2013. évi törvény. Az Szt. 58/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Átírás

1 Az előterjesztés célja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok jelenlegi engedélyezési rendszerének átalakítása jogkeletkeztető (konstitutív) hatályú, közhiteles hatósági nyilvántartásba történő bejegyzéssé. Így a jövőben pl. fenntartói adatváltozás esetén elegendő lesz egy szociális és gyámhivatalhoz egyetlen kérelmet benyújtani, amely az adatokat a fenntartó valamennyi szolgáltatójánál egy időben módosítja. A nyilvántartás adatai általában nyilvánosak lesznek. A szociális szolgáltatásokra és a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok a szükséges mértékben összehangolásra kerültek. Az eddig az eljárási kormányrendeletekben szereplő személyi, tárgyi, működési feltételek átkerülnek az e kérdésekkel foglalkozó miniszteri rendeletekbe. Az új rendelkezések december 1-jén lépnek hatályba. Ettől az időponttól kezdődően új engedély már csak nyilvántartásba vétellel adható ki. A jelenleg működő szolgáltatókat június 30- áig kell a nyilvántartásba bejegyezni, a nyilvántartásba vételig a november 30-án hatályos működési engedély jelenti a jogszerű működés alapját.

2 évi törvény egyes törvényeknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával összefüggő módosításáról 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kérhet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok 92/K. szerinti hatósági nyilvántartására (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) vonatkozó hatósági eljárások lefolytatására kijelölt hatóság (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) a szolgáltatói nyilvántartásra és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárása lefolytatása céljából. 2. Az Szt. 58/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szociális szolgáltató, intézmény útján szociális szolgáltatást biztosító, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott nem állami fenntartó. 3. Az Szt. 92/C. (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a tartós bentlakást nyújtó egyházi és nem állami fenntartású intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, a szociális hatóság intézkedik a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás visszatartása iránt. A visszatartás mértéke, ha a nem állami és egyházi fenntartó) c) fenntartásában lévő szociális szolgáltató vagy intézmény olyan szociális szolgáltatást nyújt, amely nincs jogerősen bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, az éves központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nyolc százaléka, (1) Az Szt. IV. Fejezet VII. Címének címsora helyébe a következő címsor lép: 4. VII. Cím Szolgáltatói nyilvántartás és a szolgáltatók, intézmények ellenőrzése (2) Az Szt. 92/K. (1) (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

3 3 (1) Szociális szolgáltatást a jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén bármely a 4. (1) bekezdés m) pontjában meghatározott állami fenntartó, egyházi fenntartó és nem állami fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szociális szolgáltató, intézmény (székhely, telephely) jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. (2) A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát, b) a fenntartó és a szociális szolgáltató, intézmény telefonszámát, telefaxszámát, elektronikus levélcímét, honlapjának címét, valamint kapcsolattartójának nevét, beosztását, telefonszámát és elektronikus levélcímét, c) a szociális szolgáltató, intézmény és az általa nyújtott szociális szolgáltatás kormányrendeletben meghatározott adatait. (3) A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat. (4) A szolgáltatói nyilvántartásból jogerősen törölt és a jogerősen módosított adatokat a szolgáltatói nyilvántartás történeti állományába kell helyezni. A történeti állományba helyezett, a) a (2) bekezdés b) pont szerinti adatokat a történeti állományba helyezést követő egy év elteltével, b) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat a szociális szolgáltatónak, intézménynek a szolgáltatói nyilvántartásból való törlését követő tíz év elteltével kell törölni. (3) Az Szt. 92/K. -a a következő (4a) (4c) bekezdéssel egészül ki: (4a) A szolgáltatói nyilvántartás adatai a Gyvt.-ben meghatározottak kivételével nyilvánosak, és a történeti állományba tartozó adatok kivételével a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján hozzáférhetők. (4b) Ha kormányrendelet kivételt nem tesz, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bármely bizonyítási eszköz felhasználható, de kormányrendelet előírhatja egyes bizonyítási eszközök kötelező alkalmazását. (4c) A működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, intézmény (székhely, telephely) működése megfelel-e a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak. Ha a szociális szolgáltató, intézmény (székhely, telephely) működése ennek nem felel meg, a működést engedélyező szerv a) a VIII. címben foglaltak szerint szociális igazgatási bírságot szabhat ki, b) kormányrendeletben foglaltak szerint a szolgáltatói nyilvántartás adatait módosíthatja, c) kormányrendeletben foglaltak szerint a szociális szolgáltatót, intézményt (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásból törölheti, és kötelezheti a fenntartót a szociális szolgáltatások nyújtásának megszüntetésére, illetve d) alkalmazhatja a kormányrendeletben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket. (4) Az Szt. 92/K. -a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki: (4d) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint a működést engedélyező szervnek benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést

4 4 engedélyező szerv a döntéseit és az eljárás megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. A fenntartó meghatalmazotti képviselőjének adott meghatalmazás nem csak elektronikus úton nyújtható be. 5. Az Szt (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa) f) a szolgáltatói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a szociális szolgáltatók és intézmények ágazati azonosítójára és annak használatára vonatkozó szabályokat, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások részletes szabályait, a szociális szolgáltatók és intézmények ellenőrzésének részletes szabályait, a jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, a bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, valamint a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv vagy szervek és a működést engedélyező szerv vagy szervek kijelölését, 6. Az Szt. VIII. Fejezete Az Európai Unió jogának való megfelelés alcímet megelőzően a következő 140/R. -sal egészül ki: 140/R. (1) A 92/K. -ban foglaltakon túl szociális szolgáltatást biztosíthat az a fenntartó is, amely szeptember 1-jét megelőzően kiadott, hatályos működési engedéllyel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális szolgáltatót, intézményt a működés jogszerűsége különösen a szociális szolgáltatások után igényelhető, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásokra és más állami támogatásra való jogosultság szempontjából a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés időpontjáig úgy kell tekinteni, mintha be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. (3) A szeptember 1-jén jogerősen le nem zárt, működési engedély kiadása iránti kérelmeket a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelemként kell elbírálni. (4) A szeptember 1-jén jogerősen le nem zárt, vagy azt követően, de a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést megelőzően indult, a működési engedély módosítása vagy visszavonása iránti vagy ellenőrzési eljárás során a szociális szolgáltatót, intézményt hivatalból be kell jegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba, és a működési engedély módosításának vagy visszavonásának szükségessége esetén a szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítása, illetve a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés iránt kell az eljárást lefolytatni. (5) A szeptember 1-jén működési engedéllyel rendelkező, a (4) bekezdésben nem említett szociális szolgáltatókat, intézményeket a működést engedélyező szerv június 30-áig hivatalból jegyzi be a szolgáltatói nyilvántartásba. 7. Az Szt. a) 57. (4) bekezdésében a működési engedély visszavonásától szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásból való törléstől szöveg,

5 5 b) 58/A. (2d) bekezdés a) és c) pontjában a működési engedély szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok szöveg, c) 58/A. (2e) bekezdés c) pontjában az érvényes működési engedélyben feltüntetett szövegrész helyébe az a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szöveg, a működési engedély szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok szöveg, d) 75. (3) bekezdés c) pontjában a működési engedéllyel rendelkező szolgáltatást nyújtó szövegrész helyébe a működési engedéllyel rendelkező vagy a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szöveg, e) 92/C. (6) bekezdésében a hatóság szövegrész helyébe a szerv szöveg, f) 92/K. (5) bekezdés a) és b) pontjában és második mondatában a működési engedélyben szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásban szöveg a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CIX. törvénnyel megállapított 92/K. (6) bekezdésében a működési engedélyben meghatározott szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szöveg, g) 92/K. (5) bekezdésének második mondatában a működési engedély szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok szöveg, h) 92/L. (1) bekezdés a) pontjában a működési engedély nélkül szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően szöveg, i) 92/L. (1) bekezdés c) pontjában a működési engedély módosítását vagy visszavonását szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy a szociális szolgáltatónak, intézménynek a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését szöveg, j) 127/A. (3) bekezdésében a korábbi fenntartó működési engedélyében szövegrész helyébe a korábbi fenntartónak a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adataiban szöveg, k) 132. (2a) bekezdésében a működési engedélyezési eljárásban szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban szöveg lép. 8. Hatályát veszti az Szt. a) 88/A. -a, b) az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi XXXIX. törvénnyel megállapított 92/K. (6) bekezdése, c) 132. (1) bekezdés o) pontja. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítása 9. (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 98. -a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: Szolgáltatói nyilvántartás és a szolgáltatók, intézmények, hálózatok ellenőrzése 98. (1) Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet a jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén bármely az 5. s) pontjában meghatározott állami fenntartó, egyházi fenntartó és nem állami fenntartó biztosíthat, ha a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató

6 6 tevékenységet nyújtó, általa fenntartott szolgáltató, intézmény, illetve hálózat (székhely, telephely) jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. Egyes gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységek nyújtását jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utalhatja. (2) A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát, b) a fenntartó és a szolgáltató, intézmény, hálózat telefonszámát, telefaxszámát, elektronikus levélcímét, honlapjának címét, valamint kapcsolattartójának nevét, beosztását, telefonszámát és elektronikus levélcímét, c) helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén a helyettes szülők, nevelőszülők nevét, az ellátás helyét, és az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát, és d) a szolgáltató, intézmény, illetve hálózat és az általa végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység kormányrendeletben meghatározott adatait. (3) A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat. (4) A szolgáltatói nyilvántartásból jogerősen törölt és a jogerősen módosított adatokat a szolgáltatói nyilvántartás történeti állományába kell helyezni. A történeti állományba helyezett, a) a (2) bekezdés b) pont szerinti adatokat a történeti állományba helyezést követő egy év elteltével, b) a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak a szolgáltatói nyilvántartásból való törlését követő tíz év elteltével kell törölni. (5) A szolgáltatói nyilvántartás adatai a (6) bekezdésben meghatározott adatok kivételével nyilvánosak, és a történeti állományba tartozó adatok kivételével a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján hozzáférhetők. (6) A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános a) helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén a helyettes szülők, nevelőszülők neve, az ellátás helye, az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek száma, valamint az egyes helyettes szülők, nevelőszülők által végzett szolgáltató tevékenységre vonatkozó egyéb adatok, b) a családok átmeneti otthonának és a gyermekek átmeneti otthonának címe, ha a fenntartó ezt kéri. (7) A szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait megismerheti, és a szolgáltatói nyilvántartásból nem nyilvános adatot igényelhet a fenntartón és a szolgáltatón, intézményen, hálózaton kívül a) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott eljárásának lefolytatása céljából, b) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátása céljából, c) a gyermekjogi képviselő jogszabályban meghatározott jogvédelmi feladatainak ellátása céljából, d) a szolgáltató, intézmény, hálózat szolgáltatói nyilvántartásba vétele vagy ellenőrzése során hatóságként, szakhatóságként, ellenőrző hatóságként vagy szakértőként eljáró szerv a jogszabályban meghatározott eljárásának lefolytatása céljából, e) az ellátásra köteles helyi önkormányzat és az állam fenntartói feladatait ellátó szerv ellátásszervezési feladataik ellátása céljából,

7 7 f) a kincstár és az állami támogatást folyósító vagy ellenőrző más szerv az állami támogatás megállapítása és ellenőrzése céljából, g) a minisztérium a gyermekvédelmi ágazati irányítási tevékenység ellátása céljából, h) a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és az igazságügyi szakértő bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából. (8) Ha kormányrendelet kivételt nem tesz, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bármely bizonyítási eszköz felhasználható, de kormányrendelet előírhatja egyes bizonyítási eszközök kötelező alkalmazását. (9) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások lefolytatására kijelölt hatóság (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) ellenőrzi, hogy a szolgáltató, intézmény, illetve hálózat (székhely, telephely) működése megfelel-e a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak. Ha a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) működése ennek nem felel meg, a működést engedélyező szerv a) a 100/A. -ban foglaltak szerint gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki, b) kormányrendeletben foglaltak szerint a szolgáltatói nyilvántartás adatait módosíthatja, c) kormányrendeletben foglaltak szerint a szolgáltatót, intézményt, hálózatot (székhelyet, telephelyet) a szolgáltatói nyilvántartásból törölheti, és kötelezheti a fenntartót a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység megszüntetésére, illetve d) alkalmazhatja a kormányrendeletben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket. (2) A Gyvt a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: (10) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint a működést engedélyező szervnek benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést engedélyező szerv a döntéseit és az eljárás megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. A fenntartó meghatalmazotti képviselőjének adott meghatalmazás nem csak elektronikus úton nyújtható be A Gyvt. a következő 135/B. -sal egészül ki: /B. (1) A működést engedélyező szerv a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások és a szolgáltatók, intézmények, hálózatok ellenőrzése érdekében a 98. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig kezelheti a) az ellátott gyermekre, fiatalra felnőttre vonatkozó, a szolgáltató, intézmény, hálózat, vagy a fenntartó által kezelt, a ban meghatározott adatokat, b) családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a személyazonosító adatait, a végzettségére, képzettségére vonatkozó adatait, a 11/A. (8) bekezdése szerinti kizáró okokra vonatkozó adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait, az egészségi állapotára vonatkozó adatait, valamint a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapotára vonatkozó adatokat, c) a helyettes szülő és a nevelőszülő személyazonosító adatait, a végzettségére, képzettségére vonatkozó adatait, a 11/A. (8) bekezdése szerinti kizáró okokra vonatkozó adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait, az egészségi állapotára vonatkozó adatait, az ellátási hellyel összefüggő adatait, valamint a helyettes szülővel, nevelőszülővel egy háztartásban élő személyek egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

8 8 d) a b) és c) pontban nem említett, a szolgáltatónál, intézménynél, hálózatnál kötelezően alkalmazandó személyeknek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyeknek a személyazonosító adatait, a végzettségére, képzettségére vonatkozó adatait, és a 11/A. (8) bekezdése szerinti kizáró okokra vonatkozó adatait. (2) Családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személy és helyettese, a helyettes szülő, a nevelőszülő, a kötelezően alkalmazandó más személy, és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személy azt a tényt, hogy nem állnak fenn vele szemben a 11/A. (8) bekezdése szerinti egyéb kizáró okok, a) a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárás során helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetén a működtető és a fenntartó felé, egyéb esetben a működést engedélyező szerv felé hatósági bizonyítvánnyal igazolja, b) adatmódosítás során nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás esetén, vagy ha a működést engedélyező szerv ezt kéri, a működést engedélyező szerv felé, helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetén a működtető és a fenntartó felé, egyéb esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója felé hatósági bizonyítvánnyal igazolja, c) ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során erre felhívja, a felhívás kézhezvételéttől számított húsz napon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja. 11. A Gyvt (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szolgáltató, intézmény vagy hálózat útján gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott nem állami fenntartó. 12. A Gyvt (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) i) a szolgáltatói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények és hálózatok ágazati azonosítójára és annak használatára vonatkozó szabályokat, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások részletes szabályait, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények és hálózatok ellenőrzésének részletes szabályait, a jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, a bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, valamint a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv vagy szervek és a működést engedélyező szerv vagy szervek kijelölését, 13. A Gyvt. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 161/T. -sal egészül ki: 161/T. (1) A 98. -ban foglaltakon túl gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytathat az a fenntartó is, amely szeptember 1-jét megelőzően kiadott, hatályos működési engedéllyel rendelkezik.

9 9 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatót, intézményt, hálózatot a működés jogszerűsége különösen a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység után igényelhető, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásokra és más állami támogatásra való jogosultság szempontjából a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés időpontjáig úgy kell tekinteni, mintha be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. (3) A szeptember 1-jén jogerősen le nem zárt, működési engedély kiadása iránti kérelmeket a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelemként kell elbírálni. (4) A szeptember 1-jén jogerősen le nem zárt, vagy azt követően, de a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést megelőzően indult, működési engedély módosítása vagy visszavonása iránti vagy ellenőrzési eljárás során a szolgáltatót, intézményt, hálózatot hivatalból be kell jegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba, és a működési engedély módosításának vagy visszavonásának szükségessége esetén a szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítása, illetve a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés iránt kell az eljárást lefolytatni. (5) A szeptember 1-jén működési engedéllyel rendelkező, a (4) bekezdésben nem említett szolgáltatókat, intézményeket, hálózatokat a működést engedélyező szerv június 30-áig hivatalból jegyzi be a szolgáltatói nyilvántartásba. 14. A Gyvt. a) 43. (11) bekezdésében a családi napközi működési engedélyében meghatározott szövegrész helyébe a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok 98. szerinti hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) jogerősen bejegyzett szöveg, a működési engedélyben meghatározott szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szöveg, b) 43/A. (7) bekezdésében a családi gyermekfelügyelet működési engedélyében meghatározott szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szöveg, a működési engedélyben szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szöveg, c) 69/C. (2) (5) bekezdésében, 135/A. (2) és (4) bekezdésében, 162. (1) bekezdés j) pontjában a működést szövegrész helyébe a szolgáltatást szöveg, d) 100. (5) bekezdésében a működési engedélyben meghatározott szövegrészek helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szöveg, e) 100/A. (1) bekezdés c) pontjában a működési engedély módosítását, ismételt kiadását szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését szöveg, a nem teljesíti szövegrész helyébe a ha jogszabály kivételt nem tesz nem teljesíti szöveg, f) 100/A. (1) bekezdés e) pontjában a működésiengedély-köteles gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet működési engedély nélkül szövegrész helyébe szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéshez kötött gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően szöveg, g) 135/A. (3) bekezdésében a működést szövegrészek helyébe a szolgáltatást szöveg, h) 139. (7) bekezdésében a működési engedélyezésre szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásra szöveg, i) 145. (2b) bekezdés a) és b) pontjában a működési engedély szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok szöveg,

10 10 j) 145. (2c) bekezdés c) pontjában az érvényes működési engedélyben feltüntetett szövegrész helyébe az a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szöveg, a működési engedély szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok szöveg, k) 145/A. (3) bekezdésében a korábbi fenntartó működési engedélyében szövegrész helyébe a korábbi fenntartónak a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adataiban szöveg, l) 162. (4) bekezdésében a működési engedélyezési eljárásban szövegrész helyébe a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban szöveg lép. 15. Hatályát veszti a Gyvt. a) 5. g) pontjában a működési engedéllyel szövegrész, b) 5. s) pontjában a, működési engedély alapján szövegrész, c) 5. u) pontjában az, és tevékenysége működési engedélyköteles szövegrész, d) 100. (1) (4) bekezdése, e) 100/A. (1) bekezdésében a vagy a gyámhatóság szöveg, f) 100/B. -a, g) 127. (4) bekezdésében a működésének engedélyezésével és szövegrész, h) 140. (3) bekezdése az az általa engedélyezett gyermekvédelmi szolgáltatásokról és szövegrész, i) 162. (1) bekezdés l) és p) pontja. 3. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosítása 16. ki: Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 33. (2) bekezdése a következő 42. ponttal egészül (Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:) 42. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartására vonatkozó hatósági eljárások. 4. Záró rendelkezések 17. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel december 1-jén lép hatályba. (2) A 4. (4) bekezdése és a 9. (2) bekezdése július 1-jén lép hatályba.

11 11 A Kormány /2013. ( ) Korm. r e n d e l e t e a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés f), n) és s) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés i) és u) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 174/A. (1) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 51. tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 52. tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés i) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 53. tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés j) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 54. tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 55. tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés p) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Értelmező rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában a) adatmódosítás: az engedélyesnek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) bejegyzett adatainak módosítása, ideértve a bejegyzett engedélyes egyes új adatainak a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését és a bejegyzett engedélyes egyes adatainak a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését is; b) befogadás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 58/A. (2) és (2a) bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 145. (2) bekezdése szerinti, a

12 12 szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti szolgáltató tevékenység területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás; c) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), valamint a helyi önkormányzat, illetve azok társulása az általa fenntartott engedélyes által nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amelyet az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja az Szt., illetve a Gyvt. alapján biztosítani köteles; d) ellátási terület: az a terület, ahonnan az engedélyes ellátottakat fogad; e) ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség: a szolgáltató székhelyétől és telephelyétől különböző címen található, a szolgáltató használatában álló, szociális alapszolgáltatáshoz ide nem értve a nappali ellátást, gyermekjóléti szolgáltatáshoz vagy területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz használt, telephelynek nem minősülő helyiség; f) engedélyes: telephellyel nem rendelkező szolgáltató esetén a szolgáltató székhelye, telephellyel rendelkező szolgáltató esetén a szolgáltató minden egyes telephelye és ha a székhelyet szolgáltatás nyújtására is használják a szolgáltató székhelye; g) időszakos férőhelybővítés: a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a téli időszakra vagy annak egy részére, illetve több év téli időszakára vagy azok egy részére új telephely bejegyzésével vagy adatmódosítással ga) az éjjeli menedékhely vagy a hajléktalan személyek átmeneti szállása számára bejegyzett férőhely, gb) a nappali melegedő számára bejegyzett éjjeli menedékhely férőhely; h) külső férőhely: rehabilitációs szociális intézményi ellátás és utógondozói ellátás esetén az ellátott részére az utógondozói ellátás ideje alatt a szolgáltató által, de a szolgáltató épületén kívül biztosított lakhatási forma; i) szolgáltatás: az Szt. szerinti szociális szolgáltatás, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység; j) szolgáltató: az Szt. szerinti szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, szociális intézmény, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató, intézmény, hálózat; k) szolgáltató székhelye: a szolgáltató központi ügyintézésének helye, függetlenül attól, hogy használják-e szolgáltatás nyújtására; l) telephely: az a szolgáltató székhelyétől és többi telephelyétől különböző, a szolgáltató használatában álló la) hely, ahol a szolgáltató nappali szociális ellátást, bentlakásos szociális intézményi ellátást, bölcsődei ellátást, hetes bölcsődei ellátást, családi napközi ellátást vagy alternatív napközbeni ellátást nyújt, illetve gyermekek átmeneti otthonát, családok átmeneti otthonát, gyermekotthont vagy utógondozó otthont működtet, kivéve a külső férőhelyeket, a támogatott lakhatást biztosító ingatlant és a félutas házat, lb) szociális alapszolgáltatáshoz ide nem értve a nappali szociális ellátást, gyermekjóléti szolgáltatáshoz vagy területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz használt, az ellátottak számára nyitva álló helyiség vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén szakmai központ, amelynek telephelyként történő bejegyzését a fenntartó kéri; m) téli időszak: a november 1-je és április 30-a közötti időszak.

13 13 II. Fejezet Eljáró hatóságok 1. A szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv 2. A Kormány a szolgáltatói nyilvántartást vezető szervnek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki. jelöli ki. 2. Működést engedélyező szervek (1) A Kormány az Szt. és a Gyvt. alkalmazása során működést engedélyező szervnek a) a szociális és gyámhivatalt, valamint b) a Hivatalt 3. (2) A Kormány szociális hatóságnak a) az Szt. 90/A. -ának alkalmazása során a helyi önkormányzat, a társulás, illetve a Főigazgatóság fenntartói feladatokat ellátó megyei, fővárosi kirendeltségének (a továbbiakban: megyei kirendeltség) székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti intézmény esetén a Fővárosi Szociális és Gyámhivatalt, b) az Szt. 92/C. (5) bekezdésének alkalmazása során az ellenőrzésre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel a szociális és gyámhivatalt, valamint a Hivatalt jelöli ki. (3) A Kormány a szolgáltatások esetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az ellenőrzésre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel a működést engedélyező szerveket jelöli ki. 4. (1) Az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban a (2) (5) bekezdésben és a 15. alcímben meghatározott kivételekkel az engedélyes címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el első fokon. (2) Egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású, egy megyére vagy a fővárosra megkötött ellátási szerződés alapján működtetett nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén az ellátási szerződéssel érintett megye, illetve a főváros szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el első fokon az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban. (3) A Főigazgatóság által fenntartott Pest megyei nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás és területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén a Pest megyei szociális és gyámhivatal jár el első fokon az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban.

14 14 (4) Fenntartóváltozás során abban az esetben, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és az engedélyest az egyéni cég veszi át (a továbbiakban együtt: általános jogutódlással történő fenntartóváltozás), valamint a fenntartó adatainak megváltozása esetén a fenntartó bármely engedélyesének címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal valamennyi engedélyes ügyében eljár első fokon. (5) A szolgáltató nevének, adószámának vagy székhelyének módosítása során a szolgáltató székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal, ha pedig a szolgáltató székhelyét szolgáltatás nyújtására nem használják, a szolgáltató bármely telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal a szolgáltató valamennyi telephelye ügyében eljár első fokon. (6) A szociális és gyámhivatal étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, utcai szociális munka és gyermekjóléti szolgáltatás esetén annak teljes ellátási területén végezhet eljárási cselekményt. 5. (1) A szociális és gyámhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Hivatal. (2) A Hivatal legalább négyévenként ellenőrzi a szociális és gyámhivatalok e rendelet szerinti hatósági tevékenységének jogszerűségét, és ennek eredményéről értesíti a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium). III. Fejezet A szolgáltatói nyilvántartás 3. A szolgáltatói nyilvántartás tartalma 6. (1) A szolgáltatói nyilvántartás engedélyesenként tartalmazza az Szt.-ben, a Gyvt.-ben és az 1. mellékletben meghatározott adatokat. (2) Az azonos fenntartóhoz és az azonos szolgáltatóhoz tartozó engedélyeseket a szolgáltatói nyilvántartás összekapcsoltan tartja nyilván. (3) A szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítását a rendszer naplózza. 4. Ágazati azonosító 7. (1) Az ágazati azonosító az engedélyes azonosító jele. (2) Az ágazati azonosítót engedélyesenként kell kiadni. Szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatást egyaránt nyújtó engedélyesnek egy ágazati azonosítót kell kiadni.

15 15 (3) Az ágazati azonosítót az engedélyes bejegyzése során a Hivatal a 2. melléklet szerint képzi és adja ki az elektronikus úton benyújtott kérelemnek a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében történő beérkezését, illetve a nem elektronikus úton benyújtott kérelem adatainak a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében történő rögzítését követő öt napon belül. (4) Ha a szolgáltató székhelyét nem használják szolgáltatás nyújtására, önálló ágazati azonosítót kell kiadni a szolgáltató székhelye részére a telephely, több telephely esetén az elsőként bejegyzett telephely bejegyzése során. (5) Adatmódosítás esetén új ágazati azonosító nem adható ki és az ágazati azonosító nem módosítható, ideértve a fenntartóváltozást, további szolgáltatás bejegyzését, az engedélyes elköltöztetését, valamint a telephely önálló szolgáltatóvá szervezését, illetve önálló szolgáltató telephellyé szervezését. A szolgáltatói nyilvántartásból törölt engedélyes ágazati azonosítója másik engedélyesnek nem adható ki. (6) Az ágazati azonosítót az e rendelet szerinti eljárásokban, továbbá a szociális foglalkoztatási engedélyezéssel, valamint a szolgáltatások után járó és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással (a továbbiakban: költségvetési támogatás) kapcsolatos hatósági ügyekben a kérelmen, más beadványokon és a hatósági döntésben, a működést engedélyező szervnek, illetve a szociális foglalkoztatást engedélyező szervnek tett bejelentésben, továbbá a jogszabályon alapuló adatszolgáltatáson fel kell tüntetni. A telephely ágazati azonosítóját megelőzően a székhely ágazati azonosítóját is fel kell tüntetni. 5. A bejegyzés időbeli hatálya 8. (1) Az engedélyes ha a működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg a bejegyzés jogerőre emelkedésének időpontjától kezdődően működtethető. (2) Adatmódosítás esetén az engedélyes ha a működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg az adatmódosítás végrehajthatóvá válásának időpontjától kezdődően működtethető az adatmódosításnak megfelelően. A működést engedélyező szerv a 30. (1) bekezdése szerinti adatokat a módosítási ok bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal módosítja. (3) Ha a fenntartó kizárólag a befogadás kérdésében fellebbez, kérelmére az engedélyes bejegyzése, illetve az adatmódosítás az egyéb adatok tekintetében jogerőre emelkedik. 9. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szolgáltatást határozatlan időre kell bejegyezni. 10. (1) Ha a nappali szociális ellátás, a bentlakásos szociális intézményi ellátás, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon vagy az utógondozó otthon elhelyezésére szolgáló ingatlan, illetve a támogatott lakhatás lakhatási szolgáltatását (a továbbiakban: lakhatási szolgáltatás) biztosító ingatlan használatának joga határozott időre szól, vagy ha a bejegyzés feltétele ellátási szerződés fennállása, és az ellátási szerződést határozott időre kötötték, a működést engedélyező szerv támogatott lakhatás esetén a lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlant, egyéb esetben a

16 16 szolgáltatást arra az időszakra jegyzi be, ameddig az ingatlan az engedélyes használatában van, illetve ameddig az ellátási szerződés hatályban van (a továbbiakban együtt: határozott idejű bejegyzés). (2) A határozott idejű bejegyzés hatálya meghosszabbítható vagy határozatlan idejűre módosítható, ha az (1) bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az ellátási szerződés időbeli hatálya meghosszabbodik, illetve határozatlan idejűre módosul. 11. (1) Jogszabály a feltételek megjelölésével elrendelheti vagy lehetővé teheti, hogy a működést engedélyező szerv az engedélyest vagy valamely adatát ideiglenes hatállyal jegyezze be, vagy a bejegyzést ideiglenes hatályúra módosítsa, ha az engedélyes nem felel meg a jogszabályban előírt valamennyi feltételnek. (2) Az ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes hatállyal bejegyzett szolgáltatás és az engedélyes egyéb adatai az időbeli hatály megváltoztatása nélkül módosíthatók, feltéve, hogy az ellátás színvonala nem romlik. (3) Ha a fenntartó azelőtt igazolja, hogy a szolgáltatás, illetve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az ideiglenes hatályú bejegyzés hatályát veszítené, a bejegyzést határozatlan idejűre vagy a 10. szerinti esetben határozott idejűre kell módosítani. 12. (1) Ha a 10. és 11. alapján a szolgáltatás, illetve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan több különböző hatállyal is bejegyezhető, a szolgáltatást, illetve ingatlant a legrövidebb hatállyal kell bejegyezni. A fennmaradt időre ha a feltételei egyébként fennállnak az ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya is meghosszabbítható. (2) Ha a fenntartó azelőtt kérelmezi a határozott idejű bejegyzés vagy az ideiglenes hatályú bejegyzés hatályának módosítását, mielőtt az hatályát veszítené, a kérelem elbírálásáig a bejegyzés hatálya meghosszabbodik. A határozott idejű bejegyzés és az ideiglenes hatályú bejegyzés hatályának meghosszabbítása során az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. 13. Időszakos férőhelybővítés esetén meg kell határozni azt az egy vagy több év téli időszakánál nem hosszabb időszakot, amelyre az időszakos férőhelybővítést bejegyezték. 6. Adatszolgáltatás a szolgáltatói nyilvántartásból 14. (1) A szolgáltatói nyilvántartáshoz történt hozzáférést a rendszer naplózza, kivéve, ha az adatokat a Hivatal honlapján bárki számára hozzáférhető internetes felületen keresztül érik el. (2) A működést engedélyező szerv megkeresésre tájékoztatást ad az engedélyes nyilvános adatairól és arról, hogy az engedélyes működése az ellenőrzés során tett megállapítások alapján megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.

17 17 (3) A működést engedélyező szerv a fenntartó kérelmére az engedélyesnek a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő adatairól hatósági bizonyítványt állít ki. (4) A Hivatal a szolgáltatói nyilvántartás nyilvános adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak. 7. Tanúsítvány 15. (1) Az első fokú működést engedélyező szerv az engedélyes bejegyzésének jogerőre emelkedését követő öt napon belül a szükséges számú példányban, hivatalból tanúsítvány elnevezéssel hatósági bizonyítványt állít ki a fenntartó részére. (2) A tanúsítvány a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. (3) A tanúsítványt az engedélyes címén és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeiben jól látható módon ki kell függeszteni. (4) A tanúsítványban foglalt adatokat érintő adatmódosítás és az engedélyes törlése esetén az első fokú működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és adatmódosítás esetén új tanúsítványt állít ki. IV. Fejezet A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások és a fenntartó bejelentési kötelezettsége 8. Közös szabályok 16. (1) A fenntartó az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelmet a miniszter által e célra rendszeresített, és a Hivatal, valamint a működést engedélyező szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. (2) Az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlap és elektronikus űrlap kötelező adattartalmát a 4. melléklet határozza meg. (3) A működést engedélyező szerv az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti, nem elektronikus úton benyújtott kérelem adatait a beérkezést követő öt napon belül rögzíti a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében. 17. (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti eljárásokban, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítése során a fenntartó meghatalmazásával a szolgáltatások igénybe vevőinek az Szt. 20/C. -ában, illetve a Gyvt (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerbe történő adatszolgáltatásra kijelölt e-képviselő is eljárhat. (2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a fenntartó, illetve az (1) bekezdés szerinti esetben az e- képviselő a kérelem és más beadványok adatainak rögzítésére a szolgáltatói nyilvántartás informatikai

18 18 rendszerében az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: adatrögzítő munkatárs). A kijelöléshez meg kell adni az adatrögzítő munkatárs ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait, és meg kell jelölni azokat az engedélyeseket, amelyek tekintetében az adatrögzítő munkatárs adatrögzítésre jogosult. Az adatrögzítő munkatárs a kérelem és más beadvány benyújtására nem jogosult. (3) Ha a működést engedélyező szerv a fenntartónak elektronikus úton küld iratot, erről elektronikus levélben értesíti a fenntartó kapcsolattartóját is. 18. (1) Az engedélyes bejegyzéséről, az adatmódosításról és az engedélyes törléséről a működést engedélyező szerv alakszerű határozatot hoz a fenntartó és az engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapja címének, valamint a kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzése, módosítása és törlése kivételével. (2) A működést engedélyező szerv az engedélyes bejegyzéséről, az adatmódosításról és az engedélyes törléséről a határozat meghozatalától, illetve a 42. (2) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított nyolc napon belül elektronikus levélben értesíti a) az illetékes ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőt, b) a Főigazgatóságot, az általa fenntartott engedélyes kivételével, c) az engedélyes címe szerint illetékes települési jegyzőt a Gyvt. 98. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével, d) a Magyar Államkincstárnak a költségvetési támogatás ügyében illetékes területi szervét (a továbbiakban: igazgatóság), a Főigazgatóság által fenntartott engedélyes kivételével. (3) A (2) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a) a fenntartó nevét és székhelyét, b) az engedélyes nevét, címét és ágazati azonosítóját, c) a szolgáltató nevét, székhelyét és a székhely ágazati azonosítóját, ha az engedélyes telephely, d) a bejegyzett szolgáltatások felsorolását, e) adatmódosítás esetén az adatmódosítás lényegét. 9. Az engedélyes bejegyzése 19. (1) A fenntartó az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a kérelemhez az 5. melléklet szerinti iratokat csatolja, illetve mutatja be a működést engedélyező szervnek. (2) A fenntartó az 5. melléklet szerinti iratokat a szabályozott elektronikus ügyintézés hiteles elektronikus dokumentum szabályai szerint is csatolhatja. (3) Ha a fenntartó az 5. mellékletben meghatározott iratok közül a) nem csatolta az adószámát igazoló közokirat másolatát, az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi, b) nem csatolta a szolgáltató alapító okiratának vagy a törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló határozat és annak mellékletének másolatát, azokat a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be,

19 19 c) nem csatolta a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított hatósági bizonyítványt, a működést engedélyező szerv az egyházak nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a bevett egyház, belső egyházi jogi személy adatait, d) nem csatolta a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett hatályos adatokról kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a nem állami fenntartó adatait, e) nem csatolta annak egy hónapnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül, a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi fenntartó, illetve a nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban, f) nem csatolta, illetve mutatta be az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában feltüntetett adatait igazoló, az 5. melléklet pontja szerinti iratot, vagy az nem tartalmazza az egyéni vállalkozó fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi, g) nem csatolta a tulajdoni lap másolatát, az engedélyes címe szerinti ingatlan, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség elhelyezésére szolgáló ingatlan, a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan, a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan és helyettes szülői, nevelőszülői ellátás esetén az ellátás helye szerinti ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be, h) nem csatolta az előzetes szakhatósági hozzájárulást, vagy nem igazolta, hogy az előzetes szakhatósági hozzájárulásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a működést engedélyező szerv megkeresi a szakhatóságokat, hogy adjanak ki szakhatósági állásfoglalást, i) nem mutatta be a gépkocsivezető járművezetői engedélyét, a szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vezetéséhez szükséges járművezetői engedély meglétét a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi, j) nem mutatta be a forgalmi engedélyt, a bejegyzés iránti kérelemben a gépjárművel kapcsolatban feltüntetett adatokat a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi, k) nem csatolta a használatbavételi engedélyt, illetve a fennmaradási engedélyt, megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot. (4) Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég, a működést engedélyező szerv a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be. 20. (1) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban étkeztetés esetén az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal az engedélyes címe szerint illetékes járási hivatalának járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát (a továbbiakban: járási élelmiszer-ellenőrző hivatal), másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság) szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban családi napközi esetén, ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés jogszabályi előírásainak teljesülése kérdésében első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal az engedélyes címe szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet), másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei

20 20 népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a (2) bekezdésben nem említett családi napközi és alternatív napközbeni ellátás esetén a) az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki, b) az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki, c) az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítése szakkérdésében első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban támogatott lakhatás esetén a) az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes járási élelmiszer-ellenőrző hivatalt, másodfokú eljárásban a megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki olyan ingatlan esetén, amelyben a meleg étkeztetést az engedélyes maga biztosítja, b) az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, a másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga biztosítja, c) az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga biztosítja, d) az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítése szakkérdésében első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga biztosítja. (5) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén a) az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes járási élelmiszer-ellenőrző hivatalt, másodfokú eljárásban a megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki, kivéve