Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról"

Átírás

1 Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak Harmadik, átdolgozott kiadás Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest

2 Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak Harmadik kiadás Kiadja: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u www. gkm.hu Szerkesztő: Kiss Jenő A kiadói és szerzői jog fenntartva! A kiadvány bármely technikájú másolását, sokszorosítását, a könyvből részletek, illusztrációk közlését, fizető közönség előtti felhasználását csak a kiadó engedélyezheti! ISBN Budapest

3 Tartalom Köszöntő 12 Előszó (Prof. Dr. Inotai András) 13 Bevezető 15 I. A vállalkozásokra vonatkozó általános közösségi jogszabályok Az Európai Unió vállalkozáspolitikájáról Vállalkozások jogszabályi környezete 18 II. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása 20 A) Jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén A műszaki jogalkotás az EU-ban és annak magyarországi 21 harmonizálása 2. Az új megközelítésű irányelvek átvételének és alkalmazásának 26 helyzete Magyarországon B) Külkereskedelmi hatósági eszközrendszer Jogszabályi háttér Harmonizált területek Nem harmonizált területek Különleges eljárások 44 C) Belkereskedelmi hatósági eszközrendszer A belkereskedelemmel kapcsolatos alapfogalmak A belső forgalmazásra vonatkozó jogszabályi környezet A témával foglalkozó intézmények A leggyakoribb problémák 49 D) Vámeljárások, vámszabályozás Az EU általános vámelőírásai Ügyfél-regisztráció és ügyfél-azonosítás Vámeljárások Gazdasági vámeljárások A vámkezelés folyamata az árunyilatkozat-feldolgozó rendszer 64 (CDPS) segítségével 6. TARIC A vámkontingensek kezelése az Európai Unióban 72 III. A belső piaci információs vitarendezési mechanizmus a SOLVIT A SOLVIT célja A SOLVIT-hálózat A partnerszervezetek Az eljárás Néhány példa a SOLVIT által megoldott ügyekre 78 IV. A tőke szabad mozgása A tőke szabad áramlása a közösségi jogban A tőkemozgások fő fajtái a közösségi jog alapján A Római Szerződés alapján alkalmazható kivételek 85 3

4 4. A tőkemozgásokra vonatkozó magyar jogszabályi háttér A csatlakozási tárgyalások és a tőke szabad áramlása 88 V. A személyek szabad mozgása Alapfogalmak A szabad mozgásra vonatkozó szabályok Munkavállalás és vállalkozás Letelepedés egyéni vállalkozóként A nyugdíjasok és a diákok letelepedési joga A diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése Miként vehetők igénybe a szociális juttatások? A családtagok jogosultságai A magyarok munkavállalási lehetőségei az EU tagállamaiban a 101 csatlakozást követően 10. Magyar nyelvű szakkiadványok 103 VI. Vállalati jog Alapfogalmak A letelepedés szabadsága Az 1. nyilvánossági irányelv és a cégtörvény (az évi CXLV. 105 törvény) 4. Elektronikus cégeljárás (a évi LXXXI. törvény) A 2. tőkevédelmi irányelv és a társasági törvény (az évi 107 CXLIV. törvény) 6. Szupranacionális társasági formák A témával foglalkozó hazai intézmények Ajánlott szakirodalom 112 VII. Szellemi tulajdon A szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó alapfogalmak Jogszabályi környezet A magyar vállalkozások és az EU-csatlakozás A hazai intézményrendszer Fontosabb szakkiadványok Hasznos internetoldalak 122 VIII. Közbeszerzés A közbeszerzési törvény szerkezete A közbeszerzési eljárás menete A közbeszerzési eljárás sikerességének kulcsa A közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei A közbeszerzési eljárásban induló kis- és középvállalkozások 129 sikeres ajánlattételének feltételei 6. A kis- és középvállalkozás mint ajánlatkérő, avagy a támogatásból 132 megvalósított közbeszerzések kérdése 7. Ajánlott szakirodalom 135 IX. Tanúsítás Terméktanúsítás Irányítási rendszerek tanúsítása Személyzettanúsítás 145 X. Szabványok Alapfogalmak, fő működési elvek A magyar szabványosítás európai integrációja 152 4

5 3. Részvételi lehetőség a hazai szabványosításban Az intézmények elérhetőségei 158 XI. Fogyasztóvédelem és piacfelügyelet Fogyasztóvédelmi alapfogalmak Szankciók a szabályok megsértőivel szemben Jogszabályi környezet, a vállalkozások mozgástere Az uniós és a magyar szabályozás összevetése A leggyakoribb problémák a jogok érvényesítése során A témával foglalkozó intézmények és azok elérhetősége Kiadványok 170 XII. Versenyszabályok az Európai Unióban, az állami támogatások 172 tükrében 1. Alapfogalmak A versenyszabályozás az EU-ban A verseny jogszabályi keretei Magyarországon A hazai támogatások rendszere 177 XIII. A kis- és középvállalkozások segítése A közösségi szabályozás Támogatási rendszer 185 XIV. Az Európai Unió támogatáspolitikája 189 A) Támogatás a strukturális alapokból Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 192 B) Közös agrárpolitika A mezőgazdasági termékek piacszabályozása Vidékfejlesztési támogatás Nemzeti támogatás az agrárszektorban 225 XV. Hazánk EU- tagsága és a vállalkozásokat érintő adózási 226 kötelezettségek változása 1. A költségvetés közösségi és nemzetállami jellemzői, az adózás helye 226 és szerepe 2. Hazánk EU-tagsága és a vállalkozások adózási kötelezettségeinek 230 módosulása 3. Néhány összegző tanács, tömören A tájékozódást segítő irodalomjegyzék 241 XVI. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos gyakorlati tudnivalók 242 az európai uniós csatlakozást követően 1. Alapfogalmak Adózási kötelezettségek az európai uniós csatlakozás után Gyakorlati példák Hazai intézmények A témához kapcsolódó jogszabályok 248 XVII. Számvitel 250 5

6 1. A számvitel európai uniós szabályozása a nemzetközi fejlesztések 250 tükrében 2. Egyes kiemelt témakörök szabályainak közelítése Jogszabályi környezet A témával foglalkozó hazai intézmények Ajánlott szakirodalom 257 XVIII. Statisztika Intrastat Nomenklatúrák és fontosabb fogalmak A Statisztikai Hivatal elérhetőségei Kiadványok Statisztikai adatok 266 XIX. Szakképzés és felnőttképzés Szakképzés Felnőttek képzése A szakképesítések kölcsönös elismerése Nemzetközi integráció Jogszabályi környezet Internetcímek 275 XX. Foglalkoztatás és szociális ügyek Munkajog Szociális párbeszéd Esélyegyenlőség Foglalkoztatáspolitika és az Európai Szociális Alap Szociális biztonság Népegészségügy Munkahelyi biztonság Ajánlott szakirodalom 286 XXI. Környezetvédelem Alapfogalmak A környezettudatos működés előnyei Jogi és egyéb kényszerek Magyarországon és az EU-ban Gyakorlati lépések A vállalati környezetvédelmet segítő intézmények A környezettudatos működést segítő útmutatók, adatbázisok 296 XXII. Kutatás, fejlesztés és innováció Alapfogalmak Jogszabályi környezet Hazai intézmények Gyakorlati példa Magyar részvétel Kiadványok, információs források Projektek A részvétel előnyei. Miért pályázzunk? 302 XXIII. A vállalkozások részvétele a közösségi programokban Leonardo da Vinci-program Socrates II. program Ifjúság program (Youth Programme) 307 6

7 4. Az Európai Unió 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs 308 (KTF) keretprogramja 5. A KKV-k fejlesztését szolgáló programok Intelligens Energia Európa (IEE) Program LIFE-program Kultúra 2000 program Az EU népegészségügyi akcióprogramja ( ) Javasolt irodalom 318 XXIV. Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment Alapszabályok pályázóknak Jogszabályi környezet Projektek a gyakorlatban Praktikus információk 330 XXV. Lobbizás az Európai Unióban A lobbizás europaizált kiadásban A lobbizás fő funkciója: információközvetítés A lobbizás: szakma Amire a lobbistának Brüsszelben különösen figyelnie kell Lobbizás, de kinél? Néhány további fontos szempont Hasznos címek, források és kapcsolatok 339 XXVI. A tudásalapú elektronikus gazdaság folyamatai és szereplői Alapfogalmak Az e-gazdaság mint növekedési forrás Az internet használata és elterjedtsége A e-gazdaság folyamatai és szereplői A hálózati gazdaság kialakulásának gátjai A legfontosabb EU-programok, amelyekhez csatlakozhatunk A európai politika, az e-europe célkitűzései A felhasznált források jegyzéke, hasznos címek, részletes 349 információk XXVII. Vállalkozói tükör készítése és használata 351 XXVIII. Üzleti partnerközvetítés, a kereskedelmi tevékenység elősegítése A központi költségvetésből finanszírozott, kereskedelemfejlesztést 368 célzó pályázatok, programok 2. Üzleti partnerközvetítés A KKV-k kereskedelmi tevékenységét elősegítő szervezetek 371 XXIX. Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források Országgyűlési Könyvtár Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 379 (OMgK) 3. KOPINT-DATORG Szakkönyvtár Magyarországi Euro Info Központ (EIC) hálózat Kereskedelmi és iparkamarák Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Európai Tájékoztatási Központ Európai Dokumentációs Központok Magyarországon EU Tájékoztató Szolgálat Europe Direct az Európai Bizottság Szolgáltatása 401 7

8 11. Euro Info Service (EIS) Agrárkamarák címjegyzéke A KSH megyei igazgatóságai Magyar Szabványügyi Testület 406 Tárgymutató 407 Kérdőív 412 8

9 A kötet szerzői Benedek András Képzés, szakképzés Buzási Tibor.. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása (vámeljárások, vámszabályozás) Bíró Béla.. Szabványok Bognár Vilmos Kutatás-fejlesztés, innováció Borbély Andrea.. A személyek szabad mozgása Farkas György Lobbizás az Európai Unióban Vállalati tükör készítése és használata Baticz Csaba.. Szellemi tulajdon Dessewffy Anna Közbeszerzés Fömötör Barna.. A kis- és középvállalkozások segítése Gilyán György Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) Heil Péter. Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment Hetényi Géza.. A tőke szabad mozgása Jellen Sándorné. Az Európai Unió támogatáspolitikája Kapásiné Buza Mária Számvitel Kas Nóra.. Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források Kátai Anikó. A belső piaci informális vitarendezési mechanizmus, a SOLVIT Kaufmanné Szirmai Katalin Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) Kissné Kovács Eszter.. A vállalkozások részvétele a közösségi programokban Köncse Tamásné.. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (belkereskedelmi hatósági eszközrendszer; fogyasztóvédelem és piacfelügyelet) Lampert Csilla A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Magony Mónika. Az Európai Unió támogatáspolitikája Makra Tímea A vállalkozások részvétele az előcsatlakozási programokban Nagy Katalin Foglalkoztatás és szociális ügyek Nóvé Ildikó.. A belépésünk utáni változások az áfa terén Paszternák Józsefné Az Európai Unió támogatáspolitikája Pintér Ágota Az Európai Unió támogatáspolitikája Pitti Zoltán... Az EU-csatlakozás és a nemzetközi pénzügyek Poprádi Krisztián A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Versenyszabályok az állami támogatások tükrében Pónyai György Szabványok Schuchtár Endre Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén) 9

10 Szalai Lívia.. Tanúsítás Szemere Mariann.. Üzleti partnerközvetítés, a kereskedelmi tevékenység elősegítése Tarcsi József.. Tanúsítás Tóth Gergely.. Környezetvédelem Török Zsuzsa.. Vállalkozási jog az Európai Unióban V. Csorba Éva.Tudásalapú társadalom és elektronikus gazdaság Varga Sándorné Tanúsítás Vető Istvánné.. Statisztika Várhegyi Istvánné Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (külkereskedelmi hatósági eszközrendszer) 10

