FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u : Pf.:246 : (42) Fax: (42) ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet: Hivatali Kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás: hétfő és péntek , szerda és Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő csütörtök és , péntek Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 360-2/2015. Biróné Pájer Judit dr. Görög Teodóra 227/152 Tárgy: Mell.: A Balkány 0807/7 és 0807/10 hrsz. alatti baromfi szülőpár utónevelő telep egységes környezethasználati engedélye 1 db HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség) EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT és azon belül a légszennyező forrásokra levegőtisztaság-védelmi engedélyt ad a Balkány 0807/7 és 0807/10 hrsz. alatti ingatlanon végzett intenzív baromfitenyésztési tevékenységre az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. részben meghatározott feltételekkel, az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai Környezethasználó neve: BAROMFI-COOP Termelő és Kereskedelmi Kft. (a cég rövid neve: BAROMFI-COOP Kft.) Székhelye: 4030 Debrecen, Vécsey u. 34. KÜJ száma: II. Telephely adatai Telephely címe: 4233 Balkány, Ordas tanya Telephely helyrajzi száma: Balkány 0807/7 és 0807/10 EOV koordinátái: X = Y = Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: Balkányi Baromfitelep KTJ telephely szám: Létesítmény neve: Szülőpár utónevelő telep KTJ IPPC létesítmény szám: Helyrajzi száma: Balkány 0807/7, 0807/10 Szennyező források: forrás megnevezése EOV koordináta 1. szülőpár istálló X: ; Y: szülőpár istálló X: ; Y:

2 3. szülőpár istálló X: ; Y: szülőpár istálló X: ; Y: szülőpár istálló X: ; Y: szülőpár istálló X: ; Y: szülőpár istálló X: ; Y: szülőpár istálló X: ; Y: Kapcsolódó létesítmények: mélyfúrású kút, 75 m3-es SUPERSTAT víztorony, 2 db 15 m 3 -es és 4 db 10 m 3 -es zárt, vízzáróan kialakított szennyvízakna, 200 m 3 -es tűzivíz tározó medence, 8 db takarmánytároló siló, raktár, szociális épület, kerékmosó. III. Engedélyezett tevékenység adatai Megnevezés: intenzív baromfitenyésztés Besorolás: 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 11. pontja a) alpont: Nagy létszámú állattartás: Intenzív baromfitenyésztés, több mint férőhely baromfi számára TEÁOR kód: baromfitenyésztés NOSE-P kód: Kiépített termelési kapacitás: db baromfi szülőpár egyed férőhely Tartástechnológia: szülőpár-nevelés, mélyalmos baromfitartás Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: - A telepen fázistakarmányozás történik, a telepített fajta technológiai leírásában szereplő beltartalmi értékeknek megfelelő takarmánnyal. A szülőpárokat takarmány programmal (adagolt takarmányozás) nevelik, az állomány életkorának és tápanyagigényének megfelelően. - A telepen zárt rendszerű, automatizált takarmánykiosztás történik. A mérlegrendszer segítségével a takarmányfogyasztás állandóan figyelemmel kísérhető. Korszerű spirálos etető berendezést, valamint automatikus etetési rendszert alkalmaznak, mellyel csökkentik a takarmányveszteséget. - Az itatáshoz szükséges vizet szelepes, függesztett, zárt technológiájú rendszer segítségével biztosítják, mely lehetővé teszi a víz gazdaságos kiadagolását. - A nevelőépületekben evaporációs hűtéssel kombinált kereszt- és alagútszellőztetést alkalmaznak, a szellőztető berendezések összehangolt működését automatizált rendszer biztosítja. - A szülőpár állományokat a tojótelepen rácspadló és mélyalom kombinációjában tartják. Az alomanyag portalanított, pelletált szalma. - A nevelő épületek fűtését épületenként 2 db 70 kw teljesítményű, földgáz üzemű hőlégfúvó biztosítja. A gázellátás vezetékes gázhálózatról biztosított. - A szülőpár tartás során fényprogramot alkalmaznak. - Az istállók takarítására állományváltáskor kerül sor, a vizes mosást előtisztítást követően víztakarékos, magasnyomású STERIMOB berendezéssel végzik. - A technológiai szennyvíz és a kerékmosóban keletkező szennyvíz tárolása zárt, vízzáróan szigetelt rendszerben történik. - A szociális szennyvíz tárolására zárt, vízzáróan szigetelt aknák szolgálnak. - A telepen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését betonozott aljzatú, fedett, zárt gyűjtőhelyen végzik. - A keletkező almostrágya az istállóból való eltávolítását követően azonnal mezőgazdasági területre, a tilalmi időszakban a nyírmadai központi trágyatároló telepre kerül kiszállításra. - A technológiai folyamatok nyomon követése érdekében a víz- és energiahasználatról, a takarmány mennyiségről, a keletkező hulladékról, a trágya mennyiségről nyilvántartást vezetnek. - A telep általános környezeti teljesítményének javítása érdekében a műszaki létesítmények, berendezések folyamatos ellenőrzése és rendszeres karbantartása biztosított. - Az adminisztratív környezetvédelmi feladatokat szerződéses jogviszony keretében külső szakértő látja el. 2

3 1. Általános előírások IV. A tevékenység végzésének feltételei 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és a környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a felügyelőség felé a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő (szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése, stb.). Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenység - több mint férőhely termelési kapacitással történő üzemelés - megkezdésének időpontját, a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 8 nappal írásban be kell jelenteni a Felügyelőségre. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket A környezethasználó mint hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, másnak átadott hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni a vonatkozó jogszabály szerinti adattartalommal. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként, naprakészen köteles vezetni. 3

4 A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni, amennyiben a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, b) nem veszélyes hulladék esetén - a c) pont kivételével - a 2000 kg-ot, c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. Ha a tárgyévben a képződött hulladék mennyisége a környezethasználó telephelyén nem éri el a fentiekben meghatározott mennyiséget, a környezethasználónak csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettségét. A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek köteles bejelenteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető A telephelyen a veszélyes- és nem veszélyes hulladék gyűjtőhelyek kialakítását és üzemeltetését a hatályos jogszabályban foglaltak figyelembe vételével kell végezni. Határidő: legkésőbb október 1. 3.Levegőtisztaság-védelem A Baromfitelep helyhez kötött légszennyező forrásainak üzemeltetéséhez a levegőtisztaság-védelmi engedélyt az alábbiak szerint adom meg: 3.1. Bejelentésre köteles diffúz források Forrás jele Megnevezése Hasznos nevelőtér [m 2 ] Megjegyzés D1 1. szülőpár istálló 1045 meglévő D2 2. szülőpár istálló 1045 meglévő D3 3. szülőpár istálló 1045 meglévő D4 4. szülőpár istálló 1045 meglévő D5 5. szülőpár istálló 1045 meglévő D6 6. szülőpár istálló 1045 meglévő D7 7. szülőpár istálló 1045 meglévő D8 8. szülőpár istálló 1045 meglévő 3.2. Levegővédelmi követelmények Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető Bűzkibocsátással járó tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a lakóterület rendeltetésszerű használatát ne zavarja Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn A diffúz forrás működtetése, fenntartása során a környezethasználó a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles Trágyaszállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről a szállítójármű üzembentartója köteles gondoskodni, trágyaszállítás és trágyakiszórás kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén nem végezhető. 3.3.Adatszolgáltatás 4

5 A környezethasználónak legkésőbb a határozat rendelkező rész 1.5. pontja szerinti bejelentéssel egyidejűleg a diffúz légszennyező forrásokra a hatályos jogszabály 4. melléklet szerinti adattartalommal Levegőtisztaság-védelmi Alapbejelentést (LAL) kell tennie a környezetvédelmi hatóság részére A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a környezetvédelmi hatóság részére a hatályos jogszabály 7. melléklete szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM) kell benyújtania A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat beleértve a tevékenység megszüntetését is a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a környezetvédelmi hatóság részére Az adatszolgáltatás elektronikus úton teljesítendő Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 év. A levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a környezetvédelmi hatóság részére. Az engedélykérelmet a hatályos jogszabály 5. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. 4. Természetvédelem 4.1. A telep zöldfelületeit az üzemeltetés során folyamatosan gondozni szükséges (kaszálás, nyírás, gyommentesítés) A rágcsálók irtására olyan természetvédelmi szempontból elfogadható módszert kell alkalmazni, amellyel megelőzhető a környező területek ragadozóinak károsodása. Az elpusztult rágcsálók tete meit az irtást követően össze kell gyűjteni Az épületek ereszei, padlásterei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlős fajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról Az épületek szellőzését biztosító szellőztető rendszereket ráccsal vagy hálóval kell ellátni, amely megakadályozza a madarak berepülését és sérülését. Védett vagy fokozottan védett állatfaj egye deinek zavarása, károsítása, elpusztítása tilos! 5. Zajvédelem 5.1. A telep helyhez kötött és mozgó zajforrásait úgy kell tervezni és működtetni, hogy a védendő területen a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek A tevékenységhez kapcsolódó szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kisebb mértékben növelje meg az útvonalakkal szomszédos zajtól védendő területek zajterhelését. 6. Erőforrások felhasználása 6.1. A környezethasználó köteles az éves felhasználást nyilvántartani: - a telephelyen felhasznált tüzelőanyagokról, - a telephelyen felhasznált villamos energiáról, - a telephelyen felhasznált vízmennyiségről A telep energiahatékonysági mutatószámát évente meg kell határozni, melyet az éves jelentésben szerepeltetni kell A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 5

6 7. Szakhatóságok előírásai 7.1.A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) 24.2/Tv./4450-1/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása alapján - A baromfitenyésztés során be kell tartani a évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43.. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld - az engedélyezett területeken kívül - szennyvízzel, egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. - Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10.. (1) és (2) bekezdései az 1.. b) pontja szerint állattartást folytatók részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő! Minden év december 31.-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat elektronikus úton megküldeni. - A Kft. köteles a szerves trágyát átvevő mezőgazdasági termelőnek a figyelmét felhívni a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot, illetve a helyes gazdálkodási gyakorlat előírásainak megtartására, különösen az ideiglenes trágyatárolásra és a védőtávolságokra vonatkozóan, valamint nitrát-érzékeny területen a nyilvántartási és jelentési kötelezettségre A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) /2014/VH számú (saját szám: /2014.) szakhatósági állásfoglalása alapján 1. A baromfi szülőpár utónevelő telep bővítésével módosuló vízhasználatok, szennyvízkibocsátás gyakorlása az üzem vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére kiadott vízjogi üzemeltetési engedély módosításával kezdhető meg. A vízjogi üzemeltetési engedély módosítására vonatkozó kérelmet a Területi Vízügyi Hatósághoz kell benyújtani. A kérelemről és mellékleteiről a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 6. rendelkezik. 2. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a baromfitelepi létesítmények használatánál, a tevékenységek végzésénél, az almos trágya, a szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésénél a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, illetve azon keresztül a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást. 3. A csapadékvíz akkor szikkasztható el a területen, ha az elszivárogtatásra használt területen a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet figyelembevételével a talajvíz és a földtani közeg szennyezettsége a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket nem haladhatja meg A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) 36500/2118-1/2015.ált. számú (saját szám: /2015.) szakhatósági állásfoglalás kiegészítése alapján: 4. A telephelyen folytatott tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának, a felszín alatti vizek minőségének ellenőrzésére - vízjogi létesítési engedély beszerzésével - talajvízfigyelő monitoring rendszert kell létesíteni a határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül. A talajvízfigyelő kutak helyét és számát az engedélyező hatósággal egyeztetve, a vízjogi létesítési engedély megszerzésére irányuló eljárásban kell meghatározni. 5. A környezethasználó köteles a talajvíz minőségét akkreditált mintavétel és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálat útján rendszeresen ellenőrizni. A figyelőkutakból a mintavételt minden évben egyszer, április 30-ig kell elvégeztetni, és a vizsgálati eredményeket a vízszintmérési adatokkal együtt május 15-ig a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére meg kell küldeni. 6

7 Az éves talajvízvizsgálatoknak a ph, vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát, szulfát, klorid, réz és cink tartalom meghatározására kell kiterjednie. A vízmintavétellel egyidejűleg a vízszintmérést is el kell végezni. 6. A talajvíz vizsgálati eredmények alapján a tevékenység talajvízre gyakorolt hatását évente, az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában ki kell értékelni. 7. A környezethasználó köteles a talajvíz mintavételi helyek biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) SZR/079/ /2014. ügyiratszámon, Balkány Város Jegyzője (4233 Balkány, Rákóczi u. 8.) 6556/2014. ügyiratszámon előírás nélkül adta meg szakhatósági állásfoglalását. 8. Környezetkárosodás megelőzése A környezethasználónak a baromfitelep üzemi kárelhárítási tervét a hatályos jogszabály 1. számú melléklete szerinti tartalommal, 5 példányban, szakértői aláírással ellátva, legkésőbb a határozat rendelkező rész 1.5. pontja szerinti bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani a Felügyelőséghez jóváhagyásra. Az üzemi kárelhárítási tervet az SZKV-VF (víz- és földtani közeg) jelölésű szakértői jogosultsággal rendelkező személy készítheti el. 9. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 9.1.A környezethasználó köteles értesíteni a felügyelőséget a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. A felügyelőség ügyeleti telefonszáma: ; fax száma: A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását A környezethasználó köteles minden évben június 30-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani a felügyelőségre. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell a következőket: az engedély előírásainak való megfelelést, a telepen tartott állatok számát, a pont szerinti értékelést, panaszokat, havária eseményeket A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzések időpontjában a felügyelőség részére át kell adni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit a határozat 1. sz. melléklet részletezi Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell 7

8 vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt első ízben legkésőbb november 30-ig kell a felügyelőségnek benyújtani. 10. Menedzsment 10.1.A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a felügyelőséggel A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 11. Felügyeleti díj A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke ,- Ft, azaz Egyszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára. A felügyeleti díjat minden év február 28-ig kell megfizetni, az előzőekben meghatározottak szerint. A tárgyévi esedékes felügyeleti díjat a működés időtartamával napra arányosan, egy összegben, az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység megkezdését követő 30 napon belül, azt követően minden év február 28-ig kell megfizetni, az előzőekben meghatározottak szerint. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. 12. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások A tevékenység szüneteltetésének vagy felhagyásának tényét (azt megelőző legalább 30 nappal) be kell jelenteni a felügyelőség részére A tevékenység felhagyása esetén a környezethasználó köteles a telephelyén tárolt hulladékok és egyéb környezetszennyező anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni A tevékenység felhagyása esetén, vizsgálni kell, hogy a tevékenységből a beruházás megkezdése előtti, a Baromfi-Coop Kft. Balkány baromfitelep bővítéséről október hónapban készült környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedély kérelemben rögzített állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben következett-e be környezeti kár. Amennyiben a környezet károsodása valószínűsíthető, meg kell tervezni a szükséges intézkedéseket. A környezethasználó a vizsgálatot tartalmazó dokumentációt a tevékenység felhagyását követő 30 napon belül köteles benyújtani a felügyelőségre a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meghatározza érdekében Amennyiben a környezethasználó felszámolás vagy végelszámolás alá kerül, a felszámolás illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás illetve végelszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül köteles a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére vonatkozó nyilatkozatát a telephely és a székhely szerint illetékes felügyelőség számára megküldeni. V. Érvényesség 8

9 A IV. részben megadott előírások betartása esetén az egységes környezethasználati engedély 11 évig, a légszennyező források levegőtisztaság-védelmi engedélye 5 évig érvényes jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától. A jelen környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, valamint a népegészségügyi és talajvédelmi szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjkötelesek, melynek megfizetésére a BAROMFI-COOP Kft. köteles. A BAROMFI-COOP Kft. az engedélyezési eljárás és a szakhatósági eljárások ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díját megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozathoz csatolt 1. sz. melléklet a határozat elválaszthatatlan részét képezi, a határozat a melléklettel együtt érvényes. A határozat ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a felügyelőséghez 6 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. Az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjköteles, mértéke ,- Ft, mely a következő díjtételekből tevődik össze: ,- Ft az összevont környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás fellebbezési díja, ,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja, ,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szakhatóság jogorvoslati eljárásának díja. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: ,- Ft, amely a következő díjtételekből tevődik össze: 4.312,- Ft az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés díja, ,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja, ,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szakhatóság jogorvoslati eljárásának díja. A fellebbezési díj teljes összegét a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A szakhatósági állásfoglalások ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. 9

10 Fellebbezés esetén a felügyelőség a határozat módosításáról vagy visszavonásáról, illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztésről dönt. INDOKOLÁS A Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft. (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) meghatalmazásából eljáró KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (4400 Nyíregyháza, Nagyvárad u. 4.) október 25-én a Balkány külterület 0807/7 és 0807/10 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfi szülőpár utónevelő telep kapacitás bővítésére vonatkozóan környezeti hatástanulmányt és egységes környezethasználati engedély kérelmet nyújtott be a felügyelőségre és kérte a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevont lefolytatását. A Baromfi-Coop Kft. a Balkány baromfitelep bővítésére vonatkozó környezeti hatástanulmányt és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt a KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. készítette. A kérelem szerint a Baromfi-Coop Kft. a Balkány külterület 0807/7 és 0807/10 hrsz. alatti ingatlanokon lévő baromfi szülőpár utónevelő telep férőhely kapacitását db baromfi/rotációról db baromfi/rotációra kívánja bővíteni. A férőhely kapacitás növelése a meglévő épületek (8 db baromfi istálló, hasznos nevelő felület összesen 8360 m 2 ) bővítését, új nevelőépületek létesítését nem teszi szükségessé. A kapacitásnövelést a legutóbbi fejlesztésű baromfitartási technológia bevezetésével, alkalmazásával kívánják elérni. A környezethasználó az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdés b) pontja alapján kezdeményezte a felügyelőségnél, tekintettel arra, hogy a bővítés után a baromfi szülőpár utónevelő telep férőhely kapacitása a hivatkozott Korm. rendelet - 1.sz. melléklet 1.b) pontja Intenzív állattartó telep (baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára), - 2.sz. melléklet 11. a) pontja Intenzív baromfitenyésztés, több mint férőhely baromfi számára hatálya alá tartozik, mely alapján egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az annak elbírálására irányuló eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles. A környezeti hatásvizsgálati eljárás díja a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklet II/1. főszáma alapján ,- Ft, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás díja ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet III/7. főszáma alapján ,- Ft. A rendelet 1. sz. melléklet V. pontja szerint a kérelmezőnek az előzőekben ismertetett igazgatási szolgáltatási díjak %-át kell megfizetnie, így az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft. Az eljárásban közreműködő szakhatóság, azaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági közreműködésének díja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 2. (1) bekezdése és 1. sz. melléklete XI.16. pontja alapján ,- Ft, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági közreműködésének díja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 2. (2) értelmében a rendelet 1. számú melléklet pontja alapján ,- Ft, mely díjak megfizetését a Baromfi-Coop Kft. a felügyelőség felé igazolta. Az igazgatási szolgáltatási díjat a Baromfi-Coop Kft. megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 24. (7), és 8. (2) bekezdései értelmében a kérelem benyújtását 10

11 követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé, valamint a kérelmet és mellékleteit elektronikus úton közzétette. Egyidejűleg megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, Balkány Város Jegyzőjének közhírré tétel céljából, aki gondoskodott a közlemény közhírré tételéről tól ig. A közzététel időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan nem érkezett észrevétel sem a felügyelőségre, sem Balkány Város Jegyzőjéhez. A Felügyelőség a /2013. számú iratában a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.), mint ismert ügyfelet tájékoztatta. A felügyelőség a /2013. számú, november 27-én kelt végzésében hiánypótlásra szólította fel a KÖMIR Kft-t. A KÖMIR Kft. a január 27-én érkezett levelében a hiánypótlás teljesítési határidejének február 28-ig, majd a február 28-án érkezett kérelmében szeptember 30-ig történő meghosszabbítását kérte. A Felügyelőség a Kft. kérelmének helyt adva a /2013. számú végzés rendelkező részében előírt hiánypótlás benyújtásának teljesítési határidejét a 844-2/2014. számú végzésében február 28-ig, majd a 844-4/2014. számú végzésében szeptember 30-ig meghosszabbította. A KÖMIR Kft. a hiánypótlásban foglaltakat két részletben, szeptember 25-én és október 2-án nyújtotta be a felügyelőségre. Az engedélyezésre kerülő tevékenység: Férőhely kapacitás A telephely jelenlegi kapacitása: Ivar Hasznos nevelő felület Telepítési sűrűség Egy rotációban tartott baromfik száma Vegyes 8360 m 2 4,4 db / m db A telephely férőhely kapacitása a technológiai fejlesztést követően: Ivar Hasznos nevelő felület Telepítési sűrűség Egy rotációban tartott baromfik száma Vegyes 8360 m 2 7,77 db / m db A baromfi szülőpár utónevelést változatlanul 8 db, egyenként 1045 m 2, összesen m 2 hasznos nevelőterületen fogják végezni. Almozás: A szülőpár állományokat a tojótelepen rácspadló és mélyalom kombinációjában tartják. Az alomanyag portalanított, pelletált szalma, amelyet maximum 1-2 cm (0,5-1 kg/m 2 ) vastagságban egyenletesen terítenek el a nevelő épületek padozatán. A rácspadló és a mélyalom aránya kb % lesz a beruházás után. Az állomány fogadása: Az állomány előnevelten érkezik a szülőpár előnevelő telepről hetes korban. Az állomány szállítása élőállat szállító gépjárművel speciális baromfiszállító rekeszekben történik. A telepítésnél kerül beállításra a jércék és a kakasok ivararánya, ami 9,0-10,0 % közötti, a termelési ciklus végére tyúkok és a kakasok ivararánya 6,5 7 % lesz. Az állomány nevelése, tartása: Az állomány nevelése a telephelyen az utóneveléssel kezdődik. Az állomány nevelési periódusa hetes kortól élethetes koráig tart. A szülőpár tartás célja a keltető tojás előállítása. Minden istálló Jansen típusú automata fészekkel van felszerelve, amely az istálló közepén hosszanti irányban helyezkedik el. A tojófészek alomanyagaként műfüvet használnak, ahonnan a tojás a lejtős kiképzés miatt begurul egy végtelenített központi szalagra. A tojófészek mindkét oldalához 1,2 m szélességű műanyag taposórács csatlakozik. A taposórácson található a fészek bejáratától 60 cm -re a Corti típusú szelepes önitató. 11

12 Az istálló mindkét hosszanti oldalán 1-1 sor Chore-Time tányéros etető van elhelyezve, amelyek a kakasok etetését biztosítják. A mélyalomban mindkét oldalon 2-2 sor Chore-Time típusú tányéros etető található a tyúkok részére. A nevelő épületekben kereszt- és alagútszellőztetést alkalmaznak. Az alagútszellőztetéshez a 4 db EM 50 típusú ventilátorok az istállók egyik végén, a keresztszellőztetéshez a 4 db EM 36-os ventilátorok az istállók 4 sarkában helyezkednek el. A légbeejtők mindkét oldalon szimmetrikusan egymással szemben helyezkednek el. Az alagút légáramlat kialakításához 4-4 db motoros zsalu van az épület két hosszanti oldalán beszerelve. A motoros zsalu előtt a külső oldalon található a hűtőpanel. A világítás 6 sorban a kaparótér felett van elhelyezve, jelenleg energiatakéros izzókat használnak. Fejlesztés során a taposórács méretét 1,2 m-ről 2,4 m-re növelik mindkét oldalon. A tyúketetésre használt tányéros etetőket láncos etetőre cserélik. Az egyedi fényforrásokat szabályozható fényerősségű fénycsövekre cserélik, amelyből 40 db lesz egy istállóban. A fényprogram hatékonyságának növelésére a fejlesztést követően fénykirekesztőket használnak, ami meggátolja a természetes fény beszűrődését. Itatás: Szelepes, zárt technológiájú rendszerrel történik. A függesztett itatók a tojófészek melletti rácspadló fölött kerülnek elhelyezésre. Takarmányozás: A takarmányt a környezethasználó balsai takarmánykeverő üzeméből szállítják a telepre. Az ömlesztve telephelyre szállított takarmány tárolása pneumatikus feltöltésű, zárt takarmánytároló silóban történik, ahonnan a takarmány mérlegen keresztül közvetlenül a láncos etető garatba vagy a kakasetető garatjába jut. A tojótelepeken ivarilag elkülönített etetést alkalmaznak, a tyúkok és a kakasok különböző beltartalmú tápot kapnak. Az etetők jelenleg a mélyalomban a beruházás után a mélyalomban és a rácspadlón lesznek elhelyezve. Fűtés: A nevelő épületek fűtését épületenként 2 db 70 kw teljesítményű, földgáz üzemű hőlégfúvó biztosítja. A gázellátás vezetékes gázhálózatról biztosított. Szellőztetés: A nevelőépületekben evaporációs hűtéssel kombinált kereszt- és alagútszellőztetést alkalmaznak. Vízellátás: A baromfi telep vízellátását a /1997, és /2005.számú határozatokkal módosított /1982. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező mélyfúrású kút biztosítja. A víz a felhasználási helyekre 75 m3-es SUPERSTAT víztornyon keresztül csővezetéken jut el. A vízfelhasználás jellege: szociális, itatóvíz, és technológiai víz. A tűzivíz ellátást a telephelyen 200 m 3 -es tűzivíz tározó medence, valamint tűzcsap biztosítja. Szennyvízelhelyezés: A szociális szennyvizet gyűjtést követően tengelyen - vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező - szennyvíztelepre szállítják fogadónyilatkozat alapján, a szállítást szolgáltatói szerződés alapján a Balkány Nonprofit Kft. végzi. A technológiai szennyvíz elszállításáról szintén a Balkány Nonprofit Kft. gondoskodik. A technológiai szennyvíz a Balkány Nonprofit Kft. szennyvízkezelő telepére kerül, ahol biológiailag kezelik. A szennyvíz elhelyezésére 2 db 15 m 3 -es és 4 db 10 m 3 -es zárt, vízzáróan kialakított szennyvízakna szolgál. Csapadékvíz-elhelyezés: A területre hulló szennyezetlen csapadékvizek a telep zöldfelületein elszikkadnak. Trágyakezelés: Az ólak kitrágyázása állományváltás után történik. A keletkező almostrágya az istállóból való eltávolítását követően azonnal mezőgazdasági területre, a tilalmi időszakban a nyírmadai központi trágyatároló telepre szállítja a KFT. Hulladékkezelés: Az elhullott állati tetemeket műanyag fedeles gyűjtőedényben gyűjtik. Az elhullott állati tetemeket a SZATEV ZRt. - szerződéses jogviszony keretében elszállítja. A telepen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyen történik, ahol elkülönítve, fedett, zárt módon gyűjtik a hulladékot. A gyűjtőhely betonozott aljzatú. A hulladékok minden esetben engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kerülnek átadásra. A szilárd kommunális hulladék műanyag kukában kerül gyűjtésre, mely közszolgáltatás keretén kerül elszállításra. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került. 12

13 Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció elbírálásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésére és az 5. számú melléklete alapján szakhatóságként a környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, a helyi környezetés természetvédelemre kiterjedően Balkány Város Jegyzőjét, annak elbírálására, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságot kereste meg a felügyelőség. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 24.2/Tv./4450-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 7.1. pontjába foglalt előírásait az alábbiakkal indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a Balkány 0807/7, 0807/10 hrsz. alatti ingatlanon lévő szülőpár utónevvelő telep kapacitásbővítésének összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt környezeti hatástanulmány és a hiánypótlások (készítette: KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft Nyíregyháza, Tulipán u. 82., készült: Nyíregyháza, október) alapján. A kérelmező a 63/2012.(VII.2.) VM rendelet pontjában meghatározott ,- forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a tevékenységnek előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs. A Kft. az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. számú melléklet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének az előző évben (adatszolgáltatási időszak: szeptember augusztus 31.) eleget tett. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. (1) bekezdése és 1. mellékletének pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. -a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja, 4. (1) bekezdése és a 17. (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 32. (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 33.. (1) bekezdése és az 5. számú melléklet alapján adja ki. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR/079/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft. (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) által megbízott KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (4400 Nyíregyháza, Tulipán u. 82.) a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) előtt, Balkány 0807/7 és 0807/10 hrsz. alatti baromfi szülőpár utónevelő kapacitás bővítésére vonatkozóan egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 70. -ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes 13

14 környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 20. rendelkezéseire, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a baromfi utónevelő létesítmény működtetése során jelentős környezeti terhelés kialakulása nem valószínűsíthető. A zajvédelmi és szagvédelmi hatásterületen belül védendő lakóterület nem található, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatással a bemutatott adatok alapján, érdemben nem lehet számolni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság hatáskörét a 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. (5) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010.(XII.21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint 2. (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság /2014/VH (saját szám: /2014.) számú szakhatósági állásfoglalásában a határozat rendelkező rész 7.2. pontjába foglalt előírásait az alábbiak szerint indokolta: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) (továbbiakban: Felügyelőség) október 22-én érkezett megkeresésében a Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) Balkány 0807/7. és 0807/10 helyrajzi szám alatti ingatlanokon lévő baromfi szülőpár utónevelő telepének bővítésére vonatkozóan összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Területi Vízügyi Hatósághoz. A Felügyelőség 844-6/2014. számú október 22-én érkezett megkeresésében az alábbi szakkérdésben kérte a Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalásának megadását: A 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésére és 5. számú melléklet 3 pontja alapján: Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A Területi Vízügyi Hatóság, mint elsőfokú területi vízügyi szakhatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elhelyezése biztosított, vízbázis és vízvédelmi szempontból az eljárás tárgyát képező tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre az előírások betartása mellett káros hatása nincs. A Területi Vízügyi Hatóság a kérelemhez mellékelt dokumentum, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: A baromfinevelő telep vízellátására, szennyvíz és csapadékvíz elhelyezésére vonatkozóan a vízügyi hatóság /2010. számú határozattal módosított, /2005. számon adott vízjogi üzemeltetési engedélyt. Az engedély augusztus 31-ig hatályos. A vízügyi hatóság a baromfinevelő telep vízellátását biztosító 1. számú mélyfúrású kútra vonatkozóan /2010., /1997. és /2005. számú határozattal módosított, /1982. számon adott vízjogi üzemeltetési engedélyt. Az engedély augusztus 31-ig hatályos. A vízügyi hatóság a baromfinevelő telep vízellátását biztosító 2. számú mélyfúrású kútra vonatkozóan /2014. számon adott vízjogi üzemeltetési engedélyt. Az engedély augusztus 31-ig hatályos. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. 14

15 A létesítmények közüzemi vízbázist nem érintenek. A baromfi szülőpár utónevelő telep bővítésével módosuló vízhasználatok és szennyvízkibocsátás gyakorlásához szükséges vízjogi üzemeltetési engedély beszerzéséről a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. -a alapján rendelkeztem. A rendelkező részben foglalt vízvédelmi előírásokról a fenti jogszabály, valamint a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 6. (1) és (2) b) pontja alapján rendelkeztem. A Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdés és 5. számú melléklet 3. pontja által megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. -ában foglaltak alapján: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a fenti saját számra (3519-1/2014.) hivatkozással a Területi Vízügyi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) a /2014. számú szakhatósági állásfoglalását a 36500/2118-1/2015.ált. számú (saját szám: /2015.) szakhatósági állásfoglalással kiegészítette, az előírásit határozat 7.3. pontja tartalmazza, azt az alábbiak szerint indokolta: A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Felügyelőség október 22-én érkezett megkeresésében a Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) Balkány 0807/7. és 0807/10 helyrajzi szám alatti baromfi szülőpár utónevelő telepének bővítésére vonatkozó összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban /2014. szám alatt szakhatósági állásfoglalást adott. A Felügyelőség február 9-én érkezett iratában a Katasztrófavédelmi Igazgatóság /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának kiegészítését kérte, hivatkozva arra, hogy az nem rendelkezett a dokumentációban javasolt talajvízfigyelő kutakról, illetve nem vizsgálta azok indokoltságát. A szakhatósági állásfoglalás kiegészítését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdés alapján az 5. számú melléklet 3. pontjában szereplő szakkérdésre, valamint a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 11. számú melléklet 4. a) pontjában foglaltakra hivatkozással indokolta. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Felügyelőség megkeresése alapján a fenti szakkérdést megvizsgálva az alábbiakat állapította meg: A telephelyen a talajvíz állapotának jellemzésére talajvíz vizsgálatokra került sor szeptemberében, a telephely 2 pontján - a javasolt monitoring kutak helyén - mélyített furatból (1, 2 jelű furat). A mérési adatok alapján a talajvíz-áramlás iránya Nyugati Észak-Nyugati, mely szerint az 1 jelű furat a talajvíz beáramló oldalán, a 2. jelű furat a kiáramló oldalán létesült. A vizsgált komponensek: ph, vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát szulfát, klorid, ólom, króm, ón és molibdén. A vizsgálati eredményeket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértékekkel összevetve a foszfátnál volt kismértékű határértéket meghaladó szennyezettség (1./2. jelű furat: 1,49/0,51 mg/l > 0,5 mg/l). A felszín alatti vizek igénybevételének, általános állapotának nyomon követésére a leginkább jellemző ph, vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát, szulfát, klorid vízminőségi paraméterek szolgálnak. 15

16 A fémek körében vizsgálandó komponensek esetében az Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához az intenzív baromfitartási tevékenység engedélyeztetése során című BAT referencia dokumentumban foglaltak alapján a réz és cink komponensek tekinthetők jellemzőknek. A telephelyen folytatott állattartási tevékenység jelentős bővítésére figyelemmel, az ahhoz kapcsolódó kitrágyázási, szennyvíz elhelyezési stb. műveletek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának, a felszín alatti vizek minőségének, állapotváltozásának ellenőrzésére talajvízfigyelő monitorig rendszer létesítése és a talajvízminőség állapotváltozásának rendszeres figyelése indokolt, ezért a talajvízfigyelő kutak megvalósítását és rendszeres vízvizsgálatát a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a /2014. szám alatt adott szakhatósági állásfoglalása kiegészítését a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendeletet 33. (1) bekezdés és 5. számú melléklet 3 pontja által megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg, figyelemmel a Ket. 45. (3) bekezdésében foglalt egyeztetési határidőre. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen. Balkány Város Jegyzője a 6556/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül megadta, azt az alábbiakkal indokolta: A kérelmet megvizsgálva megállapítást nyert, hogy a megvalósított létesítmény az érvényes rendezési terv előírásaival összhangban van, illetve helyi védett természeti területet nem érint. A szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Döntésem a évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése, a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésében foglaltak és 5. mellékletben kapott felhatalmazás alapján a 7. pont, valamint Balkány Város Önkormányzata Képviselő testületének 26/2008.(XII.15.) számú rendelete alapján adom meg. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 24. (7) bekezdése illetve 9. -a alapján a felügyelőség a 844-7/2014. sz., november 4-én kelt végzésében december 10-ére közmeghallgatást rendelt el a Balkányi Művelődési Házba (4233 Balkány, Kossuth u. 3.), amelyre meghívta a környezethasználót és az eljárásba bevont szakhatóságokat és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. A közmeghallgatásról a felügyelőség hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé, valamint a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat közhírré tételre megküldte Balkány Város jegyzőjének. A közzététel időtartama alatt észrevétel nem érkezett sem a felügyelőségre, sem Balkány Város jegyzőjéhez december 10-én a közmeghallgatás megtartása meghiúsult, tekintettel arra, hogy a közmeghallgatáson a Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft. (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.), mint környezethasználó meghatalmazásából eljáró KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (4400 Nyíregyháza, Nagyvárad u. 4.) képviselő szakértő (Szentmiklóssy Csaba) kivételével nem jelentek meg, a mely a december 10-én felvett jegyzőkönyvben is rögzítésre került. A felügyelőség döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a rendel kezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: A felügyelőség január 22-én a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 17. (2) bekezdésében foglaltak alapján az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a környezethasználóval szakmai konzultációt folytatott. A konzultációról jegyzőkönyv készült, melyben rögzítésre került a baromfitartásra vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása, az alábbiak szerint: 16

17 BAT szempont Helyes mezőgazdasági gyakorlat Takarmányozási technológiák Istállózás Energiafelhasználás Vízfelhasználás Trágyakezelés A talajba, felszíni/felszín alatti vízbe történő kibocsátások csökkentése. A baromfitelepen alkalmazott technika A telepen nyilvántartást vezetnek a felhasznált vízről, a felhasznált takarmány mennyiségéről, a keletkező hulladékról és a földekre kijuttatott trágya mennyiségéről. A nyilvántartást kiterjesztését tervezik az energiára is. A telep műszaki létesítményeit, berendezéseit folyamatosan ellenőrzik és karbantartják. A takarmányt a cég saját takarmánykeverőjében állítja elő, a telepített fajta technológiai leírásában szereplő beltartalmi értékeknek megfelelően. A szülőpárokat takarmány programmal nevelik, ami alatt az adagolt takarmányozást értjük. A takarmányszállítás a rendszer segítségével gyorsan, mérlegen keresztül, zárt csatornán halad. A mérlegrendszer segítségével a takarmányfogyasztás állandóan figyelemmel kísérhető. Korszerű spirálos etető berendezést valamint automatikus etetési rendszert alkalmaznak, mellyel csökkentik a takarmányveszteséget. Az istállók kialakítása, az alkalmazott nevelési technológia a ketreces tartásnál jobb lehetőséget kínál a természetes viselkedésre, ezáltal állatbarátabb. Az istállók almozott padozatúak, csöpögés-mentes itatókkal ellátottak, szellőzésük mesterséges úton fali ventillátorok és természetes úton a légbeejtők révén történik. A szellőztető berendezések - ventilátorok, légbeejtők, stb. - összehangolt működését automatizált rendszer biztosítja. Az istállók világítását energiatakarékos, szabályozható fénycsövek segítségével oldják meg. Vizes takarításra csak állományváltás során kerül sor. Az istállók padlófelületeit a mosást megelőzően előtisztítják, a mosást víztakarékos, magasnyomású (sterimob) berendezéssel végzik. Az itatáshoz szükséges vizet szopókás, zárt technológiájú rendszer segítségével biztosítják, mely lehetővé teszi a víz gazdaságos kiadagolását. A trágya az istállóból való eltávolítást követően azonnal kiszállításra kerül. Felpakolása a baromfi ól előtt történik, így a trágya a telepen a talajjal és a felszín alatti vízzel kapcsolatba nem kerül. A homlokrakodó a trágyát közvetlenül a mezőgazdasági vontatóra valamint pótkocsira rakja. A leponyvázást követően egyenletes sebességgel, szóródásmentesen szállítják. A technológiai szennyvíz és a kerékmosóban keletkező szennyvíz tárolása zárt, vízzáróan szigetelt rendszerben történik. A folyékony hulladék tárolására zárt, vízzáróan szigetelt aknák szolgálnak. Az elvezető (szennyvíz), tároló (hulladék, szennyvíz) létesítményeket folyamatosan ellenőrzik, karbantartják. A telepen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését betonozott aljzatú, fedett, zárt gyűjtőhelyen végzik. A homlokrakodóval történő kitrágyázás és mezőgazdasági vontatóra pakolás közben minimális (kb.: 5 lapát/nap) száraz trágya szóródhat ki az ólak előtti betonozott területre. Ezt a kitrágyázást végző dolgozók haladéktalanul, kézi erővel összegyűjtik és pótkocsira rakják. 17

18 Dokumentálások, jelentések Környezetvédelmi megbízott alkalmazása Kezelési, karbantartási utasításokkal rendelkeznek, nyilvántartásokat, üzemnaplót vezetnek, adatszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tesznek. Az adminisztratív környezetvédelmi feladatokat szerződéses jogviszony keretében külső szakértő látja el. Hulladékgazdálkodás A környezethasználó a telephelyen hulladékkezelési tevékenységet nem végez. A keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A keletkező nem veszélyes hulladékokat gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A települési szilárd hulladék elhelyezése közszolgáltatóval kötött szerződés alapján történik. A környezethasználót, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló évi CLXXXV. tv. 4., 6 (1), 31. (1), (5) bekezdései alapján. A környezethasználónak a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3., 4., a alapján. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthető. Az elektronikus adatszolgáltatás adminisztrációs és technikai feltételeiről a internetes elérhetőségen tájékozódhat. A rendelkező rész 2.6. pontjában a munkahelyi gyűjtőhely műszaki kialakítására vonatkozó előírást az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 13. és 30. -a alapján tettem. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (2) bekezdésének c) és d) pontja szerint: a törvény hatálya nem terjed ki c) az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, valamint d) a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is. Az Európai Parlament és a Tanács a 1069/2009 EK rendeletben szabályozta a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó előírásokat, melyre vonatkozóan további előírásokat tartalmaz a 45/2012. (V.8.) VM. rendelet. Az EK rendelet II. fejezete Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek ártalmatlanítása és felhasználása cím alatt tartalmazza azokat az előírásokat, melyek alapján megállapítható, hogy Ht.) 1. (2) bek. c) és d) pontja alatt felsoroltakra nem terjed ki a Ht. hatálya, így azok állati mellékterméknek minősülnek. Levegőtisztaság-védelem A férőhely kapacitás növelése a meglévő épületek (8 db baromfi istálló, hasznos nevelő felület összesen 8360 m 2 ) bővítését, új nevelőépületek létesítését nem teszi szükségessé. A kapacitásnövelést a legutóbbi fejlesztésű baromfitartási technológia bevezetésével, alkalmazásával kívánják elérni. A levegőszennyező anyagok terjedés-vizsgálatát és a hatásterület lehatárolását a KVI-PLUSZ KFT. végezte el. A benyújtott dokumentációban a diffúz források levegővédelmi hatásterületét terjedésszámítással határozták meg, mely szerint a vizsgált jelenlegi istállók szagvédelmi hatásterülete, a vizsgált istállók együttes területének határa köré írható 105 m széles sáv területe, a tervezett bővített állapotban (a figyelembe vett 18

19 szagkibocsátás értékek, kibocsátási jellemzők és kedvezőtlen terjedési viszonyok mellett) a szagvédelmi hatásterület egy, a vizsgált istállók együttes területének határa köré írható 138 méter széles sáv területe. A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációban bemutatott módszerek, melyeket a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmaznak a telephelyen, valamint a határozat rendelkező részébe foglalt BAT követelmények és levegőtisztaság-védelmi előírások betartása mellett a tevékenység várhatóan nem okoz lakosságot zavaró bűzzel való terhelést. A 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdése szerint, amely légszennyező forrásnál kibocsátási határértéket annak sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, a levegőterhelést legkisebb mértékűre csökkentő levegővédelmi követelmények határozandók meg, ezért a rendelkező részben foglaltakat írta elő a felügyelőség. Felhívom a környezethasználó figyelmét, hogy a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 30. (2) bekezdés alapján, ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. A bejelentésre kötelezett diffúz forrásokat a határozat 3.1. pontja tartalmazza. A légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a felügyelőség a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 31. (1), (2), (4) bekezdései és 32. -a alapján állapította meg. A levegőtisztaság-védelmi engedélyt a felügyelőség a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. (3) bekezdése és a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 26. (3) bekezdése alapján adta meg. A felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi engedély érvényességi idejét a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 26. (8) bekezdése alapján állapította meg. A felügyelőség az eljárása során védelmi övezetet nem jelölt ki, mivel a tevékenység végzésére meglévő telephelyen kerül sor és új légszennyező forrás nem létesül. Zajvédelem A telephelyhez legközelebb lévő zajtól védendő létesítmények a telephely mértani középpontjától számítva, keleti irányban, kb. 330 m-re találhatóak. A dokumentációban szereplő számítások alapján a telephely legnagyobb zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a telephely mértani középpontjától számítva az éjjeli időszakban 188 m-re helyezkedik el. A fentiek alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterületén belül nem helyezkedik el zajtól védendő épület, ezért a felügyelőség a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) pontjában foglaltakat figyelembe véve, nem állapít meg zajkibocsátási határértéket. Szállítás csak a nappali (6-22) időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom, a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 db mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon. A felügyelőség a zaj és rezgés elleni védelemmel kapcsolatos előírásokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése és a 9. (1) bekezdése alapján tette. Természetvédelem A baromfinevelő telep Balkány település külterületén található. A telephelyet É-i és K-i irányban erdő művelési ágú területek határolják, Ny-ról szántó terület, míg D-i irányból fasor veszi körül. A telephely és környezete természetvédelmi oltalom alatt nem áll, nem országos jelentőségű védett ter - mészeti-, vagy Natura 2000 terület, nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, azok területén természet közeli vegetáció, különleges természeti érték előfordulása nem ismert, jelenleg nem található. A telephely botanikai vizsgálata során védett vagy megőrzésre érdemes növénytársulást, növényfajt nem találtak. 19

20 A tervezett tevékenység nem jár együtt a telephelyen belül történő újabb területfoglalással, így nem eredményezi a biológiailag aktív felületek csökkenését. A határozat rendelkező részében szereplő, élővilág-védelmi előírások betartása esetén, a telephelyen potenciálisan előforduló védett állatfajok veszélyeztetésével illetve elpusztításával nem kell számolni. A rágcsáló- és rovarirtás vonatkozásában az alkalmazott irtószer helyes megválasztásával kívánják elke rülni a védett ragadozók populációinak károsodását. A tervezett tevékenység megvalósításával szemben természet- és tájvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, a rendelkező részben (a természet védelméről szóló évi LIII. tv. 43. (1) bekezdése alapján) tett előírások betartása esetén a beruházás megvalósítása nem okoz kedvezőtlen változást a tájban, természeti értékekben. Környezetkárosodás megelőzése A 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése és 2. sz. mellékletének 11. a) pontja szerint a nagy létszámú állattartási tevékenység végzőjének üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, ezért a környezethasználót a határozat 8. pontjában üzemi kárelhárítási terv készítésére köteleztem. A kárelhárítási tervet a 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdése alapján csak az SZKV-VF (vízés földtani közeg) jelölésű szakértői jogosultsággal rendelkező személy készítheti el. A rendelkező rész pontjában szereplő nyilatkozattételi kötelezettségről a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény 31. (1) bekezdés c) pontja rendelkezik. A nyilatkozat formai és tartalmai követelményeit a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX.8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló környezetvédelmi előírásokat és követelményeket a BAT alapján határoztam meg, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, a környezet jelenlegi és célállapotát, a megteendő intézkedések előnyeit. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 96/B. (4) bekezdése és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke ,- Ft, azaz Egyszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a felügyelőség számlát állít ki, és azt a befizetést követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. Késedelmes teljesítés esetén a késedelmi kamatfizetési kötelezettségről a Ket (1) a) pontja alapján rendelkeztem. A baromfi szülőpár utónevelő telep, mint a 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi objektum, és mint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti egységes környezethasználati engedély köteles létesítmény, a Környezetvédelmi Alapnyilvántartásban, illetve az IPPC Létesítmény Nyilvántartó Rendszerben szerepel, egyedi környezetvédelmi azonosítóval rendelkezik. Az azonosító adatokat (Telephely KTJ szám, Létesítmény KTJ szám) a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet 9. -ának megfelelően, jelen határozat rendelkező részében feltüntettem. Az engedélyezés tárgyát képező baromfi szülőpár tartási tevékenység a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a környezetet nem veszélyezteti, a környezetre gyakorolt hatásai elviselhetők, és az alkalmazott technológia a rendelkező rész III. szakaszában foglaltak vonatkozásában az elérhető legjobb technika jelenlegi állásának megfelel, ezért a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 71. (1) bek. d) pontja alapján jelen határozattal kiadja. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési 20