EU jog a hallgatók kérésére átnézett és kijavított tételek. A többit nem volt időm már átjavítani V. 22.
|
|
- Árpád Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ UTOLSÓ ÓRÁN MEGKÉRTEK, HOGY NÉZZEM ÁT A HALLGATÓK EGY CSOPORTJA ÁLTAL KIDOLGOZOTT TÉTELEKET. AZ IDŐ RÖVIDSÉGE MIATT EZ CSAK RÉSZBEN SIKERÜLT, DE AMIT KIJAVÍTOTTAM, AZT MOST KÖZZÉ TESZEM. (13. tétel) A PIROS BETÜS SZÖVEGEK A MÓDOSÍTÁSOK ILLETVE KIEGÉSZÍTÉSEK. A HONLAPRA FELTETT HÁTTÉRANYAGOKAT FELTÉTLENÜL TUDNI KELL, DE ISMÉTELTEN FELHÍVOM A FIGYELMŰKET, HOGY AZOK NEM FEDIK LE AZ ÖSSZES KÉRDÉST! AMIRE NEM TALÁLNAK EZEKBEN VÁLASZT, AZOKAT A MEGADOTT EGYÉB FORRÁSOKBÓL SZÍVESKEDJENEK ÖSSZESZEDNI!! 1. A közösségi jog elsődlegessége (Van Gend en Loos, Costa Enel) A Szerződések nem mondják, a Bíróság értelmezéséből alakult ki. (Van Gend en Loos ( 1962), Costa-E.N.E.L.-ügy (1964) (Supremacy) Van Gend en Loos ügy (C 26/62) Az EGK Szerződés célja, azaz egy közös piac létrehozása, melynek a működése a Közösségben lévő érdekelt felek számára közvetlen érdek, azt jelenti, hogy ez a Szerződés több mint egy megállapodás, amely pusztán kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet a szerződő államok között. Ezt a nézetet erősíti a Szerződés preambuluma, amely nemcsak a kormányokra, hanem a népekre is utal. Ezt még konkrétabban erősíti meg a szuverén jogokkal felruházott intézmények létrehozása, mely jogok gyakorlása érinti a tagállamokat is és a tagállamok állampolgárait is. Továbbá, meg kell jegyezni, hogy a Közösségben egyesült államok állampolgárait felhívják az együttműködésre e Közösség működésében az Európai Parlament, illetve a Gazdasági és Szociális Bizottság közvetítésén keresztül. Ezen kívül, a Bíróságra a 177. cikk által ruházott feladat, a Szerződésnek a nemzeti bíróságok általi egységes értelmezésének biztosítása, szintén megerősíti, hogy az államok elismerték, hogy a közösségi jognak olyan érvénye van, amelyet állampolgáraik a nemzeti bíróságok előtt felhívhatnak. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy a Közösség a nemzetközi jognak egy új rendszerét alkotja, melynek érdekében az államok korlátozták saját szuverén jogaikat, bár nem minden területen, és amelynek az alanyai nemcsak a tagállamok, hanem azok állampolgárai is. Függetlenül a tagállamok jogalkotói hatalmától, a közösségi jog 1
2 ezért nemcsak kötelezettséget ró az egyénekre, hanem célja az is, hogy rájuk jogokat ruházzon, amelyek jogi örökségük részévé válnak. Ezek a jogok nem csak ott keletkeznek, ahol ezeket a Szerződés kifejezetten biztosítja, hanem azon kötelezettségek folytán is, amelyeket a Szerződés világosan meghatározott módon egyénekre, valamint a tagállamokra és a Közösség intézményeire ró. Costa-E.N.E.L.-ügy (1964) Ellentétben a közönséges nemzetközi szerződésekkel, az EGK Szerződés saját jogrendszert hozott létre, amely a Szerződés hatálybalépésével, a tagállamok jogrendszerének integráns részévé vált, amelyet a bíróságaik kötelesek alkalmazni. Azzal, hogy meghatározatlan időre létrehozták a Közösséget, amelynek saját intézményei, önálló jogi személyisége, nemzetközi jogképessége, és különösen tényleges hatáskörei vannak, amelyek a szuverenitás korlátozásából fakadnak, a tagállamok bár csak meghatározott területeken korlátozzák szuverén jogaikat, illetve a tagállamoktól a Közösséghez helyezték át azokat, olyan jogot hoztak létre, amely mind a joghatóságuk alá tartozókat, mind magukat a tagállamokat kötelezi. A Közösség létéből fakadó rendelkezéseknek valamennyi tagállam jogába történő integrálása, vagy még általánosabban, a Szerződés szövege és szelleme lehetetlenné teszi a tagállamok számára, hogy későbbi egyoldalú aktusaiknak elsőbbséget adjanak az általuk elfogadott jogrendszerrel szemben. Az ilyen egyoldalú és később hozott aktus, tehát nem lehet ellentétes ezzel a jogrendszerrel. A közösségi jog kikényszeríthetősége nem változhat a később alkotott belső tehát a a tagállam által egyoldalúan létrehozott jog függvényében tagállamról tagállamra anélkül, hogy ne következne be a Szerződés 7. cikkében tiltott diszkrimináció. A közösségi jogban vállalt kötelezettségek ugyanis nem volnának feltétlenek, ha a tagállamok később egyoldalú aktusaikkal megkérdőjelezhetnék azokat. A fentiekből mind következik, hogy a Szerződésből származó jog, lévén önálló jogforrás, speciális és eredeti jellegéből fakadóan, nem írható felül tagállami jogszabályi rendelkezésekkel, legyenek azok bármilyen alakban, anélkül, hogy a Szerződésből származó jogot ne fosztaná meg közösségi jellegétől, és hogy a közösség jogi alapja ne kérdőjeleződne meg.. 2
3 a Costa ENEL ügyben hozott döntés alapelvét továbbfejlesztette a Simmenthal ügy (C-106/77) A tagállami bíróság, amelyet hatáskörében a közösségi jog alkalmazására hívtak fel, köteles teljes mértékben érvényt szerezni ezeknek a rendelkezéseknek, ha szükséges hivatalból megtagadni bármely olyan tagállami rendelkezés alkalmazását, amely azzal ütközik, még ha később is keletkezett a közösségi jog rendelkezéseinél, és nincs szükség arra, hogy a bíróság ilyen esetekben előzetes törvényi vagy bármilyen más alkotmányos eszközt, közbejöttét kérje vagy várja be a félretételt illetően. Komoly ellenállást fejtett ki ezzel az elvvel szemben Németország, amely több ügyben (ún. Solange ügy, Maastricht döntés, Banana ügy, Alcan ügy) vitatta a közösségi jogrend elsőbbségét. Hasonló képen, Franciaország Alkotmánybírósága másként értelmezte ezt az elvet, ugyan elismerte a közösségi jog elsőbbségét, de a francia Alkotmány 55. cikkére hivatkozással, miszerint: Franciaország által vállalt nemzetközi kötelezettségek összessége a belső törvények felett állónak tekintendő, beleértve a másodlagos közösségi jogot is. Olaszország a múltban szintén elutasította a közösségi jog elsődlegességét, a nemzeti jog felett. Azóta ez az álláspont változott, elismerik a közösségi jog szupremációját, feltéve, hogy a Közösség biztosítani tudja az alapvető szabadságjogokat a közösség jogrendjében. UK 1973-ban egyértelműen elismerte a közösségi jogrend elsőbbségét a saját joga felett. Ma inkább a születendő EU Alkotmány kapcsán érintik ezt a kérdést. Önálló jogrendszer, szupremácia a tagállami joggal szemben, ütközés esetén a tagállami jogszabály nem alkalmazható, nem alkotható és nem tartható hatályban. (összeegyeztethetőnek kell lennie a közösségi joggal) 2. A közösségi jog területi és időbeni hatálya Az ESZAK szerint (79. cikk): a tagállamok európai területére korlátozódik Euratom Szerződés: tagállamok európai területeire, valamint a fennhatóságuk alatt álló Európán kívüli terültekre terjeszti ki. EK Alapszerződés: rendelkezéseit konkrétan megnevezett egyes tagállamaira alkalmazza (299. cikk): A jelen Szerződés a Belga Királyságra, a Dán Királyságra, a Finn Köztársaságra, a Francia Köztársaságra, a Görög Köztársaságra, a Holland Királyságra, Írországra, a Luxemburgi 3
4 Nagyhercegségre, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára, a Német Szövetségi Köztársaságra, az Olasz Köztársaságra, az Osztrák Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, a Spanyol Királyságra és a Svéd Királyságra alkalmazandó. (2) A jelen Szerződés rendelkezései a francia tengerentúli francia megyékre, az Azori-szigetekre, Madeirára és a Kanári-szigetekre alkalmazandóak..a jelen Szerződés II. számú mellékletében felsorolt tengerentúli országokra és területekre e szerződés negyedik részében rögzített különleges társulási rendszer érvényes. A jelen Szerződés nem alkalmazandó a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával különleges kapcsolatot fenntartó, a fentebb említett listán nem szereplő tengerentúli országokra és területekre. (4) A jelen Szerződés rendelkezései alkalmazandók azokra az európai területekre, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felelős. (5) A jelen Szerződés rendelkezései alkalmazandók az Aland-szigetekre, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeire vonatkozó dokumentum 2. számú jegyzőkönyvében szereplő rendelkezéseknek megfelelően. (6) Az előző bekezdésektől eltérően: a) a jelen Szerződés nem alkalmazandó a Feröer-szigetekre; b) a jelen Szerződés nem alkalmazandó a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának szuverenitása alá tartozó ciprusi területekre; c) a jelen Szerződés rendelkezései a Csatorna-szigetekre és Man-szigetre csak az új tagállamoknak az Európai Gazdasági Közösséghez és az Európai Atomenergia Közösséghez történő csatlakozásáról szóló január 22-én aláírt szerződés által ezen szigetekre előírt szabályrendszer alkalmazásának biztosítására szükséges mértékben alkalmazandók. Időbeli hatály nem korlátozott (unlimited), azaz korlátlan időre szól. Kivétel volt az ESZAK Szerződés, amelyet 50 évre kötöttek, 1952-ben lépett hatálybra, és ben megszűnt, jogutódja a Közösség lett. 3. A közösségi jog közvetlen hatálya és alkalmazhatósága Közvetlen hatály: Nem igényel további tagállami jogalkotást. A másodlagos jogforrások közül a rendeletnek mindig, az irányelvnek és a határozatnak gyakran van közvetlen hatálya, a rendelkezés tartalmától függ. Közvetlen alkalmazhatóság: természetes és jogi személyek által is hivatkozható, kikényszeríthető tagállami bíróságok előtt is. Feltétel: adott rendelkezés világos, feltétel nélküli legyen. Automatikusan a nemzeti jog részévé válik a kihirdetés napján v. az azt követő 20. napon Vertikális (magánszemély-tagállam viszonyban hivatkozható) és horizontális (magánszemélyek között) közvetlen hatály Van Gend en Loos ügy(1963): VGenL úr (holland) cége vegyi terméket importált Németországból, a behozatal során a korábbitól eltérő, magasabb vámtarifa alá sorolták. Szerinte ez vámemelés volt. (a SZ. 12. cikke értelmében ez tilos, felmerül a cikk közvetlen alkalmazhatósága) Kérdés a Bírósághoz: van-e a Szerződésnek közvetlen hatálya egy tagállam területén? Bíróság: 4
5 A Szerződés általános szabályai vonatkozásában, ami a vámokat és a velük egyenértékű illetékeket illeti, hangsúlyozni kell, hogy a 9. cikk, amely a Közösséget egy vámunióra építi, tartalmaz egy alapvető fontosságú rendelkezést az ilyen vámok és vámmal azonos hatású díjak kiszabásának és alkalmazásának tilalmáról. Ez a rendelkezés a Szerződés azon részének elején található, amely a "Közösség alapelveit" határozza meg. A vámunióról további szabályokat a 12. cikk tartalmaz. A 12. cikk megfogalmazása világos és feltétel nélküli tilalmat tartalmaz, amely nem egy pozitív, hanem egy negatív kötelezettség. Ezt a kötelezettséget nem módosítja semmiféle fenntartás az államok részéről, amely végrehajtását valamely, a nemzeti jog szerint végrehajtott pozitív jogalkotási aktustól tenné függővé. E tilalom jellege ideálisan alkalmassá teszi arra, hogy közvetlen hatásokat hozzon létre a tagállamok és az állampolgáraik közötti jogviszonyban. A 12. cikk végrehajtása nem követel meg semmiféle jogalkotói beavatkozást az államok részéről. Az, hogy e cikk alapján a tagállamok a negatív kötelezettség (valamitől tartózkodás) alanyai, nem jelenti azt, hogy állampolgáraik ne élvezhetnék e kötelezettség előnyeit. A Szerződés 169. és 170. cikkére épülő érv, amelyet a Bíróságnál észrevételeket előterjesztő három kormány adott elő az ügyre vonatkozó megállapításaikban, téves értelmezésen alapul. Az, hogy a Szerződés e cikkei lehetővé teszik a Bizottság, illetve a tagállamok számára, hogy a Bíróság előtt pert indítsanak a kötelezettségeit nem teljesítő állammal szemben, korántsem jelenti azt, hogy egyének ne hivatkozhatnának ezekre a kötelezettségekre, valamely nemzeti bíróság előtt. Ezen kívül az a körülmény, hogy a Szerződés módot ad a Bizottságnak, hogy biztosítsa a Szerződés alanyaira rótt kötelezettségek betartását, nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy valamely nemzeti bíróság előtt egyének közötti perek során hivatkozni lehessen e kötelezettségek megsértésére.. 4. A közösségi jog elsődleges jogforrásai (Primary law) A Közösségeket létrehozó Szerződések: EGK Szerződés, ESZAK, Euratom, Uniós Szerződés. Pontosabban: ESZAK, Párizsi Szerződés, IV VII 23. /2002. VII. 23./ EGK Szerződés+ Euratom Szerződés = Római Szerződés III I. 1. Single European Act II VII. 1. 5
6 Maastrichti Szerződés II. III. IV. címei II IX. 1. Amszterdami Szerződés cikkek: 19997X V. 1. Nizzai Szerződés cikkei: II II. 1. Beleértve ezek jegyzőkönyveit és nyilatkozatait is!!! (EK cikk) Európai Bíróság Alapokmánya (2001. II II. 1) A Közösség kiváltságairól és mentességéről szóló Jegyzőkönyv (1957. IV. 17. Központi Bankok Európai Rendszere Alapokmánya (Maastricht) Az Európai Központi Bank Alapokmánya (Maastricht) Csatlakozási szerződések. - Dánia, Írország, UK I I Görögország, V I Spanyolország, Portugália VI I Ausztria, Finnország, Svédország VI I Az ún. Laekeni tízek csatlakozási szerződései IV: 16. ratifikációk folyamata még nem zárult le Merger Treaty ( egy Tanács, egy Bizottság)1965. IV. 8. egészen Amszterdami Szerződésig Luxemburgi Szerződés IV: 22 és a Brüsszeli Szerződés VII. 22. (.(Számvevőszék létrehozása is!) az Európai Parlament költségvetéssel kapcsolatos hatásköreiről A Közösség saját forrásairól szóló határozat IV I. 1. Az Európai parlament tagjainak közvetlen választásáról szóló, IX VIII.1. határozat. Az alapszerződés módosítása: Bármely tagállam kormánya vagy a Bizottság javaslatokat tehet a Tanácsnak az Unió alapító szerződéseinek felülvizsgálatára. Ha a Tanács - az Európai Parlamenttel és adott esetben a Bizottsággal való konzultáció után kiadott állásfoglalásában - pozitív véleményt bocsát ki a tagállamok kormányainak képviselőiből álló konferencia összehívásához, a Tanács elnöke összehívja a konferenciát a fent említett Szerződésekre vonatkozó módosítások közös egyetértésben történő meghozatala céljából. A monetáris területre vonatkozó intézményi módosítások esetében az Európai Központi Bank Tanácsával szintén konzultálnak. 6
7 A módosítások azután lépnek hatályba, miután azokat valamennyi tagállam saját alkotmányjogi előírásainak megfelelően ratifikálta. Ezek hozták létre az intézményrendszert és biztosítják a működési alapokat. Kormányközi konferenciákon születtek, konszenzusos döntéssel. Belső alkotmányos rend szerint mindenki ratifikálta. A módosítások előkészítése, elfogadása hasonlóképpen. 5. A közösségi jog származtatott jogforrásai: a rendeletek és határozatok Rendeletek (standard szárm. jogforrás) - teljes egészében kötelező a tagállamok számára, közvetlenül kell alkalmazni - közösségi intézménynek meg kell indokolnia, miért hoz rendeletet - beépül a tagállam joganyagába - a kihirdetést követő 20. napon lesz érvényes (ha nem utalnak rá másképp) - rendeletek hozása hosszadalmas (ld. fordítások), tagállamok nem érdekeltek még több rendelet hozásában inkább (keret)irányelvek 3 esetben kell rendeletet hozni: 1. munkavállalók jogai 2. állami támogatások 3. költségvetés elfogadásáról szóló speciális szabályok esetén + versenyrendeletek: természetes és jogi személyek jogos érdeke esetén, az EB-nek kiterjedt hatásköre van versenyjogi kérdésekben 1612/68. rendelet: - külföldi munkavállaló családja hogyan követheti a munkavállalót - tilos a munkavállalók megkülönböztetése állampolgárság szerint (kivéve: nyelvtudás) - munkakörülmények szabályozása (egészséges környezet, munkaképtelenség esetén való teendők, azonos bérezés belföldiekkel, ) 4064/89. rendelet: - merger, vállalkozások összeolvadása, fúzió Határozatok (standard szárm. jogforrás) - teljes egészében kötelező a címzettjei számára címzett nemcsak tagállam, hanem pl. vállalat is lehet - átmenet rendelet és irányelv között - ritkább és adminisztratívabb jellegű a rendeletnél - olykor szankciójellegű: ha egy tagállam önállóan lép kapcsolatba egy 3. országgal és olyan intézkedést hoz, ami összeegyeztethetetlen a közösségi joggal határozat RSZ 76. cikk: 7
8 fuvarozás területén még nincs egységes szabályozás ET határozattal hozzájárulhat, hogy egy tagállam egy másik tagállam fuvarozóját kedvezőtlenebb elbánásban részesítsen RSZ 97. cikk: a közösségi elvekkel nem kompatíbilis állami támogatások esetén határozat által tájékoztatja a tagállamot az ET vagy az EB RSZ 145. cikk: az ET átengedheti az EB-nak a határozatok hozásának a jogát 6. A közösségi jog származtatott jogforrásai: az irányelvek (EK cikk) Irányelvek (standard szárm. jogforrás) - a kívánt cél elérése tekintetében kötelező azon tagállamok számára, melyek az irányelv címzettjei, de a végrehajtás módszereit, formáit a címzett dönti el a címzettek a kívánt célt még nem érték el - akkor is születik irányelv, ha a tagállamok közül már van aki elérte a célt - jogharmonizációs kötelesség jelentést tenni a határidő lejártakor, hogy történtek-e előrelépések adott irányelv megvalósítása kapcsán 3 korlátozás az irányelv végrehajtására: 1. az irányelvben foglaltakat hűen kell tükröznie a tagállami intézkedésnek 2. a kívánt célt meghatározott időn belül kell megvalósítani (ált. több év) 3. mindig a legmegfelelőbb eszközt kell a legmegfelelőbb módon használni Irányelvek típusai: direktívák keretirányelvek (rugalmasabb, tendencia erre irányul) EGK Szerz.: nem rögzíti az irányelv kihirdetését, tagállamokat csak tájékoztatni kell Maastrichti Szerz.: a közösség hivatalos lapjában ki kell hirdetni az irányelvet Ugyanazt a kérdéskört szabályozhat rendelet és irányelv is (pl. munkavállaló családjának letelepedése: 1612/68. rendelet és 68/360. irányelv). Példák irányelvekre: - letelepedés szabadsága; - diplomák, oklevelek, szakképesítést bizonyító okiratok kölcsönös elismerése; szolgáltatások szabadsága; - verseny torzításának tilalma; - államokkal folytatott kereskedelempolitikai tárgyalások 7. A közösségi jog származtatott jogforrásai: az állásfoglalások és vélemények Ajánlások (standard szárm. jogforrás) 8
9 - nincs kötelező érvényük (soft law) Például: - határátlépéseknél kivethető díjakra - tisztességtelen verseny megakadályozására - költségvetési hiány megakadályozására - közegészségügyre, kultúrára, oktatásra vonatkozó ajánlások - az EB ajánlásokat tejet az ET-nak (tárgyalási elvek 3. országokkal) Vélemények (standard szárm. jogforrás) - nincs kötelező érvényük (soft law) RSZ 155. cikk: ha az EB indokoltnak tartja, ajánlásokat és véleményeket fogalmazhat meg Grimaldi ügy(c-322/88.) Salvatore Grimaldi v. Fonds des maladies professionnelles :. Ahhoz, hogy a nemzeti bíróság által feltett kérdésre átfogó választ adjunk, hangsúlyozni kell, hogy a kérdéses intézkedések( ajánlások) nem tekinthetők olyanoknak, mintha nem lenne semmilyen jogi hatályuk. A nemzeti bíróságok kötelesek figyelembe venni az ajánlásokat az eléjük terjesztett jogviták eldöntése során, különösen akkor, amikor az ajánlások fényt vethetnek a végrehajtásukra meghozott nemzeti intézkedések értelmezésére, vagy amikor céljuk, hogy kiegészítsék a kötelező érvényu közösségi rendelkezéseket. RSZ 288. cikk: az Európai Bíróság is mondhat véleményt az ET, az EB, egy tagállam kikérheti a Bíróság véleményét, hogy egy új megállapodás összhangban van-e a közösségi rendelkezésekkel a Bíróság véleménye kötelező! 8. A közösségi jog származtatott jogforrásai: az ún. nem-standard szabályok = nem tipikus = nem nevesített szabályok, elvben jogerő nélküli okmányok, bár kivételesen lehetnek kötelezőek is. 1. Intézmények belső működését szabályozó normák (SZMSZ-ek) 2. Általános jogharmonizációs programok (Fehér Könyvek: megoldandó feladatok eszközök megadása nélkül; Zöld Könyvek: konkrét intézkedések) 3. A Parlament, a Tanács és a Bizottság által tett általános nyilatkozatok ill. intézményi megállapodások az ET és az EB által (politikai, külpolitikai események kapcsán) 9. A közösségi jog egyéb forrásai: a bírósági döntések (EK cikk) 9
10 164. cikk: A Bíróság biztosítja a jelen szerződés értelmezése és alkalmazása során a jog tiszteletben tartását - Luxemburgi Bíróság: Európai Közösség Bírósága, (CJ) - nem EU Biróság!- Elsőfokú bíróság (CFI)1989. július 17. óta működik) - Csak közösségi kérdésekkel foglalkozik: Tagállamok közötti jogvíták, A Közösség és a tagállamok közötti jogvíták, A közösségi intézmények közötti jogvíták, Közösség és a magánszemélyek közötti jogvíták, - kettősség a tagállami bíróságok mellett, nem a nemzeti bíróságok fellebbviteli szerveként működik. Kiemelkedő a Közösségi Bíróság és a nemzeti bíróságok együttműködése, az ún.177. eljárás, ahol a közösségi jog értelmezése és érvényessége kérdéseiben a CJ számtalan kiemelkedő ítéletet hozott, pl. Cassis de Dijon ügy: a kölcsönös elismerés és arányosság elveit mondta ki. ( C120/78. Rewe- Zentral AG v. Bundesmonopolverwaltung für Branntwein) 14. A fentiekből kitűnik, hogy a szeszesitalok minimális alkoholtartalmára vonatkozó követelmények nem szolgálnak közérdekű célt, amelyek elsőbbséget követelhetnének az áruk szabad forgalmával szemben, ami viszont a Közösség egyik alapelve. A gyakorlatban az ilyen jellegű követelmények elsődleges hatása a magas alkoholtartalmú szeszesitalok előtérbe kerülése, azzal, hogy az e meghatározásnak meg nem felelő, más tagállamokból származó termékek kirekesztődnek a nemzeti piacról. Úgy tűnik tehát, hogy a szeszesitalok értékesítése területén a minimális alkoholtartalomra vonatkozó szabály egyoldalú előírása valamely tagállam részéről kereskedelemkorlátozásnak minősül, ami nem egyeztethető össze a Szerződés 30. cikkének rendelkezéseivel. Következésképpen, nincsen jogszerű indoka, hogy alkoholtartalmú italokat - amennyiben azokat a tagállamok egyikében jogszerűen állították elő és forgalmazták - miért ne lehetne bármely más tagállamban is forgalmazni. Az ilyen termékek értékesítésével szemben nem alkalmazható a nemzeti szabályokban meghatározott értékhatár alatti alkoholtartalmú italok forgalmazásához kapcsolódó jogszabályi tilalom. 10
11 15. Következésképpen, az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EK- Szerződés 30. cikkében megfogalmazott, "az import mennyiségi korlátozásával azonos hatású intézkedések" fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az emberi fogyasztásra szánt szeszesitalok minimális alkoholtartalmának a meghatározása egy tagállam jogszabályaiban a fenti rendelkezésben megfogalmazott tilalomba ütközik, ha egy másik tagállamban jogszerűen előállított és forgalmazott alkoholtartalmú ital importjáról van szó. - - az EK bírósági ítéletek nem minden esetben precedensek a Bíróság jogosult a korábbi ítéleteit felülbírálni ( common law) - a Bíróság a jogszabályokat értelmezi, ha többféle értelmezési lehetőség van kötelező érvényű döntést hoz felügyeli a jogszabály betartását - ezzel befolyásolja a közösségi jog fejlődését - a nemzeti és a közösségi jog harmonizációjának előmozdítója 10. A közösségi jog egyéb forrásai: az általános jogelvek Az általános jogelvek, olyan általában elfogadott szabályok, amelyek előmozdítják a közösségi jogrend legmegfelelőbb érvényesülését. Bármilyen átfogó jellegűek, nem vonatkoznak egyformán minden közösségi jogi kérdésre. Tulajdonképpen íratlan szabályok, mivel a Szerződések felhatalmazzák az Európai Bíróságot, hogy biztosítsa, hogy a Szerződések értelmezés és alkalmazása során a jog általános szabályai betartásra kerüljenek. Az Európai Bíróság így ítélkezési és értelezési gyakorlatában figyelembe veszi az olyan általános jogelveket. Forrása: a tagállamok alkotmányos hagyományai Főbb jogelvek: - Szolirdarítás elve. Mivel a tagállamok élvezik a tagság előnyeit, be kell tartaniuk annak szabályait is - audi alteram partemi: ez nem csak az egyénekre, hanem a tagállamokra is vonatkozik, pl. Bizottság előtti eljárások - a hatékony jogi felülvizsgálat elve: jog nem zárhatja ki a jogorvoslat lehetőségét - az egyenlőség elve: az összehasonlítható helyzeteket a jog azonos módon kezelje, míg az eltérő helyzeteket nr szabályozza azonosan (RSZ. 7. cikk a nemzeti alapon történő diszkrimináció tilalmáról, RSZ cikk egyenlő munkáért egyenlő bér tekintet nélkül a nemre stb.) 11
12 - A diszkrimináció megítélésének feltételei: a helyzetek összehasonllíthatósága, illetve a különbbségtétel indokolhatósága (Sabbatini ügy C- 20/71, Defrenne ügy C-43/75) - Jóhiszeműség elve. Az EK szervei nem járhatnak el önkényesen, aktusaiknak megfelelő jogi alappal kell rendelkezniük - A jogbiztonság elve: lényege az előre láthatóság, a visszamenőleges hatály tilalma (csak kivételesen szabad). A jogalkotókra vonatkoztatva: biztosítani kell, hogy a jog könnyen megállapítható legyen az érintettek által, és azoknak, akikre a jog vonatkozik ésszerű határokon belül képesnek, kell lenniük annak létezését, illetve alkalmazását és értelmezését megjósolni - Jogos elvárás: a jogbiztonság elvéből következik. Célja azt biztosítani, hogy amennyiben az egyén joggal remélheti, hogy valamilyen meghatározott eredményt fog elérni a szabályok betartásával, akkor ez a várakozás védve legyen. Feltételei: ésszerűség, jogosság (nem spekulatív elvárás) - Arányosság: az EK szervei az uniós állampolgárokra csak közérdekből és csak olyan mértékben róhatnak kötelezettségeket vagy büntetést, amit az elérni kívánt cél indokol. Az egyén szabadsága csak közérdekből korlátozható. Az arányosság elvének megsértése az intézkedés érvénytelenségével járhat Az egyenlő bánásmód elve: A Tanács 2000/43/EK irányelve Alap: EK: 13. cikk A jelen Szerződés alkalmazási területein - és az abban foglalt különleges rendelkezéseket fenntartva - tilos az állampolgárságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés. A Tanács a 251. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően szabályokat hozhat az ilyen hátrányos megkülönböztetés megtiltására. A jelen Szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, és azon hatáskörök keretei között, amelyeket jelen Szerződés a Közösségre ruház, a Tanács - a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel való konzultáció után - egyhangúsággal olyan intézkedéseket hozhat, amelyek a nemre, fajra vagy etnikai hovatartozásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra alapított mindenfajta megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében szükségesek. 12
13 Az egyenlõ bánásmód elvéhez elengedhetetlen a faji, etnikai és nemzeti kisebbségek törvény elõtti egyenlõséghez való joga, illetve a törvény által biztosított azonos fokú védelemhez való jog. A nemzetközi jog tiltja a faji diszkriminációt többek között az oktatás, egészségügy, lakhatás, munkaügy, illetve a közjavakhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása területén. Az államnak kötelessége megelõzni, büntetni, és hatékony jogorvoslatot nyújtani a faji megkülönböztetéssel szemben. Az irányelv a megkülönböztetés tilalmát harmadik országok állampolgáraira is alkalmazza, de nem vonatkozik az állampolgárság alapján történő eltérő bánásmódra, és nem érinti a harmadik országok állampolgárainak beutazását és tartózkodását szabályozó rendelkezéseket, illetve a munkavállaláshoz és foglalkoztatáshoz való hozzáférésüket. Az nemzetközi jog elveit követve, az irányelv különbséget tesz közvetlen és közvetett diszkrimináció között, és tartalmazza a zaklatás fogalmát is A nemrégiben elfogadott az Európai Unió Faji Egyenlõségrõl szóló Irányelve szerint (A Tanács június 29-i 2000/43/EK irányelve, a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlõ bánásmód elvének alkalmazásáról ), közvetlen megkülönböztetés áll fenn, ha egy személlyel szemben faji vagy etnikai alapon kevésbé kedvezõen járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy eljárnának. Erre jó példa, ha egy munkaközvetítõ iroda a roma jelentkezõket konzekvensen elutasítja, vagy egy ingatlanközvetítõ szándékosan és készakarva rossz minõségû lakást juttat a romáknak. Közvetett hátrányos megkülönböztetés áll fenn, ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képes különösen hátrányosan érint, kivéve, ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerû céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelõek és szükségesek.. Zaklatás megkülönböztetésnek minősül, amikor faji vagy etnikai származáshoz kapcsolódó nem kívánt magatartás történik azzal a céllal vagy hatással, hogy egy személy méltóságát megsértse, és megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezetet alakítson ki. Ebben az összefüggésben a zaklatás fogalma a tagállamok nemzeti jogszabályaival és gyakorlatával határozható meg 13
14 Az eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha az érintett foglalkozási tevékenység jellege vagy végrehajtásának feltételrendszere ilyen jellemző valódi és meghatározó foglalkozási követelményt kíván meg, feltéve, hogy a cél jogszerű és a követelmény arányos. Hatálya: privát és közszféra, foglalkoztatás, szociális védelem, szociális előnyök, oktatás, árukhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés Pozitív intézkedések: különleges intézkedések elfogadása vagy fenntartása a hátrányok kiküszöbölése és ellensúlyozása érdekében Minimális követelmények: A már elért védelmi színt nem csökkenthető a dir. miatt Jogorvoslat és a végrehajtás: bírói vagy közigazgatási út Egyesületek, szervezetek, egyéb jogi személyek, a sértett nevében vagy támogatójaként, ANNAK BELEEGYEZÉSÉVEL, az eljárásban részt vehetnek A bizonyítási teher: az alperesnek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód elve nem sérült (bizonyítási teher megfordítása!) Megtorlás elleni védelmet biztosítani kell. Hatékony és visszatartó erejű szankciók. Tájékoztatási kötelezettsége van a tagállamoknak. Az érintett személyek tudomására kell hozni az irányelvnek megfelelően elfogadott intézkedéseket Társadalmi párbeszéd szükségessége: pl. munkahelyi gyakorlat, kollektív szerződések. NGOk! Egyenlő bánásmód előmozdítását szolgáló szervek: egy vagy több szerv Határidő július 19. Jelentés Az egyenlő bánásmód elve: A Tanács 2000/78/EK irányelve Alap: EK: 13. cikk ebben az esetben is A jelen Szerződés alkalmazási területein - és az abban foglalt különleges rendelkezéseket fenntartva - tilos az állampolgárságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés. A Tanács a 251. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően szabályokat hozhat az ilyen hátrányos megkülönböztetés megtiltására. A jelen Szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, és azon hatáskörök keretei között, amelyeket jelen Szerződés a Közösségre ruház, a Tanács - a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel való konzultáció után - egyhangúsággal olyan intézkedéseket hozhat, amelyek a nemre, fajra vagy etnikai 14
15 hovatartozásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra alapított mindenfajta megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében szükségesek. Számos nemzetközi dokumentum tartalmaz rendelkezéseket, amelyek megtiltják a fogyatékosokkal kapcsolatos diszkriminációt, vagy őket előnyben részesítő bánásmódot követelnek. A legfontosabb diszkriminációellenes rendelkezések: az Amszterdami Szerződés (1999) 13. cikkelye, amely már nevesíti a fogyatékos embereket az Emberi Jogok Európai Egyezményének 12. Jegyzőkönyve (2000), amely a diszkriminációval szembeni védelmet általános joggá teszi. a Tanács november 27-i, 2000/78/EK irányelve általános keret létrehozásáról az egyenlő bánásmód biztosítására a foglalkoztatás és a munkavállalás terén. Ez az irányelv méltányos foglalkoztatási politika kialakítására törekszik és jogilag minden tagállamra kötelező dokumentum. Az irányelv 5. cikkelye a megfelelő munkahelyi feltételekkel foglalkozik, előírja a munkáltatók számára, hogy kedvező feltételeket teremtsenek,, amelyek szükség esetén biztosítják a fogyatékossággal élők számára a munkához jutás, a munkában való részvétel, a szakmai előmenetel, vagy képzésben való részvétel lehetőségét. Ez az irányelv olyan munkavállalói környezet kialakítására törekszik, amelyben a fogyatékos emberek nem tehertételt jelentenek a társadalom fennmaradó része számára, nem jótékonysági alapítványok juttatásaitól és állami támogatásoktól függenek, hanem az 2000/78/EK Irányelv (Foglalkoztatási Keretirányelv):a vallásra, meggyőződésre, fogyatékosságra, korra, szexuális irányultságra terjed ki. Tárgyi hatálya a foglalkoztatásra és a szakképzésre korlátozódik Az irányelv nem érinti a nyugdíjkorhatárt, megállapító rendelkezéseket, sem a családi állapotra és attól függő ellátásokra vonatkozó nemzeti törvényeket. Az eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha az érintett foglalkozási tevékenység jellege vagy végrehajtásának feltételrendszere ilyen jellemző valódi és meghatározó foglalkozási követelményt kíván meg, feltéve, hogy a cél jogszerű és a követelmény arányos.közös a 2000/43. irányelvvel a megkülönböztetés fogalmának meghatározása. (lásd ott!) Közös tárgyi hatály: a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei, beleértve a kiválasztási és toborzási feltételeket, bármely tevékenységi ágban és a szakmai hierarchia minden szintjén, beleértve az előmenetelt is; a pályaválasztási tanácsadás, a szakképzés, a szakmai továbbképzés és az átképzés beleértve a szakmai gyakorlatot minden formájához való hozzájutás; 15
16 (az egyetemi képzés legtöbb formája szakképzésnek minősül ( C- 24/86, Blaizot v University of Liege ügy) alkalmazási és munkakörülmények, beleértve az elbocsátást és a díjazást; tagság vagy részvétel a munkavállalók vagy a munkaadók szervezeteiben vagy bármely szervezetben, amelynek tagjai egy bizonyos szakmát gyakorolnak, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott ellátásokat is. Nem minősül diszkriminációnak a 20000/78. EK. dir. szerint, ha az előírás, feltétel vagy gyakorlat törvényes cél által objektíve igazolható és a cél elérésére irányuló eszközök megfelelők és szükségesek. C- 170/84 sz., Bilka-Kaufhaus ügy: Egy intézkedés objektíve akkor igazolható, hogyha: - valóban szükséges - a cél eléréséhez megfelelő - és a cél eléréséhez szükséges A hátrányos megkülönböztetésre adott utasítást hátrányos megkülönböztetésnek kell tekinteni.! Az EKSZ 141. cikke amely a férfi és női munkavállalók közötti hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozik a következőképpen határozza meg a bérezés fogalmát: minden olyan szokásos alap- és minimálbér, illetve fizetés, valamint minden olyan egyéb juttatás, amelyet a munkaadó a munkavállalónak közvetlenül vagy közvetetten, pénzben vagy természetben kifizet. Ahhoz, hogy egy juttatás bérnek minősüljön, munkaviszonnyal kapcsolatosnak kell lennie, vagyis közvetlenül vagy közvetetten a munkaadótól kell származnia. Munkaviszony esetén a juttatásokat nem kell belefoglalni a szerződésbe, s a juttatások nemcsak a munkaviszony fennállása alatt nyújthatók a munkásnak. Az egyes foglalkozási ágakban működtetett biztosítások hozzájárulásai és juttatásai bérnek minősülnek. Az állami társadalombiztosítás kifizetései nem minősülnek bérnek. A fogyatékos személyek igényeihez való ésszerű alkalmazkodás: Az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából ésszerű intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az előmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve, ha az ilyen intézkedés 16
17 aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékosügyi politikájának intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák. Az ésszerű alkalmazkodás példái - a Preambulum 20. bekezdése szerint: Megfelelő, azaz hatékony és gyakorlati intézkedéseket kell tenni azért, hogy a munkahelyeket a fogyatékosok igényeinek megfelelően alakítsák ki, például az épületek és a munkaeszközök megfelelő átalakításával, a munkaidő beosztásának és a feladatok szétosztásának a fogyatékosok igényeihez igazításával, illetve a képzés vagy beilleszkedés biztosításával. Annak meghatározása érdekében, hogy a kérdéses intézkedések nem jelentenek-e aránytalanul nagy terhet, figyelembe kell venni a felmerülő pénzügyi és egyéb költségeket, a szervezet vagy vállalkozás nagyságát és pénzügyi erőforrásait, valamint a köztámogatások vagy bármely más támogatás lehetőségét. Az életkoron alapuló eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha az a nemzeti jog keretein belül egy törvényes cél által objektíven és ésszerűen igazolt, beleértve a foglalkoztatáspolitikát, a munkaerőpiaci és a szakképzési célkitűzéseket, és ha a cél elérésének eszközei megfelelők és szükségesek. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy mindaddig amíg a megkülönböztetés fogyatékosság és életkor alapján történik, ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a fegyveres erőkre. 13. Emberi jogok a Luxemburgi Bíróság joggyakorlata Az emberi jogoknak, mint közösségi alapelvnek az elfogadtatásához nagymértékben hozzájárult a Luxemburgi Bíróság joggyakorlata is, amely érdekes tendenciát mutat. Az emberi jogokkal kapcsolatos problémát a közösségi jog közvetlen hatálya, elsőbbsége okozta, amely egyértelműen megfogalmazódott a Római Szerződés 189 és az Európai Uniós szerződés 169. cikkeiben. Ez azt jelenti, hogy magánszemélyek a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak a közösségi jogra és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság az ítéletét a közösségi jogra, továbbá a közösségi jog alapján értelmezett nemzeti jogra alapítsa. A nemzeti bíróságnak tehát a közvetlenül hatályos közösségi joggal ellentétes nemzeti jog helyett a közösségi jogot kell alkalmaznia. Az Európai Unió közösségi jogának közvetlen hatálya és elsőbbsége értelmében a közösségi jog hatékonyabban alkalmazandó a nemzetközi jognál, így a nemzetközi egyezményekben foglalt emberi jogok védelme is alárendelt helyzetbe kerül a közösségi joggal szemben. Az Európai Unió, olyan hatáskörökkel rendelkezik, amelyek hagyományosan az egyes államokhoz kapcsolódnak, ill. az egyes államok belső és külső szuverenitásába tartoznak. 17
18 Ehhez a problémához kapcsolódik az, hogy az Európai Közösséggel szemben az egyén nem élvezhette emberi jogainak közösségi szintű védelmét és a közösségi jog, melynek közvetlen hatályát és elsőbbségét a szerződések biztosítják - mint már erre utalás történt 1997-ig nem tartalmazott közvetlen és kifejezett módon alapszerződési szinten emberi jogi szabályokat. A közösségi jog elsőbbségének következményeként, az egyén az Unión belül - kiszolgáltatott helyzetbe került, mivel a közösségi jog a tagállamok alkotmányait és törvényeit, melyek az emberi jogok védelmét biztosítják, nem kívánta a közösségi jog forrásává tenni. - Az Európai Közösség Bírósága, az Európai Bíróság az 1997-es évekig nem is vállalta az emberi jogok védelmét, mivel álláspontja szerint a bíróságnak és más közösségi intézményeknek sem feladata a nemzeti jogszabályok érvényesítése. A bírósági ítéletek azonban azt mutatták, hogy ha lassan is és araszolgatva is, de a bíróság állást foglalt az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett, melyet fokozatosan a közösségi jog általános jogelvének minősített. Utalás történt így arra, hogy az emberi jogok közösségi szint védelmét a tagállamok közös alkotmányos hagyományai ösztönzik és továbbmenve még ezen a felfogáson is az 1997-ben a Bíróság, kimondta, hogy a tagállamok által kötött emberi jogi egyezményeket iránymutatónak és követendőnek kell tekinteni a közösségi jog szempontjából is. - Stauder ügy C 29/69- az EK védelemben részesíti az alapvető emberi jogokat, amelyek tiszteletben tartása a közösségi jog általános alapelve. - Internationale Handelsgesellschaft C 11/70: a z emberi jogok EK birósági védelmét a tagállamok közös alkotmányos hagyományai inspirálják - Nold ügy C 4/73.: a tagállamok alkotmányos hagyományai mellett az általik kötött emberi jogi egyezményeket is olyanoknak kell tekinteni, mint amelyek ebben a kérdésben iránymutatással szolgálnak, és amelyeket a közösségi jognak követnie kell.(ez egy tág értelmezés: olyan nemzetközi. Szerződésekre utal a Bíróság, ahol a tagállamok együttműködnek, tehát nem biztos, hogy ratifikálták is) - Az egyezmények közül a Bíróság elsősorban az Emberi Jogok Európai Egyezményére és Kiegészítő Jegyzőkönyveire, az Európai Szociális Chartára, ill. az ILO egyes egyezményeire utalt, majd egy 1998-as ítéletében a Bíróság az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára is hivatkozott. - A Bíróság az emberi jogok kérdésével kapcsolatban azt is deklarálta, hogy a tagállamok a közösségi jog végrehajtása során kötelesek az emberi jogokat is tiszteletben tartani. - Ellentétben a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósággal, az EK bírósága elutasította azt a hatáskört, hogy megvizsgálja azt, hogy az egyes tagállamok jogrendszere összhangban áll-e az Európai Egyezménnyel, illetve ezt csak olyan összefüggésben tartotta elfogadhatónak, amely a közösségi jog hatáskörét érinti. 18
19 - Az EK bírósága ítéleteiben több eljárásjogi elvet is deklarált, így pl. a jóhiszeműség elvét, a hatékony jogi felülvizsgálat elvét, a jogbiztonság elvét, a meghallgatáshoz való jogot, az igazságossághoz és a méltányossághoz való jogot (equity), és kimondásra került a visszaható hatály tilalma is, amely összefügg az ún. legitim elvárások védelmével, melynek lényege, hogy az Európai Közösségnek döntéseit megfelelő jogalap és átmenet biztosításával, előre látható módon lehet csak megváltoztatni. A Bíróság az arányosság elvét is többször megfogalmazta, miszerint az EK intézményei a tagállamok állampolgárai csak közérdekből és csak olyan mértékben róhatnak kötelezettséget, korlátozást vagy büntetést, ami az elérni kívánt céllal arányban áll. - Az EK Bírósága az általános jogelvek közé emelte a diszkrimináció tilalmát is, melyet a közösségi jog közvetlenül is tartalmaz, így az EGK szerződés 7. cikk, amely az állampolgárság szerinti különbségtételt tiltja, a 40. cikk 3. bekezdése, amely a fogyasztók közötti különbségtételekről rendelkezik a mezőgazdaság tekintetében, a 11 7O 8. cikkek a szakképzés, javuló életszínvonal, társadalombiztosítás, a szervezkedési és a kollektív alku tekintetében mondják ki a diszkrimináció tilalmát, végül a cikk - hivatkozással az ILO idevágó 1 00 és 111 egyezményeire kimondja az egyenlő munkáért egyenlő bért a férfiak és nők esetében. 19
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenMÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN
MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN BEVEZETÉS Általános jellemzők Származtatott (kodifikációs) jogforrások E jogforrások az alapszerződéseken alapulnak 1. kizárólag az alapszerződésekben meghatározott
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )
1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenAz uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
RészletesebbenÉletkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012
Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen
RészletesebbenEsélyegyenlőségi szabályzat
MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:
RészletesebbenA közösségi jog általános jogelvei
A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Teresa Hayes, ír állampolgár és 12 további személy által benyújtott 0840/2007. számú petíció az ír kormány
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT
ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 64/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 64/2018.
Részletesebben172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről
172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató
RészletesebbenAz uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága
Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Uniós jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források Állam Jogalkotás Állam Jogalkotás EU jogalkotás
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
Részletesebben2003. évi CXXV. törvény
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,
RészletesebbenAz Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására
Az Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására dr. Bodgál Ildikó Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
RészletesebbenTANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A
TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI ADATLAP ADATAIVAL) 1. A tantárgy kódja 7NK40NGK17B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közösségi jog
RészletesebbenHatályos: től
MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében
25.5.2018 A8-0319/51 Módosítás 51 Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében Jelentés Elisabeth Morin-Chartier A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése (COM(2016)0128
RészletesebbenMagyar joganyagok évi 13. törvényerejű rendelet - a fizetett tanulmányi szaba 2. oldal 1. Cikk A jelen egyezmény szempontjából a fizetett tanu
Magyar joganyagok - 1976. évi 13. törvényerejű rendelet - a fizetett tanulmányi szaba 1. oldal 1976. évi 13. törvényerejű rendelet a fizetett tanulmányi szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
6.3.2019 A8-0435/6 Módosítás 6 Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság nevében Jelentés A8-0435/2018 Mercedes Bresso, Rainer Wieland A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal
RészletesebbenMELLÉKLET a következő dokumentumhoz:
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.3. COM(2010)264 végleges MELLÉKLET a következő dokumentumhoz: Javaslat: a Tanács határozata az Európai Unió és a Perui Köztársaság között a légi közlekedés bizonyos
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 15.6.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (50/2011) Tárgy: Az Olasz Köztársaság szenátusának indokolással ellátott véleménye a bejegyzett élettársi közösségek
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT
MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere, Versenyjog
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 69 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN
BHAKTIVEDANTA HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Részletesebben1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)
Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.
RészletesebbenA NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Európai Bizottság Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0258 (NLE) 6731/15 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: SOC 149 EMPL 76 MIGR 12 JAI 148 A TANÁCS
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
MEGÁLLAPODÁS A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGNAK,
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenMELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz
Részletesebben(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK
2010.7.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 180/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/41/EU IRÁNYELVE (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.3.21. COM(2013) 152 final 2013/0085 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében a háztartási alkalmazottak méltányos módon történő foglalkoztatása
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenI. Tananyag és felkészülést orientáló kérdések a kiselőadást NEM tartó hallgatók számára:
Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; új hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19769. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenAz Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám
A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 4. (08.12) (OR. en) 16554/08 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) SOC 746 CODEC 1694
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. december 4. (08.12) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) 16554/08 ADD 1 SOC 746 CODEC 1694 BEVEZETŐ KIEGÉSZÍTÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.
RészletesebbenMELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben15410/17 GP/ar DGC 1A. Az Európai Unió Tanácsa. Brüsszel, május 14. (OR. en) 15410/17. Intézményközi referenciaszám: 2017/0319 (NLE)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. május 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0319 (NLE) 15410/17 COLAC 144 WTO 329 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: Harmadik kiegészítő jegyzőkönyv
Részletesebben175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról
175. sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1994.
Részletesebben99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról
99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 20.3.2017 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: A francia szenátus indokolt véleménye a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
Részletesebben183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított)
183. sz. Egyezmény az anyaság védelméről (módosított) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 2000.
RészletesebbenEU-s munkavállalók jogai
EU-s munkavállalók jogai Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli
RészletesebbenÁltalános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.
Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,
RészletesebbenXella Csoport Szállítói Magatartási Kódex
Xella Csoport Szállítói Magatartási Kódex Xella Supplier Code of Conduct Preambulum A Xella Csoport vállalatait üzleti tevékenységének valamennyi területén nemzetközi-, nemzetiés helyi törvények, rendeletek
RészletesebbenPE-CONS 56/1/16 REV 1 HU
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési
Részletesebben(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza.
(,1E69 (3 t ;í-er. ; 2010 V 2 4. 2010. évi... törvény az Európai Unióról szóló Szerz ődéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerz ődéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződéshez
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA Az Európai Unió Bírósága a hét uniós intézmény egyike. Három igazságszolgáltatási fórum alkotja: a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék. Az Európai Unió igazságszolgáltatásért
Részletesebben2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
Részletesebben1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám
A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
RészletesebbenÜgyszám: NAIH/2019/1073. [ ] részére. Tisztelt [ ]!
Ügyszám: NAIH/2019/1073 [ ] részére [ ] [ ] Tisztelt [ ]! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett konzultációs megkeresésében hatósági erkölcsi bizonyítványok
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
RészletesebbenP6_TA(2008)0558 A tartózkodási és munkavállalási engedélyre irányuló egységes kérelmekkel kapcsolatos eljárás *
P6_TA(2008)0558 A tartózkodási és munkavállalási engedélyre irányuló egységes kérelmekkel kapcsolatos eljárás * Az Európai Parlament 2008. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak
RészletesebbenA Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe
A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe Szerkesztette Grafikai koordináció Vállalati Kommunikáció Jóváhagyta Assicurazioni Generali S.p.A. Igazgatósága Milánó, 2011. december 16. Bevezető Az elmúlt
RészletesebbenI. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenEU jogrendszere nov. 15.
EU jogrendszere 2017. nov. 15. Az áruk szabad áramlása I. Belső piac II. Fogalmak III. Kimentési okok I. Belső piac EUSZ 3. cikk (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20378. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE. a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 337 final 2013/0176 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról HU
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.26. COM(2016) 304 final 2016/0157 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Grúzia közötti, a grúz állampolgárok részére történő vízumkiadás megkönnyítéséről
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20376. számú törvényjavaslat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról létrejött megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
Részletesebben