A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása négy EU-s tagországban

Átírás

1 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása négy EU-s tagországban Tanulmány Készítette: Komádi Mónika Kurucz Győző Szabó Gyula Pál Zsolt Debrecen, április

2 TARTALOM I. A TANULMÁNYRÓL NÉHÁNY SZÓBAN... 4 II. A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA AUSZTRIÁBAN... 6 II.1 Bevezetés... 6 II.1.1 Történeti áttekintés és szakpolitikai háttér... 6 II.2 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatását célzó rendszer struktúrája Ausztriában... 8 II.2.1 A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása, a foglalkoztatási rendszerbe való illeszkedése... 8 II A foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer a fogyatékossággal élők szempontjából... 8 II A fogyatékossággal élők munkaerő-piaci (re)integrációjának célkitűzései II.2.2 Aktív ellátások (pénzügyi ellátások és szolgáltatások) II A tartós munkanélküliség csökkentése II A fiatalok képzése és integrációja II A foglalkoztatás biztonsága II Vállalkozásorientált szolgáltatások II Érzékenyítés II Akadálymentes hozzáférés biztosítása II Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség II Az intézményi keretfeltételek továbbfejlesztése II.3 Komplex munkaerő-piaci programok Ausztriában II.3.1 Szociál-ökonómiai üzemek (SÖB) és a közhasznú foglalkoztatási projektek (GBP) 28 II.3.2 Munkaasszisztencia II.3.3 Lebenshilfe II.4 Összegzés III. A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A CSEH KÖZTÁRSASÁGBAN III.1. Bevezetés III.2. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatását célzó rendszer struktúrája a Cseh Köztársaságban III.2.1. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása, a foglalkoztatási rendszerbe való illesztése III.2.2. Aktív ellátások (pénzügyi hozzájárulások és szolgáltatások) III.3. Komplex munkaerő-piaci programok a Cseh Köztársaságban III.3.1. Védett műhely III.3.2. Munkarehabilitáció III.3.3. Támogatott foglalkoztatás III.3.4. Szociális célú vállalkozás

3 III.4. Összegzés IV. A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA NAGY-BRITANNIÁBAN IV.1. Bevezetés IV.2. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatását célzó rendszer Nagy-Britanniában IV.2.1. A jogi háttér IV.2.2. Intézményi keretek IV.2.3. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő stratégiai irányok IV.3. Komplex munkaerő-piaci programok Nagy-Britanniában IV.3.1 Pathways to Work IV.3.2 New Deal for Disabled People IV.3.3 WORKSTEP IV.3.4 Sheltered Placement Scheme IV.4 Összegzés V. A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA NÉMETORSZÁGBAN V.1 Bevezetés V.2. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatását célzó rendszer struktúrája Németországban V.2.1. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása, a foglalkoztatási rendszerbe való illeszkedése V.2.2. Aktív ellátások (pénzügyi ellátások és szolgáltatások) V Foglalkoztatással összekapcsolt képzés, próbafoglalkoztatások és gyakorlatok 90 V Fogyatékossággal és súlyos fogyatékossággal élő emberek képzése V Fogyatékossággal és súlyos fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása V Segítség egy önálló szakmai egzisztencia megalapozásához és megtartásához. 94 V Foglalkoztatási kötelezettség és kompenzációs összeg V Integrációs foglalkoztatási projektek V Egy üzemi integrált menedzsment rendszer bevezetése V.3. Komplex munkaerő-piaci programok Németországban V.3.1 JOB program V.3.2 Job 4000 program V.4 Összegzés VI. FELHASZNÁLT IRODALOM

4 I. A tanulmányról néhány szóban Tanulmányunkban előre meghatározott szempontok alapján az állami szervek, nonprofit szolgáltatók honlapjain elérhető, valamint az ott hivatkozott szakmai anyagokat feldolgozva (dokumentációk, tanulmányok, jogszabályok, stratégiák, stb.) mutatjuk be négy EU-s tagország (Ausztria, Csehország, Nagy-Britannia, Németország) foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos gyakorlatát, intézményrendszerét. Munkánk során arra törekedtünk, hogy az egymástól esetenként karakteresen is eltérő gyakorlatok ellenére a későbbiekben összevethető legyen az adott ország megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatos gyakorlata. Dolgozatunkban a többi között áttekintjük a négy ország: foglalkoztatási rendszerét (rövid bemutatás), a hatályos rendszer előzményeit, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatását célzó rendszer struktúráját, a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatását, a foglalkoztatási rendszerbe való illeszkedését, foglalkozási rehabilitációban érintett szereplőit, intézményeit, illetve a rendszer finanszírozását, aktív ellátásainak rendszerét (pénzügyi ellátások és szolgáltatások, szereplők, finanszírozás, szolgáltatás vásárlás stb.), nagyobb komplex munkaerő-piaci programjait (jellemzően a nonprofit szervezetek által működtetett komplex programok). A megváltozott munkaképességű munkavállalók négy foglalkozási rehabilitációs rendszerének leírása kapcsán mindenképpen szükséges kiemelnünk azokat a vizsgált területet érintő rendkívül gyors változásokat, amelyek az elmúlt évtizedben zajlottak, illetve részben zajlanak ma is. Mindez a tanulmány szempontjából azt jelenti számunkra, hogy sok kérdésben, amivel kapcsolatban néhány éve még egyértelmű és könnyű volt válaszokat megfogalmazni (a többi között említhetjük például a civilszervezetek vagy éppen az állam szerepvállalását, a szolgáltatói piac kijelölését stb.) ma már óvatosabban kell fogalmaznunk. Emellett szembesülnünk kellett azzal is, hogy a néhány éve íródott szakirodalmi megállapítások csak bizonyos kritikával és/vagy fenntartásokkal fogadhatók el. Éppen ezért a gyakorlatok leírásakor meglehetősen óvatosan kell eljárnunk, s csak a teljesen egyértelmű 4

5 ismertetőjegyeket szabad kiemelnünk. Mindazonáltal mindvégig törekszünk arra, hogy az adott ország fontosabb vonásait és kontúrjait végső soron a vizsgált rendszerek karakterét bemutassuk az olvasónak, lehetőséget biztosítva ezáltal arra is, hogy ki-ki maga vethesse öszsze a hazai gyakorlattal, saját tapasztalataival az itt olvasottakat. A foglalkozási rehabilitáció területén zajló strukturális sok esetben hangzatos paradigmaváltást is hirdető átalakítások egyaránt érintették az intézményi, támogatási és szolgáltatási alrendszereket is. A téma tehát mindegyik általunk összehasonlított országban napirenden van. Véleményünk szerint elsősorban gazdasági megfontolásoktól vezérelve (a jóléti állam le- és átépítése, újragondolása, a nagy ellátórendszerek átstrukturálása, karcsúsítása, reformja stb. játszik ebben leginkább főszerepet) központi helyet foglal el a foglalkoztatáspolitika napi kérdései között. Ráadásul a foglalkozási rehabilitáció intézményi, támogatási és szolgáltatási mintázatai, logikái ismétlődnek (még akkor is, ha a hozzákapcsolt ideológia más és más), újra meg újra felbukkannak (előbb vagy utóbb) az idősek, a fiatalok, a nők, a romák, a menekültek stb. kapcsán: eltérő motiváció, szolgáltatási hangsúlyok és ritmusok, de a lényeg mindig a munkaerő-piaci (re)integráción, illetve annak technikáján van. Éppen ezért minden országnak mihamarabb elemi érdeke lesz mihamarabb, hogy olyan költséghatékony rendszereket, illetve módszereket alakítsanak ki, amellyel nem utolsó sorban humánusan képesek kezelni a területen felmerülő igényeket és szükségleteket. 5

6 II. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása Ausztriában II.1 Bevezetés Az ausztriai foglalkoztatási módszerek, eszközök és célok alakulása az állami és nem állami szereplők szoros együttműködésének eredménye. Általános foglalkoztatáspolitikai célkitűzés a munkaerő-piaci kereslet és kínálat lehető legteljesebb, gazdaságilag ésszerű és tartós összehangolása. Ennek keretében a feladat a gazdasági szereplők ellátása megfelelő munkaerővel, a potenciális munkavállalók alkalmassá tétele a munkavállalásra és ezt követően a lehető legteljesebb mértékű foglalkoztatás (Basisinformationsbericht 2002). Ezzel kapcsolatosan a legfontosabb alapelvek az önkéntesség, az adatvédelem, a gender mainstreaming 1 és az esélyegyenlőség. Utóbbi manifesztálódik többek között a fogyatékossággal élő emberek (Menschen mit Behinderungen) 2 szociális és munkaerő-piaci integrációjában, amely függetlenül a fogyatékosság okától és jellegétől az ausztriai szociálpolitikai egyik legfontosabb deklarált célja. II.1.1 Történeti áttekintés és szakpolitikai háttér 3 Az akadályozott emberek foglalkoztatása Ausztriában hosszú múltra tekint vissza. Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1915-ben speciális munkaerő-piaci központokat hoztak létre a háborús veteránok számára, majd 1920-tól az addigi tapasztalatok alapján törvénnyel is szabályozták a területet. Ez a törvény (Invalidenbeschäftigungsgesetz) innovatív módon már bevezette a kvótarendszer és az ahhoz kapcsolódó rehabilitációs hozzájárulás eszközét. A törvény az Anschlusst követően is hatályban maradt, majd 1940-ben az érintett célcsoportot kiterjesztették az egyéb okból megváltozott munkaképességűekre is ban új, de szellemiségében nem változó törvényt hoztak (Invalideneinstellungsgesetz), amelynek hatálya alá 1950-ben a vak- és gyengénlátó személyeket is bevonták. A törvény 1953-as felülvizsgálata 1 A gender mainstreaming alapelvének lényege, hogy a nők és férfiak közötti különbségek soha nem képezhetik a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) alapját. További részletek: 2 Ausztriában Magyarországgal ellentétben a vizsgált célcsoportnak nincs eltérő megnevezése munkaerőpiaci és szociális szempontból, ezért a tanulmányban következeten a fogyatékossággal élőkről beszélünk. 3 A történeti áttekintés alapja 1997-ig egy nemzetközi összehasonlító tanulmány (Patricia Thornton Neil Lunt: Employment Policies for Disabled People in Eighteen Countries: A Review. Cornell University, digitalcommons.ilr.cornell.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1158&context=gladnetcollect), 1997-től a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (Nationaler Aktionsplan für Beschäftigung 2003 Österreich Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit) ec.europa.eu/employment_social/employment_strategy/nap_2003/nap_aut_de.pdf 6

7 egyfelől (számszakilag) szigorúbb, másfelől (bizonyos ágazatokat tekintve) engedékenyebb kvótarendszert eredményezett. A 22/1970. törvény a kvótarendszer újbóli módosításához és a tartományok növekvő szerepéhez vezetett. Ezt követően kisebb módosítások történtek jogszabályi szinten (pl. a rehabilitációs hozzájárulás megemelése) egészen 1990-ig, amikor egyrészt megváltoztatták a fogalomhasználatot ( rokkant helyett fogyatékos, munkára való képesség helyett fogyatékosság szintje ), másrészt tovább erősítették az együttműködést az intézményrendszer egyes elemei között. A májusi fogyatékosügyi törvény (Bundesbehindertengesetz) lefektette a rehabilitációs intézkedések alapvető keretfeltételeit. Az 1993-tól érvényes új fogyatékosügyi koncepció nagyobb hangsúlyt fektet a képessé tevésre és arra, hogy a célcsoport tagjai minél nagyobb arányban tartósan az elsődleges munkaerőpiacra kerülhessenek. Ennek érdekében számos napjainkban is használatos innovatív eszközt vezettek be (pl. munkaadók támogatása, munkaaszisztencia, a rehabilitáció folyamatának standardizálása). Emellett a dokumentum hangsúlyozza a mainstreaming gondolatának fontosságát is. Ausztria európai uniós csatlakozásától lényegesen több forrást tudtak erre a területre fordítani: az 1995 és 1999 közötti tervezési időszakban az Egységes Progratmtervezési Dokumentum 3. célkitűzése a tartós munkanélküliség leküzdése, valamint a fiatalok és a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci (re)integrációja volt, amelynek keretében összesen mintegy 1,2 milliárd schillinget (kb. 87,2 millió euró) fordítottak a fogyatékos emberek integrációjára és 2006 között ez az összeg az EQUAL közösségi kezdeményezéssel együtt a 125 millió euró volt. Az osztrák kormány 2001-ben indította el a Milliárdok a Fogyatékos Embereknek Foglalkoztatási Offenzíva programját (Beschäftigungsoffensive Behindertenmilliarde ), amely a Szövetségi Szociális Hivatal támogatásaival jelentős mértékben kiszélesítette a foglalkozási rehabilitáció eszköztárát. Kiemelt figyelmet fordítanak az integrációs támogatásokra, a munkahelymegőrző intézkedésekre, a segítő szolgáltatásokra (pl. munkaassztisztencia, job coaching), továbbá a vállalkozások fogadókészségének növelésére (pl. érzékenyítés, vállalkozói tanácsadás). Speciális célcsoportot jelent a fogyatékossággal élők fiatal korosztálya: a év közöttiek esetében folyamatos segítséget kell nyújtani az iskola és a munka világa közötti átmenet megkönnyítésére (pl. clearing, munkaasszisztencia fiatalok számára, speciális képzési programok). A 2003-ban, a fogyatékossággal élők európai évében megalkotott Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (Nationaler Aktionsplan für Beschäftigung, NAP) 7

8 a fenti intézkedések továbbvitelének fontosságát hangsúlyozza, kiemel további célcsoportokat (2004-ben például a fogyatékossággal élő nőket), valamint célként tűzi ki egy új esélyegyenlőségi törvény kidolgozását a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatosan, amely 2006-ban lépett hatályba. A 2005-ben megalkotott Szövetségi Munkaerőpiaci Fogyatékosügyi Program (Bundesweites arbeitsmarktpolitisches Behindertenprogramm, BABE) a konkrét intézkedéseket és feladatokat tartalmazza. II.2 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatását célzó rendszer struktúrája Ausztriában Az osztrák rehabilitációs rendszer, amely magában foglalja az orvosi, a szociális, a pedagógiai és a foglalkozási rehabilitációt, a nyugdíjazás előtti rehabilitáció (Rehabilitation vor Pension) 1996-ban jogi formába öntött alapelvén nyugszik, ami azt jelenti, hogy a biztosítási intézmények költségvetésük egy pontosan nem meghatározott részét rehabilitációs intézetek fenntartására, illetve a rehabilitációval járó költségek finanszírozására fordíthatják. Ennek hátterében az áll, hogy mérsékeljék a csökkent munkaképesség miatt fizetett nyugdíjak mértékét (Strukturanpassungsgesetz 1996, BGBL. Nr. 201/1996). A központi gondolat tehát az, hogy a fogyatékossággal élőket és a krónikus betegeket minden lehetséges eszközzel igyekezzenek visszavezetni a munka világába ennek a folyamatnak a szintjei, intézményei és eszközei rendkívül sokrétűek. II.2.1 A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása, a foglalkoztatási rendszerbe való illeszkedése II A foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer a fogyatékossággal élők szempontjából Az intézményrendszer felépítésének alapja a feladatok elkülönítése egyfelől tartományi és szövetségi szinten, másfelől a célcsoportok tekintetében. A társadalombiztosítási intézmények, amelyek szerepe az orvosi rehabilitáció idejére korlátozódik, területileg, szakmacsoportok szerint vagy feladat alapján jöttek létre (pl. területi betegpénztárak, Közalkalmazottak Biztosítója, általános balesetbiztosítás). A szövetségi állam hatásköre a különböző háborús áldozatokra, a bűncselekmények vagy a kötelező védőoltás miatt megbetegedőkre és a tuberkulózisban szenvedőkre terjed ki, számukra biztosít szociális és foglalkozási rehabilitációt. Előbbi elsősorban fizikai jellegű (pl. mobilitás támogatása, lakókörnyezet átalakítása), utóbbi a bértámogatásokat, az integratív üzemeket, a munkaasszisztenciát és a munkahelyek adaptációját foglalja magában. Ehhez a 8

9 szövetségi szintű jogszabályi hátteret négy törvény jelenti, amely igyekszik egységesíteni a téma fragmentált jogszabályi rendszerét: 4 31/1969. Szövetségi törvény a munkaerő-piaci támogatásokról (Arbeitsmarktföderungsgesetz, AMFG), 22/1970. Szövetségi törvény a fogyatékossággal élők foglalkoztatásáról (Behinderteneinstellungsgesetz, BEinstG), 283/1990. Szövetségi törvény a fogyatékossággal élők számára nyújtott tanácsadásról, gondoskodásról és speciális támogatásról (Bundesbehindertengesetz, BBG), 82/2005. Szövetségi törvény a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségéről (Bundesbehindertengleichstellungsgesetz, BGstG). Az adminisztrációt szövetségi szinten a Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, (Bundesministerium für Soziales und Konsumentenschutz, BMSK) regionális szinten a Szövetségi Szociális Hivatal (Bundesamt für Soziales und Behindertenwesen, röviden Bundessozialamt, BSB) tartományi kirendeltségei végzik. A BSB az egyetlen állami szereplő, amely a fogyatékosság jellegétől függetlenül az összes munkaerő-piaci rehabilitációs és reintegrációs kezdeményezést, továbbá az ezzel összefüggő tanácsadásokat és szolgáltatásokat összefogja (1. ábra). 1. ábra A Szövetségi Szociális Hivatal tevékenysége Programfejlesztés a regionális partnerekkel A megváltozott munkaképességű emberek mukaerő-piaci helyzetének felmérése SZÖVETSÉGI SZOCIÁLIS HIVATAL A regionális kínálat összekapcsolása A támogatási eszközök továbbfejlesztése Forrás: Bundesweites arbeitsmarktpolitisches Behindertenprogramm, A fogyatékosság területét mintegy 90 szövetségi és tartományi jogszabály határozza meg (Thornton, P. Lunt, N, 1997.) 9

10 Tevékenységének elsődleges célja a fogyatékos emberekkel kapcsolatosan, hogy megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket teremtsen a számukra együttműködve az összes érintett partnerrel. Ehhez a pénzügyi hátteret a rehabilitációs hozzájárulás, az Európai Szociális Alap és a szövetségi költségvetésben kifejezetten erre a célra allokált források jelentik. A tartományok a rehabilitáció folyamatába akkor kapcsolódnak be, ha az előbbi szereplők tevékenységi köre valamelyik, a tartományban jelenlévő csoportot nem érintik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok szociális és munkaerő-piaci helyzetével foglalkoznak, akik esetében az elsődleges munkaerőpiacon való foglalkoztatás nem jöhet szóba. Számukra nyújtanak elsősorban orvosi és szociális jellegű szolgáltatásokat, támogatásokat. 2. ábra A foglakozási rehabilitációhoz kapcsolódó intézményrendszer SZOCIÁLIS ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI MINISZTÉRIUM központi koordináció szövetségi munkaerő-piaci programok fogyatékos embereknek (BABE) KÜLSŐ SZAKÉRTŐK szakmai támogatás kontrolling külső programértékelés Tartomány Munkaerő-piaci szolg. Társadalombiztosító SZÖVETSÉGI SZOCI- ÁLIS HIVATAL tartományi koordináció tartományi munkaerőpiaci programok fogyatékos embereknek (RABE) Vállalkozások Oktatási intézmények Projektmegvalósítók Szociális partnerek Érdekképviseletek Forrás: Bundesweites arbeitsmarktpolitisches Behindertenprogramm,

11 A munkaerő-piaci szolgálatok (Arbeitsmartkservice AMS) szolgáltatásai közé számos olyan intézkedés tartozik, amelyek a foglalkozási rehabilitációt szolgálják bérköltség-hozzájárulások, munkaasszisztencia biztosítása, át- és továbbképzési programok megvalósítása. Tevékenységüket, amelyet a munkaerő-piaci támogatásokról szóló törvény szabályoz, elsősorban abban az esetben végzik, ha a rehabilitációs intézkedések viszonylag rövid és problémáktól mentes munkaerő-piaci integrációt eredményezhetnek. A foglalkozási rehabilitáció folyamatában kiemelt szerepet játszanak a különböző nem állami és piaci szervezetek, amelyek közül kiemelendők az integrációs üzemek, a szocálökonómiai üzemek és a különböző nonprofit szervezetek, amelyek komplex munkaerő-piaci projekteket valósítanak meg. II A fogyatékossággal élők munkaerő-piaci (re)integrációjának célkitűzései A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv célcsoportorientált áttekintést nyújt az összes olyan munkaerő-piaci intézkedésről, amelyek a fogyatékossággal élők munkaerő-piaci beilleszkedését segítik elő. A NAP-ban meghatározott célok és intézkedések teljes mértékben figyelembe veszik az adott élethelyzetet éppúgy, mint a munkaerőpiac szükségleteit annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetűek és köztük a fogyatékossággal élők tartósan álláshelyet találhassanak. A 7. prioritás, azaz a Hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációjának támogatása és diszkrimációjának csökkentése (pl. a szükségletorientált munkaasszisztencia, a képzési és foglalkoztatási programok) nem kezeli külön célcsoportként a fogyatékossággal élőket, hanem azonos szolgáltatási, képzési, foglalkoztatási és támogatási eszközöket határoz meg számukra, mint más hátrányos helyzetű csoportoknak (pl. alacsony iskolai végzettségűek, korai iskolaelhagyók, bevándorlók, tartós munkanélküliek). Mivel a statisztikai adatok azt jelzik, hogy a fogyatékossággal élők az ausztriai munkaerőpiacon jelentős mértékben alulreprezentáltak, ezért foglalkozási rehabilitációjukkal kapcsolatosan az alábbi célokat tűzték ki: a fogyatékossággal élők (tartós) munkanélküliségének csökkentése és munkaerőpiaci (re)integrációja, a fiatalok képzése és integrációja, a munkahelyek fenntarthatósága és a foglalkoztatás biztonsága, tanácsadás a vállalkozások számára, a munkaszervezet adaptációja a fogyatékossággal élők alkalmazásának elősegítésére, 11

12 érzékenyítés, azaz a problémára való fogékonyság növelése, akadálymentes hozzáférés biztosítása, nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, az intézményi keretfeltételek továbbfejlesztése. Ezen célkitűzések mentén mutatjuk be az Ausztriában alkalmazott aktív munkaerőpiaci eszközöket, majd egy áttekintő táblázatban összefoglaljuk a támogatások legfontosabb jellemzőit. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy az egyes célkitűzésekhez rendelt eszközök között átfedések rajzolódnak ki, például a tartós munkanélküliség csökkentésére irányuló támogatásokat részben a munkahelyek fenntartására is igénybe lehet venni. II.2.2 Aktív ellátások (pénzügyi ellátások és szolgáltatások) A fent megfogalmazott célok eléréséhez olyan módszereket és eszközöket választottak, amelyek a hatékonyság és a hatásosság szempontjából a lehető legnagyobb mértékben járulnak hozzá a fogyatékossággal élők munkaerő-piaci helyzetének átfogó javításához. Ezek egy része konkrét intézkedés, míg fennmaradó hányaduk inkább az elvek megfogalmazását és annak következetes érvényesítését jelenti. A (re)integráció folyamatát az alábbiakban bemutatott eszközök alkalmazásával, egy előre meghatározott, személyre szabott intézkedéscsomag mentén hajtják végre. II A tartós munkanélküliség csökkentése Az egyre gyorsabb technológiai fejlődés, az alkalmazkodás az új piaci folyamatokhoz és a megváltozott gyártási technológiákhoz, valamint az info-kommunikációs technológiák alkalmazása különösen a fogyatékossággal élők számára jelent nehézséget, ami akadályozza munkaerő-piaci jelenlétüket is. Az alábbi eszközök elsősorban arra irányulnak, hogy megállítsák és megfordítsák a kedvezőtlen irányú folyamatokat. Integrációs támogatás (Integrationsbeihilfe): A fogyatékossággal élők foglalkoztatásához és képzéséhez az ún. integrációs támogatás nyújt financiális segítséget. A támogatás maximális időtartama 3 év (1. táblázat), és előfeltétele, hogy új munkáltatói jogviszony jöjjön létre. Az évente csökkenő mértékű támogatás számítási alapja a havi bruttó bérköltség, valamint egy átalánydíj a járulékos bérköltségekre. A támogatás integratív jellegét jól mutatja, hogy a közszféra több szereplője esetében határozott idejű munkaszerződéseknél nem vehető igénybe. 12

13 1. táblázat Az integrációs támogatás havi mértéke A támogatás mértéke a számítási alaphoz viszonyítva Maximális támogatás 1. év 100%-a 1000 euró 2. év 70%-a 700 euró 3. év 50%-a 500 euró Forrás: Akció 500 (Aktion 500): a Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium legújabb, 2007-ben indított foglalkoztatási offenzívája az ún. Bonusaktion Aktion 500. Ennek keretében a szokásos integrációs támogatások mellett hat hónapra összesen 3600 eurós bértámogatást nyújtanak egyrészt azoknak a cégeknek, amelyek fogyatékossággal élő munkanélkülit alkalmaznak november 1. és július 31. között, másrészt azoknak a fogyatékossággal élő személyeknek, akik az önfoglalkoztatást választják a fenti időszakban. Emellett azok a cégek, amelyek képzési, betanítási jogviszonyt létesítenek fogyatékossággal élővel, havi 600 eurós támogatást kapnak a képzés első egy évére. További kedvezmény, hogy a fogyatékosság mértéke az általános feltételként alkalmazott 50% helyett akár 30%- os is lehet. A kezdeményezés pozitívuma, hogy új munkahelyet kell létrehozni, negatívuma azonban, hogy a támogatás mértékét nem teszi függővé a bér nagyságától. Az akció eredményeként, ahogyan az az elnevezésben is tükröződik, a Minisztérium legalább 500 új munkahely létrehozását reméli elsősorban kis- és középvállalkozásoknál, ugyanis a tapasztalat szerint fogyatékossággal élőket többnyire a nagyvállalatoknál, illetve a közszférában foglalkoztatnak. Egyéni képzés (Einzelqualifizierung): a munkahelyi közvetítéssel párhuzamosan a fogyatékossággal élő támogatást igényelhet egyéni betanításra, képzésre annak érdekében, hogy a munkavégzéshez szükséges készségeket és a magasabb képzettséget megszerezze. Beiskolázási költségek (Schulungskosten): egy munkahely megszerzéséhez szükséges beiskolázás, továbbképzés és munkapróba költségei olyan mértékben vállalhatók át a fogyatékossággal élőtől, amennyire azok valóban hozzájárulnak a munkaerő-piaci integrációjához. Képzési, betanítási hozzájárulás (Ausbildungsbeihilfen): azok a fogyatékossággal élő fiatalok, akik a meghatározott képzési formákban vesznek részt, hozzájárulást kaphatnak tanulmányaik elvégzéséhez. 13

14 Orientációs és mobilizációs tréningek (Orientierungs- und Mobilitätstraining): a fogyatékossággal élők igénybe vehetnek orientációs és mobilizációs tréningeket kommunikációs és egyéb gyakorlati képességeik fejlesztésére, ha az szükséges a foglalkoztatás elkezdéséhez vagy folytatásához. Önálló keresőtevékenység támogatása (Selbständige Erwerbstätigkeit): új vállalkozás alapítása esetében a fogyatékossággal élők számára támogatást nyújtanak a gazdasági önállóság megteremtéséhez. Technikai munkatámogatás (Technische Arbeitshilfe): támogatják a munkahely egyénre szabott építészeti, technikai és ergonómiai átalakítását annak érdekében, hogy a fogyatékosság miatti teljesítménykiesést meg lehessen előzni, továbbá optimalizálni lehessen a fogyatékossággal élők teljesítményét. Munka- és gyakorlati helyek kialakításának támogatása a BEinstG 6. 2.b) alapján (Schaffung von Arbeits- und Ausbildungsplätzen, 6 Abs. 2 lit. b BEinstG): a munkaadók támogatásokat és szolgáltatásokat kaphatnak új munka- és gyakorlati helyek kialakítására fogyatékossággal élő munkavállalóknak és tanulóknak, illetve arra az esetre, ha a támogatás nélkül bizonyíthatóan megszűnne a fogyatékossággal élő álláshelye. Munkaasszisztencia (Arbeitsassistenzprojekte): a munkaasszisztencia szolgáltatások mind a munkavállalókat, mind a munkaadókat megcélozzák. A munkaasszisztensek segítik a fogyatékossággal élőket a munkahely megszerzésében és megtartásában, továbbá a foglalkoztatással kapcsolatos problémák megoldásában; rendszeres tanácsadást nyújtanak a munkaadóknak; együttműködnek a különböző érintett munkaerő-piaci intézményekkel, szervezetekkel. A munkaasszisztencia részletes bemutatására egy későbbi fejezetben kerül sor. Job-Coaching: ez a munkaasszisztenciából kifejlődött szolgáltatás közvetlen intenzív munkahelyi támogatást jelent a munkafolyamatok betanítása, illetve a beilleszkedés során. Gyakorlatilag egy tréner/mentor, általában 3-6 hónapig nyújt segítséget az adott munkahelyen: egyrészt az új tevékenységek akadálymentes elsajátításában, másrészt a beilleszkedéssel járó esetleges munkahelyi konfliktusok feloldásában. 14

15 Személyes segítségnyújtás a munkahelyen (Persönliche Assistenz am Arbeitsplatz, PAA): a személyi segítők minden olyan területen segítséget nyújtanak, amely a munka/képzés során a fogyatékossággal élőknek problémát jelentenek. Ennek bevezetésére azért volt szükség, mert a fogyatékossággal élőknek a szaktudás megléte ellenére számos olyan nehézséggel kellett megküzdeni, amely gátolta az akadály nélküli munkavégzést. Képzési projektek (Qualifizierungsprojekte): a projektek a munkaerő-piaci problémák megoldásához nyújtanak nagy segítséget azzal a céllal, hogy az egyes elsősorban az infokommunikációs technológiákkal összefüggő ágazatokban jelentkező keresletet megfelelő munkatréningekkel és képzésekkel ellensúlyozzák. A projektek speciális helyszínei az integrációs üzemek. Foglalkoztatási projektek (Beschäftigungsprojekte): a projektek a képzési projektekhez hasonlóan struktrális hiányosságokat orvosolnak a munkaerő-piaci integráció érdekében. Határozott munkaidejű foglalkoztatásra nyújtanak lehetőséget, így a fogyatékossággal élők a lehető legreálisabb munkakörnyezetben készülhetnek fel az elsődleges munkaerő-piaci részvételre. Kihelyezés (Outplacement-Maßnahmen): az eszköz célja az elsődleges munkaerőpiacra történő integráció elősegítése a képzési és foglalkozási intézkedésekből kiindulva. Ez gyakorlatilag munkaközvetítést jelent a megelőző munkaorientáció eredményeinek megfelelően. Közhasznú munkaerő-átengedés (Gemeinnützige Arbeitskräfteüberlassung): az eszköz gyakorlatilag egy határozott idejű munkavállalói lízingszerződés, amelynek végső célja a normál foglalkoztatás. Integrációs üzemek (Integrative Betriebe): a 2004 előtt védett üzemnek hívott üzemek feladata az elsődleges munkaerőpiacra való felkészítés és képzés, amelynek keretében speciális rehabilitációs szolgáltatásokat is biztosítanak az akadályozott munkavállalók számára annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen teljesítményüket, valamint társadalmilag és gazdaságilag is hasznos tevékenységet végezhessenek. Az integrációs üzemek moduláris felépítésűek: A foglalkoztatási modul keretében a megfelelő körülmények megteremtésével biztosítanak munkahelyeket a fogyatékossággal élők számára. Az üzemek kompenzálása csak olyan mértékben történik meg, ami az akadályozottak foglalkoztatásából eredő versenyhátrány ellensúlyozásához szükséges, ennek megfelelően 15

16 bármely más vállalkozáshoz hasonlóan szabadpiaci körülmények között kell értékesíteni termékeiket és szolgáltatásaikat. A munkaerő-piaci felkészítés modulja keretében speciális képzéseket nyújtanak a fogyatékossággal élők számára. A szolgáltatási modul keretében az integrációs üzemek egy átfogó, egységes know-how-t, egyfajta szolgáltatási csomagot alkalmaznak annak érdekében, hogy a célcsoport munkaerő-piaci (re)integrációja minél hatékonyabban és eredményesebben menjen végbe. 5 Azt, hogy az integrációs üzemek létrehozásának és fenntartásának szigorú feltételei vannak (pl. 20 m² bruttó hasznos alapterület/munkavállaló, min. 30 fogyatékossággal élő alkalmazása, akik aránya az összlétszámból legalább 60%, tagság az integrációs üzemek ernyőszervezetében, 12 munkavállalónként egy szakmai, pszichológiai és pedagógiai mentor stb.), jól mutatja, hogy Ausztriában mindössze 8 ilyen vállalkozás működik, igaz a telephelyek száma ennél lényegesen magasabb. Adókedvezmények (Steuerbegünstigungen): a munkavállalásra ösztönöznek a különböző részben normatív alapon járó adókedvezmények, amelyek egyfelől a fogyatékosság mértékétől, másfelől a jövedelem nagyságától függenek (3. ábra): éves átalány-jóváírás, kiegészítés a betegek diétás ellátásához, gyermekek ápolása után járó támogatás, nem rendszeresen fellépő költségek, oktatási és bentlakásos költségek, adókedvezmény mozgásukban tartósan vagy erősen akadályozottak számára, gépjárműadó alóli mentesség, rádiódíj alóli mentesség és hozzájárulás a távbeszélődíjakhoz, receptdíj alóli mentesség. 5 Richtlinien Integrative Betriebe (RIB),

17 3. ábra A fogyatékosság mértékétől függő kedvezmények változása % 35-44% 45-54% 55-64% 65-74% 75-84% 85-94% % fogyatékosság mértéke átalány adókedvezmény összege fogyatékos gyermekek után járó támogatás Forrás: Rehabilitációs hozzájárulás (Ausgleichstaxe): közvetetten járul hozzá a fogyatékossággal élők alkalmazásához, hogy 25 munkavállalónként egy fogyatékossággal élőt kell alkalmazni (a fokozottan akadályozott munkavállalókat, pl. a vakokat vagy kerekesszéket használókat a munkaadók duplán számolhatják el), és amelyik munkáltató ezt nem teszi meg, be nem töltött álláshelyenként havi 209 euró rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. II A fiatalok képzése és integrációja Külön figyelmet, eszközöket és forrásokat kell fordítani azokra a fogyatékossággal élő fiatalokra, akik a tankötelezettség után kikerülnek a hivatalok látószögéből. 4. ábra Átmenet az iskola és a munka között AMS ISKOLA Sajátos nevelési igényű gyerekek Clearing Betanítás SZÖVETSÉGI SZOCIÁLIS HIVATAL felzárkóztatás képzés munkaasszisztencia job coaching integratív MUNKAERŐPIAC TARTOMÁNY Forrás: Bundesweites arbeitsmarktpolitisches Behindertenprogramm, 2005 MUNKA- TERÁPIA 17

18 Clearing: az ilyen típusú szolgáltatások célja, hogy megkönnyítsék az iskola és a munka világa közötti átmenetet a fogyatékossággal élő fiatalok számára (4. ábra). A 13 és 24 közötti korosztály esetében egy speciális szakértői csoport (Clearingteam) vizsgálja meg az egyéni teljesítőképességet, majd erre építve pontos fejlesztési tervet dolgoznak ki. A tartományok modellprogramjainak egységesítésére az elmúlt időszakban sor került, aminek eredménye egyfelől az érintett összes szereplő bevonása a programba, másfelől a lépések sztenderdizálása. Munkaasszisztencia fiatalok számára (Jugendarbeitsassistenz): a clearing során kidolgozott fejlesztési tervre építve egyénre szabott segítséget nyújtanak az érintettek számára. Integratív betanítás (Integrative Berufsausbildung): az integrációs céllal megvalósított képzések kétféleképpen valósulhatnak meg az ún. integratív képzési asszisztensek segítségével, akik támaszt nyújtanak a képzésben résztvevők számára: egyrészt lehetőség van a törvényben meghatározott tankötelezettség egy, kivételes esetben két évvel való meghosszabbítására, amennyiben ez a végzettség megszerzéséhez mindenképpen szükséges, másrészt képzési szerződés keretében ún. részképesítés szerezhető oly módon, hogy 1-3 év alatt egy szakma meghatározott részét sajátítják el további képességés készségfejlesztéssel párhuzamosan. A képzésen azok vehetnek részt, akiket a munkaerő-piaci szolgálat nem iskolázott be formális oktatási rendszerbe, valamint azok, akik a következő követelményeknek megfelelnek: a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik legalább részben speciális iskolában tanultak; az általános iskolát nem befejezők, a fogyatékossággal élők a vonatkozó törvények szerint, azok, akik a munkaorientáció szerint nem képesek formális képzési folyamatban részt venni. A cél a szakképesítés megszerzése mellett a fiatalok munkaszocializációjának elősegítése (pl. munkaidőhöz való hozzászokás, csapatmunka elsajátítása). Felzárkózási és képzési projektek (Nachreifungs- und Qualifizierungsprojekte): amennyiben a fogyatékossággal élőnek hosszabb felzárkózási és szocializációs folyamatra van szüksége, speciális intézkedéscsomagot állítanak össze számára, amelynek időtartamát is egyénre sza- 18

19 bottan állapítják meg. Ennek keretében lehetőség nyílik a szociális kompetenciák, a munkamorál, az alapvető kulturális technikák és az önálló életvitel elsajátítására. II A foglalkoztatás biztonsága Számos idősebb munkavállaló akadályozottsága miatt már nem képes tovább folytatni tevékenységét. A mobilitás és a rugalmasság elvesztése hosszú távon tartós állástalansághoz vezet, a munkaerő-piaci reintegrációra alig nyílik lehetőség. Ennek a megelőzését szolgálják azok a többnyire preventív jellegű beavatkozások, amelyek a munkaerő-piaci szolgálat és a gazdasági szereplők együttműködésének eredményei. A személyre szabott szolgáltatásokat egyfelől a vállalkozások speciális, a feladat ellátásához megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazottja, másfelől a munkaerő-piaci szolgálat tanácsadói nyújtják: A jelenleg is foglalkoztatott fogyatékossággal élők számára ugyanolyan továbbképzési lehetőségeket kell biztosítani, mint a többi munkavállalónak. A fogyatékosság romlásának megakadályozását szolgálják a különböző munkarotációs programok. A pozitív diszkrimináció versenyelőnyt jelent a strukturális változáskhoz nehezebben alkalmazkodó fogyatékossággal élők számára. Hozzájárulás a bér- és képzési költségekhez (Zuschüsse zu den Lohn- und Ausbildungskosten): a fogyatékossággal élők esetében előfordulhat, hogy teljesítményük állandóan vagy időszakosan alacsonyabb a többi munkavállalóéhoz képest. Emiatt kaphatnak a munkaadók támogatást mind a bér- és járulékköltségekhez, mind a gyakornoki, betanítási helyek fenntartásához, de csak abban az esetben, ha ez a teljesítménycsökkenés nem ellensúlyozható valamilyen technikai megoldással. Szintén hasonló jellegű támogatást kap a munkáltató, ha a fogyatékossággal élő által betöltött álláshely fenntartása valamilyen okból nem biztosítható. Mobilitási támogatások (Mobilitätshilfen): az eredményes munkaerő-piaci integráció egyik előfeltétele a képzési vagy a munkahely elérhetősége. Azoknak az ingázóknak, akik a közúti közlekedési rendelet (Straßenverkehrsordnung, StVO) 29b. alapján kiállított igazolvánnyal rendelkeznek, és közösségi közlekedésben nem tudnak részt venni, támogatást nyújtanak a munkába járáshoz. 19

20 2. táblázat Az ingázóknak járó támogatás mértéke a távolságtól függően Távolság (km) Átalánytámogatás (euró/év) Forrás: A fentiek mellett azok számára, akik helyváltoztatása foglalkoztatási vagy képzési célú, de nem tudnak részt venni a közösségi közlekedésben, egyfelől évente 627 euró hozzájárulást kapnak; másfelől ha a helyváltoztatáshoz személygépkocsi szükséges, o támogatják a személygépkocsi-vásárlást, o pénzügyi segítséget nyújtanak a jogosítvány megszerzéséhez a költségek legfeljebb 50%-áig; o továbbá normatív alapon ötévente visszamenőlegesen legfeljebb 20 ezer euró támogatást, illetve ingyenes autópályamatricát kaphatnak. Vakvezető kutya igénybevétele (Anschaffung eines Blindenführhundes): szintén a mobilitást segíti elő a vakok és gyengénlátók számára a vakvezető kutya igénybevétele, amihez legfeljebb euró támogatást kaphatnak. Jelnyelvi tolmács (Gebärdensprachdolmetschleistungen): a kommunikációs nehézségek ellensúlyozására jelnyelvi tolmácsot biztosítanak az egyes munkavállalók számára a munka- vagy képzési helyeken. Megelőző intézkedések (Präventivmaßnahmen): korábban csak a már meglévő fogyatékossággal kapcsolatos támogatásokra volt lehetőség, azonban amennyiben az eddig végzett munka elvégzését egy esetleges fogyatékosság közvetlenül fenyegeti, vagy a a munkavállaló állapota várhatóan nagymértékben romlani fog, lehetőség nyílik preventív intézkedések (pl. technikai fejlesztések vagy képzési programok) támogatására. Felmondás elleni védelem (Kündigungsschutz): A munkavállalók a szabályozások értelmében, amellett, hogy több szabadnappal rendelkeznek, nagyobb fokú felmondás elleni védelmet élveznek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elbocsátáshoz a Szövetségi Szociális Hivatal által létrehozott Fogyatékosügyi Bizottság (Behindertenausschuss) jóváhagyása szükséges. A 20