DR. GELLÉRTHEGYI ISTVÁN A KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DR. GELLÉRTHEGYI ISTVÁN A KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR DR. GELLÉRTHEGYI ISTVÁN A KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE * Napjainkra a környezetszennyezés az emberiség számára az egyik legfontosabb probléma, legfenyegetőbb veszély lett. Naponta történnek olyan környezeti katasztrófák, amelyek egyre inkább ráirányítják a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Az elmúlt évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy a környezetszennyezést csak nemzetközi összefogással lehet megoldani, a problémák megoldása érdekében ezért felértékelődött a nemzetközi környezetvédelmi jog szerepe, jelentősége. Jelen tanulmány keretében bemutatásra kerül a nemzetközi környezetvédelmi jog kialakulása, történeti fejlődése, valamint bemutatásra kerülnek a legfontosabb jogintézmények, nemzetközi szervezetek és néhány fontosabb egyezmény is. Vázlatosan foglalkozom továbbá a nemzetközi környezetvédelmi jog forrásaival, valamint legfontosabb alapelveivel. 1. A környezetvédelem nemzetközi szabályozásának megjelenése A nemzetközi környezetjog kialakulása a II. világháború utáni időkre nyúlik vissza. A második világháborút követő gazdasági fejlődés, a megnőtt ipari termelés, a népesség számának emelkedése, az infrastruktúra újjáépítése, a közlekedés fellendülése és a mezőgazdasági termelés kiszélesedése magával hozta a természeti erőforrások fokozott igénybevételét, illetve ezek a tényezők egyaránt hozzájárultak a környezetszennyezés jelentős növekedéséhez. A környezetszennyezés egyre inkább felismerhetőbbé vált 1, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a nemzetközi környezetjog kialakulását elősegítette az a felismerés is, hogy a környezeti hatások nem állnak meg az egyes országok határánál, hanem azon túli szennyezéseket is okoznak. A környezetvédelem a II. világháborút megelőzően nem lépte túl a lokális, illetve a regionális szintet. Ebben az időszakban elsősorban kétoldalú halászati egyezmények * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Tamás András egyetemi tanár (BCE). A szerző egyetemi docens (BCE Közigazgatás-tudományi Kar); elérhetősége: 1 Lásd pl. PATRICIA BIRNIE ALAN BOYLE CATHERINE REDGWELL (2009): International Law and the Environment, Oxford University Press, New York, third edition

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR születtek, illetve a vadon élő állatok védelmével foglalkoztak, melyek célja sokkal inkább a másik állam halászatának, vadászatának korlátozása volt, mintsem a természet védelme. A II. világháborút megelőző időszak jelentősebb, a környezetszennyezés megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos egyezménye az 1902-es Párizsi Egyezmény a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről, azonban az egyezmény amint azt a címe is mutatja kizárólag a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről rendelkezett. További jelentősebb egyezmény USA és Nagy-Britannia között 1911-ben megkötött egyezmény a prémes fókák védelméről, amely a Csendes Óceán északi részén a medvefókák vadászatával kapcsolatos korlátozásokat vezetett be. Az egyezmény megkötéséhez vezető út kiindulópontja az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia között kirobbant Medvefóka ügy. Az ügy lényege, hogy az USA 1867-ben megvásárolta Oroszországtól Alaszkát és a szomszédos szigeteket (Alaszka-egyezmény), az azzal kapcsolatos területi jogokkal együtt. Az amerikai törvények szerint tilos volt a medvefókák vadászata a Pribolif szigeteken és annak szomszédos vizein, amely a világ egyik legnagyobb medvefóka telepe volt. A szomszédos víz fogalma azonban nem volt pontosan meghatározva ben az USA a Pribolif szigeteken történő fókavadászat érdekében a területet 20 évre bérbe adta az Alaszkai Kereskedelmi Társaságnak, így biztosítva kizárólagos jogot a fókavadászatra ban az amerikai hatóságok elfogtak 3 brit kolumbiai fókavadászt, és elítélték őket. Az ítélet indokolása szerint a fókavadászok Alaszka területén vadásztak a medvefókákra. Az ügy végül választott bírósághoz került, amely Nagy- Britannia részére kártérítést ítélt meg, mivel az államoknak nincsen joguk ahhoz, hogy a joghatóságuk alá tartozó területeken kívül védjék a természetet. A környezetvédelem megjelenését, és egyre kiemelkedőbb fontosságát bizonyítják azok a jogesetek, melyek a környezetvédelemmel, ezen belül is a határokon átterjedő szennyezéssel kapcsolatban alapelvi jelentőségű megállapításokat tettek. Ennek legismertebb esetei a Trail Smelter ügy, a Korfu-szoros ügy és a Lanoux-tó eset. A Trail Smelter ügyben felállított ad hoc választottbíróság 1941-ben hozott ítéletet. Az ügy az Amerikai Egyesült Államok és Kanada között folyt amiatt, hogy egy kanadai vállalat kohót üzemeltetett a Kolumbia folyó mentén. A kohó által kibocsátott kén-dioxid károkat okozott a folyó völgyében, és így Washington államban is. A választottbíróság ítéletében kimondta, hogy a nemzetközi jog elvei szerint, és az Egyesült Államok joga szerint egyik államnak sincs joga, hogy olyan módon használja területét, vagy engedje át területének használatát, hogy a füsttel károsodást okozzon más állam területén, illetve az ott élőknek vagy azok vagyontárgyainak, ha a komoly következmény ténye és a károsodás egyértelmű és meggyőző bizonyítékkal alátámasztható 2. Az ítélet jelentősége tehát abban áll, hogy kimondta az államok területükön kívüli károkozásért való felelősségét. A Nagy-Britannia és Albánia közti Korfu-szoros ügyben 3 a Nemzetközi Bíróság kimondta 1959-ben hozott ítéletében, hogy egy állam sem használhatja területeit más államok jogainak sérelmével. Ennek az ügynek az előzménye az volt, hogy egy brit hajó al- 2 Forrás: 3 Forrás:

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR bán felségvizeken engedély nélkül haladva aknára futott, több tengerész meghalt. Ezt követően a britek önhatalmúlag felszedték az aknákat, és jóvátételt követeltek. Az ügyben a Nemzetközi Bíróság kimondta mindkét állam felelősségét. A Lanoux-tó eset 4 alapját Franciaország és Spanyolország közti jogvita képezte. Az ügy előzménye az volt, hogy Franciaország a területén található tó vizét hasznosítani kívánta, azonban Spanyolország attól tartott, hogy ezek a munkák sértenék a spanyol jogokat és érdekeket, ugyanis a tó olyan folyókat is táplált, melyek Spanyolország területéhez tartoztak. A határ menti vízfolyásokkal kapcsolatban a két ország egyezményt kötött 1866-ban. A választottbíróság az ügyben megvizsgálva az egyezmény rendelkezéseit úgy döntött, hogy az állam saját szuverenitása körébe esik, ha a saját területén erőművet kíván építeni. Köteles azonban tájékoztatni az államokat a tervezett beruházásról, amelyekre azok hatással vannak, és megfelelő konzultációt lefolytatni. A II. világháborút követően a korábbi lokális, illetve regionális szemlélet helyett előtérbe került a környezet globális védelme, amelyhez nagymértékben hozzájárultak a gazdasági, ipari fejlődéssel, és azok hatásaival kapcsolatos tanulmányok. A környezetvédelem fejlődését bizonyítják az egyre nagyobb számban megszülető nemzetközi egyezmények is. Ilyen egyezmények például a tengerek olajszennyezésének megelőzéséről szóló 1954-es Londoni Egyezmény, vagy a nyílt tengerről szóló 1958-as Genfi Egyezmény. A környezetvédelem nemzetközi szabályozásában fontos szerepet játszott a nemzetközi szervezetek megjelenése, elsősorban az ENSZ és annak környezetvédelemmel kapcsolatos konferenciái. 2. Az ENSZ szerepe a nemzetközi környezetvédelmi jog fejlődésében Az egyre nagyobb számú nemzetközi egyezmények, és az államok közös fellépése mellett azonban szükség volt olyan nemzetközi irányításra, amely meghatározta a nemzetközi szinten követendő lépéseket és alapelveket. Ebben a nemzetközi szintű koordinációban játszott főszerepet az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelynek égisze alatt számos, a nemzetközi környezetvédelmi jog fejlődésében jelentős eseménynek számító konferencia megszervezésére került sor. 2.1 Stockholmi Emberi Környezet Konferencia A Stockholmi Konferencia megrendezésének körülményei között meg kell említenünk azt, hogy 1972-ben, vagyis a konferencia megrendezésének évében jelent meg a Római Klub 5 első jelentése, melynek címe: A növekedés határai (The Limits to Growth, 1972). A 4 Forrás: 5 A Római Klub (The Club of Rome) 1968-ban alakult nemzetközi csoport. Alapvető célja, hogy azonosítsa és elemezze a globális problémákat, és ezekre felhívja a nemzetközi szervezetek és nemzetek vezetőnek figyelmét.

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR jelentést Dennis Meadows és munkatársai állították össze a Római Klub megbízásából, melynek központi kérdése annak megválaszolása volt, hogy a XX. századi gazdasági tendenciák folytatódása esetén biztosítottak lesznek-e a megfelelő életfeltételek a növekvő számú emberiség részére. Ennek modellezésére vizsgálták a világ népességét, a nyersanyagkészleteket, az élelmiszerkészleteket, az ipari termelést, valamint a környezet szennyezettségének mértékét. Következtetésük az volt, hogy a népességnövekedés és a gazdasági fejlődés tendenciái nem tarthatóak fenn sokáig, a XXI. században az erőforrások kimerülése, a lakosság számának növekedése és a környezetszennyezés miatt globális környezeti katasztrófa léphet fel, melynek következtében mind az ipari termelés mind pedig a népességszám hirtelen visszaesik. Ennek elkerülése érdekében az emberiség lélekszámát, a termelő és fogyasztó gazdaságot, az erőforrások felhasználását korlátozni kell, illetve a környezeti problémákat meg kell oldani ben megjelent a jelentés átdolgozott, bővített kiadása A növekedés határai 30 év múlva (Limits to Growth: The 30-Year Update) címmel. Ebben a szerzők áttekintik az elmúlt időszakot, azonban a következtetésük a korábbi jelentéshez hasonló. Habár A növekedés határai c. jelentést számos kritika érte, a pesszimista jövőkép ráirányította a figyelmet a környezetszennyezésre és csökkentésének fontosságára, illetve arra, hogy A növekedés határai c. jelentésben vázolt problémák leküzdése csak nemzetközi összefogással lehetséges június között Stockholmban került megrendezésre az Emberi Környezet Konferencia (United Nations Conference on the Human Environment). Az 1972-es Emberi Környezet Stockholmi Konferencia (Stockholmi Konferencia) az a fordulópont, amelytől a nemzetközi környezetvédelmi jog, mint egy jogi tárgy, a saját jogán bukkant fel. 6 A konferencián részt vettek mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok is, azonban az utóbbiak nem a környezet romlását tartották a legnagyobb problémának. Az elfogadott dokumentumok közül az Emberi Környezetről szóló nyilatkozat tekinthető a világkonferencia legfontosabb eredményének. A nyilatkozat 26 alapelvet tartalmaz, amelyek a környezetvédelem későbbi nemzetközi szabályozása fejlődésének alapját képezték. A nyilatkozat 1. számú elve így fogalmaz: Az embernek alapvető joga van a szabadságra, az egyenlőségre és a megfelelő életfeltételekre egy olyan minőségű környezetben, amely biztosítja számára azt, hogy méltóságban és jólétben éljen, és komoly felelősséget visel a környezet védelméért és javításáért mind a jelen mind pedig a jövő generációjáért 7. Ezen túlmenően kiemelkedő a nyilatkozat 21. alapelve is, amely kimondja, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az Államok szuverén joga, hogy hasznosítsák saját erőforrásaikat saját környezeti politikájuknak megfelelően, és felelősek azért, hogy biztosítsák, hogy a saját fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más Államok környezetében vagy azokon a területeken, amelyek a nemzeti fennhatóság határain kívül esnek 8. A 6 LAKSHAM GURUSWAMY (2007): International Environmental Law in a Nutshell, Thomson West, St. Paul, pp

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR nyilatkozat rendelkezik továbbá az államok közti nemzetközi együttműködési kötelezettségről; arról, hogy a világ természeti erőforrásai közé kell érteni a levegőt, a vizet, a talajt, a növény- és az állatvilágot, valamint a természetes ökoszisztémákat is; rendelkezik a megújuló energiaforrások megfelelő használatáról; a tengerszennyezés elleni küzdelem és a tudományos kutatások fontosságáról. Az ENSZ Emberi Környezet Konferenciájának további jelentősége abban állt, hogy létrehozta az ENSZ környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó szervezetét, az ENSZ Környezetvédelmi Programját (United Nations Environment Programme = UNEP). Az UNEP alapvető feladatai közé tartozik a környezettel kapcsolatos információkhoz, adatokhoz való hozzáférés biztosítása, jelentések készítése, a nemzetközi egyezmények előkészítése, illetve a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében segítséget nyújt elsősorban a fejlődő államok részére a környezetvédelem intézményi és egyéb fejlesztéséhez. A Stockholmi Konferenciát követően a környezettel kapcsolatos szemléletben alapvető változás következett be, ugyanis a szektorális szemlélettel szemben megjelent az integratív környezetvédelem szemlélete. Ennek lényege, hogy a környezetszennyezést és azok hatásait nem az egyes környezeti elemekre, hanem a környezetre, mint egészre tekintettel kell figyelembe venni. A Stockholmi Konferenciát követően a nemzetközi együttműködés a környezetvédelem területén jelentős fejlődésnek indult, melyet jól jelképeznek a megszülető nemzetközi egyezmények. Ezek az egyezmények olyan területeket is érintenek, melyekkel kapcsolatban korábban nemzetközi együttműködésre nem került sor. A nemzetközi egyezmények számának növekedését magyarázza az is, hogy egyre inkább felismerték a szennyezés és a környezet romlásának kölcsönhatását, illetve azt, hogy ez a környezet szinte minden elemére kihatással van. Ebben az időszakban megszületett egyezmények közül különösen az alábbiakat szükséges megemlíteni: a hajókról származó szennyezések megelőzéséről szóló 1973-as londoni egyezmény, az 1973-ban Washingtonban elfogadott Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, 1971-ben Ramsarban elfogadott Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyéről, 1979-ben Bonnban elfogadott Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről, 1979-ben Bernben elfogadott Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről, 1979-ben Genfben elfogadott Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről, az 1982-ben Montego Bay-ben elfogadott Tengerjogi Egyezmény, az 1989-ben Bázelben elfogadott Egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ellenőrzésének védelméről.

