A Szolnoki Főiskola képzési programja Épületgépészet szakirányú továbbképzési szak

Átírás

1 A Szolnoki Főiskola képzési programja Épületgépészet szakirányú továbbképzési szak 1. A szakirányú továbbképzési szakképzési és kimeneti követelményei a) A szakirányú továbbképzés megnevezése: Épületgépészet szakirányú továbbképzési szak b) A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Épületgépészeti szakmérnök c) A szakirányú továbbképzés képzési területe: műszaki d) A felvétel feltétele: e) A képzési idő: A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű gépészmérnöki, mezőgazdasági gépészmérnöki, villamosmérnöki és építőmérnöki szakképzettséggel rendelkező mérnökök vehetnek részt. Levelező tagozaton 2 félév, a teljes képzési idő alatt összesen 220 kontaktóra f) A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit g) A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: Olyan szakmai ismeretekkel és menedzser szemléletmóddal rendelkező szakmérnökök képzése, akik a megfelelő technikai, módszertani és technológiai ismereteik birtokában képesek:épületgépészeti tervezésre, kivitelezés folyamatainak irányítására, épületgépészeti vállalkozások, valamint projektek komplex irányítására és vezetésére. A végzett hallgatók a tanulmányaik során szerzett ismereteik és képesítéseik alapján alkalmasak: épületgépészeti szolgáltató cégek középvezetői munkaköreinek betöltésére, vállalkozások irányítására. 1

2 h) A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Tárgyak jellege Óraszám Kredit Arány (%) Óraszám Kredit Alapozó tárgyak Szaktárgyak Összesen Alapozó tárgyak: Hőtan Áramlástan Épületszerkezetek hőtechnikája Közművek Környezetvédelem, biztonságtechnika. Szaktárgyak: Vízellátás, csatornázás Gázellátás Fűtéstechnika Lég- és klímatechnika Épületgépészeti alapismeretek és tervezés Épületgépészeti szabályozástechnika Épületgépészeti szerelés és technológia Szakdolgozat készítés és konzultáció 2. Az ajánlott tanterv Épületgépészet szakirányú továbbképzési szak óraterve v Tantárgy ea gy ö kr I. félév K Hőtan K Áramlástan Gy Épületszerkezetek hőtechnikája Gy Közművek Gy Épületgépészeti szerelés és technológia K Vízellátás, csatornázás Összesen II. félév K Fűtéstechnika K Gázellátás K Lég- és klímatechnika K Épületgépészeti alapismeretek és tervezés Gy Környezetvédelem, biztonságtechnika Gy Épületgépészeti szabályozástechnika Gy Szakdolgozat készítés és konzultáció

3 Összesen Mindösszesen ea = előadás, gy = gyakorlat, ö = összes óraszám, kr = kredit, v = a számonkérés típusa, K = kollokvium, Gy = gyakorlati jegy 3. Tantárgyi programok Alapozó tárgyak Hőtan Hőtechnikai alapismeretek. Gáztörvények. Termodinamikai állapotok és változásai. Valóságos állapotváltozások. Gázkörfolyamatok. Összetett rendszerek termodinamikája.a levegő összetétele és jellemzői. Hő és anyag transzport folyamatok. b) Hansz Faltin: Műszaki hőtan Műszaki Kiadó Bp Tichy G.,Kojnok J.:Kisérleti fizika Hőtan Bp Beke J. : Műszaki hőtan mérnököknek Bp Mg. Szaktudás Kiadó Áramlástan Gázok és folyadékok áramlása csővezetékben. Közegek áramlástani jellemzői. Kontinuitás törvénye. Bernoulli egyenlet és gyakorlati alkalmazása. Többfázisos áramlás. Áramlás nyitott csatornában. Csővezetékek nyomásveszteségei. Bohl, W.: Műszaki áramlástan Műszaki Kiadó Bp Jajos T.:Az áramlástan alapjai. Bp. Műegyetemi Kiadó Környey T.: Termodinamika Bp. Műegyetemi Kiadó Épületszerkezetek hőtechnikája Transzport folyamatok az épületekben. Hőveszteség, hőszükséglet számítás. Fűtési energiafogyasztás, hőhídak. Hűtési hőterhelés összetevői, számítása. Hűtési energia fogyasztás. Hőtárolás, csillapítás, késleltetés. Vízgőzdiffúzió, felületen,felületi és szerkezeten belüli kondenzáció. b) Hansz Faltin: Műszaki hőtan Műszaki Kiadó Bp Tichy G.,Kojnok J.:Kisérleti fizika Hőtan Bp Beke J. : Műszaki hőtan mérnököknek Bp Mg. Szaktudás Kiadó Irodalom: Fekete I.: Épület fizikai kézikönyv. Bp. Műszaki Könyv Kiadó, Ágostházyné Eördögh É.: Épületek nedvesség védelme. Oktatási Segédlet. BME. Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest,

4 Közművek Települések közművei. A közműtérképek használata és jelölései. A közművek elhelyezésének lehetőségei, egymáshoz való viszonya és védőtávolságok. A közterület igénybevétele és használata. Dr. Menyhárt József: Az épületgépészet kézikönyve Műszaki Kiadó Bp MSZ 7487/1-79, MSZ 7487/2-80 Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen Környezetvédelem, biztonságtechnika A környezetvédelem fogalma. Környezetszennyező források. Levegő-, talaj- és vízvédelem. Hulladék és melléktermék. Környezetszennyező források az épületgépészeti gyakorlatban. Munkavédelmi törvények, rendeletek, szabályok ismerete és alkalmazása. A balesetek megelőzésének rendszerei. Munkalélektan, -élettan, -egészségtan. Munkahelyi vezetők feladatai, felelőssége. Ergonómiai követelmények a tervezésben, szervezésben, irányításban. Épületek, berendezések biztonságtechnikája. Gépek, villamosság és vegyi anyagok biztonságtechnikája. Tűzmegelőzés. Háztartási gépek üzemeltetése, veszélyforrásai (fűtőberendezések, vízmelegítők, konyhai készülékek, szobai klímaberendezések). Jakab Z.: Tömörségellenőrzés Bp. HKVSZ A mindenkor hatályos törvények, rendeletek, jogszabályok. Szaktárgyak Vízellátás, csatornázás Az ivóvíz tulajdonságai. A vízigények meghatározása nagyobb lakóterületre illetve településre (fajlagos vízigények). A rövid idejű csúcsfogyasztás meghatározása bekötővezetékre. Vízszerzési módok. Az épületen belüli hálózat anyagai és kötései. Jellemző csőhálózat kialakítás (függőleges felszállókról, osztós szerelés, soros, párhuzamos és vegyes elrendezés. Az épületben lévő hidegvíz csőhálózat ellenállásának legyőzésére rendelkezésre álló nyomáskülönbség. Az áramlástani méretezés módja. A vízmérők fajtái. A kiválasztás módja.a használati melegvíz igények jellege és számítása. Az egyedi és központi hmv. termelés összehasonlítása A vízelvezető közmű felépítése. A szennyvizek fajtái. A mértékadó szennyvíz- és csapadékvíz-hozam meghatározása. A csatornahálózat kialakítása és műtárgyai. A csatornavezetékek anyaga és áramlástani méretezése (összefüggések, a szabvány szerinti méretezési diagramok használata). A központi szennyvíztisztítás folyamata és műtárgyai (durva szűrő, homokfogó, ülepítő, biológiai tisztítás). Az épületen belüli hálózat anyagai, kötései és kialakításának szempontjai. A szellőzővezeték kialakítása. 4

5 1. Az épületgépészet kézikönyve. Főszerkesztő: Dr. Menyhárt József Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Erdősi István: Vízellátás és csatornázás Egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó. J Épületgépészet a gyakorlatban. 8. fejezet. Vízellátás 4. Lehmann J.: Szennyvíz ág- és ejtővezetékek méretezése és kialakítása az EN szerint. Magyar Épületgépészet, 2002/1. szám, p vagy Vízellátás-csatornázás 2002, p Lehmann J.: Vízmérők kiválasztása. Magyar Épületgépészet, 1998/5. p. 33, 1998/11. p. 11, 1999/1. p MSZ 450 Ivóvíz. Minősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján 7. MSZ 7487/1-3. Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen 8. MSZ /91 Épületek vízellátása 9. MSZ /91 Épületek csatornázása 10. MSZ A használati melegvíz csúcshőigény meghatározása Gázellátás A gázellátás berendezései, műszaki, biztonsági szabályai. Gázvezeték hálózatok méretezése, gázigény meghatározása, fűtőberendezések kiválasztása. Korszerű technológiák megismerése és használata. Acél, műanyag és rézcsövek használata a gázellátásban. Dr. Vida Miklós: Gázipari kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó Bp Gáz csatlakozó- és fogyasztói vezeték műszaki biztonsági szabályzat (GMBSZ) Gáz elosztó vezeték biztonsági szabályzat (GVBSZ) Fűtéstechnika Fűtés célja, feladata. Fűtési rendszerek. A fűtéstechnika alkotóelemei (a hőtermelőhőszállító-hőleadó berendezései). A fűtőberendezések összeépítésének módjai és lehetőségei, kapcsolási vázlatok. Fűtési rendszerek méretezési és szabályozási kérdési. Dr. Menyhárt József: Az épületgépészet kézikönyve Műszaki Kiadó Bp Homonnay Györgyné dr.: Fűtéstechnika I. Műszaki Kiadó Bp Dr. Molnár Zoltán: Fűtéstechnika II. Műszaki Kiadó Bp Lég-és klímatechnika Alapfogalmak. Terminológia. Tartózkodási zóna követelményrendszere. Huzatkritériumok. Légvezetési rendszerek (LVR) és azok méretezése, Zárt terek mozgásegyenletei. LVR fajtái. Légcsatorna hálózatok komplex méretezése, hálózatok áramlástechnikai méretezése. Ventilátorok kiválasztása és illesztése a légtechnikai rendszerekhez Légcsatorna rendszer akusztikai méretezése. Csillapítás tervezése, rezonátorok méretezése Légfűtő berendezések. méretezése és szabályozása. Ködtelenítő berendezések. Klímatechnikai rendszerek csoportosítása, VAV, VVS, VRV és SPLIT. 5

6 Adiabatikus nedvesítéssel működő frisslevegős levegőkezelő központ. Visszakeveréses klímaközpont üzeme nyári utófűtő alkalmazásával. Hővisszanyerők fajtái, jellemzői. Bánhídi L.-Kajtár L: Komfortelmélet. Tankönyvkiadó Beranek L.L: Zajcsökkentés. MK Magyar T: Épületgépészet a gyakorlatban. Légtechnika. Dashöfer kiadó Menyhárt J: Légtechnikai rendszerek. Tankönyvkiadó Recknagel-Sprenger-Schramek: Fűtés és klímatechnika. II. kötet Dialóg Campus Kiadó, Oktatási Segédletek Építészeti alapismeretek és tervezés A tervrajzok rajzi jelei. Építészeti és gépészeti rajzok. Gépészeti rajzok készítése építészeti rajzokról. Ernst Neufert: Építés és tervezéstan Épületgépészeti szabályozástechnika. Segédenergiával működő szabályozók: Érzékelők, beavatkozók, szabályozók, kétállású és folytonos működésűek. Szabályozási mód és szabályozó szerv kiválasztása. Tervezés, beépítés, átvétel. Próbaüzem. Gottschalk H.:A villamos vezérléstechnika építőelemei Bp. Műszaki Kvk Szücs E.-Völgyesi I.: Épületgépészeti folyamatok Bp. Műszaki Könyvkiadó Tanár által összeállított Oktatási Segédlet Épületgépészeti szerelés és technológia A különböző épületgépészeti csőszerelési technológiák. A víz, gáz, fűtéstechnológiában használatos szabványos kötőelemek, elzárók és csövek szerelése. Korszerű csőszerelési technológiák és szerelési módok. Cséki István: Épületek vízellátása, csatornázása és gázellátása. Műszaki Könyvkiadó. Bp.1980 Dr. Menyhárt József: Az épületgépészet kézikönyve. Műszaki Kiadó Bp Szakdolgozat készítés és konzultáció A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, elsősorban gyakorlati probléma megoldására irányuló alkotó jellegű írásbeli munka, amelyet a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom felhasználásával a konzulens irányításával dolgoz ki. A dolgozatnak igazolnia kell, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, önálló szakmai munka végzésére. 4. Az értékelés és ellenőrzés rendszere, módszerek, eljárások 6

7 Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (kollokviumok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze. A tantárgyfelelősök minden félév elején a tanterv előírásaival és az oktatás rendjét szabályozó tanulmányi- és vizsgaszabályzattal összhangban meghatározzák az ellenőrzés rendjét, és ezt a hallgatók számára közzéteszik. A tervezett írásbeli dolgozatok időpontját az oktatók a félévközi egyenletes terhelés érdekében a szakon folyó képzésért felelős oktató által koordinált egyeztetési eljárás alapján ütemezve, a tantárgy haladási tervében határozzák meg. A vizsgákat a vizsgaidőszakban az oktatók által kijelölt és a hallgatókkal egyeztetett vizsganapokon szóban és/vagy írásban kell letenni. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja a hallgató irodalom-feldolgozó készségét és az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának képességét. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont. A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása. A záróvizsga részei: a szakdolgozat megvédése, komplex szóbeli záróvizsga a Vízellátás, csatornázás, Gázellátás, Fűtéstechnika, Lég- és klímatechnika tantárgyak ismeretanyagából. A záróvizsga eredménye A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga. Az oklevél minősítése a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag (STA), és a záróvizsga eredményének számtani közepe. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,81-5,00; jeles 4,51-4,80; jó 3,51-4,50; közepes 2,51-3,50; megfelelt 2,00-2, A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje A korábban szerzett ismeretek elismeréséről a évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról szóló törvény 58. -a rendelkezik, mely szerint a korábban felsőoktatásban szerzett ismereteket, amennyiben azok legalább hetvenöt százalékban megegyeznek, el kell ismerni. A hallgató írásbeli kérelmét a fakultás tanulmányi osztályára nyújthatja be, amely kérelmet 7

8 a fakultáson működő Kreditátviteli Bizottság az intézményi Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban foglaltak figyelembe vételével véleményez, illetve elbírál. 6. A képzés személyi háttere Ssz. Tantárgy Oktató Beosztás 1. Szakfelelős Dr. Krizsán József főiskolai docens 2. Hőtan Dr. Krizsán József főiskolai docens 3. Áramlástan Áramlástan Dr. Krizsán József főiskolai docens 4. Épületszerkezetek Épületszerkezetek hőtechnikája Sipos Józsa Gábor főiskolai adjunktus 5.. hőtechnikája Építészeti alapismeretek és tervezés Mikes Árpád okl. gépészmérnök 6. közművek Vízellátás, Építészeti csatornázás ismeretek, közművek Sipos Józsa Gábor főiskolai adjunktus Gázellátás Környezetvéde- Mikes Árpád okl. gépészmérnök 7. 8 lem,biztonságtechnika. Fűtéstechnika Környezetvédelem,biztonságtechnika. Lég- és klímatechnika Sipos Józsa Gábor főiskolai adjunktus Mikes Árpád okl. gépészmérnök Közművek Mikes Árpád okl. gépészmérnök 11. Épületgépészeti Szaktárgyak: szabályozástechnika Szőke Szilárd okl. gépészmérnök 12. Épületgépészeti szerelés és technológia Gázellátás okl. gépészmérnök Vízellátás, csatornázás Mikes Árpád Fűtéstechnika Lég- és klímatechnika Épületgépészeti tervezés Épületgépészeti szabályozástechnika Épületgépészeti szerelés technológia 8