A minőségbiztosítás és az informatika kapcsolata két nézőpontból vizsgálható.

Átírás

1 1. Információs rendszerek sajátosságai. 1.1 A minőségbiztosítás és az informatika kapcsolata. A minőségbiztosítás és az informatika kapcsolata két nézőpontból vizsgálható. Az egyik megközelítésben az informatikai termék ( Hardver, szoftver, hálózat, dokumentum ) előállításához szükséges folyamatok minőségbiztosításához szükséges tevékenységet vizsgáljuk. A másik megközelítés, mikor az informatika eszköz a vállalat egészét átfogó termelési, minőségbiztosítási célok elérésére. 1.2 Egyszerűsített kibernetikai modell A valós rendszerek rendkívül bonyolultak, végtelen sok tényező határozza meg a működésüket. Ebből a halmazból mindig válogatnunk kell, ki kell emelni a fontosakat. A rendszerépítés legkritikusabb része a lényeges és a lényegtelen tényezők kiválasztása. Fogalmak: Rendszer : a kitűzött célok elérésére koordinált (rendezett) elemek halmaza. Rendszernek tekinthető pl. a vállalt és annak alkotórészei (gyár, üzem, műhely stb). Rendszerszemlélet : a rendszerek tudományos vizsgálatában alkalmazott elméleti megközelítés módszereinek összessége. A rendszerszemlélet legfontosabb szempontjai: (C.W. Chruchman: Rendszerszemlélet - Statisztikai Kiadó 1974) Az egész (komplex) rendszer célja és működésének értékmérője (jósági fok, optimum-kritérium). A rendszer környezete: a meg nem változtatható korlátok. A rendszert kölcsönhatások kapcsolják a környezethez. A rendszer erőforrásai (ember, gép, tudás, találmányok) minden, ami a céljaink eléréséhez használható. A rendszer alkotóelemei: - tevékenységek és értékmérői; - célok. A rendszer vezetése (irányítása). Részrendszerek: a rendszereket alkotó alrendszerek. A rendszer tulajdonságai: a rendszer és részeinek aritmetikailag és formálisan mérhető ismérvei. 1

2 A rendszer tulajdonságok fajtái: Rendszerjellemzők: a rendszer és alrendszereinek változatlan, azonos ismérvei. Rendszerhatározók (jelzők): a rendszer és alrendszereinek változó ismérvei. Állapot: a jelzők (határozók) valamely együttese. Vizsgálható a rendszer és a környezet, illetve a rendszer belső állapota. A rendszer külső állapotát szabják meg a rendszer és a környezet közötti kölcsönhatásokon vizsgálható jelzők. A rendszer belső állapotát szabja meg a rendszer részei közötti kölcsönhatásokon vizsgálható jelzők. Folyamat: a rendszerben bekövetkező állapotváltozások időbeli sorozata. Ha a rendszer stacioner állapotban van, az időbeliségtől el lehet tekinteni. Ha a rendszerben dinamikus, vagy meg nem fordítható változások is vannak, akkor az időbeli vizsgálat elengedhetetlen. A termelés és a szolgáltatás is dinamikus folyamat. Van kezdete és vége. Különös gonddal kell eljárnunk a diszkrét állapotú rendszerek esetén. A valóságban az átmeneteknek van ideje. Az átmeneteknek a vizsgálat szempontjából lehet is jelentősége, de lehet elhanyagolható is. ( Egy gépkocsi karambolnál a biztosítás szempontjából csak az a fontos, hogy a bal ajtó cserére szorul, és előtte új állapotú volt. A gépkocsi gyártót a deformáció pontos időbeli lefolyása érdekli a tervezéskor). A rendszer komplexitása: a modellezhető különböző állapotoknak, választékoknak az összessége. (A rendszer lehetséges állapotainak a száma.) Több rendszer kombinálásából létrehozott új rendszer komplexitása, állapotválasztéka egyenlő az alkotó rendszerek állapotválasztékainak szorzatával. 2

3 V1 rendszer komponensei: " a " mennyiségű " K1"; "b" mennyiségű " K2" és " c " mennyiségű V1 állapotválasztéka: V1= a*b*c V2 állapotválasztéka: hasonlóan számítható. V állapotválasztéka: V= V1*V Az eredmények, vagy célok választéka: V 0 =V/V C Ahol V az irányítandó, V C pedig az irányító rendszer komplexitása. Cél: a V 0 értékének minimalizálása (az eredmény komplexitásnak minél kisebbnek kell lenni). Az egyébként minimumszinten lévő eredmények választékát, komplexitását oly módon van lehetőség csökkenteni, hogy az irányítórendszer komplexitását az irányítandó rendszer komplexitásával, vagy azonos, vagy nagyobb választjuk. Szabályozási alapelv: Egy rendszer egyféle erdményt szolgáltató szabályozása szigorúan megkövetel egy olyan irányítórendszert, amelynek komplexitása azonos, vagy nagyobb, mint az irányítandó rendszeré. 3

4 A valóság végtelenül bonyolult, komplex, tehát a rendszereink soha nem fognak egyféle eredményt szolgáltatni. Az eredmények választéka a gyakorlat számára kielégítően kicsi lehet, ha a valóban fontos paramétereket szabályozzuk (gépiparban a mérettűrés, vegyiparban a késztermék összetétele, egy kenyér súlya, stb). SZITUÁCIÓMODELL Megközelítések: Rendszerelméleti megközelítés: az egyes egységek viselkedését vizsgálja, nem foglalkozik az egységek belső szerkezetével. ("fekete doboz" szemlélet.) Veszélyes lenne csak a rendszerelméleti megközelítést alkalmazni. Információelméleti megközelítés: a rendszerek elemei közötti kommunikációs kapcsolatoknak a hangsúlyozása. ENTITÁS: a legkisebb, tovább már nem bontható egység. OBJEKTUMOK: A rendszer objektumai között kölcsönhatások vannak. A rendszer objektumai közötti kölcsönhatások anyagáramlással, energiaátadással és információátvitellel járnak. Az információ átvitelét jelek közvetítik. A jel: valamely megfigyelhető állapotjelző, amely információ hordozására képes. A rendszer állapota: a rendszer állapotjelzői egy adott időpillanatban felvett értékeinek halmazát értjük. A rendszer állapota időben lehet állandó, vagy változó. A változó rendszer állapotban a rendszer folyamatait a rendszer állapotjelzőinek időbeli változásai írják le. A RENDSZER IRÁNYÍTÁSA: A műszaki rendszerekben zajló folyamatokat a kívánt technikai, gazdasági cél érdekében irányítják. Az irányítás olyan célirányos tevékenység, amely egy folyamatot elindít, megváltoztat, vagy leállít, azaz beavatkozik a folyamat időbeli fejlődésébe, állapotváltozóinak alakulásába. A beavatkozás a folyamat előre megtervezett kívánt állapota és a folyamat megfigyelt tényleges állapota összehasonlításával, ezt követő ésszerű döntések alapján történik, hasznos eredmény elérése érdekében. Az irányítandó rendszer folyamatai anyagot és energiát alakítanak át. Az átalakítás során hasznos eredmény és rendszerint hulladék is keletkezik. A műszaki folyamatokat külső és belső zavarások érik. A zavarások is a valószínűbb, rendezetlenebb irányba terelik a rendszer állapotát. A kimenet kívánt eredménye, csak beavatkozással, a folyamatok célszerű irányításával érhető el. 1/ Vezérlés: Az irányítás egyszerűbb struktúráját vezérlésnek nevezzük. A vezérlőegység a beavatkozó jel képzéséhez a vezérelt rendszer állapotára vonatkozó információt nem használ fel (a szabályzással szemben). 4

5 2/ Szabályzás: a vezérlőegység a beavatkozó jel képzéséhez a vezérelt rendszer állapotáról monitorozott információt is felhasználja. Vezérlés általános struktúrája: A vezérlőrendszer (objektum) semmilyen járulékos információt nem kap a vezérelt műszaki rendszertől, objektumtól. Szabályozás általános struktúrája: Hagyományos szabályozási rendszer felépítése: Jellemzők: A beavatkozó jel a referencia és a mért állapot összehasonlítása alapján képződik. A szabályozás tehát olyan többletinformációk alapján valósul meg, amelyet a folyamat állapotának megfigyelése, mérése biztosít. Nincsenek "tapasztalatok", nincs tudás bázis. Az elérendő cél változtatása a Referencia állapot generátorral. 5

6 Hagyományos szabályozási rendszer "Intelligens" szabályozási rendszer felépítése: Jellemzők: A beavatkozó jel képzéséhez a rendszer szabályalapú következtetőrendszert használ, amely szükség szerint alternatív beavatkozási javaslatokat állít elő egy döntéshozó modul számára. Van "tapasztalat", az adat és tudás bázisban. 6

7 Következtető rendszer : Logikai (igen - nem éles határok.) Fuzzy log. (nincs éles határ, 90% fekete stb.) Neurális háló: minden egyes elem a közvetlen szomszédos elemtől is függ. Problémák: Az adatértelmező rendszer nem mindig írható le egzakt módon. Ma már nem kizárólag NEUMANN elvű számítógépeket alkalmaznak a rendszerekben. Ezek a gépek csak részben programozhatók közvetlenül. A gépeknek saját tapasztalatot kell gyűjteni. Matematikailag egyirányú függvények alkalmazása miatt a működés közvetlenül nem ellenőrízhető, a gép által létrehozott szabályrendszer gyakorlatilag nem fejthető vissza reáis időkorlátokon belül. Nem mindig határozható meg a rendszer reakciója, mivel sok függvény valószínűség alapú. Adat és tudásbázis információi az Adatértelmező információival bővül. (Pl.:Rakéta elhárító rendszerek teljesítmnye harci körülmények között ugrásszerűen javult.!!) 7

8 SZABÁLYOZÁSOK STABILITÁSA A szabályozók fontos általános tulajdonsága a stabilitás. A szabályozott rendszer stabilis, ha egyensúlyi állapotából kitérítve és magára hagyva, oda visszatér. 1. Lineáris rendszerek: A rendszrer viselkedését lineárisnak tekintjük. A valós rendszerek soha nem lineárisak, legfeljebb a vizsgált tartományban elfogadhatóan közelíthető a lineáárissal a rendszer viselkedése. Lineáris megközelítés lehetővé teszi zárt matematikai formulák alkalmazását. Túllendülések vizsgálata fontos, mert elképzelhető, hogy a túllendülés már kilép a lineárisnak tekinthető tartományból ( egy nyomásszabályozónál a nyomáscsúcsnál felrobban a tartály), és esetleg soha nem is tér vissza a lineáris tartományba. Az a feltételezés, hogy létezik állandósult állapota szabályozott jellemzőnek, nem feltétlenül igaz. Olyan folyamatoknál, ahol irreverzibilis változások történnek a komponensekben, ez nem igaz. 2. Nemlineáris esetek, állapotegyenletek vizsgálata: Az állapotegyenletek közvetlen megoldására és a rendszer jövőbeni viselkedésének megítélésére, csak bizonyos korlátozások mellett van lehetőség. Ha ez nem lehetséges, az állapotegyenletek alapján szimulációs kísérleteket végezhetünk, amelyek ma már megfelelő számítógépes programokkal bonyolultabb rendszerek esetén is elvégezhetők. MATLAB, Taylor II., Simple++. Labview. Célfüggvény: a kívánt értékek halmaza. A célfüggvény meghatározása sokszor nehézségeket okoz. Nem tudjuk matematikai formába önteni, hogy mikor tekintjük a rendszer működését jónak. Egy lehetséges megoldás az, mikor nem egyes paraméterekre írunk elő értékeket, hanem azt tűzzük ki célul, hogy a rendszer a lehető legtovább működjön a megkívánt végtermék jellemzők mellett. Jellemző például az élelmiszeripari termelésre, hogy a nyersanyag beérkezése bizonytalan, időjárás függő. Ha nincs nyersanyag szállítás, a rendszer megpróbálja a technológiát olyan teljesítményre állítani, ami még műszakilag elfogadható, és biztosítja a folyamatos üzemet a várható nyersanyagbeérkezésig. Vegyipari technológiáknál egyes folyamatokban a folyamat jó működését gátló mérgek keletkezhetnek, amiket csak leállással lehet eltávolítani. A cél itt is olyan paramétrek beállítása, ami mellett a legtöbb késztermék állítható elő a leállításig. 8

9 1.3. A VÁLLALATI KOMPLEX INTEGRÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁS SZÜKSÉGESSÉGE, CIM RENDSZER ÉPÍTŐ MÓDSZERTAN A CIM módszertan nyílt rendszerfejlesztő szabvány. ( C omputer Integrated Manufacturing) Az integrációt megvalósító módszertan ( CIM ) főbb jellemzői: Általános funkciókat ír le, melyek alkalmasak egy tetszőleges, világ méretű szervezet struktúrájának leírására. Speciális funkciók, melyek az egyedi sajátosságok leírására alkalmasak. A munka eredménye két kulcs elem: Modellezési keretrendszer, ami alkalmas a teljes életciklus modellezésére, beleértve specifikációt, az implementációt, és a napi munka támogatását. Integrációs infrastruktúra, ami alkalmas az integráció specifikus igényeinek kielégítésére. Gyártó független és hordozható. Módszertan alatt a struktúra és a folyamatelemek egységes rendszerét értjük. A módszertan célszerű lépések sorozata, ami a jelenből a jövőbe mutat. Minden lépés után ellenőrízni kell, hogy a modellünk konzisztens maradt-e, és a cél felé haladunk-e. A módszerrre jellemző a struktúrált megközelítés A rendszernek lényeges része a kapcsolatokat leíró architectura. Az architectúra tetszőleges formában megjeleníthető. A megjelenítésnek tükröznie kell az objektumok közötti összefüggéseket. A megjelenítés lehet szöveges, mátrix jellegű, rajz, stb.. Megjeleníthetjük a fizikai rendszer struktúráját (gépelrendezési rajz, épület), vagy a projekt struktúráját. Mi a tárgy keretében csak a projekt struktúrájával foglalkozunk. Néhány megvalósítás: CIM-OSA (Open System Architecture). Az EU finanszírozású fejlesztés az ESPRIT projekt keretében, 1993-ban indult. A fejlesztés azóta is folyamatos, gyakran jelennek meg új dokumentumok a szakirodalomba. GRAI-GIM rendszer. A Bordeaux-i egyetem fejleszti 1974-től. PERA (1989- ) A Purdue University CIM konzorciuma fejleszti, ipari megrendelésre. A integráció több, mint a korábban tervezett automatizálási rendszer, vagy azok összekapcsolt rendszere. A vállalati folyamatok összességére kiterjed, és a teljes vállalat optimális működését segíti elő. A kutatások jórészt a vállalati architektúrára irányulnak. A műhely szintű optimalizálások módszerei az elmúlt években eléggé kifinomultak. Áttörő javulás 9

10 nehezen képzelhető el ezen a területen. A feladatok világosan megfogalmazhatóak, és akár a lehetséges összes variáns megvizsgálása (számítógépes nyers erő módszerrel is) megvalósítható. Az integrálás céljai: A fogyasztói igényekre a korábbinál gyorsabb, jobb reagálás A termék javuló minősége (azonos kibocsátott minőség mellett alacsonyabb selejt százalék) Rugalmasság növelése. Csökkenjen az új termék bevezetési ideje, a termékváltási periódus rövidüljön. Jövödelmezőség javítása Környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése Környezet és személyzet biztonságának javítása Munkafeltételek javítása A személyzet elégedettségének javítása Az integrált rendszerek megvalósításának főbb nehézségei: A rendszerek nagyon összetettek. A struktúra megértése, modellezése is bonyolult A műszaki és gazdasági szempontokon túl számolnunk kell a szociális, vallási szempontokkal, a helyi hagyományokkal Csapatmunkára van szükség, mert senki nem ismeri valamennyi terület minden sajátosságát A kezdeti állapot általában meghatározott. Ritkán van esélyünk a tiszta lappal való indulásra (zöld mezős beruházás, új technológiával). Még egy teljesen új beruházásnál is kötnek a cég meglévő belső szabályai, a róla kialakult arculat, technológia. A működő rendszerekt meg kell érteni, és be kell építeni a komplex vállalati rendszerbe. Az információtechnológia alapelvei, ( CIM ) főbb jellemzői: 1. Szabványos, objektumorientált módszereket alkalmaz. 2. Szabványos adatbázisokat, adatkezelést és elérhetőséget biztosít. (Pl.: SQL) 3. Szabványos módszereket kell alkalmazni a kommunikációban a források, tárolási helyek között. 4. A közös, vagyis több funkció vagy folyamat által használt adatoknak neutrálisnak (szabványos formátumúnak kell lenni.) 5. A felhasználói kérések kiszolgálása -az eredmények felhasználóhoz történő visszaküldése- a felhasználó számára világosnak, átlátszónak kell lenni. A CIM architektúra céljai: a.) A közeli jövőben - néhány éven belül - elérhető reális célok: A megfelelő információ, a megfelelő helyen és a megfelelő időben legyen elérhető. 10

11 A környezet és a gyártási folyamatok folyamatos változásaihoz történő alkalmazkodás. Az összes vállalati folyamat és szervezeti struktúra rugalmassága. A vállalt összes tevékenységéhez tartozó funkcióknak olyan mélységű leírás biztosítása, amely segítségével a számítógépes irányítás és szimuláció lehetővé válik. Minden vállalati folyamat valós idejű irányítása. Az információtechnológia leggazdaságosabb alkalmazása. b.) A távolabbi jövő céljai: A különböző szállítóktól származó programok és gépek együttes (konzisztens, kompatibilis ) felhasználási lehetősége. Lehetőség a CIM architektúrák formális eszközökkel ( szigorúan meghatározott szintaxissal és szemantikával) történő leírására. A vállalti referenciaarchitektúrákhoz használandó modellezési elvek: 1. Az összes leírt funkció és objektum ( üzleti folyamatok, adatok, anyagok, erőforrások, szerszámok..stb.) teljesség - és konzisztencia (ellentmondás - mentesség) igazolása (verifikálása). 2. A vállalti modell szimulálása tetszőleges részletezési szinten legyen. (SAP!!) 3. A modellek egyszerű és gyors cseréje az üzleti folyamatok, a módszerek, vagy az eszközök változása esetén (PL.: az SAP nehezen módosítható!!) lehetővé váljon. 4. A modell alkalmazása a vállalat napi működésének indítására, ellenőrzésére, irányítására és ellenőrzésére. 5. Támogassa az erőforrás-allokációt (elhelyezés, elosztás), hogy lehetővé váljon az erőforrások hatékony kihasználása. 6. Olyan legyen ennek a CIM -nek a struktúrája, hogy lehessen modellt generálni (modellezni) a már létező, illetve a még csak tervezett vállalatok számára is. Az architektúrán túli igények, kívánalmak a vállalatintegrálásban: Olyan módszereket kell kifejleszteni, alkalmazni, amelyek a modellezési technikákat, az eszközöket, a projektfejlesztő keretrendszereket könnyen kezelhetővé, átláthatóvá teszik a felhasználóknak a nem csak számítógépes szakemberekből álló köreire is. 11

12 A fejlesztendő, bevezetendő vállaltirányítási rendszernek a felhasználók számára minél teljesebb átláthatósága érdekében, széleskörű, a szakemberek szakma specifikumaihoz mért oktatást kell biztosítani. Törekedni a fejlesztés során a meglévő rendszer megfelelő részeinek minél nagyobb mértékű átvételére, adaptációjára. A vállalti integrált irányítási rendszernek a vállalaton belüli mind szelesebb elfogadtatása. Meggyőzni a dolgozókat arról, hogy a rendszer bevezetése mindenki számára előnyös. Miért van szükség a vállalati referenciaarchitektúrára? Modellezni kell az emberek és az információs rendszer kapcsolatát. Az ember és a gyártórendszer, valamint az információs rendszer és a gyártórendszer, valamint a külvilág és a rendszer elemei közötti kapcsolatokat. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy formális módszereket alkalmazhassunk (mint pl. a szigorúan meghatározott szintaxis és szemantika), hogy leírjuk és értelmezzük az architektúrát és vele a specifikus rendszerek reprezentációját. Ha referencia modellt csinálunk, akkor azt függetlenné kell tenni a meglévő számítógépes és gyártásautomatizálási technológiáktól. (az információs modell = az információ és az emberek közötti kapcsolatot írja le és ne szűkítsük le arra, ahogyan most van). Azt kell meghatározni, mire van szükség az ember és a rendszer kapcsolatában. Ne tegyünk különbséget az adatok és az információ között azok átvitele (továbbítása) és tárolása szempontjából. Az adat és az információ közti különbség: az adat a környezettől függetlenül értelmezhető valami, míg az információ azonban csak a környezettel együtt értelmezhető. (Minden információhoz tartozik valamilyen szemantikus és kulturális összefüggés azt illetően, ahogyan használjuk. Az adatoknál nincs ilyen. ) A helybeliség elvének (lokalizáció elve) túlsúlya. Az azonos földrajzi területen lévő egységek igyekeznek szorosan együttdolgozni. Egy egység általában szorosabban dolgozik a szomszédjával, mint távolabbi egységekkel. A CIM rendszerrel szemben támasztott követelmények: Hibatűrő rendszer: egy bekövetkezett hiba hatására ne álljon le a rendszer, a szolgáltatások továbbra is elérhetők legyenek. A gyakorlat számára a legnagyobb nehézség a meghibásodott egységek automatikus felismerése és kiiktatása. Redundáns rendszer: a rendszer alapvető (rendszer specifikus fogalom) működését a rendszer biztosítja még akkor is, ha egyes alkatrészek meghibásodnak. Enyhe meghibásodás tulajdonság: biztosítja hogy egy hiba ne okozzon további járulékos hibákat, ne terjedjen szét a rendszerben. Ne veszélyeztesse a személyzet, berendezések és a környezet biztonságát. 12

13 A modularitás és a funkcionalitás meghatározása.: Megfelelő viszonyt kell kialakítani a modularitás és a rendszer funkcionális teljesítménye között. Me kell határozni az egyes modulokat és a hozzájuk tartozó funkciókat. Továbbá biztosítani kell, hogy az egyes modulok cserélhetőek legyenek anélkül, hogy megváltoztatnánk a kapcsolódó modulokat. Fontos még annak megállapítása, hogy mekkorák legyenek az egyes modulok? Cél, hogy lehetőleg egyféle funkciók kerüljenek egy modulba, és a határfelületek ott legyenek ahol a legkisebb az átadandó paraméterek száma. Sem a túl nagy sem a túl kicsi modul nem jó. A sok kicsi modul esetén a rendszer lelassul, mivel egymásnak adogatják az adatokat a szabványos határfelületeken, és a szabványosság miatt olyan átalakításokat végzünk, ami egyébként elkerülhető lenne. A túlságosan nagy modul bonyolult, áttekinthetetlen, ellenőrízhetetlen. PL.: a távközlésben a rendszerek definiálásához jól bevált a 7 rétegű OSI-modell. A tényleges adatátviteli rendszerekben azonban bebizonyosodott, hogy van felesleges rétege, egy másikat pedig célszerű kettéosztani. A tervezés pillanatában nehéz megtalálni a helyes arányokat, mert nem látatjuk előre a követelmények változásait. A változások aktív kezelése A sikeres vállalati működés legfontosabb jövőbeli jellemzője a változások aktív kezelése lesz. Ez a külső változások lehető legkorábbi észlelését és a gyors reagálását jelenti, valamint (reagálásként) a belső változások gyors meghatározását és végrehajtását. A modellnek tartalmaznia kell egy döntéshozó rendszert is. A vállalti integrálás területe 13

14 Rendszer integrációk: Üzleti integrációk: az üzleti folyamatokat figyelik, felhasználó szinten koordinálják a napi teendőket. Alkalmazási integrációk: adatfeldolgozási szempontból integrált a rendszer. Az adat a tárolási helyétől függetlenül elérhető. Cél: az adatok elérése optimalizált legyen és az adtok lehetőleg több helyen legyenek tárolva, a jogosultságokat pedig a teljes hálózatra nézve állítsák be. Fizikai integrációk: fizikailag elérhetőek az egyes állományok. (Van egy valamilyen hálózat, amelyen az adatok valamilyen módon elérhetőek.) A kommunikáció szabványosítását jelenti. CIM - OSA rendszer megvalósítási lépései: 1. Modellezési keretrendszer megvalósítása. A megvalósítást 3dimenziós nézettel szokták jellemezni. Általános dimenzió (példányosítás): az általános blokkok felől rakják össze egy specifikus vállalati terület modelljévé. Ugyanannak a tervnek különböző szintű példányait jelenti. Modellezési dimenzió (életciklus): a rendszer életciklus számára adja meg a támogatást a követelmény megállapításoktól a rendszer megvalósítás leírásáig. Nézőpont dimenzió: a rendszer viselkedésével és működésével foglalkozik. Ez teszi lehetővé, hogy a felhasználó a vállalat különböző szempontjai szerinti (funkció, információ, forrás, szervezet) almodellekkel dolgozzon. 14

15 2. Környezet tervezése. 3. Integráló infrastruktúra megtervezése. Előnyei: Folyamatokban való gondolkodásra kényszerít. Az innovatív fejlesztések dinamikusabb végrehajtását teszi lehetővé. Rugalmasan alkalmazkodik a vállalatok belső sajátosságaihoz. A modellek időbeliséget is tudnak szemléltetni. CIM - OSA architektúrához a szabvány semmilyen megvalósítási módot nem ad meg. A szállító feladata az elveknek megfelelő rendszer kidolgozása. A megoldás mindig egyedi. Mikor eredményes a CÍM - OSA architektúra? Modell alapú irányítás: feltételezi, hogy a vállaltnak létezik naprakész és ellentmondás mentes modellje. 15

16 A folyamatokhoz felelősöket kell rendelni (hogy a folyamat naprakész legyen). A CIM megoldásokkal ott érdemes foglalkozni, ahol a cég megfelelő információtechnológiával, vagy megfelelően nagy tőkeerővel rendelkezik a bevezetéshez. Ezek tipikusan a nagy volumenű gyártást folytató, soktermékes cégek. Hogyan kapcsolódik a termék minőséghez? Az automatizálás és a robotosítás a sztochasztikus hibákat csökkenti. Kisebb az elkészült termékek szórása. Kimaradnak a napi és naptári hatások (emberi tényezők). növekszik a beépített szenzorok száma nagyobb számú aktív mérés (megmunkálás közben történő mérés) több visszacsatolás hibák előbb történő kiszűrése. Növelhetjük az automatizált méréseknek a számát. lehetőséget ad a statisztikai módszereknek az alkalmazására. Műszaki adatbázisok létrehozás, tárolása. (Tudásbank!) A számítógéppel támogatott rendszer biztosítása. Nagyon lényeges az aktív mérések alkalmazása. Ez lehetővé teszi, hogy a beállított célérték atűrésmező közepén legyen. Klasszikus szerszámbeállításnál figyelembe kell venni a szerszámok kopását. Hosszabb ideig maradunk a tűrésmezőn belül, ha az új szerszámot úgy állítjuk be, hogy a szerszám bizonyos, tervezett kopása után legyenek az elkészült darabok a tűrésmező közepén. Pl.: autóizzók gyártásánál az izzószál magassága fontos paraméter. A helyező szerszám kopásával a pozicio változik. Aktív méréssel elérhető, hogy a szórás középértéke állandóan a tűrésmező meghatározott helyén legyen. Az integráció újabb keletű elve Változó környezetben kell biztosítani a rendszereknek a működését. Erőforrás takarékosan kell gyártani. A termelésnek egyidőben több feladatot kell ellátni. A struktúrák helyett a folyamatok veszik át a vezető szerepet a folyamatokat operátorok irányítják, szerepük újra megnőtt. Lehetővé kell tenni a folyamat lényeges részeinek újratervezését Új eszközök bevezetése CASE = számítógéppel támogatott tervezés). Ezek az eszközök alkalmasak magának az információtechnológiai folyamatoknak rendezett és számítógéppel segített fejlesztéséhez. Formalizmust visznek be és nagyon sok támogatást nyújtanak. Pl.: Automatikus változat követés stb. 16

17 Adatszótár: ebben nyilvántartják a vállat egészére vonatkozó adat típusokat, formátumaikat, neveit. Vállalati, de lagalább project szinten mindenki ugyan azt érti egy megnevezés alatt. Automatizált adattulajdonság követés a különböző programokban megakadályozza, hogy a fogalmi módosítások inkozisztensen kezelődjenek a különböző programokban. Az adatszótár fontosságát akkor látjuk be igazán, ha összegyűjtjük egy adat lehetséges formátumait. Pl.: a dátum megadásakor legalább husz-harminc féle variációt könnyen össze tudunk gyűjteni. Gondoljunk bele, hogy arra az egyszerű kérdésre, hogy mennyi a raktárkészlet forintban, legalább háromféle választ adhatunk. A válasz attól függ, hogy a készletet átlagáron, beszerzési áron vagy az utolsó beszerzés árán tartjuk nyilván. Ha a raktár egy része dollár elszámolású, akkor a kérdés tovább fog bonyolódni. 17