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A Stockholmi Konferenciát követő évben, azaz 1983-ban az ENSZ Közgyűlés A/RES/38/161 számú határozatával 9 létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot (World Commission on Environment and Development) annak érdekében: hogy a fenntartható fejlődés elérése érdekében hosszú távú környezetvédelmi stratégiákat dolgozzon ki, amely 2000-ig és azon túl is lehetővé teszi a környezetkímélő fejlődést, hogy a környezet megóvására együttműködést dolgozzon ki a fejlődő országok és a különböző gazdasági fejlettségű és társadalmi berendezkedésű országok között olyan közös és kölcsönösen előnyös megoldások érdekében, amelyek figyelembe veszik az emberek, erőforrások, a környezet és fejlődés kapcsolatát, hogy felmérje azokat a módszereket és eszközöket, amelyek a nemzetközi együttműködést hatékonyabbá teszik a környezet megóvása végett, hogy segítsen meghatározni a hosszú távú környezetvédelmi témák kölcsönösen elfogadható megfogalmazását, a környezet védelmével és jobbításával kapcsolatos problémák megoldásához szükséges erőfeszítéseket, hosszú távú cselekvési programot dolgozzon ki az elkövetkező évtizedekre.10 A Környezet és Fejlődés Világbizottság vezetésével a norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtland asszonyt bízták meg 11. A Világbizottság jelentése 1987-ben jelent meg Közös Jövőnk (Our Common Future) címmel. A jelentés a fenntartható fejlődést és ennek eléréséhez szükséges változásokat ismerteti. A jelentés egyik legnagyobb jelentősége, hogy először fogalmazza meg a fenntartható fejlődés fogalmát, amely számos későbbi hivatkozás alapja. A jelentés szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését. 12 Két kulcsfontosságú alapfogalma: a szükségletek (a világ szegényeinek alapvető szükségleteiről van szó elsősorban), amelyeknek feltétlen elsődlegességet kell biztosítani, a korlátozások eszméje, amelyet a technológiai fejlettség és a társadalom szervezete hív életre, hogy a környezet képes legyen mind a jelen, mind a jövő igényeinek kielégítésére. 13 A jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy ezért a gazdasági és társadalmi haladást a harmonikus fejlesztés jegyében kell megvalósítani minden fejlődő és fejlett, piacorientált vagy központi irányítás alatt álló országban. 14 A jelentés bemutatja a világ legfontosabb problémaköreit, vagyis a népesség és emberi erőforrások problémáját, az élelem biztosítása, a fajok és ökoszisztéma, az energia, az ipar és a városok problémáit. Hangsúlyozza 9 Lásd: 10 Közös Jövőnk A Környezet és Fejlesztés Világbizottság Jelentése (1988), Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp 15 alapján 11 Emiatt a bizottságot gyakran emlegetik Brundtland bizottságként 12 Forrás: 13 Közös Jövőnk A Környezet és Fejlesztés Világbizottság Jelentése (1988), Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp Közös Jövőnk A Környezet és Fejlesztés Világbizottság Jelentése (1988), Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp 68

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR a nemzetközi együttműködés fontosságát, olyan alapvető célok megfogalmazásával, mint béke, biztonság, fejlesztés és környezet. Külön kitér a fejlődő országok helyzetére is. A Bizottság jelentésében hangsúlyozza továbbá, hogy a harmonikus fejlődés az alapszükségletek kielégítésével együtt a jobb életkörülmények elérésének lehetőségét is megteremti mindenki számára Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferencia16 Az ENSZ június 3. és 14. napja között Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciája (United Nations Conference on Environment and Development) előkészítésekor a Közös Jövőnk jelentés megállapításait vették alapul. Ennek megfelelően a fenntartható fejlődés központi szerepet játszott a konferencia során, amelyet tükröznek a konferencián elfogadásra került dokumentumok is. A konferencián 172 ország képviselte magát, ebből 108 állam-, illetve kormányfő vett részt. A konferencia jelentőségét jól mutatja továbbá, hogy az NGO-k 2400 képviselője volt jelen. A konferencián a következő dokumentumok kerültek elfogadásra: Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről Feladatok a 21. Századra (AGENDA- 21) Éghajlatváltozási Keretegyezmény Biológiai Sokféleség Egyezmény Elvek az erdőkről A Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről 27 alapelvet foglal magába. A Riói Nyilatkozat a Stockholmi Nyilatkozat folytatásának tekinthető, ebben a nyilatkozatban is általános alapelvek meghatározására került sor. A Riói Nyilatkozat újdonsága a fenntartható fejlődés szükségességének kinyilvánítása, melynek középpontjában az ember áll, és amely jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élő és a jövő nemzedékek fejlődési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek. Kimondja továbbá a Stockholmi Nyilatkozattal összhangban, hogy az államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját erőforrásaikat, de biztosítaniuk kell, hogy a saját fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más Államok környezetében vagy a nemzeti fennhatóság határain túli területeken. Megjelenik az elkülönült szemlélet helyett a környezetvédelem integrációjának szükségessége a fejlődési folyamatokba. A Riói Nyilatkozat további újdonsága, hogy kimondja az államok közös, de differenciált felelősségének elvét, amely figyelembe veszi a fejlődő országok sajátosságait. További alapelvek: tudományos, technológiai kutatás és fejlesztés fontossága állampolgárok részvétele a környezeti ügyekben, környezetre vonatkozó információkhoz való hozzájutás biztosítása hatékony környezeti jogszabályok 15 Közös Jövőnk A Környezet és Fejlesztés Világbizottság Jelentése (1988), Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp A konferencia nem hivatalos elnevezése: Earth Summit

