Könyvviteli szolgáltatást végzők. továbbképzésének tematikája

Átírás

1 Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Vállalkozási szakterület A tematika összeállítói dr. Garai Borbála [2.2.] Kapásiné dr. Buza Mária [ és (7)] dr. Nagy Gábor [1.1. és 3.] dr. Papp Adrienn [2.1. (9)] Pölöskei Pálné [2.1. (1-8)] dr. Róth József [ (1-6)] Kiadja a Pénzügyminisztérium Budapest, 2006.

2 Mérlegképes továbbképzés vállalkozás szakos tematika 1. Aktuális számviteli kérdések 8 óra 1.1. A számvitelről szóló évi C. törvény január 1-jétől érvényes változásai 2 óra a) A számviteli törvénynek a évi XXVI. törvénnyel történt módosítása egyszerűsített éves beszámoló = a nagyságot jelző mutatóértékek határértékeinek változása = a változtatás indoka = a változás előnyei, az értékelésre vonatkozó egyszerűsítések bemutatása az új előírások 2005-ben is alkalmazhatók = milyen feltételekkel = a évi CXII. törvény 13. -a alapján b) A számviteli törvény módosítása a évi CXII. törvénnyel ba) Hatályba lépett január 1-jével, de a évi beszámolónál is alkalmazható üzleti vagy cégérték, negatív üzleti vagy cégérték = az üzleti vagy cégérték nagyságának meghatározása = a módosítás hatása = beolvadáskor az üzleti vagy cégérték részbeni vagy teljes megszüntetésének kivezetése (elszámolása) = mikor nem kötelező kimutatni személyi jellegű egyéb kifizetések

3 = az értelmező rendelkezés módosult befejezetlen, ki nem számlázott szolgáltatás = a saját termelésű készletek között = nem változott a bevételek aktív időbeli elhatárolására vonatkozó előírás = mikor készlet, mikor időbeli elhatárolás? egyéb bevételek elszámolása = jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, igényelt támogatás = a módosítás indoka, lényege, jelentősége egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete = további mentesítések, ezek indoka = milyen adatokat nem kötelező bemutatni összevont (konszolidált) éves beszámoló = a módosítás kapcsolódik az IAS ek (az IFRS ek) szerinti beszámolókészítéshez éves beszámolókészítés konvertibilis devizában = a módosítás indoka, előnyei (a konvertibilis deviza a könyvvezetésre is vonatkozik) = a készítés feltételei, a feltételek értelmezése = a feltételek nem teljesülése esetén devizáról visszaállni forintra = a létesítő okiratot is módosítani kell, kapcsolódik hozzá a Cégtörvény módosítása is = technikai lebonyolítás módszere a bizonylat (számla) kiállítása = a főszabály: magyar nyelven, de csak idegen nyelven is ki lehet állítani = a módosítás indoka, előnyei = követelmények a csak idegen nyelven kiállított bizonylatokkal szemben bb) Hatályba lépett január 1-jével, csak január 1-jétől alkalmazható

4 egyösszegben elszámolható bekerülési érték = 50 ezer Ft helyett 100 ezer Ft = alkalmazása nem kötelező = a hatályba lépés előtt használatba vettekre ( eft közöttiekre) nem alkalmazható bc) Hatályba lépett november 1-jével a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó módosítások = a Ket. hez kapcsolódóan = kizárja az elektronikus ügyintézést = a törölt személyek adatait 10 évig meg kell őrizni [a 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet is módosult = kapcsolódik a Ket-hez = a fontosabb módosítások a 234/2005. (X. 21.) Korm. rendelet alapján] c) A magyar számviteli standardokról (röviden, tájékoztató jelleggel) A magyar számviteli standardok jogi háttere [számviteli törvény, 202/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet] A standardok kidolgozásáért felelős testületek A standardalkotás menete A számviteli politika, a lízingek és a készletek magyar számviteli standarddal kapcsolatos munkálatok aktuális állása, nyomon-követhetősége ( Konzultáció

5 A céltartalék képzés számvitele 2 óra a) A céltartalékokról általában a vagyoni, pénzügyi helyzetről a beszámolóban adott megbízható és hű kép követelménye: = információk szolgáltatása múltbeli, illetve folyamatban lévő események jövőre vonatkozó hatásairól = a vállalkozás számára kedvezőtlen hatások eredete, esedékességének, összegének bizonyossága (kimutathatók-e, ha igen, a mérleg melyik forráseleméhez tartoznak) = értékváltozási kockázatok bemutatása a valós értéken értékelt származékos ügyletekhez kapcsolódva tartalékolási lehetőségek: = a saját tőkén belüli elkülönítéssel (lekötött tartalék) = az óvatosság elve alapján a tárgyévi eredmény csökkentésével (céltartalék) = a pénzeszközök elkülönítésével (eszközátcsoportosítás) a céltartalék = számviteli fogalom, az óvatosság elvének érvényesítési eszköze = a mérlegben önálló forráselem b) A céltartalékok fajtái és számvitele a számviteli törvény szerint 1. Csoportosítási lehetőségek: a képzés kötelezettsége szempontjából

6 = kötelező (ennek indoka a harmadik személyek érdekének védelme) = lehetőség (a tartalékolás e módjának választása a számviteli politikába tartozó döntés) a képzést előíró jogszabály alapján = általános: a számviteli törvény előírása = speciális: más jogszabályok a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek, más törvények, kormányrendeletek előírásai bizonyos ágazati sajátosságokkal összefüggésben a képzés jogcíme szerint (csak a számviteli törvény alapján kell tárgyalni): = harmadik felekkel szembeni jövőbeni fizetési kötelezettségek, kiemelten ismertetve az alábbiakat: garanciális kötelezettség függő kötelezettség biztos (jövőbeni) kötelezettség korengedményes nyugdíj miatti fizetési kötelezettség végkielégítés miatti fizetési kötelezettség környezetvédelmi kötelezettség = a jövőben várható, jelentős és időszakonként ismétlődő költségek fenntartási költségek átszervezési költségek (Vö.: az alapítás-átszervezés költségeinek aktiválási lehetőségével) környezetvédelemmel kapcsolatos költségek = nem képezhető a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire

7 2. A céltartalék számviteli elszámolása a képzési szabályokat alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az elszámolást megalapozó információk: = a mérleg fordulónapján már ismertek = csak a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté a képzés szükséges mértéke = ha a fizetési kötelezettség, a várható költség összege bizonytalan (becslés, a későbbiekben felmerülő új körülmények alapján szükség szerint módosítva) = ha a kiadás esedékessége bizonytalan (az esetleges értékváltozások követése) a képzés elszámolási technikája: egyéb ráfordítás a korábban képzett összeg kivezetése: egyéb bevétel = felhasználás a képzés jogcíme szerinti esemény bekövetkezésekor = kivezetés a korábban képzett összeg szükséges mértékre csökkentésekor, ideértve a képzési jogcím megszűnését is példák a céltartalék szokásos képzésének és felhasználásának elszámolására a kettős könyvvitelben a céltartalék sajátos elszámolása a valós értéken történő értékelés áttérési szabályai szerint 3. Céltartalék az éves beszámolóban a mérlegben: Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék

8 az eredménykimutatásban: = nem önálló tétel, az üzemi (üzleti) eredményt befolyásolja a kiegészítő mellékletben: = a céltartalékképzéssel kapcsolatos számviteli politikai döntések bemutatása = jogcímek szerinti részletezésben: a képzés összege a tárgyévi felhasználás összege kiemelten a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalékok és azok felhasználása kiemelten a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben és az előző évben képzett összeg = az előző évben képzett összegtől lényegesen eltérő összeg esetén a változás indokainak bemutatása c) A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok rendelkezései a céltartalékokkal kapcsolatban Az IAS 37 célja: a céltartalékokra = megfelelő kimutatási feltételek és = értékelési módszerek előírása hatálya: = céltartalékok = függő kötelezettségek = függő követelések

9 = kivételek, kiemelten utalni a más standardokban adott szabályozásokra = (IFRS 3, IFRS 4, IAS 11, IAS 12, IAS 17, IAS 18, IAS 19) a standard kiemelt fogalmai céltartalék kimutatásának feltételei a standard szerint: = jelenbeli kötelem létezése = múltbeli, kötelmet keletkeztető eseményhez kapcsolódás = erőforrások valószínű kiáramlása = megbízható becslés a kötelem összegére kiemelten tárgyalt jogcímek (hátrányos szerződések, átszervezés) a céltartalék képzésének, felhasználásának elszámolása értékelési feladatok = legjobb becslés = diszkontálás = jövőbeli események figyelembe vétele = a várható megtérülés kezelése közlések a céltartalékokról. Konzultáció

10 A kötelezettségek számvitele 4 óra 1. A kötelezettségek fogalma fogalmi kritériumok 2. A kötelezettségek fajtái mérlegbeni megjelenés = lejárat szerint: hátrasorolt hosszú rövid mindegyik esetben: kritériumok, jellemzők, tartalom = részesedési viszony szerint: kapcsolt egyéb részesedési viszony szerinti egyéb mindegyik esetben: kritériumok, jellemzők, tartalom = nem a kötelezettségek közötti: költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása tartalom: = kölcsönök = hitelek = átváltoztatható kötvények

11 = kötvénytartozások = váltótartozások a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél = szállítók = vevőtől kapott előlegek = egyéb munkavállalókkal szemben költségvetéssel (állami szervezetekkel) szemben különféle egyéb tartozások teljesítés pénzneme = forint és deviza belföldi és külföldi lejárt és le nem járt elengedett eredeti és átvállalt mérlegen belüli és mérlegen kívüli Megjegyzés: a valós értéken történő értékelés miatti értékelési különbözeteket csak megemlíteni kell, de részletesen nem kell tárgyalni. 3. A kötelezettségek értékelése állományba vételkor év közben év végén, mérlegkészítéskor = ezen belül: forint és deviza deviza árfolyam-különbözetek

12 o o eredményt módosító árfolyam-különbözetek bekerülési értéket módosító árfolyam-különbözetek 4. A kötelezettségek eredménykimutatás kapcsolata üzemi, üzleti eredményt érintő tételek = költségek miatti tartozások = egyéb ráfordítások miatt pénzügyi eredményt érintő tételek rendkívüli eredményt érintő tételek társasági adó tartozás 5. Kötelezettségek a kiegészítő mellékletben azon tételek, amelyek a megbízható valós összkép bemutatásához szükségesek [88. (1) bek.] az értékelés-elemzés keretében a kötelezettségek tételeinek alakulása [88. (2) bek.] korábbi vezető tisztségviselőkkel, igazgatósági és FB tagokkal szembeni nyugdíjbiztosítási kötelezettség [89. (4) bek. c) pont] költségek ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának jelentősebb tételei (mint kötelezettség tartalmú források) [90. (1) bek. c) pont] kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségekből az anya és leányvállalatokkal szembeni kötelezettség [90. (2) bek. ] azon kötelezettségek, amelyek hátralévő futamideje több mint 5 év és amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak [90. (3) bek. ] azon pénzügyi kötelezettségek, amelyek a pénzügyi helyzet szempontjából jelentősek, de a mérlegben (még) nem jelennek meg (jövőbeni nyugdíjfizetési és végkielégítési kötelezettségek, kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek) [90. (3) bek. b) pont] függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánként, ügyletenként. [90. (4) bek. a) pont] = a le nem járt határidős, opciós, swap ügyletek határidős részének

13 lejárati ideje szerződés szerinti értéke eredményre és cash-flowra gyakorolt hatása = a le nem járt határidős, opciós, swap ügyletek részletezése: elszámolási és leszállítási fedezeti és nem fedezeti tőzsdei és tőzsdén kívüli támogatási program keretében kapott visszatérítendő támogatások [93. (3) bek.] külföldi telephelyek főbb adatai telephelyenként, ezen belül a kötelezettségek (is) [94/A. ] ha a kötelezettség minősítése egyik évről a másikra megváltozik (pl. átsorolás hosszú lejáratúból a rövid lejáratúba) [19. (4) bek. és 42. (3) bek.] 6. A kötelezettségek főkönyvi és analitikus elszámolása (Az alább felsorolt fajtáknál a főkönyvi és az analitikus könyvelés legfontosabb elemeinek tárgyalása) kölcsönök hitelek kötvénytartozások = átváltoztatható kötvények váltótartozások szállítók vevőtől kapott előlegek egyéb = munkavállalókkal szemben = költségvetéssel (állami szervezetekkel) szemben

14 = különféle egyéb 7. Az IFRS-ek rendelkezései a kötelezettségekről fogalma: a Keretelvekben = múltbeli eseményből származó = meglévő kötelem, amelynek a vállalkozástól jogi úton kikényszeríthető teljesítése = gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlását fogja eredményezni a jövőben a vállalt kötelezettség értelmezése (az IAS 32 szerint) = a pénzügyi kötelezettség fogalma = a szerződés tartalmának minősítése inkább kötelezettség vagy saját tőke, esetleg mind a kettő: kulcs: van-e a pénzügyi instrumentum kibocsátójának fizetési kötelezettsége az instrumentum birtokosa felé az összetett instrumentum elemeinek kezelése = a kiegyenlítés lehetséges módja pénzeszközzel más eszközök átadásával (lásd az állományba vett eszközök kivezetésére vonatkozó rendelkezéseket az IAS 2, 16, 17, 38, 40, 41-ben), kapott támogatásból (lásd az IAS 20-at) tőkeinstrumentum kibocsátásával vagy annak értékéhez kötött összegű kifizetés teljesítésével (lásd az IFRS 2-t) a kötelezettségek állományba vétele, értékelése = általában (az IAS 39 szerint):

15 az állományba vétel, ill. a kivezetés feltételei az értékelés lehetséges módszerei = devizás kötelezettségek (az IAS 21 alapján) = tőkeinstrumentum kibocsátással teljesíthető kötelezettségek (az IFRS 2 szerint) = cégvásárlással átvállalt kötelezettségek (az IFRS 3 szerint) a kötelezettségekből eredő jövedelem (az IAS 32 szerint) = kamatráfordítás = a pénzügyi kötelezettség megváltása vagy refinanszírozása kapcsán keletkező különbözet bevétel vagy ráfordítás = a könyv szerinti érték bármely változása bevétel vagy ráfordítás = kockázatok és kezelésük kötelezettségek a mérlegben: = besorolási feltételek (IAS 1) = a beszámítás (nettósítás) feltételei (általánosan az IAS 32-ben, de a kiemelt egyéb kötelezettségek esetében a vonatkozó standardokban is) = a rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozó tételek (IAS 1) = a jóváhagyott osztalék melyik beszámolási időszakban kötelezettség = a kötelezettségekkel kapcsolatos mérlegfordulónapot követő események (az IAS 1 rendelkezésének háttere az IAS 10-ben) = a kötelezően közlendő tételek (csak felsorolás): az IAS 1 szerint az IAS 17 szerint a tárgyévi és a halasztott jövedelemadó (IAS 12) munkavállalókkal szembeni, illetve a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokkal összefüggő kötelezettségek (IAS 19)

16 a tőkeinstrumentum kibocsátásával teljesíthető kötelezettségek (IFRS 2) értékesítésre tartott kötelezettségek (IFRS 5) a pénzügyi instrumentumokkal foglalkozó IAS 32 és 39, IFRS 7 szerint = a továbbrészletezés szempontjai, elhelyezése a beszámolóban = a kapcsolt felekkel szemben fennálló kötelezettségek részletezése (az IAS 24 szerint) kötelezettségekről a megjegyzésekben = kiemelten az IAS 32 és 39, illetve az IFRS 7 alapján = utalva az említett további standardok előírásaira Konzultáció

17 2. Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai 4 óra 2.1. Adók, járulékok 3,5 óra 1. Személyi jövedelemadó éveket érintő változás adómérték = adótábla = adójóváírás, kiegészítő adójóváírás adókedvezmények igénybevétele = családi kedvezmény átalakítása = sulinet kedvezmény feltételinek változása = alkalmi munkavállalói közteherjegy rendelkezés az adóról = önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések alapján = nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetés alapján adóköteles béren kívüli juttatás adómentes juttatások mértékének emelése

18 = lakáscélú támogatás munkáltatótól = étkezési hozzájárulás = iskolakezdési támogatás = helyi utazási bérlet adómentessége adóterhet nem viselő járandóságok körének változása = felszolgálói díj = útravaló ösztöndíj program alapján adott ösztöníj és mentori díj = mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott nyugdíj előtti támogatás = szociális gondozói díj megemelt mértéke (évi 120 ezer forint) bevételnek, költségnek nem minősülő tételek változása = magánszemély helyett megfizetett járulék = termőföld értékesítés = közérdekű önkéntes tevékenységhez nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás területalapú mezőgazdasági támogatások = fogalom, bevétel időpontja, különböző értékhatároknál történő figyelembe vétele adó, adóelőleg bevallása = végkielégítés egyéni vállalkozó adókötelezettsége = értékcsökkenés

19 = szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása tanulószerződéssel = munkába járás = hivatali, üzleti utazás különadózó jövedelmek = természetbeni juttatás, reprezentáció egyéni vállalkozókat érintő változás = az iparűzési adó teljes összege csökkenti a vállalkozói bevételt = értékcsökkenési leírás új szabályai = tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók utáni bevételt csökkentő kedvezmény mértékének növelése = a bevételt csökkentő kedvezmények feltételei közül a köztartozás adótartozásra változása = az adómérték (vállalkozói adó, átalányadó) változása éveket érintő változás az adótábla sávhatárának módosulása 2007-től a magánszemélyek kamatból származó, illetve tőzsdei árfolyamnyereség formájában szerzett jövedelmére 10%-os adókulcs, míg 2010-től 18%-os adómérték meghatározása 2. Társasági adó és osztalékadó Társasági adó adóalap = az iparűzési adó teljes összege csökkenti a társasági adó alapját

20 = egyes eszközök értékcsökkenési leírási szabályának változása = képzőművészeti alkotások beszerzése alapján érvényesíthető adóalap-kedvezmény = műemlék ingatlan helyreállításához, felújításához kapcsolódó kedvezmény = lakás önkormányzatnak történő bérbe adására vonatkozó kedvezmény pontosítása = szabadalom és egyes mintaoltalom költsége alapján érvényesíthető adóalapkedvezmény kiterjesztése a növényfajta-oltalomra = tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók utáni kedvezmény mértékének növelése = az alultőkésítési előírás módosítása adómérték Osztalékadó adómentesség kiterjesztése a Svájcban illetőséggel bíró társaságra július 1-től megfizetett osztalék visszatérítése kezességvállalás esetén a feltételek nem teljesítése az osztalékadó megfizetésével jár az osztalékadó január 1-jétől történő megszűnése 3. Általános forgalmi adó Adómérték 25 % helyett 20 % általános adókulcs az 5 %-os kulcs alá sorolt termékek körének bővülése Eljárás-változás

21 a hulladék-kereskedelem kapcsán bevezetésre kerül az úgynevezett fordított adózásra vonatkozó szabályozás 4. Regisztrációs adó adómérték emelése az áfa kulcs-csökkentés ellentételezésére adótételek avultatása 5. Jövedéki adó adómérték emelése az áfa kulcs-csökkentés ellentételezésére és a dohánytermékeknél jogharmonizáció miatt, kivételekkel a bor jövedéki adómértékének (8 Ft/l helyett) nulla forintban történő megállapítása a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés kiterjesztése a belterületi termőföldekre 6. Helyi iparűzési adó megszüntetése december 31-ével a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó iparűzési adóalap kiemelése (csökkentése) a Magyarországon adóztatható adóalapból, meghatározott mértékben és feltételekkel 7. Társadalombiztosítási járulék éveket érintő változás foglalkoztatókat érintő változások

22 = járulékalappá válik az adóköteles béren kívüli juttatások adóhányada és a természetbeni juttatás adótartalma egyéni járulék kötelezettség = egészségbiztosítási járulék többes jogviszony esetén kedvezmények = a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatóit megillető kedvezmények = a pályakezdő fogalmának változása = gyakornoki jogviszony bejelentési kötelezettség éveket érintő változás járulék mérték csökkentés 8. Egészségügyi hozzájárulás tételes egészségügyi hozzájárulás mértékének csökkenése november 1-jével százalékos egészségügyi hozzájárulás = az egyént terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulás kiterjesztése vállalkozásból kivont, az értékpapír kölcsönzésből származó jövedelemre, a 25, illetve a 35 százalékos adóterhet viselő osztalékra, a vállalkozói osztalékalapra, az ingatlan bérbeadásból származó, 1 millió Ft-ot meghaladó jövedelemre, meghatározott összegig. 9. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai A bevallási/adatszolgáltatási rendszer átalakítása

23 új, havi bevallás/adatszolgáltatás bevezetése = a kötelezettség tartalmi elemei (célja, a kötelezettek meghatározása, bevallás benyújtásának határideje, bevallás tartalma, a bevallással kiváltott adatszolgáltatási és más bevallási kötelezettség, az APEH által teljesített adatszolgáltatás) = a bevallási/adatszolgáltatási kötelezettség elhalasztása a évi CLXIII. törvény alapján (2006. május 12-től kötelezettek, és az önként teljesítők köre, a benyújtás módja, regisztrációs kötelezettség, képviselet, átmeneti szabályok az első negyedév tekintetében) a munkáltatói adó-megállapítás megszüntetése Egyszerűsítés, korszerűsítés a bejelentési szabályok változása a befizetés, elszámolás rendje = faktorálás = első pénzforgalmi bankszámla megnyitása = túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévüléséhez kapcsolódó elszámolási szabály az ellenőrzési szabályok változásai = ellenőrzési irányelv kiegészítése = bővül a becslés alkalmazási feltételeinek köre = ellenőrzési határidő számítása külföldre irányuló megkeresés esetén = számlák, iratok fordítási kötelezettsége a végrehajtási eljárást érintő módosítások Az Art. és az új közigazgatási eljárási törvény közötti összhang megteremtése Egyéb módosítások

24 külföldi személyek egyes jövedelmei adózásával összefüggő változások az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózók nevének, elnevezésének, adószámának az adóhatóság honlapján történő közzététele az adóigazolások beszerzésének egyszerűsítése (összevont igazolás, illetőleg egy megjelölt napra vonatkozó adóigazolás kiadása) az építési hatóságot terhelő új adatszolgáltatási kötelezettség jogkövetkezményeket meghatározó rendelkezések változása, új mulasztási bírság tényállások (havi bevallási kötelezettséggel, illetőleg a regisztrációs kötelezettséggel összefüggő mulasztásokat érintően) a minősített adózó fogalma nagy összegű adóhiány megállapítása esetén az adóhatóság közzétételi kötelezettsége a végrehajtáshoz való jog elévülési idejének számítása felszámolási eljárás megindítása esetén Konzultáció

25 2.2. A vesztegetés, korrupció 0,5 óra a) A Büntető Törvénykönyv rendelkezései a közélet tisztasága elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény (Btk.) /A. ] a korrupció nemzeti viszonylatban: tényállási elemek megvalósulása példákon keresztül; szankciók a Btk-ban = aktív vesztegetés = passzív vesztegetés különös tekintettel az adott, ígért stb. előny fogalmára, mértékének jelentőségére a bűncselekmény megítélésénél (elméletileg akármilyen csekély, a bűncselekmény mindenképpen megvalósul) = büntethetőséget megszüntető ok: az elkövetett cselekmény bejelentése a hatóságnak = befolyással üzérkedés = vesztegetés feljelentésének elmulasztása a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. 258/B. 258/F. ) = aktív és passzív vesztegetés nemzetközi kapcsolatban = befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban az OECD egyezménye a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben és az ellenőrzési mechanizmus [2000. évi XXXVII. törvény] (és a kapcsolódó magyar országjelentés) b) Korrupció észlelése esetén szankciók a természetes személyekkel szemben

26 jogi személyek felelőssége : alkalmazható büntetőjogi intézkedések (2001. évi CIV. törvény) eljárás a korrupció észlelése esetén: jelentés a cég vezetői / a felügyelő bizottság felé feljelentés megtétele feltételek, alakszerűségek, tartalmi kellékek, illetékes nyomozó hatóságok [1998. évi XIX. törvény (Be.) 29. ; 36. ; ] a tanúvallomás megtagadásának kizárása abban az esetben, ha az elkövető tette a bejelentést a bűncselekményről (Be. 82. ) az adójogszabályok és a vesztegetés kapcsolata Konzultáció

27 3. A gazdasági társaságokról és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvények változásai 4 óra A hatályos Gt. és Cégtörvény helyébe július 1 jével új törvény lép. A változások közül a számviteli szempontból legfontosabbakat kell kiemelni, részletesen indokolt foglalkozni olyan, részben változó kérdésekkel, amelyek a számviteli elszámolásokkal szorosan összefüggnek. I. A gazdasági társaságokról szóló törvény (az új Gt.) változásai 1. Közös szabályok kiemelt változásai tagsági jogok gyakorlása = elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével = írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás társasági szerződés az új Cégtörvény mellékletét képező szerződés minta kitöltésével is elkészíthető egységes a nem pénzbeli hozzájárulás tartalma ügyvezetés = egységes irányítású rt. = vezető tisztségviselő megbízatása, képviseleti joga, helytállási kötelezettsége, munkájának értékelése, felmentvény adása módosult az FB létrehozására vonatkozó kötelező előírás pontosításra került a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályozás = mit szabályoz a számviteli törvény, az új Gt., illetve a kamarai törvény minősített többséget biztosító befolyásszerzés

28 = a minősített befolyást szerző korlátlan felelőssége elismert vállalatcsoport = az ellenőrzött társaságok önállóságának korlátozása, osztalékának kiegészítése = az uralmi szerződés tartalma, cégbejegyzése, közzététel = az ellenőrzött társaság kisebbségének jogai tényleges vállalatcsoport előtársasági szabályok lényegében nem változtak 2. Társaságok átalakulása társasági formaváltás, egyesülés, szétválás az átalakulás időpontja (sajátos döntés alapján is) az átalakulás közös szabályai = a jogelőd társaság tagjainak (részvényeseinek) felelőssége = a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz, de lehet egy ülésen is dönteni, ha megfelelően előkészítették = mikor kell átalakulási tervet készíteni = a társaságtól megváló taggal való elszámolás feltételei vagyoni hozzájárulás arányában piaci értéken, kötelező vagyonértékeléssel = a hitelezők biztosíték igénye átalakulás formaváltással = mit tartalmaz a vagonmérleg, a vagyonleltár = rt vé átalakulás különös szabályai egyesülésre vonatkozó külön szabályok = formái: beolvadás, összeolvadás, ezek tartalma = az egyesülési szerződéssel szembeni követelmények

29 = az egyesülési folyamat teendői = beolvadásnál, összeolvadásnál mit tartalmaz a vagyonmérleg a tulajdonos (a tag) részesedésének változása = rt k egyesülésének különös szabályai szétválásra vonatkozó külön szabályok = formái: különválás, kiválás, ezek tartalma sajátos, ha a kiváló társaság már működő másik társasághoz csatlakozik = a szétválási szerződéssel szembeni követelmények = a szétválási folyamat teendői = különválásnál, kiválásnál mit tartalmaz a vagyonmérleg, a vagyonleltár és mit akkor, ha a kiváló társaság már működő másik társasághoz csatlakozik a tulajdonos (a tag) részesedésének változása = rt. szétválásának különös szabályai 3. Közkereseti társaság, betéti társaság (a számviteli elszámolással is összefüggő változások) a társaságtól megváló taggal való elszámolás 4. Korlátolt felelősségű társaság (a korábbi előírások változását alapvetően az rt re vonatkozó előírásokhoz való közelítés indokolta) a nem pénzbeli hozzájárulás szabályai változtak pontosításra került a pótbefizetés visszafizetésére vonatkozó előírás az üzletrész átruházása korlátozható, feltételhez köthető ha a tag jogutód nélkül szűnik meg

30 = vagyonrendezési eljárás az új Cégtörvény szerint a társaság saját tőkéjéből kifizetés a tagok javára = az ügyvezető írásbeli nyilatkozata, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét pontosításra került az osztalék, az osztalékelőleg fizetésre vonatkozó előírás = osztalékra jogosult tag meghatározása saját üzletrész megvásárlása = saját üzletrészre eső osztalék kezelése tőkeemelés a törzstőkén felüli vagyon terhére a törzstőke leszállítása = lehet feltételes tőkeleszállítás is = a tagokat megillető összeg megállapításának, kiadásának szempontjai 5. Részvénytársaság lényeges változás, hogy az általános szabályok mellett külön külön kerültek meghatározásra a zártkörűen, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó előírások az rt re vonatkozó, számviteli elszámolásokat is érintő előírások alapvetően nem változtak, legfeljebb pontosításra kerültek mikor működik zárkörűen, mikor nyilvánosan az rt Zártkörűen működő részvénytársaság (számviteli elszámolásokat is érintő változások, módosítások) (a továbbiakban: zrt.) a zrt. alapítása = pénzbeli hozzájárulás nélkül is alapítható = nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapítása rendelkezésre bocsátása

31 a társaság saját tőkéjéből kifizetés a részvényes javára = az igazgatóság írásbeli nyilatkozata, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét = osztalékra jogosult részvényes meghatározása saját részvény megszerzésének az új Gt ben, számviteli törvényben előírt feltételei = saját részvényre eső osztalék, kamat számításba vétele a részvényesek határoznak az alaptőke biztosításáról = a közgyűlés összehívása rendkívüli esetekben = döntés a részvényesek általi befizetésről alaptőke emelés az alaptőkén felüli vagyon terhére = ideiglenesen a zrt. rendelkezése alá került részvények minősítése, mikor kell értékesíteni, illetve bevonni alaptőke leszállítása = a részvényest megillető összeg meghatározása = a saját részvény bevonása = cégbírósági határozat, közzététel 5.2. Nyilvánosan működő részvénytársaság (számviteli elszámolásokat is érintő változások, módosítások) (a továbbiakban: nyrt.) az nyrt. alapítása saját részvény megszerzése egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács = az igazgatótanács összetétele audit bizottságot kell létrehozni tőzsdén bevezetett részvényeknél = felelős vállalatirányítási jelentés alaptőke emelés új részvények nyilvános forgalomba hozatalával

32 = csak pénzbeli hozzájárulás ellenében = nem lehet előzetes kötelezettségvállalási nyilatkozat = a névértéket meghaladó értéket a részvényjegyzéskor meg kell fizetni 6. Közhasznú társaság helyett nonprofit társaság július 1-től milyen tevékenységre alapítható nonprofit társaság átalakulhat, egyesülhet, szétválhat, de nonprofit jellegét megtartja közhasznú minősítés feltételei jogutód nélküli megszűnéskor a vagyon felosztása 7. Egyesülés 8. Kapcsolódóan számos jogszabály módosul, ezek közül a számviteli törvény változásait, módosulásait kell az új Gt. megfelelő előírásaihoz rendelni II. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény változásai (új Cégtörvény) A hatályos Cégtörvény helyébe július 1 jével új törvény lép. Módosult a Cégtörvény elnevezése, és kibővült a végelszámolásra vonatkozó előírásokkal (ez utóbbi kikerült a Csődtörvényből). A változások közül a számviteli szempontból legfontosabbakat kell kiemelni. 1. Változások, módosítások az új Cégtörvényben formai és tartalmi változások is