BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS A TRIANONI ÁLLAMOK SZÉTHULLÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS A TRIANONI ÁLLAMOK SZÉTHULLÁSA"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK Levelező Tagozat Európai Tanulmányok Szakirány A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS A TRIANONI ÁLLAMOK SZÉTHULLÁSA Magyarország EU csatlakozásának mérlege a volt Trianoni országok területén élő magyar kisebbségek szempontjából Készítette: Brezanóczy István Budapest, 2011.

2 Tartalomjegyzék Térképek, képek és táblázat jegyzéke Bevezetés: Témaválasztás indoklása Történelmi visszatekintés A Trianoni szerződés következményei Magyarországra nézve Terület-és népességváltozások A Trianoni Békeszerződés követelései A Trianoni Békeszerződés gazdasági hatásai A Béketárgyalások jegyzőkönyveiből A kisebbségek és kialakulásuk Hogyan jönnek létre a kisebbségek? A budapesti kormányzatok magyarság politikája A Trianoni szerződés tünetei és problémái a kisebbségpolitikában Kisebbségi jogok az alkotmányokban Szerbia alkotmánya Ukrajna alkotmánya A Szlovák Köztársaság alkotmánya és kisebbségi törvénye Románia alkotmánya A Trianoni államok felbomlásának okai, tünetei és hosszú távú következményei Csehszlovákia A szlovák nemzeti tudat ébredése A felvidéki magyarság szerep és helyzete 1918 és 1938 között Az első bécsi döntés A magyarok helyzete a II. Csehszlovák Köztársaságban Politikai helyzet Oktatás és kultúra A II. Csehszlovák Köztársaság megszűnése, a Bársonyos Forradalmak A magyar kisebbség politikai élete a II. Csehszlovák Köztársaság megszűnésének éveiben Diszkriminációs megnyilvánulások a kisebbségek tekintetében a II. Csehszlovák Köztársaság megszűnésének éveiben Gazdasági, regionális együttműködés Dél-Szlovákiával

3 4.2. A Délszláv állam: a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Jugoszlávia felbomlása Ellentmondások és ellentétek a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságon belül A második bécsi döntés A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság felbomlásának kezdete A Vajdasági magyar kisebbség Kisebbségi szervezetek a Vajdaságban: a Magyar Nemzeti Tanács A vajdasági magyarság érdekvédelmi és kulturális szervezetei Eredmények és feladatok a Vajdaságban Szerbia Uniós csatlakozása előtt Szerbia és Magyarország kapcsolatainak építése Szerbia és Magyarország kapcsolatainak értékelése Vélemények a magyar-szerb kapcsolatokról Az áldozatok és az emlékezés Kárpátalja Földrajzi jellemzők Kárpátalja történelme Kárpátaljai kisebbségek Változások a kisebbségek összetételében az 1970-es éveket követően Kárpátalja gazdaságának rövid áttekintése A kárpátaljai magyar kisebbség alakulása A kárpátaljai magyar kisebbség oktatási problémái Változások az oktatásban 1938 és 1944 között A magyar nyelv oktatása 1945-t követően Kárpátaljai érdekvédelmi szervezetek A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség A Magyar Értelmiségek Kárpátaljai Közössége Határon átnyúló együttműködés Értékelések és eredmények A nemzetpolitika feltételrendszere az Uniós tagság körülményei között Összefoglalás

4 Térképek, képek és táblázat jegyzéke Térképek: 1. térkép: A Trianoni Békeszerződés gazdasági vonatkozásai térkép: A magyar kisebbség Erdélyben térkép: A magyar etnikum tömbszerű elhelyezkedése Dél-Szlovákiában térkép: Jugoszlávia felbomlása következtében létrejött utódállamok térkép: Magyarok a Vajdaságban térkép: Kárpátalja térképe A magyar kisebbség Kárpátalján Képek: 1. kép: Akik a döntéseket hozták kép: Keleti- Kárpátok legmagasabb pontjai kép: A Szolyvai Emlékpark kép: A Munkácsi vár Táblázat: 1. táblázat: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében

5 Bevezetés A téma fontossága, aktualitása, mondhatnánk úgy is, hogy a témaválasztás prioritásának indokaként okok, és okozatok hosszú sorát lehetne sorolni. Ezt már megtették a kutatók és történészek, számtalan hosszabb és rövidebb tárgyilagos és kevésbé tárgyilagos, valamint elfogult és elfogulatlan kiadványokban. Szándékom szerint arra szeretnék rávilágítani, hogy milyen utat járt be az elszakadt magyarság június 4. és 2011 márciusa között, melyek azok az eredmények, aminek örülhetünk, és melyek azok a feladatok, amelyek megvalósításra várnak. Mivel a volt Trianoni államok közül már vannak Uniós tagok is, az is fontos, hogy ezekek az országok mennyire hajlandóak követni a lefektetett irányelveket és jogszabályokat. Ezzel párhuzamosan, még több figyelmet kell szentelni a leendő tagországokra azért, hogy csak a kisebbségi kérdés kellő rendezése után válhassanak teljes jogú taggá. Természetesen, az eredményesség és sikeresség figyelembevétele szempontjából nem csak azt kell figyelnünk, hogy mit tesz a kisebbségi magyarok érdekében az az állam, melynek kereteiben jelenleg élnek és hogyan rögzíti ezt az alkotmányában és törvényeiben, hanem azt is, hogy miként és hogyan tevékenykednek hazánk szakpolitikái távolabb került szórványmagyarság felzárkóztatása, integrálódása és identitásának megőrzése érdekében. Divat mostanában Erdélyt, Felvidéket és a Vajdaságot említeni, amikor az elszakadt magyarság sorsáról beszélünk, ez elsősorban a médiákra igaz, mivel amikor egy hírműsorban a magyar kisebbségeket említik, a felsorolás tartalmazza Erdélyt, Vajdaságot, Felvidéket, és még Burgenlandot is, ezzel szemben elvétve említik Kárpátalját, mely részben érthető is, hiszen Erdély esetében országrésznyi területről és lakosságról van szó. Éppen ezért a figyelmet egy kevésbé hangsúlyosan kezelt területre szeretném irányítani és ez Kárpátalja. Sokan úgy érezhetik, hogy a fenti megállapítás az ország vezető politikusaira is igaz, mivel gyakran hallunk arról, hogy a Felvidéken vagy a Vajdaságban jártak, annál inkább szűkölködünk kárpátaljai hírekben. És még ha el is jutnak Kárpátaljára, a program legtöbbször csak a határ menti Beregszászra terjed ki elfelejtkezve arról, hogy Huszton, Técsőn, Visken és Aknaszlatinán is igen sok magyar él. A rendszerváltás utáni lelkesedés, amikor a köztársasági elnök úr felesége ellátogatott a Rahón élő magyarokig és a magyar televízió számos műsora, többek között a Panoráma is, egészen Aknaszlatináig eljutott, sajnos, alábbhagyott. 5

6 Ha az Unió keleti bővítését vesszük figyelembe, kívánatos lenne többet foglalkozni a kárpátaljai magyarsággal, mely jelenleg egy olyan állam területén él, amely kisebbségpolitikáját tekintve nem tanúsít túlságosan támogató magatartást, és amelynek politikusai nem győzik hangsúlyozni, hogy mennyire ősi szláv terület az a térség, ahol az ottani magyar kisebbség él. Így nem véletlen, hogy a felkorbácsolt indulatok odáig vezetnek, hogy ismeretlenek megrongálják a técsői Kossuth szobrot, festékkel öntik le az ungvári Petőfi szobrot és felgyújtják a Honfoglalási emlékművet a Vereckei hágón. A területen járatlan turistát még meg lehet győzni, hogy ezt a helyi vandálok tették. De a magyar szakpolitikát is? Ha igen, akkor a Munkácsi várban felújított Turul emlékmű közvetlen tövében felállított 20 méter magas vaspóznán lengő ukrán nemzeti zászló egyértelműen nem vandál fiatalok üzenete. Mint látható sok a tennivaló ezen a téren, többek között azért, hogy a szlovák nyelvtörvény célja ne a magyar kisebbség ellehetetlenítése legyen, az ukrán nyelvtörvény ne a magyar fiatalok továbbtanulását akadályozza, valamint az autonómia szó hallatán Pozsony és Kijev ne az ország integritását féltse és a magyarságot ne az állam szuverenitásának veszélyforrásaként kezelje. Természetesen, a folyamatok spontán is alakulhatnak jó, vagy rossz irányba. Azonban, sokat tehetünk, és tennünk is kell, a helyzet gyorsabb és pozitív irányba való terelése érdekében, azért hogy a trianoni utódállamok biztonságpolitikái ne veszélyforrásként tekintsenek a magyar kisebbségre, és ne minden erejükkel azon legyenek, hogy végrehajtsák asszimilációs politikájukat, olyan érzést keltve a kisebbségben, hogy csak másodrendű állampolgár a hazájában, ha nem azonosul teljes mértékben nyelvében és kultúrájában a többséggel. Ezért fontos, hogy abban a 27 fős családban, melyet Európai Uniónak hívunk, és azokban az országokban is, melyekkel az Unió partneri viszonyt alakít ki, mindenki kötelezően vállalja és valósítsa meg az élni és élni hagyni politikát. Az integrálódó Európában, az Unióban és annak határain túl a szakpolitikák egyik fő céljaként kellene megemlíteni azt a tevékenységet, mely olyan partnerségi viszony kialakítását teszi lehetővé a volt Trianoni országokkal, amely eredményeként a piros-fehér-zöld színek megjelenésében egy kisebbségi ünnepségen nem a szuverenitás veszélyeztetését látnák, hanem a béke, az együttműködés és az integráció jelképét. 1. Történelmi visszatekintés 6

7 A téma bemutatásához, elemzéséhez elengedhetetlen felvázolni az első világháború után kialakult viszonyokat, melyeket a békeszerződések okoztak, eredményeztek. Meg kell ismerni azokat az új állapotokat, helyzeteket, melyek megváltoztatták az új és régi európai államok viszonyait és átrajzolták Európa térképét, olyan megoldandó kihívások elé állítva az újonnan létrehozott államokat, melyek 91 évvel Trianon után még megoldatlanok. A Trianon által előállított patthelyzet megoldása lehetetlen volt, mivel Európa erre nem volt felkészülve. Ezt a döntéshozók sem látták előre. A trianoni békeszerződés olyan feladatok elé állította a trianoni államokat, a kisebbségeket illetően, mely beárnyékolta azt az örömöt, melyet a területi gyarapodás okozott. Ez az árnyék, a tehetetlenség árnyéka, gyakran váltott át jajj, a legyőzötteknek magatartásba, mely az agresszió és a kisebbség megsemmisítésének különböző formáit öltötte. A megsemmisítés formái váltakoztak a fizikai pusztítás, valamint a gazdasági létfenntartást szűkítő intézkedéseken keresztül egészen a kulturális ellehetetlenítésig. Ez a hozzáállás határozta meg számos állam kisebbségpolitikáját. Mi váltotta ki ezt a mérhetetlen gyűlöletet és ellenszenvet a kisebbségbe került magyarsággal szemben? Politikai hangulatkeltés, bosszúvágy a vélt és valós sérelmek miatt, revans a kisebbségben eltöltött évszázadok miatt, vagy egyszerűen csak az a biztonságpolitikai koncepció a túlélési vágyat illetően, amely a másik elpusztításában látja saját térnyerése zálogát? A magyarázat egészen biztosan nem egy ok, a felelősség megosztott és változó a hatalmi szintektől függően, kezdve a konkrét egyén családját ért atrocitás által okozott bosszúvágytól egészen a legmagasabb politikai színterekig, ahol az emberek sorsáról, jövőjéről és életéről hozott gyakran felelősségmentes döntések és rendelkezések a kisebbség megbüntetésére helyezik a hangsúlyt a helyzet békés megoldása helyett. Amikor aktualitásról beszélünk a múlt, és jelen kapcsolatán keresztül állapítjuk meg, hogy az adott kérdés aktuális-e még, vagy már nem. A régmúlt történelmi eseményeire nem szoktuk gyakran azt mondani, hogy újra aktuálissá váltak, mégis vannak ilyenek. Ilyenek például az évfordulók: március 15., október 23. aktuális minden évben és így van ez augusztus 20-ával is és természetesen, minden olyan eseménnyel, amely újra és újra emlékeztet fontosságára országos, vagy helyi szinten. Magyarország sorsát érintő események sorában Trianon és következményei aktualitásának két aspektusa van: történelmi és társadalmi. Számos csapás érte az országot 1000 éves kárpát-medencei történelme során. Lehet, hogy a Tatárjárást gyorsan kiheverte az ország, valószínű, hogy Mohács következményeiből is sikerült levonni a tanulságot és a török hódoltsági korszak végére is sikerült pontot tenni. Nem volt olyan történelmi esemény, mely olyan mély nyomot hagyott 7

8 volna az ország életében, mint Trianon. Ez a kérdés nyitva maradt, és lezáratlan volta jelenti aktualitását, azt az érzést keltve, hogy a békeszerződés törekvései nem csupán a megtorlást, a vesztes megbüntetését, közvetlen gyengítését és talpra állásának megakadályozását célozták, hanem a megbélyegzést, a bűnösebbnél is bűnösebb megalázandó vétkes szerepét szánták Magyarországnak, nem csak területét, hanem nemzetét is feldarabolva, életterét szűkítve olyan tudathasadásos állapotot idézve elő, amely meghatározója lett az 1920.június 4.-ét követő éveknek. Miért kellett Magyarországnak ennyire súlyosan bűnhődnie Ausztriához és Németországhoz képest? Miért és kinek volt érdeke, hogy olyan településeket is elszakítsanak az országtól, melyek lakossága Trianon után 80 évvel is 100 %-ig magyar volt? Amíg ezekre a kérdésekre nincs kielégítő és meggyőzően megnyugtató válasz, addig Trianon döntéseinek megkérdőjelezése aktuális marad ma, holnap és azután is. Trianon aktualitásának másik aspektusa az Európa térképén történt változások az 1989-es évet követő rendszerváltozásokat és háborúkat követően, melynek eredményeként birodalmak és országok szűntek meg, alakultak át, kiáltották ki függetlenségüket és csatlakoztak szövetségekhez, gazdasági, politikai és katonai érdekekből. Előre nem látott gyorsasággal következtek be olyan események, melyeket kevesen láttak előre. Ezek közül a leglényegesebbek voltak: a Szovjetunió megszűnése, Németország újraegyesítése, valamint a Versailles-i Békeszerződés nagy kudarca: Jugoszlávia felbomlása és Csehszlovákia megszűnése. Egy furcsasága volt az 1989-es évet követő változásoknak Európában: az I. és II. világháborút lezáró nagyhatalmak által hozott döntésekben megállapított határok és örök érvényűnek gondolt elképzelések egymást követve szűntek meg: Németország, Szlovákia, Csehország, Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Macedónia, Koszovó és Montenegró dönthetett kedve szerint önállóságáról, vagy ha úgy tetszik, függetlenségéről. Egyedül a szomszédos országok magyar kisebbségét nem kérdezte meg senki, hogy mit szeretnének, pedig illett volna. Az oly sokat hangoztatott európaiság, emberi jogok, kisebbségi érdekek és önrendelkezéshez való jog továbbra is üres szavakként csengenek a magyarság számára. Így fordulhat elő az, hogy Trianon után 90 évvel olyan szomszédos ország területén lévő magyar település is korlátozva van autonómiájában, önrendelkezésében, melynek lakossága 90%-ban túlnyomórészt magyar. A volt keleti blokk, Varsói Szerződés és KGST tagországok közül ma már sokan csatlakoztak a NATO-hoz és az Unióhoz, lebontva állampolgáraik szabad mozgását akadályozó fizikai határokat, lehetőséget teremtve Trianon máig elvarratlan szálainak rendezésére. Az a folyamat, mely a Trianoni államok felbomlását és Uniós csatlakozását foglalta magába, több jelentéssel is bírt: a határellenőrzés megszűnésével eltűnt az enyém tiéd hangulatot szimbolizáló fizikai akadályok jelenléte, melyet követhetett az 8

9 ugyan jogilag két különböző országhoz tartozó, de etnikailag, regionálisan egy közösséget alkotó nemzet szorosabb, közvetlenebb kapcsolata, újraegyesítése. Ennek, többek között, jó példáját látjuk az Ipoly menti települések esetében, ahol nem csak a hidak épülnek újjá, hanem a határ menti közösségek viszonyai is újraformálódnak. Az állapotok változását a fejlődésnek kell követnie. Az EU tagok esetében a partnerségi viszony, az európai gondolkodás, a közös politikák, a jogharmonizáció, a regionális együttműködés és az egymás jobb megismerése lesz képes a fejekben még meglévő szögesdrótot lebontani, valamint csillapítani azt a félelmet és aggodalmat, mely a területszerzés jogosságának bizonyítását késztető kényszerből ered, és amely egyben akadálya a kiegyensúlyozott szomszédsági viszonynak. Ez a biztonságpolitikai kényszer rányomja bélyegét a nemzetiség és kisebbségpolitikára is. A nem tudok velük mit kezdeni frusztrált hangulat váltotta ki azt a gyakran agresszív viszonyt a magyar kisebbséggel szemben, melyet nem nevezhetünk kisebbségpolitikának, ha a szó klasszikus értelmét vesszük alapul. Ez a kisebbségpolitika vezetett az asszimilációs törekvésekhez, a deportálásokhoz, a lakosságcseréhez, melyek a következő két tényt bizonyítják. Az első: Trianon döntéshozói felelőtlenül, átgondolatlanul és következmények figyelembe vétele nélkül hozták meg bűntető szankcióikat Magyarország ellen, mellyel igen nagy kihívás elé állították az újonnan létrehozott államokat is. A második: az újonnan létrehozott államokat olyan feladatok elé állították, melyet nem állt módjukban európai normáknak megfelelően rendezni tapasztalat, felkészültség és akarat hiányában egyaránt. Mivel május 1. lesz az évfordulója annak, hogy Magyarország az EU tagja lett, melyet nem sokkal ezután követett a Schengeni övezetbe való csatlakozás is, elkerülhetetlen a visszatekintés. Értékelés annak érdekében, hogy felmérjük azt, hogy mi az, amit magunk mögött hagytunk és megfogalmazzuk, melyek a legfontosabb közeli és távoli stratégiák. Miben és hogyan gyarapodott az ország? Milyen az első 7 év mérlege? Ezt a kérdést tovább vizsgálva most kilépnénk Magyarország pillanatnyi határai közül és az etnikai határok mentén tekintenénk át, hogyan élte meg az elmúlt 7 évet a történelmi Magyarország Kárpátmedencében élő magyar kisebbsége. Ahol lehetséges, felvillantanánk azt is, hogy mihez képest vizsgálódunk, honnan indultunk, milyen volt és milyen lett pályát követve, ahol szükséges visszanyúlva egészen június 4-ig, elérve az es évekhez, majd továbbhaladva a 2011-es év felé. Hogy miért is említem június 4-ét? Egyszerűen azért, mert az akkori állapotokhoz képest május 1.-ének pillanata máris olyan pozitív eredmény volt, melyről évvel ezelőtt még sokan álmodni se mertek volna. Az uniós csatlakozás pillanata a mérleg első és kiemelkedően pozitív eredménye volt, amely egyben a 9

10 szétszakított nemzet újraegyesítése felé tett első lépések egyike volt. Jelentősége abban is megmutatkozott, hogy olyan változást idézett elő a magyar-magyar kapcsolatban, melyet más eszközökkel lehetetlen lett volna elérni. Uniós csatlakozásunk értékeléséhez valóban át kell tekintenünk Trianon által leválasztott magyarság helyzetét attól függetlenül, hogy jelenlegi uniós területet, leendő uniós területet, vagy lehetséges uniós területet vallja-e hazájának. Hangsúlyoznom kell, hogy a mérleg megvonásánál az eredmény és annak hiánya mindig megosztott dicsőséget és kudarcot jelent, mivel a sikerből kiveszik részüket mind az anyaország, mind a volt Trianoni ország magyar kisebbségének szakpolitikusai és kisebbségi szervezetei. Ahhoz, hogy a Trianoni államok felbomlását és területükön élő magyarság sorsát megértsük és elemezzük, továbbá a magyar külpolitika tevékenységének támogatottságát és mozgásterét kövessük az Európai Parlamentben, szükségesnek tartom, hogy tegyünk egy visszatekintést azokra az állapotokra és feltételekre, melyek június 4-ét megelőzték, meghatározták és követték. Csak ezek után van kellő viszonyítási alapunk ahhoz, hogy az uniós tagság első 7 évét, valamint a szomszédos országokban élő magyar kisebbség helyzetét értékeljük a Trianoni államok felbomlása előtt és azt követően A Trianoni Békeszerződés következményei Magyarországra nézve Terület- és népességváltozások június 4-ét követően Magyarország, a történelmi magyar állam töredéke maradt, mivel az eredeti 283 ezer km 2 terület 93 ezer km 2 -re változott. Az ország lakossága szintén lecsökkent 18,2 millióról 7,6 millióra. Az ország eredeti területéből 33% maradt, az eredeti lakosságból, csupán 42% maradt az új állam területén. Fontos kiemelni, hogy Románia 102 ezer km 2 -res területet kapott 5,2 millió lakossal, a megalakult Csehszlovákiához, Szlovákiát a magyar királyság adta 63 ezer km 2 -rel és 3,5 millió lakossal, akik közül 1,1 millió volt magyar, Jugoszlávia 21 ezer km 2 területet kapott 1,6 millió lakossal, közöttük 461 ezer magyarral, Ausztria 4 ezer km 2 -t kapott 292 ezer lakossal, akik közül 22 ezer magyar volt A Trianoni Békeszerződés követelései 2 1 Gerő András (szerk.): Sorsdöntések, Göncöl, Gerő András (szerk.): Sorsdöntések, Göncöl,

11 A Trianoni Békeszerződésen belül a magyar békeszerződés tartalmazza a békefeltételeket, melyek 14 részből állnak. - I. rész A Nemezetek Szövetségének Egységokmánya - II. rész Magyarország határai - III. rész Politikai rendelkezések - IV. rész Magyarország érdekei Európán kívül - V. rész Katonai, hadihajózási és légihajózási rendelkezések - VI. rész Hadifoglyok és sírhelyek - VII. rész Büntető rendelkezések - VIII. rész Jóvátétel - IX. rész Pénzügyi rendelkezések - X. rész Gazdálkodási rendelkezések - XI. rész Légi közlekedés - XII. rész Kikötők, vízi utak és vasutak - XIII. rész Munka - XIV. rész Vegyes rendelkezések A Trianoni Békeszerződés gazdasági hatásai A Trianoni Békeszerződés részei közül a legsúlyosabbak a területi veszteségekkel szoros összefüggésben levő gazdasági rendelkezések voltak, melyek az ország működésére megsemmisítő hatást gyakoroltak. Ennek a legfontosabb része az volt, hogy Magyarország elveszítette a Birodalom egységes piacát. Ez azonban nem csak Magyarországot érintette súlyosan, hanem a térség többi államát is, az újonnan létrehozott államokkal együtt. Azok az intézkedések, melyek Magyarország meggyengítését szolgálták, visszavetették az egész térség gazdasági fejlődését. Ami a nyersanyag-forrásokat illeti, azok nagy része Erdély és Felvidék területére került. Ezen belül kiemelt jelentősséggel bírt az, hogy az erdők nagy része az új államok területére került, amit a lenti térkép is szemléletesen ábrázol, mivel a fakitermelésben Erdély, Kárpátalja és a Felvidék játszotta a fő szerepet. A Trianon utáni Magyarország elveszítette erdeinek 88%-t 3, így a gazdaság fabehozatalra kényszerült. Hasonló helyzetbe került a vasérc 3 Raffay Ernő: Trianon Titkai, Tornado,

