Háttérdokumentum Baranya megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Átírás

1 Háttérdokumentum Baranya megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához szeptember

2 Tartalom 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából... 3 Alapvetés SWOT elemzés Lehetséges megyei jövőkép... 7 A megye gazdasági növekedésének biztosítása a vállalkozói aktivitás erősítése: versenyképes, exportorientált és innovatív gazdaság:...10 A megye innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatottság növelése...11 Környezeti fenntarthatóság és erőforrás- és energiahatékonyság elősegítése:

3 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából A as tervezési időszak egyik legfontosabb hívószavává az intelligens tervezés és az intelligens szakosodási stratégia vált. Ennek lényege, hogy az egyes fejlesztési területi egységek megtalálják azt a néhány kitörési pontot, amelyek fejlesztésével a terület általános fejlettségi szintjének emelése elérhető. A korábbi tapasztalatokból kiindulva az Európai Bizottság nagyobb hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy a területi fejlesztési programok során létrejövő fejlesztések valóban életképesek legyenek, és ne oltsák ki egymás hatását a közelben megvalósuló fejlesztések. Az intelligens szakosodás módszertanának alapját a komparatív előnyök elve jelenti, azaz, hogy minden területi egységnek meg kell találnia, hogy mi az, amiben, arányaiban erősebb a többi főleg szomszédos területnél. Ez nem mindig jelenti azt, hogy az az ágazat vagy fejlesztési irány abszolút értékben a legerősebb a területi egységben, hanem inkább azt, hogy mi az, amiben jobb a területi egység elsősorban szűkebb és másodsorban tágabb környezeténél. Mivel Magyarországon a területi tervezés megyei szinten történik, ezért szükséges elkészíteni a megyék intelligens szakosodási stratégiához kapcsolódó prioritásainak elősegítésére tervezett háttérdokumentumokat. Jelen anyag is ezt a célt szolgálja. Az intelligens szakosodási stratégia kidolgozásának elősegítésére készült háttérdokumentum megalkotása során figyelembe vettük a kapcsolódó EU-s, nemzeti, regionális és megyei stratégiai dokumentumokat. A kijelölt prioritások ezért konzisztensek a Horizont 2020 és EU2020 irányaival, a Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseivel valamint a megye területfejlesztési stratégiájának munkaverziójával ban a hazai KFI ráfordítás elérte az 1,29%-ot, ez a 2000-es 0,9%.os adathoz képest jelentős bővülés, ugyanakkor az Európai Unió által megcélzott 3%-hoz képest még mindig jelentős lemaradás. Magyarország 2020-as vállalása a GDP arányos 1,8%-os érték. Baranya megye KFI ráfordítása tekintetében a megyék között az elmúlt években rendre az első harmadban, jellemzően az helyen helyezkedik el. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez jórészt (több, mint 2/3-ban) a felsőoktatási szektornak köszönhető. Emiatt is fontos a megyében többek között az innovációs transzfer támogatása, működtetése, hogy az egyetemen keletkező tudás minél hamarabb az iparba kerüljön, és piaci termékben, szolgáltatásban öltsön testet. A SWOT analízis elkészítése után láthatóak a megye adottságai, erősségei, melyekre építeni lehet, valamint gyengeségei, amelyeken javítani kell. Ez alapján kerülhet meghatározásra a megye lehetséges jövőképe, valamint innováció-alapú fejlesztés irányai. 3

4 Baranya megye jelentős felsőoktatási központjának és kutatóintézeteinek köszönhetően ra elmozdul az intelligens növekedés irányába és 2030-ra valós Tudástérséggé válik, mely következtében versenyképessége az átlagot meghaladó mértékben növekszik. A fenti célállapot elérése többek között az alábbi iparágak dinamikus fejlődésével valósítható meg. A megyében működő innovatív vállalkozások és egyéb K+F+I fókuszú intézmények tevékenységüket elsősorban az alábbi húzóágazatokhoz kapcsolódóan végzik: Élelmiszer és agráripar Környezetipar és energetika Egészségipar Információ és kommunikációs technológia ipar Kreatív ipar Gépipar, Fémmegmunkálás és Elektronika, elektrotechnika A megye lehetséges jövőképéhez igazodva kiemelt fontosságú, hogy a megye innovációs potenciálja valóban a helyi adottságoknak megfelelően legyen kiaknázva. Annak érdekében, hogy ez megfelelően megvalósuljon, a Baranya megyei S3 Stratégia egyik átfogó célja lehet, hogy a magas minőségi színvonalat képviselő és széles körben elérhető oktatási - kutatási rendszer kialakításával, a gazdaság támogatást kapjon versenyképességének és innovációs potenciáljának növeléséhez, illetve az innovációra alapozott foglalkoztatottság növeléséhez, megvalósítva ezáltal az erőforrás-hatékony tudástérség kialakulását. 4

5 Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. Ezen felül az alábbi forrásokat használtuk fel: Dél-dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája Baranya megye Területfejlesztési Programja; Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója; 2. SWOT elemzés A megye természeti adottságait, infrastruktúráját valamint demográfiai és gazdasági helyzetét felmérve, fókuszálva a földrajzi elhelyezkedésre, a termelői infrastruktúrára, a vállalatokra, a szakképzettségre és az oktatásra a következők állapíthatóak meg: Erősségek 1. Potenciálisan hasznosítható geopolitikai helyzet (Budapest-Zágráb- Belgrád által határolt terület földrajzi központjában helyezkedik el a megye) 2. Kiemelkedő felsőoktatási, kulturális intézményrendszer 3. A környezeti, kulturális és egészségipari feltételek kedveznek új gazdasági vállalkozások megtelepedésének 4. Soknemzetiségű, viszonylag jó idegen nyelvtudással rendelkező népesség 5. Fejlett mezőgazdasági térségek, az adottságokhoz képest magas termésátlagok 6. Kiváló adottságok a szőlészet, borászat területén (Villányi, Pécsi Borvidék) 7. Egyes helyeken kiemelkedően magas az erdősültség (Villányi-hegység, Mecsek Középhegység) 8. Vízi közlekedésre és áruszállításra is alkalmas kapacitások (Duna és Dráva folyó) Gyengeségek 1. Aprófalvak és zsáktelepülések magas száma 2. Tőkehiányos gazdaság 3. Gyenge exportképesség 4. Alacsony ipari termelés, országos átlag alatti K+F ráfordítás 5. Bányászat megszűnését követően elmaradt az ipari szerkezet megújulása 6. Az oktatás területén területi egyenlőtlenségek (a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a szolgáltatások biztosításához szükséges infrastruktúra terén) 7. A középfokú oktatás, szakképzés gyenge gyakorlat és piacorientáltsága 8. A szakképzés társadalmi megítélése rossz 5

6 9. Országos viszonylatban jelentős ásványi nyersanyagkészlet (szén, urán, mészkő) 10. Kedvező természeti adottságok a megújuló energiaforrások (biomassza, nap, geotermia) hasznosítására 11. Magas arányú kiépített vezetékes infrastruktúra hálózat (ivóvíz, elektromos hálózat, telefon, földgáz) 12. A befektetők részére kedvező, nagymértékű gazdasági célú területkínálat 9. A D-i illetve a K-Ny-i irányú közlekedési folyósok hiánya (megye zártsága) 10. A megyén belüli közutak rossz állapota, településeket 11. Szennyvíztisztítás hiánya a megye jelentős részén 12. Az ásványi nyersanyagkészlet és a megújuló energiaforrások alacsony hasznosítása 13. Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal munkaerő elvándorlása 14. Alacsony (vállalati) K+F+I ráfordítás Lehetőségek 1. Pécs és agglomerációjában rejlő gazdasági potenciál kihasználása 2. Horvátország EU-s csatlakozásának gazdasági lehetőségei 3. A Duna és Dráva folyókban rejlő potenciálok kihasználása 4. A Pécsi Tudományegyetemen fellelhető tudásbázis gazdasági hasznosítása (K+F+I) 5. Ásványi nyersanyagvagyon hasznosítása 6. Megújuló energiák hasznosítása 7. Feldolgozóipari kapacitás javítása 8. Pécs EKF 2010 program kapcsán kiépült infrastruktúra kihasználtságának növelése 9. Helyi természeti, környezeti, gazdasági erőforrásokon alapuló komplex programok 10. Környezetszennyezés csökkentéséhez szükséges feltételek megteremtése 11. Hulladékok hasznosítása 12. A meglévő, de kihasználatlan beépített területek (barnaövek) újrahasznosítása, a felhagyott gazdasági területek újjáélesztése 13. Induló klaszterek megerősödése, K+F+I tevékenységeik beindulása. 14. Inkubáció hatékonyabb megvalósítása, technológia platformmal kiegészített inkubátor létrehozása. Veszélyek 1. A települések infrastruktúrájának kiépítése és korszerűsítése forráshiány miatt lassul 2. Bányászati tevékenységgel összefüggő környezeti károsodás további növekedése 3. Az általános képzés felértékelődése és a szakképzés leértékelődése következtében állandósul a szakemberhiány 4. Szakképzett munkaerő elvándorlása. 5. A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt csökken a befektetési hajlandóság, a régió leszakadási folyamatai állandósulnak. 6. KKV-k innováció iránti igénye nem fokozódik, együttműködési készségük gyengül. 7. A termékfejlesztés elmaradása miatt a KKV-k piaci lehetőségei csökkennek, KKV-kat tartós tőkehiány jellemzi különösen a K+Fre fordítandó források tekintetében. 8. A vállalkozások együttműködésének hiánya a helyi hídképző szervezetekkel és tudásbázisokkal. Azaz az egyetem és a gazdaság kapcsolatának gyengesége. 9. Elmaradott és kihasználatlan ipari parkok. 6

7 15. Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal munkaerő régión belüli foglalkoztatása 16. Az egyetem és a gazdaság kapcsolatának dinamizálása 17. A monokultúrássá vált agrárgazdaság diverzifikálása, a feldolgozási vertikum újbóli felépítése 18. A kis-közepes gazdaságok bázisán felépíthető vállalkozási hálózat, az organikus-, bio-termékek, rétegtermékek, ritka növények, minőségi termékek előállítására szakosodása által 19. Látens kutatás-fejlesztési eredmények felkutatása, mentorálása annak érdekében, hogy az ipari hasznosítás végül bevételt generáljon a régió szereplői számára 3. Lehetséges megyei jövőkép Az általános, gazdasági és K+F+I szempontból történt helyzetelemzés, valamint a SWOT analízis elkészítése után láthatóak a megye adottságai, erősségei, melyekre építeni lehet, valamint gyengeségei, amelyeken javítani kell. Ez alapján kerülhet meghatározásra a megye jövőképe, valamint innováció-alapú fejlesztési irányai. Baranya megye jelentős felsőoktatási központjának és kutatóintézeteinek köszönhetően ra elmozdul az intelligens növekedés irányába és 2030-ra valós Tudástérséggé válik, mely következtében versenyképessége az átlagot meghaladó mértékben növekszik. A fenti célállapot elérésére alapot adhat az alábbi iparágak dinamikus fejlődése, mivel a megyében működő innovatív vállalkozások és egyéb K+F+I fókuszú intézmények tevékenységüket elsősorban az alábbi húzóágazatokhoz kapcsolódóan végzik: Élelmiszer és agráripar Környezetipar és energetika Egészségipar Információ és kommunikációs technológia ipar Kreatív ipar 7

