AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉRE*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉRE*"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR GELLÉRTHEGYI ISTVÁN AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉRE* A környezetszennyezés napjaink egyik legfenyegetőbb és mielőbbi megoldást kívánó problémája, amellyel kapcsolatban nyilvánvalóvá vált, hogy a határokon átnyúló szenynyezésekre is figyelemmel az egyes államok önmagukban nem képesek a környezetszennyezés elleni küzdelemre. Ezt figyelembe véve kiemelkedő szerepe van az egyes államok összefogásának és közös fellépésének, melynek egyik hatékony példája az Európai Unió. Az Európai Unió a környezetvédelem területén számos eredménnyel büszkélkedhet, amely kiterjed mind a környezetvédelem politika alapelveinek meghatározására, mind pedig a környezet védelmét szolgáló alapvető jelentőségű szabályok megalkotására is. 1. Az Európai Unió 1 környezetvédelmi politikájának kialakulása, fejlődése Az EU környezetvédelmi jogalkotásának kialakulására nagy hatással volt az ENSZ által 1972-ben Stockholmban rendezett Ember és Környezet elnevezésű világkonferencia. Az Európai Unió ugyanis kezdetben nem rendelkezett saját környezetpolitikával, ami azt jelentette, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos jogalkotás a tagállamok hatáskörébe tartozott. Az ENSZ fenti konferenciájának megrendezésére a fokozódó környezetszennyezés és hatásai felismerése miatt került sor, illetve azon alapult, hogy a környezetszennyezés káros hatásai nem állnak meg az országhatárokon, vagyis az államok egy- * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Tamás András egyetemi tanár (BCE). A szerző egyetemi docens (BCE Közigazgatástudományi Kar); elérhetősége: istvan.gellerthegyi@uni-corvinus.hu. 1 A szakirodalomban is problémát okoz az Európai Közösség, az Európai Közösségek és az Európai Unió elnevezésének használata, hiszen pár évtized alatt jelentős szerkezeti változások következtek be. Az egyszerűség kedvéért jelen cikk Európai Unió kifejezést használja, figyelemmel arra, hogy jelenleg ez a hivatalos elnevezés.

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR mástól független fellépése nem hozhat kellő eredményeket a környezetszennyezés növekedésének megfékezése, illetve csökkentése területén. Az EU környezetpolitikájanak kialakításában szerepet játszott továbbá az is, hogy az egyes tagállamok környezetvédelmi szabályai esetenként az Európai Unió egyik alapvető szabadságának, az áruk szabad mozgása 2 akadályaként jelentek meg. Az EU környezetpolitikája kezdetben elsősorban a környezeti elemek védelmére terjedt ki, valamint a közös piac szempontjából elengedhetetlen termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó környezeti előírásokat tartalmazta. Elsődleges szempont tehát a környezetpolitika szabályozásának területén gazdasági volt és nem a szennyezés megelőzése és csökkentését helyezték a középpontba. A környezetvédelem szempontjából első lépésként az Egységes Európai Okmány évi hatálybalépését tekinthetjük 3, amely önálló, a környezettel foglalkozó fejezettel bővítette az Európai Közösséget létrehozó szerződést. 4 Ez a módosítás biztosította a környezetvédelem jogalapjának kialakítását. A környezetpolitika fejlődése során a kilencvenes évek elején a környezetkárosítás megelőzése, illetve a természeti erőforrások védelme került a középpontba. Az 1992-es Maastrihti Szerződéstől a környezetpolitika az EU hárompilléres felépítésében az első pillér részévé vált, melyet az egyre bővülő és egyre nagyobb számban megjelenő jogszabályok jellemeztek. Az 1997-es Amszterdami Szerződés környezetpolitika szempontjából legfontosabb eredménye, hogy a preambulumban a fenntartható fejlődés alapelve, illetve a környezetvédelmi követelmények közösségi politikákba és tevékenységekbe történő integrálásának követelménye is megjelent. 1.1 Az EU környezetvédelmi politikájának jogalapja A Római Szerződések Maastrichti és Amszterdami Szerződések általi felülvizsgálata óta a közösségi környezetpolitika alapvető szabályait és jogalapját az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikke (korábbi 130r 130t. cikk) tartalmazza. Az Európai Unióról szóló szerződés preambulumában és 2. cikkében végrehajtott módosítások révén a fenntartható fejlődés elve az Európai Unió egyik fő célkitűzésévé vált. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 6. cikke akként rendelkezik, hogy a környezetvédelmi követelményeket különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel be kell illeszteni a 3. cikkben említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. Ez a rendelkezés tehát a környezetvédelmi politika valamennyi közös- 2 Az EU négy szabadsága: áruk szabad áramlása, a tőke szabad áramlása, a szolgáltatások szabad áramlása és a személyek szabad mozgása. A négy szabadsággal kapcsolatban lásd JOSEPHINE STEINER LORNA WOODS CHRISTINAN TWIGG-FLESNER (2006): EU law, Oxford University Press, New York, ninth edition 3 Az Egységes Európai Okmány hatálybalépését megelőző időszak környezetvédelmi jogának fejlődését részletesen bemutatja ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, second edition, pp Korábbi számozás szerinti 130r-130t. cikkek. 5 Forrás:

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ségi ágazati politikába történő integrálásának követelményét kimondja. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés kimondja továbbá, hogy a Közösség környezetpolitikája hozzájárul a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához; az emberi egészség védelméhez; a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításához; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten. Ezen túlmenően az Európai Közösséget létrehozó szerződés hangsúlyozza, a Közösség környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor a Közösség különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a szenynyező fizet -elven alapul. Ezzel tehát meghatározásra kerültek az EU környezetpolitikaájának legfontosabb alapelvei: az elővigyázatosság és a megelőzés elve, a forrásnál történő fellépés elve, továbbá a szennyező fizet elve. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés kimondja továbbá, hogy a környezetpolitika kidolgozása során a Közösség figyelembe veszi a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat, a Közösség különböző régióinak környezeti feltételeit, a beavatkozás, illetve a be nem avatkozás lehetséges hasznait és költségeit, a Közösség egészének gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint régióinak kiegyensúlyozott fejlődését. A hatályos szabályozásban megtaláljuk továbbá a Közösség és a tagállamok együttműködésének kötelezettségét harmadik országokkal és a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. Az EK szerződés meghatározza továbbá azokat a területeket, amelyeknél a Tanács egyhangúlag hozza meg döntéseit. Ezek az elsőlegesen adózási természetű rendelkezések, azok az intézkedések, amelyek érintik a területrendezést, a mennyiségi vízkészlet-gazdálkodást, illetve amelyek az e készletek rendelkezésre állását akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolják, valamint a tagállamok valamelyikének különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásának általános szerkezetét jelentős mértékben érintő intézkedések. 1.2 A közösségi környezetvédelmi akcióprogramok A közösségi környezetpolitika kialakulása, fejlődése során kiemelkedő jelentőséggel bírtak a közösségi környezetpolitika főbb irányvonalait meghatározó környezetvédelmi akcióprogramok. A mai napig 6 akcióprogramot fogadott el a Közösség, amelyek közös jellemzője, hogy mindegyik a korábbi programra épül, vagyis annak folytatásaként jelenik meg, meghatározva az egyes programok által lefedett időszakok során érvényesülő célokat és prioritásokat. Ez a megoldás biztosította az egyes akcióprogramok közötti folyamatosságot. Az akcióprogramok a Közösség normativitást nélkülöző, nem kötelező jellegű dokumentumai, melyek általánosságban rögzítik az adott időszakra tervezett célokat és prioritásokat. A Közösség környezetvédelmi politikájának általános kereteit 6 találjuk meg az akcióprogramokban. 6 ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, second edition, pp 24

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az első akcióprogram 7 az 1973 és 1977 közötti időszakra vonatkozott. Két fő részből állt, az első rész a célokat és alapelveket, valamint a közösségi szintű tevékenység általános területeit határozta meg, míg a második rész a konkrét közösségi tevékenységeket részletezte. Az első akcióprogram kiemelt céljai közé tartozott a szennyezés és környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a kielégítő ökológiai egyensúly fenntartása, valamint a fejlődés minőségi követelményinek megfelelő irányítása. A második akcióprogram 8 az 1977 és 1981 között időszakot ölelte fel, célként tűzve ki a víz- a levegő- és a zajvédelem elsődlegességének biztosítását, a terület, a környezet és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítását. Elsősorban az első akcióprogram alapján indult projektek folyamatosságát kívánta biztosítani. Általánosságban elmondható, hogy az első és második akcióprogram hatásaikat tekintve korlátozottak voltak. A harmadik akcióprogram és 1986 közötti időszak tekintetében fogalmazott meg alapvető célkitűzéseket. Ezek általános célok voltak, így a gazdaság és környezetvédelem közötti kapcsolat, a környezetvédelmi politika szociális és gazdasági összefüggései, a megelőzés, a környezetvédelem figyelembe vétele a tervezés és a döntéshozatal során, optimális erőforrás felhasználás, a Közösség nemzetközi szerepvállalása, valamint a fejlődő országokkal való környezetvédelmi együttműködés. A negyedik akcióprogram 10 az 1987 és 1992 közötti időszakra vonatkozott, amely követelményként állította fel, hogy a környezetvédelmet, mint alapvető elemet kell figyelembe venni a gazdasági döntések meghozatalában, illetve hangsúlyozta a szennyező fizet alapelvét, valamit az állami támogatások és a felelősség kérdéseit. Az ötödik akcióprogram 11 ( ) elfogadását megelőző jelentős nemzetközi esemény volt az ENSZ által 1992 júniusában Rio de Janeiroban megrendezett Környezet és Fejlődés konferencia. A konferencián elfogadott Rió-i nyilatkozat 12 kiemelkedő volt abból a szempontból, hogy először fogalmazta meg a fenntartható fejlődés alapelemeit. 13 Az ötödik akcióprogram a Fenntarthatóság felé címet kapta. Alapvetően ez az akcióprogram egy új megközelítést tartalmazott, ugyanis a fenntartható fejlődés alapvető követelményeit helyezte a középpontba, illetve a társadalom magatartásának megváltozását sürgette. Az alábbi prioritásokat emelte ki: 7 OJ No C 112, OJ No C 139, OJ No C 46, OJ No C 328, OJ No C 138, A konferencián a következő dokumentumok kerültek elfogadásra: - Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről - Feladatok a 21. Századra (AGENDA- 21) - Éghajlatváltozási Keretegyezmény - Biológiai Sokféleség Egyezmény - Elvek az erdőkről 13 Lásd PATRICIA BIRNIE ALAN BOYLE CATHERINE REDGWELL (2009): International Law and the Environment, Oxford University Press, New York, third edition, pp 116

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR a természeti erőforrások fenntartható felhasználásának biztosítása (talaj, víz, erdők stb.) a szennyezés leküzdése érdekében előtérbe helyezte az integratív szemléletet az újrahasznosítás fokozását emelte ki a nem megújuló energiaforrások felhasználásának csökkentését hangsúlyozta az ipari kockázat csökkentését, a nukleáris biztonság növelését sürgette. A program által kiemelt 5 szektor az ipar, energetika, közlekedés, mezőgazdaság és idegenforgalom. Az akcióprogram hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés jelentőségét, illetve lényeges megállapításokat tartalmaz a környezetvédelem szolgálatába állítható eszköztár bővítéséről, valamint együttes felhasználásáról. Ennek keretében rendelkezik a szabályozó eszközökről (minimum követelmények meghatározása, nemzetközi egyezmények fejlesztése, a belső piac követelményeire figyelemmel történő szabályalkotás), pénzügyi eszközökről (a gyártók és a fogyasztók ösztönzése a környezet védelmére, a természeti erőforrásokkal való felelős bánásmód), horizontális eszközökről (az információk és a környezeti statisztikák fejlesztése, a tudományos kutatások és technológiák fejlesztése, társadalom tájékoztatása), valamint a pénzügyi támogató mechanizmusokról (Life program, Strukturális Alapok, Kohéziós Alapok). A jelenleg hatályos akcióprogram a hatodik akcióprogram ( ), amelynek címe Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk 14, 2012-ig meghatározza a közösségi környezetvédelmi politika stratégiai keretét. Az akcióprogramban kiemelésre került, hogy további erőfeszítésre van szükség a Közösség által már létrehozott környezetvédelmi általános és konkrét célkitűzések elérésére, annál is inkább, mert a jelenlegi súlyos környezetvédelmi problémák mellett újabbak merülnek fel. A hatodik akcióprogram hangsúlyozza továbbá a megelőzés és az elővigyázatosság alapelvét is. A fentieket is figyelembe véve a program célja a környezet és az emberi egészség magas szintű védelme, valamint a környezet és az életminőség általános javítása; a program jelzi a fenntartható fejlődési stratégia környezeti dimenziójának prioritásait, és azt figyelembe kell venni az intézkedésekre vonatkozó javaslat során a stratégia keretében. 15 A hatodik akcióprogram célja továbbá elérni a környezet terhelése és a gazdasági növekedés szétválasztását, ugyanakkor következetesen ragaszkodva a szubszidiaritás elvéhez és tiszteletben tartva az eltérő feltételeket az Európai Unió különböző régióiban. 16 Az akcióprogram meghozatalát jelentős mértékben befolyásolta az a tudományos felismerés, hogy az emberi tevékenység növeli az üvegházhatást okozó gázok koncentrációját, amely magasabb globális hőmérsékletekhez és az éghajlati rendszer zavaraihoz 14 Az Európai Parlament és a Tanács 1600/2002/EK határozata (2002. július 22.) a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról 15 Forrás: 3%A9s 16 Forrás: 3%A9s

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR vezet. Ezzel kapcsolatban az akcióprogram kiemeli, hogy az éghajlat változásának súlyos hatásai vannak az emberi társadalomra és a környezetre, és azok enyhítése szükséges, azonban az akcióprogram az enyhítés eredményétől függetlenül hangsúlyozza, hogy a társadalomnak alkalmazkodnia kell az éghajlat változásához, és fel kell rá készülnie. Az akcióprogram az éghajlatváltozás mellett további prioritásként emeli ki a környezet és biodiverzitás, a környezet és egészség, valamint életminőség fontosságát, valamint a természeti erőforrások és hulladékok kérdését. Ennek keretében a program célul tűzi ki az éghajlatváltozás hangsúlyozását, mint a következő 10 év és az azt követő időszak jelentős kihívását, és hozzájárulni ahhoz a hosszú távú célhoz, hogy az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja a légkörben olyan szinten stabilizálódjon, amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes antropogén zavarait. A program célja továbbá védeni, megőrizni, helyreállítani és fejleszteni a természeti rendszerek, a természetes élőhelyek, a vadon élő növény- és állatvilág funkcionális működését, az elsivatagosodás és a biológiai sokféleség, ezen belül a genetikai erőforrások sokfélesége elvesztésének megállításával az Európai Unióban és világszerte egyaránt. A program további célja hozzájárulni az állampolgárok magas szintű életminőségéhez és szociális jólétéhez olyan környezet létrehozásával, ahol a szennyeződés szintje nem fejt ki káros hatásokat az emberi egészségre és a környezetre, valamint a fenntartható városfejlesztés ösztönzésével. Emellett célként jelenik meg a jobb erőforrás-hatékonyság, valamint jobb erőforrás- és hulladékgazdálkodás a fenntarthatóbb termelési és fogyasztási minták megvalósítása érdekében. 17 Az akcióprogram az elővigyázatosság és megelőzés elvén kívül hangsúlyozza a szennyező fizet elvét, a szennyezés forrásánál történő fellépés elvét, a fenntartható fejlődés elvét, illetve a környezetpolitika különböző politikákba történő integrálásának elvét is. Az akcióprogram ezen túlmenően részletesen tartalmazza a környezetvédelmi célkitűzések teljesítéséhez szükséges stratégiai megközelítéseket. Ennek megfelelően többek között intézményfejlesztési területként hangsúlyozza az akcióprogram új jogszabályok meghozatalát, illetve a meglévő jogszabályok végrehajtásának erősítését, környezetvédelmi szempontok más közösségi politikákba való integrálásának fontosságát, a piac ösztönzését a környezeti érdekek figyelembevételére, állampolgárok bevonásának és szokásai megváltoztatásának ösztönzését, valamint a környezet figyelembevételét a területrendezésre és területkezelésre irányuló döntésekben. Hangsúlyozza továbbá a Bizottság eljárás indítási jogát a tagállamok jogsértése esetén, valamint a környezeti felelősséggel kapcsolatos jogszabályok kialakítását, illetve az állampolgárok megfelelő jogosítványokkal történő felruházását. 2. Az Európai Unió környezetvédelmi jogának legfontosabb alapelvei (az EK szerződés alapján) 17 Forrás: 3%A9s

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az Európai Unió környezetvédelmi jogának alapelveit nagy részben az EK szerződés tartalmazza. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy amint az EU joganyaga jelentős részben kapcsolódik a nemzetközi környezetvédelmi joganyaghoz 18 az EU tekintetében is érvényesülnek a nemzetközi jog további környezetvédelmi alapelvei is Megelőzés elve A környezetvédelmi jog olyan alapelvéről van szó, amelyre minden emberi tevékenység során figyelemmel kell lenni. A megelőzés elve alapvetően az ismert káros hatások előzetes figyelembevételét jelenti. 2.2 Elővigyázatosság elve Ez az elv a megelőzés elvénél szigorúbb követelményeket támaszt. Az elővigyázatosság elve magában foglalja a nem ismert és nem várt káros hatások figyelembevételét is. A Riói nyilatkozat 15. elve szerint a környezet védelme érdekében az Államoknak, lehetőségeiknek megfelelően, széles körben törekedniük kell az elővigyázatosságra. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható a környezetromlást megakadályozó, költséghatékonysággal járó intézkedések elhalasztásának indoklására Forrásnál történő fellépés elve Ennek az elvnek a lényege, hogy a káros hatások ellen elsősorban azok keletkezési helyén kell fellépni. 2.4 Integráció elve Az integráció elve a környezetpolitikának más politikákba történő beépítését jelenti, vagyis alapvetően azt a követelményt fejezi ki, hogy a környezetvédelmi érdekek figyelembevételre kerüljenek a nem környezetvédelmi döntéshozatal során is. 18 Amint arra ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON is rámutat, a nemzeti, a közösségi, és a nemzetközi jog láthatóan a kapcsolatok összefonódó hálózatát hozza létre. ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, second edition, pp A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelveivel kapcsolatban részletesen lásd ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, second edition PATRICIA BIRNIE ALAN BOYLE CATHERINE REDGWELL (2009): International Law and the Environment, Oxford University Press, New York, third edition és LAKSHAM GURUSWAMY (2007): International Environmental Law in a Nutshell, Thomson West, St. Paul 20 Earth Summit 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited, pp 13

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Fenntartható fejlődés elve A fenntartható fejlődés fogalmát a Brundtland bizottság Közös jövőnk c. jelentésében fogalmazták meg. A Világbizottság jelentése 1987-ben jelent meg, a fenntartható fejlődést és ennek eléréséhez szükséges változásokat ismerteti. A jelentés egyik legnagyobb jelentősége, hogy először fogalmazza meg a fenntartható fejlődés fogalmát, amely számos későbbi hivatkozás alapja. A jelentés szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését. 21 Két kulcsfontosságú alapfogalma: a szükségletek (a világ szegényeinek alapvető szükségleteiről van szó elsősorban), amelyeknek feltétlen elsődlegességet kell biztosítani, a korlátozások eszméje, amelyet a technológiai fejlettség és a társadalom szervezete hív életre, hogy a környezet képes legyen mind a jelen, mind a jövő igényeinek kielégítésére. 22 Egyúttal meghatározták a fenntartható fejlődést biztosító környezeti és fejlesztési politika alapvető irányait: növekedés újjáélesztése, de minőségének megváltoztatása a munka, az élelem, az energia, a víz és a közegészségügy alapvető igényeinek kielégítése a népesség fenntartható szintjének biztosítása az erőforrások megőrzése és fejlesztése a technológia és a gazdálkodás kockázatának új irányba terelése a környezet és a közgazdaságtan összehangolása a döntéshozatalban. 23 A fenntartható fejlődéssel a Környezet és Fejlődés elnevezésű Riói Konferencia is részletesen foglalkozott. 24 A fenntartható fejlődésnek tehát nem kizárólag a környezetvédelmi politikában kell érvényesülnie, hanem az minden további fejlődés meghatározó alapelveként kell, hogy megjelenjen. A fenntartható fejlődés magában foglal mind anyagi, mind pedig eljárási alapelemeket. Az előbbiek közé tartozik a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés integrációja, a fejlődéshez való jog, a természeti erőforrások fenntartható kiaknázása, a források méltányos elosztása a jelenlegi generáción belül és a jelenlegi és a jövő generációja között. Az eljárási alapelemek a nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban és a környezeti hatásvizsgálat Forrás: 22 Közös Jövőnk A Környezet és Fejlesztés Világbizottság Jelentése (1988), Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, pp Earth Summit 92 (1992), The Regency Press Corportion Limited, pp PATRICIA BIRNIE ALAN BOYLE CATHERINE REDGWELL (2009): International Law and the Environment, Oxford University Press, New York, third edition, pp 116 alapján

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az EU-ban 2001-ben került elfogadásra az EU fenntartható fejlődés stratégiája Szennyező fizet elve Ez az alapelv már az Egységes Európai Okmány óta része az EU környezetpolitikájának. Alapvetően a felelősség kérdésével van szoros összefüggésben, hiszen a környezet terhelőjének, szennyezőjének a károsításért, szennyezésért való helytállását mondja ki. 2.7 A védelem magas szintjének elve A 174. cikk (2) bekezdése a környezetpolitika általános követelményeként határozza meg a védelem magas szintjét, melynek során a Közösség különböző régióinak helyzetéből fakadó különbségeket figyelembe kell venni. 3. Az Európai Unió környezetvédelmi jogi szabályozásának legfontosabb elemei Az EU környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozása folyamatosan fejlődik, a korábbi jogszabályok átdolgozásra és újrakodifikálásra kerülnek a környezetvédelem újabb és újabb kihívásaira is reagálva. Ez a környezetvédelem területén annál is inkább kiemelkedően fontos, mivel a tudomány és technológia fejlődésével a környezetszennyezés újabb és újabb formái jelennek meg, amelyekkel szembeni hatékony fellépés jogi alapjait meg kell teremteni. Általánosságban elmondható, hogy az EU a környezetvédelem területén tág szabályozási lehetőséget biztosít a tagállamok számára azzal, hogy keretjogszabályokban pusztán a kötelezően alkalmazandó minimumszabályokat határozza meg, melyre figyelemmel a keretjogszabályok általában irányelv formában kerülnek megalkotásra. A keretjogszabályok alkalmazása egyfajta rugalmasságot biztosít, ugyanis lehetővé teszik, hogy a tagállamok az abban foglaltak átültetése során a saját tagállami jogrendszereik sajátosságait és további szempontokat figyelembe véve a legmegfelelőbb szabályokat alkalmazzák. Azokon a területen azonban, amelyeken a szigorú és hatékony fellépés elengedhetetlen a környezet és emberi egészség károsodásának jelentős veszélye miatt, rendeleti szabályozásra kerül sor, így az egyes tagállamok belső jogi szabályozásától függetlenül az EU által megállapított szigorú szabályok közvetlenül hatályosulnak a tagállamok bel június 15-i és 16-i göteborgi Európai Tanács által elfogadott fenntartható fejlődési stratégiát a Bizottság "A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálata - Cselekvési program" című közleményében vizsgálta felül (COM(2005)0658)

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ső jogában. Ilyen szabályokat találunk a hulladékszállítás 27 és a vegyi anyagok területén 28. Az Európai Unió környezetvédelmi joganyagát alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoportban az EU horizontális környezetvédelmi szabályai tartoznak. Ebben a csoportban azokat a jogszabályokat találjuk, amelyek általános szabályokat tartalmaznak, vagyis, ha általános környezetgazdálkodási kérdésekkel foglalkoznak és nem a környezetvédelem egyes, meghatározott szektoraival, konkrét termékekkel vagy kibocsátási típusokkal. 29 A horizontális jogszabályokkal szemben tehát megkülönböztetjük a szektorális szabályokat, amelyek a környezetvédelem egy-egy területével, szektorával foglalkozik. 3.1 Környezeti hatásvizsgálat Első ízben a Tanács 85/337/EGK irányelve rendelkezett az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról 30. A hatásvizsgálat Közösségi szinten történő szabályozásának indoka az volt, hogy az egyes tagállamokban a köz-és magánprojektek környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó jogszabályok közötti különbségek kedvezőtlen versenyfeltételeket teremtettek, továbbá a környezet és az élet minőségének védelméhez szükség volt Közösségi szintű szabályozásra. Az irányelv azoknak a köz- és magánprojekteknek a környezeti hatásvizsgálatára vonatkozik, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre. A tagállamok kötelesek meghozni minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva, a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. A környezeti hatásvizsgálat minden egyedi esetre vonatkozóan az irányelvben foglaltakkal összhangban megfelelő módon azonosítja, leírja és értékeli az egyes projektek közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre: emberek, állat- és növényvilág; talaj, víz, levegő, éghajlat és a táj; anyagi javak és a kulturális örökség; az első, a második és a harmadik francia bekezdésben említett tényezők közötti kölcsönhatás. Az irányelv tárgyi hatályát az irányelv 4. cikke, valamint egyes mellékletei határozzák meg. Ezek alapján megkülönböztetjük azokat a projekteket, amelyek esetében a hatásvizsgálat elvégzése kötelező (I. számú melléklet), azokat a projekteket, ahol a hatásvizs- 27 Az Európai Parlament és a Tanács hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelete. 28 Az Európai Parlament és a Tanács december 18-án fogadta el 1907/2006/EK rendeletét a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról. 29 Guide to the Approximation of European Union Legislation. Commission Staff Working Paper, SEC(97) 1608, Brussels, alapján 30 A Tanács 85/337/EGK irányelve jelenleg is hatályos, azonban számos módosításon esett át.

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR gálat kötelező, de a tagállamokra bízza az irányelv, hogy milyen feltételekkel történik a kötelező alkalmazás (II. számú melléklet). Ez utóbbi lehet esetenkénti vizsgálat vagy a tagállamok által megállapított küszöbérték vagy szempontrendszer. A hatásvizsgálat tekintetében meg kell említeni az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelvét, melynek célja, hogy a környezet magas szintű védelmét biztosítsa, és hogy hozzájáruljon a környezeti szempontok beillesztéséhez a tervek és programok kidolgozásába és elfogadásába a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében, annak biztosításával, hogy ennek az irányelvnek megfelelően, környezeti vizsgálatot végezzenek egyes, a környezetre valószínűleg jelentős hatással járó tervek és programok vonatkozásában. Az irányelv elsősorban eljárási kérdésekkel foglalkozik, meghatározva a tervek és programok fogalmát. 3.2 Környezeti információhoz való nyilvános hozzáférés Az irányelv meghozatalának előzménye az volt, hogy az Európai Közösség 15 tagállammal együtt 1998-ban együtt aláírta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ/EGB-egyezményt (az Aarhusi Egyezmény 31 ). Az egyezmény létrehozásának indoka az volt, hogy a környezeti ügyekkel kapcsolatos nagyobb társadalmi részvétel javítani fogja a környezetvédelmet. Az Aarhusi Egyezmény aláírása arra kötelezte az Európai Uniót, hogy összehangolja jogszabályait az egyezmény előírásaival, amelyet az EU az információhoz való nyilvános hozzáférésről, valamint a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételét biztosító irányelvekkel rendelkezett. Valamennyi kötelesség felelős végrehajtása igényli az információkkal ellátott társadalmat és a lehetőséget, hogy részt vegyenek a környezeti döntéshozatalban. 32 A nyilvánosságnak a környezeti információkhoz való hozzáférése alapvető követelmény mind a környezet mind pedig az emberi egészség védelme érdekében. A vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve 33 tartalmazza. 34 Az irányelv is kiemeli, hogy a környezeti információkhoz történő szélesebb körű hozzáférés és az ilyen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdésekkel kapcsolatos nagyobb tudatossághoz, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosságnak a környezeti ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban való hatékonyabb részvételéhez, és végül a jobb környezet ban került elfogadásra az Aarhusi Egyezmény az információkhoz való hozzáférésről, döntéshozatalban való társadalmi részvételről és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről környezeti ügyekben. Az egyezmény október 30. napján lépett hatályba. Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, az egyezményt a évi LXXXI. törvény hirdette ki. 32 ALEXANDRE KISS DINAH SHELTON (2007): Guide to International Environmental Law, Martinus Nijhoff Publishers, Leiden/Boston, second edition, pp Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről 34 A korábbi jogszabály a 90/313/EGK irányelv volt.

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR hez. Az irányelv meghozatalát indokolta a tagállamok eltérő szabályozása, ugyanakkor fő cél annak biztosítása, hogy a természetes és jogi személyek indokolási kötelezettség nélkül jogosultak legyenek a hatóságok birtokában lévő környezeti információhoz hozzájutni. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a hatóságok a környezeti információkhoz való hozzáférést a legszélesebb körben biztosítsák. Ez azokra az információkra is vonatkozik, amelyeket a hatóságok nevében ténylegesen más testületek birtokolnak. Az irányelv pontosítja a környezeti információ fogalmát, mely szerint környezeti információ minden olyan írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más materiális formában lévő információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik: a környezeti elemek állapota, mint például a levegő vagy a légkör, a víz, a talaj, a föld, a tájkép és a természetes környezet, beleértve a vizes élőhelyeket, a part menti és tengeri területeket, a biológiai sokféleséget és annak összetevőit, beleértve a géntechnológiával módosított szervezeteket, valamint az ezen elemek közötti kölcsönhatást; olyan tényezők, mint például a különböző anyagok, az energia, a zaj, a sugárzás vagy a hulladék, beleértve a radioaktív hulladékot, a környezetbe történő kibocsátás,, bevezetés vagy egyéb módon való kijuttatás, amelyek hatással vannak, illetve hatással lehetnek a környezet a) pontban említett elemeire; olyan intézkedések (beleértve a közigazgatási intézkedéseket is), mint például a politikák, jogszabályok, tervek, programok, a környezetre vonatkozó megállapodások, az a) és b) pontban említett elemekre és tényezőkre hatással lévő vagy valószínűleg hatással lévő tevékenységek, valamint az azoknak az elemeknek a védelmére hozott intézkedések és tevékenységek; a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentések; a c) pontban említett intézkedések és tevékenységek keretein belül használt, költséghatékonysági és más gazdasági elemzések és feltevések; és az emberi egészség és biztonság állapota, ideértve az élelmiszerlánc szennyeződését, amennyiben ez lényeges, az emberi életfeltételeket, a kulturális helyszíneket és építményeket, amennyiben azokra az a) pontban említett környezeti elemek állapota vagy ezeken az elemeken keresztül a b) vagy c) pontban említett bármilyen tényező vagy intézkedés hatással van vagy hatással lehet. 35 Az irányelv ezen túlmenően meghatározza a hatóság fogalmát is: a kormányzat vagy más közigazgatási szerv, beleértve az országos, regionális vagy helyi szintű állami tanácsadó szerveket; a nemzeti jog értelmében közigazgatási feladatokat így a környezethez kapcsolódó egyedi feladatokat, tevékenységeket és szolgáltatásokat ellátó bármely természetes vagy jogi személy; és az előző pontok alá tartozó jogi vagy természetes személy ellenőrzése alatt a környezethez kapcsolódóan közfeladatokat és -funkciókat ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó bármely természetes vagy jogi személy. 35 Forrás:

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az irányelv fontos garanciális szabálya, hogy meghatározza az információhoz való hozzájutás iránti kérelem elutasításának eseteit (pl. nemzetközi kapcsolatok, közbiztonság, szellemi tulajdon védelme, hatósági eljárás titkossága), a kérelem teljesítésének idıtartamát (legfeljebb két hónap) illetve az, hogy a kérelmezı az információkéréssel összefüggésben a hatóságok intézkedéseinek, illetve mulasztásainak közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálatát kérheti. 3.3 Nyilvánosság részvétele a környezetet érintő döntéshozatalban Amint az fent már említésre került, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételét biztosító irányelv meghozatalára az Aarhusi Egyezményben foglaltak Közösségi jogszabályokkal való összehangolása vezetett. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve 36 tartalmazza a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételének lehetőségét biztosító szabályokat. Az irányelv hangsúlyozza, hogy a közösségi környezetvédelmi jogszabályok a hatóságok és más testületek számára olyan döntések meghozatalát teszik lehetővé, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre, valamint az emberek egészségére és jólétére, ezért szükséges, hogy a nyilvánosság döntéshozatalban való hatékony részvétele biztosított legyen. Ez magában foglalja a különböző szövetségek, szervezetek és csoportok, így különösen a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek részvételét is. 3.4 Európai Környezetvédelmi Ügynökség Az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget a Tanács 1990-ben hozta létre a 1210/90/EGK rendelettel. A 1210/90/EGK rendeletet figyelemmel arra, hogy számos esetben módosításra került újrakodifikálta az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete. 37 Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség létrehozásának célja egy európai környezeti információs és megfigyelőhálózat felállítása volt. Az Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat a Közösség és a tagállamok részére biztosítja egyrészt a megbízható és összehasonlítható információkat, amelyek segítenek a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételében, az intézkedések hatásainak felmérésében és a lakosság megfelelő tájékoztatásában. Emellett az Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat műszaki és tudományos támogatást is biztosít. Az Ügynökség egy jogi személyiséggel rendelkezı önálló szerv, amelynek alapvetı feladata többek között a környezeti információs és megfigyelıhálózat létrehozása és összehangolása, felelıs az adatok győjtéséért és feldolgozásáért, valamint elemzéséért. Objektív infor- 36 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról 37 Az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR mációkat nyújt a Közösség és a tagállamok számára, illetve segítséget nyújt a környezetvédelmi intézkedések ellenırzéséhez a jelentéstételei követelmények megfelelı támogatása útján. Az Ügynökség a tagállamokkal közösen hozza létre és mőködteti az európai információs és megfigyelı hálózatot. A hálózatnak minden tagállamban háromféle szerv képezi az elemét: a nemzeti információs hálózatok fı alkotóelemei, az országos irányítási központok és a témaközpontok. 3.5 A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló korábbi 96/61/EK tanácsi irányelvet (IPPC irányelv) több alkalommal jelentősen módosították, ezért az irányelvet újrakodifikálta az Európai Parlament és a Tanács 2008/1/EK irányelve. 38 A környezetszennyezés csökkentése integrált megközelítésének a célja a lehetı legnagyobb mértékben megelızni a levegıbe, vízbe vagy a talajba történı kibocsátást, figyelembe véve a hulladékgazdálkodást is, és ahol ez nem valósítható meg, ott a kibocsátások minimalizálása a környezet egésze magas szintő védelmének elérése érdekében. Ennek megfelelıen az irányelv a kiemelt ipari létesítmények tekintetében valamennyi környezeti elemre kiterjedı integrált engedélyek kiadását írja elı a legjobb elérhetı technika (BAT best available technique) tükrében. 3.6 A környezeti károkért való felelősség Az Európai Parlament és a Tanács a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelvét április 21. napján fogadta el. Az irányelv célja a környezeti felelősségre vonatkozó keretrendszer létrehozása a szennyező fizet elvének alapján, a környezeti károk megelőzése és felszámolása érdekében. Az irányelv célkitűzése a gazdasági szereplők arra történő ösztönzése, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, és olyan eljárásokat dolgozzanak ki, amelyek minimálisra csökkentik a környezeti károk kockázatát. Az irányelv a környezetben okozott károkért való államigazgatási jogi felelősség rendjét tartalmazza, nem szabályozza a büntetőjogi, polgárjogi felelősséget, azaz nem terjed ki a hatálya személyi sérülésekre, magántulajdonban keletkezett károkra, továbbá gazdasági veszteségekre, illetve nem érinti a hagyományos károk tekintetében fennálló polgári jogi felelősséget szabályozó nemzetközi megállapodások értelmében biztosított kártérítési jogokat. Az irányelv legfontosabb alapelve a szennyező fizet elvének megfelelően az, hogy aki környezeti kárt okoz, annak viselnie kell a szükséges megelőző, illetve a helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, illetve a kárveszély felmérésének költségeit is. Az irányelv értelmében környezeti kár a védett fajokban és természetes élőhelyekben 40 okozott károk, a vizekben okozott károk, valamint a talajban okozott károk amennyiben 38 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/1/EK irányelve ( január 15. ) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) 39 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről 40 Az Irányelv szerint védett fajok és természetes élőhelyek

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR az az emberi egészséget veszélyezteti. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy védett fajokban és a természetes élőhelyekben okozott károk fogalmát ennél szélesebb körben állapítsa meg. Nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá a fegyveres konfliktusból, hadiállapotból, polgárháborúból vagy felkelésből következő okokból, valamint a rendkívüli, elkerülhetetlen és kivédhetetlen természeti jelenségből bekövetkező környezeti károk vagy azok közvetlen veszélye. Az irányelv bevezeti a mérhető, kedvezőtlen változást, valamint a mérhető romlást, mint mértékadó irányt, azaz kár az, amely a természeti erőforrásban mérhető, kedvezőtlen változás, továbbá valamely természeti erőforrás által nyújtott szolgáltatás mérhető romlása. Az irányelv rendelkezik továbbá a már bekövetkezett károk esetén követendő kárfelszámolási tevékenységről, melynek keretében az illetékes hatóság bármikor kötelezheti a gazdasági szereplőt, hogy szolgáltasson kiegészítő információt a bekövetkezett károkról, megtehet minden célszerű intézkedést, kötelezheti erre a gazdasági szereplőt, vagy utasításokat adhat a gazdasági szereplőnek minden célszerű intézkedésre vonatkozóan, kötelezheti a gazdasági szereplőt, hogy tegye meg a szükséges felszámolási intézkedéseket, utasításokat adhat a gazdasági szereplőnek arra vonatkozóan, hogy milyen szükséges felszámolási intézkedéseket kell megtennie, vagy saját maga megteheti a szükséges felszámolási intézkedéseket. Az irányelv ezen túl rendelkezik a kárfelszámolással, illetve megelőzéssel kapcsolatos költségek viseléséről is. 3.7 A környezet büntetőjogi védelme A környezet magas szintű védelmének biztosítása iránti igény eredményeként született meg az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve 41. A Közösség is felismerte ugyanis azt, hogy egyrészt a környezettel kapcsolatos bűncselekmények száma egyre nő, illetve, hogy ezek hatásai egyre nagyobb mértékben átterjednek más tagállamok területére is. A büntetőjogi eszközök közösségi szintű alkalmazását indokolta továbbá az is, hogy a tagállamok nemzeti szinten nem tudnak kellő mértékben fellépni a környezettel kapcsolatos bűncselekmények ellen, illetve az ezzel kapcsolatos szabályok között lényeges különbségek voltak, nem minden tagállam sújtotta büntetőjogi szankciókkal a közösségi környezetvédelemi jog legsúlyosabb megsértéseit. Erre tekintettel szükség volt a közösségi környezetvédelmi jogot súlyosan sértő bűncselekmények minimumszabályainak a) a 79/409/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett vagy ugyanezen irányelv I. mellékletében felsorolt fajok, vagy a 92/43/EGK irányelv II. és IV. mellékletében felsorolt fajok; b) a 79/409/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett fajok élőhelyei vagy az ugyanezen irányelv I. mellékletében felsorolt élőhelyek vagy a 92/43/EGK irányelv II. mellékletében felsorolt élőhelyek és a 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt természetes élőhelyek, valamint a 92/43/EGK irányelv IV. mellékletében felsorolt fajok költőhelyei vagy pihenőhelyei; és c) amennyiben egy tagállam úgy határoz, bármely olyan élőhely vagy faj, amely nem szerepel az említett mellékletekben, és amellyel kapcsolatban a tagállam a két említett irányelvben meghatározott célokhoz hasonló célokat állapít meg. 41 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (EGT-vonatkozású szöveg)

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR a Közösségi szintű megállapítására, amely közös szabályok biztosítják a nyomozás és a tagállamok közötti segítségnyújtás eredményesebbé tételét is. Az irányelv büntetni rendeli mind a szándékosan mind pedig a gondatlanságból elkövetett bőncselekményeket is, azonban nem érinti a környezeti károkra vonatkozó egyéb felelısségi rendszereket a közösségi vagy a nemzeti jog alapján. Figyelemmel továbbá arra, hogy az irányelv minimumszabályokat állapít meg, a tagállamok szabadon dönthetnek szigorúbb intézkedések elfogadásáról vagy fenntartásáról. 3.8 Uniós ökocímke Az Uniós ökocímke és az EMAS szabályozás tekintetében kiemelendő, hogy a hivatalos EK-bemutatások az ökocímke és az EMAS szabályozását nem tekintik klasszikus horizontális szabálynak, hanem inkább az ipari tevékenység körében említik azokat [..]. 42 Az Uniós ökocímkérıl az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete 43 rendelkezik. A rendelet értelmében az Uniós öko-címke olyan Közösségen belüli termékek esetében ítélhetı oda, amelyek megfelelnek bizonyos környezetvédelmi követelményeknek és konkrét ökocímkézési kritériumoknak. A lényege egy olyan rendszer megteremtése és azoknak a termékeknek az elterjedésének az elımozdítása, amelyek ugyanazon termékcsoporthoz tartozó termékekhez képeset kisebb környezeti hatást fejtenek ki. Az Európai Unió ökocímkézésért felelıs bizottságával folytatott konzultációt követıen a Bizottság, a tagállamok, az illetékes testületek és egyéb érdekeltek kezdeményezhetik az uniós ökocímke-kritériumok kidolgozását vagy felülvizsgálatát. 3.9 EMAS A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételét az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete 44 szabályozza. EMAS rendelet egy módszert kínál a szervezetek számára környezeti teljesítményük fejlesztéséhez, amely rendszerben való részvétel önkéntes. A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer célja a szervezetek környezeti teljesítményének értékelése és javítása. Az EMAS előmozdítja a szervezetek környezeti teljesítményének folyamatos javítását azzal, hogy meghatározza a környezetvédelmi rendszer követelményeit, valamint meghatározza a környezetvédelmi ellenőrzés követelményeit az ilyen rendszerek teljesítményének szisztematikus, objektív és rendszeres értékeléséhez. Emellett a rendszer biztosítja a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos tájékoztatást és nyílt párbeszédet a nyilvánossággal és más érdekelt felekkel, illetve a szervezetek munkavál- 42 BÁNDI GYULA (2006): Környezetjog, Osiris Kiadó, Budapest, ötödik, átdolgozott kiadás, pp Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (EGT-vonatkozású szöveg) 44 Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR lalóinak bevonását és megfelelő képzését. Ahhoz, hogy egy szervezetnek az EMAS-ban való nyilvántartásba vétele megtörténjen, szükséges, hogy megfeleljen az EMAS rendeletben foglalt követelményeknek. Mindemellett a már nyilvántartásba vett szervezetnek is meg kell felelnie számos követelményeknek. 4. Szektorális jogszabályok A szektorális jogszabályok területén a levegőminőség, a kibocsátáskereskedelem, a megújuló energia, a hulladékgazdálkodás, a vegyi anyagok, a vízminőség, a természetvédelem, a biodiverzitás megőrzése és a zajvédelem területének legfontosabb szabályai kerülnek ismertetésre. 4.1 Levegőminőség A levegőbe a legkülönbözőbb forrásokból bejutó légköri szennyező anyagok alapvetően két tág kategóriába sorolhatók: mozgó forrásokból származó kibocsátások (közlekedési ágazat) és a nem mozgó forrásokból származó kibocsátások (vállalkozások, otthonok, gazdaságok és hulladéklerakók). A korábbi levegőminőségről szóló 96/62/EK keretirányelv 45 meghatározta a környezeti levegő minőségére vonatkozó közös szabályozás alapelveit, melynek alapvető célja a környezetre és az egészségre gyakorolt káros hatások csökkentése és megelőzése. A keretirányelvet meghatározott szennyezőanyagokkal kapcsolatos 4 úgynevezett leányirányelv egészítette ki: a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogénoxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1. (1999/30/EK) irányelv 46 ; a környezeti levegőben található benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről szóló 2. (2000/69/EK) irányelv 47 ; a környezeti levegő ózontartalmáról szóló, tájékoztatási küszöbértéket, (a tájékoztatási küszöbértéknél magasabb) riasztási küszöbértéket, célértékeket és a környezeti levegő ózonkoncentrációjára vonatkozó hosszú távú célkitűzéseket meghatározó (2002/3/EK) 3. irányelv 48 ; 45 A Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről 46 A Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről 47 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegőben található benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről 48 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve (2002. február 12.) a környezeti levegő ózontartalmáról

18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR a 4. (2004/107/EK) irányelv 49, amely célértékeket határoz meg a környezeti levegőben található arzénre, kadmiumra, higanyra, nikkelre és policiklusos aromás szénhidrogénekre vonatkozóan ben a Bizottság elfogadta a Tiszta levegıt Európának (Clean Air For Europe) programot, majd 2005-ben sor került a levegıszennyezésrıl szóló tematikus stratégia és az új levegı minıségre vonatkozó irányelvre irányuló javaslat elfogadására. Végül 2008 májusában került elfogadásra a környezeti levegı minıségérıl és a Tiszta levegıt Európának elnevezéső programról szóló 2008/50/EK új irányelv 50, amely magában egyesíti a meglévı jogszabályok többségét (a 4. leányirányelv kivételével). Az irányelv alapvetı célja a környezeti levegı minıségére vonatkozó célkitőzések meghatározása és létrehozása az emberi egészségre, valamint a környezet egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelızése vagy csökkentése érdekében, a környezeti levegı minıségének vizsgálata a tagállamokban közös módszerek és kritériumok alapján, a környezeti levegı minıségére vonatkozó információk szerzése a levegıszennyezés és a káros hatások elleni küzdelem érdekében, továbbá a hosszú távú tendenciák, valamint a nemzeti és a közösségi intézkedések alapján elért eredmények figyelemmel kísérése céljából. További célkitőzés annak biztosítása, hogy a környezeti levegı minıségére vonatkozó ilyen információkat a nyilvánosság elé tárják, a környezeti levegı minıségének fenntartása ott, ahol az jó, és javítása más esetekben, és végül a levegıszennyezés csökkentésével kapcsolatos, tagállamok közötti fokozottabb együttmőködés elımozdítása. 4.2 Kibocsátáskereskedelem Az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés káros hatásai elleni fellépésben az EU is jelentős szerepet vállal. Ennek a szerepvállalásnak az egyik eszköze az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló törekvés. Az Európai Unió az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének aláírásával vállalta, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest 8 %-kal csökkenti a jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt üvegházhatású gázok általuk történő összesített, emberi eredetű kibocsátását. A Kiotói Jegyzőkönyv vállalásait a tagállamok és az Európai Unió közösen teljesítik. Ennek érdekében született meg az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve 51 az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról. Az irányelv az Európai Unió szén-dioxid kibocsátásának nagy részét lefedő vállalatok kötelező részvételével létrehozott egy európai kibocsátáskereskedelmi rendszert (Emissions Trading System = EU ETS), amely a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltaktól független ahhoz azonban több ponton is kapcsolódó sa- 49 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről 50 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról 51 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)

19 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ját emisszió-kereskedelmi rendszert hozott létre. A rendszer ún. cap-and-trade rendszer, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás korlátozását és kereskedelmét szolgáló rendszer, amely időszakonként és országonként általános felső határt vagy maximális kibocsátási mennyiséget szab meg, amely kibocsátási mennyiségek vállalatok közötti elosztására a nemzeti kiosztási tervek alapján került sor. Az irányelv alapján január 1-jén indult a rendszer első kereskedési időszaka ( ). Jelenleg a második kereskedési időszak tart ( ). A harmadik kereskedési időszak 2013-tól 2020-ig tart majd, amelyben a korábbi rendszerhez képest jelentős változásokat hoz majd magával, így kiterjed a széndioxid mellett az üvegházhatást okozó egyéb gázokra. Az Európai Tanács decemberi ülésen elfogadásra került energia- és klímacsomag számos kötelezettségvállalást tartalmaz. Ebben az EU célul tűzte ki, hogy legalább 20 százalékkal az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatást okozó gázok összesített kibocsátását, valamint ezt a vállalást 30 százalékra emeli, ha más iparosodott országok is vállalják ugyanezt magukra nézve. Ennek legfontosabb eszközeként a kibocsátáskereskedelmi rendszert jelölte meg. 4.3 Megújuló energia Az éghajlatváltozás elleni küzdelem további fontos eszköze a megújuló energiával kapcsolatos szabályozás. Általánosságban elmondható, hogy az európai megújulóenergiaipar a 2008-as évet megelőző évtizedben korlátozott mértékben fejlődött, mivel az európai uniós szabályozási keret korlátozott volt. Az Európai Tanács decemberi ülésen elfogadásra került energia- és klímacsomag célkitűzése az energiafogyasztás 20 százalékkal történő csökkentése, illetve a megújuló energia 20 százalékkal történő bővítése a teljes energiatermelésben, valamint a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagok legalább 10 százalékának megújuló energiaforrásokból kell származnia. Jelenleg a megújuló energiával kapcsolatos legfontosabb jogszabályok a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló 2001/77/EK irányelv 52 és a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló 2003/30/EK irányelv 53. Ez a két irányelv december 31. napján hatályát veszti, és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv 54 váltja fel a régi irányelveket. 52 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról 53 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve (2003. május 8.) a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról 54 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

20 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A Bizottság 2010-ben fogalmazta meg Energia 2020: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és -felhasználás stratégiáját 55, amely rávilágít az energia ellátás problémáira, illetve arra, hogy gyökeres változásokra lenne égetően szükség az energiatermelésben, -felhasználásban és -ellátásban. A stratégia szerint az új energiaügyi öt kiemelt területre összpontosít: az energiahatékony Európa megteremtése; valóban páneurópai integrált energiapiac kiépítése; a fogyasztói pozíciók erősítése, a biztonság lehető legmagasabb szintjének biztosítása; Európa vezető szerepének kiterjesztése az energiatechnológiára és az innovációra; az uniós energiapiac külső dimenziójának megerősítése. Az Európai Bizottság a Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitőzés teljesítése terén tett elırehaladás elnevezéső közleményében rámutatott arra, hogy jelenleg a nemzeti, tagállami szabályozást kellene erısíteni a kitőzött célok elérése érdekében. 4.4 Hulladékgazdálkodás Az EU hulladékokkal kapcsolatos politikájának alapvető célkitűzése a hulladékkeletkezés megelőzése, környezetbarát és kevesebb hulladékot termelő technológiák és folyamatok támogatása, a környezetvédelmi szempontból megfelelő és újrahasznosítható termékek előállítása, az újrafeldolgozás és újrahasznosítás és ártalmatlanítás (lehetőleg a hulladéknak a keletkezés helyéhez lehető legközelebb eső, megfelelő létesítményekben). Jelenleg hatályos irányelv a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv 56. Az irányelv meghatározza a hulladék fogalmát, mely szerint hulladék olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. 57 Az irányelv hatálya kiterjed továbbá a veszélyes hulladékra is, amely olyan hulladék, amely rendelkezik a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok közül eggyel vagy többel. 58 Az irányelv szerint alábbi hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén: megelőzés; újrahasználatra való előkészítés; újrafeldolgozás; egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint 55 COM (2010) 639 végleges /3 56 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) 57 Forrás: 58 A hulladék veszélyességét eredményező tulajdonságok az irányelv III. számú melléklete szerint különösen: Robbanásveszélyes, Ártalmas, Mérgező, Rákkeltő, Környezetre veszélyes

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2. Környezet politika Elvi keretek. Az Európai Unió környezet politikájának

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.2.1. COM(2018) 52 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésérés bejelentésére, valamint

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól

Részletesebben

Bibók Zsuzsanna Eger

Bibók Zsuzsanna Eger Az IPPC irányelv felülvizsgálata, az új ipari szennyezés csökkentésről szóló irányelv előírásai Bibók Zsuzsanna Eger 2009.10.14 Az ipari szabályozás története az EU-ban Szabályozás kezdete szektoriális

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en) Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0184 (NLE) 12256/16 LIMITE JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: PUBLIC CLIMA 111 ENV

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. Fontos jogi nyilatkozat 32003L0035 Hivatalos Lap L 156, 25/06/2003 o. 0017-0025 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Stratégiai? környezeti vizsgálatok

Stratégiai? környezeti vizsgálatok Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)

Részletesebben

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása 6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

6811/16 ADD 1 kn/lj/kf 1 DPG

6811/16 ADD 1 kn/lj/kf 1 DPG Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 4. (OR. en) 6811/16 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV PV/CONS 11 ENV 143 CLIMA 23 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. március 4-én Brüsszelben tartott 3452.

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.2.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (20/2012) Tárgy: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közérdeklıdésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára

Részletesebben

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére Európai Parlament 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0278(COD) 10.5.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai

LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.2.2010 EP-PE_TC1-COD(2009)0105 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2010. február 10-én került

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A

Részletesebben

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 21. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0350 (COD) 16012/17 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 367 final 2016/0168 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Osztrák Köztársaságnak és Romániának a Perunak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.25. COM(2018) 349 final 2018/0181 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 389/2012/EU rendeletnek az elektronikus

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek

LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek LIFE 14/CAP/HU/000010 LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek Bokor Veronika, Novák Judit LIFE nemzeti kapcsolattartók LIFE KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE

KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE PÁLYÁZATOKBAN SZIJÁRTÓ ÁGNES LIFE KAPACITÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT KOORDINÁTOR FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM LIFE INFORMÁCIÓS NAP 2017. JÚNIUS 8. KÖRNYEZETVÉDELEM ALPROGRAM A környezetvédelem,

Részletesebben

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság Hazai és EU stratégiai háttér sikeres projekttémák 2018. március 20. Hazai stratégiai háttér Nemzeti Környezetvédelmi Program (2015-2020) Fenntartható Fejlődés

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE Ref. Ares(2018)2964154-06/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.31. COM(2018) 371 final 2018/0219 (APP) Javaslat A TANÁCS RENDELETE az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási

Részletesebben

Klímapolitika Magyarországon

Klímapolitika Magyarországon Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.3.21. COM(2013) 152 final 2013/0085 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében a háztartási alkalmazottak méltányos módon történő foglalkoztatása

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások

A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 2. (OR. en) 15193/16 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. november 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága D048510_01

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben