BALATONI KAPUNYITÓ BORHÁZAKKAL KULTURÁLIS RENDEZVÉNYSOROZAT július BALATONKENESE, SZÉCHENYI PARK

Átírás

1

2

3 2014. június Balatonkenesei Hírlap 3 BALATONI KAPUNYITÓ BORHÁZAKKAL KULTURÁLIS RENDEZVÉNYSOROZAT július BALATONKENESE, SZÉCHENYI PARK Július 11-én pénteken, a nyitónapon: Bevezetõ program: A Kultúra Házában 18 órakor FÜLÖP LAJOS festõmûvész kiállításának megnyitója. A kiállítást megnyitja: Baki Péter festõmûvész Közremûködik: a Pannónia Citerazenekar A Széchenyi parkban óra között: TÁTORJÁN JÁ- TÉKVÁR 19 órakor: A Balatoni Kapunyitó ünnepélyes megnyitója FÛZFÕ BIG BAND mûsora A balatonkenesei KippKopp Óvoda elõadása: A kiskakas gyémánt félkrajcárja A Balatonkenese Kultúrájáért-díjas Szivárvány Népdalkör mûsora 20 órakor: Leblanc Gyõzõ és Tóth Éva operettmûsora 21 órakor: Kovács Kati mûsor Július 12-én, szombaton: óra között: TÁTORJÁN JÁTÉKVÁR 19 órakor: Bóbita zenekar gyermekkoncertje 20 órakor különlegességként: Solymász bemutató A repítés során megtapasztalhatják a madarak közelségébõl adódó természetes varázst, fényképet készíthetnek velük, testközelbõl megfigyelhetik õket. 21 óra: BONBON együttes élõ koncertje Július 13-án, vasárnap: óra között: TÁTORJÁN JÁTÉKVÁR 19 óra: A Cholnoky Mozgásmûvészeti Stúdió mûsora óra: C & M Dance Stúdió TSE Siófok 20 óra: CONESTOGA COUNTRY LINDEDANCE Tánccsoport mûsora 21 óra: DANICS DÓRA mûsora Július 16-án szerdán: 19 órától: az I. Országos Pannónia Citeratábor nyilvános programja - citerazene, néptánc, táncház Július 17. csütörtök: 19 órától: az I. Országos Pannónia Citeratábor nyilvános programja - citerazene, néptánc, táncház 21 óra: BYTHEWAY mûsora Július 18-án, pénteken: óra között: TÁTORJÁN JÁTÉKVÁR 19 órakor: PNR Rock Band órakor: Revans Rock Band órakor: Mokka Tribute Band Július 19-én szombaton: 10 órakor: a dunakeszi Szent Mihály Kórus koncertje a katolikus templomban. Karnagy: Szabó Gábor óra között VÉRADÁS a Vak Bottyán strandon. Aki részt vesz a véradáson, ingyenesen veheti igénybe a strandot. A Széchenyi parkban: CITERA ÉS POGÁCSA NAP ÖKÖRSÜTÉSSEL A PART FM élõ közvetítése egész délután a helyszínrõl Ökörjegyek az elõzõ napokon is vásárolhatók 1900 Ft-os áron - hús, köret, savanyúság -, az ökör porciózása, adagolása 17 órakor kezdõdik. Ugyancsak 17 órától kezdõdik a KEMENCÉS POGÁ- CSÁZÁS, pogácsa jegyek ára: 200 Ft óra között: TÁTORJÁN JÁTÉKVÁR óra között: FABATKA NÉPI JÁTSZÓTÉR, hagyományos népi játékokkal, többek között kézzel hajtható körhintával vár kicsiket és nagyokat órától: NAGY CITERA GÁLA Fellépnek az I. Országos Citeratáborban résztvevõk, valamint a mezõtúri Szivárvány Citerazenekar, a Márványos Tambura Zenekar, a Váliczka Citerazenekar és a balatonkenesei Pannónia Citerazenekar. Közremûködik: a Szárazág Táncegyüttes, a balatonkenesei Szivárvány Népdalkör és a Balatonvilágosi Népdalkör. 22 óra: KIKI (az Elsõ Emelet énekesének) mûsora kb órakor: KENESE SZÉPE VÁLASZTÁS FERGETEG PARTY DJ. DOMIQUE és BARÁTAI-val Július 20-án, vasárnap: óra között: TÁTORJÁN JÁTÉKVÁR 20 órakor: BIKINI együttes nagy élõ koncertje Információ: Közmûvelõdési Intézmény ;

4 4 Balatonkenesei Hírlap június Hajnal és alkony Nem tudom eldönteni, melyik szebb? Vagy legalábbis most nem tudom. Éppen úgy, ahogy évek kellettek hozzá, hogy eldöntsem: a hegyeket szeretem-e jobban, vagy a tengert. Ha hegyek között voltam, és bámultam kõbe, sziklába dermedt óriási voltukat, némaságukat, évmilliós mozdulatlanságukat és gõgjüket és mellettük saját kis bogár voltomat, mindig úgy éreztem, megdönthetetlenül éreztem: ezek a szebbek. Ha meg tengeren voltam, és a nagy óceánjáró korlátján kihajolva bámultam a tenger örök mozgását, örök változását, beszédét, életét, összeölelkezését az éggel, átszellemítõ hatását, rejtelmeit és kiszámíthatatlanságát, a negyvennyolcezertonnás hajót a kétezer emberrel, mint csöpp dióhéjat lebegni a parttalan vízen, viszont úgy éreztem: - nem mégis ez a szebb ez a nagyobb ez a lélegzetelállítóbb Ilyenformán vagyok most a hajnallal és az alkonyattal. Mindennap figyelem mind a kettõt. Akármilyen késõn is fekszem le, öt óra felé már a balkonon állok és mérem a perceket, amelyeken a hajnal a reggelbe olvad. Az ég szürke még. Finoman, ezüstösen szürke. Olyan, mintha a végtelen kékséget, hogy éjjel meg ne fázzon, fáklyákkal takarták volna be. Lent a tó és az erdõ, meg a dombok mögött van csak kicsike szín. Aranybajátszó finom fény, amely félkörben világítja meg a szürkeséget, és amely láthatóan nõ és fényesedik. S ezzel a növéssel és fényesedéssel ébred az élet a parkban. A kora nyári hajnali élet. A vérkeringés, amely a növényben éppen úgy, mint az emberben a legkisebbre csökken éjszaka: most tempót kap. Lüktetõ lesz. S a lüktetésre megrebbennek, felemelkednek a gallyak. És köszöntik egymást. Susognak. Az olajfa átszól a jegenyének, és a juhar a bomlott hajú fûznek. És reszketõ lombjaik között felébrednek a madarak. A millió madár. A különféle nevetõ, boldog madár. Akik beszélnek egymáshoz, nevetnek egymásra, és ha más is a nyelvük, bizonynyal éppen úgy megértik egymást, ahogy a zenekar különféle hangszerei értik. És a mindinkább bíborodó reggelben, megkezdõdik a hangverseny. A csodálatos hangverseny, amelyben nemcsak a madarak, a rovarok öröme, hangja van benn, hanem a fák leveleinek reszketése, sóhajtása, a millió különféle virág ébredésének boldog sóhaja, nyújtózása, illata is. Lassan kezdõdik Valahol, valamelyik bokor mélyén vagy mélyen rejtett faágak között felcsattan a fülemüle. A kis szürke madár, amelynek olyan gyémánttisztán, édesen, melegen és hálásan száll a hangja, hogy az embernek megfájdul tõle a szíve. És mikor ez a hang már a fátylakba burkolt ég felé repül, belevegyül, mint prímhegedû a vörösbegy boldog trillája. Pillanattal késõbb a fecske trillája, mint második hegedû. Aztán a többi. A sok hegedû, a sok hang. A vadgalamb édes, búgó csellója, a rigó jókedvû klarinétja, a fakopáncs tempós ezüstdobja, valami nekem ismeretlen madár reszketõ fagottja, a kakukk oboája, és hátul a park mögötti nádasban a bölömbika mély bõgõje. A vörös fény már egyharmadig aranyba mártja az eget, aranyat önt a tóra, amely máshol olyan ezüstös, mint foncsorával felfelé fordított tükör. A tücskök éjjeli hangversenye lassan halkul, és folyton növõ aranyszínû fényben a fák és bokrok levelein, mint gyémántcsepp, reszket a harmat. A hangverseny zeng, mindig színesebb, hangosabb, boldogabb lesz, a virágok kelyhe kinyílik, a millió élet, amely éjszaka összegyûlt a zárt kelyhekben, a levegõbe illan, az ég fátylai, mintha láthatatlan erõ göngyölgetné õket, eltûnnek, s az Balatonkenese, június ég, a föld, a madarak, a fák és virágok, és a balkonon egy ember ámulón, leborult lélekkel köszönti az élet és a világ urát: a hegyek mögül kibukó arany napot... Az alkonyt meg délután hattól figyelem A víztükör, amelyet kétoldalt hegyek kereteznek, de a többi részen, mint tenger, a végtelenbe fut, még kék, de valami lenge ezüstös ragyogás messzebb összeolvad a vízzel és az éggel. Olyan, mintha az égbõl ereszkedett volna a vízre, pedig a vízbõl száll az ég felé. A legmagasabb hegyorom mögött, olyan távolságban, hogy a hegyoromról szinte elérhetõ vörösarany fényben ragyog a nap. Körülötte fent kék, messze vörösesarany színû a kék ég, és lent a kék víz, hogy úgy hat az egész, mintha óriási antik aranytányért akasztottak volna arany függönyök közé. Hajnalban frissítõ a csend, most zsongító. Kissé bágyadt tõle az ember. Mintha minden, a föld és az ég, a fák és bokrok, a víz és a levegõ, a madarak és a virágok valahogy elfáradtak volna. Mintha örülnének, hogy a tikkasztó nap után jön a hûvös éj. Az egész napi nagy élniakarás és élés után az éjjeli elcsitulás. Madárdal nincs, csak itt-ott egy-egy halk trilla vagy búgás. De a természet zenekara szól azért. Millió béka és millió tücsök. Zeng tõlük a levegõ, és a nádasban mintha nem is a szellõ, hanem a megszámlálhatatlan brekeke ingatná a nádszálakat. Csodálatosan szép a természetnek és az életnek ez az elbágyadása. Az olajfák sûrû, kicsit szédítõ illata összevegyül a víz párájával és a frissen öntözött pázsit, föld, meg fû szagával, a rhododendronok, a jázminok, tamariszkok, rózsák meg szegfûk illata egymással, úgy, hogy nem külön illatokat, hanem rafinált illatkoktélokat kap az ember. A víz felett mint parányi fehér vitorlák szállnak a sirályok, és fehér szárnyukkal néha megérintik a nap sugaraitól bearanyozott vizet. A nap már megint lejjebb csúszott, és tékozló bõkezûséggel, arannyal veri ki a körülötte úszkáló felhõk peremét. Aranya még vörösebb, úgyhogy önkéntelen adja a kérdést: hát minden születés, minden halál vörös színû? Mert a nap haldoklik Igaz, hogy halálának pillanatában újra születik, és hogy palástja, amely itt szemfödõ, odaát a másik világrész lakói elõtt: bölcsõtakaró. Mérete óriási és nem lapos többé, mint antik vörösarany tányér, hanem kerek, mint óriási lobogó tûzgömb. Villámsebesen forog a párás levegõben, hogy a tóba zuhanjon, vagy felszálljon, egészen felszálljon az égbe. A tücsök-béka hangverseny, ha lehet, még erõsebb, csak most az alkony ereszkedtével néha beleszól a vadgalamb mély, bársonyos, két, háromütemû brukuuuuuu brukuuuuuuuuu-ja is. A reggel: repülni készteti az embert, az alkony: elmúlni. Nem meghalni, csak úgy semmivé válni, eloszlani, mint az illat. Részévé válni a csendnek, a zenének, az alkonynak, mindennek, ami itt van, ami hozzánk ér, ami egy lesz velünk, ami olyan gyönyörû, hogy szinte nem is lehet elviselni már. A nap leszáll a hegytetõre Pillanatra megáll rajta, körülnéz róla, teleszórja még fénnyel, arannyal, ragyogással, élettel a világot, belenéz még a vízbe, és még jobban megreszketteti, megszikráztatja a víz fodrain az aranyfodrokat, azután hirtelen, mintha mindenbõl elég volna neki, lebukik a hegyrõl, és véres fényt hagyva maga után elmerül a semmibe. Bozzay Margit Pesti Napló, június 13.

5 2014. június Balatonkenesei Hírlap 5 Fejõs Éva július 14-én 18 órakor a Könyvtár udvarán várja kedves Olvasóit kötetlen beszélgetésre és dedikálásra. Magyar író, újságíró, elsõ könyvét tizennyolc évesen írta. Számos mini krimit, egészségügyi cikket készített, 2001 és 2012 között dolgozott a Nõk Lapja munkatársaként, azóta szabadúszó novemberében elnyerte a Minõségi Újságírásért Díjat elején saját kiadót alapított Erawan néven. Regényei nagyon népszerûek, az elmúlt években 16 könyve került kiadásra.

6 6 Balatonkenesei Hírlap június Megharcolta az olasz frontot Szerkesztõségünk terve szerint e hótól kezdve több hónapon át közlünk írást az elsõ világháborúval kapcsolatban. Tesszük ezt nem csak a száz évvel ezelõtt kezdõdött világégésre történõ kötelezõ emlékezés örvén, hanem azért is, mert közvetve, de több vonatkozásban közvetlenül is hatással vannak mindennapjainkra az akkor lezajlott tragikus események, illetõleg az ezeket lezáró határozatok. E tárgy többféleképp megközelíthetõ. Pl. egyetlen ember sorsa által. Most csupán emlékeztetetek Kertész Imre: Emberi sors c. Nóbel-díjas regénye, amely történészek lelkiismeretes és hiteles munkájánál is hitelesebben érzékelteti milliók kegyetlen traumáját. A véletlen hozott össze id. Pajor Benjaminnal, aki az elsõ világháború idején az osztrák-magyar hadsereg katonájaként az olasz fronton harcolt. Tirol, Doberdó, Isonzó, Piavé. A földrajzi nevekkel csupán jelezni kívánom Pajor szenvedéseit. Iskolai tanulmányok, netán hallomások alapján ki-ki emlékezhet borzalmakra. Az id. Pajorral történt megismerkedésem a véletlen mûve. amiben közrejátszott az átlagosnál élénkebb, ún. újságírói érdeklõdésem. Küngös községbõl Csajágra jövet megpillantottam õt mindjárt a jobb oldali elsõ házban. Közel a kerítéshez, a favágítónál ágfát csettegtetett. Nem túl rég költöztek nem távolról, a Fejér megyei Szabadbattyánból (korábbi nevén Falubattyánból) Csajágra. Úgy tudom, ekkor õ már elmúlt 90 éves, de teljesen tiszta elméjû, jó fizikai állapotban lévõ férfi volt. Többször beszélgettem vele. Sokat köszönhetek ennek a találkozásnak. Frontszolgálatain túl megtudtam, hogy verseket írt, mégpedig jó verseket, ezekbõl többet átadott nekem. A háború menetét nap mint nap írásban rögzítette a maga módján, amely ugyancsak bizonyos rendkívüliségét bizonyítja. Verseibõl majd közreadunk néhányat. Ezeket hajdan elküldtem nálam szakavatottabb emberekhez, mert a költemények színvonala gyanút keltett bennem: hátha plagizálásról van szó. Azonban egyetlen tudor barátom se cáfolta a mûvek eredetiségét. A frontélmények taglalása elõtt íme, egy bemutatkozó: Egy lövés utóélete tizenötmillió halott id. Pajor Benjamin: Paraszt vagyok Kérges kezû paraszt vagyok, Lenéznek engem a nagyok, Mert kopottas a ruhám, És azt mondják, a fejembe Nincsen elég tudomány. Pedig sok iskolát jártam, Diplomára mégse vágytam. Bizony jártam eleget, Amikor az ereszbõl Szedtem ki a verebet. Hogy mi az én tudományom? Az uraknak fel-feltárom. De csak úgy volna jó, Ha kaszálni jönne velem Minden bankigazgató. Fogadom, az elsõ lennék, Minden úrnál többet tudnék. Úgy forgatnám a kaszát, Mint a jegyzõk az adónál Tollat vagy a ceruzát. Szerszámom a kapám, kaszám, Azt hagyta rám édesapám. Azt hagyta rám örökül, Kincseimnek, ha meghalok, Tudom, senki nem örül. Kint vagyok én reggel-délbe Pacsirtadalos mezõbe, Iparkodom a munkán, Este, mikor hazamegyek, Hörpintgetem a novát. Mikor mást tenni nem bírok, Nekidülök, verset írok Bajaimra vigasznak, De azért én ezután is Megmaradok parasztnak. Márkus Zoltán Egyszer volt, hol nem volt Jugoszlávia, annak is híres városa, Szarajevó. Nyaralni indultam az Adriára, és gondoltam, megnézem a híres várost. Az útunk keresztülment a városon, nagyon jó lesz megpihenni és körülnézni, gondoltam, és megnézem a nevezetességeket. Nem gondoltam nagy dolgokra, a bazárnegyed érdekelt meg egy kis séta a belvárosban. A híres Bazár megtekintése után zegzugos városon keresztül egyszer csak egy folyópartra érkeztünk, nézelõdtünk a szép hidakban, és elindultunk az úton a házsorok árnyékában. Meleg volt, mellettünk zajlott a napi forgalom. Átmentem az úttesten, és lebámultam a folyóra. A víz egészen sekély volt, kilátszottak a kövek az alján, de ha megáradt, nagyra duzzadt és veszélyes lehetet Nesokára egy hídhoz érkeztünk, a hídról lejövõk mehettek jobbra, balra vagy elõre egy utcán keresztül a városba. Ez az utca nekünk is jó lesz a visszatéréshez. Amint az elsõ házhoz értem, egy falraszerelt emléktáblát vettem észre. A tábla márványszerû és hatalmas volt, természetesen érdekelt, milyen emlékrõl van szó, kire hívja a figyelmünket. Mivel nem értek szerbül, csak próbáltam kitalálni az írást, amíg a Gavrilo Princip névhez nem értem, ekkor döbbentem meg, hogy ez az emlékmû a gyilkos emlékére készült. Döbbenten álltam, és végig játszódott elõttem a szörnyû jelenet, ezen az utcasarkon ölte meg Princip a trónörökös Ferenc Ferdinándot és feleségét, Sophia Choeteket. (Folytatás a 7. oldalon)

7 2014. június Balatonkenesei Hírlap 7 (Folytatás a 6. oldalról) Ezzel a lövéssel kezdõdött az a tragédia sorozat, mely mind a mai napig szörnyû következménnyel járt hazánkra és népünkre, és szenvedést hozott Európára. Senki nem látta a jövõt, amikor 1867-ben létrejött a kiegyezés Ausztria és Magyarország között. A sok évszázados harc ismét zátonyra futott, hogy megszabaduljunk az átkos Habsburg-ház elnyomása alól. Ennek következménye lett a Monarchia létrejötte, és a közös hadügy. Ausztria bekebelezte Bosznia-Hercegovinát természetesen ez nem tetszett azoknak a szerbeknek, akik a nagy szerb birodalom létrejöttét szerették volna megvalósítani. Egy kis szerb csoport, a Fekete Kezek, melynek tagja volt Gavrilo Princip merényleteket terveztek a monarchia hivatalai ellen. Amikor értesültek, hogy a trónörökös Szarajevóba érkezik, egy hadgyakorlat megtekintésére feleségével, rögtön merényletet szerveznek meggyilkolásukra. Mivel biztosra akartak menni, több merénylõt állítottak a nézõközönség soraiba. Június 28-án a városba nyitott gépkocsiban feleségével és kísérõivel. Az elsõ gyilkos az elõtte haladó gépkocsi láttán olyan ideges volt, hogy nem tudta elõrántani a revolverét, a következõ sajnálatból vagy félelembõl elhagyta a helyszínt. A harmadik tettes bombát dobott a gépkocsira, de eltévesztette a célt. A fõherceg látva ezt az ellenséges merényletkísérletet, úgy döntött, hogy elhagyják a várost. A gépkocsi vezetõje gázt adott, és az utcasarkon elfordult, de rossz irányba. És itt kapcsolódnak össze a Habsburg-ház megsemmisülése Magyarország szétverése, az átkok beteljesültek. A sofõr lefékezett, hogy visszaforduljon a jó irányba. Megállt, de pont a várakozó Gavriló Princip elõtt, aki töltött pisztollyal várt az alkalomra, felugrott a kocsi lépcsõjére, majd belelõtt a trónörökösbe és a feleségét a második lövéssel kivégezte. Mindketten azonnal meghaltak. A sors beteljesedett. Ferenc Ferdinánd ezt az utazást és díszszemlét feleségének akarta ajándékul adni, mert ezen a napon volt az 1900-ban megkötött házasságuk évfordulója. Ez a nap lett a Monarchia bukásának kezdete és Magyarország veszte. Nekünk magyaroknak semmi bajunk nem volt Szerbiával, mégis belerángattak a háborúba, mert a közös hadügy kötelezett a részvételre. Politikusaink elfelejtették 1848-at a kegyetlen Habsburg terrort és lelkendezve vitték népünket a vágóhídra. A háború befejezõdött, Magyarország lett a bûnös, ezért megkapta a büntetést, szétdarabolták. Ezzel újabb és újabb szenvedést zúdítottak a magyar népre. Debrecenyi István Pusztítás és pusztulás vette kezdetét Nemsokára pontosan 100 éve lesz, hogy elkezdõdött az elsõ világháború. Ezzel a pontosan szóval csínján kell bánnunk. Szokták mondani, hogy a trónörökös pár június végén történt szarajevói meggyilkolásával vette kezdetét. De ez csak féligazság. Utólag visszagondolva azt kell mondanunk, hogy több nagyhatalom már évekkel korábban elkezdte a készülõdést. Megsokszorozták a hadseregük létszámát, fegyverek arzenálját állították elõ, növelték a pusztító eszközök erejét. Arra a kérdésre, hogy a háború kitörésének mi volt a legfõbb oka, egyértelmûen azt kell felelnünk, hogy a területszerzés. Érdekes: már akkor is. Sõt: elõtte is. Akár évszázadokkal, évezredekkel korábban is. Még inkább különös, hogy az esetek többségében ma is ez motiválja a békétlenséget. Ma, amikor segítõ szándékú és értelmû szövetségek fognak egybe népeket és nemzeteket. Erre a területéhségre most csak egyetlen példa az 1914-et megelõzõ idõkbõl: Olaszország ácsingózott az Osztrák-Magyar Monarchia tiroli részeire, sõt afrikai hódítások is foglalkoztatták. De gyerünk haza! Történészeink reálisan fogalmaznak, hogy a szerbiai merénylet nem fõ ok, hanem határkõ volt a háború elkezdésében. Tisza István volt miniszterelnökünk szobrának újraállítása kapcsán különösen sok szó esik hazánk 1914-es szerepérõl. Tény, hogy Ady Endre bíráló írásai jogosan irányultak Tisza és az egész magyar földbirtokrendszer ellen. Tisza azonban nem akarta a háborút. Az erõviszonyokat látva több ízben tiltakozott ellene. Sajnos azonban végül meggyõzték õt a szûklátókörû politikusok. Egymással szemben két pólus állt. Egyik az úgynevezett központi hatalmak: Németország, Olaszország és az Osztrák- Magyar Monarchia. A másik félnek, az úgynevezett antantnak a fõ országai: Franciaország, Anglia és Oroszország. Az évforduló kapcsán sokszor szóba kerül, hogy száz évvel ezelõtt a magyar baka kötelességtudóan, fegyelmezetten, az esetek jó részében vidáman, gyakran nótaszóval vonult a háborúba. Ennek több oka volt. Részben az, hogy óta nem dúltak harcok ezen a földön. Azóta két generáció is felnõtt, a háború feledésbe ment, vagy csak a dicsõ eseményekre emlékeztek. A derût az is indokolta, hogy mire lehullnak a falevelek, hazatérnek a fiatalok, hirdette a legfõbb hadúr. És ígéretek hangzottak el, hogy aki harcol, meg aki még keményebben helytáll, az földet kap, pénzt nyer el, más elõnyökben részesül. A hangulat hamarosan módosult. Majd megváltozott. Harcok Szerbiában. Harcok lengyel földön. Harcok Nyugat-Európában. Hát nem csak bosszút állunk a trónörökös pár meggyilkolásáért? Egyre fogyott a lõszer. Csökkent az élelmiszer. Sok lett a halott, a sebesült. És nélkülözött a hátország augusztusának közepén a szerb ellentámadás a Drina folyó mögé szorította az osztrák-magyar hadsereget. A Monarchia szemellenzõs külpolitikusai nem számoltak Oroszország háborúba lépésével. Azzal sem, hogy januárjának elsõ dekádjában heves harcok dúlnak Dél-Tirolban. Március végén elesik Przemysl, az orosz gyõzelem értelmében elveszett 9 tábornok, tiszt és katona. Olaszország titokban szövetségre lépett Angliával. Május elején fölmondta a szövetséget, és háborút indított a központi hatalom ellen. Hamarosan kiderült, hogy Németország nem igazi szövetségese az Osztrák-Magyar Monarchiának. Miközben ez utóbbi véres harcban állt Olaszországgal, német tõkés cégek továbbra is árukat szállítottak olasz földre. És még visszavolt három és fél esztendõ a véres pusztulásból! Tízezerszám hullott a magyar, még több volt a hadifogoly, ennél is több a sebesült. Gyászoltak a szülõk; öregek, nõk és gyerekek dolgoztak a földeken. A csökkenõ termés dacára nõtt a beszolgáltatás, a rekvirálás, mégis éheztek, fáztak a katonák. Ugyan mi következik még? Márkus Zoltán

8 8 Balatonkenesei Hírlap június Balatonkenese, Balatonakarattya él és élni akar - Vissza a gyökerekhez - Gondolatok a LET (Leválást Elõkészítõ Testület) június 3-i tájékoztatójáról Az elmúlt fiatalságom egyik nagy sikerû magyar slágerének kezdõsorának felhasználásával szeretném közreadni gondolataimat. A tájékoztató után kicsit szomorkás a hangulatom máma. Nem sikertájékoztatót kaptunk, hanem egy élethû valóságot a jelenlegi Kenese- Akarattya városrész szétválásáról és annak jelenlegi állásáról. Az ismertetett valóság nem mutatta meg a kivezethetõ és mindkét városrész igazságos rendezéséhez vezetõ utat. Pedig továbbra is szeretnénk emelt fõvel nézni rád, mármint a LET és a BART tárgyalásaira. Kocsis Jenõ elnök röviden vázolta az eddig végzett munkájukat, melynek eredményességét dr. Keil Kálmán megerõsítette, valószínû, hogy a megegyezési lehetõség híján a testület a független magyar bíróság döntésére fogja bízni a határvonal és a vagyonmegosztás kérdését. Polgármesterünk vázolta diavetítés segítségével azt az utat, mely a város szétválásához vezetett, majd egy kérdésre válaszolva hosszú tájékoztatásban ismertette egy jelenleg is folyó, Kenesét hátrányosan érintõ bírósági per anyagát. A tájékoztatása megerõsítette a jelenlévõket, hogy az önkormányzati testületben továbbra sincs béke az olajfák alatt. Nem akar egységes álláspont kialakulni városunk érdekében. Ezt erõsítette meg a pénzügyi bizottság elnökének cikke is, mely a Balatonkenesei Hírlap májusi számában jelent meg. A LET álláspontját pedig- ami a közhangulatot és a közakarást tükrözné-, csak egységes testületi határozattal kellene megerõsíteni. Dr. Tábori György, a LET tagja tájékoztatójában nem éppen diplomatikusan felhívta a résztvevõk figyelmét a közelgõ önkormányzati választásokra és arra, hogy abban olyanok részvételét biztosítsák Kenese választópolgárai, akik méltóak a folyó leválási ügyben Kenese érdekeit képviselni. Név szerint kiemelte polgármesterünket, aki eddig is sokat tett városunk igazáért. Tájékoztatójában azonban nem tért ki arra, hogy a két városrész elválását, annak kezdeményezését a polgármesterünk is támogatta. Valószínû ebben személyi ellentétek is közrejátszottak. Az azóta eltelt idõben az elválás ügyének a rendezését támogatta, nagy segítséget adott a LET létrehozásához. A keneseiek azt is tudják, hogy a polgármesterünknek ehhez meg kellett járnia a saját damaszkuszi útját, melyben eddig a képviselõ-testület tagjai nem vettek részt. A tájékoztató nem foglakozott azzal, hogy a LET milyen segítséget kapott a két regnáló, kenesei és akarattyai testülettõl, azt sem tudtuk meg, hogy a lakosokat az elválással kapcsolatban jelenleg milyen kérdések foglalkoztatják, és eljutotte a két testülethez aggodalmuk? A tájékoztatót nem elõzte meg a Balatonkenesei Baráti Körben tartott megbeszélés, annak ellenére sem, hogy a LET létrehozásakor- annak segítségére-, megállapodás születetett egy elõzetes konzultációra. Félõ, hogy ha ebbõl rendszer lesz, és elszakadnak azok a gyökerek, amelyek a LET munkáját támogatták és létrehozták. Tudjuk és látjuk, a LET tagjai a mindennapi munkájuk mellett végzik a nem mindennapos megbízásukat, elismerjük azt, de a nehézségek nem sorvaszthatják el azokat a gyökereket, amelyek létrehozták, és táptalajt biztosítanak mûködésükhöz. Ne alakuljon át a többség érdeke lemondó beletörõdésbe! Nem tudjuk, hogy a LET-hez és a BART-hoz (Balatonakarattyai Részönkormányzat) eljutnak-e azok az aggodalmak, melyek jelenleg Akarattya lakosságát foglalkoztatják. Eljutnak-e ezek, és befolyásolják-e munkájukat, hogy az akarattyaiak szerint a kenesei városrész megint jól jár, város marad, õk pedig továbbra is másodhegedûs község lesznek. Az akarattyaiak eszmélésében, a jelenlegi valóságkeresésükben joggal elvárják, hogy a nagy múltú és méltán elismert Fürdõegyesületük a megkapott négy darab strand mûködésébe (a hat mûködõ strand közül négyet a jelenleg javasolt határok Akarattyának ítélnek) hogyan és miként fog beleszólni,fenntartani, majd fejleszteni. Azért is kérdéses az egész, és mindenkit érdekel, mivel a strandok fenntartása eddig a kenesei tapasztalatok alapján igen változatos képet mutattak. Azt mutatják, hogy akkora profitot nem hoztak, melyekbõl a kenesei és akarattyai településrészek jelentõs fejlesztési támogatásokban részesülhettek volna. Pedig a rossz utak, járdák, a csapadékvíz elvezetése, árkok, átereszek tisztítása már évek óta segítségért kiáltanak mindkét városrészben. Általában a bevétel fedezte a kiadásokat és a fenntartást. Akarattya strandjai gyönyörû fekvésûek, fejlesztésük indokolt lenne. Községként milyen támogatást fognak tudni megszerezni, mi lesz ennek az ára, s végül nem járnak-e úgy, mint Kenese, hogy lassan nem lesz szabad, használható vízpartja. Balatonvilágos másik megyéhez való csatlakozásakor a lakosságot egy tervezett fejlesztési programmal tudták megnyerni, volt egy befogadó város, egy végrehajtható terv és egy mögöttük álló befektetõcsoport. Akarattya jelenleg ezzel nem rendelkezik. Ha az elképzelt fejlesztéseikhez a tõkét eladásokból vagy bérbeadásokból fogják megszerezni, a bevételi források menynyire fogják tudni a lakosság jogos igényeit kielégíteni. Kenese példája itt is intõ lehet számukra. Ismételten felvetõdik a kérdés, hogy miért nem lehetett a városi rangot is, egy gyönyörû adottságú Balaton- partot is közösen, okosan kihasználni. A Balatonkenesei Baráti Kör népi kezdeményezésre alakult az itt élõ emberek kezdeményezésére és akaratából. Minden valamit magára adó magánszemély és szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez. A politikai pártok hallgattak, azóta sem szólaltak meg, nem ismerjük állásfoglalásukat a szétválás ügyében. Baráti beszélgetésekben felmerült, hogyan lehetne az õ segítségüket, állásfoglalásukat mindkét városrész javára fordítani, az elválás folyamatát finomítani és felhasználni, vagy legalábbis iránymutatásul használni. Jogi álláspont szerint a szétválás ügyében nincs joghézag (határvonal és vagyonmegosztás mikéntjében), hiszen azt a jelenleg érvényben lévõ törvény és kormányhatározat egyértelmûen szabályozza, annak alkalmazásába és finomításába viszont a politikai állásfoglalás besegíthetne. (Folytatás a 9. oldalon)

9 2014. június Balatonkenesei Hírlap 9 (Folytatás a 8. oldalról) Szintén a baráti megbeszélések alkalmával elhangzott, és tudjuk, hogy voltak korábban egyéni próbálkozások (testületi tagok és magánszemélyek részérõl is) a meghozott testületi döntések elismertetésére (határvonal és vagyonmegosztás, a több évszázados együttlét), de ezek nem vezettek eredményre. A LET és a BART végleges javaslatának kialakításához nagy segítséget nyújtana, a késõbbi esetleges bírósági határozathozatalt is elõsegítené, ha a balatonkenesei önkormányzati testület - a Népfelség akaratának megtestesítõjeként -, ismételten ünnepélyesen megerõsítené a korábban többször hozott és vissza nem vont testületi döntését a határvonal és vagyonmegosztás tekintetében. Vajon ez az elképzelés egy naiv, idea marad? Vagy a testület leüti a feldobott labdát, és ismét kinyilvánítja az akkor hozott egységes döntését és akaratát?! Melyet akkor meghozott, nem vont vissza,és a törvényességi felügyelet sem vonatta vissza. Az akkori gyorsított eljárású megállapodás (elválás indítása) tükrözte az akkori lehetõséget, és mindkét fél bízott egy jóhiszemû megállapodásban. Ha mindenképen menni akarnak, akkor menjenek, de csak azt vigyék el, ami az övék. Mindkét félnek vállalnia kell azt a hercehurcát, kockázatot, amelyek egy leválási folyamattal együtt járhatnak. Az elválás után született kormányhatározat a maradék kenesei városrész Hosszasan gondolkodtam azon, hogy ezt a pár sort papírra vessem, azaz reagáljak a velem szembeni megjegyzésekre. Néhányan nem feltétlen rosszindulatból felrótták nekem, hogy az érzelmeimet helyezem elõtérbe az akarattyai leválás ügyében. Ha ez a bûnöm, ezt én fel is vállalom. De kérdezem én, érzelmek nélkül, élõ és cselekvõ ember mit ér? Önmagának biztos megfelelõ, mert mindent magának akaró, önzõ, rideg és számító ember. Neki a saját és nem a közösség érdekei a fontosak, sõt mindent elkövet önös elõnyeinek érvényesítéséért. A közösségtõl kapott felhatalmazásaival folyamatosan kárt (nem csak anyagit, de fõleg erkölcsit) okoz választóinak. Tudom, és tudomásul is veszem, hogy mindent érzelembõl vezérelten megoldani és felelõs döntést hozni nem lehet. De ez nem jelentheti azt sem, hogy ezek a döntések netalán gyermekeink, unokáink jövõjét tegyék bizonytalanná, arról nem is szólva, hogy településünk fejlõdését is gátolják. Balatonkenese ma már több mint ezer éves település, de Olvasói levél júniusában Pünkösd alkalmával a Tátorján fesztivál egyes eseményein vettem részt, amikor is a következõ kérdések merültek fel bennem: Egy városi eseményen, amit évek óta szerveznek, miért nincs egy olyan személy aki látva és figyelve az idõjárási elõrejelzéseket esetlegesen egy jobb és árnyékosabb helyre költözteti az eseményt? Egy ekkora létszámú eseményen miért nincs nyilvános mosdó telepítve? Egy ilyen színvonalas városi eseményen miért fordulhat elõ egy teljes mûsorszám alatt a hangtechnika hiányossága? Amennyiben egy ekkora színpad építésére fordítanak, akkor az már igazán apróság lenne, hogy a színpadnak miért nincs takarása a lábaknál? Egy külön saját szervezõ csapat, amivel az Önkormányzat rendelkezik miért szükséges egy fellépõ mûvész leszervezéséhez egy külsõ rendezvényszervezõ bevonása? (Tabáni István) Tisztelt Olvasók! Mi történt Pünkösdkor? többségének igaztalanságot okozott, melyet a keneseiek joggal nehezen viselnek el. Példaként említik a trianoni békediktátumot. Az akarattyaiak az elválás jelszavaként használták, és lobbiztak, hogy nem más kárára, hanem az õ kis közösségük azaz Akarattya és a haza javára kívánják megvalósítani tervüket, álmukat. Ezek az indító gyökerek, melyekhez a tárgyalásokon vissza kellene térni! A kenesei városrész lakossága úgy gondolja, hogy õk is beleférnek a haza fogalmába. Az ismételt határozat elõsegítené az akarattyai városrész és véglegesen a kenesei városrész igazságos rendezését, akaratát. A határozat azt is üzenné a beinduló helyhatósági kampányban lobbizóknak, hogy azoké lesz a gyõzelem, azok kerülnek be a testületbe, azokból lesz majd polgármester, képviselõ, akik a jelenlegi személyi ellentéteket félretéve a két városrész érdekeiért fognak végrehajtható, megvalósítható alternatívát tárni a lakosság elé. Ezzel a testület megerõsítené a népi kezdeményezést, erõsítené azt a tudatot, azt a gyökeret, amely késõbb táplálhatná, és ismételten alapul szolgálhatna a LET és a BART javaslatának kidolgozásához, melyet az októberben megalakuló új testületek elé tárhatnak. Gyurica István, a Balatonkeneséért Baráti Kör alapító tagja ennyi megalázó támadásra, amik az elmúlt évtizedben érték, soha nem volt példa (lásd Mámatetõ, s most Akarattya elvesztése). Továbbá elutasítom azt is, hogy a kenesei emberek nem fogadják be az itt letelepülni akaró embertársaikat. Igenis mindenkit szeretettel várunk, és örömmel fogadunk sorainkban, közösségeinkben. Ugyanakkor becsüljük meg azokat a polgárainkat is, akik generációk óta itt élek és dolgoznak településünkért, a szebb jövõnkért. Ismétlem, a kenesei emberek mindig is szorgalmasak, tisztességesek, törvénytisztelõk voltak és lesznek a jövõben is. De most már elég volt, el a kezekkel városunktól, elég volt a megalázó, tisztességtelen támadásokból! Én felnõttként ismerkedtem meg a hit erejével, és megtanultam azt is, hogy akinek nincs hite, az szánalomra méltó ember. Hiszem és vallom, Balatonkenese virágzó és fejlõdés útjára lépõ várossá növi ki magát. Mészöly Sándor, Balatonkeneséért Baráti Kör elnöke Olyan mûsor esetén, ahol többszöri és nagy létszámú átöltözés történik, miért nincs a színpad közvetlen közelében öltözõ sátor? Kérdezem, hogy délután három és hat óra között mi értelme van a Tátorján játékvár kivonulásának, amikor olyan az idõ, hogy még a felnõttek sem szívesen mennek ki nemhogy a kis gyerekek? (gondolom mindenki emlékszik, hogy Pünkösd hétvégéjén 30 fok feletti erõs napsütéses idõ volt) Kérdem én, hogy ha ennyi a kérdés, akkor ilyenkor hol van a szervezõ csapat? Revuczky Karion Kedves Olvasónk! Örömmel vettem jó szándékú, hozzáértõ reagálását, melyet idõközben személyesen is megbeszéltünk. Gyõrfi Károlyné int.vez.

10 10 Balatonkenesei Hírlap június Kedves Szüleink, Tanáraink, Diáktársaink! 8 évvel ezelõtt, amikor elsõ osztályos lettem, nem is gondoltam, hogy ennyi új és felfedezetlen dolog vár rám az iskolában. A mi iskolánkban, amely az elmúlt évek alatt második otthonunkká vált. Itt jöttek létre azok a barátságok, melyek minden bizonnyal megmaradnak a következõ években is. Remegõ lábbal léptük át akkor hat évesen az iskola kapuját, most pedig felnõttes, határozott lépésekkel indulunk a következõ megmérettetésünk felé. Hetedikben is meg ebben az évben is titkon azt reméltük, sosem jön el a búcsúzás napja, de most itt állunk, most nekünk kellett felsorakoznunk és mindjárt indulunk. Velünk van most vállunkra vetve a tarisznyánk, úgy, mint a mesékben, mikor a szegény legény elindul szerencsét próbálni a nagyvilágba. A mi tarisznyánkban benne van az elmúlt nyolc év minden öröme, tudása, a megszerzett okosságok, a jó jegyek, szüleink, tanáraink féltõ gondoskodása, jóra való nevelése, figyelme, szeretete. Benne van a tarisznyánkban a sok-sok jó barát, osztálytársak, az alattunk járó diáktársak és kedves tanáraink örökre szóló emléke, a Pilinszky iskolánk iránti szeretetünk és ragaszkodásunk. Nyissuk ki most együtt a tarisznyánkat, utoljára közösen, hogy visszatekintsünk az elmúlt nyolc évre, és felelevenítsük a kedves emlékeket. Elsõsként az iskola volt számunkra a minden, a tudás fája, a sok-sok csoda. Ekkor kezdtük el megtanulni a betûket, a számokat. Karácsonyra már úgy készültünk, hogy egy-két sort le tudtunk írni, akadozva ugyan, de már tudtunk olvasni. Milyen hihetetlen ez most! Kati néni és Edit néni segítettek a sok új feladatot megtanulni. Az alsós évek gyorsan teltek, a tanulás mellett sok játékra is jutott idõnk. Ötödikben a nyugodt és biztonságos alsó tagozat után kezdtünk nagyokká válni, kamaszokká. Szaktanárok segítettek a tanulásban és igazi felsõsök lettünk. Új osztályfõnökünk Kati néni lett, akit egybõl megszerettünk, meg persze a magyar irodalmat és nyelvtant, valamint a német nyelvet is, amit õ tanított. Majd hatodikban kettévált az osztályunk. A B-seknek Gabi néni lett az osztályfõnöke. De ennek ellenére az összetartás nem változott. Az osztály Búcsú az iskolától kettéválásával nem szakadtak meg a barátságok, az új diákokat pedig szívesen befogadtuk köreinkbe. A sok tudás mellett felejthetetlen élményekkel és barátságokkal gazdagodtunk. Az osztálykirándulásokat, táborokat sosem fogjuk elfelejteni. Jártunk Budapesten, Pécsett, Sopronban, érdekes és szép helyeken. Sok-sok közös élmény marad meg, jóízû beszélgetések és persze diákcsínyek is, mert jó lenne azt mondani most, hogy hibátlanok voltunk, szófogadóak és szorgalmasak, de még most az ünnep fényében sem lenne ez teljesen igaz. Igazi gyerekek lehettünk itt az iskolánkban, igazi kis kenesei diákok, akik mindnyájan azt szeretnénk, hogy továbbra is büszkeséget hozzunk szüleinknek, tanárainknak eredményeinkkel, jegyeinkkel-bárhová is kerülünk. Most itt állunk ünneplõbe öltözve és megilletõdve, néhány perc és mindjárt kilépünk az általános iskola falai közül és még most sem bírjuk felfogni, hogy eltelt már a nyolc év. Mennyi köszönettel tartozunk tanárainknak a sok okításért, tanításért, a szakkörökért, különórákért, hogy óvtak, védtek bennünket, miközben megtanították és átadták azokat az alapokat, amellyel jól elboldogulunk majd a sokat emlegetett középiskolában és a nagy betûs életben. Velünk van a tarisznyánk szerencsére, jól felpakolták nekünk, hogy legyen útravalónk bõven. Mennünk kell, vár ránk a középiskola, új diáktársakkal, új tanárokkal és új élményekkel. Ahogy mondani szokták: már üres a fészek A búcsúzás is nehéz, a megszokott hétköznapoktól való elválás is. Lassan felnövünk, sokfelé kerülünk, de szerencsére lesznek majd osztálytalálkozók, ahol vissza fognak térni az általános iskolás emlékek. Búcsúzunk iskolánktól, búcsúzunk kedves tanárainktól. S mit hagyjunk itt a hetedikeseknek és a többieknek? Legyetek ti is olyan nyolcadikosok majd, mint mi voltunk! Legyetek jók, okosak, talpraesettek és ti is gyûjtögessetek már most minden fontosat a tarisznyátokba, ezt kívánjuk nektek! Tóth István, ballagó nyolcadikos tanuló Az idei évben is, a Pilinszky János Általános Iskola évzáró ünnepségén elbúcsúztatták a végzõs diákokat. Két nyolcadik osztály volt. Mindkét osztályból elegánsan öltözött lányokat és fiúkat lehetett látni. Az alsóbb éves kisdiákok ámulattal nézték a ballagó nagyokat. Azt gondolhatták, milyen jó lehet örökre véget vetni az általánosnak, végleg elbúcsúzni a tanároktól és a többi tanulótól. De, nem is sejtik, hogy ez a búcsú milyen nehéz lehet. Mindent itt hagyni magunk mögött, elszakadni a megszokott környezetbõl, kiszakadni a megszokott társaságból Igenis nehéz. Majd õk is megtudják egyszer. A ballagó tanulók arcáról sok mindent lehetett leolvasni. Néha elszomorodtak, mert tudatosult bennük, hogy örökre vége van. Ám a következõ pillanatban kissé felvidultak, mert eszükbe jutott, hogy életükben ezután egy új fejezet kezdõdik. Úgy hívják, gimnázium. Elõször énekelve vonultak végig az iskolán, minden teremben körbejárva. Ez diáktársaiktól volt a búcsú. Aztán bementek a tornacsarnokba, ahol a szüleik, közeli illetve távoli rokonaik fogadták õket. A legtöbb hozzátartozó megállás nélkül fényképezett; volt, aki csak büszkén mosolygott, és volt olyan is,aki kicsit elszontyolodott attól a tudattól, hogy a gyermeke ballag. A ballagók helyet foglaltak a nekik kikészített székekbõl álló körben. Azután egy rövid mûsor következett, majd a Pilinszky-díjak, a Pilinszky-díszoklevelek, és a könyvjutalmak kiosztása, átadása következett. Volt olyan végzõs tanuló, aki miután megkapta valamelyik jutalmat, dagadt a büszkeségtõl, volt, aki a meghatottságtól bambán bámult maga elé, és a gondolataiba merült, és volt, aki nem bírta tovább, és elkezdett pityeregni. Igen, ez a búcsú valóban nehéz, de egyszer mindenkinek eljön. Ballagók, sok sikert kívánok nektek a gimnáziumban! Ügyesek legyetek! Sarkadi Anna diákújságíró

11 2014. június Balatonkenesei Hírlap éves a balatonakarattyai óvoda Tíz évvel ezelõtt - amikor óvodánk fennállásának 50. évfordulóját ünnepeltük - vehettem át elõdömtõl Eiterer Ferencné Ibolyától az intézmény kulcsait és vele együtt a tagóvoda vezetõi kinevezést is. Akkor úgy éreztem, hogy a lehetõségek kapuja tárult ki elõttem. És valóban így is volt. Thury Attiláné Zsuzsától szabadkezet kaptam. Minden addigi szunynyadó ötletem, álmom fokról fokra megvalósulhatott, amihez két minden új dologra nyitott társat is kaptam Pillókné Molnár Éva és Mórocz Kálmánné személyében. S ez a tíz év milyen hamar elröppent! 2013 õszén eldöntöttük kolléganõmmel, hogy a 60. születésnapot méltó módon megünnepeljük. Jöttek az ötletek, mit hogyan kellene. Gyûjtöttük az anyagot, telefonáltunk, tárgyaltunk, régi képeket játékokat gyûjtöttünk, e- maileztünk, a gyerekekkel tanultunk, gyakoroltunk, miközben az idõ szaladt és szaladt. Na de mindezt mibõl? Végül erre is meglett a megoldás. Ünnepségsorozatunkat 7 naposra terveztük április 14 - június 15-ig bezárólag. Az elsõ napon a Ramazuri Bábszínház tartott a gyerekeknek egy interaktív mesés délelõttöt, melyre a szülõket is meghívtuk. A második nap rendhagyó módon olyan anyák napi délelõtt volt, ahol édesanyákkal, nagymamákkal kreatív foglalkozás zajlott, majd közös zenés torna, tízóraizás, saját készítésû sütizés, végül pedig ünnepi köszöntõ mûsorral és ajándékozással zártuk a délelõttöt. A harmadik napon, május 9-én tartottuk elsõ szakmai napunkat, melyre a Közép-Dunántúli Régió Zöld Óvodáiból látogatott el hozzánk 21 óvónõ, hogy részt vegyen a Madarak és fák napi nyolc állomásos akadályversenyünkön, ahol a szülõk vállalták az állomások vezetését. Ebéd után bemutattuk vendégeinknek zöld óvodai programjainkat, tevékenységeinket projektoros vetítés segítségével. Utána még rövid kirándulást tettünk a Kisfaludy sétányon és a Rákóczi parkban. A nap végén örömmel hallgattuk a kollégák elismerõ szavait. Köszönték a lehetõséget, hogy nálunk lehettek, és hogy sok ötlettel gazdagodva térhettek haza. A negyedik nap, május 10-én a második szakmai napunk volt. A Magyarországi Montessori Egyesület elnöke, Stefán Mariann tartott elméleti, majd gyakorlati bemutatót Montessori pedagógiájából, amely több, mint 100 éves múltra tekint vissza, és a világ minden pontján ismert és használt alternatíva, nemcsak az óvodás korú gyermekek nevelésében. Az ötödik nap pedagógus nap volt, amit szintén Akarattyára szerveztünk a Degesz étterembe, és ahova a nyugdíjas kollégákat is meghívtuk. Nagycsoportosaink verssel köszöntöttek minket, és meglepetés mûsorral is készültünk. Tömör István polgármester úrtól egy-egy szál rózsát kaptunk. A hatodik napon, június 7-én délután került sor a 60 éves az óvodánk ünnepségre. Készítettünk fotó és régi játék kiállítást, gyerekeink dalokkal, verssel, A három pillangó címû mesével szerepeltek, majd ritmuszenekarrá alakulva 16 mondókát adtak elõ megszakítás nélkül nagy sikerrel. Régi óvodásainkat, régi dolgozóinkat egy emlékfüzettel, emlékplakettel és egy szál rózsával köszöntöttük. Volt születésnapi tortánk, pogácsánk, süteményünk, sõt pezsgõnk is minden korosztálynak. A gyerekekkel együtt elültettünk egy tulipánfát. Elé egy akácoszlopra rögzített, szépen gravírozott réztábla került, hogy hírül adja az arra járóknak, kik, mikor és milyen alkalomból ültették. A hetedik napon, június 15-én az ünnepélyes évzáró és ballagás zajlott. Mûsorunk egy Fonó elõadása volt. (A fonó az öregeknek és fiataloknak a közös munka során szokássá szervezõdött együttléte, mely az õszi betakarítástól a farsang végéig tart. Sok éven át csiszolódott olyanná, amilyenné a néprajz kutatói megörökítették. A magyar ember mentalitása, temperamentuma alakította és sok éven át volt a munka, a tanulás, a szórakozás, a szocializálódás magasiskolája. És mibõl áll a fonó? - Szövés, fonás, gyöngyfûzés, varrás. - Találós kérdések - Ügyességi játékok - Csúfolódók - Mesemondás - Párválasztós játékok - Táncbahívó, ételkínáló mondókák - Néptánc és ének A fonók világa az 1950-es évben ért véget.) (Folytatás a 12. oldalon)

12 12 Balatonkenesei Hírlap június (Folytatás a 11. oldalról) Ezt a hét napos ünnepségsorozatot nem volt könnyû öszszeállítani, lebonyolítani és anyagi segítség nélkül pedig megvalósíthatatlan lett volna. Innen is köszönetet mondok Tömör István polgármester úrnak és a tisztelt képviselõ-testületnek azért az anyagi támogatásért, amellyel ünnepségsorozatunkat ilyen színvonalon meg tudtuk rendezni. Köszönöm Hamar-Kovács Károlynak, kis Bencénk édesapjának a szépen megmunkált akácoszlopot, melyrõl azt is tudni kell, hogy az maga is éppen 60 éves és még az édesapjáé volt. Köszönet illeti Gyenge Katalin asszonyt, aki a 2 szakmai napon sós, édes, finom adományaival hozzájárult a vendéglátásunkhoz, valamint kedvezményesen biztosította szülinapi óriás tortánkat, pogácsánkat is. Köszönöm az Akarattyai Nyugdíjas Klubnak a kézimunkákat, a NABE akarattyai tagjainak a süteményeket. Köszönöm Molnár Józsefné Évának, Bocsiné Székelyi Renátának, Szanyi Ildikónak a régi játékokat, Thury Attiláné Zsuzsának a fotókat kiállításunk megrendezéséhez. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm valamennyi kedves szülõnek az év folyamán irányunkban tanúsított megértésüket, tárgyi- és anyagi hozzájárulásukat, valamint kétkezi munkájukat az óvodáért és a gyerekeinkért. Kedves munkatársaimnak, Eszternek és Györgyinek is megköszönöm egész éves munkájukat, türelmüket, a tiszta óvodát és udvart, segítségüket a gyerekek nevelésében. És köszönöm, hogy férjeiket is mozgósították, ha a szükség úgy hozta az óvoda érdekében. Közvetlen munkatársamnak, Évának is köszönöm az együtt gondolkodást a szellemi társaságot. Köszönöm óvodavezetõnknek, Somogyi Évának az ünnepségsorozat lebonyolításában való segítségét, valamint támogató mellém állását a szaktanácsadói látogatás során, június 11-én. Mindez nagyon szép és jó volt, sok dicséretet kaptunk azoktól akik velünk együtt ünnepeltek. Csakhogy valami ûrt érzek, és várom, hogy az eltûnjön, várok valakikre, akik segítenének megszüntetni ezt az érzést!! Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. (Babits Mihály) Pulai Istvánné tagintézményvezetõ, óvónõ,környezeti nevelõ Nyáron is figyeljünk egymásra Itt a nyár! Megkezdõdött az idegenforgalmi szezon, amely nemcsak a közvetlen Balaton-parti, hanem a háttér települések életét is megváltoztatja! A pihenésre vágyó vendégek mellett megnõ az idegenek, az ismeretlen gépkocsival közlekedõk száma. Szép számmal akad köztük olyan, aki a nagyobb tömeget, forgalmat, a nyaralók óvatlanságát kihasználva követ el bûncselekményt. Közülük kerülnek ki a trükkös tolvajok, a besurranók, a strandi tolvajok, a gépkocsik feltörõi, elkötõi. A mások megkárosításának szándékával érkezõk a strandi forgatag mellett gyakran választják a kis forgalmú, családi házas, nyaralós övezeteket, a parttól távolabb esõ településeket, ahol kevesebb a mozgás, ahonnan dolgozni, kirándulni, strandolni mennek az emberek. De éppen ezeken az utcákon tûnhetnek fel az idegenek! Mindnyájunk érdeke, hogy megelõzzük a bûncselekményeket! Nagy segítség, ha a szokatlan dolgokra, kérdezgetõ, nézelõdõ emberekre a rendõrségre történõ telefonálással hívjuk fel a figyelmet. Több esetben elõfordult már, hogy a legegyszerûbb rendõri intézkedés, már az igazoltatás is elriasztotta a bûnözõket, vagy késõbb segítette a nyomozást, egy-egy bûncselekmény felderítését. A telefonálással kapcsolatban felhívom a kedves Olvasók figyelmét, hogy a megalapozatlan segélykérõ bejelentések bármelyik szervezet felé, mentõk, tûzoltók, rendõrség, szabálysértésnek minõsül, és komoly bírsággal jár. Már ebben az évben is elõfordult, hogy a közlekedési baleset okozója elhagyta a helyszínt. Tudjuk, hogy emögött gyakran alkoholfogyasztás áll, a félelem a lebukástól. Arra azonban nem gondol a gépjármû vezetõje, hogy egy személyi sérüléssel járó koccanás, ütközés helyszínének elhagyása Köszönet Ezúton mondunk köszönetet Nyemcsok Györgynének és aktív, lelkes társainak, akik a hagyományos pünkösdi akadályverseny lebonyolítását vállalták, hozzájárulva így a program sikeréhez és a hagyományok folytatásához. Gyõrfi H. Marianna olyan bûncselekmény, amely elzárással is sújtható az eljárás végén. Aki nem áll meg, és nem segít a sérülést szenvedett közlekedõ embertársának, sokkal nagyobb bajba kerül, mint a jogosítvány elvesztése egy idõre! Az idegenforgalmi szezonban számíthatnak rá, hogy a megerõsítõ erõkkel együtt, rendszeresek lesznek a közlekedési és közbiztonsági ellenõrzések nemcsak a közutakon, hanem szórakozóhelyeken, a strandokon, a rendezvényeken egyaránt! Jelentõs változás történt a Rendõrkapitányság életében. Elkészült az új épület Balatonalmádiban a Hadak útja 4-6. szám alatt. Az autóbusz pályaudvartól a Polgármesteri Hivatal felé, a Györgyi Dénes Általános Iskola közelében. Kollégáink június végén veszik birtokba a korszerû elvárásoknak megfelelõ munkahelyüket. A Rendõrkapitányság elérhetõsége, az ügyfélfogadás rendje nem változik: Pf: 46 cím: ugyelet.balatonalmadirk@veszprem.police.hu Telefon: 88/ , , Kívánom, hogy a nyár Önöknek és Kollégáimnak is rendkívüli eseményektõl mentesen teljen el! Stanka Mária r. õrnagy Balatonalmádi Rendõrkapitányság Falugazdász fogadóóra kedd 8:30-10:30 Kumánovics Eszter 30/ június 24-án és július 1-én szabadság miatt nem lesz fogadóóra!

13 2014. június Balatonkenesei Hírlap 13 A VÁDLOTT VALLOMÁSA A tisztelt balatonkenesei olvasóknak tájékoztatást szeretnék nyújtani vádlotti sorsomról abból az okból, hogy Tömör István polgármester minden lehetõséget megragad arra, hogy rólam hamis, általa elképzelt, de valótlan tartalmú rágalmakat híreszteljen, nem mellesleg polgármesterhez méltatlan módon. Az okiratokból megállapítható, objektív tények: Nemrég és váratlanul szereztem tudomást arról (egy postai úton kézbesített bírósági határozatból), hogy Tömör István a város önkormányzatának képviseletében mint polgármester még év szeptemberében megbízási szerzõdést kötött a veszprémi Bõsze-Magyar Ügyvédi Irodával, hogy ellenem büntetõfeljelentést tegyenek ügyvédi visszaélés büntette miatt. A megbízási szerzõdés alapján kapott meghatalmazással a feljelentés meg is történt a Veszprémi Nyomozó Ügyészségnél, ahol a feljelentést elutasították. Az elutasító határozat ellen meghatalmazott jogi képviselõje útján Tömör István polgármester panasszal élt a Veszprém Megyei Fõügyészség felé, ahol a panaszát elutasították. Ezt követõen még év január, hónapban ugyancsak a város önkormányzatának képviseletében mint polgármester Tömör István a Bõsze-Magyar Ügyvédi Iroda közremûködésével pótmagánvádas eljárást kezdeményezett a Veszprémi Járásbíróság elõtt, ahol a vádindítványt elutasították, mely elutasító határozat ellen fellebbezéssel élt a polgármester, mely fellebbezését a másodfokon eljáró Veszprémi Törvényszék immár jogerõsen elutasított. Mindezek ismeretében az elutasító határozatok ellenére is Tömör István polgármester többek között a év június hó 3. napján megtartott, Leválást Elõkészítõ Testület lakossági fórumán továbbra is rágalmakat híresztelt rólam, saját elképzelései alapján. A polgármester magatartásához hozzátartozik azonban még három, okiratokkal igazolható lényeges tény is. - Dr. Bõsze Ferenc ügyvéd egy korábbi, az ügyvédi hivatáshoz méltatlan, velem szemben tanúsított magatartása miatt a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara Etikai Bizottsága megállapította, hogy etikai vétséget követett el, megszegte a kamarai etikai szabályzatot. - Tömör István a város önkormányzatának képviseletében mint polgármester kötött megbízási szerzõdést, és adott meghatalmazást a Bõsze-Magyar Ügyvédi Iroda részére úgy, hogy törvény alapján az önkormányzati jogokat gyakorló képviselõ-testület errõl semmit sem tudott, a megbízás a testület tudta, hozzájárulása, a tájékoztatásának mellõzésével történt. Így a képviselõ-testület is csak most, velem egy idõben, év tavaszán szerzett tudomást az ügyrõl véletlenül. - Tömör István polgármester még év végén írásban és hatósági úton már figyelmeztetve lett arra, hogy a Kúria 1/2012. számú büntetõ elvi határozata alapján: Abból a körülménybõl, hogy az önkormányzat képviselõ-testületét a törvény erejénél fogva a polgármester képviseli, még nem következik, hogy az önkormányzat vagyona a polgármesterre lenne bízva. A polgármester az önkormányzat képviselõ-testületének akaratát végrehajtó személy, képviseleti joga nem jelenti a képviselõ-testület hatáskörének gyakorlását. E jogok gyakorlását a képviselõ-testület átruházhatja egészben vagy részben, állandó jelleggel a szervezeti és mûködési szabályzatában, illetve eseti jelleggel, testületi határozat útján. Amennyiben a hatáskör nem kerül átruházásra, a polgármester csak a testületi határozat által meghatározott körben képviselheti az önkormányzatot. Amennyiben a polgármester vagy a jegyzõ a képviselõ-testület felhatalmazása és tudta nélkül tesz az önkormányzat nevében jognyilatkozatot, köt szerzõdést, bont fel szerzõdést stb., ezen nyilatkozatok ellen a képviselõ-testület polgári peres eljárást, adott esetben büntetõ eljárást kezdeményezhet. A fenti tényeken túl szubjektív álláspontomat nem kívánom közzé tenni, mert a Tisztelt Olvasók véleményem szerint maguk is könnyen kialakítják majd a saját véleményüket. Nem mellesleg én még nem kezdeményeztem sem polgári peres, sem büntetõeljárást a polgármester vagy Tömör István ellen. Tisztelettel: Dr. Koczkás Sándor ügyvéd Nyári Kedvenc esték sorozat a balatonkenesei könyvtárban július 5-tõl (szombatonként) óráig Július 05: Kedvenc íróm, könyvem Július 12: Kedvenc költõm, versem Július 19: Kedvenc zeneszerzõm, zenemûvem Július 26: Kedvenc filmem Augusztus 02: Kedvenc színészem Augusztus 09: Kedvenc történetem Augusztus 16: Kedvenc emberem, példaképem Sok szeretettel várom az érdeklõdõket! Ritterné Pajor Csilla könyvtárvezetõ Kedves Olvasóink és Vendégeink! július 4-tõl péntek délutánonként új szórakozási és kikapcsolódási lehetõségekkel várjuk Önöket és Titeket kedves gyerekek a balatonkenesei könyvtárba! Gyerekeknek: TÁRSASJÁTÉK KLUB Felnõtteknek: REJTVÉNYFEJTÕ KLUB indul! óráig sok szeretetettel várjuk a játékos kedvû kicsiket és nagyokat! A belépés ingyenes, a jókedv és a szórakozás garantált! A könyvtárban biztosítunk különféle társasjátékokat, rejtvényeket, igény szerint házibajnokságra is sort kerítünk! Ritterné Pajor Csilla könyvtárvezetõ

14 14 Balatonkenesei Hírlap június Jegyzõi tájékoztató Tisztelt Szobakiadók! A évi jogszabályok értelmében a fizetõ-vendéglátás TEÁOR besorolás szerint online pénztárgép használatra kötelezett tevékenység. A klasszikus szobakiadás, fizetõ-vendéglátás ( egyéb szálláshely szolgáltatás ) TEÁOR kódja jelenleg 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás. KSH állásfoglalás szerint az 5590 kezdetû besorolás nem alkalmazható erre a tevékenységre. A fizetõ-vendéglátás tevékenységet végzõk számára a jelenlegi jogszabályok a következõ alternatívákat teszik lehetõvé: ig nyilatkozni lehetett a NAV felé, hogy évben csak és kizárólag SZÁMLÁT bocsájtott ki a szálláshely szolgáltató. Aki a nyilatkozatot határidõben megtette, január 1-jéig változatlan formában kizárólag számla kibocsájtással végezheti tevékenységét. 2. Amennyiben pénztárgép beszerzése mellett döntene, az adózó költsége kb ,- Ft, továbbá havi 2.000,- Ft megfizetése. 3. Azon szálláshely szolgáltató, aki tavaly nem kizárólag csak számlát, hanem nyugtát is használt, annak az online pénztárgép használata helyett alternatív lehetõség a SZÁMLA adása, ez esetben azonban elektronikusan bevallást kell tenni a NAV felé március 1-jétõl hetente. Nyugtatömb a továbbiakban nem használható! A Balatonkenese Városának fontos az, hogy a fizetõ-vendéglátók továbbra is engedélyüket megtartva folytassák tevékenységüket, mindamellett biztonságban is érezzék magukat, hiszen jogkövetõ magatartást tanúsítanak. Az a balatonkenesei fizetõ-vendéglátó, aki a 3. Számú alternatívát, vagyis számlakibocsájtást választja heti online lejelentéssel, információra és segítségre a Polgármesteri Hivatalban számíthat. (Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. Tel.: 88/ , , Kun Szabó Gézáné mobil: ) Mindenki számára fontos Ügyfélkapu nyitása. A balatonfûzfõi Okmányirodát (Balatonfûzfõ, Nike körút 1. Tel.: 88/ ) fel kell keresni elõzetes idõpontkérés alapján. Az ügyfélkapu nyitása ingyenes, személyi igazolvány kell hozzá. A már megszokott havi bevallást az eltöltött vendégéjszakák számáról a Polgármesteri Hivatal felé természetesen továbbra is teljesíteni kell tárgyhót követõ hónap 10-ig, a befizetési kötelezettségnek 15-ig kell eleget tenni. Köszönettel: dr. Nánássy Elek jegyzõ Nyári zenés estek a református templomban Július 12. szombat: Opus Énekegyüttes (mûvészeti vezetõ: Lukács Elek) koncertje Július 18.péntek: Lakatos György fagottmûvész és a Corridor Quartet koncertje Július 27. vasárnap: Magyar Zongorás Négyes (Várnagy Andrea, Farkas Zsolt, Hegedûs Katalin, Hegedûs Endre) közremûködésével. Augusztus 9. szombat: Kecskés Együttes koncertje Augusztus 16. szombat: Füredi Veronika (hegedû) koncertje Augusztus 23. szombat Németh Sándor (orgona) és Laki Gabriella (ének) kamaraestje Belépõdíj nincs, adományokat az orgonafelújítás befejezésére köszönettel elfogadunk! Szeretettel várunk mindenkit! Az Öböl TV a köz szolgálatában Ebbõl az alkalomból kérdeztem Balázs Gyula ügyvezetõt, tulajdonost múltról, jelenrõl és jövõbeli tervekrõl: Az Öböl Televíziót magánszemélyek alapították 17 éve. Az akkor még kereskedelmi televízió mûködését elõször három település, Balatonalmádi, Balatonfûzfõ és Balatonkenese támogatta. Már akkor a térségben élõk informálása volt az elsõdleges vállalása az alapításakor még kereskedelmi televíziónak. A mindennapi munka során jutott arra tulajdonosi kör, illetve a szerkesztõség akkori vezetése, hogy felvállalja a közszolgálatiság néha nehéz kenyerét. Ez azt jelentette és jelenti napjainkban is, hogy vállaljuk: hogy az általunk készített mûsorok döntõ többsége nem kereskedelmi és nem is megvásárolt mûsoridõ. Az átminõsítés során önként vállalta a csatorna kollektívája, hogy nagy részben közszolgálati mûsorszámokat tesz közé, ezzel biztosítva azt, hogy sem gazdasági, sem politikai befolyás nem érheti a hírmûsor és közszolgálati tartalmak készítését szeptemberében kaptuk meg a közmûsor-szolgáltatói besorolást a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság jogelõdjétõl az Országos Rádió és Televízió Testületétõl. A televízió az elmúlt évek során kinõtte magát. Sorra csatlakkoztak a támogatókhoz az adáskörzet települései. Ma már a Balatonalmádi járás teljes területén látható mûsorunk. Így Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfûzfõ, Balatonkenese, Balatonakarattya, Felsõörs, Lovas, Litér, Királyszentistván, Papkeszi, Küngös, Csajág, Balatonfõkajár települések kábel hálózatain vagyunk elérhetõek. Az önkormányzatokkal támogatási szerzõdéseket kötöttünk, ezek biztosítják a televízió mûködését. Mivel közpénzeket használunk fel, az átláthatóság érdekében minden évben elszámoltunk és elszámolunk azzal a forrással, amit számunkra biztosítanak tól a Helyi Televíziók Egyesületének tagjaként, fontosnak tartjuk, hogy jó kapcsolatot ápoljunk azokkal a társtelevíziókkal, amelyek feladata szintén a helyi tájékoztatás. Az országban az elsõk között pályáztunk sikerrel a közösségi média besorolásra. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának döntése egyértelmûen deklarálta és elismerte addigi közszolgálati munkánkat, amikor egyhangú szavazással támogatta átsorolási kérelmünket november 9-én. A technika is sokat fejlõdött az elmúlt 17 évben. A kezdetben még analóg szalagos kamerákat felváltotta a modern, HD felbontásban mûködõ digitális technika. Ma már minden munkafolyamat számítógépen zajlik. A szerkesztõség a mûsorkészítés mellett saját internetes oldalt és közösségi média felületet is üzemeltet. Ezeknek egyre nagyobb a sikere a visszajelzések alapján. Az internet fejlõdésével több társtelevízió - Tapolca TV, Badacsony TV, Info TV- Sümeg, Ajka TV, Várpalota TV - éves szinten mintegy 140 hír- és magazint tölt le a központi szerverünkrõl. Célunk, hogy minél jobban szélesítsük azt a kört, amely a Balatonalmádi járás pozitív megítélését segíti a közélet, kultúra, sport területén. Milyen feladatok várnak Önökre 2014-ben? A legfontosabb ebben az évben a kábelrendszerek fejállomásait kössük össze a stúdióval, hogy megvalósulhasson az élõ adás lehetõsége. Ez azért is fontos, mert a közösségi televíziónak törvény írja elõ, hogy katasztrófavédelmi helyzetben meg kell szakítani az adást és a Katasztrófavédelemtõl kapott információt közzé kell tenni. Ennek az elõírásnak egyelõre nem tudunk eleget tenni, de keressük a pályázati forrást. Sikertörténet az Önöké! Mi a titok? Nagyon egyszerû: a korrektség és a nyitottság, valamint a középút megtartása. Híreket, információkat tárgyilagosan közvetítünk, minden pozitív kezdeményezésrõl hírt adunk. A kezdetben heti kétszer egy órás adások helyett már heti négy órában adunk mûsort. A híradó mellet lassan egy éve új közéleti magazinnal jelentkezünk. Néhány hónap múlva tölti be a televízió a 18. születésnapját. Így elmondhatjuk, hogy lassan felnõtt, nagykorúvá vált az Öböl Televízió. Kevesen tudják, hogy a teljes nevünk Kelet-Balatoni Közösségi Televízió. Azt hiszem, ez a név sokat elárul. Eddig is és a jövõben is a közösségért, az információ szabad áramlásáért és széles tájékoztatásért dolgozunk. Reméljük, hogy még sokszor 18 évig! Márkus Zoltán

15 2014. június Balatonkenesei Hírlap 15 Keneseiek Kecskeméten Az idei május 24-én, mikor a Kárpátmedence reformátusságának képviselõi elindultak Debrecen felé, hogy a Református Egység Fesztiválon találkozzanak, a kenesei reformátusok 25 fõs kis csapatával mi Kecskemétnek vettük az irányt. Az egység, a távoliakhoz való kötõdés sajátos megtapasztalása volt ez a kirándulás is, hiszen Balaton-parti gyülekezetünk egyik lelkészének a szülõvárosába indultunk, ahol Kuti József kecskeméti lelkész várt minket, a néhai kenesei lelkipásztor unokája. Elsõdleges úti célunk maga a nagy múltú, megyeszékhely rangú mezõváros volt, annak is történelmi központja, építészeti nevezetességei, s persze a találkozás az ottani, többezres létszámú református gyülekezet képviselõivel. A Dunát átlépve a Kiskunság sík vidékén keresztül vezetett ez az út, át az akácosokkal borított homokbuckákon, a tágas horizonton felbukkanó, gémeskutas kis tanyák között. De célja volt utunknak a találkozás önmagunkkal is, mint közösséggel. Ahogy a Balaton lassan elmaradt mögöttünk, igeolvasással, áhítattal, közös imádsággal és énekléssel kértünk áldást a napra. Megérkezésünkkor a református templom hûvösében pihenhettük ki az utat, beszámolót hallgattunk meg az ottani gyülekezet jelenérõl, a hatalmas kiterjedésû és lélekszámú közösség gondozásáról, intézményeinek, iskoláinak mûködésérõl. A múltba pillantva pedig megismertük a kecskeméti kálvinisták elszánt hitét is, akik templomépítési engedélyért egészen Isztambulig mentek, hogy az országnak az egyetlen török hódoltság alatt megépült kõtemplomát emelhessék. Gyorsan telt a délelõtt, átsétáltunk a Református Újkollégiumba, ahol most a gimnázium és az általános iskola mûködik, megcsodáltuk a díszterem gyönyörû festett üvegablakait a reformátor atyákkal, a város, az egyházközség és a kollégium címereivel. Meglátogattuk az Ókollégium épületében található Ráday Múzeumot, ahol Dr. Fogarasi Zsuzsa igazgató és gyûjteményi gondnok fogadott minket. A kiállítótermekben nemcsak régi úrasztali edényeket, a reformáció századaiban készült festményeket láttunk, hanem még a környékbeli templomokból megmentett festett mennyezeti fakazettákat, festett fa szószéket is. Ökumenikus élményünk is volt, az evangélikus templomban Hulej Enikõ lelkésznõ várt ránk, és mutatta be igen kedvesen a gyülekezetüket és a templomot. Kirándulásunk derûs színfoltja volt, hogy eljött velünk a kántorunk is, aki mind a református templomban, mind itt megragadta az alkalmat egy kis orgonajátékra, így nem csak bejárhattuk, de be is énekelhettük az Istennek szentelt tereket. Ebédet a Református Konviktusban kaptunk, erõt gyûjtve a délutáni sétához. Láttuk a hatalmas zsinagóga épületét, az árpádkori ferences templomot, a gyönyörû Katona József Színházat, amely a város szülöttérõl kapta nevét. Megcsodáltuk az énekbõl is ismert Cifrapalotát, csillogó tetõcserepeivel, a falakat borító színes kerámiadíszeivel és igen zöld ablakaival. A különleges szecessziós Városháza elõtt megállva végighallgattuk a harangjátékot, a Kecskemét is kiállítja kezdetû toborzódalt. De nem álltunk katonának, inkább elsétáltunk még végül a híres Szórakaténusz játékmúzeumhoz, százéves babákban, ólomkatonákban és egyéb, csodálatosan kidolgozott régi gyermekjátékokban gyönyörködni. A város hatalmas égszakadással búcsúzott tõlünk, kaptunk esõt és jeget, de sok szép élményt és maradandó emléket is. Így maradt meg bennünk Kecskemét érdekes jelmondata, amely kecskés címerén is szerepel: Sem magasság, sem mélység nem rettent! A homokos síkság közepén elterülõ városnak nincsenek ugyan különösebb mélységei és magaslatai, de éppen eleget tapasztalt meg ezekbõl átvitt értelemben viharos történelme során. Nekünk pedig minderrõl Pál Rómába írt sorai jutottak eszünkbe, hazafelé tartva, és már saját városunkra, gyülekezetünkre, életünkre gondolva: Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétõl, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban. (Rm 8,38-39) Némethné Sz. Tóth Ildikó

16 16 Balatonkenesei Hírlap június A Kultúra Háza épületének külsõ felújításáért Évek óta álmodunk arról a kultúraszeretõ közönséggel együtt, hogy a Kultúra Háza külsõ megjelenése legyen szebb és hívogatóbb! E cél érdekében Vakolatjegyeket bocsátott ki a Közmûvelõdési Intézmény 2012-ben. A kultúrabarát közönségnek kínált vakolatjegy ára szimbolikus, mindössze 200 Ft volt, bár akadtak sokan, akik nagyobb összeggel támogatták ezt a kezdeményezést. Széles körû összefogással gyûlt össze Ft. Ez az összeg ékes bizonyítéka a nemes célért történõ összefogásnak, mely erõként és bizonyítékként ál elõttünk, jelezvén, hogy a településen élõknek és a nyaralóközönségnek fontosak a kulturális történések és a megfelelõ körülmények. Bizonyára mindenki ismeri Lóki Vendel mondáját, aki a Soós-hegyi tatárlik bõvítése során kincsesládát talált. Nagyon szegény sorsú volt, mégis elvitte a bíróhoz a sokat érõ ládikót, odaadta neki, és azt mondta: ossza el ezt a temérdek kincset a falu szegényei között, hogy soha senkinek ne legyen többé gondja, ha elsodorja a víz a házát. Manapság ritkák a szerencsés Lóki Vendelek, ám olyan területek, melyek fejlesztésre, támogatásra szorulnak, annál inkább. A kultúra a miénk, ha közösen ezt gondoljuk! A monda szerint elõdeinkbõl nem hiányzott az önzetlenség és adakozás. Remélhetõleg ez mit sem változott az elmúlt évszázadok alatt. Van mire büszkének lennünk, és látható, hogy az adakozó kedv nem csak elõdeink erénye volt, hanem ma is, mikor más értékek mentén élünk, mindez ugyanolyan fontos. A Kultúra Háza épülete hamarosan megújul! Köszönjük! Gyõrfi Károlyné intézményvezetõ EVERNESS fesztivál Tudatosság. Feltöltõdés. Everness. Együtt változtatunk a Világon. Veled. Minden balatonkenesei és balatonakarattyai lakcímkártyával rendelkezõ látogatónak ingyenes belépést biztosítunk! július 2-6. Balatonakarattya, Koppány sor 41.

17 2014. június Balatonkenesei Hírlap 17 Mi köze a boldogságomnak a lelkiismeretemhez? A fenti kérdés megválaszolásának elõfeltétele a boldogság és a lelkiismeret fogalmának tisztázása. Az a fogalomalkotás, amely így kezdõdik: szerintem a boldogság, vagy szerintem a lelkiismeret ezt meg ezt jelenti, eleve hamis. Ugyanis a személyes vágyaink és törekvéseink erõteljes befolyást gyakorolnak fogalomalkotásunkra, minek következtében azok a pillanatnyi jónak ítélt állapotunk vagy törekvésünk igazolását, és nem a teljes kibontakozásunkat szolgálják. A fogalomtisztázásnak talán a legnagyobb veszélye a fogalomtévesztés. Például ha valaki a mulandó örömöt nevezi boldogságnak. Természetesen van tiszta öröm, amelynek hátterében nincs zavaros, hibás vagy bûnös körülmény, s vannak olyan örömök, amelyek rövid idõre feledtetik hibás gyökereiket. Viszont közös tulajdonságuk a múlékonyság, de míg az elsõ utóélete egy szép emlék, addig a másoké az édesnek tûnõ gyümölcs keserû ízére emlékeztet. Viszont az is igaz, hogy a tiszta öröm kapcsolatban van a boldogsággal, mert arra felé tart, de nem azonos vele. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az öröm életünk egyik jólesõ jelensége, mely mellett más, például szomorúságot, fájdalmat, szégyent, stb. okozó tényezõk is érhetnek bennünket. - Tehát most csupán arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ne tévesszük össze az örömöt a boldogsággal, mert nem azonosak. Hogy mi a boldogság, azt az alábbiakban fogalmazzuk meg. A másik tisztázásra váró fogalom a lelkiismeret. A fogalomtévesztés oka abban keresendõ, hogy az én-központú ember azt mondja: A saját lelkiismeretem az enyém. Ehhez senkinek semmi köze. Én viszont mint tulajdonommal rendelkezem vele, azaz megmondom neki, hogy mit akarok, s elvárom tõle, hogy azt helyeselje. II. János Pál pápa ennek a szemléletnek a kiigazítására, és a lelkiismeret valódi természetére utalva tanítja, hogy a lelkiismeret nem teremti az igazságot, hanem tanúskodik róla. 1 Ellenkezõ esetben a lelkiismeretnek mondott valami csak egy tévedékeny hamis tanú lenne, amely inkább félrevezetne, minthogy segítene. Az az ember, aki így kezeli a lelkiismeretét, erkölcsi hibák tömkelegét követi el. Ugyanis ez a valami nem lelkiismeret. Ezzel szemben a lelkiismeret egy bennünk megszólaló igaz szó, amely képes kristálytisztán kimondani mind a jóról, mind pedig a rosszról a gazdájának szóló erkölcsi parancsot: tedd meg, vagy nem szabad megtenned!. Úgy tanúskodik az igazságról, hogy felelõs döntésre szólít fel. Annyiban szubjektív és annyiban enyém a lelkiismeretem, hogy a szavát csak én egyedül hallom meg. Szava azonban nem csorbítja cselekvési szabadságomat, mert törekvése nem szabadságom ellen irányul, hanem a helyes döntéshez ad segítséget. A lelkiismeret nem a pillanatnyi érdeket tartja szem elõtt, hanem az egész ember javát. Errõl az idézett enciklika megjegyzi, hogy a minden tudó Isten szava szólal meg az ember lelke mélyén a lelkiismerete szava által. Már a fenti fogalomtisztázás során is körvonalazódhatott elõttünk, hogy mind a boldogság, mind a lelkiismeret messze felülmúlja napi változandóságunk szövedékes világát, mert mindkettõ a teljesség igényével fellépõ egyetemes értékek. Kikezdhetetlenek, és nem ismernek megalkuvást, mert különben nem lennének azok, amiknek nevezik õket. Ugyanakkor nagyon közel állnak hozzánk emberekhez, mert a lelkiismeret bennünk él (bár megtehetjük, hogy semmibe vesszük szavát; de hát akkor is az ami), a boldogság pedig elõttünk halad és készségesen felkínálja magát (persze errõl is le lehet mondani, vagy félre lehet érteni hívó szavát és lényegét). Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a lelkiismeret is, meg a boldogság is abszolút, egyetemes, és mint ilyen, természetfeletti valóság; az élet változékony dinamizmusa létükre 1 Vö.: Veritatis splendor enciklika, és igazságtartalmukra nincs hatással, az ember viszont nyerhet vagy veszíthet a hozzájuk való különbözõ viszonyulásai során. Most érkeztünk el a boldogság természetének leírásához. Idáig csupán arra utaltunk, hogy különbözik az élet örömeitõl, és hogy megalkuvás nélkül fölöttünk áll. De hát mi a különbözõségnek a lényege, és miben áll egyetemes természetfeletti valósága? A legszembetûnõbb különbség az állandóság, mégpedig magának az értéknek az állandósága. Ez az érték nem lehet viszonylagos, egy bizonyos értékskála szerint behatárolható, hanem csak abszolút érték lehet; olyan, aminek maga a lényege az, hogy értékes, és hogy van, azaz létezõ; sõt Személyes Élõ Érték. Az ember vele való kapcsolata képes az embert az örömökbõl átemelni a boldogságba. Ebbõl következik, hogy a boldogság olyan teljességet jelent, amely színtiszta létezés, minden hiányosság és esetlegesség nélkül. Mondanivalónk megvilágításhoz segítségül hívjuk a bölcseleti gondolkodást, amely beszél állagról és járulékról. Az állagon a dolgok lényegét, létét, szilárd valóságát érti, a járulékokon pedig azokat a körülményeket, adottságokat és adalékokat, amelyek a lényeghez kapcsolódnak, de csak kiegészítõ vagy esetleges szerepet töltenek be. Például az embert emberi természete teszi emberré, és nem az életkora, neme, bõre színe, ruházata, szakmája, a világban elfoglalt helye, vagy más hasonló járulékos tulajdonsága. A boldogság állagát - ha szabad így fogalmaznunk - nem a járulékok minõsítik, hanem a színtiszta személyes mivolta. Ha ez nem sérül, akkor az õt környékezõ járulékok milyensége semmilyen hatást nem tud kifejteni. Vagyis, ha az ember szilárd kapcsolatba kerül a boldogsággal, akkor képes különbséget tenni annak lényege, és az azt körülvevõ, de hozzá nem tartozó járulékos elemek között, mint amilyen például a szenvedés, az emberi gáncsoskodás, vagy még az életáldozat mártíromsága. Ezen járulékos nehézségek és áldozatok terhe sem ronthatja le boldogságát, mert már a lényeghez, a Személyes Élõ Örök Értékhez kapcsolódott. Röviden azt mondhatjuk, hogy az ember jelen boldogságának a kulcsa a személyes teljes élõ értékkel való kapcsolatban van. A személyes teljes élõ értéket Istennek hívjuk. Végezetül arra kérdésre keressük a választ, hogy az ember boldogság-kapcsolatában milyen szerepet játszik a lelkiismerete? Mivel a lelkiismeret, minden ember saját lelkiismerete, részrehajlás mentesen a legteljesebb igazságot képes közvetíteni, azért a legteljesebb javát szolgálhatja az embernek. Hogy ez valóban így legyen, annak az ember részérõl két feltétele van. Az egyik az, hogy az ember a vele született és vele fejlõdõ lelkiismeretét megfelelõ információkkal lássa el. Vagyis az ember mûveltsége, tanulékonysága, szellemi nyitottsága, stb. hatással van az amúgy teljességre nyitott lelkiismeretének aktuális képességére. A norma azonban nem objektív (intelligencia hányados) függõ, hanem szubjektív, vagyis mértéke az adott személytõl elvárható teljesítmény. Ebben valósulhat meg a boldogság mindenki számára való elérhetõsége. A másik feltétel az ember akarati szabadságának választása; akar-e hallgatni a lelkiismerete szavára? Amennyiben mindkét feltétel adott az ember részérõl, akkor a lelkiismeret kitárja elõtte a Boldogság Kapuját. Ha valaki érti a boldogság lényegét, és akarja azt a maga számára, akkor fogalmilag nagyon egyszerû dolga van: alkotó párbeszédet kell folytatnia lelkiismeretével, és aszerint is kell cselekednie. Az pedig, hogy ez sokszor nagyon nehéz, a mi nehézkes emberi természetünkbõl, tévedékenységünkbõl és a rossz környezethatástól függ. Dr. Balázs Pál

18 18 Balatonkenesei Hírlap június Folt(t)olók tárlata Nagy sikerû és különleges kiállítás nyílt a kiállítótermünkben a Folt(t)olók csoport jóvoltából. A színes foltcsodák alkotóinak tárlatát az egyik csoporttagnak, Bokonné Erzsébetnek köszönhetjük. A kiállításmegnyitón elhangzott könnyed hangvételû verset ezúton közreadjuk kedves Olvasóinknak! Egy férj sirámai Tudom, hogy az élet tele van betegségekkel, halállal, gondokkal, bajjal, adókkal és sok-sok akadállyal. Állom a sarat, nem törõdtem soha veszéllyel, csak eggyel nem számoltam: egy foltvarró feleséggel. Munkából megjõve a tûzhely hideg, a szennyes vár, öltönyöm piszkos, a tisztítóban kéne lennie már. Anyád nincs itt fiam? És az összes ágy fedetlen! Tán betörõk jártak itt? A feje tetején minden! Mama fogta az ágynemût és az összes lepedõt, feldarabolta, majd varrt belõlük patchwork terítõt. Mért vannak nadrágjaim négyzetekbe vágva? Rátétest varrok belõlük mondja életem párja. Dolgozni boxer-alsóban és nyakkendõben megyek, Titkárnõm kuncog, és bámulnak rám mind az emberek. Fázom, térdeim kékek már, de azért megnyugtató: a fõnök nem dob ki, mert az õ neje is foltvarró. Elmondtam neki, mi történt, de mindezt õ is tudja, közben észrevettem: hiányzik egyik ingujja. Szeretõ, becézõ asszony kell minden férfinek, aki féltõn gondozza, ápolja, amikor beteg. Nátha gyötör, életemért senki egy fabatkát sem adna, ráadásul az éves beszámolóm sincs leadva. Üres a ház, kínok, kétségek közt fekszem szenvedve, míg nejemnek varrótanfolyamon telik a kedve. De kilábalok minden rosszból, és mindig van remény, bár kinek neje foltvarró, annak élete kemény. Ha itt hagyom az árnyékvilágot, el kell, hogy temessen, csak az a nap nehogy foltvarró kiállításra essen. Szent Péter vár majd rám a mennynek kapuja tövében, hogy megnézze, mi volt jó és rossz életem könyvében. Fejét csóválja, mikor sorokat végigfutja, nejed látom, foltvarró volt szomorúan mondja. Nem fõzött, nem mosott, nem vasalt e foltok bolondja, varróprojektjei miatt rám soha nem volt gondja. Lépj át, fiam, ezen a gyöngykapun, nincsen más dolgod, a nejed foltvarró, megjártad te már a poklot. Ismeretlen szerzõ tollából. Balatonkenesén rendelõnek is alkalmas örökpanorámás téliesített ikerház tulajdonostól eladó Balatonkenese óvárosában, a híres Katica Pék közelében, rendelõnek is alkalmas három külön házrészû, téliesített, 100 m2 alapterületû örökpanorámás emeletes ikerház eladó kerti nagy teraszokkal, tóra nézõ örökpanorámás balkonokkal, minden szinten vizesblokkal, összesen 5 hálószoba, három nappali, két konyha, padlás, három kocsibeálló. Nagyobb társaságok fogadására, edzõtáborozásra is kíváló. Strandtól, parti szórakozóhelyektõl, vasúttól 10 percre, boltoktól, cukrászdától, központtól 5 percre, vitorláskikötõtõl, lovardától 15 percre, mégis csendes helyen található a lakott negyedben. Gyümölcsfás, fúrt kutas mediterrán kert két külön bejárattal. 3 kocsibeálló, két pince. Bevezetett gázfûtés, villanybojlerek, külön fogyasztásmérõk. Nyílászárók cseréje folyamatosan. Új külsõ vakolat 2013-ban. Felújított vezetékek és kémény. Festés és mázolás ban történt. Irányár: 24,8 M. Érdeklõdni: T: Fordította: Csendesné Magdi

19 2014. június Balatonkenesei Hírlap 19 I. Tájházi Civil Piknik Évek óta hagyomány, hogy minden évben a szezon kezdetén összegyûlünk és közösen gondolkodunk az elõttünk álló idõszakról, a kulturális lehetõségekrõl, tervekrõl, az együttmûködés fontosságáról. Langalló recept nyári sütögetésekhez Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2,5 dkg élesztõ, 1 kávéskanál cukor, 1,5 dl tej, 1 dl víz, 1 kávéskanál só, 2 evõkanál olaj Tetejére: 30 dkg /szalonna-sonka-kolbász-virsli/, 3 fej lilahagyma, 1 fej fokhagyma, 30 dkg reszelt sajt, 3 dl tejföl Tájházunkban az elmúlt idõszakban jelentõs változások történtek, ez alkalommal ezt az összejövetelt erre a helyszínre terveztük, hogy megmutathassuk az újdonságokat és nem utolsósorban ezzel az alkalommal is kapcsolódva az országos Falusi Íz-Lelõ Túra akciójához. Így a megbeszélni valónkon kívül sok önzetlen civil közremûködõ jóvoltából finom falatokkal és itókákkal vártunk minden érdeklõdõt. Népdalkörünk és citerásaink egy kis zenével, nótázással derítettek jókedvre bennünket, valamint az Istállós moziban levetítettünk néhány archív összeállítást az Öböl TV jóvoltából, mely minden bizonnyal kedves emlékeket ébresztett az érdeklõdõkben. Az élesztõt langyos tejben felfuttatjuk + cukor. A többi hozzávalóval együtt a liszthez keverjük. Közepesen kemény tésztát dolgozunk ki. Zsírral kikent 2 gáztepsibe elosztjuk, fél órát kelni hagyjuk. A tejföllel összekeverjük, a reszelt fokhagymát és a tésztára kenjük. Az apróra vágott /szalonnát, sonkát, kolbászt, virslit/ elosztjuk rajta, lilahagyma karikákkal díszítjük, az egészet jól megszórjuk reszelt sajttal fokos sütõben, perc alatt megsütjük. Paradicsompaprika szeletekkel tálaljuk. Készíthetjük csak zöldségfélékkel is szalonna helyett. A tájházi kemencében a legfinomabb! Közreadta: Németh Sándorné Tájékoztatás Köszönetet mondunk a Horgászegyesület tagjainak a keszegsütés megszervezéséért, a kínálásért, a Kelet-Balatoni Borrendnek a helyi borok kóstolójáért, Németh Sándornénak, Miklós Ferencnének, Árvainé Pap Zsuzsának a langalló készítésért, Vér Lászlónak a tárlatvezetésért. Köszönjük mindenkinek, aki a vasárnap estéjét arra áldozta, hogy együtt, közösen töltsünk el néhány órát. Nem történtek nagy dolgok, csak a jelenlévõk érezhették a tájházi hangulatban az összetartozás jó élményét, piknikes, kötetlen hangulatban. Gyõrfi H. Marianna A Veszprémi Járási Ügyészség határozatot hozott Braccini Éva nagy nyilvánosság elõtt elkövetett becsületsértés vétsége miatt, mely az alábbiakat tartalmazza: Figyelemmel a gyanúsított büntetlen elõéletére, életkorára, valamint a bûncselekmény csekély tárgyi súlyára, a gyanúsított cselekménye az elbíráláskor már oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy vele szemben a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen, a gyanúsítottat megrovásban részesítem. Ugyanakkor a gyanúsított bûncselekményt követett el, ezért, hogy érezze a hatóság rosszallását, õt megrovásban részesítem, amely intézkedéstõl várható, hogy a jövõben újabb bûncselekmény elkövetésétõl visszatartja, amelyre figyelmét ezúton is nyomatékosan felhívom június 6.

20 20 Balatonkenesei Hírlap június Ön is fél a fogorvostól? Erre nálunk van a megoldás! Bármilyen fogászati beavatkozás elvégezhetõ szedálásban (altatás) is, így Önnek szemernyi emléke sem lesz az átélt kezelésrõl. Ráadásul, ha augusztus 1-ig megkezdi a kezelését, 20% kedvezményt biztosítunk az árból és ajándékba kap egy strandlabdát is! Hívjon minket bizalommal még ma a és a os telefonszámokon! A kedvezmény más ajánlattal össze nem vonható, illetve már megkezdett kezelésekre nem vonatkozik. Az akció csak a hirdetés felmutatásával együtt érvényesíthetõ! Érvényesség: augusztus 1. NÕI - FÉRFI GYERMEK FODRÁSZAT Balatonkenese, Széchenyi út 3. Ticz Mária fodrászmester bejelentkezés: Havas Diána fodrász, pedikûr, manikûr, gyógymasszás (talp, hát, svéd) bejelentkezés Várjuk kedves Vendégeinket! Üzletünkben hajápoló termékek kaphatók! ÁCS, TETÕFEDÕ, BÁDOGOS MUNKÁK KÖNYV-BÁD BT TEL: 06-70/ Az ön egészségének megõrzõi: Mészáros István és Gyöngyi, gerincmasszázs, csontrakás, talpmasszázs, földsugárzás mérés, kvantum energia kezelés. Balatonkenese, Tiker u. 3. Bejelentkezés: meszima@pr.hu