A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövek dr. Gajdics Ágnes

Átírás

1 A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövek dr. Gajdics Ágnes

2 A környezetvédelmi jog helye a jogrendszerben - Alkotmányjog - Polgári jog - Polgári eljárásjog - Családjog - Közigazgatási jog - Közigazgatási eljárási jog - Nemzetközi jog - Nemzetközi magánjog - Munkajog - Pénzügyi jog - Szociális jog - Társadalombiztosítási jog - Büntetőjog - Egyházi jog

3 Szabályozási szintek - nemzetközi jog - EU jog - nemzeti jog - önkormányzati előírások

4 Környezetjog A környezetjog rendszere Általános rész (rendszer-jellegű, általánosan alkalmazható szabályok) Alapelvek, szabályozási eszközök, felelősség Hatásvizsgálat, felülvizsgálat, engedélyezési eljárások Információs jogok Különös rész (szektorális szabályok) Az egyes környezeti elemek szabályozása Veszélyeztető tényezők (hulladék, zaj, rezgés, veszélyes anyagok)

5 Környezet, környezetvédelem - környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; - környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; - Kvt.: környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

6 Környezetvédelem A környezetvédelem meghatározott társadalmi tevékenységek rendszere, amelyek célja a bioszféra létét biztosítani és egészséges fejlődését megőrizni oly módon, hogy a) környezetünket megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység nem szándékolt szennyező és pusztító hatásaitól, b) mesterséges környezetünket úgy alakítjuk, hogy az a természeti környezettel harmóniában legyen, c) bármiféle emberi tevékenység, ezen belül kiemelten a gazdasági tevékenység végzése során tekintettel vagyunk az élő rendszerek és az egyes élőlények tűrőképességére, s a tűrési határokat tevékenységünk során nem lépjük át. A környezetvédelem tartalmilag azt jelenti tehát, hogy az embert és épített környezetét ért káros hatásokat megelőzzük, kivédjük, az okozott károkat megszüntetjük a termelés és fogyasztás környezetkárosító és -veszélyeztető tevékenységeinek szabályozása révén. [Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Mozaik Kiadó. Szeged, 2001.]

7 A nemzetközi környezetjog története - okok - Gazdasági fejlődés, megnőtt ipari termelés, népesség számának növekedése, közlekedés fellendülése természeti erőforrások fokozott igénybe vétele - A környezetszennyezés az emberiség számára az egyik legfenyegetőbb veszéllyé vált - Egyre gyakoribb környezetvédelmi katasztrófák, egyre súlyosabb következményekkel - Környezetszennyezés határokon átívelő jellege

8 A nemzetközi környezetjog története - A II. világháborút megelőzően lokális, regionális egyezmények (1902: Párizsi Egyezmény a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről) - A környezetvédelem fontosságának növekedését jelzik az egyes, nemzetközi környezetvédelmi jogesetek is (Trail Smelter ügy 1941) - Trail Smelter ügy: - Egy, a kanadai és amerikai határ mentén működtetett kanadai tulajdonú bányászati és kohászati vállalat kén-dioxid-kibocsátása súlyos szennyezést okozott az amerikai Washington államban. - A két kormány az ügyet választottbíróság elé vitte. Az 1941-ben született választott-bírósági döntés értelmében megállapítást nyert, hogy a Trailkohó vállalat működésével kárt okozott az Egyesült Államoknak. - Az állam kizárólagos joga, hogy hozzájáruljon, vagy megtiltsa területének használatát; egyik államnak sincs joga arra, hogy olyan módon használja területét, vagy engedje át annak használatát, hogy azzal károsodást okozzon más állam területén. - Kimondta az államok területükön kívüli károkozásért való felelősségét.

9 A nemzetközi környezetjog története - A II. világháborút követően előtérbe került a környezet globális védelme a korábbi lokális és regionális szemlélet helyett - Egyre növekvő számban születtek nemzetközi egyezmények (Londoni Egyezmény 1954 a tengerek olajszennyezésének megelőzéséről; Genfi Egyezmény 1958 a nyílt tengerről) - Fontos szerepet játszottak a megjelenő nemzetközi szervezetek is (1945 ENSZ égisze alatt számos, a nemzetközi környezetvédelmi jog fejlődésében kiemelkedő jelentőségű konferencia megrendezésére került sor)

10 Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében : Római Klub (1968-ban alakult nemzetközi csoport, célja a globális problémák azonosítása és az ezekkel kapcsolatos megoldás-javaslatok kidolgozása) jelentése a Növekedés határai címmel - A XX. sz-i gazdasági tendenciák folytatódása esetén biztosítottak lesznek-e a megfelelő életfeltételek a növekvő számú emberiség részére (lakosság, nyersanyagkészletek, ipari fejlődés, környezetszennyezés mértéke) - a népességnövekedés és a gazdasági fejlődés tendenciái nem tarthatók fenn sokáig beavatkozás nélkül, amennyiben az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció össze fog omlani - a felvázolt problémák leküzdése csak nemzetközi összefogással lehetséges Stockholm - ENSZ Konferencia az emberi környezetről - az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozása - nyilatkozat a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól: az emberhez méltó környezethez való jog, az államok nemzetközi együttműködési kötelezettségének kimondása - az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrejött az ENSZ Környezeti Programja (UNEP): környezettel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés biztosítása, jelentések készítése, nemzetközi egyezmények előkészítése, segítségnyújtás államoknak a környezetvédelem intézményrendszerének fejlesztéséhez.

11 Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében - A Stockholmi Konferenciát követően a korábbi, ún. szektorális megoldások helyett megjelenik az ún. integratív környezetvédelmi szemlélet (a környezet szennyezése elleni védekezés a csővégi módszerekről a forrásoknál történő védekezésekre helyeződött át) : az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot - feladata: a fenntartható fejlődés érdekében hosszú távú környezetvédelmi stratégiák kidolgozása, együttműködés a különböző gazdasági fejlettségű államok között : jelentés Közös Jövőnk címmel: - A fenntartható fejlődést és az ehhez szükséges változásokat ismerteti. - fenntartható fejlődés elvének kimondása a harmonikus/fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen generációk szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit hasonló igényeik kielégítésének lehetőségétől. - Bemutatja a világ legfontosabb problémaköreit, hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát.

12 Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája alapja a Közös Jövőnk c. jelentés - Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről (27 alapelvet fektet le; kinyilvánítja a fenntartható fejlődés szükségességét; kimondja az államok közös, de differenciált felelősségét a környezetért, K+F, állampolgári részvétel, hatékony környezeti jogszabályok) - Feladatok a XXI. századra: (ajánlások és javaslatok) - Éghajlatváltozási Keretegyezmény (célja az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése, klímaváltozás kiküszöbölése) - Biológiai Sokféleség Egyezmény (célja a biológiai sokféleség megőrzése, elemeinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása) - Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről (erdők fenntartható fejlődésnek megfelelő kezelése, alapelvek az erdők védelmével kapcsolatban)

13 Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében - Az ENSZ a Riói Konferencia eredményeinek nyomon követése érdekében létrehozta a Fenntartható Fejlődés Bizottságát 1992-ben - minden évben áttekinti a konferencián elfogadott egyezmények végrehajtását - iránymutatást ad a kormányoknak a fenntartható fejlődés megvalósítására Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferencia - a Rió óta eltelt tíz évben bekövetkezett változások áttekintése a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés terén számos előrelépés történt, de a környezeti szempontoknak a gazdasági döntések során való integrálása nem történt meg - Végrehajtási Terv: a Riói konferencia záródokumentumának, a Feladatok a XXI. Századra (Agenda 21) végrehajtási terve - Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről: állásfoglalás, elvi meghatározása annak, mit tartanak a konferencia résztvevői a legfontosabbnak az elkövetkező időszakban Rio+20: ENSZ konferencia a fenntartható fejlődésről - az elért eredmények értékelése, a végrehajtási nehézségek és az új kihívások megvitatása - két fő téma: a zöld gazdaság lehetőségei a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolásával összefüggésben és a fenntartható fejlődés intézményi keretei - záródokumentum: "The Future We Want" - A jövő, amilyet szeretnénk. - Áttörés és kötelező erejű megállapodás nélkül.

14 Fontosabb nemzetközi környezetvédelmi Ramsar: egyezmény a nemzetközi egyezmények jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről London: egyezmény a hajókról származó szennyezések megelőzéséről; Washington: egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről Bonn: egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről Bern: egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről Genf: egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről Bécs: egyezmény az ózonréteg védelméről Bázel: egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról Szófia: egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről

15 A nemzetközi környezetvédelmi jog fontosabb alapelvei - elővigyázatosság elve - megelőzés elve - fenntartható fejlődés elve - szennyező fizet elv - társadalmi részvétel - a károkért való állami felelősség elve

16 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Elővigyázatosság - Tudományos bizonytalanság esetén a megfelelő értékelési eljárások és megelőző intézkedések alkalmazása az emberi egészség és a környezet károsodásának elkerülése céljából. (Európai Tanács fenntartható fejlődésről szóló 2006-as stratégiája) - Az elővigyázatosság alapelvére való hivatkozásról, vagy annak mellőzéséről akkor születik döntés, amikor a tudományos információ elégtelen, nem kellően meggyőző, vagy bizonytalan, és amikor annak jelei mutatkoznak, hogy a környezetre, vagy az emberek, az állatok, vagy a növények egészségére gyakorolt esetleges hatások veszélyesek lehetnek, és nincsenek összhangban a védelem választott szintjével. (COM ) - a megelőzés elvéhez képest a valószínűség távolabbi szintjén érvényesül; - célja, hogy kockázat esetén megelőző jellegű döntéshozatallal biztosítsa a környezet magas szintű védelmét - lehetőséget ad védelmi intézkedések megtételére, anélkül, hogy ki kellene várni, amíg a kérdéses kockázat realitása és súlyossága teljesen bizonyossá nem válik - pl: azt a hulladékot, amelyről (minősítés hiányában) még nem tudható, hogy pontosan milyen hatást fejt ki a környezetre, veszélyes hulladéknak kell tekinteni; klímaváltozás (ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye)

17 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Megelőzés - Az elv alapján az intézkedések többé már nem elsősorban azt jelentik, hogy a kárt, vagy romlást annak bekövetkezése után kell helyreállítani, ehelyett korábban kell intézkedéseket tenni, hogy megakadályozzák a kár, vagy romlás bekövetkezését. - az ismert és várható hatások elleni előzetes fellépést igényli - a lehetséges káros környezet hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni - több szinten érvényesül: egyrészt a jogalkotás szintjén magát a jogrendszert kell oly módon felépíteni, hogy ezen elv valósággá váljon, másrészt a jogalkalmazás szintjén azt az alternatívát (tevékenységet, technológiát, eljárást, stb.) kell választani már a tevékenység tervezése során, amelyik nem jár, vagy kisebb veszéllyel jár a környezetre nézve - pl: engedélyezés rendszere a1c d

18 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Fenntartható fejlődés elve - Környezet és Fejlődés Világbizottság Közös Jövőnk c. jelentése (1987): a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció képességét saját szükségletei kielégítésére - a fejlődés akkor fenntartható, ha a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzió között az összhang biztosított - környezet védelme, társadalmi egyenlőség és összefogás, gazdasági jólét

19 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Szennyező fizet - A szennyező fizet elve a maga eredeti változatában alapvetően egy gazdasági alapelv. A közgazdaságtan elmélete dolgozta ki az 1970-es években azzal a szándékkal, hogy a környezeti szennyezések költségeit meg lehessen osztani az ipar és a fogyasztók között, s ezáltal a környezet állapotát a megfelelő, kívánt szinten lehessen tartani, egyben pedig az állam által a szennyezőknek nyújtott, ún. rejtett támogatásokat, amelyek torzítják a piaci versenyt, fel lehessen számolni. - A szennyező fizet alapelve napjainkban alkalmazott formájában a környezetvédelmi politika egyik alapvető, iránymutató elve, amely voltaképpen azt mondja ki, hogy a szennyeződések megelőzésének, ellenőrzésének és felszámolásának költségeit a szennyező félnek kell viselnie. - Másként: a környezetromlásnak, kárnak és a környezet megtisztításának költségeit nem a társadalomnak kellene viselnie adókon keresztül, hanem annak a személynek, aki a szennyezést okozta.

20 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Társadalmi részvétel - a környezet védelme, fejlesztése, helyreállítása közös érdek, amelyben mindenki közvetlenül érintett, így a társadalom (állampolgárok és azok szervezetei) részvételi joga a döntéshozatal különböző szintjein a környezet védelmét szolgálja - pillérei: - információhoz való jog (aktív és passzív információhoz való jog) - részvétel a jogalkotásban - részvétel a közigazgatási döntéshozatalban, ellenőrzésben - jogorvoslati jog, perlési jog

21 A környezethez való jog - ENSZ 1972 Környezetvédelmi Világkonferencia: Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa Riói Nyilatkozat: Az emberek állnak a fenntartható fejlődés középpontjában. Joguk van az egészséges és produktív életre a természettel harmóniában. - Elemei: - egészséges környezethez való jog - biztonságos környezethez való jog - zavartalan környezethez való jog - esztétikus környezethez való jog - Magyarország Alaptörvénye: - XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. - XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

22 Az Unió környezetvédelmi joga Az Alapító Szerződések - ESZAK-t létrehozó Párizsi Szerződés (1951. ápr júl.25.) - EGK-t (EK) létrehozó Római Szerződés - EURATOM-t létrehozó Római Szerződés (1957.márc jan.1.) Az Európai Közösségeket létrehozó alapító szerződések eredetileg nem tartalmaztak a környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseket, sem egyéb, a környezeti politikával foglalkozó rendelkezéseket. Mivel az EK-nak nem volt közösségi szintű környezeti politikája, így a tagállamok a környezeti problémákra önállóan, egymástól függetlenül igyekeztek megoldást találni. A környezetszennyezés határokat nem ismerő volta, valamint az eltérő környezetvédelmi előírások okozta kereskedelem-korlátozó hatások érlelték a közösségi fellépést, amihez az ENSZ 1972-ben Az ember és a környezet címmel Stockholmban rendezett konferenciája a nemzetközi szintű környezetvédelmi együttműködés első nagy állomása is hozzájárult.

23 Az Unió környezetvédelmi joga Környezeti politika és fellépés kialakulása: - kifejezett szerződési felhatalmazás nélkül - EK Szerződés 100.cikk - tagállamok eltérő környezetvédelmi előírásai - termékek-tagállamok közötti kereskedelem - létesítmények költségeken keresztül versenytorzító hatás - EK Szerződés 308. cikk 100. cikk A Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a közös piac megteremtését vagy működését cikk Ha a Közösség fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a közös piac működése során a Közösség valamely célkitűzése megvalósuljon, és e szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.

24 Az Unió környezetvédelmi joga Egységes Európai Okmány (1986) Lényeges változások: - a környezeti politika Alapszerződésbe való beemelése, így közvetlen jogalapot teremtett a közös környezetpolitikai intézkedések számára - a közösségi törvényhozás jogkörébe tartozik mindazon kérdések szabályozása, amelyek: - a környezet állapotának védelmét, fenntartását, javítását szolgálják - védik az emberek egészségét - biztosítják a természeti erőforrások ésszerű használatát - a legkisebb szigor klauzulájának megjelenése: bármely tagállam a jelen Szerződéssel összeegyeztethető szigorúbb védelmi szabályokat tartson fenn, vagy vezessen be - szubszidiaritás alapelve: az Európai Közösség szintjén csak akkor hozhatók környezetvédelmi intézkedések, ha a célok valamilyen okból nemzeti, vagy regionális szinten hozott intézkedésekkel nem valósíthatók meg, vagy a közös fellépés hatékonyabban megvalósítható

25 Az Unió környezetvédelmi joga Maastrichti Szerződés (1992) - a szerződés preambuluma kiemeli a környezetvédelem integrációs szerepét (a környezetvédelem integrációs szerepe a Szerződés preambuluma alapján abban jelenik meg, hogy a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi haladást a környezetvédelem feltételei között kívánja elősegíteni) - a Közösség céljai közé emeli a fenntartható fejlődést - a szubszidiaritás általános elvvé válása ( A Közösség az e szerződésben ráruházott hatáskörök és a számára kijelölt célkitűzések keretén belül jár el. Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elvének megfelelően a Közösség csak akkor és annyiban jár el, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A Közösség intézkedései nem léphetik túl az e szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. ) - a Szerződés bővítette a Közösség környezeti politikai hatáskörét is, amikor kiterjesztette a közösségi cselekvést a földrendezési politika, a város-és vidéktervezés, valamint az energia-politika kérdéseire

26 Az Unió környezetvédelmi joga Amszterdami Szerződés (1996) - jegyzőkönyvet csatolt az Európai Közösséget alapító szerződéshez a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról - integráció elvének erősödése (az integráció alapelvét beemelte a Közösség céljainak eléréséhez szükséges politikákat és tevékenységeket felsoroló 3. cikk rendelkezései közé) - egyszerűsítette a környezetvédelmi aktusok döntéshozatali rendszerét

27 Az Unió környezetvédelmi joga - Nizzai Szerződés (2001) - Lisszaboni Szerződés (2007) - kimondja: az Unió célkitűzései közé tartozik Európa fenntartható fejlődésének elősegítése - megerősíti, hogy a fenntartható fejlődés kiemelten fontos célkitűzést jelent az Unió külkapcsolatainak alakítása során is - a környezet minőségének megőrzése és védelme mellett annak javítását is hangsúlyozza - a Lisszaboni Szerződés következtében a magas fokú környezetvédelemhez való jog az európai uniós polgárok alapjogának minősül - további újdonsága az éghajlatváltozás fogalmának beemelése az Európai Unióról szóló Szerződésbe, rámutatva ezzel a jelenség kiemelkedő fontosságára tagállami és közösségi szinten egyaránt Akcióprogramok

28 A hazai környezetvédelmi jog története - Széttagoltság, az egyes környezeti elemek elkülönült védelme évi II. törvény az emberi környezet védelméről évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

29 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK - A törvény célja - A törvény hatálya - Alapfogalmak - A környezet védelmének alapelvei - Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás - Felelősség - Együttműködés - Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

30 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól II. Fejezet A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK - A környezeti elemek egységes védelme - A föld védelme - A víz védelme - A levegő védelme - Az élővilág védelme - Az épített környezet védelme - Veszélyes anyagok és technológiák - Hulladékok - Zaj és rezgés - Sugárzások - Közös szabályok

31 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól III. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG - Az állam környezetvédelmi tevékenysége - Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége - A Nemzeti Környezetvédelmi Program - A Kormány környezetvédelmi tevékenysége - A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai - A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél - Országos Környezetvédelmi Tanács

32 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól IV. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI V. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA - A környezetvédelem tervezési rendszere - A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer - Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás - Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba - Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés - Környezeti nevelés, képzés, művelődés

33 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VI. Fejezet A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI - Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat - Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok - A környezet használata után fizetendő díjak - Környezetterhelési díj - Igénybevételi járulék - Termékdíj - Betétdíj

34 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS VII. Fejezet - A környezetvédelmi igazgatás - Adatkezelés - A környezetvédelmi hatósági együttműködés - A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése - Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció - A környezeti hatásvizsgálati eljárás - Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás - Határozatok - Az egybefoglalt környezethasználati engedély - A környezethasználat bejelentése - Környezetvédelmi felülvizsgálat - A környezetvédelmi teljesítményértékelés - A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai - Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) - Változás-bejelentési kötelezettség, ellenőrzés - Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése - Határértékek - A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai - Szakértői tevékenység - Végrehajtható határozatok - Eljárási költségek - Felügyeleti díj

35 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VIII. Fejezet A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A környezetvédelmi egyesületek jogai IX. Fejezet FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT - A jogi felelősség általános alapja - Közigazgatási jogi felelősség - Kártérítési felelősség - Környezetvédelmi bírság - Környezetvédelmi megbízott - Az ügyész szerepe a környezetvédelemben X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK