esetében van. i) A maximált képzési időbe a passzív félévek is beleszámítanak, és passzív félévet használ fel az is, aki a felvételi után nem kezdi meg azonnal a tanulmányait, továbbá az is, akinek engedélyezik, hogy a tanulmányait megszakítsa. Aki él ezekkel a lehetőségekkel, annak a maximális képzési idő nagyon szűkös. j) Szakváltoztatás csak azonos alapozó képzést tartalmazó szakok között kérvényezhető és csak az 5. vagy a 6. félév végén, alapos indoklással, ami a képzési idő szigorú szabályozás a maximális időn belül a normális képzési időt túllépők tandíjfizetéses majd költségtérítéses státuszba való átkerülése mellett indokolatlan korlátozásnak tűnik.

4 k) Tanári szakra felvettek egyáltalán nem változtathatnak a tanári szakukon. l) Szakirány-módosításra csak a szakirány felvételének első félévében a vizsgaidőszak végéig van lehetőség. m) Az egyetemen belül nem lehet párhuzamos képzésre járni. n) Más intézmény hallgatója csak a kari dékán engedélyével vehet fel tárgyat az egyetemen. BMF /1. A BKÁE szabályzata mindent szabályoz, amit a rendelet szabályozni rendel. /2. A kreditgyűjtés intézményi feltételei közül ellentmond a rendelet 1. -ának, hogy az ún. kritériumkövetelmények teljesítése nem járul hozzá a kreditgyűjtéshez. (ld. Általános megállapítások 5.). /3. A rendelet 2. -ába ütközik, hogy a TVSZ 6. (1) szakasz szerint a Kreditátviteli Bizottság határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs a rendelet szerint a rektorhoz lehet fellebbezni. /4. Minden egyéb tekintetben a BMF szabályzata megfelel a rendeletnek. A szabályzat a rendeletben a szabályzat kötelező kellékeként nem előírt, de egyébként (pl. más dokumentumban rögzítendőként) említett követelményeknek is megfelel. Nem érthető azonban, hogy mi indokolja azt a korlátozásnak, hogy párhuzamos képzésben csak az a hallgató vehet részt, akinek az alapszakon éppen aktív féléve van (14. (2)). /5. Szintén problematikus, hogy a TVSZ 21. (7) szerint korábban teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő minden megkezdett 30 kreditpont (tehát akár 1 vagy 2 kredit) elismerésekor egy félévvel csökken. Úgy tűnik, ez a szabály indokolatlanul sújtja azokat, akik 30 többszöröseitől jelentősen eltérő számú kreditet kívánnak elismertetni. BME /1. A rendeletben előírt kötelező tartalmi elemek közül egy hiányzik, az intézményben maximálisan megszerezhető kreditszám szabályozása. /2. A kreditgyűjtés ugyancsak kötelezően szabályozandó intézményi feltételei közül ellentmond a rendelet 1. - ának, hogy az ún. kritérium-követelmények teljesítése nem járul hozzá a kreditgyűjtéshez. (ld. Általános megállapítások 5.). A szabályzat 11. (13) szakasza szerint a szakmai gyakorlatok, a testnevelés, a nyelvi követelmények és a szigorlatok teljesítése nem eredményez kreditet. /3. Nem a rendeletnek megfelelően van szabályozva a hallgató számára mozgásteret biztosító, a kötelező mértéken felüli tantárgykínálat. A rendelet a teljesítendő összes kreditérték 20 %-ának megfelelő többletkínálatot ír elő, ezzel szemben a szabályzat arról rendelkezik, hogy a mintatantervben szereplő tárgyak minimum 30 %-a kötelezően vagy szabadon választható legyen., továbbá a kötelezően választható tárgyakból minden tanévben a mintatantervben szereplő kreditérték másfélszeresének megfelelő választék álljon rendelkezésre. Ez a két kritérium elvileg teljesíthető anélkül, hogy egyúttal a rendeletben szereplő 20 %-os feltétel is teljesüljön, a gyakorlatban azonban ez nehezen képzelhető el. Ha szó szerint nem is, gyakorlatilag a BME szabályzata eleget tesz a rendelet követelményének. DE /1. A rendeletben előírt kötelező tartalmi elemek közül egy hiányzik, az intézményben maximálisan megszerezhető kreditszám szabályozása.

5 /2. A rendelet szabályozni rendeli a kreditgyűjtés intézményi feltételeit. Ilyen szabályozás nincs a TVSZ-ben, ami azonban nem feltétlenül hiányosság, úgy is lehet értelmezni, hogy az egyetem sajátos (a Kreditrendeletben mondottaknál részletesebb) intézményi feltételeket nem kíván megszabni. /3. A rendelet 2. -ával ellenkezik, hogy a TVSZ 2. (5) szakasz szerint a Kreditátviteli Albizottság határozatával szemben fellebbezni a dékánnál/főigazgatónál/intézetigazgatónál lehet a rendelet szerint a rektorhoz lehet fellebbezni. /4. Minden egyéb tekintetben a DE szabályzata megfelel a rendeletnek. A szabályzat a rendeletben a szabályzat kötelező kellékeként nem előírt, de egyébként (pl. más dokumentumban rögzítendőként) említett követelményeknek is megfelel. A hallgatók számára kedvező egyedülálló szabályozás, hogy abban az esetben, ha a helyettesítő tantárgy magasabb kreditértékű, mint a helyettesített, és ez valóban nagyobb ismeret-tartalom következménye, a többlet-kreditek jóváírhatók a szabadon választható kreditkeret terhére. (11. (2)) Azonban: /5. Nehezen érthető, hogy mi indokolja, hogy az előírt minimumnál lassabban haladó hallgatók előrejutását az egyetem azzal szankcionálja, hogy még tovább lassítja az előrehaladásukat azzal, hogy csak négy félév kihagyás után engedélyezi a tanulmányok folytatását. 3. (4) /6. Nehezen indokolható, hogy miért kell a párhuzamos képzéstől is távol maradnia annak a hallgatónak, akinek a hallgatói jogviszonya az anyaintézményben szünetel. (12. (2)) ME /1. A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi feltételeknek megfelel. /2. A KTVSZ a Kreditrendelet 4. (3) szakaszában definiált egyéni tanrend vagy egyéni tanulmányi rend fogalmát attól eltérően, az egyéni felkészülés vagy más intézmények által használt kedvezményes tanrend szinonimájaként használja (KTVSZ 6. (5) szakasz; 15. ). Míg a rendelet vonatkozó paragrafusa szerint a hallgató minden félévben egyéni tanrendet dolgozhat ki, amelyben eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére az intézmény által a mintatantervben ajánlott tárgyfelvételi rendtől, a ME által definiált egyéni tanrend azt jelenti, hogy a hallgató tanulmányi és egyéb foglalkozások látogatása alól kaphat felmentést, vizsgákat vizsgaidőszakon kívül is letehet stb (KTVSZ 15. (1) szakasz). Úgy gondoljuk, nem szerencsés egy már jogszabályban rögzített, foglalt kifejezést más tartalommal megtölteni, és még ha szigorúan véve nem is mond ellent a jogszabálynak a miskolci gyakorlat, mindenképpen értelemzavaró. /3. A hallgatók tájékoztatásáról a KTVSZ nem rendelkezik explicit módon, de ezt a rendelet nem is írja elő. A szabályzat különböző részeiből azonban kikövetkeztethető, hogy a Hallgatói Információs Rendszeren keresztül a 19/a-j pontokban megjelölt információk nagy része eljut a hallgatóhoz. (Lásd Általános Megállapítások/2.) PTE /1. A Pécsi Tudományegyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi feltételeknek kettő kivételével megfelel.

6 a) A kreditgyűjtés intézményi feltételeiről (17/f pont) ugyan nem rendelkezik, de ennek magyarázata lehet, hogy a Kreditrendelet általános szabályozásán túl a PTE esetében nincsenek intézmény-specifikus szabályai a kreditgyűjtésnek. b) A KTVSZ nem rendelkezik az intézményben maximálisan megszerezhető kreditszámról. Lásd Általános Megállapítások/4. Lásd még SE/1., SZTE/1. /2. A KTVSZ 2. (r) bekezdésében, a 28. (7) szakaszában, valamint a 31. (1) szakaszában rendelkezik kritériumkövetelményekről, amelyek ugyan kötelezőek a hallgatókra nézve és a hallgatók tanulmányi munkaidejét igénybe veszik, kreditérték nem társul hozzájuk. Ilyen kritériumkövetelmény pl. a testnevelés. A Kreditrendelet szakasza azonban egyértelműen előírja, hogy az állami és államilag elismert felsőoktatásban minden tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését kreditpontokban kell mérni. Lásd Általános Megállapítások/5. /3. A KTVSZ 5. (4) szakaszában a fellebbezésre vonatkozó előírások a Kreditrendelet 2. (1) szakaszában foglaltakkal ellentétesek: a PTE-n nem a rektorhoz, hanem a kari vezetőhöz (dékánhoz) nyújthatja be a hallgató fellebbezését a Kreditátviteli Bizottság döntéseivel szemben. Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy az egyik legpontosabban fogalmazó, leginformatívabb és a hatályos jogszabályoknak legnagyobb mértékben megfelelő szabályzat a Pécsi Tudományegyetem szabályzata. SE /1. A Semmelweis Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi feltételek közül az alábbi háromnak nem felel meg: 1) A KTVSZ nem rendelkezik a beiratkozott félévek maximált számáról (17/g pont). 2) A kreditgyűjtés intézményi feltételeiről (17/f pont) nem rendelkezik, mindössze a kreditakkumuláció definícióját adja meg. Ennek magyarázata lehet, hogy a Kreditrendelet általános szabályozásán túl az SE esetében nincsenek intézmény-specifikus szabályai a kreditgyűjtésnek. 3) A KTVSZ nem rendelkezik az intézményben maximálisan megszerezhető kreditszámról. Lásd Általános Megállapítások/4. Lásd még PTE/1., SZTE/1. /2. A SE rendelkezik kari Oktatási és Kreditátviteli Bizottságok létrehozásáról, amelyek azonban a Kreditrendelet 2 (1) szakaszának formálisan ellentmondóan nem döntéshozó, hanem csak döntéselőkészítő testületek. A Bizottság által tárgyalt ügyekben a kari Tanulmányi Bizottság (TB) hozza meg a döntést (KTVSZ 6 (1) ). A TB kredittel kapcsolatos döntéseivel szemben pedig szintén ellentétesen a Kreditrendelet vonatkozó paragrafusával (2 (1)) nem a rektornál, hanem a kari vezetőnél lehet. /3. A KTVSZ 2. (5) - (7) szakaszai olyan kritériumkövetelmények teljesítését írja elő a hallgatónak, amelyekhez nem tartozik kreditpont. A Kreditrendelet szakasza egyértelműen előírja, hogy az állami és államilag elismert felsőoktatásban minden tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését kreditpontokban kell mérni. Amennyiben a kritérium-követelmények teljesítése tanulmányi munkaidő-ráfordítással jár, ami nem derül ki a KTVSZ vonatkozó részeiből, (pl. konkrétan mit ért az adott szakhoz, tantárgyhoz kapcsolódó, a tanulmányi rendben meghatározott követelmény alatt (KTVSZ u.o.)), ebben a tekintetben a Semmelweis Egyetem szabályzata ellent mond a Kreditrendeletnek. /4. A KTVSZ 24. (3) szakaszában foglaltakból kiderül, hogy az egyetem nem tekinti kötelezettségének hallgatói tanulmányi tanácsadás rendszerének megszervezését (kari hatáskörbe utalja annak eldöntését, hogy a

7 kar oktatóiból és hallgatóiból információadás céljából tanácsadó testületet hoz-e létre vagy sem), holott a Kreditrendelet 8. (2) b) bekezdése előírja, hogy az intézményi kreditrendszer bevezetésével párhuzamosan az intézményben meg kell szervezni az egyéni tanulmánytervezéshez szükséges tanulmányi tanácsadást. Lásd Általános Megállapítások/5. /5. A KTVSZ 17. (7) szakasza szerint a korábban teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő minden megkezdett 30 kreditpont (tehát akár 1 vagy 2 kredit) elismerésekor egy félévvel csökken. Ez a rendelkezés nem kedvez azon hallgatóknak, akik 30 többszöröseitől jelentősen eltérő számú kreditet kívánnak elismertetni. Lásd még BMF/5. SZTE /1. A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi feltételek közül az alábbi kettőnek nem felel meg: 1) A kreditgyűjtés intézményi feltételeiről (17/f pont) nem rendelkezik, mindössze a kreditakkumuláció definícióját adja meg. Ennek magyarázata lehet, hogy a Kreditrendelet általános szabályozásán túl a SZTE esetében nincsenek intézmény-specifikus szabályai a kreditgyűjtésnek. 2) A TVSZ nem rendelkezik az intézményben maximálisan megszerezhető kreditszámról. Lásd Általános Megállapítások/4. Lásd még PTE/1., SE/1. /2. A Szegedi Tudományegyetem intézményi TVSZ-e jó példája a minimalizáló keretszabályozásnak, amely esetén a karok hatáskörébe kerül át a legtöbb kérdés (tovább)szabályozása. Ennek köszönhetően könnyen megállapítható, hogy az intézményi TVSZ a SZTE-re is vonatkozó kritérium-feltétellel kapcsolatos fenntartásunk mellett és a TVSZ 10. (5) szakasza kivételével konzisztens a Kreditrendelettel. A TVSZ 10. (5) ugyanis kimondja, hogy kari szabályzat dönt arról, hogy kreditátvitel esetén a beszámított tudásért a hallgató által előzetesen szerzett érdemjegy kerül-e átvételre vagy sem. Ez a rendelkezés kifejezetten ellent mond a rendelet 2. (1) szakaszával, ami szerint a helyettesítő tárgy korábban megszerzett érdemjegye nem módosítható. Lásd Általános Megállapítások/5. SZTE kari szintű szabályzás TSF /1. A TSF Kreditszabályzata és Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi feltételeknek megfelel. /2. A TVSZ 10. -ában a főiskola nagyon leszűkített módon értelmezi az egyéni tanrend fogalmát és annak lehetővé tételét, ezért nem tesz eleget annak a rendeletben rögzített feltételnek, hogy a hallgató minden félévben eltérhessen az átlagos ütemű előrehaladást biztosító mintatantervtől. Az A és B típusú kötelezően előírt

8 tantárgyakat a hallgatók az előírt sorrendben és időben kötelesek felvenni. A C- típusú, választhatóan előírt (szakirányokhoz, műveltségterületekhez kötődő) tantárgyakról szóló rendelkezés pedig így szól: A hallgatók a C-típusú választható (szakirány, műveltségi terület) tantárgyakat a követelményeknek előírt félévekben vegyék fel. Ez a fogalmazás (imperativusz, ugyanakkor olvasható ajánlásként is) arra enged következtetni, hogy a főiskola azt szeretné, ha a hallgatók minimálisan térnének el a mintatantervtől: csak a D-típusú, szabadon választható, fakultatív tantárgyak esetében nem kíván megkötésekkel élni. A Kreditszabályzat a 7. (1) szakaszában említi egyedül az egyéni tanrend fogalmát, azt is úgy, hogy a fogalom nincs definiálva, sőt a kedvezményes tanrend szinonimájaként is olvasható: biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni vagy kedvezményes tanulmányi rendjét kialakítsa. /3. A TSF kreditszabályzatában is megjelenik a kritérium-követelmény fogalom (KSZ 1. (3) és 1. (4) ). Ezzel szemben a Kreditrendelet szakasza egyértelműen előírja, hogy az állami és államilag elismert felsőoktatásban minden tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését kreditpontokban kell mérni. Amennyiben a kritérium-követelmények teljesítése tanulmányi munkaidőráfordítással jár, ami felettébb valószínű, ebben a tekintetben Tessedik Sámuel Főiskola szabályzata sérti a kreditrendeletet. Ehhez lásd Általános Megállapítások/5. /4. A KSZ 6. (6) szakaszában a fellebbezésre vonatkozó előírások a Kreditrendelet 2. (1) szakaszában foglaltakkal ellentétesek: a főiskolán nem a rektorhoz/főigazgatóhoz, hanem a kari vezetőhöz nyújthatja be a hallgató fellebbezését a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság döntéseivel szemben. /5. A helyettesítő tantárgyak elismerése 75%-os tartalom-egyezőség esetén a rendelettel összhangban van szabályozva. Ha az egyezőség 25 és 75% között van, különbözeti eljárás során fogadhatja el a főiskola az adott tantárgyat helyettesítő tantárgyként (KSZ 6.. (6) ). Az eljárás során a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság meghatározza a helyettesítő tárgy és a különbözeti tárgy kreditértékeit úgy, hogy a kettő összege kiadja a helyettesítendő tantárgy kreditértékét. A rendelettel ellentétes gyakorlat ott kezdődik, amikor a hallgató a különbözeti tárgy kreditpontjait úgy szerzi meg, hogy utólag vizsgázik a különbözeti tárgyfejezetekből és az intézmény a végleges vizsgajegyet a kreditarányok súlyozásával határozza meg. Amennyiben tehát a különbözeti eljárás során a részben elismert tantárgy helyettesítő tárgynak minősül (ahogy azt a KSZ nevezi), a TSF KSZ-e sérti a Kreditrendelet 2. (1) szakaszát, miszerint a megszerzett érdemjegy [ ] a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. Lásd még VE/5. VE /1. A VE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata nem rendelkezik a kreditszerzés feltételeiről (17/b). A TVSZ 31. (3) szakasza szerint a tanterv tartalmazza [ ] a kreditrendszert és annak szakspecifikumait. A megfogalmazás pontatlan, nem lehet tudni, hogy a TVSZ pontosan milyen tartalomról rendelkezik, és az sem derül ki, hogy a tantervek összeállítása kinek a hatásköre. /2. A TVSZ szintén nem szól a kreditgyűjtés intézményi feltételeiről (17/f). Ennek könnyen lehet az az oka, hogy a Kreditrendelet általános szabályozásán túl nincsenek intézmény-specifikus szabályai a kreditgyűjtésnek. /3. A TVSZ 21. (7) szakasza szerint létezik kreditponttal el nem ismert tantárgy (amelynek a vizsgaeredménye a tanulmányi átlagba nem számítható be). Ezzel szemben a Kreditrendelet szakasza egyértelműen előírja, hogy az állami és államilag elismert felsőoktatásban minden tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését kreditpontokban kell mérni. Amennyiben a kritérium-követelmények teljesítése tanulmányi munkaidő-ráfordítással jár, ami felettébb valószínű, ebben a tekintetben a Veszprémi Egyetem szabályzata sérti a Kreditrendeletet. Ehhez lásd Általános Megállapítások/5.

9 /4. A TVSZ 3. (1) és (2) szakaszában a fellebbezésre vonatkozó előírások a Kreditrendelet 2. (1) szakaszával ellentétesek: nem a rektorhoz, hanem a kari vezetőhöz nyújthatja be a hallgató fellebbezését a kari Tanulmányi Bizottság döntéseivel szemben. /5. Tantárgyak helyettesítésére irányuló különbözeti eljárás esetén a VE TVSZ 12. (3) szakasza nem szól arról, hogy a különbözeti vizsga sikeres letételével a hallgató milyen érdemjegyet kap a helyettesített tárgyra. Ha a gyakorlat az, hogy az eredeti helyettesítő tantárgyból már korábban megszerzett érdemjegyet, ahogy azt a Kreditrendelet 2. (1) szakasza előírja, miszerint a megszerzett érdemjegy [ ] a tantárgyak elismerésekor nem módosítható, a TVSZ ezen szakasza nem minősül jogszabálysértőnek. Mindez természetesen csak abban az esetben jelent egyáltalán problémát, ha a különbözeti eljárás során a részben elismert tantárgy helyettesítő tárgynak minősül. Lásd még TSF/5. Következtetések A fenti elemzés célja az volt, hogy a vizsgált dokumentumokat abból a szempontból helyezze nagyító alá, hogy azok a 200/2000 (XI. 29.) Kormányrendelet előírásainak és a jogalkotó azon keresztül megfogalmazott közpolitikai céloknak a szóban forgó felsőoktatási intézmények mennyiben felelnek meg. Ilyen közpolitikai cél a hallgatói mobilitás elősegítése, a merev, csőszerű szakstruktúra legalább részbeni oldása. E célok akkor valósulhatnak meg, ha a hallgató felsőoktatási tanulmányai során (és nem csak az elején) élhet a pályakorrekció lehetőségével anélkül, hogy ehhez túl nagy áldozatot kelljen hoznia, azaz a korábbi tanulmányok során megszerzett az új szakválasztásra nézve releváns krediteket nagy mennyiségben el tudja ismertetni. Az elemzés során megbizonyosodhattunk arról, hogy a fenti célok eléréséhez nem elegendő pusztán a kormányrendeletben definiált kötelező tartalmakat megjeleníteni az intézmények szabályzataiban. Számos olyan intézményi rendelkezésre derült fény, amely betű szerint ugyan nem mond ellent a kormányrendeletbe foglaltaknak, de annak szellemiségével nem áll összhangban. Itt gondolunk pl. arra, hogy korábban teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő minden megkezdett 30 kreditpont (tehát akár 1 vagy 2 kredit) elismerésekor egy félévvel csökken (BMF/5., SE/5.), ami miatt az eredetileg pl kreditet elismertetni kívánó hallgatók minden valószínűség szerint végül azt választják, hogy kevesebbet (30-at) ismertessenek el; a tanári szakra felvettek nem válthatnak nem-tanári képzésre (BKÁE/3.p), tehát ha egyszer egy pályán elindultak, arról már nem térhetnek le; pl. BGF szabályzatába foglaltak szerint a tantárgy-helyettesítést korábbi elvégzett tantárggyal ugyanannak a félévnek az első hetében kell kérvényezni, amikor a helyettesítő tantárgyat a hallgatónak fel kell vennie az indexbe: az eljárás legalább 2 hetet vesz igénybe, tehát a helyettesíthetőségről már jóval a tantárgy-felvételt és a módosítás lehetőségét követően értesül a hallgató (BGF/3.k). Elsősorban két intézménynél, a BGF-nél és a BKÁE-nél (amelyek szabályzatai nagyon nagymértékben mutattak egyezőséget egymással) találtunk ilyen típusú hiányosságokat. Talán e két intézmény esetén fogalmazódik meg legerősebben az a következtetés, hogy az intézmények ugyan formálisan találnak megoldást a rendeletnek való megfelelésre, ugyanakkor az az intézményi szándék látszik körvonalazódni, hogy a régi, merev szakstruktúra fennmaradjon.