12 bányászat is, mivel egy kivételével a lelőhelyek szintén az új országok területére kerültek. Ugyancsak elvették az ország összes só, arany és ezüstbányáit is. Ezekből a nyersanyagokból szintén behozatalra szorult az ország. És mintha ez még nem lett volna elég, Magyarországot magas vámokkal zárták el a külvilágtól. A Békeszerződés kétségkívül és egyértelműen elérte a célját, vagyis tönkretette Magyarország gazdaságát. 1. Térkép: A Trianoni Békeszerződés gazdasági vonatkozásai Forrás: (http// bibl.u-szeged.hu) A Béketárgyalások jegyzőkönyveiből Mielőtt a békefeltételek következményeit és tüneteit vizsgálnánk, ki kell térnünk a béketárgyalások jegyzőkönyveire. Mindenekelőtt, az január 24.-én lezajlott ülésen elhangzottak közül Thomas Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnökének gondolatai közül a következőt emelném ki: Kormányaink, melyek most folyó békekonferencián a nemzetek közötti tartós béke megteremtésén fáradoznak 4. Fontos és súlyos szavak ezek, amelyek jószándékához, és őszinteségéhez semmi kétség sem fér, de a túlzott jóhiszeműségre sem volt semmi ok. Annál is inkább nem, mivel sokkal alaposabban és mélyrehatóbban kellett volna tanulmányozni I.I.C. Bratianu román miniszterelnök és külügyminiszter, M.R. Vesnics szerb királyi megbízott, a szerb-horvát-szlovén békedelegáció tejhatalmú képviselője, valamint Eduard Benes által benyújtott adatokat hitelességük, valóságtartalmuk és 4 Gerő, 1989, 115.old. 12

13 megbízhatóságuk szempontjából az igényelt területek magyar lakosságának részarányát illetően. 1. sz. kép: Akik a döntéseket hozták Georges Clemenceau francia, Lloyd George angol, Emanuele Orlando olasz kormányfő és Woodrow Wilson amerikai elnök. Forrás: A tartós béke, amit Woodrow Wilson megálmodott, egy olyan íróasztal mellett kitalált vonalhuzogatás eredménye lett, amely végül sem tartós, sem béke nem lett, különös tekintettel Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Macedónia, Montenegro és Koszovó későbbi sorsát illetően. Az lehet a benyomásunk, hogy Wilson elnök gondolkodását, elképzelését hazájának, az Egyesült Államoknak a felépítése, rendszere és működése határozta meg és elfelejtette figyelembe venni, hogy a Balkán és annak népei némileg eltérnek Washingtontól és környékétől. Mint látjuk, a népek és különböző nemzetek egy államon belüli együttélése Jugoszlávián belül nem hozta meg a hozzáfűzött reményeket. Nem volt sikeres az együttélés a Csehszlovák államon belül sem és más országokban, birodalmakban sem, mint például a volt Szovjetunióban sem. A béketárgyalásokon Románia Erdélyre vonatkozó igényeit Bratianu román miniszterelnök ismertette az február 1.-én lezajlott délelőtti ülésen. 5 Orlando olasz miniszterelnök kérdésére, hogy hány magyar él Erdélyben Bratianu azt felelte, hogy Erdély lakossága 1 millió magyar és 2,5 millió román. Tudjuk most is, és nyilvánvaló, hogy tudta akkor is, aki tudni akarta, hogy ezek az adatok nem feleltek meg a valóságnak. David Lloyd George, brit miniszterelnök több kérdést intézett a február elsején lezajlott délelőtti ülésen Bratianu miniszterelnökhöz Erdéllyel, Bukovinával és Besszarábiával kapcsolatban. Tudniillik, kérték-e ezen a tartományok Romániához való visszatérésüket és ehhez kapcsoltak-e bármely feltételt. Bratianu válasza az volt, hogy Erdélyben román küldöttek nemzetgyűléssé alakultak, ám ehhez a magyar lakosság megtagadta a csatlakozást. Lloyd 5 Romsics Ignác, A Trianoni Békeszerződés, Osiris,

14 George erre úgy reagált, hogy fontos, hogy a határozatok úgy szülessenek és azokat olyan testületek hozzák, amelyek a lakosság egészét képviselik. Ez Erdély esetében az akkori statisztikák szerint 1, 664,000 magyart jelentett térkép: A magyar kisebbség Erdélyben Forrás: (http://www.hhrf.org/xantusz/mv_erdely.html) Érdekes módon alakult a Tízek tanácsának ülése február 5.-én, ahol Eduard Benes úr arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy Szlovákia hajdan a Csehszlovák államhoz tartozott, amíg azt a magyarok a 10. században le nem rohanták. Lloyd George egyetértett a szlovákok területi igényeivel, melyek után Benes részéről hangzott el a következő: A magyarok bejövetelekor a szlovákok uralták egész Pannóniát. A magyarok felűzték őket a hegyekbe, s miután a Duna jobb partját megtisztították a szlovákoktól, közvetlen érintkezésbe kerültek a németekkel. 7 Természetes, ezután Benes úr gazdasági oldalról közelítette meg a kérdést, kihangsúlyozva azt, hogy Csehszlovákiának szüksége van a Dunára, mivel, ipari ország lévén, tengeri kijárat nélkül nem tud létezni, kiegészítve a mondanivalóját azzal, hogy Budapest környékén 150 ezer szlovák él, akiket kompenzációként magyar fennhatóság alatt hagynának. Arra a kérdésre, hogy milyen a szlovák-magyar lakosság aránya azokon a vidékeken, amelyeken a felmérések alapulnak, Benes állítása szerint ez 60%. Ezen az ülésen Wilson elnök is részt vett, aki meglehetősen célirányosan kérdezte meg Benestől, hogy vajon 6 Gerő, Gerő, 1989, 136.old. 14

15 rendelkeznek-e hozzáférhető statisztikai adatokkal. 8 Ha Wilson elnök bármelyi tanácsadójától elkérte volna az 1910-es népszámlálási adatokat és magyar statisztikákat, Pozsony, Dunaszerdahely, Komárom, Rimaszombat, Losonc, Rozsnyó és Kassa lakosságáról, valószínű, hogy a beszélgetés más mederben folyt volna tovább. Természetesen, nem áll szándékomban az, hogy a Trianoni békét megelőző tárgyalásokat részletesen elemezzem, mindössze csak azért idéztem egy pár gondolatot, hogy a békediktátumban megfogalmazott feltételeket, azoknak előzményeit, és hátterének megalapozottságát megvilágítsam, valamint azért, hogy a békediktátum után ne kelljen elhangozniuk azoknak a nyilatkozatoknak és megállapításoknak, melyek elítélték és megkérdőjelezték az I. világháborút lezáró szerződések megalapozottságát és hitelességét. Ezekből a megállapításokból és véleményekből szeretnék idézni néhányat 9 : Lloyd George (a Békediktátum angol aláírója): Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsájtottak, csaló és hazug volt. Mi is hamis alapokon határoztunk. Lord Newton (a Lordok Házának tagja- Anglia): Romániát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát kivéve, egész Európa kezdi belátni a Trianoni egyezmény igazságtalanságait. Legfőbb ideje volna már, Magyarország sorsát bölcsen és békésen elintézni. Lord Sydeman (a Lordok Házának tagja): Engem mindig az döbbentett meg, hogy vajon milyen befolyás következtében részesült ilyen kegyetlen eljárásban az az egyetlen fél, amely nem volt felelős a világháborúért. Talán egykor, napfényre kerül az igazság. Edgar Wallace: Erélyes híve vagyok minden olyan lépésnek, amely felszabadítja Magyarországot annak az igazságtalanságnak elviselhetetlen terhe alól, amely alatt sínylődik. Pearce Higgins (egyetemi tanár Cambridge): Nem kételkedem benne, hogy eljön az alkalmas pillanat a békeszerződés revíziójára. Louis Duval Arnoud (párizsi képviselő): A művelt nyugatnak nem szabad ilyen határokat megtűrnie. Cherfis (tábornok, író- Franciaország): A Trianoni béke, amelyet tudatlan, sőt, talán rossz indulatú politikusok csináltak, valóságos szégyen ránk nézve. Igazságtalan és képtelen intézkedéseket tartalmaz. Magyarország története századokon át tele van dicsőséggel, s 8 Gerő, :14. 15

16 tudjuk, hogy védőbástyája volt a kereszténységnek a törökök ellen és ezért megérdemelte volna, hogy ne csonkítsák meg. Ezt a békeszerződést meg kell és meg fogják változtatni. Pozzi (francia szakértő, aki jelen volt a tárgyalásokon): Pasics, Masarik és Bratinau, de különösen Wilson és Clémenceau olyan játékot játszottak, amely egykor a világtörténelem szégyene lesz. Mitterand (francia köztársasági elnök)1979-ben Illés Gyulának, 1990-ben Antall József miniszterelnöknek, 1991-ben a Lipcsei Egyetem előadásán a következőket mondta: Ami Trianonban történt, az mocskos dolog volt. Chamberlain (angol külügyminiszter): A Trianoni szerződés Európában nem a béke, hanem az új háborútól való félelem. Motta (svájci köztársasági elnök): Ha a békeszerződések hibáit nem orvosoljuk, kirobban a borzalom, amit háborúnak nevezünk. Baldwin (angol miniszterelnök): Európa békéje a Trianoni békeszerződés napján szűnt meg. Asquith (volt angol miniszterelnök véleménye Trianonról): Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes tévedések eredménye. Bourne (angol katolikus főpap): Amíg Magyarország helyzetét nem szabályozzák, addig fennforog az európai háború veszélye. Rosevelt (amerikai elnök) 1933-ban a következőket mondta: Amikor Wilson Elnök látta a Békeszerződések igazságtalanságát, bizonyára csak azért fogadta el, mert meg volt győződve arról, hogy ezeket a hibákat néhány éven belül kijavítják. Hlinka (Szlovák Néppárt vezetője) június 4-én kijelentette: Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza jelképe, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom 6 éve alatt. 10 Winston Churchill mondta az angol alsóházban: Új európai háborút készítenek elő azok, akik nem akarják revidiálni a trianoni sérelmeket. 11 Gróf Aponyi Albert beszéde, aki a magyar békedelegáció elnöke volt, híven tükrözi a békefeltételek jellegét, tartalmát és szándékát. A beszédből mindössze pár sort idéznék: Önök Uraim, akiket a győzelem a bírói székhez juttatott, önök kimondták egykori ellenségeiknek, a Központi Hatalmaknak bűnösségét és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelősökre hárítják. Legyen így; de akkor azt hiszem, hogy a okozat megállapításánál a : :14. 16

17 bűnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb. 12 A béketárgyalásokon elhangzottakat követően a békefeltételeken már nem is lehet annyira meglepődni. A békefeltételek közül csak a II. rész tartalmával foglalkoznék, mivel ez érinti Magyarország határait, így a magyar kisebbségeket is. Természetesen, itt sem a határpontok felsorolása a leglényegesebb mozzanat, hanem inkább az, amit ezzel kapcsolatban a Szövetséges és Társult Hatalmak válaszának Kísérőlevele 13 tartalmaz a magyar Békedelegáció Elnökéhez címezve, melyet május 6.-án kelteztek Párizsban. A levél kifejti azt, hogy a megállapított határok megváltoztatása megkérdőjelezhetetlen és megváltoztathatatlan, mivel a Társult Hatalmak mély meggyőződése, hogy helyesen jártak el, továbbá azt is hozzáfűzték, hogy tudatában vannak annak a ténynek, hogy a magyar népesség bizonyos sűrűn lakott területeinek más állam fennhatósága alá kell kerülnie. A Kísérőlevél talán egyik legfontosabb mondata az, amely kihangsúlyozza, hogy a dolgok meglévő rendje, még ha ezer éves is, nem jogosult a jövőre nézve, ha igazságtalannak találtatott. 14 Tudjuk, hogy ez így volt a múltban, reméljük, hogy így van a jelenben, és bízunk benne, hogy ez így lesz a jövőben is. A levél fontos megállapításokat 15 tartalmaz Kárpátaljával kapcsolatban úgyszintén, amely kapcsán fölmerül a Cseh-Szlovák állam felelőssége a rutének autonómiáját illetően. A levél kihangsúlyozza azt, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak a Cseh-Szlovák állammal létrejött szerződés értelmében, megadja a lehetőséget a rutén autonomikus tartomány népességének arra, hogy kívánságait nyilvánosan kifejezhesse. Mindamellett, a levél tartalmazza azt is, hogy a Társult Főhatalmak fenntartják a jogot arra, hogy megtegyék észrevételeiket a Cseh-Szlovák államnak bármely rutén kérdéssel kapcsolatban. 16 A magyarság egy harmada 3,5 millió magyar 17 került az újonnan alakult államok területére, melyek késlekedés nélkül láttak hozzá annak a problémának a megoldásához, melyet önmaguk mohósága, kapzsisága, politikai telhetetlensége idézett elő, és amellyel még a mai napig is küzdenek. A cél semmi kétséget sem zár ki: az a terület, amelyen nem élnek magyarok, az nem magyar, az a terület, ahol a kisebbség aránya elenyésző, nem alkothat autonóm területet, nem igényelhet kisebbségeket megillető jogokat. A cél június 4-ét 12 Gerő, 1989, 155.old. 13 Gerő, Gerő, 1989, 164.old. 15 Gerő, Gerő, Raffay Ernő: Trianon Titkai, Tornado,

18 követően a kisebbségbe került, de számos területen még mindig többségben lévő magyar lakosság arányának csökkentése, ha kellett tűzzel, vassal, a közigazgatás átszervezéssel, kényszerítéssel, melyet csillapíthatatlan gyűlölet vezérelt, és vezérel még a mai napig is. A három Trianoni állam közül egyik sem tudott felmutatni olyan nemzetiségi, kisebbségi politikát, amely arról tett volna tanúbizonyságot, hogy a kikényszerített békediktátum által idegen országokba, Csehszlovákiába, Romániába, és Jugoszláviába, került magyarság sorsa a demokrácia, az emberi jogok és a kisebbségek védelme, továbbá az elszakadt népesség, az anyaország és Trianon által létrehozott új országok szempontjából megnyugtató mederbe terelődött volna. A Trianoni államok létrejöttével Magyarországot olyan példa nélküli veszteség érte, melyhez mérhetőt nehezen találhatunk az utóbbi évszázadok európai történetében. A Párizsi béketárgyalások szempontjai között a legfontosabbak, az etnikai szempontok, a háttérbe szorultak. Sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a területi, stratégiai, gazdasági és politikai célkitűzések, melyek eléréséhez román részről Ion Bratianu miniszterelnöknek és csehszlovák részről Eduard Benes-nek volt jelentős szerepe. Félrevezető, manipulatív és megtévesztő politikájuknak, valamint a békekonferenciát téves adatokkal hibás döntés felé terelő propagandájuk következményeinek súlyos terhét viselik Közép-Európa népei mind a mai napig, mivel olyan patthelyzetet hoztak létre, melynek kezelését megakadályozták, megoldását pedig ellehetetlenítették. Bratianu vádló szavai szerint a magyarok egy román lakosság közt élő uralkodó osztályt képviselnek. 18 Eduard Benes érvei a területi követeléseket illetően eltértek Ion Bratianu politikai manővereitől, azonban ő sem nélkülözte érvei között a meseszerű motívumokat. Sajnos, a nagyhatalmak által létrehozott szakértői bizottságok, melyeket az utódállamok követeléseinek verifikációja érdekében hoztak létre, nem tudták betölteni küldetésüket, így az etnográfiai szempontok a háttérben maradtak a stratégiai szempontok mögött Gerő, Gerő,

19 2. A kisebbségek és kialakulásuk 2.1.Hogyan jönnek létre a kisebbségek? A kisebbségek kialakulásának, helyzetének, sorsának, lehetőségeinek és jövőjének mérlegelése tekintetében egy pillantást kell vetnünk kialakulásukra és helyzetük alakulására. Az I. világháborút lezáró szerződések következtében a szomszédos országokba került magyar lakosság létszámát tekintve Trianon után 10 évvel még mindig szinte változatlannak mondható. 10 évvel június 4. után Csehszlovákia lakossága 14 millió 085 ezer volt, melyből 700 ezer volt a magyarok létszáma ban Jugoszlávia lakossága 12 millió 12 ezer volt, melyből 480 ezer vallotta magát magyarnak. Románia lakossága ban 18 millió volt, melyből 1 millió 900 ezer volt a magyarság létszáma. Ha ország szerinti megoszlásban nézzük a nemzetiségi lakosokat, akkor számottevő létszámban öt országban alkottak kisebbséget: Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszlávia, Ausztriában és Olaszországban. Románia Csehszlovákia Jugoszlávia Olaszország A kisebbségbe került magyarok összlétszáma Ez egy országnyi lakosság. Ekkor Albánia lakossága , Lettországé , Litvániáé volt. A kisebbségbe került magyarok száma és aránya páratlan Európában: 10 millió 262 ezer főből került kisebbségbe élt Magyarországon. Százalékban kifejezve 69,7% szemben a 33,3%-al. Ezek az adatok egyértelműen körvonalazzák azt, hogy miért van a magyar kisebbség kérdése az európai kisebbségi kérdés gyújtópontjában 91 évvel Trianon után, annak ellenére, hogy a Trianoni országok mindent megtettek a kisebbség és kisebbségi kérdés megszüntetésére az eltelt közel egy évszázadban. Mondhatnánk, hogy ilyen nagyot tévedni nem lehet. Vagy, ha mégis, akkor azt be kell vallani, orvosolni kell, jóvá kell tenni. A tévedés problémát okozott, a probléma tüneteket eredményezett, melynek kezelése valószínűleg még hosszú éveket fog igénybe venni. A Versailles-i békeszerződés döntéseinek következményeivel nem csak a kisebbségi sorsba került magyarnak kellett szembenéznie. A döntések hatásainak következményei elérték a többi európai népet, nemzetet és államot is. Ennek következtében a 19

20 cseheknek, a szlovákoknak, a szerbeknek, a horvátoknak és a románoknak is ki kellett alakítani az új kereteken belül folytatható együttélési taktikát. 20 Az újonnan alakuló országok törekvései és étvágya csillapíthatatlan volt. A létrejött Csehszlovák köztársaság nem elégedett meg a cseh és szlovák nép önálló államiságával, hanem többszázezer németet és magyart is be kívántak csatolni az új államalakulatba. Hasonlóan gondolkodtak a románok is, akik a román egységen túl terjeszkedni kívántak nyugati, északi és keleti irányba is. A délszláv államalakulat sem korlátozódott a szerbhorvát- szlovén egységre, hanem jóval túlmutatott ezen, mivel bolgár, osztrák és magyar területeket próbáltak megszerezni. A megszerzett területeken élő hatalmas méretű kisebbség problémájával tisztában voltak a nagyhatalmak is. Nyilvánvaló volt, hogy a Trianoni államok számára az új állapot és új határok csak akkor jelentenek igazi hatalmat, erőgyarapodást, ha képesek kezelni a kisebbségeket, mert ellenkező esetben a veszélyes belső ellenségeskedés gyengülést, esetleg, széthullást eredményezhet. Ezért ragaszkodott az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Anglia a nemzetközileg garantált kisebbségvédelemhez. Nem véletlen, hogy ennek tudatában Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök híres 14 pontja között a 10. pont tartalmazza a következőket: Erdély kétség kívül Romániához fog tartozni, de rendelkezni kell a jelentős kisebbséget képező magyarok, székelyek és németek védelméről. 21 A nemzetiségek védelmével kapcsolatban itt meg kell említenünk két fogalmat. Az egyik a kulturális autonómia, a másik a területi autonómia. Az állampolgári jogegyenlőség nem mindig elegendő az anyanyelv és kultúra megfelelő ápolására. A kulturális autonómia lehetőséget biztosít a nemzeteknek vagy nemzetiségeknek a nyelvük és kultúrájuk ápolására a kodifikált jog alapján. Ez a jog nem államhatalmi jellegű, mivel csak a nyelv és a nemzetiség ápolását szolgálja. A területi autonómia ennél több, mivel összefogja a területileg homogén nemzetet nyelvi vagy etnikai kisebbségeket, amelye önálló közigazgatással rendelkeznek. Ha nem is kulturális vagy területi autonómiát körvonalazott Thomas Woodrow Wilson május 31.-én a békekonferencia plenáris ülésén, mégis, nyomatékosan felhívta a résztvevők között a résztvevők figyelmét a kisebbségi jogok kérdésére, azokra a veszélyekre, melyeket a kisebbségekkel való nem megfelelő bánásmód eredményezhet. Ha hozzájárulunk ezekhez a területi gyarapodásokhoz, jogunk van ragaszkodni a béke bizonyos garanciáihoz. 22 Fejtette ki Wilson elnök Bratianu miniszterelnöknek címezve. És ezek a garanciák azok a 20 Raffay Ernő: Trianon Titkai, Tornado, Raffay Ernő: Trianon Titkai, Tornado, 1990, 141.old. 22 Raffay Ernő: Trianon Titkai, Tornado, 1990, 141.old. 20

21 kisebbségeknek megadott önrendelkezési feltételek, melyeket Wilson 14 pontjának 10. pontja fejt ki, mely szerint biztosítani kell az Osztrák- Magyar Monarchia népei számára az autonóm fejlődést. A következmények kapcsán ki kell emelnünk, hogy Trianon nem csak magyar tragédia volt. Trianon akadálya és gátja lett a közép-európai összefogás eszméjének, annak az eszmének, amely egyenjogú, elégedett, sérelmektől mentes, tiszta lelkiismeretű nemzetek partneri összefogását eredményezte volna anélkül, hogy a kisebbségek etnikai megsemmisítése, elpusztítása és az asszimilációs politika által történő eltiprása lenne a kisebbségi politika vezérmotívuma. A Trianoni Békeszerződés sajnos nem ért el nemes célkitűzéseket, történelmi igazságtételt sem volt hivatott tenni, ehelyett a kisebbségbe került népcsoportok létének ellehetetlenítését eredményezte. Mivel a nagyhatalmak minden áron a magyarság kárára akarták megoldani a háború utáni területrendezést, nem sikerült olyan helyzetet teremteni, amely kölcsönös kompromisszumra épül, és amely így megteremthette volna a közép-európai térség egységét. A magyarság a trianoni döntések következtében súlyos lelki sérüléseket szenvedett. Ezeket a sérüléseket tovább igyekeztek fokozni intoleranciájukkal azok a szomszédos államok, melyek, ezáltal, ellehetetlenítették a középeurópai integrációs törekvéseket. Az európai felzárkózás és együttműködés elképzelhetetlen a kölcsönös megbékélés és kiengesztelődés nélkül, mely csak úgy jöhet létre, ha az összes érintett állam elégedetten, sérelmek nélkül veszi tudomásul a jelenleg kialakult európai status quo-t. Jelenleg a felelős magyar politika feladata, hogy 91 évvel Trianon után, elnyerve a nemzetek közösségének támogatását, pozitív mérlegként értékelhesse azt, hogy a határokon túl élő magyarság az európai értékrendnek és biztonságnak megfelelően élvezhesse kulturális, gazdasági, politikai és kisebbségi jogait és azt, hogy az egész Kárpát-medence magyarsága újra együtt lehessen anélkül, hogy ez féltékeny gyanakvással töltené el a szomszédos országok politikusait és kormányait A budapesti kormányzatok magyarság-politikája 23 Trianon után a magyar kormányok magyarság-politikája sem volt mindig következetes. Korszakoktól függően eltérő volt a prioritás, a bátorság és a kapcsolattartás igénye politikai szinten. Ebből kifolyólag, a Trianoni államok területére került magyarsággal :22 21

22 való törődés, amely gyakran a területi igényt is felvetette, változott az évek folyamán. A legelső korszaknak az közötti időszakot jelölhetnénk meg, amikor is a hangsúly elsősorban a revíziós törekvésekre tevődött. A második szakasz az ig tartó időszakot foglalja magában, az Első és Második Bécsi döntést, Felvidék egy részének, Erdélynek, Kárpátaljának, Bácskának, Bánátnak és a Szerémségnek való visszacsatolását jelenti. A II. világháború utáni közvetlen időszak, a harmadik szakasz, amely 1944-től 1948-ig terjedt, a kapcsolattartás és eszközök hiányát tükrözi, valamint azt, hogy a magyar külpolitikának nagyon kevés volt a mozgástere, hogy érdemlegesen bármit is tehessen a szomszédos országban élő kisebbség erkölcsi és anyagi támogatása érdekében. A negyedik szakaszt az 1948 és 70-es évek foglalják keretbe, amikor is a keleti blokk országai között az internacionalizmus jegyében történt a kapcsolattartás, mely azt próbálta kifejezni, hogy az itt élő népekkel, kisebbségekkel minden a legnagyobb rendben van, és mindenki segíti, tiszteli és becsüli a másikat, legalábbis a felszínen, mivel mindenki tudta, hogy a rendszer alapját a képmutatás jelentette. A kisebbségek szerepe fokozatosan változik. A változás évének 1968-t nevezhetnénk, mivel mindenféle szempontból fordulatot jelentettek a prágai események után már Csehszlovákia sem volt ugyanaz, ezzel együtt a Varsói Szerződés országai közötti viszonyok, hangsúlyok is változtak. A kisebbségek új szerepet kaptak, melyet a kettős kötődés jellemzett, mivel erősödött a kapcsolattartás az anyaországgal is, ugyanakkor két különböző országhoz kötötte őket az állampolgárságuk és az anyanyelvük. Ez az állapot kölcsönözte a kisebbségeknek a híd szerepét, amely segítette a környező országok és Magyarország kapcsolatát. A környező országokban élő magyar kisebbségek és Magyarország közötti kapcsolatok fokozatos és egyben folyamatos fejlődésének, javulásának és kibontakozásának időszaka az 1980-as évek végétől új korszakot nyit a magyar-magyar kapcsolatokban, mivel kezd kialakulni az az intézményrendszer, melynek feladata a kisebbségek problémáinak enyhítése és megoldása. A szakaszolásban ezt az időszakot egy gyors kulturális kapcsolatbővítés, bővülő intézményrendszer, egymás iránti fokozott érdeklődés jellemzi, melyet az egyre gyakoribb hivatalos, állami szintű látogatások és találkozók is tükröznek május 1. új korszakot nyitott a magyar-magyar kapcsolatokban, melyet a bővülés és lelkesedés mellett félelmek is beárnyékoltak, hiszen senki sem tudta a csatlakozás utáni hónapokban, hogy Magyarország uniós tagsága mennyire lesz akadálya a szerbiai és a kárpátaljai magyarokkal való kapcsolattartásnak. Itt jegyezzük meg a 2004-es népszámlálást, amely nem fogadta el az állampolgárság megadását a magyar kisebbségeknek. 6 év veszteség! Mivel 2004 év végét Ungváron töltöttem, elmondhatom, hogy érzékelni lehetett a miért? 22

23 által okozott értetlenség és csalódottság hangulatát. Az uniós tagság időszakának nevezett periódus mind a mai napig tart és a kapcsolattartásban a pozitív eredmények vannak túlsúlyban, a határon átnyúló, a határokon átívelő, az Európai Unió által támogatott közös, regionális együttműködési projekteknek és pályázatoknak, valamint a határokon túl élő kisebbségeknek megadott állampolgárságnak köszönhetően. A magyar-magyar kapcsolatoknak van egy harmadik résztvevője is és ez az az állam, amelyik a Trianoni Békeszerződés értelmében az elcsatolt terület új tulajdonosa, birtokosa és felelős gazdája lett az ott élő népcsoporttal együtt. Ezeknek az államoknak színezetében eltérő kisebbségpolitikája céljaiban megegyezett és nagy hasonlóságot mutatott abban, hogy számos általános érvényű, de az ország kiegyensúlyozott fejlődéséhez elengedhetetlen történelmi tapasztalatot mellőzött és nem vett figyelembe. Ezek a következők: ha egy népcsoport az önrendelkezési elv megsértésével, egyetértése nélkül egy új állam keretei közé kerül, akkor a kisebbségi lét kisebbrendűségi érzéssel és szorongással párosulhat. A többségnek érdeke a nemzetiségek fennmaradása, biztonságpolitikai szempontból is és ezért van szükség a nemzetiségek erőfeszítésére, hogy azok önálló politikai érdekvédelmi szervezeteik, kulturális egyesületeik, valamint tanácsaik és egyesüléseik segítségével fenntartsák és megőrizzék nemzetiségi létüket. A XX. században, az emberi jogok egyre erősödő érvényesülési időszakában, mind több biztosítéka van annak, hogy a szándékos asszimilációra, beolvasztásra és egy térség etnikai összetételének mesterséges megváltoztatására törekedő politika tarthatatlan. Ennek ellenére napjainkban is megfigyelhetjük az állami rangra emelt asszimilációs politikát, amely mindig az eredeti szándék ellenkezőjét eredményezi. Erre különösen figyelniük kellene a trianoni államok és utódállamok vezető politikusainak. A kisebbségbe került nemzetiséget két fő hatás érheti. Az első a többségi állam részéről megnyilvánuló korlátozások: az anyanyelv használatának joga, az oktatásiművelődési hálózat leépítése, az erkölcsi-politikai nyomás, valamint a területi-politikai jogok korlátozása. A második hatás a külső környezet és az anyanemzet viszonyulása, valamint az anyanemzet támogatásának és demokratikus környezetnek a hiánya. A két hatás között meglévő különbség a következő: az első esetben a többségi állam irányából tapasztalható nyomás eredményezhet önszerveződést és nemzeti összetartozást. A második eset sokkal veszélyesebb, mivel az anyanemzet támogatásának hiánya a kisebbségben közönyt, befelé fordulást, elbizonytalanodást eredményezhet, mely a nemzetiség önazonosság feladásához vezethet. Ez tovább fokozódhat, mivel ezt követi a szülőföldről történő elmenekülés, hiszen a megtört, megroppant nemzetiség nem lesz lojális az államhoz és ugyanakkor tagjai nem 23

24 vállalják nemzetiségüket sem. A többségi nemzet ezt a folyamatot pillanatnyi győzelemnek könyveli el, mivel nem számol annak hosszú távú következményeivel. A megosztott lojalitás fogalomnak helyet kellene kapnia minden olyan ország alkotmányában, ahol olyan történelmi kisebbségek élnek, melyek valódi hazájukat a trianoni döntések következtében veszítették el. A többségi államnak ugyanúgy el kell fogadnia, el kell tűrnie, természetesnek kell vennie a kettős lojalitás jelenségét és jelentését, mint amennyire természetesnek veszi a trianoni határok által kialakított államának létrejöttét, gyarapodását és szuverenitását. Az anyanemzet oldaláról ki kell emelni azt a kiemelkedően kényes lélektani egyensúly -nak nevezett magatartást, melynek megfelelő szintje meghatározó lehet a kisebbség, a többségi állam és az anyanemzet törékeny egyensúlyának fenntartásához. A többségi államnak viszont sürgős önvizsgálatra van szüksége, ha felmerül a kisebbség illojalitása. Ilyenkor meg kell vizsgálni az esélyegyenlőséget, a demokrácia szintjét és az ország belső körülményeit. Ha a többségi államot a félelem vezérli és kisebbségi érzésektől hajtva csak a területi szuverenitás féltése az egyetlen érve a kisebbségpolitikája terén, akkor ezt az álláspontot, tévhitet a lehető leggyorsabban át kell értékelnie, mivel a kisebbségi magatartás, mint kockázati tényező, az állam integritásának megőrzése érdekében fordított arányosságot mutat: minél szilárdabb a demokrácia és a kisebbségi kulturális és területi autonómia, valamint az elméleti lehetőség az elszakadásra, annál kevésbé valószínű, hogy az bekövetkezik. Fontos tudomásul venni, hogy a nemzetiségi lét nem azzal kezdődik, hogy azt az alkotmányban jószándékúan rögzítik. A Felvidékhez, a Vajdasághoz, Erdélyhez és Kárpátaljához hasonlóan a magyar kisebbség objektív valóság, akkor is létezik, ha elismeréséhez az állam politikai döntésmechanizmus még nem érett meg. Mindamellett, minden olyan európai államnak, amely aláírta a Helsinki Záróokmányt, tízparancsolatként kell hangozzék a Helsinki záróokmány VII. alapelve, amely a következőket tartalmazza: "A részt vevő államok, amelyeknek területén nemzeti kisebbségek vannak, tiszteletben tartják az ilyen kisebbséghez tartozó személyek jogait a törvény előtti egyenlőségre, maradéktalanul biztosítják számukra azt a lehetőséget, hogy ténylegesen élhessenek az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal, és ily módon is védelmezik a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeit ezen a téren." :12 24

25 2.3. Trianoni szerződés tünetei és problémái a kisebbségpolitikában Trianon problémája különböző formában jelenik meg a trianoni utódállamokban. Ezek a tünetek eltérő formában jelentkeznek, de mindegyiküknek van egy összekapcsoló szála és ez a magyarellenesség. A magyarellenesség különböző formában jelenik meg, és benne kifejezést kap az a tehetetlenséggel vegyes frusztráció, amely jellemezte a trianoni utódállamok kisebbségpolitikáját. Ez gyakran olyan benyomást kelt, mintha a trianoni területfelosztás előtt Magyarország területére pályázó országok nem lettek volna teljesen tisztában azzal, hogy a megszerzett földrajzi területtel együtt olyan felelősséget és feladatot vállalnak, melynek a megoldására képtelenek és ezt egyben képtelenek voltak önmaguknak és a világnak bevallani az június 4. óta eltelt időszakban. Trianon tüneteinek vizsgálatát kezdhetnénk bármelyik utódállammal: Romániával, Szerbiával vagy esetleg Szlovákiával. Elsőként válasszuk Szlovákiát. A Benesi dekrétumokhoz való ragaszkodás összefügg azzal a nemzetiségi politikával, mely jellemezte északi szomszédunk államiságának első 18 évét. Ezt az időszakot a csehszlovakizmus 25 foglalta keretbe, melynek lényege az egységes csehszlovák nemzet megteremtése. Ténylegesen, a szlovák politika elejétől fogva a cseh és a szlovák nemzet egyenrangú szövetségi viszonyát hangsúlyozta. A csehszlovakizmus az I. Csehszlovák Köztársaságban kapott egy másik hangsúlyt is, mely az új államhoz került nem szláv kisebbségekkel szemben volt hivatott prezentálni a többségi akaratot. A cseh-szlovák viszony rendezésében valamint az ország későbbi felbomlásában, a csehszlovakizmus doktrínájának határozott szerepe volt, mivel a centralizált nemzeti egységállamot hangsúlyozta. A Szlovák Köztársaság január 1.-i megalakulása és uniós csatlakozása közötti időszakban számos olyan jelenséget találunk, melyet Trianon tünetének nevezhetünk, és amely nyíltan magyarellenes lépésként értelmezhetünk. A Szlovák Nemzeti Tanács július 17-én nyilatkozatot 26 fogadott el a szlovák szuverenitásról. A dokumentum szerint a szlovák parlament deklarálja a szlovák nemzet természetes jogát az önrendelkezésre. Az utolsó mondat A szlovák nemzet szuverén államának alapjairól szólt, de hogy a nem szlovák lakosság is az államalkotók kategóriába tartozik-e, nem derül ki egyértelműen. Azt mondhatjuk, hogy már ez az első lépés tükrözi és meghatározza a következő eseményeket, melyek jellemzik a kisebbségpolitika irányvonalát. 25 Szarka László: A cseh-szlovák kettéválás történeti háttere, : :43 25

26 1992. július 28-án a szlovák kormány elutasítja Guta, Köbölkút, Tardoskedd és Párkány kérelmét a községek szlovák nevének megváltoztatásáról annak ellenére, hogy erről a lakosság népszavazással döntött. Ugyancsak ben augusztus 7-én a szövetségi gyűlés elvetette Duray Miklós javaslatát, aki azt indítványozta, hogy a szövetségi parlament emberjogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó albizottságának hatásköre a kisebbségi jogok megsértésének vizsgálatára is terjedjen ki. Nem sokkal ezután megkezdődött az ún. táblaháború. A magyar szervezetek tiltakoznak a magyar nyelvű helységnév táblák október 16.-i eltávolítása ellen, mert az sérti a kisebbségi jogokat. Ezt tovább fokozza a szlovák televízió november 18-án kiadott rendelete, mely meg akarja tiltani a magyar adásban a magyar helységnevek használatát és ez a probléma tovább folytatódott a szlovákiai magyar nyelvű földrajzi tankönyvekkel kapcsolatban. Itt közben megjegyezzük, hogy október 27-én tették közzé az márciusi csehszlovákiai népszámlálás 27 hivatalos végeredményét, mely szerint Szlovákia legnagyobb nemzeti kisebbségét a magyarok alkotják, számuk , de en 28 vallották magukat magyar anyanyelvűnek. December 2-án a pozsonyi Új Szó 29 lap közzétette azt a dokumentumot, amely szerint a szlovák televízió hírszerkesztőségének magyar adásában azonnali hatállyal betiltották a szlovákiai városok és községek magyar elnevezéseinek használatát. A kisebbségi jogok betartásának kérdésében a Magyar Néppárt, az MKDM és az Együttélés közös kérelmet intézett az EBEÉ-hez 30, hogy mérlegeljék Szlovákia felvétele előtt a kisebbségi jogok betartását. Az Együttélés, az MKDM, az MPP és a Magyar Néppárt két munkabizottságot alakított a Pozsonyban létrehozott magyar pártok és mozgalmak politikai egyeztető tanácsában, melyek közül az első a kisebbségek jogi sérelméről, jogi helyzetéről és az elvárásokról alakított ki egységes álláspontot, míg a másik a kisebbségi alkotmánytörvény-tervezet társadalmi vitájának eredményeit értékelte. December 14-én az Együttélés és az MKDM közös nemzetközi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hoztak számos olyan tényt, amely azt igazolja, hogy frontális támadás indult a szlovákiai nemzeti kisebbség anyanyelvének használata ellen. 31 A frontális támadás következményei és tünetei nem csak a magyar nyelv használatára terjedtek ki, annak következményeit folyamatosan megfigyelhettük a hétköznapi, félhivatalos és hivatalos kapcsolatok területén is. Ezek közé sorolható: : : : : :12 26

27 - a Malina Hedvig-ügy. Malina Hedviget 2006-ban ismeretlenek brutálisan megverték. A szlovák rendőrség rövid nyomozás után nem az elkövetőket, hanem Malinát vonta eljárás alá. - a pozsonyi idegenvezető-ügy is. Azt a szekszárdi tanárt, aki diákjait kísérte engedély nélkül folytatott idegenvezetés vádjával letartóztatták. Mint ismeretes, Pozsonyban nem volt engedélyköteles az idegenvezetés. - a Benes-dekrétumok megerősítése szeptember 20-án, mely alapján a II. világháború után a magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, tulajdonjogaiktól és egyéb alapvető jogaiktól. - a rendőrségi támadás Dunaszerdahelyen november 1.-én, ahol a rendőrök 60 embert sebesítettek meg rátámadva azokra a szurkolókra, akik tiltakoztak egy magyar zászló elégetése ellen. A szlovák rendőrség Dunaszerdahelyen történt támadása nem a rendbontók, hanem a magyarok ellen irányult, mivel a füstbombákat és hanggránátokat dobáló szlovák szurkolók ellen nem léptek fel. - a 2009-ben a szlovák parlament által elfogadott államnyelv törvény, amely szerint a legtöbb nyilvános helyen és állami hivatalban pénzbírsággal tervezték büntetni a magyar nyelv használatát. - a magyar államfő es kitiltása Szlovákiából. A Magyar Köztársaság államfőjének Révkomáromba tervezett látogatását a szlovák hatóságok augusztus 21.-én meghiúsították. A látogatást, amelynek célja egy ünnepségen való részvétel volt, amelyet több hónappal korábban kezdtek el szervezni, amikor a szlovák félnek ez ellen még nem volt semmi kifogása. Trianon tünetei és következményei nem csak a szlovák-cseh viszonyt és együttélést pecsételték meg, hatásuk tovább él a magyar-szlovák viszony alakulásában is. 27

28 3. Kisebbségi jogok az Alkotmányokban A kisebbségek helye a volt trianoni államok alkotmányaiban eltérő hangsúllyal és terjedelemben jelenik meg. A helyzet értékeléséhez érdemes egy pillantást vetni a volt trianoni országok alkotmányainak kisebbségekkel foglalkozó megállapításaira Szerbia 32 A szerb alkotmány Preambulumában a következő megállapításokat olvashatjuk: A szerb nép államisági hagyományaiból és minden polgár és etnikai közösség egyenjogúságából kiindulva, valamint abból, hogy Koszovó- Metohija tartomány Szerbia területének szerves része és a szuverén szerb államban lényegi autonóm helyzetet élvez, és Koszovó-Metohija tartomány effajta helyzetéből kifolyólag minden állami szerv alkotmányos kötelessége, hogy Koszovó-Metohijában Szerbia állami érdekét képviselje és védelmezze minden bel- és külpolitikai viszonyban, Szerbia polgárai meghozzák a Szerb Köztársaság alkotmányát. 33 Szerbia alkotmányában az első rész 14. szakasza foglalkozik először a nemzeti kisebbségekkel, kihangsúlyozva azt, hogy a szerb állam védelmezi a kisebbségeket és szavatolja a nemzeti kisebbség védelmét, továbbá hangsúlyozza a kisebbségek egyenjogúságát és a nemzeti azonosság megőrzésének célját. Az alkotmány második része részletesen foglalkozik az emberi és kisebbségi jogok és szabadságjogok szavatolásával. A második rész 18. szakasza kiemeli azt, hogy az emberi és kisebbségi jogokat az Alkotmány szavatolja, és, ezáltal közvetlenül alkalmazzák a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályait. A 18. szakasz továbbá kiemeli azt, hogy az emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó rendelkezések értelmezése a demokratikus társadalom értékeivel összhangban kell történjen. Eközben figyelembe kell venni az emberi és kisebbségi jogok nemzetközi mércéjét, valamint a nemzetközi intézmények gyakorlatát. Az Alkotmány 19. szakasza rámutat arra, hogy a kisebbségi jogok szavatolásának célja az egyén teljes szabadságának megvalósulását szolgálja egy olyan társadalomban, mely a joguralom elvén alapul. A 20. szakasz kiemeli, hogy az Alkotmányban szavatolt kisebbségi jogok törvényben korlátozhatók, de csak az Alkotmányban megengedett célból. Fontos része a 20. szakasznak, hogy az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető :12 28

29 Tilos minden közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés kiemelten a nemzeti hovatartozás, kultúra és nyelv alapján. Ez a 21. szakasz legfontosabb megállapítása. Az Alkotmányban szavatolt emberi és kisebbségi jog megsértése esetében mindenkinek joga van bírósági védelemre, és joga van a sérelem okozta következmények elhárítására, továbbá a polgárok jogosultak nemzetközi intézményekhez fordulni. Az Alkotmány 75. szakasza tartalmazza az alaprendelkezéseket a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait illetően. A nemzeti kisebbséghez tartozó kisebbségek számára az alkotmány egyéni és kollektív jogokat szavatol, kiemelve, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok személyesen vagy képviselőiken keresztül részt vehetnek a döntéshozatalban a kultúrájukat, oktatásukat, tájékoztatásukat, valamint nyelvük és írásuk hivatalos használatát illetően. A kisebbséghez tartozó személyek nemzeti tanácsokat választhatnak. Tilos a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése. Ezt emeli ki a 76. szakasz, azonban megjegyzi, hogy nem tekinthetők megkülönböztetésnek azok a jogszabályok, melyek gazdasági, szociális, művelődési és politikai területet érintenek és céljuk a kisebbségeket érintő hátrányos életkörülmények javítása. A kisebbségek bevonása a közügyek irányításába és közéleti tisztségek vállalására külön hangsúlyt kap a szerb alkotmányban. Az autonóm tartományban és önkormányzati egységekben figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, és ennek megfelelően kell megszervezni a foglalkoztatást. A foglalkoztatási koncepciónak meg kell felelnie a kisebbséghez tartozó személyek megfelelő arányban történő képviseletének. Az alkotmány 78. szakasza rámutat arra, hogy a Szerb Köztársaságban tilos az etnikai beolvasztás, kiegészítve azzal, hogy tilos a lakosság nemzeti összetételének mesterséges megváltoztatását eredményező intézkedések foganatosítása. A törvény szabályozza a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek minden erőszakos beolvasztásukra irányuló cselekménytől való védelmét. A nemzeti hovatartozás megőrzésének és a kisebbségek identitásának megtartása feltételeinek megteremtése céljából az alkotmány e szakaszának kiemelkedő jelentősége van, mivel a Vajdaságban június 4-e óta mind a mai napig egy olyan folyamat zajlik, mely a fenti megállapításokkal ellentétben áll. Az alkotmány lehetővé teszi, hogy a helyi elnevezések, az utcák és települések nevei, a topográfiai jelzések a kisebbség nyelvén is ki legyenek írva, ahol az összlakosság jelentős részét a kisebbségek képezik. Továbbá megengedi azt, hogy a kisebbséghez tartozó polgárok család- és személynevüket eredeti alakban használják. A kisebbséghez tartozó állampolgárok jogosultak az anyanyelvi oktatásra az állami és tartományi intézményekben, valamint arra, hogy az eljárásokat az állami szervek és közhatalmi megbízatással felruházott szervezetek, 29

30 továbbá a tartomány és az önkormányzat szervei a kisebbség nyelvén folytassák. És amit ugyancsak ki kell emelnünk az alkotmány 79. szakaszában az a következő: a kisebbséghez tartozó személyek jogosultak jelképeik nyilvános használatára. Ugyancsak a 79. szakasz irányozza elő az anyanyelv használatának biztosítását, mely részletesen kifejti azokat a területeket, melyeken az alkotmány garantálja a kisebbségek nyelvhasználati jogait. Ezek közül a területek közül a legjelentősebbek közé kell sorolnunk az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, állami és tartományi intézményekben, oktatási magánintézetek létesítésének lehetőségét, családi és személynevek eredeti alakban való használatát, az utcák és helységnevek a kisebbség nyelvén történő feltüntetését. A 79. szakasz garantálja a nemzeti, etnikai, kulturális és vallási sajátosságok ápolásához, megőrzéséhez és fejlesztéséhez való jogot és a kisebbségek jelképeinek nyilvános használatát, valamint azt, hogy az állami szervek, az autonóm tartomány és helyi önkormányzat szervei a kisebbségek nyelvén folytassák az eljárást. A határon túli kapcsolattartás és együttműködés területén a kisebbségek jogosultak nemzettársaikkal a zavartalan kapcsolatok fenntartására. A jogérvényesítés területén az alkotmány valamint a Szerb Köztársaság elismeri a kisebbségi egyesületek szerepét. A kisebbségek által létrehozott közművelődési és művelődési egyesületek alapításához való jogot az alkotmány garantálja, azonban, anyagi támogatásuk és fenntartásuk önkéntes alapú. A Szerb Köztársaság alkotmányában a kisebbségekkel foglalkozó szakaszok között helyet kapnak azok a gondolatok is, melyek kiemelik azt a szándékot, mely arra irányul, hogy az ország soknemzetiségű voltából eredően nélkülözhetetlen a kultúrák közötti kölcsönös tolerancia, megismerés, párbeszéd, megbecsülés, megértés és együttműködés, függetlenül a kulturális, etnikai vagy nyelvi háttértől. A tolerancia szellemének tartalmi bővítése egyik legfontosabb célkitűzése a szerb alkotmány megállapításainak, mely hangsúlyozza a kultúrák közötti párbeszéd szellemének fejlesztését, a kisebbségek közötti kölcsönös megértés, megbecsülés és együttműködés fejlesztésének fontosságát etnikai hovatartozástól függetlenül. 34 Zárógondolatként meg kell jegyeznünk, hogy a felsorolt jogokon és lehetőségeken túl az alkotmány kiemeli azt, hogy a nemzeti kisebbséghez tartotó személyeket további jogok is megillethetik ezzel mintegy jelezve, hogy az eddig ismertetett kisebbségi jogok alakíthatók, fejleszthetők és bővíthetők a kor szellemének megfelelően :12 30

31 Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a szerb alkotmány kellő részletességgel foglalkozik a kisebbségek jogaival és lehetőségeivel, a modern korral összhangban az európai követelményeknek megfelelően, a kisebbségi lét támogatásával az európaiság hangulatát követve Ukrajna alkotmánya Ha Ukrajna Alkotmányában tanulmányozzuk a kisebbségekre vonatkozó megállapításokat, az az első benyomás, hogy kimondottan a kisebbségekre vonatkozó részek nagyon szűkszavúak. Az alkotmány 10. cikkelye kimondja, hogy az államnyelv Ukrajnában az ukrán, hozzátéve azt, hogy emellett az állam garantálja a szabad fejlődését, használatát és Ukrajna nemzeti kisebbségek nyelveinek védelmét egyaránt. A 11. cikkely alapján az ukrán állam lehetővé teszi az ország történelmi és nemzeti kisebbségek vallási, nyelvi és kulturális önrendelkezését. Az 53. cikkely foglalkozik a kisebbségekkel, melyben azt olvashatjuk, hogy Ukrajnában szavatolják az anyanyelven történő tanulást állami és közületi tanintézetekben, vagy a nemzeti kulturális társaságok közreműködésével. A 92. cikkely 2. pontja az Ukrajnában élő őslakos népek és nemzetiségek jogait úgy határozza meg, hogy azokra csak kizárólag Ukrajna törvényei vonatkozhatnak kiemelve azt, hogy ez vonatkozik a nyelvhasználat rendjére is. Az alkotmányon kívül természetesen a nyelvtörvény részletezi a kisebbségekre vonatkozó szabályokat és törvényeket. A nemzeti kisebbségekről szóló törvényt június 12.-én fogadták el. A törvény 6. cikkelye megállapítja, a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot, valamint az anyanyelv használatát, az anyanyelvi oktatást, és a nemzeti, kulturális hagyományok fejlesztését minden nemzeti kisebbség számára. Ukrajna oktatási törvényét március 23.-án módosította Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa, mely szerint az állampolgároknak nemzetiség és egyéb hovatartozástól függetlenül joguk van az ingyenes oktatáshoz. A kárpátaljai magyarok helyzetére vonatkozik az USZSZK és a Magyar Köztársaság nyilatkozata a kisebbségek jogai biztosításáról. Ezt a két ország külügyminiszterei május 31-én írták alá. A Nyilatkozat 10. pontja szerint a felek egyetértenek abban, hogy biztosítják a szükséges lehetőségeket ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják az anyanyelvüket, és anyanyelvükön tanuljanak minden szinten. Az Ukrán Oktatási Minisztérium május 14-én ismertette a nemzeti kisebbségek oktatási koncepcióját. Mivel ezt a koncepciót nem előzte meg semmilyen egyeztetés a 31

32 nemzeti kisebbségekkel, az általa kiváltott tiltakozás nem volt meglepő augusztus 4.-én megjelent egy újabb változat, amely nem sokban tér el az elsőtől. Ebből már kimaradt az ukrán mentalitás kialakítása fogalom, de az anyanyelvi oktatás rendszerében nem szerepelnek a nemzetiségek nyelvén működő középiskolák sem. Ebben a koncepcióban az úgynevezett polikulturális nevelésre helyezik a hangsúlyt, mely szerint egy iskolán belül több nemzetiségű diákot kétnyelvű tanárok oktatnának. A koncepció harmadik változata már nyíltan körvonalazza a nemzeti kisebbségi oktatás hálózatának leépítését. Ami a felsőoktatást illeti, ott csak az anyanyelv, az irodalom és a történelem oktatása folyhat anyanyelven, a többi tárgy oktatása ukrán nyelven lehetséges. A tervezet egyik gondolata azzal foglalkozik, hogy a nemzetiségi iskolákban a 4. osztálytól kezdve kétnyelvű tanítást vezetnének be, ami azt jelentené, hogy a magyar nyelvű oktatást folyamatosan leépítenék. 35 Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a kisebbségi oktatási és nyelvhasználati törvények kezdetben engedékenyebbek voltak, azonban, ez az engedékenység az évek folyamán a szigorba, majd bizonyos korlátozásokon keresztül, a leépítést célozta meg A Szlovák Köztársaság alkotmánya és kisebbségi nyelvtörvénye 36 Szerbia és Ukrajna alkotmányainak áttekintése után érdekes felmérni azt, hogy hogyan foglalkozott a szlovák alkotmány az ország lakosságának 10%-t képező magyar kisebbséggel. A kisebbségeknek szánt üzenet már megjelenik a szlovák alkotmány Preambulumában, mivel államalapító nemzetként csak a szlovák nemzetet nevezi meg. Az alkotmány 12. cikkelye határozza meg azt, hogy mindenkinek joga van nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozástól függetlenül az alapvető jogokhoz és szabadságjogokhoz, és ehhez kapcsolódik a 33. cikkely, mely megállapítja, hogy bármilyen nemzeti kisebbséghez való tartozás senkinek sem lehet hátrányára. Az alkotmány, ezen felül, garantálja az etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak és kisebbségeknek az államnyelv elsajátításához való jogon felül: az anyanyelven való művelődést, az anyanyelv használatát hivatalos kapcsolatokban és a nemzetiségi kisebbségek részvételét az őket érintő ügyek megoldásában. A Szlovák Köztársaság alkotmányával kapcsolatban, ki kell emelnünk még a 34. cikkelyt, melyben az alkotmány a nemzetiségi kisebbséget, vagy etnikai csoportot alkotó polgároknak biztosítja a fejlődést az élet minden területén, valamint a jogukat ahhoz, hogy kultúrájukat fejlesszék, 35 Konstitucija Ukrajini, Igvini, volt_ketoldalu_kapcsolatok/europa/szlovakia/jogi_helyze t.htm, :10 32

33 anyanyelvükön juthassanak információhoz, valamint azt, hogy művelődési és kulturális intézményeket hozzanak létre. A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó rész zárómondata kihangsúlyozza, hogy az alkotmány által a kisebbségek számára biztosított jogok nem irányulhatnak a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetésére. A Szlovák Köztársaság alkotmányán túl a kisebbségek jogaival és szabályaival foglalkozik a szlovák-magyar alapszerződés 37 is, melyet a két ország miniszterelnökei március 19-én, Párizsban írtak alá, és amelyet a magyar Országgyűlés június 13. a Szlovák Nemzeti Tanács március 26-án ratifikált. Az Alapszerződés 15. cikkelyét kell kiemelnünk, mivel ez érinti a Magyarországon élő szlovák és a Szlovákiában élő magyar kisebbség jogait. A Szerződés értelmében a kisebbségeknek joguk van anyanyelvük használatához a hivatalokkal való kapcsolatban, beleértve a közigazgatást, a bírósági eljárásokat. Továbbá a kisebbségeknek joguk van az anyanyelvükön történő oktatásra és arra, hogy megőrizhessék hagyományaikat, ápolhassák történelmüket és kulturális örökségüket. A Szerződés kimondja, hogy a szerződő felek a következő négy nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumot kötelező érvényű jogi normaként fogják alkalmazni: 1. az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (1993) sz. ajánlását tiszteletben tartva az egyéni, emberi és polgárjogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait 2. Az Európa Tanács nemzetiségi kisebbségek védelméről elfogadott és a szerződő felek által február 1.-én aláírt Keretegyezményt 3. Az Európai Biztonság és Együttműködési Értekezlet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának június 29-én kelt dokumentumát 4. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 47/135. számú a nemzeti vagy etnika, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatát A szlovák alkotmányt áttekintve elmondhatjuk, hogy a benne szereplő megállapítások tükrözik a többségi nemzet viszonyát a kisebbséghez. A szlovákiai magyarság egyik legnagyobb problémája a pozsonyi Parlament által 1991-ben elfogadott Restitúciós és Földtörvény, amely az 1948 utáni helyzet rendezését tette lehetővé, azonban nem érintette a Benesi dekrétumra épülő 104/45. sz. sznt-i rendeletet, amelyen a magyar lakosság földjének 37 volt_ketoldalu_kapcsolatok/europa/szlovakia/jogi_helyze t.htm, :10 33

34 elkobzása alapult. Ebből megállapíthatjuk, hogy a kárpótlás és privatizációs eljárás továbbra is fenntartja a magyarokkal szembeni diszkriminációt. A magyar kisebbség jogainak korlátozása megnyilvánult abban is, hogy a magyarság képviselőit fokozatosan kiszorították az államigazgatás különböző területeiről. A magyarok aránya az állam igazgatásban 1992-ben 6% volt, a minisztériumokban mindössze 1-2%. A 15 magyarlakta járásban nem volt olyan hivatal, melynek magyar nemzetiségű lett volna a vezetője ben alacsonyabb körzeti hivatalokban dolgozó 17 magyar hivatalvezetőt váltottak le. Az márciusában elfogadott és júniusában életbe lépett új közigazgatási beosztás szintén azt a kiszorítási tendenciát tükrözi, melynek célja, hogy mesterségesen megváltoztassa az adott körzet lakosságának az összetételét, amely összefüggésben van a kisebbségeknek biztosítható és biztosítandó jogokkal. Az anyanyelv használatának korlátozása volt a rendszerváltozás után a magyar kisebbség egyik legnagyobb sérelme Szlovákiában. Az novemberében a szlovák államnyelvről elfogadott törvény nem szabályozta a kisebbségi nyelvek közéletben való használatát, illetve nem született meg ezzel egyidejűleg a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény. Ezzel összefüggésben történhetett az, hogy ha a kisebbségek saját nyelvükön is fordulhattak a hivatalos szervekhez, a szlovák államnyelvtörvény értelmében a hivatalos szervek csak szlovák nyelven válaszoltak. A kisebbségi nyelvtörvény hiányában alacsonyabb rendű jogszabályokkal korlátozhatták az anyanyelv használatát. Mégis, voltak előrelépések a nyelvhasználat kérdésében, amikor is 1994-ben a Moravcik-kormány idején megengedték a magyar család és utónevek használatát, valamint a magyar helységnév táblák kihelyezését. A magyar kisebbség diszkriminációját folytatta a Meciar-kormány azzal, hogy bővítve az oktatási tárca hatáskörét lehetővé tette azt, hogy leválthassák azokat a magyar iskolaigazgatókat, akik nem voltak hajlandóak az 1996/97-es tanév végén visszaadni a kiadott kétnyelvű bizonyítványokat. 38 Megállapítható, hogy az 1990 után következő évtized tele volt számos olyan intézkedéssel, amely a magyar kisebbség kulturális, közigazgatási, oktatási és identitását megőrző lehetőségeit egyre jobban szűkítette és korlátozta. Ezt tükrözik azok az intézkedések is, melyek néha már tragikomikus színezetet öltenek: az össze magyarlakta helységben működő múzeumot arra utasította az oktatási miniszter 1996-ban, hogy a magyar feliratokat cseréljék ki angolra. És mintha még ez nem lett volna elég, 1996-ban megszűntették a magyar és a szlovák népzenei hagyományt elevenen őrző Ifjú Szívek Művészegyüttest, :10 34

35 júniusában megszűnt a kassai Thália színház és a komáromi Jókai színház jogalanyisága, ami azt jelentette, hogy ezzel együtt megszűnt országos intézményjellegük, és, ezáltal, anyagi támogatásuk is csökkent október 30.-án megalakult új szlovák kormány programja pozitív fordulatot helyezett kilátásba a kisebbségek helyzetében. A Programnyilatkozat kihangsúlyozta a következőket: - Megengedhetetlennek tartja a faji vagy nemzetiségi gyűlölködés bárminemű formájának megnyilvánulását. A Szlovák Köztársaság egyetlen állampolgára sem szenvedhet hátrányt azért, mert valamelyik nemzeti kisebbséghez, vagy etnikai csoporthoz tartozik A Szlovák Köztársaság kormánya a nemzetiségi és etnikai sokrétűséget történelmileg adott és gazdagító elemnek tekinti és az etnikai és faji gyűlölködésnek minden megnyilvánulását elítéli. 40 Az idézetteken kívül sok pozitívumot találunk a kormányprogramban, amely az előzőekhez képest valamiféle nyitást, könnyítést céloz meg, és amelynek következtében történtek is pozitív lépések a magyar kisebbség irányában: visszaállították a kétnyelvű bizonyítványokat, javították a magyar nyelvű tévé- és rádióállomások feltételeit, a szlovák tévében önálló magyar csoport alakult, továbbá létrejött a nemzetiségi főosztály a szlovák Oktatási Minisztériumban és a Kulturális Minisztériumban. A következő pozitív lépés a kisebbségi nyelvtörvény kidolgozásának a munkálatai lettek volna, melyet elején kezdtek el. A törvény szeptember 1.-én lépett életbe, úgy hogy azt az MKP nem támogatta. A nyelvhasználati törvény hiányos, nem biztosítja a kisebbségi nyelv széleskörű használatát és nincs tekintettel a magyarok által többségben lakott területeken már korábban kialakult viszonyokra. Összegzésül elmondható, hogy az 1998-ban megalakult új szlovák kormány programnyilatkozatában belefoglalt elképzelések a magyar kisebbséget illetően a későbbi lehetséges Uniós csatlakozás érdekében tesz kísérletet arra, hogy a kisebbség helyzetét a többség viszonyát a kisebbség irányában pozitív színezetben tüntesse fel, amely megfelel a későbbi uniós csatlakozás kritériumainak. Mint tudjuk, az elmúlt évtized nem volt felhőtlen a két ország között a szlovákiai magyar kisebbség tekintetében. 39 volt_ketoldalu_kapcsolatok/europa/szlovakia/jogi_helyze t.htm, :32 40 Uo. 35

36 3.4. Románia alkotmánya 41 Összehasonlítva Szerbia, Szlovákia és Ukrajna alkotmányainak kisebbségekre vonatkozó cikkelyeivel Románia alkotmányának kisebbségeivel foglalkozó részeit, megállapíthatjuk, hogy Románia esetében a megfogalmazás sokkal rövidebb és jóval kevésbé foglalkozik a részletekkel. A román alkotmány megállapítása szerint Románia egy olyan ország, amelyben az állampolgári jogok, az emberi méltóság, az emberi személyiség szabad fejlődése biztosítva van a demokratikus és társadalmi jogállamnak köszönhetően. A 2. cikkely kiemeli, hogy a nemzeti szuverenitás a román nép sajátja és az országban egyetlen csoport és személy sem gyakorolhatja a szuverenitást a saját nevében. Az Alkotmány 6. cikkelye foglalkozik konkrétan a kisebbségekkel, rámutatva arra, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásának megtartására irányuló intézkedéseknek meg kell felelniük az egyenlőség és megkülönböztetéstől való mentesség elveinek a többi román állampolgárhoz viszonyítva : : 36

37 4. A Trianoni államok felbomlásának okai, tünetei és hosszú távú következményei 4.1. Csehszlovákia A Trianoni, Versailles-i döntéseknek megvoltak a rövidtávú tünetei és a hosszú távú következményei. A hosszú távú következményekhez sorolhatjuk Jugoszlávia, valamint Csehszlovákia felbomlását. Megállapítható, hogy történelmi, társadalmi, gazdasági és politikai tényezők következményeként a két állam megszűnése számos eltérő jegyet mutat, úgy is fogalmazhatnánk, hogy mindkét térség az eltérő értékrendeknek megfelelő szintjét választotta a belülről feszítő elégedetlenségek, nézetkülönbségek, érdekellentétek és önállósulási törekvéseik és céljaik megoldására. Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlásának okait visszavezethetjük az első világháborút lezáró békére, de akár korábbra is, figyelembe véve a nemzetiséggé, nemzetté válás folyamatait és az önállósulási törekvéseket. Mindazonáltal, az önállósulási szándék mutathat némi előrelátást is az ország jövője szempontjából is: nem mindegy, hogyan lép be egy ország az Európai Unióba tagköztársaságként vagy önálló államként lásd Koszovó példáját. Ez a megállapítás Csehszlovákia esetében is igaz lehet, mivel a megszűnés mozgatórugói között nem csak feltétlenül a közösen eltöltött 90 év játszotta a főszerepet, bár játszhatta is volna, mivel a szlovák partner sohasem érezte magát egyenjogú partnernek az államszövetségben, hanem az az előrelátás is, amellyel a jövőbeli EU tagságot tervezték A szlovák nemzeti tudat ébredése 43 A Csehszlovák állam megszűnését indokolhatták azok a korai törekvések, melyek csíráit már a 19. század elején is megfigyelhetjük, és amelyek a szlovák szuverenitást, a szuverén szlovák állam létrehozását célozták meg. Ha visszatekintünk a szlovák nemzeti mozgalmak kialakulására, kimutathatjuk, megtalálhatjuk azokat a társadalmi folyamatokat, megmozdulásokat, szerveződéseket, kulturális és politikai szándékokat, melyek a szlovák népcsoport etnikummá, nemzetiséggé, nemzetté válásának első lépéseit próbálgatta. Visszatekinthetünk egészen az március 31-én Prágában megtartott Pánszláv :42. 37

38 Kongresszusig 44, amely az északi és déli szlávok összefogását és a szlovákok nemzeti önszerveződésének egyik állomása volt. Kulturális, irodalmi szintén még korábbi időpontokat is jelölhetünk meg a mai szlovák nyelv első próbálkozásainak eredményeként, amely a szlovákok számára még cseh nyelven kiadott újság a Presspurské Novini 1783-ban megjelent számában öltött testet. A második jelentős esemény a Berudák 1787-ben tett lépései az önálló szlovák irodalmi nyelv megteremtése érdekében, melynek eredménye az 1790-ben megjelent Grammatica Slavica című mű. Az 1844-ben megalakult Tatrin Kulturális Egyesület Liptószentmiklóson a közép-szlovák nyelvjárás irodalmi nyelvvé erősödését és a szlovák nyelvet beszélők kulturális szerveződésének központjává vált. Annak ellenére, hogy 1848-ban megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács, mely egy önálló szlovák koronatartomány létrehozását kérte az uralkodótól, a szabadságharc leverése után egészen az 1860-as évekig a szlovák nemzeti mozgalom is visszaszorult. Nem sokkal ezután az 1871-ben megalakult szlovák nemzeti párt vált a szlovák nemzeti mozgalom vezető erejévé. Az első világháború végén újjáalakult Szlovák Nemzeti Tanács mondta ki október 30-án csatlakozását az október 28-án kikiáltott Cseh-Szlovák Államhoz. A csehek és szlovákok közötti együttműködés, együttlét és közös jövő elképzelése nem volt felhőtlen az I. világháború befejezésekor sem. Bizonyos önállósodási törekvés a szlovákok részéről már itt is megfigyelhető volt és ez a törekvés az Andrej Hlinka vezette titkos szlovák küldöttség tevékenységében, valamint az általuk létrehozott Hlinka memorandumban öltött testet. Az I. Csehszlovák Köztársaság már kezdettől fogva magába hordozta a felbomlás csíráját, mivel megalakulásától kezdve olyan súlyos strukturális problémával küzdött, melyet nem a kárpátaljai ruszinok, nem a felvidéki magyarok, nem is a kárpátaljai magyar kisebbség, és még nem is a 3 milliós csehországi német kisebbség okozott, hanem az, hogy a Hlinka-féle Szlovák Néppárt autonómia-tervezeteit a prágai parlamentben nem sikerült keresztülvinni. Sorolhatnánk a további strukturális gondokat, melyek miatt feszült volt a viszony a két országrész között. Ezek a gondok kaphatnak gazdasági színezetet, politikai keretet, nemzetiségi árnyalatot, azonban, mindegyiküket beárnyékolja, elnyomja a cseh dominancia, amely miatt az I. Köztársasággal, annak eszméivel, elsősorban, a csehek tudtak azonosulni. A felsorolt problémákat tovább hatványozzák a csehszlovák nemzetegységre alapozott állameszme. Ez az állameszme a két nemzet történetének egybeötvözését hirdette az iskolarendszeren és a tudományokon keresztül. Ez az irányzat és elképzelés a szlovák nemzeti értelmiség körében érezhető negatív reakciókat váltott ki. A :23 38

39 felsorolt ellentétek vezettek ahhoz, hogy Csehország március 14-i német megszállása után Szlovákia kikiáltotta önállóságát. A rövid történelmi visszatekintést azért tartottam szükségesnek, hogy Szlovákia január 1.-én történt békés kilépésére a Csehszlovák államból ne úgy tekintsünk, mint egy váratlan döntésre, hanem legyen némi rálátásunk azokra a törekvésekre, melyek a politikai erőtereknek megfelelően, és a pillanatnyi érdekekkel összhangban, egy kényszerközösség létrehozásában öltöttek testet, melynek sorsa már megalakulásakor megpecsételődött, eldőlt. Mivel a történelemben nem tulajdonítanak kiemelt hangsúlyt a mi lett volna, ha kezdetű mondatoknak, ezért nem tartom szükségesnek hosszan elemezni ezt a verziót. A tényekre hagyatkozva elmondhatjuk, hogy a Prágai tavasz 1968-as eseményei után megvalósult a szlovákok által igényelt föderális alapon való átszervezése az országnak, mely eredményeként január 1.-én megalakult a Szlovák Szocialista Köztársaság saját parlamenttel, nemzeti tanáccsal és saját kormánnyal. Az 1980-as évek végén Közép-Kelet Európán végigsöprő változások nem hagyták érintetlenül a Csehszlovák Köztársaságot sem. Az itt működő rendszer ugyanúgy tarthatatlanná vált, mint a keleti blokk többi országának helyzete. Csehszlovákia történelmében sorsdöntőnek bizonyultak ezek a változások. A végrehajtó hatalomból fokozatosan eltávolították a kommunistákat és december 29.-én Vaclav Havel megválasztásával elkezdődött az a folyamat, amely január 1.-éig tartott, és amely a volt trianoni állam végeleges megszűnését jelentette től a nemzeti szuverenitásra való törekvés egyre nagyobb teret kapott. Vladimir Meciar pártjának 1992-es győzelme a választásokon lehetővé tette, hogy június 17-én a szlovák parlament elfogadja a Szlovákia szuverenitását kimondó deklarációt. Nem sokkal ezután elfogadták az önálló szlovák állam alkotmányát. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom párt júniusi választásokon aratott győzelme, Szlovákia szuverenitásának kikiáltása, valamint az alkotmány elfogadása után a Szlovák és Cseh kormány tárgyalásainak eredményeként megszületett a megállapodás a békés szétválásról, mely január 1.-vel az önálló szlovák állam létrejöttét eredményezte. Ezzel az eseménnyel új fejezet nyílt a szlovák nép és a legnagyobb kisebbséget alkotó magyar nép életében A felvidéki magyarság szerepe és helyzete 1918 és 1938 között :33 39

40 1918 és 1938 között az I. Csehszlovák Köztársaságban közel 1 millió magyar élt. Ez a terület, amelyen ezer éve éltek, megkérdezésük és beleegyezésük nélkül lett átnevezve Szlovákiának. Ezen a területen a magyar sose volt nemzetiség, mivel korábban nem ismerte a kisebbségi sorsot, állapotot. Hirtelen, azokhoz képest vált nemzetiséggé, akik korábban a magyar állam keretében voltak nemzetiség. A magyarok kábultan néztek az új feladatok felé, melyet vállalniuk kellett, azért, hogy megmaradhassanak magyarnak, és elfogadható legyen a magatartásuk új hazájuk irányában is, amely a szülőföldjükön jött létre. A kisebbségbe került magyarság előtt ott állt a megismerés, hogy az anyanyelv milyen fontos kincs, egyben a megmaradás feltétele, valamint megőrzésének lehetősége tükrözi azt is, hogyan viszonyul a többség a kisebbség felé. A magyar nemzet számára, a magyarságnak mindig fontos volt a nemzetiségekkel való kapcsolattartás, azok támogatása és életfeltételei javítása. A magyarok és a horvátok, a magyarok és a ruszinok, a magyarok és a szlovákok, valamint a magyarok és a románok között mindig megvolt a hétköznapi kapcsolat, amely átszőtte a munkát, a szórakozást és a megélhetést, ezért a kisebbségbe került felvidéki magyarságnak sem volt nehéz megtalálni helyét az új viszonyok között. Azt mondhatjuk, hogy 1918 és 1938 között, 20 éven át, a felvidéki magyarság hidat épített a két állam között, melyen találkoztak a gazdasági és művelődési erők, előkészítve a területet a politikai érintkezésre is. A csehszlovákiai magyarság 20 évét úgy jellemezhetjük, hogy a magyarok tisztelték az államot, a törvényt, azért, amit kaptak. A Csehszlovák állam felelős vezetői nem egyszer úgy jellemezték a felvidéki magyarságot, hogy ők a legjobb adófizetők, a legjobb katonák és a legjobb modorú polgárok. Az I. Csehszlovák Köztársaság polgáraként a magyarok becsületesen művelték a földet, szorgalmasan dolgoztak az iparban és sohasem csalódott bennük a munkaadó. Hodza Milan a köztársaság miniszterelnöke úgy vélekedett a magyarokról, hogy ők Csehszlovákia legkisebb kilendülésű rétege. Nem véletlen, hogy 1938 nyarán, amikor a Csehszlovák állam a legfőbb nemzetiségi jogokat akarta megadni a magyar kisebbségnek, Hodza Milan úgy gondolta, hogy az állam legbiztosabb pillérét találja meg bennük és 1938 között a felvidéki magyar írók, műfordítók, művészek, tudósok, hírlapírók sokat dolgoztak azon, hogy megismertessék a magyarsággal a cseh nemzet történetét, filozófiáját, a szlovák alkotókat és törekvéseiket. A csehszlovákiai magyarság értékelő olvasókat, barátokat szerzett a cseheknek és a szlovákoknak. Egyetlen egy nyelven sem jelent meg annyi cseh és szlovák fordítás, mint magyarul. Itt meg kell említenünk Bartók Béla tevékenységét is, melynek eredményeként hatalmas és teljes szlovák népdalgyűjteménye, melyet a nagy, magyar zeneköltő a Matica Slovenskának adott át 40

41 kiadásra. Ez a tett is azt az őszinte, együttműködő szellemiséget tükrözi, amely őszintén és hátsó gondolatok nélkül a szomszédokban kereste nemzetünk életének megértő, külső társait. A Csehszlovák államban a magyarsággal volt a legkevesebb dolga a csendőrségnek és rendőrségnek. A cseh tisztviselők kitűnő munka és baráti kapcsolatban voltak a csallóközi, tiszaháti, huszti és rahói magyar lakossággal. Mindezek ellenére, bármennyire is hűséges állampolgárai voltak a magyarok a Csehszlovák államnak, az első és második bécsi döntések, melyek visszajuttatták a magyarlakta területeket az anyaországnak, természetesen, ezt a döntést helyeselték, mivel a visszajuttatott területek színtiszta magyar lakossággal rendelkeztek. Fontos kiemelnünk, hogy a Felvidék nem a demokratikus Csehszlovák Köztársaságból került vissza 1938 novemberében, hanem a Tiso-féle autonóm Szlovákiából, amelynek határállomásán már fasiszta köszöntéssel fogadták az átutazó magyart az új szlovák hatóságok. A csehszlovákiai magyarság október 6.-ig, a zsolnai döntésig, végezte a kötelességét. A magyar katonák májusában, az első részleges mozgósításkor, esküjükhöz híven vonultak be a csehszlovák hadseregbe, példás fegyelmezettséggel, a legnagyobb rendben. Kétségtelen, hogy amikor választani kellett Tiso Szlovákiája és Magyarország között, a magyar kisebbség választása a magyar nemzetet tömörítő országra, a hazájára esett Első Bécsi Döntés 46 A Csehszlovákiával kapcsolatos magyar hivatalos követelések a müncheni egyezmény értelmében csak a magyarlakta területek visszaadására vonatkozhattak. A valóságban azonban előkészületek folytak Szlovákia és Kárpátalja megszerzéséért. Bár Szlovákia és Kárpátalja megszerzésének kérdésében is a magyar kormányt Lengyelország támogatta, és Olaszország is hozzájárult, mégis a területek megszerzésére a németek müncheni egyezmény utáni ellenállása után egyre kisebb lett a remény. Hitler most már arra törekedett, hogy minél kevesebb területet szakítsanak ki Csehszlovákiából, mert annak teljes bekebelezése a német külpolitika soron következő feladata volt. A csehszlovák kormány, miután kielégítette a lengyelek követeléseit, engedve a magyar kormány igen erős diplomáciai és katonai nyomásának, hozzájárult a közvetlen magyar-csehszlovák tárgyalások megkezdéséhez. A megbeszélések október 9-én kezdődtek Komáromban, ahol Csehszlovákiát a központi kormányon kívül a szlovák és 46 Sallai Gergely: Az első bécsi döntés.osiris

42 kárpátukrán kormány is képviselte. A tárgyalások teljesen eredménytelenül zárultak, a magyar kormány bejelentette, hogy a csehszlovák kérdés megoldásában nyújtott német támogatás esetén Magyarország kész kilépni a Népszövetségből és csatlakozni az Antikomintern paktumhoz. Gróf Csáky István külügyminiszter Mussolinihez is ellátogatott, aki legmesszebbmenőbb politikai, diplomáciai és katonai támogatásáról biztosította a magyar kormányt. A diplomáciai akciókkal párhuzamosan a magyar kormány fokozta az észak-kelet térségben a katonai nyomást. Erősödött a szabad csapatok úgynevezett kisháborúja, és nagy ütemben folyt a magyar hadsereg összevonása a csehszlovák határ mentén. A magyar kormány háborúval fenyegetőzött, de Hitler vállalta a döntőbíró szerepét, a csehszlovák és a magyar közötti közvetítést. November 2-án Ribbentrop elnökletével Bécsben meg is kezdődtek a tárgyalások, melynek eredményeként a döntőbíróság határozatai km 2 -t és lakost ítélt Magyarországnak. A korábban vitatott öt város közül Kassát, Ungvárt és Munkácsot Magyarországnak, Pozsonyt és Nyitrát Csehszlovákiának ítélték. Az első bécsi döntés után Magyarország lemondott további szlovákiai igényeiről, s minden további erejét Kárpátalja megszerzésére koncentrálta. Kárpátalja gazdasági jelentőségén túl stratégiai fontossága is volt. Megszerzése nemcsak fontos nyersanyagokat, piacot és munkaerőt jelentett a magyar gazdaság számára, hanem a kisantant gyűrűjének megszakítását, a közös magyar-lengyel határ létrehozását is. A magyar kormány november első napjaiban, a német kormány figyelmeztetése ellenére, az olasz kormány titkos támogatásával elhatározta Kárpátalja önkényes birtokba vételét. A katonai akció kezdetét mind a német, mind az olasz kormány előtt titkolták, csupán a lengyel kormányt tájékoztatták, kérve, hogy Lengyelország négy hadosztállyal vegyen részt Kárpátalja megszállásában. November 18.-ra a magyar kormány befejezte Kárpátalja elfoglalására tett előkészületeit és a támadás időpontját november 19.-ről 20.-ra virradó éjszakára tűzték ki. A magyar külügyminisztérium értesítette az olasz kormányt, hogy néhány óra múlva a magyar hadsereg bevonul Kárpátaljára. A magyar hadsereg azonban csak 24 órás késéssel tervezte a támadás megindítását, s így kitört a diplomáciai botrány. Németország és Olaszország éles hangú jegyzékben tiltakoztak a magyar kormánynál a bécsi döntés semmibevétele ellen. Lengyelország részéről is mind több elhidegülés mutatkozott Magyarországgal szemben. A meghiúsult kárpátaljai akció után a magyar kormány taktikát változtatott. Igyekezett a tengelyhatalmak támogatását is megszerezni, s ennek érdekében megkezdte tárgyalásait a Népszövetségből való kilépésről és az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozásról a német 42

43 és olasz kormányokkal, de tájékozódott a nyugati hatalmaknál is. A tárgyalások eredményeként Magyarország január 13-án bejelentette csatlakozását az Antikomintern Paktumhoz. A szovjet kormány még a paktumhoz való csatlakozás előtt felhívta a magyar kormány figyelmét tetteinek végzetes következményeire. A szovjet kormány hangsúlyozta, hogy a két ország között nem voltak, a jelenben sincsenek vitás kérdések, éppen ezért teljesen érthetetlen a magyar kormány lépése. A szovjet figyelmeztetések, azonban, nem találtak meghallgatásra, ezért a Szovjetunió február 2-án megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. A német-magyar kapcsolatok újrarendezése után a Teleki-kormány újabb lépéseket tett Kárpátalja megszerzése érdekében. Németország március 4-én még nem tartotta elérkezettnek az időt a kérdés fölvetésére, ezért a magyar kormány megbízottja Prágában önálló tárgyalásokat kezdett, amelyet azonban Hitler leállított. Csak március 11-én engedélyezte a kérdés megoldását, miután a kiéleződött csehszlovákiai belpolitikai helyzet megérlelte Csehszlovákia teljes feldarabolását az eredeti német tervek alapján. A német és magyar katonai lépéseket összehangolták. Megállapodtak, hogy a magyar támadás 18-án, a németeké pedig 19-én kezdődik. Március 13-án Hitler magához kérette Tisót- aki hol a lengyel, hol a magyar kormánynak tett különböző ígéreteket, de végül is Németország szolgálatát vállalta- a csehszlovák kérdés végleges rendezésére. A megbeszélés eredményeként az úgynevezett Szlovák Szeim március 14-én kikiáltotta Szlovákia függetlenségét, a hitleri Németország ügynöke, Volosin pedig ugyanakkor bejelentette az önálló Kárpát-Ukrajna megalakulását. Ugyanaznap Hitler magához rendelte Háchát, a csehszlovák elnököt, és kényszerítette a csehmorva protektorátus elfogadására. Március 15-én délelőtt pedig a német csapatok bevonultak Prágába. A magyar kormánykörök miután látták, hogy a korábban összehangolt tervtől eltérően Hitler egyedül fogott hozzá Csehszlovákia megszállásához, szintén megtették a lépéseket és megkezdték Kárpátalja elfoglalását, melyet három napon belül be is fejeztek A magyarok helyzete a II. Csehszlovák Köztársaságban Politikai helyzet :33 43

44 A II. világháború végével létrejött a Csehszlovák Köztársaság, melyhez visszakerültek az első bécsi döntés következtében Magyarországhoz visszacsatolt területek. A csehszlovák politikában ebben az időszakban vált elfogadottá az a nézet, mely szerint az első és második bécsi döntésekért a magyar és német lakosságot kollektív felelősség terheli április 4.-én hirdették ki Kassán azt a kormányprogramot 48, amely a későbbiekben maghatározta mindennapi életüket: - megvonták állampolgárságukat (az 1945/33. számú elnöki rendeletben) - elvesztették az állami intézményekben való alkalmaztatás jogát (az 1946/83. sz. törvény értelmében) - elveszítették nyugdíjjogosultságukat - elkobozták ingatlanaikat (az 1945/108. sz. elnöki rendelet értelmében) - bezárták a magyar iskolákat (a Szlovák Nemzeti Tanács 1944/6. sz. rendelete alapján) - betiltották a magyar közművelődési intézményeket (az 1945/81. sz. törvény értelmében) - e két rendelkezés folytán megszűnt minden magyar iskola, és az iskolaköteles kort betöltő magyarok nem folytathatták tanulmányaikat - nemzetiségük megtagadására (ún. reszlovakizálásra) kényszerítették őket az júniusában hozott kormányhatározattal, mely június 17.-én lépett érvénybe - több tízezer embert kényszermunkára hurcoltak (az 1945/88. sz. elnöki rendelet alapján) - megalázták őket emberi méltóságukban (az 1945/1937. sz. elnöki rendelet szellemében, amely elrendelte a politikailag megbízhatatlan személyek őrizetbe vételét) 49 A kormányprogramot további beavatkozások követték, amelyek még jobban csökkentették a magyar kisebbség létszámát: telén 50 ezer magyar polgári személyt deportáltak kényszermunkára a Szovjetunióba, akiknek a fele nem tért vissza nyarán 36 ezer magyart toloncoltak ki szülőföldjéről ben 45 ezer magyart telepítettek szét a Csehszlovák állam területén között a kierőszakolt lakosságcsere keretében 76 ezer magyart telepítettek át Magyarországra Uo. 44

45 között 10 ezer magyar menekült külföldre az üldöztetés elől - nemzetiségének megtagadására (reszlovakizálásra) 327 ezer magyart kényszerítettek Oktatás és kultúra A kisebbségek helyzetét legtöbb esetben az határozza meg, hogy milyen mértékben és hogyan használhatják anyanyelvüket. Ha a II. világháború utáni időszakot vesszük tekintetbe, akkor a Csehszlovák államban 1955-ben a magyar iskolák száma 565 volt, 1961-ben 559, 1968-ban 494, 1971-ben 490, 1980-ban 295 és 1990-ben 257. A tanulók létszáma ről re csökkent 1955 és 1990 között. Az iskolák száma olyan arányban csökkent, hogy az 1991/92- es tanévben a magyar tankötelesek 25,6%-a nem járhatott magyar iskolába. Ez az arány ban 17% volt, amely közel 10%-os változást jelent. A szakmai képzésben részesülő éves magyaroknak közel 80%-a nem tanulhat anyanyelvén ban a magyar nemzetiségű lakosság összlétszámához képest a diákok 49,5%-a szerzett alapiskolai végzettséget magyar nyelven. Ez a szám 1991-re 39,5%-ra csökkent. Az érettségizett szakmunkások aránya 0,1%-ról 0,9%-ra nőtt, szakközépiskolát végzettek száma 1980-ban 6,1%, míg 1991-ben 10,2%-ra nőtt. Egyetemet és főiskolát végzettek aránya 1,6%- ról 2,9%ra változott. Ezzel szemben szlovák nemzetiségű tanulók esetében az alapiskolát végzettek száma 1980-ban 36,8% volt, míg 1991-ben 27,1%, az érettségizett szakmunkások száma 0,2%-ról 1,9%-ra változott. A szakközépiskolát végzettek aránya 10,3%-ról 13,9%-ra változott, míg az egyetemet és főiskolát végzettek aránya 4%-ról 6,1%-ra változott. 51 A fenti adatok azt mutatják, hogy a főiskolák és egyetemek magyar hallgatóinak száma és részaránya több, mint kétszer alacsonyabb a szlovák lakosságétól. Ehhez a helyzethez hozzájárul az is, hogy a becslések szerint a magyar iskolákból körülbelül 2 ezer pedagógus hiányzik. A helyzetet tovább rontotta, és rontja, az oktatásügy finanszírozása, mely például az évben az oktatásügy teljes finanszírozásának 5,4%-t jelentette a nemzetiségi iskolák számára, annak ellenére, hogy arányuk meghaladja a 10%-t. A hiány alapján látható és érthető miért rosszabb a magyar iskolák műszaki ellátottsága, miért kisebb a magyar nyelvterületen a pedagógusok átlagfizetése, miért nő a szakképzett magyar pedagógusok hiánya, miért kerül egyre több magyar gyerek szlovák iskolába és milyen elemekből áll össze a magyarság nyelvi és kulturális elnyomása. Ezt a hátrányos megkülönböztetést tovább fokozza a kultúra támogatásának állami rendszere. Például 1992-ben jóváhagyott költségvetési törvény Uo. 45

46 értelmében a sajtó, könyvkiadás és meglévő kulturális intézmények támogatására szánt összeg a lakosság számával osztva a következő képet mutatta: a szlovákok esetében 547,5 szlovák korona jutott egy főre, míg a nem szlovák nemzetiségű szlovák állampolgárok esetében 189 korona. A nem szlovák nemzetiségűek kulturális támogatása háromszor kevesebb, mint a szlovák kultúráé. Ez ahhoz vezetett, hogy a magyar kulturális intézmények fenntarthatósága az ellehetetlenülés állapotába került A II. Csehszlovák Köztársaság megszűnése, A Bársonyos Forradalom 53 Miközben Trianon problémájának tüneti formáit vizsgáljuk a kisebbségpolitikában 1992 és 1993 fordulóján, ki kell emelnünk január 1.-t, amikor is megszűnt létezni az október 18-án kikiáltott közös Csehszlovák állam. Két új ország jelent meg Európa térképén: a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Az 1993-as évet továbbra is a kisebbségek jogaiért folytatott küzdelem jellemzi. Azonban, ezt a felbomlást az úgynevezett Bársonyos forradalom előzte meg. A bársonyos forradalom folyamatai és eseményei az éveket foglalják magukba. Csehországban ennek az időszaknak az előzményei a Charta 77 és több más független kezdeményezés tevékenységében nyilvánultak meg. A Csehországban illetve Szlovákiában tevékenykedő csoportok céljai abban különböztek, hogy míg a csehországi aktivisták az emberi jogokat helyezték tevékenységük középpontjába, addig a szlovákok, a szlovák nemzeti kérdés megoldására összpontosítottak. Az november 17.-én kezdődő tüntetések több napon keresztül folytatódtak, melynek eredményeként Prágában megalakult az ellenzéki Polgári Fórum (1989. november 19.), míg Szlovákiában létrejött a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (1989. november 20.). A Csehszlovák Kommunista Párt november végére már elveszítette tényleges hatalmát, így az események további alakulását az Adamec kormány és a Polgári Fórum közötti tárgyalások alakították november 29.-én kezdődtek a szövetségi kormány és az ellenzéki delegációk közötti kerekasztal tárgyalások, melyeket a szövetségi kormány részéről a szlovák Marian Calfa és a cseh Adamec vezetett. A tárgyalások eredményeként jött létre a nemzeti megegyezés kormánya december 10.-én, melynek vezetője Marian Calfa lett. A szövetségi kormányban a minisztériumok részben a Népfontba tömörült pártok, részben a kommunisták irányítása alatt voltak. Az es évek fordulóját a régi rend lebontása, valamint Vaclav Havel köztársasági elnökké való választása jellemezte. Vaclav Havelt december 29.-én Szarka László: A cseh-kettéválás történeti háttere 46

47 választották ideiglenes, majd július 5.-én állandó köztársasági elnökké. Az 1990-es évet számos olyan intézkedés jellemezte, amely a cseh-szlovák viszonyt egyre feszültebbé tette. A legjelentősebbek közé sorolhatjuk a nehézipar leépítését, valamint a mezőgazdaság átalakítását, mely 1991-re komoly munkanélküliséget idézett elő Szlovákia területén. Ugyancsak fontos lépés volt, a régi struktúrák lebontása és számos olyan törvény megalkotása, melyek tovább gyorsították a két országrész megszűnését, valamint szétválását. Ezek a törvények érintették a politikai pártokat, a gyülekezési szabadságot, a választójogot, a gazdaságot, ezen belül a tulajdonformákat, engedélyezve a részvénytársaságokat, a szabad kereskedést és magánvállalkozásokat. Ugyancsak ki kell emelnünk a politikai rehabilitáció törvényi szabályozását, valamint a restitúciós törvény lélektani hatását, amely a gyakorlatban kiegészült a vagyonok visszaadásával és a privatizáció elindításával. Csehszlovákia felbomlásában és az új rendszer születésében jelentős szerepet játszottak az júniusi választások, amelyek megteremtették a többpártrendszer feltételeit. Ennek megfelelően, mind a cseh és mind a szlovák politikai életben létrejöttek a különböző politikai pártok, azonban jelentős eltérés mutatkozott abban, hogy míg a cseh pártokban a jobboldali polgári erők voltak túlsúlyban, addig Szlovákiában baloldali és nemzeti irányultságú mozgalmak és pártok alakultak, mint például Vladimir Meciar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalma, amely győzelmet aratott az évi szlovák parlamenti választásokon. A politikai színterén az értékrend olyan eltérő színezetet mutatott, amely lehetetlenné tette azt, hogy a két köztársaság közösen képzelje el a jövőjét. A politikai változások együtt jártak gazdaság átalakításával, amelyek meghatározták az ország gazdasági és politikai jövőjét. A prágai törvényhozás olyan sebességgel működött, hogy ezt az időszakot, az 1991-es évet, sokan nevezték a sokkterápia és a nadrágszíj meghúzás időszakának, melynek hatásai tovább tágították a szakadékot a cseh és a szlovák fél között, mivel minden gazdasági intézkedés, melynek a szele érintette a cseh felet, viharként csapott le a szlovák oldalra. A gazdasági változások hamarosan politikai ellentétté alakultak, amely a kötőjel háború néven vált ismertté. Megjegyzem, ez is csak azokat lephette meg, akik nem voltak kellően tájékozottak a csehek szlovákok iránt érzett, valamint a szlovákok csehek iránt táplált érzéseiről. Az egyre hevesebb szlovákiai nacionalista tüntetések eredményeként komoly államjogi feszültség alakult ki az ország cseh és szlovák része között tavaszán, melynek eredményeként meg kellett változtatni az ország nevét és április 20.-án az ország elnevezése Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaság lett. 47

48 A cseh és szlovák politikai elit alapvető különbségeit az államforma viták hozták felszínre. A két nemzeti köztársaságban a kül- és belpolitikára vonatkozó elképzelések teljesen eltérőek voltak, úgy hogy azokat nem lehetett egy alkotmányban biztosítani. Az alkotmányjogi viták nem eredményezték a közös állam kereteiben való együttélést. A szlovák nemzeti program megvalósítása olyan területeket célzott meg, amelyeknek törvényszerű következménye volt a II. Csehszlovák Köztársaság megszűnése. Mivel a szlovák elképzelések szerint a pozsonyi vezetés, az állami szimbólumok rendszerétől kezdve a pénzügyi rendszerig az alkotmányon keresztül, a bankjegy kibocsátó bankig, mindent a saját kezébe akart venni, így valószínű, hogy az együttélést a közös állam keretein belül nem nevezhetjük komoly szándéknak a szlovákok részéről. A folyamat végére július 17. tette a pontot, amikor a szlovák parlament elfogadta a deklarációt Szlovákia szuverenitásáról. Vaclav Havel július 20.-án életbelépő lemondása után a két köztársasági kormányfő megegyezett az ország kettéválasztásának menetrendjéről. Az év őszének eseményei között ki kell emelnünk a szlovák alkotmány elfogadását szeptember 1.-én, melyet hamarosan követett a cseh alkotmányozás is. A legutolsó és legfontosabb esemény, amely megelőzte a Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaság december 31.-ei szétválását, az az november 25.-én elfogadott alkotmányos törvény volt, amely lehetővé tette az állam kettéválását január 1.-ével két új ország jelent meg Európa térképén: a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság A magyar kisebbség politikai élete a II. Csehszlovák Köztársaság megszűnésének éveiben 54 A felvidéki magyarság 1944-t követő hosszú hallgatás után 1989-ben kezdhette újjászervezni politikai életét és politikai szervezeteit. A rendszerváltozást követő időszakban négy magyar politikai párt alakult, ezek közül az első az Együttélés. Az Együttélés centrum jellegű politikai szervezet, amely értékeit a liberális és konzervatív eszmék körül csoportosítja. Célkitűzése elsősorban a piacgazdaság és demokrácia megteremtése és, talán ami a leghangsúlyosabb, a nemzetiségek és a magyar kisebbség kollektív jogainak kivívása. Az Együttélés parlamenti párt, a magyarság legnagyobb politikai szervezete, társult tagjai a Liberális Internacionálénak,

49 valamint tagja az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának. A másik parlamenti párt a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, 1990 márciusában alakult, társult tagja az Európai Kereszténydemokrata Uniónak decemberében jött létre a Magyar Néppárt, melynek parlamenti képviselője nem volt. A Magyar Polgári Párt a Független Magyar Kezdeményezés-ből alakult 1992-ben, politikai tevékenysége a szlovákiai kormánykoalícióhoz kötötte és ily módon jutott parlamenti mandátumokhoz. Az 1992-es választáson már nem szerzett mandátumot. Az 1990-es parlamenti választásokon a magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés kettős koalíciót alkotott, melyhez később csatlakozott a Magyar Néppárt is. Képviselői bejutottak a Szlovák Nemzeti Tanácsba is, ahol az ellenzék soraiban politizáltak. Ez a hármas koalíció az 1990-es szlovákiai választásokon 8,66%-t ért el és 1992-ben 7,42%-t. Az 1992-es parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt 2,3 %-t szerzett. Összesítve és összegezve elmondhatjuk, hogy a négy magyar párt sikeresen és eredményesen politizált, mivel a szlovákiai szavazatoknak csaknem 10%-t szerezték meg az 1992-es választásokon Diszkrimininációs megnyilvánulások a kisebbségek tekintetében a II. Csehszlovák köztársaság megszűnésének éveiben. Az 1990 októberében elfogadott nyelvtörvény 55 a szlovák nyelvet védi a nem szlovák nyelvekkel szemben. Ennek az egyik legmegdöbbentőbb következménye volt, hogy erre a törvényre hivatkozva, megtagadták a magyar nevek beírását az anyakönyvekbe. Az illetékes hivatalok nem voltak hajlandóak az esküvői és temetési szertartásokat magyar nyelven végezni. A szlovák parlament elutasította a magyar képviselők által benyújtott módosító javaslatokat, melyek a Helsinki folyamat keretében júliusában, Koppenhágában aláírt, valamint az Európa Tanács 1990 októberében elfogadott 1134-es ajánlásából indultak ki. A vagyonjogi diszkrimináció különbséget tett a szlovák nemzetiségű és a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok között, mely szerint a földtörvény értelmében, a magyarok csak 50 ha földet kaphattak vissza, míg a többiekre ez a korlátozás nem vonatkozott. A kisebbségek másodrendűségét a szlovák köztársaság alkotmányosan is megerősítette, mivel a magyar képviselők javaslatait, melyek a polgári elvet, a kisebbségben

50 élő nemzeti közösségek identitáshoz és önkormányzathoz való jogának biztosítását, a többségiekkel való egyenjogúságot és a parlamenti demokrácia garanciáinak megerősítését célozták, elvetették. Az alkotmány számos sérelmes cikkelyt tartalmaz, ezek közül az egyik legfontosabb, amely a társulási jog terén csak a nemzeti szövetségek létrehozását teszi lehetővé. Az alkotmány nem teszi lehetővé a kisebbségek számára anyanyelvi iskolák létrehozásának és működtetésének jogát, valamint többször hangsúlyozza, hogy a nemzeti kisebbségek, és etnikai csoportok jogainak gyakorlása nem sértheti az állam szuverenitását. Az ig tartó időszakról sajnos meg kell állapítanunk, hogy mind az I., mind a II. Csehszlovák Köztársaság idején, ugyanúgy, mint a II. Szlovák Köztársaság idején a kormányzati célok egyike a magyarok számának csökkentése, az identitásuk megőrzéséhez és ápolásához szükséges eszközök felszámolása, valamint gazdasági és jogi ellehetetlenítésük volt. Az eltelt 90 év folyamán a magyar kisebbséggel kapcsolatban elsősorban negatív eredmények születtek, mivel megrendítették egyéniségüket és önbizalmukat, tömeges elkeseredést és félelmet váltva ki belőlük. Ezért meg kell teremteni az intézményesített egyenjogúságot megkérdőjelezhetetlenül és visszavonhatatlanul biztosító állandó jogi garanciákat. Az, hogy a kisebbségek a Kárpát-medencében és a kárpát-medencén kívül kiegyensúlyozott és elégedett feltételek között létezhessenek biztonságpolitikai szempontból is fontos kérdés. A kisebbségi helyzetben lévő népcsoportok kérdésének megoldatlansága fokozhatja a destabilizáláshoz vezető folyamatokat. Szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a Kárpát-medence geopolitikailag és geostratégiailag kiemelkedően fontos terület, melynek tartós békéje elsődleges szempont kell legyen a politikai döntéshozók előtt. A megoldás, a magyar kisebbség helyzetének elfogadható rendezése, autonómia törekvéseinek támogatása és egyenjogú állampolgárként való kezelése. Ennek érdekében fontos a társnemzeti viszony megteremtése és a parlamenti demokráciában való hit erősítése Szlovákiában. Megdöbbentő a Komensky Egyetem Szociális-Analitikai Intézet felmérésének eredménye, mely egyértelműen tükrözi a szlovákok félelmét és bizonytalanságát a magyar nemzeti kisebbséggel szemben. A felmérés szerint, mely ben készült, az észak-szlovákiai területeken élő szlovák lakosság 56%-a kívánta a magyarok kitelepítését Szlovákiából. Ehhez az adathoz hozzájárulhatott a megkérdezettek egy részének történelmi tájékozatlansága, valamint 50

51 ismerethiánya. Mennyivel más volt a dél-szlovákiai megkérdezettek aránya ebben a kérdésben! Itt a megkérdezettek csupán 16%-a szavazott a magyarok kitelepítésére 56. A szlovákiai magyar kisebbség helyzetének rendezésére számos elképzelés született, melyeket a szlovákiai magyar pártok és szervezetek dolgoztak ki. Ezek az elképzelések elsősorban a kisebbség részarányát veszik alapul, meghatározva a többségi területet, a kisebbségi területet és a szórványterületet. A felsorolt arányosságok segítenének különbséget tenni és meghatározni a községi önkormányzat, regionális önkormányzat és a kulturális autonómia, valamint a személyi autonómia közötti különbséget. A szlovákiai magyarság politikai, jogi, nyelvi és kulturális helyzetének rendezése hozzájárulna Szlovákia társadalmi egyensúlyának kialakulásához, a térség megbékéléséhez, a jószomszédsági kapcsolat kiépítéséhez, amely elkerülhetetlen a bizalomra épülő gazdasági fellendüléshez. 3. térkép: A magyar etnikum tömbszerű elhelyezkedése Dél- Szlovákiában

52 Forrás: (http://www.hhrf.org/xantusz/mv_szlovakia.html) A fenti térképen láthatjuk a magyar kisebbség elhelyezkedését Dél-Szlovákiában. Elhelyezkedése főképpen a déli határ mentén figyelhető meg. Ez alapja lehet a határokon átnyúló együttműködésnek, fejlesztésnek és a két ország közötti kapcsolatok további építésének Gazdasági, regionális együttműködés Dél-Szlovákiával 57 Anélkül, hogy részletesebben elemeznénk Szlovákia gazdaságát, közigazgatását és EU-s csatlakozásának hatásait, kiemelnék egy olyan kisebbségpolitikával összefüggő mozzanatot, amely kapcsolatban van a dél-szlovákiai magyarság orientáltságával. Ahogyan a fenti térképen látható területi elhelyezkedésében a szlovákiai magyar kisebbség Szlovákia déli részén képez összefüggő egységet. Itt él a magyarság 92,2 %, a magyarszlovák határ mentén. Szlovákiában 523 olyan település van, ahol a magyar lakosok aránya meghaladja a 10%-t, azonban ezen belül 435 olyan település található, ahol a részarány 50%- nál magasabb. A közigazgatás számos alkalommal változott, többször került átszervezésre. Az átszervezések tükrözték a többségtől eltérő nyelv és kultúra felszámolását, megszüntetését. Az asszimilációs folyamatokra való törekvés határozta meg a közigazgatási változtatásokat, :54 52

53 valamint azt, hogy a magyar lakosság aránya egyre kisebb legyen, mely eredményeként nem igényelhet kisebbségi jogokat. A déli országrészt, melyben összefüggő tömböt alkot a magyar lakosság a 680 km hosszúságú magyar határ mentén, nem csak közigazgatásilag büntették, hanem gazdaságilag is. A Pozsony- Kassa autópálya és a Pozsony-Nyitra-Kassa autóút elkerülik az Ipoly menti területeit, így a déli országrészek magyarok által lakott területeket. Ezeknek a területeknek a fejlődését csak a határozott magyar fejlesztési politika és a regionális, határokon átnyúló, valamint határmenti együttműködés mozdíthatják elő. A regionális fejlesztés az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik. Minden régió, valamint megye rendelkezik fejlesztési programmal. Az EU-s rendszernek megfelelően Szlovákia NUTS egységei a következők: NUTS 1 nemzeti szint, NUTS 2 területi egységek, melyek a következők: Pozsony megye, Nyugat-Szlovákia, Közép- Szlovákia, Kelet-Szlovákia. A NUTS 3 besorolásba 8 régió tartozik, a NUTS 4-be 79 járás és a NUTS 5-be 2870 település. A NUTS 2 és 3 szinten igényelt támogatások jelentik a problémát, amely itt találkozik az elhamarkodottan átszervezett közigazgatással, mely gyakorlatilag egy öngólnak minősül, hiszen a vertikálisan kialakított közigazgatási egység déli és északi része gazdaságilag, földrajzilag, domborzatilag és kulturálisan teljesen eltérő területet képez, azonban, csak így igényelhet támogatást. Ennek következménye az, hogy a hangsúly elsősorban a határ menti, határokon átívelő regionális együttműködésre tevődik, mely térségek homogénebb egységet képeznek, így céljaikat, fejlődésüket motiváló tényezőket, sokkal könnyebb összehangolni. A határ menti együttműködés kiterjed a május 1. előtti, valamint, az azt követő időszakra is, azonban, kiterjedtebb, intenzívebb és akadályoktól mentesebb. A as időszakban évente 2 millió Euró állt rendelkezésre a szlovák-magyar határ rendezésére. A fejlesztések között megemlíthetjük Sátoraljaújhely és Tőketerebes térségének fejlesztését, csatornázását és szennyvíz-tisztító építését, melyhez 1,6 millió euró volt az elnyert támogatás. Phare-CBC keretből épült meg a balassagyarmati elkerülő út, melynek költségvetése 2 millió 244 ezer 737 euró volt. Szlovákia és Magyarország EU-s csatlakozása után az együttműködés az Interreg III. szerint folytatódik. Az együttműködés kis és középvállalati kapcsolatokat, város és vidékfejlesztést, környezetvédelmet, megújuló energiát, vízügyi együttműködést, közlekedési és információs hálózatokat és jogi, valamint közigazgatási partnerséget foglal magába, de ami a legfontosabb és legjelentősebb eredmény nem csak az Unióban eltöltött 8 évet, hanem az eltelt 91 évet tekintve, az a határ két oldalán élő magyarság zavartalan, akadálymentes együttélése. 53

54 A határok megnyitása és jelképesé válása olyan együttműködési lehetőségeket teremt a régió lakosságának, amely szabad fejlődést biztosít a gazdaság, a turizmus, a kultúra, valamint egyéb területeken. A magyarlakta területek határokon átnyúló együttműködésének egyik jelentős eredménye Fülek és a hozzá tartozó térség együttműködése Nógrád megyével. Fülek város vezetése felismerve a fejlesztési projektek szükségességét együttműködve a Vidékfejlesztők Nógrádi egyesületével közösen dolgozták ki a településfejlesztési akciótervet. A projekt 3 fő elemből tevődik össze: 1. Településfejlesztési akciótervek kidolgozása. Ez nélkülözhetetlen, mivel az uniós és nemzeti célú források elérhetetlenek a szakmailag előírt EU követelményeknek megfelelő fejlesztési projekt hiányában 2. A kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójának elkészítése. Ebben hangsúlyozottan nagy szerepet kaphat a Vidékfejlesztők Nógrádi Egyesülete, valamint a Nógrád megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mivel munkatársaik segítsége és szakértelme pótolhatja azt, amivel a szomszédos szlovákiai határmenti térség nem rendelkezik és ez az intézményesített gazdasági vállalkozások fejlesztése. 3. A vállalkozásokat létrehozó, megteremtő úgynevezett vállalkozó műhely megteremtése. A határ magyar oldalán már működnek vállalkozásokkal és vállalkozásfejlesztésekkel foglalkozó alapintézmények, műhelyek. Ezek tapasztalatait és szolgáltatásait felhasználva elősegíthetik Fülek és térségének fejlődését. 58 A projekt által generált területi rendezés azért is mérföldkő jellegű, mivel általa lehetőség adódik több lépés megtételére egy olyan cél felé, mely lehetőséget jelent Trianon problémája által előidézett tünetek kezelésére, mely szerint a határmenti városok Balassagyarmat, Salgótarján, Szécsény közvetlenül a határvonalra kerültek elszakadva a vonzáskörzetüktől és elveszítették gazdasági és kulturális központ szerepüket, és amelyet a határok fizikai megszűnésével, valamint az Ipoly hidak újjáépítésével visszakaphatnak. Ezáltal a határmenti városok a határok jellegének Európai Unión belül bekövetkezett módosulása eredményeként visszakaphatják pólus szerepüket és a térség fejlődésének motorjává válhatnak. A regionális együttműködést Salgótarján-Fülek-Losonc-Balassagyarmat- Szécsény térségben meghatározza az, hogy a régió hasonló gondokkal küzd: - az országos átlagnál itt alacsonyabb az egy főre jutó vállalkozások száma :54 54

55 - mindkét ország célrégiójában az országos átlagnál magasabb a mikrovállalkozások száma - alacsony az információs technológiát használók KKV-k aránya - a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének dinamikája a még fejlesztendő területhez sorolható A fentieket figyelembe véve további területeket is be kell vonni a határ menti együttműködésbe. Ezek a következők: gazdaságfejlesztés és turizmus, e-learning képzési program az egyetemek között, EU instruktor-képző program, kulturális csereprogramok szervezése, természet és környezet témaköre (Nagy-Milic Naturpark), EU-konform környezetgazdálkodás, vegetációtérkép a Salgótarján és Fülek környéki hegyekben. A projektek jelentősége abban nyilvánul meg, hogy fejleszti a határ két oldalán élő közösségek együttműködését regionális szinten, figyelmen kívül hagyva a két országot elválasztó politikai határt. A szlovák-magyar együttműködés bármilyen területen is történik, valamilyen szinten érinti a kisebbségeket, és hatással van a mindennapi életükre. Ez nem véletlen, mivel földrajzilag a határ mentén homogén, összefüggő nemzetet alkotnak. Ezért van külön jelentősége a határon átívelő euró régióknak. Ezek között emeljük ki a következőket: - Vág- Duna- Ipoly Eurorégió - Ipoly Eurorégió - Nógrádi Eurorégió - Kassa- Miskolc Eurorégió - Hármas Dunavidék Eurorégió - Rima Sajó Eurorégió - Zemplén Eurorégó A szlovák-magyar vagy magyar-magyar határon átnyúló együttműködés a határ teljes hosszúságában el fogja érni gazdaságélénkítő hatását, mivel a periférián elhelyezkedő délszlovákiai falvak a régió középpontjába kerülnek A Délszláv állam: a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Jugoszlávia felbomlása A Délszláv állam, az december 1-én létrehozott Szerb- Horvát- Szlovén Királyság, majd 1929-től Jugoszlávia, felbomlásának folyamata és eredménye eltérő formát mutatott Csehszlovákiához képest. Természetesen az előzmények is eltérőek voltak. A Szerb- Horvát- Szlovén Királyság létrehozásának politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális 55

56 viszonyait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az újonnan létrehozott állam úgy nézett ki, mintha egy keretbe illesztenénk több eltérő korban, stílusban és témában festett képekből kivágott részleteket és azon csodálkoznánk, hogy ezek miért nem illenek össze. Nyilvánvaló, hogy ez a keretbeillesztés egy lehetetlen törekvés, mely csak erővel tartható fönn és csak addig, míg valaki nem gyűjt elég bátorságot ahhoz, hogy a kép ellentmondásaira felhívja a figyelmet Ellentmondások és ellentétek a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságon belül A Versailles-i békeszerződés következményei, valamint a trianoni békediktátum tünetei első perctől jelen vannak az új állam történelmében. A legfontosabbak ezek között az objektív tények: az egymás mellé helyezett, erőszakolt területek gazdasági eltérései számos többszörös szintkülönbségeket mutattak. A súlyos ellentmondások forrásainak további összetevői, alkotóelemei megtalálhatók voltak a térség területeinek történelmi, kulturális, politikai, vallási és polgárosodási szintjének eltérő fejlettségi fokában is. A Szerb- Horvát- Szlovén Királyság legfejlettebb térségének számított a Magyar Királyságból elcsatolt 63 ezer km 2 terület, amely Bácskát és Bánátot foglalta magába. Bácska és Bánát eltérő fejlettségi szintje nem csak gazdaságilag tért el a többi országrésztől, hanem teljesen eltérő képet mutatott polgárosodás szempontjából is. Természetesen, az újonnan létrehozott állam részei között fellelhető ellentétek közé sorolhatjuk Szerbia-Montenegró, Szerbia-Horvátország ellentétét, továbbá a térség államainak történelmileg kialakult nem mindig pozitív vallási és kulturális viszonyait. Az új államalakulatban már a megalakulás pillanatában tapasztalható volt a szerbek vezető szerepe, mely mindvégig nyomon követhető volt. A szerb gazdasági és politikai elit befolyása folyamatosan érvényesült. A gazdasági és politikai teret felülmúlva a hadseregben is a szerbeké volt a vezető szerep. Különösen erős volt az ellentét Stiepan Radic által vezetett Horvát Parasztpárt és a végig kormányon lévő Szerb Radikális Parasztpárt között. A hatalomért folyó harc nem minden szempontból parlamentáris eszközök alkalmazásával folyt, mivel a fordulatokban gazdag politikai élet gyakran drámai eseményekbe torkollott. A belgrádi parlamentben egy szerb kormánypárti képviselő legyilkolta a Horvát Parasztpárt vezérkarát. Ezt az eseményt január 6-án királyi diktatúra követte. Válaszul a horvát emigránsok megalakították az usztasa mozgalmat és megszervezték Sándor király meggyilkolását. A horvát-szerb ellentét csak a Cvetkovics- Macsek paktummal csillapodott augusztusában, azonban, a belső ellentétek által feszített ország áprilisában széthullott. 56

57 Amikor a volt trianoni államok felbomlását és megszűnését tárgyaljuk, történelmi szempontból két távlatot kell figyelembe vennünk: a II. világháború előtti első és második bécsi döntést, valamint az 1989-es évet követő eseményeket. Mivel a magyar kisebbség akkori helyzetének és későbbi sorsának alakulása szempontjából az első és második bécsi döntés meghatározó szerepet játszott, ezért ezeket az eseményeket részleteiben is fontos bemutatni A második bécsi döntés és következményei A román-magyar fegyveres konfliktus elmaradt, de a feszült állapot továbbra is fennállt, amit csak súlyosbítottak a provokált határincidensek. Teleki és Csáky július 10-én felkereste Hitlert, aki Ciano és Ribbentrop jelenlétében óva intette Telekit attól, hogy Románia ellen fegyveres akciót indítsanak. A békés megoldást tanácsolta ismét és megígérte, hogy Mussolinival egyetértésben felkéri a román királyt, hogy igyekezzen megegyezni Magyarországgal. Teleki és Csáky elfogadták ugyan Hitler ajánlatát, de elégedetlenül távoztak Münchenből, mert egyrészt nem tudták elérni, hogy az önálló magyar fegyverekre támaszkodva erdélyi revíziót a németek támogassák, másrészt nem tudták megnyerni Olaszországot, hogy a román-magyar tárgyalásokon a magyar álláspont támogatóiként vegyenek részt. Hitler a müncheni tanácskozás után néhány nappal levelet írt Károly román királynak, és ennek eredményeként augusztus 16-án Turnu-Severinben megkezdődtek a magyarromán tárgyalások. A tárgyalások-mint előre látható volt- nem vezettek eredményre, sőt mindkét fél újabb katonai intézkedéseket tett. Augusztus 22-én a magyar kormány mozgósítás fokozását rendelte el, a román kormány pedig augusztus 23-án elvi megállapodást kötött Bulgáriával Dobrudzsa egy részének átengedéséről, hogy az ott felszabadult katonai erőkkel ellensúlyozza a magyar mozgósítás következtében kialakult helyzetet. Augusztus 24-én a turnu-severini tárgyalások megszakadtak. Hitler Románia kérésére elhatározta, hogy a magyar-román viszályt is döntőbírói úton rendezi. Augusztus 30-ra a magyar és román külügyminisztert Bécsbe rendelték és megfigyelőül Telekit is meghívták. Csáky István beleegyezett, hogy az olasz és német külügyminiszter az erdélyi revízió kérdésében a döntőbíró szerepét töltse be, és azok határozatait minden előzetes feltétel nélkül Magyarországra nézve kötelezőnek ismerte el. A jegyzőkönyvet és a döntőbírói határozatot 57

58 1940. augusztus 30-án írták alá Bécsben. A második bécsi döntés 59 értelmében km 2 területet csatoltak Magyarországhoz 2,5 millió lakossal. A visszacsatolt területen magyar, román, német, rutén és egyéb nemzetiségű lakos élt. A második bécsi döntés a magyar uralkodó osztályok revíziós programjának leglényegesebb követeléseit váltotta valóra, de ezért az országnak súlyos árat kellett fizetnie. Még a bécsi döntés alkalmával alá kellett írnia a magyar-német kormányok közötti kisebbségi megállapodást, amelynek alapján a Volksbund-melyet közvetlenül Berlin irányított- olyan hatalmat kapott, amellyel a jelentős számú magyarországi német kisebbség egyedüli politikai irányítójává és szervezőjévé vált. A bécsi döntés után a Teleki-kormány maradéktalanul teljesítette az országgal szemben támasztott német gazdasági követeléseket is, amely szerint Magyarország ipari és mezőgazdasági termelését Németország szükségleteihez alakították. Magyarország vállalta, hogy öt éven keresztül a német kívánalmaknak megfelelően termel és szállít takarmányféléket, szarvasmarhát, sertést, juhot, baromfit, stb. A kormány vállalta, hogy németországi importjáért a német kívánságoknak megfelelően exportáruval fizet és biztosítja a románok által már a bécsi döntés előtt a németeknek odaígért famennyiséget, amit a Magyarországhoz csatolt észak-erdélyi területeken kitermelnek. Magyarország kötelezettséget vállalt arra is, hogy Németországot ellátja nyersanyagokkal és élelmiszerekkel, még a magyar szükségletek kielégítésének rovására is. Ennek érdekében a liszt-, kenyér- és más élelmiszerjegyek bevezetésével csökkentette a hazai fogyasztást. Magyarország vasútvonalait is októberétől Németország hadi céljainak szolgálatába állították. A német csapatok Romániába való bevonulásának engedélyezésére fokozta a nyugati hatalmak szembefordulását Magyarországgal. A Teleki-kormány elhatározásához híven november 20-án csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez, amely kevés konkrét kötelezettséget jelentett Magyarország számára, mégis arra hivatkozva kerestek később indoklást a Jugoszlávia elleni agresszióban való részvételre, a Szovjetunió megtámadására és az Észak-Amerikai Egyesült Államoknak küldött hadüzenetre. 60 A második bécsi döntéssel, majd a Háromhatalmi Egyezményhez való csatlakozással lezárult a Teleki-kormány külpolitikájának első szakasza. Magyarország szakított az angol orientációval, a franciákhoz fűződő kapcsolatokat pedig megszüntette Franciaország német megszállása. Magyarország feladta a fegyveres semlegesség elvét, amikor nyíltan csatlakozott :01 60 Romsics Ignác: Az 1947-es Párizsi Békeszerződés,Osiris,

59 a tengelyhatalmakhoz. Az ország további külpolitikai orientációját meghatározta a második bécsi döntés által végrehajtott területi revízió, amelyet feltétel nélküli németbarát politikával kellett viszonozni. A bécsi döntés előtti külpolitikai koncepcióból megmaradt a további külpolitikát meghatározó tényezőként a területi revízió. Romániától a németek politikai, katonai és gazdasági kiszolgálásának jutalmaként Dél-Erdély megszerzését remélték éppúgy, mint ahogy Románia Észak-Erdély visszaadását várta a háborús szolgáltatásaiért. A területi revízió kérdése a magyar kormány részéről felmerült Jugoszláviával szemben is, de azt a pozitív megegyezés módszerével kívánta végrehajtani. Jugoszlávia újjászervezése és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakítása Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró és Szlovénia tagköztársaságokkal, valamint Koszovó és Vajdaság autonóm tartományokkal Joszip Broz Tito nevéhez fűződik, akinek csapatai májusára az egész délszláv állam területét ellenőrzésük alá vonták és az elszenvedett sérelmükért véres bosszút álltak. Az június 4-e óta viszonylagos békében és nyugalomban élő magyar kisebbség történetének egyik leggyászosabb időszaka következett be 40 ezer magyar civil lemészárlásával, mely óhatatlanul rányomta bélyegét a Vajdaságban élő magyar kisebbség helyzetére, hangulatára, ezáltal meghatározva a többségi nemzet viszonyát a kisebbséghez. Mérföldkő volt az ország sorsában május 4-e, amikor 4 nappal 88. születésnapja előtt Tito elhunyt A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság felbomlásának kezdete Az önállóságra vágyó országokat már nehéz volt összetartani, már nem volt az, aki megakadályozhatta volna Szlovéniát abban, hogy június 25-én elsőként kiváljon Jugoszláviából. Szlovéniát június 26-án követte Horvátország. Macedónia volt a következő szeptemberében, majd áprilisában Bosznia-Hercegovina hirdette ki függetlenségét. A Délszláv állam krízisének és felbomlásának szakaszolásába a következő események tekinthetők a leginkább történelemformálónak: - 10 napos szlovéniai háború június július augusztusában kitör a harc a szerb szabad csapatok és a horvát nemzeti gárda között ( ) Harcok Bosznia-Hercegovinában - A délszláv válság koszovói szakasz: február- október 59

60 október 5.: felkelés Belgrádban. Milosevic beismeri választási vereségét Voiszlav Kostunicával szemben március: népszavazás Montenegróban a függetlenségért, az igen-ek győznek február 17.: Koszovó kikiáltja függetlenségét. A felbomlott Jugoszlávia köztársaságai közül Macedóniát emelném ki, mely Macedón Köztársaság néven november 20.-án kiáltotta ki függetlenségét, miután a lakosság 95%- a a népszavazáson az önállóság mellett döntött. Macedónia azért érdemel külön figyelmet, mert a volt Jugoszlávia területén létrejött országok közül az egyedüli volt, amely kiválását és önállósodását nem követték háborús események. Ennek ellenére, az önálló macedón állam elismerése sem volt zökkenőmentes, mivel az ország létrejötte után alakultak ki vitás kérdések, többek között Görögországgal. Görögország Macedónia nevét, zászlaját és címerét kifogásolta. Ennek az lett az eredménye, hogy az országot a Former Yugoslavian Republic of Macedonia néven ismerte el a nemzetközi közösség. A Macedónia helyzete azért sem könnyű, mert ez az alig 2 millió lakost számláló kis országnak nem csak Görögországgal kellett rendeznie viszonyát, hanem Bulgáriával is, mellyel a kétoldalú kapcsolatok lassan fejlődtek. Macedóniát azonban, nem csak Bulgária és Görögország hűvös magatartása szigetelte el a külvilágtól, hanem Szerbia és Albánia is. Azt mondhatjuk, hogy annak ellenére, hogy viszonylag békésen sikerült kivívni a függetlenséget, Macedóniának megalakulásától kezdve meg kellett küzdenie az úgynevezett landlocked 61 helyzettel, amely elsősorban gazdasági kibontakozását akadályozta. Az ország, a 2 millió fős lakosságához képest, színes etnikai összetételt mutat, mivel a macedónokon kívül albánok, törökök, bosnyákok, szerbek és egyéb nemzetiségek alkotják a lakosságot, mégis ez a kis ország lehet a példája annak, hogyan lehet a viharos Balkánon békésen létrehozni egy önálló államot, az egymással háborúzó, területekért harcoló és egymás lakosságát üldöző trianoni ország utódállamai között. 4. térkép: Jugoszlávia felbomlása következtében létrejött utódállamok

61 Forrás: (http://mjj.hu/delszlav%20haboru.htm) A vajdasági magyar kisebbség A magyar kisebbség helyzetének megértéséhez, valamint elérhető eredményeinek megértéséhez nélkülözhetetlen látnunk és ismernünk az elmúlt időszakok balkáni eseményeit, melynek eredményeként a volt trianoni állam elemi részeinél is kisebb darabokra hullott, mivel még Koszovó is időben felébredt és elnézést de én is megyek! felkiáltással, köszönés nélkül távozott Szerbia kötelékéből. Azt a folyamatot, melyet Szlovénia elkezdett és Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Montenegró folytatott, Koszovó is ki akarta használni, szinte az utolsó pillanatban, amíg még lehetett, mivel nem tudhatta, hogy mit hoz a jövő. Így a két autonóm tartomány közül, melyeknek az 1974-es alkotmány csaknem a hat tagköztársasággal azonos jogokat biztosított, Koszovó is távozott. A másik, Vajdaság, maradt. Mire gondolhatnak a vajdasági magyarok, milyen eredményeket értek és érhetnek el a Szerb Köztársaságban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben. Milyen változást hozott az elmúlt 20 év, valamint Magyarország 7 éves uniós tagsága a Vajdaság autonóm területén élő magyar lakos életében? A tartomány km 2 területű, mely három földrajzi egységet: Bácskát, Bánátot és Szerémséget foglalja magába. Ezen a területen a 61

62 magyarok képezik a legnagyobb kisebbséget, mivel arányuk a teljes lakossághoz képest 14,28% a 2002-es népszámlálás 62 szerint. Annak ellenére, hogy az eredményeket gyakran számszerűsíteni szokták százalékokkal és különböző mutatókkal, mégis elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a legfontosabb pozitívum, a legkiemelkedőbb eredmény az egész nemzet szempontjából, hogy sikerült megőrizni az itteni kisebbségnek az identitását, kultúráját, anyanyelvét, annak ellenére, hogy az elmúlt 90 év folyamán, hasonlóan a többi elszakított magyarlakta területhez, itt is nyomon követhető az asszimilációs politika több eszköze, melyek közül a szerbek betelepítése még napjainkban is zajlik Kisebbségi szervezetek a Vajdaságban- A Magyar Nemzeti Tanács 63 A nemzeti identitás megtartásának egyik legjelentősebb eszköze a szervezettség és az összefogás, így a szeptember 21-én megválasztott Magyar Nemzeti Tanács különleges szerepet tölt be a Vajdaságban élő magyarok életében, mivel ez a kisebbség nemzeti közösségének legfontosabb politikai képviseleti szerve, országos kisebbségi önkormányzata. A Kárpát-medence magyarságának, ezen belül, Délvidék magyar kisebbségének utóbbi 20 évét vizsgálva sikerek és eredményesség szempontjából, meg kell jegyeznünk, hogy ezeket a fogalmakat egyre inkább a fokozatosan újraegyesülő magyar nemzet szempontjából mérlegeljük, a hangsúlyt igény szerint, ha kell a részekre, ha kell az egészre helyezve: az erdélyi magyar kisebbség sikerei ugyanúgy sikere a vajdasági kisebbségnek is, mint ahogy a kárpátaljainak, vagy a felvidékinek erősítve az össznemzeti eredményességet és együttműködést akár az Európai Parlamentben vagy más fórumokon a közös nemzetpolitika érdekében. A siker és eredményesség jegyében megalakult Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának jelentőségét abban láthatjuk, hogy általa a nemzeti közösség, kisebbség képviselteti magát a nyelvhasználatot, az oktatást, a tájékoztatást és a kultúrát érintő kérdésekben, továbbá a Nemzeti Tanács részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdéskörben döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, valamint intézményeket alapíthat. 5. térkép: Magyarok a Vajdaságban Bozóki Antal: Magyarok a Vajdaságban, 62

63 Forrás: (http://www.hhrf.org/xantusz/mv_vajdasag.html) A fenti térkép a magyar kisebbség elhelyezkedését mutatja be a Vajdaságon belül. Látható, hogy a külső beavatkozások ellenére többek között Tito partizánjainak a civil lakosság körében végzett kivégzések ellenére a térségben számos helyen a magyar lakosság részaránya meghaladja a 75,1%-t A vajdasági magyarság érdekvédelmi és kulturális egyesületei 64 A Magyar Nemzeti Tanács megalakulásán túl, pozitívumként kell rámutatnunk a politikai élet fejlődésére, melyet a megalakult politikai pártok színesítenek és erősítenek. Ezek a következők: Vajdasági Magyar Szövetség, Magyar Polgári Szövetség, Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. A pártokkal párhuzamosan megalakultak és működnek a vajdasági magyar médiumok, hetilapok és napilapok: Hét Nap, Családi Kör, Magyar Szó mellett az elektronikus média is megfelelő teret kap: Vajdasági Rádió és Televízió, Újvidéki Rádió és Televízió, Szabadkai Rádió és Televízió, YuEco Rádió és televízió, Pannon RTV, K23 TV és Mozaik TV. Mindezek a tények azt mutatják, hogy a Vajdaságban élő magyarság szerveződése, szervezettsége, összetartozásának szálai, kapcsai léteznek, működnek és teljesítik a rájuk szabott feladatokat

64 Eredmények és feladatok a Vajdaságban Szerbia uniós csatlakozása előtt Magyarország Európai Uniós csatlakozásának mérlege meghatározza az Európai Unió és Szerbia kapcsolatát, mivel ez közvetve Magyarország és Szerbia és a szerbiai magyar kisebbség helyzetében elért eredmény egyaránt. A vajdasági magyar kisebbségnek ebben a kapcsolatrendszerben különleges szerepe van, mivel közvetít az Uniós tag Magyarország, valamint az Uniós tagságra pályázó Szerbia között. A kisebbség a vajdasági magyarságnak fel kell ismernie kedvező helyzetét és az ehhez tartozó történelmi pillanatot, azért, hogy a legkedvezőbb feltételekkel lépjen az Unióba. Szerbia és a szerbiai magyarság uniós tagsága felé vezető úton elért eredmények a következő dátumokhoz és eseményekhez kapcsolhatók: október- a Tanács megkezdi stabilizációs és társulási megállapodások folyamatát.(saa-stabilization Association Agreement) október-megkezdik az SAA-ról szóló tárgyalásokat június 13.-az EU és Szerbia folytatja a tárgyalásokat, miután Belgrád egyértelmű kötelezettséget tesz az ICTY-vel való együttműködésre január 1.-Szerbia és az Unió között életbe lép a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodás. - Az EU és Szerbia aláírja a stabilizációs és társulási SAA megállapodást, illetve a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodást Luxemburgban július 7.- a szerb kormány egyik legfontosabb feladatának jelöli meg az uniós csatlakozást október 16.- a szerb kormány bejelenti, hogy egyoldalú intézkedések keretében kezdi el az EU-val kötött időközi megállapodás kereskedelmi részének végrehajtását január 1.-től július 15.- az Európai Bizottság vízummentességi megállapodás aláírására tesz javaslatot Szerbiának november 30.-az Európai Bizottság az ún. Schengeni fehér listára tesz Szerbiát, vagyis azon tagállamok között sorolja föl, akikkel a vízummentesség minden részletéről meg tudnak egyezni december 19.-hatályba lép az EU és Szerbia közötti vízummentességi megállapodás december 22.-Szerbia hivatalosan is benyújtja a tagság iránti kérelmét. 64

65 június 12. Szerbia megnyitja északi határait, így az Uniós tagállamok, valamint Svájc, Norvégia és Izland állampolgárai útlevél nélkül, érvényes személyigazolvánnyal is Szerbia területére léphetnek október 25.-az EU külügyminiszterei felkérték az EU Bizottságot, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával november 24.- Stefan Füle bővítési biztos átadta Szerbia felkészültségét vizsgáló kérdőívet Belgrádnak. 65 A fenti lépések sikeressége, eredményessége és hasznossága legalább annyira előrelépést jelent Magyarország uniós politikája szempontjából, mint Szerbia tekintetében. Magyarország Szerbia csatlakozását nemzeti, nemzetpolitikai érdeknek kell tekintse, és minden fórumon támogatnia kell azt. A támogatási lehetőségek magukba foglalják a Brüsszel által nyújtott lehetőségeket, az internet által nyújtott lehetőségeket és a határon átnyúló kohéziót elősegítő feladatokat. Szerbia uniós csatlakozásának elősegítése szempontjából ki kell emelnünk az Előcsatlakozási Alapokból (IPA) 2007 és 2012 között rendelkezésre álló 1,18 milliárd euro forrást, mely konkrétan a évben 198,7 millió eurót 66 jelentett. Magyarország és Szerbia kapcsolatait és egyben Szerbia és az Unió csatlakozási folyamatát meghatározza a szerbiai magyar kisebbség helyzete és az, ahogy a magyar Európai Parlamenti képviselők jelenlegi előnyös helyzetükben, milyen eredményeket tudnak elérni Szerbia Uniós csatlakozásáig. Magyarországnak természetesen kiemelkedően fontos a nyugat-balkáni országok csatlakozása, melynek főbb okai: biztonságpolitika, nemzetpolitika és gazdasági okok. A vajdasági magyarok számára Szerbia csatlakozása kedvezőbb körülményeket biztosíthat az anyaországgal való együttműködésre, nem is beszélve arról, hogy az integráció csökkentheti a térség politikai feszültségeit, ellenőrizhetővé teszi a migrációs folyamatokat és a magyar vállalatok befektetései biztonságosabbá válhatnak az adott régióban Szerbia és Magyarország kapcsolatainak építése Amit sikerült elérni és pozitívumként említhető kétoldalú, regionális és uniós szinten az a következő: , :

66 - elsőként a Szegedi Folyamatot emelhetjük ki, amely 1990-ben indult, és amelynek a feladata a demokrácia építése, majd később az integrációs folyamatok építése - második helyen a partnerszervezeteket emelhetjük ki, többek között a civil szférában, melyek a tapasztalatcserét lehetővé tévő konferenciák szervezésében, valamint az együttműködés elmélyítésében működnek közre - a kapcsolatok építése terén ugyancsak meg kell említenünk, hogy január 10- én Martonyi János külügyminiszter első hivatalos külföldi útja Szerbiába vezetett, ahol aláírták a szerb integrációs erőfeszítések magyar segítésére irányuló egyetértési nyilatkozatot - további pozitívum a között a magyar-román-szerb INTEGRA III.A részeként már működő Magyarország- Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program - A magyar-szerb határmenti együttműködés és a határmenti területek fokozatos integrációját a 2007-től induló Európai Területi Együttműködési Program segíti elő. Ez a program támogatja Szerbia integrációját, ugyanakkor magyar nemzetpolitikai célokat is szolgál. 67 Figyelembe véve Szerbia csatlakozásának jelentőségét, elengedhetetlen, hogy a magyar EP képviselők úgy lobbizzanak Szerbia uniós taggá válásának érdekében, hogy azzal kellőképpen hozzájáruljanak a vajdaság magyar kisebbség helyzetének javulásához. Magyarország az EU soros elnökeként elősegítheti az EU tagállamok közötti zökkenőmentes megbeszéléseket, Szerbia csatlakozását illetően, és ezentúl, bizonyos folyamatokat maga is kezdeményezhet. Természetesen, a csatlakozás érdekében Szerbiának is törekednie kell az akadályok elhárítására, melyek között meg kell említenünk Koszovó helyzetét, a szabadlábon levő háborús bűnösök kézre kerítését, a szükséges reformok végrehajtását és kiemelt helyen kell biztosítani a megfelelő kisebbségpolitikának. Az integrációs folyamat egyik legfrissebb eseménye, amely mind Szerbiát, mind a magyar kisebbséget érinti, a január 19-ei Európai Parlamenti szavazás, mely jóváhagyta az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodást Szerbia és Magyarország kapcsolatainak értékelése :23 66

67 A jugoszláviai kapcsolat értékelésének alapjául Varga Imre Magyarország belgrádi nagykövetének véleményét vehetjük alapul, aki a két ország együttműködését partnerországi szerepkörben látja. Varga Imre augusztusában fejezte be szerbiai küldetését és meglátása szerint a kulturális nemzet fogalmát elfogadták és elismerték a szerb tárgyalófelek. A volt belgrádi nagykövet szerint ténylegesen hasznosulnak azok a támogatások, melyeket a magyar állam nyújt a vajdasági magyar kisebbségnek és az ott működő intézményeknek. Külön kiemelhetjük, a jugoszláviai kapcsolat értékelésében azt a nyomdai berendezést, melyet a Szülőföld alap segítségével vásárolt meg a Magyar Szó és a Fórum kiadóház. A magyar kisebbség számára kiemelt jelentőségű volt ez az esemény, mivel, ezáltal javulni fog a magyar nyelvű kiadványok minősége. Ezen belül a berendezés kapacitása lehetővé teszi, hogy saját bevételre is szert tegyen, mivel, teljesítménye lehetővé teszi további megrendelések teljesítését is. A magyar-szerb kapcsolatokban végbement rendkívüli fejlődést bizonyítja a számos konzultáció, magasabb és alacsonyabb szintű találkozók, valamint számos, mindkét ország érdekét szolgáló esemény. Külön hangsúlyt kell helyeznünk a kulturális nemzet fogalmának megértetése, mely azért is fontos a szerb partner számára, mert ezek után ez nem okoz félreértést, vagy nemtetszést a szomszédos állam vezetésében, amikor azt hallják, hogy a vajdasági magyarok része a magyar nemzetnek történelmileg, kulturálisan és nyelvileg. Jelentős esemény volt a magyar-szerb kapcsolatok szempontjából és egyben a vajdasági magyarok vonatkozásában is, az Újvidéki mezőgazdasági vásár, ahol Magyarország először vett részt partner országként. Magyarország szereplése kiemelten pozitív megítélést kapott, szerepléséről elismerően nyilatkoztak, Magyarország bemutatkozása sikertörténet volt. Az Uniós csatlakozás felé vezető úton Magyarország jelentős segítséget képes nyújtani Szerbiának. Ez elsősorban a tapasztalatok átadásában ölthet formát, mely az Unió működésére vonatkozik. Azt mondhatjuk, hogy az első, és talán legfontosabb lépés Magyarország részéről, a Szerbiának nyújtott segítség, amely emelheti az ország felkészültségi szintjét, mivel mind magyar, mind uniós érdek, hogy a csatlakozás időszakában Szerbia minél felkészültebb és erősebb legyen és ez csak a Magyarország által átadott friss tapasztalatok elemzésével és szükséges következtetések levonásával érhető el Vélemények a magyar-szerb kapcsolatokról Hogyan látja a vajdasági magyarok helyzetét Tabajdi Csaba, az MSZP EP képviselője? A Vajdasági Magyarok Szövetségének 15 éve jubileumi akadémiáján részt vevő képviselő az elmúlt 15 évet sikertörténetnek nevezte, továbbá azt is elmondta, hogy a 67

68 magyarellenes erőszakos cselekvések idején 2004-ben és 2005-ben az Európai Parlament a magyar képviselő kezdeményezésére állásfoglalásában szólította fel a szerb hatóságokat az atrocitások kivizsgálására, további hasonló cselekmények megelőzésére és a felelősök megbüntetésére. Az EP határozatnak meglett a várt eredménye, a támadások csökkentek és a kisebbség közérzete is javult. Tabajdi Csaba kiemelte, hogy Szerbia uniós integrációjának nincs elkötelezettebb híve és támogatója, mint Magyarország, hozzátéve azt, hogy az Európai Unió nem hagyja magára a vajdasági magyarságot, és nem hagyja magára Szerbiát sem. Boris Tadic szerb köztársasági elnök meglátása szerint megoldhatóak a vajdasági magyarság rendezetlen problémái, ehhez azonban nem csak politikai akaratra, hanem a szerb többség kisebbségbarát hozzáállására és a magyar kisebbség higgadt fellépésére van szüksége Az áldozatok és az emlékezés A szerb-magyar kapcsolatok javulásához jelentősen hozzájárult a december 17-én létrejött történész bizottság, mely célul tűzte ki, hogy feldolgozza a szerb-magyar kapcsolatok feszültséget okozó kérdéseit és lehetőség szerint megnyugtató közös, álláspontot dolgoz ki őszén Tito partizánjainak magyarellenes terrorját még eddig nem sikerült megnyugtatóan feldolgozni, csillapítani a leszármazottak által érzett mélységes bánatot, felháborodást és azt a rettegéssel teli sokkot, melyet még akkor is átél az ember, ha csak a beszámolókat hallgatja. Nyilvánvaló, hogy egyik fogalom sem képes teljes mértékben kifejezni azt a hangulatot, melyet a vajdasági magyarok éreztek és azt a fájdalmat és megaláztatást, melyet Tito partizánjainak mészárlása okozott. Arra, hogy hány embert végeztek ki a partizánok, csak becslések vannak, ezt körülbelül 40 ezer emberre teszik, azonban az tény, hogy Csurog község lakossága az 1910-es népszámlálás szerint 10 ezer lelket számlált, melyből másfél hónap népirtás után 193 lakos maradt. A vajdasági magyarok egyetlen bűne az volt, hogy magyarok voltak, ezért középkori kivégzési módszereket alkalmazva irtották őket és a dögtemető volt a végső nyughelyük. A népbírósági döntések kollektív bűnösséget állapítottak meg, melyről megvannak a hivatalos, eredeti okmányok. A túlélők beszámolói szerint ötöd-hatodrangú állampolgárként élhették életüket. A kérdés önmagát adja: míg a második világháborúban elkövetett bűnökért Ausztráliából, Brazíliából a világ bármelyik szegletéből előkeresik a bűnösöket, akiknek tetteikért bűnhődniük kell, miért nem kapnak elégtételt a vajdasági népirtásban elpusztított magyarok leszármazottai? Ezt a

69 kérdést a két nép együttélése és békéje érdekében mindkét fél részére megnyugtatóan rendezni kell. A helyzet megoldása felé az első lépést a vajdasági magyarok áprilisában tették a jugoszláv hatóság felé. Sikerült elérni, hogy november 3-án a vajdasági magyarok mindenütt megemlékezhettek az 1944-es áldozatokról. A megemlékezéseken részt vett Tőkés László EU Parlament elnökhelyettese is Kárpátalja Földrajzi jellemzők Kárpátalja bemutatását kezdjük talán a legfontosabb és legalapvetőbb szemponttal, amely meghatározza a területet - ez a földrajzi elhelyezkedés. Kárpátalját úgy kell elképzelnünk, mint egy tölcsérformát, mely egy széles alföldi jellegű területtel kezdődik Ungvár-Beregszász-Tiszaújlak vonalán, és ami fokozatosan szűkül, ahogy haladunk előre a Tisza folyása mentén. Nagyszőlősnél kezdődik a Tisza bal partján az Avas és Kőhát hegyvonulat, mely sziklás, meredek oldalai határolják ezt a zárt, földrajzi egységet, egészen a Máramarosi Havasokig. És mintha még ez a természeti határ nem lenne elég, az Avas és a Kőhát lábánál folyik a Tisza, szabályozatlanul, mely így kétszeresen képez természetes határt keleti-délkeleti és délnyugati irányból. kettős határral zárva el Kárpátalját Erdélytől. Északi irányból a természetes határt az Észak-Keleti Kárpátok képezik szinte hermetikusan elzárva Kárpátalját Ukrajna felől, mindössze három hágón téve lehetővé az átkelést keleti irányba: az Uzsokin, a Vereckein és a Tatár-hágón. Kárpátalját körülölelő hegygerincek 1000 és 2000 méteres csúcsokkal büszkélkedhetnek: míg a Kőhát legmagasabb pontja az 1201 m magas Cigány-csúcs, addig a Máramarosi- havasokban, már megtalálhatóak a közel 2000m magas Pop Iván és a Hoverla 2061 méteres magasságával. 6. térkép: Kárpátalja térképe 69

70 Forrás: (Kárpátalja száz csodája) Kárpátalja tulajdonképpen földrajzilag az egyre szűkülő Tisza-völgy, mely Nagyszőllősnél az Avas-hegy sziklás legnyugatibb végénél egyre szűkülő völgybe kényszerül és míg Husztnál ez a völgy viszonylag széles, Técsőnél már jóval szűkebb, Aknaszlatinánál még adott arra lehetőséget, hogy egy kis repülőteret alakítsanak ki benne, azonban Rahónál már olyan mély és szűk a hegyek miatt, hogy a decemberi napnyugta délután 2 és 3 óra között következik be. Ez a földrajzi zártság és elszigeteltség meghatározta a Kárpátalján élő kisebbségek történetét, alakulását, viszonyait és mozgását. Természetesen, nem kis jelentősége volt és van annak, hogy Ukrajna felől és Románia irányából a területet nehezen járható hegygerincek övezik. A hegygerinceken túl külön ki kell emelnünk a Tiszát, mint Kárpátalja meghatározó folyóját, mely az elmúlt századokban nem csak rombolt tavaszi áradások idején, de emellett a gazdaság motorja volt, mivel a térség iparának alapját képező fakitermeléshez teremtette meg a szállítási lehetőséget. A faúsztatás a fakitermelés nélkülözhetetlen közlekedési eszköze volt, mivel csak így lehetett Máramarosból eljuttatni a fát Tokajba, vagy Szegedre. Természetesen Kárpátalja vízrajzának nem csak a Tisza az egyetlen meghatározó folyója. Számos olyan mellékfolyó található itt, melyek a tavaszi olvadáskor özönvízként hömpölyögnek le a havasokról, utakat, vasúti hidakat ragadnak magukkal és nem sokkal ezután a nyári hónapokban szerény kis patakokká szelídülnek. Ezek a folyók észak-déli irányba szabálytalan és szabályozatlan medervonalukkal szabdalják a területet. Főként a Tisza jobb oldali 70

71 mellékfolyói Rahó irányából kezdve a Fehér és Fekete-Tisza összefolyása után a következők: Supurka, Apsica, Tarac, Talabor, Nagyág és Borzsava. 2. sz. kép: Keleti-Kárpátok legmagasabb pontjai Forrás: Kárpátalja száz csodája oldal A Tisza bal oldali mellékfolyói az Iza és Visó, melyek a Máramarosi havasok vízgyűjtőiről ömlenek a folyóba. Kárpátalja másik két folyója a Latorca és az Ung, mindkettő meghatározó, mivel az egyik Munkácsot, míg a másik Ungvárt válassza ketté szintén a Tiszába ömlenek, de csak jóval távolabb a Bodrogon keresztül. Elmondhatjuk, hogy hegy és vízrajzi szempontból egy nagyon vadregényes, szabályozatlan folyóktól szabdalt területen járunk, ahol csak kísérletét láthatjuk a rendezésnek, folyó szabályozásnak és európai szintű infrastruktúrának. Domborzatát tekintve, Kárpátalja egy igazi turistaparadicsom. Nem véletlen, hogy látnivalóiról könyvek tucatjai jelentek meg, felhívva a turisták figyelmét szebbnél szebb látnivalókra és hasznosabbnál hasznosabb üdülőkre kezdve a Szinevér település fölött elhelyezkedő tóval egészen az Aknaszlatinán található sóbányában elhelyezkedő légúti megbetegedéseket gyógyító szanatóriumig Kárpátalja történelme A második fontos tényező, amely meghatározta a területen élő népesség életét, az Kárpátalja történelme. Kárpátalja, mint önálló, körülhatárolt, meghatározott földrajzi-politikai egység, az 71

72 I. világháború után jelenik meg, amikor a Trianoni döntés alapján a Cseh-Szlovák egység, államalakulat harmadik részeként találták ki neki a Podkarpatska Rus, Ruszinszko nevet, melyhez később kapcsolódott a Kárpátalja elnevezés, valamint a Kárpáton Túli megye- ezen a néven szerepelt a terület a szovjet térképeken. A felsorolt nevek közül sem a Podkarpatska Rus-nak, sem a Ruszinszko-nak nem sok köze van a valósághoz, hiszen egyik sem tükrözi a történelmi hovatartozást, vagy az itt élő népek területi elhelyezkedését. Mindkét elnevezés azt próbálta sugallni, hogy ez egy ősidők óta szlávok által lakott terület. Természetesen, a két világháború között működő csehszlovák kormány részéről ez egyáltalán nem volt meglepő. Mivel ebben az időszakban is megfigyelhető volt az a törekvés, hogy Kárpátalja magyar kisebbségének létszámát statisztikailag és fizikailag csökkentsék. Kárpátalja legkeletibb vidékeit járva, azt kell mondanunk, hogy a nemzetiségek e területen foltszerűen helyezkednek el. Trianon idején, de még később sem találkozhatott volna bárki is ruszinokkal Alsó-Apsán, Közép-Apsán, vagy Felső-Apsán, mivel, ezeket a községeket kimondottan csak románok lakták. Ugyanígy elmondhatjuk, hogy magyarokon kívül még mutatóban sem lehetett volna találni más nemzetiséget, természetesen, sem ruszinokat, sem románokat Visken. Ugyanígy elmondható, hogy Rahón és Kőrös-mezőn nem laktak románok, mivel ezek a települések főként ruszinok által lakott helységek voltak, ahol úgyszintén laktak magyarok is, kiegészülve csehekkel és szlovákokkal, akik Kárpátalja Csehszlovákiához való csatolása után a helyi közigazgatásban dolgozó hivatalnokokként kerültek ezekre a településekre. A ruszinok is magukat különböző csoportokba sorolják, akik a Kárpátok legkeletibb végén élnek, huculoknak hívják magukat és ahogy nyugat felé haladunk más és más néven szerepelnek: bojkok, dolisnyakok és lemkok. Elmondhatjuk, hogy a kisebb települések lakossága Trianon idején homogén volt, lakosságuk vagy magyar, vagy román, vagy ruszin esetleg német volt. A nagyobb települések és városok vegyesebb képet mutattak, mint például Huszt, ahol a lakosság ruszinokból és magyarokból tevődött össze. Itt román kisebbség nem volt, ugyanúgy ahogy Munkácson, Ungváron és Beregszászon sem. A XX. század elején megfigyelhető önállósodási törekvések hatással voltak Kárpátalja ruszinjaira is, akik szintén önállósodásra törekedtek több-kevesebb sikerrel. Az önállósodási, elszakadási kísérletek hosszú távú stratégiája, vagy megalapozott politikai célja nem körvonalazódik az akkori szándékokból. Valószínű, hogy az elszakadási kísérletek, melyeket a különböző kikiáltott államformák tükröztek zsákutcák lettek volna, mivel karrierpolitikusok játszották gonosz játékaikat a tájékozatlan lakosság érzelmeire hatva, eszközként felhasználva a ruszinokat. 72

73 Az június 4. közötti évek fordulatokban gazdag időszaknak számít, amelyet viszonylagos nyugalom követett az első Csehszlovák Köztársasághoz való tartozás 18 éve alatt. Az itt élő magyarok helyzete gyökeresen eltért a vajdasági, felvidéki és erdélyi magyar kisebbség körülményeitől, mivel Kárpátalja egy olyan kis ország, ahol az asszimilációs politika gyakran elvész, erejét veszti a soknemzetiségű népesség útvesztőjében. Hogyan is lehet jellemezni a Csehszlovák Köztársaság 18 évét Kárpátalja tekintetében és az itt élő magyar kisebbség szempontjából? Számos olyan kárpátaljai emberrel beszélve, akik végigélték a Csehszlovák Köztársaság időszakát, arra a megállapításra juthatunk, hogy gazdaságilag ez egy pozitív korszak volt, hiszen nagyon sokan fogalmaztak úgy: Bezzeg a csehek alatt. Kárpátalja sokat fejlődött gazdaságilag, épültek és bővültek a városok, fejlődött az infrastruktúra, átgondolt és tervezett város- és településfejlesztés folyt. Határozottan mondhatjuk, hogy az életszínvonal, életminőség többet javult 1920 és 1938 között eltelt 18 év alatt, mint az közötti szovjet időszak folyamán. A tervezettség és szervezettség nem csak a gazdaságban volt kimutatható, hanem a magyar kisebbség irányába tett asszimilációs lépésekben is. Miután Kárpátalját az első Csehszlovák Köztársasághoz csatolták a nagyhatalmak, azonnal észrevehető volt a magyar ajkú lakosság drasztikus csökkenése. Ezt természetesen részben a kivándorlás számlájára is lehetett volna írni, de nem ez történt. A csehszlovák adminisztráció egyszerűen megváltoztatta a magyar kisebbség létszámát azáltal, hogy az addig magukat magyarnak valló zsidókat kiemelte ebből a csoportból. A békés 18 év után az első és második bécsi döntés következtében a magyar lakosság számára örömteli pillanatok következtek, mivel Kárpátalja újra visszakerült az anyaországhoz ben is voltak olyan törekvések, amelyek arra irányultak, hogy Kárpátalja kelet felé orientálódjon, de ezt egy elszigetelt jelenségnek tekinthetjük, mivel ez igazán csak a Huszt központtal szerveződő Szics-mozgalomnak volt az érdeke, akik felismerve azt, hogy a csehek kivonulása hatalmi vákumot hagyott maga után, megpróbálták magukhoz ragadni az irányítást, szerencsére sikertelenül, mivel a magyar reguláris csapatok ellen nem volt esélyük felvenni a harcot. Érdekes megjegyezni azt, hogy a jelenlegi ukrán, kárpátaljai vezetés a Szics-mozgalom létrejöttének évfordulójáról koszorúzással emlékezett meg 2011-ben. A második világháború után az erő döntött Kárpátaljáról, mivel Sztálin nem felejtette el az Árpád-vonal okozta kudarcot, melyet a dicső Vörös Hadsereg katonái nem tudtak leküzdeni, ezért valószínű kellő előrelátással, geopolitikai és geostratégiai szempontoktól vezérelve úgy döntött, hogy szüksége van a területre és így a kárpátaljai nép és egyben a 73

74 térségben élő magyarok, ruszinok, románok és németek új gazdát kaptak, melynek a neve: Szovjetunió. Természetesen, a népek önrendelkezési jogáról sem feledkezett meg senki és Munkácsra összehívták a népi küldöttek gyűlését, amelyen egyhangúlag megszavazták a Szovjetunióhoz való csatlakozást. Hogy Kárpátalja népe ezt kívánta volna ahhoz nagyon sok kétség fűződik, mivel a szovjet viszonyokról az Októberi Forradalom után Kárpátaljára menekült orosz emigránsok nem sok pozitívumot meséltek. A hétköznapi emberek a munkácsi szavazást becsapásként, egyszerű átverésként értékelték, mivel a szóbeszéd szerint arra kérték az embereket, hogy az írja alá a nevét, aki cukrot szeretne igényelni. Természetesen, mindenki aláírta. Akár cukorjegyről volt szó, akár nem, ki mert volna a Szovjetunióval való csatlakozás ellen szavazni a szolyvai haláltábor árnyékában? Ha ezt valaki megtette volna, ezen a paródiának beillő szavazáson, valószínűleg, ott és akkor látta volna utoljára életében a Rákóczi várat és a Vereckei-hágó felé vezető utat. Ahogy a második világháború után Munkácson összegyűlt népi küldötteknek még föltették a kérdést, arról, hogy kívánják-e a csatlakozást a Szovjetunióval, a Szovjetunió felbomlásakor már senki sem kérdezte, meg mit szeretne Kárpátalja népe; nem volt szükség népszavazásra, senki sem akarta elemezni vajon Kárpátalja a trianoni döntés alapján az első Csehszlovák Köztársaság része kell maradjon-e, melytől Sztálin akarata választotta el ben, egyszerűen Ukrajna lett. A nagyhatalmak, melyek döntöttek 1920-ban és 1947-ben, hallgattak. Tény, hogy ez a földrajzilag teljesen különálló terület Ukrajna része lett, annak ellenére, hogy földrajzilag, regionálisan, kulturálisan és gazdaságilag a Kárpát-medence vérkeringésébe illeszkedik Kárpátaljai kisebbségek A kárpátaljai kisebbségek palettája talán még összetettebb képet mutat, mint Kárpátalja történelme 1920 és 1993 között. A különböző korszakokban más és más események határozták meg és alakították, hol papíron, hol a valóságban a kisebbségek számát. Ha több évszázadra tekintünk vissza, az egyik legfontosabb változás a mai ruszinok őseinek megérkezésével következett be, akik Luxemburgi Zsigmond meghívására érkeztek Kárpátalja területére Korjatovics Tódor vezetésével a Podoliai-síkságról. A kb. 40 ezer főre becsült létszámuk meghatározta Kárpátalja későbbi nemzetiségi összetételét, mivel a XV. században 40 ezer főnyi lakosság megváltoztatta a térség kialakult etnikai egyensúlyát. A befogadó magyar politikának köszönhetően, a Podoliai-síkságról származó bevándorló népcsoport, akár orosz, akár ukrán nyelvet beszéltek, ami biztos, hogy nem ruszin volt, otthonra találtak a 74

75 Kárpát-medencében és a magyar nemzetiségi politikának következtében hamarosan többségbe kerültek Kárpátalján. A ruszinokon kívül a másik népcsoport, mely viszonylag nagy létszámmal bírt, az a zsidóság. Számuk ugyancsak gyorsan változott, két okból kifolyólag, az egyek a természetes szaporodás, a másik még ennél is gyorsabb Ukrajnából, Oroszországból, később Szovjetunióból történő menekülés az ottani zsidó pogromok elől. Ennek következtében Munkács, Ungvár, Máramarossziget és Aknaszlatina lakosságának számottevő részét képezték és ennek mind mai napig meglévő tárgyi bizonyítékai a zsinagógák és a különálló zsidótemetők. Amikor Kárpátalja sokszínű népességéről beszélünk, ki kell emelnünk, a német ajkú lakosságot is, akiket a XVIII. században telepítettek be Ausztria területéről. Településeik egy része a Tarac-völgyében található, melyek nevükben hordozzák a lakosok nemzetiségét, például Német-Mokra. A németeken kívül Kárpátalján olaszok és franciák is telepedtek le, emléküket számos kárpátaljai családnév mind a mai napig megőrizte. A csehek beáramlása éveket követően zajlott egészen 1938-ig Ungvártól egészen Kőrös-mezőig, a cseh hivatalnokok, államapparátusban tevékenykedő tisztviselők bővítették Kárpátalja nemzetiségeinek számát ban a csehek ugyanolyan gyorsan távoztak, mint ahogyan érkeztek. A magyar kisebbség részarányát nem változtatta meg olyan mértékben sem a német, sem a cseh, sem az olasz, sem a francia és még a Korjatovics népe sem úgy, mint a hivatalosan 1947-ben kezdődő szovjet korszak, amely első lépése a kárpátaljai magyar és német lakosság fizikai megsemmisítését célozta meg. Ezt szolgálták a magyar és német lakosság munkatáborba hajtása és azok a lépések, amelyek a kisebbség eltűntetésére irányultak. Itt nem csak a Szolyván működő haláltáborra gondolunk, mivel Kárpátalja másik végéből, Técső, Aknaszlatina és Rahó környékéről a magyarokat nem csak Szolyva felé terelték, hanem egyenesen a Tatár-hágó felé is. Annak ellenére, hogy 1947-ig Kárpátalja még hivatalosan Magyarország volt, a bevonuló szovjet hadsereg úgy rendelkezett és intézkedett a terület lakosságával, mintha azt már a Szovjetunióhoz csatolták volna. A kárpátaljai magyar kisebbség hangulatát, érzéseit és önbizalmát, valamint későbbi hitét új uraiban meghatározta az a bánásmód, ahogyan az új rendszer a hatalmát próbálta megszilárdítani. Ennek egyik legelborzasztóbb és elrettentőbb példája a gyűjtőtábor, amely Szolyván működött. 3. sz. kép: A Szolyvai Emlékpark 75

76 Forrás: karpataljaturizmus.hu Ide hurcolták a 18 és 50 év közötti magyar és német férfiakat Kárpátalja területéről. A járványos betegségek többek között a hastífusz, könyörtelen bánásmód és az áldatlan körülmények következtében az idehurcoltak nagy része elpusztult mielőtt továbbszállították volna. Az idehurcolt magyarok és németek számát 40 ezerre becsülik, lehet, hogy többen voltak, lehet, hogy kevesebben, de ami a szolyvai gyűjtőtáborba zárt civil lakosokkal történt, akik magyar állampolgárok voltak, az az emberiség ellen elkövetett bűn kategóriába tartozik, mivel a 40 ezer főből több, mint tízezren haltak meg a szovjet katonák által ételükbe kevert üvegpor 69 miatt. A magyar lakosság módszeres pusztítása 1944-től egészen 1953-ig tartott különböző módszerekkel, volt akit a nép ellenségének nyilvánítottak, de volt olyan is, hogy még erre sem volt szükség, mivel az Ungváron működő bizottság, amely elé beidézték a felnőtt férfi lakosságot csak egy kérdést tett föl: Mi a nemzetisége?. Ha a tájékozatlan polgár bevallotta, hogy magyar, vagy német ezzel kimondta önmaga ítéletét és 47 között Kárpátalja területe még csak megszállt terület volt, az itt élő lakosok magyar állampolgárok voltak, így a fölöttük való ítélkezés joga semmiféleképpen sem illette meg a megszállókat. Nyilvánvaló, hogy a szovjet hadsereg esetében jogról, nemzetközi jogról, vagy emberi jogokról beszélni naivság lenne, mivel a megszállóknak nem volt szent sem a hétköznapi ember, sem az egyházi személy, így történhetett az, hogy elvakult pusztítási vágyukban Kárpátalja görög katolikus püspökét is sikerült többszöri kísérlet után kivégezniük. Ami ezek után következett, az a magyar kisebbség következetes, módszeres ellehetetlenítése, a lehető legválasztékosabb és legmegfontoltabb módszerekkel. Ez a szándék 69 Kárpátalja száz csodája, old. 76

77 megnyilvánult az oktatáspolitikában, a vallásosság üldözésében és az anyaországgal való kapcsolat akadályozásában és minden módszerrel való megnehezítésében. A kárpátaljai kisebbség tekintetében némileg változott a helyzet 1953-tól kezdődően, mivel Sztálin halála után a lágerekből hazaengedték azokat a magyarokat, akik túlélték a munkatáborok kegyetlenségeit, így került haza Kazahsztanból Bártfay Kálmán esperes, akik Nagyszőlősről hurcoltak el és Brezanóczy Ferenc sok más kárpátaljai magyarral együtt, akiket Aknaszlatináról vittek el a Kamenyec-Podoljkszban működő munkatáborba. Az időszakot az orosz ajkú lakosság fokozatos betelepítése jellemezte, akik civilek és katonák voltak. Mivel a legtöbb városban helyőrség működött, ezeknek a tisztjei, azok családtagjai, gyermekei mind-mind közvetett módon meghatározták Kárpátalja nemzetiségi összetételét, mivel sokan közülük ott telepedtek le. A polgári lakosság körében is megfigyelhető volt az orosz ajkú etnikum bevándorlása kezdve a műszaki szakemberektől egészen az oktatásig, mivel az orosz nyelv és irodalom kötelező volta miatt arra törekedtek, hogy azt olyan pedagógus tanítsa, aki orosz anyanyelvű. Ezen kívül nagy létszámban települtek be Kárpátalja területére a Szovjetunióból olyanok is, akik a jobb élet reményében választották a birodalom eme nyugati csücskét, melyet Kelet Svájcának neveztek. Az elnevezés nem csak a magas hegyekre és számtalan folyóra utalt, hanem az életszínvonalra is és arra, hogy itt a légkör és hangulat lehetőséget nyújtott arra, hogy európaibb módon lehessen élni. A kápátaljai magyar kisebbség alakulására, változására rányomta bélyegét a Szovjetunió biztonság politikáját, katona politikáját meghatározó elv, mely szerint a kötelező katonai szolgálat három év volt és ez azt jelentette, hogy a besorozott éves fiatal a szolgálati idejét több száz, vagy több ezer kilométerre töltötte szülőföldjétől. Ez azzal járt, hogy a Kárpátaljáról besorozott fiatal vagy haza sem tért szolgálati helyéről, mivel ott telepedett le, vagy minden második-harmadik esetben állomáshelyének környékére házasodott, mely vegyes házasságból született gyermekeik 99%-ban csak orosz édesanyjuk nyelvét beszélték. Ez egy nagyon fontos mozzanat, amely meghatározta a kárpátaljai magyar kisebbség létszámát és annak alakulását, mivel ez a besorolási rendszer változatlanul és kivétel nélkül majdnem 40 éven keresztül érintette a vidék teljes férfi lakosságát. Az etnikai változások sorából nem szabad kihagynunk az 1970-es években elkezdődött zsidók kivándorlását sem. Meglepően gyors, váratlan és elszánt menekülés hangulatát idézte, melynek iránya Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és Izrael volt. Ez a kivándorlás megfigyelhető volt egész Kárpátalja területén, de természetesen, ugyanígy bekövetkezett az egész Szovjetunióban. Hogy jobban érzékeltessem a nemzetiségi arányokat és a kisebbségek alakulását Kárpátalján egy személyes példát is idéznék a szakdolgozatomban. Az 77

78 aknaszlatinai orosz tannyelvű középiskola I.b osztály tanulóinak nemzetiségi összetétele a következő képet mutatta 1967-ben, csak néhány nevet említve: 1. Ahrimenko- betelepült ukrán bányamérnök gyermeke 2. Avgyejev- helyőrségi tiszt fia 3. Akszjonov- helyőrségi tiszt gyermeke 4. Böszörményi- magyar 5. Brezanóczy- magyar 6. Vlad- román 7. Ejntgorn- zsidó 8. Gorstejn- zsidó 9. Katz- zsidó 10. Trakszler- magyar 11. Sróf- magyar 12. Szuhai- magyar 13. Orosz- magyar 14. Kőrösi- magyar 15. Fehér-magyar 16. Csonka- magyar 17. Csicsúr- magyar A fenti névsorból látható, hogy a nemzetiségi összetétel meglehetősen vegyes volt és ez folyamatosan változott a betelepülések és a kényszer hatására. 7..sz. térkép: A magyar kisebbség Kárpátalján 78

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Az európai határok átrendezése a XX. század elején az I. világháború lezárásával 1920-ban kezdõdött, a II. világháborút lezáró Jaltai Megállapodással folytatódik és

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik.

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. A végjáték veszélyei A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. Martonyi János elismerte, hogy..egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják

Részletesebben

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei Koller Boglárka Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban A Duna Stratégia lehetőségei (A Zsigmond Király Főiskolán 2009. december 4-én elhangzott előadás) Erre a rövid előadásra készülve, a Korunk

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben