EDELÉNYI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EDELÉNYI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG"

Átírás

1 Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B EDELÉNYI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai Az Edelényi Kistéréség Többcélú Társulási Tanácsa január 29-ei ülésén megtárgyalta az Edelényi Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot, illetve a benne szereplő projektcsomagot; azokat elfogadta, jóváhagyta, és az NFÜ részére e csomag részeként benyújtja. Edelény, január 30. 1

2 EDELÉNYI KISTÉRSÉG (ÉM4) TARTALOMJEGYZÉK KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM - I. Helyzetelemzés - II. SWOT elemzés - III. Fejlesztési irányok - IV. Projektek összegző bemutatása - V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva 3. old. 10. old. 12. old. 17. old. 26. old. CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK KFB jegyzőkönyvi kivonat / határozat TKT jegyzőkönyvi kivonat / határozat Projektgazdák szándéknyilatkozatai 279. old old old. Esélyegyenlőségi helyzetelemzés 399. old 2

3 EDELÉNYI KISTÉRSÉG (ÉM4) VÁLTOZÁSLISTA oldal Projektadatlap további részletezése: A Tartaléklistába sorolt projektek 4.1.B jelű táblázatában a 2/3.3.2 számú projekt neve Rakaca program -ról Háztáji kiskerti termelés megszervezése névre változott. A támogatási összeg 40 M Ft-ról 59 M Ft-ra emelkedett. Ebből adódóan az érintett összesítő sorok értékei is változtak a 3. és a 3.3 fősorokon oldal Projektadatlap további részletezése: Az Esély az induláshoz óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítése Szendrő városában projekt támogatási összege korábbi elgépelésből eredő hiba miatt 85,5 M Ft-ról 86 M Ft-ra változott oldal Projektadatlap további részletezése: A Körzeti Napköziotthonos Óvoda felújítása és Tornaszobával bővítése projekt támogatási összege korábbi elgépelésből eredő hiba miatt 40 M Ft-ról 20 M Ft-ra változott oldal Projektadatlap további részletezése: A Kamilla 2003 BÉSZ Öko Szövetkezet Rakaca program projektje új, átdolgozott adatlapot kapott. A projekt új címe: Háztáji kiskert termelés megszervezése. A támogatási összeg 40 M Ft-ról 59 M Ft-ra módosult, a projekt teljes költségvetése 40 M Ft-ról 64 M Ft-ra növekedett. Nő a programba terv szerint be vonni kívánt emberek száma is Projektadatlap további részletezése: A SZUHEKE Éledő Csorba-kő projekthez, új részletesebb adatlap került kidolgozásra oldal Projektadatlap további részletezése: Nyomár Község Önkormányzata Járdafelújítás projektjének támogatási összege korábbi elgépelésből eredő hiba miatt 6,65 M Ft-ról 7 M Ft-ra változott. A beruházás teljes összege 7,7 M Ft-ra módosult oldal Projektadatlap további részletezése: Szögliget Község Önkormányzata Diós-, Ifjúság út felújítása projektjének támogatási összege korábbi elgépelésből eredő hiba miatt 14 M Ftról 15 M Ft-ra változott oldal Projektadatlap további részletezése: Szuhogy Község Önkormányzata Dózsa György utca építése projektjének támogatási összege korábbi elgépelésből eredő hiba miatt 9 M Ft-ról 10 M Ft-ra változott oldal Projektadatlap további részletezése: Tornanádaska Község Önkormányzata Infrastruktúrafejlesztés Tornanádaska romák lakta településrészén projektjének támogatási összege korábbi elgépelésből eredő hiba miatt 39,41 M Ft-ról 20 M Ft-ra változott oldal Projektadatlap további részletezése: Borsodszirák Község Önkormányzata Ravatalozó korszerűsítése Borsodszirákon projektjének támogatási összege korábbi elgépelésből eredő hiba miatt 18 M Ft-ról 10 M Ft-ra változott oldal Projektadatlap további részletezése: Hidvégardó Község Önkormányzata A közel 40 éve épült ravatalozó felújítása projektjének beruházási összege korábbi elgépelésből eredő hiba miatt 8 M Ft-ról 8,8 M Ft-ra változott. 3

4 oldal Projektadatlap további részletezése: Bódvaszilas Község Önkormányzata Bódvaszilas község szennyvízelvezetés és tisztítás projektjének támogatási összege kerekítés miatt 379,936 M Ft-ról 380 M Ft-ra változott Projektadatlap további részletezése: Komjáti Község Önkormányzata Komjáti község szennyvízhálózatának kiépítése projektjének támogatási összege elgépelés miatt 200 M Ft-ról 150 M Ft-ra változott oldaltól Új: Bekerült az Edelényi Kistérség Esélyegyenlőségi helyzetelemzése az LHH program tervezéséhez és a Tervezési sablon az Edelényi kistérség közoktatási és településfejlesztési Esélyegyenlőségi Tervéhez. 4

5 KISTÉRSÉG KÓDJA DÁTUM: VERZIÓ: 1 I. Helyzetelemzés I. 1. Gazdasági helyzet KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM ÉM nap A kistérség jövedelemtermelő, felhalmozó és tőkevonzó képessége messze elmarad attól a szinttől, amely szükséges ahhoz, hogy a térség gazdasága stabil fejlődési pályára állhasson. A vállalkozások hiánya, a térségben végzett mezőgazdasági és ipari tevékenység aránytalan. A helyi lehetőségektől elszakadó gazdasági szerkezet, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló egyes tényezők fejletlensége, az önkormányzati gazdálkodás problémái és a támogatások megszerzésének nehézsége egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy még nem alakult ki olyan stabil gazdasági struktúra, amely a térség jövőbeni fejlődésének biztos alapja lehetne. A térségben az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 47 db, ami az országos átlag fele. A népességszámhoz viszonyítottan is kevés vállalkozás között feltűnően magas az egyéni vállalkozások aránya. Az 1718 regisztrált vállalkozás közül 1180 tartozik ebbe, a jelentős részben kényszervállalkozásként fenntartott vállalkozási kategóriába. 538 társas vállalkozás található a térségben, ám ezek egy része csak itt van bejegyezve, de nem itt működik. A kedvezőbb adózási viszonyok miatt miskolci vagy távolabbi cégek szívesen választották székhelyükül a kistérségi településeket, ezek jó részéről a helyi polgármesteri hivatalokban mit sem tudnak ben a kistérségben bejelentett vállalkozások 27%-a tevékenykedik az ipar, építőipar területén, 16%-a a mezőgazdaság területén, a maradék 53% a szolgáltatás szektor területén fejti ki tevékenységét. Az 1990-es évek második felétől a mezőgazdasági vállalkozások térhódítása és a feldolgozóipar térvesztése jellemző. A térség északi területein és a csereháti részen meghatározó a mezőgazdasági vállalkozások jelenléte, néhány mezőgazdasági vállalkozáson és helyi kereskedőn kívül jóformán más nem is található. Az egyéni vállalkozások aránya a szolgáltató szektorban a legmagasabb és a mezőgazdaságban a legalacsonyabb. A mezőgazdaság kimagasló aránya mellett az építőipari vállalkozások nagy száma és aránya jellemző. Az elszigeteltségből, az alacsony színvonalú munkaerőből adódó területi hátrányok a vállalkozások jövedelemtermelő képességét is visszavetik. Esetükben a kirekesztés a beszerzési és az értékesítési piacokról való kiszorulást jelenti. A helyben előállított termékek nem rendelkeznek magas hozzáadott értékkel. A mezőgazdaságban a birtokstruktúrára jellemző az 5 ha alatti birtokok, az ún. törpebirtokok magas, 96%-os aránya. Ezeket a területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodó 99%-a egyéni gazdálkodó, akik jelentősebb piaci árutermeléssel alig rendelkeznek és a korábbi szövetkezetek felszámolása után a szövetkezés gondolatától idegenkednek. A kedvező konstrukciójú állami támogatásoknak köszönhetően az ezredforduló után érezhetően javult az eszközállomány. Az agrárágazatban tevékenykedő közül a borsodsziráki Szirák-Farm Kft., az Abod Farm Kft. és a több mint 2000 ha-on gazdálkodó Agrobál Kft. gazdasági helyzete a legstabilabb. A beruházások létszámvonzata ugyan nem jelentős, sőt a versenyképesség növelése inkább elbocsátásokat hozhat magával, de az elmúlt három év eredménye alapján életképesnek látszanak, s fennmaradásuk szinte biztosra vehető. A 10-12, közepes méretű, ha-os birtokméretű területen gazdálkodó szövetkezet és kft. többnyire csak vegetál, látványos fejlesztésről ezek esetében nem beszélhetünk. A maradék területen őstermelői igazolvánnyal rendelkező gazdálkodók 3-5 ha-os területeken gazdálkodnak, többnyire jövedelemkiegészítő céllal. Az ágazat jövedelmezőbb tevékenységéhez a jelenleg egyoldalúan preferált gabonatermelés helyett a helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó, versenyképesebb növényi kultúrák elterjesztése lenne kedvezőbb. A térség kifejezetten alkalmas állattartásra. Ezen belül is a juh- és a szarvasmarhatartás számára kínálkozik kedvező lehetőség, amelyek amúgy is nagy múltra tekintenek vissza a kistérség területén. A piaci viszonyok kedvezőtlen hatására az állatállomány az ezredfordulóra jelentősen leépült. A 5

6 nyomokban még meglévő állattartó gazdaságok mellett jelentős, kihasználatlan kapacitások állnak rendelkezésre a kistérség területén infrastruktúra és földterület formájában, amelyet kedvező piaci fordulat esetén újra hasznosíthatóvá válnak. A terület élelmiszertermelő potenciáljához képest kicsi az élelmiszeripari termelő, feldolgozó üzemek száma, ezek többsége pékség. A tej-, húsfeldolgozás és a zöldségek, gyümölcsök tárolása zömmel Miskolcon történik. A kistérség keleti részén elterülő gyümölcsösökhöz nem tartozik aszaló, hűtőház. Damak határában működik egy pálinkafőző, de palackozó funkció nélkül. Az Aggteleki Nemzeti Park és az Aggteleki Tájvédelmi körzet a kistérség területének összesen 27%-át (197 km2) foglalja el. E védett területek mezőgazdasági hasznosítása nem lehetséges, ill. korlátozott. Az agrár-környezetvédelmi előírások betartásával jelentős mennyiségű támogatás vehető igénybe az Érzékeny Természetvédelmi Területek gondozásával. A Natura 2000 területek kiemelt jelentőséggel bírnak az Aggteleki-karszton, annak peremterületein és a zöldfolyosóként nyilvántartott Bódvavölgyében. Az iparnak Edelény közvetlen térségét és néhány északi kőbányát leszámítva egyáltalán nincsenek hagyományai. A rendszerváltást megelőző években az ágazat fő képviselői az edelényi bányák voltak. Ezeken kívül az ipar a viszonylag kis létszámot foglalkoztató egyrészt állami tulajdonban lévő vállalkozásokra, másrészt az akkori termelőszövetkezeteknek a törvény által adott lehetőségek keretén belül ipari tevékenységet folytató melléküzemágaira korlátozódott. Ezek a lehetőségek az állami és a szövetkezetei szektor leépítésével megszűntek. A működő ipari vállalkozások közül teljes bizonyossággal egyetlen tartósan prosperáló üzemet sem tudunk kiemelni. A vállalkozások túlnyomó többsége az építőiparban, a helyi igényeket kielégítő sütőiparban, továbbá a kőbányászatban és a volt tsz-üzemágakból létrehozott önfoglalkoztató ágazatokban működik. Ezek érzékelhető jövedelemtermelő képességgel nem bírnak. Az ipari vállalkozások sem képesek felhalmozásra, a térségi fejlődéshez szükséges erőforrások biztosítására. A legnagyobbak pl. a szendrői ALUFIX állandó piaci gondokkal küzdenek. Új beruházóként jelenik meg a GENEX Zrt. klímaberendezéseket gyártó gyáregysége Perkupán. Az építőanyag gyártást két jelentősebb edelényi középvállalkozás képviseli, akik építési tevékenységet is ellátnak. Becskeházán működik egy mészkőbánya és Szalonnán működik egy mészkőőrleményt előállító kft. Az északi mikro-térségekben azonban az építőipari kisvállalkozókból hiány van. Nincs megfelelően képzett kőműves, ács, bádogos, burkoló stb. A kistérségben működik egy erőműi kazánok építését végző vállalat, amely túlnyomórészt térségen kívüli unkaerőt alkalmaz. Feltörekvőben van a fafeldolgozó, faipari termékeket előállító, bútorkészítő szektor, ám az üzemek száma, elmarad a térség erdőterületéhez képest. A környéken kitermelt fából bútort már alig, csak parkettát, raklapot állítanak elő. Ugyanakkor jellemző a mást érségekből hozott fa alapanyag feldolgozása. A kistérségben a legjelentősebb élelmiszeripari vállalat a Linga Csoki Kft. csokoládécsomagoló üzeme. Számos településen varroda működött, bérmunkát végezve. A távol-keleti konkurencia miatt legtöbbjük veszteséges lett és bezárt. Edelényben működik még egy piacképes vállalkozás, amely saját tervezésű ruhákat értékesít a hazai piacon. A kis- és kézműipar csak szolgáltató jelleggel, vagy saját használatra, hobbi szinten dolgozik. A mikro-vállalkozások gondja a telephelyek korszerűsítésének, bővítésének nehézsége, az új telephelyek hiánya.. A kicsit megerősödő és az első 6-8 évet túlélő vállalkozások a garázsban, fészerekben kialakított műhelyeket kinövik, egyre kevésbé tudják betartani a környezetvédelmi előírásokat. Új telephely önálló kialakításához, az ahhoz szükséges közművesítéshez pedig nem rendelkeznek elegendő pénzzel. Az igénybe vehető telephelyek hiánya nem csak a mikro-vállalkozásokat sújtja. Eddig ipari park nem alakult ki a kistérségben. Az edelényi ipari park kiépítése tervbe van véve. Ez, vagy egy több telephelyes, ipari területek hálózatából álló konstrukció segíthetne a belső kisvállalkozások telephelygondjainak megoldásában és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítése után - piaci esélyeinek növelésében, továbbá új vállalkozások betelepülésében. Az Edelényben létrehozott és a Bódvavölgyi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által üzemeltetett inkubátorház a vállalkozások információellátásában és tevékenységüket segítő üzleti szolgáltatások elérhetőségében hozott javulást, de mostanra személyi és infrastrukturális kapacitások hiánya miatt működése erősen korlátozottá vált. A turizmus az elmúlt évben lényegesen fejlődött. A térség szálláshely kapacitásai tízszeresére növekedtek. Jelenleg közel 100 szálláshelyen közel 1000 férőhely várja a turistákat. A turisztikai vonzerők és különösen a programok fejlesztése, a szálláshelyek minőségi fejlesztése elmaradt a szálláskapacitások kiépítése mögött. A legnagyobb attrakciót képviselő aggteleki Baradla-barlang, az 6

7 edelényi Borsodi Földvár és Tájház, mellett egyre inkább felértékelődik az edelényi L Huillier-Coburg kastély szerepe. Az aprófalvak településképei is jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek. A hagyományos gazdálkodás bemutatóhelyei turisztikai programokba beépíthető változatban még nem léteznek. A Csereháti Kézműves Program keretében létrehozott kézműves házak nyitva tartása egyelőre nem állandó. Túraútvonalak a kistérség északi részén (Országos Kék Túra), és a belső csereháti részen vannak kiépítve. Pihenőhelyek nincsenek kialakítva. Tanösvények, az értékeket bemutató táblák csupán az Aggteleki Nemzeti Park központjában léteznek. Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a bemutatóhelyek működtetése és a rendezvények szervezése vállalkozói alapon nem működik, a civil és a közszférának van szerepe ezek biztosításában. Csakúgy, mint a turisztikai marketing szervezésében. 2-3 turisztikai kiadvány van forgalomban és három helyen (Jósvafő, Perkupa, Edelény) működik turisztikai információs iroda. A kistérség messze nem használja ki idegenforgalmi lehetőségeit. A sok látnivaló, programlehetőség ellenére a térségben csak átmenő turizmus van. Az idelátogató turisták 2007-ben átlagban 2 éjszakát töltöttek el a kistérség szálláshelyein. Kevés, bár egyre elterjedtebb a nívós szálláshely, alacsony a szolgáltatások színvonala. A kis falvakban megüresedő házakat egyre több városi veszi meg hétvégi pihenés céljára. Ez azonban sem munkahelyet, sem vásárlóerőt nem jelent a helyieknek. A turisztikai tevékenység összehangolásaként formálódik az Edelény és Aggtelek Turisztikai Desztináció Menedzsment. Térségi hatású turisztikai fejlődés várható a Históriavölgy-projekt kedvező támogatási döntését követő fejlesztésektől, valamint a L Huillier-Coburg kastély felújításától. Nem elhanyagolhatóak az Aggteleki Nemzeti Park eddig megvalósult és a jövőben tervezett fejlesztései, amely közül kiemelkedik az Esztramos hegyen felhagyott kőbánya ipartörténeti múzeummá való átalakítása. A szolgáltató szektorban működő vállalkozások túlnyomó többsége a kiskereskedelem területén működik. A javító, karbantartó vállalkozások jelentősége a megváltozott fogyasztási szokások miatt csökkent, és a megfogyatkozott igény miatt a szektor folyamatosan leépült. A pénzügyi szolgáltatásokat jórészt a takarékszövetkezetek és az OTP fiókintézményei látják el. Kihelyezéseik közt fontos szerepet kapnak a pályázati saját erőt kiegészítő hitelek. I. 2. Infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) A térség központjának megközelítése az M3-as, M30-as autópálya Miskolcig történő kiépítésével javult, mivel Miskolc határától Edelény, mint térségi központ viszonylag rövid, mintegy 24 km-es úton Sajószentpéter felől elérhető. A 26 sz. és a 27. sz főközlekedési útvonal modernizálásával a folyóvölgyi közúthálózat minősége javult. Mindemellett a térség a vállalkozói övezetek létrehozása szempontjából kedvezőtlen adottságú. A belső kis települések megközelíthetőségére még mindig a rossz minőségű, folyamatosan felújításra szoruló, keskeny nyomtávú útvonalak sokasága jellemző. A közlekedési feltáratlanságot mutatja, hogy a térségben 9 zsáktelepülés található. A térség úthálózatának 40%-a keskeny vonalú, az utak minősége rossz, pl. Szakácsi-Abod között szinte járhatatlan. A kistérség településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról, ami egyben a körzetközpont Edelénnyel való vasúti összeköttetését is jelenti. A Bódva-völgy 11 települése rendelkezik vasúti megállóval. Az ingázások csökkenésével a személyforgalom, a bányászat és a mezőgazdasági termelés visszaesésével a térséget célterületnek tekintő teherforgalom is drasztikusan visszaesett. Ennek ellenére a vasút fontos szerepet tölt be a térség életében és jelentősége a határ menti kapcsolatok fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények erősödése esetén tovább növekszik. Jövőbeni terv a vasútvonal újbóli bekapcsolása a Kassa-Rozsnyó vasútvonalba. A tornanádaskai határátkelő megnyitásával az átmenő teherforgalom jelentősen megnőtt, ami fokozott terhelést jelent a 27. sz. főútra. Jellemzően a Tornai Cementmű nyerges vontatmányai választják szállítási útvonalként a térséget. A jelenleg a térségben található 6500 személygépkocsi, az egyre gyarapodó számú tehergépkocsi és munkagép, valamint az átmenő forgalom igényeinek kielégítésére 4 üzemanyagtöltő állomás települt. A Belső Csereháton és Bódva-völgy északi részén nincs benzinkút, innen - az üzemanyagárak szlovákiai emelése után is - gyakorta a szomszédos Szlovákiába járnak át tankolni. 7

8 A napi buszjárat-párok száma sokkal több, mint a vonatoké. A települések 40%-át (18 db) azonban nem lehet közvetlenül Edelényből elérni, csak átszállással. Kevésbé intenzív, illetve intenzív a tömegközlekedés a települések 15-15%-ánál (7-7), közepesen intenzív a települések 30%-ánál (13). A buszjáratok napi eloszlására jellemző, hogy 6-8, és óra között járnak gyakrabban a buszok, míg a településről vissza 4-7, és óra között gyakoribbak a buszjáratok. A kistérségben található lakások háromnegyede be van kapcsolva a közüzemi vízhálózatba, de a szennyvízhálózatra csupán 41%-uk rendelkezik rákötéssel A települési szennyvízkezelés 29 településen nem megoldott. Az aprófalvak és a természeti értékek miatt úgy az energiaellátásban, mint a hulladékkezelésben az alternatív megoldások megismertetésére és bevezetésének ösztönzésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. A szilárdhulladék kezelés megoldott. A hulladékot a sajókazai regionális hulladéklerakóba szállítják. A korábbi szemétlerakók rekultiválása folyamatban van. Aggasztó az egyre nagyobb mértékeket öltő illegális szemétlerakás. A szennyvízberuházások 2000 után indultak el, főleg a vízbázisok szempontjából legérzékenyebb területeken. Az infrastrukturális hálózat környezeti gondjaira hívja fel a figyelmet a szélesre tárt közműolló, ezen belül a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldatlansága. A szennyvízhálózattal nem rendelkező települések közül kiemelkedik Bódvaszilas és Szendrőlád, ahol az érzékeny vízbázis és a növekvő lakosságszám miatt van szükség a szennyvízberuházásra. 21 településen nincs vezetékes gázhálózat. A gázhálózatra a lakások fele rendelkezik rákötéssel. A kistérség déli településein elsősorban Edelényben és Boldván nagyobb esőzések után gyakori az árvízveszély, amely a rendezetlen medrű patakok melletti településrészeket fenyegeti. A kommunikáció lehetőségei a kistérség területén nagyon eltérőek. térségben található 7142 telefon előfizető a crossbar rendszerbe be van kötve. Ma már nincs a hálózatból kieső település és a távbeszélő fővonalat igénylők igényeit a telefontársaság maradék nélkül ki tudja elégíteni. E mellett a mobilszolgáltatók próbálnak egyre teljesebb lefedettséget kialakítani, de még így is találhatók a lefedetlen települések a kistérségen belül. A domborzati adottságok a TV adások vételi lehetőségeit rontják. Így viszonylag korán, a legkisebb falvakban is megjelentek a parabolaantennák. ( ben kb. 300 parabolaantennával rendelkeztek a térség lakói.) Az új önkormányzatok felállása után pedig több településen vállalkoztak eme gond közös megoldására és önkormányzati támogatással a települések felében kiépítették a kábel-tv hálózatot. Ez a térségen belüli kommunikációra és a térségbe beérkező információk áramoltatására vonatkozóan egyelőre még kihasználatlan lehetőségeket hordoz magában. Helyi műsorkészítéssel azonban csak a városokban foglalkoznak. Néhány településen saját lap kiadásával is próbálkoznak. Edelény város mellett Szendrő, Szuhogy, Jósvafő, Hídvégardó rendelkezik saját lappal. A kistérség 17 települése nem rendelkezik szélessávú internet elérhetőséggel. A külső informatikai rendszerekhez való csatlakozás és a belső információs rendszer kiépítésének lehetőségét behatárolja a térség számítógép-ellátottsága, melyek többsége iskoláknál, néhány üzemnél és a polgármesteri hivatalokban található. A háztartásokban is egyre elterjedtebb a számítógép, kivételt képeznek ez alól az alacsony jövedelemmel rendelkező családok és az idős lakosság. A számítógépek. a hozzáértő emberek hiánya és az itt lakók számára túlzottan magas előfizetési díj is közrejátszik abban, hogy az Internet-előfizetők száma és aránya alapján a Bódvavidék országosan az utolsó kistérségek között van. A településkép megőrzése szempontjából fontos a közcélú épületek folyamatos karbantartása, a közfunkciót betöltő épületek felújítása. Erre a feladatra a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok nem tudnak elegendő forrást allokálni. I. 3. Társadalmi helyzet A kistérség lakossága fő, amely 47 településen oszlik meg. A települések közül kettő bír városi ranggal, Edelény, ahol lakos és Szendrő, ahol a lakosság száma 4295 fő. A városi népesség aránya 41,5%. A települések átlagos létszáma mindemellett 775 fő, amely jól mutatja az aprófalvas településszerkezetet. A 14 évnél fiatalabbak aránya a lakónépességen belül 19,6%, a 60 éven felüliek aránya 19,3%. A kistérség korstruktúrája fiatalodó tendenciát mutat. A fiatalkorúak meghatározó hányada roma származású. 8

9 A kiürülő aprófalvakban élő idős lakosság ellátása komoly kihívás elé állítja az önkormányzatokat. Az egyedül élő idős lakosok házi gondozása, ellátása, a házi segítségnyújtás meghaladja a falugondnokok és a jelenleg alkalmazásban álló gondozók kapacitását ezért ennek fejlesztése, az otthoni jelzőrendszer kiépítése elengedhetetlen. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának támogatásával a Csereháti Településszövetség működtetett szociális gazdaság típusú szociális gondozó és házi segítségnyújtó hálózatot, amely időszakosan enyhítette az érintett települések problémáját, de a normatív finanszírozás megoldatlansága miatt a szolgáltatást részben átvették az érintett önkormányzatok. Szintén az aprófalvas területeken található számos, betöltetlen háziorvosi álláshely (Rakaca, Szuhogy, Hidvégardó, Komjáti), melynek ellátása helyettesítéssel történik. Az orvosok számára nem vonzó a területileg hátrányos, szolgáltatáshiányos lakókörnyezet, és az erodált egészségi állapotban lévő páciensi kör. Annak ellenére sem, hogy az önkormányzatok jelentős anyagi hozzájárulást biztosítanak a praxis betöltéséhez. A kistérség orvosi rendelői folyamatos felújításra és eszközbővítésre szorulnak. A kistérségben Edelényben működik kórház és járóbeteg ellátó szakrendelő intézet. A szakrendelő intézet korszerűsítésére a kapacitásbővítés miatt szükség van. Alternatív megoldásként Szendrőben is létre lehet hozni járóbeteg ellátó központot, ahol a térség északi településeiről érkező páciensek ellátása történik. Gyermekorvosi ellátás Edelényben és Szendrőn működik. Három mentőállomás is található a kistérségben (Edelény, Szendrő, Hidvégardó), de a betegszállítás átszervezésével és a mentéstől történő elválasztásával ezen a területen is anomáliák keletkeztek. Az egészségi ellátást igénybe vevők jellemzően két társadalmi csoportból kerülnek ki. A megromlott egészségi állapotú időskorúak mellett jelentős számban veszik igénybe az orvosi ellátást a hátrányos helyzetű romák. A fő betegségek közül sok kiugróan magas gyakorisággal fordul elő a cigányság körében. Az egyes betegségek kiváltó okai a romák életkörülményeivel és életmódjával magyarázhatók. Szintén a szociális helyzettel függ össze az, hogy a romák betegségeikkel jóval később fordulnak orvoshoz, mint a nem romák, s jóval alacsonyabb a gyógyszerbeszedési fegyelmük is; a felírt gyógyszereket nem váltják ki, vagy anyagi okok miatt nem tudják kiváltani. A hátrányos helyzetű roma lakosság körében problémaként jelentkezik a korai gyermekvállalás. A szocializációs és egészségügyi normák betartása számos esetben nem valósul meg. Ennek megváltoztatása érdekében nagy szerep hárul a védőnőkre és a szociális szakemberekre, akik infrastrukturális és személyi kapacitáshiánnyal küzdenek, így nem tudják kellő hatékonysággal ellátni feladataikat. I. 4. Szociális helyzet Kistérségi szociális helyzete az országostól nagymértékben rosszabb. A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság körében felülreprezentált a cigányság aránya.. Önkormányzati becslésen alapuló adatok szerint az Edelényi kistérségben 24 %-os roma kisebbségi arány. A roma kisebbség aránya 50 %-nál magasabb az összlakossághoz viszonyítva. Szendrőlád 76% Borsodszirák 30% Lak 67% Szendrő 31% Szakácsi 70% Balajt 40% Szín 65% Színpetri 40% Rakacaszend 62% Szalonna 31 % Rakaca 84% Martonyi 50% Tornanádaska 80% Bódvalenke 78% A kistérségi átlagnál (24%) magasabb a roma kisebbség aránya az összes lakossághoz viszonyítva A kistérségben élő 9886 roma származású lakos közül 2474 fő, azaz 25% él városokban a fennmaradó 75 % aprófalvas településen lakik, szemben az országos 40 %-os aránnyal. A periférikus térségekben élő egyébként is hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű embereknek további leszakadással, kirekesztődéssel kell számolniuk. Ennek okai a következők: Az Edelényi Kistérségben élő mintegy tízezer roma ember jelentős hányada segélyekből, 9

10 szociális juttatásokból él. Egyre többen élnek elkülönülő városrészekben, cigány telepeken, ami erősíti a kirekesztettségüket, hátrányos megkülönböztetésüket. Aluliskolázottak, képzetlenek. A romák között a gyermekkorúak aránya a kutatók szerint legalább 40-45%. Az egészségi állapotuk rosszabb az országos és megyei átlagnál, tény, hogy a roma népesség várható élettartama átlagosan tíz évvel rövidebb, mint a nem roma népességé. A kistérségi roma népesség helyzetének, legszembetűnőbb mutatói a lakhatási viszonyok. Rossz állapotú, komfort nélküli, vagy félkomfortos, kis lakásokban élnek, gyakran zsúfoltan több család is él egy ingatlanon. A villamos energiával a lakások többsége ellátott, de a háztartások 5-10 %-ból hiányzik a villany. A vezetékes víz a roma lakások csak %-ába van bevezetve, noha a települések jelentős részén megoldott a vezetékes vízszolgáltatás. A vezetékes gáz és szennyvízcsatorna közműre kevés család köt rá. Szegénység, iskolázatlanság, munkanélküliség, szegénység - ördögi kör igaz a kistérségi roma lakosok esetében. Nincs elegendő bölcsődei, óvodai férőhely, egyáltalán nincs a kistérségben családi napközi. Igény jelentkezik pedagógusok továbbképzésére, szociális szakemberek számának növelésére, iskolafejlesztésre mind infrastruktúra, mind pedagógiai tartalom területén. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézet Gyermekprogram Irodája a kistérség alábbi településeit jelölte meg, ahol nincs óvoda, de a gyermeklétszámi indokolttá tenné: Balajt Lak, Szakácsi, Színpetri, Martonyi, Bódvalenke. Ezekről a településekről intézményfenntartó társulás keretében más településekre járnak óvodába a gyermekek. 22 óvoda működik a kistérségben, melyből az MTA KTI GYEP véleménye szerint hét óvoda bővítése elengedhetetlen. (Tornanádaska, Rakaca, Szendrőlád, Borsodszirák, Boldva, Szendrő, Szín) Tagintézményekkel együtt 21 általános iskolai intézményben folyik oktatás. 4 intézményfenntartó társulás működik a kistérségben. A szögligeti alapítványi iskola tehetséggondozást is végez. A Regionális Operatív Program 7 intézmény felújítását támogatta. A kistérség rendelkezik érettségit adó középfokú oktatási intézménnyel: Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola Edelény. Továbbá próbálkozás történt Második esély gimnázium működtetésére Hegymegen. Szendrőn működik érettségit adó, esti tagozatos gimnáziumi oktatás. Szakképzést Edelényben végez az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola és az Alapítványi Munkaiskola, továbbá a laki Körzeti Általános iskola és Szakiskola. A Csereháti Településszövetség rendelkezik felnőttképzési akkreditációval. Az iskoláskorú gyerekek között felülreprezentált romák száma. A növekvő gyermeklétszám egyre nagyobb kihívás eléállítja a korai felzárkóztatást végző szakembereket, intézményeket és a pedagógusokat. Mind a személyi, mind az infrastrukturális kapacitások területén bővítésre van szükség. Lassú javulás figyelhető meg az általános iskola befejezése terén, ez ma már nem esélynövelő tényező. Hozzá kell tenni, hogy az alapfokú iskolát gyakran nem nyolc év alatt végzik el a tanulók. 3 tanoda kezdeményezés is beindult a térségben, melyek változó képet mutatnak. Közül jó gyakorlatként megemlíthető a Bhim Rao Egyesület által üzemeltett szendrőládi tanoda. Az aluliskolázottak számára nyitott munkalehetőségek nagyon alacsony jövedelmet biztosítanak. Legtöbbjük ideig-óráig közhasznú foglalkoztatottként dolgozik, ami nem oldja meg a munkába való visszavezetésüket, sem a munkahelyi szocializálódást, a rendszeres életvitelt, sem az anyagi szükségletek biztosítását. Alkalmi munkavégzési lehetőségek vannak, ezek általában nehéz fizikai (építőipari vagy mezőgazdasági), sok esetben a lakóhelytől távol elvégzendő illegális, fekete munkák. Jelentős probléma a generációkon átívelő munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a legfiatalabb generációnak már a szülője, de a nagyszülője sem dolgozott, így nem a munkára szocializálódik A hátrányos helyzetű emberek nagy része funkcionális analfabéta, akik az átképzési programok jelentős részébe nem tudnak, vagy nem akarnak bekapcsolódni. A munkahellyel rendelkező roma emberek túlnyomó hányada alkalmazott, vállalkozót szinte nem találunk közöttük. A nők inaktivitási aránya meghaladja a férfiakét. A kérdés megoldására tett korábbi kezdeményezések átfogóbb, hosszabb távra is kihatóan 10

11 eredménytelenek voltak. Ennek oka kettős egyrészt komplexitás helyett elemeiben próbálták meg kezelni a problémákat, másrészt csak tüneti kezelést alkalmaztak. A korábbi negatív tendenciák ma már együttesen jelentkeznek. I. 5. Foglalkoztatási helyzet A térségben 21 ezer fő munkaképes korú lakos él. A helyi munkahelyek száma a 90-es években a harmadával visszaesett. Jelenleg a helyi munkahelyek száma 6 ezer. Emellett a munkavállalási lehetőségek beszűkülését elsősorban a korábbi ingázási lehetőségek minimalizálódása erősítette. A 90-as évek elején több, mint 7 ezer fő, a foglalkoztatottak majd 60%-a járt el Miskolc, Kazincbarcika, a Borsodi Bányavidék és Budapest munkahelyeire dolgozni re az ingázók száma a térségen belüli ingázókkal együtt is 5500-ra, a korábbi felére csökkent. A térség munkaerőpiaca zártabb lett, a helyi munkahelyek a korábbi 47%-kal szemben már 53%-ban fedik le a foglalkoztatotti létszámot. Ezzel együtt a foglalkoztatottak közel fele ma is ingázik. A helyi munkahelyek közel 1/3-át más településen élőkkel töltik be. A lakosság nagy aránya képzetlen vagy a munkaerőpiacon nem keresett végzettséggel rendelkezik. A képzéseken, átképzéseken a részvétel megfelelőnek mondható, de a képzések nem mindig felelnek meg a munkaerőpiac elvárásainak. Jelenleg a kistérség munkanélküliségi rátája 22,4 %. A regisztrált munkanélküliek között a tartós munkanélküliek aránya 38,1 %. Ezek az arányok a közeljövőben sem változnak kedvező irányban. Az elhelyezkedési esélyeket tovább rontja a romák felülreprezentáltsága a munkanélküliek között és az ebből eredő etnikai diszkrimináció. A regisztrációból kikerülő személyek nagyobb része az időszakos foglalkoztatás után visszakerül a rendszerbe. A munkanélküliségi ráta időszakos csökkenése nem valós gazdasági növekedésnek, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközöknek és az idénymunkák idején megnövekvő, főleg mezőgazdasági jellegű munkaerő keresletnek tudható be. A nyilvántartott munkanélküliek több mint fele 35 év alatti, amely azt mutatja, hogy a legaktívabb korban lévő társadalmi csoportok nem tudnak elhelyezkedni. A tartós munkanélküliség negatív hatásai egyre súlyosabbak, tömegesen tapasztalható a mentális leépülés, alkoholizmus, segélyekre-, közfoglalkoztatásra épülő megélhetési stratégia terjedése, megélhetési bűnesetek szaporodása, uzsorakamat és mindezek generációk között mintaként való átörökítése. A kistelepülések legnagyobb foglalkoztatói az önkormányzatok, az önkormányzat által fenntartott intézmények és több esetben ez az egyetlen munkalehetőség. A közszolgáltatások természetszerűleg a szolgáltatási ágba tartoznak, ezért a munkahelyek korszerűnek látszó, döntően a tercier szektorra építő szerkezete ezzel magyarázható. A térségben a szolgáltatási munkahelyek nagy aránya éppen hogy az elmaradottságot mutatja. A segélyhez, támogatáshoz kötelező átmeneti munkavégzés után a közmunkaprogramban résztvevők rendszerint visszakerülnek a regisztrációba. A szolgáltató szektor piaci részére jellemző, hogy hiányoznak a településekről a kisipari szolgáltatások és a falusi turizmus felfutása sem eredményezett munkahelybővülést. A nem közszolgálati munkahelyek jellemzően kisvállalkozások keretében működnek. 10-nél több munkahelyet csak a vállalkozások 4,5%-a tart fenn. A foglalkoztatásban a mikro-vállalkozások más térségekben erősödő szerepvállalásáról itt nem beszélhetünk. Egyrészt a meglévők sem tudták érdemben növelni munkavállalóik létszámát, másrészt új, életképes kezdeményezések csekély számban jöttek létre. Az elérhető munkahelyek számát tovább csökkenti az egyre jellemzőbbé vált vállalatvezetői stratégia: a megrendelés hullámzását követi a foglalkoztatottak létszámának változása. Következésképpen a korábbinál gyakoribb a ki- és beáramlás egy év viszonylatában. Ez kihatással van a térségben élők munkavállalási stratégiájára. A bizonytalan idejű munka, a rövidtávra kötött munkaszerződések negatívan hatnak a munkavállalási hajlandóságra. A kedvezőtlen helyzetet tovább rontja a térségre jellemző rendkívül alacsony munkabér. Ezért a munkaképes lakosság egy része számokkal pontosan nem kimutatható mértékben szívesebben választja a bizonytalan munka helyett a biztosnak tűnő munkanélküli segélyt, jövedelempótló támogatást, gyermekek után járó támogatást, a csökkent munkaképesség alapján történő nyugdíjazást, vagy egyéb szociális segélyeket. Mindezek mellett nincs kizárva, hogy a fekete- vagy szürke gazdaság keretein belül alkalmi munkát végeznek, bár ezek a lehetőségek is erősen korlátozottak a térségben. Hátrányos az itt élők számára, hogy a megyeszékhely gazdasága továbbra sem mutat élénkülést. Bár 11

12 a közlekedési feltételek folyamatos romlása miatt kérdés, hogy ellenkező esetben mekkora számban találhatnának ott munkát. A regionális infrastruktúra kiépülésével járó állami megrendelések volumenének esetleges növekedése a közlekedési nehézségek és a munkaerő összetétele miatt szintén nem jár együtt automatikusan (pozitív megkülönböztetés nélkül) tömeges új munkahelyek létesülésével a kistérségben élők számára. A helyi gazdaság a még dolgozóknak sem biztosít magas jövedelmeket. Az 1 főre jutó SZJA nagysága országos szinten is ebben a kistérségben a legalacsonyabb. Az egy lakosra befizetett SZJA értéke Ft. II. SWOT elemzés II. 1. A SWOT elemzés célja az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők és a helyzetelemzésben feltárt adatok, információk rendszerezése Erősségek Lehetőségek Változatos, értékes táj és élővilág A természetes alapanyagok, megújuló Magas erdősültség, vadban gazdag erdőségek Megőrzött kulturális örökség Hasznosítható, olcsó ingatlanok Kisebb körben, de érezhető változtatási és tanulási szándék Tehetséges fiatalok Szakképzést felvállaló szervezetek terjedése Részben kiépült szennyvízhálózat Megszervezett szilárd hulladékkezelés Kiépült kábel TV hálózat Oktatást, szakképzést és irányított szabadidő megszervezését felvállaló civil szervezetek Exponenciálisan növekvő gyermekszám Erős családorientáció Gyengeségek Életképes gazdasági szereplők hiánya, vállalkozások gyenge versenyképessége Elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása Inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya Fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya, szűk belső piac Alacsony jövedelmek Erős helyhez kötöttség a családi munkamegosztás hagyományai miatt Gyenge érdekérvényesítő és abszorpciós képesség Fejletlen infrastruktúra: lakás, közszolgáltatások, egészségügy, távközlés, informatika, közlekedés Környezettudatos gondolkodás hiánya, Árvízveszély Elavult épületállomány, leromlott településkép Körülményes iskolába való bejutás Fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülő szegénység Diszkrimináció a romákkal szemben összesen max. 1 oldal energiaforrások felértékelődése Az egyedi, helyi örökségre épülő termékek iránti kereslet növekedése A tudás-társadalom kiteljesülése, az információs technológiák terjedése Turisztikai ágazat fejlesztése Az országhatáron átnyúló kapcsolatok felértékelődése Hálózati szolgáltatásszervezés európai mintái Emberléptékű, olcsó, fenntartható technológiával működő lakókörnyezet iránti igények erősödése A kirekesztés elleni, az esélyegyenlőség melletti politika erősödése Egyházak, országos és nemzetközi civil szervezetek tevékenységének erősödése Veszélyek A roma szervezetek az információhiány miatt kimaradnak a fejlesztési programokból Az önkormányzati forráshiány tartóssá válása A támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése Fiatalok elvándorlását ösztönző külső tényezők erősödése Előállított GDP-ben mért társadalmi hasznosság elvének érvényesítése Helyi adottságokra érzéketlen területpolitika, egységes pályázati rendszer Az európai élelmiszerpiacra való bejutás további nehezedése, saját piacainkról való kiszorulás A határnyitás következményeként megnövekedett teherforgalom Gettósodást segítő állami segélyezési politika Növekvő előítéletesség és diszkrimináció 12

13 A SWOT egyes elemcsoportjait egymással összevetve a kistérség számára az alábbi védekező és támadó stratégiák adódnak: A térség megújulása, a fejlett országok új (posztmodern) fejlődési trendjeihez való igazodása a megőrzött természeti és kulturális értékek bázisán, a Világörökség címből, az élénkülő turisztikai, egészséges lakókörnyezet, a megbízható élelmiszerek és természetes anyagok, megújuló energiaforrások iránti keresletből adódó lehetőségeket kiaknázva és a humánerőforrások gyengeségét, valamint a belső tőkehiányt leküzdve érhető el. Az elmaradottság fokozódásával való szembeszállás, a helyzet további romlása, a problémák súlyának növekedése elleni védekezés egyrészről a külső feltételrendszer megváltoztatására irányuló erős érdekvédelmi, politikai befolyásolási tevékenységet feltételezi. Ehhez a kellő súllyal rendelkező politikai és szakmai személyiségek összehangolt, a hasonló sorú térségekkel összefogáson alapuló cselekvésére van szükség. Másrészről a népesség szerkezetének pozitív diszkriminációs akciókkal való megváltoztatása és a térség közlekedési, információs kinyitása háríthatja el a teljes leépülés veszélyét. Az edelényi kistérség jövőképe Bár az edelényi kistérség egészére jellemző a természetközelség és otthonosság, a biztonság, a saját sorsa irányítására képes, érzékelhető térségi identitástudattal bíró helyi társadalom - az egymástól különböző térszerkezeti egységek eltérő fejlődési utat járnak be. a. A dombvidéki kistelepüléseken a nagyobb számú nyugdíjasok mellett a természetet értő, védő és a benne rejlő erőforrásokat megőrizve hasznosítani képes fiatalabb emberek részint helyi termékek és szolgáltatások előállításából, részint távmunkásként, vagy ingázóként tisztességes megélhetést biztosító jövedelmekből, környezetbarát, emberléptékű és komfortos körülmények között, a szolgáltatásokat helyben a többfunkciós szolgáltató házakban vagy a központi településeken, de könnyen elérve, egymással szolidaritást vállalva, a külvilággal jól működő kommunikációs csatornákkal összekötve élnek. b. A folyóvölgy relatíve nagyobb települései helyet adnak a regionális gazdaságba integrálódott, fejlett határ menti kapcsolatokkal bíró feldolgozó- és környezetvédelmi iparnak is, szervezik az egész térség gazdaságát és kulturális életét, valamint központosítva vagy a többfunkciós szolgáltató házakban elérhető kirendeltségeken keresztül biztosítják az üzleti és lakossági szolgáltatásokat saját lakosaik és a dombvidéki kistelepülések lakói számára is. 13

14 III. Fejlesztési irányok III. 1. A fejlesztési irányok a SWOT elemzésből adódóan és a tervezési útmutatóban megadott prioritásokon belül kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz 1. Helyi adottságokra alapozott új gazdasági tevékenységek 1.1. Környezetkímélő agrártermelés, megújuló energiatermelés 1.2. Helyi értékekre alapozott feldolgozóipar és szolgáltatások kialakítása 1.3. Táji, települési és gazdasági adottságokon alapuló turisztikai fejlesztések 1.4. Külső igényeket kielégítő szociális szolgáltatások fejlesztése 1.5. Táj- és környezetvédelemre alapozott gazdasági tevékenységek indítása 1.6. Helyi termékeket értékesítő hálózat kialakítása Szendrő, Abod Boldva, Edelény, Szendrő, Perkupa, Hidvégardó Damak Aggtelek, Jósvafő, Szinpetri, Szögliget, Hidvégardó, Komjáti, Tornaszentandrás, Tornabarakony, Bódvarákó, Bódvaszilas, Perkupa, Szalonna, Martonyi, Meszes, Szendrő, Szendrőlád, Edelény, Borsodszirák, Boldva, Hangács, Irota, Tomor Tornabarakony Irota Rakaca A térség elmaradottságának legfőbb oka a lakosok számára biztos megélhetést nyújtó gazdaság hiánya. A perifériajelleg miatt külső vállalkozók nem érdeklődnek a helyi adottságok kiaknázása iránt, a belső vállalkozások pedig erőtlenek, ill. a piaci ismeretek és kapcsolatok híján vannak. A belső piac felvevő képessége is ebből eredően gyenge, újabb foglalkoztatást és jövedelmeket biztosító gazdasági tevékenységek generálására nem elegendő. Ugyanakkor a külső piacokon élénkülő kereslet mutatkozik a térségi adottságok hasznosításával nyerhető termékek iránt. Ezt a keresletet kihasználva célozzuk meg az agrárgazdaság termékváltását, a gyümölcsfeldolgozás kapacitásainak kialakítását, a galyasági részen az öko- és az aktív turizmus, a Bódva-völgyben a kulturális és rendezvényturizmus, a csereháti részen a falusi- és agroturizmus minőségi kínálatának, és desztinációs menedzsmentjének kialakítását, a térségen túli klienseket vonzó idős- és fogyatékos- gondozás, a nevelőszülőség kapacitásainak bővítését és a tájfenntartó é környezetvédelmi tevékenységek kiszélesítését. Foglalkoztatottak számának növekedése: 1200 fő Foglalkoztatási ráta javulása: 6% ÚMVP ÚMVP GOP ÉMOP ÚMVP TÁMOP ÚMVP KEOP TÁMOP, ÚMVP 14

15 1.7. Foglalkoztatást megvalósító közösségi vállalkozások indítása a piaci és közszféra által lefedetlen helyi szükségletek kielégítésre A helyi adottságok hasznosítása különösen a belső piaci keresletre épülő tevékenységekben üzleti vállalkozások fenntartásához nem szolgáltat elegendő bevételt. A foglalkoztatásból és az igények kielégítéséből fakadó társadalmi haszon és a más úton ezek elérésére fordított kiadások megtakarítása azonban kompenzálja a profit hiányát. Ezért a vállalkozáshiányos területeken indokolt közösségi vállalkozások indítása és ezáltal a foglalkoztatási és a szolgáltatási célok elérésének együttes megvalósítása. TÁMOP, A foglalkoztatási helyzet javítása 2. Versenyképes vállalkozások 2.1. Helyi és külső vállalkozások számára alkalmas korszerű telephelyek és vállalkozói szolgáltatások kialakítása Boldva, Edelény, Szendrő, Perkupa, Hidvégardó (határon túli települések) A kistérség vállalkozói sűrűsége nagyon alacsony. A vállalkozások hiánya, ill. a meglévő vállalkozások gyenge versenyképessége a helyi adottságok foglalkoztatást bővítő hasznosítását és a térségi jövedelmek növekedését is akadályozza. A meglévő vállalkozások fejlesztése és új vállalkozások indítása, ill. a térségbe vonzása a térségi gazdaság fejlődésének alapfeltétele. Ehhez azonban hiányoznak a korszerű telephelyek és a kisvállalkozásokat segítő szolgáltatások. A térség kistelepülésekből felépülő térszerkezetéből, szegmentált munkaerőpiacából adódóan egy nagyobb, koncentrált ipari park nem jelent megoldást. Az urbanizációs folyosót képező, az országhatáron átnyúló Bódva-völgy több pontján indokolt kisebb, a helyi és a kívülről érdeklődő vállalakozókat egyaránt befogadó, a helyiek számára inkubációs szolgáltatásokat is nyújtó vállalkozói területek kialakítása. Ezeket a területeket célszerű egységes szervezeti keretek között és egységes marketing rendszerben működtetni. Vállalkozói zónába betelepült vállalkozások: 25 vállalkozás Inkubációs szolgáltatásban részesülő vállalkozások száma:75 vállalkozás Regionális klaszterekhez kapcsolódó helyi vállalkozások száma: 12 vállalkozás Új munkahelyek száma: 300 Megőrzött munkahelyek száma:300 A foglalkoztatási helyzet javítása GOP, KEOP 15

16 2.2. Regionális klaszterekhez való kapcsolódás 3. Egészséges, innovatív és befogadó társadalom 3.1. Egészségi állapot javítása Aggtelek, Komjáti, Perkupa, Szín, Szendrő, Edelény, Boldva, Szendrőlád, Szögliget A megélhetési biztonság és az azt elősegítő versenyképesség növelése érdekében a elengedhetetlen a kistérség gazdaságának a regionális és határon átnyúló gazdaságba való bekapcsolása. Ennek jó módja a regionális klaszterekhez való kapcsolódás. A jelenlegi termékek és a vállalkozói struktúra alapján a kistérség elsősorban az organikus termékek és alternatív energia klaszterbe, az építőipari és kézműves tevékenységeket is befogadó otthon klaszterbe, a csomagolás technikai klaszterbe tudna bekapcsolódni. A kistérségben az egészségügyi ellátás a betöltetlen háziorvosi helyek magas száma miatt egyre akadozóbban működik, ami az egészségi állapot romlásában is visszatükröződik. A népesség egészségi állapota romlásának másik oka az életmódban, az egészségkultúra alacsony színvonalában keresendő. A problémán a házi orvosi rendelők felújításával, orvosi lakások biztosításával, a szakellátások fejlesztésével és a szemléletváltást, információellátottságot bővítő egészségprogramokkal lehet segíteni. Az elmúlt években a szociális szolgáltatások kiépítésében eredmények mutatkoztak. Így a házi gondozói hálózat kiépítésében és a falugondnoki hálózat működtetésében sikerült előbbre lépni. A hátrányos helyzetű gyerekekről és az idősekről való gondoskodásban továbbra is gondot okoz azonban néhány településen a szociális étkeztetés megoldatlansága, valamint a kistelepüléseken a megfelelő humán kapacitások és technikai eszközök biztosítása. Korszerű orvosi rendelők aránya 80% Színvonalas orvosi ellátásban részesülő lakosok aránya: 95% Házi gondozásba bevont rászoruló idősek aránya 80% Gondozóhálózatban foglalkoztatottak száma: 20 fő Szabályoknak megfelelő szociális konyhák aránya: 80% Szociális étkeztetésben részesülők számának növekedése: 10% GOP TIOP ÉMOP TÁMOP 16

17 3.2. Képzettségi színvonal emelése 3.3. A foglalkoztatási helyzet javítása Edelény, Tomor, Perkupa, Szendrő, Hegymeg, Szín, Tornanádaska, Hidvégardó, Rakaca, Rakacaszend, Bódvalenke, Szendrőlád, Szalonna, Boldva A foglalkoztathatóságot, de az egész fejlesztést is visszafogó alacsony iskolai végzettség és képzettség felszámolása az óvodában kezdődik. Úgy az óvodában, mint az általános iskolákban az infrastrukturális feltételek javítása mellett a pedagógiai tartalom és módszerek korszerűsítése, a gyermekek sajátosságaihoz és a térség fejlesztési céljaihoz igazítása szükséges. A korábbi fejlesztésekből kimaradt, de túlterhelt közoktatási intézmények fejlesztésén túl a leghátrányosabb helyzetű gyerekekkel és a tehetségekkel való foglalkozás kiemelt jelentőségű. Mindkettőben szükséges a térség szakmai hálózatainak megerősítése. Az alapképzés mellett a szakképzés, a munkaerő piacképes szakmával és a térségi stratégiai irányokba illeszkedő ismeretekkel és készségekkel való rendelkezése a térségi és a társadalmi perifériáról való elmozdulás egyik legfontosabb feltétele. Az iskolai és a felnőttképzésben is a fő cél, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők fejezzék be az általános iskolát, majd a térségi irányokhoz is illeszkedő szakmai képzettséget is szerezzenek. Kistérségi szint A foglalkoztatás mutatói a kistérség egész területén kedvezőtlenek. Az elsődleges munkaerőpiac nem képes felszívni a piacképes végzettséggel nem rendelkező munkanélküliek tömegeit. Aktív munkaerő-piaci eszközök és alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások bevezetésével csökken a kistérség munkanélkülisége. Korszerű óvodák aránya: 80% Színvonalas óvodai vagy családi napközi ellátásban részesülő gyermekek aránya: 90% Kialakított tanodák száma 10 Tanodai foglalkozásokba bevont gyermekek aránya:5% Második esély típusú gimnáziumi telephelyek száma. 10 Érettségit adó képzésbe bevont hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése 500% Szakképzést szerző személyek évenkénti száma: 20 fő Foglakoztatásba bevontak száma: 200 fő Foglalkoztatási programok elsajátított száma: 20 Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedettek 50 fő keretében szakmák száma: Az egészségi állapot javítása, A foglalkoztatási helyzet javítása A képzettségi színvonal emelése 17

18 3.4. Képzett fiatalok letelepedése 4. Élhető térség 4.1. Egészséges és biztonságos települési környezet kialakítása 4.2. Gondozott táj, egységes falukép kialakítása 5. Regionális integráció feltételei 5.1. Közúti közlekedés feltételeinek javítása 5.2. Internet-elérés feltételeinek kialakítása Kistérségi szint A kistérség területi hátrányából eredő folyamat a kontraszelekció, amely a képzett fiatalok elvándorlását jelenti más, kedvező adottságokkal rendelkező térségbe. A képzett fiatalok helyben tartása, illetve más térségekből való bevonzása kardinális jelentőségű a térség humánerő potenciáljának növelése szempontjából. Ehhez elsősorban vonzó keresetet biztosító munkalehetőségeket és elérhető közszolgáltatásokat, esetenként az életkörülményeket javító plusz szolgáltatásokat szükséges biztosítani a célcsoport számára. Szendrőlád, Bódvaszilas, Varbóc, Komjáti Kisléptékű településfejlesztés: Kistérségi szint Kistérségi szint Lak, Szakácsi, Irota, Égerszög, Borsodszirák, Boldva max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg A szennyvízkezelés megoldása az érzékeny vízbázissal és a kritikus méretű lakosságszámmal rendelkező településeken. Ezen kívül a kistérség egészére kiterjedő kisléptékű településfejlesztési programok megvalósítása hozzájárul az élhető kisfalvak kialakulásához és az ott élő területi- és egyéb hátrányokkal küzdő lakosság életminőségének javulásához. A vidéki térség vonzóvá tétele és az élhető környezet kialakítása érdekében fontos a települések bel- és külterületeinek funkcionális és esztétikai szempontok szem előtt tartásával való gondozása. Letelepült fiatal családok száma: 30 szennyvízhálózat térségi kiépültségének javulása: 2 újabb település Szennyvízhálózatra való rákötések arányának változása: + 5% Belterületi út építése: 15 km, Járda építése: 10 km Megvalósult falumegújítás jellegű beruházások: 45 Kivitelezésbe bevont foglalkoztatottak száma: 200 fő A kistérség érintett kistelepülésein az elérhetőség javítása Kiépült útszakaszok hossza: 24 km, a teljes úthálózat 6%-a A kistérség 17 településén nincs széles sávú internet. A csekély számú potenciális felhasználó miatt a szolgáltatók nem tartják gazdaságosnak a vonalas infrastruktúra kiépítését ezért a települések elérhetősége WiFi hálózat kiépítésével illetve a mobilnet lefedettségének növelésével javíthatók. Internet szolgáltatást igénybe vevő lakosok számának növekedése 20% Internet-elérhetőséghez jutó hátrányos helyzetű lakosok száma.: 400 fő Az egészségi állapot javítása, A képzettségi színvonal emelése, A foglalkoztatási helyzet javítása A foglalkoztatási helyzet javítása UMVP A foglalkoztatási helyzet javítása UMVP KÖZOP Képzettségi szint növelése 18

19 IV. Projektek összegző bemutatása IV. 1. Projektek, projekt típusok, típusprojektek A. A támogatás 100%-ára tervezett projektlista fejlesz tési irány sorsz áma Térs égi prior itás Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 2. Vállalkozásfejlesztés , Bódva-völgyi Vállalkozói Zóna 1 3. Egészséges, innovatív és befogadó társadalom Boldva, Edelény, Szendrő, Perkupa, Hidvégardó Forrás megos zlása, % , , Egészségi és szociális állapot javítása , ,30 Orvosi rendelő felújítás 8 182,5 182,5 4, Orvosi rendelő (benne a védőnői szolgálat) felújítása 1 Szín Edelényi SZTK rendelőintézet rekonstrukciója 1 Edelény Szemünk fénye a gyermek gyermekorvosi rendelő korszerűsítése Szendrő városban 1 Szendrő Orvosi Rendelő tetőzetének átépítése, nyílászárók cseréje, külső hőszigetelése 1 Aggtelek Orvosi rendelő felújítása és akadálymentesítése 1 Perkupa Orvosi rendelő felújítása és akadálymentesítése 1 Komjáti Orvosi rendelő épületének korszerűsítése és akadálymentesítése 1 Szendrőlád Orvosi rendelő tetőszerkezetének, belső terének felújítása. 1 Tornaszentandrás 4 4 Térségi egészségügyi programok , Lépéssorozat az egészséges életért az Edelényi kistérségben 1 Kistérségi szint

20 Életet az éveknek térségi szociális Tornai-medence, szolgáltatási és gondozóházi fejlesztés a 1 Galyaság, Tókörnyéke Felső-Bódva völgyében mikrokörzetek Szociális konyhák kialakítása , Szociális közétkeztetés feltételeinek javítása Szendrőládon 1 Szendrőlád Szociális közétkeztetés feltételeinek javítása Szögligeten 1 Szögliget Képzettségi szint növelése ,04 Óvoda-, bölcsőde fejlesztés projektek , Óvoda felújítása 2 Szín Óvoda felújítása 2 Tomor Esélyt az induláshoz óvodai férőhelyek bővítése Szendrő városban 2 Szendrő Óvoda felújítása, tornaszoba építése 2 Perkupa Óvoda férőhely bővítése 2 Boldva Új óvoda építése 2 Edelény Bölcsőde fejlesztés 1 Edelény Alternatív pedagógiai és nevelési projektek , Pedagógiai innováció az Edelényi 1 Kistérségi szint kistérségben Baba-ház családi integrációs szolgáltatás Térségi tanoda hálózat Második esély gimnázium, szakiskola és felnőttoktatási általános iskola 1 Szalonna Edelény, Szendrőlád, Szendrő, Szalonna, Perkupa, Bódvaszilas Hegymeg, Szín, Tornanádaska, Hídvégardó, Rakaca, Rakacaszend, Bódvalenke, Szendrőlád, Szalonna, Boldva Foglalkoztatási helyzet javítása ,05 Segítünk várost építeni szociális Szendrő foglalkoztatás Szendrő városban 20

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki-karszt és peremterületei (HUAN20001) Aggtelek 02, 03, 04, 05,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem 1. A helyzet merre megy a világ? Természeti és társadalmi jellegű szűkösségek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Támogatható Kedvezményezett tevékenységek köre Már elbírált pályázatok

Támogatható Kedvezményezett tevékenységek köre Már elbírált pályázatok Pályázat címe Pályázati azonosító Támogatható Kedvezményezett tevékenységek köre Már elbírált pályázatok Támogatás mértéke % Ivóvíz minőség javító beruházás Monostorpályi településen KEOP-7.1.0/11-2011-0067

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Támogatásban részesített kistérségi pályázatok 2006. év

Támogatásban részesített kistérségi pályázatok 2006. év Támogatásban részesített kistérségi pályázatok 200 év Igényelt támogatás Sürgősségi műszerek beszerzése 200 eft 0 Ft 195 eft BM Önerő Alap pályázat "Szélessávú internet kiépítése" pályázathoz Kistérségi

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben