ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA"

Átírás

1 ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA AZ IRÁNI ATOMPROGRAM A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG SZEMSZÖGÉBİL THE IRANIAN NUCLEAR PROGRAM FROM THE POINT OF VIEW OF THE INTERNATIONAL COMMUNITY Bartha Bálint Nemzetközi Tanulmányok Kezdés éve: 2007 Beadás éve: 2010 Belsı konzulens: Csicsmann László Külsı konzulens: N. Rózsa Erzsébet

2 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 I. Elızmények Az iszlám forradalom szakítás az Egyesült Államokkal Kilencvenes évek hangsúlyeltolódások Khomeini halála után A kilencvenes évek fegyverprogramjai Khátami elnöksége szeptember 11. után Fény derül a titkos nukleáris programra 16 II. Mahmúd Ahmadinezsád elnöksége Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai Az ENSZ BT határozatainak értékelése 25 III. Orosz iráni kapcsolatok 27 IV. Perzsa kínai partnerség 30 V. Irán és az Európai Unió kapcsolatrendszere 33 VI. Az Egyesült Államok és Irán kapcsolata Obama hivatalba lépése óta 35 VII. Teherán és Tel-Aviv viszonya Az izraeli nukleáris program 39 VIII. Miért fenyegetés az iráni atomprogram? Az esetleges katonai intervenció és várható következményei 41 IX. A nukleáris program jelenlegi állása A nukleáris program valódi céljai 46 X. Utószó 49 Függelék 52 Felhasznált Irodalom 62

3 2 Bevezetés Az elsı Öböl-háború ( ) valamint Khomeini ajatollah halála (1989) után, Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni elnöksége idején ( ) Irán külpolitikájában hangsúlyeltolódás következett be, a pragmatizmus megjelent az elvont forradalmi célkitőzés mellett. Mohammad Khátami reformista elnök ( ) külpolitikájában még tovább merészkedett és a Nagy Sátánnal való közvetlen kapcsolatfelvételt sem tartotta elképzelhetetlennek. Teheránban látták azt, hogy az ország kapcsolatai a nyugati államokkal és az arab országokkal addig nem javulhatnak, amíg az Egyesült Államokkal való viszonyban nem történik áttörés. Washington és Teherán kapcsolatában azonban nem következhetett be gyökeres változás, mert a külpolitikai döntéshozatalban meghatározó szerepet játszó konzervatív vallási vezetés továbbra is elutasított minden kapcsolatot a Nagy Sátánnal és az azzal való megegyezést a forradalmi ideológia elárulásának tartotta. Fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államok sem tett semmit a kapcsolatok normalizálásának érdekében. Khátami elnök ban kezdeményezte a civilizációk közötti párbeszédet, azonban az iráni-amerikai viszonyban nem történt változás ben egy iráni ellenzéki csoport nyilvánosságra hozta, hogy Irán a nemzetközi közösség tudta nélkül nukleáris létesítményeket épít. A bejelentést követıen Teheránnal sikeresnek nevezhetı tárgyalásokat folytatott a nemzetközi közösség, úgy tőnt, hogy a megállapodás már nincs messze és sikerül meggyızni Teheránt atomprogramjának befagyasztásáról júniusában, Mahmúd Ahmadinezsád elnökké választásával azonban új fejezet nyílt az atomprogram életében. Ahmadinezsád felborította az addigi játékszabályokat, 2005 nyarán kijelentette Teherán folytatja békés célú nukleáris programját, hiszen erre a nemzetközi jog alapján lehetısége van. Majd 2005

4 3 októberében egy teheráni nagygyőlésen tett Izrael-ellenes kijelentésével sokkolta a világot. 1 George W. Bush Iránt Irakkal és Észak-Koreával együtt a gonosz tengelyéhez sorolta a 2002-ben tartott az unió helyzetérıl szóló beszédében, többek között azzal vádolva, hogy nukleáris fegyverek elıállítására törekszik. Az afganisztáni tálib rezsim ellen 2001 októberében, majd a 2003 márciusában Szaddám Huszein Irakja ellen indított háború során, Irán aggodalommal figyelte, hogy az amerikai csapatok körbeveszik az országot. Hiszen Washington úgy indította meg háborúját Irak ellen, hogy erre nem kapott egyértelmő felhatalmazást az ENSZ Biztonsági Tanácsától. Ez az iráni vezetésre nézve fenyegetés volt, annak ellenére is, hogy az Egyesült Államok két Irán-ellenes szomszédot távolított el a hatalomból. Ezt bizonyítja Ali Khámenei nyilatkozata: Irak csak ürügy volt, az igazi célpont maga Irán. 2 Bár az iraki kérdés még nem zárult le, azt már biztosan kijelenthetjük, hogy Bagdadnak nem voltak tömegpusztító fegyverei. Egy 2007 végén nyilvánosságra hozott jelentés megcáfolta a Fehér Ház azon érvelését is, miszerint Teherán célja atomfegyver kifejlesztése január 20-án lépett hivatalba az Egyesült Államok 44. elnöke Barack Obama. Az új amerikai elnök azonban csak szóban nyitott Teherán felé (újévi köszöntı, kairói beszéd), a cselekedetekkel adós maradt. Irán ezekre a következıket válaszolta: gyönyörő beszédek nem elegendıek ahhoz, hogy Irán és az Egyesült Államok rendezze kapcsolatait, Teheránban örülnek a hangsúlyeltolódásnak, de várják a tetteket. Washington és a nemzetközi közösség továbbra is megpróbált Teheránnal tárgyalásokat folytatni az atomvita békés rendezésének céljából, azonban ezek nem hoztak eredményt. A teheráni vezetésnek nem érdeke az atomvita rendezése, ezért több okból is megpróbálja húzni az idıt. Az iráni vezetés a külsı fenyegetettség érzésének fenntartásával a 1 IRIB News: Ahmadinejad: Israel must be wiped off the map. web.archive.org/web/ /http://www.iribnews.ir/full_en.asp?news_id= (2008. október 12.) 2 GAZSI Dénes [2005]: Irak csak ürügy volt az igazi célpont mi vagyunk. (2010. március 7.)

5 es elnökválasztásig képes volt elterelni a közvélemény figyelmét a belpolitikáról. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség majdnem minden jelentésében kénytelen megjegyezni, hogy Irán nem mőködik együtt teljes mértékben az ügynökséggel. A hiányos adatszolgáltatás célja, hogy Teherán fenntartsa az atomprogram körüli bizonytalanságot, ezzel elrettentve az Iráni Iszlám Köztársaság ellenségeit egy esetleges preventív katonai csapástól. Jóllehet fontos megjegyezni, hogy a bécsi székhelyő szervezet, amely ellenırzi az atomsorompó szerzıdést aláíró államok nukleáris programjait, több évnyi kiterjedt vizsgálat után sem talált semmilyen nyomot, amely arra utalna, hogy Teheránban atomfegyver kifejlesztésén dolgoznának. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a kézirat lezárásáig 3 már öt határozatot hozott, azonban ezekre Irán további fejlesztéssekkel válaszolt. Az ENSZ-ben folyó viták kimenetele nem egyértelmő, mivel a BT két állandó tagja (Oroszország és Kína) közvetlenül is érintett a civil nukleáris program megvalósulásában. Dolgozatom célja, hogy megvizsgálja az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris programját, valamint a nemzetközi közösség reakcióit. A dolgozat elemzi a vita során a kézirat lezárásáig hozott legfontosabb BT határozatokat, kitekintést nyújtva a BT vitákat meghatározó politikai, gazdasági érdekre. A dolgozat terjedelmi okokból nem kíván foglalkozni az iráni belpolitikai helyzettel, habár jelen sorok szerzıje szerint a nukleáris programban a belpolitikai helyzet kiemelt jelentıségő március 24.

6 5 I. Elızmények Iránban a nukleáris energiával kapcsolatos kutatások 1956-ban kezdıdtek a nagyvonalú amerikai segítségnek köszönhetıen. 4 A kezdetekkor a nemzetközi közösségnek nem volt oka az aggodalomra, hiszen a programban az Egyesült Államok jelentıs szerepet vállalt, a hatalom pedig Moszaddek 1953-as eltávolítása 5 után, újra Mohammad Reza Pahlavi sah kezében összpontosult, aki az amerikaiak legfıbb szövetségese volt a térségben [Keddie, o.]. Az elsı lépést az amerikaiak segítségével 1967-ben sikerült megtenni, ekkor készült el az elsı kísérleti atomreaktor a Teheráni Nukleáris Kutató Központban (TNRC), amely a mai nap is mőködik márciusában a sah ambiciózus nukleáris fejlesztési programot hirdetett meg, amelynek keretében az ezredfordulóig 23 atomerımővet akart megépíttetni, mintegy 30 milliárd dolláros befektetésbıl. A program mellett szóló döntı érv volt az energiatermelés diverzifikációja és az olajexport fenntartásának kívánalma. Az akkori költségvetés bevételének 90%-át adta az olajkivitel, amely szint tarthatatlan lett volna a vezetés által vizionált növekedési ütem mellett. Valamint az 1973-as olajárrobbanás tovább növelte a nukleáris energia versenyképességét [Deák, o.]. Az atomprogramnak valószínőleg volt egy titkos katonai része is, annak ellenére, hogy az ország 1968-ban aláírta, majd két évvel késıbb ratifikálta az atomsorompó szerzıdést (NPT). Azonban meg kell jegyezni, hogy a sah nem törekedett atomfegyver megszerzésére, ennek több oka is volt: elhamarkodottnak és költségesnek vélte, valamint tudta, hogy a Nyugat nem támogatná a programot. A sah úgy vélte, hogy a nemzetközi helyzet nem engedi meg, hogy Iránnak atombombája legyen, de 10, 15 vagy akár 20 év múlva talán újra elı lehet majd venni a kérdést [Lotfian, o.]. A nukleáris energia felhasználása a modernitás szinonimájaként értelmezhetı, valamint alapvetı feltétele a regionális hatalom megszerzésének. 4 Irán és az Egyesült Államok 1957-ben nukleáris együttmőködésról szóló egyezményt kötött. 5 Eisenhower szerint Moszaddek eltávolítása nélkülözhetetlen volt, úgy vélték, ha ık nem avatkoznak be, akkor megtették volna helyettük a szovjetek, és így Moszkva könnyen bekebelezhette volna a perzsa államot, ezáltal ellenırzése alatt tarthatta volna olajkészleteit. 6 Teljesítménye 5 MWt.

7 6 Ennek egyik elengedhetetlen tényezıje az ütıképes és technológiailag fejlett hadsereg, amely nélkül a perzsa állam nem tudja biztosítani regionális súlyát a Perzsa-öböl térségében. A nukleáris program katonai részének kifejlesztésében fontos szerepet játszott az 1974-es indiai nukleáris kísérleti robbantás is. Teherán nem engedhette meg magának azt, hogy alulmaradjon a regionális fegyverkezési versenyben. Irán számára az atomprogramhoz szükséges technológia és a főtıelemek beszerzésére három partner kínálkozott, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és az Egyesült Államok. Tárgyalásokat folytattak a főtıelemek beszerzésérıl, valamint a kooperációk keretében iráni szakértıket képeztek nyugati egyetemeken. A német és a francia féllel megállapodtak két-két atomerımővi blokk teljes felépítésérıl. Az elsı iráni atomerımővet 1976-ben Búsehrben 7 a Perzsa-öböl partján a német Kraftwerk Union AG kezdte el építeni [N. Rózsa, o.]. A búsehri atomerımőnek a tervek szerint 1981-re, a franciák által épített ahvazinak pedig 1983-ban kellett volna elkészülnie, de a forradalmat követıen Khomeini ajatollah leállíttatta az építkezést, mely csak az 1980-as évek közepén indult újra. A forradalmi erık elutasították a sah modernizációs törekvéseit, ez is közrejátszott a búsehri projekt leállításában [Loftian, o.] Az iszlám forradalom szakítás az Egyesült Államokkal A hetvenes évek végén rendkívüli változáson ment keresztül a perzsa állam. Mohammad Reza Pahlavit elüldözték, a legfelsıbb közjogi méltóság Ruhollah Khomeini ajatollah lett, majd április 1-jén kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot. Az ország az egyik pillanatról a másikra kicsúszott a Nyugat ellenırzése alól. Az 1979-es forradalom legfıbb kiváltó oka a sah korrupt, diktatórikus, a gazdaságot romokba döntı uralkodása volt. A nép szemében a sah nem volt más, mint a kizsákmányoló, kapitalista imperialisták bábja [Ansari, 7 2x1300 MWe teljesítményő, könnyővizes, alacsonyan dúsított urán üzemanyagú erımővi blokkok.

8 o]. Khomeini a forradalom szellemi vezetıje már a hatvanas években a következıket hirdette: Az iszlám népek nyomorúsága azon alapul, hogy a külföldiek beavatkoznak belügyeikbe. A külföldiek zsákmányolták ki és zsákmányolják ki most is értékes természeti kincseinket. Az iszlám népek tegnap még az angolok és Angliával szövetséges országok igája alatt nyögtek, ma az amerikaiak, illetve az amerikai hatalmi tömb igája alatt A kolonializmus egészen világosan ezt mondja nekünk: imádkozz, ameddig csak akarsz, mi az olajadat akarjuk! 8 Úgy vélték, hogy a Nyugat a hibás a gazdasági egyenlıtlenség kialakulásért és a szegénységért. A forradalom óta jelenlévı nyugatellenességnek fıleg az Egyesült Államok ellen irányuló ellenszenvnek nem csak gazdasági, politikai, hanem pszichológiai okai is voltak. Ezek a következık: A sah rendszerének fenntartása; az 1953-as demokratikusan megválasztott kormány eltávolítása; az Egyesült Államok következetlen, kettıs mércét alkalmazó Közel-Kelet politikája. 9 A pszichológiai okokat kiváltó tényezı a sah erıltetett modernizációs politikája 10 volt, amely egyet jelentett a nyugati minta lemásolásával. Nem vette figyelembe a tradíciókat, a kulturális és vallási különbséget, a civilizáció fogalmát pedig a Nyugattal tette egyenlıvé. A sah modernizációs programjának jó néhány célkitőzése kimondottan szemben állt az iszlámmal és annak normáival. Irán a bruttó hazai termékének mintegy negyedét fordította katonai kiadásokra. A sah nem ismerte fel, hogy Irán nincs abban a helyzetben, hogy modern hadsereggel rendelkezzen, miközben az ország gazdasági fejlettsége a töredéke a fejlett államokénak [Makai, o.]. Az iráni autokrata rendszer mindig is széleskörő ellenállásba ütközött és ez a társadalom legkülönbözıbb, egymással más kérdésekben gyakran teljesen ellentétes nézeteket valló rétegeinek összefogásában testesült meg, amelyek ellentéteiket ideiglenesen félretéve együttmőködtek a sah hatalmának megdöntésében [Rostoványi, o.]. A csalódott társadalom dühödt 8 Makai György [1983]: Khomeini Iránja, Kossuth Kiadó o. 9 Izrael feltétel nélküli egyoldalú támogatása; szövetség a baráti autokrata rezsimekkel. 10 A sah 1961-ben hirdette meg a fehér forradalmat, amely a japán Meidizsi-restauráció példája alapján: gyors ütemő iparosítást, a mezıgazdaság korszerősítését, modern infrastruktúrát, nyugati típusú fogyasztói társadalmat, a rendszer támaszát jelentı széles középréteget, és olyan haderıt kívánt kialakítani, amelynek segítségével az ország a térség csendırévé válhat.

9 8 támadást intézett a sah uralma és rendszere ellen, és így a modernitás, a szabadság, a demokrácia, a civilizáció illetve az ezeket az értékeket megtestesítı Egyesült Államok ellen [Tibi, o.]. Az 1979-es túszválságra 11 nem azért került sor, mert Irán és az Egyesült Államok kapcsolatai annyira megromlottak volna, hanem pont ellenkezıleg ıszén a viszonylag mérsékelt miniszterelnök Mehdi Bazargan az algériai kormány közvetítésével találkozóban állapodott meg az amerikai nemzetbiztonsági fıtanácsadóval, Zbigniew Brzezinskivel. A november 1-jén lezajlott találkozóról beszámolt a sajtó, fényképeket is bemutattak, amelyeken a két férfi kezet rázott egymással. Valódi lehetısége a radikálisok szemében veszélye látszott annak, hogy a két ország valamiféle megegyezésre jut egymással. November 4-én a iráni túszejtık azzal a céllal foglalták el a teheráni amerikai nagykövetséget és ejtették túszul a diplomatákat, hogy a további párbeszéd minden reményét megsemmisítsék. E tekintetben sikerrel jártak [Lewis, o.]. Bár ettıl kezdve az amerikai-iráni viszonyt az intenzív győlölet jellemezte (Iránban az Egyesült Államokat a Nagy Sátánnak, az Egyesült Államokban Iránt Törvényen kívülinek nevezték), a közös érdekek a hidegháború kiélezıdésének eredményeként olyan titkos együttmőködés is létrejött, mint az Irán-Contra ügy 12 [Ehteshami, o.]. Ettıl a kivételes esettıl eltekintve párbeszéd illetve együttmőködés nem alakult ki, mivel mindkét oldalon jelentıs tömegő sérelem halmozódott fel. 13 Washington az elszigetelés politikáját választotta és igyekezett minden területen akadályozni a Törvényen kívüli mozgását. A forradalom és a túszdráma után az Egyesült Államok nyomására sem a Kraftwerk Union AG, sem más nyugati vállalat nem vett részt az atomprogram megvalósításában, így az addig kiépített november 4-én fegyveresek elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget, és túszul ejtették a követség 52 munkatársát, mert az Egyesült Államok beengedte az országba Mohammad Reza Pahlavit, hogy ott kezeltesse súlyos betegségét. A túszdráma 444 napig tartott. Houghton, David Patrick [2001]: US Foreign Policy and the Iran hostage crisis Cambridge University Press, Cambridge o. 12 Ronald Reagen elnöksége alatt ban az amerikaiak titokban fegyvereket adtak el az Irakkal háborúban álló Iránnak. 13 Iráni oldalon az 1953-as puccs támogatása, a sah rendszerének fenntartása, az Öböl-háború során Iraknak nyújtott segítség, az 1988-ban lelıtt iráni utasszállító gép tragédiája, illetve az Irán ellen irányuló politika. Az Egyesült Államok részérıl a teheráni nagykövetség dolgozóinak túszul ejtése, a Libanonban végrehajtott robbantásos merényletekben való részvétel.

10 9 nukleáris ipar kezdetleges maradt. A búsehri erımő két blokkját 50 valamint 80%-os készenlétnél az iraki légierı az elsı Öböl-háború során lebombázta 14 [Lotfian, o.]. A nyolcvanas években az Egyesült Államok már élesen ellenezte a nukleáris programot. Érvelése arra épült, hogy Iránnak nincs szüksége atomenergiára, hiszen térdig járnak az olajban ; Irán eredeti célja atombomba elıállítása. Irán kijelentette, ugyanolyan joga van az atomenergia békés felhasználására, mint bármelyik másik államnak, amely aláírta az atomsorompó szerzıdést, 15 atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, nem tartalmaz katonai fejlesztéseket. Mivel amerikai nyomásra a nyugati országok nem voltak hajlandóak segíteni a perzsa államnak, így az új helyzetben Irán legfeljebb a feketepiacról, illetve a valamilyen kezdetleges technológiával rendelkezı és azokat eladni hajlandó országoktól remélhetett támogatást. A nyolcvanas évek közepén, az új gazdasági-fejlesztési terv keretében öt erımő építését irányozták elı. Bár több nyugati állammal folytattak tárgyalásokat többek között Németországgal, Svédországgal és Franciaországgal azonban a kilencvenes évek elején a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG) által megszigorított exportellenırzések megakadályozták ezeket az együttmőködési kísérleteket Kilencvenes évek hangsúlyeltolódások Khomeini halála után Rafszandzsáni elnökké választásával (1989) 16 a rekonstrukció korszaka kezdıdött el Iránban. Rafszandzsáni úgy vélte, hogy a gazdaság helyreállításához együtt kell mőködni a Nyugattal beleértve Amerikát, a Nagy Sátánt is [Farndon, o.]. A hidegháborút követıen a reformisták látták, hogy a nemzetközi helyzet megváltozott, az új környezetben a Khomeini által lefektetett külpolitikai 14 Meg kell jegyezni, hogy Teherán önerıbıl nem tudta volna felépíteni, üzembe helyezni. 15 Az atomsorompó szerzıdés 4. cikke kimondja, hogy a részes államok elidegeníthetetlen jogot kapnak a békés célú nukleáris energia kutatására, elıállítására és felhasználására, továbbá a nukleáris anyagokhoz, berendezésekhez és technológiához való hozzáféréshez. Halmosy [1985]: A második világháború utáni korszak legfontosabb külpolitikai szerzıdései, Gondolat, Budapest o június 3-án Khomeini ajatollah elhunyt. A legfelsıbb vezetı Ali Khámenei ajatollah lett.

11 10 alapelv már nem állja meg a helyét, Irán izolációs politikája zsákutca. Ezért Teherán nyitott a régióban befolyással bíró államok felé, 17 azonban a Washingtonnal való kooperáció nem valósult meg. [Ansari, o.] Ebben jelentıs szerepe volt az iráni döntéshozatalnak illetve annak felépítésében. A konzervatív mullahok továbbra is az elszigetelıdés politikáját kívánták folytatni, nem vették figyelembe, hogy ez az ország számára nem elınyökkel, hanem súlyos hátrányokkal jár. A keményvonalas papság élén a legfıbb vezetıvel mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza az Iszlám Köztársaság külpolitikájának arculatváltását. 18 Teheránban továbbra is úgy gondolták, hogy: Washington végleges célja a közel-keleti térkép teljes átrajzolása, amely a régió legnagyobb hatalmának megdöntése nélkül elképzelhetetlen, tehát az amerikai támadás bármikor bekövetkezhet. 19 Ezért Teherán Moszkva felé fordult, amellyel gazdasági megállapodásokat kötött. Ezen tárgyalások keretében már az elsı percben felmerült valamilyen szintő nukleáris kooperáció. Ez a szándék az 1992-ben megkötött egyezményben öltött testet, amelyben a felek megállapodtak négy reaktorblokk megépítésérıl és azok főtıanyaggal való ellátásáról. Azonban az egyezmény végrehajtását több tényezı is befolyásolta [Deák, o.]. A döntı ok Oroszország külpolitikai irányvonala volt, amely kizárólag az Egyesült Államokkal való kapcsolatra koncentrált. Moszkva Washingtontól várta, hogy visszaemeli az országot a demokratikus nemzetek nyugati közösségébe és ehhez széleskörő gazdasági és pénzügyi segítséget nyújt. Így az Iránnal való nukleáris együttmőködés megingatta volna az országba vetett bizalmat és ez által jócskán megnehezítette volna a beilleszkedését a teljesen átalakult nemzetközi rendszerbe [Deák, o.]. 17 Oroszország, Kína 18 Hiába szeretett volna a vezetés egy része párbeszédet kezdeményezni, a vezetık konzervatívabb szárnya elutasította a kapcsolatok rendezésére irányuló kezdeményezéseket. A Nagy Sátánnal való kiegyezést a forradalom elárulásának tartották. Ali Khámenei legfıbb vallási vezetınek döntı beleszólása van a külpolitika alakításába. 19 Ablaka Gergely [2005]: A "Nagy Sátán" és a "Törvényen Kívüli" kapcsolata, (2010. március 13.)

12 11 Washington és Moszkva között kialakult érett stratégiai partneri viszonyt Oroszországban félreértették. A Jelcin-Kozirjev páros olyan illúziókat kergetett, mint például az, hogy a kelet-európai országok velük maradnak, és nem kötelezik el magukat az euroatlanti integráció mellett. Moszkva abban reménykedett, hogy a Nyugat segít majd a gazdasági, politikai reformok végrehajtásában s így megszülethet egy új, erıs és demokratikus Oroszország, amely az Egyesült Államokkal közösen ırködhet a világ békéje felett. De Washingtonnak esze ágában sem volt megosztani frissen megszerzett hatalmát [Brzezinski, o.] végétıl azonban jelentısen romlott az orosz-amerikai viszony, ezért Moszkva önerıbıl próbált meg visszakapaszkodni a világpolitikába és visszaszerezni nagyhatalmi státuszát. Így az iráni atomerımő-építés támogatása kifejezetten demonstrálta Moszkva nagyhatalmi mivoltát januárjában állapodtak meg a búsehri erımő oroszok által történı befejezésérıl, mivel minden más partner elzárkózott az Iránnal való együttmőködéstıl. Az együttmőködés egy kísérleti reaktor építését, kisebb mennyiségő urán szállítását, iráni szakemberek képzését, egy uránbánya felszerelését, majd ezt követıen egy urándúsító egység üzembe helyezését irányozta elı. Az egyezség végrehajtása esetén Irán nagy lépést tehetett volna meg a teljes főtıanyagkör kiépítésére, 20 ezáltal a nukleáris önellátás felé. Washington az együttmőködés leállítását követelte Moszkvától. Az Egyesült Államok több érvet is felhozott az együttmőködés ellen, de mindenekelıtt azt, hogy Iránnak egy célja van nukleáris programjával, mégpedig az, hogy képes legyen tömegpusztító fegyver elıállítására. Moszkva azzal utasította el a vádakat, hogy Teherán együttmőködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, amely a program minden elemét ellenırzi. Továbbá, hogy az Egyesült Államoknak amúgy sincs sem jogi alapja, sem egyéb indoka, hogy kifogást emeljen az orosziráni nukleáris együttmőködéssel kapcsolatban [Deák, o.]. Irán számára egy másik partner is kínálkozott, ez pedig Kína volt. Bár 1992 szeptemberében aláírtak egy jegyzıkönyvet a nukleáris 20 Azaz, hogy az uránt az uránérc kitermelésétıl főtıelemmé való feldolgozásáig képes legyen feldolgozni.

13 12 együttmőködésrıl, 21 azonban Peking Washington nyomására elıbb elhalasztotta az egyezmény végrehajtását, majd 1997-ben felmondta a jegyzıkönyvet. Az 1990-es évektıl a kutatás súlypontja Iszfahánba tevıdött át, és kínai segítséggel itt épült fel a Miniature Neutron Source Reactor (kis mérető neutronforrás reaktor), amelynek aktív zónájában több kilogramm igaz bombakészítéshez önmagában nem elegendı fegyvertiszta urán található. 22 Peking az együttmőködés keretében több szubkritikus rendszert, kritikus rendszert, illetve reaktort is leszállított az iszfaháni kutatóintézet számára A kilencvenes évek fegyverprogramjai Ali Khámenei 1988 októberében az Iran Timesnak kijelentette: meg kell erısítenünk védelmünket és ki kell terjesztenünk [támadó] képességeinket. 24 A fejlesztéseket több tényezı befolyásolta, Iránnak számos biztonsági fenyegetéssel kellett szembenéznie, ezért a teheráni vezetés igyekezett a hagyományos fegyverzetek kifejlesztésével fokozni az ország elrettentı képességét, hogy így tartsa vissza ellenségeit egy esetleges katonai akciótól. A legnagyobb fenyegetést Szaddám Huszein Irakja jelentette, alig pár éve ért véget az elsı Öböl-háború amelyben Irak vegyi fegyvereket vetett be Irán ellen, ráadásul Bagdad 1990-ben lerohanta Kuvaitot; továbbá nukleáris fejlesztéseket folytatott. Az Öböl-háború során Bagdad, Scud típusú rakétákkal többször támadta Teheránt és más lakott területeket. Propaganda célok miatt akkor szükséges volt demonstrálni, hogy az iráni fegyveres erık is képesek ilyen eszközzel fenyegetni Irak területét. Az 1991-ben Kuvait felszabadításával a nemzetközi koalíció gyızelmével végzıdött második Öböl-háború szintén mély nyomokat hagyott. Irak részérıl a fenyegetés megszőnt ugyan, de a 21 Peking több technológiát is átadott volna Teheránnak, és két könnyővizes reaktor építését is elıirányozták a tervek szerint Búsehrben. 22 ISIS: Nuclear Iran, (2010. március 7.) 23 Global Security: Esfahan Nuclear Technology Center, (2010. március 15.) 24 idézi: Ehteshami [1995]: After Khomeini, Routledge, New York, o.

14 13 legveszedelmesebb ellenségnek tekintett Egyesült Államok a Perzsa-öböl térségében támaszpontokat tart fenn. Teherán bekerítve érezte magát. 25 Irán szomszédságában, illetve a régióban több állam is rendelkezik atomfegyverrel: Oroszország, Pakisztán, India, Izrael valamint Törökország, amelynek területén amerikai atomfegyverek vannak. Még a nukleáris programban és a rakétaprogram fejlesztésében jelentıs szerepet játszó Pakisztánt sem tekintik baráti államnak. Ugyancsak számos elem zavarja a kapcsolatokat a másik nagy, és katonailag erıs szomszéddal, Törökországgal. Ankara a NATO tagja, az Egyesült Államok szövetségese és az Európai Uniós tagságra aspirál. Irán ellenségnek tekinti Izraelt, annak ellenére, hogy a két ország között alig van érdekellentét. A két ország már az 1990-es évek elejétıl kölcsönösen fenyegette a másik területét is elérı csapásmérı képességgel. Továbbá Teheránban úgy vélték, hogy a ballisztikus rakéták birtoklása igazolja az ország regionális hatalmi törekvéseit. Ezeknek a tényezıknek a hatására a kilencvenes években tovább folytatódtak Irán tömegpusztító fegyverprogramjai, amelyek közül prioritást a ballisztikus rakéta arzenál megteremtése kapott [Ablaka, o.]. A biológiai és vegyi fegyverek alkalmazását számos egyezmény tiltja, mivel rakétákról, illetve az azokkal folytatott kísérletekrıl nincsen nemzetközi jogi norma, Irán nyíltan folytathatta kísérleteit anélkül, hogy bárki nemzetközi jogi kifogást emelhetett volna ellene. Ráadásul ehhez a programhoz jóval könnyebb volt támogatókat szerezni, mint a biológiai és vegyi programhoz. A ballisztikus rakétaprogram elıtérbe kerülése mindazonáltal nem jelentette azt, hogy Irán felhagyott volna a többi fejlesztéssel és kutatással, azok tovább folytatódtak, igaz lényegesen kisebb ráfordításokkal. A korszerő vadászgépek hadrendbe állítása az izraeli légierıben nagyban hozzájárult az iráni rakétaprogram felgyorsításához. Izrael fenyegetéséhez már a Seháb-3 rakéták is elegendık lennének, 26 Irán azonban fejlettebb rakéták kifejlesztésére is törekszik. A Seháb korszerősített változatai már európai 25 Elég ha csak Szaúd-Arábia gondolunk. Rijád a második Öböl-háború során kifejezetten kérte, hogy az Egyesült Államok hadserege védje meg Szaúd-Arábiát Szaddám Huszeintıl. Az amerikai hadsereg azóta is az országban tartózkodik. Lásd sz. térkép 26 Lásd sz. ábra

15 14 célpontokat is elérnek. 27 Ami a valós iráni rakéta arzenált és az e mögött meghúzódó ipari hátteret illeti, a rendelkezésre álló adatok egymásnak ellentmondóak. Irán rakétaerıi fejlesztését jóformán csak az izraeli és az amerikai hírszerzı szolgálatok követik nyomon, maguk az irániak mindig csak annyi adatot hoznak nyilvánosságra, amennyit éppen célszerőnek tartanak Khátami elnöksége Mohammad Khátami elnöksége alatt ( ) tovább folytatódott az Iráni Iszlám Köztársaság polgári célú nukleáris programja. Khátami is azt hangoztatta, hogy országának nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, és a kutatásokat, fejlesztéseket a nemzetközi jog betartásával teszik. Az iráni vezetés a korábbiakhoz hasonlóan igyekezett minden olyan kijelentést elkerülni, ami nyíltan a nukleáris fegyver megszerzésére utalt volna. A hivatalos álláspont mindvégig a program békés jellegét hangsúlyozta. Az atomprogramban a Nyugat számára kedvezı változás azért sem következhetett be, mivel kül- és belpolitikában a végsı szót Ali Khámenei legfıbb vallási vezetı mondja ki [Ablaka, o.]. Fontos azonban megjegyezni, hogy Ali Khámenei kibocsátott egy fatvát, 29 amely szerint az Iráni Iszlám Köztársaságban tilos a nukleáris fegyverek gyártása, felhalmozása és használata, majd hozzátette Irán soha nem lesz atomhatalom Iran watch: Iran's Ballistic Missile Program: (2010. február 18.) 28 Az éves katonai parádékon rendszeresen felvonultatják a már hadrendbe állított rakétákat. 29 Vallásjogi döntés. 30 Mathaba News: Iran, holder of peaceful nuclear fuel cycle technology, (2010. március 18.)

16 szeptember 11. után A 2001 szeptemberében történt Washington és New York elleni terrortámadások után az amerikai külpolitika még fenyegetıbbé vált az Iráni Iszlám Köztársaság számára. George W. Bush 2002-es évértékelı beszédében 31 Iránt a gonosz tengelyéhez sorolta, többek között azzal vádolva, hogy nukleáris fegyverek elıállítására törekszik. 32 Pedig Teherán azon államok közé tartozott, amely elítélte a szeptember 11-i terroristatámadásokat, és együttérzését is kifejezte a gyászoló amerikai néppel [Ablaka, o.]. Washingtont ez a gesztus nem nyugtatta meg, attól tartottak, hogy amennyiben Irán tömegpusztító fegyverre tesz szert, azt átadja az általa támogatott a Nyugat szemében terrorista csoportoknak. 33 Az afganisztáni rezsim ellen 2001-ben, majd a 2003 márciusában Irak ellen indított háború során, Irán aggodalommal figyelte, hogy az amerikai csapatok körbeveszik az országot. Az Egyesült Államok a terrorizmus felszámolására létrehozott egy koalíciót, amelyhez csatlakozott Hamid Karzai Afganisztánja, és Pervez Musarraf Pakisztánja is. Az iráni vezetés továbbra is azt állította, hogy az Egyesült Államoknak egy célja van csupán, az iráni rezsim megdöntése [Gazsi, o.]. Washington úgy indította meg háborúját Irak ellen, hogy erre nem kapott egyértelmő felhatalmazást az ENSZ Biztonsági Tanácsától. Az iráni vezetésre nézve ez a két háború fenyegetés volt, még annak ellenére is, hogy a katonai beavatkozásoknak volt pozitív hatása is Teheránra nézve, mégpedig az, hogy két Irán-ellenes szomszédot távolított el a hatalomból az Egyesült Államok. Washington Irak elleni háborúja megszabadította Teheránt egy jelentıs biztonságpolitikai fenyegetéstıl, Szaddám Huszeintıl, valamint lehetıséget teremtett arra, hogy a Huszein-rezsim eltőnése után keletkezett hatalmi vákuumot betöltse. Teheránban mégsem aratott sikert az afganisztáni és 31 George W. Bush évértékelı beszéde, január 29. (2010. január 19.) 32 Támogatja a terrorizmust, akadályozza a közel-keleti békefolyamatot, megsérti az emberi jogokat, stb. 33 A Hamásznak és a Hezbollahnak.

17 16 az iraki háború, hiszen Washington bizonyította, hogy a lator államok elleni rendszerváltás nem csak retorika. George W. Bush végleg szakított Bill Clinton békülékeny politikájával, és elkötelezte magát a kemény fellépés mellett. Az Egyesült Államok keményvonalas politikája lényegesen gyengítette a reformerek pozícióját Iránban, amely így a konzervatívoknak kedvezett, akik a Nagy Sátánnal való kiegyezés ellen voltak. Az amerikai retorika hatására olyan mértékben romlott a két ország közötti kapcsolat, annyira általánossá lett az Iránnal szembeni bizalmatlanság, hogy még a demokraták is a katonai beavatkozást látták a megoldásnak. Egy demokrata képviselı a következıket nyilatkozta: Én éppannyira szeretném kerülni a katonai erı alkalmazását, mint bárki más, de ha meg kell tennünk, akkor most kell megtennünk. 34 Vagyis egyesek úgy vélték, hogy az iráni rezsimet meg kell dönteni, bármi áron, ez szavatolja az Egyesült Államok biztonságát. Egy 2002-es közvéleménykutatás adatai szerint az iráni lakosság több mint kétharmada támogatná, hogy Teherán rendezze viszonyát Washingtonnal. Iránban a reformerek továbbra is a két ország közötti kapcsolatok rendezése mellett voltak a Khátami-adminisztráció számos olyan gesztus tett, amely jelzés értékő volt: például az 1997-es CNN interjú vagy az a kijelentés, miszerint Teherán megmenti az Afganisztánban bajba került amerikai katonákat, de jelentıs változás a hatalmi struktúra érintetlensége miatt nem következhetett be [N. Rózsa, o.] Fény derül a titkos nukleáris programra 2002 augusztusában súlyos bizalomvesztés történt a nemzetközi közösség részérıl. Egy ellenzéki csoport, az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa Idézi: Farndon, John [2006]: Merre tart Irán, HVG könyvkiadó, Budapest 128. o. 35 Érdemes megjegyezni, hogy ezt a szervezetet az Egyesült Államok terrorista szervezetnek tartja, a sajtótájékoztató helyszíne Washington D.C. volt.

18 17 nyilvánosságra hozta, hogy Teherán Natanzban 36 urándúsítómővet, 37 Arakban pedig nehézvízgyárat 38 épít, egy olyan program keretében, melynek célja a teljes nukleáris főtıanyagkör kiépítése. Khátami elnök sietett leszögezni, hogy a program kizárólag békés célokat szolgál és meghívta a NAÜ képviselıit, hogy vizsgálják meg a be nem jelentett intézményeket. Irán és a NAÜ között hatályban lévı teljes körő biztosítéki egyezmény értelmében a nukleáris létesítményeket csak 180 nappal üzembe helyezésük elıtt köteles Teherán bejelenteni az ügynökség részére [N. Rózsa, 2006/b. 1. o.]. Tehát a perzsa állam ugyan nem sértette meg a nemzetközi szerzıdésekben vállalt kötelezettségeit, de George W. Bush évértékelı beszédében megfogalmazott vádakra nem volt szerencsés titokban épülı nukleáris létesítményekkel válaszolni. A natanzi helyszíni vizsgálatok során, a NAÜ szakemberei a centrifugákat üzemképtelennek találták, azonban dúsított urán nyomára is akadtak, amelyet Teherán azzal magyarázott, hogy az elıállításra alkalmas szerkezeteket a feketepiacról szerezte be, így a szennyezıdés a korábbi tulajdonostól Pakisztántól származott. A nemzetközi közösség a Khátami-adminisztrációval tárgyalásokat kezdeményezett a program leállításáról, amelyek során részsikereket értek el [Farndon, o.]. Az Európai Unió vezetı államai (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) az Iránnal folytatott megbeszéléseken elsısorban azt szerették volna elérni, hogy Teherán tárja fel teljes nukleáris programját, másrészt szüntesse be az urándúsítást, végül, de nem utolsó sorban írja alá az atomsorompó szerzıdés kiegészítı jegyzıkönyvét, amely lehetıvé teszi a NAÜ ellenırei számára, hogy az országban bárhol, bármikor, bejelentés nélkül ellenırzéseket végezhessenek. Bár Teherán ezt 2004 decemberében aláírta, a 36 A natanzi urándúsító gázcentrifugasort azért kérdıjelezik meg, mert bár a búsehri erımő főtıanyag dúsított urán, ennek szállítására az erımő teljes élettartamára Oroszország garanciát vállalt. 37 Mivel az U235 izotóp a természetben mindössze 0,7 %-ban fordul elı, erımővi felhasználásra is dúsítani kell, általában 3-40%-ra. Fegyverminıségő az az urán, melyben az U235 izotóp arány 90 %-nál magasabb. N. Rózsa Erzsébet [2005]: Evolúció és revolúció az Iráni Iszlám Köztársaság külpolitikájában o. 38 A nehézvizes reaktorok proliferációs szempontból a könnyővizes típusnál sokkal veszélyesebbek, mivel technikailag sokkal alkalmasabbak a természetben nem található, de fegyvergyártásra alkalmas plutónium elıállítására.

19 18 medzslisz nem ratifikálta, azonban a Khátami-adminisztráció a nemzetközi közösség megnyugtatásának céljából bejelentette, hogy tartja magát a jegyzıkönyvben foglaltaknak ben Irán felfüggesztette az iszfaháni Nukleáris Kutatóközpont valamint a natanzi urándúsító építését, amelyeket a tárgyalások késıbbi elakadásakor újraindított 40 [N. Rózsa, o.]. Irán továbbra is azt hangsúlyozta: ugyanolyan joga van az atomenergia békés felhasználására, mint bármelyik másik ENSZ tagállamnak, ráadásul aláírta az atomsorompó szerzıdést és együttmőködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. A nemzetközi közösség retorikája nem változott, az Egyesült Államok és Izrael azon aggodalmainak adott hangot, miszerint Irán célja atombomba kifejlesztése. Teherán szerint a következı tényezık kifejezetten szükségessé teszik az atomenergia felhasználását. Az olajkészletek korlátozottan állnak rendelkezésre, egyes becslések szerint az ország nagyjából negyven évre elég olajtartalékkal rendelkezik, ha elfogynak a készletek, az jelentıs gondot fog okozni a teheráni vezetésnek, mivel a GDP körül-belül 26,5 %-a az olaj- és gázexportból származik. 41 A nukleáris energia jóval olcsóbb és sokkal hatékonyabb energiahordozó, mint a kıolaj. Az atomenergia felhasználása nem szennyezi a környezetet, bár a tárolása még csak ideiglenesen megoldott. A rendkívül pazarló olajfelhasználás következtében Irán az egyik legszennyezettebb ország lett, ezért mindenképpen szüksége van az alternatív energiaforrások növelésére. Irán uránérc lelıhelyekkel is rendelkezik, nem értik, hogy miért ne használhatná ki ezen erıforrásait is, mint ahogyan azt megteheti más szuverén állam. 39 Ez 2006 februárjáig így is volt. 40 Az iszfaháni Nukleáris Kutatóközpontot 2005 augusztusában, a natanzi urándúsítı építését pedig 2006 januárjában. 41 Nemzetközi Valutaalap: Iráni Iszlám Köztársaság (2008. október 23.)

20 19 II. Mahmúd Ahmadinezsád elnöksége A 2005 júniusi elnökválasztáson ismét elindult a korábban már kétszer elnökké választott Hásemi Rafszandzsáni, de súlyos vereséget szenvedett Teherán korábbi polgármesterétıl, Mahmúd Ahmadinezsádtól. Ahmadinezsád aki az új jobboldalhoz tartozik 1987-ben mérnöki diplomát szerzett, nem vett részt vallási oktatásban, az iszlám köztársaságban ı az elsı elnök aki nem tagja a síita klérusnak. Az új elnök nyersstílusú, konfliktuskeresı, ultrakonzervatív politikus, és bár nem vallástudós, de élvezte a vallási vezetık támogatását [Csicsmann, o.]. Sokan azért szavaztak rá, mert úgy látták, hogy az új jelöltben van valami ami Rafszandzsániból hiányzik. A nyitást képviselı reformer tábor, a társadalom nagy része szerint megfertızıdött a nyugati értékek által. A nép szemében a reformerek elitistának tőntek, akik inkább képviselik a Teherán északi részében élı újgazdag réteget, mint az egyszerő vidéki embereket, ezért volt szimpatikus a kizsákmányolt tömegnek a szegény családból származó Ahmadinezsád [Dabasi, o.]. Az új elnök politikája teljesen szembement a Khátami által képviselt nyitás politikájával októberében egy teheráni nagygyőlésen Izrael megsemmisítését szorgalmazó beszédével sokkolta a nemzetközi közösséget. 42 Majd 2006 áprilisában kijelentette, hogy Irán belépett a nukleáris technológiával rendelkezı országok klubjába, ugyanis 164 centrifugán 3,5 %-os dúsított uránt állítottak elı. 43 Ezek a kijelentések ráirányították a figyelmet Teheránra és nukleáris programjára. Ahmadinezsád is azt hangoztatja, 44 hogy az atomprogram kizárólag békés célokat szolgál. 45 A nukleáris program békés célú 42 IRIB NEWS: Ahmadinejad: Israel must be wiped off the map, (2008. október 12.) 43 BBC NEWS: Iran declares key nuclear advance, (2010. március 3.) 44 Fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár az alkotmány szerint a köztársasági elnöki poszt a második legfontosabb közjogi méltóság, az iráni politikai struktúra és a papság jelentısen korlátozza szerepét. A Legfıbb Vezetı felügyeli a fegyveres erıket, az igazságszolgáltatást és ı hozza meg a legfontosabb döntéseket bel- és külpolitikában egyaránt. A köztársasági elnök feladatát leginkább a nyugati típusú demokráciákban megszokott miniszterelnöki feladatokhoz lehet hasonlítani. 45 BBC NEWS: Excerpts: Ahmadinejad conference

Az Iránnal szembeni amerikai szankciópolitika múltja és jelene (I.)

Az Iránnal szembeni amerikai szankciópolitika múltja és jelene (I.) 3 Gazdik Gyula Az Iránnal szembeni amerikai szankciópolitika múltja és jelene (I.) A tanulmány készítésének idején az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai között már elkezdõdött a nem hivatalos konzultáció

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Irán - urán Légrádi Gábor Füredi FINE tivornya, 2006. február 19.

Irán - urán Légrádi Gábor Füredi FINE tivornya, 2006. február 19. Köszönet a forrásokért Irán - urán Cserháti Ákosnak Szatmáry Zoltánnak Yamaji Bogdánnak Csige Andrásnak Légrádi Gábor BME-NTI, tanársegéd Füredi FINE tivornya, 2006. február 19. Tartalom Történeti kitekintés

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai

Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Varga Gergely Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai Jelen írásunk szerzõje a Nemzet és Biztonság szeptemberi számában már foglalkozott a 2008. november 4-i elnökválasztást

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÉSZREVÉTELEI az Aarhusi Egyezmény 10.

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

N. Rózsa Erzsébet Az iráni nukleáris tárgyalások újabb fordulója Isztambulban

N. Rózsa Erzsébet Az iráni nukleáris tárgyalások újabb fordulója Isztambulban N. Rózsa Erzsébet Az iráni nukleáris tárgyalások újabb fordulója Isztambulban 2012. április 14-én Isztambulban ismét tárgyalóasztalhoz ült az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország

Részletesebben

Iráni nukleáris létesítmények

Iráni nukleáris létesítmények Iráni nukleáris létesítmények A Közel-Kelet államainak nukleáris ambícióit régóta figyelemmel kíséri a világ. 2002 augusztusában az Iráni Nemzeti Ellenállás Tanácsa nevő szervezet washingtoni sajtótájékoztatóján

Részletesebben

V. évfolyam 2008/2. INTERJÚ

V. évfolyam 2008/2. INTERJÚ V. évfolyam 2008/2. INTERJÚ El kell dönteni, hogy Iránhoz az atomkérdés vagy az Interjú Walter Posch-sal, a párizsi EU Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatójával Az új iráni politikai jobboldalról,

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK

VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK A változó társadalmi környezetben a rendészettel összefüggı kihívások tudományos igényő megvitatása során nem kerülhetı meg a képzés sem. A tanulmány hipotézise,

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

STAUBER PÉTER MAGYARORSZÁG FELVÉTELE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÍZUMMENTESSÉGI PROGRAMJÁBA

STAUBER PÉTER MAGYARORSZÁG FELVÉTELE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÍZUMMENTESSÉGI PROGRAMJÁBA STAUBER PÉTER MAGYARORSZÁG FELVÉTELE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÍZUMMENTESSÉGI PROGRAMJÁBA Magyarország 2008. november 17-ével bekerült az Egyesült Államok ún. Vízummentességi Programjába (Visa Waiver Programme,

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

POLITOLÓGIA ABLAKA GERGELY AZ IRÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KAPCSOLATA A XX. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN BEVEZETŐ

POLITOLÓGIA ABLAKA GERGELY AZ IRÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KAPCSOLATA A XX. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN BEVEZETŐ POLITOLÓGIA ABLAKA GERGELY AZ IRÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KAPCSOLATA A XX. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN BEVEZETŐ Jelen írásom alapjául a 2000/2001. tanévben írott, 1979, a fordulat

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Budapest, 2007. április ZRÍNYI

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET ELEMZÉSEK 2009/11 1241 Budapest Pf: 181 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET ELEMZÉSEK 2009/11 1241 Budapest Pf: 181 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET ELEMZÉSEK 2009/11 1241 Budapest Pf: 181 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 Új amerikai diplomáciai erőfeszítések a Közel-Keleten Míg az Obama-adminisztráció első három

Részletesebben

A Közel-Kelet katonai sajátosságai

A Közel-Kelet katonai sajátosságai Kis-Benedek József A Közel-Keleten történt változások és azok nagy valószínűséggel több évig tartó következményei a haderőket sem hagyták érintetlenül. Vannak országok, ahol a változásokban a hadsereg

Részletesebben

T/2691. számú. törvényjavaslat

T/2691. számú. törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2691. számú törvényjavaslat az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttmőködési

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Emlékeztetı

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Emlékeztetı KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4., Emlékeztetı Az emlékeztetı a megbeszélésen elhangzott szakmai vita összefoglalója. A kerekasztal beszélgetés teljes hanganyaga

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

The Military Balance 2011

The Military Balance 2011 KITEKINTÕ 81 Csiki Tamás The Military Balance 2011 A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzet és Biztonság továbbra is kiemelt figyelmet szentel azoknak a meghatározó nemzetközi kiadványoknak, amelyek a katonai

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS

ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS 2007. február 2007. július DR. GRACZKA GYULA Tanácsos, tudományos és technológiai (TéT) attasé MOSZKVA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Budapest 1 1. Oroszország tudományos

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK AMERIKAI SZOVJET/OROSZ SZERZŐDÉSEK DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR.

A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK AMERIKAI SZOVJET/OROSZ SZERZŐDÉSEK DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR. HADTUDOMÁNY DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR. SZENTESI GYÖRGY A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK A veszély jelentőségére való tekintettel világszerte egyre több és több publikáció

Részletesebben

ABLAKA GERGELY (SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ)

ABLAKA GERGELY (SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ) (SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ) SZEMÉLYES ADATOK: Név: Ablaka Gergely Születési hely és idő: Budapest, 1979. December 14. E-mail: ablakagergely@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2003 szeptemberétől: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Energiabiztonság: Kinek? Miért?

Energiabiztonság: Kinek? Miért? Energiabiztonság: Kinek? Miért? Összefoglaló A teljes Energy Security For What? For Whom? c. kiadvány letölthetı: http://href.hu/x/i7o0 Az energia gyakran szerepel manapság a cikkek címsoraiban. Úgy tőnik,

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Kérdıív képviselık számára

Kérdıív képviselık számára Kérdıív képviselık számára Politikai részvétel és képviselet" c. társadalomtudományi kutatási program (HU 0089 EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében) Magyar Választáskutatási Program 2003-2011

Részletesebben

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások Ez évben lett öt éves az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiája. Az EU Bizottsága 2010 júliusában

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET ELEMZÉSEK 2010/8 1241 Budapest Pf.: 181 Tel.: 432-90-92 Fax:: 432-90-58 www.svki.zmne.hu

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET ELEMZÉSEK 2010/8 1241 Budapest Pf.: 181 Tel.: 432-90-92 Fax:: 432-90-58 www.svki.zmne.hu ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET ELEMZÉSEK 2010/8 1241 Budapest Pf.: 181 Tel.: 432-90-92 Fax:: 432-90-58 www.svki.zmne.hu Az Irán-elleni szankciópolitika múltjáról és jelenéről Az elemzés lezárása

Részletesebben

Az Európai Unió energiapolitikája és a francia út

Az Európai Unió energiapolitikája és a francia út BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Levelezı tagozat Európai Unió szakirány Az Európai Unió energiapolitikája és a francia út Készítette: Ihász Ágnes

Részletesebben

Iráni nukleáris tárgyalások meghosszabbítva

Iráni nukleáris tárgyalások meghosszabbítva N. Rózsa Erzsébet Iráni nukleáris tárgyalások meghosszabbítva Miközben a világ ezen a héten Izraelre és Gázára figyel a múlt héten az Irakban alakuló iszlám kalifátus, a múlt hónapban az egyiptomi választások

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Kína szerepe az ENSZ békefenntartó tevékenységében

Kína szerepe az ENSZ békefenntartó tevékenységében 49 Jordán Gyula Kína szerepe az ENSZ békefenntartó tevékenységében Kínának a világszervezethez, azon belül a békefenntartáshoz való viszonya kanyargós, több szakaszra osztható utat járt be. Az írás ennek

Részletesebben

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program Összefoglalás e-mail: info@transparency.hu A rendelkezésünkre álló tudományos

Részletesebben

IZRAELI HÍRLEVÉL. Hamasz természetesen más indokkal ugyancsak elutasított.

IZRAELI HÍRLEVÉL. Hamasz természetesen más indokkal ugyancsak elutasított. IZRAELI HÍRLEVÉL א גּ ר ת מ י ש ר א ל Newsletter Israeli Szerkeszti: Halmos László makojeruzsalem@gmail.com SKYPE: halmos.laszlo 2009. január 9, péntek A friss információk az izraeli televízió- és rádióállomásoktól,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-134/2006/060. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (ügyintézı ügyvéd: dr. K. L.) által képviselt E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.

Részletesebben

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf.27.185/2007/6. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a Forever Living Products Egészségügyi Élelmezési és Kozmetikai Termékeket Forgalmazó Kft. (Budapest) felperesnek

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

VILÁGPOLITIKAI TENDENCIÁK 2011

VILÁGPOLITIKAI TENDENCIÁK 2011 KIS-BENEDEK JÓZSEF VILÁGPOLITIKAI TENDENCIÁK 2011 Az Amerikai Egyesült Államok mint a világ gazdaságilag és katonailag legerősebb hatalma hamarosan leküzdi a jelenlegi válságot és továbbra is vezető hatalom

Részletesebben

Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján

Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján MKI-elemzések E-2012/15 péczeli anna Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

Képviselı-testületének. 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete. a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési.

Képviselı-testületének. 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete. a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési. Balatonkeresztúri Önkormányzat Képviselı-testületének 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési szabályzatáról PREAMBULUM Az önkormányzatiság alapelvei

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen EURÓPAI PARLAMENT 2004 Plenárisülés-dokumentum 2009 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése

Részletesebben

Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Könyvkiadó. Budapest, 2009. 410 p.

Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Könyvkiadó. Budapest, 2009. 410 p. Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Könyvkiadó. Budapest, 2009. 410 p. mellett. Amikor a második világháború szovjet-földön vívott legnagyobb csatájáról

Részletesebben

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédekrıl szóló tv. 1. -a kimondja, hogy az ügyvéd közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga,

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben