Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Átírás

1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak KÉPZÉSI PROGRAM Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

2 A Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 1. Az indítandó szakirányú továbbképzés megnevezése Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Média- és közszolgálati kommunikáció tanácsadó 3. Képzési terület Közigazgatási, rendészeti és katonai 4. A felvétel feltétele A képzésben legalább alapképzésben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti főiskolai képzésben szerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. 5. A képzési idő 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 60 kreditpont 7. A képzés célja: A képzés célja a közjó irányába elkötelezett, hivatástudattal rendelkező, kommunikációs s médiakapcsolati feladatkörökben dolgozó szakemberek gyakorlatorientált képzése és felkészítése, továbbá a közszolgálati kommunikáció sikeres műveléséhez szükséges személyes kompetenciák fejlesztése. A közszolgálati intézmények és a közigazgatás hatékonyságának növelése érdekében önálló, ember- és közösségközpontú, feladat és gyakorlatorientált képzés valósul meg. Ennek segítségével a hallgatók képessé válnak a szervezeten belüli és kívüli elvárások rugalmas ellátására, a hagyományos és az új médiafelületek párhuzamos használatára és a technológiai kihívások kezelésére. A képzés további célja a hallgatók személyes-alkati sajátosságainak megismerése a humán erőforrás kiválasztásban és szervezetfejlesztésben használatos módszerek segítségével. A kiértékelés után megkapott személyiségprofil alapján kialakításra kerül az egyénre szabott médiakommunikációs ismeret- és készségfejlesztő program és a személyes kompetenciafejlesztés, javítva a hallgatók kommunikációs hatékonyságát és munkahelyi szervezeten belüli eredményességét. 8. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: - a képzés során elsajátítandó kompetenciák tudáselemek, megszerezhető ismeretek:

3 A képzés gyakorlatorientált, kiemelt hangsúlyt fektet az állampolgárokra irányuló, széles körű, társadalmi szinten is megragadható kommunikációs ismeretek és gondolkodásmódok átadására. A szak képzési célkitűzéseit a tudományos elméleti ismeretek, a szakmai elméleti ismeretek, a gyakorlati ismeretek, a médiakommunikációs ismeret- és készségfejlesztés, valamint a személyes kompetenciák fejlesztése teljesítésével éri el. A képzés átfogó módon mutatja be a közszolgálati kommunikáció elméleti szakirodalmát és gyakorlati ismereteit. A tanrend jelentős óraszámot biztosít a közszolgálati kommunikáció és tájékoztatás fogalmi kereteinek, feladatának, működési sajátosságainak, meggyőzőerejének, valamint személyes és intézményi feltételeinek a bemutatására. A képzési tananyag összeállítói külön figyelmet szenteltek a közszolgálati és a piaci orientáció közötti különbségek bemutatására, a közjó szolgálatába állítható, eredetében piacorientált marketingkommunikációs tevékenységek közszolgálati-szervezeti adaptációjára. A képzésben felhasználásra kerülnek a tárgykörrel foglalkozó legfrissebb nemzetközi tapasztalatok és trendek, illetve az Európai Unió, a NATO és más jelentősebb nemzetközi szervezetekben folyó munka kommunikációs és protokoll ismeretanyagai és technikái is. - a képzés során megszerezhető ismeretek és készségek: A szak elvégzésével a hallgatók megismerik a társadalom- és emberközpontú szemléletmód és motiváció működőképes példáit, kreatív alkalmazásának lehetőségeit. Szakmai látókörük és eszköztáruk bővítése során jártasságot szereznek a kommunikáció elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazásában. Jól használható tudásra tesznek szert a stratégiai kommunikáció kialakításában és érvényre juttatásában, valamint a szervezeti kapcsolatépítési és tájékoztatási feladatokban. A képzés során nagy hangsúllyal jelenik meg a hallgatók kiscsoportos médiakommunikációs hatékonyság-fejlesztése és személyes kompetenciafejlesztése, melyre a közszolgálati média és humán erőforrás kutatás területén dolgozó szakemberek közreműködésével kerül sor. - a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzés kiemelten a közszolgálatban, a közigazgatásban, a Magyar Honvédség kötelékében, a rend- és katasztrófavédelmi szervezeteknél kommunikációs területen dolgozó munkatársak hatékonyságának és szakmai versenyképességének fejlesztésével foglalkozik. A képzés figyelembe veszi a közszféra szervezeteit körülvevő kommunikációs környezet folyamatos változásai jelentette kihívásokat. Ennek megfelelően a képzés személyközpontú és gyakorlat-orientált. Így különösen ajánlott jelenlegi vagy a jövőbeni kommunikációs szakemberek, közönség- és médiakapcsolati területen dolgozó munkatársak, rendezvényszervezők, szervezeti és vezetői kommunikációt előkészítő munkatársak és szóvivői feladatokat ellátó szakemberek számára. A képzés segítségével a hallgatók munkaterületükön képessé válnak a közszolgálati kommunikációban dolgozókat érintő belső és külső kihívások felismerésére, az azok leküzdéséhez szükséges szakmai ismeretek és gyakorlati példák alkalmazására, személyes kompetenciáik napi gyakorlatban történő hasznosítására.

4 9. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték: Közigazgatási és közszolgálati alapismeretek (4 kredit) Alkotmányjogi és közigazgatási jogi alapismeretek A közigazgatás feladata, szervezete és személyi állománya A közszolgálatiság meghatározása (4 kredit) A közjó szolgálatában: a közszolgálatiság küldetése, szervezési elvei, társadalmi elvárások Közszolgálat válaszúton: globális kihívások és európai válaszok A közszolgálat szerepe a nemzeti identitás és integráció fenntartásában: legitimációs és bizalmi kérdések Közszolgálati etikett és protokollismeretek (6 kredit) Megjelenés- és viselkedéskultúra, protokollismeretek A társas érintkezés formái a közszolgálatban Protokoll az államéletben és a közéletben Meggyőző kommunikáció (6 kredit) Közszolgálati kommunikáció színterei és eszközrendszere Kommunikációs stílusok és nyelvi stratégiák Nyilvános beszéd: retorika, érveléstechnika Közszolgálati kommunikáció (6 kredit) Közéleti és politikai kommunikáció Nemzetközi szervezetek és diplomáciai testületek belső és külső kommunikációja: EU, NATO, külképviseletek Intézményi kommunikáció a közszolgálatban Médiakommunikációs ismeret- és készségfejlesztés tréning 1. (4 kredit) Beszédcentrikus tréning Közszolgálati tájékoztatás és média (4 kredit) A tömegkommunikáció elmélete Állami feladatvállalás a tájékoztatásban A személyiségi jogok és a média Kommunikáció- és médiaetika Közszolgálati kapcsolatszervezés (6 kredit) Stratégiai kommunikáció a közszolgálatban Médiakapcsolatok Közérdekű szövegek: üzenet- és hírkonstruálás a régi és az új médiafelületeken Konfliktus- és válságkezelés, válságkommunikáció Közönségkapcsolatok: a rendezvényszervezés elméleti és gyakorlati ismeretei

5 Kötelezően választható tárgyak 1. (2 kredit) Szervezeti, település- és országarculat-építés Kampány- és projektszervezés 1-2. Kötelezően választható tárgyak 2. (2 kredit) Média- és kommunikációkutatás Közigazgatási protokoll Személyes kompetenciafejlesztés (6 kredit) Kulcskompetenciák a közszolgálati kommunikáció szakterületén Személyes kompetenciafejlesztés gyakorlat 1. Személyes kompetenciafejlesztés gyakorlat 2. Médiakommunikációs ismeret- és készségfejlesztés tréning 2. (6 kredit) Írásbeli kommunikáció csoportos tréning Sajtóközlemények közreadása tipikus helyzetek szimulálása Lehetséges reakciók reagálás kényszerhelyzetekben A szakdolgozat kreditértéke (4 kredit)

6 Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások: - A számonkérés Az ismeretek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) tartalmazza. Az ismeretek számonkérésének módját a tantárgyi programok rögzítik, a hallgatók erről a tanulmányaik megkezdése előtt tájékoztatást kapnak. A tananyag ismeretének értékelése a szorgalmi időszakban, illetve a vizsgaidőszakban történhet. Valamennyi vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy ezek kombinációja. - A szakdolgozat A szakdolgozat a média- és közszolgálati kommunikáció tanácsadó képzettségnek megfelelő alkotó jellegű, elméleti megalapozottságú, tudományos módszertant és gyakorlati megközelítést alkalmazó szakmai feladat. Igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, a témakörébe tartozó feladatok jogszerű megoldására, önálló szakmai munka végzésére. A szakdolgozat a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a szakirányú továbbképzési szak I.-II. félévében hallgatott témák valamelyikéből a szakirodalom tanulmányozásával és a témavezető irányításával dolgozható ki. - A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt követelmények sikeres teljesítése, a bíráló által elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga részei: a záróvizsga szóbeli vizsgarésze, mely komplex - a két félév során tanult ismereteket összegzi, a szakdolgozat sikeres megvédése. A záróvizsga eredménye: a bírálói vélemények figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egészre kerekített átlaga. Az oklevél kiadásának feltételei: a tantárgyi kötelezettségek teljesítése, összesen 60 kredit megszerzése, eredményes záróvizsga letétele. - A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje: A Nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 49. (6) bekezdése szerint.

7 Tanterv- és vizsgakövetelmények Tantárgy neve Típus Sorszám Félév Tanóra Kreditérték Számonkérés módja Tárgyfelelős/ Oktató I. félév Közigazgatási és közszolgálati alapismeretek I. kötelező 8 4 kollokvium Dr. Imre Miklós Alkotmányjogi és közigazgatási jogi alapismeretek A közigazgatás feladata, szervezete és személyi állománya 4 4 Dr. Imre Miklós, Dr. Szalai András 2. A közszolgálatiság meghatározása I. kötelező 8 4 kollokvium Dr. Antal Zsolt A közjó szolgálatában: a közszolgálatiság küldetése, szervezési elvei, társadalmi elvárások Közszolgálat válaszúton: globális kihívások és európai válaszok 3 3 Dr. Antal Zsolt, Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Gyulavári Tamás, Dr. Ilosvai Gábor 2.3. A közszolgálat szerepe a nemzeti identitás és integráció fenntartásában: legitimációs és bizalmi kérdések 2 3. Közszolgálati etikett és protokollismeretek I. kötelező 16 6 kollokvium Dr. Back András Megjelenés- és viselkedéskultúra, protokollismeretek A társas érintkezés formái a közszolgálatban 5 6 Dr. Back András, Gál Helga, Dr. Németh Erzsébet 3.3. Protokoll az államéletben és a közéletben 5

8 4. Meggyőző kommunikáció I. kötelező 18 6 kollokvium Dr. Nemesi Attila László Közszolgálati kommunikáció színterei és eszközrendszere Kommunikációs stílusok és nyelvi stratégiák Nyilvános beszéd: retorika, érveléstechnika Dr. Aczél Petra, Dr. Andok Mónika, Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Nemesi Attila László, Pelle Veronika 5. Közszolgálati kommunikáció I. kötelező 18 6 kollokvium Dr. Antal Zsolt Közéleti és politikai kommunikáció Nemzetközi szervezetek és diplomáciai testületek belső és külső kommunikációja: EU, NATO, külképviseletek Intézményi kommunikáció a közszolgálatban Médiakommunikációs ismeret- és készségfejlesztés tréning 1. I. kötelező Beszédcentrikus tréning 20 II. félév gyakorlati jegy Dr. Antal Zsolt, Dr. Bencsik Dávid, Horváth Attila, Dr. Németh Erzsébet, Pelle Veronika Dr. Gazsó L. Ferenc Dr. Antal Zsolt, Dr. Gazsó L. Ferenc, Takács Bence 7. Közszolgálati tájékoztatás és média II. kötelező 18 4 kollokvium Dr. Koltay András A tömegkommunikáció elmélete Állami feladatvállalás a tájékoztatásban A személyiségi jogok és a média Dr. Antal Zsolt, Dr. Bodonovich Jenő, Dr. Ilosvai Gábor, Dr. Koltay András, Dr. Nemesi Attila László 7.4. Kommunikáció- és médiaetika 4

9 Közszolgálati kapcsolatszervezés Stratégiai kommunikáció a közszolgálatban II. kötelező 20 6 kollokvium Dr. Antal Zsolt Médiakapcsolatok Közérdekű szövegek: üzenet- és hírkonstruálás a régi és az új médiafelületeken Konfliktus- és válságkezelés, válságkommunikáció 4 4 Gál Helga, Dr. Gyulavári Tamás, Pelle Veronika, Somfay Dorottya, Szelei Balázs Közönségkapcsolatok: a rendezvényszervezés elméleti és gyakorlati ismeretei Kötelezően választható tárgyak 1. Szervezeti, település- és országarculat-építés Kampányés projektszervezés 1-2. Kötelezően választható tárgyak 2. Média- és kommunikációkutatás II. II. II. II Közigazgatási protokoll II Személyes kompetenciafejlesztés Kulcskompetenciák a közszolgálati kommunikáció szakterületén Személyes kompetenciafejlesztés gyakorlat 1. Személyes kompetenciafejlesztés gyakorlat 2. II. kötelezően választható kötelezően választható kötelezően választható kötelezően választható kötelezően választható kötelezően választható II. kötelező beszámoló Dr. Antal Zsolt 5 2 beszámoló 5 2 beszámoló 5 2 beszámoló Dr. Antal Zsolt, Gál Helga, Dr. Tóth István Zoltán Dr. Antal Zsolt, Dr. Bencsik Dávid Dr. Gyulavári Tamás, Dr. Németh Erzsébet 5 2 beszámoló Dr. Gyulavári Tamás 5 2 beszámoló gyakorlati jegy Gál Helga, Dr. Németh Erzsébet, Somfay Dorottya Dr. Antal Zsolt Dr. Antal Zsolt, Czégé Zoltán, Fanici Mihály

10 12. Médiakommunikációs ismeret- és készségfejlesztés tréning 2. II. kötelező 20 6 gyakorlati jegy Dr. Gazsó L. Ferenc Írásbeli kommunikáció csoportos tréning Sajtóközlemények közreadása tipikus helyzetek szimulálása 5 Dr. Gazsó L. Ferenc, Toót-Holló Tamás Lehetséges reakciók reagálás kényszerhelyzetekben Szakdolgozat Szakdolgozat 4 ÖSSZESEN:

11 1. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Közigazgatási és közszolgálati alapismeretek 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Imre Miklós, főiskolai tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Imre Miklós, Dr. Szalai András 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Alkotmányjogi és közigazgatási jogi alapismeretek A közigazgatás alkotmányos alapjai, a közigazgatás a hatalommegosztás rendszerében. A közigazgatás feladata, szervezete és személyi állománya A közigazgatás szervezete: A központi közigazgatás szervei (a kormány és segédszervei, a központi államigazgatási szervek, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek). A helyi önkormányzatok. A területi és helyi államigazgatási szervek. A közigazgatás funkciói, feladatai, tevékenységfajtái: Szervezetrendszeren belüli tevékenységfajták (irányítás, felügyelet, ellenőrzés). A közigazgatás külső működése (hatósági igazgatás, jogérvényesítés, jogalkalmazás). A közigazgatás személyi állománya: A közszolgálat fogalma, összetétele. A közigazgatás személyi állományának jellemzése. A közszolgálati pragmatika fő kérdései. A közszolgálati etika. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: Patyi András Téglási András (szerk.) (2013): Államtan és a magyar állam szervezete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Temesi István (szerk.) (2013): A közigazgatás funkciói és működése. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó György Hazafi Horváth Kun Lindner Petróczi: Közszolgálati jog. Megjelenés alatt Szabó Márton (2014): A közügy politikaelmélete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó

12 2. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: A közszolgálatiság meghatározása 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Antal Zsolt, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Antal Zsolt, Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Gyulavári Tamás, Dr. Ilosvai Gábor 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A közjó szolgálatában: a közszolgálatiság küldetése, szervezési elvei, társadalmi elvárások Közszolgálati tájékoztatás: A közszolgálati média fogalma, alapjai és átalakulása. A közszolgálatiság funkciójának, struktúrájának és finanszírozásának európai irányelvei és szabályai. A duális médiarendszer a közszolgálati tájékoztatás kihívásai és identitáskeresése. A közszolgálati média, mint állampolgári erőforrás. Közszolgálat válaszúton: globális kihívások és európai válaszok Közérdekű szolgáltatások: A közszolgáltatás fogalma és normatív kritériumai. Reguláció, privatizáció és liberalizáció Európai Uniós példák a közszolgáltatások területéről. Profit és közérdek a közösségi szolgáltatások piacosítási kísérletei. A jó polgár és jó fogyasztó ideáltipikus sémája: állampolgári és fogyasztói erények. Az állampolgár vagy fogyasztó dilemma feloldási kísérletei; a fogyasztópolgár. A közszolgálat szerepe a nemzeti identitás és integráció fenntartásában: legitimációs és bizalmi kérdések Legitimitás és bizalom: A legitimitás fogalmi definíciói. A legitimitás dimenziói. Az értékalapú legitimitás konceptuális modellje. Az intézményi bizalom. Az együttműködés logikája a közszolgáltatások példáján: A közjavak, mint piaci kudarcok. A közszolgáltatások politikai értelmezése. Motiváció és koordináció a társadalmi jólét előmozdítása során. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon való részvétel.

13 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: Antal Zsolt (2011): Közszolgálati média Európában az állami feladatvállalás koncepciói a tájékoztatásban. Szeged: Gerhardus Kiadó Bagdikian, Ben H. (2012): Az új médiamonopólium. Budapest: Complex Boda Zsolt (2013): Legitimitás, bizalom, együttműködés kollektív cselekvés a politikában. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Arguentum Croteau, David Hoynes, William (2013): A média mint üzlet nagyvállalati média és közérdek. Budapest: Complex Gajduschek György (2008): Közszolgálat. Budapest: KSZK ROP Programigazgatóság Lippmann, Walter (1994): A közjó filozófiája. Budapest: Bagolyvár Kiadó Hofmeister Tóth Ágnes (2014): A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó McChesney, Robert W. (2012): Mia a baj a médiával? Az Egyesült Államok médiapolitikája a 21. Században. Budapest: Complex Szabó Márton (2014): A közügy politikaelmélete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó

14 3. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Közszolgálati etikett és protokollismeretek 2. A tanórák száma: 16 óra 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Back András, főiskolai docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Back András, Gál Helga, Dr. Németh Erzsébet 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Megjelenés- és viselkedéskultúra, protokollismeretek Illem, etikett, protokoll, protokolltörténet, protokolláris alapvetés: Illem, etikett, protokoll az alapfogalmak meghatározása, elhatárolás. A protokoll célja, szerepe, eszköztára. Az illemszabályok történeti fejlődése. A protokoll fejlődéstörténete. Nemzetközi kitekintés. Megjelenés- és viselkedéskultúra a közszolgálatban: Közszolgálati elvárások. Közszolgálati image. Közszolgálati értékek megjelenítése, képviselete. Hivatali rend. Hivatali rangsor, a vezetői beosztotti viszony jellemzői. Egyén és hivatal. A közszolgálati magatartás jellemzői. Fellépés, modor. Megszólítások, üdvözlések. Bemutatás, bemutatkozás. A hivatali megjelenés követelményei nőknek, férfiaknak. Hivatali öltözködési rend nőknek, férfiaknak. Ünnepi rendezvények öltözködési rendje. A társas érintkezés formái a közszolgálatban A közvetlen kommunikáció nonverbális eszközei: A testalkat és a külső megjelenés, mint információs eszköz. A kiegészítők és a haj, a bajusz viselete. Kéz(fej) és az ujjak. Kinezika: a mozgás. Proxemika: testtartás. Állás- és ülésmód. Kommunikációs távolság. Gesztusok és mimika. Beszédhangok képzése. Nonverbális közlés az írásbeli kommunikációban: Kézírás.

15 A nyomtatott szöveg látványa. A közvetett nonverbális értékű jelzések: A terem, a szoba, az iroda berendezése, jellege. Egy lehetséges rendezvény tárgyi megjelenítésének tervezése. Mozgás a térben. Általános magatartáskultúra: Általános műveltség. Szakmai műveltség. Foglalkozás, beosztás és rang. A nonverbális eszközök funkciói. Kommunikáció és protokoll: A telefonálás követelményei. A közszolgálati protokoll követelményei. A hivatalos névjegykártya használata és formai követelményei. A meghívó értelmezése. Önéletrajz és kísérőlevél. A tolmács szerepe. Protokoll az államéletben és a közéletben A magyar közjogi méltóságok protokollrendje: Az állami reprezentáció szerepe, formái. Az állami rangsorolás kérdései, állami protokoll-listák. Magyarországi nem hivatalos protokoll-lista. Rangsorolás a gyakorlatban (egyének, testületek, országok, nemzetközi szervezetek). A főbb ültetési-álltatási rendek. Szertartásrend, főbb szertartások szokásos menetének ismertetése. A tiszteletadás formái. Hivatalos látogatások fajtái, szervezési kérdései. Hivatalos érintkezések szóbeli és írásbeli formái. Államfői protokoll: A köztársasági elnök jogszabályi kötelezettségei, feladatai. A Köztársasági Elnöki Hivatal felépítése az elnöki feladatok tükrében. Az Államfői Protokoll Főosztály feladatai az elnöki feladatok tükrében, protokoll általában és protokoll személyre szabva, a Magyar Honvédség főparancsnoka és a protokoll kapcsolata. Az Államfői Protokoll Főosztály kapcsolata egyéb intézményekkel. Államfői látogatás belföldön, külföldön (állami, hivatalos, munka, magán), ceremoniális rend. Egyéb diplomáciai programok. Egyéb államfői részvétellel zajló események (állami rendezvények, kitüntetések, kinevezések, találkozók, belföldi programok). Miniszterelnöki protokoll: A hivatal napi működésének protokolláris vonatkozásai. Vendégek fogadása. Külföldi vendégekkel kapcsolatos külön teendők. Magas rangú vendégek fogadása, programjuk szervezése. Hivatalos kormányfői látogatások Magyarországon. Programok szervezése a hivatalban és a fővárosban.

16 Programok szervezése országszerte. Külföldi utazások. Hivatalos miniszterelnöki kiutazások. Az országgyűlési házelnök protokollja: Az országgyűlés működésének protokolláris vonatkozásai. Házelnöki feladatok. Vendégek fogadása. Külföldi vendégekkel kapcsolatos külön teendők. Magas rangú vendégek fogadása, programjuk szervezése. Az Országgyűlés Hivatalának feladatai. A Parlament, mint protokolláris helyszín. Pártok, politikai szervezetek protokollja: Pártok szervezete, működési rendje. Pártok, politikai szervezetek részvétele a közéletben. Pártközi kapcsolatok. Nemzetközi pártközi kapcsolatok, látogatások rendje. Pártok és tömegkommunikáció. Egyházi protokoll: A történelmi egyházak protokoll rendje (hitélet, ünnepek, szertartás rend). Közjogi méltóságok és egyházi vezetők kapcsolattartási rendje. Egyházi vezetők a közéletben. Egyházközi kapcsolatok. Külföldi egyházi vezetők fogadása, programja. Magyar egyházi vezetők külföldi látogatása (előkészítés, lebonyolítás). 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: Aronson, Elliot (2008): A társas lény. Budapest: Akadémiai Kiadó Bácskai István (2005): Protokoll. Egyetemi jegyzet. Budapest: Gondolat Forgács József (2007): A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Kairosz Margitay Tihamér (2007): Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex Ottlik Károly 2004): Protokoll Viselkedéskultúra. Budapest: Panoráma-Medicina Kiadó Németh Erzsébet (2005): Közszereplés. Budapest: Osiris Sille István (2013): Illem, etikett, protokoll Bővített, átdolgozott kiadás. Budapest: Akadémia Kiadó Wacha Imre (2011): Nemcsak szóból ért az ember a nonverbális kommunikáció eszköztára. Budapest: Tinta Könyvkiadó Zentai István Tóth Orsolya (2002): A meggyőzés csapdái. Budapest: Typotex

17 4. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Meggyőző kommunikáció 2. A tanórák száma: 18 óra 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Nemesi Attila László, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Aczél Petra, Dr. Andok Mónika, Dr. Gazsó L. Ferenc, Dr. Nemesi Attila László, Pelle Veronika 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A közszolgálati kommunikáció színterei és eszközrendszere Közvetlen és közvetett kommunikáció: a szemtől szembeni és a közvetített/késleltetett interakció jellemzői. Személyes ügyintézés: az állampolgár a közintézményben. A hatósági szervek és a hatósági személy által kezdeményezett interakció. Hagyományos és elektronikus levelezés: hasonlóságok és különbségek, mikor és miért használjuk egyiket vagy másikat? Telefonos kommunikáció: az auditív csatorna sajátosságai. Állam és állampolgár interakciója a világhálón: a menedzseri modell, a konzultatív modell és a részvételi (participációs) modell. Internetes felületek (pl. Ügyfélkapu, közintézmények honlapjai), ügyfélbarát és nem ügyfélbarát kialakítás, visszacsatolási lehetőségek. Szervezeti struktúra és közszolgálati kommunikáció. A leggyakoribb hibák a hivatalos ügyintézésben. Közszolgálati kommunikáció a gyorsan változó információtechnológiai környezetben: kihívások és lehetőségek, innováció, adaptációs módok. Kommunikációs stílusok és nyelvi stratégiák A nyelv belső változatgazdagsága: A nyelv területi, társadalmi, stiláris, egyéni és szituatív változatai. A nyelvváltozatok összetett viszonyrendszere és értéktartalma. A nyelvváltozatok helyi értéke a közszolgálati kommunikációban. A nyelvhasználat, mint szüntelen nyelvi választás: miből, miért, hogyan? Nyelvi változók a különböző nyelvi szinteken. Értékelő viszonyulások a nyelvváltozatokhoz és konkrét nyelvi jelenségekhez. A nyelvi választások következményei a partnerek nyelvi választásaira. Nyelvi és kommunikációs kompetencia: amiért a spontán szociokulturális tanulás nem elegendő a professzionális kommunikációhoz. A nyelvi és kommunikációs kompetencia fejlesztésének módjai és forrásai. Stílus és közlési helyzet: a stílus, mint a közlési helyzetnek megfelelő nyelvi forma. A közszolgálati kommunikáció, mint közlési helyzet. Stíluskompetencia.

18 A stílustörés tipikus esetei és nyelvi-lélektani háttere. Stílusérték, stílushatás, stílustulajdonítás. Nyelvi érzelemkifejezés, nyelvi értékelés, nyelvi minősítés. Stiláris minták és mintakövetés: előnyök és hátrányok. A stílus, mint viselkedés. Udvariasság és udvariatlanság. A kommunikáció tárgyi síkja és az énüzenetek: A kommunikáció, mint hatékony információcsere. A hatékony információcsere kritériumai. Hatékony információcsere a gyakorlatban: az információ nyelvi formába öntése és tagolása. Túl a hatékony információcserén: az énekről szóló szimbolikus kommunikáció. Nyílt és burkolt énüzenetek. Az énüzenetekre való befogadói érzékenység. Kulturális különbségek: alacsony és magas kontextusú kultúrák. Nemek szerinti kommunikációs különbségek és sztereotípiák. Az énüzenetek kezelése a közszolgálati kommunikációban. Nyelvhasználati stratégiák és taktikák: Stratégia és taktika a kommunikációban. A közös kognitív háttér megteremtése. Célértékek és benyomáskeltés. Verbális érintés : a megszólítás szerepe és helyes megválasztása. Egyéb fatikus elemek. A kérdezés és a kérdés változatai. Az egyet nem értés nyelvi stratégiái és azok kezelése. Az intézmény álláspontjának képviselete és az ügyféllel való szolidaritás kifejezése. Stílus és meggyőzés: A stílus hatékonyságának ismérvei. A stílus szerepe a problémamegoldásban. Stílus és énkép. A stílus, mint arculati elem és mint alkalmazkodás a partnerhez. Stílus és konfliktus, stílus és társas harmónia. A felelősség bűnbakképzés nélküli elismerése és elhárítása. Nemzetközi kitekintés: Az állampolgár panaszai: a bürokratikus nyelvezet. Felülről és alulról jövő kezdeményezések: megreformálható és megreformálandó-e a hivatali kommunikáció? A Plain English mozgalom célkitűzései és eredményei. Néhány további európai példa. A kitekintés tanulságai: mit és hogyan érdemes változtatni a hazai gyakorlaton? Nyilvános beszéd: retorika, érveléstechnika A nyilvános megszólalás alapkövetelményei. A közszolgálati kommunikátor éthosza. A meggyőző kommunikáció szociálpszichológiai befolyásoló tényezői. Felkészülés a nyilvános szereplésre: az anyaggyűjtéstől az előadásmódig.

19 Az érvelés felépítése: tétel, az érvek forrásai, bizonyítás és cáfolás, induktív és deduktív következtetési sémák, explicit és implicit jelentéstartalmak. Érvelési hibák, manipulációs technikák és kivédésük. Empátia és a partnerhez/közönséghez való alkalmazkodás hallgatás és visszajelzés. A nem verbális kommunikáció és a prozódia üzenetrétegei. Különböző médiumok és műfajok eltérő retorikai stratégiái. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: Adamik Tamás A. Jászó Anna Aczél Petra (2004): Retorika. Budapest: Osiris Balázs Géza Dede Éva szerk. (2008): Európai nyelvművelés. Budapest: Inter Kht. Bettinghaus, Erwin (2010): A meggyőző kommunikáció, In: Horányi Özséb szerk.: Kommunikáció I II. Budapest: General Press Kiadó Kemény Gábor (2010): A nyelvtől a stílusig. Budapest: Tinta Kiadó McGuire,W. (2001): Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Budapest: Osiris Nemesi Attila László (2011): Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció. Budapest: Loisir Kiadó Németh Erzsébet (2005): Közszereplés. Budapest: Osiris Péter Mihály (1991): A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest: Tankönyvkiadó Szikszainé Nagy Irma (2007): Magyar stilisztika. Budapest: Osiris Zentai István (2006): Meggyőzéstechnika és a kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban. Budapest: Medicina

20 5. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Közszolgálati kommunikáció 2. A tanórák száma: 18 óra 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Antal Zsolt, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Antal Zsolt, Dr. Bencsik Dávid, Horváth Attila, Dr. Németh Erzsébet, Pelle Veronika 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Közéleti és politikai kommunikáció A közélet színterei: A közélet meghatározása, a közéleti kommunikáció diszciplináris elhelyezése. A közéleti kommunikáció mint tudástermelő folyamat. A nyilvánosság és közélet fogalmi kapcsolata; meghatározások. A közélet színterei és kultúrája ; a polgári erény és a közéletivé válás. A politikai mező: A hatalom kommunikációja; a hatalom meghatározásai. A politikai kommunikáció meghatározásai. Politikai tanácskozás és retorika. A politika szimbolikus nyelve; morális politika, értékretorika. Kommunikáció a közélet és a politika színterein: A közélet, mint a kommunikációs tervezés közege. A tömeg és a propaganda: elvek, technikák, jellemzők és típusok. A politikai marketing és a kampány: feltételei, modelljei, technikái. Az új politikusi személyiség és a celebkultúra. A politikai tematizáció: részvétel a közéletben; médiakór és fásultság. Új megoldások a közéleti és politikai kommunikációban: A közélet és az újmédia: az internet szerepe a közéleti és politikai kommunikációban. Kormányzati kommunikáció és a civil nyilvánosság: e-government és e- aktivizmus. Nemzetközi szervezetek és diplomáciai testületek belső és külső kommunikációja: EU, NATO, külképviseletek A közügyek európaizációja: Közösségünk Európában. Különbségek felszámolása: az EU-módszertan. Európaizáció. Nemzetállamok vs. Tagállamok. Európai közügyek. Döntéshozatal az Európai Unióban: Uniós intézményrendszer és elmélet.

21 Európai Bizottság Európai Parlament Európai Tanács. Regionális szereplők (Régiók Bizottsága, Eurocities, regionális és városképviseletek, Bundeslandok). Nagykövetségek, Állandó Képviselet. Útmutató Brüsszelhez: Brüsszel: Erasmus-program felnőtteknek? 28 tagállam 28 kihívás, a multinacionális játéktér. Brüsszeli lobbi Hogyan? Kinek? Milyen céllal? Kinél? Hol? Mikor? Emberi kapcsolatok vs. szakmai együttműködés. Belső és külső kommunikáció. Intézményi szimuláció hallgatókkal: A brüsszeli lobbitevékenység szimulációja. Katonai szervezet intézményi kommunikációja: A NATO szervezeti elemei. Strategic Communication, Public Diplomacy, Public Affairs. A NATO kommunikációs alapelvei, gyakorlata, sajtóesemények. NATO-konferencia-szervezési alapismeretek, sajátosságok. Magas rangú katonai és politikai vezetők személyi felkészítése. Intézményi kommunikáció a közszolgálatban Az intézményi-szervezeti kommunikáció lehetséges értelmezési keretei a közszolgálatban. Az intézményi kommunikáció sajátosságai a közösség és a társadalom típusú szerveződésekben. Intézményi kommunikáció és bürokrácia a megértő szociológia értelmezési keretében. Döntések és azok kommunikációja a közszolgálat intézményeiben. A közszolgálatiság bürokratikus és közérdekű oldala: külső és belső intézményi kommunikáció írásban és szóban. Kommunikációs esettanulmányok ismertetése a közszolgálat és közigazgatás területéről. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: Csepeli György (2003): Szervezkedő ember: a szervezeti élet szociálpszichológiája. Budapest: Osiris Dieckmann, Walther (2000): A politikai kommunikáció stílusai, In: Szabó Márton Kiss Balázs Boda Zsolt (szerk.): Nyelv szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: HVG-Orac Hauser, Gerard A. (2000): Civil társadalom és nyilvánosság, In: Szabó Márton Kiss Balázs Boda Zsolt (szerk.): Nyelv szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: HVG-Orac

22 Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest: HVG-Orac Jávor István Rozgonyi Tamás (2005): Hatalom, Konfliktus, Kultúra. Budapest: KJK-Kerszöv Kiss Balázs (2003): Kampány és tabloidizáció, a perszonalizáció jelensége. In: Sárközy Erika Schleicher Nóra (szerk.): Kampánykommunikáció. Budapest: Akadémiai Kiadó Kiss Balázs (2006): Missziótól a marketingig, Médiakutató online, 2006 tavasz. Letöltés dátuma: December 1. ml Kiss Balázs Boda Zsolt (2005): Politika az interneten, Századvég Kiadó, megadott fejezetei Mazzoleni, Gianpietro (2002): Politikai kommunikáció. Budapest: Osiris Norris, Pippa (2001): Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a posztindusztriális demokráciákra. Médiakutató online 2001/3. Letöltés dátuma: December 1. Norris#Pippa+Norris

23 6. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Médiakommunikációs ismeret- és készségfejlesztés tréning A tanórák száma: 20 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Gazsó L. Ferenc, vezérigazgató, Magyar Távirati Iroda 7. A tantárgy oktatói: Dr. Antal Zsolt, Dr. Gazsó L. Ferenc, Takács Bence 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Beszédcentrikus tréning: Egyéni fejlesztési feladatok és igények felmérése a hallgatók előzetes értékelésének és fejlődési szándékának figyelembevételével, a tréner team közreműködésével. Helyzetgyakorlatok stúdiókörnyezetben az MTVA médiaszakembereinek segítségével (helyzetgyakorlatok: rögzített interjú és sajtótájékoztató). A felvételek kiértékelése és a fejlődési irányok meghatározása a vezető oktató, riporter és az MTVA Montágh-testülete tagjának részvételével. Helyzetgyakorlat-ismétlési lehetőség, konzultáció. Terepszemle a Magyar Televízió és a Magyar Rádió fontosabb szerkesztőségeiben. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A foglalkozásokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: szóbeli beszámoló 12. Tananyag: Ágoston Mihály (2008): Kézikönyv a magyar médiamondatról, Tinta Könyvkiadó Balázs Géza (2000): Médianyelv. Az igényes sajtó/média nyelve, Magyar Rádió Részvénytársaság, megadott fejezetei Domonkosi Ágnes (2002): Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban, DE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi Intézet, megadott fejezetei Margitay Tihamér (2007): Az érvelés mestersége, Typotex Kiadó, megadott fejezetei Tench, Ralph Yeomans, Liz (2013): Exploring Public Relations. Harlow: Pearson Wacha Imre (2011): Nemcsak szóból ért az ember a nonverbális kommunikáció eszköztára, Tinta Könyvkiadó, megadott fejezetei

24 7. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Közszolgálati tájékoztatás és média 2. A tanórák száma: 18 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Koltay András, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Antal Zsolt, Dr. Bodonovich Jenő, Dr. Ilosvai Gábor, Dr. Koltay András, Dr. Nemesi Attila László 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): A tömegkommunikáció elmélete A tömegkommunikáció-kutatás klasszikus témái és fő elméleti keretei: Tartalom és hatás: a tartalom mutatói, változatosság és egysíkúság, erős és gyenge, szándékolt és nem szándékolt, rövid és hosszú távú hatások, az egyén és a társadalom szintje. Médiahasználat és szükségletkielégítés: a médiahasználó tudatossága és kitettsége, a szükségletek fajtái, a kínálat meghatározása és a szükségletek generálása. Technológiai determinizmus: a média hatása a társadalmi környezetre és az emberek mindennapi életére. Hagyományos és újmédia, a funkciók átrendeződése. Nyilvánosság és médiademokrácia: a szólásszabadság kiszélesedése vagy korlátozása? Médiaműveltség, médiajártasság: hogyan legyünk tudatos médiahasználók? Médiarendszerek: A nemzeti médiarendszerek összehasonlításának szempontjai: a médiapiacok fejlődése, a politikai párhuzamosság, az újságírói professzionalizmus, valamint az állami beavatkozás módja és mértéke. A liberális, a demokratikus korporatista és a polarizált pluralista modell. A magyar médiarendszer sajátosságai és a három modell működési anomáliái: aktuális példák. A rendszerváltozás utáni magyar médiatörténet néhány tanulsága: miért volt előre kódolva a mai polarizált pluralista szerkezet? A szélsőséges piaci és paternalista szemlélet összevetése a demokratikus normatív szemlélettel: érvek a duális modell mellett. Globális kihívások: gazdasági és kulturális globalizáció, kulturális imperializmus, európai és nemzeti identitás a robbanásszerűen fejlődő technológiai környezetben. Állami feladatvállalás a tájékoztatásban Pluralizmus, diverzitás, demokrácia: A demokratikus tájékoztatáshoz szükséges szabályozási feltételek: a) Állami szabályozás, b) Önszabályozás, c) Együttes szabályozás. Az Európai Unió szabályozási lépései.

25 A média szabályozása az államok szintjén. Állami szabályozási kérdések: a) A sugárzási jogok szabályozása, elosztása, b) Tulajdonviszonyok szabályozása, c) Tartalmat érintő szabályozások, d) A közszolgálati média szabályozása. Állami szubvenciók a tájékoztatásban: a) A közszolgálati média finanszírozása, b) Állami médiatámogatási rendszerek, sajtóalapok. Az állami felügyelet és beavatkozás egyéb módjai és korlátai. A személyiségi jogok és a média A jó hírnév, a becsület védelme: A jó hírnév és a becsület, mint alapvető jog alkotmányos védelme. A jó hírnév és a becsület polgári jogi védelme. A jó hírnév és a becsület büntetőjogi védelme. Személyiségvédelmi eljárások. A közszereplőkre vonatkozó mércék. A szólásszabadság: A szólásszabadság alkotmányos védelme. A szólásszabadság korlátai. A sajtóper. A sajtó: A sajtóra vonatkozó alkotmányos garanciák. A sajtó szabadsága a gyakorlatban. Az elektronikus média: A médiát szabályozó jogszabályok. A közszolgálati média. A kereskedelmi média. Az internet. Hatóságok elektronikus médiával kapcsolatos hatáskörei. Kommunikáció- és médiaetika A média társadalmi felelőssége: Az etika fogalma és funkciói. Az erkölcs értelmezése és társadalmi szerepe. Erkölcs és etika határvonalai a közszolgálati és a kereskedelmi célú kommunikációban. Újságírói etika a felelős tájékoztatás etikája. Az erkölcs és az etika érvényesülésének problémái a médiatartalomban: a) a jó hír nem hír? b) valós és fikciós erőszak ábrázolása, c) a szexualitás és erotika ábrázolása, d) egyéb befolyásolási technikák és manipulációk a médiában. A média- és hírközlési biztos intézménye. Állampolgári panaszbejelentések, médiabiztosi ajánlások. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A foglalkozásokon való részvétel.

26 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 12. Tananyag: A Média- és Hírközlési Biztos ajánlásai. Letöltés dátuma: december 1. Angelusz Róbert Tardos Róbert Terestyéni Tamás szerk. (2007): Média, nyilvánosság, közvélemény. Budapest: Gondolat Antal Zsolt (2011): Közszolgálati média Európában az állami részvétel koncepciói a tájékoztatásban. Szeged: Gerhardus Kiadó Antal Zsolt Gazsó Tibor Kubínyi Tamás (2005): Médiabefolyásolási technikák kisleikona. Budapest: Századvég Hallin, Daniel C. Mancini, Paolo (2008): Médiarendszerek. Budapest: AKTI- Gondolat Koltay András (2007): A közszolgálati média fogalma. In: Médiakutattó online nyár. Letöltés dátuma: december 1. Koltay András Nyakas Levente szerk. (2012): Magyar és európai médiajog. Budapest: Complex Lányi András László Miklós szerk. (2014): Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Budapest: Complex Leyland, Peter (2014): A sajtószabadság korlátozása az Egyesült Királyságban és a telefonlehallgatásra adott alkotmányos válasz, In: In Medias Res 2014/1 Nádori Péter (2012): Kommentek a magyar interneten. In: In Medias Res 2012/2 Székely László (2007): Magyar sajtó és médiajog. Budapest: Dialog-Campus Paál Vince szerk. (2013): A magyarországi médiaháború története. Complex

27 8. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Közszolgálati kapcsolatszervezés 2. A tanórák száma: 20 óra 3. Kreditérték: 6 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Antal Zsolt, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Gál Helga, Dr. Gyulavári Tamás, Pelle Veronika, Somfay Dorottya, Szelei Balázs 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Stratégiai kommunikáció a közszolgálatban A kommunikációs tér határai (piaci szereplők vs. állami szereplők). A kommunikációs stratégia létjogosultsága közintézmények esetében. PR vs. reklám a közszférában. Szervezeti háttér intézményi szervezetfejlesztés kommunikációval. Stratégiai kommunikációs célok meghatározása közintézmények esetében Mi a kommunikációs siker mértékegysége egy közintézmény esetén? A stratégiai kommunikáció megvalósítása. A tudatos márkaépítés eredményei esettanulmányok. Médiakapcsolatok Keressük vagy építjük a médiakapcsolatokat? Tudatos networking a média világában. A médiakapcsolati háló kialakításának eszköztára és alkalmazása. Szerkesztőség vs. értékesítés Csak a megjelenés számít? Mennyiség vagy minőség? Az arany középút megtalálása. A közösségi média és a közszféra kapcsolata Mindenki egy médium. Közérdekű szövegek: üzenet- és hírkonstruálás a régi és az új médiafelületeken Az eseménytől a szövegig A közérdekű hírszövegek általános szerkezete A hírcímek kialakítása A kommunikációs színterek jellemzői médiumspecifikus szövegkialakítás a) Az írott sajtó hírei minőségi sajtó, bulvár sajtó, tematikus magazinok, b) A rádió hírei közszolgálati és kereskedelmi, általános és tematikus csatornák, c) A televízió hírei közszolgálati és kereskedelmi, általános és tematikus csatornák, d) Az internet hírei az újmédia és a digitális kultúra sajátosságai. A hírek stílusa Konfliktus- és válságkezelés, válságkommunikáció Válságtípusok a közszolgálati szervezeteknél.

28 A válságkezelés által megkövetelt szervezeti és személyi erőforrások, kompetenciák. A kommunikáció szerepe a válságkezelésben. A kommunikációs felületek hatásossága, hatékonysága válsághelyzetben. A válsághelyzet érintett csoportjainak (stakeholderek) azonosítása, elemzése. A válsághelyzet előtti szervezeti feladatok. A válságkommunikációs terv elemei és kialakításának folyamata. A válsághelyzetben várható reakciók befolyásolási lehetőségei a válságot megelőzően. A monitoring rendszer szerepe, jellemzői. A válságkommunikáció implementálása. Elsődleges és másodlagos válságkommunikációs stratégiák: a) a válságkommunikáció során követendő elvek, b) a válságkommunikáció során elkövetett tipikus hibák és megelőzési lehetőségeik. A kommunikáció dinamikája a válsághelyzet időbeni változásával. A válság utáni feladatok. Közönségkapcsolatok: a rendezvényszervezés elméleti és gyakorlati ismeretei A rendezvény fogalma, csoportosítása. A rendezvények komplex feltételei. A rendezvények szervezési szakaszai előkészítés, szervezés, lebonyolítás, utómunkálatok. Nemzeti ünnepeink, állami rendezvényeink rendje: A nemzeti ünnepek hagyományai a magyar történelemben. Nemzeti és kiemelt ünnepeink tartalma. Nemzeti ünnepeink jogszabályi környezete. A nemzeti ünnepek megszervezésének körülményei, az együttműködés rendje az előkészítéstől a lebonyolításig. Gasztronómiai alapismeretek és nemzetközi étkezéskultúra: Bevezetés a gasztronómiába. A gasztronómia fogalma, eszközrendszere és rétegződése. A mai magyar gasztronómia jellemzése. Napjaink étkezési kultúrája. Az étkezési kultúra összetevői. Étel- és italismeret. Borkultúra, borkóstolás, borvidékek, kulturált borfogyasztás, a kínálandó ételek. Vendéglátási formák munkaebédek, díszétkezések, fogadások szabályai, ültetési sémák és asztalformák. Meghívás, meghívó a meghívás szabályai. Terítés, kínálás, felszolgálás, eszközhasználat. Az étel- és italkínálás szabályai. A pohárköszöntő szabályai. Étlapok, ételcsoportok, italfajták. A menü-összeállítás szabályai. Az alkalomhoz illő ételek és italok kiválasztásának szabályai. Nemzetek konyhái és étkezési szokásai. Hungarikumok. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei:

29 Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 12. Tananyag: Allan, Judy (2010): A rendezvényszervezés nagykönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó Andok Mónika (2013): A hírek története. Budapest: L Harmattan Állami diplomáciai protokoll és szertartásrend (2007) Budapest: Külügyminisztérium Barlai Róbert Kővágó György (2004): Krízismenedzsment, kríziskommunikáció. Budapest: Századvég Bódiné Fekete Éva (2004): Nemzetek konyhája. Eger: Molnár és Tsa Kft Kiadó Gyulavári Tamás: Válságkommunikáció a közszolgálatban. Egyetemi jegyzet, megjelenés alatt. Jávor István Rozgonyi Tamás (2005): Hatalom, Konfliktus, Kultúra. Budapest: KJK-Kerszöv Kis Miklós (2006): Sajtókapcsolatok kiépítése és fenntartása. Letöltés dátuma: december 1. Molnár György (2000): Protokoll, Bevezetés a protokoll világába. Kézikönyv, 6. fejezet, Étel- és italismeret. Miskolc: Miskolci Egyetem Oliver, Sandra (2009): Public relations stratégia. Budapest: Akadémiai Kiadó, Oliver, Sandra(2009): Public affairs, lobbizás. Budapest: Akadémiai Kiadó Siker a sajtóban. PS:PRovocative, 2011, Sille István (2013): Illem, etikett, protokoll. 13. bővített, átdolgozott kiadás. Budapest: Akadémia Kiadó Tench, Ralph Yeomans, Liz (2013): Exploring Public Relations. Harlow: Pearson 152/2014. számú kormányrendelet

30 9. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Kötelezően választható tárgyak A tanórák száma: 5 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 5. Az oktatás nyelve: magyar 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Antal Zsolt, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Antal Zsolt, Gál Helga, Dr. Tóth István Zoltán 8. A tantárgy tananyagának leírása (tematika): Szervezeti, település- és országarculat-építés Közszolgálati szervezeti arculat-építés: A szervezet identitása, arculata és imázsa. Az egyedi szervezeti arculat jelentősége és összetevői. Az egyedi szervezeti arculat elemei, kialakításának lépései. A szervezet arculatának formai elemei; az arculati kézikönyv. A szervezet arculatának tartalmi elemei önazonosság, szervezeti küldetés és ethosz, szervezeti kultúra, szervezeti struktúra. A szervezet kommunikációjának jelentősége. Márkázott közszolgálati szervezetek közszolgálati szervezet, mint márka. Városarculat, városmárkázás: A belső településkép felmérése Mit gondolnak a település lakói? A település kommunikációjának jelentősége. Települések rangsora a rangsorok sajátosságai, összefüggések a városmárkázás és egyes márkázási tényezők között. A verbális és a vizuális arculat szerepe a városmárkázásban. A megkülönböztetés, mint koncepció a városmárkázásában. Márkázott városok amikor egy település egy márka nevét veszi fel. Az országarculat-építés elmélete és gyakorlata: Az országarculat- és márkaépítéstől a versenyképes identitásig az országmárkázás céljai és természete. A vállalati arculatépítés adaptációja az országarculat és országmárka építéséhez. Országimázs és versenyképesség. Márkamodellek és márkaérték-számítás. Az Európai Unió magyar elnökségének időszaka alatti országimázs vizsgálata, értékelése. Esettanulmányok Bulgária, Írország, Lengyelország, Lettország, Svájc Cool Britannia, Brand America. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: beszámoló