11 Szerkesztőbizottság Elnök: Gérnyi Gábor Tagok: Gottfried Péter Mészáros Tamás Parragh László Veress József A szerkesztőbizottság tanácsadó testülete: Inotai András Farkas György Johan De Jonghe Kállay László Konzulensi kör: Bots Dénes Hanzséros Andrea Kaufmanné Szirmai Katalin Köncse Tamásné Kállay László Fülöpné Gulyás Mária Gilyán György Tóthné Pásztor Zsuzsanna Braun Márton Dániel Anna Ebele Ferenc Ficsor Mihály Lamperth Judit Pálmay Flóra Pirisi Károly 11

12 Köszöntő Tisztelt Európai Polgárok! Kedves Magyar Vállalkozók! Hazánk Európai Unióba történt május 1-jei belépésének napjától a magyar vállalkozások az egységes szabályokkal működő, hatalmas európai piacon megnyíló lehetőségekkel egyidejűleg új és erőt próbáló verseny résztvevőivé váltak. A versenytársak, a közép-európai térség gyorsan fejlődő cégei mellett, immár a legfejlettebb európai országok vállalatai. Ebben a versenyben azok tudnak helyt állni, akik megfelelnek az erősödő kihívásoknak. Az európai felzárkózás folyamatában Magyarországon megindult lendületes fejlődés hosszú távú megalapozása szándékával a belföldi piacon és a külpiacainkon egyaránt jelentkező konkurenciaharcban a kormány kiemelt célként tűzte ki a gazdaság gerincét alkotó vállalkozói szektor versenyképességének erősítését. A feladat nem csekély: helyzetbe kell hozni a magyar vállalkozásokat ahhoz, hogy az Európai Unió frontján eredményesen birkózzanak meg az erős verseny diktálta feladatokkal. A kormány céljai között szerepel a hazai foglalkoztatás 60 százalékát adó, a nemzeti össztermék csaknem 50 százalékát megtermelő kis- és középvállalkozások európai normákhoz való felzárkóztatása és felkészítésük a verseny támasztotta követelmények teljesítésére. A magyar piac megnyílása az Európa fejlettebb feléből érkező, hasonló vállalkozások számára versenyelőnyt teremthet akkor, ha vállalkozásaink nem készülnek föl szimmetrikus előnyök fölhalmozására az Európai Unió hagyományos felén. A kormány programjának megvalósítása a vállalkozóbarát belföldi környezet megteremtésétől a vállalkozók pénzügyi mozgásterének bővítéséig sokirányú intézkedést és cselekvést foglal magában. Ezek közül a versenyhez játékteret biztosító EU-piac működésének és szabályainak megismerése létkérdés. Önnek, Önért és mindannyiunk érdekében adjuk közre az EU-tagságunk követelményeire épülő, megújult tartalommal az Európai Unióról szóló gyakorlati gazdasági tudnivalókat immár a harmadik kiadásban. A kézikönyv iránti érdeklődést tükrözi az első két kiadás sikere: a kiadvány napjainkig vállalkozó és a téma iránt érdeklődő szakember társává és munkaeszközévé vált a hétköznapi gyakorlatban. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nevében ezúton is partnerséget és együttműködést ajánlok fel a kis- és középvállalkozóinknak remélve cégük gyarapodását, Magyarország és a magyar gazdaság lendületes fejlődését, kívánva ehhez kemény akaratot, kreativitást és a sikerbe vetett, töretlen hitet. Budapest, december Dr. Kóka János miniszter 12

13 Előszó Amire évek óta vártunk, végre bizonyossá vált. Magyarország kilenc további ország társaságában május 1-jén teljes jogú tagként csatlakozott a bővülő európai integrációhoz. Már a csatlakozási tárgyalások decemberi lezárása, de különösen a csatlakozási dokumentumok áprilisi aláírása óta alapvető érdekünk és törekvésünk, hogy Magyarország, és ezen belül a magyar gazdaság, az Európai Unió sikeres, versenyképes és megbecsült tagja legyen. Nem kétséges, hogy az első a hosszú távú és társadalmilag is érzékelt, osztott siker szempontjából kritikus évek tagságának értékelése nagymértékben az üzleti-vállalkozói szféra tevékenységének függvénye. Ezen belül azonban több szempontból is meghatározó szerepet játszanak a kisvállalkozások. Egyrészt a legszélesebb skálán e szervezetek fogják fel és közvetítik az integrációs hatásokat, másrészt, mivel Magyarország teljes földrajzi területén megtalálhatók (ellentétben a nemzetközi vagy akár a magyar nagyvállalatokkal, amelyek egyelőre csak bizonyos földrajzi térségekre koncentrálódnak), nem elhanyagolható a regionális kisugárzásuk. Ha sikerként élik meg az integrációt, úgy hozzájárulnak az adott régió fejlődéséhez. Végül harmadszor, de nem utolsósorban a kisvállalkozások erőteljes és mély hatást gyakorolnak mind a vállalkozók, mind az alkalmazottak és a munkatársak közvetlen környezetére, sőt az üzleti partnerekkel kialakított kapcsolati hálón keresztül ennél jóval szélesebb körre is. Ez a hatás azonban már messze túlterjed a gazdasági tevékenységen, és a sikeres integráció talán legalapvetőbb feltételét teremti meg erősíti a társadalom integrációs képességét és hajlandóságát. Bármennyire is meghatározó a nemzetközi és a magyar nagyvállalatok teljesítménye a magyar makrogazdaság fejlődése szempontjából, a kisvállalkozások pozitív viszonya elengedhetetlen az EU által meghatározott-kialakított környezethez. Fontos, hogy legnagyobb részük már a csatlakozás utáni első éveket is újabb esélyként, fejlődési-átalakulási lehetőségként élje meg. Ehhez a felkészüléshez, az esélyek azonosításához, majd a sikeres üzleti stratégia kialakításához kíván segítséget nyújtani ez, a vállalkozók széles körét megcélzó kézikönyv. Ismeretes, hogy az EU-n belüli esélyek és veszélyek, lehetőségek és kockázatok szempontjából a mikro-, kis- és középvállalkozói kör messze nem homogén. Vannak olyan, döntően a lokális vagy a szűkebb regionális piacra épülő tevékenységek, amelyeket közvetlenül és rövid távon nem érint Magyarország EU-csatlakozása. Közvetve azonban szinte minden vállalkozóra, minden alkalmazottra, sőt minden állampolgárra hatnak majd az elsősorban az egységes belső piacról kiinduló impulzusok. A skála másik végén helyezkednek el azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt években megismerték az EU játékszabályait. Erre az ismeretre, ami éppúgy tartalmaz lexikális-jogi tudást, mint viselkedési normákat, tárgyalási stratégiákat, piaci szemléletet stb., elsősorban a döntően külföldi nagyvállalatokkal történő, szerves együttműködés keretében lehetett és lehet szert tenni. Szerény szerepet játszanak ugyanakkor azok a kisvállalatok (nagyrészt a szolgáltatói szektor specializált területein), amelyek önálló tevékenység eredményeként ismerkedtek meg az EUpiacokkal, és tudtak sikerrel beépülni a megnyíló piaci résekbe. A harmadik, és valószínűleg a legnagyobb hányadot képviselő kisvállalati csoport azonban éppen a következő hónapokbanévekben kerül közvetlen kapcsolatba az EU-val, és válik az egységes belső piac sikeres vagy sikertelen szereplőjévé. Mindannyiunk alapvető érdeke, hogy minél többen sikerként éljék meg ezt a jelentős változást, és tudják azt is, hogy mikor kell visszavonulni, profilt váltani vagy európai uniós pénzekre támaszkodni. 13

14 Az elmúlt hónapokban a vállalatok rendkívül élénk érdeklődést mutattak az uniós források iránt. Rövid idő alatt több ezer pályázat született. Különösen népszerűnek bizonyultak a gazdasági versenyképesség operatív programjában meghatározott feladatkörök, de a regionális fejlesztéssel és az emberi erőforrásokkal foglalkozó operatív programok is számos vállalatot indítottak arra, hogy pályázatot nyújtsanak be. Jó esély van arra, hogy a sikeres pályázók nemcsak viszonylag rövid időn belül jussanak hozzá a fejlesztési erőforrásokhoz, hanem arra is, hogy ezeket az eszközöket éppen a tagság első és kritikus éveiben hatékonyan fel is tudják használni. Ezzel részben tovagyűrűző, pozitív növekedési-fejlesztési hatásokat érlelhetnek a gazdaságban, részben pedig követendő példát mutathatnak azon vállalatoknak, amelyek a későbbiekben kívánnak hozzájutni fejlesztési forrásokhoz. A kézikönyv számos alapvető területen nyújt jól hasznosítható információt. Az azonban már a vállalkozók feladata, hogy az általános tudnivalók és helyzetleírások alapján milyen konkrét cégstratégiát határoznak meg. Általános tapasztalat, hogy a jó alapokon nyugvó felkészültség szilárdabb piaci pozíciót eredményez, és nagyobb teret ad az innovatív megközelítéseknek. Joggal remélhetjük, hogy a jól felkészült magyar mikro-, kis- és középvállalkozói kör ennek az elemnek sem lesz híján, hiszen ez az európai uniós struktúrákba történő, szerves és sikeres beépülés talán legfontosabb záloga. Budapest, október Inotai András 14

15 Bevezető Sikerül-e eligazodnom az uniós szabályozások több tízezer oldalas sűrűjében? Hogyan leszek képes alkalmazkodni az egységes piac követelményeihez? Hogyan tudok megfelelni a szigorúan szabályozott közösségi versenyfeltételeknek? Magyarország május 1-jei, európai uniós csatlakozásával sok-sok hazai vállalkozó egyre gyakrabban teszi fel magának ezeket a kérdéseket. A kérdések persze hosszan folytathatók. Honnan szerzem meg a nélkülözhetetlen ismereteket? Létezik-e olyan információgyűjtemény, amelyben érthető választ kapok a mindennapokban felbukkanó kérdéseimre? Megtalálom-e a számomra fontos tudnivalókat vagy azok forrását anélkül, hogy számos intézményt kellene végigjárnom? Hozzájutok-e az információkhoz úgy, hogy ne kelljen aktakukacként végigrágnom különféle könyvtárak papírhegyeit, és ne kényszerüljek arra, hogy keresztül-kasul barangoljak a világhálón ehelyett csak a megadott internetes címeket kelljen beírnom a keresőablakba. A kézikönyv, amit Ön most a kezében tart, ezekben a manapság sűrűn felmerülő, gyakorlati kérdésekben kíván hasznos eszközként, megoldási kulcsként szolgálni. Hiszen éppen Ön tudja a legjobban, hogy a nagyobb cégekhez képest a kisvállalkozók helyzetükből és lehetőségeikből fakadóan nehezebben igazodnak el a közösségi feltételrendszer ágaibogai között. Márpedig az egész nemzetgazdaság szempontjából fontos, hogy megállják a helyüket az egységes európai piacon. Az immár harmadik, átdolgozott kiadásban megjelenő könyv azzal a szándékkal készült, hogy az Európai Uniót illető, egyes témakörök általános bemutatásán túl praktikus ismereteket, eljárásokat, javaslatokat, ötleteket tárjon a vállalkozók elé. Egy kézikönyv kereteibe persze csak az unióval kapcsolatos gyakorlati tudnivalóknak töredéke szorítható be. Ezért a kötet fontos célja az is, hogy mindazoknak, akik további jogszabályi, szervezeti és egyéb ismeretek iránt érdeklődnek, megadja ezen adatok hozzáférhetőségét azaz információs forrástérképként szolgáljon. A mikro-, kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítésének nincs kötelező, sem pedig az EU által hivatalosan ajánlott modellje. Noha a nemzetközi gyakorlatban léteznek az uniós ismeretszerzésnek kipróbált módszerei, a csatlakozni szándékozó országoknak maguknak kell eldönteniük, sőt sokszor kitalálniuk is, hogy milyen eszközök, utak-módok azok, amelyek a leginkább célravezetők. Szakértők, oktatók, vállalkozók és kormányzati tisztségviselők közös gondolkodásának az eredménye ez a kötet. A hazai vállalkozási szféra átfogó európai uniós felkészítésének koordinációs feladatát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látja el, együttműködve a Miniszterelnöki Hivatallal, a Külügyminisztériummal, egyéb társtárcákkal, gazdasági kamarákkal, szakmai és érdekképviseleti szövetségekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal. A kézikönyv szerkesztői többnyire ezeknek az intézményeknek és szervezeteknek a képviselői, a kötet az ő szakmai irányításukkal és alkotó közreműködésükkel készült. A témaköröket igyekeztünk egységes szerkezetben bemutatni. A kötet valamennyi fejezete azonban az egyes témakörök eltérő jellege miatt nem építhető rá ugyanarra a vázra. Kézikönyvünk elkészítése során abból indultunk ki, hogy az uniós felkészülésnek az ismeretszerzés mellett nagymértékben a helyzetelemzésre kell alapozódnia. Ebből kiindulva a fejezetek egy része inkább elemző jellegű, míg más részek a szikár információközlésre összpontosítanak. 15

16 A kézikönyvet forgató olvasó tapasztalja, hogy a tematikus fejezetek elején tisztázzuk a tárgyhoz kötődő alapfogalmakat, majd bemutatjuk a témához kapcsolódó közösségi szabályozást, a magyar vállalkozókra érvényes jogszabályi környezetet, a vállalkozások mozgásterét. Ezek után ismertetjük az adott témával foglalkozó, hazai intézményeket és azok elérhetőségét, valamint a javasolt szakkiadványokat, illetve internetes honlapokat. A kézikönyv utolsó fejezeteiben pedig összesített információs forrástérképet kínálunk. Bizonyára feltűnik Önnek, hogy a könyvben itt-ott bizonyos átfedések találhatók. Ezek abból adódnak, hogy némely ismeretek és információforrások több témakörhöz is kapcsolódnak. Nem szüntettük meg ezeket az átfedéseket, mert úgy gondoltuk, Ön akkor veszi kézbe ezt a könyvet, ha egy konkrét témára kíváncsi, és ezért jogos igénye, hogy az adott fejezetben minden keresett információt megtaláljon. Mivel azonban a terjedelem véges, azon voltunk, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, szervezetet stb. lehetőleg csak egyetlen helyen írjunk le vagy mutassunk be részletesen, másutt pedig csupán utaljunk rá. Ezért a könyvben gyakran előfordulnak úgynevezett kereszthivatkozások. Aligha kerüli el az olvasó figyelmét, hogy az általunk fontosnak vélt kifejezéseket, mondatrészeket vastagon szedett betűk alkalmazásával tettük nyomatékossá. Láthatja azt is, hogy számos helyen egyenes idézetben, szürke tónusú alapon, vastag, dőlt betűkkel szedve emeltünk ki olyan megállapításokat, amelyekről azt gondoltuk, eligazítást adnak az adott ponton felmerülő kérdésekben. Hadd hívjuk fel a figyelmét ugyanakkor arra, hogy a témák és fogalmak gyors megtalálását a kötet végén elhelyezett tárgymutató segíti. egyenes idézetben, szürke tónusú alapon, vastag, dőlt betűkkel szedve emeltünk ki olyan megállapításokat, amelyekről azt gondoltuk, eligazítást adnak az adott ponton felmerülő kérdésekben. Noha az volt a törekvésünk, hogy a könyv nyelvezete közérthető legyen, hiszen a vállalkozók széles köréhez szól, minden szakkifejezést nem mellőzhettünk éppen az Ön érdekében. Aligha szolgálná ugyanis az olvasó javát, ha a közérthetőség jelszavával esetleg szakszerűtlen vagy félreérthető információkat közölnénk. Ki ismerné azonban alaposabban cégének az unióbeli tevékenysége kapcsán felmerülő igényeit, várakozásait, mint Ön? Ezért arra kérjük, hogy a kötet végén található kérdőíven tegye meg észrevételeit, javaslatait, hogy azokat a következő kiadások során felhasználhassuk a kötet tartalmának további javítására. Bizonyára kiadványunk is hozzájárul ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a magyar vállalkozók alkalmazkodása az európai uniós elvárásokhoz, Ön és cége pedig eredményesen aknázhassa ki a tagság előnyeit. Kívánjuk, hogy váljon javára ez a kézikönyv! A szerkesztők 16

17 I. A vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályok általában Magyarország európai uniós csatlakozása gyökeresen új helyzetet teremt a magyar jogalkalmazók számára. Az Európai Unióban való működésünk keretfeltételeit a Csatlakozási Szerződés és a Csatlakozási Okmány határozza meg. (Kihirdette a évi XXX. törvény.) A csatlakozással Magyarország teljes jogú tagként vehet részt a közösségi intézmények döntéshozatali folyamatában, egyúttal a Csatlakozási Szerződésben meghatározott feltételek mellett (az átmeneti mentességek és a technikai adaptációk figyelembevételével) köteles alkalmazni az elsődleges és a másodlagos közösségi jogot. Az elsődleges közösségi jog az Európai Gazdasági Közösséget, az ESZAK-ot és az EURATOM-ot, valamint a csatolt jegyzőkönyveket jelenti. Az elsődleges jog mellett kiemelkedő szerepük van a közösségi jogelveknek, valamint az Európai Bíróság által a közösségi jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban kialakított ítéletekben fogalt elveknek, amelyeket a közösségi jog alkalmazása során figyelembe kell venni. A másodlagos közösségi jog legfontosabb jogforrásai a rendelet, az irányelv és a határozat, amelyeknek némi eltéréssel ugyan kötelező erejük van. A rendeletnek, a maga teljességében, közvetlen hatálya van, és közvetlenül alkalmazandó, ami a gyakorlati jogalkalmazás nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a csatlakozást követően a jogalkalmazóknak (vállalkozásoknak) figyelniük kell a megjelenő, az őket érintő közösségi rendeleteket. Ennek az az oka, hogy a tagállamok minden további jogi aktus (kihirdetés) nélkül alkalmazzák a rendeletet, legfeljebb a végrehajtásukhoz szükséges hazai szabályokat alkotják meg. Az irányelv esetében könnyebb a helyzet, mert azokat a tagállamoknak saját jogrendjükkel kell harmonizálniuk, azaz a hazai jog részévé kell tenni. Ezzel összefüggésben meg szükséges azonban jegyezni, hogy hasznos az irányelvek eredeti szövegének ismerete, ugyanis az Európai Bíróság már ítéletben is kimondta a közvetlen hatály elvét (először a Van Gend- és Loosügyben), ami azt jelenti, hogy nemzeti bíróságaik előtt meghatározott feltételek fennállása esetén a természetes és a jogi személyek közvetlenül is hivatkozhatnak a közösségi jogra. Fontos megjegyezni továbbá, hogy folyamatban van az említett szerződéseket felváltó, az Európai Unió Alkotmányának nevezett, ún. Alkotmányos Szerződés ratifikációs folyamata. Kiadványunk első fejezete vázlatos áttekintést nyújt az Európai Unió vállalkozásokra vonatkozó joganyagáról, egyben előrevetíti a következő egységek témaköreit. Segíti megérteni az egyes fejezetek összefüggéseit, és elhelyezni azokat egy átfogó rendszerben. Hiszen az egyes témák nemcsak önmagukban értelmezhetők, hanem az EU kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) vonatkozó politikájának meghatározott részét képezik. 1. Az Európai Unió vállalkozáspolitikájáról 17

18 A kis- és középvállalkozások sok területen - pl. fizetőképesség (likviditás), marketing stb. - nehezen vehetik fel a versenyt a nagyvállalatokkal, ugyanakkor ez a szektor képes leginkább az újításokra, az üzleti elgondolások más oldalról történő, hatékonyabb megközelítésére. Ezáltal nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság folyamatos megújulásához, feltéve természetesen, ha a megfelelő információk és pénzügyi források a rendelkezésére állnak. Az EU-ban a vállalkozáspolitikával kapcsolatos, fõ célkitűzés az úgynevezett Vállalkozói Európa (angolul Enterprise Europe) kialakítása 2005-ig. Ez lényegében tudás- és innováció alapú, fenntartható gazdaságot jelent. Ennek jegyében az unió az alábbi célokat tűzte ki: a vállalkozói szellem erõsítése, az innováció, a hatékony változáskezelés ösztönzése (kiadványunkban külön fejezet), a vállalkozások számára kedvezõ jogi és üzleti környezet kialakítása (külön fejezet), a KKV-k versenyképességének javítása, a vállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése (külön fejezet), a vállalkozások működését elősegítő hálózatok és szolgáltatások biztosítása, valamint a vállalkozások egymás közötti együttműködésének előmozdítása, a különböző termék- és szolgáltatáspiacokhoz való hozzáférés segítése, a szolgáltatások (különösen az üzleti szolgáltatások) megismertetése és igénybevételük ösztönzése. A Vállalkozói Európa megvalósításának részletes munkaprogramja az unió honlapjáról, a következő címről tölthető le: A Vállalkozói Európa megteremtésének érdekében 2001-tõl beindult a 2005-ig tartó Többéves Vállalkozási és Vállalkozói Program (Multiannual Programme on Enterprise and Entrepreneurship). A program megvalósításáról szóló, az EU Hivatalos Lapjában is közzétett határozat (2000/819/EK) az alábbi címen érhető el: ap_oj_en.pdf A teljes jogú tagság révén Magyarország számára miként természetesen a többi új tagország számára is immár minden korlátozás nélkül adott a lehetőség a csatlakozásra a többéves programokon belüli egyes részprogramokhoz, projektekhez. Ezeket a későbbi fejezetekben ismertetjük. 2. Vállalkozások jogszabályi környezete Az uniós csatlakozással az EU a vállalkozások működtetésével kapcsolatban azonos keretfeltételeket teremtett a régi és az új tagországoknak. Az unióban a vállalatalapítással összefüggő gyakorlati lépések mindenütt nemzeti szabályozás alá esnek, így az tagországonként eltér. Igaz, az EU a vállalatalapítás kapcsán is törekszik a nemzeti szabályozás összehangolására (egyrészt harmonizációs irányelvek kibocsátásával, másrészt közösségi társasági forma létrehozásával). A magyar kis- és középvállalkozók szélesebb rétegeinek elsősorban az egyéni vállalkozás alapítása tűnik a legkézenfekvőbb lehetőségnek, mivel egyrészt a többi vállalkozási formához 18

19 képest jóval kevesebb tőkét igényel, másrészt viszonylag enyhék a további követelmények is. (Erről bővebb információ a Vállalati jog című fejezetben olvasható.) Mindenesetre feltétlenül ajánlatos felkeresni az adott tagállam ahol a vállalkozó tevékenykedni szeretne magyarországi diplomáciai képviseletét vagy Magyarországon működő kereskedelmi képviseletét és lehetőség szerint az ITDH adott viszonylatban működő Kereskedelmi Szolgálati Irodáját. (Bővebben lásd a Dokumentumtárak, könyvtárak és egyéb információs források című fejezetben.) Az Európai Unió joganyagának kizárólag az unió hivatalos lapjában megjelentetett, nyomtatott változata tekinthető hitelesnek. Mindazonáltal a jogszabályok szövege az úgynevezett Eur-Lex portálon (http://eueropa.eu.int/eur-lex) elektronikusan is hozzáférhető. A május 1-je előtt született jogszabályokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának magyar nyelvű különkiadása hirdette ki, a május 1-je után elfogadott jogszabályok pedig mind a húsz nyelven, azaz magyarul is kihirdetve immár azonos napon jelennek meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az összes európai uniós joganyag (beleértve a csatlakozásunk előtt született joganyagokat is) magyar nyelvű fordítása az Igazságügyi Minisztérium honlapján (www.im.hu), valamint közvetlenül a címen minden érdeklődő számára hozzáférhető. A vállalkozásokra vonatkozó jog három nagyobb csoportra osztva szerepel: társasági jog (például az éves beszámolóról, a részvénytársaságok egyesítéséről, szétválásáról, a kötelező könyvvizsgálatról stb.), a szellemi tulajdon joga, a gazdasági és a kereskedelmi jog, ezen belül az üzleti eljárások (például a késedelmes fizetések), valamint egyéb gazdasági és kereskedelmi előírások. További információ az Igazságügyi Minisztérium Európai Közösségi Jogi Főosztályától, illetve az annak felügyelete alatt működő Fordításkoordináló Egységtől kérhető (fax: , Az unióban a Vállalkozási Főigazgatóság (Enterprise Directorate-General, röviden Enterprise DG) végzi a KKV-kra vonatkozó közösségi jogforrások döntés-előkészítését. A vállalkozásoknak rendkívül hasznos a DG évente aktualizált kiadványa, a Pink Book ( Rózsaszín Könyv ) kis- és középvállalkozásokról szóló fejezete (11. fejezet), amely rendszerezetten tartalmazza az éppen aktuális évben az EU-ban érvényben lévő, a kisés középvállalkozásokra vonatkozó szabályok teljes felsorolását. A jogforrások listája a kötelező érvényűekkel (irányelvek, határozatok) kezdődik, majd a szektorra vonatkozó ajánlások következnek, ezt követik az egyéb, szektorspecifikus intézkedések (állásfoglalások, közlemények, munkaanyagok). E lista alapján a magyar vállalkozó is megismerheti a vállalkozását érintő uniós szabályozás egészét. A Pink Book legutolsó kiadása december 31-ig bezárólag sorolja fel a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogi szabályokat (http://www.europa.eu.int/comm/dgs/ enterprice/pink_book_2003.pdf), de már készül az utána következő fél évben (2004. június 30-ig) kiadott szabályok rendezett listája. 19

20 II. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása A) Jogharmonizáció az áruk szabad áramlása területén A magyar vállalkozások, a május 1-jei európai uniós csatlakozásunkat követően, az európai belső piac teljes jogú résztvevőivé váltak. A szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása az Európai Unió belső piacán hosszú, még ma sem befejezett folyamat; elegendő a szolgáltatások belső piacáról szóló, 2004 márciusában megjelentetett európai bizottsági jogszabálytervezetre gondolni. Az áruk szabad mozgásának biztosítása egy olyan, hosszú folyamat eredménye, amelynek megértéséhez szükséges felidézni a kialakulás főbb mozzanatait március 25-én kötötték meg a mai Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződést, amelyben az alapító tagállamok az EURATOM létrehozásával egyidejűleg közös piac létesítését határozták el. Ebben célul tűzték ki a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítását ben alakult az államiság jegyeit magában hordozó EGK törvényeit hozó Tanács, az Európai Parlament (EP), a végrehajtást irányító Európai Bizottság, valamint a törvényesség megtartását felügyelő Európai Bíróság. A közös piac létrehozása a következő, konkrét célokat ölelte fel: - szabadkereskedelmi övezet létrehozása a tagországok között a vámok és a mennyiségi korlátozások felszámolásával; - vámunió kialakítása közös külső vámtarifa alkalmazásával; - olyan intézkedések meghozatala, amelyek biztosítják a szabadságjogok érvényesítését a gazdasági verseny minél teljesebb körű kibontakoztatása érdekében. A fenti célkitűzések közül az első kettő 1968 júliusára valósult meg. Ugyanakkor azonban az áruk szabad áramlása a korlátozó intézkedések alkalmazásának tilalma ellenére sem jött létre teljes körűen a közös, belső piacon. Az akadályozó és a belső piaci kereskedelmet korlátozó intézkedések alapvetően műszaki jellegűek voltak, és a tagországok eltérő szabályozásából adódtak Ez a kötelező tanúsításokkal, az országonként megismételt laboratóriumi vizsgálatokkal lassította, szélsőséges esetben pedig a kereskedelem technikai akadályaként megbénította a közös piac működését. A közös piac kiteljesítése érdekében ezért 1985-ben elkészült a Fehér Könyv, amely 286 fő jogszabály megalkotásával kívánta elősegíteni a Közösség belső piacán még meglévő fizikai, műszaki és pénzügyi határok lebontását. Ezt a közösségi döntést az Egységes Európai Okmány tartalmazza, amely január 1-jétől már a négy szabadságelv érvényesítése előtti akadályok teljes lebontásával célozta meg az egységes belső piac létrehozását. Tekintettel a cél megvalósításához szükséges, nagyszámú jogszabály megalkotásának igényére, új döntéshozatali rendszert vezettek be, amely szerint a belső piacra vonatkozó szabályozás és a négy szabadságjog kiteljesítésével összefüggő tanácsi határozatokat minősített többséggel hozzák, megakadályozva így a vétózással érvényesíthető, partikuláris tagállami érdekképviseletet. 20

EU szabályozási környezet

EU szabályozási környezet PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 III. évfolyam GM szak/vállszerv. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ EU szabályozási környezet 2011/2012. I. félév 1 Budapesti

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

Tudnivalók az építési termék rendeletről

Tudnivalók az építési termék rendeletről Tudnivalók az építési termék rendeletről 1 Bevezetés Az Európai Unió egy lényeges célja a szabad áruforgalom biztosítása és a kereskedelem műszaki akadályainak leépítése Európán belül. Az építési termék

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

Építési termék. Az építési termékek forgalmazására, építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó előírások 2013.

Építési termék. Az építési termékek forgalmazására, építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó előírások 2013. Építési termék Az építési termékek forgalmazására, építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó előírások 2013. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök Építési termék Az épület alkotórészét

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

I/VI A termék tervezett felhasználási területe: I. Termékjellemzők Azon termékjellemzők bemutatása, amelyeket műszaki specifikáció (harmonizált európai szabvány vagy ÉME) előír. Abban az esetben, ha a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének. (1012 Budapest, Logodi u. 22-24., www.feosz.hu) kiadványa. A kézirat lezárva: 2007. április 15.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének. (1012 Budapest, Logodi u. 22-24., www.feosz.hu) kiadványa. A kézirat lezárva: 2007. április 15. 4 Sec1:1 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (1012 Budapest, Logodi u. 22-24., www.feosz.hu) kiadványa. A kézirat lezárva: 2007. április 15. A kiadvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 TÁJÉKOZATÓ T-1-03-02 A kölcsönös átjárhatóságot biztosító infrastruktúra alrendszer

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok.

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. 2. Témakör Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. TARTALOMJEGYZÉK 2.1. Magyar Szabványügyi Testület... 2 2.1.1. MSZT tagjai, szervei, feladata... 2 2.1.2. MSZT

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzoltó készülék k tanúsítás s folyamata, tapasztalatai a vizsgáló intézet szemével Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzvédelmi Megfelelőségi gi Tanúsítv tvány szerepe

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A bírálati szempontok két csoportra oszlanak: Tartalom (50%) Jelentési alapelvek (50%) 1. Tartalom Ez a bírálati szempont

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

A teljesítmény nyilatkozat magyarországi bevezetése

A teljesítmény nyilatkozat magyarországi bevezetése A teljesítmény nyilatkozat magyarországi bevezetése Asztalos István Sika Hungária Kft. Az Európai Unió 2011-ben megalkotta a 305/2011/EU európai rendeletet, az un. építési termék rendeletet. Ezzel figyelembe

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy 3

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy 3 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1 Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési - valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

Tervezés, kivitelezés a CPR- és a 275/2013 kormányrendelet figyelembevételével. Haszmann Iván műszaki szaktanácsadó ÉMI Nonprofit Kft

Tervezés, kivitelezés a CPR- és a 275/2013 kormányrendelet figyelembevételével. Haszmann Iván műszaki szaktanácsadó ÉMI Nonprofit Kft Tervezés, kivitelezés a CPR- és a 275/2013 kormányrendelet figyelembevételével Haszmann Iván műszaki szaktanácsadó ÉMI Nonprofit Kft ÉPÍTŐIPARI TERMÉKEK forgalmazása, tervezése, kivitelezése Az építési

Részletesebben

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat V. melléklet A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ A REFERTIL projekt az Európai

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet Főigazgató-helyettesi Szervezet A Červinka-Czech Republic s.r.o által gyártott és forgalmazott P6Če típusú 6 kg töltetű ABC porral oltó tűzoltó készülékkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás dr. Tóth

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A fogyasztóvédelemrıl

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja B u d a p e s t, 2 0 1 3. s z e p t e m b e r 2 7. Orvostechnikai eszköz vs. Gyógyászati segédeszköz Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.

Részletesebben

Megfelelőség értékelés a vendéglátásban WESSLING Hungary Kft.

Megfelelőség értékelés a vendéglátásban WESSLING Hungary Kft. Megfelelőség értékelés a vendéglátásban WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő Amiről ma szó esik: I. Megfelelőség és a megfelelőségértékelés jogi háttere II. III. Terméktanúsítás

Részletesebben

a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetéséről

a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetéséről EZ A A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Iktatószám: a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetéséről

Részletesebben

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ Alapító Okirat és Működési Szabályzat 1. A Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ adatai 1.1. Az Inkubátorház alapítása A Csomádi

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat

Működési és eljárási szabályzat Oldal: 1 / 8 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat célja 2/8 2. Alkalmazási terület 2/8 3. Hivatkozások 2/8 4. Eljárás 2/8 4.1. Alapelvek 2/8 4.2. Pártatlanság és függetlenség 2/8 4.3 Személyzet 3/8 4.4. Tájékoztatási

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A gyermekek legmagasabb szintű védelméért. Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar

A gyermekek legmagasabb szintű védelméért. Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar JÁTÉKBIZTONSÁG A gyermekek legmagasabb szintű védelméért Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar Fotolia Orange Tuesday Az EU-ban körülbelül 80 millió 14 éven aluli gyermek él, és mintegy 2000 vállalat több

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 30 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 4 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 113 31994D0023 L 17/34 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1994.1.20. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (1994. január 17.) az európai műszaki engedélyre vonatkozó közös eljárási szabályokról (94/23/EK) AZ EURÓPAI

Részletesebben

2014. december 17. Munkaügyi ellenőrzések kiemelt területek 2015-ben Jogi hírlevél

2014. december 17. Munkaügyi ellenőrzések kiemelt területek 2015-ben Jogi hírlevél 2014. december 17. Munkaügyi ellenőrzések kiemelt területek 2015-ben Jogi hírlevél Munkaügyi ellenőrzések kiemelt területek 2015-ben A Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai i Iroda havonta tájékoztatja

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása. Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program

Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása. Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program Export támogatás szükségesség Szükségesség: Ismertetlen terep: piacra lépési akadályok

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:

Részletesebben

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00397-0005/2014 Határozat H A T Á R O Z A T I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az - ADLER EUROPE márkanevű,

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA Készítette: Varsányi Nóra Bársony Zsolt közreműködésével TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA LAKHATÁSI TÁMOGATÁS BELSŐ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI (ÉRTÉKELÉSI) RENDSZERE Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜLVIZSGÁLÓ ÉS TANÚSÍTÓ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜLVIZSGÁLÓ ÉS TANÚSÍTÓ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜLVIZSGÁLÓ ÉS TANÚSÍTÓ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI

Részletesebben

52 343 01 - Közbeszerzési referens - 2012.

52 343 01 - Közbeszerzési referens - 2012. Modulszám Modulnév Kompetencia típus Kompetencia tartalom 10848-12 A közbeszerzés alapjai Megállapítja az ajánlatkérői minőség fennálló voltát 10848-12 A közbeszerzés alapjai Azonosítja a közbeszerzés

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK HU 2011.8.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 222/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2011. augusztus 19. a közbeszerzési hirdetmények közzétételére

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 7/2004. (GK 9.) GKM közlemény a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM rendelettel módosított 4/1999.

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ITDH Euro Info Központ szolgáltatásai dr. Kerekes György EIC háttér Alapította: Európai Bizottság, Vállalkozási Ipari Főigazgatóság Cél: Európai Unió területén működő kkv-k hatékony piaci szereplésének

Részletesebben

Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4.

Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4. Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások 2013. szeptember 4. 1. Közösségi jogforrás rendszere 1.1. Elsődleges jogforrások 1.2. Másodlagos jogforrások: a./ Kötelező b./ Nem kötelező 1.3. Egyéb jogforrások

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége A fogyasztóvédelmi referens intézménye Dosztánné dr. Császár Eszter A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) preambuluma szerint

Részletesebben

26/2001. (X. 4.) GM rendelet

26/2001. (X. 4.) GM rendelet - 1-26/2001. (X. 4.) GM rendelet a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet módosításáról A műszaki

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben