FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u : Pf.:246 : (42) Fax: (42) E- mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet: Hivatali Kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás: hétfő és péntek , szerda és Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő csütörtök és , péntek Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 183-3/2015 Sándor Edina/ Lejtényiné dr. Koós Erzsébet 222/155 HATÁROZAT Tárgy: Mell.: A Gávavencsellő 0307/32 hrsz. alatti baromfinevelő telep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata 1 db A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT és azon belül a légszennyező forrásokra levegőtisztaság-védelmi engedélyt, továbbá az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozó engedélyt ad a Gávavencsellő 0307/32 hrsz. alatti ingatlanon végzett intenzív baromfinevelő tevékenységre az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. részben meghatározott feltételekkel, az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai Környezethasználó neve: BAROMFI-COOP Termelő és Kereskedelmi Kft. (a cég rövid neve: BAROMFI-COOP Kft.) Székhelye: 4030 Debrecen, Vécsey u. 34. KÜJ száma: II. Telephely adatai Telephely helyrajzi száma: Gávavencsellő 0307/32 EOV koordinátái: X = , Y = Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: Baromfinevelő telep KTJ telephely szám: Létesítmény neve: Brojler csirke telep KTJ IPPC létesítmény szám: A telephely szennyező forrásai: forrás megnevezése EOV koordináta (X,Y) 1. baromfinevelő istálló , baromfinevelő istálló , baromfinevelő istálló , baromfinevelő istálló , Kapcsolódó létesítmények: 2 db mélyfúrású kút, talajvízfigyelő kutak, 1

2 1 db szigetelt 10 m 3 -es kommunális-, 4 db 10 m 3 -es zárt, vízzáróan kialakított technológiai szennyvízakna, takarmánytároló silók, alomtároló (500 m 2 ) raktár, szociális épület, kerékmosó. III. Engedélyezett tevékenység adatai Megnevezés: intenzív baromfitenyésztés Besorolás: 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 11. pontja a) alpont: Nagy létszámú állattartás: Intenzív baromfitenyésztés, több mint férőhely baromfi számára TEÁOR kód: baromfitenyésztés NOSE-P kód: Kiépített termelési kapacitás: brojler baromfi egyed férőhely Tartástechnológia: zárt rendszerű, almos, intenzív brojler tartási rendszer Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: - A telepen takarmány programot alkalmaznak (fázistakarmányozás). - A telepen zárt rendszerű, automatizált takarmánykiosztás történik. A mérlegrendszer segítségével a takarmányfogyasztás állandóan figyelemmel kísérhető. - Korszerű spirálos etető berendezést, valamint automatikus etetési rendszert alkalmaznak, mellyel csökkentik a takarmányveszteséget. - Az itatáshoz szükséges vizet szelepes, függesztett, zárt technológiájú rendszer segítségével biztosítják, mely lehetővé teszi a víz gazdaságos kiadagolását. - A nevelőépületekben evaporációs hűtéssel kombinált alagútszellőztetést, ill. a padlástéren kialakított nevelőtérben keresztszellőztetést alkalmaznak; a szellőztető berendezések összehangolt működését automatizált rendszer biztosítja. - Alomanyagként hőkezelt, portalanított és darált szalmát használnak, maximum 5 cm vastagságban egyenletesen elterítve a sík padozaton. - A nevelő épületek fűtését 12 kw teljesítményű, földgáz üzemű függesztett infrasugárzó, ill. nevelőterenként 4 db 40 kw bemenő hőteljesítményű hőlégfúvó biztosítja. A gázellátás vezetékes gázhálózatról biztosított. - Az istállók takarítására állományváltáskor kerül sor, a vizes mosást előtisztítást követően víztakarékos, magasnyomású mosóberendezéssel végzik. - A technológiai- és szociális szennyvíz tárolása zárt, vízzáróan szigetelt aknákban történik. - A telepen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését betonozott aljzatú, fedett, zárt üzemi gyűjtőhelyen végzik. - A keletkező almostrágya az istállóból való eltávolítását követően azonnal mezőg azdasági területre, a tilalmi időszakban a központi trágyatároló telepre kerül kiszállításra, vagy más telephelyen feldolgozásra kerül. - A technológiai folyamatok nyomon követése érdekében a víz- és energiahasználatról, a takarmány mennyiségről, a keletkező hulladékról, a trágya mennyiségről nyilvántartást vezetnek. - A telep általános környezeti teljesítményének javítása érdekében a műszaki létesítmények, berendezések folyamatos ellenőrzése és rendszeres karbantartása biztosított. - Az adminisztratív környezetvédelmi feladatokat szerződéses jogviszony keretében külső szakértő látja el. 2

3 1. Általános előírások IV. A tevékenység végzésének feltételei 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a környezetvédelmi hatóság által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és a környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a környezetvédelmi hatóság felé a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő (szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése, stb.). Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket A környezethasználó - mint hulladékbirtokos - a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, másnak átadott hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján a vonatkozó rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi 3

4 hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást hulladéktípusonként és technológiánként, anyagmérleg alapján, naprakészen köteles vezetni A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének megszűnését a kötelezettség megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni. 3. Levegőtisztaság-védelem A Baromfitelep helyhez kötött légszennyező forrásainak üzemeltetéséhez a levegőtisztaság-védelmi engedélyt az alábbiak szerint adom meg: 3.1. Bejelentésre köteles diffúz források Forrás Megnevezése Hasznos Megjegyzés jele nevelőtér [m 2 ] D1 1. Baromfinevelő padlástér D2 2. Baromfinevelő 820 D3 3. Baromfinevelő 820 D4 4. Baromfinevelő padlástér 3.2. Levegővédelmi követelmények Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető Bűzkibocsátással járó tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a lakóterület rendeltetésszerű használatát ne zavarja Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, mű - ködtethető és tartható fenn A diffúz forrás működtetése, fenntartása során a környezethasználó a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles Trágyaszállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről a szállítójármű üzembentartója köteles gondoskodni, trágyaszállítás és trágyakiszórás kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén nem végezhető Adatszolgáltatás A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a környezetvédelmi hatóság részére éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM) kell benyújtania A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat - beleértve a tevékenység megszűntetését is - a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a környezetvédelmi hatóság részére. A tényleges állapotnak megfelelő LAL változásjelentést a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell benyújtania a környezetvédelmi hatóságra Az adatszolgáltatás elektronikus úton kell teljesíteni Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni. 4

5 A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 év. A levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a környezetvédelmi hatóság részére. Az engedélykérelmet a vonatkozó jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. 4. Természetvédelem 4.1. A telephelyen telepített fás szárú növényállomány (védő-, takarófásítás) rendszeres gondozásáról (öntözés, gyomtalanítás, pótlás, stb.) a környezethasználónak gondoskodnia kell A telep egyéb zöldfelületeinek rendszeres karbantartását (kaszálás, nyírás, gyommentesítés) is biztosítani kell A rágcsálók irtására olyan természetvédelmi szempontból elfogadható módszert kell alkalmazni, amellyel megelőzhető a környező területek ragadozóinak károsodása. Az elpusztult rágcsálók tetemeit az irtást követően össze kell gyűjteni Az épületek ereszei, padlásterei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról Az épületek szellőzését biztosító szellőztető rendszereket ráccsal vagy hálóval kell ellátni, amely megakadályozza a madarak berepülését és sérülését. Védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedeinek zavarása, károsítása, elpusztítása tilos! 5. Zajvédelem 5.1. Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni A telep helyhez kötött és mozgó zajforrásait úgy kell tervezni és működtetni, hogy a védendő területen a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek A tevékenységhez kapcsoló szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kisebb mértékben növelje meg az útvonalakkal szomszédos zajtól védendő területek zajterhelését. 6. Erőforrások felhasználása 6.1. A környezethasználó köteles az éves felhasználást nyilvántartani: - a telephelyen felhasznált földgázról, - a telephelyen felhasznált villamos energiáról, - a telephelyen felhasznált vízmennyiségről A telep energiahatékonysági mutatószámát évente meg kell határozni, melyet az éves jelentésben szerepeltetni kell A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 7. Szakhatóságok előírásai 7.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) 24.2/Tv./3565-3/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása alapján: - A baromfitenyésztés során be kell tartani a évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43.. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld - az engedélyezett területeken kívül - hígtrágyával, szennyvízzel, egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. 5

6 - Az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10.. (1) és (2) bekezdései az 1.. b) pontja szerint állattartást folytatók részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő! Minden év december 31.-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat megküldeni. - A Kft. köteles a szerves trágyát átvevő mezőgazdasági termelőnek a figyelmét felhívni a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot, illetve a helyes gazdálkodási gyakorlat előírásainak megtartására, különösen az ideiglenes trágyatárolásra és a védőtávolságokra vonatkozóan A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) 304-1/2014/VH számú (saját szám: /2014.) szakhatósági állásfoglalása alapján: A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a broyler telepi létesítmények használatánál, a tevékenységek végzésénél a 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, illetve azon keresztül a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást A talajvíz minőségét akkreditált mintavétel és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálat útján rendszeresen ellenőrizni kell. A talajvízfigyelő kutak vizsgálatát az ortofoszfát (évente kétszer április 30-ig és október 30-ig) kivételével évente egyszer április 30-ig kell elvégezni, majd a vizsgálati eredményeket - a talajvízszint mérési adatokkal együtt - a mintavételt követő hónap végéig (április 30.) kell a Területi Vízügyi Hatóság részére megküldeni, egyidejűleg arról a környezetvédelmi hatóságot értesíteni. A talajvízvizsgálatoknak a Nitrogénformák, ph, ortofoszfát, szulfát, cink és réz tartalom mennyiségi meghatározására kell kiterjednie A talajvíz vizsgálati eredmények alapján a tevékenység talajvízre gyakorolt hatását évente, az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában ki kell értékelni A felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését szolgáló monitoring kutakra kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait be kell tartani A környezethasználó köteles a talajvíz mintavételi helyek biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani A 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet 16. (8) bekezdése alapján a tárgyévben az alap adatlapon közölt adatokban bekövetkezett esetleges változásokat - az anyagforgalomban bekövetkezett 25 %-nál nagyobb változás fölött, bevezetésnél minden esetben - be kell jelenteni a Területi Vízügyi Hatóságnak a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal a tárgyévet követő év március 31-ig a 18/2007. (V.10.) KvVM rendeletben megjelent új alap adatlapon. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fenti számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá a telephely felülvizsgált Üzemi Kárelhárítási Tervének jóváhagyásához. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36500/1135/2015.ált. számú (saját szám: 53-1/2014.) szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül adta meg, a /2014. számon adott szakhatósági állásfoglalását fenntartja és az alapállapot-jelentés 2. pontjának mellőzését elfogadja. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) SZR/079/ /2014. ügyiratszámon, előírás nélkül adta meg szakhatósági állásfoglalását. 6

7 Gávavencsellő Nagyközség Jegyzője (4472 Gávavencsellő, Petőfi u. 1.) /2014. ügyiratszámon, előírás nélkül adta meg szakhatósági állásfoglalását. 8. Környezetkárosodás megelőzése 8.1. A telep műszaki létesítményeit folyamatosan karban kell tartani A Baromfi-Coop Kft. (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) Gávavencsellő 0307/32 hrsz. alatti baromfinevelő telepére elkészített üzemi kárelhárítási tervet /készítette: Biki Gyöngyi SZKV-vf vízvédelmi szakértő, kamarai nyilvántartási száma: /2009./ a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 304-1/2014/VH számú, /2014. saját számú szakhatósági állásfoglalása figyelembe vételével jóváhagyom Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. A változásokról a környezetvédelmi hatóságot 30 napon belül értesíteni kell Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia, majd megküldeni a környezetvédelmi hatóságra. Ha a változás nem jelentős és felülvizsgálat emiatt nem szükséges, úgy a környezetvédelmi hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül erről tájékoztatni kell A változások átvezetésétől függetlenül, az üzemi kárelhárítási tervet a környezethasználónak ötévente felül kell vizsgálnia, és az átdolgozott tervet 5 példányban be kell nyújtania a környezetvédelmi hatóságra jóváhagyásra. A felülvizsgált, az aktuális állapotokat tartalmazó kárelhárítási terv környezetvédelmi hatóságra történő benyújtásának határideje: március Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 9.1. A környezethasználó köteles értesíteni a környezetvédelmi hatóságot a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. A környezetvédelmi hatóság ügyeleti telefonszáma: ; fax száma: A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását A környezethasználó köteles minden évben május 15-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani a környezetvédelmi hatóságra. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a környezetvédelmi hatóság által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell a következőket: az engedély előírásainak való megfelelést, a telepen tartott állatok számát, a mintavételi eredmények értékelését, panaszokat, havária eseményeket A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beér- 7

8 kezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzések időpontjában a környezetvédelmi hatóság részére át kell adni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit a határozat 1. sz. melléklete részletezi Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt legkésőbb március 31-ig kell a környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. 10. Menedzsment A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja ne-vének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a környezetvédelmi hatósággal A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 11. Felügyeleti díj A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke ,- Ft azaz Egyszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára. A felügyeleti díjat minden év február 28-ig kell megfizetni, az előzőekben meghatározottak szerint. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. 12. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások A tevékenység szüneteltetésének vagy felhagyásának tényét (azt megelőző legalább 30 nappal) be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóság részére A tevékenység felhagyása esetén a környezethasználó köteles a telephelyén tárolt hulladékok és egyéb környezetszennyező anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni A tevékenység felhagyása esetén vizsgálni kell, hogy a tevékenységből - a 2014-ben készült felülvizsgálati dokumentáció és annak hiánypótlásaiban rögzített állapothoz viszonyítva - a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben következett-e be környezeti kár. Amennyiben a környezet károsodása valószínűsíthető, meg kell tervezni a szükséges intézkedéseket. A környezethasználó a vizsgálatot tartalmazó dokumentációt a tevékenység felhagyását követő 30 napon belül köteles benyújtani a környezetvédelmi hatóságra a szükséges környezetvédelmi intézkedések meghatározása érdekében Amennyiben a környezethasználó felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, a felszámolás illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás illetve végelszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül köteles a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére 8

9 vonatkozó nyilatkozatát a telephely és a székhely szerint illetékes környezetvédelmi hatóság számára megküldeni. V. Érvényesség A IV. részben megadott előírások betartása esetén az egységes környezethasználati engedély 11 évig, a légszennyező források levegőtisztaság-védelmi engedélye 5 évig érvényes jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától. A /2009. sz., /2009. sz., /2009. sz. határozatokkal módosított, 281-6/2009. sz. határozatba foglalt egységes környezethasználati engedélyt jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg hatályon kívül helyezem. Az eljárás során az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, valamint a talajvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja merült fel eljárási költségként, melynek megfizetésére a Baromfi-Coop Kft. köteles. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,-Ft, melyet a Baromfi-Coop Kft. megfizetett. A határozathoz csatolt 1. sz. melléklet a határozat elválaszthatatlan részét képezi, a határozat a mellék - lettel együtt érvényes. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Termé - szetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a környezetvédelmi hatósághoz 6 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. Az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés díjköteles, díja ,- Ft, amely a következő díjtételekből tevődik össze: ,- Ft az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás fellebbezési díja, ,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: ,- Ft, amely a következő díjtételekből tevődik össze: 2.500,- Ft az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés díja, ,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja. A fellebbezési díj teljes összegét a környezetvédelmi hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A szakhatósági állásfoglalás(ok) ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezés alapján a felügyelőség a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja, illetve dönthet annak az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztéséről. 9

10 INDOKOLÁS A felügyelőség a 281-6/2009. sz. határozatában adott egységes környezethasználati engedélyt a Baromfi- Coop Kft. (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) részére, a Gávavencsellő 0307/21 hrsz.-ú külterületen végzett intenzív baromfinevelő tevékenységre. A határozat a jogerőre emelkedése napjától ( ) 11 évig érvényes. A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt a /2009. sz., a /2009. sz. és a /2009. sz. határozatával módosította. (A Gávavencsellő 0307/21 hrsz. alatti ingatlan a 0307/30, /31, /32 hrsz.-ú ingatlanokra került megosztásra. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött baromfinevelő tevékenység a telekalakítást követően a 0307/32 hrsz.-ú ingatlanra terjed ki, amely alrészleten 4 istállóban 6 nevelőtéren történik a nagy létszámú állattartás. A Gávavencsellő 0307/30 hrsz.-ú ingatlanon a Master-Szolg Szolgáltató Kft. (4537 Nyírkércs, Petőfi u. 41.), a Gávavencsellő 0307/31 hrsz.-ú ingatlanon a Master-Good Kft. (4600 Kisvárda, Ipari u. 9. sz.) végez állattartó tevékenységet. A Gávavencsellő 0307/23 hrsz. alatti ingatlanon a Baromfi-Coop Kft. folytat szabadtartásos kis létszámú baromfinevelő tevékenységet. A telekalakítás vonatkozásában a felügyelőség a környezethasználó kérelmére a /2009. sz. határozatában módosította az egységes környezethasználati engedélyt.) A 281-6/2009. sz. határozatban foglaltak alapján az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján felül kell vizsgálni. Fentiek alapján a Baromfi-Coop Kft. megbízásából eljáró KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (4400 Nyíregyháza, Tulipán u. 82.) április 14-én benyújtotta a felügyelőségre a 281-6/2009. sz., a Gávavencsellő 0307/32 hrsz.-ú ingatlanon végzett baromfinevelő tevékenységre adott egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatára vonatkozó dokumentációt, majd a 289-6/2009. sz. határozat pontja alapján április 23-án a telephely felülvizsgált üzemi kárelhárítási tervét. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás díja a rendelet 1. számú melléklet III. táblázat 10. főszám 1. alszáma alapján ,- Ft Az eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésekre is sor került. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági eljárásának igazgatási szolgáltatási díja a 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mell pontja alapján: ,- Ft. A környezethasználó a fenti eljárások igazgatási szolgáltatási díjait a felügyelőség /2014. sz. végzése alapján megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Ket (1) bekezdése szerint: Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről. Az eljárás során a Ket a szerinti költségek közül az igazgatási szolgáltatási díj merült fel, melynek megfizetésére a felügyelőség az ügyfelet kötelezte. Az ügyfél az eljárás során az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A felügyelőség a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy az eljárás megindításáról szóló közlemény közzétételéhez a dokumentációban foglaltak pontosítása szükséges, ezért a /2014. végzésében hiánypótlást írt elő, amely május 23-án került teljesítésre. A felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 29. (6) bekezdése alapján a hiánypótlás benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé, egyidejűleg a /2014. sz. ügyiratában 10

11 megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység helye szerinti település, Gávavencsellő Nagyközség Jegyzőjének, aki gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A kifüggesztés időtartama alatt sem a felügyelőséghez, sem az érintett település jegyzőjéhez nem érkezett lakossági észrevétel. A felügyelőség a /2014. számú levelében az eljárás megindulásáról ismert ügyfélként értesítette a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. A felügyelőség a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció és az üzemi kárelhárítási terv alapján az érdemi döntés meghozatalához a tényállás tisztázását tartotta szükségesnek, ezért a /2014. sz. végzésében hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet. A KÖMIR Kft. hiánypótlása július 10-én érkezett be a felügyelőségre, azonban nem teljes körűen felelt meg a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, ezért a felügyelőség a /2014. sz. végzésében a hiányosságok további pótlására hívta fel az kérelmezőt. A hiánypótlás teljes körű teljesítése augusztus 28-án történt meg. A felülvizsgált tevékenység: A telep a felülvizsgálat időpontjában férőhellyel üzemel: 4 db, összesen 4900 m 2 hasznos nevelőtérrel rendelkező istállóban történik a baromfinevelés. (6 nevelőtér, 2 x 810 m 2, 4 x 820 m 2 ) Valamennyi nevelőtér berendezése megegyezik. Az 1. és a 4. sz. épület padlástere is nevelőtérként funkcionál. A telephelyen jelenleg alkalmazott, alábbiakban részletezett baromfi tartástechnológia (zárt rendszerű, almos, intenzív brojler tartási rendszer) a felülvizsgált időszakban nem változott. A baromfitelepen almos brojler csirke nevelést végeznek, 2-2,4 kg/egyed, azaz átlagosan 2,2 kg/egyed végtömeg eléréséig, 6-7 hetes hizlalási idővel. A telepítési sűrűség: db csibe/m 2. (A keltetőből a csibék napos korukban kerülnek a telepre.) Egy rotáció 6-7 hetes nevelési és 1-2 hetes szerviz időszakból áll. A telephelyen évi 5-6 turnusban történik a baromfinevelés. A technológia elemei a következők: világítás: fűtés: energiatakarékos fénycsövek és izzók alkalmazásával, automatizált vezérléssel; földgáz üzemű, 12 kw teljesítményű függesztett infrasugárzókkal (csak a padlástérben), valamint nevelőterenként 4 db, egyenként 40 kw bemenő hőteljesítményű, földgáz üzemű hőlégfúvóval szellőztetés: evaporációs hűtéssel kombinált Euroemme típusú alagút ventilációs rendszer kereszt szellőztetés csak a padlástérben van takarmányozás: a pneumatikus úton feltöltött takarmánysilóból spirálos behordóval, mérlegen keresztül az első 4-5 napban csibeetető papírról, majd függesztett, állítható magasságú tányérokból; az etetőrendszer automatizált berendezés; itatás: szelepes (szopókás) automata itató berendezéssel almozás: az alomanyag hőkezelt, portalanított és darált szalma, maximum 5 cm vastagságban egyenletesen elterítve a sík padozaton vízellátás: A technológiai vízigény (itatóvíz és takarításhoz szükséges víz) a telepen lévő 2 db mélyfúrású kútról biztosított. (Az 1. jelű mélyfúrású kút a Felügyelőség által kiadott, /2013. sz., április 30-ig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az I. jelű mélyfúrású kút a Felügyelőség által kiadott, /2010. sz., szeptember 30-ig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. 11

12 A telep vízellátására, víztisztítási technológiájára, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére a Felügyelőség a /2013. sz. határozatában adott vízjogi üzemeltetési engedélyt, amely szeptember 30-ig érvényes.) A szociális vízigény és a tűzivíz ellátás a közműves hálózatról biztosított. A Gávavencsellő 0307/30 hrsz. alatti telephelyen egy 75 m 3 -es tűzivíz tározó is található. A szociális szennyvizet a szociális épülethez tartozó 1 db vízzáróan szigetelt 10 m 3 -es aknában tárolják, majd tengelyen arra jogosult vállalkozóval szennyvíztisztító telepre szállíttatják. Az istállók takarítása során keletkező technológiai szennyvizet az istállók mellett elhelyezett 10 m 3 -es vízzáróan szigetelt aknákban gyűjtik, majd arra jogosult vállalkozóval tengelyen szennyvíztisztító telepre szállíttatják. A telepen a zárt technológia miatt a csapadékvíz normál üzemmenet esetén nem érintkezhet szennyező anyagokkal, így ott kizárólag szennyezetlen csapadékvíz keletkezik, amely a kiépített csapadékvíz szikkasztó árokrendszerben kerül elszikkasztásra, ill. a telep beépítetlen zöldfelületén elszikkad. A baromfinevelés során keletkező trágyát a rotáció végén a nevelőterekből kihordják az istállók mellé álló szállítójárműre, majd azonnal elszállítják a telepről. A trágya - mezőgazdasági területre történő kijuttatásának tilalmi időszaka kivételével - mezőgazdasági termelők földjén kerül hasznosításra. A trágyakijuttatás tilalmi időszakában a keletkező baromfitrágyát a környezethasználó által a Nyírmada 015/20 hrsz. alatt kialakított központi trágyatárolóba szállítják, ahonnan a tilalmi időszakot követően szintén mezőgazdasági termelők részére kerül átadásra, akik mezőgazdasági területre kihelyezve hasznosítják. A trágya átadásáról nyilvántartást vezetnek. A környezethasználó a telephelyen keletkező trágya alternatív hasznosítását tervezi: a nyírmadai központi trágyatárolóba szállított trágyát 6 hónapig tárolják, majd a Nyírjákó 092/7 hrsz. alatti ingatlanon megvalósult trágyafermentálóban tervezik feldolgozni. A fermentált és pellettált trágyát talajerő utánpótlásra kívánják hasznosítani. Az elhullott állatokat zárt műanyagkonténerben gyűjtik és rendszeres időközönként a SZATEV Zrt.-nek adják át elszállításra és kezelésre. A szilárd kommunális hulladékot 2 db 110 l-es műanyag edényben gyűjtik, amelyet szerződés alapján a közszolgáltató ürít és szállít el. A veszélyes hulladékok gyűjtését elkülönítve, a betonozott aljzatú, kármentővel ellátott, fedett, zárt veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen végzik, ahonnan átvételi jogosultsággal rendelkező átvevőnek adják át. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került. Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció elbírálásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm.rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján szakhatóságként a környezetés település-egészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, valamint a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően Gávavencsellő Nagyközség Jegyzőjét kereste meg a felügyelőség a /2014. sz. ügyiratában. Az eljáró hatóság ugyanezen levelében a hivatkozott jogszabályhely és a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm.rendelet 6. (5) bekezdése alapján megkereste a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóságot is, hogy a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 3. pontjában szereplő szakkérdésben és az Üzemi Kárelhárítási Terv vonatkozásában szakhatósági állásfoglalását adja meg. 12

13 Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság ( 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) a 24.2/Tv./3565-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 7.1. pontjába foglalt előírásait az alábbiakkal indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a Baromfi-Coop Kft. Gávavencsellő 0307/32. hrsz. alatti baromfinevelő telepének egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához, a 281-6/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatához adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat és a hiánypótlás (készítette: KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft Nyíregyháza, Tulipán u. 82., készült: Nyíregyháza, április és július 10.) alapján. A kérelmező a 63/2012.(VII.2.) VM rendelet pontjában meghatározott ,- forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a tevékenységnek - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs. A Kft. az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. számú melléklet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének az előző évben (adatszolgáltatási időszak: szeptember augusztus 31.) eleget tett. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. (1) bekezdése, a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. (1) bekezdése és 1. mellékletének pontja, valamint a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. -a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja, 4. (1) bekezdése és a 17. (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 32. (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 33.. (1) bekezdése és az 5. számú melléklet alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság jogutódja, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) a 304-1/2014/VH számú (saját szám: /2014), előírásokkal megadott szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) (továbbiakban: Felügyelőség) szeptember 2-án érkezett megkeresésében a Baromfi- Coop Termelő és Kereskedelmi Kft. (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) Gávavencsellő 0307/32 hrsz. alatti broyler telepe üzemeltetésére kiadott 281-6/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének ötéves felülvizsgálati eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Területi Vízügyi Hatósághoz. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölé - séről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 17. (2) g) pontja és 18. (2) bekezdés g) pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi első fokú hatósági jogkört szeptember 10. napjától a folyamatban lévő ügyekben is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Területi Vízügyi Hatósága gyakorolja, mint a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság és a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jogutódja. 13

14 A Felügyelőség /2014. számú szeptember 2-án érkezett megkeresésében az alábbi szakkérdésben kérte a Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalásának megadását: I. A 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésére és 5. számú melléklet 3 pontja alapján: Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra. II. Az Üzemi Kárelhárítási Terv jóváhagyásához a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet. 33. (5) bekezdése alapján az alábbi szakkérdés elbírálását kérte: a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálatának szakkérdésére kiterjedően. I. A Területi Vízügyi Hatóság, mint elsőfokú területi vízügyi szakhatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz vízvédelmi szempontból a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintettel arra, hogy vízvédelmi szempontból az eljárás tárgyát képező tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre, az előírások betartása mellett káros hatása nincs. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. -a alapján: A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást; c) úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet 5. (1) d) pontja szerint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek területe nitrátérzékeny területnek minősül. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7. -ával és 2. számú mellékletével összhangban a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján a telephely érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. Gávavencsellő település fokozottan érzékeny területen lévő település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Az állattartó telep területe közüzemi ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érint. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a telephelyi tevékenységekről, a hígtrágya- és szennyvíz kezeléséről, elhelyezéséről a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. -ának (1) bekezdése alapján rendelkeztem. A telephelyen folytatott tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának, a felszín alatti vizek minőségének, állapotváltozásának ellenőrzésére talajvízfigyelő monitorig rendszer működtetése és a talajvízminőség állapotváltozásának rendszeres figyelése indokolt. Fentiek alapján a talajvízminőség állapotváltozásának rendszeres figyelését, vízvizsgálatát a rendelkező rész foglalt komponens-körben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdés c) pontja alapján írtam elő. A Baromfi-Coop Kft. Gávavencsellő telephelyén a 281-6/2009. egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően minden évben talajvíz mintát vett a monitoring kutakból, a labor - 14

15 vizsgálati jegyzőkönyvet (Nitrogénformák, ph, Összes nitrogén, ortofoszfát, szulfát) május 15-ig, a foszfát komponens laborvizsgálati eredményeit május 15-ig és november 15-ig a Felügyelőség részére megküldte. A telephelyen 3 db monitoring kút üzemel. A felülvizsgált időszakban ( ig) a talajvíz szennyezőanyag tartalma nitrát és szulfát komponensek tekintetében haladta meg a 6/2009. (IV.14.) KvVm-EÜM-FVM rendelet 2. számú mellékletében feltüntetett határértékeket. Az őszi foszfát mintázások során a talajvízben a felülvizsgált időszakban határérték túllépést nem tapasztalható. A talajvízminták a felülvizsgált időszakban az FK-1. kút esetében nem tartalmaznak az egészséget és a felszín alatti vizeket veszélyeztető koncentrációban szennyező-anyagokat, az FK-2. számú kútban a nitrát komponens tekintetében csekély mennyiségben tartalmaz szennyezőanyagot. Az FK-2. és FK-3. számú kútban fellépő határértéket meghaladó nitrát tartalom a terület mezőgazdasági jellegéből adódik, mivel a telephelyen és környezetében is műtrágyázták a szántóföldeket. Az esőzések folyamán a szennyező komponensek a talajvízbe mosódtak. Az FK-3 számú kútban nitrát és szulfát komponensek tekintetében mutat határérték feletti értéket. A szulfát határérték feletti folyamatos jelenléte feltehetőleg geológiai eredetű. A talajvíz szennyezettsége nem jelentős, a komponensek csak kis mértékben tartalmaznak határérték feletti koncentrációt, ezért intézkedésekre nincs szükség. A kárelhárítási terv pontja Váratlan vízszennyezés esetén értesítendő hatóságok közül a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség már nem létezik. A kárelhárítási terv pontja Területileg illetékes egyéb hatóságok közül a Tűzoltó-parancsnokság és a Polgárvédelmi Parancsnokság helyett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság látja el a polgár- és tűzvédelmi, a területi vízügyi hatósági valamint az iparbiztonsági felada - tokat is. A Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (5) bekezdésére, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm.rendelet 5. melléklet 3. pontjára figyelemmel a Ket. 44. (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölé - séről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm.rendelet 14. -ában foglaltak alapján: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a Területi Vízügyi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen, az ügyiratszámra hivatkozással. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. r. 20/B. (1) bekezdése értelmében: Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. (1) bekezdése, a 20/A. (4) bekezdése, a 20/A. (6) bekezdése és a 20/A. (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Favir.) 15. (8) bekezdésében és 13. számú mellék - letében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapotjelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a felügyelőség birtokában. A hivatkozott Korm.rendelet (2) bekezdése értelmében: Ha a terület korábbi és további használatának bemutatása (alapállapot-jelentés 1. pont) alapján a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés készítését megelőzően végzett tevékenységből származó szennyeződés nem feltételez- 15

16 hető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt tevékenység nem veszélyezteti a felszín alatti vizeket és a földtani közeget, akkor ezek állapotának bemutatása (alapállapot-jelentés 2. pont) indokolással mellőzhető. Ha a felügyelőség az indokolást nem fogadja el, az alapállapot-jelentés 2. pontjának elkészítését kéri a környezethasználótól. A benyújtott felülvizsgálati dokumentáció nem tartalmazta a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentést, ezért a felügyelőség a /2014. sz. végzésében a dokumentáció fentiek szerinti kiegészítésére hívta fel a KÖMIR Kft.-t. A hiánypótlás november 28-i beérkezését követően a felügyelőség a /2014. sz. ügyiratában szakhatóságként ismételten megkereste a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a felügyelőség fenti számú megkeresése alapján a 36500/1135/2015.ált. számú (saját szám: 53-1/2014.) szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) {továbbiakban: Felügyelőség} szeptember 2-án érkezett megkeresésére a Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft. (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) Gávavencsellő 0307/32 hrsz. alatti broyler telepe üzemeltetésére kiadott 281-6/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének ötéves felülvizsgálati eljárásában /2014. számon szakhatósági állásfoglalást adott. A Felügyelőség /2014. számú december 9-én érkezett megkeresésében az alábbiakat adta elő: A KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (4400 Nyíregyháza, Nagyvárad u. 4.) a Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft. (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) megbízásából benyújtotta a felügyelőségre a Gávavencsellő 0307/32 hrsz. alatti baromfinevelő telep üzemeltetésére kiadott 281-6/2009. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát. A felügyelőség az eljárás során a /2014. sz. ügyiratában a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) szakhatósági állásfoglalását kérte a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése alapján, a rendelet 5. sz. mellékletének 3. pontjában szereplő szakkérdésben. A Tisztelt Címzett fenti tárgyban a 304-1/2014/VH számú, /2014. saját számú, szeptember 18-án kelt ügyiratában, előírásokkal adott szakhatósági állásfoglalást. Ezen állásfoglalás kiadmányozását követően, a felügyelőség szeptember 10-én kelt, /2014. számú hiánypótlásra felhívó - a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20/B. (1), (2) bekezdésén alapuló végzésére november 28-án érkezett meg a KÖMIR Kft. hiánypótlása, amelyben az alapállapotjelentés 2. pontjának mellőzését kérte a felügyelőségtől. A 481/2013. (XII.17.) Korm.rendelet hivatkozott jogszabályhelyei alapján kérem a Tisztelt Szakhatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a mellékelt Baromfi-Coop Kft. Gávavencsellő, baromfitelep 0307/32 hrsz.; Terület korábbi és további használatának bemutatása 219/2004. (VII.21.) 20/B. (2) bekez dés alapján tárgyú dokumentációban foglaltak ismeretében fenn kívánja-e tartani a 304-1/2014/VH számú, /2014. saját számú ügyiratában foglaltakat. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alapállapot-jelentés 2. pontjának mellőzését elfogadja, mert - a telephely 50 éve létezik, melynek állattartásra szolgáló részét vásárolta meg a Baromfi-Coop Kft; azt megelőzően mezőgazdaságilag művelt terület volt. - Az új tulajdonos a meglévő istállókat újította fel és korszerűsítette. A telephelyen nincs tüzelőanyag és egyéb anyagok tárolásra szolgáló terepszint alatti tartály. 16

17 - Az állattartás felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának megfigyelésére 3 db monitoring kút üzemel, amelyből rendszeresen történik talajvízminta vétel és a talajvízvizsgálat. A minták laborvizsgálati jegyzőkönyvei szerint a közötti időszakban talajvíz nitrát- és szulfát tartalma haladta meg a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM rendelet 2. számú mellékletében feltüntetett határértékeket. Az őszi foszfát mintázások során a talajvízben a felülvizsgált időszakban határérték túllépést nem tapasztalható. A talajvízminták a felülvizsgált időszakban az FK-1. kút esetében nem tartalmaznak az egészséget és a felszín alatti vizeket veszélyeztető koncentrációban szennyező-anyagokat, az FK-2. számú kútban a nitrát komponens tekintetében csekély mennyiségben tartalmaz szennyezőanyagot. Az FK-2. és FK-3. számú kútban fellépő határértéket meghaladó nitrát tartalom a terület mezőgazdasági jellegéből adódik, mivel a telephelyen és környezetében is műtrágyázták a szántóföldeket. Az esőzések folyamán a szennyező komponensek a talajvízbe mosódtak. Az FK-3 számú kútban nitrát és szulfát komponensek tekintetében mutat határérték feletti értéket. A szulfát határérték feletti folyamatos jelenléte feltehetőleg geológiai eredetű. A talajvíz szennyezettsége nem jelentős, a komponensek csak kis mértékben tartalmaznak határérték feletti koncentrációt, ezért intézkedésekre nincs szükség. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (5) bekezdésére, a környezet-védelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 5. melléklet 3. pontjára és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/B (2) bekezdésére figyelemmel a Ket. 44. (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 14. -ában foglaltak alapján: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen, az ügyiratszámra hivatkozással. A felügyelőség - figyelembe véve a felülvizsgálati dokumentáció november 28-án benyújtott kiegészítésében, valamint a fenti szakhatósági állásfoglalásban foglaltakat - az alapállapot-jelentés 2. pontjának kidolgozását és a felügyelőségre történő megküldését nem tartotta indokoltnak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) az SZR/079/ /2014. számú, előírások nélkül megadott szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft. (4030 Debrecen, Vécsey u. 34.) által megbízott KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (4400 Nyíregyháza, Nagyvárad u. 4.) kérelmére indult Gávavencsellő 0307/32. hrsz. alatt található baromfinevelő telep 281-6/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése alapján. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 70. -ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm.rendelet 20. (8), (9) bekezdésének rendelkezéseire is, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a baromfinevelő telep működtetése során jelentős környezeti légszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés kialakulása nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán- 17

18 egészségügyi kockázatnövelő hatással - a felülvizsgálati anyagban bemutatott adatok alapján - érdemben nem lehet számolni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Szakhatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint 2. (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg. Gávavencsellő Nagyközség Jegyzője (4472 Gávavencsellő, Petőfi u. 1.) /2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül megadta, azt az alábbiakkal indokolta: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Baromfi-Coop Kft. tulajdonát képező, Gávavencsellő 0307/32 helyrajzi számú telephely 5 éves teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatban szakhatósági állásfoglalás kiadására kérte fel hatóságomat a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban. A oldalon található felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a telep nem jelent környezeti kockázatot. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint adtam ki a szakhatósági állásfoglalásomat. Döntésemet a hivatkozott jogszabályok, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. -a alapján hoztam meg. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm.rendelet 5. mellékletének 8. g) pontja, illetékességemet a Ket. 21. (1) bekezdés c) pontja biztosítja. Az önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. A felügyelőség döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a rendelkezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: A baromfitartásra vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása: Víz- és energiagazdálkodás BAT víz- és elektromos vezetékek tervszerű karbantartása vízvezeték-hálózatban a felesleges elfolyások, csöpögések megakadályozása vízórák elhelyezése a jelentős fogyasztási helyeken BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia - a telepen - az egyéb műszaki létesítményekhez, berendezésekhez hasonlóan - tervszerűen ellenőrzik a vezetékek állapotát, az esetleges meghibásodásokat azonnal javítják - víztakarékos, csepegésmentes önitatók alkalmazása - a vízfogyasztás mérésének lehetősége istállónként biztosított + összfogyasztás mérése a mélyfúrású kutaknál 18

19 a vizes mosás előtt száraz tisztítás alkalmazása, felületek kefével történő előtisztítása mosás nagynyomású mosóberendezéssel mosóvíz újrafelhasználása, vagy megfelelő tárolótartályban történő felfogása energiahatékony fűtő- és világítóberendezések alkalmazása automatizált fűtés- és szellőztetés szabályozás Takarmányozás, itatás BAT takarmányösszetétel változása termelési/növekedési ciklusok szerint takarmány nyersfehérje tartalmának csökkentése takarmány foszfor tartalmának csökkentése takarmánykiszóródás minimalizálása Zajkibocsátás csökkentése BAT természetes és mesterséges szellőztetés kombinációjának alkalmazása szellőztetéshez alacsony zajkibocsátású ventilátor alkalmazása önetető alkalmazásával az etetésből származó zajkibocsátás csökkentése állatok mozgatását, szállítását, takarmány kiosztását akkor kell végezni, amikor a környezeti zajszint magas környezeti zajforrások és a zajtól védendő terület megfelelő távolsága - vizes takarításra csak állományváltáskor kerül sor - az istállók takarításának első lépése a trágya rakodógéppel történő kihordása, majd seprése, a vizes mosást a seprűtiszta padozaton, nagynyomású berendezéssel végzik - a mosóvíz zárt, vízzáróan szigetelt aknákba kerül, ahonnan tengelyen szennyvíztelepre szállítják - kedvező tüzeléstechnikai hatásfokú infrasugárzókat és hőlégfúvókat alkalmaznak az istállók fűtésére - a világítás energiatakarékos fénycsövek és izzók alkalmazásával történik - a nevelőépületekben programozottan szabályozzák a fűtést és szellőzést (evaporációs hűtéssel kombinált Euroemme típusú alagút ventilációs rendszer) BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia - a telepen takarmány programot alkalmaznak (fázistakarmányozás) - aminosav-fehérje arány változtatásával érik el az optimális fehérje hasznosítást, szem előtt tartva a nyersfehérje tartalom csökkentését. - figyelembe veszik a takarmány foszfortartalmának optimalizálását - a telepen zárt rendszerű, automatizált takarmánykiosztás történik, spirálos etető berendezéssel BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia - az istállók szellőzése mesterséges (fali ventilátorok alkalmazásával) és természetes úton (a légbeejtők révén) történik. - a környezeti zajkibocsátással üzemelő szellőztető berendezéseket automatika vezérli, ez hangolja össze a légbeejtők és a ventilátorok működését. - a szellőztetés alacsony zajkibocsátású, tervszerűen karbantartott ventilátorokkal történik. - minimális zajkibocsátással üzemelő önetető rendszer alkalmazása - az állatok szállítását, az istállókhoz tartozó takarmánysilók gépi feltöltését, a takarmány kiosztását a nappali (6:00-22:00), magasabb környezeti zajterhelésű időszakban végzik. - a zajvédelmi szempontú hatásterületen belül zajtól védendő épület, létesítmény nem található. 19

20 Bűzkibocsátás csökkentése BAT a trágya rendszeres, minél rövidebb idő alatt történő eltávolítása a nevelőterekből képződő trágya mennyiségének és víztartalmának csökkentése szennyvízgyűjtők lefedése BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia - a nevelési ciklus végén, a szerviz időszakban kerül sor a nevelőterek homlokrakodó alkalmazásával történő kitrágyázására. A trágya az istállóból való eltávolítást követően azonnal elszállításra kerül. - az istállókban optimális mennyiségű almot (maximum 5 cm vastagságban hőkezelt, portalanított és darált szalmát helyeznek el a padozaton egyenletesen elterítve, amely mennyiség nem okoz felesleges trágyaképződést. - az itatórendszer meghibásodását, ezáltal a trágya felesleges víztartalmának kialakulását tervszerű megelőző karbantartással küszöbölik ki. - az istállók és a szociális épület mellett elhelyezett szennyvíztárolók zártak Talajba, felszíni/felszín alatti vizekbe történő kibocsátások minimalizálása BAT BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia vízzáró létesítmények, - a technológiai- és szociális szennyvíztároló aknák tárolótartályok/tárolók alkalmazása vízzáróan szigeteltek, zártak. - a telepen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését betonozott aljzatú, fedett, zárt veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen végzik. - a nevelőterekben keletkező trágya mezőgazdasági vontatóra, ill. pótkocsira való felpakolása közvetlenül az istállók előtt történik, így a földtani közeggel, a tárolótartályok tervszerű ellenőrzése, karbantartása Hulladékgazdálkodás felszín alatti vizekkel nem kerül kapcsolatba. - a szennyvíztároló aknák vízzáróságát tervszerűen ellenőrzik A környezethasználót, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló évi CLXXXV. tv. 4., 6. (1), 31. (1), (5) bekezdései alapján. A környezethasználónak a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5., 2.6. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm.rendelet 3., 4., a alapján. A környezethasználó a rendelkező rész 2.5. pontja szerinti nyilvántartást a hivatkozott Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti adattartalommal köteles vezetni, - a 2.6. pont szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 1. és 2. pontja szerinti adattartalommal köteles teljesíteni; - a 2.7. pont szerinti bejelentést a Korm. rendelet 2. melléklete szerinti adattartalommal kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthető. Az elektronikus adatszolgáltatás adminisztrációs és technikai feltételeiről a internetes elérhetőségen tájékozódhat. 20