Háttérdokumentum Tolna megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Átírás

1 Háttérdokumentum Tolna megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához szeptember

2 Tartalom 1 Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásáról... 3 Alapvetés SWOT elemzés... 5 Innovációs kezdeményezések Lehetséges megyei jövőkép...12 Lehetséges célok...12 Lehetséges fejlesztési irányok...12 K+F+I irányok, kezdeményezések...14 Javaslatok

3 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásáról A as tervezési időszak egyik legfontosabb hívószavává az intelligens tervezés és az intelligens szakosodási stratégia vált. Ennek lényege, hogy az egyes fejlesztési területi egységek megtalálják azt a néhány kitörési pontot, amelyek fejlesztésével a terület általános fejlettségi szintjének emelése elérhető. A korábbi tapasztalatokból kiindulva az Európai Bizottság nagyobb hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy a területi fejlesztési programok során létrejövő fejlesztések valóban életképesek legyenek, és ne oltsák ki egymás hatását a közelben megvalósuló fejlesztések. Az intelligens szakosodás módszertanának alapját a komparatív előnyök elve jelenti, azaz, hogy minden területi egységnek meg kell találnia, hogy mi az, amiben arányaiban erősebb a többi, főleg szomszédos területnél. Ez nem mindig jelenti azt, hogy az az ágazat vagy fejlesztési irány abszolút értékben a legerősebb a területi egységben, hanem inkább azt, hogy mi az, amiben jobb a területi egység elsősorban szűkebb és másodsorban tágabb környezeténél. Mivel Magyarországon a területi tervezés megyei szinten történik, ezért szükséges elkészíteni a megyék intelligens szakosodási stratégiát segítő prioritásainak kidolgozásához illeszkedő háttérdokumentumokat. Jelen háttéranyag is ezt a célt szolgálja. A megyében működő innovatív vállalkozások és egyéb K+F+I fókuszú intézmények tevékenységüket elsősorban az alábbi húzóágazatokhoz kapcsolódóan végzik: Mezőgazdaság, különösen a munkaintenzív ágazatokra koncentrálva Energia szektor, a Paksi Atomerőmű miatt Turizmus Tolna megyének jelentős hátrányt kell leküzdenie versenyképessége és innovációs képessége területén, ezért kiemelt jelentősége lesz annak, hogy milyen szintű K+F támogató infrastruktúra kerül kifejlesztésre. Mivel a megyében nem található olyan megfelelő tapasztalattal rendelkező felsőoktatási intézmény, amely a K+F támogató infrastruktúra kiépítéséhez szakmai segítséget nyújthatna, ezért javasolt szakembereket bevonni a pécsi vagy a kaposvári egyetemi központokból. Tolna megye számára a többek között a legnagyobb fejlődési lehetőséget a mezőgazdaság és a Paksi Atomerőmű által képviselt technológiához kapcsolódó fejlesztések adják. Emellett 3

4 azonban hangsúlyt kell fektetni az innovációs gondolkodás elterjesztésére és hétköznapi újítások elismerésére is. 4

5 Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. A háttértanulmány létrehozáskor az alábbi forrásokat használtuk fel: Dél-dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája Tolna megye Területfejlesztési Programja; Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója; 2. SWOT elemzés A megye természeti adottságait, infrastruktúráját valamint demográfiai és gazdasági helyzetét felmérve a következők állapíthatóak meg: Erősség Gyengeség 1. Gazdag természeti erőforrások, jó természeti adottságokkal rendelkező agráripar. 2. Történelmi hagyományokkal rendelkező szőlő-és bortermelés, jó a mezőgazdaság eszközellátottsága 3. Jól működő közoktatási (középfokú iskolaszintig) ellátórendszer, a mezőgazdasági végzettséggel, gyakorlattal rendelkezők aránya magas a megyében. 4. Fejlődő gyógy-és termálturizmus és erre épülő turisztikai szolgáltatások. 5. Országosan egyedülálló a megyeszékhelyen működő német színház. 1. Magas az alacsony lélekszámú települések aránya, kedvezőtlen a lakosság korösszetétele. 2. Az országos átlagnál is magasabb munkanélküliségi ráta. 3. A megyén kívüli hazai és a külföldi tőke jelenléte a megyében országos szinten kimagaslóan alacsony. 4. A kutatás-fejlesztésre fordított ráfordítás országos szinten a legalacsonyabb a megyében. 5. A vállalkozások közötti együttműködés nem jellemző 6. Kevés az öntözött szántóterületek aránya a megyében, az adottságokhoz képest nagyon alacsony a feldolgozóipari (élelmiszeripari) kapacitás. 7. A munkanélküliek között magas az alacsony képzettséggel rendelkezők aránya. 8. Felsőfokú szakképző központok (egyetemek, főiskolák), tudásközpontok hiánya. 5

6 9. Kevés turisztikai potenciál van jelen a megyében, hiányoznak a turisztikai programcsomagok a megyei kínálatból. Nem működő TDM szervezetek. 10. Az ország egyik legkevésbé iparosodott megyéje 11. Perifériális helyzet, nincs szervesen bekapcsolódva az országos és nemzetközi közlekedési hálózatokba. 12. Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal munkaerő elvándorlása 13. Kevés számú nagyvállalat. 14. Innovációs finanszírozási források hiánya. 15. Elmaradott és kihasználatlan ipari parkok Lehetőség 1. A megye felzárkóztatásának elősegítése a szomszédos megyékkel való gazdasági, turisztikai együttműködésekkel. 2. Jelentős felszín alatti hévíz készletek feltárása és széles körű komplex hasznosítása 3. Helyi foglalkoztatással, helyi erőforrásokra épített, magas hozzáadott értékű termék előállítása a meglévő mezőgazdasági alapanyag termelésre alapozva 4. Az azonos területen működő vállalkozások együttműködéseinek létrehozása, a meglévő vállalkozói kapacitások megerősítése 5. A tervezett Paksi Atomerőmű új blokk (ok) építésébe a térségben működő gazdasági szereplők széles körének bevonása 6. Az öntözött szántóterületek arányának jelentős növelésével a mezőgazdasági alapanyag termelés elvárható hozamai viszonylag stabilizálhatók, illetve egyes területeken jelentős hozamnövekedést lehet elérni, ami növeli az ágazat jövedelmezőségét is 7. A helyi gazdasági igényeknek, a piaci elvárásoknak megfelelő szakképzési Veszély 1. A megye nyugati és keleti része közötti fejlettségbeli különbségek nem csökkennek, hanem növekednek 2. Falvak elnéptelenednek, egyesek kihalnak 3. A hazai és külföldi tőke a jövőben is elkerüli a megyét és a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező megyéket részesíti előnyben 4. A jellemzően alapanyag termelő gazdaságot nem sikerül a gazdasági szereplőkön keresztül magas hozzáadott értéken előállító gazdasággá alakítani. 5. A képzési rendszer rugalmatlanul követi a gazdasági folyamatokat, nem alakul ki a piacképes oktatási (szakképzési) rendszer. 6. Nem létesülnek a megyében új turisztikai attrakciók, nem sikerül a szakmai együttműködésének kialakítása. 7. A klímaváltozás miatt bekövetkező szélsőséges időjárási körülményekhez nem sikerül kellő mértékben és kellő időben alkalmazkodnia a gazdasági szereplőknek 8. A megyét átszelő keresztirányú M9 gyorsforgalmi út nem épül meg időben 9. A hiányzó közlekedési kapcsolatok megyén belül nem épülnek meg 6

7 rendszer kialakításának ösztönzése, elősegítése. 8. A megye turisztikai adottságainak (Duna-Dráva Nemzeti Park, tájvédelmi körzetek, műemlékek) kihasználása, a turisztikai termékek turisztikai csomagokká alakítása 9. A tervezett Duna-stratégia fejlesztéseinek megvalósítása során a Duna-menti települések gazdasági, turisztikai fellendítése. 10. A Szekszárdi borvidék és a Tolnai borvidék lehetőségeinek széleskörű kiaknázása, területek átszervezése. 11. M9 gyorsforgalmi út megépítése, a megyén belüli hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése, a kiépített közlekedési infrastruktúra állapotának folyamatos javítása. 12. Induló klaszterek megerősödése, K+F+I tevékenységeik beindulása. 13. Innovációt ösztönző központi intézkedések bevezetése. 14. Inkubáció hatékonyabb megvalósítása, technológia platformmal kiegészített inkubátor létrehozása. 15. Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal munkaerő régión belüli foglalkoztatása 16. A monokultúrássá vált agrárgazdaság diverzifikálása, a feldolgozási vertikum újbóli felépítése 17. A kis-közepes gazdaságok bázisán felépíthető vállalkozási hálózat, az organikus-, bio-termékek, rétegtermékek, ritka növények, minőségi termékek előállítására szakosodása által 18. Látens kutatás-fejlesztési eredmények felkutatása, mentorálása annak érdekében, hogy az ipari hasznosítás végül bevételt generáljon a régió szereplői számára. 10. A versenyképesség romlása következtében az alacsony bérköltségre és a betanított munkára épülő vállalkozások elhagyják a térséget, ami növeli a munkanélküliséget. 11. Bizonytalan innováció politika, innovációs források. 12. Szakképzett munkaerő elvándorlása. 13. A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt csökken a befektetési hajlandóság, a régió leszakadási folyamatai állandósulnak. 14. KKV-k innováció iránti igénye nem fokozódik, együttműködési készségük gyengül. 15. A termékfejlesztés elmaradása miatt a KKV-k piaci lehetőségei csökkennek, KKV-kat tartós tőkehiány jellemzi különösen a K+F-re fordítandó források tekintetében. 16. A tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális problémák fennmaradnak, erősödnek, a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek integrációja elmarad. Tolna megyében igazán fejlődési perspektívával a mezőgazdaság és élelmiszeripar valamint ehhez kapcsolódóan a környezetipar rendelkezik. Utóbbinak pozitív hozadéka lehet a természeti környezet helyreállítása is ott ahol erre szükség van. A mezőgazdaságon belül a szőlészet és borászat 7