8 Gépipar, Fémmegmunkálás és Elektronika, elektrotechnika Átfogó cél A megye lehetséges jövőképéhez igazodva kiemelt fontosságú, hogy a megye innovációs potenciálja valóban a helyi adottságoknak megfelelően legyen kiaknázva. Annak érdekében, hogy ez megfelelően megvalósulhasson, a Baranya megyei kidolgozandó S3 Stratégia átfogó célja kell hogy legyen, hogy a magas minőségi színvonalat képviselő és széles körben elérhető oktatási - kutatási rendszer kialakításával, a gazdaság támogatást kapjon versenyképességének és innovációs potenciáljának növeléséhez, illetve az innovációra alapozott foglalkoztatottság növeléséhez, megvalósítva ezáltal az erőforrás-hatékony tudástérség kialakulását. A cél megvalósításához a tudásszféra oldaláról elengedhetetlen többek között a K+F+I tevékenységhez szükséges műszaki-természettudományos képzés, illetve az azt kiszolgáló tevékenységek célirányos oktatásának erősítése és a piaci igények összehangolása, valamint gazdasági oldalról olyan innovációs szempontból kedvező környezet kialakítása, mely ösztönzi a régió vállalkozásainak innováció tudatosságát, elősegíti az új és versenyképes munkahelyek létrehozását, továbbá erősíti az ipari bázist és az új ötletek piaci érvényesülésének megalapozását. A fenti cél elérésének érdekében tehát a kormányzatnak, a gazdasági szereplőknek, a tudásbázisoknak, egyéb szakmai szervezeteknek és a közszférának összehangoltan, azonos irányelvek mentén szükséges tevékenységüket végezniük. Mivel csak így biztosítható, hogy Baranya megye az intelligens növekedés pályájára áll. Az S3-as stratégia kialakítása megköveteli, hogy új prioritások kialakítása során az alábbi lépések megtétele elengedhetetlenül szükséges. Baranya megye innovációs stratégiakeretének lehetséges jövőképét és célrendszerét - a jelenlegi megyei adottságok, hazai gazdasági környezet és EU-s területfejlesztési politika figyelembevétele mellett - az alábbi ábra mutatja be összefoglaló jelleggel: 8

9 Baranya megye jelentős felsőoktatási központjának és kutatóintézeteinek Jövőkép köszönhetően 2020-ra elmozdul az intelligens növekedés irányába és 2030-ra valós Tudástérséggé válik, mely következtében versenyképessége az átlagot meghaladó mértékben növekszik. Átfogó cél A magas minőségi színvonalat képviselő és széles körben elérhető oktatási - kutatási rendszer kialakításával, a gazdaság támogatása versenyképességének és innovációs potenciáljának növelése, illetve az innovációra alapozott foglalkoztatottság növelése érdekében, megvalósítva ezáltal az erőforrás-hatékony tudástérség kialakulását. Főbb területek, lehetséges kitörési pontok I. A megye gazdasági növekedésének biztosítása a vállalkozói aktivitás erősítése: versenyképes, exportorientált és innovatív gazdaság II. A megye innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatottság növelése a megyei K+F+I kapacitás erősítése III. Környezeti fenntarthatóság, erőforrás- és energiahatékonyság elősegítése A főbb területekkel, kapcsolatban szóba jöhető intézkedések I. 1: A megye vállalkozásai innováció-tudatosságának erősítése I. 2: A vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése II. 1: K+F+I tevékenységhez kapcsolódó (tudásintenzív, nagyobb hozzáadott értéket előállító) munkahelyek számának növelése, infrastrukturális hátterük erősítése II. 2: Tőkebevonzás innovatív vállalkozások régióba telepítésének ösztönzése révén III. 1: Az alacsony széndioxid kibocsátású illetve erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés III. 2: A vállalkozások éghajlatváltozásához való alkalmazkodásának elősegítése 9

10 I. 3: A vállalatok és a közfinanszírozású intézmények K+F+I célú együttműködésének fejlesztése II. 3: A K+F+I tevékenységhez szükséges műszakitermészettudományos képzés, illetve az azt kiszolgáló tevékenységek célirányos oktatásának erősítése III. 3: A régió energiafüggetlenségének elősegítése I. 4: A vállalatok exportorientáltságának ösztönzése II. 4: A megyére jellemző elvándorlás megakadályozása III. 3: Az intelligens városi alkalmazkodás feltételeinek megteremtése II. 5: A térségi elérhetőség és a K+F+I tevékenységek ellátásához szükséges infrastruktúra javítása Lehetséges kiemelt ágazatok pl. Agrár- és élelmiszeripar Környezetipar és energetika Egészségipar Információs és kommunikációs technológiák Kreatív ipar Gépipar, Elektronika elektrotechnika és fémmegmunkálás 1. ábra: Baranya megye intelligens szakosodási stratégiájának rendszere Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség A megye gazdasági növekedésének biztosítása a vállalkozói aktivitás erősítése: versenyképes, exportorientált és innovatív gazdaság: A fejlett országokban napjainkban a termelékenység növekedése mintegy 80 %-ban az innováció valamilyen formájának köszönhető (Cooke 1995). A gazdaság fejlődése szempontjából tehát kiemelkedő jelentőséggel bír az innováció, így kiemelkedő a jelentősége az innovatív, vagy innovációs tevékenységet végző vállalkozásoknak, illetve a technológia-intenzív és innovációorientált ágazatoknak. Baranya megyében jelenleg meghatározó az innovációval egyáltalán nem, vagy elhanyagolható mértékben foglalkozó vállalkozások aránya. Fontos elérendő cél a vállalkozások innováció-tudatosságának növelése és a K+F+I-re fordított kiadások növelése, amelyhez a szemléletformáláson túl az innováció területéhez kapcsolódó alapvető 10

11 szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására (inkubáció, innovációs tanácsadás) is szükség van. A magas hozzáadott értékkel bíró termékekkel és magas színvonalú szolgáltatásokkal az exportpiacok kiszolgálása is megvalósítható, s csökkenthetők a helyi gazdasági recessziós hatások is. Szintén kiemelt jelentőséggel bír a vállalkozások közötti, valamint az intézményi K+F+I szereplők és a vállalkozások közötti együttműködések támogatása. A megye tekintetében erősségként megfogalmazott felsőoktatási (PTE mint kutatóegyetem) és kutatási intézményekben (Szentágothai János Kutatóközpont, stb.) fellelhető K+F+I potenciál transzferálása és hasznosítása lehet a kulcsa a megyei szinergiák kihasználásának. Szintén a szinergiák kihasználását segítheti a vállalkozások közötti együttműködések fokozott támogatása, történjen az együttműködés akár központi (pl. Nemzeti Technológiai Platformok), akár saját (pl. klaszterek) kezdeményezésre. Az új és együttműködésre épülő K+F+I központok, konzorciumok stb. létrehozásával és az együttműködésben rejlő szinergiák kihasználásával továbberősíthető a megye gazdasági potenciálja. A Baranya megyei gazdaság innovációs potenciáljának kiaknázásához biztosítani kell továbbá a megfelelő üzleti szolgáltató háttér kialakítását és hatékony működését, s az innovációs folyamatot támogató adaptív és rugalmas szolgáltató háttért kell kialakítani. Az innováció sikeres alkalmazásához biztosítani kell a rugalmas gazdasági, pénzügyi háttérszolgáltatások elérhetőségét a régió vállalkozásai számára annak érdekében, hogy versenyképességüket megalapozhassák. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan valósulhat meg a megyei lakosság életminőségének javulása, a minőségi életkörnyezet kialakítása és fenntartása. Ehhez támogatni kell azokat az elsősorban szolgáltató iparágakat, melyek egyrészt elősegítik az egyéb termelő ágazatok fenntartható, környezettudatos és versenyképes működését, másrészt vonzó kulturális környezetet és egészséges életkörülményeket biztosítanak a régióban élőknek. Megelőzve ezáltal a fiatalok és képzett munkaerő elvándorlását és a negatív demográfiai folyamatok megállítását. A megye innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatottság növelése Baranya megye stratégiakeretének helyzetelemzéséből kitűnik, hogy a régió adottságaiból és történelmi, gazdasági, társadalmi folyamataiból kifolyólag a foglalkoztatottak száma igen alacsony. Ezért kiemelten fontos célként kitűzni a régió innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatás növelését, amely nem csupán a K+F+I munkahelyteremtést és az innovatív vállalkozások tőkebefektetésének ösztönzését célozza meg, hanem az oktatás megerősítését és a képzett 11

12 munkaerő régióban tartását is el kívánja érni. A tudásalapú gazdaság elvének megfelelően támogatni kell a korszerű szaktudás, és szakismeretek széles körű elterjesztéséhez szükséges képzési rendszerek működését. Biztosítani kell az ipari, gazdasági igények becsatornázását a közép- és felsőoktatási intézmények képzési struktúrájába. Valamint támogatni és népszerűsíteni kell az élethosszig tartó tanulás gondolatát. A versenyképes tudást birtokló munkaerő segítségével a térségben élénkíthető és a megyébe vonzható a nemzetközi működő tőke, emellett erősíthetők a megyében már működő kis-, közép- és nagyvállalatok új alapot képezve a kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálok helyben történő hasznosítására. A foglalkoztatottság növekedését nem csak és kizárólag a K+F+I központú munkahelyek számának növelésével szükséges elérni. A felvázolt jövőkép eléréséhez elengedhetetlen, hogy a megye munkaképes-korú lakosságának minél nagyobb része rendelkezzen megfelelő munkahellyel és ennek eredményeként a megélhetést biztosító jövedelemmel. Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya az Európa 2020 Stratégiához alkalmazkodva - elérje a 75 %-t. A cél eléréséhez elengedhetetlen a megyében meglévő szabad munkaerő motivációjának, rugalmasságának és képzettségének növelése. A munkajövedelmet szerzők arányának növelésével csökkenthető a szociális ellátórendszerre nehezedő teher, a jelenleg segélyezésre fordított pénzeszközök egy jelentős része átirányíthatóvá válik a gazdaság termelő ágazataiba. Továbbá a megyében tapasztalható negatív demográfiai (elöregedés, népességcsökkenés) és vándorlási (elvándorlás) folyamatokra a régióban létrejövő új munkahelyek pozitív hatással lesznek, az elöregedés és a népességfogyás mértéke mérsékelhetővé és megállíthatóvá válik. Környezeti fenntarthatóság és erőforrás- és energiahatékonyság elősegítése: A fejlettebb térségekhez való csatlakozásnak előfeltétele a környezetei, természeti értékek fokozottabb védelme és a természettel való együttélés harmonikusabbá tétele. Ennek érdekében egyrészről csökkenteni szükséges a gazdaság természetre gyakorolt negatív hatásait, másrészről segíteni szükséges a gazdasági szereplők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását. Baranya megye természeti adottságai, agrárgazdasági szerkezetében rejlő potenciál alapja lehet a megújuló energetikai fejlesztések (biomassza, energianövények) jelentősége növelésének. A kapcsolódó környezetipari fejlesztések (klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, épületek 12

13 energiahatékonyságának javítása, megújuló erőforrásokat feldolgozó erőművek) pedig kitörési pontként szolgálhatnak a régió számára. Kiemelt ágazatok lehetnek pl. a következők (jelen lista nem taxatív lista, a kör bővülhet): Agrár- és élelmiszeripar: a megye természeti adottságaira alapozva erősíteni kell a helyi piacokat is kiszolgáló, élőmunka igényes agrárium (elsősorban a zöldség és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, haltenyésztés valamint az erdő- és vadgazdálkodás) versenyképességét, illetve az erre épülő élelmiszeripar / feldolgozó ipar (gyümölcsfeldolgozás pl.: borászat -, állati- és erdei termékek feldolgozása, halfeldolgozás) kapcsán a magasabb hozzáadott értékű, prémium termékek létrehozását. Környezetipar és energetika:a megye természeti és infrastrukturális adottságaira alapozva a környezetipar szerepének fokozása és a kapcsolódó kutatási potenciál növelése az alábbi bontásban: - Az energiaellátásban való függetlenség elérése a helyi szinten elérhető energiaforrások felhasználása, a megújuló energiaforrások (különösen biomassza, biogáz, geotermikusés napenergia) energiatermelésben való arányának jelentős növelése, gazdasági célú hasznosítása 1. - Hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás technológiák továbbfejlesztése, K+F programok megvalósítása: a kommunális járművek, üzemi szállítójárművek, targoncák, kerékpárok és postai triciklik tüzelőanyag-cellás ellátása érdekében. Továbbá a szünetmentes energiaellátás érdekében. - Az intelligens városi alkalmazkodás (smart city) regionális feltételeinek megteremtése, kutatási portfóliók kiszélesítése a Smart City Energy / ICT / LCA és Climate területeken, mely magába foglalja az alacsony energia felhasználású, energiahatékony építészeti megoldásokat, CO2 kibocsátás csökkentését, intelligens épületvezérlési megoldásokat, továbbá a városok klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának elősegítését. Továbbá egyaránt szükséges és lehetséges prioritásként kezelendő, a fenti technológiák telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához kapcsolódó szakember bázis számának és kvalifikáltságának a növelése, valamint e képzések infrastrukturális hátterének biztosítása. 1 Mindezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a megyében rendelkezésre álló ásványi nyersanyagkészletek hosszú időre elegendőek, így ezek is stratégiai erőforrásként tekintendők. 13

14 - A hulladékkezelési rendszerek újratervezése, a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, valamint erre építve a hulladékfeldolgozás és hasznosítás területén az innovatív technológiák adaptálása, hulladékgazdálkodási logisztikai csomópontok kialakítása. Egészségipar: a megye egészségiparának fejlesztése és piacképes egészségügyi szolgáltatások megteremtése; különösen a biotechnológia, a laboratóriumi diagnosztikum, a gyógyszeripari szolgáltatások (gyógyszer-jelölt molekulák nagyáteresztő képességű tesztelése, a toxikológiai és a hatásmechanizmus vizsgálatok széles köre), valamint az eszköz és eljárásfejlesztés (képalkotó diagnosztikai fejlesztések, a sebészi eszközök, implantátumfejlesztések, laboratóriumi eszközfejlesztések) területén a meglévő innovációs potenciálok és K+F+I infrastruktúrák kihasználásának segítségével. Információ és kommunikációs technológia ipar: a megye információs és kommunikációs technológiai iparának dinamizálása, az új fejlesztési irányok erősítése (mobil technológiák, térinformatika), a piaci igényekre épülő oktatási háttér megteremtése, továbbá a piacon hasznosítható kutató kapacitások volumenének növelése által. Kreatív ipar: a megye kreatív-kulturális humán bázisára, és a gazdag ipari, kézműves, nemzetiségi és természeti örökségre alapozva a kreatív ipar fejlesztése (pl.: filmipar fejlesztése, design, építészet). Szerepe főként a multidiszciplináris jelleg miatt értékelődik fel, hiszen a gazdaság és a kulturális szféra kölcsönösen befolyásolja egymást, a kreatív, széles látókör, a választás szabadságával önállóan élni tudó, kulturált munkaerő a gazdasági szektorban is érezteti élénkítő hatását. Gépipar, Fémmegmunkálás és Elektronika, elektrotechnika: a környezetipar egyes részterületeihez szorosan kapcsolódóan a megye gép- és elektronikai, elektrotechnikai iparának, és az ehhez kapcsolódó fémmegmunkálásnak a fejlesztése, térségi beágyazódásának segítése a meglévő innovációs potenciálok kihasználásával. A területhez kötődő, hiánypótló jellegű kutatási infrastruktúrák kialakításával. Ennek főbb irányvonalai lehetnek az erőforrás-hatékony városüzemeltetést szolgáló eszközök kifejlesztése és gyártása (pl.: települési szilárd és folyékony hulladék szállítására alkalmas eszközök, útkarbantartó és síkosság mentesítő berendezések, vízi közmű fenntartásához szükséges járművek, platós és ponyvás áruszállító felépítmények), autóipari beszállítói potenciál erősítése; a saját fejlesztési, magas hozzáadott értékű termékek előállítása. 14

15 15