Ára: 499 Ft. 21. évf. 2011/6 7. június július. agrárium. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ára: 499 Ft. 21. évf. 2011/6 7. június július. agrárium. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG"

Átírás

1 A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 21. évf. 2011/6 7. június július Ára: 499 Ft Magyar Agrárkamarák lapja

2 Top-siló, szenázs elôállítása Modern baktérium, melaszadagoló Kapcsolatfelvétel: Tel: , Fax: Diagnosztika: Kupai Ildikó, Dr. Rektor Attila Takarmánykiegészítôk: Takács Tamás, Csáki József, Dr. Rózsa László

3 Tisztelt Olvasó! Évek óta visszatérô dilemmája a hazai agrárágazat mindenkori fejlesztésének, hogy vajon mi is a mi számunkra az üdvösebb: a minél mélyebb beágyazódás a nagy nemzetközi rendszerekbe, jelesül és közvetlenül elsôsorban az Európai Unió gazdaságszabályozásába, vagy inkább sajátos, egyedi kibontakozást keresô utakat kellene inkább választanunk. A magyar agrárkormányzat a most meghirdetett agrárstratégiájában gyakorlatilag ez utóbbi mellett teszi le a garast. Hogy ez az út járható-e, azt majd késôbb dönti el az idô, az viszont mindenképpen üdvözlendô tény, hogy a fejlesztési elképzelések centrumában a vidéki emberek kiszámítható megélhetése, a munkahelyek megôrzése áll. Ahogy mondani szokás, a vidékfejlesztési tárca a koncepcióval mozgó vonatra száll : az uniós agrártámogatási rendszer ugyanis 2013-tól jelentôsen megváltozik. A közvetlen támogatások aránya csökken, a környezettudatos gazdálkodáshoz, átfogó és összetett vidékfejlesztési programokhoz adható források viszont bôvülnek. Ez a helyzet viszont a klasszikus termelésre beállt Magyarországon általános modellként értelmezhetô kis és közepes méretû termelôi egységek (nagyjából negyedmillió család) esetében az egyszerûen igényelhetô és normatív rendszerben járó, könnyen kiszámítható támogatási készpénz csökkenésével lesz egyenlô. Könnyen lehet, hogy mondjuk az eddig hektáronként nagyjából ötvenezer forintos normatív alaptámogatású gabonatermelés helyett már a közeljövôben klímavédô parkerdô telepítésére vagy üzletileg nehezen értelmezhetô génôrzô állattartásra, netán környezetrendezésre kell bonyolult, sok szempontnak megfelelô uniós pályázatokat gyártani. Az új agrárstratégia ezt a helyzetet igyekszik kezelni, s alkotói az e felé vezetô úton a családi gazdálkodás és a helyi értékesítési lehetôségek erôsítését tartják a legjobb eszköznek. Ezt az elképzelést az ágazat jelenlegi, a piaci versenyben edzôdô résztvevôi vitatják ugyan, de az sem elképzelhetetlen, hogy a tárca szakértôinek véleményét igazolja majd az idô akár úgy is, hogy a mi koncepciónkat más tagországok is beemelik majd szabályozásukba. Egy azonban bizonyos: a siker mindenképpen közös érdek. Tamás Gábor Agrárpolitika 4 Elkészült a hosszú távú vidékfejlesztési koncepció Kamara 6 Szívügye a környezetvédelem 8 Kizárólag húshasznú szarvasmarhákat tenyésztôknek! Kárenyhítés 7 Uniós eurómilliók a károsult kertészeknek Növénytermesztés 10 Megéri-e a precíziós technológia? Szôlészet 12 A szôlô növényvédelme szüretig Pálinkafôzés 15 Misztikum és modern technológia 57 A szabad házi fôzés elsô éve Együttmûködô partnereink: Tartalom Repcetermesztési melléklet 19 Kedvezô kilátások a repcepiacon 22 Ôszi káposztarepce fajtakísérletek 25 Minôséget összefogással 30 A repce gyomirtása 39 A rovarkártevôk elleni védekezés 46 Baktériumos tarlókezelés repce- és kalászos tarlón is 48 Energia és takarmány repcébôl Állattenyésztés 60 Informatika az állattenyésztésben Baromfi 62 Dinamikusan fejlôdô lengyel baromfiágazat Agrárenergetika 68 Nap- és szélenergia a vidék gazdálkodásában tartalom

4 4 Agrárpolitika Elkészült a hosszú távú vidékfejlesztési koncepció Áprilisban az agrártárca átfogó, hivatalos célkitûzése szerint tíz évre szóló programot hozott nyilvánosságra. A hivatalosan Nemzeti Vidékfejlesztési Koncepció 2020 címet viselô (említik még Nemzeti Vidékstratégiaként is) anyagot a minisztérium egyrészt a hazai nemzeti konzultációs programsorozaton, másrészt külföldön is népszerûsíteni akarja, s a fogadtatás elsô jelei kedvezôek, bár akadnak kritikus hangok is elsôsorban a most esetleg háttérbe kerülô versenyszféra képviselôi részérôl. A tárca államtitkára szerint viszont a végrehajtását tekintve történelmi feladattal felérô koncepció a zsákmányszerzés kialakult gyakorlata helyett a közjó jegyében született. A z agrártárcánál április végén véglegesített tízéves koncepció hivatalos indokolása szerint a Nemzeti Vidékstratégiában rögzített alapelveknek megfelelôen nyolc átfogó célnak kell valóra válnia ahhoz, hogy a 10 éves nemzeti program a magyar gazdaság motorjává tegye a vidéket, és érezhetô javulást hozzon a tanyák, a falvak és a kisvárosok életében. 1. Meg kell ôrizni és gyarapítani kell a munkahelyeket. 2. Elengedhetetlen a vidéki népesség megtartása és a demográfiai egyensúly helyreállítása. 3. Szavatolni kell az élelmezési és az élelmiszer-biztonságot, meg kell szûntetni a kiszolgáltatottságunkat. 4. Növelni kell az agrár- és élelmiszer-gazdaság életképességét, javítani kell a piaci pozícióin. 5. Helyre kell állítani a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát. 6. Meg kell védeni az ivóvízbázisainkat, a vízkészleteinket, a talajokat, a természetes élôvilágot, a tájak épségét, továbbá növelni kell a környezetbiztonságot. 7. Elérendô cél a helyi erôforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, az energiabiztonság; valamint az energiafüggôség csökkentése. 8. Maradéktalanul helyre kell állítani a város és a vidék kapcsolatát. A Nemzeti Vidékstratégia a magyar mezôgazdaságban egyértelmûen a családi gazdaságok fejlesztését részesíti elônyben, mert a tárca vezetése szerint ezzel érhetô el jelentôs foglalkoztatásnövelés. Magyarországon a munkahelyek megôrzése és gyarapítása nemcsak a vidék és a mezôgazdaság, hanem az ország egészének fejlôdése szempontjából is központi kérdés mondják a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Visszafogás? A megfogalmazott célok többsége az eddig napvilágot látott értékelések szerint természetesen egyértelmûen támogatható. Valóan, ki ne szeretné, ha a hosszú, sovány évek után végre valóban emelkedô pályára állhatna a magyar falu, ha az abban élôk közül mind többen helyben találnának alkalmas megélhetést és persze nem mellékesen mindez egy tisztább, épebb környezetben történhetne? Mégpedig olyanban, ahol sajátos ízvilágú, biztonságos és tisztességes áron eladható élelmiszerek garmadája terem meg. E nemes koncepció olyan emelkedetten szép, mint egy álom. Kritikusai szerint viszont ehhez olyan gazdaságszerkezeti és termelési modelleket rendelnek az alkotók, amelyek e nagy ívû elképzeléscsomag megvalósíthatóságát legalábbis megkérdôjelezik. Mindazonáltal Horváth Gábor, a Mezôgazdasági Szövetkezôk és Termelôk Országos Szövetségének fôtitkára az egyik hetilap kérdésére egyenesen bûnnek nevezte a koncepcióban kirajzolódó termeléscsökkentési elképzeléseket. Szerinte ugyanis, amikor az anyagban a szerzôk a hagyományos, környezetóvó vagy extenzív gazdálkodási módok kiemelt preferálásáról beszélnek a hatékony, ipari jellegû termeléssel szemben (és az ehhez rendelt szabályozásváltozásban kapnak megkülönböztetett szerepet a családi gazdaságok), akkor valójában a magyar élelmiszer-elôállítás visszafogásáról van szó. Elgondolkodtató, hogy miközben minden hivatalos megnyilvánulás kiemeli Magyarország természetes agrárpotenciáljának gazdasági jelentôségét, akkor arról készül koncepció, miként lesz ennek romló hatékonyságú használata mert a kisüze-

5 Agrárpolitika 5 mi, illetve környezetkímélô gazdálkodási rendszert ez jellemzi elsô számú támogatási cél. Szavakban a kormányzat folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy nem kell mindenben és ellenvetés nélkül Brüsszel elvárásainak megfelelni, ám közben önként állunk elô egy olyan koncepcióval, amely egyértelmûen a hatékony magyar termeléstôl tartó uniós piaci vetélytársainknak kedvez fogalmazott Horváth Gábor. Patrióta fordulat Többé nem történhet meg, hogy az állam a közjó helyett zsákmányszerzô magánérdekeket szolgál írja Ángyán József a koncepcióhoz készített, az Agrárium számára is megküldött vitairatában, kommentárjában. Korunk ökológiai, gazdasági, pénzügyi és demográfiai válságtünetei, élelmiszerbotrányai és katasztrófái sorra ráébresztik a világ országait a vidék értékei megôrzésének fontosságára. Arra, hogy a nemzetek biztonsága a korábbi évszázadoktól eltérôen ma már sokkal inkább a természeti erôforrások és rendszerek megôrzésétôl, az azok feletti nemzeti önrendelkezés megtartásától, a velük való felelôs gazdálkodástól, a mezôgazdaság és a vidék fejlesztésétôl, az élelmezési és élelmiszer-biztonság, az energia- és vízellátás, továbbá a környezet biztonságának megteremtésétôl függ. A Magyarországon végbement változásokat az elmúlt évben néhány rövid periódustól eltekintve láthatóan nem ezek a szempontok irányították. Az államtitkár szerint a vidék újbóli talpra állását a kezdetektôl ellehetetlenítette a megkésett eredeti tôkefelhalmozás, a zsákmányszerzô spekuláció felgyorsulásának szerencsétlen egybeesése a globalizáció térnyerésével. A gazdatársadalom és a vidék pedig egyszer csak azt látta, hogy ismét a régi-új helyi kiskirályok kiszolgáltatottjává vált. A vagyonától, identitásától, szolgáltató és közösségmegtartó intézményeitôl, kapcsolatrendszerétôl megfosztott, legyengített falusi, vidéki közösségek azután nem álltak többé a zsákmányszerzés útjában. Ez az újgyarmatosítás a vidéki térségek kiürüléséhez, a helyi közösségek felbomlásához, a nagyváros-környéki nyomornegyedek kialakulásához, vidéken pedig a föld néhány tôkés társaság kezébe kerüléséhez, bérmunkán és néhány növény monokultúrás, energiafaló, erôsen kemizált, iparszerû tömegtermelésén alapuló tôkés nagybirtokrendszerhez, a vidék, a föld eltartó, munkahelyteremtô képességének katasztrofális mértékû csökkenéséhez vezet fogalmaz Ángyán József. Ezen az úton nemcsak a vidék, hanem az egész társadalom olyan mélységbe juthat, ahonnan nehéz visszakapaszkodni. E folyamatok gyors megállítása érdekében alapvetô, patrióta gazdaságés társadalompolitikai fordulatra, erôs néppárti államra, annak rövid távú válságkezelô, továbbá közép-hosszú távú stratégiai fejlesztési és cselekvési programjára van szükség, amely a spekuláció és a törtetés helyett a munka és az erkölcsi normák tiszteletén, a nemzeti együttmûködésen, szolidaritáson, közös értékeink és érdekeink védelmén alapul. Az április végén széles körû társadalmi vitára, nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020 (NVS) éppen ezt célozza. Az ebben megfogalmazott, kiemelt célok, területek a néppárti föld- és birtokpolitika megvalósítása, a biztonságos, egészséges élelmiszer-ellátás, a GMO-mentesség megôrzése, a helyi gazdaság, helyi piacok fejlesztése, fenntartható agrárszerkezet kialakítása, továbbá a természeti erôforrásaink megvédése és fenntartható használata. Partnerség Van tehát tennivalónk szögezi le az államtitkár, majd így folytatja: a választásokon a polgári oldal a korábban soha nem látott mértékû felhatalmazást az emberektôl nem arra kapta, hogy az élet változatlanul menjen a maga útján! Sôt, ha ezt engedné, akkor igen gyorsan dicstelen elôdei sorsára jutna. A dolgok soha többé nem mehetnek úgy, hogy az állam a közjó helyett zsákmányszerzô magánérdekeket, a munka helyett a spekulációt, a helyi gazdaság és társadalom, a nemzeti önrendelkezés erôsítése helyett a globális kisajátítást, a társadalom szövetének felbontását, hagyományaink és értékeink feladását szolgálja. Értékelvû, az erkölcsi normákhoz visszatérô, azokat tiszteletben tartó, a köz szolgálatában álló, patrióta, néppárti politikát vár. És ez fokozottan igaz a vidékpolitikára, a vidék társadalmának elvárásaira. Az együtt megalkotott néppárti vidékstratégia közös megvalósításához, széles nemzeti összefogásra, mindanynyiunk erôfeszítésére lesz szükség. Az Orbán-kormány elszánt erre az alapvetô irányváltásra, s ehhez partnerséget ajánl Magyarország minden tisztességes polgárának. Hazánk s benne a magyar vidék megújításához persze hitre és bátorságra is szükség lesz. Hinnünk kell abban, hogy összefogva képesek leszünk viszonyaink alapvetô megváltoztatására, Magyarország és a vidék újjáépítésére emeli ki Ángyán József. Szerinte véget kell vetni az olyan törvényalkotásnak, amely szûk körök belsô alkuinak eredménye, egyenes és nyílt beszédre van szükség arról, hogy az egyes megoldások kinek az érdekeit szolgálják, és a közösség mit gondol róluk a világos beszéd mentén egy nagy nemzeti többség alakítható ki, ami kihúzza a vidéket a válságból. Jó minôség Olyan mezôgazdaságra van szükség, amely fenntartja a környezetet ez már Illés Zoltán, környezetügyért felelôs államtitkár véleménye, amit a koncepció társadalmi vitájának több állomásán is hangoztatott. Ô fôként az erôforrások védelmére hívta fel a figyelmet és az élelmiszerek környezetbarát csomagolását szorgalmazta. Hozzátette: azok a döntések, amelyek sokak életét, ha csak egy kicsit is, jobbá teszik, a közösség érdekeit szolgálják. Az államtitkár elkötelezett abban, hogy így kell eljárni a környezet- és természetvédelemnél, illetve a vízügyeknél, a törvényeket pedig be kell tartatni. A tárca határozott álláspontja, hogy jó minôségû élelmiszerek legyenek a piacon. A környezetügyért felelôs államtitkár hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett amellett, hogy ne lehessen genetikailag módosított növényeket bevonni a mezôgazdasági termesztésbe. Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban is ugyanezt az álláspontot képviselte a tagállamok felé. T. G.

6 6 Kamara Szívügye a környezetvédelem Segít a kamarai tanácsadó! A Veszprém megyei Városlôd határában munka mellett, mintegy hobbiként kezdett szürkemarhákat tartani a részarányban visszakapott, majd vásárlással bôvített gyepterületeken Varga József gazdálkodó. Nagyfokú elkötelezettsége kell azonban ahhoz, hogy gazdálkodását folytassa, a mostani piaci, illetve gazdasági helyzet ugyanis nem nagyon kedvez az állattartóknak. A hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozásának feladása ezért szóba sem jöhet, és nagyon számít az elnyerhetô támogatásokra is. Az azokkal járó adminisztrációs kötelezettségek teljesítésében pedig Pataki Márta kamarai tanácsadóra. Varga József: amit csak lehet, Pataki Márta tanácsadóra bízok Bio-gazdálkodóként, tenyésztôszervezet tagjaként és az AKG részeseként háromféle nyilvántartást kell naprakészen vezetnem, amelyek tartalma ugyanarra irányul, de formailag egyáltalán nincsenek összhangban. Teljesítésük így nagyon sok idôt és energiát kíván, ezért amit csak lehet a tanácsadóra bízok. A Gazdálkodói Információs Szolgálattal még az elsô elektronikus egységes kérelem beadása révén kerültem kapcsolatba. Mióta oda került, minden támogatási kérelmemet Márta továbbítja, segít a gazdálkodási napló adatainak elektronikus rendszerezésében, a web-gn feltöltésében, vagy a nitrát jelentés benyújtásában. Idôben szól, mikor menjek be hozzá, hogy véletlenül se csússzunk ki a jogvesztô határidôkbôl. Kicsit visszásnak is érzem, hogy ezért a lelkiismeretes, szakszerû munkáért fizetnem sem kell hangsúlyozta Varga József. A gazdálkodó szívügye a környezetvédelem, így nem meglepô, hogy az ökológiai gazdálkodás irányába mozdult el. Két éve lépett be a minôsített szervezetbe és vált agrárkörnyezetgazdálkodóvá. A szürkemarha-állomány mára 40 tehénre és annak szaporulatára, a hasznosított gyepterület pedig 100 hektárra bôvült. Nagyon komoly munka fekszik azonban abban, amíg a gazdálkodó hasznosításában lévô gyepek, kaszálók a mostani rendezett állapotba kerültek. Még így is csak azokra a részekre igényelt területalapú és agrár-környezetgazdálkodási támogatást, amely biztosan megfelel minden elôírásnak, nehogy a késôbbiekben valamiért szankcionálják. A terület ugyanis 12 százalékosnál meredekebb lejtôkkel és akár erdônek is minôsíthetô facsoportokkal tarkított, amelyek nem jogosultak támogatásra. Nagyon vigyáz arra is, hogy az újszülött borjak is a rendeletben elôírt határidôben megkapják a füljelzôt. Az AKG ökológiai gyepgazdálkodási célprogram szigorú feltétele, hogy hektáronként legalább 0,2 legeltethetô állategységgel rendelkezik a gazdálkodó. Ugyanakkor azt is elôírja a rendelet, hogy pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni, kerülve a túllegeltetést sorolta Pataki Márta tanácsadó. Varga József ezért sem tervezi az állomány növelését, de szerinte piaci szempontból sem indokolt a bôvítés. Talán a szürkemarha-védjegy segíthet, melynek uniós bejegyzése folyamatban van, és abban is bízik, hogy a biotermékek kereslete és értéke hazánkban is növekszik. A támogatásokra tehát nagy szükség van. Az ôshonos mezôgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben tartásához igényelhetô támogatási kérelmét jóváhagyták a gazdálkodónak, ahogyan az anyateheneket tartók eredményes gazdálkodását segítô évi egyszeri nemzeti kiegészítô támogatásra is jogosult. Állománya ugyanis nem tejhasznosításra tartott, gümôkór-, brucellózisés leukózismentes, az állattenyésztési törvényben meghatározott apaállat gondoskodik a szaporulatról, a hústermelés céljából nevelt borjak pedig az elôírt egy hónapnál jóval tovább az anyjukkal maradhatnak hangsúlyozta Pataki Márta. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

7 Kárenyhítés 7 Uniós eurómilliók a károsult kertészeknek Június 21-tôl hatályos az a minisztériumi rendelet, amely lehetôvé teszi, hogy a német járvány miatt nehéz helyzetbe került gazdák minél hamarabb hozzájussanak a kártalanításhoz. Az Unió elôírásai szerint a kifizetések augusztusban kezdôdhetnek el és október 15-ig tartanak. Az Unió azokat a gazdákat kompenzálja, akik a németországi járvány okozta pánik miatt nem tudták eladni a zöldségeiket. M int emlékezetes, május elején súlyos hasmenést és végsô esetben halálos veseelégtelenséget okozó járvány ütötte fel a fejét Németországban. A fertôzés bûnöseként a nagy tekintélyû német élelmiszerellenôrzô laboratórium, a Koch-intézet elsô bejelentésében egy spanyol uborkaszállítmányt jelölt meg (mint utóbb kiderült, alaptalanul). A kibontakozó fogyasztói pánik miatt néhány hét alatt lényegében összeomlott az éppen dömpingszezonját kezdô uniós zöldségpiac a bajt pedig betetôzte az orosz kormány által bevezetett teljes kertészeti importstop. A válság fokozatos kiterjedése után immár elodázhatatlanná vált az Unió vezetésének lépése. Az e célra elkölthetô összeg a bizottsági döntés alapján adott: az agrárszabályozás szerint közvetlen támogatásban nem részesíthetô kertészet esetében példa nélkülinek számítóan nagy, 210 millió euró. Azt azonban, hogy ez az egyes gazdálkodók számára pontosan mekkora segítséget jelenthet, még senki sem tudja. Fazekas Sándor, magyar agrárminiszter akár a teljes kiesés felét is meghaladó kompenzációban reménykedik, mivel a kártérítés alapját az elmúlt három évben jellemzô európai átlagárak adják majd. A tárca álláspontja szerint ezzel a megoldással, illetve az állam által szorgalmazott hazai patrióta felvásárlással a szezont derékba kapó válság érdemben enyhíthetô. Kulcsszerepben a TÉSZ-ek A kártalanítási döntés a gazdák lehetô legszélesebb körét érinti, az ôstermelôket is. A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azonnal megkezdte a kifizetések elôkészítését. A kártérítés mértéke a közötti átlagos zöldségértékesítési árak 50 százaléka lesz, mivel az árak ma a korábbiaknál alacsonyabbak. A TÉSZ-ek (termelôi és értékesítési szervezetek) tagjai, Operatív Programjuk révén akár 70 százalékos kárenyhítést is elérhetnek. A támogatásból a május 26. június 30. közötti idôszakra vonatkozó kárenyhítési igényeket fogják kielégíteni. A kártalanítást kiterjesztették az uborkán, paradicsomon és salátán kívül a cukkínire és külön magyar közbenjárásra a paprikára is. Azok a termelôk, akiknek eladhatatlan készleteik vannak, június 30-ig jelentkezhetnek a termelôi szervezeteken keresztül a Mezôgazdásági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Így az adminisztrációs teendôket a termelôi szervezetek végzik el. Abban az esetben, ha egy adott területen nincs termelôi szervezet, amellyel a szükséges szerzôdést meg lehetne kötni, illetve amely az adminisztrációt átvállalná, akkor a gazdálkodó közvetlenül az MVH-hoz is bejelentheti igényét. Kérdés a visszaosztás mértéke A szkeptikusabb szakmai vélemények szerint viszont egyelôre legalábbis kérdéses, hogy ezek a megoldások valóban elérhetôek lesznek-e a pórul járt hazai termelôk többsége számára. Az immár biztos, hogy magyar költségvetésbôl kompenzációra nem költ a kormány, így az egyes gazdák számára elérhetô konkrét összegek attól függenek, hogy az uniós országokból beérkezô térítési igényeket kell-e majd, s ha igen, milyen mértékben visszaosztani. A spanyolok által hangoztatott, ám nyilvánvalóan túlzó 200 millió eurós kiesést természetesen erôs kritikával fogadták mind a német, mind a brüsszeli illetékesek, ám az igénylések várható nagyságrendjét mindenesetre sejteti. Könnyen csalódás érheti tehát a még néhány napig az uniós soros elnökségünk okán a kártérítési döntésben hivatalból is érintett magyar szakminisztert. Ráadásul, mivel az akció csak a május 26. és június 30. között a piacról kiesett árura vonatkozik, a magyar tömegértékesítésnek csak egy részét fedi le. T A Magyar Agrártudományi Egyesület közleménye Köszönjük a felajánlóinknak hozzájárulásukat, és kérjük, hogy támogatásukkal a jövôben is járuljanak hozzá Egyesületünk fejlôdéséhez évi egyéb szervezetek közhasznú egyszerûsített éves beszámolójának mérlegadatai: Mérlegfôösszeg: e Ft Tárgyévi közhasznú eredmény: e Ft APEH SZJA 1%-ának visszautalásából Ft támogatást kapott egyesületünk. Magyar Agrártudományi Egyesület 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6 8. Adószám: Bankszámlaszám:

8 8 Kamara Kizárólag húshasznú szarvasmarhákat tenyésztôknek! Segít a kamarai tanácsadó! Legkésôbb július 31-ig kell postázni a támogatási kérelmüket a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes megyei kirendeltségéhez azoknak, akik a termeléshez kötött anyatehén-tartáshoz igényelnek nemzeti támogatást. A termeléshez kötött anyatehéntartási támogatás kizárólag az ENAR-nyilvántartásba bejelentett hús- vagy kettôs hasznosítású, nôivarú szarvasmarhákra igényelhetô, amelyek a kérelem postára adásának napján legalább nyolc hónaposak, és olyan állományhoz tartoznak, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat. Emellett a tenyészet gümôkór-, brucellózis- és leukózismentességét is igazolni kell, erre a támogatási kérelem fôlapján (K10600/K10601) van módja az állatorvosnak. Amennyiben a gazdálkodó több olyan tenyészettel rendelkezik, amelyekben kérelmezett állatokat tart, és azok eltérô állatorvosokhoz tartoznak, akkor a kérelemhez állatorvosi igazolás pótlapo(ka)t (K11605) kell csatolni. Másmilyen állatorvosi igazolást nem fogad el az MVH! A gazdálkodóra vonatkozó jogosultsági feltételek is igen szerteágazóak. Eszerint a támogatást csak azok az állattartók igényelhetik, akik gondoskodnak az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, központi lajstromszámmal ellátott, támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhûtött szaporítóanyagot használnak, a termékenyítéseket és fedeztetéseket, a pároztatásokat, illetve az embrióátültetéseket pedig bejelentik a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal központi adatbázisába. A támogatáshoz legalább három állatot kell bejelenteni, amelyeket a kérelem postázásától hat hónapig folyamatosan tenyészetben tartanak. A tartási kötelezettséget akkor is teljesítettnek tekinti a hivatal, ha a kérelemben szereplô állatot esetleges elhullásakor, igazolt kényszervágásakor, illetve tenyésztési selejtnek minôsítésekor 60 napon belül pótolja a gazdálkodó. További elôírások, hogy a kérelemben feltüntetett állatok legalább 30 százalékának legyen ellése január 1. és december 31. között, a született borjak a születésüktôl legalább egy hónapon át az anyjukkal azonos tenyészetben maradjanak, a birtokon tartás teljes ideje alatt pedig ne haladja meg a 40 százalékot az üszôk aránya. Figyelem! Támogatási kérelemnek kizárólag a K11600/ K11601 fôlap és a K11602 betétlap(ok) együttes beadása minôsül! A K11600 fôlapot a legfeljebb 120 ezer kilogramm tejkvótával rendelkezô termelôknek kell kitölteniük. Az ennél nagyobb tejkvótájú gazdálkodók a K11601 fôlapon igényelhetik a támogatást, ha a kérelemben feltüntetett állataikat nem tejtermelésre hasznosítják, és vállalják, hogy azokat a továbbiakban sem tejtermelésre hasznosítják. A K11602 betétlapból pedig annyit kell beküldeni, amenynyire szükség van az összes kérelmezett állat feltüntetéséhez. Az ügyfél adatai a K11603, a kérelmezett állatok száma a K11604, a tenyészetre vonatkozó adatok a K11606 adatlapon módosíthatók. A K0707 betétlap az átruházási kérelem, a K0708 a vis maior bejelentés, a K0709 pedig a visszavonási kérelem formanyomtatványai. Nem jogosult a gazdálkodó a támogatásra, ha nincs regisztrációs száma, valamint érvényes bankszámlaszáma, illetve nem szerepelteti a kérelmen vállalkozása KKV-kódját. A kérelmek késedelmes beérkezése a támogatás munkanaponként 1 százalékos csökkentését vonja maga után, 25 naptári napon túli késedelem esetén viszont érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet a hivatal, és ekkor már vis maior kérelem elfogadása sem lehetséges. Az anyatehéntartással kapcsolatos nemzeti kiegészítô támogatás feltételeit az Európai Mezôgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) igénybevételérôl is szóló 25/201. (IV.7.) VM rendelet részletezi. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálata Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

9 Pr 9 A növényvédô szerrel szennyezett csomagolási hulladékok és csávázott vetômagzsákok visszagyûjtése, ártalmatlanítása évben A fenntartható fejlôdés az emberiség szükségleteinek olyan módon történô kielégítését jelenti, hogy az ne sértse a jövô nemzedékek életlehetôségeit. A növényvédôszergyártók valamennyi fejlesztése arra irányul, hogy a felhasználók a legkisebb környezeti terheléssel érhessenek el optimális eredményeket. A növényvédelemnek segítenie kell a környezetvédelmet, annak érdekeit elsôdlegesen kell kezelnie. Ennek jó példája a Cseber Non-profit Közhasznú Kft. tevékenysége: Kilencedik éve mûködik a Cseber Kft., a növényvédô szeres göngyölegek visszagyûjtésére és ártalmatlanítására létrehozott koordináló szervezet. Valamennyi Magyarországon mûködô gyártó és importôr tagja e koordináló szervezetnek, így a magyar növényvédôszer-piacot hulladék-visszagyûjtési szempontból lefedi. A vetômag-elôállító cégek évben csatlakoztak e koordináló szervezethez. Azóta a Cseber Kft. a csávázott vetômagzsákokat is visszagyûjti és ártalmatlanítja. Az ún. profitábilis vetômagoknál (napraforgó, kukorica, repce) a kibocsátásnak közel 100%-át, a fémzárolt kalászos vetômag kibocsátásnak 65%-át koordinálja a Cseber Kft. Hogy mûködik a növényvédô szerrel szennyezett hulladék visszagyûjtésének rendszere? A növényvédôszer-gyártók (-importôrök), valamint fémzárolt, csávázott vetômag elôállítói akik a termékdíjfizetésre, visszagyûjtésre és ártalmatlanításra elsôdlegesen kötelezettek a kibocsátásukkal arányos hasznosítási díjat fizetnek a Cseber Kft.-nek, azaz finanszírozzák a rendszer mûködését. Cseber Kft. szerzôdést kötött 125 gyûjtôhellyel (növényvédôszer-, vetômag-nagykereskedôk), ahol az üres és háromszor kimosott göngyölegeket, vetômagzsákokat a felhasználótól a meghirdetett gyûjtési idôszakokban térítésmentesen átveszik. Direkt mailen, szaklapokban feladott hirdetésekben, valamint a honlapunkon naprakészen tájékoztatjuk a felhasználókat. A gyûjtôhelyek évente kétszer elôzetesen meghirdetve a számukra, illetve a vevôik számára legkedvezôbb idôpontban veszik át térítésmentesen a kimosott, növényvédô szerrel szennyezett csomagolóanyag-hulladékokat. Nagyon fontos, annak tudatosítása a felhasználókkal, hogy a növényvédô szeres göngyöleg veszélyes hulladék, annak ô a tulajdonosa, és ha nem adja át Cseber Kft.-nek, neki kell a saját költségén azokat ártalmatlanítania. A CSEBER Kft évre is vállalta a 100%-os termékdíj-mentességhez szükséges hasznosítási kötelezettség (59%) teljesítését. A tavaszi gyûjtés tapasztalatai alapján ezt túl fogjuk teljesíteni, azaz 60 62%-os visszagyûjtési arányt érünk el, ami európai mércével is kiválónak mondható. A gyûjtôhelyek munkája, szervezôképessége jelentôsen fejlôdött. A hagyományosan jól és sikeresen mûködô Szekszárdi Növény Kft., a KITE, az IKR, Hôgyész, Chemical- Seed, a Bo-Ti Zrt. mellett több forgalmát tekintve kisebb nagykereskedô/gyûjtôhely is nagyobb figyelmet fordított e tevékenységre. Hangsúlyozni kell, hogy a visszagyûjtés nem verseny, az alapvetô célját a Cseber Kft. elérte azzal, hogy bármely felhasználó 5 10 km-en belül talál olyan nagykereskedôt, ahol a göngyölegeit térítésmentesen átveszik tôle. Ez évben is kiemelt figyelmet fordítottunk a környezetvédelmi szemlélet fejlesztésére. A Cseber Kft. legjelentôsebb alapító tagjai (Syngenta, BASF, Bayer, Monsanto, DuPont, Kwizda, Makhteshim, Sumi Agro, Arysta) vállalták, hogy eladómérnökeik elôadásaiba beépítik a növényvédô szerrel szennyezett göngyölegek visszagyûjtésének, kezelésének környezetvédelmi elôírásait. Segítségükkel több ezer felhasználóhoz tudjuk közvetlenül eljuttatni ezeket az információkat. A év nyári visszagyûjtési akció A év nyári idôszakában a gyûjtés július-augusztusban lesz, az elszállítást szeptemberre tervezzük. Ezen intervallumon belül minden gyûjtôhely maga dönti el, mikor veszi át a növényvédô szeres göngyölegeket, vetômagzsákokat. Kérjük a felhasználókat, vegyék fel a kapcsolatot forgalmazójukkal, beszéljék meg a visszaszállítás idôpontját, indítsuk az ôszi mezôgazdasági munkákat hulladékmentes környezetben! Lantos Péter, ügyvezetô igazgató Cseber Non-profit Közhasznú Kft.

10 10 Növénytermesztés Megéri-e a precíziós technológia? A precíziós növénytermelés a mikro-termôhelyekhez alkalmazkodó helyazonos termelés. Cél a táblák minél kisebb egységekre bontásával a mintaterenként (ez általában 3 vagy 5 hektár) külön-külön kijuttatott inputracionalizálás. A gyakorlatban több különbözô kombináció valósítható meg. Az alábbiakban két vegyes profilú gazdaság esetében mutatjuk be a precíziós növénytermelési eszközrendszert a megtérülési idô szempontjából. M ár a magyar piacon is elérhetôek hozammérôk, precíziós vetôgépek, precíziós tápanyagpótlásra alkalmas gépek (akár N-szenzorral felszerelve is), precíziós növényvédelemre alkalmas permetezôk (pl. levélanalizátorral), sorkövetôk, automata kormányzás, térképkészítô szoftverek stb. A precíziós növénytermelési eljárások jól kombinálhatók a konvencionális technológiai elemekkel, így nem szükséges a teljes eszközpark lecserélése ahhoz, hogy a gazdálkodók élvezhessék a precíziós gazdálkodásban rejlô elônyöket. A költségszerkezet vizsgálata A gépekbe, eszközökbe fektetett tôke megtérülése a többletjövedelembôl várható. A technológiának betudható megtakarításokkal szemben állnak a többletköltségei, de ugyanakkor alkalmazása kihat a hozam alakulására is. A két gazdaság növénytermeléssel és tejelôszarvasmarha-tartással is foglalkozik. A beruházás gazdaságossági vizsgálatába az egyszerûség kedvéért csak a négy legfontosabb növényt vontuk be. Ezek területi megoszlása a következô: 40% ôszi búza, 30% kukorica, 20% napraforgó, 10% repce. A megtérülési példához az AKI által közölt országos termelési költségadatokat használtuk mindkét gazdaság esetében. Amiben eltér a két vizsgált gazdaság, az a termôterület nagysága, illetve a választott precíziós eszközpark. Mindkét esetben egy már meglévô 1. ábra. A megtérülési idô alakulása konvencionális termelési eszközrendszer lett továbbfejlesztve. 1. eset: A gazdaság 250 hektáron folytat növénytermelést Heves megyében, Hatvantól néhány kilométerre. Az általuk választott precíziós eszközrendszer 4,2 millió forintba kerül és tartalmaz: 1db hozammérôt, 1 db fedélzeti számítógépet, 1db sorvezetôt, 1db szoftvert. 2. eset: Fejér megyében, a Velencei-tó közelében, nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területen, folytat gazdálkodást 3800 hektáron. Az általuk választott precíziós eszközök teljes beruházási összege 56 millió forint, amely a következôket foglalja magába: 2 db RTK bázisállomás (2 cm-es helymeghatározási pontosság céljából), 9 db fedélzeti számítógép, 9 db RTK mûholdvevô, 11 db robotpilóta-rendszer, 2 db szemenkénti vetôgép automatikus sorelzárással és tôszámszabályozással, 1 db permetezôgép automatikus szakaszvezérlése és dózisszabályozása, 6 db hozamtérképezô rendszer, 4 db differenciált mûtrágya-szóró.

11 Növénytermesztés 11 Minden új technológia bevezetésénél számolni lehet a költségszerkezet megváltozásával. Feltételezve, hogy a vetés során 4%-os, a tápanyagpótlás során 10%-os, a növényvédelem során pedig 15%-os inputmegtakarítás érhetô el, az évenként elérhetô nettó jövedelem (figyelmen kívül hagyva a hozam és az áringadozást) az elsô gazdaság esetében Ft, míg a második gazdaság esetében Ft (1. ábra). Ugyanazt a termelési szerkezetet, hozamnagyságot és input-output árakat feltételezve megállapítottuk, hogy a kisebb, 250 hektáros gazdaság esetében a megtérülési idô eléri a 3 évet, míg a nagyobb területtel rendelkezô gazdaság esetében már 2 év alatt megtérülhet a beruházás. Inputmegtakarítás és hozamnövekedés A két vizsgált gazdaság példáján is jól látható, hogy abban a gazdaságban, ahol a nagyobb terület miatt jobb az eszközök kihasználtsága, rövidebb idô alatt térül meg a beruházás. A kisebb területen gazdálkodók számára is van lehetôség a precíziós növénytermelés alkalmazására. Szolgáltatásként igénybe veheti a precíziós munkamûveleteket például az IKR-tôl vagy a KITE-tôl. Másik lehetôség az eszközök kihasználtságának növelésére a gépköri együttmûködés keretében történô gépvásárlás. A példaként bemutatott két gazdaság már évek óta alkalmazza a precíziós növénytermelési rendszert, így komoly tapasztalatokkal rendelkeznek már a technológiával járó elônyök, illetve hátrányok tekintetében. Mindkét gazdaság véleménye szerint a precíziós növénytermelésben rejlô legnagyobb elôny az átfedések csökkentése révén kialakuló inputmegtakarítás, a helyazonos kijuttatásnak köszönhetô inputmegtakarítás, illetve a parcellaszintû optimalizálásnak köszönhetô hozamnövekedés. Az elônyök mértéke nagyban függ a terület talajadottságainak, a gyomviszonyoknak a heterogenitásától. Minél heterogénebb egy tábla, annál szembetûnôbb az elérhetô változás. A kedvezô hatások mellett a technológia alkalmazása során néhány kedvezôtlen jelenség is tapasztalható. A fôleg informatikán alapuló technológia elsajátítása a dolgozók részérôl fenntartásokba ütközhet. Jelentôs idôt kell fordítani a munkavégzôk betanítására. A nagygazdaságban jelenleg a rendszer még csak mono mûtrágya kijuttatásra alkalmas, így minden egyes hatóanyag kijuttatása új kezelést jelent, ami költségtöbbletet idéz elô a mûvelési költségekben, továbbá megnô a talajtaposás okozta kár. Véleményünk szerint a gyakorlati tapasztalatok alapján van létjogosultsága a precíziós növénytermelésnek mind a közepes, mind a nagy gazdaságokban, azonban figyelemmel kell lenni az eszközkihasználtság függvényében az eltérô eszközmegtérülésre. Kérjük Önt, hogy a internetes oldalon megtalálható kérdôív kitöltésével segítse a precíziós gazdálkodással kapcsolatos további kutatást! Lencsés Enikô, Szent István Egyetem, dr. Takácsné dr. György Katalin, Károly Róbert Fôiskola, Sinka Anett, Agárdi Farm Kft.

12 12 Szôlészet A szôlô növényvédelme szüretig A Szôlôtermesztési és Borászati Praktikum idei áprilisi számában már felhívtam a szôlôs gazdálkodók figyelmét a szôlô legsúlyosabb tavaszi és nyár eleji károsítóira, valamint arra is, hogy minden esetben preventíven kell védekezni ellenük a tenyészidôszak folyamán, természetesen a környezeti, fertôzési nyomás és idôjárási tényezôk függvényében. A folytatásban tekintsük át a szôlô növényvédelmét virágzásától a szüretig! E 1. ábra. Klorózis tünetei zek az idôjárási tényezôk esôben szûken jelentkeztek Medárd napjáig. Ettôl az idôszaktól erôsen lezúduló záporok, jégesôk, erôs viharok, villámcsapások veszélyeztetik a szôlôültetvényeket, amelyek éppen a legkritikusabb vegetációs szakaszukba értek. Például virágzás utáni terméskötôdés, bogyófejlôdés, majd a késôbbi szakaszban fürtzáródás, a szemek zsendülése és az érésfejlôdési szakaszon a szüretig. Ezen természeti hatásokból adódóan a szôlôültetvényekben tapasztaltam június hónapban a szôlôlevél sárgulását, vagy más néven a klorózis tüneteit. A tôke zölden fakadt, de a nyár elejére a levél megsárgult, míg a levélerek zöldek maradtak. A hajtás és a termés gyengén fejlôdött, és barna elhalások keletkeztek a levél szövetében. A fürtkezdemények törékenyek, a bogyóképzôdés lassú vagy elmaradhat, a hajtások felkopaszodnak. Az ilyen tôkék legyengültek, így a károsítók veszélyének is ki vannak téve. E kórok a vashiány, annak ellenére, hogy a vas jelenléte a talajban mindig elegendô, de a magas fiziológiás mésztartalom megakadályozza annak felvételét. Az alany vagy oltvány szôlô mésztûrô képessége a vashiány miatti sárgaságra való fogékonyságot jelöli. A sárgulás kezdeti tünetei a nyár elején mutatkoznak, és elôfordul, hogy a nyár végére eltûnnek. Védekezésképpen a nagyadagú szervestrágyázás, a bô káliumadagolás a sárgulás mértékét csökkentheti. A beteg tôkék vaskelát hatóanyagú készítményekkel gyógyíthatóak, melyek talaj-, illetve lombkezeléssel adagolhatóak. Szôlôvirágzás után szükséges a talajba juttatni, aminek most van itt az ideje. A lombkezelés szintén a virágzást követôen 1 2 alakalommal végezhetô a levélzet permetezésével. Említést kell tenni az ilyen szélsôségesen változékony idôjárás miatti fürtvirágelrúgásról, amely akár 50%- ot is meghaladó esetben hiányos fürtképzôdést eredményezhet, ez az elrúgás rendellenessége. Madárkásság, hiányos megtermékenyülés, csökevényes magvú bogyók képzôdése, kicsi szemek normális nagyságú bogyókkal vegyesen fordulnak elô és azzal egy idôben érnek. Ennek nyomán egyre több helyen tûnik fel a szôlô fürtkocsánybénulása, amely minôségi romlást és terméskiesést okoz. A csak mûtrágyára alapozott tápanyag-visszapótlás megnöveli a betegség megjelenésének valószínûségét. A kár ilyen szôlôben akár a 10 30%-ot is elérheti. Erre a folyamatra az oltványszôlôk hajlamosabbak, mint a sajátgyökerûek. A tünetek a kocsányon és a fürtön olyan jellegûek, mint a botrítiszé. A fürtkocsánybénulás 2. ábra. Fürtkocsánybénulás tünetei esetében a sötét foltok határozott szegélyûek és szárazak, szaporítóképlet nincs. Majd néhány hét után ezen fertôz másodlagosan a Botrytis cinerea, mely nedves és esôs idôben szürke konídiumtartó gyepet fejleszt. Ez a folyamat zajlik a fürtzáródás, a zsendülés, illetve terméscukrosodás fenológiai stádiumában. A károkat kiválthatja a szôlôtôke magas kálium-, alacsony kalcium- és magnéziumszintje, továbbá vízháztartási zavar, a talaj kis humusztartalma, súlyos táplálkozás-élettani konfliktusok. A védekezéshez komplex módszerek szükségesek: rendszeres szervestrágyázás, levéltrágyázás, komplex hatóanyagokkal. A betegség észlelése esetén 2 3 alkalommal magnézium-szulfát kijuttatását lombra, illetve fürtre javaslom, viszont a nitrogén túltrágyázás kerülendô. A szôlôültetvényekben a terméskötôdés utáni fejlôdési állapotokban nagyobb, borsó nagyságú bogyók

13 Szôlészet ábra. Botrytis cinerea tünetei majd fürtzáródás állapotában folyamatosan védekezni kell a peronoszpóra, lisztharmat, szürkerothadás ellen kombinált hatóanyagú készítményekkel. Kontakt metiram vagy mankoceb keverve felszívódóval, mint az azoxistrobin, illetve a trifloxistrobin+cimoxanil hatóanyagok. Ezen fenofázisok idején a fürtök védelme is fontos feladat, melyet permetlével be kell borítani. Az esetlegesen elôforduló jégverések miatt a kacsozást, visszavágást ezen tényezôk figyelembevételével végezzük el, június végétôl. A rovarkártevôk közül kiemelten fontos a szôlômolyok nyári hernyónemzedéke, illetve a tarka szôlômoly ôszi hernyónemzedéke elleni védekezés, ha a rajzás elhúzódik. Ezt az elôrejelzô feromoncsapdák is jelzik. Alkalmazható hatóanyagok az eszfenvalerát vagy az indoxakarb. Szükséges a takácsatkák ellen speciális atkaölôk kijuttatása, például abamektin és propargit hatóanyagok. A szôlômolyok és a takácsatkák ellen egyaránt hatékony a flufenoxuron. Élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 30 nap, így a csemegeszôlô esetében a szedés idejét ennek függvényében kell értelmezni. Azokban a szôlôültetvényekben, ahol a szôlôgyökértetû kártételét észlelték a gazdák, levélgubacsok formájában a leveleken, ott feltétlenül védekezni kell ellene. A nyári idôszakra esetleg kialakulhatnak a leveleken egészen apró gubacsok. A levél fonákján borsószem nagyságú ripacsok, szôrös szemölcsszerû képzôdmények jelennek meg, amelyek a levélszínen nem domborodnak ki, hanem apró nyílásba torkollanak. Növényi részekkel vagy széllel terjed. Repülve kis távolságra jut el. Talajban él egy gyökérlakó alakja, mely nôstényei tojásrakással szaporodnak. Az ebbôl kikelt lárvák a szôlô gyökerét szívogatják táplálkozásuk módja alapján. Fejlôdésük során 4 7 nemzedék fejlôdik ki. Nyár végén és ôsszel a szárnyas, imágóvá fejlett alakja a föld feletti fás részekre, levelekre rakja tojásait, melybôl kikelnek a hím és nôstény egyedek. Ezek párosodnak, majd a nôstények lerakják téli tojásaikat és elpusztulnak. Ezekbôl a tojásokból fejlôdnek ki az ôsanyák májusban, melyek a leveleken szívogatnak, és így alakul ki a jellegzetes filoxéragubacs. A gubacsban élô ôsanya szaporodva tojást rak, majd az ezekbôl kikelô lárvák a gubacsból kirajzanak a növény felületére, és újabb gubacsokat hoznak létre. Nyár közepétôl a tojások néhányából gyökérlakó lárvák fejlôdnek ki, amelyek lehúzódnak a gyökérre, így gyökérlakóvá válnak. Ezzel zárul a teljes fejlôdési ciklus. Védekezésre javaslom májustól, a gubacsok megjelenésének kezdetétôl a rajzó lárvák elleni növényfelületi permetezést klórpirifosz-metil vagy tiametoxam hatóanyagú készítményekkel, mely hatóanyagok keverhetôk és egy tankkeverékben kijuttathatók. 4. ábra. Gyökértetû fejlôdési ciklusa, tünetei 5. ábra. Lódarázs A szôlôszemek zsendülésének idôszakától az alkalmi kártevôk közül számítani kell a darazsakra, melyek nemcsak a szôlôben, de az érôfélben lévô egyéb gyümölcsökben is nagy kárt okozhatnak. Az ôszi szürkerothadás rohamos terjedésében is legtöbbször a sok darázsharapás játssza a fôszerepet. Nálunk a közönséges-, a német- és a lódarazsak a legkártékonyabbak. Ezek legtöbbször rejtett helyeken tanyáznak és építenek fészket, például padláson, pincegödörben, pajtában, földben, odvas fában. Ezeken a helyeken néha ezer darázs is él. Ennek következtében fontos ezek felkutatása, a fészkek megsemmisítése, nehogy oda visszatérjenek. Gyümölcsérés kezdetén darázsfogókkal szereljük fel a szôlôtôkéket ott, ahol a darázs tömegesen jár. A vékony nyakú fogóedényekbe erjedô, mézes, cukros, gyümölcsös folyadékkal félig töltött csalogatóanyagot töltünk, esetleg az edény nyílását pergamenpapírral lekötjük és a közepébe kis lyukat ütünk vagy szúrunk, hogy a darázs ott beférjen, de kijönni már ne tudjon. A fészkelôhelyek felkutatását az alkonyati órákban tegyük, így a darazsak fiasításukkal együtt egy zsákba leválaszthatóak és forró vízbe mártva elpusztíthatóak. Óvatosan kell végezni, nehogy az esetlegesen kiszabaduló darazsak összeszurkálják az irtóikat. Házikertekben megoldható és biztos védelmet nyújtó eljárás lehet a fürtök tüll-, vagy vékony falú fehér papírzacskókba való kötözése. Szüret elôtti idôszakban (3 4 héttel elôtte) közegészségügyi, élelmezésegészségügyi és bortechnológiai okokból már semmiféle vegyszerrel nem tanácsos permetezni! Reiderné Saly Klára, növénygyógyító

14 14 Szôlészet VINCARE törôdjön többet (bor)szôlôjével Szôlôtermesztésünk sikerét a kórokozók elleni védekezések eredményessége nagymértékben meghatározza. Az oospórás gombák közé tartozó szôlôperonoszpóra (Plasmopara viticola) 1887 óta van jelen Európában. A védekezés eleinte csak rézzel történt ( A peronoszpóra ellen biztos orvosságunk van, a rézgáliczczal való permetezés Dr. Jókai Mór, 1896), a mai, modern peronoszpóra elleni készítmények a fiatal hajtásokat is védô szisztemikus, valamint kontakt hatóanyagokat már gyári kombinációban tartalmazzák. A Makhteshim Agan által forgalmazott Vincare is ebbe a csoportba tartozik. kezelést követô néhány óra múlva lehullott csapadék már nem befolyásolja a hatékonyságát. Felhasználás A Vincare borszôlôben engedélyezett peronoszpóra, szôlôorbánc és szürkepenész elleni védekezésre 1,8 2,0 kg/ha dózisban. Fertôzésveszélyes idôszakban elsôsorban preventív jelleggel, elôrejelzésre alapozva, vagy legkésôbb az elsô tünetek megjelenésekor kell elkezdeni a kijuttatást, a fertôzési nyomástól és az idôjárástól függôen 7 14 napos idôközönként (maximum 4 alkalommal). Törekedjünk az egyenletes permetléfedésre a lombozat belsejében és a levélfonákon is, amit Bio-Film adalékanyag hozzáadásával elôsegíthetünk. A Vincare elônyei: Többszörös védelem a két hatóanyagnak köszönhetôen. Rezisztencia kialakulását késlelteti. Szisztémikus hatóanyaga gyorsan felszívódik. Preventív, kuratív és eradikatív hatással egyaránt rendelkezik. Hatását hosszan megôrzi. Felhasználóbarát, gyorsan oldódó WG formulációval rendelkezik. Hatóanyag és hatásmechanizmus A Vincare kontakt hatóanyaga a folpet (500 g/kg), szisztemikus hatóanyaga a bentiavalikarb-izopropil (17,5 g/kg), amely a karboxilsavamidok (dimetomorf, iprovalicarb, valifenalát) képviselôje (FRAC CAA-fungicidek). A szisztemikus komponens az oospórás gombák sejtfal-bioszintézisének gátlásán keresztül fejti ki hatását. A legújabb kutatási eredmények szerint a gombák cellulózszintézisét akadályozza. Preventív hatása mellett kiemelkedô kuratív és eradikatív hatása, amely a felszívódás után, a sejt közötti járatokban jelentkezik: fertôzés után hat nappal kipermetezve is közel 100%-os hatékonyságot biztosít. A gombaspórák csírázását és a gombafonalak növekedését már 1,0 μg/l koncentrációban hatékonyan gátolja. Hatását hosszan, akár 28 napon keresztül képes megtartani. Gyors felszívódásának köszönhetôen a A Vincare-rôl és az új betegség-elôrejelzô rendszerünkrôl bôvebb információt olvashat a címen, vagy keresse a Makhteshim kereskedelmi képviselôit! Dr. Lukács Domonkos fejlesztési menedzser Makhteshim Agan Hungary

15 Pálinkafôzés 15 Misztikum és modern technológia A kilencvenes évek elején a szeszipar arculata is átalakult. Az italiparban megmaradtak a hagyományos likôripari cégek, néhány kereskedelmi pálinkafôzde és természetesen nagy számban az ún. bérfôzdék. A pálinkakészítés feléledése sokat késett a borászathoz képest. A kilencvenes évek végétôl azonban kezdtek megjelenni az igényes, jó minôségû pálinkák a piacon. Ez a fejlôdés, a szemlélet átalakulása még ma is tart, és szerencsére egyre gyorsabb ütemûnek mondható. A pálinkához hazánkban több misztikum kapcsolódik. Egyrészt tipikusan magyar terméknek tekintjük, másrészt fogyasztóként minôségben is eltérô emlékképekhez kötôdünk. Fontos tisztázni a pálinka megítélésében azt a tényt, hogy minden élelmiszerrel kapcsolatban van fogyasztói elvárás. Ez egyrészt a fogyasztási szokásokból, másrészt az érzékszervi elvárásainkból ered. A fogyasztott élelmiszerekhez, italokhoz mindenkiben tartozik egy ún. emlékkép, ami lehet pozitív és negatív is. További fogyasztások alkalmával mindig ehhez fogunk viszonyítani, értékelni, tehát kedveljük és keressük vagy elutasítjuk. Különösen izgalmas ez egy több száz éves, hagyományos hungarikum terméknél. A pálinkákra, párlatokra lefordítva ez azt jelenti, hogy mivel az utóbbi évtizedekben elvált egymástól a fôzetô, fôzô személye, gyakori volt az olyan technikai, technológiai hiba, amely beépült a pálinka minôségébe. Magyarország a Kárpát-medencében szerencsés helyet foglal el a világ egyéb tájaihoz képest. Mikro- és makroklímája a növénytermesztés számára sajátos feltételeket biztosít még az évjáratok szeszélyessége ellenére is. A termesztett szôlô, a gyümölcsök és a vadon termô gyümölcsök legendásan zamatosak és különlegesen aromagazdagok, ami a pálinkafôzés számára is kifogástalan, sajátosan magyar minôségû alapanyagokat biztosít. Ennek köszönhetô, hogy termékeink kimagasló aroma- és ízgazdagsággal rendelkeznek a világ más területein készített párlatokkal szemben. Mielôtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kérvényezte, hogy a pálinka nevet csak hazánk használhassa, ez a termék kapjon kizárólagos névhasználatot (hasonlóan az olasz Grappához, a görög Ouzóhoz és a német Kornhoz). Mit jelent a pálinka, mint termék? A pálinka fogalma tehát az Európai Unió területén, de export esetén is: csak a Magyarország területén termett gyümölcsbôl, erjesztéssel készült, cukor nélküli gyümölcscefre lepárlásával nyerhetô párlat. Magyarország mellett csak Ausztria kapott kivételt és jogot a barackpálinka név használatára, négy tartományában. A pálinka a termesztett gyümölcs fajtája alapján lehet például: szilva-, barack-, alma-, meggy-, körte-, birs-, cseresznye-, seprô- vagy törkölypálinka. Ezenkívül egyre inkább teret nyernek azok a részben elfelejtett különlegességek, amelyeket a vadon termô gyümölcsökbôl lehet készíteni. Ilyen a bodza-, berkenye-, kökény-, vadmálna-, vadszeder- vagy a faeperpálinka. Tovább szélesítik az alapanyag- és termékpalettát a szôlôbôl, a szôlô törkölyébôl és a borseprôbôl készített párlatok is gazdag aromatikájukkal, markáns jellegükkel. Ezek a kuriózumok nemcsak a gasztronómiai élvezeteket kedvelôknek nyújtanak felejthetetlen élményt, hanem minden új fogyasztónak is. Hiszen ezek a pálinkák híven visszaadják a gyümölcsök eredeti aromáit, zamatosságát, gazdagítva azokat a fôzômesterek egyedi tapasztalatával. A pálinka fajtái, megnevezései, készítési és érlelési módjuktól függôen az alábbiak lehetnek: pálinka: bármely Magyarországon termesztett vagy vadon termô gyümölcs cefréjébôl lefôzött párlat; valódi, kisüsti pálinka: kétszeri lepárlással, maximum literes rézfelülettel rendelkezô lepárlóüstben készített gyümölcs- vagy törkölypálinka nevezhetô így; érlelt pálinka: a pálinkát lágy vízzel 60 65% százalékra hígítják és fahordóban érlelik; ópálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, melyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 liternél nagyobb fahordóban; ágyas pálinka: nyers vagy aszalt gyümölcsre vagy gyümölcsökre saját pálinkáját töltik és érlelik; így magas beltartalmi értékû, jellegzetes aromájú és ízû italt állíthatnak elô. Hazánkban egyes földrajzi területek kiemelkedôen alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minôségû gyümölcsök teremnek, így kiváló minôségû pálinkát is készítenek. Ha az elôállítás az elôírási feltételeknek mindenben megfelel, akkor a tájegység megkaphatja a földrajzi eredetvédett termék megkülönböztetô jelzôt az adott gyümölcsbôl készült pálinkájára, ami feltüntethetô a terméken is. Jelenleg hat ilyen eredetvédett pálinkával rendelkezünk: Békési szilvapálinka: A Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú, kisüsti rendszerû pálinkafôzéssel készült pálinka. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti. Gönczi barackpálinka: a Gönczi magyar kajszibarackfajta és a termôtáj kiváló jellegébôl születô,

16 16 Pálinkafôzés különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka, amely jelentôsen különbözik aromagazdagságában, jellegében más régiók barackpálinkáitól. Kecskeméti barackpálinka: a Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megôrzô, méltán világhírû pálinka. Szabolcsi almapálinka: a hagyományos kisüstön történô lepárlás során készült, friss gyümölcsízû és illatú, kellemes aromájú almapálinka. Szatmári szilvapálinka: évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedô híressége, vendégköszöntô itala, amely a nemtudom szilva gyümölcs aromagazdagságát koncentrálja a pálinkában, elônyös az eperfahordós érlelése. Újfehértói meggypálinka: A tájegységre jellemzô homokos talajon termett gyümölcs karakteres illata mellett harmonikus marcipános illat és íz megjelenése a hagyományos kisüsti pálinkában. A cefrézéshez az Újfehértói fürtös meggyet lehet felhasználni, származási bizonyítvány birtokában. Hagyomány és korszerû technológia A pálinka készítési technológiája, technikája az évszázadok során sokat változott. A II. világháborúig a fôzdék magánkézben voltak, s ez idáig az adott lehetôségeknek megfelelô, technikailag korrekt párlat készítésére törekedtek. Ezután az államosításnak köszönhetôen az összevonások következtében jelentôsen csökkent a fôzdék száma és tevékenységük mértéke. Ebben az idôszakban pálinkakészítésre csak azt a gyümölcsöt szánták, ami alkalmatlan volt fogyasztásra, konzervipari felhasználásra, de ide sorolták a hullott, romlott gyümölcsöt is, tehát elkerülhetetlen volt az alapanyagok hibájának megjelenése a pálinkában. A legnagyobb kárt a pálinkával szemben akkor követték el, amikor az ipari finomszeszbôl, aromával készített termékre is ráírták a pálinka nevet. Ezzel a fogyasztókat hozzászoktatták az egysíkú, csak aromás termékekhez. A lakossági fôzdékben viszont az igényes helyeket leszámítva az ún. karakteres pálinkákat fôzték a lakosságnak, de ez a markánsság elsôsorban a hibákból származott. Ahhoz, hogy a világpiacon is helytálló, eladható, valódi hungarikumként kínálható terméket készítsünk, szükség volt a gondos, igényes gazda szemléletének felélesztésére. Vagyis, csak teljesen érett, íz- és zamatanyagaiban gazdag, egészséges gyümölcs felel meg alapanyagként. Fontos a cefrézés és az erjesztés szakszerû irányítása. A feldolgozási technológia, az alkalmazott fajélesztô és a cefre tárolása szintén sokat módosít a cefre aromakomponenseiben, tehát ugyanazon alapanyagból élesen eltérô karakterû pálinkákat lehet készíteni. A lepárlás során meghatározó az elválasztás helyessége, bármilyen típusú készülék használata esetén készíthetünk jó és hibás terméket, vagyis a fôzômester tudása, igényessége teszi rá a koronát a pálinka minôségére. A pálinkák érlelésénél elsôsorban a gyümölcs aromáinak stabilitását kell figyelembe venni, vagyis az érzékenyebb lelkületûeket soha nem szabad fahordóban érlelni, de szükséges pórusmentes tartályban pihentetni a lepárlás után. A friss párlatok szögletesek, külön érezzük az alkohol dominanciáját, de pihentetés után a gyümölcs életre kel a lepárlási stressz hatása alól. Az érlelésre szánt fahordó anyagát, a hordó méretét és az érlelési idôt a pálinkamester úgy választja meg, hogy a hordó anyagai alátámasszák, kerekítsék a pálinka karakterét, ne gyôzzék azt le, hanem nagy értékû, csodálatos pálinkát teremtsen a fogyasztók örömére. A fentiekbôl látható, hogy milyen nagy szakmaszeretetet és igényességet kíván a pálinkakészítés. Szív és lélek nélkül csak alacsony minôségû termék állítható elô, amely nem illik a Pálinka, mint hungarikum bizton kiérdemelt címéhez. A fogyasztó a boltokban a kereskedelmi fôzdék által készített termékekkel találkozhat, s ezt ismerhetik meg határainkon kívül is, mint védett magyar terméket. Fontos számunkra, hogy hibamentes, jó minôségû termékek kerüljenek forgalomba, melyek tükrözik készítôik igényét, ízlésüknek eltérô voltát, változatosságát. Az évjáratok eltérô gyümölcsminôségei miatt nem lehet minden évben azonos minôségû, kiváló terméket készíteni, de technológiailag hibátlant igen. Még kell cégér a jó pálinkának A párlatok, pálinkák fogyasztása egészségesnek mondható, ha étkezés közben, után kerül rájuk sor. Ekkor, ha mértékkel fogyasztják, kedvezôen befolyásolhatják a felszívódást, emésztést. A csodálatos gyümölcspálinkák illatai, ízei különleges gasztronómiai élményt nyújthatnak a fogyasztóknak. A fogyasztók elvárása a pálinkával szemben elsôsorban a fogyasztói szokásoktól, az elvárt illattól, íztôl, az emlékképektôl függ, amit lehet és kell is modernizálni. A jó minôségû pálinkák felismeréséhez természetesen sok esetben szükséges az alapgyümölcs karakterének, a fôzési eljárásnak az ismerete. A fogyasztók megnyerésére, a fogyasztói szokások befolyásolására a pálinkafesztiválok, kóstoltatók szolgálnak, melyeket egyre nagyobb sikerrel tartanak meg a rendezôk. A fôzômesterek, cégek megmérettetésére pedig a pálinkaversenyek adnak lehetôséget. Az újabb versenyeken a minôség javulását tapasztalhatjuk a nevezôk és a tételek egyre növekvô száma mellett. A pálinkafesztiválok tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a fiatalabb korosztály fogékonyabb a tiszta, karakteres, jó minôségû, esetleg még pluszként a gyümölcsfajta megjelöléssel ellátott pálinkák iránt, s egyre inkább keresi e termékeket a divatos whisky, vodka stb. termékekkel szemben. Ez hasonló jelenség ahhoz, mint ami a borok megújulása után bekövetkezett, a fogyasztók megismerhették a fajtatiszta, tájjelleges borokat. Már fajta és évjárat alapján kérik a gasztronómiában a borokat a fogyasztók, s nem a házasított átlagminta minôségét keresik. Remélhetôleg hamarosan büszkén számolhatunk be pálinkafogyasztási kultúránk intenzív fejlôdésérôl is, hasonló magas minôségi kínálat mellett, igényes fogyasztók széles táborát remélve. Dr. Panyik Gáborné

17 Repcetermesztési melléklet

18

19 Repcetermesztés 19 Kedvezô kilátások a repcepiacon A terménypiacok jegyzései májusban újra erôsödtek, ami a tavaszi szélsôséges idôjárással hozható összefüggésbe. A párizsi árutôzsdén (MATIF) a repcemag front havi jegyzése 494 euró/tonna volt május végén, ami a januári és a márciusi árszintek után a harmadik legmagasabb ár. Az európai aratás elôtt egy hónappal soha nem volt még ilyen drága egy tonna repcemag. A szélsôséges idôjárás, a gyengébb termés, az intenzív kereslet és a spekulatív tôke megjelenése az árupiacokon felhajtotta a termények árát 2010-ben, ami globális élelmiszer-árrobbanáshoz vezetett. Az elôzô évi terménypiaci hiánypszichózis után sokan azt várták, hogy az idei évben átlagos termés esetén stabilizálódik a piac, és az elôzô évben felhasznált készletek visszatöltôdnek. A szélsôséges tavaszi idôjárás viszont átírta a korábbi jóslatokat, és a nemzetközi árutôzsdéken tovább erôsödtek a termények jegyzései. A kukorica és a szójabab vetésének akadozása az USA-ban felfelé húzta a többi növény árát is. Az olajnövények piacán a tavaszi dél-amerikai szójababtermés hozhatna kisebb enyhülést (Brazília 75 millió tonna, Argentína 50 millió tonna), de a szállítási nehézségek miatt kérdéses annak nemzetközi piacokon való megjelenésének ideje. A fenti félelmeket támasztják alá az olajos magvak globális keresleti és kínálati viszonyai. Az USA agrárminisztériuma (USDA) adatai alapján a hét fô olajnövény globális termelése 456,8 millió tonna, a felhasználása 457 millió tonna lehet a 2011/2012. gazdasági évben (ugyanezen adatok az elôzô idôszakban 450,5 millió és 443,5 millió tonna voltak). A számokból jól látható, hogy a felhasználás növekedését csak a készletekbôl lehet fedezni, de ez a térbeli különbségek miatt ellátási nehézségeket okozhat. Az EU olajosmag-termelése 27,5 millió tonna (az utóbbi négy évben a legalacsonyabb), felhasználása 41,2 millió tonna és importja 17,7 millió tonna lehet a folyó gazdasági évben. Az EU-behozatalra szorul Az USDA júniusi elôrejelzése szerint 59,2 millió tonna (a korábbi prognosztizációhoz képest 1,7 millió tonnával kevesebb) lehet a repce globális termése a 2011/2012. gazdasági évben. Ez a valaha volt második legnagyobb kibocsátás lehet a világon, de a felhasználás növekedését még így sem tudja követni. A repcemag globális feldolgozásának nagysága 60,2 millió tonna lehet. A legnagyobb termelôk és feldolgozók az EU, Kanada, Kína és India maradnak. A globális készlet 5,6 millióról 4,5 millió tonnára csökkenhet. Kína importja 1,3 millió tonnára eshet vissza, így 2,5 millió tonnával az EU lehet a legnagyobb importôr. Meghatározó exportôrök Kanada (7 millió tonna), Ukrajna (1,4 millió tonna) és Ausztrália (1,3 millió tonna) maradnak. Az EU-ban 6,9 millió hektáron termesztenek repcét a 2011/2012. gazdasági évben, ez 400 ezer hektárral haladja meg az elôzô évi területet. A nagyobb termôterület ellenére az USDA legfrissebb becslése szerint 18,8 millió tonna lehet a kibocsátás, ami a májusi 20 millió tonnás várakozással és az elôzô évi 20,6 millió tonnával összevetve jelentôs visszaesést jelent. Ezt a tavaszi aszály okozta több nyugat-európai országban. Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon is a szokásos csapadék 10 40%-a hullott az április-májusi idôszakban, amit a fejlôdésben lévô repceállományok nem tudtak elnôni. A stressz több esetben ritka, alacsony állományok és kicsi becôk kialakulását okozta. A május végi csapadék már késôn érkezett, ezért a terméskilátások továbbra sem javultak. Franciaország 4,6 millió tonnával lehet a legnagyobb repcetermelô az EU-ban az idén. Németország visszacsúszhat a második helyre, 4,5 millió tonna alatti termést várnak, ez másfél millió tonnás terméscsökkenést jelentene az elôzô évihez képest. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Nagy-Britannia kerülhet 2,27 millió tonnával. A tagállamok repcemag feldolgozása 21,3 millió tonna, és a repceolaj fel-

20 20 Repcetermesztés használása 9,4 millió tonna lehet a folyó gazdasági évben. Az intenzív repcemagkereslet kielégítése csak a csökkenô készletekbôl és a növekvô (az idén 3 millió tonna) importtal fedezhetô. Az EU bekeverési irányelvei miatt nô a biodízel elôállítása, ami miatt csökkenhet az repceolaj élelmiszer célú felhasználása. A repceolajat a napraforgóolaj pótolhatja az étolajpiacon, amely fôként Oroszország és Ukrajna felôl érkezhet. Az EU takarmánypiacán fontos alapanyag a repceolaj elôállításának mellékterméke, a repcedara (az elôállítás 12,26 millió tonna lehet a 2011/2012. gazdasági évben, elôzô idôszakban 13 millió tonna volt), amelybôl szintén túlkereslet (a kereslet 12,35 milliót tonna lehet) várható. Az EU aszályos idôjárásával szemben Kanadában a csapadék és a hideg idô okozott problémát. A lassú hóolvadás és a folyamatos esôzések miatt néhol még mindig nehezen lehet megközelíteni a táblákat. A canola vetése akadozik, és egyre közelebb a biztosítótársaságok által kijelölt utolsó vetési idôpont (június 20.). A nehézségek miatt az USDA várakozásai szerint 7,3 millió hektáron vethetnek canolát Kanadában és 13 millió tonna lehet a termés a 2011/2012. gazdasági évben. Kanada zárókészlete 1 millió tonna alá csökkenhet. Az idôjárással kapcsolatos aggodalmak miatt a MATIF-on május végén 14 egymást követô kereskedési napon erôsödött a repcemag front havi jegyzése, egészen 494 euró/tonnás szintig. Június elején a nemzetközi pénz- és terménypiacok irányt váltottak, és a repcemag ára is lefelé indult. A MATIF-on az augusztusi jegyzés 465 euró/tonna volt június 15-én. A hamburgi kikötôben is rekordot döntött a repcemag június eleji ára (709 USD/tonna), majd 676 USD/tonnára csökkent június 15-re. Ez is kimagasló az aratáshoz közeledve a júniusi 388 USD/tonnához képest. A hazai helyzet Magyarországon június utolsó hetében megindulhat a repce betakarítása. A jelenlegi várakozások szerint az elôzô évihez hasonlóan alacsonyak lehetnek a termésátlagok. Már a repce vetése is nehezen indult, mert ôsszel a sok csapadék lassította a szántóföldi munkálatokat. A késôi vetésû állományok nem tudtak megerôsödni az átteleléshez, ezért egy része kifagyott vagy károsodott. A hosszú tél után tavasszal az ôszi 260 ezer hektárból 239 ezer hektáron maradt meg a repce (1. ábra). A február-májusi idôszak viszont nagy szárazságot hozott az egész országban, a szokásos csapadékmennyiség 50%-a esett le, de néhol alig érte el a 20%-ot. A virágzás idején a fagy közeli hômérséklet nehezítette a beporzást. A csapadékszegény idôjárásnak egyedül növényvédelmi elônyei voltak. A szárazság okozta stresszt nem tudták elnôni az állományok, és a szokásnál kisebb becôk gyenge termést sejtetnek. Az idei termés kicsivel haladhatja meg elôzô évi 2,16 tonna/hektárt, de jóval elmarad a 2,32 tonna/hektáros ötéves átlagtól. A MgSzH 2,167, az USDA 2,2, az EU Bizottság 2,19 és a német Toepfer 2,25 tonna/hektár átlagos termést vár a legfrissebb elôrejelzésében. Ezek a számok összhangban vannak a termelôk és a kereskedôk várakozásaival. Az AKI PÁIR adatai szerint a repcemag termelôi ára 117,8 ezer Ft/tonnával januárban érte el a csúcspontját a fizikai piacon, azóta májusra kisebb kilengésekkel 111,5 ezer Ft/tonnára csökkent, és júniusban is maradhat a 110 ezer Ft/tonnás árszint (3. ábra). Az elôzô évben a májusi ár 76 ezer Ft/tonna volt. A nyers repceolaj feldolgozói értékesítési ára a februári 300 ezer Ft/tonnáról májusig 275 ezer Ft/tonnára csökkent. A repcedara ára 53 ezer Ft/tonnával májusban érte el a csúcspontját. A BÉT-en a repcemag front havi jegyzése 126 ezer Ft/tonna volt június 15-én. A augusztusi jegyzés február és május 20. között a ezer Ft/tonna között mozgott, majd május végén a romló terméskilátások miatt 131 ezer Ft/tonnára emelkedett (4. ábra). A repcemag határidôs ára az aratáshoz közeledve júniusa óta nem volt ilyen magas, akkor 112 ezer Ft/tonnát ért el. A fentiekbôl látható, hogy a repcemag hazai és globális piaca is szárnyal, ami a betakarítás után is folytatódhat. Az idôjárás alakulása már csak az aratásra lehet hatással, a várható termésen nem változtat. Az EU-ban a korábban várt 20 millió tonnához képest kiesô 1,2 millió tonna fennakadásokat okozhat a kereslet kielégítésében. Természetesen más termények és piaci termékek ára is hat a repcemag árára. Elég csak a június 15. utáni jelentôs kôolajár-csökkenést említeni, ami magával húzhatta a terménypiacokat is. A jelenlegi várakozások szerint a repcemag magas árszintje a helyettesítô termények és a kanadai canola betakarításáig maradhat, így sok térségben a gyengébb termés ellenére rekord árbevételt érhetnek el a repcetermelôk. Pájtli Péter AKI, Piaci Információs Osztály

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 84/2011 (VI.1.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 84/2011 (VI.1.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 84/2011 (VI.1.) számú KÖZLEMÉNYE A 2011-es támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényléséről I. A támogatásban való részvétel általános

Részletesebben

Lantos Péter Agrármérnök 1967- Gödöllő Közgazdász 1973 Rhone-Poulenc, Aventis, Cseber Nyelvtudás: angol, francia, német 35 év a növényvédelemben

Lantos Péter Agrármérnök 1967- Gödöllő Közgazdász 1973 Rhone-Poulenc, Aventis, Cseber Nyelvtudás: angol, francia, német 35 év a növényvédelemben Lantos Péter Agrármérnök 1967- Gödöllő Közgazdász 1973 Rhone-Poulenc, Aventis, Cseber Nyelvtudás: angol, francia, német 35 év a növényvédelemben Növényvédő szerrel szennyezett csomagoló anyagok és csávázott

Részletesebben

DuPont termékek a kiskertekben

DuPont termékek a kiskertekben DuPont termékek a kiskertekben Tanos 50 DF Tanos 50 DF szôlôben Különleges tulajdonsággal rendelkezô, kombinált hatóanyagú gombaölô szer szôlôperonoszpóra ellen. A Tanos a DuPont kutatás egyik gombaölô

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2015.05.21. 12:00-kor. Érvényes: 2015.05.28-ig. Várható frissítés: 2015.05.28. 12:00-kor. A gyors növekedésnek

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

A káposztafélék védelme

A káposztafélék védelme A káposztafélék védelme Talajfertôtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejû, míg mások inkább a kései káposztaféléket

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2014.06.19.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2014.06.19.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2014.06.19.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2014.06.19. 12:00-kor. Érvényes: 2014.06.26-ig. Várható frissítés: 2014.06.26. 12:00-kor. Fenológiai fázis:

Részletesebben

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Barátossy Gábor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság igazgatóhelyettes 2014. május 21. 1881- óta borászati

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2014.06.26.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2014.06.26.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2014.06.26.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2014.06.26. 12:00-kor. Érvényes: 2014.07.03-ig. Várható frissítés: 2014.07.03. 12:00-kor. Fenológiai fázis:

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

K5600/K5601Támogatási kérelem Főlap

K5600/K5601Támogatási kérelem Főlap KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 2005-ös támogatási évi anyatehéntartás támogatás igényléséhez szükséges K5600/K5601 Támogatási kérelem Főlaphoz és K5602 Támogatási kérelem Betétlaphoz Fontos! Anyatehéntartás támogatási

Részletesebben

DuPont Talendo Extra gombaölő szer

DuPont Talendo Extra gombaölő szer DuPont megoldás a lisztharmat ellen DuPont Talendo Extra gombaölő szer Két hatóanyagot tartalmazó gombaölő szer, amely hosszú távon megvédi a szőlőt a szőlőlisztharmat ellen. Azoknak a szőlőtermelőknek,

Részletesebben

I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek

I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 79/2014. (V. 15.) számú KÖZLEMÉNYE A 2014. évi mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme Fusilade Forte Az első és ma is egyik leghatékonyabb szuperszelektív posztemergens egyszikű irtó a Fusilade Forte. A legjobb hatás a gyomok intenzív

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

A pálinka mint hungarikum

A pálinka mint hungarikum A pálinka mint hungarikum 2010.06.01. Vidékfejlesztési Minisztérium Gyaraky Zoltán főosztályvezető Egy kis pálinka történelem Magyarországon a XIV. században aqua vitae reginae Hungariae A XV. században

Részletesebben

Teljes körű lehetőségek a növényegészség megőrzésében Babarci Pincészet Győrújbarát, 2014. július. 15

Teljes körű lehetőségek a növényegészség megőrzésében Babarci Pincészet Győrújbarát, 2014. július. 15 Teljes körű lehetőségek a növényegészség megőrzésében Babarci Pincészet Győrújbarát, 2014. július. 15 LÉGTÉRTELÍTÉS Kőrös Tamás (20/551 4442) Szőlő növényvédelmi szaktanácsadó 2 A szőlőmolyok természetes

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Széles spektrumú rovarölő szer a szőlő. védelmében

Széles spektrumú rovarölő szer a szőlő. védelmében Széles spektrumú rovarölő szer a szőlő védelmében Rovarölő szer molyok és kabócák ellen A Luzindo egy új, széles spektrumú, hosszú tartamhatású rovarölő szer lepkefélék és egyéb szúró-szívó szájszervű

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatás igénybevételéről I. Jogszabályi alap

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

A szőlő. növényvédelme

A szőlő. növényvédelme A szőlő növényvédelme 2016 Szőlő növényvédelme A sikeres növényvédelem komoly szakértelmet, jó gyakorlati érzéket és sokszor (főleg az időjárás miatt) szerencsét is igényel. A szőlő növényvédelmét az adott

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében Dr. SZŐKE LAJOS főiskolai tanár A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében 37.Meteorológiai Tudományos Napok Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon

Részletesebben

A paradicsom védelme

A paradicsom védelme A paradicsom védelme Rovarkártevôk elleni védelem A paradicsom növényvédelmi szempontból az egyik legigényesebb kultúrnövény. A magvetéstôl a betakarításig-szedésig a károkozók egész sora veszélyeztet

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

1/2014. ( I. 21) MVH Közlemény. a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről

1/2014. ( I. 21) MVH Közlemény. a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről 1/2014. ( I. 21) MVH Közlemény a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről I. A tejkvóta igénylésének alapja A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez 845 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám. melléklet a 6/. (XII..) VM rendelethez Nagyértékű gépbeszerzések értékelése a. () bekezdés a) pontja esetén A B C D. Értékelési szempont megnevezése Értékelés/Ellenőrzés

Részletesebben

2012. november 15-16.

2012. november 15-16. Az agrár és vidékpolitika aktualitása dr. Gombos Zoltán Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály főosztályvezető 2012. november 15-16. A MAGYAR VIDÉK ALKOTMÁNYA (NVS) együttműködésre és a közös értékekre alapozva

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

www.syngenta.hu A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme

www.syngenta.hu A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu Talajfertőtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejű, míg

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

13/2014. (II. 24.) VM rendelet

13/2014. (II. 24.) VM rendelet Magyar joganyagok - 13/2014. (II. 24.) VM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott 1. oldal egyes agrártámogat 13/2014. (II. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása. Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer

Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása. Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer Tartalom - Miért van szükség a rendszerre? - Milyen területet

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

A pálinka-előállítás sajátos szabályozása és kockázatai

A pálinka-előállítás sajátos szabályozása és kockázatai A pálinka-előállítás sajátos szabályozása és kockázatai Előadó: Mihányi László elnök Pálinka Nemzeti Tanács E-mail cím: peter.dull@vm.gov.hu, www.palinkanemzetitanacs.hu Telefon: (06-1)-795 3930, Fax:

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről,

Részletesebben

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes, kisméretű kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.

Részletesebben

FINO CSOPORT 2013.11.06.

FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT Földrajzi elhelyezkedés Mezőgazdasági vertikum 100% magyar családi tulajdonban ÁLLATTENYÉSZTÉS 2013 2014 Tejelő tehén állomány (fő): 2.500 3.300 Tejtermelés (Liter/nap):

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 4024 Debrecen, Sumen u. 2) mint védjegyjogosult Hortobágyi Nemzeti Parki

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-107 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsbor Fruit wine with distinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47.

I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47. I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47. Szabadkai Andrea Kistermelői termékértékesítés, magán háznál, termelői piacon rendezvényen Kisléptékű Termékelőállítók

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28

MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28 MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28 Ön a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hírlevelének 59. számát olvassa. Hírlevelünkben az elmúlt hét legfontosabb agrártámogatásokhoz kapcsolódó információit

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK HELYZETÉRŐL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK HELYZETÉRŐL 1476 Bp. 100. Pf. 407. Tel.: 374-3603; 374-3604 www.mvh.gov.hu 2 AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉG

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly nemzeti

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 32/2015. (II. 25.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 32/2015. (II. 25.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 32/2015. (II. 25.) számú KÖZLEMÉNYE a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben