Szakdolgozat. Készítette: Csuka Anita. Témavezető: Besenyei Ádám, adjunktus

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Készítette: Csuka Anita. Témavezető: Besenyei Ádám, adjunktus"

Átírás

1 Az szám Szakdolgozat Készítette: Csuka Anita Matematika Bsc, matematikai elemző szakirány Témavezető: Besenyei Ádám, adjunktus ELTE TTK, Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Budapest, 2012.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Az szám története A logaritmus története Az megjelenése Az szám Az előállításai Az, mint sorozat határérték Az, mint végtelen sor összege Az irracionalitása Az függvény Az definíciói és tulajdonságai Az szám irracionalitásának bizonyítása az függvény segítségével Az kiterjesztése komplex számokra Néhány szó a komplex számokról Az meghatározásai Az Euler-formula A Stirling-formula A Wallis-formula és bizonyítása A Stirling-formula bizonyítása Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék

3 Bevezetés Szakdolgozatom témájának ötletét egy korábbi szakdolgozat adta, mely a történetéről szólt. Én is szerettem volna utánajárni egy, a matematikában oly gyakran látott állandónak, mely hátteréről mégis keveset hallottam. Mindig is kedveltem az analízis tantárgyat, és mivel itt igen gyakran előfordul, a választásom az számra esett. Középiskolában még csak az kifejezést láttuk néhányszor, semmit sem tudva arról, hogy miért is az szám az alapja, és miért hívják ezt természetes alapú logaritmusnak. Aztán az egyetemi évek alatt kinyíltak a kapuk, mert egyre több témában és helyen lehetett találkozni ezekkel a fogalmakkal. Pontosan emiatt is döntöttem úgy, hogy a szakdolgozatom témájának az számot szeretném választani, hiszen nagy hasznára van a matematikának. Egy rövid történeti bevezetéssel kezdem a szakdolgozatom, ugyanis ez az állandó már több száz éves múltra tekint vissza. Megnézzük a logaritmusok kialakulásának főbb lépéseit, majd az szám első legfontosabb megjelenéseit. Majd összefoglalom, hogy mit érdemes tudni az -ről, a definícióit és a tulajdonságait is beleértve. A harmadik fejezet az alapú exponenciális függvényről szól, először a valós, majd a komplex számok halmazán értelmezve. Az utolsó fejezetben egy nagyon fontos matematikai összefüggésben, a Stirlingformulában találkozunk az számmal. 3

4 1. Az szám története 1.1. A logaritmus története A logaritmus szükségességét a XVI.-XVII. században kezdték felismerni. A matematikusok legfőbb célja ekkor az volt, hogy ne kelljen nagy számokat összeszorozniuk és osztaniuk egymással, ehelyett főleg összeadásokat és kivonásokat tartalmazó képletekre törekedtek. Ennek alapgondolata sokkal régebben megszületett. Ez a számtani és mértani sorozatok valamilyen módon való egymáshoz rendelése volt. Ez az ötlet már az ókorban Arkhimédésznél is jelen volt, aki az,,, mértani sorozattal összefüggésben felismerte az azonosságot. Itt a kitevők számtani sorozatához rendelte az mértani sorozatát. alapú hatványok Ezt bővítette ki Michael Stifel német matematikus, aki a negatív egész kitevőkre is alkalmazta a módszert. Észrevételét így fogalmazta meg: Az összeadás az aritmetikai sorozatban megfelel a geometriai sorozatban való szorzásnak, éppen úgy a kivonás az egyikben a másikban való osztásnak. 1 Ez előkészítette a logaritmus elméleti gondolatát, de a gyakorlati alkalmazásra sem kellett sokat várni, hiszen a kereskedelemmel együtt előtérbe kerülő bankélet meg is követelte ezt a kamatos kamatszámítás miatt. Ehhez különféle táblázatok születtek. Az első Simon Stevin holland mérnök nevéhez fűződik, amely a különböző kamatlábakra és évekre az értékeit foglalta magába. Így a 1 Sain Márton: Nincs királyi út!, 504. oldal 4

5 felkamatozott tőke értékének kiszámításához egyszerű szorzást kellett elvégezni: kezdeti tőke mellett már csak egy. Az rögzített p mellett egy mértani sorozatot határozott meg. Ezt használta ki Jost Bürgi svájci órásmester és matematikus. 8 év alatt ( ) óriási munkával egy hasznos logaritmustáblát készített. Tudta, hogy kis megválasztása mellett egy kellően sűrű sorozatot kaphat, így a választása a - re esett. Létrejött az sorozat. Ezután -hez a -et, -höz a - at,, -hez a -et kapcsolta hozzá. Az sorozat tagjai fekete, többszörösei pedig piros színezést kaptak. Azt akarta elérni, hogy bármely két fekete szám szorzata a hozzájuk tartozó piros számok összege legyen. Erről eszünkbe jut a azonosság, vagyis mai szóval azt követelte meg, hogy minden számpárnál a piros szám a fekete logaritmusa legyen ban adták ki ezt a művet Számtani és mértani haladványtáblázat, részletes útmutatással, hogy miként használhatók ezek mindenféle számításoknál címmel. Őt megelőzte John Napier skót matematikus logaritmustáblája, mely 1614-ben Angliában jelent meg. A számításai részleteit tartalmazó Canonis mirifici logarithmorum descriptio (A csodálatos logaritmustáblázat leírása) csak halála után, 1619-ben lett kiadva. Mindezidáig csupán diszkrét értékekre vizsgálták az számtani és geometriai sorozatok kapcsolatát a tagok sűrítésével, azonban Napier egy folytonos esetet képzelt el, melyet egy mozgással modellezett. Tőle származik a logaritmus kifejezés elnevezése is a görög logosz, azaz arány és arithmosz, azaz szám összeolvasztásából. 2 Henry Briggss, az Oxfordi Egyetem professzora bevezette a kifejezést. Elvárása volt még, hogy a logaritmusa tíznek valamilyen hatványa legyen. Ehhez a legjobb választásnak bizonyult a, így létrejöttt a tízes alapú logaritmus, valamint magának a logaritmus alapjának fogalma is. Műve egy 2 Kós Rita-Kós Géza: Miért természetes az? KöMal 5

6 nyolcjegyű logaritmus-táblázat volt, mely a számokat -től -ig tartalmazta, Logarithmorum chilias prima címmel. Majd ezt kibővítve 1624-ben megjelent az Arithmetica Logarithmica, benne és illetve és közötti értékek jegyű logaritmusaival Az megjelenése A számmal elsőként a William Oughtred által írt függelékben találkozhatunk Napier Descriptio című művében. Ebben a számítás szerepel, ahol. Az egyenletű hiperbola alatti területszámítással foglalkozott Gregory of Saint-Vincent, aki rájött, hogy az és az pontok közötti terület pontosan egységnyi. Euler az Elmélkedés az ágyúzás legújabb tapasztalatairól c. művében használja legelőször az jelölést 1728-ban ban nyomtatásban is napvilágot látott ez a szimbólum a Mechanica című könyvben. Máig nem derült fény arra, hogy miről kapta ez az állandó az elnevezését. Egyik lehetőség, hogy Euler önmagáról nevezte el, másik lehetséges magyarázat, hogy az exponenciális függvény rövidítését jelenti. Az is előfordulhat, hogy az akkori matematikában gyakran használt jelölések, az betűk sorában ez következett. 6

7 2. Az szám 2.1. Az előállításai Első legfontosabb feladat, hogy meghatározzuk, mi is ez a szám. A konkrét értéke, de ami ennél érdekesebb, hogy hogyan lehet ezt előállítani a matematikában. Ebben a fejezetben kétféle módon közelítjük meg az számot, egy sorozat határértékeként, illetve egy végtelen sor összegeként. A sorozatról kimondjuk és bebizonyítjuk, hogy konvergens, míg a végtelen sornál belátjuk, hogy tényleg az Euler-féle szám az összege Az, mint sorozat határérték 2.1. Tétel. Az sorozat szigorúan monoton növekedő és korlátos, tehát konvergens Definíció. Az sorozat határértékét -vel jelöljük, tehát A 2.1. Tételt szeretnénk bebizonyítani, amihez szükségünk van a monoton, illetve a korlátos sorozat fogalmának átismétlésére, e fogalmak és a konvergencia közötti kapcsolatról szóló tételre, valamint a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenségre. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze röviden Definíció. Az valós számsorozatot monoton növekedőnek nevezzük, ha Amennyiben itt helyett mindenütt áll, a sorozatot monoton csökkenőnek, ha <, illetve > áll, szigorúan monoton növekedőnek, illetve szigorúan monoton csökkenőnek nevezzük. Az sorozatot monoton sorozatnak nevezzük, ha a fenti esetek valamelyike áll fenn. 7

8 2.4. Definíció. Azt mondjuk, hogy az sorozat korlátos, ha van olyan, hogy minden esetén Tétel. Ha az sorozat monoton növő és felülről korlátos vagy monoton csökkenő és alulról korlátos, akkor konvergens. Ha monoton növekedő, akkor { } ha pedig monoton csökkenő, akkor { } 2.6. Tétel (Számtani-mértani-harmonikus közepek közti egyenlőtlenség). Legyenek tetszőleges számok. Ekkor (számtani közép), (mértani/geometriai közép), (harmonikus közép) jelöléssel. Bármelyik egyenlőség pontosan akkor áll fenn, ha. Ezek után nézzük a 2.1. Tétel bizonyítását! Ezt Sikolya Eszter Analízis I. című jegyzete alapján dolgoztam fel. Bizonyítás. Lássuk be először, hogy a sorozat szigorúan monoton növő. Nyílván így a számtani és mértani közép egyenlőtlenségét felírva az 8

9 összefüggést kapjuk. Itt egyenlőség nem állhat fenn, hiszen. Ha - edik hatványra emelünk, akkor az egyenlőtlenség adódik, amelynek a bal oldala, jobb oldala pedig, tehát. Az sorozat felülről korlátos is, ennek belátására szintén a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség használható. Tekintsük az -et és írjuk az alábbi alakba: Ebből átrendezve A baloldalon az szerepel, ezért -gyel megszorozva az egyenlőtlenséget adódik minden esetén. 9

10 Bebizonyítottuk a monotonitást és a korlátosságot, amiből a 2.5. Tétel alapján következik a konvergencia, tehát ezzel beláttuk a 2.1. Tételt Megjegyzés. Az alsó korlát létezése triviális, hisz egy monoton növő sorozatnak az első tagja a sorozat alsó korlátja. Ez az. Ezzel az alsó és a fenti felső korláttal a sorozat határértékére is kaptunk egy becslést, miszerint Az, mint végtelen sor összege 2.8. Tétel. azaz Bizonyítjuk is a tételt, ehhez a Rendőr-elvre, a Binomiális tételre és az általánosított Bernoulli-egyenlőtlenségre lesz szükségünk Tétel (Rendőr-elv). Legyen olyan sorozat, amelyhez léteznek olyan és sorozatok, hogy (i) minden esetén és (ii) Ekkor konvergens, és Tétel (Binomiális tétel). Tetszőleges és esetén másképp írva: 10

11 Itt Tétel (Általánosított Bernoulli-egyenlőtlenség). Ha egész és a valós számok mindegyike vagy a ] vagy a intervallumban van (vagyis azonos előjelűek), akkor A bizonyításnak alapjául szolgált Károlyi Katalin Általános Bernoulliegyenlőtlenség című jegyzete. Bizonyítás. Teljes indukcióval. I. Megnézzük, hogy re igaz-e az egyenlőtlenség. Tehát teljesül-e. A válasz igen, mivel az azonos előjelük miatt. II. Az indukciós feltétel következik, vagyis tegyük fel, hogy -re igaz az állítás, tehát III. Bizonyítsuk be, hogy -re is igaz! Szorozzuk meg a fenti egyenlőtlenség mindkét oldalát -gyel. A relációs jel nem fordul meg, mert. Azaz Ez szintén igaz, mert a tétel feltételei miatt minden nemnegatív. szorzat Ezzel a Tételt beláttuk. 11

12 2.12. Megjegyzés. Ha a Tételben szereplő számok egyenlők, akkor a Bernoulli-egyenlőtlenséget kapjuk, amely a következő: ahol és. Ezután következik a 2.8. Tétel bizonyítása, mely megtalálható Sikolya Eszter Analízis I. című jegyzetében. Bizonyítás. A kifejezés definíció szerint azt jelenti, hogy Azt már tudjuk, hogy az ( ) sorozat határértéke, ezért azt fogjuk belátni, hogy a különbségük a -hoz tart, vagyis ( ) Írjuk ki a tagokat -re: ( ) Belátjuk, hogy Ekkor a Rendőr-elv alapján készen vagyunk, ugyanis. A Binomiális tétel szerint bontsuk ki az ( ) tagot! Ekkor 12

13 Ha behelyettesítünk, akkor az [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] ( ) 13

14 ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) egyenlőséget kapjuk. Ebben az összeg minden tagja -beli, így az összeg nemnegatív. Ezzel az egyenlőtlenség bal oldalát beláttuk. A jobb oldal bizonyításához használjuk az általánosított Bernoulli-egyenlőtlenséget, amit a belső szorzatra írunk fel: ahol tetszőleges. Az nem más, mint egy differenciájú számtani sorozat első tagjának összege, ahol az első tag, az utolsó pedig. Ezért vagyis így visszatérve ( ) ( ) 14

15 Most felhasználjuk, hogy az -t alulról lehet becsülni -nel, hiszen ha. Így esetén is igaz lesz a egyenlőtlenség. Ezt beépítve a képletbe kapjuk, hogy ( ) ( ) ( ) Ezzel az egyenlőtlenség jobb oldalát is beláttuk, amiből már a Rendőr-elv alapján következik a tétel Megjegyzés. Konvergencia szempontjából a végtelen sor összege gyorsabban tart az -hez, mint a sorozat Az irracionalitása Felmerül a kérdés, hogy az szám racionális-e? A válasz nem. Ezt elsőként Leonhard Euler mutatta meg. Ennél több is igaz, az transzcendens szám ben Joseph Liouville azt bizonyította be, hogy semmilyen egész együtthatós másodfokú polinomnak sem gyöke, 1873-ben Charles Hermite pedig már azt is, hogy transzcendens. Ezek az szám igen fontos tulajdonságai, melyből az előbbit be is bizonyítjuk kétféleképpen Tétel. Az szám irracionális. Fourier bizonyítása: 15

16 Bizonyítás. Ehhez Laczkovich Miklós - T. Sós Vera: Analízis I. című könyvét vettem alapul. Ez a bizonyítás Jean Baptiste Joseph Fourier-től származik ből. Indirekt bizonyítást végzünk, vagyis tegyük fel, hogy az racionális, tehát felírható két pozitív egész szám hányadosaként. Formálisan ahol feltehető, különben bővítjük a törtet. (A bizonyítás során nem használjuk, hogy és relatív prímek.) Legyen amely egy szigorúan monoton növő sorozat és a 2.8. Tétel szerint a határértéke. A kettőből adódik, hogy minden -re. Legyen, így Tekintsük a következő szorzatot: [ ] [ ] [ ] A zárójelen belül egy mértani sorozat összege jelenik meg, melynek első tagja az, kvóciense az, a sorozat utolsó tagja az, mely az -adik tag. Ez alapján az összegképlet: 16

17 ( ) Tehát visszatérve Az, ezért Összegezve Ha, akkor kapjuk, hogy és mivelhogy, emiatt Azonban 17

18 amely egész szám, mivel és egészek, így minden tag külön-külön is egész. Viszont ahogy láttuk, ez -nál szigorúan nagyobb és -nél szigorúan kisebb, ezért lehetetlen, hogy egész legyen. Tehát az a feltevés, hogy az racionális legyen, helytelen. Ezzel az irracionalitását igazoltuk. A 3.2. fejezetben egy másik módon is bebizonyítjuk ezt az segítségével. függvény Definíció. Azt mondjuk, hogy az komplex szám algebrai, ha gyöke egy nem azonosan nulla egész együtthatós polinomnak Megjegyzés. Minden racionális szám algebrai, hiszen minden alakban felírható szám gyöke a polinomnak, ahol. Az irracionális számok közül például a algebrai, mert az polinomnak a gyöke Definíció. Egy számot transzcendensnek nevezünk, ha nem algebrai Tétel. Az szám transzcendens. 18

19 3. Az függvény Ebben a fejezetben az exponenciális függvénnyel foglalkozunk, azon belül is az alapúval. Definiáljuk kétféleképpen, sorozat határértékeként és végtelen sorösszegként, ezek természetesen szoros összefüggésben állnak az meghatározásaival. Majd kimondjuk néhány fontos tulajdonságát. Végül a hozzárendelést kiterjesztjük a komplex számokra és ennek a segítségével az Euler-formulát is megismerjük ábra. függvény 3.1. Az definíciói és tulajdonságai 3.1. Tétel. Az sorozat konvergens. 19

20 3.2. Definíció Tétel Megjegyzés. Ha a 3.2. Definíció és a 3.3. Tétel képleteiben az helyére az - et írjuk, visszakapjuk az -ről szóló 2.2. Definíciót és a 2.8. Tételt Tétel. Az függvény mindenütt pozitív, szigorúan monoton növő, konvex és folytonos -en. Mivel az függvény szigorúan monoton, ezért kölcsönösen egyértelmű is, tehát van inverz függvénye. Az inverz függvény is szigorúan monoton és folytonos ábra. függvény 3.6. Tétel. A függvény szigorúan monoton növő, folytonos és szigorúan konkáv -ben. 20

21 Az igen érdekes abból a szempontból, hogy a függvények körében egyedi módon önmaga a deriváltja Tétel. (i) Az függvény mindenütt differenciálható, és minden -re (ii) Minden -ra 3.2. Az szám irracionalitásának bizonyítása az függvény segítségével 3.8. Lemma. ahol. Más szóval az integrál felírható az és az számok egész együtthatós lineáris kombinációjaként. Bizonyítás. Teljes indukcióval. I. Megnézzük, hogy -ra igaz-e a lemma. Vagyis Teljesül a lemma, itt. II. Az indukciós feltétel: feltesszük, hogy -re igaz. III. Bizonyítsuk be, hogy -re is igaz a lemma! Tehát A parciális integrálás elvét használjuk. Így kapjuk, hogy 21

22 tehát ] Mivel és, mert egy sorozat tagjairól beszélünk, így ahol és. Ezzel a lemmát beláttuk. Most következik az irracionalitásának bizonyítása, melynek vázlata a Laczkovich Miklós T. Sós Vera: Analízis II. könyvben megtalálható. Bizonyítás. Indirekt bizonyítást végzünk, tegyük fel, hogy az felírható alakban, ahol A 3.8. Lemmát felhasználva Szorozzuk meg az egyenletet -val: 22

23 Ez egy egész szám, hiszen az és a is egészek. A egy szigorúan pozitív függvény, emiatt az integrálja is pozitív. Tehát egész szám minden -re. Vizsgáljuk meg, hogy mi a határértéke -nek. Ehhez elég az integrál határértékét meghatározni, mivel ennek -szorosa lesz a határértéke. Legyen egy adott szám. Úgy válasszuk meg a -t, hogy az igaz legyen. Ehhez a -hez létezik küszöbindex, hogy minden esetén. Ekkor az integrált felbonthatjuk egy összegre a következőképpen: Becsüljük a két integrált: A szorzat első tagja, mert az intervallum hossza maximum. A második tag, mert az függvény monoton növő ]-en, így a maximumát az adott intervallum végén veszi fel, vagyis az pontban. Az függvény szintén monoton növő, így ezen az intervallumon maximum az értéket veheti fel. A ugyanis az intervallum hossza, az függvény az pontban és az függvény értéke az pontban. Összesítve ( ) ami egy kicsi szám. Ez azt jelenti, hogy 23

24 tehát Emiatt Azonban egy nem egész szám, ezért nem tarthat -hoz. Itt az ellentmondás, a feltevés, hogy az racionális szám, helytelen volt. Így az irracionalitást bebizonyítottuk Az kiterjesztése komplex számokra Néhány szó a komplex számokról Középiskolás éveink alatt azt tanuljuk, hogy ha a négyzetgyök alatt egy negatív szám áll, annak a kifejezésnek nincs értelme. Azonban egyetemi tanulmányainkból tudjuk, hogy ez így nem igaz. Hiszen van értelme bevezetni egy képzetes mennyiséget, aminek a négyzete a. Ez a szám az imaginárius szóból az jelölést kapta. Tehát Definíció. Komplex számoknak nevezzük azokat az alakú kifejezéseket, ahol Megjegyzés. Egy szám is komplex szám, ennek megfelelő alakja a. A komplex számok körében is ugyanúgy értelmezhetőek a matematikai műveletek, mint a valós számoknál, csak az eredményt mindig két tagra csoportosítjuk, -t tartalmazóra és nem tartalmazóra. Tehát ha és komplexek, akkor és Az abszolút érték értelmezése komplexek körében: 24

25 Az meghatározásai Ha azt akarjuk definiálni, hogy hogyan emelünk komplex kitevőre, akkor ezt alappal fogjuk megmutatni. Ehhez emlékezzünk vissza a 3.2. Definícióra, ugyanis ez a határérték akkor is értelmes, ha helyén komplex áll. Vagyis ha tekintjük az sorozatot, ahol tetszőleges, akkor ennek is létezik határértéke Állítás. Legyen komplex számokból álló sorozat és komplex szám. Pontosan akkor teljesül, hogy, ha - a valós számsorozatra teljesül vagy - az és valós számsorozatokra Tétel. A 3.3. Tétel is igaz komplex számokra, ezt mondja ki a következő tétel Tétel. Tetszőleges -re igaz, hogy Az Euler-formula Ha az függvényben, akkor megkapjuk az Euler-formula általános képletét Állítás Megjegyzés. Speciálisan, ha, akkor 25

26 és ha, akkor Ha a Állítást -re alkalmazzuk, kapjuk az egyenletet. Ezek nagyon hasznosak, ugyanis a két egyenletből álló egyenletrendszer segítségével kifejezhető a és függvény, így létesítve kapcsolatot a trigonometrikus és exponenciális függvények között. Konkrétan illetve Ha a hiperbolikus függvények képletét is felelevenítjük, újabb praktikus összefüggésekhez jutunk. Ugyanis ezekből pedig és minden valós -re. 26

27 4. A Stirling-formula A fejezet a Laczkovich Miklós T. Sós Vera: Analízis II. című könyv alapján készült. A Stirling-formula a pozitív egész számok faktoriálisára ad becslést, amely meglepő módon összefüggést teremt az és két fontos matematikai állandó, az és a között. A formula Stirling közlése előtt már megjelent ban Abraham de Moivre Miscellanea analytica című könyvében Tétel (Stirling-formula). Minden esetén igaz, hogy 4.2. Megjegyzés. Minden esetén a következő egyenlőtlenség is igaz: A 4.1. Tétel jelentése definíció szerint az, hogy illetve ekvivalensen Ezt be is bizonyítjuk, amihez szükség van a következő definíciókra, illetve néhány önmagában is érdekes tételre és eredményre, többek közt a Wallis-formulára, mely a előállítását adja egy szorzat határértékeként A Wallis-formula és bizonyítása 4.3. Definíció. Legyen, és vezessük be a következő jelöléseket: és 27

28 Ezekre a jelölésekre a szemifaktoriális elnevezés szokásos Tétel (Wallis-formula). [ ] [ ] A Wallis-formulát be is bizonyítjuk, ehhez igen hasznos lesz a következő tétel Tétel. és Bizonyítás. Legyen A -ra kapjuk, hogy a -re pedig, hogy ( ) ( ) Egy rekurzív sorozatot szeretnénk előállítani, esetén 28

29 ] ] Parciális integrálással számolunk. Vagyis ] így ] [ ] Tehát átrendezve ebből 29

30 A tétel az -et és az -et tartalmazza, ezeket a fenti rekurzióval kifejezve visszakapjuk a tétel egyenlőségeit, konkrétan és Ezzel a tételt bebizonyítottuk. A Wallis-formula bizonyítása következik. Bizonyítás. Legyen Ha a reláció: függvény hatványait megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy igaz a következő minden ]-re, hiszen itt a függvény ]-beli értéket vesz fel. Márpedig, ha ilyen a hatvány alapja, akkor a kitevő növekedésével a hatvány értéke csökkenő vagy konstans lesz. Ez alapján mert ha nagyobb a függvény, akkor nagyobb a függvény alatti terület is. Ezeket írjuk fel a 4.5. Tétel szerinti alakba! Tehát 30

31 Innen Osszunk -nel! Ekkor [ ] [ ] A bal oldalt alakítva kapjuk, hogy [ ] [ ] Legyen [ ], így Ha osztunk -gyel, akkor A két egyenlőtlenség összefésüléséből kapjuk, hogy Mivel, így. Az alsó és felső korlát is -hez tart, így a Rendőr-elv értelmében is. A nem más, mint a Wallis-formulában lévő sorozat, amiről pontosan ezt kellett belátnunk Megjegyzés. Legyen ] 31

32 mivel a tört reciproka pontosan a kifejtése: Így a Wallis-formula szerint amiből következik, hogy 4.2. A Stirling-formula bizonyítása 4.7. Definíció. Legyen. Azt mondjuk, hogy monoton növő függvény, ha bármely esetén és monoton fogyó, ha Szigorúan monoton növő illetve szigorúan monoton fogyó függvényekről beszélünk, ha az egyenlőségek nincsenek megengedve Definíció. Legyen intervallum, Azt mondjuk, hogy konvex függvény, ha és ] esetén Az konkáv függvény, ha a konvex, azaz az egyenlőtlenségben áll Tétel. Ha monoton csökkenő és konvex - ben (, akkor az 32

33 sorozat monoton növő és konvergens. Bizonyítás. Legyen egy monoton csökkenő és konvex függvény -ben, ahogyan a tétel feltételében szerepel. Kijelölünk az tengely pozitív szakaszán egy kezdőpontot, ez legyen. Ettől kezdve osszuk egyenlő egységnyi darabokra az tengelyt egy tetszőleges pontig. Tekintsük a trapézokat, melyek csúcsai az és az pontok, ahol. Mivel az konvex, a trapézok és az pontjait összekötő oldala a függvény grafikonja fölött helyezkedik el, ezért ezen trapézok összterülete nagyobb, mint a függvénygörbe alatti terület. Vagyis mivel a trapéz alapjai és hosszúak, magassága pedig. Ez tagonkénti felírásban Tehát Ebből megkapjuk a tételben szereplő sorozatot: 33

34 ( ) melyben az a tartomány, melyet az és az pontokat összekötő grafikon és ugyanezen pontokat összekötő húr, vagyis a trapéz egy oldala határol. Mivel és az sorozat minden egyes tagját egy újabb ilyen terület hozzáadásával kapjuk, ebből következik, hogy az sorozat monoton növő. A tétel tartalmazza még a konvergenciát, ehhez elég a felülről való korlátosságot belátni a 2.5. tétel értelmében. Minden ponthoz húzzunk érintőt, ezeket nevezzük egyeneseknek. A függvény konvexitása miatt ezek a függvénygrafikon alatt helyezkednek el. Rajzoljuk be az egyeneseket is. Az és az metszéspontjait nevezzük -vel. Ha figyeljük a besatírozott háromszögeket (lásd a 4.1. ábrát), láthatjuk, hogy a csúcsaik az, az és az pontok. Ezek legyenek a háromszögek, melyek részei a trapézoknak. Ha a -ből levágjuk a -t, akkor kapjuk a trapézokat. Ezeknek az összterülete már kisebb a függvénygörbe alatti területnél, tehát amiből átrendezéssel 34

35 4.1. ábra (Laczkovich Miklós T.Sós Vera: Analízis II oldal) A háromszögek két oldala, az, illetve az és az pontokat összekötő egyenes negatív meredekségű. Ha balról jobbra tekintjük ezeket, akkor a konvexitás miatt a meredekségük monoton csökkenő, így a háromszögek egymásba csúsztathatóak átfedés nélkül. Toljunk el minden háromszöget úgy, hogy az pontok az pontba kerüljenek. Ekkor a háromszögek beleférnek a háromszögbe, melynek 35

36 csúcsai az, az és az pontok. Ennek a területe, mivel derékszögű háromszögről van szó Így Tehát összegezve és mivel ez a korlát nem függ az -től, így ez a sorozat minden tagjára felső korlát lesz. Azt korábban beláttuk, hogy a sorozat monoton növő, így bebizonyítottuk, hogy az konvergens is Megjegyzés. A 4.9. Tétel akkor is igaz, ha az függvény monoton növő és konkáv, ekkor az sorozat monoton csökkenő és konvergens. Most bebizonyítjuk a Stirling-formulát. Bizonyítás. Alkalmazzuk a 4.9. Tételt, pontosabban a Megjegyzésben foglalt változatát, ahol az legyen a, vagyis a természetes alapú logaritmusfüggvény. A függvény megfelel a kritériumoknak, monoton növő és konkáv is az -ben, ahol legyen. Helyettesítsünk be az összefüggésbe: Bontsuk szét a kifejezést! Az első tagnál az azonos alapú logaritmusok összegére vonatkozó azonosságot használjuk. Tehát 36

37 Az integráláshoz szükség van a parciális integrálás elvére: Vagyis Összegezve Ehhez újabb logaritmusfüggvény-azonosságokat felhasználva kapjuk a következő sorozatot: ami a Megjegyzés értelmében monoton csökkenő és konvergens, jelöljük a határértékét -val. Vezessünk be egy új sorozatot, legyen Ez szintén konvergens és monoton csökkenő sorozat, hisz az függvény monoton növekedő és így nem változtatja meg a sorozat monotonitását. Az 37

38 folytonos és konvergens, így ha veszem exponenciálisát az is konvergens lesz, méghozzá Tekintsük a hányadost. A határértéke, a pedig a egy részsorozata, melyben a páros indexű tagok szerepelnek. Ha a sorozatnak van határértéke, akkor a részsorozatnak is, és ezek megegyeznek, így Tehát Kifejtve ( ) Az első tag a 4.6. Megjegyzés szerint -hez tart, így az egész kifejezés -hez, azonban a a sorozat határértéke is, vagyis és ezt szerettük volna belátni. 38

39 Köszönetnyilvánítás Szeretném megragadni az alkalmat és köszönetet nyilvánítani elsősorban konzulensemnek, Besenyei Ádámnak, aki visszajelzéseivel és szakmai észrevételeivel folyamatosan segítette munkámat. További szeretnék köszönetet mondani Édesanyámnak, aki lehetővé tette számomra, hogy idáig eljuthattam. 39

40 Irodalomjegyzék [1] Sain Márton, Matematikatörténeti ABC, Tankönyvkiadó, Budapest, [2] Ian Stewart, A végtelen megszelídítése, Helikon, Budapest, [3] Sain Márton, Nincs királyi út!, Gondolat, Budapest, [4] K.A. Ribnyikov, A matematika története, Tankönyvkiadó, Budapest, [5] Kós Rita Kós Géza, Miért természetes az?, KöMal [6] Laczkovich Miklós - T. Sós Vera, Analízis I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, [7] Laczkovich Miklós - T. Sós Vera, Analízis II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, [8] Sikolya Eszter, BSc Analízis I. előadásjegyzet 2009/2010. őszi félév oadas.pdf [9] Sikolya Eszter, BSc Analízis II. előadásjegyzet 2009/2010. tavaszi félév oadas.pdf [10] Károlyi Katalain, Általános Bernoulli-egyenlőtlenség tlenseg.pdf [11] Dancs István, Analízis I., Ábrajegyzék: [1] 3.1. ábra. függvény [2] 3.2. ábra. függvény [3] 4.1. ábra Laczkovich Miklós - T. Sós Vera, Analízis II. 40

41 Nyilatkozat A szakdolgozat szerzőjeként fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a dolgozatom önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. 41

Kezdők és Haladók (I., II. és III. kategória)

Kezdők és Haladók (I., II. és III. kategória) ARANY DÁNIEL MATEMATIKAI TANULÓVERSENY 013/014-ES TANÉV Kezdők és Haladók (I., II. és III. kategória) Feladatok és megoldások A verseny az NTP-TV-13-0068 azonosító számú pályázat alapján a Nemzeti Tehetség

Részletesebben

4. Számelmélet, számrendszerek

4. Számelmélet, számrendszerek I. Elméleti összefoglaló A maradékos osztás tétele: 4. Számelmélet, számrendszerek Legyen a tetszőleges, b pedig nullától különböző egész szám. Ekkor léteznek olyan, egyértelműen meghatározott q és r egész

Részletesebben

MAJOR ZOLTÁN EGY IZGALMAS SZÉLSŐÉRTÉK- FELADAT CSALÁD. Az izoperimetrikus problémakör FELADATOK - MEGOLDÁSOK

MAJOR ZOLTÁN EGY IZGALMAS SZÉLSŐÉRTÉK- FELADAT CSALÁD. Az izoperimetrikus problémakör FELADATOK - MEGOLDÁSOK MAJOR ZOLTÁN EGY IZGALMAS SZÉLSŐÉRTÉK- FELADAT CSALÁD Az izoperimetrikus problémakör FELADATOK - MEGOLDÁSOK ELŐSZÓ Ez a könyv elsősorban középiskolás diákok és tanáraik számára készült, szakköri feldolgozásra

Részletesebben

Euler kör/út: olyan zárt/nem feltétlenül zárt élsorozat, amely a gráf minden élét pontosan egyszer tartalmazza

Euler kör/út: olyan zárt/nem feltétlenül zárt élsorozat, amely a gráf minden élét pontosan egyszer tartalmazza 1) Euler körök és utak, ezek létezésének szükséges és elégséges feltétele. Hamilton körök és utak. Szükséges feltétel Hamilton kör/út létezésére. Elégséges feltételek: Dirac, és Ore tétele. Euler kör/út:

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I. Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:

Részletesebben

Skatulya-elv. Sava Grozdev

Skatulya-elv. Sava Grozdev Skatulya-elv Sava Grozdev Egy alapvető szabály, azaz elv azt állítja, hogy: ha m testet szétosztunk n csoportba és m > n, akkor legalább két test azonos csoportba fog kerülni. Ezt az elvet különböző országokban

Részletesebben

Komplex számok algebrai alakja

Komplex számok algebrai alakja Komplex számok algebrai alakja Lukács Antal 015. február 8. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Legyen z 1 + 3i és z 5 4i! Határozzuk meg az alábbiakat! (a) z 1 + z (b) 3z z 1 (c) z 1 z (d) Re(i z 1 ) (e) Im(z

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS. No. 2. Komáromi Éva LINEÁRIS PROGRAMOZAS

OPERÁCIÓKUTATÁS. No. 2. Komáromi Éva LINEÁRIS PROGRAMOZAS OPERÁCIÓKUTATÁS No. 2. Komáromi Éva LINEÁRIS PROGRAMOZAS Budapest 2002 Komáromi Éva: LINEÁRIS PROGRAMOZÁS OPERÁCIÓKUTATÁS No.2 Megjelenik az FKFP 0231 Program támogatásával a Budapesti Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Jelöljük az egyes területrészeket A-val, B-vel és C-vel, ahogy az ábrán látható.

Jelöljük az egyes területrészeket A-val, B-vel és C-vel, ahogy az ábrán látható. 1. feladat. 013 pontosan egyféleképpen írható fel két prím összegeként. Mennyi ennek a két prímnek a szorzata? 40 Megoldás: Mivel az összeg páratlan, ezért az egyik prímnek párosnak kell lennie, tehát

Részletesebben

LOGISZTIKUS REGRESSZIÓS EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE*

LOGISZTIKUS REGRESSZIÓS EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE* A LOGISZTIKUS REGRESSZIÓS EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE* BARTUS TAMÁS A tanulmány azt vizsgálja, hogy logisztikus regressziós modellek értelmezésére jobban alkalmasak-e a marginális hatások (feltételes valószínűségek

Részletesebben

feltételek esetén is definiálják, tehát olyan esetekben is, amikor a hagyományos, a

feltételek esetén is definiálják, tehát olyan esetekben is, amikor a hagyományos, a A Valószínűségszámítás II. előadássorozat hatodik témája. ELTÉTELES VALÓSZÍNŰSÉG ÉS ELTÉTELES VÁRHATÓ ÉRTÉK A feltételes valószínűség és feltételes várható érték fogalmát nulla valószínűséggel bekövetkező

Részletesebben

A geometriák felépítése (olvasmány)

A geometriák felépítése (olvasmány) 7. modul: HÁROMSZÖGEK 13 A geometriák felépítése (olvasmány) Az általános iskolában megismertük a háromszöget, a négyzetet, a párhuzamosságot és hasonló geometriai fogalmakat, és tulajdonságokat is megfogalmaztunk

Részletesebben

24. Valószínűség-számítás

24. Valószínűség-számítás 24. Valószínűség-számítás I. Elméleti összefoglaló Események, eseménytér A valószínűség-számítás a véletlen tömegjelenségek vizsgálatával foglalkozik. Azokat a jelenségeket, amelyeket a figyelembe vett

Részletesebben

k=1 k=1 találhatjuk meg, hogy az adott feltétel mellett az empirikus eloszlás ennek az eloszlásnak

k=1 k=1 találhatjuk meg, hogy az adott feltétel mellett az empirikus eloszlás ennek az eloszlásnak Nagy eltérések elmélete. A Szanov tétel. Egy előző feladatsorban, a Nagy eltérések elmélete; Független valós értékű valószínűségi változók feladatsorban annak az eseménynek a valószínűségét vizsgáltuk,

Részletesebben

n = 1,2,..., a belőlük készített részletösszegek sorozata. Tekintsük az S n A n

n = 1,2,..., a belőlük készített részletösszegek sorozata. Tekintsük az S n A n Határeloszlástételek és korlátlanul osztható eloszlások. I. rész Az alapvető problémák megfogalmazása. A valószínűségszámítás egyik alapvető feladata a következő kérdés vizsgálata: Legyen ξ 1,ξ 2,... független

Részletesebben

Tudományos Diákköri Dolgozat

Tudományos Diákköri Dolgozat Tudományos Diákköri Dolgozat GÁSPÁR MERSE ELŽD VÉGTELEN ELLENÁLLÁSHÁLÓZATOK SZÁMÍTÁSA Témavezet k: Cserti József Dávid Gyula Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest,. október 3. Tartalomjegyzék El szó 3.

Részletesebben

LÁNG CSABÁNÉ TELJES INDUKCIÓ, LOGIKA, HALMAZOK, RELÁCIÓK, FÜGGVÉNYEK. Példák és feladatok

LÁNG CSABÁNÉ TELJES INDUKCIÓ, LOGIKA, HALMAZOK, RELÁCIÓK, FÜGGVÉNYEK. Példák és feladatok LÁNG CSABÁNÉ TELJES INDUKCIÓ, LOGIKA, HALMAZOK, RELÁCIÓK, FÜGGVÉNYEK Példák és feladatok Lektorálta: Czirbusz Sándor c Láng Csabáné, 2010 ELTE IK Budapest 20101020 1. kiadás Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...............................

Részletesebben

TANÁRI KÉZIKÖNYV a MATEMATIKA

TANÁRI KÉZIKÖNYV a MATEMATIKA El sz Csahóczi Erzsébet Csatár Katalin Kovács Csongorné Morvai Éva Széplaki Györgyné Szeredi Éva TANÁRI KÉZIKÖNYV a MATEMATIKA 7. évfolyam II. kötetéhez TEX 014. június. 0:43 (1. lap/1. old.) Matematika

Részletesebben

Fourier-sorok. néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól. Vizsgán. k=1. 1 k = j.

Fourier-sorok. néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól. Vizsgán. k=1. 1 k = j. Fourier-sorok Bevezetés. Az alábbi anyag a vizsgára való felkészülés segítése céljából készült. Az alkalmazott jelölések vagy bizonyítás részletek néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól.

Részletesebben

1J. feladat Petike menő srác az iskolában, így mindig csak felemás színű zoknikat hord. Ruhásszekrénye mélyén

1J. feladat Petike menő srác az iskolában, így mindig csak felemás színű zoknikat hord. Ruhásszekrénye mélyén 1J. feladat Petike menő srác az iskolában, így mindig csak felemás színű zoknikat hord. Ruhásszekrénye mélyén összesen 30 darab piros színű, 40 darab zöld színű és 40 darab kék színű zokni található, azonban

Részletesebben

Malárics Viktor A szám fraktál

Malárics Viktor A szám fraktál Malárics Viktor A szám fraktál π e Tér és idő a mozgásból származnak. Tartalomjegyzék: 1. Bevezető a hetedik részhez 4 2. Számok, és a Pi szám 6 2. 1. Az osztály szintű szám fogalom...7 2. 2. Pi hasonmások

Részletesebben

5. Lineáris rendszerek

5. Lineáris rendszerek 66 MAM43A előadásjegyzet, 2008/2009 5 Lineáris rendszerek 5 Lineáris algebrai előismeretek Tekintsük az a x + a 2 x 2 = b 5 a 2 x + a 22 x 2 = b 2 52 lineáris egyenletrendszert Az egyenletben szereplő

Részletesebben

10. Síkgeometria. I. Elméleti összefoglaló. Szögek, nevezetes szögpárok

10. Síkgeometria. I. Elméleti összefoglaló. Szögek, nevezetes szögpárok 10. Síkgeometria I. Elméleti összefoglaló Szögek, nevezetes szögpárok Egy adott pontból kiinduló két félegyenes a síkot két részre bontja. Egy-egy ilyen rész neve szögtartomány, vagy szög. A két félegyenest

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Függvények Analízis

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Függvények Analízis MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Függvények Analízis A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett

Részletesebben

MATEMATIKA A 10. évfolyam

MATEMATIKA A 10. évfolyam MATEMATIKA A 10. évfolyam 4. modul Körrel kapcsolatos fogalmak Készítette: Lénárt István és Vidra Gábor Matematika A 10. évfolyam 4. modul: Körrel kapcsolatos fogalmak Tanári útmutató A modul célja Időkeret

Részletesebben

MI ILYENNEK KÉPZELJÜK MATEMATIKA

MI ILYENNEK KÉPZELJÜK MATEMATIKA MI ILYENNEK KÉPZELJÜK Minta feladatsorok a középszintű MATEMATIKA érettségire való felkészüléshez II. RÉSZ Összeállították: a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanárai

Részletesebben

I. Racionális szám fogalma és tulajdonságai

I. Racionális szám fogalma és tulajdonságai 2. modul: MŰVELETEK A RACIONÁLIS SZÁMOK KÖRÉBEN 9 I. Racionális szám fogalma és tulajdonságai Természetes számok 0; 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7, 8; 9; 10; 11; 12... Módszertani megjegyzés: Ráhangolódás, csoportalakítás

Részletesebben

Kockázati modellek (VaR és cvar)

Kockázati modellek (VaR és cvar) Kockázati modellek (VaR és cvar) BSc Szakdolgozat Írta: Kutas Éva Matematika BSc Alkalmazott matematikus szakirány Témavezet Mádi-Nagy Gergely egyetemi adjunktus Operációkutatási Tanszék Eötvös Loránd

Részletesebben

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben)

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) 1 II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) BEVEZETÉS Az alcímben hivatkozott hosszabb tanulmány 1 megalapozta a tömegtársadalmak mechanikáját

Részletesebben