8 különleges helyet foglal el, ahol lehetőség van nagy hozzáadott érték előállítására, mivel az itt alkotott boroknak már most is magad presztízse és piaca van. A borászat területén nagy lehetőség van a további innovációra. Emellett a turizmus területén van lehetőség fejlesztésre, bár ebben a megye adottságai nem olyan erősek, mint Baranya vagy Somogy megyének, itt a helyi speciális élővilágokra (Gemenci erdő, Duna) érdemes koncentrálni. Különleges lehetőséget jelent a megye számára az atomerőmű megléte, amelyhez kapcsolódóan jelentős fejlesztések vannak kilátásban, amelyben további fejlesztések tervezettek és amely a kapcsolódó iparágak (speciális gépgyártás, munkaruhák stb.) fejlesztését is elősegítheti. Mezőgazdaság, borászat és élelmiszeripar Erősség Gyengeség Termelői Megfelelő minőségű Termelői Viszonylag aprózódott infrastruktúra és mennyiségű infrastruktúra birtokszerkezet földterület Erős hagyományokkal Kevés a munkaigényes gazdálkodású terület, rendelkező és jól kertgazdálkodás. ismert borrégió. Szakképzettség Megfelelő Szakképzettség szakemberek rendelkezésre állnak Vállalatok Vállalatok Sok kicsi termelő, kooperáció hiánya Oktatási rendszer Középfokú és Oktatási rendszer Gyakorlatorientált felsőfokú szakképzés képzés rendelkezésre áll Jó minőségű és A megye nyugati elhelyezkedés országosan jelentős elhelyezkedés részének nehéz mennyiségű megközelíthetősége. szántóterület. Lehetőség Veszély 8

9 Termelői Munkaintenzív infrastruktúra művelésű területek növelése, gépesítés Szakképzettség Borász szakképzés erősítése építve a meglévő borászatokra. Vállalatok Kistermelők közötti együttműködés erősítése Oktatási rendszer Gyakorlatorientált képzés erősítése Klímaváltozás nyomán elhelyezkedés napsütéses órák mennyiségének növekedése Termelői infrastruktúra Technológiai lemaradás Szakképzettség A képzésben résztvevők száma csökken Vállalatok Oktatási rendszer Klímaváltozás negatív elhelyezkedés hatása, csapadék mennyiség csökkenése Turizmus Erősség Gyengeség Termelői Megfelelő ökoturiszikai Termelői Magánszálláshelyek infrastruktúra attrakciók (Gemenc, infrastruktúra alacsony száma és geleji erdő) nem megfelelő minősége Falusi turizmus infrastruktúrájának fejletlensége Szakképzettség Szakképzettség Kevés helyi szakember Vállalatok Gunarasi Vállalatok Kevés turisztikai szállodakomplexum és vállalkozás. élményfürdő. Oktatási rendszer Helyi középfokú Oktatási rendszer szakképzés 9

10 Több mint 100 elhelyezkedés kilométeres Duna-part, elhelyezkedés ártéri erdők Lehetőség Veszély Termelői Falusi és ökoturizmus Termelői Nem megfelelő infrastruktúra infrastruktúrájának (szálláshelyek, infrastruktúra volumenű fejlesztések létrejötte attrakciók) fejlesztése Szakképzettség Szakképzettség Kevés megfelelő képzettségű szakember. Vállalatok Helyi szállásadók és Vállalatok Széttöredezett, turizmusban érdekeltek magukat nehezen hálózattá szervezése reklámozó turisztikai szolgáltatások fejlesztése Oktatási rendszer Gyakorlatorientált Oktatási rendszer képzés kialakítása Duna-part könnyű Érzékeny területek elhelyezkedés megközelíthetősége az M6-os autópályán elhelyezkedés (pl.gemenc) leterhelése a turizmus által. A Paksi Atomerőműhöz kapcsolódó tevékenységek Erősség Gyengeség Termelői Magyarország Termelői Egyedisége miatt infrastruktúra egyetlen infrastruktúra nincs más jó példa. atomerőműve Szakképzettség Speciális szakmai Szakképzettség Kevés helyi szakember tudás jelenléte Vállalatok Paksi Atomerőmű Zrt. Vállalatok Kevés kapcsolódó helyi vállalkozás 10

11 Oktatási rendszer Vállalaton belüli Oktatási rendszer képzések Megfelelő elhelyezkedés megközelíthetőség az elhelyezkedés M6-os autópályán Lehetőség Veszély Termelői Az atomerőmű és Termelői Nem megfelelő infrastruktúra kapcsolód infrastruktúrájának infrastruktúra volumenű fejlesztések létrejötte fejlesztése Szakképzettség Speciális szakképesítés Szakképzettség Kevés megfelelő képzettségű szakember. Vállalatok Helyi kapcsolódó Vállalatok Egyetlen központi vállalkozások vállalat Oktatási rendszer Gyakorlatorientált Oktatási rendszer képzés kialakítása Egy esetleges elhelyezkedés elhelyezkedés balesetnél a Duna közelsége. Innovációs kezdeményezések Nyolc darab Tolna megyéhez köthető klaszterről tudunk, azonban ezek egyike sem akkreditált innovációs klaszter. A vállalatok együttműködése még kezdetleges a megyében, ennek fejlesztése a továbbiakban is szükséges. A megyében nem tudunk egyetemi spin-off cégekről és egyetlen kutatóhely található itt az Iregszemcsei Takarmánykutató Intézet. Kevés számban találunk a megyében azonos területen tevékenykedő vállalkozások közötti szakmai együttműködést. Szinte teljesen hiányzik a cégek kutatás-fejlesztési tevékenysége, ami tőkeszegénységre, valamint a vállalkozások közötti együttműködés hiányára is visszautal. Jellemzően csak a vállalkozások jelenlegi tevékenységi körükhöz kapcsolódó fejlesztésekben gondolkodnak, melynek többsége csak kisebb foglalkoztatás bővítéssel, ill. létszámmegtartással jár. 11

12 3. Lehetséges megyei jövőkép A Tolna Megyei Terület Fejlesztési Program jövőképe szerint Tolna megye gazdaságában megjelennek új, a helyi adottságokra építő minőségi termékeket előállító vállalatok, és megerősödik az agrártermelés és az ipari termelőbázis. A megyében működő kis- és közepes méretű vállalkozások értékteremtő képességük javításával, új együttműködések indításával és új kihívások keresésével versenyképesebbé válhatnak. A megyei nagyüzemek és a helyi gazdaság, társadalom kölcsönösen előnyös együttműködése megerősödhet, intenzívebbé válhat. Lehetséges célok A növekvő jövedelem, és foglalkoztatás és ezzel együtt versenyképesebb gazdaság a megye egyik fő célja. A versenyképesség javulása során a megyében erősödikhet a vállalkozói kultúra, a kisés közepes méretű vállalkozások fejlődhetnek, és hálózataik bővülnek, új vállalkozások települhetnek a megyébe, valamint aktív támogatást kap majd a munkahelyteremtés. A fenntartható és élhető természeti és társadalmi környezet a megye másik fő célja, amely egyben jelenti a természeti értékek megóvását és megfelelő hasznosítását és a helyiek számára élhető környezet kialakítását. Meg kell teremteni azt a támogató környezetet, amely segíti a Tolna megyei fiatalok érvényesülését, az idősek minőségi életét, a családok gyarapodását, a fogyatékkal élők teljes életét és a szegénységben élők előrelépését. Szükség van a városok és a falvak életminőségének javítására, a Tolna megyei egészségügy minőségének javítására, valamint a központi infrastrukturális fejlesztésekre való felkészülésre. Lehetséges fejlesztési irányok A fenti célok eléréséhez többek között szükség van elsősorban a megye gazdasági potenciáljának növelésére, a vállalkozói aktivitás erősítésére a következők által: Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása a vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként A mindenkori piaci igényekhez igazított megyei szakképzési rendszer kialakítása A térség természeti adottságaira alapozva erősíteni kell a helyi piacokat is kiszolgáló, élőmunka igényes agrárium (elsősorban a zöldség és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, haltenyésztés valamint az erdő- és vadgazdálkodás) versenyképességét, illetve az erre épülő 12

13 élelmiszeripar / feldolgozó ipar (gyümölcsfeldolgozás pl.: borászat -, állati- és erdei termékek feldolgozása, halfeldolgozás) kapcsán a magasabb hozzáadott értékű, prémium termékek létrehozását. Továbbá az ágazatot fel kell készíteni a klímaváltozás jelentette kihívásokra, a talajok termőképességének csökkenésére, a vízigényes ágazatok jövőbeni helyzetére. Előtérbe kell helyezni tehát a természetes vízrajzi viszonyokhoz közeli területhasználatokat, illetve művelési módokat, valamint a vízvisszatartás és víztakarékos technológiák alkalmazását. A térség természeti és infrastrukturális adottságaira alapozva a környezetipar szerepének fokozása és a kapcsolódó kutatási potenciál növelése. Szükséges a megye természeti erőforrásainak és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása, a közösségi infrastruktúrák állapotának javítása, az alábbi bontásban: - Az energiaellátásban való függetlenség elérése a helyi szinten elérhető energiaforrások felhasználása, a megújuló energiaforrások (különösen biomassza, biogáz, geotermikusés napenergia) energiatermelésben való arányának jelentős növelése, gazdasági célú hasznosítása. - Hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás technológiák továbbfejlesztése, K+F programok megvalósítása: a kommunális járművek, üzemi szállítójárművek, targoncák, kerékpárok és postai triciklik tüzelőanyag-cellás ellátása érdekében továbbá a szünetmentes energiaellátás érdekében. - Az intelligens városi alkalmazkodás (smart city) regionális feltételeinek megteremtése, kutatási portfóliók kiszélesítése a Smart City Energy / ICT / LCA és Climate területeken, mely magába foglalja az alacsony energia felhasználású, energiahatékony építészeti megoldásokat, CO2 kibocsátás csökkentését, intelligens épületvezérlési megoldásokat, továbbá a városok klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának elősegítését. Továbbá egyaránt szükséges és fejlesztési irányként kezelendő, a fenti technológiák telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához kapcsolódó szakember bázis számának és kvalifikáltságának a növelése, valamint e képzések infrastrukturális hátterének biztosítása. A Paksi Atomerőmű által képviselt egyedi technológia működtetése során szerzett tapasztalatok felhasználása, tovagyűrűző hatás érvényesítése. 13

14 K+F+I irányok, kezdeményezések A megyére nem jellemző a jelentős és számottevő K+F tevékenység, ez csak az Iregszemcsei Kutatóintézetre jellemző. Azonban a megye egyik fő különlegessége a magyarországi egyetlen atomerőmű. A Paks Atomerőmű ugyan nem alkalmaz új innovatív technikát, de az országosan egyedülálló technológia jelenléte lehetőséget teremt olyan tapasztalatok szerzésére, amelyre máshol nincs lehetőség. Javaslatok Tolna megyének jelentős hátrányt kell leküzdenie versenyképessége és innovációs képessége területén, ezért kiemelt szerepe lesz annak, hogy milyen szintű K+F támogató infrastruktúra kerül kifejlesztésre. Mivel a megyében nem található olyan megfelelő tapasztalattal rendelkező felsőoktatási intézmény, amely a K+F támogató infrastruktúra kiépítéséhez szakmai segítséget nyújthatna, ezért javasolt szakembereket bevonni a pécsi vagy a kaposvári egyetemi központokból. Tolna megye számára a legnagyobb fejlődési lehetőséget a mezőgazdaság, azon belül is a borászat és a Paksi Atomerőmű által képviselt technológiához kapcsolódó fejlesztések adják. Emellett azonban hangsúlyt kell helyezni az innovációs gondolkodás elterjesztésére és hétköznapi újítások elismerésére is. A kitűzött célok eredményességének mérésére fontos néhány, de nem túl sok indikátor megállapítása. Ezek segítéségével folyamatos lehet a fejlesztések monitoringja és a visszacsatolás. Ez lehetővé teszi az intézkedések szükség szerinti módosítását. 14