Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról

Átírás

1 Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak Harmadik, átdolgozott kiadás Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest

2 Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak Harmadik kiadás Kiadja: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u www. gkm.hu Szerkesztő: Kiss Jenő A kiadói és szerzői jog fenntartva! A kiadvány bármely technikájú másolását, sokszorosítását, a könyvből részletek, illusztrációk közlését, fizető közönség előtti felhasználását csak a kiadó engedélyezheti! ISBN Budapest

3 Tartalom Köszöntő 12 Előszó (Prof. Dr. Inotai András) 13 Bevezető 15 I. A vállalkozásokra vonatkozó általános közösségi jogszabályok Az Európai Unió vállalkozáspolitikájáról Vállalkozások jogszabályi környezete 18 II. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása 20 A) Jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén A műszaki jogalkotás az EU-ban és annak magyarországi 21 harmonizálása 2. Az új megközelítésű irányelvek átvételének és alkalmazásának 26 helyzete Magyarországon B) Külkereskedelmi hatósági eszközrendszer Jogszabályi háttér Harmonizált területek Nem harmonizált területek Különleges eljárások 44 C) Belkereskedelmi hatósági eszközrendszer A belkereskedelemmel kapcsolatos alapfogalmak A belső forgalmazásra vonatkozó jogszabályi környezet A témával foglalkozó intézmények A leggyakoribb problémák 49 D) Vámeljárások, vámszabályozás Az EU általános vámelőírásai Ügyfél-regisztráció és ügyfél-azonosítás Vámeljárások Gazdasági vámeljárások A vámkezelés folyamata az árunyilatkozat-feldolgozó rendszer 64 (CDPS) segítségével 6. TARIC A vámkontingensek kezelése az Európai Unióban 72 III. A belső piaci információs vitarendezési mechanizmus a SOLVIT A SOLVIT célja A SOLVIT-hálózat A partnerszervezetek Az eljárás Néhány példa a SOLVIT által megoldott ügyekre 78 IV. A tőke szabad mozgása A tőke szabad áramlása a közösségi jogban A tőkemozgások fő fajtái a közösségi jog alapján A Római Szerződés alapján alkalmazható kivételek 85 3

4 4. A tőkemozgásokra vonatkozó magyar jogszabályi háttér A csatlakozási tárgyalások és a tőke szabad áramlása 88 V. A személyek szabad mozgása Alapfogalmak A szabad mozgásra vonatkozó szabályok Munkavállalás és vállalkozás Letelepedés egyéni vállalkozóként A nyugdíjasok és a diákok letelepedési joga A diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése Miként vehetők igénybe a szociális juttatások? A családtagok jogosultságai A magyarok munkavállalási lehetőségei az EU tagállamaiban a 101 csatlakozást követően 10. Magyar nyelvű szakkiadványok 103 VI. Vállalati jog Alapfogalmak A letelepedés szabadsága Az 1. nyilvánossági irányelv és a cégtörvény (az évi CXLV. 105 törvény) 4. Elektronikus cégeljárás (a évi LXXXI. törvény) A 2. tőkevédelmi irányelv és a társasági törvény (az évi 107 CXLIV. törvény) 6. Szupranacionális társasági formák A témával foglalkozó hazai intézmények Ajánlott szakirodalom 112 VII. Szellemi tulajdon A szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó alapfogalmak Jogszabályi környezet A magyar vállalkozások és az EU-csatlakozás A hazai intézményrendszer Fontosabb szakkiadványok Hasznos internetoldalak 122 VIII. Közbeszerzés A közbeszerzési törvény szerkezete A közbeszerzési eljárás menete A közbeszerzési eljárás sikerességének kulcsa A közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei A közbeszerzési eljárásban induló kis- és középvállalkozások 129 sikeres ajánlattételének feltételei 6. A kis- és középvállalkozás mint ajánlatkérő, avagy a támogatásból 132 megvalósított közbeszerzések kérdése 7. Ajánlott szakirodalom 135 IX. Tanúsítás Terméktanúsítás Irányítási rendszerek tanúsítása Személyzettanúsítás 145 X. Szabványok Alapfogalmak, fő működési elvek A magyar szabványosítás európai integrációja 152 4

5 3. Részvételi lehetőség a hazai szabványosításban Az intézmények elérhetőségei 158 XI. Fogyasztóvédelem és piacfelügyelet Fogyasztóvédelmi alapfogalmak Szankciók a szabályok megsértőivel szemben Jogszabályi környezet, a vállalkozások mozgástere Az uniós és a magyar szabályozás összevetése A leggyakoribb problémák a jogok érvényesítése során A témával foglalkozó intézmények és azok elérhetősége Kiadványok 170 XII. Versenyszabályok az Európai Unióban, az állami támogatások 172 tükrében 1. Alapfogalmak A versenyszabályozás az EU-ban A verseny jogszabályi keretei Magyarországon A hazai támogatások rendszere 177 XIII. A kis- és középvállalkozások segítése A közösségi szabályozás Támogatási rendszer 185 XIV. Az Európai Unió támogatáspolitikája 189 A) Támogatás a strukturális alapokból Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 192 B) Közös agrárpolitika A mezőgazdasági termékek piacszabályozása Vidékfejlesztési támogatás Nemzeti támogatás az agrárszektorban 225 XV. Hazánk EU- tagsága és a vállalkozásokat érintő adózási 226 kötelezettségek változása 1. A költségvetés közösségi és nemzetállami jellemzői, az adózás helye 226 és szerepe 2. Hazánk EU-tagsága és a vállalkozások adózási kötelezettségeinek 230 módosulása 3. Néhány összegző tanács, tömören A tájékozódást segítő irodalomjegyzék 241 XVI. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos gyakorlati tudnivalók 242 az európai uniós csatlakozást követően 1. Alapfogalmak Adózási kötelezettségek az európai uniós csatlakozás után Gyakorlati példák Hazai intézmények A témához kapcsolódó jogszabályok 248 XVII. Számvitel 250 5

6 1. A számvitel európai uniós szabályozása a nemzetközi fejlesztések 250 tükrében 2. Egyes kiemelt témakörök szabályainak közelítése Jogszabályi környezet A témával foglalkozó hazai intézmények Ajánlott szakirodalom 257 XVIII. Statisztika Intrastat Nomenklatúrák és fontosabb fogalmak A Statisztikai Hivatal elérhetőségei Kiadványok Statisztikai adatok 266 XIX. Szakképzés és felnőttképzés Szakképzés Felnőttek képzése A szakképesítések kölcsönös elismerése Nemzetközi integráció Jogszabályi környezet Internetcímek 275 XX. Foglalkoztatás és szociális ügyek Munkajog Szociális párbeszéd Esélyegyenlőség Foglalkoztatáspolitika és az Európai Szociális Alap Szociális biztonság Népegészségügy Munkahelyi biztonság Ajánlott szakirodalom 286 XXI. Környezetvédelem Alapfogalmak A környezettudatos működés előnyei Jogi és egyéb kényszerek Magyarországon és az EU-ban Gyakorlati lépések A vállalati környezetvédelmet segítő intézmények A környezettudatos működést segítő útmutatók, adatbázisok 296 XXII. Kutatás, fejlesztés és innováció Alapfogalmak Jogszabályi környezet Hazai intézmények Gyakorlati példa Magyar részvétel Kiadványok, információs források Projektek A részvétel előnyei. Miért pályázzunk? 302 XXIII. A vállalkozások részvétele a közösségi programokban Leonardo da Vinci-program Socrates II. program Ifjúság program (Youth Programme) 307 6

7 4. Az Európai Unió 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs 308 (KTF) keretprogramja 5. A KKV-k fejlesztését szolgáló programok Intelligens Energia Európa (IEE) Program LIFE-program Kultúra 2000 program Az EU népegészségügyi akcióprogramja ( ) Javasolt irodalom 318 XXIV. Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment Alapszabályok pályázóknak Jogszabályi környezet Projektek a gyakorlatban Praktikus információk 330 XXV. Lobbizás az Európai Unióban A lobbizás europaizált kiadásban A lobbizás fő funkciója: információközvetítés A lobbizás: szakma Amire a lobbistának Brüsszelben különösen figyelnie kell Lobbizás, de kinél? Néhány további fontos szempont Hasznos címek, források és kapcsolatok 339 XXVI. A tudásalapú elektronikus gazdaság folyamatai és szereplői Alapfogalmak Az e-gazdaság mint növekedési forrás Az internet használata és elterjedtsége A e-gazdaság folyamatai és szereplői A hálózati gazdaság kialakulásának gátjai A legfontosabb EU-programok, amelyekhez csatlakozhatunk A európai politika, az e-europe célkitűzései A felhasznált források jegyzéke, hasznos címek, részletes 349 információk XXVII. Vállalkozói tükör készítése és használata 351 XXVIII. Üzleti partnerközvetítés, a kereskedelmi tevékenység elősegítése A központi költségvetésből finanszírozott, kereskedelemfejlesztést 368 célzó pályázatok, programok 2. Üzleti partnerközvetítés A KKV-k kereskedelmi tevékenységét elősegítő szervezetek 371 XXIX. Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források Országgyűlési Könyvtár Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 379 (OMgK) 3. KOPINT-DATORG Szakkönyvtár Magyarországi Euro Info Központ (EIC) hálózat Kereskedelmi és iparkamarák Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Európai Tájékoztatási Központ Európai Dokumentációs Központok Magyarországon EU Tájékoztató Szolgálat Europe Direct az Európai Bizottság Szolgáltatása 401 7

8 11. Euro Info Service (EIS) Agrárkamarák címjegyzéke A KSH megyei igazgatóságai Magyar Szabványügyi Testület 406 Tárgymutató 407 Kérdőív 412 8

9 A kötet szerzői Benedek András Képzés, szakképzés Buzási Tibor.. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása (vámeljárások, vámszabályozás) Bíró Béla.. Szabványok Bognár Vilmos Kutatás-fejlesztés, innováció Borbély Andrea.. A személyek szabad mozgása Farkas György Lobbizás az Európai Unióban Vállalati tükör készítése és használata Baticz Csaba.. Szellemi tulajdon Dessewffy Anna Közbeszerzés Fömötör Barna.. A kis- és középvállalkozások segítése Gilyán György Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) Heil Péter. Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment Hetényi Géza.. A tőke szabad mozgása Jellen Sándorné. Az Európai Unió támogatáspolitikája Kapásiné Buza Mária Számvitel Kas Nóra.. Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források Kátai Anikó. A belső piaci informális vitarendezési mechanizmus, a SOLVIT Kaufmanné Szirmai Katalin Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) Kissné Kovács Eszter.. A vállalkozások részvétele a közösségi programokban Köncse Tamásné.. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (belkereskedelmi hatósági eszközrendszer; fogyasztóvédelem és piacfelügyelet) Lampert Csilla A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Magony Mónika. Az Európai Unió támogatáspolitikája Makra Tímea A vállalkozások részvétele az előcsatlakozási programokban Nagy Katalin Foglalkoztatás és szociális ügyek Nóvé Ildikó.. A belépésünk utáni változások az áfa terén Paszternák Józsefné Az Európai Unió támogatáspolitikája Pintér Ágota Az Európai Unió támogatáspolitikája Pitti Zoltán... Az EU-csatlakozás és a nemzetközi pénzügyek Poprádi Krisztián A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Versenyszabályok az állami támogatások tükrében Pónyai György Szabványok Schuchtár Endre Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén) 9

10 Szalai Lívia.. Tanúsítás Szemere Mariann.. Üzleti partnerközvetítés, a kereskedelmi tevékenység elősegítése Tarcsi József.. Tanúsítás Tóth Gergely.. Környezetvédelem Török Zsuzsa.. Vállalkozási jog az Európai Unióban V. Csorba Éva.Tudásalapú társadalom és elektronikus gazdaság Varga Sándorné Tanúsítás Vető Istvánné.. Statisztika Várhegyi Istvánné Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) 10

11 Szerkesztőbizottság Elnök: Gérnyi Gábor Tagok: Gottfried Péter Mészáros Tamás Parragh László Veress József A szerkesztőbizottság tanácsadó testülete: Inotai András Farkas György Johan De Jonghe Kállay László Konzulensi kör: Bots Dénes Hanzséros Andrea Kaufmanné Szirmai Katalin Köncse Tamásné Kállay László Fülöpné Gulyás Mária Gilyán György Tóthné Pásztor Zsuzsanna Braun Márton Dániel Anna Ebele Ferenc Ficsor Mihály Lamperth Judit Pálmay Flóra Pirisi Károly 11

12 Köszöntő Tisztelt Európai Polgárok! Kedves Magyar Vállalkozók! Hazánk Európai Unióba történt május 1-jei belépésének napjától a magyar vállalkozások az egységes szabályokkal működő, hatalmas európai piacon megnyíló lehetőségekkel egyidejűleg új és erőt próbáló verseny résztvevőivé váltak. A versenytársak, a közép-európai térség gyorsan fejlődő cégei mellett, immár a legfejlettebb európai országok vállalatai. Ebben a versenyben azok tudnak helyt állni, akik megfelelnek az erősödő kihívásoknak. Az európai felzárkózás folyamatában Magyarországon megindult lendületes fejlődés hosszú távú megalapozása szándékával a belföldi piacon és a külpiacainkon egyaránt jelentkező konkurenciaharcban a kormány kiemelt célként tűzte ki a gazdaság gerincét alkotó vállalkozói szektor versenyképességének erősítését. A feladat nem csekély: helyzetbe kell hozni a magyar vállalkozásokat ahhoz, hogy az Európai Unió frontján eredményesen birkózzanak meg az erős verseny diktálta feladatokkal. A kormány céljai között szerepel a hazai foglalkoztatás 60 százalékát adó, a nemzeti össztermék csaknem 50 százalékát megtermelő kis- és középvállalkozások európai normákhoz való felzárkóztatása és felkészítésük a verseny támasztotta követelmények teljesítésére. A magyar piac megnyílása az Európa fejlettebb feléből érkező, hasonló vállalkozások számára versenyelőnyt teremthet akkor, ha vállalkozásaink nem készülnek föl szimmetrikus előnyök fölhalmozására az Európai Unió hagyományos felén. A kormány programjának megvalósítása a vállalkozóbarát belföldi környezet megteremtésétől a vállalkozók pénzügyi mozgásterének bővítéséig sokirányú intézkedést és cselekvést foglal magában. Ezek közül a versenyhez játékteret biztosító EU-piac működésének és szabályainak megismerése létkérdés. Önnek, Önért és mindannyiunk érdekében adjuk közre az EU-tagságunk követelményeire épülő, megújult tartalommal az Európai Unióról szóló gyakorlati gazdasági tudnivalókat immár a harmadik kiadásban. A kézikönyv iránti érdeklődést tükrözi az első két kiadás sikere: a kiadvány napjainkig vállalkozó és a téma iránt érdeklődő szakember társává és munkaeszközévé vált a hétköznapi gyakorlatban. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nevében ezúton is partnerséget és együttműködést ajánlok fel a kis- és középvállalkozóinknak remélve cégük gyarapodását, Magyarország és a magyar gazdaság lendületes fejlődését, kívánva ehhez kemény akaratot, kreativitást és a sikerbe vetett, töretlen hitet. Budapest, december Dr. Kóka János miniszter 12

13 Előszó Amire évek óta vártunk, végre bizonyossá vált. Magyarország kilenc további ország társaságában május 1-jén teljes jogú tagként csatlakozott a bővülő európai integrációhoz. Már a csatlakozási tárgyalások decemberi lezárása, de különösen a csatlakozási dokumentumok áprilisi aláírása óta alapvető érdekünk és törekvésünk, hogy Magyarország, és ezen belül a magyar gazdaság, az Európai Unió sikeres, versenyképes és megbecsült tagja legyen. Nem kétséges, hogy az első a hosszú távú és társadalmilag is érzékelt, osztott siker szempontjából kritikus évek tagságának értékelése nagymértékben az üzleti-vállalkozói szféra tevékenységének függvénye. Ezen belül azonban több szempontból is meghatározó szerepet játszanak a kisvállalkozások. Egyrészt a legszélesebb skálán e szervezetek fogják fel és közvetítik az integrációs hatásokat, másrészt, mivel Magyarország teljes földrajzi területén megtalálhatók (ellentétben a nemzetközi vagy akár a magyar nagyvállalatokkal, amelyek egyelőre csak bizonyos földrajzi térségekre koncentrálódnak), nem elhanyagolható a regionális kisugárzásuk. Ha sikerként élik meg az integrációt, úgy hozzájárulnak az adott régió fejlődéséhez. Végül harmadszor, de nem utolsósorban a kisvállalkozások erőteljes és mély hatást gyakorolnak mind a vállalkozók, mind az alkalmazottak és a munkatársak közvetlen környezetére, sőt az üzleti partnerekkel kialakított kapcsolati hálón keresztül ennél jóval szélesebb körre is. Ez a hatás azonban már messze túlterjed a gazdasági tevékenységen, és a sikeres integráció talán legalapvetőbb feltételét teremti meg erősíti a társadalom integrációs képességét és hajlandóságát. Bármennyire is meghatározó a nemzetközi és a magyar nagyvállalatok teljesítménye a magyar makrogazdaság fejlődése szempontjából, a kisvállalkozások pozitív viszonya elengedhetetlen az EU által meghatározott-kialakított környezethez. Fontos, hogy legnagyobb részük már a csatlakozás utáni első éveket is újabb esélyként, fejlődési-átalakulási lehetőségként élje meg. Ehhez a felkészüléshez, az esélyek azonosításához, majd a sikeres üzleti stratégia kialakításához kíván segítséget nyújtani ez, a vállalkozók széles körét megcélzó kézikönyv. Ismeretes, hogy az EU-n belüli esélyek és veszélyek, lehetőségek és kockázatok szempontjából a mikro-, kis- és középvállalkozói kör messze nem homogén. Vannak olyan, döntően a lokális vagy a szűkebb regionális piacra épülő tevékenységek, amelyeket közvetlenül és rövid távon nem érint Magyarország EU-csatlakozása. Közvetve azonban szinte minden vállalkozóra, minden alkalmazottra, sőt minden állampolgárra hatnak majd az elsősorban az egységes belső piacról kiinduló impulzusok. A skála másik végén helyezkednek el azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt években megismerték az EU játékszabályait. Erre az ismeretre, ami éppúgy tartalmaz lexikális-jogi tudást, mint viselkedési normákat, tárgyalási stratégiákat, piaci szemléletet stb., elsősorban a döntően külföldi nagyvállalatokkal történő, szerves együttműködés keretében lehetett és lehet szert tenni. Szerény szerepet játszanak ugyanakkor azok a kisvállalatok (nagyrészt a szolgáltatói szektor specializált területein), amelyek önálló tevékenység eredményeként ismerkedtek meg az EUpiacokkal, és tudtak sikerrel beépülni a megnyíló piaci résekbe. A harmadik, és valószínűleg a legnagyobb hányadot képviselő kisvállalati csoport azonban éppen a következő hónapokbanévekben kerül közvetlen kapcsolatba az EU-val, és válik az egységes belső piac sikeres vagy sikertelen szereplőjévé. Mindannyiunk alapvető érdeke, hogy minél többen sikerként éljék meg ezt a jelentős változást, és tudják azt is, hogy mikor kell visszavonulni, profilt váltani vagy európai uniós pénzekre támaszkodni. 13

14 Az elmúlt hónapokban a vállalatok rendkívül élénk érdeklődést mutattak az uniós források iránt. Rövid idő alatt több ezer pályázat született. Különösen népszerűnek bizonyultak a gazdasági versenyképesség operatív programjában meghatározott feladatkörök, de a regionális fejlesztéssel és az emberi erőforrásokkal foglalkozó operatív programok is számos vállalatot indítottak arra, hogy pályázatot nyújtsanak be. Jó esély van arra, hogy a sikeres pályázók nemcsak viszonylag rövid időn belül jussanak hozzá a fejlesztési erőforrásokhoz, hanem arra is, hogy ezeket az eszközöket éppen a tagság első és kritikus éveiben hatékonyan fel is tudják használni. Ezzel részben tovagyűrűző, pozitív növekedési-fejlesztési hatásokat érlelhetnek a gazdaságban, részben pedig követendő példát mutathatnak azon vállalatoknak, amelyek a későbbiekben kívánnak hozzájutni fejlesztési forrásokhoz. A kézikönyv számos alapvető területen nyújt jól hasznosítható információt. Az azonban már a vállalkozók feladata, hogy az általános tudnivalók és helyzetleírások alapján milyen konkrét cégstratégiát határoznak meg. Általános tapasztalat, hogy a jó alapokon nyugvó felkészültség szilárdabb piaci pozíciót eredményez, és nagyobb teret ad az innovatív megközelítéseknek. Joggal remélhetjük, hogy a jól felkészült magyar mikro-, kis- és középvállalkozói kör ennek az elemnek sem lesz híján, hiszen ez az európai uniós struktúrákba történő, szerves és sikeres beépülés talán legfontosabb záloga. Budapest, október Inotai András 14

15 Bevezető Sikerül-e eligazodnom az uniós szabályozások több tízezer oldalas sűrűjében? Hogyan leszek képes alkalmazkodni az egységes piac követelményeihez? Hogyan tudok megfelelni a szigorúan szabályozott közösségi versenyfeltételeknek? Magyarország május 1-jei, európai uniós csatlakozásával sok-sok hazai vállalkozó egyre gyakrabban teszi fel magának ezeket a kérdéseket. A kérdések persze hosszan folytathatók. Honnan szerzem meg a nélkülözhetetlen ismereteket? Létezik-e olyan információgyűjtemény, amelyben érthető választ kapok a mindennapokban felbukkanó kérdéseimre? Megtalálom-e a számomra fontos tudnivalókat vagy azok forrását anélkül, hogy számos intézményt kellene végigjárnom? Hozzájutok-e az információkhoz úgy, hogy ne kelljen aktakukacként végigrágnom különféle könyvtárak papírhegyeit, és ne kényszerüljek arra, hogy keresztül-kasul barangoljak a világhálón ehelyett csak a megadott internetes címeket kelljen beírnom a keresőablakba. A kézikönyv, amit Ön most a kezében tart, ezekben a manapság sűrűn felmerülő, gyakorlati kérdésekben kíván hasznos eszközként, megoldási kulcsként szolgálni. Hiszen éppen Ön tudja a legjobban, hogy a nagyobb cégekhez képest a kisvállalkozók helyzetükből és lehetőségeikből fakadóan nehezebben igazodnak el a közösségi feltételrendszer ágaibogai között. Márpedig az egész nemzetgazdaság szempontjából fontos, hogy megállják a helyüket az egységes európai piacon. Az immár harmadik, átdolgozott kiadásban megjelenő könyv azzal a szándékkal készült, hogy az Európai Uniót illető, egyes témakörök általános bemutatásán túl praktikus ismereteket, eljárásokat, javaslatokat, ötleteket tárjon a vállalkozók elé. Egy kézikönyv kereteibe persze csak az unióval kapcsolatos gyakorlati tudnivalóknak töredéke szorítható be. Ezért a kötet fontos célja az is, hogy mindazoknak, akik további jogszabályi, szervezeti és egyéb ismeretek iránt érdeklődnek, megadja ezen adatok hozzáférhetőségét azaz információs forrástérképként szolgáljon. A mikro-, kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítésének nincs kötelező, sem pedig az EU által hivatalosan ajánlott modellje. Noha a nemzetközi gyakorlatban léteznek az uniós ismeretszerzésnek kipróbált módszerei, a csatlakozni szándékozó országoknak maguknak kell eldönteniük, sőt sokszor kitalálniuk is, hogy milyen eszközök, utak-módok azok, amelyek a leginkább célravezetők. Szakértők, oktatók, vállalkozók és kormányzati tisztségviselők közös gondolkodásának az eredménye ez a kötet. A hazai vállalkozási szféra átfogó európai uniós felkészítésének koordinációs feladatát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látja el, együttműködve a Miniszterelnöki Hivatallal, a Külügyminisztériummal, egyéb társtárcákkal, gazdasági kamarákkal, szakmai és érdekképviseleti szövetségekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal. A kézikönyv szerkesztői többnyire ezeknek az intézményeknek és szervezeteknek a képviselői, a kötet az ő szakmai irányításukkal és alkotó közreműködésükkel készült. A témaköröket igyekeztünk egységes szerkezetben bemutatni. A kötet valamennyi fejezete azonban az egyes témakörök eltérő jellege miatt nem építhető rá ugyanarra a vázra. Kézikönyvünk elkészítése során abból indultunk ki, hogy az uniós felkészülésnek az ismeretszerzés mellett nagymértékben a helyzetelemzésre kell alapozódnia. Ebből kiindulva a fejezetek egy része inkább elemző jellegű, míg más részek a szikár információközlésre összpontosítanak. 15

16 A kézikönyvet forgató olvasó tapasztalja, hogy a tematikus fejezetek elején tisztázzuk a tárgyhoz kötődő alapfogalmakat, majd bemutatjuk a témához kapcsolódó közösségi szabályozást, a magyar vállalkozókra érvényes jogszabályi környezetet, a vállalkozások mozgásterét. Ezek után ismertetjük az adott témával foglalkozó, hazai intézményeket és azok elérhetőségét, valamint a javasolt szakkiadványokat, illetve internetes honlapokat. A kézikönyv utolsó fejezeteiben pedig összesített információs forrástérképet kínálunk. Bizonyára feltűnik Önnek, hogy a könyvben itt-ott bizonyos átfedések találhatók. Ezek abból adódnak, hogy némely ismeretek és információforrások több témakörhöz is kapcsolódnak. Nem szüntettük meg ezeket az átfedéseket, mert úgy gondoltuk, Ön akkor veszi kézbe ezt a könyvet, ha egy konkrét témára kíváncsi, és ezért jogos igénye, hogy az adott fejezetben minden keresett információt megtaláljon. Mivel azonban a terjedelem véges, azon voltunk, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, szervezetet stb. lehetőleg csak egyetlen helyen írjunk le vagy mutassunk be részletesen, másutt pedig csupán utaljunk rá. Ezért a könyvben gyakran előfordulnak úgynevezett kereszthivatkozások. Aligha kerüli el az olvasó figyelmét, hogy az általunk fontosnak vélt kifejezéseket, mondatrészeket vastagon szedett betűk alkalmazásával tettük nyomatékossá. Láthatja azt is, hogy számos helyen egyenes idézetben, szürke tónusú alapon, vastag, dőlt betűkkel szedve emeltünk ki olyan megállapításokat, amelyekről azt gondoltuk, eligazítást adnak az adott ponton felmerülő kérdésekben. Hadd hívjuk fel a figyelmét ugyanakkor arra, hogy a témák és fogalmak gyors megtalálását a kötet végén elhelyezett tárgymutató segíti. egyenes idézetben, szürke tónusú alapon, vastag, dőlt betűkkel szedve emeltünk ki olyan megállapításokat, amelyekről azt gondoltuk, eligazítást adnak az adott ponton felmerülő kérdésekben. Noha az volt a törekvésünk, hogy a könyv nyelvezete közérthető legyen, hiszen a vállalkozók széles köréhez szól, minden szakkifejezést nem mellőzhettünk éppen az Ön érdekében. Aligha szolgálná ugyanis az olvasó javát, ha a közérthetőség jelszavával esetleg szakszerűtlen vagy félreérthető információkat közölnénk. Ki ismerné azonban alaposabban cégének az unióbeli tevékenysége kapcsán felmerülő igényeit, várakozásait, mint Ön? Ezért arra kérjük, hogy a kötet végén található kérdőíven tegye meg észrevételeit, javaslatait, hogy azokat a következő kiadások során felhasználhassuk a kötet tartalmának további javítására. Bizonyára kiadványunk is hozzájárul ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a magyar vállalkozók alkalmazkodása az európai uniós elvárásokhoz, Ön és cége pedig eredményesen aknázhassa ki a tagság előnyeit. Kívánjuk, hogy váljon javára ez a kézikönyv! A szerkesztők 16

17 I. A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Magyarország európai uniós csatlakozása gyökeresen új helyzetet teremt a magyar jogalkalmazók számára. Az Európai Unióban való működésünk keretfeltételeit a Csatlakozási Szerződés és a Csatlakozási Okmány határozza meg. (Kihirdette a évi XXX. törvény.) A csatlakozással Magyarország teljes jogú tagként vehet részt a közösségi intézmények döntéshozatali folyamatában, egyúttal a Csatlakozási Szerződésben meghatározott feltételek mellett (az átmeneti mentességek és a technikai adaptációk figyelembevételével) köteles alkalmazni az elsődleges és a másodlagos közösségi jogot. Az elsődleges közösségi jog az Európai Gazdasági Közösséget, az ESZAK-ot és az EURATOM-ot, valamint a csatolt jegyzőkönyveket jelenti. Az elsődleges jog mellett kiemelkedő szerepük van a közösségi jogelveknek, valamint az Európai Bíróság által a közösségi jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban kialakított ítéletekben fogalt elveknek, amelyeket a közösségi jog alkalmazása során figyelembe kell venni. A másodlagos közösségi jog legfontosabb jogforrásai a rendelet, az irányelv és a határozat, amelyeknek némi eltéréssel ugyan kötelező erejük van. A rendeletnek, a maga teljességében, közvetlen hatálya van, és közvetlenül alkalmazandó, ami a gyakorlati jogalkalmazás nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a csatlakozást követően a jogalkalmazóknak (vállalkozásoknak) figyelniük kell a megjelenő, az őket érintő közösségi rendeleteket. Ennek az az oka, hogy a tagállamok minden további jogi aktus (kihirdetés) nélkül alkalmazzák a rendeletet, legfeljebb a végrehajtásukhoz szükséges hazai szabályokat alkotják meg. Az irányelv esetében könnyebb a helyzet, mert azokat a tagállamoknak saját jogrendjükkel kell harmonizálniuk, azaz a hazai jog részévé kell tenni. Ezzel összefüggésben meg szükséges azonban jegyezni, hogy hasznos az irányelvek eredeti szövegének ismerete, ugyanis az Európai Bíróság már ítéletben is kimondta a közvetlen hatály elvét (először a Van Gend- és Loosügyben), ami azt jelenti, hogy nemzeti bíróságaik előtt meghatározott feltételek fennállása esetén a természetes és a jogi személyek közvetlenül is hivatkozhatnak a közösségi jogra. Fontos megjegyezni továbbá, hogy folyamatban van az említett szerződéseket felváltó, az Európai Unió Alkotmányának nevezett, ún. Alkotmányos Szerződés ratifikációs folyamata. Kiadványunk első fejezete vázlatos áttekintést nyújt az Európai Unió vállalkozásokra vonatkozó joganyagáról, egyben előrevetíti a következő egységek témaköreit. Segíti megérteni az egyes fejezetek összefüggéseit, és elhelyezni azokat egy átfogó rendszerben. Hiszen az egyes témák nemcsak önmagukban értelmezhetők, hanem az EU kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) vonatkozó politikájának meghatározott részét képezik. 1. Az Európai Unió vállalkozáspolitikájáról 17

18 A kis- és középvállalkozások sok területen - pl. fizetőképesség (likviditás), marketing stb. - nehezen vehetik fel a versenyt a nagyvállalatokkal, ugyanakkor ez a szektor képes leginkább az újításokra, az üzleti elgondolások más oldalról történő, hatékonyabb megközelítésére. Ezáltal nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság folyamatos megújulásához, feltéve természetesen, ha a megfelelő információk és pénzügyi források a rendelkezésére állnak. Az EU-ban a vállalkozáspolitikával kapcsolatos, fõ célkitűzés az úgynevezett Vállalkozói Európa (angolul Enterprise Europe) kialakítása 2005-ig. Ez lényegében tudás- és innováció alapú, fenntartható gazdaságot jelent. Ennek jegyében az unió az alábbi célokat tűzte ki: a vállalkozói szellem erõsítése, az innováció, a hatékony változáskezelés ösztönzése (kiadványunkban külön fejezet), a vállalkozások számára kedvezõ jogi és üzleti környezet kialakítása (külön fejezet), a KKV-k versenyképességének javítása, a vállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése (külön fejezet), a vállalkozások működését elősegítő hálózatok és szolgáltatások biztosítása, valamint a vállalkozások egymás közötti együttműködésének előmozdítása, a különböző termék- és szolgáltatáspiacokhoz való hozzáférés segítése, a szolgáltatások (különösen az üzleti szolgáltatások) megismertetése és igénybevételük ösztönzése. A Vállalkozói Európa megvalósításának részletes munkaprogramja az unió honlapjáról, a következő címről tölthető le: A Vállalkozói Európa megteremtésének érdekében 2001-tõl beindult a 2005-ig tartó Többéves Vállalkozási és Vállalkozói Program (Multiannual Programme on Enterprise and Entrepreneurship). A program megvalósításáról szóló, az EU Hivatalos Lapjában is közzétett határozat (2000/819/EK) az alábbi címen érhető el: ap_oj_en.pdf A teljes jogú tagság révén Magyarország számára miként természetesen a többi új tagország számára is immár minden korlátozás nélkül adott a lehetőség a csatlakozásra a többéves programokon belüli egyes részprogramokhoz, projektekhez. Ezeket a későbbi fejezetekben ismertetjük. 2. Vállalkozások jogszabályi környezete Az uniós csatlakozással az EU a vállalkozások működtetésével kapcsolatban azonos keretfeltételeket teremtett a régi és az új tagországoknak. Az unióban a vállalatalapítással összefüggő gyakorlati lépések mindenütt nemzeti szabályozás alá esnek, így az tagországonként eltér. Igaz, az EU a vállalatalapítás kapcsán is törekszik a nemzeti szabályozás összehangolására (egyrészt harmonizációs irányelvek kibocsátásával, másrészt közösségi társasági forma létrehozásával). A magyar kis- és középvállalkozók szélesebb rétegeinek elsősorban az egyéni vállalkozás alapítása tűnik a legkézenfekvőbb lehetőségnek, mivel egyrészt a többi vállalkozási formához 18

19 képest jóval kevesebb tőkét igényel, másrészt viszonylag enyhék a további követelmények is. (Erről bővebb információ a Vállalati jog című fejezetben olvasható.) Mindenesetre feltétlenül ajánlatos felkeresni az adott tagállam ahol a vállalkozó tevékenykedni szeretne magyarországi diplomáciai képviseletét vagy Magyarországon működő kereskedelmi képviseletét és lehetőség szerint az ITDH adott viszonylatban működő Kereskedelmi Szolgálati Irodáját. (Bővebben lásd a Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források című fejezetben.) Az Európai Unió joganyagának kizárólag az unió hivatalos lapjában megjelentetett, nyomtatott változata tekinthető hitelesnek. Mindazonáltal a jogszabályok szövege az úgynevezett Eur-Lex portálon ( elektronikusan is hozzáférhető. A május 1-je előtt született jogszabályokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának magyar nyelvű különkiadása hirdette ki, a május 1-je után elfogadott jogszabályok pedig mind a húsz nyelven, azaz magyarul is kihirdetve immár azonos napon jelennek meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az összes európai uniós joganyag (beleértve a csatlakozásunk előtt született joganyagokat is) magyar nyelvű fordítása az Igazságügyi Minisztérium honlapján ( valamint közvetlenül a címen minden érdeklődő számára hozzáférhető. A vállalkozásokra vonatkozó jog három nagyobb csoportra osztva szerepel: társasági jog (például az éves beszámolóról, a részvénytársaságok egyesítéséről, szétválásáról, a kötelező könyvvizsgálatról stb.), a szellemi tulajdon joga, a gazdasági és a kereskedelmi jog, ezen belül az üzleti eljárások (például a késedelmes fizetések), valamint egyéb gazdasági és kereskedelmi előírások. További információ az Igazságügyi Minisztérium Európai Közösségi Jogi Főosztályától, illetve az annak felügyelete alatt működő Fordításkoordináló Egységtől kérhető (fax: , eu-forditas@im.hu). Az unióban a Vállalkozási Főigazgatóság (Enterprise Directorate-General, röviden Enterprise DG) végzi a KKV-kra vonatkozó közösségi jogforrások döntés-előkészítését. A vállalkozásoknak rendkívül hasznos a DG évente aktualizált kiadványa, a Pink Book ( Rózsaszín Könyv ) kis- és középvállalkozásokról szóló fejezete (11. fejezet), amely rendszerezetten tartalmazza az éppen aktuális évben az EU-ban érvényben lévő, a kisés középvállalkozásokra vonatkozó szabályok teljes felsorolását. A jogforrások listája a kötelező érvényűekkel (irányelvek, határozatok) kezdődik, majd a szektorra vonatkozó ajánlások következnek, ezt követik az egyéb, szektorspecifikus intézkedések (állásfoglalások, közlemények, munkaanyagok). E lista alapján a magyar vállalkozó is megismerheti a vállalkozását érintő uniós szabályozás egészét. A Pink Book legutolsó kiadása december 31-ig bezárólag sorolja fel a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogi szabályokat ( enterprice/pink_book_2003.pdf), de már készül az utána következő fél évben (2004. június 30-ig) kiadott szabályok rendezett listája. 19

20 II. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása A) Jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén A magyar vállalkozások, a május 1-jei európai uniós csatlakozásunkat követően, az európai belső piac teljes jogú résztvevőivé váltak. A szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása az Európai Unió belső piacán hosszú, még ma sem befejezett folyamat; elegendő a szolgáltatások belső piacáról szóló, 2004 márciusában megjelentetett európai bizottsági jogszabálytervezetre gondolni. Az áruk szabad mozgásának biztosítása egy olyan, hosszú folyamat eredménye, amelynek megértéséhez szükséges felidézni a kialakulás főbb mozzanatait március 25-én kötötték meg a mai Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződést, amelyben az alapító tagállamok az EURATOM létrehozásával egyidejűleg közös piac létesítését határozták el. Ebben célul tűzték ki a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítását ben alakult az államiság jegyeit magában hordozó EGK törvényeit hozó Tanács, az Európai Parlament (EP), a végrehajtást irányító Európai Bizottság, valamint a törvényesség megtartását felügyelő Európai Bíróság. A közös piac létrehozása a következő, konkrét célokat ölelte fel: - szabadkereskedelmi övezet létrehozása a tagországok között a vámok és a mennyiségi korlátozások felszámolásával; - vámunió kialakítása közös külső vámtarifa alkalmazásával; - olyan intézkedések meghozatala, amelyek biztosítják a szabadságjogok érvényesítését a gazdasági verseny minél teljesebb körű kibontakoztatása érdekében. A fenti célkitűzések közül az első kettő 1968 júliusára valósult meg. Ugyanakkor azonban az áruk szabad áramlása a korlátozó intézkedések alkalmazásának tilalma ellenére sem jött létre teljes körűen a közös, belső piacon. Az akadályozó és a belső piaci kereskedelmet korlátozó intézkedések alapvetően műszaki jellegűek voltak, és a tagországok eltérő szabályozásából adódtak Ez a kötelező tanúsításokkal, az országonként megismételt laboratóriumi vizsgálatokkal lassította, szélsőséges esetben pedig a kereskedelem technikai akadályaként megbénította a közös piac működését. A közös piac kiteljesítése érdekében ezért 1985-ben elkészült a Fehér Könyv, amely 286 fő jogszabály megalkotásával kívánta elősegíteni a Közösség belső piacán még meglévő fizikai, műszaki és pénzügyi határok lebontását. Ezt a közösségi döntést az Egységes Európai Okmány tartalmazza, amely január 1-jétől már a négy szabadságelv érvényesítése előtti akadályok teljes lebontásával célozta meg az egységes belső piac létrehozását. Tekintettel a cél megvalósításához szükséges, nagyszámú jogszabály megalkotásának igényére, új döntéshozatali rendszert vezettek be, amely szerint a belső piacra vonatkozó szabályozás és a négy szabadságjog kiteljesítésével összefüggő tanácsi határozatokat minősített többséggel hozzák, megakadályozva így a vétózással érvényesíthető, partikuláris tagállami érdekképviseletet. 20