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR államok közti együttműködés a környezetszennyezés esetén alkalmazható nemzetközi felelősség és kártérítési szabályok kialakításának kötelezettsége, elővigyázatosság elve, megelőzés elve szennyező fizet elve környezeti hatástanulmány elvégzésének kötelezettsége értesítési kötelezettség államhatárokat átlépő szennyezés esetén előzetes és időbeli értesítési kötelezettség olyan tevékenységekről, melyeknek káros hatásaik lehetnek, jóhiszemű eljárás környezetvédelmi szabályok tiszteletben tartása háború idején béke, a fejlődés és a környezetvédelem összefüggése környezettel kapcsolatos viták békés rendezése.17 A Feladatok a XXI. századra (AGENDA 21) ajánlásokat és javaslatokat tartalmaz, amelyek jogilag nem kötelezőek. A dokumentum bevezetője szerint a ma sürgető problémáival foglalkozik, és megkísérli felkészíteni a világot a jövő század kihívásaira. A dokumentum négy nagy részből áll, melyek: a Társadalmi és gazdasági dimenziók (szegénység, fogyasztás, egészségvédelem, településfejlesztés), Az erőforrások kezelése és megőrzése a fejlődés érdekében (légkör, föld, erdőpusztulás, sivatagosodás, szárazság, biológiai sokféleség, vizek védelme, hulladék), Nagyobb csoportok szerepének megerősítése (nők, gyermekek, fiatalok, nem kormányzati szervezetek) és A megvalósítás eszközei (pénzügyi források, környezetbarát technológiák, nemzeti jogalkotás). A fejezeteken belül az Agenda -21 először azonosítja az alapelvet, majd kitűzi a célokat, és meghatározza a célok megvalósításának teendőit. 18 A Riói Konferencia során két kiemelkedő jelentőségű, kötelező erejű egyezmény elfogadására, illetve aláírásra történő megnyitására sor került. Az Éghajlatváltozási Keretegyezmény az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az ezzel járó klímaváltozás kiküszöbölését tűzte ki célul. A Riói Konferencián elfogadott Biológiai Sokféleség Egyezmény hármas célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása. A Konferencián elfogadásra került továbbá egy nyilatkozat, amely az erdőkkel kapcsolatos legfontosabb elveket fogalmazta meg. 19 A nyilatkozat nem kötelező érvényű iránymutatásokat tartalmaz, és minden erdőtípusra vonatkozik, függetlenül attól, hogy melyik éghajlati zónában található. Megjelenik benne az erdők fenntartható fejlődésnek megfelelő kezelése, illetve alapelveket tartalmaz az erdők gazdálkodásával, védelmével kapcsolatban is. A nyilatkozat sürgeti az erdősítést, a faültetést, illetve rendelkezéseket tartalmaz a fejlődő országokkal kapcsolatban is. 17 Forrás: Earth Summit 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited 18 Forrás: 19 Forrás.

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Johannesburgi Fenntartható Fejlődés Csúcskonferencia A Riói Konferencia 20 új szemléletet vezetett be a gazdasági fejlődésben. A Rióban elfogadott dokumentumok végrehajtásának kiemelkedő jelentősége volt mind helyi, nemzeti és nemzetközi szinten, hiszen a szükséges változásokat a fenntartható fejlődés biztosításában így lehetett csak biztosítani. A Riói Konferencia kritikájaként fel szokták hozni, hogy habár a konferencia a figyelmet a környezetvédelemre irányította és számos globális ügyet vett napirendjére, azonban hatásait tekintve nem volt kifejezetten eredményes. 21 Összességében azonban elmondható, hogy a Riói Konferenciát követően az ENSZ vezető szerepet játszott a fenntartható fejlődés további politikákba és programokba történő integrálásában. Az ENSZ a Riói Konferencián elfogadott célkitűzések megvalósításának figyelemmel kísérése érdekében több szervezetet is létrehozott. Így került megalapításra az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága 22 (UN Commission on Sustainable Development) 1992 decemberében. A Fenntartható Fejlődés Bizottsága felelős az Agenda 21 és a Környezet és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozatban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséért, illetve emellett a fenntartható fejlődést szolgáló szociális és gazdasági tevékenységek támogatását is ellátja, mind a kormányok, az ipar, mind az NGO-k tekintetében. A Fenntartható Fejlődés Bizottsága minden évben áttekinti a Riói Konferencia egyezményeinek végrehajtását, politikai iránymutatást nyújt a kormányoknak és a fenntartható fejlődésbe bekapcsolódó más csoportoknak, illetve megerősíti az Agenda 21-ben foglaltakat akként, hogy további stratégiákat fogalmaz meg, ahol ez szükséges ben az ENSZ New York-ban tartott Millenniumi Csúcstalálkozóján elfogadásra került a Millenniumi Nyilatkozat, amelyben a tagállamok kifejezték együttes elkötelezettségüket, hogy a Millenniumi Nyilatkozatban meghatározott célokat elérik. A Millenniumi Nyilatkozat tartalmazza a természet tiszteletét, illetve a közös környezet megvédését is augusztus 24. és szeptember 4. napja között került sor Johannesburgban a Fenntartható Fejlődés Világkonferencia megtartására. A konferencia alapvető célja a Rió óta eltelt tíz évben bekövetkezett változások, fejlődések áttekintése volt. A Rió Konferencia óta eltelt években a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt jelentős előrelépés, de Földünk általános környezeti állapota összességében mégis erőteljesen romlott (ózonréteg további vékonyodása, természeti erőforrások problémái). Ezzel párhuzamosan a társadalmak közötti különbségek is jelentősen nőttek, ugyanakkor a környezeti szempontoknak a gazdasági döntések meghozatala során történő teljes figyelembevétele, integrálása sem történt meg. A konferencián a kormányok küldöttei 20 Más néven: Rió lásd: LAKSHAM GURUSWAMY (2007): International Environmental Law in a Nutshell, Thomson West, St. Paul, pp ENSZ Közgyűlésének 47/191. számú határozatával 23 Forrás:

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR mellett nagy számban vettek részt a NGO-k, az ipar, és üzleti szektor képviselői, amelyekkel a párbeszéd új szintje kezdődött meg. A konferencián két dokumentum elfogadására került sor. Ezeknek a jelentősége abban állt, hogy megjelent bennük a szociális dimenzió is, mellyel a fenntartható fejlődés három alapvető alappillére jött létre: környezeti, gazdasági és szociális. A konferencia egyik eredménye a Johannesburgi nyilatkozat 24 a fenntartható fejlődésről. Ez a dokumentum egy politikai nyilatkozat, amely ismerteti azokat a kihívásokat, melyekkel az országoknak szembe kell nézniük, illetve hangsúlyozza a konferencia résztvevőinek elkötelezettségét a fenntartható fejlődés mellett, illetve a nemzetközi öszszefogás szükségességét. A Johannesburgi nyilatkozat szerint a részes államok egy kollektív felelősséget vállalnak a fenntartható fejlődés egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő alapjainak fejlődéséért és megerősítéséért úgymint gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem helyi, nemzeti, regionális és globális szinten. A másik elfogadott dokumentum a Végrehajtási Terv, 25 amely számos jelentős kérdéssel foglalkozott, így kötelezettségvállalásokat tartalmaz a szegénység megszüntetésével, a termelés és fogyasztás fenntartható fejlődést nem szolgáló mintái megváltoztatásával, a természeti erőforrások gazdasági és szociális fejlődésen alapuló védelmével és kezelésével, a globalizáció fenntartható fejlődés szolgálatába történő állításával. Habár a konferencián számos, a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésről folytak tárgyalások, 26 a konferencia eredménye azonban elmaradt a vártnál, leginkább a Rióban tett kötelezettségvállalások és elvek megerősítését jelentette. 3. A nemzetközi környezetvédelemmel foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek A nemzetközi környezetvédelem kialakulásának bemutatása alapján is egyértelmű, hogy a nemzetközi környezetvédelmi jog kialakulása során a nemzetközi szervezetek sorában az ENSZ és annak szakosított intézményei kiemelkedő szerepet játszottak. Az ENSZ szervezetei között kiemelkedő jelentősége van az ENSZ Környezetvédelmi Programjának, az UNEP-nek. Amint arról fent már szó volt, az UNEP feladata elsősorban a különböző környezetvédelmi programok javaslata és kidolgozása; azok végrehajtása az ENSZ egyéb szerveinek a feladata. Emellett az UNEP-nek kiemelkedő feladata van a környezettel kapcsolatos információk gyűjtésében és azok közzétételében. Az UNEP keretében létrehozták a globális környezeti megfigyelőrendszert (Global Environment Monitoring System = GEMS), a környezeti információs rendszert (Global Environmental Information Exchange Network = INFOTERRA), illetve a potenciálisan toxikus vegyi anyagok regiszterét (International Register of Potentially Toxic Chemicals = IRPTC). 24 Forrás: tm 25 Forrás: 26 Ilyen pl. az egészségügy, biodiverzitás, mezőgazdaság, vízellátás, közegészségügy, energia.

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az ENSZ szakosított szervezetei közül kiemelendő a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency = IAEA), amely elsősorban a nukleáris energia békés célú felhasználásának elterjesztését segíti, ezen belül a nukleáris biztonsággal, az atomerőművek tervezésével, biztonságos működtetésével, és ezek működése során termelődő radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban dolgoz ki normákat és ajánlásokat, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tevékenységének eredményeként számos egyezmény is megszületett a nukleáris biztonsággal kapcsolatban. 27 Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agricultural Organisation of the United Nations = FAO) elsődleges feladata a világ élelmezésügyi helyzetének megoldása. A környezetvédelemmel kapcsolatban elsősorban a talajminőséggel és a növényvédő szerek alkalmazásával kapcsolatban végez tevékenységet. Az ENSZ szakosított intézményei között meg kell említenünk az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét, az UNESCO-t is (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization). Az UNESCO keretében került sor 1971-ben a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény aláírására. Jelenleg a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében több mint 1900 helyszín szerepel, melyek közül 28 Magyarországon található. Az UNESCO keretében került továbbá 1972-ben megkötésre a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezmény. A listán több mint 900 tétel szerepel. 28 Az ENSZ szakosított szervei között meg kell említeni még a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (International Maritime Organization = IMO). Elsősorban a biztonságos tengeri hajózás és a tengerek szennyezésének megelőzésével és csökkentésével foglalkozik. Az utóbbi keretében került sor 1954-ben a tengerek olajszennyezésének megelőzéséről szóló egyezmény, 1972-ben a hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos tengerszennyezés megelőzését szabályozó londoni egyezmény, illetve 1973-ban a hajókról származó szennyezés megelőzéséről szóló (MARPOL) egyezmény megkötésére. További említést igényel még az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezete (International Civil Aviation Organization = ICAO), a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization =WMO) és az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation = WHO). A regionális szervezetek között kiemelkedő szerepe van az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (Economic Commission for Europe = ECE), amely az ENSZ regionális bizottságainak egyike. A Bizottság széles körű környezetvédelmi tevékenységet folytat a tagországokban a környezet és az emberi egészség védelme, valamint a fenntartható fej- 27 Pl. az 1986-ban elfogadott Egyezmény a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről, az ben elfogadott Egyezmény a nukleáris biztonságról 28 Magyarországról az alábbi területek kerültek felvételre: Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út; Hollókő ófalu és környezete; Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai; Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete; Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta; Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője; Fertő-tó; A Tokaji történelmi borvidék.

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR lődés támogatása területén az Agenda 21-ben foglaltakkal összhangban. A Bizottság keretében számos, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi környezetvédelmi egyezmény megkötésére is sor került. Ilyen az 1979-ben megkötött egyezmény a nagy távolságra jutó légszennyezésről, az 1991-ben megkötött Espoo-i egyezmény a határon túlterjedő hatásokkal kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatról, az 1992-ben Helsinkiben megkötött egyezmény az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól, az 1998-as Aarhus-i egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról, illetve 1992-ben Helsinkiben aláírt Egyezmény a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára. Említést érdemel az Európa Tanács környezetvédelmi tevékenysége is, mellyel kapcsolatban rendszeresen szervez szakminiszteri konferenciát is. Az Európa Tanács keretében került sor többek között az európai vadon élő fajok és élőhelyeik védelméről szóló 1979-es Berni Egyezmény, valamint az 1948-as Európai Vízügyi Charta megkötésére. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerepe is jelentős a nemzetközi környezetvédelmi jog területén. Elsőként határozta meg a szennyezés fogalmát és a határokon túlterjedő szennyezésekre vonatkozó alapvető elvárásokat. Az OECD 2001-ben fogadta el a Környezetvédelmi stratégia a XXI. század első évtizedére elnevezésű dokumentumot, amelynek középpontjában a fenntartható fejlődés áll. Az OECD Magyarországról rendszeresen kiad környezetvédelmi étékelést. Az első 2000-ben került kiadásra, a legutóbbi 2008-ban. A regionális szervezetek körében kiemelendő a GATT-ot felváltó Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization = WTO), amely szervezet környezetvédelemmel kapcsolatos előírásai elsősorban a kereskedelmi korlátozások szabályozásán keresztül érvényesül. A WTO szervezetén belül külön Kereskedelem és Környezet Bizottság működik. 3.1 Az Európai Unió Az Európai regionális szervezetek körében tagjainak számára és az elért eredményeire tekintettel az Európai Unió kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Európai Uniót a többi nemzetközi szervezettől alapvetően megkülönbözteti az, hogy a részes államok szuverenitásuk jelentős részéről lemondtak. Kiemelést érdemel az is, hogy az EU jogszabályainak egy része az egyes tagállamokban minden további jogi aktus nélkül kötelezően alkalmazandó, vagyis az a tagállamok jogi aktusa nélkül a belső jog részévé válik. Az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos szabályai szigorúnak mondhatóak, melyek kialakulása több évtizedre nyúlik vissza. A környezetvédelem az EU közös politikái között az 1970-es években jelent meg, kezdetben jellemzően főleg a környezeti elemek védelmére vonatkozott, és elsősorban a közös piac hatékony működésével kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat helyezte a középpontba. Az 1990-es években a hangsúly áttevődött a környezetkárosítás megelőzésére, egyben a természeti erőforrások minél kisebb terheléssel járó felhasználására, illetve ezt követően sor került a fenntartható fejlődés alapelveinek elfogadására is. Az EU környezetvéde-

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR lemmel kapcsolatos joganyaga jelentős, mostanra már mind az egyes környezeti elemek részletes védelmére, illetve a környezetvédelem általános szabályaira vonatkozó jogalkotás megszületett World Wild Fund for Nature Korábban már említésre került, hogy az ENSZ világkonferenciáin kiemelkedő számban vettek részt a nem kormányzati szervezetek is (NGO). Ezek között a nem kormányzati szervezetek között jelen tanulmányban a WWF kerül bemutatásra röviden. A WWF 1961-ben jött létre, mint politikai, világnézeti szemléletektől független társadalmi szervezet. A WWF számos országban jelen van, Magyarországon alapítványi formában működik 1991 óta. A WWF alapvető célja Földünk természetes környezete romlásának megállítása egy olyan jövő kiépítése érdekében, ahol az ember a természettel harmóniában él. További lényeges céljuk a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatának elősegítése. 4. A nemzetközi környezetvédelmi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai tekintetében általános az a nézet, hogy a Nemzetközi Bíróság Statútuma 38. cikkének 1. bekezdése jelenti a kiindulópontot. E szerint a Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza: azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg; a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. 29 A nemzetközi szerződések, egyezmények a szokásjoggal szemben a nemzetközi jog alanyai között jönnek létre, amelyek jogosultságokat, kötelezettségeket hoznak létre, módosítanak, illetve szüntetnek meg. Elnevezésük sokféle lehet, pl. egyezmény, szerződés, statútum, nyilatkozat. A legtöbb nemzetközi kötelezettség a szerződésekből ered. 30 A szerződések jogáról szóló Bécsben évi május hó 23. napján elfogadott egyezmény szerint a szerződés államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabá- 29 MARLCOLM N. SHAW (2008): Nemzetközi Jog, Complex Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, pp ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, pp 3

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR lyozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több, egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt és függetlenül a megállapodás sajátos rendeltetésétől. A Bécsi egyezmény szövege tehát az írásban létrejött szerződésekről beszél, azonban a nemzetközi jogi gyakorlat a szóbeli megállapodásokat is szerződésnek ismerte el 31. Ilyen eset volt a Norvégia és Dánia között Kelet-Grönland helyzetével kapcsolatos, az Állandó Nemzetköz Bíróság előtti jogvita 32. A nemzetközi szerződések környezetvédelmi vonatkozásai külön fejezetben kerülnek bemutatásra. A Nemzetközi Bíróság Statútuma fenti idézete szerint a nemzetközi jog forrásai között szerepel a szokás is. A nemzetközi szokásjog tartalma az államok széles körben elterjedt és következetes gyakorlatában található meg, amelyet az államok azért követnek, mert úgy gondolják, hogy ez a gyakorlat jogilag előírt. 33 A szokásjognak tehát van egy objektív, és egy szubjektív eleme. Az objektív elem az államok gyakorlata, a szubjektív elem pedig a pszichológiai elem, az opinio juris, vagyis az a meggyőződés, hogy a jog követeli meg az adott magatartást. A nemzetközi szokásjog tipikus példájaként a Trail Smelter ügyet említik meg, amelyben a választottbíróság amint arról fent már szó volt kimondta, hogy egyik államnak sincsen joga a saját területének olyan módon történő használatára, mely egy másik állam területén kárt okoz. A Nemzetközi Bíróság Statútuma megemlíti az általános jogelveket is. Ezek a jogelvek a legtöbb állam jogrendszerében megtalálhatóak. Igazi jelentőségük azokban az esetekben van, amikor sem precedens, sem pedig jog rendelkezés nincsen az adott ügy eldöntésére. A nemzetközi környezetvédelmi jognak sajátos jogelvei vannak, melyek a következő fejezetben kerülnek bemutatásra. A bírói döntések és a különböző nemzetek tudósainak tanításai is a nemzetközi jog forrásait képezik, azonban amint azt a Statútum is kiemeli ezek a nemzetközi jog kiegészítő eszközei. A bírói döntések tekintetében hangsúlyozni szükséges, hogy azoknak kötelező ereje a bírósági eljárásban részt vevő felek tekintetében van, de ott is csak az adott ügyben érvényesül. A Nemzetközi Bíróság Statútuma 38. cikkének 1. bekezdésében foglaltakon kívül meg kell említenünk a különböző nemzetközi szervezetek és konferenciáik jogalkotását is. Ezek lehetnek kötelező, illetve nem kötelező erővel bírók. A nemzetközi jog nem kötelező erővel bíró rendelkezéseit hívjuk soft law -nak. Alexandre Kiss és Dinah Shelton Guide to International Environmental Law c. művében felhívja a figyelmet arra, hogy [..] a nem kötelező szabályoknak megvan az a szükséges rugalmassága, hogy képessé tegyék a nemzetközi közösséget a nemzetközi együttműködést igénylő problémák megoldására ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, pp 4 alapján 32 Ez volt a hágai Nemzetközi Bíróság jogelődje, ig működött. 33 ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, pp 8 alapján 34 ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, pp 4

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A nemzetközi jog forrásai tekintetében meg kell említeni a méltányosságot is, melyre Nemzetközi Bíróság Statútuma 38. cikkének 2. bekezdése is hivatkozik. 35 A méltányosságra hivatkozás alapja az igazságosság érvényre juttatása A nemzetközi környezetvédelmi jog elvei A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei tekintetében az ENSZ Stockholmi és Riói konferenciáin elfogadott nyilatkozatokból indulhatunk ki. Amint arról korábban már volt szó, a Rió konferencián elfogadott nyilatkozat több ponton is a Stockholmi nyilatkozat megismétlését, megerősítését jelenti. Ezen túlmenően a környezetvédelemmel kapcsolatos alapelveket megtaláljuk a környezetvédelmi nemzetközi egyezményekben is. A nemzetközi környezetvédelmi jog leggyakrabban hivatkozott alapelvei: 37 Megelőzés elve Elővigyázatosság elve Szennyező fizet elve Fenntartható fejlődés elve Társadalmi részvétel elve, információhoz való hozzáférés elve Tájékoztatás és konzultálás kötelezettsége Közös, de megkülönböztetett felelősség elve Együttműködés elve Hatásvizsgálat elve Kárért való állami felelősség elve 5.1 Megelőzés elve A környezetvédelmi jog olyan alapelvéről van szó, amelyre minden emberi tevékenység során figyelemmel kell lenni. 5.2 Elővigyázatosság elve Ez az elv a megelőzés elvénél szigorúbb követelményeket támaszt. A Riói nyilatkozat 15. elve szerint a környezet védelme érdekében az Államoknak, lehetőségeiknek megfelelően, széles körben törekedniük kell az elővigyázatosságra. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható a környezetromlást megakadályozó, költséghatékonysággal járó intézkedések elhalasztásának indoklására Lásd: 36 Lásd: Tunézia és Líbia közötti kontinentális talapzattal kapcsolatos ügy (http://www.icjcij.org/docket/files/71/6527.pdf) 37 Részletesen lásd: PHILIPPE SANDS (2004): Principles of International Environmental Law, Cambridge University Press, Cambridge 38 EARTH SUMMIT 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited, pp 13

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Szennyező fizet elve A Riói nyilatkozat 16. elve szerint a nemzeti hatóságoknak törekedniük kell, hogy elősegítsék a környezeti költségek nemzetközi megosztását és a gazdasági eszközök felhasználását, figyelembe véve azt a megközelítést, hogy elvben a szennyezőnek kell viselnie a szennyezés költségét a közérdekre tekintettel, a nemzetközi kereskedelmi és befektetési folyamatok eltorzítása nélkül Fenntartható fejlődés elve A fenntartható fejlődés fogalmát a Brundtland bizottság Közös jövőnk c. jelentésében fogalmazták meg. Egyúttal meghatározták a fenntartható fejlődést biztosító környezeti és fejlesztési politika alapvető irányait: növekedés újjáélesztése, de minőségének megváltoztatása a munka, az élelem, az energia, a víz és a közegészségügy alapvető igényeinek kielégítése a népesség fenntartható szintjének biztosítása az erőforrások megőrzése és fejlesztése a technológia és a gazdálkodás kockázatának új irányba terelése a környezet és a közgazdaságtan összehangolása a döntéshozatalban. 40 A fenntartható fejlődéssel a Környezet és Fejlődés elnevezésű Riói Konferencia részletesebben foglalkozott, így a Riói nyilatkozat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban több elvet is tartalmaz, így például a fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. Ők jogosultak - a természettel összhangban az egészséges és termékeny életre. [...] A fejlődéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy egyaránt kielégítést nyerjenek a ma élő és a jövő nemzedékek fejlődési és környezeti szükségletei. [...] A fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejlődési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem tekinthető attól elszigetelten. [...] A fenntartható fejlődésnek és minden ember magasabb életszínvonalának az eléréséhez az Államoknak csökkenteniük kell, illetve ki kell küszöbölniük a termelés és a fogyasztás nem fenntartató módszereit, és támogatniuk kell a megfelelő népesedéspolitikákat Társadalmi részvétel elve, információhoz való hozzáférés elve A Riói nyilatkozat 10. elve kimondja, hogy a környezeti ügyeket a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével lehet megoldani a megfelelő szinten. Nemzeti szinten minden egyénnek megfelelő hozzáférését kell biztosítani a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyeket a nemzeti hatóságok birtokolnak [...] EARTH SUMMIT 92(1992), The Regency Press Corportion Limited, pp ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, pp EARTH SUMMIT 92(1992), The Regency Press Corportion Limited, pp EARTH SUMMIT 92(1992), The Regency Press Corportion Limited, pp 11

17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Tájékoztatás és konzultáció kötelezettsége A Riói nyilatkozat 18. és 19. elvei szerint az Államok azonnal értesíteniük kell minden természeti katasztrófáról vagy egyéb veszélyhelyzetről azokat az Államokat, amelyek környezetében az említett katasztrófák vagy veszélyhelyzetek valószínűleg nagyon rövid időn belül károkat okozhatnak. A nemzetközi közösség megtesz minden erőfeszítést az ilyen helyzetbe került Államok megsegítésére. [...] Az Államoknak előzetesen és kellő időben értesítést, valamint a tárgyhoz tartozó információt kell nyújtaniuk a potenciálisan érintett Államoknak azon tevékenységekről, amelyeknek jelentős, határokat átlépő káros környezeti hatásuk lehet, és egyeztetniük kell ezekkel az érintett Államokkal a kezdeti stádiumban és jóhiszeműen. 43 Ezzel az alapelvvel kapcsolatos a Korfu-szoros ügy. 5.7 Közös, de megkülönböztetett felelősség elve A Riói nyilatkozat 6. elve szerint a fejlődő országoknak, különösen a legkevésbé fejlett és a környezetük tekintetében leginkább sebezhető országoknak - azok speciális helyzetére és szükségleteire tekintettel - megkülönböztetett elsőbbséget kell biztosítani. A környezettel és a fejlődéssel kapcsolatos nemzetközi programoknak egyúttal figyelembe kell venniük minden ország érdekeit és szükségleteit. 44 A Riói nyilatkozat 7. elve szerint az Államoknak a globális közösségi szellemben együtt kell működniük annak érdekében, hogy megőrizzék, megvédjék és helyreállítsák a Föld ökoszisztémájának egészségét és egységét. A globális környezetpusztulásban való eltérő mértékű részvételre tekintettel, az Államok közös, de megkülönböztetett felelősséget viselnek. A fejlett országok tudomásul veszik azt a felelősséget, amit a fenntartható fejlődésre irányuló nemzetközi törekvésekben viselnek, tekintettel azokra a hatásokra, amelyeket társadalmaik a globális környezetre gyakorolnak és azokra a technológiákra és pénzügyi forrásokra, amelyek rendelkezésükre állnak Együttműködés elve Az együttműködés alapelve általánosságban a nemzetközi környezetvédelmi jog egyik alapvető elve. A Riói nyilatkozat 27. elve szerint az Államok és népeknek jóhiszeműen és közösségi szellemben kell együttműködniük az ezen nyilatkozatban kifejezett elvek megvalósításában és a nemzetközi jognak a fenntartható fejlődés területén való továbbfejlesztésében EARTH SUMMIT 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited, pp EARTH SUMMIT 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited, pp EARTH SUMMIT 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited, pp EARTH SUMMIT 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited, pp 13

18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Hatásvizsgálat elve A Riói nyilatkozat 17. elve szerint a környezeti hatásvizsgálatot, mint nemzeti eszközt, mindazon tervezett tevékenység esetén alkalmazni kell, amelyeknek valószínűleg jelentős káros hatásuk lesz a környezetre, és amelyek az illetékes nemzeti hatóság döntésétől függnek. 47 A környezeti hatásvizsgálattal részletesen foglalkozik az 1991-ben Espoo-ban elfogadott egyezmény Kárért való állami felelősség elve48 A Riói nyilatkozat 2. elve szerint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az Államok szuverén joga, hogy hasznosítsák saját erőforrásaikat saját környezeti és fejlesztési politikájuknak megfelelően, és felelősek azért, hogy biztosítsák, hogy a saját fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más Államok környezetében vagy azokon a területeken, amelyek a nemzeti fennhatóság határain kívül esnek. 49 Az alapelv lényegében a Stockholmi nyilatkozat 21. elvének megismétlését jelenti, a különbség abban áll, hogy a Riói nyilatkozat a környezeti politika mellett a fejlesztési politikát is magában foglalja. Ez az elv két elemet tartalmaz. Először, megerősíti az állam szuverén jogát természeti erőforrásai felett [...]. A második megközelítésben az elv a károsult államokat védi, elismerve az államok kötelezettségét arra, hogy joghatóságuk vagy felügyeletük alatti tevékenységek nem okoznak kárt más állam környezetében. Így az államok nem csupán saját tevékenységükért felelősek, hanem mindenkiért, aki felett felügyeleti joguk van. 50 A fenti alapelveken túlmenően a nemzetközi környezetvédelmi jog területén további alapelvekre is történik hivatkozás, ilyen pl. a közös erőforrások méltányos használatának elve, a segítségnyújtás elve, a szennyezés forrásánál való fellépés elve. 6. A nemzetközi környezetvédelmi jog egyezményei Amint azt fenn már említettük a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények megszületésének a második világháborút, illetve a hidegháborút követő időszak adott igazán teret. Ehhez hozzájárult a gazdasági növekedéssel párhuzamos egyre erősödő környezetszennyezés, illetve az a felismerés, hogy a környezetszennyezés nem áll meg az országhatárokon, hanem több ország területén is okozhat károkat, illetve káros hatásokat. A 47 Earth Summit 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited, pp Az államok felelősségével kapcsolatban részletesen lásd: BRIAN D. SMITH (1988): State Responsibility and the Marine Environment the Rules of Decision, Oxford University Press, New York és RENÉ LEFEBER (1996): Transboundary Environmental Interference and the Origin of State Liability, Kluwer Law International, The Hague 49 EARTH SUMMIT 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited, pp BÁNDI GYUL szerk. (1993): Nemzetközi környezetvédelmi jog, ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest, pp 13

19 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR környezetvédelemmel kapcsolatos problémák igen széles körűek, másrészről folyamatos megfigyelést igényelnek. Emellett a különböző környezeti problémák azok vissza nem fordítható hatásai miatt gyors jogi aktusokat és végrehajtást igényelnek, amit felgyorsítanak a tudományos kutatások újabb és újabb eredményei. A környezetvédelmi egyezmények széles körű megkötésének indokaként meg kell említeni a tudomány és technológia fejlődését is, amelyek nagymértékben hozzájárultak a szennyezések káros hatásainak felismeréséhez is. A nemzetközi együttműködés fokozódásához hozzájárultak az ENSZ konferenciákon elfogadott dokumentumok, amelynek több alapelve is tartalmazott az államok együttműködésével kapcsolatos kötelezettségvállalásokat. A nemzetközi környezetvédelmi egyezmények területén találhatunk olyan egyezményeket, amelyeket kettő vagy néhány ország kötött meg, illetve a nemzetközi együttműködés kiszélesedésével megszülettek azok az egyezmények, melyek nem egy-egy régióhoz köthetőek, hanem világméretűnek mondhatóak. A nemzetközi egyezmények megkötésének legfontosabb hatása abban áll, hogy az azokat aláíró államok közös kötelezettségvállalásokat tettek a környezet, illetve egyes elemeinek védelméért. A nemzetközi egyezmények aláírásával a részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az egyezményben foglaltakat betartják, illetve betartatják az aláíró államok joghatósága alá tartozó területek és személyek vonatkozásában. Ugyanakkor ahhoz, hogy a különböző nemzetközi egyezmények az államokra nézve kötelezőek legyenek, azokat a belső jog részévé kell tenni. A ratifikálás az az eljárás, amellyel az illető nemzeti kormányok jogi erőt adnak a képviselőik által teljesített aláíráshoz. 51 Ezáltal tehát a nemzetközi egyezményekben foglalt nemzetközi jogi kötelezettségek a belső jog részévé válnak. Jelen fejezet a nemzetközi egyezmények példaszerű bemutatását tartalmazza. Ezeken az egyezményeken kívül természetesen számos további, kiemelkedő jelentőséggel bíró egyezmény is megszületett, melyeknek tárgya kifejezetten a környezetvédelemmel kapcsolatos. Ezen túlmenően jelentős azoknak az egyezményeknek a száma is, amelyek tárgya nem kifejezetten környezetvédelemmel foglalkozik, azonban környezetvédelmi kérdéseket is érintenek. 6.1 Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről 52 Az egyezmény elfogadására 1979-ben Genfben került sor az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának koordinálásával. Az egyezmény célja a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező kén és nitrogénvegyületek levegőbe jutásával kapcsolatos légszennyezés csökkentése, az ezzel kapcsolatos megfigyelések és kutatások adatainak cseréje, és mindezek érdekében a nemzetközi együttműködés erősítése. Maga az egyezmény általános 51 LAKSHAM GURUSWAMY (2007): International Environmental Law in a Nutshell, Thomson West, St. Paul, pp 7 52 Magyarország szeptember 22. napján csatlakozott, az egyezményt Magyarországon az 1984/8. Nemzetközi Szerződés az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökétől hirdette ki.

20 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR elvként határozza meg a szennyező-anyag kibocsátások korlátozását, illetve részletesen foglalkozik a kutatások és fejlesztések nemzetközi összehangolásával. Ennek keretében a kutatások és fejlesztések területén történő együttműködésről rendelkezik, így különösen a meglevő és javasolt technológiák a kéntartalmú vegyületek és más főbb levegőszennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséről, ideértve a technológiák műszaki és gazdasági alkalmazhatóságának és környezetre gyakorolt hatásának a vizsgálatát; műszerek és más technikai berendezések a kibocsátott levegőszennyező anyagok mértékének, valamint a környező légrétegben való koncentrációjának megfigyeléséről és méréséről; továbbfejlesztett modellek létrehozásáról a nagy távolságra hatoló országhatárokon átterjedő levegőszennyező anyagok továbbjutásának jobb megismerése érdekében; a környezetvédelmi célok - ideértve a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés csökkentésének - elérésére irányuló alternatív intézkedések gazdasági, társadalmi és ökológiai kihatásainak értékeléséről. Ezen túlmenően az egyezmény rendelkezik a részes államok információcseréjéről is, illetve az egyezményben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére létrehozza a Végrehajtó Tanácsot. Az egyezményhez a későbbiekben több jegyzőkönyvet is elfogadtak, melyek egyrészt a megfigyelési és mérési együttműködéssel, a kén-dioxid, a nitrogén-oxid és az illékony szerves vegyületekkel, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokkal, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentésével, a nehézfémekkel kapcsolatos további feltételeket tartalmaznak. 6.2 Egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről 53 Az egyezményt 1985-ben fogadták el Bécsben. Az egyezmény megkötéséhez az a felismerés vezetett, hogy az ózonréteg a Nap sugárzásának a környezetet és az emberi egészséget veszélyeztető sugárzását elnyeli. A második világháborút követő gazdasági fejlődéssel ugyanis megnövekedett azoknak az anyagoknak a száma, amelyek a légkörbe jutva károsítják az ózonréteget. A bécsi egyezménynek azonban még nem volt célja ezeknek a káros anyagoknak a csökkentése, hanem felismerve azt a káros hatást, amelyet az ózonréteg csökkentése jelenthet az emberi egészségre és a környezetre nézve, az egyezményt aláíró felek kötelezték magukat, hogy megfelelő intézkedéseket foganatosítanak az emberi egészség és a környezet védelmére olyan káros hatásokkal szemben, amelyek az ózonréteget módosító vagy annak módosításával fenyegető emberi tevékenységből erednek vagy eredhetnek. Ennek a célnak az elérése érdekében előírták az együttműködést a rendszeres megfigyelések, kutatás és információcsere útján, megfelelő jogalkotási vagy igazgatási intézkedések meghozatalát, a nemzetközi testületekkel való együttműködést. Az újabb megfigyelési és kutatási eredmények alapján megszületetett a Montreali jegyzőkönyv, amely konkrét kötelezettségvállalásokat tartalmaz. 53 Magyarország az egyezményhez május 4. napján csatlakozott, melyet Magyarországon a 31/1990. (II. 16.) MT rendelet hirdette ki.

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉRE*

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉRE* Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 GELLÉRTHEGYI ISTVÁN AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM Az ENSZ 1992. évi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásának köszönhetően komoly előrelépést

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest 2014. január 14. 2014. március 11. 2014. április 29. 2014. június 10. DÖNTÉSEK KÖNYVE Bizottsági ülés 2014. január 14. A napirend

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

SZKA_210_30. Az ENSZ intézmény- rendszere

SZKA_210_30. Az ENSZ intézmény- rendszere SZKA_210_30 Az ENSZ intézmény- rendszere TANULÓI AZ ENSZ INTÉZMÉNYRENDSZERE 10. ÉVFOLYAM 361 30/1 VILÁGSZERVEZETEK PÁROS FELADATLAP Vajon mivel foglalkoznak? Próbáljátok meg felidézni, amit már hallottatok

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) 1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet

Részletesebben