Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról március évfolyam 4. szám

Átírás

1 Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról március évfolyam 4. szám A. Meghívó március 31. B. Duna C. Május 25. D. Közvélemény E. Álmaidban F. PR G. Program H. NEFE I. Adó J. A hírlevélről ******************************* Ha szeretné továbbra is sorainkat és azok között olvasni, akkor ajánlja fel adója 1%-át! Európa Ház Egyesület Adószám: ******************************* A. Meghívó március 31. FOLYT. KÖV. - A POLGÁROK EURÓPAI ÉVE Katonai kifejezéssel az "elvágólagosan" gondolkodók számára - és mi hadd ne soroljuk magunkat ebbe a kategóriába decemberének Szilveszter napján véget ért az EU által meghirdetett Polgárok Európai Éve. Ez egy olyan alkalomnak bizonyult, mely sokszínű és tartalmas cselekvési lehetőségeket kínált Európa-szerte, középpontba állítva az európai állampolgárság gondolatát. Ebben az átfogó mozgalomban a hazai civil szervezetek is hallatták hangjukat: 66-an szervezett formát öltve, az év programját Európában civil oldalról összefogó hálózat, az EYCA magyar tagozataként juttatták kifejezésre elkötelezettségüket az európai gondolat mellett. Amint sejteni lehetett, a Polgárok Európa Éve 2013 decemberében nem ért véget. Viszont a továbblépéshez érdemes európai összefüggésben is értékelni a történteket és így gondolkozni a következő lépésekről. Erre vállalkozunk most brüsszeli vendégünk, John Macdonald segítségével, aki az Európai Bizottság Polgárok Európai Évével foglalkozó részlegének a vezetője. Az előadás nyelve angol, követő tolmácsolást biztosítunk. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges. Időpont: március 31. (hétfő) óra Helyszín: Európa Pont (Millenáris Park, 1024 Budapest, Lövőház u. 35., legközelebbi metró: Széll Kálmán tér, M2) Házigazda: az EYCA magyar tagozata és az Európa Ház További információ: info@eucivil.hu Jelentkezési lap: M/viewform

2 B. Duna HÁROM ÉVES A DUNA-STRATÉGIA 2011-ben a magyar EU-elnökség egyik kézzel fogható eredménye volt az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának elfogadása. Az azóta eltelt időszakról Medgyesy Balázs, a Duna stratégiáért felelős kormánybiztos tartott tájékoztatót az Európa Ház rendezvényén március 7-én. Nem az első volt az európai uniós makrogazdasági stratégiák sorában a 2011-ben elfogadott dokumentum-csomag, ugyanis azt két évvel megelőzte az északi EU-tagállamokat összekötő Balti-tengeri stratégia. Sőt. Előkészítés alatt áll az ión-adriai, szó van egy európai hegyvidékeket összekötő (alpesi) regionális stratégiáról, illetve az Atlanti-óceán partján fekvő országok is gondolkoznak ilyesmiben, adott tájékoztatás az EU-tagállamokban egyre népszerűbb makro-regionális megközelítésről Medgyesy Balázs. A makrogazdasági stratégiák olyan együttműködési formának tekintendők, hangsúlyozta Medgyesy, amelyek erősítik és új keretet is adnak a tagországok (a Duna-stratégia esetében több nem EU-tagállam) közötti közös munkának és hatékonyabbak is mint más, például az ENSZ égisze alatt megvalósuló együttműködések, mert az Európai Unióban kevésbé nehézkes a kitűzött célok megvalósítása és a megfelelő eszközrendszer is rendelkezésre áll. A Duna-stratégia esetében fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a közvetlenül folyót érintő közlekedési, árvízvédelmi, ivóvízügyi kérdéseket fed le, már csak azért sem, mert a stratégiához tartozó 14 országból négynek (Bosznia-Hercegovina, Csehország, Montenegró, Szlovénia) nincs is közvetlen Duna-partja (a moldovai Duna-szakasz pedig mindösszesen 1 km hosszú). Éppen ezért a szigorúan vett vízügyi kérdések mellett a Duna-stratégiának van gazdasági, foglalkoztatáspolitikai, energetikai, környezeti, turisztikai és számos egyéb, 11 kiemelt területben összefoglalt vonatkozása is, amelyek a különböző tevékenységek regionális összehangolását célozzák, mondta Medgyesy. A stratégiában meghatározottak végrehajtásának akadálya az a Duna-stratégia előkészítésénél is hangoztatott hármas szabály, miszerint az Európai Unió nem rendel külön forrást, nem hoz létre új intézményt és jogszabályt az új makro-regionális kerethez. A három nemként elhíresült gondolatot már a magyar EU-elnökség alatt is pozitív üzenetté próbálták formálni, azaz a meglévő források hatékonyabb felhasználására, a jobb intézményi koordinációra és a jogszabályi környezet kihasználására helyezni a kommunikációs hangsúlyt. A források hatékony kihasználása Magyarországon a kohéziós és strukturális alapokon (a közötti uniós költségvetési időszakban ennek a pénzügyi keretnek a neve megváltozott strukturális és befektetési alapokra) keresztül érkező, az ún. operatív programok által kihelyezett fejlesztési pénzekre vonatkozik, amelyeknek összhangban kell lenniük a Duna-stratégiában lefektetett célokkal. A Duna-stratégiában jelenleg elsősorban kormányzati szereplők vesznek részt. Magyarország a 11 kiemelt terület közül három prioritás gazdája: az fenntartható energia területét (2. prioritás) a csehekkel együtt viszi, a vízminőségért (4. prioritás) a szlovákokkal együtt felel, a környezeti kockázatok kezelésében (5. prioritás) a románok a partnerek. A stratégia megvalósításának előkészítése és koordinálása számos nemzetközi együttműködési formában történik. Üléseznek stratégiai fórumok és testületek, amik az országok közötti szakmai egyeztetést teszik lehetővé, illetve rendszeresen tartanak magas szintű (miniszteri) fórumokat. Például az érintett országok belügyminiszterei rendszeresen találkoznak, hogy az illegális migráció elleni közös fellépésről egyeztessenek.

3 Vannak már konkrét előkészítést és formát öltő programok a Duna-stratégiához kapcsolódóan. Megállapodás született egy közös dunai kutatási alap felállításáról, illetve egy közös vízminőség monitoring és korai riasztó rendszer kialakításáról is. Jelenleg is fut a SEE Risk nevű projekt, am a régióbeli extrém időjárási jelenségeket (hó, erdőtűz) vizsgálja nemzetközi együttműködésben. Összesen jelenleg mintegy 550 Duna-projekt 45 milliárd euró értékben fog megvalósulni a jelenlegi elképzelések szerint. A tájékoztatót követő eszmecseréből az is kiderült, hogy bőséges lehetőség kínálkozik a civil szervezetek bekapcsolódására is. Egyöntetű volt a résztvevők álláspontja: élni kívánnak a lehetőséggel. Minek nevezzelek? Visszanézve hírfolyamunk beltestét a Duna-stratégiára magunk is több néven hivatkoztunk már. A stratégia alapdokumentuma egy Európai Bizottság által jegyzett közlemény 2010-ből (COM(2010) 715), aminek hivatalos címe Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. Nos, ezt így senki nem használja. Legtöbbször az Európai Unió Duna Régió Stratégiája szokott előfordulni; a másik népszerű változat az EU Duna Régió Stratégia. A rövidítések is eltérnek a gyakorlatban. Van hivatkozás EUDRS-re illetve simán DRS-re is. Ez azért lehet zavaró, mert az angol rövidítésben a magyarhoz képest betűcsere van: EUSDR (EU Strategy for the Danube Region). A helyes használatra nincs receptünk, de a Google keresője Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája kifejezésre adja a legtöbb találatot. Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának Duna-stratégiával foglalkozó oldala: A magyar kormány illetékes oldala: A Duna-stratégiáról angol nyelven: SEE Risk projekt: C. Május 25. EURÓPA VÁLASZT Az idei év kiemelt eseménye lesz a választás. Az európai parlamenti. Magyarországon május 25-én kell szavazni menni. Május Európa hónapja lesz. A május 9-i Európa Nap után két héttel rendezik Európa-szerte az egyetlen olyan eseményt az Európai Unióban, amely során az európai állampolgárok közvetlenül választják meg az európai döntéshozókat. Az Európai Parlament képviselőinek választására május 25-én kerül sor a legtöbb, szám szerint huszonegy tagállamban (köztük Magyarországon). Hét tagállamban korábban lesz a voksolás. Legkorábban Hollandiában és az Egyesült Királyságban május 22-én, Írországban május 23-án, Csehországban május én, Lettországban, Máltán és Szlovákiában május 24-én.

4 Összesen 751 képviselője lesz az Európai Parlamentnek. A magyar képviselők száma 21 lesz. Ez eggyel kevesebb, mint 2009-ben, mivel az új EU-tag Horvátország számára járó 11 képviselői helyet a testület összlétszámának bővülése nélkül kell biztosítani. A választásokról az Európai Parlament oldalán részletesebb grafikát is találni. Összeállítás az EU-tagállamok gazdasági/társadalmi adatairól és a tagállami választási rendszerekről: D. Közvélemény BIZALOM VAN - EUROBAROMETER óta készít félévente közvélemény-kutatást az Európai Bizottság. Az Eurobarometer 80. kiadása szerint a magyar társadalom bízik az Európai Unióban és az EU-intézményekben is. A november országonként mintegy ezer fő megkérdezésével készített felmérés szerint az Európai Unióval kapcsolatos bizalom kedvezően alakul. A magyarok 47%-a "inkább bízik az EU-ban", az EU-átlag 31%. Ez a bizalom az egyes EU-intézményekkel szemben is fennáll. Az Európai Bizottsággal kapcsolatos bizalom (50%) 5 százalékponttal csökkent az előző felméréshez képest, azonban így is jóval magasabb, mint az EU-átlag (35%). Ennél is magasabb az Európai Parlament kedvező megítélése hazánkban (58%, EUátlag: 39%). Az uniós intézményekhez képest a nemzeti intézményekbe vetett bizalom Európa-szerte - így Magyarországon is - jóval alacsonyabb. Ugyanakkor a magyar közvélemény az uniós és régiós átlaghoz képest is inkább bízik saját kormányában (HU:37%, EU28:23%, CZ:16%, PL:19%, RO:16%, SI:10%, SK:29%). A felmérésből kiderül, hogy az állampolgárok Európa-szerte a gazdaság élénkítését várják az Európai Uniótól. A magyarok a korábbi méréshez képest jobbnak tartják az EU gazdasági helyzetét (37%), ami EU-átlag (28%) fölötti eredmény, de például elmarad a lengyel állampolgárok véleményétől (51%). A magyarok (32%) szintén az EU-átlag (26%) fölött nyilatkoztak úgy, hogy az Európai Unió jó irányba halad. A magyarok (85%), illetve az Unió lakosságának (83%) több mint négyötöde is úgy látja, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt a tagállamoknak szorosabban kellene együttműködniük. A magyarok többsége (51%, EU-átlag: 45%) pedig egyetért azzal, hogy az Európai Unió egy szorosabb államközi szövetséggé fejlődjön. A megkérdezettek Unió-szerte hasonlóan vélekedtek arról az állításról, amely szerint országuk könnyebben kezelné a jövő kihívásait az EU-n kívül. A többség nem ért egyet ezzel (HU:58%, EU28:56%), ugyanakkor viszonylag magas az egyetértők aránya is (HU:34%, EU28:33%). Régiónkban jelenleg Csehországban és Szlovéniában látják inkább működő alternatívának a szövetség elhagyását (egyetért vele CZ:44%, SI:42%). A magyar válaszadók alapvetően pozitív módon viszonyulnak az uniós állampolgársághoz. A hazai válaszadók többsége inkább érzi magát uniós polgárnak, mint sem ("uniós polgárnak érzi e magát?"; Igen: HU:59%, EU28:59%). Figyelemre méltó, hogy a 2012 őszi adatfelvételhez képest a hazai válaszoknál 5 százalékpontos emelkedés, míg az uniós átlagnál 4 pontos csökkenés látható.

5 E. Álmaidban A DEMOKRÁCIA AZ OPERÁCIÓS RENDSZER, A CIVIL TÁRSADALOM A FELHASZNÁLÓI FELÜLET A civil társadalom globális helyzetéről, átértékelődő társadalmi szerepéről és új technológiákat alkalmazó módszereiről tartottak előadást a Tom Lantos Intézet és Magyar Külügyi Intézet szervezésében Budapesten március 13-án. Átértékelődni látszanak a civil szervezetek és a kormányzatok közötti kapcsolatok, aminek elsődleges oka az, hogy az internet-alapú technológiák adta lehetőségek kitűnő eszközöknek bizonyulnak az állampolgárok és szervezeteik számára, mondta Tomicah Tillemann, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének civilügyi tanácsadója, a tájékoztató előadója. Az elsősorban az internetes kapcsolatra épülő új kommunikációs lehetőségek sokkal egyszerűbbé teszik a civil szervezetek számára, hogy a korábbinál hatékonyabban lépjenek fel az általuk képviselt ügy érdekében a döntéshozók felé. Emellett pedig - szintén a technológiai fejlődésnek köszönhetően - gyorsan jutnak információhoz is, ami visszahat a kormányzatokra. Ma már nem csak a választások közeledtével válnak fontossá az állampolgárok és szervezeteik, hanem folyamatos a figyelem és a kormányzati átláthatóság és számon kérhetőség társadalmi kívánalma (a működő demokráciákban). Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben mintegy ötven ország hozott a civil szervezetek működését kedvezőtlen irányba befolyásoló intézkedéseket. Azonban ezek az országok rossz nyomon járnak. A kormányzatok számára komoly kihívást jelent a gyorsított tempó mellett jól átgondolt intézkedéseket hozni úgy, hogy a döntéseket előkészítő folyamatokba bevonják a civil társadalom képviselőit is. Ugyanakkor társadalmi egyeztetés és érdekek figyelembe vétele nélkül nem lehet legitim döntéseket hozni. A civil szervezetek véleményének komoly figyelembe vétele pedig a kormányzati munka hatékonyságát is növeli, érvelt Tillemann. Így a társadalom hosszú távú érdeke az, hogy a kormányzat is segítse a civilek munkáját különböző együttműködési formákban, közvetlen erőforrások biztosításával, illetve adókedvezményekkel is. Bár sok jelentős nemzetközi civil szervezet működik globális szinten, Tillemann szerint a civilség alapvető működéséből fakad, hogy tevékenységüknek nem lehet és feltételezhetően nem is kell teljesen intézményesített kereteket adni. Ezzel együtt a civil érdekérvényesítésre szükség van nemzetközi szinten, mivel a már említett technológiai fejlődés csak megerősíti mindennapos érzetünket: a világ egy kis falu. Tom Lantos Intézet: Magyar Külügyi Intézet F. PR EURÓPAI TÁRSADALMI KAPCSOLATOK DÍJ Hatodik alkalommal ítélték oda a társadalmi kapcsolatok (public affairs) európai díját. Az európai PR-cégek együttműködésében szervezett díjat Brüsszelben adták át február 19- én. Az év legjobb kampányának a tisztességes európai barangolási tarifákért szervezett kezdeményezést díjazták. A konkrét eredményt (a külföldi mobilhívások kedvezőbb díjtételét) hozó kampány sikeréhez az is hozzájárult, hogy ebben a kérdésben a fogyasztói érdek találkozott az európai döntéshozók akaratával. Ennek következtében három lépcsőben valósul meg a telefondíjak összeurópai csökkentése és július 1-től például a külföldi

6 híváskezdeményezés percdíjáért nem lehet majd 19 eurócentnél, azaz 59 forintnál többet elkérni (+Áfa). A díjnak van civil kategóriája is. Az év civil díjazottja a Világ Természeti Alap (WWF) európai irodája lett, amit az EU halászati politikájának reformját, illetve az EU-költségvetés zöldítését sürgető kampányáért kapott. A nyertesek: Kampány a barangolási díjak csökkentéséért: A WWF híradása az eseményről: Így csökkennek a barangolási díjak az EU-ban: G. Program EURÓPAI RÉGIÓK ÉS VÁROSOK NYÍLT HETE Tizenkettedik alkalommal kerül sor az európai régiók és városok éves találkozója a Régiók Bizottsága szervezésében. Négy nap alatt több száz rendezvényt tartanak, a legtöbbjüket Brüsszelben, de bekapcsolódnak tagországi helyszínek is. Dátum: október 6-9. Helyszín: Európai Unió, Brüsszel Szervező: Régiók Bizottsága H. NEFE PÁLYÁZAT: MAGYAR CIVIL SZERVEZETEK NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI PROJEKTJEINEK TÁMOGATÁSA A Külügyminisztérium pályázata (KÜM ). Beadási határidő: március 31. A Külügyminisztérium a évi Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési (NEFE) program keretében pályázati kiírást tett közzé a magyar civil szervezetek nemzetközi fejlesztési projektjeinek támogatása céljából. A pályázat a következő nemzetközi fejlesztési területekre nyújtható be április június 30. között megvalósuló tevékenységekre: a) Szubszaharai Afrika (az afrikai államok, kivéve Marokkó, Tunézia, Líbia, Algéria, Egyiptom és DAK), b) Nyugat-Balkán (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia), c) Kelet-Európa (Moldova, Ukrajna), d) Délkelet-Ázsia (Kambodzsa, Laosz, Vietnam, Mianmar). Támogatott tevékenységi körök:

7 a) intézményfejlesztés (demokratikus, jogállami berendezkedés megszilárdítása, átalakulási és nemzetközi integrációs tapasztalatok átadása, jó kormányzás, állami, önkormányzati és ágazati intézményfejlesztés, kapacitásépítés, civil szervezetek erősítése); b) zöldkultúra, zöldgazdaság, környezet- és klímavédelem (vidék- és városfejlesztés, élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdasági termelőkapacitások fejlesztése, fenntartható vízgazdálkodás, szanitáció, klímaváltozás negatív hatásaival szembeni védekezés); c) humán erőforrások és kapacitások fejlesztése (oktatás, egészségügy, kultúra, esélyegyenlőség, kisebbségek és sérülékeny csoportok védelme, szociális intézményfejlesztés, tudományos ismeretek és kapcsolatok). A pályázaton legalább két éve működő civil szervezetek vehetnek részt. A pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg: 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető támogatás legkisebb összege 500 ezer forint, legnagyobb összege 10 millió forint. Önrész: 10%. A vissza nem térítendő támogatás módja utófinanszírozás (25% előleg kérhető). A pályázatot csak postán lehet benyújtani. Határidő március 31. A kiírás: I. Adó A CIVIL SZERVEZETEK ADÓZÁSA NAV INFORMÁCIÓS FÜZET A Nemzeti Adó és Vámhivatal február 23-án jelentette meg a civil szervezetek adózásának alapvető szabályozásairól szóló 13. számú információs füzetét. A tájékoztató innen letölthető: J. A hírlevélről A Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról. Szerkesztőség: Civil Európa Hírlevél/Európa Ház P: 1389 Budapest 62., Pf T: (1) , E: info@eucivil.hu, I: Ha szeretné, hogy az Ön híre is megjelenjen, kérjük írjon az info@eucivil.hu címre. A közlés jogát fenntartjuk. Híreink átvétele lehetséges a forrás megjelölésével. A forrás megjelölésének módja: A Civil Európa Hírlevél 13. évfolyam 4. számát előfizetőnek küldjük.