VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK. Racskó Réka

Átírás

1 Racskó Réka

2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

3 Racskó Réka Eger, 2011

4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A

5 TARTALOM 1. Bevezetés Célkitűzés A kurzus tartalma A kurzus tömör kifejtése Kompetenciák és követelmények Tanulási tanácsok, tudnivalók Az információs társadalom fogalomköre Célkitűzés Tartalom Az információs társadalom hatása a könyvtárakra Az információs társadalom fogalomköre Hálózati társadalom Digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek Information literacy, digital literacy információs és digitális műveltség Összefoglalás Önellenőrző kérdések A szolgáltatások új dimenziója a könyvtár Célkitűzés Tartalom A szolgáltatások új dimenziója: a web 2.0 és a könyvtár Az internetes alkalmazások egy magasabb szintje, a web Webkettes eszközök a gyakorlatban Könyvtár A könyvtár 2.0 jó gyakorlatai Blogok RSS Wikik Közösségi hálók Mashup Virtuális könyvespolc Egy hazai webkettes portál: konyvtar.hu Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az elektronikus, a digitális és virtuális könyvtár fogalomköre Célkitűzés Tartalom A virtuális könyvtár és fogalomköre A digitális dokumentum

6 A falak nélküli elektronikus, virtuális, digitális könyvtárak Elektronikus könyvtárak Virtuális könyvtárak Egy lehetséges vízió: a hibrid könyvtárak Összefoglalás Önellenőrző kérdések Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban Célkitűzés Tartalom Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban MATARKA HUMANUS Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa Külföldi jó gyakorlatok Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL) Bulletin Board for Libraries BUBL Intute Jövőkép Összefoglalás Önellenőrző kérdések Digitális könyvtár vagy repozitórium Célkitűzés Tartalom Digitális könyvtár vagy repozitórium? Digitalizálás célrendszere A digitalizálás feltételrendszere Repozitóriumok, azaz digitális raktárak Repozitóriumok a gyakorlatban A hálózatba kapcsolt repozitóriumok Digitális könyvtárak fogalomrendszere Összefoglalás Önellenőrző kérdések Digitalizálási projektek Célkitűzés Tartalom Digitalizálási projektek Európai Uniós digitalizálási és digitális könyvtári projektek a kulturális örökség megőrzéséért Digitalizálási projektek a nagyvilágban Hazai digitális könyvtárak Egy hazai bevált gyakorlat megújult formában Rövid történeti áttekintő Szolgáltatásai, projektek A korábbi szolgáltatásainak utóélete... 92

7 7.3.8 Jövőbeni fejlesztési lehetőségek Összefoglalás Önellenőrző kérdések Digitális könyvtárak minőségi mutatója: a metaadat és típusai Célkitűzés Tartalom A digitális tárház minőségi mutatója: a metaadat és típusai A metaadat fogalma Metaadat-szabványok Metaadatok típusai A metaadatok szerepe a digitális tartalomkezelésben Összefoglalás Önellenőrző kérdések Tudásportál és könyvtári portál jellemzői Célkitűzés Tartalom A tudásportál és típusai A portálok kialakulása, a webportál fogalma Portáltípusok és jellemzőik A tudásportál fogalma Az egyszerű portál A jól integrált portál A teljes portál A tudásportál ismérvei Összefoglalás Önellenőrző kérdések E-learning könyvtári rendszerek Célkitűzés Tartalom E-learning könyvtári rendszerek Az e-learning fogalma és fejlődése A jelenlegi helyzet Magyarországon Az e-learning könyvtár Az e-learning könyvtár fogalma A megvalósítás lehetőségei és problémái Összefoglalás Önellenőrző kérdések Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, creative commons) Célkitűzés Tartalom Szabványok, licencelés trendjei (nyílt forráskódú rendszerek, Creative Commons) A szerzői jog alapjai

8 Digitális jogkezelés (DRM-technológia) Szabványok, licencelés napjainkban Nyílt licencelés A nyílt forráskódú rendszerek jellemzői A Creative commons jellemzői, felhasználásának feltételei Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A kurzusban kitűzött célok összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása Az információs társadalom hatása a könyvtárakra, digital literacy A szolgáltatások új dimenziója web 2.0 és a könyvtár A virtuális könyvtár és fogalomköre Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban Digitális könyvtár vagy repozitórium? Digitalizálási projektek A digitális tárház minőségi mutatója, a metaadat és típusai Tudásportál és típusai Tudásportál: az oktatás virtuális környezete: e-learning könyvtári rendszerek Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, Creative Commons) Kiegészítések Irodalomjegyzék Hivatkozások Ábrajegyzék Médiaelemek Tesztek Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C

9 1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉS A tananyag célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson az elektronikus könyvtári rendszerekről, és képessé tegye a hallgatót az elektronikus könyvtári munka szervezésére, tervezésére. A terminológiák tisztázása mellett elemzi a virtuális és digitális könyvtár jellemzőit, szolgáltatásait, valamint számba veszi a tervezésükkel kapcsolatos feladatokat. A tananyag elsajátítása felkészít az elektronikus könyvtárak működését érintő gyakorlati munkára is. Ezen belül hangsúlyt kap a digitalizálási folyamat elvi kérdéseinek és gyakorlati tervezésének tanulmányozása. A leckék során a hallgatók megismerkedhetnek a hazai és a külföldi jó gyakorlatokkal. A kapcsolódó témakörök közül kiemelt figyelmet fordít a tankönyv a digitális könyvtári háttérrel támogatott oktatás problémakörére (virtuális oktatási környezetek könyvtári támogatása, e-learning könyvtárak). Elsősorban a könyvtári portálra fókuszál mint a digitális könyvtári integráció csúcspontjára. Ennek kapcsán fontos kérdés a stratégiai tervezés, a könyvtári portálok és a digitális könyvtári munka kapcsolatának feltárása. Ezek mellett a tanegység feldolgozza a következő témaköröket is: nyílt forráskódú rendszerek, nyílt szabványok, a Creative Commons mozgalom, licencelés. 1.2 A KURZUS TARTALMA 1. Az információs társadalom hatása a könyvtárakra, digital literacy 2. A szolgáltatások új dimenziója: web 2.0 és a könyvtár A virtuális könyvtár és fogalomköre 4. Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban 5. Digitális könyvtár vagy repozitórium? 6. Digitalizálási projektek 7. A digitális tárház minőségi mutatója, a metaadat és típusai 8. Tudásportál és típusai 9. Tudásportál: az oktatás virtuális környezete: e-learning könyvtári rendszerek 10. Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, Creative Commons) 1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A kurzus olyan aktuális, elsősorban elektronikus dokumentumokhoz kapcsolódó, könyvtári munkát értintő vonatkozásokkal foglalkozik, amelyek többek között magukban foglalják az elektronikus, digitális és virtuális könyvtárak fogalom- és problémakörét, a repozitóriumok megvalósításának hazai és nemzetközi jó gyakorlatait, illetve bemutatja a digitális/digitalizált dokumentumok azonosítását segítő metaadatok jellemzőit. A virtuális környezetek olyan sajátosságaira is kitér a tananyag, mint a felhasználóképzés és -kezelés, a tudásportálok lehetséges megvalósítása, illetve az internetes és a könyvtári területen is egyre gyakrabban használt nyílt forráskódú rendszerek, szabványok, licencek csoportosítása és fajtái. 9

10 1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK A tanegység elvégzése után a hallgató képes lesz az információs és kommunikációs kompetenciák könyvtári környezetben történő alkalmazására, elsősorban olyan készségek révén mint a digitális írástudás. Széles körű ismereteket szerez az elektronikus könyvtári rendszerekről, képes lesz különbséget tenni az digitális és virtuális könyvtár között, amelyeket konkrét példákon, szolgáltatásokon keresztül ismerhet meg. A hálózaton elérhető, elsősorban könyvtári információforrások közül ki tudja választani a legmegfelelőbbet a pontos és releváns információszolgáltatás érdekében. Megtanulja a korszerű eszközök kritikus kiválasztásának szempontjait, és hatékonyan alkalmazza az oktatás hálózati támogatottsággal történő megvalósítását, a tudásportálok és az e-learning könyvtári rendszerek által. Megérti a stratégiai tervezés és a célrendszer meghatározásának fontosságát, és elvi lépésit, illetve megismerkedik a hazai és külföldi jó gyakorlatokkal. A források felhasználása kapcsán megismeri a legfontosabb, internetes tartalmak jellegzetességeit, különös tekintettel a Creative Commons, nyílt szabványok és nyílt forráskódú rendszerek koncepciójára. 1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A tananyag tíz leckéje felöleli a könyvtári szolgáltatások elektronikus környezetben történő szolgáltatásainak rendszerét. Az egyes leckék minél hatékonyabb és könnyebb elsajátítását számos illusztráció, ábra és ajánlott irodalomjegyzék segíti, amely megkönnyítik a tanulást, és támpontot adnak a hallgatóknak az adott témában történő további kutatásra. Minden lecke végén önellenőrző kérdések segítik az olvasót saját tudásának felmérésében, illetve a megszerzett tudás elmélyítésében. Kérjük, hogy kövesse a könyv tanácsait, próbáljon választ keresni az általunk és a saját maga által felvetett kérdésekre. Azt javasoljuk, hogy a tananyagban ismertetett interneten elérhető szolgáltatásokat próbálja ki élesben, kísérletezzen, fedezze fel az újdonságokat, hiszen így maradhat naprakész ebben a folyamatosan változó, formálódó, hálózatosult világban és az ehhez szorosan kapcsolódó könyvtáros szakmában. 10

11 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FOGALOMKÖRE 2.1 CÉLKITŰZÉS A lecke során a hallgató megismerkedik az információs társadalom különböző nézőpontú fogalmi meghatározásaival, és az ehhez kapcsolódó fontosabb kifejezésekkel, mint például az információs és digitális műveltséggel. Átfogó képet kap a web 2.0 hatására kialakult könyvtár 2.0 sajátosságairól és főbb jellemzőiről. Az olvasó képes lesz elhelyezni magát a generációk között, és fel tudja mérni a könyvtárak megújulásának fontosságát és lehetséges irányait. 2.2 TARTALOM Az információs társadalom fogalomköre Hálózati társadalom Digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek Information literacy, digital literacy információs és digitális műveltség 2.3 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM HATÁSA A KÖNYVTÁRAKRA Az információs társadalom fogalomköre A huszadik század végén és a huszonegyedik század elején megalkotott technikai vívmányok hosszú időre megváltoztatták, forradalmasították mind az információszerzés, mind az információátadás módjait. Olyan új kommunikációs csatornák jöttek létre, amelyek által megszűntek mind a térbeli, mind az időbeli korlátok. Vizy E. Szilveszter 1 egyik előadásában úgy fogalmazott, hogy a világ összezsugorodott az információk terjedésének gyorsasága tekintetében. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a kommunikációnk és ezáltal egész világunk mennyire felgyorsult és hálózatosodott, amelynek következtében a korábbi tér-és időkorlátok megszűntek. Ahogyan Manuell Castells írja Az információ kora című művében: Halványodó századunk utolsó negyedében egy információközéppontú technológiai forradalom átformálta gondolkodásmódunkat, azt, ahogy termelünk, ahogy fogyasztunk, kereskedünk, szervezünk, kommunikálunk, ahogyan élünk, ahogy meghalunk [ ]. 2 Leszögezhetjük: információs társadalomban élünk. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a technika és az internet robbanásszerű fejlődésével olyan új lehetőségek nyíltak meg az emberek számára, amely megváltoztatta az információhoz való hozzájutás módját, eszközeit. Napjainkra az információs társadalom kifejezés már gyűjtőfogalommá vált, mert egyszerre jelenti az ipari civilizációt felváltó korszakot, a társadalom- és gazdaságpolitika átfogó jövőképét formáló közösségi 1 VIZY E. Szilveszter: A tudás öt évente megfeleződik. ENTITLE konferencia: Eger, május CASTELLS, Manuel, The Rise of the Network Society. Blackwell Publishers. The Information Age III idézi Nyíri Kristóf : Castells The information age (recenzió). In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest A Budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei,

12 minőséget, valamint a következő történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak az összességét. 3 Theodor Roszak az Információ kultusza című művében így vall az információ és az információs társadalom egyre növekvő szerepéről: Minden korszaknak megvan a kulcsszava: a hit korszaka, az ész korszaka, a felfedezések korszaka. Korunk az információ korszaka elnevezést viseli. [ ] Végül is mi rosszat lehet felhozni az információ ellen? [...] az információt az ötvenes években az élet titkával azonosították. A hetvenes évekre árucikk lett belőle. S amint már hallottuk: Ma a legértékesebb üzleti cikk az információ. Minden üzletágban. 4 A releváns információhoz, mint árucikkhez való hozzájutás szerepe tehát stratégiai fontosságú, és a nap mint nap ránk zúduló hatalmas adattömegből nem könnyű feladat. Tóth Máté 5 egy 2004-es tanulmányában a következő jellemzőket fogalmazta meg az információs társadalom kapcsán: olyan társadalom, ahol az információ, a tudás gazdasági szerepe kitüntetett jelentőséggel bír, és informatikai infrastruktúra magasan fejlett, emellett olyan informált társadalom, ahol a polgárok minden információhoz szabad hozzáféréssel rendelkeznek. A számítástechnika, az internet, a telekommunikáció robbanásszerű technikai fejlődése és elterjedése világméretű, az egész társadalomra kiható változások kialakulásához vezetett. Ezzel együtt egy olyan új korszak vagy nevezhetnénk új időszámításnak is kezdődött, amelyet az információk soha nem látott bősége és korlátlan, globális terjedése jellemez. Az információ szó valójában válogatott és minősített adatok összessége, amelyet különböző tevékenységeink megkönnyítésére használunk, tehát nem azonos az adattal, annál több. Az információs társadalomban kulcsszó a tanulás, amelynek segítségével új horizontok nyílnak meg előttünk. Az új ismeretek megszerzésének legkézenfekvőbb és legkönnyebben elérhető eszköze az a világméretű számítógép-hálózat, amelyet internetnek neveznek. Marsall McLuhan szerint Gutenberg nyomdagépének és ezáltal a könyvnyomtatás elterjedését követően az ember végleg leszámolt az évezredes szóbeliségen alapuló kultúrával, amikor lehetővé tette az információk tömeges terjedését és tartós rögzítését. Ezáltal az írásolvasás kikerült egy szűk kiváltságos elit kezéből, és mindenki számára lehetővé vált az ismeretszerzés ezen módja. A McLuhan által nyomtatott könyvhöz hozzájutó és abból tudást szerző, tipográfiai embernek nevezett embertípus számára a tudás lényegében a tudás birtoklásán alapszik: különféle írásbeli forrásokból elsajátítható ismeretek összességét jelenti. A fogalmat napjainkban már az audiovizuális és mindinkább a digitális kommunikáció elterjedésére használják, és a tipográfiai és poszttipográfiai ember kifejezés helyét ma már az elektronikus ember fogalom veszi át, aki számára a tudást már nem az infor- 3 DÁVID Adrienne: A digitális dokumentum szerepe az információs társadalomban [szakdolgozat] [elektronikus dokumentum.][2010. március 7].<URL: 4 ROSZAK, Theodor (1990) idézi Bell, Daniel: 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keretrendszere. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, TÓTH Máté: A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban. In:Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf. 1. sz. (2004) [2010. március 7.] <URL. [Letöltve: március 7.] 12

13 máció birtoklása, hanem az elektronikusan hozzáférhető végtelen információáradatban való eligazodás képessége határozza meg. 6 Az információs társadalom egy olyan gazdasági-kulturális és társadalmi változás, mely jelentőségében és mélységében a mezőgazdasági-ipari-szolgáltató társadalmak után következett, és egy új, negyedik szintnek tekinthető. A változások már régen, több évtizeddel ezelőtt elkezdődtek és teljesen megváltoztatták életünket. Az információs társadalom fogalma, mint terminus technikus nagyon is különféle értelmezésekben fordul elő: van, aki az informatizálást a korlátlan és egyetemes haladás új irányának látja, van, aki szerint ez csak egy átmeneti időszak, amelynek jelentőségét nem kell túlmisztifikálni. Többen (Castells, van Dijk) azt vallják, hogy az információs társadalom helyett a hálózati társadalom lenne a megfelelő fogalom az információs társadalom helyett, ugyanis az egyének társas kapcsolataikat egyre inkább a médiahálózatok rendszerében intézik, a kapcsolati hálók is ezen keresztül alakulnak majd. Az információs társadalomban tehát a könyvtárak és a könyvtárosok szerepe igen jelentős, hiszen ők rendelkeznek azzal a tudással és tapasztalattal, amelyek segítik az információ szakszerű a felhasználók által feldolgozható formában történő megszűrését. Az internet adta lehetőségek nagyon sokfélék, ám egy olyan rendezetlen, kis mértékben feldolgozott, feltárt adattömegről van szó, amelyben mind a tartalmi, mind a visszakeresési szempontok igen hiányosak Hálózati társadalom A hálózati társadalom fogalom mellett sokan tették le a voksukat. Számos definíció született, amely a társadalmi változások ezen új irányát határozzák meg. Van Dijk 7 a hálózati társadalmat így definiálja: egy olyan társadalomforma lesz, amely egyre inkább a szemtől szembeni kommunikáció társadalmi kapcsolathálóit fokozatosan felváltó vagy kiegészítő médiahálózatokba szervezi viszonyait. Ennek oka lényegében az lehet, hogy a médiaelemek közötti határok egyre inkább elmosódnak, az internet több tekintetben is egyesíti őket, és egy szerteágazó hálózati struktúrát eredményez. Az ilyen hálózatok egyaránt lehetőséget adnak a közösségépítésre és a kirekesztésre is. Manuell Castells korszakalkotó trilógiájában az információs korszak és hálózati társadalmak, vagyis egyfajtaképpen a 21. század társadalmának legfontosabb kulcsfogalmait, tendenciát, gazdasági és társadalmi dinamikáját tárgyalja. Átfogó elmélete számba veszi azokat a hatásokat, amelyeket az információs technológiák alkalmazása gyakorolt modern világunkra. Egyik fő megállapítása, amelyet a hálózati társadalom kialakulása című művében hosszasan levezet az, hogy egy-egy technológia elsajátítása kifejezi egy-egy társadalom képességét önmaga átalakítására. Az, hogy ez milyen mértékben és keretek között vasul meg, jellemzi a társadalmat sokféle szempontból. 6 GYENGE Zsolt: Gutenberg-galaxis. [elektronikus dokumentum]. In. Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia. URL: [2010. március 1.] 7 Castells, Manuel: The Information City: Information Technology, Economic Restructuring, And The Urban- Regional Process, Oxford, Basil Blackwell P. 350 idézi Nyíri Kristóf: Castells The information age (recenzió).. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai / szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György. Budapest: Századvég, A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6.-p

14 A technológiai újítások gyors átvétele sokban segítette az átmenetet az indusztriális korszakból a posztindusztriális, információs korszakba. Ugyanis a különféle termelési módokon alapuló társadalmak termelékenységének fő forrása mindig a jellemző technológiai eszközökben rejlik: a preindusztriális társadalmakban a termelékenység (azaz a fölösleg termelése) növekedésének a kulcsa a természeti források (föld) növelésében rejlett. Ipari társadalmakban: új energiaforrások (gőz, szén, elektromosság) igénybevételén alapult a termelékenység növekedése. A posztindusztriális-információs társadalomban: a tudás új technológiái fejlesztik a termelékenységet (az információfeldolgozás új formái). Ez utóbbinál egymást generálják a folyamatok, hiszen a tudás technológiai fejlesztése még nagyobb mennyiségű adat feldolgozását teszi lehetővé, ez még több tudást eredményezhet, amit aztán az információfeldolgozás megint újabb technológiájára fordíthatnak, hogy még több információt tudjanak feldolgozni. Az ipari forradalom kulcsa az energiatermelés volt, az információs forradalomé pedig a technológia. A technológia pedig nem más, mint a tudományos tudás széleskörű, tömeges gyártási folyamatokra vonatkoztatott alkalmazása. Az információs technológia roppant előnye: használói egyben fejlesztik is azt. Az információt pedig úgy definiálhatjuk, mint a tudás kommunikációját. Castells úgy véli, hogy az információs technológiák nagymértékű fejlődése következtében a emberek előtt a szabadság új dimenziói nyílnak meg. Számos problémával azonban, mint például a munkanélküliséggel és az ezzel együtt járó kirekesztődéssel meg kell küzdeni az egyénnek és a társadalomnak egyaránt. Dahrendorf konfliktustársadalom elméletével, miszerint a konfliktusok révén fejlődik társadalmunk, ám a tömeges munkanélküliséggel a javuló gazdasági mutatók hatására is meg kell küzdeni, csökkenésére nem sok kiutat lát a Castells sem. Az információs technológiai paradigma öt jellemzőjét emeli ki szerző: Az első ezek közül, hogy a paradigma magára az információra irányul, és nem az információs technológiára, tehát a cél az információfeldolgozás, az erre való gépek gyártása csak eszköz, szemben a hagyományos iparral. A második jellemző, hogy mivel az információra irányul, az információs technológia az egyéni és kollektív egzisztencia valamennyi folyamatát érinti. Nehéz olyan mozzanatra gondolni az életünkben, ami valamelyik ponton ne menne át elektronikus információfeldolgozáson. A harmadik jellemző, az új információs technológiára épülő kapcsolathalmazok hálózati logikája. Ez egy olyan konfiguráció, ami mindenfajta folyamatban, szervezetben megvalósítható, egyszerre van jelen benne a szerkezet és a strukturálatlanság, s a kettő közti játékból származik az újítás és a rugalmasság lehetősége. A hálózathoz való tartozás előnyei az összeköttetések számával egyenes arányban növekednek, míg költségei csak lineárisan egy hálózatban egy kapcsolat kiépítésével automatikusan hozzájutunk az így elért csomópontnak a kapcsolataihoz is, míg ha nincs ez a hálózat, minden egyes elérni kívánt csomóponthoz magunknak kell kiépíteni a kapcsolatot. Ezzel párhuzamosan a hálózaton kívül maradás hátrányai is hasonló arányban nőnek. Az információs technológia paradigma negyedik jellemzője, hogy mivel az információ válik a szervezés fő terepévé, óriási rugalmasságot biztosít a szervezés számára. A folyamatok, szervezetek átalakíthatók lesznek, új szabályokat lehet bevezetni a szervezet lerombolása nélkül. Ennek az eredménye lehet a rugalmasság, de lehet elnyomó is, ha az új szabályt mindig egy adott hatalom (vagy külső hatalom) 14

15 fogalmazza újra. A motiváció a hálózatok létrehozására tehát lehet egyszerűen a kommunikáció, de sokkal inkább lehet az is, hogy olyan pozíciót szerezzünk, ami másoknál jobb kommunikációs lehetőséget biztosít. Az ötödik jellemző a speciális technológiák konvergenciája, egy erősen integrált rendszer kialakulása, ahol nem lehet egymástól különálló ágazatokat megkülönböztetni. Megalkotja az információs kapitalizmus fogalmát, mely szintén a profitelv szerint működik, de itt az információs technológia legújabb lehetőségeit használják fel a termelés során, ahol az információ áramlása soha nem tér és időkorlátok nélkül valósul meg. Castells is vizsgálja a hálózati vállalkozások kultúráját, intézményeit és szervezeteit, a munkavégzés és foglalkoztatás ezzel együtt járó átalakulásait. Bemutatja, hogy a fejlett gazdaságokban a termelés ma a 25 és 40 év közötti lakosság képzett szektorában összpontosul. Érvelése szerint e trend következménye a nem feltétlenül a tömeges munkanélküliség, hanem a munkavégzés nagyobb rugalmassága és a munka egyénibbé válása, aminek következtében egy rendkívül tagolt társadalom jön létre. Megállapítja, hogy az ipari gazdaság egyre inkább átalakul információs gazdasággá. Az információs forradalom következményei az egész társadalomra és az ezt alkotó egyének életére is hatással volt. A hypertext alapú hálózati modell a történelem folyamán először egyesíti, vagyis összeolvasztja az emberi kommunikáció írásbeli, szóbeli és audiovizuális elemeit, az egyidejűséget (a legfrissebb információk) és az aszinkronitást (akkor nézem meg, amikor akarom). Ez azt jelenti, hogy a világhálón olyan elemek integrációja történik meg, amely eddig elképzelhetetlen volt: nézhetünk tévét, hallgathatunk rádiót, intézhetjük ügyeinket, levelezhetünk, zenét tölthetünk le, telefonálhatunk. Röviden tehát integrált kommunikációs rendszert eredményez. Az egyre szélesebb körű lehetőségek következtében, mint például a tv csatornák elszaporodása, a közönség is egyre inkább szegmentálódik, a tömeg már nem homogén. A közvetlen kommunikációval ellentétben itt a közönség részéről a valódi visszacsatolásokról még nincs szó a közönség részéről. Az internet azonban változtat ezen a jellemzőn, hiszen interaktívvá teszi a rendszert, illetve közösségképző/építő hatással is bír. A közösségek érdek-és értékhatárok szerint különülnek el, de közösségek szerveződnek például az információs technológiák fejlődése vagy információcsere érdekében is. A virtuális közösségek nem állnak szemben, nem váltják fel a valódi, személyes közösségeket, inkább kiegészítik azokat. A hálózati társadalom az élet minden területén ott van, a világhálón keresztül különféle tevékenységeket szerveznek, információt cserélnek és megosztoznak rajta, de ennél többet is tesznek: Ők a kulturális kódok tényleges előállítói és terjesztői. Nemcsak a világhálón, de a véleménycsere és kölcsönhatás sokféle formáján át is. 8 Castells nagy jelentőséget tulajdonít az interneten szerveződő közösségeknek, és ezek véleményformáló szerepének. Említ is egy példát, a Minitelt, mint a számítógéppel közvetített kommunikáció első tömegesen elterjedt rendszerét, amelynek segítségével szervezték meg a francia diákok a kormány elleni tüntetéseket. Úgy vélem, hogy elméletének ezen 8 Castells, Manuel: The Information City: Information Technology, Economic Restructuring, And The Urban- Regional Process, Oxford, Basil Blackwell P. 350 idézi Nyíri Kristóf: Castells The information age (recenzió).. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai / szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György. Budapest: Századvég, A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei,

16 része beigazolódott, hiszen számos csoport szerveződött már például egy blog fórumozóiból, ahol véleményt nyilvánítottak az egyes tagok és ennek közös mivolta formálta össze egy közösséggé, illetve a kölcsönhatás szempontjából a legjelentősebbek a közösségi portálok, ahol tulajdonképpen a véleménycsere és az interakció egyfajta fúziója jött létre, erősen befolyásolva az internetezés kultúráját, megváltoztatva szerepét és jelentőségét. A hálózati társadalomban a könyvtárak szerepe ugyanaz lesz, mint korábban, csak más felületen és egyre inkább egyénre szabva. Castells elmélet beigazolódni látszik a tekintetben, hogy a virtuális közösségek és közösségépítő alkalmazások milyen jelentőséggel bírnak ebben a társadalomban, amelyet az is igazol, hogy könyvtári környezetben is egyre több ilyennel találkozunk Digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek A rohamos technikai fejlődéshez a különböző generációk máshogyan viszonyulnak, a felzárkózás menete is eltérő ezáltal. Prensky, egy 2001-es tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy A mai, felnövekvő generációk digitális technológiák robbanásszerű fejlődése következtében már digitális bennszülöttek (digital natives) 9, azaz beleszülettek az új technikai vívmányok világába, és a számítógép és internet adta lehetőségeket szinte kizárólagos kommunikációs és információszerzési eszköznek tartják. Ebből az is következik, hogy az új technikák, alkalmazások elsajátítása nekik már nem okoz nehézséget, hiszen így szocializálódtak mindennapi életük részét képezik, illetve különböző kommunikációs csatornákon érkező információ befogadása, megszűrése, feldolgozása másképpen zajlik náluk, mint az elődeiknél. Ugyanis idősebb generációk csak később, felnőttkorban találkoztak a digitális világgal és eszközeivel, vagyis bevándorlóként került bele az egész folyamatba. Ezáltal nincsenek birtokában a megfelelő IKT ismereteknek, éppen ezért nem szívesen használják az új eszközöket és lehetőségeket a tanítás során. Egy másik terminológia a napjaink felnövekvő generációját N, azaz net-, míg egy másik D, azaz digitális generációnak nevezi. Fontosnak megemlíteni az XYZ-generációk 10 főbb jellemzőit. A felosztás szerint öt generációra osztható a társadalom az digitális kultúrával való találkozás szempontjából, ahol a veteránok idős korban találkoztak először az internettel, így számukra a számítógép használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival. A következő a bébi-bumm generáció, akik életük derekán találkoztak az internettel. A munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást. 9 PRENSKY, Marc. Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. [elektronikus dokumentum]. URL: Eredeti forrás: Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press. 9 (2001.october), 5. URL: %20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf (letöltve: február 11.) 10 KULCSÁR Zsolt: Az integratív e-learning felé. [elektronikus dokumentum]. URL: (letöltve: március 05.) 16

17 Átmeneti, egyfajta hírnökgenerációt képvisel az X-generáció, vagyis azok, akik kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web. Életvitelükben előfordul internet, és jelenleg ők alkotják leginkább a munkaerőpiacot. A digitális nemzedék első hullámát képezik Y-generáció tagjai, akik már gyermekkorukban találkoztak az internettel kezdő munkavállalóként komoly kihívást jelentenek az X-generáció számára. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest. A digitális kultúrán nevelkedő a Z-nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet. 1. kép XYZ generációk Habár a különböző tanulmányok más-más névvel illetik a különböző generációkat, mindegyik közös jellemzője az, hogy a mai társadalomban szinte mindenhol jelen van a digitális kultúra és a hálózat, amelynek dominanciája kétségtelen. Erre azonban különféle módszerekkel fel kell készíteni mindenkit. Hiszen ezek az új technikák más készségek, kompetenciák, jártasságok elsajátítását követelik meg, amelyek elsősorban azt segítik elő, hogy a társadalom tagjai minél tudatosabban használják az új lehetőségeket, és egyúttal csökkenteni kívánják a generációk közötti digitális szakadékot Information literacy, digital literacy információs és digitális műveltség A Nemzeti Alaptanterv és az Európai Unió oktatáspolitikája is több ponton hangsúlyozza és elvárásként is megfogalmazza a digitális, illetve információs és kommunikációs kompetencia minél szélesebb körben történő, készségszintű elterjesztését és a kiemelt fejlesztési területként való megjelenését az iskolában. Napjainkban tapasztalható információáradatban kiemelt jelentőségűvé válik az információs társadalom technológiáinak 17

18 magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. 11 Nagy hangsúlyt kell fektetni a releváns információ felismerésére, visszakeresésére, értékelésére, tárolására, előállítására, bemutatására és cseréjére. Kulcsfontosságúvá válik emellett kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Az információs társadalom által támasztott új lehetőségek és elvárások következtében kulcsfogalom lett az angol information literacy kifejezésből származó, információs kultúraként, műveltségként vagy írástudásként definiálható fogalom. Dávid Adrienne A digitális dokumentum szerepe az információs társadalomban című munkájában Susie Andretta 12 szempontjait sorolja fel, hogy az információs műveltség a milyen kihívásoknak kíván megfelelni: az információs túlterhelés, amelyet a digitális technológiák gyors fejlődése okozott, a kompetens információhasználók iránti társadalmi igény, a fogékony és informált munkaerő szükségessége, amelyet a tudásgazdaság követel meg. Koltay Tibor Virtuális, elektronikus, digitális című könyvében így fogalmaz: Az információs műveltség készségek integrált készlete, amelynek nyilvánvalóan magába kell foglalnia a számítógépek tág értelemben vett használatával kapcsolatos ismereteket és készségeket is, tehát jól kiegészíti az információs műveltség fogalmát a számítógépes műveltség, a digitális műveltség és az internet-műveltség. Másképpen megfogalmazva: a hagyományos műveltség intellektuális kompetenciáit egészítik ki a technikai, azaz számítástechnikai kompetenciák és ezekhez járulnak a kommunikatív kompetenciák, amelyek mindkettőhöz kapcsolódnak A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17) Korm. rendelet (a 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg. [elektronikus dokumentum] URL: (letöltve: február 11.) 12 DÁVID Adrienne, A digitális dokumentumok szerepe az információs társadalomban [Szakdolgozat] [2010. március 7.] <URL: 13 KOLTAY Tibor, Virtuális elektronikus, digitális [2010.február 28.] <URL: 18

19 2. kép Information literacy Ezen meghatározásokból is következik, hogy egy átfogó fogalommal van dolgunk, és nem a műveltség egy fajtájával. Az információs műveltség fogalma magában foglalja az elektronikus vagy a digitális írástudás képességét is. Szakmai körökben vita bontakozott ki arról, hogy a korunkban a digitális vagy az elektronikus írástudás fogalmát részesítsük-e előnyben. Tisztázzuk egy pár mondatban mind a kettőt. A definíciókat Joint Nicolas angol nyelvű cikkének az Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük előnyben? 14 című Koltay Tibor általi magyar fordítását vettem alapul. Azt leszögezhetjük, hogy az írástudás az olvasás és írás alapkészségein túl a megértés és a sikeres tevékenység általános képessége. Az információs írástudás készsége feltételezi azt, hogy a használója megérti, hogy az információ önálló intellektuális tartalom, amely független hordozójától, illetve képes a különböző médiumok között megfelelő különbségtételre ezek ésszerű és intelligens kezelésére. A digitális írástudás, műveltség, kultúra nem szinonim fogalmak. A digitális műveltség része a digitális írástudás, amely sokféle írástudásból tevődik össze: Képi-vizuális írástudás Reprodukciós írástudás Média-írástudás Információs írástudás Számítógépes írástudás (IT) stb. 14 KOLTAY Tibor, Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük előnyben? In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 53.évf. 7 8.sz. (2006). <URL: >[2010. február 28.] 19

20 Czeglédi László 15 meghatározása szerint A digital literacy más-más jelentéssel bír az egyes korosztályok számára, és fő jellemzője, hogy alulról építkezik. A digitális írástudás elsajátítása révén fogja birtokolni a használó a digitális műveltséget, a digitális műveltség része a digitális írástudás. Elsajátítása ma már két úton történik. Egyrészt intézményi keretek között munkahelyen, iskolában sajátítjuk el egyes elemeit. A másikrészt a hétköznapokban, más tevékenységekbe ágyazva, szinte észrevétlenül sajátítunk el olyan ismereteket, amelyeket az élet más területein, péládul a munkánk során is hasznosítani tudunk (pl. mobiltelefon, digitális fényképezőgép stb.) 3. kép A digital literacy elemei A digitális műveltség területén a könyvtárosnak két feladata van: megszerezni a digitális műveltséget, valamint átadni ismereteit a használóknak, hiszen csak így van értelme a digitalizálásnak, a digitális dokumentumok közzétételének. 16 A digitális írástudás fogalmát Paul Gilster 17 alkotta meg, amely több írástudást, műveltséget fog át. Ezt azzal indokolhatjuk, hogy a digitális világban való eligazodáshoz szükség van az értő olvasás, funkcionális írástudás képességére, az információ megszerzéséhez szükséges keresési stratégiák alkalmazásának képességére, a különféle információforrások ismertetére és a megszerzett információ kritikus kezelésének, hasznosításának 15 CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, GILSTER, P.: Digital literacy. New York, Wiley,

21 kompetenciájára. Azonban ezen képességek megléte mellé még kulcsfontosságú a tömegkommunikációs eszközök által közvetített információk kritkus kezelése és számítógépes írástudás, hiszen digitális környezetben zajlik az információhoz való hozzájutás. Azonban a digitális írástudás még ennél is több, fogalmazza meg Martin 18 : Tudatosság, beállítódások és képességek olyan együttese, amely lehetővé teszi, hogy megfelelően használjuk a digitális eszközöket és intézményeket a digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére, intergrálására, értékelésére és szintetizálására, továbbá új tudás és médiamegnyilvánulások létrehozására, értékelésére, valamint arra, hogy másokkal kommunikáljunk. A digitális írástudás megszerzésének képessége tehát két részből tevődik össze: az elméleti ismeretek és az eszközhasználat elsajátításából. Az elektronikus írástudás képessége azt jelenti, hogy ismerjük az elektronikus világ képességeit és határait. Az elektronikus írástudás nem tesz különbséget a hordozók között, és csakis egyetlen közeg használatának a készségét jelenti. Nem jelenti azt, hogy nincs szükség az információs írástudás megszerzésére a hibrid könyvtári környezetben, csak azt, hogy az elektronikus eszközök által és ezekkel összhangban kell fejleszteni olyan készségeket, amelyek korábban elszigeteltek voltak. Például, ha valaki rendszeresen használja valamelyik keresőt, például a Google-t, akkor magabiztosabban tudja majd használni például a könyvtárak OPAC-ját. Az elektronikus írástudás és az információs írástudás különböző fogalmak, amelyek azonban kompatibilisek egymással, miközben más-más kontextusokban érvényesek. A napi könyvtári munkát egyaránt befolyásolja az elektronikus írástudás és az információs írástudás. Ezen nagyfokú fejlődés révén létrejött modern technológiák segítették az új médiumok megjelenését és térhódítását de egyben a nyomtatott betű fokozatos eltűnésével állítanak párhuzamba. Több elmélet is létezik, miszerint a Gutenberg-galaxis, átalakulóban van Neumann-galaxissá, vagy más elnevezés szerint Internet-galaxissá 19, vagyis az írott kultúra, az nyomtatott anyagok háttérben szorulnak és előretör a digitális, multimédiás kultúra tör előre. Napjanikban a kettő egyfajta metszete kezd kialakulni, miszerint egyfajta digitális Gutenberg-galaxis alakul ki, ahol a dokumentumok virtuális formában jelennek meg, tehát lényegében csak a hordozófelület, a külcsín lesz más, a belbecs kevesebb nem, inkább több lesz. Tehát míg a Gutenberg-galaxis az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti, az Internet-galaxis a digitális kódolású és elektronikus tárolású információk (dokumentumok) világa. Felmerülhet a kérdés, hogy mi most és mi lesz ebben a könyvtárak szerepe. Kétségtelen, hogy még nagyobb jelentősége lesz, mint eddig bármikor, hiszen a könyvtár kezdetekről fogva a tudás, és annaka minél szélesebb körű megismerését és elterjesztését szolgálta. Az internet és könyvtár együtt csak többet fog adni az olvasóknak, nem egymás ellenségei lesznek, hanem inkább egymás segítői, mert az új szolgáltatások ma már a világhálón is megjelennek kibővült és kibővített lehetőségekkel. Számos cikk született arra vonatkozóan, hogy mi is lesz a könyvtárral a jövőben, illetve miért nem tekinthető a web 18 Martin A.: Literacies for the Digital Age. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz SZILÁGYINÉ Gálos Ildikó: Gutenberg-galaxis a szupersztrádán : a könyvtár jövője a jövő könyvtára [elektronikus dokumentum]. [2010. február 28.]. < URL: ] 21

22 egyetlen nagy világméretű könyvtárnak. Az interneten elérhető dokumentumok csak kis százaléka nyilvános a keresőmotorok számára, és ez a rész sem a megfelelő mértékben feltárt. 4. kép A világháló nyilvános részének aránya A 21. század könyvtára a Könyvtárosok kézikönyvében foglaltak szerint a: társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár ÖSSZEFOGLALÁS Az információs társadalom és a technika rohamos fejlődése következtében a kommunikációs felületünk olyan mértékű változáson ment át, amely új távlatokat nyitott a tér- és időkorlátok nélküli adat- és információcserében. Új készségek és kompetenciák elsajátítására van szükség, annak érdekében, hogy hatékonyan és gyorsan tudjuk kiszűrni a számunkra releváns információt a hatalmas hálózaton elérhető adattömegből. A különböző generációk nevezzük őket akár digitális bennszülötteknek, bevándorlóknak, akár XYZgenerációnak viszonyulása az új lehetőségekhez eltérő, hiszen más-más technikai feltételek között szocializálódtak. Az információs műveltség tehát elengedhetetlenül fontos a mai 20 HORVÁTH Tibor PAPP István: Előszó. In: Horváth Tibor Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve Alapvetés. Budapest: Osiris,

23 hálózatosult világban való eredményes eligazodáshoz, és kiemelt jelentőséggel bír az olyan összetett készségek együttese, mint a digitális és elektronikus írástudás. Már az évi könyvtári törvény 21 kimondja, hogy az információs társadalom alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelynek fenntartása és fejlesztése stratégiai fontosságú. Korunk internetfelhasználói ma már nem pusztán befogadók, hanem aktív tartalomkészítők is, hiszen a webkettő szerepe ebben rejlik. Ahogyan Beeson fogalmaz: [ ] korunk olvasói egyben írók is ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mutassa be, hogy mi az információ szerepe napjaink társadalmában? 2. Hasonlítsa össze Marshall McLuhan tipográfiai/poszttipográfiai és elektronikus ember fogalmait! 3. Összegezze röviden Dahrendorf konfliktustársadalom-fogalmát! 4. Értelmezze Prensky digitális bennszülöttek és bevándorlók fogalmát! 5. Mi a véleménye a könyvtár jövőbeni szerepéről? 21 Az évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. URL: [letöltve: május 5.] 22 Beeson, I.: Judging relevance : a problem for e-literacy. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz

24 3. A SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ DIMENZIÓJA A KÖNYVTÁR CÉLKITŰZÉS A lecke során a hallgatók pontos képet kapnak a web 2.0 legfontosabb elveiről és alkalmazásairól, megértik az alapvető különbséget a web 1.0 és a 2.0 között. Megtanulják, hogy a könyvtár 2.0 milyen változásokat idézett elő a könyvtárak világában, és megismernek néhány hazai és külföldi jó gyakorlatot és olyan lehetőségeket, amelyet későbbi könyvtárosi munkájukban hasznosíthatnak. Egy olyan portálról kapnak ezenkívül pontos képet, amely hazai viszonylatban egyedülálló, és mind olvasóként, mind könyvtárosként nagy jelentőségű. 3.2 TARTALOM Az internetalkalmazások egy magasabb szintje, a web 2.0 Webkettes eszközök a gyakorlatban Könyvtár 2.0 A Könyvtár 2.0 jó gyakorlatai Egy hazai webkettes portál: konytar.hu 3.3 A SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ DIMENZIÓJA: A WEB 2.0 ÉS A KÖNYVTÁR Az internetes alkalmazások egy magasabb szintje, a web 2.0 Az internet gyors ütemben történő fejlődésének következtében a felhasználók egyre nagyobb autonómiát kívántak, már nem a tartalom passzív befogadói akartak lenni, hanem aktív tartalomelőállítók, akik konstrutíven, közösségekbe szerveződne kívánták a tudástartalmakat létrehozni. Ez az igény indította el 2001-ben, az internet adta lehetőségek felhasználásának egy forradalmian új lehetőségét a Tim O Reilly 23 neve által fémjelzett web 2.0. A webkettő kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. Egyik fő jellemzője tehát, hogy növeli a társadalmi mobilitást, hiszen közös információ-és tartalommegosztást tesz lehetővé. 23 O REILLY, Tim: What is web 2.0? [elektronikus forrás] [2010. február 5.] URL: 24

25 5. kép A web 2.0 alapelemei Sokszor emlegetik együttműködő webként, ahol a szolgáltatások és a tartalmak létrehozásában való aktív részvétel kulcsfontosságú, ahol a tudáselemek megosztása működteti elsősorban a rendszert. Ládi László a 2.0-a weben és a könyvtárakban című cikkében jól összefoglalja egy mondatban a lényegét: A web 2.0 tehát együttműködés, közösségi munka, önkéntesség, egyszerűség, átláthatóság, olcsóság, hatékonyság, nemzetköziség, állandó változás. 24. A web 2.0-ás alkalmazások szerepe igen jelentős volt abban, hogy a felhasználók kettős szerepet töltsenek be, azaz egyszerre befogadók (fogyasztók) és az információ előállítói is legyenek, úgy is fogalmazhatunk, hogy [ ] korunk olvasói egyben írók is. 25, vagyis a webkettő [ ] az amatőrök korszakát hozta el magával. 26 A közösségi tartalommegosztás és az előbb vázolt jelentségek hatására a digitális írástudás is kibővül, hiszen az információk kreatív újrahasznosítása is egyre inkább ezen műveltség keretében sajátítja el a felhasználó. 24 Ládi László: 2.0 a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 9. sz. (2008) [elektronikus dokumentum] [2010. február 10. ]. URL: < 25 Beeson, I.: Judging relevance : a problem for e-literacy. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz Godwin, P.: Information literacy int he age of amatuers. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 8. évf. 10. sz

26 6. kép A web 2.0 Másképpen szólva Web 2.0 kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, vagyis a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymással információikat. A kifejezést Tim O Reillynek, az O Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják. Tehát a kulcsszó egyértelműen a kooperáció, az együttműködés. Azt mindeképpen fontos hangsúlyozni, hogy a webkettő nem egy új web, hanem csupán egy új szemlélet, a meglévő technológiák újragondolását, újszerű alkalmazását jelenti, a webhasználat és a webszolgáltatások egy magasabb szintjét képviselve. Jelentősége olyan nagy, hogy 2006-ban a Time magazin Az év embere titulust annak a több millió névtelen szerkesztőnek ítélte, akik olyan felhasználók által generált oldalakat szerkesztenek, mint a Wikipédia, YouTube, MySpace, Facebook, Second Life, a Linux operációs rendszer vagy más hasonló projekt. A megnevezés szimplán Te 27 lett. 27 Grossman, Lev: Time s Person of the Year: You, In: Time december 13. [elektronikus dokumentum]. URL: (letöltve március 1.) 26

27 7. kép A Time magazin címlapja 2006-ban: Az év embere TE vagy Webkettes eszközök a gyakorlatban A web2 új alkalmazásai napról napra gomba módra szaporodnak, amelynek fő oka, hogy a fejlesztés lehetősége nem autokrata módon egy szűk réteg feladata, hanem a köz(össég) munkája, bárki hozzáteheti, amit tud. A titka és hihetetlen népszerűsége is ebben rejlik. A leghasznosabb és legnépszerűbb szolgáltatások: Egyesített beléptetőrendszerek (OpenID, TypeKey): A szolgáltatásokra történő regisztrációt igyekeznek ezen lehetőségek által kiküszöbölni. A technológia lényege, hogy egyszer létrehozunk egy felhasználónév-jelszó párost, és számtalan helyen fel tudjuk ezt használni. Együttműködésen alapuló dokumentumok (Google Docs): Az együttműködésen alapuló vagy más néven megosztott dokumentumok jelentősége abban áll, hogy egyrészt nincs szükség hozzá külön irodai szoftverre, elegendő egy felhasználói fiók, és a dokumentumokon egymástól függetlenül is tudunk dolgozni, úgy hogy azonnal látjuk a másik által végrehajtott módosításokat, az újbóli elküldésekből fakadó redundancia nélkül. Érdeklődésen alapuló szakmai közösségek (ning): A közösségszervező erő az ilyen közösségi oldalaknál a közös szakma, érdeklődési kör, hobbi, szakmai fórumként is működhet. Fórumok: A közös megvitatás, disputációs jelleggel működő oldalak célja különféle problémák megvitatása, vélemények ütköztetése. Speciális fajtája a különféle szakmai fórumok. 27

28 Hírcsatornák és hírforrás-olvasók (RSS, Google Reader): A legfrissebb hírekről egy értesítés által a publikálás pillanatában értesülhetünk. Képmegosztó oldalak (flickr.com, PicasaWeb): A tartalommegosztás egyik fajtája, online fotóalbum létrehozására is lehetőségünk nyílik ezen szolgáltatás keretében. Könyvkereső és -értékelő alkalmazások (Lulu, Biblio, WuFind): A közös tapasztalatok, vélemények megosztását segítik elő, amelynek tárgy a könyv. Közösségi könyvjelzők (del.icio.us), amely a böngészők Kedvencek menüpontjához hasonlóan lehetővé teszi az általunk megjelölni kívánt linkek elmentését, ám bárhol, számítógéptől függetlenül elérhetjük, ellentétben a helyi gépen letárolt kedvencekkel. Az egyes weboldalak linkjeihez tudunk megjegyzéseket írni és címkézni a legfontosabb jellemző kifejezésekkel (tagging). Közösségi oldalak (Facebook, iwiw): Az ismerőseinkkel való kapcsolattartást valósíthatjuk meg ezáltal, saját profilt hozhatunk létre fényképekkel, és üzenőfalon üzenhetünk ismerőseinknek. Napjainkban a legnépszerűbb szolgáltatás, amelyet számos saját fejlesztésű alkalmazással, és különféle játékokkal színesítenek. Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások: Angol mashup szó szerinti fordítása montázs, informatikai körben egy olyan oldal, ami egy másik alkalmazást épít be magába. Online konferencia alkalmazások (usstream): Videókapcsolatokat hozhatunk létre ezeken keresztül, amelyeket megoszthatunk másokkal egy link segítségével, így egy élő videó-konferenciát könnyedén meg tudunk rendezni. Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps): Nagy segítséget nyújthatnak egy-egy esemény helyszínének bemutatására, szabadon szerkeszthetők, fényképeket is fel tudunk tölteni az egyes helyszínekhez és útvonalat is tervezhetünk velük ingyen. Tartalommegosztó szolgáltatások (slideshare.net): A tartalommegosztó szolgáltatások előnye, hogy közös tudástartalmainkat meg tudjuk osztani másokkal egy publikus felületen, és kommentárokat is fűzhetünk saját és mások munkáihoz. Videómegosztó szolgáltatások (Youtube, bublr): A tartalommegosztás egyik fajtája, mikor videókat osztunk meg egymással, melyek témája a tudományostól, a közéletin át, a szórakozásig sokféle lehet. Virtuális pendrive-ok, tárhelyek (box.net, dropbox): Online tárhelyként szolgálnak állományink tárolására. Wikipédia és más wikik: Olyan szabadon szerkeszthető ismerettárak, amelyek a közösségi tudást szolgáltatják egy felületen, különféle témákban, amelyet bárki szerkeszthet, kijavíthat, hozzátehet. 28

29 3.3.3 Könyvtár kép A web 2.0 alkalmazásai Ma már szinte a legtöbb területnek megjelent a 2.0-ás változata, a szolgáltatások egy megváltozott, elsősorban közösségre épülő szintjét képviselve ezzel. Nincs ez másképpen a könyvtárak esetében sem. A könyvtár 2.0, ha a céljai alapján akarjuk definiálni akkor társadalom szereplői által előállított információhoz való hozzáférés, megosztás és felhasználás a társadalom céljai szerint 28,vagyis a hagyományos könyvtári küldetést tartalmazza. Jellemzően a könyvtári blogvilágban született meg, és még csak pár éves múltra tekint vissza. 9. kép A web 2.0 változatai 28 KIT-hírlevél. [elektronikus dokumentum]. [2010. március 05.] 29

30 Ezen projekt a web és könyvtár 1.0-hoz képest számos új szolgáltatással kibővült, továbbfeljesztett változat. Támogatja az úgynevezett chat-referensz szolgáltatást az es kérdés/válasz mellett, illetve egyidejű elektronikus adatfolyamon alapuló tájékoztatást nyújt fejlett interaktív adatbázisokkal, természetesen megtartva a szövegalapú tájékoztatást is. A korábbról ismert -levelezőlisták, webmesterek mellett: blogok, wikik, RSS-ek megjelenése jellemzi, A szabályozott osztályozási sémák mellett: használók általi címkézés is megjelent,amely a mindennapi ember számára megkönnyíti a keresést.(pl. OPAC-ban). Főként nyomtatott és elektronikus tartalmakat reprezentáló katalógusok mellett honlapok, blogok, wikik stb. a könyvtárak új kínálata. Az OPAC-okban is számos újdonság fedezhető fel: megjelennek a címkék, és a kiterjedt információforrások jellemzik, amelyek a hagyományos nyomtatott és elektronikus dokumentumokon túl szociális hálók (pl. iwiw), blogok jelenlétét mutatják az OPAC-ban. A könyvtáraknak a versenyképességük megtartása érdekében három fő szempontot kell figyelembe venni: Az első, és talán legfontosabb, amelyet egy könyvtárnak mindig is szem előtt kell tartani a használóközpontúság, amely ma már kibővült jelentéssel bír és magában foglalja azt is, hogy a használók részt vesznek a tartalom előállításában. Jó példa erre a később elemzett wikik szerkesztése, vagy az, hogy kommentárokkal látják el az egyes katalógusrekordokat, vagy maguk is segítenek a blogok írásában, melyek a könyvtár katalógusából is elérhetők lesznek. Vagyis röviden olyan virtuális közösségek jönnek létre, ahol a a könyvtár nem egyedül felelős a tartalom előállításáért, hiszen a közösség jelentős része részt vesz annak szerkesztésében. A másik szempont a multimédia, amely az internet korában nagyon is lényeges, hiszen ez képezi szinte minden oldal alapját. Egy olyan kiterjesztett szolgáltatásra kell gondolni, ahol a gyűjtemény és a szolgáltatás mind szöveges, mind video- és audio-összetevőket tartalmaz. Például meg tudjuk hallgatni egy adott szerző versét, akár saját előadásában, vagy egy könyv borítóját is megnézhetjük. A harmadik kulcsfogalom a közösségi tudat, hiszen a könyvtár weben való megjelenése a használók jelenlétét is feltételezi. Létrejönnek a közösségi portálok és olyan virtuális közösségek, amelyek akár közös munkát is végezhetnek egy erre a célra létrehozott elektronikus könyvtári felületen. A technikai feltételeknek azonban Bell szerint nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítanunk, hiszen ezeket csak egy eszközt, egy felületet biztosítanak, hogy tevékenységeinket könnyebben, kisebb energiaráfordítással tudjuk elvégezni. Az internet éppannyira a közösségek, mint a technológiák összessége, és sikere nagymértékben függ attól, hogy a közösség mennyire lesz képes az infrastruktúrát előbbre vinni. 29 A hangsúly tehát a közösségen van, a közösségi szerepvállalás a fejlődés egyik kulcsa Keviczky László szerint. Ez alátámasztja a webkettő fontosságát és szükségességét és népszerűségét. A szinte nap mint nap bővülő szolgáltatások számtalan új kifejezést, fogalmat szül, amelyeket naponta halluk, de nem is tudjuk igazán elképzelni mennyire kitágultak lehetőségeink és ez hatással van a társadalmunkra. 29 KEVICZKY László: Az internet rövid története. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei,

31 Bell tanulmányában 30 megemlíti a H.G. Wells világagy (world brain) jövővízióját, amely lényegében egy óriási számítógéphez hasonlóan egy helyen összpontosítana minden tudományos ismeretet, valamint mindezt kommunikációs hálózatokon keresztül elérhetővé tenni a világ új szamurájai, azaz a jövő tudományos elitje számára. A szerző szerint ez egy fantazmagória, de talán a teória első része nem is annyira. Gondoljunk csak a webkettő egy napjainkban egyre nagyobb népszerűségének számító közösségi tudásbázisaira, azaz wikikre, és ezek közül is a legnagyobbra a Wikipédiára, illetve a kontinenseket elektronikus könyvtári kezdeményezésekre (pl. Europeana, World Digital Library) természetesen nem egy szuperszámítógépen valósulna meg, de az elgondolás nem annyira utópisztikus. Ha ebben az ütemben fejlődnek, néhány éven belül akár a legnagyobb Interneten tudásbázist is jelenthetik. A web 2.0 eszközeit felhasználva ekönyvtár 2.0-s elnevezés a divatos web 2.0-nak (vagy: web2, webkettő) könyvtárakra alkalmazott változatát 2005-ben kezdték el könyvtári értelemben használni. Tárgyszerű definíciója: A könyvtár 2.0 interaktív, együttműködésen alapuló, multimédiás, webalapú technológiai alkalmazás, webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez. Olyan használóközpontú virtuális közösség, melyben a könyvtár nem egymaga felelős a tartalom előállításáért. Ugyanazokat az eljárásokat és technológiákat alkalmazza, mint a közösség ösztönzi az innovációt és kísérletezést az elektronikus könyvtári környezetben. 31 A könyvtár 2.0 estében egy egészen új szemlélteváltásnak is be kell következni a fogalom bevezetése mellett, ugyanis nemcsak a hordozófelület, hanem az egész információ- és dokumentumszolgáltatás is átalakul. 10. kép A web 2.0 és a könyvtár 2.0 kapcsolata 30 BELL, Daniel 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keretrendszere. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, PASZTERNÁK Ádám TAKÁCS Dániel MIKULÁS Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum]. [2010.március 05.] <URL: 31

32 Mind a web 2.0 mind a könyvtár 2.0 ezt a három irányvonalat erősíti a könyvtárak esetében. Ezen újítások olyan közösségépítő és embereket összekovácsoló hatással bírnak, hogy a korábbi elembertelenedés, elszemélytelenedés vádjai már alaptalanná váltak, hiszen a közösségi oldalak, blogok és chat szolgáltatások éppen ennek ellenkezőjét igyekeznek megvalósítani A könyvtár 2.0 jó gyakorlatai A webkettes alkalmazások jelentős része jól integrálható könyvtári környezetbe. Hazánkban is számos jó gyakorlat született a webkettő és a könyvtár fúziójából, amelyet a szakirodalomban is egyre inkább könyvtár 2.0-nak neveznek. A siker titka a webkettő alapfilozófiája rejlik, amely nem áll messze a könyvtárak elveitől sem: Ne tudhatok mindent. Mindenki tud valamit. A tudás az emberek fejében van. Ezen az elven működnek a tartalommegosztók és a wikik. A kulcsszó tehát a közösség, és a megosztás. 11. kép A tartalommegosztás lehetőségei A közösséggé válást a könyvtárban is érzékeljük, hiszen a hagyományos katalogizálás egyre inkább közösségivé válik, jó példa erre az OPAC-on is túlmutató Library Thing 32 vagy Moly.hu 33 virtuális könyvespolcok, ahol a felhasználók hozzászólhatnak, értékelhetik és idézhetnek kedvenc könyveikből és böngészhetnek mások virtuális könyvespolcain. Emellett Ládi László is megemlíti, hogy a tartalmi feltárásban is változások várhatók, ugyanis a felhasználók általi címkézés (tag) egyre népszerűbb módja a feltárásnak. A 32 Library Thing magyar oldala 33 Moly.hu virtuális könyvespolc 32

33 könyvtárhasználat, könyvtárlátogatás is átalakulóban van, hiszen mind hordozófelületben, mind a tartalom felhasználásában változások következnek be. Egyre inkább elterjednek a digitális dokumentumok, hipertextek, és a nyílt forráskódú rendszerek, nyílt szabványok, közösségi tartalmak kerülnek előtérbe, amelyek a szerzői jogi aggályokat igyekeznek kiküszöbölni Blogok 12. kép A könyvtár 2.0 perspektívái A blog rendkívül rugalmas és gyorsan megújítható, nagyon jól használható a könyvtárral kapcsolatos hírek, szolgáltatások és források terjesztésére, valamint szakmai fórumként ez utóbbi minőségükben a levelezőlistákat is kiszorították, vagyis tulajdonképpen egyfajta külső és belső kommunikációs csatornaként funkcionálnak. Hasznos, mert a hírlevelekkel szemben az olvasó maga döntheti el, hogy meg akarja-e nézni. Másik nagy előnye hogy könnyen, gyakran és folyamatosan frissíthetők, emellett a blog olcsó, gyors, egyszerű és interaktív kommunikációs eszköz. És hogy ki is a célcsoport? Tulajdonképpen mindenki, de legfőképp a blogokat, wikiket, RSS-t, chat-et stb. használó fiatalok. Szinte minden blogról elmondható, hogy a bloggerek, azaz a naplóvezetők bejegyzései mintegy témavezetésként szövik a beszélgetés fonalát. Lehetőség van a hozzászóláshoz is az adott téma kapcsán, ezáltal megvalósul a feedback, azaz a visszacsatolás a befogadók részéről. Mint minden blognak, a könyvtárosok esetében is több fajta létezik: Az első típus egy intézmény/szervezet életét mutatja be, ezt nevezhetjük a könyvtár személyes blogjának is. Az internetes naplók ezen fajtája a könyvtár életének mindennapi kérdéseiről, az aktuális hírekről, információkról tájékoztat, egyfajta hírközlő, olvasó csalogató, kedvcsináló funkciót is ellátva. 33

34 A második típus az ismeretterjesztő, amely akár saját állományból, akár külső forrásokból gyűjtött információkra támaszkodva inkább a nagyvilág, vagy éppen az adott szakma, szakterület érdekességeivel ismerteti meg az érdeklődőket. A harmadik típusa pedig az oktató illetve technikai jellegű, amely az új technológiai megoldások alkalmazását bemutató, tárgyaló blogok. Egy negyedik blogtípus az ún. énblogok, amelyek könyvtárosok vagy hallgatók írnak. A könyvtáros blogok, az ún. klogok az olvasók informálása céljából, és a velük való kapcsolattartás egyik alternatívájaként jöttek létre. Az egyik legjobb hazai gyakorlat erre az évek óta jól működő és hatalmas népszerűségnek örvendő, a webkettes szolgáltatások szinte teljes készletét felvonultató hangtarnok.klog.hu, azaz az egri Bródy Sándor Könyvtár zenei részlegének blogja. A chat és az instant messaging rendszerek mellett e blogok (freeblog blogtér vagy a hazai könyvtári közösség szolgálatára készült forgalma is növekszik. Ha a chat a rövid távú, az a hosszú távú, akkor a blog a középtávú üzenetváltás eszköze RSS Tagadhatatlan, hogy a könyvtárakban már teljes mértékben mindennapos eszköz a számítógép és az internet. Olyan új funkciókat látnak el ezek segítségével, amelyek évekkel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. Számos olyan szolgáltatást alkalmaznak már napi szinten sok könyvtárban, amelyet korábban csak a vezető hírportálok és hírügynökségek alkalmaztak. Az RSS egy olyan formátum, amely segítségével összegyűjthetjük a bennünket érdeklő hírportálok, blogok és más weboldalak legfrissebb híreit, mivel az újonnan felkerült anyagok megjelenéséről azonnal egy RSS-olvasó program segítségével értesülünk. Az RSS elnevezés sokféle feloldását ismerjük: Rich Site Summary, RDF Site Summary, Really Simple Syndication. A lényeg nem az elnevezésben van, hanem a funkciójában. Az RSS-t kezelő programok általában automatikusan jelzik, ha új hír érkezett a minket érdeklő témában. Az új híreket könnyen kereshető és olvasható formában kapjuk meg, és egyszerűen csak ki kell választanunk a minket érdeklő hírt, és ráklikkelve el is olvashatjuk azt. A napjainkban használt böngészők már kezelik és alkalmazkodnak az RSS-hez, így velük könnyedén és automatikusan elérhető ez a szolgáltatás, korábbi verzióknál egy RSSolvasót kell telepítenünk. Az RSS előnye a hírlevelekkel szemben, hogy használatához nem szükséges megadnunk személyes adatainkat, címünket. 34

35 13. kép RSS logója Az RSS-szolgáltatás népszerű és egyre szélesebb körben terjed el. A számos könyvtár is rendelkezik már ezzel a szolgáltatással Az RSS-technológiát hazai könyvtárak is kezdték alkalmazni egyelőre mint hírszolgáltatók. 34. Számos információt tudhatunk meg kiállításokról, konferenciákról, pályázatokról, technikai újdonságokról. Például a Hangtarnok blog is rendelkezik RSS szolgáltatással, illetve az Országos Széchényi Könyvtár RSS-ére is feliratkozhatnak az érdeklődők. Az RSS mellett megjelent egy másik hasonló, de sokak szerint jobb szolgáltatás is, az ATOM. Amely már nyílt szabvánnyal rendelkező és gyártófüggetlen szabvány. Az Atom egy XML alapú, a tartalom terjesztésére szolgáló szabvány. Az Atom fejlesztőinek célja egy univerzális publikációs szabvány kifejlesztése volt blogok és más, olyan webhelyek számára, ahol a tartalom gyakran frissül. Az Atomot használók egy atom.xml fájl betöltésével tájékozódhatnak a webhely változásairól. Az, hogy e két lehetőség közül melyik lesz a népszerűbb és melyik fog győzedelmeskedni a másik fölött, az még a jövő zenéje. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ezzel a fejlődésnek még nincs vége, sőt lehet, hogy csak most kezdődik Wikik A közösen szerkesztett szabad lexikonok fénykorukat élik, és már a könyvtáros szakma is alkalmazza. A wikik, a közösségileg szerkesztett enciklopédiák, alapvető szerepet tölthetnek be a nonprofit információszolgáltató intézményeknél. 35 Másképpen megfogalmazva a wiki (hawaii nyelven: gyors) olyan tartalomkezelő rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók (vagy általános esetben bárki) a weblaphoz új tartalmakat adjanak vagy azon tartalmat módosítsanak. A wikiket tulajdonképpen bárki szerkesztheti, és meg is változtathatja a tartalmat. Sokakban felmerült és felmerül ma is a kérdés, hogy megbízhatatlan, és sok téves adat van 34 Paszternák Ádám Takács Dániel Mikulás Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum]. URL: [Letöltve: március 26.] 35 Paszternák Ádám Takács Dániel Mikulás Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum]. URL: [Letöltve: március 26.] 35

36 benne, hiszen bárki belekontárkodhat, de a tapasztalat mást mutat. Ugyanis nagy az öntisztító hatásfoka a rendszernek, vagyis ha valaki tudatlanul vagy szándékosan vagy szándékosan nem helytálló, akkor rövid időn belül kijavítja valaki, a nagy számú látogatónak köszönhetően. A wikik lapjai között linkek, vagyis keresztkapcsolások vannak, így szinte minden összefüggésben áll mindennel, egyfajta ugrópontot szolgáltatva ezzel a témában való mélyebb elmerülést szolgálva. Épp a sokféle szerkesztő érdeklődési köre által a wikik felhasználása sokrétű és akár portált lehet rá építeni, és tudományos kutatásoknak is hasznos segítőtársa lehet. A közösen szerkesztett lexikon vagy, ahogy sokan nevezik a kollektív bölcsesség segítségével megfelelő felhasználói bázis esetén egy-egy témakör nagyrészt lefedhető, akár előre megadott kritériumok alapján jól nyomon követhető, például csak pontos forrásmegjelöléssel lehet bármit is beírni. A könyvtáros szakmában hazánkban szakmai wiki például a Miskolci Egyetem Könyvtára saját belső tudnivalóinak, leírásainak, dokumentációinak kezelésére készítette rendszere: Ígéretes lenne külföldi példát követni, hiszen ott már sok könyvtárban nagyon igényes wikik 36 léteznek és például az angol Wikipedia minősége és pontossága sokak szerint megegyezik a Encyclopaedia Britannicáéval Közösségi hálók Az utóbbi pár évben a közösségi portálok, azaz az iwiw, a myvip, vagy a myspace és még sorolhatnám mindennapi életünk részévé vált. Ezek a szociális hálózatok térhódítása és sikere az utóbbi időben töretlen mind a fiatalok, mind az idősebbek körében. Ma már nem lepődünk meg azon, ha bejelöl valamelyik könyvtár ismerősének valamelyik ilyen portálon, vagy épp mi kattintunk az Ismerősnek jelölöm gombra, vagy valamelyik intézmény kiírja az üzenőfalra a legújabb programokat, vagy éppen a bemutatkozó videójának linkjét, amelyik valamely videómegosztó-oldalon található. 14. kép A hagyományos-és a virtuális terek és szolgáltatásaik 36 Paszternák Ádám Takács Dániel Mikulás Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum]. URL: [Letöltve: március 26.] 36

37 A könyvtári szempontokat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy azért is izgalmas egy ilyen szociális háló vagy hálózat kialakítása, mert itt magukat az embereket válnak visszakereshetővé, megkönnyítve ezzel a kapcsolattartást és a személyes adataink, fényképeink megadásával sokkal eredetibb információhoz is hozzáférést kínálva. A portálok esetében lehetőség van a személyes profilok, azaz a név, elérhetőségek stb. közzétételére, emellett csoportok képzésére adott szempontok alapján, amellyel akár célcsoportoknak szóló üzeneteket is küldhet a könyvtár, egyfajta pr-tevékenységként, azaz egyfajta virtuális közösségszervezést valósíthat meg. A közösségi létet szakmai oldalról is erősítik a ning közösségek keretében létrejött érdeklődési körökön alapuló közösségek, például a konyvtaros.ning.hu 37, illetve a Network Könyvtáros Klubról a Az érdeklődési körön alapuló, például szakmabelieket összegyűjtő közösségi hálók nagyban segítik a könyvtárosok együttműködését, ugyanis itt lehetőség van különböző fórumokon a szakmai kérdések megvitatására, illetve egyfajta tanácsadásra és segítségnyújtásra is Mashup Az adatok begyűjtésén és integrálásán alapul az új, meglehetősen divatosnak tekinthető webkettes alkalmazás, a mashup. Már megint egy új angol kifejezés, amelynek nincs magyar megfelelője és mégis nagyon elterjedt. Mashup: olyan website vagy webes alkalmazás, mely egy vagy több forrásból kombinált tartalom felhasználásával készült, másik alkalmazást (pl. API) épít be magába. 38 A mashup kifejezés a popszakmából származik, de manapság már egyaránt jelöli a szokatlan és egymástól eltérő két vagy több web 2.0 alkalmazás, tartalmi szolgáltatás egyesítéséből, ötvözetéből létrejövő szolgáltatást. Segítségével például felmérhető egy adott földrajzi területen élők ízlés- vagy szokásvilága is. A MappaMusica 39 -val például megvizsgálható, kik a legkedveltebb zenészek vagy zenekarok egy országban, vagy a Who is Sick? 40 elnevezésű mashupban egy város lakói oszthatják meg egymással és az egész világgal, hogy milyen betegségben szenvednek éppen 41. A Könyvtár 2.0 maga is mashup, hiszen tarkítva vannak blogokkal, wikikkel, RSS-el, azonnali üzenetküldő, azaz instant messaging szolgáltatással és közösségi hálózatokkal. Először a könyvtárhoz leginkább kapcsolódó webopac funkciót mutatom be. Ez már túlmutat a hagyományos OPAC funkcióin, egy kibővített szolgáltatásokkal, vagyis címkézhető rekordokkal, blogokkal, külső linkekkel, audio- és videofájlokkal rendelkező megoldás, amely már jól alkalmazkodik a 21. század kihívásaihoz. Az előbb említett 37 ning: a világ legnagyobb platform rendszere, amellyel közösségi weboldalakat hozhatunk létre 38 SZŰCS Viktor VIDA Andrea: Web2.0 a könyvtárak világában. URL: [Letöltve: március 27.] 39 Elérhetőség: URL: 40 Elérhetőség: URL: 41 Bari Máriusz:, Mashup: a webkettő új színfoltja. In: Heti Világgazdaság, december 10. URL: [Letöltve: március 27.] 37

38 blogok ezen típusa, főként híreket szolgáltat és visszajelzést tesz lehetővé, megvalósítva ezzel a visszacsatolást. Nagy népszerűségnek örvend az ún. azonnali üzenetküldő alapokon nyugvó elektronikus tájékoztatás, amelynek segítségével megvalósul az időt és teret legyőző szinte élő beszélgetéssel megegyező gyorsaságú üzenetváltás. A wiki, amelyek a könyvtáron belüli vagy éppen a helyismereti információt nyújtó bárki által szerkeszthető lexikonok elterjedése is egyre inkább jellemző. Nem maradhat ki a felsorolásból a könyvtárprofilnak megfelelő forrásaggregáló oldalak megjelenése sem. Ezek a megoldások olyan új távlatokat nyitnak a könyvtár népszerűsítésére és jobb, alaposabb szolgáltatások kifejlesztésére, mint eddig még sohasem. A legnagyobb csábítást a tér és idő legyőzése jelenti, amely segítségével eddig lehetetlennek tűnő együttműködések megvalósulását eredményezi. Meg kell azonban jegyezni, hogy ehhez a rohamos fejlődéshez szükség van a szakemberek folyamatos képzésére, hiszen a felkészületlenség gátat szabhat az ilyen fantasztikus lehetőségek létrejöttének. Hangsúlyozni kell ezen újdonságok minél több fórumon való megjelenését, mert ezek nem egy szűk rétegnek szólnak, hanem az egész társadalomnak. Az információs szakember felkészültségén és informáltságán múlik, hogy tudja, mit és hol keressen az interneten, tisztában legyen a különféle online adatbázisok és egyéb webes információforrások elérhetőségével, tartalmával és nem utolsósorban hitelességével, hogy pontos, releváns és naprakész információt tudjon szolgáltatni Virtuális könyvespolc A szolgáltatások egyesítését valósítja meg a már magyar felületen is elérhető, eredetileg angol nyelvű LibraryThing, avagy Tartsd nyilván a könyveidet online nevű szolgáltatás, amely nálunk a hu.librarything.com címen érhető el. Tulajdonképpen a web és a könyv kapcsolatára épít, és úgy tűnik, ez a kettős nagyszerűen kiegészíti egymást. Segítségével egy virtuális könyvespolcot hozhatunk létre, az éppen aktuális vagy korábbi olvasmányainkból, de akár az egész otthoni könyvállományunkból is készíthetünk egy könyvtári minőségű katalógust. A katalóguscédulákat a programban résztvevő könyvtáraktól lehet importálni, illetve különböző blogokban és fórumokban könyvajánlókat és véleményeket is olvashatunk, és mi is készíthetünk, emellett kategorizálhatjuk is őket. Ezzel együtt a web 2.0 egyik célját is megjeleníti, mégpedig azt, hogy egyben közösséget is épít, mégpedig oly módon, hogy összeköt azokkal, akik hasonló dolgokat szoktak olvasni, létrehozva így a világ legnagyobb online olvasókörét. Itt is megjelenik a már korábban ismertetett címkézés, amely publikus, azaz mások is olvashatják az általam címkézett könyveket és fordítva. Hogyan is jelenik meg ebben az esetben a könyvtár? A válasz nagyon egyszerű: azzal, hogy az olvasók megosztják egymással az általuk kedvelt műveket, kedvet csinálnak másoknak és sok esetben a könyvtárból kölcsönzik ki az érdeklődők a könyveket, növelve ezzel annak forgalmát. A LibraryThing a legtöbb webkettes oldalhoz és alkalmazáshoz hasonlóan egy bizonyos rekordig, ez esetben 200 darabig ingyenes, és számtalan hasznos kiegészítő funkciót kínál. Ilyen például a webes naplók oldalsávjába beágyazható egy olyan virtuális könyvespolc, ahol a blogger ajánlhatja a látogatóknak a kedvenc könyveit, megjelenik, hogy éppen mit olvas, kedvet csinálva ezzel másoknak is az olvasáshoz. A másik hasznos újítás az import/export funkció, amely az olvasót segíti olvasmányainak megosztásában, és lehe- 38

39 tővé teszi például az Amazon.com könyváruházában való megkeresését, vagy más partnerkönyvtárból való lekérését. A LibraryThing nemrégiben elindította kizárólag könyvtáraknak kínált LibraryThing for Libraries szolgáltatást ( mely jelenleg még csak angol nyelven érhető el. Ennek révén az oldal funkciói és a könyvtári OPAC között hatásos kapcsolat alakítható ki. Mégpedig úgy, hogy a katalógusban kereső felhasználó az általa kiválasztott könyvhöz hasonlókat kereshet, elolvashatja mások véleményét, esetleg kritikáit, lehetősége van a címkézésre, ezek szerint kereshet, böngészhet, értékelheti a dokumentumokat mindezt pár sornyi HTML beágyazásával az OPAC-ba. Ez a szolgáltatás külföldön már nagy népszerűségnek örvend, hiszen a LibraryThing felhasználóinak könyvespolcán összesen 25 millió könyv található, amely valljuk be, nem kis teljesítmény. A könyvtár és az internet mostanság egyre többféle módon kapcsolódik össze, és ebben nem kis szerepe van az ambiciózus és az újítást támogató könyvtárosoknak. Örömmel tapasztaltam, hogy egyre inkább megdőlni látszik az a nézet, miszerint az intenet előretörésével az olvasást, a könyveket és magát a könyvtárat temetni kellene, épp ellenkezőleg most élnek csak igazán, hiszen átlépték a térbeli és időbeli határokat Egy hazai webkettes portál: konyvtar.hu A Nemzeti Kulturális Alap és a Könyvtári Intézet közös kezdeményezéséből jött létre. A fejlesztés célja az volt, hogy a könyvtárak felé terelje a hangsúlyt és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása valósuljon meg olyan korszerű eszközökkel, amelyek a mai közönség elvárásainak megfelelnek, de részben új szemléletmóddal, olvasók és könyvtárosok munkáját és együttműködését egyaránt serkentve. Több webkettes szolgáltatást egyesít a néhány éve létrejött konyvtaros.hu portál, amelyen a virtuális könyvespolc, közösen épített tudástárak, wikik és szakmai fórum is megtalálhatóak. Lehetővé teszi, hogy kipróbáljuk, miként működik a közösségi tartalomszolgáltatás modellje a könyvtárszakmában; hogy a könyvtárak felmérjék, mennyire előnyös ez számukra; hogy kipróbálják, az olvasók hogyan reagálnak az új szolgáltatásokra; és tényleg nem utolsó sorban, milyen új lehetőségei vannak a könyvtári szoftvereket fejlesztő cégek együttműködésének. 42 Az olvasók egy olyan integrált felületet nyújt, ahol egy helyen megtalálják a könyvtárakat, és a könyvtárak is meg tudják találni az olvasókat. Segítsünk a könyvtáraknak (kicsiknek és nagyoknak), hogy ezt az igényt ki tudják szolgálni. Fontos, hogy áttekintő képet is ad hazai a könyvtári rendszerről, így a portálon folyamatosan frissül az összes hazai könyvtár összes publikus adatainak listája. A szolgáltatás nem elkülönülten működik, céljuk, hogy mind az olvasók és a könyvtárak magukénak érezhessék a szolgáltatást. Ennek eszközeként két már meglévő fejlesztést építettek be a: Az egyik beépített alkalmazás be tudja azonosítani, hogy a weboldal látogatója hol tartózkodik, és így releváns tartalmat szolgáltat a közelében lévő könyvtárak elérhetőségéről, az ottani rendezvényeiről. A másik lehetőség a regisztráció: a regisztrált felhasználók maguk választhatják ki, mely könyvtárak érdekesek számukra, hová vannak beiratkozva, vagy hol szeret- 42 Kardos András: konyvtar.hu In. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évfolyam 5.sz, (2009) 39

40 nének tovább kutakodni. A regisztráció a könyvtárosoknak is lényeges, hiszen így tudják a portál naprakészségét biztosítani, azáltal hogy saját könyvtáruk adatait naprakészen tartják, híreket, eseményeket visznek fel, és könyvajánlót készítenek a portál virtuális polcainak segítségével. A portál központilag tájékoztat a hazai könyvtárak legfontosabb adatairól, de a webkettő szellemében egyedi megjelenést is biztosít azoknak, tehát a testreszabhatóság kritériumának is megfelel. Minden könyvtár rendelkezik ugyanis egy információs lappal a konyvtar.hu címen, ez tartalmazza alapadatait, szolgáltatásait, nyitva tartását, aktuális eseményeit, katalógusának elérhetőségét, valamint igény szerint képeket a könyvtárról, a dolgozókról. Egy-egy ilyen oldal, ha a könyvtárnak nincs önálló webes megjelenése, akár hivatalos honlapként is üzemelhet amelyet a könyvtár dolgozói bármilyen helyi informatikai segítség nélkül könnyedén karbantarthatnak a portálon elérhető szerkesztőfelület segítségével kép A konyvtar.hu nyitólapja A személyre szabhatóság egy másik értelemben is megjelenik. A regisztrált felhasználók bejelölhetik kedvenc könyvtáraikat, és mint egy tartalomaggregáló alkalmazás során,

41 értesülhetnek az általuk fontosnak tartott híreiről, eseményekről, emellett, ha megadják olvasójegyük adatait is, akkor egy helyen (egy virtuális polcon) tarthatják nyilván kölcsönzéseiket több könyvtárból is, és azok lejáratáról ben, sőt SMS-ben is értesítést kaphatnak. E szolgáltatásban azon könyvtárak tudnak részt venni, amelyek integrált könyvtári rendszerét már illesztettük a portálhoz a fokozatosan bővülő körben szinte az összes hazai rendszer megtalálható, de erről érdemes a portálon, az adott könyvtár információs lapján tudakozódni. Magának a könyvtárnak ezzel kapcsolatban semmilyen teendője vagy költsége nincs, ennek ellenére jó, ha a helyi informatikusok is részt vesznek majd a portállal kapcsolatos tájékoztató fórumokon. Az olvasók egy helyen számos szolgáltatást elérhetnek, például kereshetnek kedvenc könyvtáraik katalógusaiban egyszerre, egyetlen kattintással kereshetnek dokumentumokat, és tájékozódhatnak azok kölcsönzési státusáról is. A portál létrejöttének másik, nagyon lényeges apropója volt az olvasás népszerűsítése. A Library Thing-hez hasonlóan a felhasználók saját virtuális polcokat hozhatnak létre, azokat egymás közt megoszthatják, vagy akár teljesen publikussá tehetik. Ezen polcok számos előnye, hogy a többek között könyvajánló, olvasmányjegyzék, bibliográfiai eszköz céljaira is használhatóak. A könyvek megismerését segíti továbbá egy hazánkban újszerű adatbázis, amely könyvismertetőket tartalmaz, amely jelenleg több mint könyv rövid leírását tartalmazza. 16. kép Virtuális könyvespolc a konyvtar.hu oldalon A könyvismertetőket a portálon belül több helyen is megjelenítjük, de a Könyvsegéd nevű eszközzel szinte bármelyik hazai OPAC-ban is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek első példája a TextLib rendszer közös keresője ( amely már jelenleg is kihasználja ezt a lehetőséget. A Könyvsegéd az ismertetők megjelenítésén 41

42 kívül lehetővé teszi, hogy az olvasók megjegyzéseket fűzzenek a könyvekhez, amelyek a portál központi adatbázisán keresztül ismét csak eljuthatnak szinte bármely hazai OPAC-ba. Könyvismertetőket később bárki írhat majd. A webkettes alkalmazások egyik legnépszerűbbje a wikik, amelyek többféle funkciót is ellátnak, egyrészt a közös tudásmegosztást és a szakmai közösségépítést is segíti. A portál wikije hiánypótló, hiszen elsősorban könyvtáros szakmai témákat tartalmaz, így elsősorban a szakmai tudásmegosztás terepe. A konyvtar.hu nagy népszerűségnek örvendő, korszerű, a mai felhasználók igényeit kielégítő portál. A könyvtár ezen szolgáltatások által virtuális szolgáltató terekké alakulhat, és a web 3.0 kapcsán egyre gyakrabban hangoztatott tudásbázisok és intelligens keresők központi motorja is a könyvtár lesz. 3.4 ÖSSZEFOGLALÁS Napjainkban a könyvtáraknak új minőségekben és felületeken is meg kell jelenniük, mint például az internet, hiszen a hálózaton keresztüli információszolgáltatás egyre nagyobb teret kap. A változásokat jól jellemzi a könyvtár 2.0 elnevezés, amely a könyvtárak megváltozott, új szolgáltatásait jelenti, amelyeknek sikere igen jelentős. 17. kép A könyvtár 2.0 fogalomtérképe 42

43 Összességében megállapíthatjuk, hogy ezen újítások hatására egyfajta paradigmaváltás következett be, hiszen a könyvtár és a könyvtáros már nemcsak a szolgáltató, míg az olvasó már nem csak a szolgáltatást igénybe vevő felhasználó, hanem a szerepek egy kicsit megváltoztak. Most már azon van a hangsúly, hogy a könyvtáros és az olvasó olyan közösséget építsen, amellyel együtt szolgálják a könyvtárak és a saját érdekeiket. Egyfajtaképpen meg kell nyílnia a könyvtáraknak, meg kell tudni mutatni az olvasóknak a könyvtárak mindennapjait, munkafolyamatait és akár problémáit is, közelebb hozva ezzel a társadalmat ezen intézményekhez. Ehhez olyan nyitott szabványokat kell a szakembereknek létrehozni, amelyeket a hétköznapi felhasználó is magabiztosan és könnyen tud kezelni. Ahogyan azt Takács Dániel már több fórumon is hangsúlyozta, a lényeg az állandó változáson és változtatni tudáson van, és azt a fő szempontot kell szem előtt tartani, miszerint a tartalomhoz egynél több eszközön is hozzá lehet és lehessen férni. 3.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mutassa be a web 1.0 és 2.0 szemléletbeli különbségeit! 2. Soroljon fel legalább öt web 2.0 szolgáltatást! 3. Hasonlítsa össze a web 1.0 és 2.0 szolgáltatásait a felhasználói aktivitás és a tartalomalkotás szemszögéből! 4. Mi véleménye a könyvtár 2.0-ról? Versenyképessé teheti-e a könyvtárakat, és miért? 5. Értelmezze a tanár 2.0 fogalmat! 6. Sorolja fel és mutass be röviden a könyvtár.hu három szolgáltatását! 43

44 44 4. AZ ELEKTRONIKUS, A DIGITÁLIS ÉS VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR FOGALOMKÖRE 4.1 CÉLKITŰZÉS A hallgató megismerkedik a virtuális, elektronikus és digitális könyvtár fogalmával, képes lesz e három meghatározás között különbséget tenni. Megtanulja a hálózaton elérhető dokumentumokhoz tartozó legfontosabb definíciókat, és megismeri a virtuális könyvtárakhoz kapcsolódó elméleteket. Pontos képet kap a digitális dokumentumról és legfőbb jellemzőiről. Betekintést nyer továbbá a hazai és külföldi virtuális könyvtári szolgáltatások jó gyakorlataiba illusztrált példákon keresztül. 4.2 TARTALOM A digitális dokumentum A falak nélküli elektronikus, virtuális, digitális könyvtárak Elektronikus könyvtárak Virtuális könyvtárak Egy lehetséges vízió: a hibrid könyvtárak 4.3 A VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR ÉS FOGALOMKÖRE A digitális dokumentum Az információ szerepe napjainkban még inkább felértékelődött, jelentősége vitathatatlan. A könyvtáraknak kiemelt szerep jut ebben, hiszen elsődleges feladata az információ gyűjtése, megőrzése(!), feltárása, azaz értékelése, rendszerezése, és ami az olvasó számára elsődlegesen fontos, ezek szolgáltatása. Ezen tevékenységgel járulnak hozzá az egyetemes tudás megőrzéséhez, átörökítéséhez, és lehetőségeiken belül biztosítják az általuk feldolgozott információhoz való szabad hozzáférést az olvasók és a használók számára. Ha az információhoz való hozzájutás felől közelítjük meg a kérdést, akkor tulajdonképpen a hordozó fajtája, milyensége lényegtelen elem, hiszen az a fontos, hogy a szükséges információt megkapjuk, mindegy milyen felületen. Ám az éremnek több oldala van, más szempontból is meg kell vizsgálnunk ezt a kérdést. Tehát nem a dokumentumtípusokon van a fő hangsúly, hiszen ettől függetleníteni kell az információt, vagyis nem a felület, a tartalom az elsődleges. A hálózatok egyre növekvő szerepével a feltárandó dokumentumok köre és a tájékoztatási lehetőségek tárháza is kibővült. Megjelent egy korábban ismeretlen hordozón tárolt dokumentumtípus, a digitális dokumentum. Ennek jövőbeni jelentőségét egyre inkább alátámasztja az a tendencia, miszerint a felhasználók az adott információhoz azonnal és akár otthonról szeretnének hozzájutni. A digitális dokumentum kifejezést szűkebb és tágabb formában is értelmezhetjük. Szűkebb értelmezés szerint csak a digitális formátumban létrehozott dokumentumok tartoznak ide, amelyek keletkezésük pillanatától kezdve digitális jelek formájában léteznek. Tágabb értel-

45 mezésében inkább a digitalizált dokumentumok kifejezés lenne helyesebb, hiszen ide sorolják a digitalizált dokumentumokat is, amelyek eredetileg analóg formában léteztek, de a hatékonyabb tárolás, átvitel és feldolgozás érdekében digitalizálták őket. A digitális fogalmat elsősorban a dokumentumok formátumára értjük. Tóvári Judit definíciója szerint: Elektronikus dokumentumnak (bibliográfiai forrásnak) azok az objektumok nevezhetők, amelyek digitálisan kódoltak és használatuk csak számítógépes hardver- és szoftvereszközökkel valósulhat meg. 43 Kisebb egységét képezi a digitális objektum, amely alapvetően két részből tevődik öszsze: a tartalomból és az ennek visszakereshetőségét lehetővé tevő metaadatokból. A digitális objektumok repozitóriumokban helyezkednek el, amelyek biztosítják a szabályozott hozzáférést. 18. kép A digitalizálás folyamata A fenti meghatározásokból is világosan következik, hogy a könyvtárakra és a könyvtárosokra hatalmas feladat nehezedik az egyre szélesebb körben végzett digitalizálási törekvések miatt. Azonban ezzel még inkább erősítik azt az elképzelést, hogy a könyvtárak sze- 43 TÓVÁRI Judit: Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak dokumentumainak feltárása. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia,

46 repe van a 21. században is igen jelentős, mind a digitalizálási, mind az ilyen formába tárolt dokumentumok tárolásában, megőrzésében, feltárásában és visszakereshetővé tételében és természetesen rendelkezésre bocsáthatóságában A falak nélküli elektronikus, virtuális, digitális könyvtárak Elektronikus könyvtár? Digitális könyvtár? Virtuális könyvtár? Három fogalom, amelyek jelentéseit nem használjuk következetesen. Oka ennek a rohamos fejlődés, amelynek eredményeképpen a könyvtáros szakmán belül is terminológiai problémák vetődnek fel e három fogalommal kapcsolatban. A megfogalmazások egyértelmű megkülönböztetésének szükségességét már Poprády Géza is kiemeli a Könyvtárosok kézikönyvében 44, ám éppen a Könyvtárosok kézikönyvében Horváth Tibor mutat rá arra, hogy mennyire nincs egyértelmű és világos fogalom sem a szakmában, sem a hétköznapi emberek fejében erre a három definícióra. A fogalmakat szeretném tisztázni az e témában megjelent publikációk 45 alapján, illetve néhány konkrét példán át bemutatni a legfőbb jellemzőiket, előnyeiket, hátrányaikat és a jövőbeni fejlesztések irányvonalát. Egyet azonban szeretnék leszögezni még a fogalmak ismertetése előtt. Mégpedig azt, hogy legyen szó bármely meghatározásról a három közül, mindegyik hordozza magában a könyvtár alapvető funkcióit, csupán a hordozó eszközben, illetve a közvetítő közegben térnek el egymástól, azaz mindhárom esetben ráismerhetünk a könyvtár definíciójára. Bánkeszi Katalin összefoglalása alapján azt mondhatjuk, hogy a digitális fogalmat elsősorban a dokumentumok formátumára értjük, és a digitális formában létező műveket gyűjtő könyvtár a digitális könyvtár megnevezésében használjuk. Az elektronikus dokumentum mára már azonos tartalmú a digitális dokumentum kifejezéssel, míg az elektronikus könyvtár nem feltétlenül őriz digitális műveket. Gyűjteménye egy része (vagy egésze) lehet virtuális, vagyis nem magát a művet, hanem a művek azonosításához, kereshetőségéhez és megtalálásához szükséges információkat, adatokat, hivatkozásokat tárolja; a művekre csak rámutat. Az elektronikus szó a legtöbb esetben inkább a közvetítés módjára, eszközére utal. Az elektronikus könyvtár fogalma, tartalma az elmúlt évek során kicsit változott, átalakult. Az elektronikus könyvtár fogalma főként a technikára és a felszereltségre, tehát elsősorban a hardverre vonatkozik. Egy elektronikus eszközökkel felszerelt könyvtárat jelent, amely más könyvtárak állományaira is támaszkodik mind a szolgáltatások szervezésében, mind teljesítésében. Emellett az elektronikus jelző utal az állományok hordozóira is. 46 Először talán akkor kezdtük el használni, amikor az adatbázisok online keresőfelülettel jelentek meg, és így a gyűjtemény adatai között távolról, elektronikusan lehetett ke POPRÁDY Géza, Könyvtári trendek. In. Könyvtárosok kézikönyve. 5. Segédletek. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Bp. Osiris, p SÜTHEŐ Péter, Elektronikus, digitális és virtuális könyvtárak In: Könyvtárosok kézikönyve 3. A könyvtárak rendszere. Szerk. Horváth Tibor, Papp István Bp. Osiris, CZEGLÉDI László: E-learning könyvtár : a fogalom és a megvalósítás. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54. évf. 8. sz

47 resgélni. Az első, digitális dokumentumokat gyűjtő-és szolgáltató könyvtár is a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) elnevezést kapta ben megalakult a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ (Neumann-ház), amely digitális dokumentumokból építette föl a gyűjteményét, és kizárólag interneten keresztül szolgáltatta a műveket. 47 A két gyűjtemény közötti különbség abban rejlett, hogy a Neumann-ház állománya saját tevékenységű digitalizálással gyarapodott, míg a MEK a hálózaton megjelent tartalmakat gyűjtötte össze, és nem vállalkozott saját digitalizálásra. Ebben az időszakban a két fogalom elektronikus és digitális eltérő értelmezést kapott, de ma már összemosódott a jelentésük. A digitális könyvtár a hagyományos könyvtár digitalizált, vagy eleve digitálisan létrehozott állományának gyűjteménye, amelyben elektronikus katalógus segítségével teljes szövegű keresés valósítható meg. 48 A virtuális könyvtárak esetében nem a tényleges dokumentumokat, hanem az azokról szóló információkat gyűjtik és rendszerezik, tulajdonképpen dokumentum a dokumentumról. Az adatok elérési és szervezési módjai változatosak lehetnek, például lehetnek adatbázisba szervezve, listákba rendezve, vagy egyszerű hipertext hivatkozások mutathatnak a távoli dokumentumokra. Másképpen fogalmazva Az elektronikusan máshol tárolt dokumentumok olyan gyűjteménye, ahol az információforrás és a katalógus is hálózati úton érhető el. 49 Az online (hálózaton keresztül elérhető) könyvtári katalógusokat is felfoghatjuk virtuális könyvtárnak, hiszen segítségükkel távolról is megtudhatjuk, hogy a keresett dokumentum megtalálható-e a könyvtár állományában, de magát a dokumentumot nem vehetjük kézbe. Jó példa erre a közös katalógusok és országos lelőhely-jegyzékek, amelyek több gyűjtemény adatait egyesítik virtuálisan. A linkgyűjtemények is hasonlóan értelmezhetők, hiszen csak rámutatnak forrásokra, de nem gyűjtik be azokat. A digitális könyvtárral szembeni néhány funkcionalitással kapcsolatos elvárás, véleményem szerint jól adaptálható a digitalizált dokumentumokat tartalmazó könyvtárakkal, ezen kritériumokat Zabihi 50 és szerzőtársai fogalmazták meg: a könyvek és a cikkek tartalma kereshető legyen; a keresőprogram azonnal a megtalált tételhez vigye a felhasználót; a keresőkérdéseket el lehessen menteni; a kikeresett tételhez kapcsolódó minden releváns adat és dokumentum jelenjen meg; az aktuális tétellel kapcsolatos felhasználói visszajelzéseket meg lehessen nézni; 47 BÁNKESZI Katalin: Elektronikus-virtuális könyvtári szolgáltatások. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, TÓVÁRI Judit: Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak dokumentumainak feltárása. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, UŐ. 50 Drótos László: Digitális könyvtárak a szakirodalom tükrében: témák és tanulságok In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 56. évfolyam 4. szám (2009) Eredeti cím:i SFANDYARI-MOGHADDAM, Alireza BAYAT, Behrooz: Digital libraries in the mirror of the literature: issues and considerations. 47

48 a dokumentumokat ne csak téma, hanem típus szerint is osztályozzák; a felhasználók kapjanak vagy SMS értesítést, amikor a kért dokumentum hozzáférhetővé válik; legyen helyzetérzékeny súgó, ami a rendszer minden pontján segíti a használót; legyenek hivatkozások más digitális gyűjteményekre; minden olyan szolgáltatásnak, amely egy hagyományos könyvtárban megszokott, a digitális könyvtárban is jelen kell lennie. A másik lényeges kérdés felhasználói oldalról az akadálymentesség a fogyatékkal élők számára, hiszen ez hagyományos, fizikailag működő könyvtárakban is fontos kérdés, kritérium. A felhasználók képzése is lényeges, hiszen a hozzáértő használat foka nagyban hozzájárul az elégedettség relevanciájához és az esetleges kritikák mérlegeléséhez Elektronikus könyvtárak Az elektronikus könyvtár jellemzője, hogy teljes állománya elektronikus formában érhető el. A szolgáltatások gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos könyvtári technikák alkalmazásával. Ennek oka, hogy a munkafolyamatok egy része megfelelő tervezéssel automatizálható. A szolgáltatások folyamatosan, a nap 24 órájában elérhetőek, egy jól karbantartott, működő weboldalon keresztül. Ezen szolgáltatások közül a felhasználó többet is választhat igényeinek és hozzáférési jogosultságainak megfelelően. A hagyományos könyvtár regisztrált (beiratkozott) tagjainak lehetősége van könyvtári ügyeiket a hálózaton keresztül intézni. A felület kezelése könnyű és egyszerűen elsajátítható. A dokumentumok teljes egészében elolvashatóak, letölthetőek, vagy kinyomtathatóak 51 idézi Koltay Tibor Waters gondolatát. Másképpen megfogalmazva olyan könyvtár, amely elektronikus dokumentumokat gyűjt, feltár, rendez és hálózaton legtöbb esetben az interneten rendelkezésre bocsátja. A könyvtár anyagát a szolgáltató rendszerek tárolják, amelyek hálózatról könnyen elérhetők. Az elektronikus könyvtár írja Buckland (1998) fontos kategória, mert a könyvtári dokumentumok növekvő mértékben lesznek hozzáférhetőek géppel olvasható formában, a használók igényelni fogják, hogy hozzáférhessenek ezekhez, s ezért biztosítani kell majd a hozzáférést. Tűnődhetnénk a papíralapú és az elektronikus dokumentumok pillanatnyi arányáról, a papír nélküli könyvtárak esélyeiről, ezek a kérdések azonban nem túl lényegesek ahhoz az alapvető elvi megfontoláshoz képest, hogy meg kell tenni a lépéseket annak érdekében, hogy egyes dokumentumokat elektronikus formában szolgáltassunk. 52 Tehát tulajdonképpen az elektronikus könyvtár fő jellemzője, hogy a dokumentumokat elektronikus, vagy egyéb, géppel olvasható formában tárolják, s így is használhatóak az olvasók által. Nagyon lényeges, hogy a digitális állománynak folyamatosan bővülni kell, a folyamatos frissítés és az új hordozókhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen. 51 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális [elektronikus dokumentum] URL: (letöltve: március 1.) 52 BUCKLAND, Michael, A könyvtári szolgáltatások újratervezése. Budapest: OSZK,

49 Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A Magyar Elektronikus Könyvtár a legnagyobb magyar szövegtár, amely az elektronikus könyvtár mellett egy digitális szöveg és újabban hangoskönyv-archívum funkciót is ellát. A MEK megalapításának gondolata szinte egyidős az Internet magyarországi megjelenésével. Az akkori elképzelés szerint, 1994-ben egy olyan elektronikus gyűjtemény kialakítása volt a cél, ahol az elektronikus publikációk összegyűjtésére, katalogizálására és hosszú távú archiválására kerül sor egy helyen. Tehát nem egy előre meghatározott szakterület, korszak vagy dokumentumtípus anyagainak Internetre vitele a célja. A gyűjtemény összetétele nagyjából a magyar online és offline e-könyvkiadás kínálatát tükrözi, korlátozva és torzítva az éppen érvényes internetes copyright-szabályoktól kép A Magyar Elektronikus Könyvtár nyitólapja Gyűjtőkörét tekintve gyűjti a hálózaton megjelenő tartalmakat, másrészt önkéntes digitalizálók, illetve közvetlenül a szerzők által felajánlott dokumentumokat tesz ingyenesen elérhetővé, letölthetővé. 53 MEK jellemzése 49

50 20. kép Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményadatok A szerzői jogi problémák miatt magánhasználatra és oktatási célra lehet felhasználni a szövegeket. A MEK-ben gyakran többféle formátumban (PDF, DOC, HTML, LIT) is elérhető egy-egy mű. Számos Magyarországon később létrejött internetes könyvtári szolgáltatás (főleg tartalomszolgáltatás) ebből nőtte ki magát, gondolok itt az Elektronikus Periodika Adatbázisra vagy a Digitális Képarchívum szolgáltatására. 21. kép Egy dokumentum a MEK-ben 50

51 Szerepének és funkciójának meghatározását jól összefoglalja a következő mondat: a MEK az ideális közkönyvtárat testesíti meg: teljesen ingyenes, állandóan nyitva van és mindig minden könyv ott van a polcon, hiszen ezeket se kölcsönözni, se ellopni nem lehet. 54 A Magyar Elektronikus Könyvtár kezdettől fogva azzal a céllal jött létre, hogy kizárólag a magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumokat gyűjti. Ezek: elsősorban szöveges művek, és csak kisebb részben jelennek meg térképek és kották. Emellett gyűjtőkörükbe tartoznak még az elektronikus újságok és folyóiratok, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címei is. Később az elektronikus újságok és folyóiratok kinőtték a MEK kereteit és létrejött az Elektronikus Periodika Adatbázis, amely ma már kibővült szolgáltatáskörrel egy vegyes profilú könyvtári szolgáltatássá vált, de továbbra is találhatók folyóiratok, periodikumok a MEK-ben. 22. kép A MEK TOP 10 kiadványa A MEK 2003 óta 2.0-ás változattal működik, és fő célja, hogy megőrizze a hálózati dokumentumokat a jövő nemzedékek számára, valamint elérhetővé tegye a jelen olvasóinak. Fontos megjegyezni, hogy egyre népszerűbbek külföldön, és egyre inkább hazánkban is az ún. e-book-ok, azaz elektronikus könyvek, amelyek megfelelő eszköz segítségével (ebook reader, e-könyv olvasó) használhatóak. Egy ilyen eszközön a megfelelő tárhely birtokában több száz, de akár több ezer e-könyv is tárolható, amelyek az olvasás újbóli népsze- 54 MOLDOVÁN István, Tíz éves az ország első elektronikus könyvtára. In: Könyvtári Figyelő, 50.évf. 4. sz., [elektronikus dokumentum] URL: (letöltve március 2.) 51

52 rűvé tételét hivatottak szolgálni. A MEK-ben lévő könyvek döntő többsége támogatja azokat a formátumokat (LIT, PDF, HTML, egyes esetekben DOC), amelyeket az eszköz olvasni képes. A másik nagy előnye, hogy az e-könyv olvasókkal a hangoskönyveket is olvashatunk, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtárban szintén elérhetőek, és teljesen ingyenesek. Az új technológiai eszközök fejlődésével egyre nagyobb teret kapnak az elektronikusan elérhető kiadványok, és ezáltal az elektronikus könyvtárak is Virtuális könyvtárak Virtuális könyvtárnak olyan azonosítók rendezett gyűjteményét célszerű nevezni, amelyek másutt tárolt, és hálózaton elérhető dokumentumokat jelölnek, valamint tesznek elérhetővé. Más megközelítésben a digitális dokumentumok mellett egy létező, létezett vagy elképzelt könyvtár virtuális modelljével kibővített könyvtárról van szó, vagyis virtuális térben megjelenő könyvtárról. 55 ( Az angol terminológiában több elnevezést is találunk erre, mint például Virtual Library, Subject Based Information Gateway, vagy egyszerűen Directory kép Zrínyi Miklós könyvtára 3D-ben A virtuális könyvtárak fontos válfaját jelentik a lelkes szakemberek által összeállított forráskalauzok, amelyek válogatott forrásokat tartalmaznak. A forráskalauz angol elnevezése Subject Guide szókapcsolatból származik. Nem szinonimája a portál 57 fogalma. Ezek fontos jellemzője, hogy a meglevő forrásokból valamilyen meghatározott szakmai szem- 55 MIHALIK Laura: Virtuális valóság, virtuális könyvtár. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. (2009) sz Koltay Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális URL: [letöltve: március 2.] 57 A portál szerepe némileg összetettebb a forráskalauzénál: maga fogadja a keresőkérdést, eljuttatja a forrásokhoz, majd az eredményt szerkesztett formában prezentálja a felhasználónak. Olyan technológiáról van szó, amely egy belépési pontról biztosítja információk személyre szabható keresését vegyes összetételű, saját és elosztott távoli forrásokban, weboldalakon és indexekben. 52

53 pontok szerint válogatnak, még ha ezeket a szempontokat nem is mindig közlik. Lehetnek csupán csatolók (linkek) gyűjteményei, de tartalmazhatnak leírásokat a feldolgozott forrásokról. A forráskalauzok fő jellemzője a szakrend (hierarchia) szerinti rendezettség, amelyben tematikus rendezettségben találhatók a források. Mivel azonban ezekben a szakrendekben nem mindig könnyű a felhasználóknak eligazodniuk, a forráskalauzokat kereshetővé is szokták tenni. Ez különösen hasznos, ha a válogatás nagyszámú, akár több ezer forrásra terjed ki. A keresést az egész weben is keresni képes keresőkkel végzik, a keresést azonban korlátozzák a forráskalauzban található forrásokra. A forráskalauzok minőségi információszolgáltatást jelentenek, hiszen csak az értékesnek tekinthető források kerülnek be ezekbe a szakemberek által összeállított kalauzokba. Fontos megjegyezni, hogy a forráskalauzok mindegyike tartalmazza a források URL-jeit, ám kiegészülhetnek többek között a források leírásával, források értékelésével,és nem utolsó sorban értékelési szempontrendszerekkel is. 58 Röviden és kissé metaforikusan megfogalmazva: a forráskalauzok olyan virtuális helyek, amelyek mintegy jelzőoszlopokat tesznek ki a forrásokhoz Egy lehetséges vízió: a hibrid könyvtárak Az előbbi három definíció ismertetése során több szakember megfogalmazta a hibrid könyvtár megnevezést, ezért is tartottam fontosnak tisztázni, mint negyedik fogalmat. Lényegében a hibrid könyvtár, nevéből is adódóan egyfajta új típust hoz létre a többi tulajdonságainak egyesítésével, azaz tartalmazza a hagyományos papíralapú és elektronikus (digitális) dokumentumokat oly módon, hogy a szakma lehető legnagyobb mértékben igyekszik e kettő előnyeit egymással egyesíteni. A kifejezést először Mader Béla használta hazánkban. 60 A hibrid könyvtár elnevezés mellett, azzal lényegében azonos jelentésben találjuk a komplex könyvtár kifejezést is 61 veszi át Koltay a kifejezést Deegamtól. A digitális könyvtár kifejezés viszont gyakran hibrid könyvtárat takar, így nem könnyű a két fogalom elkülönítése. A szakma megítélése szerint az a szemlélet a követendő, amely digitális könyvtár alatt hibrid, komplex könyvtárat ért. 58 Koltay Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL: (letöltve március 5.) 59 Koltay Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális URL: (letöltve: március 2.) 60 Mader Béla: Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 48. évfolyam szám(2001). URL: (letöltve március 5.) 61 Koltay Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális URL: [letöltve: 2008.április 3.] 53

54 4.1 ÖSSZEFOGLALÁS 24. kép A hibrid könyvtár összetevői A digitális dokumentum térhódítása napjainkban igen jelentős mértékű. A könyvtári szolgáltatásokat a mai felhasználó már interneten keresztül, számos szolgáltatással kibővítve érhetők el. A külföldi jó gyakorlatok sok esetben példaértékűek, és követendők a magyar könyvári rendszerek esetében is. Mind a digitális, mind a virtuális, mind az elektronikus könyvtárak céljai azonosak olyan szempontból, hogy a minőségi információszolgáltatásra helyezik a hangsúlyt, és népszerűségük egyre nő. A hazai szolgáltatások számának növekedése a jövőben kiemelt fontosságú, úgy is fogalmazhatunk, stratégiai jelentőségű. A könyvtárak jó úton haladnak, ám a fejlődés nem állhat meg, ezt segítik elő mind az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok. A fenntarthatóság, azaz a már meglévő szolgáltatások tartós, kurrens fenntartása, bővítése, tartalommal és új szolgáltatásokkal történő fejlesztése a jövőben fokozott jelentőséget kap, hiszen a könyvtárak versenyképességének ez az egyik kulcsa. 4.2 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Sorolja fel a könyvtárak elsődleges feladatait! 2. Mutassa be röviden az elektronikus dokumentum jellemzőit! 3. Mi a különbség a digitalizált és a digitális dokumentum között? 4. Mutassa be a forráskalauzok legfontosabb ismertetőjegyeit! 5. Magyarázza meg a virtuális és a digitális könyvtár fogalmakat! 54

55 5. VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK MAGYARORSZÁGON ÉS A NAGYVILÁGBAN 5.1 CÉLKITŰZÉS A lecke során a hallgató megismeri a hazai és külföldi, jelenleg elérhető virtuális könyvtárakat, és átfogó képet kap a jövőbeni fejlesztési lehetőségekről. A szolgáltatások és a trendek ismerete ugyanis a könyvtári munka során a tájékoztatási lehetőségek kibővülését és számos esetben stratégiai előnyt jelent. 5.2 TARTALOM Hazai jó gyakorlatok MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa Külföldi jó gyakorlatok Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL) Bulletin Board for Libraries BUBL Intute Jövőkép 5.3 VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK MAGYARORSZÁGON ÉS A NAGYVILÁGBAN MATARKA A MATARKA (MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) magyar kiadású szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel könyvtári konzorcium keretében a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum vezetésével. 62 A 2002-ben létrejött magyarországi intézmények együttműködésével épülő adatbázis gyűjtőköre a Magyarországon, vagy a környező országok magyar nyelvterületein kiadott, túlnyomórészt magyar nyelvű szakfolyóiratok tartalomjegyzékeire terjed ki. Az első olyan szolgáltatás, amely nemcsak a folyóiratszámok tartalomjegyzékének böngészését teszi lehetővé, hanem a szerző és/vagy a címben szereplő szavak és szakterület szerinti keresést is. Az adatbázis tartalmazza a szerzőket, címeket, rovatokat és az oldalszámokat, ezáltal könnyen visszakereshetővé téve a dokumentumokat. Abban az esetben, ha a cikk teljes szövege szabadon elérhető, a MATARKA ugrópont segítségével biztosít gyors hozzáférést a keresett szöveghez óta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Elektronikus Periodika Archívuma (EPA) biztosítja az állandóságot a MATARKA-val közös, teljes szöveggel elérhető folyóiratok számára. A keresés során meghatározható, hogy az EPA-n archivált cikkek, vagy a teljes szöveggel elérhető cikkeket jelenítse meg. Jelenleg több mint 50 folyóiratcikk tartalomjegyzésében lehet keresni az EPA-n keresztül, de ez a szám folyamatosan bővül. A szolgáltatás 62 MATARKA súgó URL: (letöltve: március 15.) 55

56 magyar kiadású folyóiratok tartalomjegyzékeire terjed ki, 887 folyóirat, cím, szerző, ugrópont teljes szövegre. 63 A MATARKA fejlesztését illetően 2004-ben a fejlesztők így vallanak: A MATARKA bővítése jelenti az adatbázis, illetve a szolgáltatás bővítését, szakterületek bővítését,az adatbázis bővítése pedig folyóiratok számának növelése, retrospektív feldolgozás, összetett (Boole) keresés, szolgáltatások bővítése dokumentumküldés (cikkmásolatok közvetlenül). 64 Ezen célkitűzések 2010-re megvalósultak, hiszen megjelent a MATARKA cikkmásolat-küldő szolgáltatása, illetve az összetett keresés funkció, és egy adott folyóiratszám cikkei MARC formátumban kiexportálhatóak. A másik új funkció, hogy a találati lista vagy annak kijelölt tételei a hagyományos bibliográfiai leírással is további feldolgozás céljából megjeleníthetők, ill. fájlba menthetők, megkönnyítve ezzel az egységes megjelenésnek való megfelelést. 25. kép MATARKA haladó keresés 63 Forrás: MATARKA statisztika (letöltve: március 15.) 64 BURMEISTER Erzsébet, Hogyan tovább MATARKA?. URL: (letöltve: március 15.) 56

57 26. kép MATARKA találati lista 27. kép Egy cikkmásolat exportálásának és megrendelésének lehetőségei Fontos kiemelni, hogy ezen kezdeményezés mögött nem áll külön szervezet, és a munka nincs benne a könyvtárosok munkaköri leírásában, nincs hivatalos szerkesztő bizottság. A cikk szerzői ketten fejlesztik, és nagyon sokan építik, olyan könyvtárosok, akik hasznosnak találják és használják is ezt a fajta szolgáltatást. 65 A statisztikák azt mutatják, hogy az elérhető folyóiratok száma, illetve a feldolgozottság szintje is egyre nő, melynek eredményeképpen egy népszerű és a látogatottság tekintetében versenyképes könyvtári 65 BURMEISTER Erzsébet, Kiss Andrea, MATARKA: magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 12. sz URL: (letöltve: március 15.) 57

58 szolgáltatást sikerült létrehozni, vagyis a MATARKA egyre több lehetőséget kínál használóinak, kiknek száma a bevitt folyóiratok, rekordok számának növekedésével szintén egyre jobban emelkedik. Véleményem szerint a MATARKA igazi mérföldkőnek számít, hiszen egy igazi multidiszciplináris adatbázis, amely könnyű keresőfelületen keresztül biztosítja a folyóiratok analitikus feltárásának eredményeképpen a folyóiratok cikkeit, a tartalomszolgáltatás egy magasabb szintjét képviselve ezáltal, emellett cikkmásolat-küldő szolgáltatással is rendelkezik HUMANUS Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa A HUMANUS rendeltetése hozzáférhetővé tenni és szolgáltatni a humántudományok magyar vonatkozású tanulmányainak és cikkeinek bibliográfiai adatait, kezdetektől napjainkig. Emellett tartalmaz egy Időszaki Kiadványok Repertóriuma ( ) szolgáltatást, amely hiánypótló a maga nemében. Jelenleg már több mint 150 ezer cikk, 120 ezer tanulmány szerepel az adatbázisban, egy részük teljes szöveggel is elérhető. Egy olyan bibliográfiai adatbázisról van szó, amely elsősorban forrásokat kíván rendelkezésre bocsájtani, nem magát a cikket. Néhány esetben azonban mégis elérhető a teljes cikk, mégpedig ha az Elektronikus Periodika Adatbázis tartalmazza az adott cikket. 28. kép HUMANUS kezdőlap 58

59 Gyűjtőkörét tekintve a magyar vonatkozású nyomtatott és elektronikus humántudományi (rész)dokumentumokat gyűjti, vagyis időszaki kiadványok vagy tanulmánykötetek részeként megjelent dokumentumokat. Illetve ezek teljes körű bibliográfiai feldolgozását, illetve tartalmi feltárását, és rendszerbe foglalását végzi. Hazánkban is a Humántudományokon belül léteznek ún. magfolyóiratok 66, de a legtöbb folyóirat több tudományterülethez is köthető cikkeket jelentet meg, illetve általában egy cikk több tudományterülethez is tartozhat. A HUMANUS-t konzorcium keretében szerkesztik számos könyvtár részvételével, a különböző területek is e szerint vannak felosztva. Fő célja a dokumentumszolgáltatás helyett egy több tudományterületre kiterjedő naprakész bibliográfia megteremtése. Online tartalomfeltáró szolgáltatásként a bibliográfiai rekordokból épülő rendszert elektronikus úton bocsátja a szolgáltatást igénybe vevők számára, így biztosítja azok magas szintű, rendszerszerű hozzáférhetőségét. 67 Nagy előnye, hogy egyidejű keresést tesz lehetővé a régi és új szakirodalomban, és megvalósítja az újonnan megjelenő szakirodalom gyors, megbízható, naprakész feldolgozását és szolgáltatását. Korszerű tárolási adattárolási formákat is támogat, a tételek megjelenítését ISBD alapú tétel, MARC, XML és XMLMARC formátumban is lehetővé teszi, megvalósítva ezzel az információk nemzetközi cseréjének és további számítógépes feldolgozásának lehetőségét. 29. kép HUMANUS találati lista 66 Tamás Kincső, Vasbányai Ferenc, HUMANUS: Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 17. évf. 2. sz old 67 Humán Szakirodalmi Adatbázis bemutatkozó oldala URL: 59

60 kép Egy tétel megjelenítésének lehetőségei és az XML formátum A tanulmány, cikk bibliográfiai tétele ugrópontot is tartalmaz a teljes szöveghez, ha az elektronikusan archivált változat a feldolgozás pillanatában hozzáférhető. A jelenlegi legfrissebb eredményeket illetően a BODZA-keretrendszer továbbfejlesztésének köszönhetően lehetővé válik a tanulmányok és cikkek bibliográfiai feltárása, illetve ezen rendszert ingyenesen felajánlják a könyvtárak számára. A szolgáltatások bővülése folyamatos, és a konzorciumi és egyéb együttműködő partnerek bevonása is folyamatosan zajlik Külföldi jó gyakorlatok Külföldi viszonylatban sokkal szélesebb azon szolgáltatások köre, amely közül akár a hazai virtuális könyvtárak ötletei is származnak. Európában és Amerikában már jóval korábban felismerték ennek jelentőségét, és megfogalmazódott a fejlesztőkben, hogy a könyvtár versenyképességének egyik kulcsa, ha minél kiterjedtebb és az olvasók számára nagyobb szabadságot jelentő, és akár személyre szabható alkalmazásokat fejlesztenek napjaink leglátogatottabb és legnépszerűbb kommunikációs felületére, az internetre. A hálózat adta lehetőségek hatalmas információrobbanást idéztek elő az elérhető dokumentumok számát illetően, illetve a publikálás, a terjesztés módozatai is leegyszerűsödtek azáltal, hogy a lehetőségek pedig egyre jobban kiszélesedtek. Ma már a technikai fejlődés lehetővé tette az információk gyors, tér- és időkorlát nélküli elérését, ennek minden előnyével és hátrányával. A szakterületi keresők széles választéka is jól példázza, hogy nagy szükség van az interneten található tartalmak katalogizálására, feltárására és visszakereshetővé tételére. Koltay Tibor Internetes forráskalauzok: elvek és generációk című cikkében remekül összefoglalja a leglényegesebb forráskalauzokat és jellemzőiket: Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL) A közkönyvtárak igényeit hivatott kiszolgálni, az amerikai Librarians Index to the Internet (LII), amely a 90-es évek eleje óta működő, könyvtárosok által épített forráskala-

61 uz. Az internetes tartalmakat 14 témakörben, mintegy kiváló minőségű, válogatott weboldal ( best of web ) leírásával segít feltárni. Ezen túlmenően olyan egyedülálló szolgáltatással rendelkezik, amely a forráskalauzok esetében kiemelt jelentőségű: Egy olyan útmutatóval rendelkezik, amely az egyes forráskalauzok esetében tételesen felsorolja, hogy milyen dokumentumokat foglal magában. A tudományos kategóriák mellett korosztályok szerint is differenciálnak, kisgyermekeknek és tizenéveseknek külön válogatást készítenek. 31. kép Internet Public Library nyitólapja A LII szolgáltatást még népszerűbbé és teljesebbé teszi az Internet Public Library-vel való fúziója. Az IPL egy nagyszabású vállalkozás, amelyet nyilvános internet-könyvtárnak is nevezhetnénk magyarul, szlogenje szerint olyan információkat [szolgáltat], amelyben megbízhat Egy olyan virtuális könyvtár, amelynek célja, hogy támogassa az oktatást és a tanulás minden formáját, valamint könyvtári szolgáltatást nyújtson az internetet használóknak. Nagyon hasznos az online időszaki kiadványokat (napilapokat és magazinokat) rendszerező gyűjteménye, ahol megjelenési hely szerint böngészhetünk a tartalmak között. 61

62 32. kép Az IPL gyűjteményei Az IPL oktatási, kutatási és szolgáltatási laboratóriumként működik. Könyvtárosok és könyvtáros hallgatók közössége gyűjti a tanuláshoz felhasználható internet forrásokat, jól körülhatárolt, igényes válogatási szempontok szerint. Elsősorban a teljesen szabadon hozzáférhető, értékes tartalmak azonosításával építik a web tartalomjegyzékét, amely így megbízható forrásokat kínál Bulletin Board for Libraries BUBL Nagy-Britannia egyetemi könyvtárai a másik élenjárók az amerikaiak mellet a forráskalauzok készítésében. A könyvtáros szakmához szorosan kapcsolódó és a forrástájékoztatást, a tájékoztató könyvtáros munkáját nagyban segíti például a Bulletin Board for Libraries forráskalauz. 68 BÁNKESZI Katalin: Elektronikus-virtuális könyvtári szolgáltatások. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási 62 tananyag. Bíróképző Akadémia,

63 33. kép A BUBL nyitóképernyője A felépítését tekintve általában szakrendi az Egyetemes Tizedes Osztályozás főtáblázati számait használja, ám ugyanakkor kereshetőek is, mert így a hétköznapi felhasználók számára könnyebb legyen az eligazodás a dokumentumok között. Hasznos, hogy a források internetes elérhetőségein túl sokszor kiegészülnek azok leírásával, értékelésével, az értékelés szempontrendszerével, vagyis általában annotáltak, vagyis egy rövid összefoglalóval is szolgálnak az egyes forrásokról. Az irodalomkutatás egyik gyakran használt és hasznos eszközének bizonyulnak. A sok előnye mellet van egy nagy hátránya is, mégpedig a frissítés kérdése. Ugyanis a hálózaton elérhető dokumentumok élettartama meglehetősen bizonytalan és a naponta megjelenő újabb tartalmak miatt viszonylag gyorsan bekövetkezik az avulás veszélye. Ezen okokból tehát ajánlatos internetes keresőkkel, keresőmotorokkal kiegészíteni a keresést, mert a halott linkek így egyszerűbben kiszűrhetővé válnak Intute Az Intute egy komplex szolgáltatás, amely a forrástájékoztatáson túl még egy oktatóprogrammal is segíti a forráskalauz minél eredményesebb használatát. Egyszerűen csak internet nyomozónak, detective-nek nevezett ingyenes, online oktatóprogram az egyetemistákat hivatott segíteni a kritikus gondolkodás kialakításában, amely az interneten való információkereséshez elengedhetetlen. 63

64 34. kép Internet Detective, online oktatóprogram nyitólapja Maga a forráskalauz számos témában, társadalomtudományok, humántudományok, vendéglátás, művészetek, műszaki tudományok, matematika és számítástechnika, egészség-és élettudományok stb. területre kiterjed, széles körű és minőségi információt szolgáltat. Az annotált linkeken túl, mélyebb tartalmi feltárást is végeztek, amely nagyban hozzájárul a teljesebb és eredményesebb visszakereséshez. Az Intute gyűjteményfejlesztési irányelveinek alapja a minőség, a következetesség és az inter-operabilitás szem előtt tartása, gyűjteményszervezési vagy katalogizálási tapasztalatokkal rendelkező munkatársak bevonásával. 69 Az inter-operabilitás a rendszerek egymással való együttműködési képessége. Ennek szükségességet az indokolta, hogy a tartalmak alapvetően különböző szervereken találhatók és az információforrások típusai is igen sokfélék, az ehhez való hozzáférés biztosítása és fenntartása komplex feladat. Az Intute saját katalogizálási szabályzatot alkotott, és a különböző területek szakértői értékelik és válogatják ki a hálózat legjavát Intute Collection Development Framework and Policy, idézi KOLTAY Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL: (letöltve március 5.) 70 Intute launch presentation. i dézi KOLTAY Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL: (letöltve március 5.) 64

65 35. kép A brit Intute szolgáltatás nyitólapja A külföldi gyakorlatok jó alapul szolgálhatnak a hazai fejlesztések irányához, hiszen alaposan kidolgozott és megfelelő szakmaisággal alátámasztott szolgáltatásokról van szó. Népszerűségük is mutatja, hogy szükség van hasonló kezdeményezésekre, hiszen egy-egy irodalomkutatásnál rövid idő alatt sokkal eredményesebb és teljesebb keresést tudunk végezni Jövőkép Az információs forradalom a könyvtári munka módszereinek változása és a technika által nyújtott lehetőségek sokszínűsége révén a szolgáltatások mind számukat, mind minőségüket tekintve jelentősen kibővültek. A korábban helyhez kötött szolgáltatások tér-és időkorlátok nélkülivé váltak, illetve az osztott munkavégzés is lehetővé vált azáltal, hogy egy forráshoz egy időben többen is hozzáférhetnek. A változások, új lehetőségek megjelenése sok esetben olyan gyorsan következik be, hogy a szakma sem tud rá először a megfelelő módon reagálni, sok esetben ugyanis a mai az információs és kommunikációs újítások messze megelőzik az eszközre való igény kialakulását. Jó példa erre a virtuális, elektronikus és digitális könyvtárakkal kapcsolatos terminológiai változatok. A könyvtárak napjainkban lezajlott szerepváltozását alapvetően két tényező határozza meg: Az egyik az, hogy a kulturális örökség jelentős részének megőrzésével és rendelkezésre bocsájtásával történő potenciális hagyományátadás mellett, az információs technológia egyre bővülő lehetőségeinek kihasználásával információs központokká válnak. [...] A másik alapvető tényező, az európai dimenzió kiszolgálása, vagyis az a szerep, amelyet a könyvtárak játszanak az európai öntudat kialakításában. 71 Az információs központok szerepe a kutatás, az oktatás, a nevelés és a tudományos ismeretek mellett a köznapi ismeretek, információk mindenki számára, tér- és időkorlátok nélkül elérhető megőrzését és szolgáltatását jelenti. Monok 71 MONOK István: Időkapszula, vagy szolgáltató üzem: a könyvtárak ereje és gyengeségei. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évf. 1. sz. (2009) 3. 65

66 István úgy véli, hogy az adatok hosszú távon történő megőrzésének megvalósulása esetén a könyvtárakat vagy információs központokat nevezhetjük időkapszulának. A nagyfokú hálózatosodás következtében a felhasználók igényei is megváltoztak, amely a jövőben még fokozódni fog. Az azonnaliság és a kényelem ma már elsődleges szempontok lettek. A mai generációkra is igaz, hogy csak az az igazán élő információ, amely digitálisan elérhető, az internetet sokan kizárólagos információforrásnak tekintik. A jövő értelmisége már nem is találkozik olyan ismerettel, amely hálózaton ne lenne elérhető. Sajnos. A fiatal generációk szinte a kizárólag abból az 5 10 százalékból tanultak és gyarapították ismereteiket, amely a hálón elérhető. Ez nagyon kevés akkor, amikor esély van akár 100 százalékra is. 72 A jövő könyvtárainak tehát nagy szerepe lesz a minőségi információk közvetítésében, hiszen az publikus web keresők által feltárt része nem rendezett, és mind tartalmilag, mind formailag csak nagyon csekély mértékben feltárt. A könyvtárak egyik erőssége éppen a szabványos információfeldolgozásban rejlik, amely már nagyon hosszú idő óta jól szervezett formában és hatékonyan működik. Éppen ezért a könyvtárak és könyvtári portálok szerepe fokozott jelentőségű a kulturális javak átörökítésében és szolgáltatásában. Napjainkban az európai könyvtári dokumentumok 8 10 százaléka elérhető szabad hozzáféréssel a világhálón. 73 Számos nemzetközi projekt segíti a nemzeti örökségek digitalizálását, amelynek eredményeképpen a 2013-ig tartó tervezet szerint ez az arány százalékot ér el. Tehát könyvtári örökségünk maximum egynegyede digitalizált. Ebből az következik, hogy mind a digitalizálás, mind a digitalizált anyagok feldolgozása, és szolgáltatása egy jövőben folyamatosan fejlesztendő terület lesz. 5.1 ÖSSZEFOGLALÁS A virtuális könyvtárak hazai és külföldi jó gyakorlatai mind minőségben, mind mennyiségben növekvő tendenciát mutatnak. Hazánkban a MATARKA, azaz a MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa és a HUMANUS, azaz a Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa példáért ékű és folyamatosan növekvő szolgáltatások. A hazai könyvtárügyben még számos fejlesztés zajlik, több projekt is folyamatban van. amely nagyban hozzájárul a könyvtárak versenyképességének fenntartásához. A külföldi jó gyakorlatok közül a bemutatott Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL), Bulletin Board for Libraries és az Intute nagy múltra visszatekintő, és alaposan átgondolt alkalmazások, melyek hazai adaptációja is jó alternatíva lehetne a jövőben. 5.2 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Ismertesse a MATARKA gyűjtőkörét! 2. Mutassa be mitől komplex szolgáltatás az Intute? 3. Mi véleménye a forráskalauzok szerepéről a tájékoztatásban? MONOK István: Időkapszula, vagy szolgáltató üzem: a könyvtárak ereje és gyengeségei. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évf. 1. sz. (2009) MONOK István: Időkapszula, vagy szolgáltató üzem: a könyvtárak ereje és gyengeségei. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évf. 1. sz. (2009) 8.

67 4. Hasonlítsa össze a HUMANUS és a MATARKA szolgáltatásokat a dokumentumtípusok és a nyújtott szolgáltatások alapján! 5. Mi a véleménye a következő állításról? Napjainkban az európai könyvtári dokumentumok 8 10 százaléka elérhető szabad hozzáféréssel a világhálón. Digitális könyvtár vagy repozitórium? 67

68 6. DIGITÁLIS KÖNYVTÁR VAGY REPOZITÓRIUM 6.1 CÉLKITŰZÉS A hallgató a lecke során megismerkedik a digitalizálással és ennek napjainkban betöltött jelentőségével. A repozitórium és a digitális könyvtár fogalmainak tisztázását követően tovább vizsgálja a repozitóriumok felhasználási lehetőségeit. A lecke tanulmányozása után a hallgató képes lesz a magyarországi (SZTE MédiaTéka) és a külföldi kezdeményezéseket és tapasztalatokat szakmáján belül hasznosítani. A repozitóriumok számára létrehozott közös keresőfelületek, illetve a digitális könyvtárakról tájékoztató forráskalauzokon keresztül teljes képet kap a jelenlegi interneten keresztül elérhető és offline lehetőségekről. 6.2 TARTALOM Digitalizálás célrendszere Digitalizálás feltételrendszere Repozitóriumok, azaz digitális raktárak Repozitóriumok a gyakorlatban A hálózatba kapcsolt repozitóriumok Digitális könyvtárak fogalomrendszere 6.3 DIGITÁLIS KÖNYVTÁR VAGY REPOZITÓRIUM? Digitalizálás célrendszere A korábbiakban már megismertük a digitális dokumentum fogalmát, ám a digitalizálás célrendszerének megismerése elengedhetetlen az egész folyamat megértéséhez. A technika és a digitális technológia fejlődése olyan új lehetőségeket teremtett, amelyek hozzájárultak többek között a könyvtárak régi problémájának megoldásához, mégpedig az állományvédelemnek, illetve a kulturális örökség megóvásának és közkinccsé tételének megvalósításban, hozzáférhetővé tételében. Tény, hogy manapság a könyvállomány megőrzésének, állagmegóvásnak fontos része a fizikai védelem, ám talán még ennél is fontosabb a digitalizálás. Mint tudjuk a digitalizálás célja állományvédelem, vagyis a kulturális értékek megőrzése, értékes anyagok rongálódásának csökkentése, az eredeti dokumentum helyett a digitalizált változat szolgáltatása a kutatónak. De hozzátartozik az ismeretterjesztés, dokumentum-szolgáltatás, ezzel együtt a hozzáférési lehetőség növelése; duplikálás, azaz a nehezen hozzáférhető anyagok sokszorosítása pl. oktatási céllal, vagy már kevésbé hozzáférhető, akárcsak XX. századi munka biztosítása az olvasó számára; és nem utolsó sorban a helymegtakarítás. Ám ennél többről van szó a digitalizálás során, melyre Reisz László is felhívja a figyelmünket a Digitális álmok-analóg valóság? című cikkében: A digitalizálás nem egyszerűen az eredeti másolatát adja, nem pusztán állományvédelmi, duplikálási technika, hanem egy minőségileg más, magasabb rendű eredményt hoz létre Reisz László, Digitális álmok-analóg valóság?: szubjektív vélemény egy aktuális kérdésről. In: Könyvtári Figyelő 51. évf. 2. sz., URL: [Letöltve: március 25.] 68

69 A digitalizálás melletti érvek sokfélék és sok szempontból megközelíthetők. Az imént vázolt funkciók mellett vizsgálhatjuk aszerint, hogy mit digitalizálunk, miért, milyen céllal, illetve milyen előnyökkel jár. Általánosságban elmondható, hogy a kulturális örökség digitalizálásával lehetővé válik kultúránk legjavát közkinccsé tenni az új technológiai lehetőségek segítségével. Tószegi Zsuzsanna 75 összefoglalta a digitalizálás legfőbb indokait könyvtári területen: A Miért? kérdésre választ adva az értékmentés, állagmegóvás, állományvédelem a legfontosabb indokok, mert az elöregedett, sérülékeny hordozókon őrzött információk mentése, az értékes eredeti dokumentumok állagának megóvása egyre fontosabbá válik napjainkban. A másik fontos fogalom az archiválás, mert hozzájárul a digitális tartalmak hosszú távú megőrzéséhez. Milyen céllal? kérdésre több válasz is lehetséges, az egyik az, hogy az egyáltalán nem vagy csak kis példányszámban elérhető, de közérdeklődésre számot tartó dokumentumokat elérhetővé tegyék a mindenki számára, azaz a cél a nyilvános szolgáltatás számára hozzáférés biztosítása. A másik válasz a hiánypótlás, hiszen történhet a digitalizálás az eredeti dokumentum újrapublikálása érdekében is, ezt reprodukálásnak hívjuk. Az előnyök között említhetjük meg a szolgáltatás hozzáadott értékekkel való kiegészülését a hagyományos hordozóhoz képest. A másik nem elhanyagolható előny a jövedelemszerzés, vagyis a digitalizált változat értékesítése, amely egyfajta plusz bevételként jelenhet meg a könyvtáraknál. Ez a lehetőség olyan dokumentumokra vonatkozik, amely digitalizálását megrendeli valaki, és nincs a könyvtár állományában. A könyvtárak állományára vonatkozóan a jelenleg hatályos szerzői jogi törvény azt mondja ki, hogy a könyvtár digitalizálhatja és szolgáltathatja ugyan a saját állományának egy dokumentumát, de csak úgy, ha ez jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. 76 Az előbbi tulajdonképpeni fordítottja az ún. on-demand szolgáltatás, amely a konkrét megrendelésre történő digitalizálást jelenti. A szolgáltatás hazai adaptációját az Országos Széchényi Könyvtár valósította meg, e-book on Demand néven. 75 Tószegi Zsuzsanna, A szövegdigitalizálás döntési folyamata. In: Könyvtári Figyelő, 16. évf. 2. szám (2006).URL: (4).URL: 69

70 36. kép Az e-book on Demand, azaz e-könyvek igény szerint szolgáltatás logója A digitalizálás lokális céljai közül kiemelendő a helyi jellegű szellemi és tárgyi objektumok digitális formában történő archiválása, illetve a teljességre törekedve más tudásbázisok szervezett és rendszerezett módon történő elérésének lehetővé tétele; valamennyi forrást egyetlen szabványos felületen, egyetlen bejelentkezéssel elérhetővé tenni. 77 A digitalizálás és a könyvtári szolgáltatások tehát szorosan összefüggnek. Hiszen a könyvtár feladatai három nagy terület köré szerveződnek a felhasználói igények alapján, mégpedig az oktatás-kutatás, az önművelés és a szórakozás köré. A digitalizálás és a digitális dokumentumok közzététele pedig segítve ezt a tevékénységet, két nagy célkitűzést hivatott megvalósítani: az egész életen át tartó tanulás támogatását és a kulturális örökség megőrzését. Mindez azt is jelenti, hogy e két kiemelt kezdeményezés előnyt élvez az öszszes többivel szemben A digitalizálás feltételrendszere A digitalizálási tevékenység egyre inkább integrálódik a mindennapi könyvtári tevékenységekbe. A nyomtatott anyagok mellett az elektronikus média által közvetített tartalmakat is meg kell őrizni és szolgáltatni kell a felhasználók felé. Ez esetben nem feltétlenül a digitalizálás a fő probléma, bár a televízió- és rádióműsorok tekintetében igen, de a megfelelő formátumú és hosszú távra történő adatmegőrzés hatalmas terhet ró a könyvtárakra. A digitalizálási elvárásoknak való megfelelés mind eszköz, mind humánerőforrás, mind stratégiai tervezés szempontjából komoly beruházásokat és átgondolt tervezést követel a könyvtáraktól és a könyvtárosoktól. Az adott dokumentum rendelkezésre bocsátása pedig egy újabb jelentős kérdéskör, hiszen a szerzői jogi szabályoknak való megfelelés egy újabb feladat, amelynek eleget kell tenni. 77 CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben. [elektronikus dokumentum]. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56. köt. 1. sz URL: (letöltve Március 20..) 70

71 37. kép A digitalizálási folyamat legfontosabb kérdései A feltételrendszer eszközoldalát két szempontból, a könyvtár és a felhasználó oldaláról is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy a könyvtár el tudja látni ezt a feladatot, szüksége van hardver eszközökre: nagy teljesítményű multimédiás számítógépre, nagyfelbontású szkennerre, esetleg könyvszkennerre (az állománymegóvás következtében védett könyveknél), digitális kamerára, az esetleges áramszünet köveztében bekövetkező áramszünet kivédésére szünetmentes tápegységre jelentős kapacitással és hosszú élettartammal rendelkező külső tárolókra, amelyeken az elkészült digitális anyagok nagy mennyiségben és megbízhatóan tárolhatók A digitálissá vált anyagok további feldolgozásához szükség van különböző szoftverekre: szkenner és videokamera szoftverre, karakterfelismerő (OCR) programokra, kép-, hang- és videószerkesztő, szövegszerkesztő, a kimeneti formátumot biztosító PDF-szerkesztő, konvertáló CD-DVD író programra 71

72 szabványos információstruktúrát és interneten való közzétételt lehető tevő XML (Extensble Markup Language Kiterjeszthető Leíró Nyelv) és HTML szerkesztő szoftverre. 38. kép A digitalizálás összetevői A humánerőforrás tekintetében lényeges, hogy ezeket az eszközöket, mind hardveres, mind szoftveres oldalról szakszerűen használni tudó könyvtárosokra van szükség, hiszen a megfelelő eszközpark hozzáértő személyzet nélkül önmagában nem sokat ér. A másik oldal, pedig a felhasználói, akiknek a digitalizált dokumentumokat szolgáltatjuk, akár könyvtárban, akár más információszolgáltató intézményben. Lényeges szempont infrastrukturális felszereltség, hiszen így valósul meg a szolgáltatás teljessége. Ehhez elengedhetetlenül fontos a(z): megfelelő számú és kapacitású asztali, vagy hordozható számítógép-park, a gyors, és stabil vezeték nélküli internetkapcsolat (kiküszöbölve a helyhez kötöttséget), multifunkcionális közösségi terek 78, egyéni hallgatóhelyek minden típusú online kreatív tartalom fogadására, használatára, készítésére 79, 78 CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia,

73 az akadálymentesített közösségi terek a fogyatékkal élők felhasználók és az ép társaik számára. Czeglédi László is megfogalmazta azt a problémát, hogy ha ezek a feltételek mind rendelkezésre is állnak, a könyvtárosok számára szükséges kompetenciákat, speciális módszertani, pedagógiai és IKT ismereteket milyen formában, finanszírozásban sajátítják el. Ugyanez a kérdés a felhasználói oldalon is érvényes, azaz digitális szakadék csökkentéséhez szükséges ismeretekre ki tanítja meg őket. Ez a kérdés egyelőre nyitott marad Repozitóriumok, azaz digitális raktárak 80 Miután egy dokumentum digitális formában megőrzésre került, a feldolgozás és szolgáltatás módja a következő felmerülő feladat. Ennek kapcsán tisztázni kell a repozitórium és a digitális könyvtár fogalmat. A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál. 81 Két nagy típusát különítjük el, az intézményi és diszciplináris repozitóriumokat. Az előbbit intézmények, elsősorban egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek üzemeltetik, és tagjaik számára lehetővé teszik a digitális publikálást és az önarchiválást. Hazai jó példa erre a Szegedi Tudományegyetem Központi Könyvtára által kifejlesztett Médiatéka. A diszciplináris repozitóriumok pedig túllépve az intézményi kereteket, a kutatók számára tematikusan rendszerezve gyűjtik össze, bocsátják rendelkezésre a publikációkat és lehetővé teszik az archiválást. Ilyen dokumentumszerver például a PsyDok, amely a pszichológia teljes szövegű szakterületi szervere. A könyvtárak, kutatóintézetek egy szolgáltatásuknak tekintik ezeket a repozitóriumokat, így a felhasználó hozzáférése tudományos publikációkhoz, az intézményi esetében az intézmény (pl. könyvtár) tagjai számára, az interdiszciplináris esetén a szerzők számára rendszerint díjmentes. A Scholarly Publishing & Academic Resources Coalition (SPARC), amely akadémiák, könyvtárak és kutatási szervezetek szövetsége, saját tudományos publikációs infrastruktúra kiépítését javasolja az intézmények számára. A németországi felsőoktatási intézmények repozitóriumai bevett és eredményes (!) gyakorlati nagy múltra tekintenek vissza. Napjainkban szerencsére egyre több egyetemi és kutatási intézmény kínál tagjai számára az elektronikus archiváláshoz saját dokumentumszervereket Repozitóriumok a gyakorlatban Külföldön viszonylatban a repozitóriumok nagy múltra tekintenek vissza, ezt mutatják azok a forráskalauzok, amelyek a repozitóriumokat gyűjtik tematikus csoportokba, keresőfelülettel segítik a megfelelő kiválasztását, illetve néhányuknál rangsorolás is megkönnyíti a döntést. Ilyenek például a(z): 80 KOKAS Károly: Repozitóriumok a felsőoktatás és a kutatás szolgálatában [előadás]. MA előadások. Eger, november 7. URL: (letöltve március 25.) 81 Nyílt hozzáférés: open acces [elektronikus dokumentum]. URL: 73

74 OpenDoar The Directory of Open Access Repositories 82 Az OpenDoar egy olyan annotolált kereső, amely az egyes repozitóriumok több szempontú (téma, ország stb. szerint) keresésén túl a tartalmukat is kereshetővé teszi a Google keresőjének integrálásával. Emellett országokra bontva tartalmazza a repozitóriumok elérhetőségét, illetve számos statisztikát is közöl, grafikonokkal ábrázolva. Az egyes repozitóriumokról többek között közli a használt szoftver nevét és típusát, az elérhető dokumentumok számát, a tudományterületet, a nyelvet és az adatok archiválásának policy -jét. 39. kép OpenDOAR keresője és egy találat adatai Webometrics Directory of World Repositories 83 A Webometrics Directory of World Repositors egyik kiemelkedő szolgáltatása a dokumentumszerverek rangsorolása többek között a látogatók száma, és a tudományos tartalmak színvonala szerint. A rangsorolás eredményeként egy TOP 400 és egy TOP 400 intézmények rangsort állítanak fel. Emellett a repozitórium építésével kapcsolatos módszertani szabályokat és jó gyakorlatokat is közli. Registry of Open Access Repositories (ROAR) 84 A ROAR nagy előnye, hogy a többféle keresési szempont mellett (ország, szoftver típusa, repozitórium típus és szabvány), a találatoknál megjelenít egy statisztikát a dokumentumok számának változásáról, valamint tartalmazza a repozitóriumok nyitóképernyőjének képét is. 82 OPENDOAR 83 Webometrics Directory of World Repositories 84 Registry of Open Access Repositories 74

75 40. kép Registry of Open Access Repositories (ROAR)találati listája Európában az Egyesült Királyság és Németország az élenjáró a repozitóriumok kiépítésében, az előbbi 172, az utóbbi dokumentumszerverrel büszkélkedhet. Hazánkban tizenegy ilyen digitális raktár üzemel, a magyarországi tudományegyetemek döntő többsége, többek között a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának Médiatékája, a Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem gyűjteménye. Az Open Acces szabvány szerint ezen anyagok egy része mindenki számára hozzáférhető, mások kizárólag az egyetemi számítógépeken olvashatók. A Szegedi Egyetem Médiatárába a felhasználó az interneten keresztül egy rövid, 30 másodperces bemutatót láthat a filmből, a többit a könyvtári hálózaton keresztül érheti el. A Médiatéka létrejöttének alapját az a felismerés adta, hogy az oktatásban, tanulásban és kutatásban a hagyományos könyvtári dokumentumokból származó ismereteket az adott témához kapcsolható audiovizuális dokumentumokkal gazdagítani és árnyalni lehet. Bizonyos esetekben (pl. egy kortörténeti dokumentumfilmmel) olyan többletinformációkhoz is juthatunk, melyet más forrásból nem lehet beszerezni. 86 A Médiatékában elsősorban dokumentumfilmek (történelmi, irodalmi, riport- és portréfilmek, dokumentumesszék, tudományos ismeretterjesztő filmek stb.) és kisebb számban játékfilmek találhatóak (klasszikusok és irodalmi adaptációk). 85 Forrás: 86 Médiatéka nyitólap 75

76 41. kép Médiatéka egy találata és a betekintő az adott filmbe A hálózatba kapcsolt repozitóriumok A keresések szempontjából nem hatékony, ha egy információ keresése során egyesével végig kell nézni a különböző repozitóriumokat. Éppen ezen probléma kiküszöbölésére jöttek létre az ún. OAI-Serviceprovider 87 keresők, amelyek az Open Acces Initiative protokoll révén egyesítik az adatokat, és egy felületen egyidejűleg több dokumentumszerveren végeznek keresést. A közös keresőfelületek segítségével a különböző repozitóriumok tartalma, egyetlen kereshető, virtuális gyűjteménnyé válik. A keresőfelületek a protokoll által garantálják a dokumentumok megtalálhatóságát, valamint a tudományos szövegek terjesztését és a láthatóságát. OAIstre ( BASE ( (német) SPIRES HEP Literature Database ( MIND- Metaadat in Internet Documnets ( A hálózatba kapcsolt dokumentumszerverek megbízható működését több szabvány is szabályozza, az egyik a már korábban említett OAI-PMH (Open Archives Initiative Protocol for Metaadata Harvesting) egy XML-protokoll, a metaadatok lekérdezésével és átvitelével megvalósítja a repozitóriumok együttes kereshetőségét. 87 Repozitóriumok hálózatba foglalása. C3%A1sa (letöltve: március 20.) 76

77 Több projekt is támogatja az ez irányú fejlesztéseket, többek között az Európai Uniós repozitóriumokat hálózatba foglaló DRIVER-projekt, amely a repozitóriumok infrastruktúrájának kialakítására, a ráépített szolgáltatások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A minőségbiztosítás nagyon hangsúlyos terület, kidolgozásra került egy ún. DINIszabvány Dokumentációs és publikációs szolgáltatás lehetővé teszi a vizsgált dokumentumszerver és szolgáltatásainak szabványos értékelését és a dokumentációs és publikációs szolgáltatások minőségellenőrzését. A szabvány alapját képző kritériumok magukban foglalják a teljes kínálat láthatóságát, a szerzőkről történő gondoskodást, a biztonságot, a technikai rendszer hitelességét és sérthetetlenségét Digitális könyvtárak fogalomrendszere A digitális könyvtár egy intézmény digitálisan tárolt dokumentumgyűjteményét, illetve hagyományosan vagy elektronikusan tárolt dokumentumainak digitalizált gyűjteményét jelenti 89 A könyvtári munka két alapvető szintjét fontos tisztázni: A primer szintű könyvtári tevékenység a könyvtári állomány digitalizálását foglalja magába. A szekunder szintű, a korábban papír alapú formában elérhető katalógusok elektronikus katalógusba történő beillesztését, azaz a katalógusok retrospektív konverzióját, illetve az online hozzáférésű elektronikus katalógusok (OPAC) építését jelenti. A gyűjtemény részét képezik az adott intézmény azon dokumentumai, melyek eleve digitális formában jöttek létre és azok is, melyek az intézmény gyűjteményében elektronikus (pl. videó) vagy nyomtatott (pl. könyv) vagy egyéb (pl. mikrofilm) formában vannak tárolva viszont digitalizált formában is hozzáférhetővé tették. Lényegében ugyanezt takarja az a meghatározás, amely az Európai Unió digitális könyvtári kezdeményezése használ. Ebben a definícióban az szerepel, hogy a digitális könyvtárak digitális tartalmak szervezett gyűjteményei, amelyeket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszünk. Ezek a tartalmak lehetnek digitalizált anyagok, így könyvtárak és levéltárak dokumentumainak digitális változatai, valamint eleve digitális információk. 90 A definíció alapján megállapítható az is, hogy a digitális könyvtár az elektronikus könyvtáron keresztül érhető el, annak részét képezi. 91 A digitális könyvtár főbb jellemző vonásai, hogy 92 szervezett és rendszerezett elektronikus dokumentumokból áll, amelyben az információs forrásai heterogének, dinamikusak 88 Repozitóriumok minőségszabványa: DINI-tanúsítvány (letöltve március 21.) 89 Moyo idézi KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL: (letöltve március 3.) 90 Drótos, KOLTAY Tibor, Ördögné Kovács Mónika: Digitális könyvtári témák a könyvtárosképzésben In. Könyvtári Figyelő. Új folyam ISSN évf. 4.sz. (2006). [Elektronikus dokumentum]. URL: (letöltve március 3.) 92 PRÓKAI Margit: Digitális könyvtárak elmélet és gyakorlat. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54. évfolyam 2. szám(2007) Eredeti cím: BARTOSEK, Miroslav: Digitální knihovny teorie a praxe. 77

78 és multimediálisak. Nem egyetlen zárt entitásról van szó, megvalósításához különböző információs összetevők kezelésére alkalmas technológia szükséges. A használók szempontjából kezelésének átláthatónak kell lennie. Fő célja, hogy a felhasználó számára egységes hozzáférés nyíljon a releváns digitális információkhoz, tekintet nélküli a formájukra, formátumukra, jellegükre és helyükre. Történetileg kialakulása Vannevar Bush 1945-ben megjelent cikkében a Memexrendszerekből származik, amelyben az információkat asszociatív keret fogja össze. 93 A digitális könyvtárak kezdeti koncepciója a klasszikus könyvtárakból indult ki, miszerint a meglévő állományt kell minél előbb digitalizálni és minél hatékonyabban az olvasó rendelkezésére bocsájtani tér-és időkorlátok nélkül, minél hatékonyabb és alaposabb keresések lehetővé tételével. A visszakeresést nagyban segítik az OPAC-ok, vagyis a könyvtárak elektronikus elérésű katalógusai, amely segítségével a későbbiekben megvalósul az információk könyvtárak közötti cseréje is. A digitális könyvtár általános felépítését Kahn és Wilensky dolgozta ki, amelyben az alapegység a digitális objektum, amely a már korábban ismertetett két részből, a tartalomból és a metaadatokból áll, és repozitóriumokban tárolódik és válik visszakereshetővé. A digitális könyvtár gyűjteménye tematikus rendezettségű, illetve a dokumentumra vonatkozó adatok vagy teljes szövegük alapján visszakereshetők. A felhasználó jogosultságának megfelelően fér hozzá az egyes digitalizált állományokhoz és azok (meta)adataihoz. Ennek megfelelően töltheti le, nyomtathatja ki azokat. Az egyes dokumentumok általában többféle formátumban is hozzáférhetők, a megfelelő szoftverek segítségével a felhasználó számára értelmezhetővé tehetők. A könyvtár állományát alkotó dokumentumok közvetlen elérésűek, a könyvtár szerverén vannak tárolva, így azok elérhetőségéért, minőségéért a szolgáltató a felelős. A szerzői jogok védelmét is a szolgáltatónak kell biztosítania. Egy átfogó definíció segítségével megragadható a valódi lényeg, tehát Borgman szerint: A digitális könyvtárak az információ-visszakereső rendszerek, valamint a könyvtárakat is magukban foglaló, de azokon túl is lépő információs intézmények kiterjesztését, javított változatát és integrációját jelentik. 94. Donald Waters 95 definíciója szerint a digitális könyvtárak olyan szervezetekként vannak definiálva, amelyek egy meghatározott közösség (közösségek) számára eszközöket nyújtanak digitális művek gyűjteményeinek azonnali és gazdaságos eléréséhez. Az eszközök közül a legfontosabb a szakosodott személyzet, amely kiválasztja, strukturálja, intellektuális hozzáférésre felkínálja, interpretálja, terjeszti mindezen gyűjteményeket, melyeknek integritását megőrzi, és hozzáférhetőségét a jövőben is biztosítja. Érdemes külön kiemelnünk annak fontosságát, hogy a digitális könyvtárak a gyűjteményfejlesztés alapelveinek megfelelően jöjjenek létre, és ezeknek megfelelően működjenek. Ezen meghatározásokkal azonban a digitális könyvtárak tárgyalásának még nincs vége, ugyanis még számos jellemzőt szükséges megismernünk, hogy a konkrét példák világossá váljanak előttünk. 93 PRÓKAI Margit: Digitális könyvtárak elmélet és gyakorlat. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54. évfolyam 2. szám(2007) Eredeti cím:bartosek, Miroslav: Digitální knihovny teorie a praxe Digital Libraries Initiative. [elektronikus dokumentum]. URL: (letöltve március 3.) 95 KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL: (letöltve március 3.) 78

79 Egyrészt a digitális könyvtárakra tekinthetünk úgy, mint a digitális objektumok menedzselt, támogatott gyűjteménye, amelyek úgy kezelik a digitális objektumokat, mint hosszú távra szánt, stabil forrásokat, és megfelelő folyamatokat alkalmaznak, hogy minőségüket és megőrzésüket biztosítsák. 96 Ezen könyvtárak esetében a gyűjteményszervezés fő elvévé a minőségi szempontok válnak. A tárolt dokumentumokat vizsgálva különbséget kell tennünk a digitális és a digitalizált dokumentumok között, ugyanis míg az előbbi már eleve digitális formában jöttek létre és más formában nem is léteznek, míg az utóbbit később alakítják át digitális formátumra egy nem digitálisról, így válik tehát a nagyközönség számára elérhetővé. Ezen csoportokon belül tovább szűkíthetjük a dokumentumokat aszerint, hogy (bibliográfiai) adatbázisokról, vagy teljes dokumentumról van-e szó. Az utóbbit lebontva beszélhetünk szöveges és multimédiás állományról is. A digitális könyvtáraknak elosztott és sokszínű mivoltjukból adódóan biztosítani kell az interoperabilitást, azaz a rendszerek egymással való együttműködési képességét 97 vagyis valójában a különböző nyelven és a nagy távolságban lévő állományok együttes kereshetőségét kell megvalósítani. A digitális jelző a számítógép számára értelmezhető módon, binárisan jelek formájában tárolt adatokra utal, és egyben a dokumentumok tárolásának módját is meghatározza. 6.4 ÖSSZEFOGLALÁS A digitalizálási projektek száma az utóbbi években jelentősen növekedett, amely elsősorban annak köszönhető, hogy a könyvárak és más közművelődési intézmények vezetői felismerték a kulturális értékek megőrzésének és rendelkezésére bocsátásának ezen újszerű módját. A technikának és a hálózati elérésnek köszönhetően ma már bárki megnézheti például a Corvinákat az interneten keresztül, és több egyéb információt is megtudhat róluk. Az Európai Uniós tagságunknak köszönhetően mind anyagilag mind a kulturális értékeket illetően kitágultak a lehetőségek, és a digitalizálási projektek új lendületet kaptak. 6.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mutassa be a digitalizálás céljait? 2. Jellemezze a könyvtári környezetben a digitalizálás jelentőségét! 3. Ismertesse a repozitórium fogalmát! 4. Mutassa be a repozitóriumok két fajtájának legfőbb jellemzőt! 5. Mi a véleménye a Magyar Elektronikus Könyvtár népszerűségéről! Válaszát indokolja! 96 Deeagam, idézi KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL: (letöltve március KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL: (letöltve március 3.) 79

80 7. DIGITALIZÁLÁSI PROJEKTEK 7.1 CÉLKITŰZÉS A digitalizálás jelentősége vitathatatlan, fontosságát számos nemzetközi és hazai program is jelzi. A projektek ismerete és népszerűsítése a könyvtár kultúraközvetítő és átörökítő szerepét hivatott megvalósítani. A megfelelő források, korszerű technológia és az internet adta lehetőségek birtokában a hallgató képes lesz felmérni e projektek lehetőségeit, és hatékonyan el tudja látni az ezzel kapcsolatos tájékoztatási és esetleges támogatási lehetőségeket. 7.2 TARTALOM Európai uniós digitalizálási és digitális könyvtári projektek a kulturális örökség megőrzéséért Digitalizálási projektek a nagyvilágban Hazai digitális könyvtárak Jövőbeni fejlesztési lehetőségek 7.3 DIGITALIZÁLÁSI PROJEKTEK Európai Uniós digitalizálási és digitális könyvtári projektek a kulturális örökség megőrzéséért Számos nagyszabású a digitalizálással és digitális könyvtárakkal foglalkozó projekt fut világszerte, amelyek közös célkitűzése, hogy az európai, elsősorban szellemi és kulturális értékeket átörökítsék, és elérhetővé tegyék minden európai polgár számára. Éppen ezért a nemzetközi projektek kapcsán az Európai Unióhoz szorosan kötődő kezdeményezéseket mutatom be röviden. Az első ez irányban tett törekvés az unió tagországai részéről a Lundi Alapelvek lefektetése volt a digitalizálás összehangolásáról, ezáltal egységes formában hatékonyabban és gyorsabban megvalósulhat a hálózatokon mindenki számára elérhető európai digitális tudásvagyon elérése, amelyhez elengedhetetlen volt a már meglévő digitalizált anyagok számbavétele is. A Minerva egy olyan unió által támogatott együttműködési projekt, amely a Lundi Alapelvek népszerűsítésén túl a tagállamok közötti kooperatív munkát igyekszik elősegíteni, amellyel nagyban hozzájárul az Európai Digitális Könyvtár fejlődéséhez. Funkcióját tekintve egy tematikus hálózatként jött létre, amely a kulturális, tudományos és oktatási tartalmakat fogja össze ben a kezdeményezés folytatásaként létrejött MinervaPlus projekt. Célja tovább vinni elődje célkitűzéseit és kiszélesíteni a már meglévő tematikus hálózatokat. Emellett a digitalizálási törekvések fenntarthatóságát és a folyamatos kooperációját is erősíti. A munka megkönnyítésére és egységesítése miatt számos ajánlás és útmutató készül a digitalizálásról, a metaadatok készítéséről, a tartalmak elérhetőségéről, a hosszú távú megőrzésről. 80

81 A Lundi Alapelvekből indul ki és ez alapján készült a 2003-ban végleges változatként nyilvánosságra hozott Pármai Charta 98, amely tíz cikkelyben fogalmazza meg a jövőre vonatkozó célterületeket és cselekvési lépéseket az európai örökség fokozott védelme érdekében. A MICHAEL Multilingual Inventory of Cultural Heritage in Europe portál az európai kulturális örökség gyűjteményeinek katalógusa, amely elsősorban kulturális és oktatási, illetve turisztikai célzattal alakult. Egy olyan OPAC, amely közel európai digitális gyűjteményt integrál egy felületre, mindezt 16 nyelven. A kereséseket többféle szempont alapján el lehet végezni, többek között célközönség, téma. Egy olyan nyitott rendszer, amelybe bárki csatlakozhat és a nyílt forráskód következtében igényei szerint formálhatja. Fő célja, hogy a tagállamok adatai minél teljesebben beintegrálódjanak az európai lehetőségekbe. A projekt és folytatása a MICHAEL Plus az Európai Bizottság eten programjának finanszírozásából működnek. A két összehangolt program elősegíti a közgyűjteményi területek a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak közötti együttműködést, így könnyebben megtalálhatóvá, elérhetővé és tanulmányozhatóvá válnak az európai digitális gyűjtemények. A Minerva Plus projekt célja, hogy a kulturális értékek digitalizálásának összehangolása érdekében a már létrejött tematikus hálózat kiszélesítése és a párbeszéd szorgalmazása az európai digitalizálási programok harmonizációja érdekében. A TEL, azaz a The European Library végén lezárult projekt és folyatása a TEL-ME-MOR (The European Library: Modular Extensions for Mediating Online Resources) között zajló program célja volt a nemzeti könyvtárak adatbázisaihoz való minél szélesebb körű hozzáférhetőség biztosítása egy ernyőoldalba való integrálással. Egyfajta folytatásként, a TEL elveire és tapasztalataira építve folytatódott 2006-tól 2008-ig The European Digital Library, azaz az EDL projekt, amelyet az Európai Bizottság hívott életre: A nemzeti könyvtárak bibliográfiai katalógusainak és digitális könyvtárainak integrációja. Célja volt még a TEL portál többnyelvű elérhetőségének megteremtése, valamint az együttműködés kialakítása a könyvtárakon túl más kulturális intézményekkel, tartalomszolgáltatókkal. 100 Az i2010 stratégia 101 és az ennek keretében működő i2010 Digital Library az információs társadalom és az európai információs tér megalakulásának minél eredményesebb elősegítésére jött létre, és alapjául szolgál az európai információs társadalom- és médiapolitika keretprogramjának. Az amerikai Digital Library Initiative két szakaszban megvalósult projektjének európai változata, az Európai Unió által éltre hívott, az i2010 Digital Libraries Initiative keretében megvalósuló Europana, az európai kulturális örökséget digitalizálni kívánó projektje. Az Europeana tulajdonképpen az Európai Digitális Könyvtár (European Digital Library EDL) keresőfelülete. 98 Pármai Charta URL: ()letöltve március BÁNKESZI Katalin: Nemzetközi együttműködés, európai közös adatbázisok 101 i (letöltve április 20.) 81

82 42. kép Europeana projekt Kultúra. Gondolkodás szlogennel A résztvevő intézmények típusát tekintve igen sokrétű, könyvtárak, audiovizuális gyűjtemények, múzeumok, egyetemek, kutatóintézetek és más tartalomszolgáltatók együttműködése, amely által 4 millió dokumentumhoz nyújt hozzáférést, melyek között képek, szövegek, hanganyagok és videók egyaránt megtalálhatók Digitalizálási projektek a nagyvilágban Gutenberg-projekt ( Az egyik legnagyobb múltra visszatekintő digitalizálási projekt a Michael Hart által 1971-ben alapított Gutenberg-projekt. Célja, hogy szorgalmazza az e-könyvek készítését és terjesztését. Eredményeképpen létrejött a világ első és legnagyobb ingyenesen hozzáférhető e-könyv gyűjteménye. Lényeges szempont, hogy gyűjteményének gyarapodását, sem politikai, sem állami támogatás nem segíti; támogatás nélkül, csak önkéntes alapon gyarapodik, számos önkéntes bevonásával. Jelenleg mintegy könyv található meg az a gyűjtemény online katalógusban és tölthető le több nyelven és formátumban, sok esetben hangoskönyvként is. Az adatbázis folyamatosan bővül, és több szempontú és a teljes szövegben lefuttatható keresések segítik az információ megtalálását. 82

83 43. kép The Gutenberg-project Gallica Francia Nemzeti Könyvtár digitalizációs projektje ( A projekt 1992-ben kezdődött, célja egy enciklopédikus francia digitális könyvtár létrehozása, amely elsősorban nyomtatott könyvek digitalizált szövegét, képi fájlokat és több száz órányi hanganyagot tartalmaz, amelyek nagy része az interneten is hozzáférhetők. A Gallica elsődleges célja az, hogy lehetővé tegye a Francia Nemzeti Könyvtár különféle helyeken lévő digitalizált dokumentumainak elérését. A könyvtár digitalizált állománya jelenleg több mint 1,1 millió dokumentumot tartalmaz, többek között közel 200 ezer könyvet, 7443 kéziratot, több mint 133 ezer darab képet és majdnem 750 ezer időszaki kiadványt. Az intézmény több más könyvtárral is ápol partnerkapcsolatot. 83

84 World Digital Library kép A Gallica projekt kezdőlapja és állományadatai Napjaink egyik legnagyobb digitalizálási programját 2005-ben James Billington a Kongresszusi Könyvtár korábbi vezetője ismertette, és Digitális Világkönyvtár Program, az World Digital Library Program néven kezdődött. A digitalizálási munkákban a világ jelentősebb intézményei közül 32-en vettek részt, többek között az egyiptomi, a francia, a kínai, az izraeli, a szerb, a svéd, az ugandai és az orosz nemzeti könyvtár is. A Digitális Világkönyvtár minden kultúra legjelentősebb műveit igyekszik összegyűjteni és azokat számos nyelven ingyen hozzáférhetővé tenni. 102 Digitális Világkönyvtár állománya jelenleg hét arab, kínai, angol, francia, portugál, orosz és spanyol nyelven teljesen ingyenesen és nyilvánosan elérhető az interneten keresztül. 102 Forrás: World Digital Library (letöltve április 20.)

85 45. kép World Digital Library nyitólapja A digitalizált művek között a cím- és alkotók mellett korszakok és médiatípusok szerint is kereshetünk, mélyebb feltárást és kibővített lehetőségeket nyújtva ezzel. A gyűjtemény minden részéhez, vagyis minden egyes műemlékhez tartozik leírás és a képeknél nagyítási funkció elérhető, lehetővé téve az esetleges kutatásokat. A program teljes mértékben adományokból valósult meg és nagy támogatottságot élvez, többek között az UNESCO és a Google részéről, hozzájárulva ezzel a világ kulturális örökségeinek átörökítéséhez, egy világméretű időkapszula létrehozásához Hazai digitális könyvtárak Hazánkban a legnagyobb digitalizálással foglalkozó és digitális könyvtárat működtető szervezet az Országos Széchenyi Könyvtár és a Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. A korábban nagy népszerűségnek örvendő és a digitalizálásban nagy szerepet játszó vállaló Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. korábbi formájában finanszírozási problémák miatt megszűnt, azonban új néven, Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Nonprofit Kft. néven újraalakult. Ma már elengedhetetlen az, hogy a tankönyvek, szakkönyvek, folyóiratok digitális formában az interneten keresztül elérhetővé váljanak az érdeklődők számára, melyek felépítése könnyűvé és egyszerűvé teheti a mentést, nyomtatást, ezzel is segítve az aktív tanulási folyamatokat. A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (KDFT) 2005 elején jött létre és szerepe abban áll, hogy a Hallgatói Információs Központ céljainak megfelelően a széles körben ismert szabványokra alapozva, nyílt és könnyen felhasználható formátumokban jelenítsen 85

86 meg és adjon közre különböző tudományágakat felölelő tankönyveket, valamint az ezekhez kapcsoló folyóiratokat, ábrákat, illusztrációkat. 46. kép A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár elérhető könyveinek téma szerinti böngészhető listája A legújabb, hazai fejlemények között tartják számon az E-könyvek igény szerint nemzetközi szolgáltatását, az ebooks on Demand, azaz EOD projektet, amely már az Országos Széchényi Könyvtárban is elérhető. Tulajdonképpen egy olyan projekt részesei lehetünk, amely egy páneurópai együttműködésen alapul és célja, hogy az eddig csak a könyvtárban elérhető, általában ritka könyveket ma már bárki megvehesse egy digitális másolat formájában. Minden könyv legyen elérhető e-könyvként Európa könyvtáraiban ez az E-könyvek igény szerint (EOD) szolgáltatás küldetése, amelyben az Európai Unió által támogatott eten projektjén belül valósul meg. Jelmondatuk: Az olvasás jövője digitális. Az EOD programban résztvevő könyvtárak, így az OSZK állományából is azokat a könyveket lehet digitális formában megrendelni, amelyeket már nem védenek a szerzői jogok, tehát az 1500 és 1900 között kiadott könyvek digitalizálását rendelhetik meg. Hazánkban a szolgáltatás honlapján találunk egy listát azon szerzők neveiről, akiknek műveiről kérhetünk digitális másolatot. A digitalizált könyvek folyamatosan bekerülnek a tagkönyvtárak digitális könyvtáraiba, így elérhetőek lesznek az interneten keresztül. Magyarországon az OSZK Digitális Könyv- 86

87 tárában is megtalálhatók digitális könyveket. A szolgáltatás nem profitorientált, a fizetendő díjak a tárolás és a fenntartás költségeit fedezik. OSZK Digitális Könyvtár Az OSZK 2003-ban összefoglalta a nyilvántartások, állományrészek digitalizálására vonatkozó részletes elképzeléseit, és már ekkor felmerült, hogy az egyik legfontosabb feladata a nemzeti könyvtár digitális könyvtárának: A hagyományos dokumentumok könyvtári kezelésének mintájára a digitális könyvtárnak képesnek kell lennie a gyarapításra érkeztetésre, feldolgozásra, raktározásra és szolgáltatásra. A digitális könyvtár használata az elektronikus dokumentumok begyűjtésére szolgáló internetes portállal kezdődik, amelyen keresztül a dokumentum a gyűjteménybe érkezik. Ez a portál fogadja az elektronikus kötelespéldányokat, de a nemzeti könyvtár által digitalizált dokumentumokat is. A dokumentumok raktározására a digitális raktár szolgál, amely helyet ad a használati és archivált példányoknak is. A fejlesztők tervei szerint a raktárnak honlapszerűen áttekinthetőnek kell lenni, hogy úgy legyen bejárható, mint egy szabadpolcos olvasóterem A tárolás mellett a raktárnak kezelnie kell a hozzáférési jogokat a jogtulajdonosokkal történt megállapodások szerint, valamint gondoskodnia kell a dokumentumok olvashatóságának megőrzéséről (archiválásáról) is kép Az OSZK Digitális Könyvtár találati listája Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizált gyűjteményének bétaváltozatát szeretném bemutatni. Fő célja, hogy az olvasók tértől és időtől függetlenül bárhol és bármikor hozzá- 103 Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási gyakorlata és tervei. OSZK

88 juthassanak a művekhez, elősegítve ezzel kulturális örökségek megőrzését és az utókornak való átörökítését. Már sokszor felmerült, hogy az egyre bővülő dokumentumtömeg fizikai tárolása egyre nehézkesebb, már-már megoldhatatlan és új, alternatív megoldásokkal kellene ezt a problémát orvosolni. Íme, az egyik megoldás, miszerint ebben a digitális gyűjteményben a könyvek virtuálisan érhetők el és lehetőségünk nyílik a keresésre is. Létrejöttének másik fontos oka volt, hogy az internet egyre nagyobb térhódítása következtében megjelenő új igényekhez a könyvtárak mindinkább alkalmazkodjanak, és gyors, személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyet az olvasó akár otthonából is elérhet. Jogosan merül fel sokunkban a kérdés, hogy milyen módon és milyen formában kerülnek ide a rendelkezésre bocsájtott dokumentumok. A válasz: a kötelespéldány-szolgáltatás ma már virtuális formában is megtörténik, megkönnyítve ezzel mind a kiadók, mind a nemzeti könyvtár dolgát, hiszen így már jelent külön kiadást a digitalizálás, amely kétségtelenül nagyon nagy segítséget jelent, és sokkal gyorsabb is. A szolgáltatás néhány hónappal ezelőtt bővült ki a Képek elnevezésű lehetőséggel, melynek keretén belül OSZK tulajdonában lévő térképek, fényképek és más vizuális tartalmak között kereshetünk. OSZK Pont célja, hogy a nemzeti könyvtár szeretné dedikált hálózaton hozzáférhetővé tenni az elektronikus dokumentumokat. A szerzői jogi törvény azt teszi lehetővé, hogy az OSZK a digitális gyűjteményét dedikált hálózaton tegye közzé, ezért ahhoz nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakból, iskolai oktatás célját szolgáló intézményekből, muzeális intézményekből, levéltárakból, valamint kép- és hangarchívumokból, úgynevezett OSZKpontokból lehet hozzáférni Az OSZK-pontok tehát olyan nyilvánosan hozzáférhető számítógépes terminálok, ahol az OSZK digitális gyűjteménye nem csak kereshető, hanem a benne található anyagok a szerzői jogi törvényekkel összhangban meg is tekinthetőek. Az EOD projekt keretében digitalizálásra került könyvek már megtalálhatók ebben a Digitális Könyvtárban. Magyar Digitális Képkönyvtár A Magyar Digitális Képkönyvtár béta verziója ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. A folyamatosan bővülő digitális képgyűjtemény kialakítását a Reneszánsz Év keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta. Céljuk, hogy az ismert és kevésbé ismert képeket a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyék határainkon innen és azon túl. A képkönyvtár gyűjtőköre az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött képanyagon túl kiterjed a különféle gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra). A program jelenleg béta verzióban, azaz próba üzemmódban fut. 88

89 48. kép A Magyar Digitális Képkönyvtár egy találata a jellemző adatokkal A reprezentatív válogatás létrehozásakor elsősorban az oktatási, a tudományos és kulturális szempontok dominálnak. Az időről-időre bővülő speciális szolgáltatásokkal támogatják a képek kreatív felhasználását és újrahasznosítását. A könyvtárakban őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtésével és szolgáltatásával a felhasználók áttekintést kapnak a gyűjteményekben található értékekről, és szabadon felhasználhatják azokat tanuláshoz, ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz. A haszonszerzési célú felhasználáshoz az őrzőkönyvtár engedélyét kell kérni Egy hazai bevált gyakorlat megújult formában A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság kiemelten közhasznú szervezet. Feladata a magyarországi digitális tartalmak elérésének, újrahasznosításának támogatása, azon belül is elsősorban az állami adatvagyon infrastruktúrájának kiépítése. 104 A megújult szolgáltatások mellett egy portálrendszerhez hasonló weblappal áll a használók rendelkezésére, ahol a történeti bemutatás, a célkitűzés és a szolgáltatások bemutatása mellett, a szervezet tevékenységeiről és kompetenciáiról külön menüpontban szerezhetünk információkat, emellett blogot ( is találunk a legfrissebb hírekkel, újdonságokkal. 104 Mivel foglalkozik a Neumann. URL: [letöltve október 20.] 89