A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok, védő, óvó előírások (III. 8.) Kormányrendelet alapján...

Átírás

1 Tartalomjegyzék A házirend célja és feladata... 3 A házirend hatálya... 3 A tanulók jogai... 3 A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések... 5 Az osztályozó vizsgák követelményei évfolyamonként, tantárgyanként, a tanulmányok alatti vizsgák szervezése -1.sz. melléklet szerint A tanulók kötelességei... 7 Az iskola működési rendje A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok, védő, óvó előírások A tanulók közösségei A tanulók és szülők tájékoztatása A tanulók mulasztásának igazolása A tanórán kívüli foglalkozás A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre a 229/2012. (VIII.28.) és a 73/2013. (III. 8.) Kormányrendelet alapján Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások Az iskolai tankönyvtámogatás megállapításának és elosztásának elvei...21 A tanulók jutalmazása...21 Tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Védelmi szabályok A házirend hatálya a felnőttoktatásban A házirend nyilvánossága A házirend elfogadásának és módosításának szabályai Záró rendelkezések

2 1. számú melléklet: Az osztályozó vizsgák követelményei évfolyamonként, tantárgyanként, a tanulmányok alatti vizsgák szervezése 2. számú melléklet: Az iskolai tankönyvtámogatás megállapításának és elosztásának elvei A házirend célja és feladata 1. A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A tanulói jogviszonyon alapuló jogait a tanuló a beíratás napjától gyakorolhatja. 3. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján az első tanév megkezdésétől. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon igénybe vegye az iskola létesítményeit, taneszközeit, és a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, specializáció, sportkör, könyvtár, gépterem, nyelvi labor, tanulószoba, kedvezményes étkezés, büfé stb.), válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, tanulószobai ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön 7-10.évfolyamig tiszta és egészséges körülmények között végezze feladatait 3

3 személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, A kérdésfeltevés lehetőségei: osztályfőnöki óra, diákönkormányzati ülés, igazgatói, szaktanári fogadóóra, diákközgyűlés. érdemjegyeiről, a tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, a nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, részt vegyen tanulmányi versenyeken egy diák csak napi 2 "nagydolgozatot", témazárót írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, dolgozata eredményéről legfeljebb 20 munkanapon belül értesüljön választó és választható legyen a diákképviseletbe, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását, és ezek munkájában részt vegyen kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus, az iskolaorvos és az ifjúságvédelmi felelős, illetve az iskolavezetés segítségét 4

4 családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny) kérheti átvételét más iskolába A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat, tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. az iskolánkba jelentkező azonos teljesítményt elérő tanulók közül a felvételi rangsor öszszeállításánál előnyt élvez a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló elsősorban, majd az a diák, akinek a lakóhelye Pakson van, ill. a városi egyesületek élsportolója, vagy akinek ezt a jogszabályban rögzített esetekben különleges helyzete indokolttá teszi. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések Minden tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson, hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 1. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Minden tanuló alanyi joga, hogy részt vegyen a diákkör munkájában. Diákkör a tanulók kezdeményezésére alakítható, amennyiben a fenntartó által finanszírozott órakeret ezt lehetővé teszi. Működési feltételeit és szaktanári vezetését az iskola biztosítja. A diákkör képviselője a diákönkormányzat ülésein tanácskozási joggal vesz részt. 2. A tanulók, tanulóközösségek diákönkormányzatot működtethetnek. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, melyen a tantestület segíti a lebonyolítást, és ellátja a felügyeletet. e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint 5

5 f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. (4) bekezdésben meghatározottakon túl a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Az iskola vezetősége a kisebb tanulócsoportokat érintő kérdésekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Az iskolavezetés a diákönkormányzat véleményét minden esetben kikéri, mielőtt a tanulók nagyobb körét / évfolyam szintű létszámot / érintő döntést hoz. Képviselőit, diákpolgármesterét, vezetőségét az iskola összes tanulója szabadon és titkos szavazással évente választja. 3. A tanulók joga, hogy az ifjúságvédelmi felelőst fogadóóráján felkeressék, segítségét, tanácsát kérjék. 4. Az iskola létesítményeit, eszközeit, szolgáltatásait az órarendnek és a nyitva tartásnak megfelelő időben és felügyelet mellett a diákok igénybe vehetik. 5. A tanulók a évfolyamon specializációs tantárgyakat választhatnak. 6

6 Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, és tájékoztat a felkészítés szintjéről. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését, amelyet a tanuló és a szülő egyaránt aláír. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását adott tanév szeptember 5-ig, de a 12. évfolyamon történő módosítás esetén különbözeti vizsgát kell tennie a 11. évfolyam anyagából. 6. Az intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben. A rajzokat és képzőművészeti munkákat értékelés és a jogszabályban meghatározott őrzési idő elteltével a tanuló kérésére az intézmény visszaadja alkotójának. Egyedi esetekben a díjazásról a tanuló (törvényes képviselője) és az iskola írásbeli megállapodást köt. A tanulók kötelességei Magyarországon - az Nkt-ban meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart azokra vonatkozóan, akik a 2011/2012-es tanévben a 8. évfolyamot fejezték be (a kivételek részletes szabályait a Knt. tartalmazza). A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Minden tanulónak kötelessége, hogy betartsa az iskola házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit a tanórán, szünetekben és az iskola valamennyi rendezvényén. Minden tanulónak kötelessége, hogy rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. Kötelessége, hogy felkészülten, a megfelelő felszereléssel, aktívan részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon. 7

7 A tanulóknak kötelessége, hogy a tanítási órákon pontosan jelenjenek meg. A hetesek feladatai: (munkájukat osztályonként, illetve csoportonként névsor szerint haladva, egy héten keresztül végzik) A tanterembe érkezéskor ellenőrzik a terem állapotát, gondoskodnak a tábla tisztaságáról, krétáról és a szellőztetésről. Ha a becsengetés után 5 perc elteltével a szaktanár nem érkezett meg, ezt az igazgatóhelyettesnek vagy a titkárságon bejelentik. Az óra elején jelentést tesznek az órát tartó tanárnak a létszámról és a hiányzókról. Ha a használatra kijelölt tanterem berendezési tárgyaiban rongálást észlelnek, jelentik a titkárságon (vagy az igazgatóhelyettesi irodában) Az utolsó óra után a takarítás megkönnyítése érdekében a tanulók a szemetet kiszedik a padból, és felteszik a széket. A tantermeket kicsengetés után tisztán hagyják el. A termek és folyosók tisztaságáért, rendjéért, a berendezések, taneszközök állagának megőrzéséért az adott helyen tartózkodó tanuló anyagilag is felelős. Az okozott kárt meg kell téríteni / a törvény előírásai szerint /. A tanulók a tanítási szünetek, ill. nagy iskolai rendezvények előtt kijelölt időpontokban osztályfőnöki/szaktanári irányítással közreműködnek környezetüknek és az általuk használt eszközöknek a rendben tartásában. Közreműködnek továbbá a tanítási órák és iskolai rendezvények előkészítésében, lezárásában. A könyvtárban, a tornateremben, a konditeremben, az ebédlőben és a különböző szaktantermekben az ott érvényes rend, előírás betartása a kötelező. A diákigazolvány és az ellenőrző könyv a diák fontos dokumentuma, mindkettőt mindennap magával kell hoznia. A gimnáziumba érkezésekor vagy távozásakor a portaszolgálat kérésére a diákigazolványt fel kell mutatnia. A szülő kérésére az ellenőrző könyvbe a kapott osztályzatokat a diák köteles bejegyezni, s szüleivel aláíratni. Kötelessége diákjainknak saját és társaik testi épségének, egészségének óvása, kötelessége, hogy a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. Tilos a dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztása, intézménybe való behozatala, árusítása. Tilos az elfogyasztott élelmiszerek héjának, ill. csomagoló anyagának eldobálása. Az iskolában ápolt, kulturált külsővel, alkalomhoz illő és az időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. Ékszereket a jó ízlés határain belül viselhetnek, hajuk, körmük és sminkjük legyen rendezett, ápolt, korukhoz illő és visszafogott, valamint ne akadályozza a tanórai munkát. Feltűnő helyen lévő tetoválásokat ruházattal takarják. Arcdíszítésre a piercing nem megengedett, a balesetveszélyes műköröm is tilos. Tartózkodjanak a szexuálisan megítélhető megnyilvánulásoktól az iskolában /pl.: csókolózás, ölelkezés stb./ Tilos az iskolában mindenfajta szerencsejáték űzése. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. 8

8 Kötelessége tanárai, az iskola felnőtt dolgozói, tanulótársai emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, nem veszélyeztetheti saját és társai, ill. az iskola alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. (pl.: tanórák rendjének zavarása, viselkedés iskolai programokon, könyvtárban, tanulószobán) Szórakoztató elektronikai eszközöket az iskolába behozni tilos (pl.mp3) Az iskolába hozott mobiltelefonok, modern technikai eszközök és egyéb műszaki cikkek (pendrive, CD, DVD, számológép, stb.) esetében az iskola csak a megőrzésre leadott eszközökért vállal felelősséget. Óra alatt a mobiltelefonoknak kikapcsolt állapotban kell lenniük a táskában. Ha mégis megzavarja használatukkal a diák a tanóra rendjét, az eszközt köteles felszólításra átadni a pedagógusnak, aki leadja megőrzésre a tikárságra. Első alkalommal a mobiltelefont vagy az engedély nélkül az iskolába hozott tárgyat a tanuló a tanítási nap végén visszakapja az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől, a további esetekben azonban már csak a szülő veheti át munkanapokon 7 30 és 17 óra között az iskolában az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől (erről a szülőt írásban tájékoztatjuk, az iskolatitkár nyilvántartást vezet erről). A mobiltelefon használatának szabályait és a szórakoztató technikai eszközökre vonatkozó szabályozást amennyiben 2. alkalommal szegi meg a diák, osztályfőnöki intőt kap. x értelmezése osztályfőnöki órákon Indokolt esetben alkalomszerűen technikai eszköz (pl. hangszer) behozatalának engedélyezését az iskolában az igazgatótól, az igazgatóhelyettestől és a szaktanártól szóban kérheti a tanuló. A tanulók az iskolába motorkerékpárral és személygépkocsival csak bejelentési kötelezettség mellett saját felelősségükre járhatnak. Az írásbeli bejelentést az iskola igazgatójának be kell mutatni (az osztályfőnökök gyűjtik össze folyamatosan). Kötelessége a különböző kedvezmények (pl.: étkezés, tankönyvtámogatás) igénybevételére jogosító igazolások jogszabályban előírt határidőre történő benyújtása. A tanuló anyagilag felelős az iskolai könyvtári könyvek visszaszolgáltatásáért és állapotának megőrzéséért. a házi feladat elkészítése minden tanulónak kötelező. A pedagógusok nem minden esetben ellenőrzik valamennyi diák házi feladatát. Azonban, ha az ellenőrzéskor kiderül, hogy a diák házi feladata hiányzik, ezt a tényt a pedagógus az általa kialakított jelrendszerrel rögzíti (pl. mínusz). Az adott tantárgyra és csoportra vonatkozó (óraszámtól is függő), a diákokkal egyeztetett számú hiányzó házi feladat (2-5) esetén a tanuló elégtelen osztályzatot kap. A diákok kötelesek a szaktanárok által kijelölt felszerelésüket magukkal hozni az iskolába. Ha a felszerelés hiánya miatt egy tanuló tanórai feladatát nem tudja elvégezni, ezt a tényt a pedagógus az általa kialakított jelrendszerrel rögzíti (pl. mínusz). Az adott tantárgyra és csoportra vonatkozó (óraszámtól is függő), a diákokkal egyeztetett számú hiányzó házi feladat (2-5) esetén a tanuló elégtelen osztályzatot kap. A szabályozást a pedagógusok tanmeneteikben rögzítik. Tantárgyi jellegéből fakadóan testnevelés esetén, ha a tanuló nem hozza el felszerelését, de így is vállalja az órai feladatok elvégzését, nem részesül büntető intézkedésben, ha ezt nem teszi meg, a második alkalommal órai munkára elégtelent kap. 9

9 Aki nem jelzi a házi feladat hiányát és a pedagógus ellenőrzi a megoldást, akkor elégtelen osztályzatot kap már az első alkalommal. Az iskola működési rendje 1. Az iskola jelenleg érvényes csengetési rendje: Figyelmeztető csengetés: 7 óra 40 perc 1. óra óra óra óra óra óra óra A diákok a tanítási idő alatti szünetekben nem hagyhatják el az iskola területét. Tanítási idő alatt az iskolát elhagyni csak tanári / osztályfőnöki / kilépési engedéllyel lehet. A tanulók lyukasóra és ebédszünet esetén csak szülői kérelemre hagyhatják el az iskolát. 3. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, lehetőleg 7 30 órától 9 35 óráig és től ig. 4. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 5. A tankönyvrendelés a januárban kiadott osztályonkénti tankönyvlista alapján történik. A tanulók egyéni megrendelőlapon jelzik tankönyv igényüket, melyet a szülő is aláír. A megrendelések leadása a tanév rendjében megadott határidőig történik. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok, védő, óvó előírások 1. Az általános egészségvédelmi, baleset-megelőzési és tűzvédelmi szabályokról minden tanév első hetében oktatásban részesülnek a tanulók. Az oktatást az osztályfőnök, ill. szaktanárok végzik osztályfőnöki, testnevelés-, fizika-, kémia-, informatikaórán. Dokumentálására a naplóban kerül sor. 2. Az iskola valamennyi balesetveszélyes helyiségében mentődobozt kell elhelyezni (kémiabiológia, fizika szertárak, tornaterem, titkárság). 3. Tanulókísérleti foglalkozások csak szaktanár vezetésével tarthatók. 4. Tornaeszközök (korlát, mászórúd, ugrózsámoly, stb.) csak testnevelő tanár irányításával használhatók. 5. Pedagógus felügyelete mellett használhatók a számítógéptermek. 10

10 6. Iskolai szervezésben történő közös munkavégzés (pl. közszolgálati munka) előtt az érintett tanulók körében munkavédelmi oktatást kell tartani (a végzett munka sajátosságaihoz igazodóan), s ezt írásban dokumentálni kell. 7. Tanulmányi kirándulások előtt a kirándulás jellegének, az igénybe vett közlekedési eszköz milyenségének megfelelően ki kell oktatni a diákokat a biztonságos közlekedés szabályairól, a szükséges egyéb, az egészségvédelmet szolgáló intézkedésekről, s ezt írásban dokumentálni kell. 8. Gondoskodni kell arról, hogy a menekülési utak és vészkijáratok mindenki számára ismertek, megfelelő jelzésekkel ellátottak és szabadok legyenek. 9. Rendszeresen figyelemmel kísérjük, hogy diákjaink biztonságos intézményi környezetben nevelkedhessenek, amennyiben veszélyforrást észlelünk, a pedagógus/dolgozó/ tanuló jelzi az igazgatónak, aki gondoskodik kiiktatásáról mindaddig, amíg kérésére a működtető a hibát elhárítja. 10. Tanítási napokon a tanórák megkezdése előtt és az óraközi szünetekben a beosztás szerinti ügyeletes tanárok biztosítják az iskola belső rendjét. A jelenlétük ellenére bekövetkezett baleset esetén azonnal közbelépnek, és megteszik a szükséges intézkedést. 11. Intézkedés baleset esetén: A sérült állapotától függően elsősegélynyújtás, vagy/majd a beteg orvoshoz juttatása, illetve orvos/mentő értesítése, hívása. A balesetről a jogszabályi előírásoknak megfelelően jegyzőkönyvet kell felvenni. Minden balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. Az eseményről az intézmény vezetőjét azonnal értesíteni kell. 12. Az egészségügyi felügyelet A gimnázium dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálaton vesznek részt. Az iskolaorvos és a védőnő munkáját az igazgatóval egyeztetett terv szerint külön jogszabályi rendelkezés alapján végzi. A fertőzésre gyanús tanulót vagy dolgozót orvosi vizsgálatra kell küldeni, és az iskolaorvosnak intézkedni kell a fertőzés megakadályozásáról. Az iskola épületén kívüli szűrővizsgálatokra tanári felügyelettel mehetnek a tanulók. 13. Az ellátás rendje Az előírt kötelező szűrővizsgálatok szervezését egyeztetést követően az iskolavédőnő és a 2. számú igazgatóhelyettes végzi. A különleges eszközigényt nem kívánó szűrővizsgálatokat lehetőleg az intézményen belül kell elvégezni. Az iskola ennek érdekében orvosi szobát tart fenn. 14. Nemdohányzók védelme Az intézmény területén és 5 méteres körzetében tilos a dohányzás. A dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során a közoktatási intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén - megsértő, 14. életévét betöltött tanulóval szemben az igazgató kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását. 15. Az intézményi védő, óvó előírások 11

11 A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. A nevelési-oktatási intézményekben olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében, fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, en, telefaxon vagy személyesen azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely o a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), o valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, 12

12 o a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, o a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), o a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Intézkedés baleset esetén A sérült állapotától függően elsősegélynyújtás, vagy/majd a beteg orvoshoz juttatása, illetve orvos/mentő értesítése, hívása a helyszínen lévő pedagógus, ill. a jelenlévő dolgozó feladata. Ha felnőtt a baleset helyszínén nincs jelen, a diáktársaknak jelenteniük kell az eseményt a titkárságon. A balesetről a jogszabályi előírásoknak megfelelően jegyzőkönyvet kell felvenni. Minden balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. Az eseményről az intézmény vezetőjét azonnal értesíteni kell. Az intézmény vezetője kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló és gyermekbaleseteket, a balesetről jegyzőkönyv készül, mely központi nyilvántartásba kerül. A tanulók közösségei 1. Az osztályközösség A tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség a tanulók nagyobb csoportjának tekintendő. Az osztályközösségek élén az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálytitkár, aki az osztályt képviseli az iskolai diákönkormányzat vezetőségében gazdasági felelős, sportfelelős, kultúrfelelős, pályaválasztási felelős, akik helyettesíthetik az osztálytitkárt. 2. Iskolai diákönkormányzat ld. fentebb 3. Iskolai diákkör Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. 4. Az iskolai diákközgyűlés 13