Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról"

Átírás

1 Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak Harmadik, átdolgozott kiadás Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest

2 Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak Harmadik kiadás Kiadja: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u www. gkm.hu Szerkesztő: Kiss Jenő A kiadói és szerzői jog fenntartva! A kiadvány bármely technikájú másolását, sokszorosítását, a könyvből részletek, illusztrációk közlését, fizető közönség előtti felhasználását csak a kiadó engedélyezheti! ISBN Budapest

3 Tartalom Köszöntő 12 Előszó (Prof. Dr. Inotai András) 13 Bevezető 15 I. A vállalkozásokra vonatkozó általános közösségi jogszabályok Az Európai Unió vállalkozáspolitikájáról Vállalkozások jogszabályi környezete 18 II. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása 20 A) Jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén A műszaki jogalkotás az EU-ban és annak magyarországi 21 harmonizálása 2. Az új megközelítésű irányelvek átvételének és alkalmazásának 26 helyzete Magyarországon B) Külkereskedelmi hatósági eszközrendszer Jogszabályi háttér Harmonizált területek Nem harmonizált területek Különleges eljárások 44 C) Belkereskedelmi hatósági eszközrendszer A belkereskedelemmel kapcsolatos alapfogalmak A belső forgalmazásra vonatkozó jogszabályi környezet A témával foglalkozó intézmények A leggyakoribb problémák 49 D) Vámeljárások, vámszabályozás Az EU általános vámelőírásai Ügyfél-regisztráció és ügyfél-azonosítás Vámeljárások Gazdasági vámeljárások A vámkezelés folyamata az árunyilatkozat-feldolgozó rendszer 64 (CDPS) segítségével 6. TARIC A vámkontingensek kezelése az Európai Unióban 72 III. A belső piaci információs vitarendezési mechanizmus a SOLVIT A SOLVIT célja A SOLVIT-hálózat A partnerszervezetek Az eljárás Néhány példa a SOLVIT által megoldott ügyekre 78 IV. A tőke szabad mozgása A tőke szabad áramlása a közösségi jogban A tőkemozgások fő fajtái a közösségi jog alapján A Római Szerződés alapján alkalmazható kivételek 85 3

4 4. A tőkemozgásokra vonatkozó magyar jogszabályi háttér A csatlakozási tárgyalások és a tőke szabad áramlása 88 V. A személyek szabad mozgása Alapfogalmak A szabad mozgásra vonatkozó szabályok Munkavállalás és vállalkozás Letelepedés egyéni vállalkozóként A nyugdíjasok és a diákok letelepedési joga A diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése Miként vehetők igénybe a szociális juttatások? A családtagok jogosultságai A magyarok munkavállalási lehetőségei az EU tagállamaiban a 101 csatlakozást követően 10. Magyar nyelvű szakkiadványok 103 VI. Vállalati jog Alapfogalmak A letelepedés szabadsága Az 1. nyilvánossági irányelv és a cégtörvény (az évi CXLV. 105 törvény) 4. Elektronikus cégeljárás (a évi LXXXI. törvény) A 2. tőkevédelmi irányelv és a társasági törvény (az évi 107 CXLIV. törvény) 6. Szupranacionális társasági formák A témával foglalkozó hazai intézmények Ajánlott szakirodalom 112 VII. Szellemi tulajdon A szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó alapfogalmak Jogszabályi környezet A magyar vállalkozások és az EU-csatlakozás A hazai intézményrendszer Fontosabb szakkiadványok Hasznos internetoldalak 122 VIII. Közbeszerzés A közbeszerzési törvény szerkezete A közbeszerzési eljárás menete A közbeszerzési eljárás sikerességének kulcsa A közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei A közbeszerzési eljárásban induló kis- és középvállalkozások 129 sikeres ajánlattételének feltételei 6. A kis- és középvállalkozás mint ajánlatkérő, avagy a támogatásból 132 megvalósított közbeszerzések kérdése 7. Ajánlott szakirodalom 135 IX. Tanúsítás Terméktanúsítás Irányítási rendszerek tanúsítása Személyzettanúsítás 145 X. Szabványok Alapfogalmak, fő működési elvek A magyar szabványosítás európai integrációja 152 4

5 3. Részvételi lehetőség a hazai szabványosításban Az intézmények elérhetőségei 158 XI. Fogyasztóvédelem és piacfelügyelet Fogyasztóvédelmi alapfogalmak Szankciók a szabályok megsértőivel szemben Jogszabályi környezet, a vállalkozások mozgástere Az uniós és a magyar szabályozás összevetése A leggyakoribb problémák a jogok érvényesítése során A témával foglalkozó intézmények és azok elérhetősége Kiadványok 170 XII. Versenyszabályok az Európai Unióban, az állami támogatások 172 tükrében 1. Alapfogalmak A versenyszabályozás az EU-ban A verseny jogszabályi keretei Magyarországon A hazai támogatások rendszere 177 XIII. A kis- és középvállalkozások segítése A közösségi szabályozás Támogatási rendszer 185 XIV. Az Európai Unió támogatáspolitikája 189 A) Támogatás a strukturális alapokból Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 192 B) Közös agrárpolitika A mezőgazdasági termékek piacszabályozása Vidékfejlesztési támogatás Nemzeti támogatás az agrárszektorban 225 XV. Hazánk EU- tagsága és a vállalkozásokat érintő adózási 226 kötelezettségek változása 1. A költségvetés közösségi és nemzetállami jellemzői, az adózás helye 226 és szerepe 2. Hazánk EU-tagsága és a vállalkozások adózási kötelezettségeinek 230 módosulása 3. Néhány összegző tanács, tömören A tájékozódást segítő irodalomjegyzék 241 XVI. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos gyakorlati tudnivalók 242 az európai uniós csatlakozást követően 1. Alapfogalmak Adózási kötelezettségek az európai uniós csatlakozás után Gyakorlati példák Hazai intézmények A témához kapcsolódó jogszabályok 248 XVII. Számvitel 250 5

6 1. A számvitel európai uniós szabályozása a nemzetközi fejlesztések 250 tükrében 2. Egyes kiemelt témakörök szabályainak közelítése Jogszabályi környezet A témával foglalkozó hazai intézmények Ajánlott szakirodalom 257 XVIII. Statisztika Intrastat Nomenklatúrák és fontosabb fogalmak A Statisztikai Hivatal elérhetőségei Kiadványok Statisztikai adatok 266 XIX. Szakképzés és felnőttképzés Szakképzés Felnőttek képzése A szakképesítések kölcsönös elismerése Nemzetközi integráció Jogszabályi környezet Internetcímek 275 XX. Foglalkoztatás és szociális ügyek Munkajog Szociális párbeszéd Esélyegyenlőség Foglalkoztatáspolitika és az Európai Szociális Alap Szociális biztonság Népegészségügy Munkahelyi biztonság Ajánlott szakirodalom 286 XXI. Környezetvédelem Alapfogalmak A környezettudatos működés előnyei Jogi és egyéb kényszerek Magyarországon és az EU-ban Gyakorlati lépések A vállalati környezetvédelmet segítő intézmények A környezettudatos működést segítő útmutatók, adatbázisok 296 XXII. Kutatás, fejlesztés és innováció Alapfogalmak Jogszabályi környezet Hazai intézmények Gyakorlati példa Magyar részvétel Kiadványok, információs források Projektek A részvétel előnyei. Miért pályázzunk? 302 XXIII. A vállalkozások részvétele a közösségi programokban Leonardo da Vinci-program Socrates II. program Ifjúság program (Youth Programme) 307 6

7 4. Az Európai Unió 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs 308 (KTF) keretprogramja 5. A KKV-k fejlesztését szolgáló programok Intelligens Energia Európa (IEE) Program LIFE-program Kultúra 2000 program Az EU népegészségügyi akcióprogramja ( ) Javasolt irodalom 318 XXIV. Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment Alapszabályok pályázóknak Jogszabályi környezet Projektek a gyakorlatban Praktikus információk 330 XXV. Lobbizás az Európai Unióban A lobbizás europaizált kiadásban A lobbizás fő funkciója: információközvetítés A lobbizás: szakma Amire a lobbistának Brüsszelben különösen figyelnie kell Lobbizás, de kinél? Néhány további fontos szempont Hasznos címek, források és kapcsolatok 339 XXVI. A tudásalapú elektronikus gazdaság folyamatai és szereplői Alapfogalmak Az e-gazdaság mint növekedési forrás Az internet használata és elterjedtsége A e-gazdaság folyamatai és szereplői A hálózati gazdaság kialakulásának gátjai A legfontosabb EU-programok, amelyekhez csatlakozhatunk A európai politika, az e-europe célkitűzései A felhasznált források jegyzéke, hasznos címek, részletes 349 információk XXVII. Vállalkozói tükör készítése és használata 351 XXVIII. Üzleti partnerközvetítés, a kereskedelmi tevékenység elősegítése A központi költségvetésből finanszírozott, kereskedelemfejlesztést 368 célzó pályázatok, programok 2. Üzleti partnerközvetítés A KKV-k kereskedelmi tevékenységét elősegítő szervezetek 371 XXIX. Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források Országgyűlési Könyvtár Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 379 (OMgK) 3. KOPINT-DATORG Szakkönyvtár Magyarországi Euro Info Központ (EIC) hálózat Kereskedelmi és iparkamarák Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Európai Tájékoztatási Központ Európai Dokumentációs Központok Magyarországon EU Tájékoztató Szolgálat Europe Direct az Európai Bizottság Szolgáltatása 401 7

8 11. Euro Info Service (EIS) Agrárkamarák címjegyzéke A KSH megyei igazgatóságai Magyar Szabványügyi Testület 406 Tárgymutató 407 Kérdőív 412 8

9 A kötet szerzői Benedek András Képzés, szakképzés Buzási Tibor.. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása (vámeljárások, vámszabályozás) Bíró Béla.. Szabványok Bognár Vilmos Kutatás-fejlesztés, innováció Borbély Andrea.. A személyek szabad mozgása Farkas György Lobbizás az Európai Unióban Vállalati tükör készítése és használata Baticz Csaba.. Szellemi tulajdon Dessewffy Anna Közbeszerzés Fömötör Barna.. A kis- és középvállalkozások segítése Gilyán György Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) Heil Péter. Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment Hetényi Géza.. A tőke szabad mozgása Jellen Sándorné. Az Európai Unió támogatáspolitikája Kapásiné Buza Mária Számvitel Kas Nóra.. Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források Kátai Anikó. A belső piaci informális vitarendezési mechanizmus, a SOLVIT Kaufmanné Szirmai Katalin Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) Kissné Kovács Eszter.. A vállalkozások részvétele a közösségi programokban Köncse Tamásné.. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (belkereskedelmi hatósági eszközrendszer; fogyasztóvédelem és piacfelügyelet) Lampert Csilla A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Magony Mónika. Az Európai Unió támogatáspolitikája Makra Tímea A vállalkozások részvétele az előcsatlakozási programokban Nagy Katalin Foglalkoztatás és szociális ügyek Nóvé Ildikó.. A belépésünk utáni változások az áfa terén Paszternák Józsefné Az Európai Unió támogatáspolitikája Pintér Ágota Az Európai Unió támogatáspolitikája Pitti Zoltán... Az EU-csatlakozás és a nemzetközi pénzügyek Poprádi Krisztián A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Versenyszabályok az állami támogatások tükrében Pónyai György Szabványok Schuchtár Endre Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén) 9

10 Szalai Lívia.. Tanúsítás Szemere Mariann.. Üzleti partnerközvetítés, a kereskedelmi tevékenység elősegítése Tarcsi József.. Tanúsítás Tóth Gergely.. Környezetvédelem Török Zsuzsa.. Vállalkozási jog az Európai Unióban V. Csorba Éva.Tudásalapú társadalom és elektronikus gazdaság Varga Sándorné Tanúsítás Vető Istvánné.. Statisztika Várhegyi Istvánné Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) 10

11 Szerkesztőbizottság Elnök: Gérnyi Gábor Tagok: Gottfried Péter Mészáros Tamás Parragh László Veress József A szerkesztőbizottság tanácsadó testülete: Inotai András Farkas György Johan De Jonghe Kállay László Konzulensi kör: Bots Dénes Hanzséros Andrea Kaufmanné Szirmai Katalin Köncse Tamásné Kállay László Fülöpné Gulyás Mária Gilyán György Tóthné Pásztor Zsuzsanna Braun Márton Dániel Anna Ebele Ferenc Ficsor Mihály Lamperth Judit Pálmay Flóra Pirisi Károly 11

12 Köszöntő Tisztelt Európai Polgárok! Kedves Magyar Vállalkozók! Hazánk Európai Unióba történt május 1-jei belépésének napjától a magyar vállalkozások az egységes szabályokkal működő, hatalmas európai piacon megnyíló lehetőségekkel egyidejűleg új és erőt próbáló verseny résztvevőivé váltak. A versenytársak, a közép-európai térség gyorsan fejlődő cégei mellett, immár a legfejlettebb európai országok vállalatai. Ebben a versenyben azok tudnak helyt állni, akik megfelelnek az erősödő kihívásoknak. Az európai felzárkózás folyamatában Magyarországon megindult lendületes fejlődés hosszú távú megalapozása szándékával a belföldi piacon és a külpiacainkon egyaránt jelentkező konkurenciaharcban a kormány kiemelt célként tűzte ki a gazdaság gerincét alkotó vállalkozói szektor versenyképességének erősítését. A feladat nem csekély: helyzetbe kell hozni a magyar vállalkozásokat ahhoz, hogy az Európai Unió frontján eredményesen birkózzanak meg az erős verseny diktálta feladatokkal. A kormány céljai között szerepel a hazai foglalkoztatás 60 százalékát adó, a nemzeti össztermék csaknem 50 százalékát megtermelő kis- és középvállalkozások európai normákhoz való felzárkóztatása és felkészítésük a verseny támasztotta követelmények teljesítésére. A magyar piac megnyílása az Európa fejlettebb feléből érkező, hasonló vállalkozások számára versenyelőnyt teremthet akkor, ha vállalkozásaink nem készülnek föl szimmetrikus előnyök fölhalmozására az Európai Unió hagyományos felén. A kormány programjának megvalósítása a vállalkozóbarát belföldi környezet megteremtésétől a vállalkozók pénzügyi mozgásterének bővítéséig sokirányú intézkedést és cselekvést foglal magában. Ezek közül a versenyhez játékteret biztosító EU-piac működésének és szabályainak megismerése létkérdés. Önnek, Önért és mindannyiunk érdekében adjuk közre az EU-tagságunk követelményeire épülő, megújult tartalommal az Európai Unióról szóló gyakorlati gazdasági tudnivalókat immár a harmadik kiadásban. A kézikönyv iránti érdeklődést tükrözi az első két kiadás sikere: a kiadvány napjainkig vállalkozó és a téma iránt érdeklődő szakember társává és munkaeszközévé vált a hétköznapi gyakorlatban. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nevében ezúton is partnerséget és együttműködést ajánlok fel a kis- és középvállalkozóinknak remélve cégük gyarapodását, Magyarország és a magyar gazdaság lendületes fejlődését, kívánva ehhez kemény akaratot, kreativitást és a sikerbe vetett, töretlen hitet. Budapest, december Dr. Kóka János miniszter 12

13 Előszó Amire évek óta vártunk, végre bizonyossá vált. Magyarország kilenc további ország társaságában május 1-jén teljes jogú tagként csatlakozott a bővülő európai integrációhoz. Már a csatlakozási tárgyalások decemberi lezárása, de különösen a csatlakozási dokumentumok áprilisi aláírása óta alapvető érdekünk és törekvésünk, hogy Magyarország, és ezen belül a magyar gazdaság, az Európai Unió sikeres, versenyképes és megbecsült tagja legyen. Nem kétséges, hogy az első a hosszú távú és társadalmilag is érzékelt, osztott siker szempontjából kritikus évek tagságának értékelése nagymértékben az üzleti-vállalkozói szféra tevékenységének függvénye. Ezen belül azonban több szempontból is meghatározó szerepet játszanak a kisvállalkozások. Egyrészt a legszélesebb skálán e szervezetek fogják fel és közvetítik az integrációs hatásokat, másrészt, mivel Magyarország teljes földrajzi területén megtalálhatók (ellentétben a nemzetközi vagy akár a magyar nagyvállalatokkal, amelyek egyelőre csak bizonyos földrajzi térségekre koncentrálódnak), nem elhanyagolható a regionális kisugárzásuk. Ha sikerként élik meg az integrációt, úgy hozzájárulnak az adott régió fejlődéséhez. Végül harmadszor, de nem utolsósorban a kisvállalkozások erőteljes és mély hatást gyakorolnak mind a vállalkozók, mind az alkalmazottak és a munkatársak közvetlen környezetére, sőt az üzleti partnerekkel kialakított kapcsolati hálón keresztül ennél jóval szélesebb körre is. Ez a hatás azonban már messze túlterjed a gazdasági tevékenységen, és a sikeres integráció talán legalapvetőbb feltételét teremti meg erősíti a társadalom integrációs képességét és hajlandóságát. Bármennyire is meghatározó a nemzetközi és a magyar nagyvállalatok teljesítménye a magyar makrogazdaság fejlődése szempontjából, a kisvállalkozások pozitív viszonya elengedhetetlen az EU által meghatározott-kialakított környezethez. Fontos, hogy legnagyobb részük már a csatlakozás utáni első éveket is újabb esélyként, fejlődési-átalakulási lehetőségként élje meg. Ehhez a felkészüléshez, az esélyek azonosításához, majd a sikeres üzleti stratégia kialakításához kíván segítséget nyújtani ez, a vállalkozók széles körét megcélzó kézikönyv. Ismeretes, hogy az EU-n belüli esélyek és veszélyek, lehetőségek és kockázatok szempontjából a mikro-, kis- és középvállalkozói kör messze nem homogén. Vannak olyan, döntően a lokális vagy a szűkebb regionális piacra épülő tevékenységek, amelyeket közvetlenül és rövid távon nem érint Magyarország EU-csatlakozása. Közvetve azonban szinte minden vállalkozóra, minden alkalmazottra, sőt minden állampolgárra hatnak majd az elsősorban az egységes belső piacról kiinduló impulzusok. A skála másik végén helyezkednek el azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt években megismerték az EU játékszabályait. Erre az ismeretre, ami éppúgy tartalmaz lexikális-jogi tudást, mint viselkedési normákat, tárgyalási stratégiákat, piaci szemléletet stb., elsősorban a döntően külföldi nagyvállalatokkal történő, szerves együttműködés keretében lehetett és lehet szert tenni. Szerény szerepet játszanak ugyanakkor azok a kisvállalatok (nagyrészt a szolgáltatói szektor specializált területein), amelyek önálló tevékenység eredményeként ismerkedtek meg az EUpiacokkal, és tudtak sikerrel beépülni a megnyíló piaci résekbe. A harmadik, és valószínűleg a legnagyobb hányadot képviselő kisvállalati csoport azonban éppen a következő hónapokbanévekben kerül közvetlen kapcsolatba az EU-val, és válik az egységes belső piac sikeres vagy sikertelen szereplőjévé. Mindannyiunk alapvető érdeke, hogy minél többen sikerként éljék meg ezt a jelentős változást, és tudják azt is, hogy mikor kell visszavonulni, profilt váltani vagy európai uniós pénzekre támaszkodni. 13

14 Az elmúlt hónapokban a vállalatok rendkívül élénk érdeklődést mutattak az uniós források iránt. Rövid idő alatt több ezer pályázat született. Különösen népszerűnek bizonyultak a gazdasági versenyképesség operatív programjában meghatározott feladatkörök, de a regionális fejlesztéssel és az emberi erőforrásokkal foglalkozó operatív programok is számos vállalatot indítottak arra, hogy pályázatot nyújtsanak be. Jó esély van arra, hogy a sikeres pályázók nemcsak viszonylag rövid időn belül jussanak hozzá a fejlesztési erőforrásokhoz, hanem arra is, hogy ezeket az eszközöket éppen a tagság első és kritikus éveiben hatékonyan fel is tudják használni. Ezzel részben tovagyűrűző, pozitív növekedési-fejlesztési hatásokat érlelhetnek a gazdaságban, részben pedig követendő példát mutathatnak azon vállalatoknak, amelyek a későbbiekben kívánnak hozzájutni fejlesztési forrásokhoz. A kézikönyv számos alapvető területen nyújt jól hasznosítható információt. Az azonban már a vállalkozók feladata, hogy az általános tudnivalók és helyzetleírások alapján milyen konkrét cégstratégiát határoznak meg. Általános tapasztalat, hogy a jó alapokon nyugvó felkészültség szilárdabb piaci pozíciót eredményez, és nagyobb teret ad az innovatív megközelítéseknek. Joggal remélhetjük, hogy a jól felkészült magyar mikro-, kis- és középvállalkozói kör ennek az elemnek sem lesz híján, hiszen ez az európai uniós struktúrákba történő, szerves és sikeres beépülés talán legfontosabb záloga. Budapest, október Inotai András 14

15 Bevezető Sikerül-e eligazodnom az uniós szabályozások több tízezer oldalas sűrűjében? Hogyan leszek képes alkalmazkodni az egységes piac követelményeihez? Hogyan tudok megfelelni a szigorúan szabályozott közösségi versenyfeltételeknek? Magyarország május 1-jei, európai uniós csatlakozásával sok-sok hazai vállalkozó egyre gyakrabban teszi fel magának ezeket a kérdéseket. A kérdések persze hosszan folytathatók. Honnan szerzem meg a nélkülözhetetlen ismereteket? Létezik-e olyan információgyűjtemény, amelyben érthető választ kapok a mindennapokban felbukkanó kérdéseimre? Megtalálom-e a számomra fontos tudnivalókat vagy azok forrását anélkül, hogy számos intézményt kellene végigjárnom? Hozzájutok-e az információkhoz úgy, hogy ne kelljen aktakukacként végigrágnom különféle könyvtárak papírhegyeit, és ne kényszerüljek arra, hogy keresztül-kasul barangoljak a világhálón ehelyett csak a megadott internetes címeket kelljen beírnom a keresőablakba. A kézikönyv, amit Ön most a kezében tart, ezekben a manapság sűrűn felmerülő, gyakorlati kérdésekben kíván hasznos eszközként, megoldási kulcsként szolgálni. Hiszen éppen Ön tudja a legjobban, hogy a nagyobb cégekhez képest a kisvállalkozók helyzetükből és lehetőségeikből fakadóan nehezebben igazodnak el a közösségi feltételrendszer ágaibogai között. Márpedig az egész nemzetgazdaság szempontjából fontos, hogy megállják a helyüket az egységes európai piacon. Az immár harmadik, átdolgozott kiadásban megjelenő könyv azzal a szándékkal készült, hogy az Európai Uniót illető, egyes témakörök általános bemutatásán túl praktikus ismereteket, eljárásokat, javaslatokat, ötleteket tárjon a vállalkozók elé. Egy kézikönyv kereteibe persze csak az unióval kapcsolatos gyakorlati tudnivalóknak töredéke szorítható be. Ezért a kötet fontos célja az is, hogy mindazoknak, akik további jogszabályi, szervezeti és egyéb ismeretek iránt érdeklődnek, megadja ezen adatok hozzáférhetőségét azaz információs forrástérképként szolgáljon. A mikro-, kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítésének nincs kötelező, sem pedig az EU által hivatalosan ajánlott modellje. Noha a nemzetközi gyakorlatban léteznek az uniós ismeretszerzésnek kipróbált módszerei, a csatlakozni szándékozó országoknak maguknak kell eldönteniük, sőt sokszor kitalálniuk is, hogy milyen eszközök, utak-módok azok, amelyek a leginkább célravezetők. Szakértők, oktatók, vállalkozók és kormányzati tisztségviselők közös gondolkodásának az eredménye ez a kötet. A hazai vállalkozási szféra átfogó európai uniós felkészítésének koordinációs feladatát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látja el, együttműködve a Miniszterelnöki Hivatallal, a Külügyminisztériummal, egyéb társtárcákkal, gazdasági kamarákkal, szakmai és érdekképviseleti szövetségekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal. A kézikönyv szerkesztői többnyire ezeknek az intézményeknek és szervezeteknek a képviselői, a kötet az ő szakmai irányításukkal és alkotó közreműködésükkel készült. A témaköröket igyekeztünk egységes szerkezetben bemutatni. A kötet valamennyi fejezete azonban az egyes témakörök eltérő jellege miatt nem építhető rá ugyanarra a vázra. Kézikönyvünk elkészítése során abból indultunk ki, hogy az uniós felkészülésnek az ismeretszerzés mellett nagymértékben a helyzetelemzésre kell alapozódnia. Ebből kiindulva a fejezetek egy része inkább elemző jellegű, míg más részek a szikár információközlésre összpontosítanak. 15

16 A kézikönyvet forgató olvasó tapasztalja, hogy a tematikus fejezetek elején tisztázzuk a tárgyhoz kötődő alapfogalmakat, majd bemutatjuk a témához kapcsolódó közösségi szabályozást, a magyar vállalkozókra érvényes jogszabályi környezetet, a vállalkozások mozgásterét. Ezek után ismertetjük az adott témával foglalkozó, hazai intézményeket és azok elérhetőségét, valamint a javasolt szakkiadványokat, illetve internetes honlapokat. A kézikönyv utolsó fejezeteiben pedig összesített információs forrástérképet kínálunk. Bizonyára feltűnik Önnek, hogy a könyvben itt-ott bizonyos átfedések találhatók. Ezek abból adódnak, hogy némely ismeretek és információforrások több témakörhöz is kapcsolódnak. Nem szüntettük meg ezeket az átfedéseket, mert úgy gondoltuk, Ön akkor veszi kézbe ezt a könyvet, ha egy konkrét témára kíváncsi, és ezért jogos igénye, hogy az adott fejezetben minden keresett információt megtaláljon. Mivel azonban a terjedelem véges, azon voltunk, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, szervezetet stb. lehetőleg csak egyetlen helyen írjunk le vagy mutassunk be részletesen, másutt pedig csupán utaljunk rá. Ezért a könyvben gyakran előfordulnak úgynevezett kereszthivatkozások. Aligha kerüli el az olvasó figyelmét, hogy az általunk fontosnak vélt kifejezéseket, mondatrészeket vastagon szedett betűk alkalmazásával tettük nyomatékossá. Láthatja azt is, hogy számos helyen egyenes idézetben, szürke tónusú alapon, vastag, dőlt betűkkel szedve emeltünk ki olyan megállapításokat, amelyekről azt gondoltuk, eligazítást adnak az adott ponton felmerülő kérdésekben. Hadd hívjuk fel a figyelmét ugyanakkor arra, hogy a témák és fogalmak gyors megtalálását a kötet végén elhelyezett tárgymutató segíti. egyenes idézetben, szürke tónusú alapon, vastag, dőlt betűkkel szedve emeltünk ki olyan megállapításokat, amelyekről azt gondoltuk, eligazítást adnak az adott ponton felmerülő kérdésekben. Noha az volt a törekvésünk, hogy a könyv nyelvezete közérthető legyen, hiszen a vállalkozók széles köréhez szól, minden szakkifejezést nem mellőzhettünk éppen az Ön érdekében. Aligha szolgálná ugyanis az olvasó javát, ha a közérthetőség jelszavával esetleg szakszerűtlen vagy félreérthető információkat közölnénk. Ki ismerné azonban alaposabban cégének az unióbeli tevékenysége kapcsán felmerülő igényeit, várakozásait, mint Ön? Ezért arra kérjük, hogy a kötet végén található kérdőíven tegye meg észrevételeit, javaslatait, hogy azokat a következő kiadások során felhasználhassuk a kötet tartalmának további javítására. Bizonyára kiadványunk is hozzájárul ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a magyar vállalkozók alkalmazkodása az európai uniós elvárásokhoz, Ön és cége pedig eredményesen aknázhassa ki a tagság előnyeit. Kívánjuk, hogy váljon javára ez a kézikönyv! A szerkesztők 16

17 I. A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Magyarország európai uniós csatlakozása gyökeresen új helyzetet teremt a magyar jogalkalmazók számára. Az Európai Unióban való működésünk keretfeltételeit a Csatlakozási Szerződés és a Csatlakozási Okmány határozza meg. (Kihirdette a évi XXX. törvény.) A csatlakozással Magyarország teljes jogú tagként vehet részt a közösségi intézmények döntéshozatali folyamatában, egyúttal a Csatlakozási Szerződésben meghatározott feltételek mellett (az átmeneti mentességek és a technikai adaptációk figyelembevételével) köteles alkalmazni az elsődleges és a másodlagos közösségi jogot. Az elsődleges közösségi jog az Európai Gazdasági Közösséget, az ESZAK-ot és az EURATOM-ot, valamint a csatolt jegyzőkönyveket jelenti. Az elsődleges jog mellett kiemelkedő szerepük van a közösségi jogelveknek, valamint az Európai Bíróság által a közösségi jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban kialakított ítéletekben fogalt elveknek, amelyeket a közösségi jog alkalmazása során figyelembe kell venni. A másodlagos közösségi jog legfontosabb jogforrásai a rendelet, az irányelv és a határozat, amelyeknek némi eltéréssel ugyan kötelező erejük van. A rendeletnek, a maga teljességében, közvetlen hatálya van, és közvetlenül alkalmazandó, ami a gyakorlati jogalkalmazás nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a csatlakozást követően a jogalkalmazóknak (vállalkozásoknak) figyelniük kell a megjelenő, az őket érintő közösségi rendeleteket. Ennek az az oka, hogy a tagállamok minden további jogi aktus (kihirdetés) nélkül alkalmazzák a rendeletet, legfeljebb a végrehajtásukhoz szükséges hazai szabályokat alkotják meg. Az irányelv esetében könnyebb a helyzet, mert azokat a tagállamoknak saját jogrendjükkel kell harmonizálniuk, azaz a hazai jog részévé kell tenni. Ezzel összefüggésben meg szükséges azonban jegyezni, hogy hasznos az irányelvek eredeti szövegének ismerete, ugyanis az Európai Bíróság már ítéletben is kimondta a közvetlen hatály elvét (először a Van Gend- és Loosügyben), ami azt jelenti, hogy nemzeti bíróságaik előtt meghatározott feltételek fennállása esetén a természetes és a jogi személyek közvetlenül is hivatkozhatnak a közösségi jogra. Fontos megjegyezni továbbá, hogy folyamatban van az említett szerződéseket felváltó, az Európai Unió Alkotmányának nevezett, ún. Alkotmányos Szerződés ratifikációs folyamata. Kiadványunk első fejezete vázlatos áttekintést nyújt az Európai Unió vállalkozásokra vonatkozó joganyagáról, egyben előrevetíti a következő egységek témaköreit. Segíti megérteni az egyes fejezetek összefüggéseit, és elhelyezni azokat egy átfogó rendszerben. Hiszen az egyes témák nemcsak önmagukban értelmezhetők, hanem az EU kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) vonatkozó politikájának meghatározott részét képezik. 1. Az Európai Unió vállalkozáspolitikájáról 17

18 A kis- és középvállalkozások sok területen - pl. fizetőképesség (likviditás), marketing stb. - nehezen vehetik fel a versenyt a nagyvállalatokkal, ugyanakkor ez a szektor képes leginkább az újításokra, az üzleti elgondolások más oldalról történő, hatékonyabb megközelítésére. Ezáltal nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság folyamatos megújulásához, feltéve természetesen, ha a megfelelő információk és pénzügyi források a rendelkezésére állnak. Az EU-ban a vállalkozáspolitikával kapcsolatos, fõ célkitűzés az úgynevezett Vállalkozói Európa (angolul Enterprise Europe) kialakítása 2005-ig. Ez lényegében tudás- és innováció alapú, fenntartható gazdaságot jelent. Ennek jegyében az unió az alábbi célokat tűzte ki: a vállalkozói szellem erõsítése, az innováció, a hatékony változáskezelés ösztönzése (kiadványunkban külön fejezet), a vállalkozások számára kedvezõ jogi és üzleti környezet kialakítása (külön fejezet), a KKV-k versenyképességének javítása, a vállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése (külön fejezet), a vállalkozások működését elősegítő hálózatok és szolgáltatások biztosítása, valamint a vállalkozások egymás közötti együttműködésének előmozdítása, a különböző termék- és szolgáltatáspiacokhoz való hozzáférés segítése, a szolgáltatások (különösen az üzleti szolgáltatások) megismertetése és igénybevételük ösztönzése. A Vállalkozói Európa megvalósításának részletes munkaprogramja az unió honlapjáról, a következő címről tölthető le: A Vállalkozói Európa megteremtésének érdekében 2001-tõl beindult a 2005-ig tartó Többéves Vállalkozási és Vállalkozói Program (Multiannual Programme on Enterprise and Entrepreneurship). A program megvalósításáról szóló, az EU Hivatalos Lapjában is közzétett határozat (2000/819/EK) az alábbi címen érhető el: ap_oj_en.pdf A teljes jogú tagság révén Magyarország számára miként természetesen a többi új tagország számára is immár minden korlátozás nélkül adott a lehetőség a csatlakozásra a többéves programokon belüli egyes részprogramokhoz, projektekhez. Ezeket a későbbi fejezetekben ismertetjük. 2. Vállalkozások jogszabályi környezete Az uniós csatlakozással az EU a vállalkozások működtetésével kapcsolatban azonos keretfeltételeket teremtett a régi és az új tagországoknak. Az unióban a vállalatalapítással összefüggő gyakorlati lépések mindenütt nemzeti szabályozás alá esnek, így az tagországonként eltér. Igaz, az EU a vállalatalapítás kapcsán is törekszik a nemzeti szabályozás összehangolására (egyrészt harmonizációs irányelvek kibocsátásával, másrészt közösségi társasági forma létrehozásával). A magyar kis- és középvállalkozók szélesebb rétegeinek elsősorban az egyéni vállalkozás alapítása tűnik a legkézenfekvőbb lehetőségnek, mivel egyrészt a többi vállalkozási formához 18

19 képest jóval kevesebb tőkét igényel, másrészt viszonylag enyhék a további követelmények is. (Erről bővebb információ a Vállalati jog című fejezetben olvasható.) Mindenesetre feltétlenül ajánlatos felkeresni az adott tagállam ahol a vállalkozó tevékenykedni szeretne magyarországi diplomáciai képviseletét vagy Magyarországon működő kereskedelmi képviseletét és lehetőség szerint az ITDH adott viszonylatban működő Kereskedelmi Szolgálati Irodáját. (Bővebben lásd a Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források című fejezetben.) Az Európai Unió joganyagának kizárólag az unió hivatalos lapjában megjelentetett, nyomtatott változata tekinthető hitelesnek. Mindazonáltal a jogszabályok szövege az úgynevezett Eur-Lex portálon (http://eueropa.eu.int/eur-lex) elektronikusan is hozzáférhető. A május 1-je előtt született jogszabályokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának magyar nyelvű különkiadása hirdette ki, a május 1-je után elfogadott jogszabályok pedig mind a húsz nyelven, azaz magyarul is kihirdetve immár azonos napon jelennek meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az összes európai uniós joganyag (beleértve a csatlakozásunk előtt született joganyagokat is) magyar nyelvű fordítása az Igazságügyi Minisztérium honlapján (www.im.hu), valamint közvetlenül a címen minden érdeklődő számára hozzáférhető. A vállalkozásokra vonatkozó jog három nagyobb csoportra osztva szerepel: társasági jog (például az éves beszámolóról, a részvénytársaságok egyesítéséről, szétválásáról, a kötelező könyvvizsgálatról stb.), a szellemi tulajdon joga, a gazdasági és a kereskedelmi jog, ezen belül az üzleti eljárások (például a késedelmes fizetések), valamint egyéb gazdasági és kereskedelmi előírások. További információ az Igazságügyi Minisztérium Európai Közösségi Jogi Főosztályától, illetve az annak felügyelete alatt működő Fordításkoordináló Egységtől kérhető (fax: , Az unióban a Vállalkozási Főigazgatóság (Enterprise Directorate-General, röviden Enterprise DG) végzi a KKV-kra vonatkozó közösségi jogforrások döntés-előkészítését. A vállalkozásoknak rendkívül hasznos a DG évente aktualizált kiadványa, a Pink Book ( Rózsaszín Könyv ) kis- és középvállalkozásokról szóló fejezete (11. fejezet), amely rendszerezetten tartalmazza az éppen aktuális évben az EU-ban érvényben lévő, a kisés középvállalkozásokra vonatkozó szabályok teljes felsorolását. A jogforrások listája a kötelező érvényűekkel (irányelvek, határozatok) kezdődik, majd a szektorra vonatkozó ajánlások következnek, ezt követik az egyéb, szektorspecifikus intézkedések (állásfoglalások, közlemények, munkaanyagok). E lista alapján a magyar vállalkozó is megismerheti a vállalkozását érintő uniós szabályozás egészét. A Pink Book legutolsó kiadása december 31-ig bezárólag sorolja fel a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogi szabályokat (http://www.europa.eu.int/comm/dgs/ enterprice/pink_book_2003.pdf), de már készül az utána következő fél évben (2004. június 30-ig) kiadott szabályok rendezett listája. 19

20 II. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása A) Jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén A magyar vállalkozások, a május 1-jei európai uniós csatlakozásunkat követően, az európai belső piac teljes jogú résztvevőivé váltak. A szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása az Európai Unió belső piacán hosszú, még ma sem befejezett folyamat; elegendő a szolgáltatások belső piacáról szóló, 2004 márciusában megjelentetett európai bizottsági jogszabálytervezetre gondolni. Az áruk szabad mozgásának biztosítása egy olyan, hosszú folyamat eredménye, amelynek megértéséhez szükséges felidézni a kialakulás főbb mozzanatait március 25-én kötötték meg a mai Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződést, amelyben az alapító tagállamok az EURATOM létrehozásával egyidejűleg közös piac létesítését határozták el. Ebben célul tűzték ki a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítását ben alakult az államiság jegyeit magában hordozó EGK törvényeit hozó Tanács, az Európai Parlament (EP), a végrehajtást irányító Európai Bizottság, valamint a törvényesség megtartását felügyelő Európai Bíróság. A közös piac létrehozása a következő, konkrét célokat ölelte fel: - szabadkereskedelmi övezet létrehozása a tagországok között a vámok és a mennyiségi korlátozások felszámolásával; - vámunió kialakítása közös külső vámtarifa alkalmazásával; - olyan intézkedések meghozatala, amelyek biztosítják a szabadságjogok érvényesítését a gazdasági verseny minél teljesebb körű kibontakoztatása érdekében. A fenti célkitűzések közül az első kettő 1968 júliusára valósult meg. Ugyanakkor azonban az áruk szabad áramlása a korlátozó intézkedések alkalmazásának tilalma ellenére sem jött létre teljes körűen a közös, belső piacon. Az akadályozó és a belső piaci kereskedelmet korlátozó intézkedések alapvetően műszaki jellegűek voltak, és a tagországok eltérő szabályozásából adódtak Ez a kötelező tanúsításokkal, az országonként megismételt laboratóriumi vizsgálatokkal lassította, szélsőséges esetben pedig a kereskedelem technikai akadályaként megbénította a közös piac működését. A közös piac kiteljesítése érdekében ezért 1985-ben elkészült a Fehér Könyv, amely 286 fő jogszabály megalkotásával kívánta elősegíteni a Közösség belső piacán még meglévő fizikai, műszaki és pénzügyi határok lebontását. Ezt a közösségi döntést az Egységes Európai Okmány tartalmazza, amely január 1-jétől már a négy szabadságelv érvényesítése előtti akadályok teljes lebontásával célozta meg az egységes belső piac létrehozását. Tekintettel a cél megvalósításához szükséges, nagyszámú jogszabály megalkotásának igényére, új döntéshozatali rendszert vezettek be, amely szerint a belső piacra vonatkozó szabályozás és a négy szabadságjog kiteljesítésével összefüggő tanácsi határozatokat minősített többséggel hozzák, megakadályozva így a vétózással érvényesíthető, partikuláris tagállami érdekképviseletet. 20

Tantárgyi program. Kontaktórák száma: Elmélet: 10 Gyakorlat: Összesen

Tantárgyi program. Kontaktórák száma: Elmélet: 10 Gyakorlat: Összesen PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 IV. évfolyam

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. EU szabályozási környezet. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. EU szabályozási környezet. tanulmányokhoz IV. évfolyam GM/Vállalkozásszervező szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ EU szabályozási környezet tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: EU szabályozási

Részletesebben

EU szabályozási környezet

EU szabályozási környezet PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 III. évfolyam GM szak/vállszerv. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ EU szabályozási környezet 2011/2012. I. félév 1 Budapesti

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Megfelelőség szabályozás

Megfelelőség szabályozás Megfelelőség szabályozás Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

ÜZLETI KÖRNYEZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN

ÜZLETI KÖRNYEZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÜZLETI KÖRNYEZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN ELÉRHETŐSÉGEK Oktató: Dr. Törzsök Éva kutató professzor D épület ll. 229 E-mail: torzsok.eva@kkk.bgf.hu Fogadóóra: csütörtök 13.00-14.30 Tanszéki titkárság: Molnárné

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel

az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel Megjelent az energiával kapcsolatos termékek kötelező címkézésére vonatkozó kormányrendelet, mely alapján energiával kapcsolatos termék akkor hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, ha megfelel az adott

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Termék- és biztonság, CE-megfelelőség

Termék- és biztonság, CE-megfelelőség Termék- és biztonság, CE-megfelelőség 2004. májusában a Magyar Köztársaság teljes jogú tagja a 25-re bővült Európai Uniónak. Ezzel Magyarország is részévé vált az egységes belső piacnak, amely az áruk,

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

EU szabályozási környezet. Tantárgyi útmutató

EU szabályozási környezet. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest EU szabályozási környezet Tantárgyi útmutató Nappali 2014/2015. I. félév 1 Tantárgy megnevezése EU szabályozási környezet Tantárgy kódja:

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban. Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban Dr. Pál Tibor Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban (Miről lesz szó?) Hazai számvitel környezete

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft.

Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft. Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A megfelelőségértékelő rendszer Kinek az érdeke? - Szolgáltató

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter III-3TK/44/2/2006.TERVEZET A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter /2006. (..) GKM ICsSzEM együttes rendelete a textil- és textilruházati

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 AZ AKADÁLYMENTES EURÓPAI BELSİ PIAC MEGTEREM- TÉSÉNEK ESZKÖZEI KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS ELVE (Cassis de Dijon) SZUBSZIDARITÁS ELVE ÚJ MEGKÖZELÍTÉS ELVE GLOBÁLIS

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban Security engineering standards in European Union

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban Security engineering standards in European Union Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban Security engineering standards in European Union Az Európai Unió négy szabadságelve Az áruk szabad áramlása, a tőke szabad áramlása, a szolgáltatások szabad

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Tudnivalók az építési termék rendeletről

Tudnivalók az építési termék rendeletről Tudnivalók az építési termék rendeletről 1 Bevezetés Az Európai Unió egy lényeges célja a szabad áruforgalom biztosítása és a kereskedelem műszaki akadályainak leépítése Európán belül. Az építési termék

Részletesebben

CSAK A PÁLMA NŐ A TEHER

CSAK A PÁLMA NŐ A TEHER CSAK A PÁLMA NŐ A TEHER ALATT A szélessáv-fejlesztés jogi környezetének felülvizsgálata: építési engedélyezés egyszerűsítése, közműadó alóli mentesség dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

I/1. melléklet. Az MKEH szakmai feladatai, a folyamatban lévő ügyek leírása (határidővel, felelőssel együtt) Felelős (csak főo.

I/1. melléklet. Az MKEH szakmai feladatai, a folyamatban lévő ügyek leírása (határidővel, felelőssel együtt) Felelős (csak főo. Az MKEH szakmai feladatai, a folyamatban lévő ügyek leírása (vel, felelőssel együtt) 1. Kereskedelem politikai feladatok A Hivatal a közös kereskedelempolitika végrehajtásában részt vevő kijelölt nemzeti

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

I/VI A termék tervezett felhasználási területe: I. Termékjellemzők Azon termékjellemzők bemutatása, amelyeket műszaki specifikáció (harmonizált európai szabvány vagy ÉME) előír. Abban az esetben, ha a

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. forgalomból történő kivonását.

H A T Á R O Z A T. forgalomból történő kivonását. Iktatószám: Tárgy: KE/001/00038-0004/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A SMART DONGFANG Kft. (székhelye: 1083 Budapest, Losonci tér 2-4., adószám: 14595798-2-42)

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok.

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. 2. Témakör Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. TARTALOMJEGYZÉK 2.1. Magyar Szabványügyi Testület... 2 2.1.1. MSZT tagjai, szervei, feladata... 2 2.1.2. MSZT

Részletesebben

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal 1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL Budapest, 2008 Szerzők: Dr. Farkas Alexandra Dr. Kovács Tamás Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna Nagyné Véber Györgyi Dr. Rónai Gábor Száraz Tünde Varga Zoltán

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2011. ősz Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00397-0005/2014 Határozat H A T Á R O Z A T I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az - ADLER EUROPE márkanevű,

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Szeged, 2008.03.30. Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Támogatónk: Előadó: Nagy Gábor Dániel Email: ngd@dartke.hu Web: www.dartke.hu A 7. keretprogram és háttere A közösségi szintű

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

ÉPÍTÉSI TERMÉK RENDELET

ÉPÍTÉSI TERMÉK RENDELET ÉPÍTÉSI TERMÉK RENDELET Mit jelent a CPR? Mit jelent a CPR? 3 BEVEZETŐ Ez a prezentáció megpróbálja áttekinteni mindazokat a gyakorlati követelményeket, amelyek a tagállamokban működő gyártókra és hatóságokra,

Részletesebben

forgalomból történő kivonását és visszahívását.

forgalomból történő kivonását és visszahívását. Iktatószám: Tárgy: KE/001/00592-0011/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat A BARACK-VIRÁG KFT. (székhelye: 2822 Szomor, Kodály u. 10., adószám: 12960578-2-11; továbbiakban: Társaság) által forgalmazott

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök

Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök P a r á d f ü r d ő, F E S Z K o n g r e s s z u s - 2 0 1 4. s z e p t e m

Részletesebben

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG HATÓSÁG 2011. ÉVI ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI ÚJ HATÓSÁGI FOGYASZTÓVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉSEK ALTERNATÍV ÖSZTÖNZŐ ESZKÖZÖK

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG HATÓSÁG 2011. ÉVI ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI ÚJ HATÓSÁGI FOGYASZTÓVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉSEK ALTERNATÍV ÖSZTÖNZŐ ESZKÖZÖK A NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG 2011. ÉVI ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI ÚJ HATÓSÁGI FOGYASZTÓVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉSEK ALTERNATÍV ÖSZTÖNZŐ ESZKÖZÖK CZINEGE ÁGNES NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás

2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás 2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás 2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás TARTALOMJEGYZÉK 2.1. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT)... 2 2.1.1. Az MSZT tagjai, szervei, feladata... 2 2.1.2.

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet Főigazgató-helyettesi Szervezet A Červinka-Czech Republic s.r.o által gyártott és forgalmazott P6Če típusú 6 kg töltetű ABC porral oltó tűzoltó készülékkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás dr. Tóth

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben