A kiadvány az Európai Unió társfinanszírozásával készült (ROP /34). Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés

Átírás

1 A kiadvány az Európai Unió társfinanszírozásával készült (ROP /34). Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja keretében.

2

3 Regionális foglalkoztatáspolitikai intézkedések előkészítése az uniós források tervezhető felhasználásához a Délalföldi Régió területfejlesztésében Medgyes Tamás Kóbor Balázs PálMolnár Elemér Móricz Ádám Száraz Andrea Jánosi Tibor Juray Tünde GeoKarrier 2006 Szeged 1

4 Regionális foglalkoztatáspolitikai intézkedések előkészítése az uniós források tervezhető felhasználásához a Délalföldi Régió területfejlesztésében Készült a ROP /34 GeoKarrier. Partnerség és komplex szolgáltatóstruktúra építés a régiófejlesztésben képzett fiatal diplomások DélAlföldön való megtartásáért c. projekt keretében ISBN

5 3

6 Tartalomjegyzék 1. A kutatás előzményei 1.1. KUTATÁS CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE, DISSZEMINÁCIÓJÁNAK MÓDJA A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI A KUTATÁS EREDMÉNYEI A KUTATÁS MÓDSZERTANA KUTATÁSI ÜTEMTERV Az ESF 2.1. BEVEZETÉS AZ EFS BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA NÉGY PILLÉRE...13 I. A FOGLALKOZTATHATÓSÁG JAVÍTÁSA...15 II. A VÁLLALKOZÓKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE...18 III. A VÁLLALATOK ÉS ALKALMAZOTTAIK ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE...20 IV. A NŐK ÉS A FÉRFIAK EGYENLŐ ESÉLYEIT ELŐSEGÍTŐ POLITIKÁK MEGERŐSÍTÉSE ÖSSZEFOGLALÁS A magyar munkaerőpiac és foglalkoztatás általános helyzete 3.1. A FOGLALKOZTATOTTAK ÁLTALÁNOS HELYZETE A MUNKANÉLKÜLIEK ÁLTALÁNOS HELYZETE Az Európai Foglalkoztatási Stratégia négy pillérének megjelenése a Nemzeti Fejlesztési Tervben I. A FOGLALKOZTATHATÓSÁG JAVÍTÁSA...34 II. A VÁLLALKOZÓKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE...34 III. A VÁLLALATOK ÉS ALKALMAZOTTAIK ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE...34 IV. A NŐK ÉS A FÉRFIAK EGYENLŐ ESÉLYEIT ELŐSEGÍTŐ POLITIKÁK MEGERŐSÍTÉSE

7 5. Nemzeti Foglalkoztatási Akcióter 5.1. TELJES FOGLALKOZTATÁS A MUNKA MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A PRODUKTIVITÁS NÖVELÉSE A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS BEFOGADÁS ERŐSÍTÉSE A NEMZETI FOGLAKOZTATÁSI AKCIÓTERV TÍZ IRÁNYVONALA AZ ELSŐ IRÁNYVONAL: AKTÍV ÉS PREVENTÍV INTÉZKEDÉSEK A MUNKANÉLKÜLIEK ÉS AZ A MÁSODIK IRÁNYVONAL: MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS VÁLLALKOZÁS A HARMADIK IRÁNYVONAL: FELKÉSZÜLÉS A VÁLTOZÁSOKRA, AZ ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG A NEGYEDIK IRÁNYVONAL: A HUMÁN TŐKE FEJLESZTÉSE ÉS AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS AZ ÖTÖDIK IRÁNYVONAL: MUNKAERŐKÍNÁLAT ÉS AZ IDŐSEBB MUNKAVÁLLALÓK AKTIVITÁS A HATODIK IRÁNYVONAL: NŐK ÉS FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE A HETEDIK IRÁNYVONAL: A MUNKAERŐ PIACI INTEGRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE ÉS KÜZDELEM A MUNKAERŐPIACON HÁTRÁNYOS HELYZETBEN LÉVŐ EMBEREK DISZKRIMINÁCIÓJA ELLEN A NYOLCADIK IRÁNYVONAL: A MUNKA KIFIZETŐDŐVÉ ÉS VONZÓVÁ TÉTELE A KILENCEDIK IRÁNYVONAL: A BE NEM JELENTETT MUNKAVÉGZÉS ÁTALAKÍTÁSA A TIZEDIK IRÁNYVONAL: A REGIONÁLIS MUNKAERŐPIACI KÜLÖNBSÉGEK CSÖKKENTÉSE ÉRTÉKELÉS AZ UNIÓS IRÁNYELVEK KOHERENCIAPROBLÉMÁI UNIÓS ÚTMUTATÁSOK ÉS NEMZETI AKCIÓPROGRAMOK TÁRSADALMI PARTNEREK NEMZETI AKCIÓTERV ÉS KONVERGENCIAPROGRAM MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEI ÉS MUNKAERŐPIACI PROBLÉMÁI A FOGLAKOZTATÁSI SZINT ALACSONYSÁGÁNAK PROBLÉMÁJA A FOGLALKOZTATOTTSÁG NÖVELÉSÉNEK HATÁSAI MUNKAVÁLLALÁST ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐK FOGLAKOZTATÁSNÖVELÉS, KONTRA TERMELÉKENYSÉGNÖVELÉS MUNKAERŐPIACI MOBILITÁS NÖVELÉSÉNEK FONTOSSÁGA MUNKAERŐPIACI RUGALMASSÁG VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA SZAKKÉPZETTSÉG FEJLESZTÉSE IDŐSKORÚAK FOGLALKOZTATÁSÁNAK NÖVELÉSE A NŐK ÉS FÉRFIAK MUNKAERŐPIACI ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL KÖVETKEZTETÉSEK

8 6. Oeratív programok 6.1. AZ OPERATÍV PROGRAMOK AZ AVOP, PRIORITÁSAI ÉS INTÉZKEDÉSEI A GVOP, PRIORITÁSAI ÉS INTÉZKEDÉSEI A HEFOP, PRIORITÁSAI ÉS INTÉZKEDÉSEI A KIOP, PRIORITÁSAI ÉS INTÉZKEDÉSEI A ROP, PRIORITÁSAI ÉS INTÉZKEDÉSEI FORRÁSTÉRKÉP OP keretmátrix 8. Az EFS és a Délalföldi Régió meghatározó fejlesztési dokumentumainak kapcsolata 8.1. AZ EFS ÉS A DÉLALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A DÉLALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS AZ EFS KÖZTI SZINERGIA A DÉLALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI PROGRAMJA ÉS AZ EFS KÖZTI SZINERGIA AZ EFS ÉS A DÉLALFÖLDI RÉGIÓ REGIONÁLIS AKCIÓTERVE Helyzetértékelés 9.1. SWOTANALÍZIS RÖVID GAZDASÁGI HELYZETELEMZÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG A SZŰKEBB GAZDASÁGI TÁRSADALMI KÖRNYEZET, A RÉGIÓ FELSŐOKTATÁSÁNAK ÉS A K+FNEK A KUTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATAI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM RÖVID TÖRTÉNET Az NFT 1 Operatív Programjainak foglalkoztatáspolitikai relevanciájú pályázatainak nyertes Délalföldi projektjei Melléklet 6 221

9 1. A kutatás előzményei Kutatók: Dr. Medgyes Tamás kutatásvezető Jánosi Tibor I. alprojektfelelős, horizontális szinergia kidolgozásának koordinálása Móricz Ádám II. alprojektfelelős, vertikális szinergia kidolgozásának koordinálása Száraz Andrea III. alprojektfelelős, az OP mátrix kidolgozásának koordinálása Közreműködők: SZTETTK Földrajzi Földtani Tanszékcsoport Dr. Kóbor Balázs, Egyed Erika, Hajnal Marianna, Dr. PálMolnár Elemér, Egyed Emőke, Juray Tünde, PPont Consult Bt, Project Asistance Bt, Velem2000 Bt, Budapest Program Kft, GSZ Team Kft, GeolArt Bt, Geocentric Bt, Geothink Fiatal Földrajzosok Tudományos Egyesület, SZTETTK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 7

10 1.1. Kutatás célja és jelentősége, disszeminációjának módja Az Európai Foglalkoztatási Stratégiában meghatározott célok mentén a Tanács által definiált foglalkoztatáspolitikai irányvonalak alapján tagállami kötelezettség a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv éves kidolgozása. A magyar munkaerőpiaci helyzet alapján a Tanács 2004 júniusában ajánlásokat fogalmazott meg a Magyar Kormány számára egyrészt az Átfogó gazdaságpolitikai irányvonalakhoz, másrészt a Foglalkoztatáspolitikai irányvonalakhoz kapcsolódóan. Ezen és hasonló ajánlások gyakorlati alkalmazását azonban Magyarországon számos probléma akadályozza. A kutatás célja az volt, hogy e társadalmi és gazdasági problémákat a DélAlföld kontextusában azonosítsa, meghatározza a megoldásuk lehetséges módjait, és egységes, publikált dokumentum formájában ajánlásokat tegyen a helyi szereplők (hatóságok, munkaügyi szervezetek, lakosság, társadalmi partnerek, civil szervezetek, képző intézmények, üzleti szféra, kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara, oktatási intézmények, finanszírozó szervezetek) felé. A kutatás jelentőségét megkezdése előtt abban határoztuk meg, hogy az előkészíti a regionális foglalkoztatási stratégia kialakítását, módszertanilag megalapozza az uniós támogatások lekötésében és felhasználásában eredményesen együttműködő partnerek kooperációját, és felméréseivel, elemzéseivel előkészíti a regionális foglalkoztatási stratégia és a területfejlesztési célok szinergiáját, különösen is a felsőoktatás és a helyi szereplők együttműködésére vonatkozó ajánlások formájában. A célkitűzéseket, úgy érezzük, sikerült megvalósítani a kutatás jelentőségéről utólag természetesen visszafogottabban nyilatkozunk, de bízunk az itt közreadott adatok, következtetések hasznosságában, alkalmazhatóságában. A hallgatók által végzett jelentős részben, de nem kizárólag anyaggyűjtés jellegű munka nélkülözhetetlen volt jelen kutatás lebonyolításához és e tanulmány összeállításához. A hallgatók szerepe a könyvtárazáson, internetes és személyes adatgyűjtésen túl a saját maguk által vezetett alprojektek tevékenységeinek koordinálására is kiterjedt, és a témáról szerzett tudásuk, kutatási tapasztalatuk ezen keresztül is jelentősen gyarapodott A kutatás előzményei Az általános gazdasági recesszió miatt a 90es évek első felében a tagállamok makrogazdasági mutatói romlottak. A munkanélküliség magas volt, a munkanélküliségi ráta 10% körül állandósult. A kialakult helyzet felvetette az egységes foglalkoztatáspolitika hiányosságainak felelősségét a problémák miatt, főleg, mivel a magas munkanélküliséget sokan az infláció alacsony szinten tartására törekvő szigorú monetáris politika számlájára írták. A pénzügyi politika fellazítására azonban részben a Maastrichtban meghatározott célok miatt nem volt lehetőség. Ezért a tagállamok többsége számára egyre elfogadottabbá vált, hogy a polgárközelibb Európa jegyében közösségi szinten is deklarálni kell a munkanélküliség elleni küzdelmet, és növelni kell annak eredményességét. Először 1994ben az Esseni Európai Csúcs hirdette meg a közösségi foglalkoztatási stratégiát, és az itt elfogadott dokumentum 5 intézkedési területet ajánlott a tagállamok számára. Az esseni prioritások végrehajtása azonban sem a 8

11 foglalkoztatáspolitikában, sem a tagállamok intézkedéseinek összhangjában nem hozott érdemi előrelépést. A közösségi szintű foglalkoztatáspolitika megteremtésében az évi Amsterdami Szerződés jelentett áttörést a foglalkoztatáspolitika a közösségi politikák szintjére emelkedett. A közösségi foglalkoztatáspolitika által elvárt eredmények elérése azonban Magyarország számára igen komoly kihívást jelent, és jelenleg úgy látszik, a nemzeti szintű célkitűzéseknek való megfelelést a regionális vagy helyi foglalkoztatáspolitikai kezdeményezéseknek kell elősegíteniük. A Luxemburgi Foglalkoztatási Csúcsot követő Lisszaboni Csúcsértekezleten kidolgozott politika értelmében az Európai Foglalkoztatási Stratégia három (közösségi, nemzeti és regionális vagy helyi) szinten valósul meg. A helyi foglalkoztatási stratégiaalkotás egyik fontos eredménye a Foglalkoztatási Paktum, amelyet az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájában legjobb gyakorlatként tartanak számon. Az SZTE TTK FöldrajziFöldtani Tanszékcsoportján működő Stratégiai Alapok Kutatócsoport 2000 óta dolgozik olyan megoldásokon, amelyek elősegíthetik a regionális kezdeményezések megvalósulását, és ezeken keresztül növelik az adott régió gazdasági aktivitását, társadalmi kohézióját. A Délalföldi Régió jelenleg nem rendelkezik sem egységes, a területfejlesztési célokhoz illeszkedő foglalkoztatáspolitikával, sem aláírt és működő Foglalkoztatási Paktummal ez, (illetve az ezt okozó szféraközi kooperációs módszerek hiánya) gátolja a partnerségen alapuló projektek megvalósulását, és igen fontos akadálya a helyi szervezetek (így kiemelkedően is a felsőoktatás és a munkaerőpiaci szereplők) együttműködésének. A Kutatócsoport ennek megfelelően számos területen (legutóbb KomáromEsztergom és Zala megyében a Megyei Közgyűlések, és megyében több helyi önkormányzat felkérésére és a KözépMagyarországi Régióban) végzett kutatásokat a regionális, szféraközi kooperáción alapuló együttműködések megalapozásához. Ezek módszertani alapját és közvetlen előzményét képezik jelen projekt végrehajtásának A kutatás eredményei A kutatás regionális szinten eredményeivel, ajánlásaival segíti, hogy a Magyarország, és azon belül a DélAlföld teljesítse az Európai Foglalkoztatási Stratégiában Magyarország számára megfogalmazott célokat (a foglalkoztatási ráta érje el az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2006ra az 59%ot, 2010re a 63%ot, nők esetében 2006ra az 53%ot, 2010re az 57%ot, férfiak esetében pedig a 64, illetve a 69%ot, az 5564 évesek esetében 2006ra a 33%ot, 2010ig a 37%ot). Továbbá a nemzeti foglalkoztatáspolitika eredményességének növelése érdekében létrejöjjön a közösségi, nemzeti stratégiákhoz és a területfejlesztési célokhoz illesztett regionális szintű foglalkoztatáspolitikai stratégia. A projekt várható eredménye az Európai Foglalkoztatási Stratégiában Magyarország számára megfogalmazott irányelvek megvalósítását területi szinten lehetővé tevő fenntartható partnerségi hálózatok felderítése, és működésüket meghatározó Regionális Foglalkoztatáspolitikai Stratégia és Paktum kidolgozásához szükséges adatok, elemzések ajánlás formában történő összeállítása. E céllal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a kutatási terv kidolgozásakor még nem lehetett pontosan látni, hogy mikor lesznek hozzáférhető az Új Magyarország Terv és operatív 9

12 programjai első dokumentumai. Mivel ezek kidolgozottsága igen jelentős kését szenvedett, brüsszeli elfogadásuk pedig változatlanul nem teljes körű, a as időszak támogatási struktúrájának kidolgozottsága pedig csak a legutóbbi hónapokban ért el olyan szintet, hogy azok alapján következtetéseket lehetne levonni, az ajánlások konkrét megfogalmazása helyett inkább az eddigi tapasztalatok összegzésére fordítottunk nagyobb figyelmet. Tettük azt abban bízva, hogy ez is közvetlenül segíti a helyi (a projektbe bevont, és a kutatás során megkeresett) munkaerőpiaci szereplők és a felsőoktatási intézmények jövőbeli együttműködését és hozzájárul a fenntartható fejlődés biztosításához a Délalföldi Régióban, mivel olyan kooperációs mintákat és metodikai elemeket definiálnak, melyek célja kifejezetten az intézmény és ágazatközi együttműködés hosszú távú formáinak elsajátítása és fenntartása. Ez a reményünk beigazolódott a csoportunkkal közös kutatásban vett részt azóta a bajai főiskola végzős szociális munkás szakos hallgatói, építettünk projektet a Kecskeméti Főiskolának és számos más intézménynek A kutatás módszertana A célterület kapcsán elmondható, hogy miközben szükségletei általában jól ismertek, azok olyan komplexek és speciálisak, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre az az információ mennyiség, mely lehetővé tenné a problémák differenciálását, és részletes analízisét. A projekt egyik fő célja és tevékenysége éppen ezért a célterület igényeinek részletes felmérésére irányult, olyan ágazatspecifikus SWOT analízisek és szükségletfelmérések segítségével, melyek a jövőben lehetővé teszik a regionális foglalkoztatáspolitika tevékenységeinek koordinálását, és a területfejlesztési célokhoz való illesztését. A módszertan alapja a teljes kutatás négy alprojektre bontása ezek közül az első három (horizontális szinergia, vertikális szinergia, OP mátrix) a már hozzáférhető dokumentumok, kidolgozott stratégiák, célrendszerek alapján meghatározza a DélAlföld régiós fejlesztésének és foglalkoztatáspolitikájának kapcsolódásait, és ez ebben rejlő együttműködési formák gyakorlati lehetőségeit. A negyedik alprojekt (konklúzió) új, a kutatás során feltárt adatokra támaszkodva kidolgozza a meghatározott együttműködési lehetőségek konkretizációinak módját, és elsősorban a RAThoz igazított megoldási projektjavaslatokat ad. 10

13 1.5. Kutatási ütemterv 13. hónap: I. alprojekt: horizontális szinergia. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia négy pillérének kontextualizálása a Délalföldi Régió területfejlesztési stratégiája, lehetőségei, igényei és a közösségi foglalkoztatáspolitika kapcsolódását biztosító regionális projektlehetőségek a foglalkoztathatóság növelése, a vállalkozó készség erősítése, az alkalmazkodó képesség fejlesztése az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. 36. hónap: II. alprojekt: vertikális szinergia Az Európai Foglalkoztatási Stratégia három szintjének kontextualizálása a Délalföldi Régió területfejlesztési stratégiája, lehetőségei, igényei és a közösségi foglalkoztatáspolitika kapcsolódását biztosító regionális projektlehetőségek a közösségi, a nemzeti és a regionális illetve helyi szintű intézkedések szinergiájának biztosítása érdekében. 69. hónap: III. alprojekt: az OP mátrix. Az NFT és az Operatív Programok intézkedéseinek kontextualizálása a Délalföldi Régió területfejlesztési stratégiája, lehetőségei, igényei és a közösségi foglalkoztatáspolitika kapcsolódását biztosító projektlehetőségek az AVOP, a KIOP és a GVOP, a ROP NFT intézkedésekben. a HEFOP, 912. hónap: IV. alprojekt: konklúzió. A Regionális Akcióterv programkiegészítő dokumentumának létrehozása az IIII alprojektek eredményeinek és adatainak értelmezése, a területfejlesztés és a regionális foglalkoztatási politika kapcsolódási lehetőségeinek definiálása. 11

14 2. Az ESF 2.1. Bevezetés Magyarország május 1én csatlakozott az Európai Unió tagállamaihoz. A csatlakozás után, mint minden más tagország, így hazánk is jogosulttá vált az uniós erőforrások, a strukturális alapok és a kohéziós alap támogatására. Ezen támogatások igénylésének feltételeként Magyarországnak el kellett készítenie több nemzeti szintű stratégiai dokumentumot, vagyis olyan fejlesztési terveket, melyekben rendszerezi és kifejti az elképzelt fejlesztési irányokat, célokat és azok prioritásait. Ezen dokumentumok a következők: Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (NFTA), Nemzeti Foglalkoztatási Stratégia (NFS), valamint az azóta elkészült és a kormány által elfogadott Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT). Ezen kívül, az NFT készítésekor elkészült a juttatások jogi keretbefoglalását tartalmazó Közösségi Támogatási Keretszerződés is (KTK). Ebben a dokumentumban foglalták írásba, mindkét fél, tehát Magyarország és az Európai Unió egymással szembeni pénzügyi és fejlesztési kötelezettségvállalását a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan Az EFS bemutatása A fent említett stratégiai dokumentumok kidolgozása az Unió által meghatározott célok és foglalkoztatáspolitikai irányvonalak mentén történik. Ezeket, az irányvonalakat foglalja össze az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS). Az EFS nem más, mint egy bizonyos koordinációs folyamat, mely az egyre mélyebb integráció együttjárója. A tagországok integrációja gazdasági és társadalmi szinten is egyre mélyebbé válik. Ennek eredményeképpen azonos törvényeket, szabályozásokat hoznak, hiszen ez elengedhetetlen az egységes piac, a monetáris unió megfelelő működéséhez. A foglalkoztatás és a munkaerőpiac területén az egységesítés szükségességét az 1990es években fogalmazták meg először. Ennek fontosságát jelzi, hogy belefoglalták az amszterdami szerződébe és megfelelő intézményeket is létrehoztak az elképzelések megvalósítására. 1994ben az OECD kidolgozta foglalkoztatási stratégiáját, majd 1997ben az EU útnak indította első foglalkozási stratégiáját. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia gerincét a középtávra meghirdetett foglalkoztatási irányvonalak (employment guidelines) adják. Mivel a foglalkoztatás, a munkaerőpiac és a szociális gondoskodás témái az Európai Unióban nagyrészt a tagországok saját hatáskörébe tartoznak, a foglalkoztatási irányvonalak megvalósítását szolgáló uniós koordinációt egy újfajta módszerre alapozzák, az úgynevezett nyitott koordináció módszerére. Ennek elemei a következők: közösségi szintű foglalkoztatási irányvonalak kidolgozása és rendszeres megújítása, a kitűzött célok elérésének ütemezése; kvantitatív és 12

15 kvalitatívmutatók alkalmazása arra, hogy az Európai Unió és a tagországok teljesítményét mérjék; az élenjáró megoldások elemzése és propagálása (benchmarking); az uniós irányelvek adaptálása nemzeti politikákra, a tagországok által elért eredmények rendszeres közös nyomon követése, értékelése és szisztematikus úgynevezett társak általi elemzése (peer review). A foglalkoztatási irányvonalakra épül a tagországok és az unió éves tervezési és beszámolási ciklusa, amelyben részt vesznek a tagországok, az EU Bizottsága, és a Tanács különböző formációi. A tagországok legfontosabb hozzájárulása az EFShez az évente elkészített nemzeti foglalkoztatási akcióterv és az annak alapján végzett szakpolitikai munka. Fokozatosan növekvő szerephez jutottak az egységes elv szerint kidolgozott és publikált strukturális mutatószámok. Az egyes uniós tagországokban bevezetett innovatív aktív munkapiaci programok gyakorlatának megismerésére, értékelésére, és az egymástól való tanulás elősegítésére elindítottak egy fakultatív elemeket is tartalmazó peer review folyamatot. Noha a kiépült tervezési, ellenőrzési és beszámoltatási ciklus számos kötelező elemet tartalmaz, ha egy tagország a saját akciótervében ígérteket nem teljesíti, vagy az EU külön neki címzett ajánlásait nem tartja be, akkor nem kell szembenéznie szankciókkal. Maximum azzal kell számolnia, hogy elmaradását, rossz teljesítményét széles körben ismertté teszik. Az EFS foglalkoztatási irányvonalait először 1998ra fogalmazták meg. Az EFS2002esértékelése után az Európai Tanács egy hosszabb, három éves időszakra ( ) új irányvonalakat fogadott el. A 2000ben indult lisszaboni folyamat a közötti időszakra vonatkozó számszerű foglalkoztatási és más előirányzatokkal bővítette ki az irányelveket (köztük a teljes foglalkoztatás elérésének célkitűzésével). 2005ben az Európai Tanács megvonta a lisszaboni folyamat félidős mérlegét, és megszabta a stratégia újraindításának elveit. Ennek részeként a közötti időszakra újabb foglalkoztatási irányvonalakat fogadtak el. Az új irányvonalak a makrogazdasági irányvonalakkal és a mikrogazdasági reformokra vonatkozó előirányzatokkal együtt az úgynevezett integrált irányvonalak részét alkotják. Ennek az integratív szemléletnek megfelelően 2005 őszétől a tagországok nem külön készítik el foglalkoztatási akciótervüket, hanem azt a Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért című nemzeti stratégia részeként dolgozzák ki. Azóta tehát az uniós tagállamok ezek szerint az irányvonalak szerint próbálják alakítani foglalkoztatáspolitikájuknak menetét. Az 1997es dokumentumot azonban többször átalakították. Az alábbiakban Magyarországnak, a munkaerőpiaci helyzet elemzése alapján a Tanács által megfogalmazott, átfogó Foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat ismertetjük Az Európai Foglalkoztatási Stratégia négy pillére A foglalkoztatáspolitika az Európai Unió szakpolitikái közül csak a 90es évek végén emelkedett nemzetközi szabályozási szintre. Ugyanakkor már az 1957es Római Szerződés keretében is hoztak a társadalom szociális helyzetét elősegítő intézkedéseket, pl. az Európai Szociális Alap (ESZA) létrehozásával kapcsolatban. Ez többek között a foglalkoztatási szint növelését volt hivatott segíteni, vagyis, hogy a közösségen belül javítsa az elhelyezkedés lehetőségét; elősegítse a dolgozók földrajzi és 13

16 szakmai mobilitását, valamint megkönnyítse az ipari struktúraváltozáshoz és a termelési rendszer fejlesztéséhez való alkalmazkodást, kiváltképp a szakmai képzés és átképzés útján. A folyamat fő hajtóerejének a gazdasági növekedést tekintették, ami az elképzeléseknek megfelelően automatikusan elvezet majd a teljes foglalkoztatáshoz. Az olajválságok következményei azonban rádöbbentették a politikusokat, hogy a fejlődő piacgazdaságra jellemző strukturális egyenetlenségek tömeges és tartós munkanélküliséget okoznak, amely felszámolására nem elegendő az ESZA prioritásainak átrendezése. Emiatt már 1988tól egységes politika kialakításával próbálkoztak, hogy a strukturális gondokat együttesen tudják kezelni. A munkanélküliség által érintett tömegek szociálisan is egyre nagyobb problémát jelentettek, hiszen a 90es években a gazdaság fejlődése már nem jelentett pótlólagos munkaalkalmakat, így kialakult a szociálisan tartósan kirekesztettek csoportja. A munkahelyek gyarapítására irányuló törekvéseknek tehát össze kellett fonódnia a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemmel ezt már a maastrichti szerződés is említi. Az évtized folyamán szerződések (pl. amszterdami szerződés), tanácskozások (pl. Essen, Luxemburg, Cardiff, Bécs), dokumentumok (pl. a COM94/333as és a COM93/700as fehér könyv) sorozata vezetett el az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) megszületéséhez 1998ban. Az EFS négy jól definiálható pillérre épül: I. A foglalkoztathatóság javítása II. A vállalkozókészség fejlesztése III. A vállalatok és alkalmazottaik alkalmazkodó képességének fejlesztése IV. A nők és a férfiak egyenlő esélyeit elősegítő politikák megerősítése (esélyegyenlőség biztosítása) Az egyes pillérek célkitűzései általánosan is megfogalmazhatók, a dokumentum azonban számos jól elkülöníthető irányvonalat is meghatároz a pilléreken belül, ami a tagállamok saját foglalkoztatási stratégiáinak kidolgozásánál jelölik ki az egyes intézkedési területeket. 14

17 I. A foglalkoztathatóság javítása A foglalkoztathatóság az EFS legfontosabb kategóriája. Ennek fogalma úgy definiálható, mint az emberek alkalmassága és képessége arra, hogy foglalkoztassák őket. Ez egyfelől képesség és képzettségbeli megfelelést jelent, másfelől pedig azokra az ösztönzőkre és lehetőségekre vonatkozik, amelyekkel az egyéneket álláskeresésre késztetik. Ezért fontos a társadalmi kohézió érdekében vívott küzdelem, hiszen az Unió alapelveinek ellentmond, hogy egyes társadalmi csoportok az állásnélküliség csapdájából nem tudnak kikerülni, így szociális segélyekből kénytelenek élni. Életszínvonaluk javulása ezért a központi költségvetés terheit is jelentősen enyhítené. Mivel azonban munkavállalóknak képességeik, és képzettségük szempontjából kell eleget tenniük a munkaerőpiac velük szemben támasztott elvárásainak, ezért a munkaerőállomány oktatását és képzését kell elősegíteni és fejleszteni. Több más program (pl. Socrates) is az élethosszig tartó tanulás szerepét hangsúlyozza, hiszen a folyamatosan változó munkaerőpiacon csak így lehet talpon maradni. Ványik Beatrix szerint: a pillér intézkedései az aktív, megelőző jellegű és diszkriminációmentes munkaerőpiaci politikák megerősítését célozzák, a mindenki számára nyitott munkaerőpiac kialakítása érdekében. Az irányvonalak így főként a fiatalokra és a tartós munkanélküliekre koncentrálnak. Az 1. és 2. irányvonal az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem és a tartós munkanélküliség megelőzését jelöli célként. Az ifjúsági és a tartós munkanélküliség tendenciájának befolyásolása érdekében a tagállamoknak határozott erőfeszítéseket kell tenniük az egyén szükségleteinek korai felismerésére építő megelőző és foglalkoztathatóságszemléletű stratégiák kidolgozására. Ennek megfelelően az EFS által meghatározott konkrét intézkedéseket is foganatosítani kell: Minden fiatal munkanélkülinek fel kell ajánlani egy új kezdési lehetőséget, mielőtt a munkanélkülisége a 6 hónapos időtartamot elérné, ami lehet képzés, átképzés, munkahelyi tapasztalatszerzés, állás vagy más, a foglalkoztathatóságukat javító intézkedés. A felnőtt munkanélkülieknek szintén fel kell ajánlani egy újrakezdési lehetőséget, mielőtt a munkanélküliségük a 12 hónapot elérte volna akár valamelyik fentebb említett módon vagy általánosabban, egyéni szakképzési tanácsadás formájában. Ezen felül azonban szükség van olyan programkombinációkra is, amelyek a tartós munkanélküliek újrafoglalkoztatását teszik lehetővé. A 3. és 4. irányvonal a passzív eszközökről az aktív eszközökre való áttérést szorgalmazza. Ez a különböző támogatási, adózási és képzési rendszerek felülvizsgálatát is magában foglalja, amelyeket úgy kell módosítani, hogy azok aktívan segítsék elő a foglalkoztathatóság javítását. Emiatt fontos, hogy minden tagállam: 15

18 arra törekedjék, hogy jelentősen növelje azoknak a személyeknek a számát, akik a foglalkoztathatóságukat javító aktív intézkedések hasznát élvezik. A képzésben vagy más hasonló programokban részt vevő munkanélküliek számának bővítésére az egyes tagállamok kiinduló helyzetüktől függően célul tűzik ki, hogy ( ) legalább a munkanélküliek 20 százalékát bevonják a képzési programokba 2. felülvizsgálja és módosítja segélyezési és adórendszerét, hogy azok valóban ösztönözzék a munkanélkülieket vagy inaktívakat a munkakeresésre és a foglalkoztatási, illetve képzési lehetőség elfogadására 2. A munkavállalókat a munka korai elhagyására ösztökélő intézkedéseket szintén felül kell vizsgálni. Az 5. és 6. irányvonal: a partneri viszony ösztönzéséről szól. Ennek értelmében: szükséges a társadalmi partnerek ösztönzése. Fontos ugyanis, hogy a munkaerőpiac egyes szereplői között gyorsabban és akadálymentesen jöhessenek létre megállapodások és szerződések a munkahelyi gyakorlat és tapasztalatszerzés, valamint egyéb más a foglalkoztathatóságot elősegítő munkaerőpiaci intézkedések elterjedése érdekében. a szakképzett és alkalmazkodóképes munkaerő számának növelése terén a tagállamok és a társadalmi partnerek törekedjenek arra, hogy különösen az információs és kommunikációs technológiák területén (pl. számítógéphasználat) megteremtsék az egész életen át tartó tanulás lehetőségét 2, és bővítsék az abban résztvevők számát. Mindemellett az aktív öregedés politikájának 4 megfelelően az idősebb dolgozók bekerülésének megkönnyítése különösen fontos. A 7. és 8. irányvonal az iskolarendszerből a munka világába való átmenet megkönnyítését érinti. Egyértelműen azoknak a fiataloknak rosszak az elhelyezkedési esélyei, akik az iskolarendszert olyan képességek nélkül hagyják el, amelyek kellenek a munkaerőpiacra való belépéshez. Ezért a tagállamoknak: javítaniuk kell iskolarendszerük minőségét annak érdekében, hogy lényegesen csökkentsék az iskolarendszerből lemorzsolódó fiatalok számát, éppen ezért kitüntetett figyelmet kell, hogy szenteljenek a tanulási nehézségekkel küszködő fiataloknak. Harcolni kell az analfabetizmus ellen is. gondoskodniuk kell arról, hogy a fiatalok jobban felkészüljenek a technológiai és gazdasági változásokra, s hogy eladható, korszerű ismeretekkel rendelkezzenek a munkaerőpiacon. Tehát ha szükséges, akkor ennek érdekében be kell vezetni, illetve fejleszteni kell a szakmunkásképzést. 16

19 Az 1. pillér talán legfontosabb célkitűzését a 9. irányvonal fogalmazza meg: a munkaerőpiacnak mindenki számára nyitottá kell válnia! Sok csoport és egyén találja különösen nehéznek, hogy megfelelő szakképzettséget szerezzen, bejusson, a munkaerőpiacra vagy megtartsa az állását. Ezért olyan intézkedéscsokorra van szükség, amely támogatja az ilyen emberek és csoportok integrációját a munka világába, és segíti és a diszkriminációval szembeni küzdelmet. Minden tagállamnak tehát megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a fogyatékos emberekre, az etnikai kisebbségekre és más hátrányos helyzetű csoportokra, illetve egyénekre. Preventív és az aktív politika megfelelő formáira van szükség ahhoz, hogy munkaerőpiaci integrációjuk megvalósulhasson. Ez az irányvonal így az esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedésekhez kötődik, azonban itt a mindenkire vonatkozó munkához való jog értelmében a foglalkoztatáspolitikai megközelítés kap hangsúlyt. 17

20 II. A vállalkozókészség fejlesztése A 2. pillér a vállalkozásbarát környezet kialakítását fogalmazza meg egyértelmű célként. Az Európai Unióban jellemző tendencia, hogy a kis és középvállalkozások (KKVk) jelentős állami és közösségi támogatásra szorulnak, hogy versenyképességüket megőrizhessék. Mivel a foglalkoztatásban különösen a szolgáltatások területén nagy szerepük van (versenyképességüktől függ a munkahelyteremtés volumene), így az EFS is kiemeli támogatásuk fontosságát. Kiemelt cél pl. a vállalkozások beindításának és működtetésének könnyítése, a működési költségek és az adminisztrációs terhek csökkentése. Egyes területeken, különösen a helyi közösségek esetében a lakosság kielégítetlen szükségletei, valamint a szociális gazdaság új vállalkozásoknak és ezáltal új munkahelyek teremtődésének adhat lehetőséget. Emiatt kell ösztönözni és támogatni mindenképp a helyi nonprofit célú foglalkoztatási kezdeményezéseket. Az EFS 2. pilléréhez tartozó 10. és 11. irányvonal tehát a vállalkozások létrehozásának és működtetésének a megkönnyítése. A vállalkozások fejlesztésén keresztül megvalósuló munkahelyteremtődést a vállalkozói képességek egész társadalomban tudatos ösztönzésével, világos, stabil, kiszámítható szabályok biztosításával és a kockázattőkepiacok fejlesztéséhez szükséges feltételek javításával kell elősegíteni. Ennek részeként a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítani a vállalkozások fenntartási költségeinek, adminisztrációs és adóterheinek jelentős csökkentésére, különösen a kis és középvállalatok esetében, s főleg akkor, ha azok az alapítás stádiumában vannak, vagy pótlólagos dolgozókat vesznek fel, tehát a munkanélküliség csökkentéséhez járulnak hozzá. ösztönözni kell az önfoglalkoztatás terjedését az adók és a társadalombiztosítási járulékok felülvizsgálatával, amennyiben ezek gátolják az önfoglalkoztatóvá válást vagy egy új vállalkozás létrehozását. Emellett támogatni kell a vállalkozói ismeretek oktatását és a vállalkozók által igényelt célirányos szolgáltatások hozzáférhetőségét is. A 12 és 13. irányvonal a munkahelyteremtési lehetőségek kiaknázását célozza. A foglalkoztatási kihívással szemben történő sikeres fellépés érdekében, a foglalkoztatás minden lehetséges forrását fel kell tárni, amit a munkahelyteremtés, az új technológia és innovációk számára hatékonyan ki kell azokat használni. Ennek érdekében a tagállamoknak fel kell mérniük, hogy milyen hatályos intézkedések vagy egyéb akadályok vannak a helyi foglalkoztatáspolitikai célú kezdeményezések megvalósulása útjában, ezzel párhuzamosan pedig támogatniuk kell azokat a megoldásokat, amelyekkel teljes mértékben ki lehet 18

21 használni a munkahelyteremtésben rejlő lehetőségeket helyi szinten, a szociális gazdaságban és olyan új tevékenységekben, amelyek a piac által még ki nem elégített szükségletekhez kapcsolódnak. Kiemelt cél, hogy több és jobb munkahely jöjjön létre, tehát a vállalkozások növekedjenek, és a szolgáltatószektorban rejlő foglalkoztatási lehetőségeket minél inkább ki lehessen aknázni. Az ilyen törekvéseket, akadályozó tényezőket el kell hárítani. Emellett az információs társadalom, a tudás alapú társadalom és a környezetvédelmi szektor 3 foglalkoztatási képességét is fel kell mérni, és fejleszteni kell. A pillérhez tartozó utolsó, 14. irányvonal értelmében az adórendszert foglalkoztatásbaráttá kell tenni! Meg kell fordítani azt a tartós tendenciát, amely egyre magasabb adókat és befizetési kötelezettségeket hárít az élőmunkára. Minden tagállam célul kell, hogy kitűzze az általános adóterhelés fokozatos csökkentését, ha az adók jelenlegi szintje azt szükségessé teszi. Ezentúl indokolt esetben fokozatosan mérsékelje az élőmunkára nehezedő fiskális nyomást és a nem bér jellegű munkaerőköltségeket, különösen a viszonylag alacsonyan képzett és alacsony bérű munkaerő esetében. Meg kell vizsgálni ezzel szemben az energiaadó bevezetésének vagy a környezetszennyező kibocsátások megadóztatásának kérdését esetleg más adójellegű intézkedések is szóba jöhetnek. 19

22 III. A vállalatok és alkalmazottaik alkalmazkodó képességének fejlesztése A termelékenység és a versenyképesség növelésével párhuzamosan a vállalatoknak törekedniük kell a rugalmas és egyidejűleg biztonságos termelés megvalósítására. A hangsúly azonban a rugalmasságon van, ami lényegében hármas célt szolgál. Egyrészt a gépek üzemelési idejének meghosszabbítását, hogy a rendelkezésre álló állóeszközöket minél intenzívebben lehessen kihasználni, tehát csökkenjen az ún. holtmunkaráfordítás, ugyanakkor az ügyfelekre fordítható kiszolgálási idő növekedhessen. Másrészt a munkaerőkapacitást csakis a rugalmasság jegyében lehet a piaci kereslet és a termelés ingadozásaihoz igazítani (pl. a csúcsszezonban szükség szerint hosszabb ideig tartó munkavégzés). Harmadrészt, lehetőséget teremt a pótlékok megtakarítására. Ez különösen kedvező lehet az új munkahelyek létrejötte szempontjából, hiszen a termékegységre jutó munkaerőköltség csökkenésével, kisebb ráfordítással teremthetők új munkahelyek. Így végső soron javul a vállalat versenyképessége is. Azonban a munkavállalónak is haszna kell, hogy származzon a rugalmasság megteremtődéséből, ezért egyensúlyt kell kialakítani a munkaidőfelhasználás rugalmassága és a foglalkoztatás szempontjai között. Tehát a flexibilizálás megvalósulásának össze kell fonódnia a munkaidő csökkenésének általános tendenciájával, így sokkal, nagyobb valószínűséggel valósulhat meg a jelenlegi munkahelyek megőrzése és az újak teremtése. Az ehhez kapcsolódó kezdeményezések egyaránt szolgálhatják a munkáltató, a munkavállaló és a munkanélküli érdekeit. Ványik Beatrix szerint: az EFS, főleg a munkaszervezet és a munkavégzési formák modernizálását, valamint a vállalaton belüli képzés fejlesztését szolgáló megállapodásokat próbálja elősegíteni a 3. pillér segítségével, tehát igyekszik javítani a munka minőségét és hatékonyságát. A dokumentum 15. és 16. irányvonala konkrétan a munkaszervezet modernizálását célozza meg. Ennek érdekében azonban szoros partneri kapcsolatokat kell kialakítani a megfelelő (európai, országos, ágazati és vállalati) szinteken. A társadalmi partnerek az egyes szinteken kezdjenek tárgyalásokat olyan megállapodásokról, amelyek modernizálják a munkaszervezetet, beleértve a rugalmas munkaidőrendszereket. Konkrétabban, ezek a megállapodások magukban foglalhatják például a munkaidő éves mennyiségben történő meghatározását, illetve csökkentését, a túlórák korlátozását, a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztését, az élethosszig tartó tanulás rendszerének bevezetését, valamint a munkaviszony átmeneti szüneteltetését az élet bizonyos szakaszaiban. Minden tagállamnak saját területén kell megvizsgálnia, hogy a jogszabályaik közé beépíthetőke olyan szerződéstípusok, amelyek rugalmasabb alkalmazkodást tesznek lehetővé, hiszen általános tendencia a foglalkoztatási formák diverzifikálódása. Azok, akik ilyen keretek közt dolgoznak, 20

23 megfelelő biztonságot és magasabb szakmai státust kell kapniuk, miközben természetesen a vállalat igényeit is figyelembe veszik. A 17. irányvonal az alkalmazkodóképességet ösztönzi a vállalaton belül. A vállalaton belüli szakismereti szint megújítása érdekében a tagállamok vállalják, hogy: felülvizsgálják azokat az akadályokat (pl. az adózás terén), amelyek gátolják a humán beruházásokat, továbbá gondoskodnak a vállalaton belüli képzések adóügyi vagy más jellegű ösztönzéséről. (Ez Bagó József szerint az élethosszig tartó tanulás programjának részét képezi.) Az érvényben lévő szabályok összességét is át kell tekinteniük, hogy azok támogatjáke a foglalkoztatás útjában álló akadályok elhárítását és kellően segítike a munkaerőpiac folyamatos alkalmazkodását a gazdaság strukturális változásaihoz. 21

24 IV. A nők és a férfiak egyenlő esélyeit elősegítő politikák megerősítése Az EFS 1998as változatában az esélyegyenlőség elsősorban a nők, és férfiak közötti munkaerőpiaci anomáliákra vonatkozik. Emögött egyszerű gazdasági és szociális okok állnak. Nevezetesen, hiába nőtt a nők munkavállalása az elmúlt évtizedben, még ma is sokkal alacsonyabb a foglalkoztatási rátájuk, mint a férfiaké; ráadásul az egyes foglalkozásokban a nemek szerinti összetétel is igen egyenlőtlen. Emellett a legtöbb országban a nőket jóval magasabb munkanélküliség sújtja, mint a férfiakat. Ezek a jelenségek a munkaerőpiac merevségére utalnak, ami ellen a kiegyensúlyozottabb jövőbeli demográfiai viszonyok érdekében már most fel kell lépni. Ezt az indokolja, hogy Európa népessége öregszik, és a következő évtizedben, létszámában is el kezd fogyatkozni. Hosszú távon tehát csak úgy biztosítható a magas életszínvonal és az európai szociális modell megőrzéséhez szükséges foglalkoztatásbővülés, ha sikerül növelni a nők munkaerőpiaci részvételét. Az Európai Unió más dokumentumaiban is meghatározó az esélyegyenlőség megvalósítása, mint horizontális célkitűzés. Ványik Beatrix értelmezése szerint maga az EFS is utal arra, hogy az esélyegyenlőség szempontjainak a különböző szakpolitikákban is érvényesülnie kell. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapvető intézkedést a 18. irányvonal jelöli meg: meg kell szüntetni a nemek közötti megkülönböztetést! A tagállamoknak az egyenlő esélyek iránti elkötelezettségüket úgy kell kifejezésre juttatniuk, hogy elősegítsék a nők magasabb foglalkoztatási arányát, illetve az egyes gazdasági szektorokban és foglalkozásokban előforduló nemek közötti aránytalanságok felszámolását. Ennek értelmében a tagállamok: támogassák aktívan a női foglalkoztatás bővülését, és olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek megfordítják a nők alulreprezentált jelenlétét egyes gazdasági szektorokban vagy foglalkozási ágakban, és ellene hatnak túlreprezentált előfordulásuknak másokban. Mindemellett az egyenlő bérezés elvének érvényesítésére is szükség van, hogy a nők is hasonló anyagi motivációval vállalhassanak munkát, mint a férfiak. A pillér 19. irányvonala a munka és a családi élet harmonizálásáról, összeegyeztetéséről szól. Ez alatt olyan megoldásokat kell kidolgozni, mint a munkaviszony megszakításának lehetősége, a szülői szabadság biztosítása, a részmunkaidős foglalkoztatás és a rugalmas munkaidőbeosztás megvalósítása. Ezek a családi élethez kapcsolódóan a férfiak számára is fontosak. Mindehhez a társadalmi partnerekkel kötött megállapodások bevezetését fel kell gyorsítani, és ezek végrehajtását rendszeresen ellenőrizni kell. Ezen kívül az eltartott családtagok gondozását is támogatni kell azért, hogy a nők és férfiak egyaránt beléphessenek a munkaerőpiacra, s folyamatosan ott is tudjanak maradni. 22

25 Ennek érdekében a tagállamok: családbarát politikát alkalmazzanak, többek között magas színvonalú gyermekgondozási szolgáltatásokat nyújtsanak, továbbá tegyék elérhetővé az egyéb eltartottak és hozzátartozóik által igényelt szolgáltatásokat, valamint a szülői és egyéb szabadságokat. Az EFS utolsó, 20. irányvonala a munkába való visszatérést hivatott megkönnyíteni. A tagállamok ennek keretében azokat a nőket és férfiakat kell, hogy előnyben részesítsék, akik hosszabb megszakítás után fontolgatják a keresőmunkába való visszatérésüket. Természetesen ezért meg kell, hogy vizsgálják azokat az intézkedéseket, amelyekkel a visszatérést akadályozó tényezőket fokozatosan el lehet hárítani. A munkaerőpiacon hátránnyal induló egyéb rétegek (pl. testi és értelmi fogyatékosok, kisebbségek) esélyegyenlőségével kapcsolatban az EFS 4. pillére nem rendelkezik. Ráadásul az EFS későbbi módosításaiban a férfiak és nők esélyegyenlőségéhez kapcsolódó irányvonalakat kihagyták. 23

26 2.4. Összefoglalás Az EFSt öt évre tervezték, és bár többször is átfogalmazták, kiegészítették (2003, 2005) a benne megfogalmazott célok és célkitűzések azonban máig mérvadónak tekinthetők. Ványik Beatrix véleményére hivatkozva azt is állíthatjuk, hogy az irányvonalak lényegében változatlan négypilléres szerkezete napjainkra már kikristályosodott. Az irányvonalak száma lényegesen nem változott. A módosítások főként az európai munkaerőpiac új jelenségeinek figyelembevételére, a célkitűzések konkretizálására és számszerűsítésére szorítkoztak. Emiatt az EFS a foglalkoztatás kérdésével összefüggő bonyolult társadalmi problémák kezelésének meghatározó alapdokumentuma. Ezért az Európai Foglalkoztatási Stratégiát választottuk kutatásunk kiindulási pontjának. A következő fejezetben, a magyarországi foglalkoztatáspolitikai helyzettel foglalkozunk. Ezen kívül, megvizsgáljuk, hogy olyan nemzeti szintű dokumentumokban, mint a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti Akcióterv, hogyan jelennek meg az Európai Foglalkoztatáspolitika Irányelvei elsősorban az Operatív Programokra helyezve a hangsúlyt, valamint, kitérünk az uniós irányelvek koherenciaproblémáira is. 24

27 3. A magyar munkaerőpiac és foglalkoztatás általános helyzete A Magyarországra jellemző foglalkoztatási helyzet megértéséhez fontos ismerni az elmúlt évek és napjaink uralkodó tendenciáit, amelyekre a népszámlálások alapján következtethetünk A foglalkoztatottak általános helyzete A foglalkoztatottak száma és népességen belüli aránya már az 1980as évtizedben csökkenni kezdett, mértéke meghaladta a népességfogyást. A következő évtized első felében a gazdasági átalakulás részeként megjelenő tényleges munkanélküliség, a teljes foglalkoztatás megszűnése, a foglalkoztatásban az állam szerepvállalásának csökkenése, a privatizáció foglalkoztatásra gyakorolt hatásai stb. következtében a foglalkoztatottak száma és népességen belüli aránya csökkenésének folyamata felgyorsult. A folyamatos és tartós romlást az 1990es évek közepén stagnálás követte, majd a különböző forrásokból származó adatok a foglalkoztatottak számának és arányának lassú növekedését mutatták. E folyamatok együttes hatása következtében a évi népszámlálás adatai szerint közel egyötöddel kevesebben folytattak kereső tevékenységet, mint az előző népszámlálás idején. A dolgozók egyes csoportjai pl. a korkedvezményes és rokkantsági nyugdíjazással összefüggésben lettek inaktívak, illetve kiszorultak a munkaerőpiacról. (1. ábra) A foglalkoztatottság csökkenésében eltérő mértékben mindegyik régió érintett. (1. ábra) Még árnyaltabb képet ad azonban, ha a nemzetgazdasági ág, ágazat szerint is vizsgálódunk. Jellemző tendencia ugyanis a tercier szféra jelentős előretörése, ugyanakkor az anyagi ágak, elsősorban a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás foglalkoztatásban betöltött szerepének a visszaesése. A tercier szféra térnyerése a fejlett piacgazdaságokra jellemző arányok kialakulásához vezetett, és az Európai Unió államai ágazati szerkezetéhez való közeledést is kifejezésre juttatja. A nem anyagi szolgáltatások szerepe szintén erősödött, ha az egyre fokozódó társadalmi igényekkel, elvárásokkal nem is mindig tudnak lépést tartani. A két évtized alatt érzékelhető az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás területén foglalkoztatottak arányának eltérő mértékű, de folyamatos növekedése. Az ágazati összetétel strukturális változása a kevésbé fejlett keleti régiókat is elérte. Ez arra utal, hogy a modernizáció nem korlátozódik a nyugati térségekre és az ország középső részére, bár a fejlettségi különbségek továbbra is fennállnak. Az ipariépítőipari adatok változatlanul arra utalnak, hogy az iparosodottság szintje a Nyugat és KözépDunántúlon a legmagasabb. (1. ábra) 25

28 1. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 2. táblázatában olvashatók) 26

29 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoportok, csoportok szerinti összetételének változása felgyorsult, 2001ben már 41 százalékot ért el a szellemi tevékenységet folytatók aránya. A fizikai dolgozók körében a szolgáltatási foglalkozásúak aránya 11 év alatt mintegy kétszeresére növekedett, ezzel egyidejűleg tovább csökkent a hagyományos anyagi termelési folyamatokban mezőgazdasági, ipari vagy építőipari területen dolgozó fizikai foglalkozású szak és betanított munkások, valamint a segédmunkások aránya. Mindez lényeges szerkezeti változásokra, modernizációs folyamatokra, a magasabb szakképzettségek, felértékelődésére utal. A változások értelemszerűen jobban érzékelhetők a fiatalabb korcsoportokban. Az előbbiekkel szoros összefüggésben a foglalkoztatottak iskolai végzettsége lényegesen javult (2. ábra). Az alacsonyabb végzettségű generációk fokozatosan hagyják el a munkaképes kor felső határát, ugyanakkor egyre képzettebb, a kilépőknél lényegesen iskolázottabb évjáratok kezdik meg kereső tevékenységüket. Emellett az elmúlt évtizedben tovább növekedett a középgenerációk részvétele a kereső tevékenység melletti rendszeres továbbképzésben, szakképzésben (nő az esti vagy levelező tagozaton tanulók száma, valamint egyre többen kapcsolódnak be a távoktatás különböző formáiba). 2. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 3. táblázatában olvashatók) 27

30 Strukturális változások a foglalkozási viszony szerinti összetételben is tapasztalhatók. Bár továbbra is fennmaradt az alkalmazásban állók dominanciája, azonban e kategórián belül lényeges változás következett be. Amíg az alkalmazásban állók még 1990ben is szinte kizárólag költségvetési szerveknél munkát vállalók voltak, addig 2001ben többségüket már a versenyszféra foglalkoztatottjai jelentik. A rendszerváltozás következménye, hogy az önálló (vállalkozói) tevékenységet folytatók száma húsz év alatt megháromszorozódott. (3. ábra) 3. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 3. táblázatában olvashatók) Mindemellett a foglalkoztatottak több mint kétharmada részére jellemző a heti órás munkaidő. Viszonylag kevesen dolgoznak ennél rendszeresen hosszabb ideig, és nem nagy azoknak a száma sem, akiknél a heti munkaidő annyira változó, hogy az egy hétre jellemző időtartamot nem tudták meghatározni. Mintegy 5 6 százalék azoknak az aránya, akik heti 36 óránál kevesebb időt dolgoznak. Ennek alapján az szűrhető le, hogy a részidejű foglalkoztatás Magyarországon még kevéssé terjedt el. 28

31 3.2. A munkanélküliek általános helyzete Érthető módon csak 1990től kezdődően áll rendelkezésünkre adat a munkanélküliséggel kapcsolatban, hiszen maga a munkanélküliség, mint társadalmi jelenség is csak a rendszerváltás után jelentkezett. Az évi mikrocenzus jelezte a munkanélküliség 1990es évek elejére jellemző drasztikus növekedését: négyszer annyi munkanélkülit mutatott ki, mint az évi népszámlálás között a munkanélküliség némileg mérséklődött. A munkanélküliség 2001ben az 1996ban tapasztaltakhoz hasonlóan nagyobb mértékben veszélyeztette a férfiakat és a fiatalabb korcsoportokhoz tartozókat (4. ábra). 4. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 5. táblázatában olvashatók) 29

32 Az iskolázottság szintje a munkanélküliség tekintetében fontos differenciáló tényezőként értékelhető. Az alacsonyan iskolázott rétegeket (az általános iskola 8. évfolyamát végzetteket, vagy az annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket) a munkanélküliség az átlagot lényegesen meghaladó arányban veszélyezteti, a diplomások munkanélkülisége viszont alig több mint egyötöde volt az átlagos szintnek 2001ben (5. ábra). 5. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 5. táblázatában olvashatók) 30

33 Fontos megjegyezni, hogy a hivatalos statisztikákba többek között a passzív álláskeresőket is beszámítják, így a munkanélküliség által valamilyen formában érintettek együttes száma mintegy másfélszerese a munkanélküliek hivatalos állományának. Az elhelyezkedés gondjaira utal, hogy a munkát keresők nagy hányada több mint egyharmada egy évnél régebben keres állást, ezen belül több mint egyhatod rész a két évnél is régebben állást keresők hányada. Külön problémát jelent tehát a tartós munkanélküliség, és az ezzel együtt járó szociális következmények (6. ábra). 6. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 6. táblázatában olvashatók) 31

34 A 2001es népszámlálás rámutatott, hogy a nemzetiségek és kisebbségek közül a munkanélküliség mutatói egyedül a cigány (roma) népesség körében kedvezőtlenebbek lényegesen (7. ábra). 7. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 7. táblázatában olvashatók) Az egyes társadalmi rétegek foglalkoztatási helyzetének vizsgálatánál külön ki kell térni a fogyatékkal élők munkaerőpiaci mutatóira. A gazdasági aktivitás tekintetében a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között már 1990ben jelentős különbséget tapasztalhattunk, míg az előbbi csoportban a foglalkoztatottak aránya csupán közel 17 százalék volt, addig az utóbbiban meghaladta a 44 százalékot. Az 1990es évtized alapvető munkaerőpiaci változásai a fogyatékos személyek körében még ezt az alacsonynak mondható foglalkoztatottsági arányt is a évre 9 százalékra csökkentették (8. ábra). 8. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 8. táblázatában olvashatók) 32

35 A népszámlálási adatokat regionálisan vizsgálva továbbra is fennáll az a lényeges különbség, amely a munkanélküliség mértékében egyrészt a NyugatDunántúl és KözépMagyarország, másrészt ÉszakAlföld és ÉszakMagyarország között az utóbbiak hátrányára a korábbiakban is észlelhető volt (9. ábra). 9. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 9. táblázatában olvashatók) A területi egységeket továbbtagolva még markánsabb különbségek mutatkoznak egyes megyék, kistérségek, települések között. A területi vizsgálat további szempontja volt a települések nagysága, közigazgatási szerepe. Világosan érzékelhető, hogy a fővárostól a megyeszékhelyeken át a községek felé haladva egyre nagyobb munkanélküliséggel kell számolni. 33

36 4. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia négy pillérének megjelenése a Nemzeti Fejlesztési Tervben Az alábbiakban röviden újra összefoglaljuk, a Tanács által meghatározott Európai Foglalkoztatási Stratégia irányvonalait I. A foglalkoztathatóság javítása II. A vállalkozókészség fejlesztése III. A vállalatok és alkalmazottaik alkalmazkodó képességének fejlesztése IV. A nők és a férfiak egyenlő esélyeit elősegítő politikák megerősítése I. A foglalkoztathatóság javítása 1. fiatalok munkanélküliségének megállítása, a tartós munkanélküliség megelőzése 2. Foglalkoztatásbarát megközelítés erősítése: a segélyek, az adók valamint a képzési rendszer területén 3. Az aktív öregedés politikájának fejlesztése 4. A szakképzettség fejlesztése az új munkaerőpiac érdekében: az élethosszig tartó tanulás megközelítésében 5. A számítógéphasználat fejlesztése az összes állampolgárt érintően 6. Aktív politikák az álláshelyek betöltésének fejlesztése, valamint a kiemelkedés szűk keresztmetszetei megelőzése és az ellene való harc érdekében 7. Harc a kirekesztés ellen, valamint a társadalmi integráció támogatása a foglalkoztatás elősegítésével II. A vállalkozókészség fejlesztése 1. A vállalkozások létesítésének és működtetésének megkönnyítése 2. A vállalkozások ösztönzése 3. A foglalkoztatás új lehetőségei a tudásalapú társadalomban és a szolgáltatásokban 4. A regionális és helyi foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása 5. Adóreform a foglalkoztatás és a képzések támogatása érdekében III. A vállalatok és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének fejlesztése 1. A szociális partnerek megállapodásai a munkaszervezet modernizálására 34

37 2. Rugalmasabb típusú munkaszerződések a változatos foglalkoztatási formák szerint 3. A vállalaton belüli alkalmazkodóképesség támogatása mint az élethosszig tartó tanulás része IV. A nők és a férfiak egyenlő esélyeit elősegítő politikák megerősítése 1. Az esélyegyenlőség érvényesítése a szakpolitikákban 2. A férfiak és nők foglalkoztatási arányának kiegyensúlyozása, az egyenlő bérezés elvének érvényesítése 3. Családbarát intézkedések és szolgáltatások kezdeményezése Magyarország legfőbb stratégiai dokumentuma a Nemzeti Fejlesztési Terv az előbbiekben felsorolt irányelveket tekintetbe véve készült el. Az NFT alapjául szolgáló keretdokumentumok A Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Unió Tanácsának a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999 Rendelete (Council Regulation /EC/ No 1260/1999), valamint a Strukturális Alapokra vonatkozó tervekről és programozási dokumentumokról szóló Vademecum figyelembevételével készült. A Terv igazodik az Európai Bizottság os időszakra vonatkozó programozási irányelveihez (The Structural Funds and their coordination with the Cohesion Fund, Guidelines for programmes in the period ), amelyek a gazdasági versenyképesség javítását, a foglalkoztatottság növelését leginkább segítő fejlesztési politikákról adnak útmutatást. Emellett figyelembe veszi a releváns közösségi és nemzeti szakpolitikákat, stratégiákat is. Az NFT mindezen túlmenően támaszkodik az Előcsatlakozási Gazdasági Program c. dokumentumra (Preaccession Economic Programme; PEP 2003). E dokumentum körvonalazza azt a makrogazdasági keretet és gazdaságpolitikát, amelyben a Nemzeti Fejlesztési Terv kifejti hatásait, s melynek egyik megvalósítási eszköze. A középtávú gazdaságpolitika célja a modernizáció, az európai szintekhez való felzárkózás, amely a versenyképesség erősítésében, a pénzügyi és árstabilitásra törekvésben, valamint a gazdaság és társadalom kohéziós erőinek kibontakoztatásában realizálódik. A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv a Strukturális Alapok mindegyikének forrásaira épít. Ennek megfelelően céljainak, prioritási területeinek és a megvalósítandó intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Alapokra vonatkozó rendeleteivel. A Strukturális Alapok finanszírozta beavatkozások szoros, koordinált kapcsolatban állnak az azonos időszakban a Kohéziós Alapból finanszírozott intézkedésekkel, amelyek fejlesztési irányai megjelennek a Nemzeti Fejlesztési Tervben. Az NFT legfontosabb hosszútávú célja, nem más, mint az EU átlaghoz viszonyított nagymértékű jövedelemkülönbség csökkentése. Ennek eléréséhez feltétlenül szükséges gazdaság versenyképességének javítása, a humán erőforrások jobb kihasználása, a környezet állapotának jobbítása és az alapinfrastruktúra javítása, valamint a kiegyensúlyozott regionális fejlődés. A stratégia megvalósítása az operatív 35

38 programokon keresztül történik, amelyek egy adott ágazat vagy régió stratégiáját tartalmazzák, és meghatározzák a programon belüli fejlesztési területeket, prioritásokat és az azokhoz tartozó intézkedéseket. Az NFT alapján Magyarország öt operatív programot dolgozott ki, és bonyolított le 2007ig. Az öt operatív program a következő: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP) Az NFT pénzügyi vonatkozásai A Nemzeti Fejlesztési Terv megközelítőleg 510 milliárd forint uniós és 178 milliárd forint hazai közösségi (központi, illetve helyi) forrást nyit meg a beruházásoknak az Operatív Programokon keresztül. Ez a gazdasági szereplőknek szóló programokon keresztül további 280 milliárd forint magántőkét mozgat meg. Mindezt kiegészíti 283 milliárd forint uniós, illetve 113 milliárd forint hazai közösségi forrás a Kohéziós Alap finanszírozta nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteken keresztül. Így összességében 1350 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. A GVOP Az öt operatív program közül, a GVOP, vagyis a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, az NFT már előbb említett négy specifikus célja közül a gazdasági versenyképesség növelését tűzte ki céljául. A gazdasági versenyképesség növekedésének elérésével valósulhat meg az NFT legfontosabb, hosszú távú célja, ami nem más, mint az Unió fejlett tagországaitól való jelentős társadalmigazdasági lemaradás mérséklése. A GVOP sikeressége közvetett módon kihat, a többi specifikus cél megvalósítására. A GVOP három célkitűzése A tudásalapú gazdaság és az innovációs kapacitások fejlesztése A technológiaintenzív ipar és szolgáltatások fejlesztése A kis és középvállalkozások fejlesztése a gazdaság dualitásának csökkentése érdekében A GVOP célkitűzései az alább kifejtett négy prioritáson keresztül valósult meg: 36

39 1. Prioritás: Beruházásösztönzés A beruházások alapvető jelentőségűek Magyarország vállalkozásainak és az üzleti infrastruktúra modernizálásának érdekében. Ebből kifolyólag a GVOP támogatja a termelőkapacitások modernizálását, különös tekintettel azokra a területekre, ahol ez alkalmassá teszi a vállalkozásokat arra, hogy nagyobb vállalatok beszállítóivá váljanak; valamint a feldolgozóipart, szolgáltató központok létrehozását támogatva. Az ehhez kapcsolódó intézkedések a magyar vállalkozások és a multinacionális vállalatok közötti integrációt mozdítják elő. A GVOP a magas minőségű üzleti infrastruktúra fejlesztését is támogatja az ipari parkok, inkubátorházak, technológiai transzfer és logisztikai központok fejlesztésével, ami előmozdítja a regionális növekedési pólusok fejlődését. Tekintettel Magyarország számottevő beruházási szükségletére, a prioritás proaktív beruházásösztönzési tanácsadásnak is helyt ad, új befektetőknek az országba vonzása, illetve a reinvesztáció bátorítása érdekében. A többi prioritástól eltérően, e prioritás nagyobb beruházásokat is támogat. 2. Prioritás: Kis és középvállalkozások fejlesztés A kis és középvállalkozások jelentős lehetőségforrásai a magyar gazdasági fejlődésnek, következésképpen az operatív program olyan intézkedéseket is tartalmaz, ami kifejezetten ezek igényeire összpontosít. A cél e lehetőségeknek a kihasználása és a jelenleg fennálló, a kisebb, kevésbé hatékony hazai, és a nagy, modern külföldi tulajdonú vállalatok közötti szakadék áthidalása. Az intézkedések a műszaki technológiai beruházásokat, minőségbiztosítási rendszerek bevezetését, a termelőberendezések modernizációját, a vállalkozásoknak az EU standardjaihoz való felzárkóztatását, innovatív termékek létrehozását támogatja. A KKVk üzleti tanácsadáshoz való hozzáférését, az üzleti menedzsment fejlesztését, a KKVk közötti együttműködést is támogatja e prioritás. 3. prioritás: Kutatásfejlesztés és innováció A magyar, elsősorban kis és középvállalkozások érdekében a magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások, eljárások kifejlesztését támogatása döntő jelentőségű. E prioritás keretében a GVOP támogatja a K+F és innovációs tevékenységet, kutatási projektek megvalósítását a kulcsterületeken, a kutatási infrastruktúra fejlesztését, a technológia átadást szolgáló a közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalati szféra együttműködését, a KKVk (a spinoff vállalatokat is beleértve) innovációs tevékenységét. A források az információs és kommunikációs technológiák, biotechnológia, anyagtudomány és környezetbarát eljárások, termékek, szolgáltatások területeire koncentrálódnak. Az intézkedések a közszféra és a privát szektor K+F beruházási igényeit is figyelembe veszik, különös tekintettel a nonprofit kutatóintézetek és vállalkozások közötti kutatási partnerkapcsolatok fejlesztésére. 37

40 4. prioritás: Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Az információs és kommunikációs technológiáknak, a gazdasági és piaci információknak, valamint az általuk elérhető adatoknak nagy szerepük van minden ágazatban. Mivel az ilyen jellegű technológiáknak a hozzáférhetősége, alkalmazása jelenleg egyenlőtlen Magyarországon, a GVOP azokat a területeket támogatja, ahol a fejlesztés különösen szükséges, ide értve az üzleti szempontból jelentős szolgáltatások, alkalmazások, tartalmak és infrastruktúra fejlesztését. A GVOP támogatja az IT alapú üzleti rendszerek bevezetését a KKVk hatékonyságának növelése, és a partnereik felé történő információátadás fejlesztése érdekében. Mivel jelenleg nincs megfelelő korszerű üzleti célú digitális tartalom Magyarországon, a GVOP támogatja az ilyen adattartalmak előállítását a KKVk tudásbázisának növelése érdekében. A OP üzletbarát eközigazgatás szolgáltatásainak fejlesztését is megcélozza, a közigazgatás és a vállalkozások közötti információáramlás hatékonyságának fokozása érdekében. A GVOP a távoli, elszigetelt, hátrányos helyzetű térségek információs társadalomba való bekapcsolását, a szélessávú távközlés infrastruktúra elterjesztését is támogatja azokon a területeken, ahol a magánszféra szolgáltatói nem tudnák azt önállóan megtenni. Az ötödik, technikai segítségnyújtást szolgáló prioritás a program hatékony és eredményes megvalósításához járul hozzá. EU Gazdasági versenyképesség operatív program Beruházásösztönzés Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése Hazai Összes közösségi közösségi Magán forrás 109,4 25,2 45,2 10,7 154,6 35,9 135,9 56,0 290,6 91,9 20,9 9,0 29,9 48,8 78,7 Ipari infrastruktúra megteremtése 3,1 1,3 4,4 7,2 11,7 Proaktív beruházásösztönzési tanácsadás 1,1 0,4 1,5 0,0 1,5 30,6 12,8 43,4 41,4 84,8 22,0 3,1 5,5 25,2 9,4 1,0 2,4 9,4 31,5 4,1 7,9 34,5 31,5 2,0 7,9 15,2 63,0 6,1 15,7 49,7 11,5 3,8 151,3 5,1 20,4 8,2 3,2 11,4 4,9 16,3 5,4 24,1 8,8 3,3 5,5 6,6 4,4 2,3 10,9 3,8 1,4 1,8 3,9 1,5 7,8 35,0 12,5 4,7 7,3 10,5 5,8 5,2 23,4 12,5 4,7 0,0 6,2 0,0 13,0 58,4 25,0 9,4 7,3 16,6 5,8 Kis és középvállalkozások fejlesztése Kis és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban Kutatásfejlesztése és innováció Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológiafejlesztési tevékenység támogatása Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítására Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Egazdaság fejlesztés, ekereskedelem ösztönzése Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése Az eközigazgatás fejlesztése Szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése Technikai segítségnyújtás 11. táblázat Források elosztása a GVOP keretében között, milliárd HUF; Össz.

41 Az Európai Foglalkoztatási Stratégia négy pillérében definiált, irányelvek közül valóban több is megjelenik az NFT, GVOP által meghatározott céljaiban és azok prioritásaiban. Elsősorban az első két pillérben meghatározott elvek mutatnak egyezést. Itt említhető, első pillér A foglalkoztathatóság javításán belül meghatározott ötödik irányelv, amely a számítógéphasználat fejlesztését javasolja, az összes állampolgárt illetően. Ez a GVOP negyedik prioritásában kap helyet. A GVOP a távoli, elszigetelt, hátrányos helyzetű térségek információs társadalomba való bekapcsolását, a szélessávú távközlés infrastruktúra elterjesztését is támogatja azokon a területeken, ahol a magánszféra szolgáltatói nem tudnák azt önállóan megtenni. A második pillér, A vállalkozókészség fejlesztése szinte összes javaslata helyet kapott a GVOPban. Ezek pedig a következők: A vállalkozások létesítésének és működtetésének megkönnyítése, (GVOP második prioritás) A vállalkozások ösztönzése,(gvop második prioritás), A foglalkoztatás új lehetőségei a tudásalapú társadalomban és a szolgáltatásokban, (GVOP, harmadik prioritás). A HEFOP Az operatív programok közül a Strukturális Alapok forrásaiból a Humánerőforrásfejlesztés Operatív Program (HEF OP) részesedik a legnagyobb mértékben. A közötti időszakra vonatkozóan a HEF OP teljes költségvetése összesen 667 millió euró (183 milliárd forint). Ebből mintegy 500 millió euró közösségi támogatás, amit a hazai elsősorban központi források további 167 millió Euróval egészítenek ki. A Strukturális Alapok közül a HEF OP elsődlegesen az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaira épül, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásai is kiegészítenek a humánerőforrásfejlesztést támogató infrastruktúra fejlesztését támogatva. A tervek szerint a program megvalósításához az ESZA mintegy 323 millió euróval, míg az Európai Regionális Fejlesztési Alap 177 millió euróval járul hozzá. Az Operatív Program a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügyi ellátórendszer területén megvalósítandó fejlesztéseket támogatja az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés által meghatározott szakmapolitikai keretekbe illeszkedve. A HEF OP tehát három fő célt határozott meg az Európai Unió társadalmi és gazdasági fejlettségi szintjéhez való konvergencia elérése érdekében. 39

42 A HEF OP három célkitűzése a foglalkoztatási szint növelése a munkaerő versenyképességének javítása a társadalmi befogadás elősegítése Hazai közösség EU Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása A munkanélküliség megelőzése és kezelése A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítségével Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések A felnőttképzés rendszerének fejlesztése Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befogadását támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban Egészségügyi információtechnológia fejlesztés az elmaradott régiókban Technikai segítségnyújtás 143,5 30,6 22,4 6,1 47,8 10,2 7,5 2,0 191,4 40,8 29,8 8,2 2,1 0,7 2,9 16,6 5,5 22,2 7,7 2,6 10,2 43,8 14,6 58,5 14,0 4,7 18,7 8,1 5,1 2,7 1,7 10,8 6,8 12,8 3,9 4,3 1,3 17,0 5,2 45,2 155,1 60,3 18,9 6,3 25,2 6,3 2,1 8,4 17,0 5,7 22,7 3,0 7,2 1,0 2,4 4,1 9,6 12. táblázat Források elosztása a HEFOP keretében között HEFOP négy prioritásra helyezi a hangsúlyt. 40 Összesen

43 1. Prioritás Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása A prioritás célja a munkanélküliek reintegrációja a munkaerőpiacra, a hosszú távú munkanélküliség megakadályozása, illetve a fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra történő beilleszkedésének elősegítése. Ezek mellett a prioritás a nők munkaerőpiaci részvételének támogatását, elősegítő kezdeményezéseket is tartalmaz, beleértve családbarát intézkedéseket, és az intézkedésekhez kapcsolódó, a munkaviszony és/vagy tanulás mellett a hozzátartozók ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztését. A prioritás közvetlenül hozzájárul az NFTben megfogalmazott foglalkoztatási szint növelésének céljához, illetve az esélyegyenlőség támogatásához. A Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja szintén kulcsfontosságú komponense a prioritásnak. 2. Prioritás Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem támogatása a munkaerőpiacra történő belépés elősegítésével. A prioritás olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek a munkaerőpiacra történő belépést segítik elő, különös tekintettel, a társadalmi kirekesztéssel leginkább sújtottakra. A munkaerőpiaci beilleszkedés feltételeinek megteremtése érdekében a prioritás az alapfokú oktatáshoz, a képzéshez és a munkalehetőségekhez, illetve a megfelelő színvonalú egészségügyi szolgáltatások való hozzáférést támogatja. A prioritás továbbá a hátrányos helyzetű, többek között roma fiatalok alapfokú oktatási feltételeinek javítását tűzi ki célul. A prioritás keretében szintén támogatott a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben való részvétele, foglakoztathatóságának javítása érdekében. A munkalehetőségekhez való hozzáférés javítása érdekében a fentieken túl hangsúlyos továbbá a az ápolási és gondozási szolgáltatások fejlesztése. 3. Prioritás Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása A prioritás az oktatási és képzési rendszer hatékonyságának fejlesztését célozza a készségek fejlesztésén keresztül, beleértve a hatékonyabb és a munkaerőpiaci kihívásokra érzékenyebb szakképzés támogatását. Ennek érdekében hangsúlyt kap a munkaerő képzettségnek fejlesztése (beleértve a felnőttképzést) egy hatékonyabb monitoring és végrehajtási rendszer fejlesztésével. Ezek mellett a foglalkoztatottak és egyéni vállalkozók támogatásán keresztül a prioritás a tudásalapú gazdaság és társadalom kihívásainak megfelelő készségek és képességek fejlesztését támogatja. A prioritás közvetlenül hozzájárul az NFTban megfogalmazott prioritáshoz, a munkaerő versenyképességének növeléséhez. 4. Prioritás Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A prioritás az oktatási, egészségügyi, (beleértve az információstechnológián alapuló szolgáltatásokat) és a társadalmi befogadás területén lévő infrastruktúra fejlesztését támogatja. (beleértve a szolgáltatásokhoz való az egyenlő hozzáférést és a kínálati oldal minőégének fejlesztését a még hatékonyabb ESZA által támogatott humánerőforrásfejlesztési intézkedések érdekében.). A prioritás ezek mellett hozzájárul az új 41

44 Európai Foglalkoztatási Stratégia céljainak megvalósulásához, és az NFT kiemelt céljához, a foglalkoztatási szint növeléséhez. Az ötödik prioritás a technikai segítségnyújtás keretén belül biztosít forrást a program hatékony végrehajtásának elősegítésére. A HEF OP céljai és prioritásai között szintén megtalálhatók az EFS által meghatározott irányelvek, javaslatok. Az EFS negyedik pillérének összes javaslata megtalálható a HEF OPban. A negyedik pillér nem más, mint A nők és férfiak egyenlő esélyeit elősegítő politikák megerősítése. Ez az EFS szerint magában foglalja: Az esélyegyenlőség érvényesítését a szakpolitikákban (HEF OP, első prioritás) A férfiak és nők foglalkoztatási arányának kiegyensúlyozását, az egyenlő bérezés elvének érvényesítését (HEF OP, első prioritás) Családbarát intézkedéseket és szolgáltatásokat. (HEF OP, első prioritás) A harmadik pillérben, A vállalatok és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének fejlesztése találjuk, a vállalaton belüli alkalmazkodóképesség támogatásának, mint az élethosszig tartó tanulás részének a javaslatát, mely a HEF OP harmadik prioritásának része. Az első pillérben A foglalkoztathatóság javítása meghatározott hét javaslatból hat szintén a HEF OP megvalósítandó elérései közé tartozik. Ezek a következők: Fiatalok munkanélküliségének megállítása, a tartós munkanélküliség megelőzése (HEF OP, első prioritás) Foglalkoztatásbarát megközelítés erősítése: a segélyek, az adók valamint a képzési rendszer területén (HEF OP, első prioritás) Az aktív öregedés politikájának fejlesztése (HEF OP, első prioritás) A szakképzettség fejlesztése az új munkaerőpiac érdekében: az élethosszig tartó tanulás megközelítésében (HEF OP harmadik prioritás) Aktív politikák az álláshelyek betöltésének fejlesztése, valamint a kiemelkedés szűk keresztmetszetei megelőzése és az ellene való harc érdekében (HEF OP második prioritás) Harc a kirekesztés ellen, valamint a társadalmi integráció támogatása a foglalkoztatás elősegítésével (HEF OP második prioritás) 42

45 Tehát, ha áttekintjük a HEF OP, és a GVOP célkitűzéseit és prioritásait, láthatjuk, hogy szinte teljesen átfedik az EFS által meghatározott irányvonalakat. Bár igaz, egy az EFS által javasolt irányvonallal nem találkozunk sehol az NFT operatív programjai között. Ez pedig nem más, mint az: Adóreform a foglalkoztatás és a képzések támogatása érdekében. Az NFT másik három operatív programja, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), Agrárés Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP), Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP). Ezen operatív programok céljainak és prioritásainak összevetése, az EFS irányelveivel elhagyható, hiszen ezeknek az operatív programoknak nem igazán van közük a foglalkoztatáspolitikának. A másik már fentebb említett nemzeti szintű dokumentum, ami segíti átvenni az EFS céljait és prioritásait, az nem más, mint a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv. 43

46 5. Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés 128. cikkelyének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak évente jelentést kell készíteniük foglalkoztatáspolitikai intézkedéseikről a Tanács és az Európai Bizottság részére, a Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalak alapján. Ezek az éves jelentések az ún. foglalkoztatási akciótervek. Magyarország az Unió új tagállamaként 2004ben első alkalommal nyújtotta be Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét. A évi Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv a Kormány közötti időszakra vonatkozó stratégiáját és az egyes irányvonalakhoz kapcsolódó helyzetértékelést és válaszlépéseket tartalmazza. A Közös foglalkoztatáspolitikai értékelés kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése a foglalkoztatáspolitika uniós szintű koordinációjában való részvételre történő felkészülést szolgálta. Az Akcióterv stratégiája és intézkedései az abban meghatározott prioritásokra épülnek. Az Akcióterv a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium koordinációja mellett, több minisztérium és egyéb szervezet bevonásával készült. Az Akcióterv tervezetét a társadalmi egyeztetés keretében számos partner véleményezte, köztük a szociális partnerek, és megvitatta az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága is. Az Európai foglalkoztatási stratégiának megfelelően, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának a következő három átfogó és egymást kölcsönösen megerősítő intézkedésre kell épülnie. A magyar foglalkoztatáspolitika három fő stratégiája: a. teljes foglalkoztatás, b. a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, c. a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése. A fenti célok mellett az Európai Tanács által felkért Foglalkoztatási Munkacsoport (Employment Taskforce) a következő prioritásokat határozta meg: a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének erősítése, minél több embert ösztönözni arra, hogy belépjen és maradjon a munkaerőpiacon: biztosítani kell, hogy a munkavállalás mindenki számára valós lehetőség legyen, több és hatékonyabb beruházás az emberi tőkébe és az egész életen át tartó tanulásba, megfelelő irányítás a reformok eredményes végrehajtása érdekében Teljes foglalkoztatás A foglalkoztatási szintre vonatkozóan az Európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célkitűzésekhez (2005ig 67%os, 2010ig 70%os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország 44

47 elmaradása jelentős. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Ezért a Kormány már a Közös foglalkoztatáspolitikai értékelésben a foglalkoztatás bővítését határozta meg a foglalkoztatási stratégia legfontosabb prioritásaként, és továbbra is elsődleges célnak tekinti azt. A magyar foglalkoztatáspolitikai stratégia megvalósítása során arra kell törekedni, hogy a foglalkoztatási ráta érje el: a. az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2006ra az 59%ot, 2010re a 63%ot, b. a nők esetében 2006ra az 53%ot, 2010re a 57%ot, férfiak esetében pedig a 64, illetve a 69%ot, c. az 5564 évesek esetében 2006ra a 33%ot, 2010ig a 37%ot.1 A fenti célok azt feltételezik, hogy évente átlagosan 0,8%kal kell növekednie a foglalkoztatásnak. Ehhez a munkaerőkeresletet és kínálatot befolyásoló intézkedésekre egyaránt szükség van. A munkaerőpiac keresleti oldalán a foglalkoztatás bővítése új munkahelyek létrehozását feltételezi. Tekintettel a mikróvállalkozások jelentős számára, az új vállalkozások alapítása, az önfoglalkoztatók kiemelt támogatása helyett elsősorban a meglévő vállalkozások növekedésének támogatására kell koncentrálni. A Kormány a munkahelyteremtést e tekintetben a munkaerő költségének fokozatos csökkentésével, a mikro, kis és középvállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével és egy olyan kiszámítható pénzügyi és jogi környezet kialakításával kívánja elősegíteni, amely növeli a kisebb foglalkoztatók biztonságát. A strukturális átalakulás sikeres kezelése érdekében a Kormány támogatja a vállalatok alkalmazkodóképességének erősítését szolgáló kezdeményezéseket. A munkajogi szabályozás felülvizsgálata kulcsfontosságú eszköz e tekintetben. A rugalmas foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére irányuló törekvésekkel együtt ugyanakkor a foglalkoztatás biztonságának új formáit is ki kell alakítani a szociális partnerekkel együttműködésben. A kínálati oldalon a foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedéseknek, figyelembe véve a munkanélküliség viszonylag alacsony szintjét, a munkanélküliek mellett az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének támogatását is szolgálniuk kell. E célt szolgálják az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésére, az aktivizáló politikák hatékonyságának javítására, az ellátórendszer átalakítására irányuló intézkedések, elősegítve, hogy a munkavállalás mindenki számára tényleges és vonzó lehetőség legyen. A Kormány emellett a munkaadókat is célzott támogatásokkal ösztönözi a munkaerőpiacra való belépés szempontjából hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására. A Kormány a foglalkoztatás növelésére irányuló gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézkedések kialakítását és végrehajtását szoros tárcaközi együttműködésre kívánja építeni. A stratégia 45

48 hatékony és eredményes végrehajtása megköveteli, hogy megfelelő koordináció alakuljon ki az egyes szakpolitikák között, különösen három területen. Egyrészt a gazdaságpolitikai döntések alapozzák meg a foglalkoztatási törekvéseket, de legalább számoljanak a várható folyamatok, tervezett intézkedések munkaerőpiaci következményeivel. Másrészt az oktatás és képzés rendszere rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac folyamatosan változó elvárásaihoz. Harmadrészt a szociálpolitikai és a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket összehangoltan kell kialakítani és végrehajtani, a munkavállalásra való ösztönzést és a társadalmi kohézió erősítését egyaránt szem előtt tartva. Foglalkoztatási ráta Összesen EU átlag Tény (2003) EU15 EU25 Uniós célkitűzések Magyarorszá g Nemzeti célkitűzések 2005 EU EU25 Tény (2003) ,3 62, , Férfiak 72,5 70,8 63, ,7 40, Nők 13. táblázat A foglalkoztatási rátához kapcsolódó számszerűsített uniós és nemzeti célkitűzések 5.2. A munka minőségének javítása és a produktivitás növelése A munka minősége többdimenziós fogalom, amely egy adott munka és a tágabb munkaerőpiaci kontextus jellemzőit egyaránt magába foglalja. Az Európai foglalkoztatási stratégiához kacsolódóan a munka minősége szempontjából a következő tényezőket kell figyelembe venni: a munka belső minősége, (egy adott munkának azon jellemzői, amelyek befolyásolják a dolgozó elégedettségét, és meghatározóak státusa és jövedelme szempontjából), szakképzés, egész életen át tartó tanulás és karrier, nők és férfiak esélyegyenlősége, munkahelyi egészség és biztonság, rugalmasság és a foglalkoztatás biztonsága, munkaszervezet, esélyegyenlőség a munkaerőpiacra való belépés és beilleszkedés tekintetében, a munka és a családi élet összeegyeztetése, sokféleség és diszkriminációmentesség, szociális párbeszéd és munkavállalói részvétel, valamint, munkateljesítmény. A jogi, intézményi keretek fejlesztése mellett azt is elő kell segíteni, hogy a munka minőségével, hatékonyságával, termelékenységével kapcsolatos kérdések a szociális párbeszéd minden szintjén kerüljenek napirendre. A Kormány törekszik arra, hogy a munka minőségének és termelékenységének javítása a foglalkoztatás bővítésével együttesen, kiegyensúlyozottan történjék. Különösen fontos e tekintetben a kiegyensúlyozott, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodó bérpolitika kialakítása. A versenyképesség javításában és a munkaerőpiaci kereslet élénkítésében a pénzügyi stabilitás megőrzésének szem előtt tartása mellett fontos szerepe van továbbá a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését szolgáló intézkedéseknek is. 46

49 A munkavállalók alkalmazkodóképességének erősítése szempontjából meghatározó, hogy az egész életen át tartó tanulás lehetősége mindenki számára elérhető legyen, beleértve az alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat is. A Kormány a képzési rendszer fejlesztésével és a támogatási rendszer bővítésével törekszik arra, hogy ösztönözze a munkavállalókat a képzésben való részvételre, a vállalatokat pedig arra, hogy többet fordítsanak munkavállalók képzésére. Az oktatás minőségének javítása érdekében ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosíthatják a munkaerőpiaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodását, erősíteni kell az oktatásképzés és a gazdaság közötti kapcsolatokat. E célt szolgálja többek között a szakképzés rendszerének átfogó fejlesztése és a Magyar Felsőoktatásfejlesztési Stratégia. A termelékenység és a versenyképesség javításához hozzájárul továbbá, hogy a Kormány az innováció és a K+F területén támogatja a vállalkozások és a kutatási intézmények közötti együttműködést és a kutatással kapcsolatos kapacitások fejlesztését A társadalmi kohézió és befogadás erősítése A foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvésekhez szorosan összekapcsolódik a társadalmi kohézió erősítése. A szegénység és a társadalmi kirekesztés egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség és különösen a tartós munkanélküliség és az inaktivitás. Ezért a társadalmi kohézió és befogadás erősítésének a foglalkoztatás a kulcsfontosságú eszköze. A foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedések megvalósítása során a Kormány kiemelt célnak tekinti a roma emberek, az idősebb munkavállalók és a fogyatékos emberek helyzetének javítását. A hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszatérésének segítéséhez olyan integrált megközelítés szükséges, amely figyelembe veszi a hátrányos társadalmigazdasági helyzetből fakadó problémák összetettségét, halmozódását. Munkaerőpiaci esélyeik javítása érdekében a Kormány támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a foglalkoztathatóság javítását szolgálják, személyre szabott szolgáltatásokra építve. A munkanélkülivé válás és a kirekesztés megelőzése érdekében a Kormány törekszik az oktatásban és képzésben való részvétel tekintetében, ahol szükséges pozitív intézkedésekkel is az esélyegyenlőség biztosítására, az iskolai lemorzsolódás megelőzésére és a lemorzsolódott fiataloknak a képzésbe való visszasegítésére. A Kormány 2004 júliusára elkészítette a Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért című dokumentumot, melyben megjelenítette mindazokat az intézkedéseket, amelyeket között a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében tenni kíván. A cselekvési terv leszögezi, hogy a szegénységből kivezető legbiztosabb út a foglalkoztatás, és a tervben foglalt intézkedéseknek számos foglalkoztatáspolitikai vonatkozása van. A cselekvési terv ezen kívül átfogja a szociális ellátórendszer, a nyugdíj és az egészségügyi rendszer, az oktatás, a lakhatás, az igazságügy, a közlekedés, stb. társadalmi befogadással összefüggő intézkedéseit. 47

50 5.4. A Nemzeti Foglakoztatási Akcióterv tíz irányvonala Az Akcióterv tíz irányvonal felállítása mentén haladva fejti ki az elképzelt Stratégiát. Egyegy ilyen irányvonalat rövid helyzetértékelés, a kitűzött célok összefoglalása és válaszlépések kidolgozása követ. Ezek a koordinációs irányvonalak megegyezést mutatnak az EFS által meghatározottakkal Az első irányvonal: Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára Biztosítani kell, hogy a munkanélküliség korai szakaszában minden álláskereső segítséget kapjon az egyéni szükségletek felmérése, tanácsadási szolgáltatások, álláskeresési támogatás és személyre szabott cselekvési terv formájában. Az egyéni szükségletek felmérése alapján hatékony és hatásos szolgáltatásokat kell biztosítani az álláskeresőknek, foglalkoztathatóságuk és beilleszkedési esélyeik javítása érdekében: Valamennyi munkanélküli embernek fel kell ajánlani egy újrakezdési lehetőséget képzés, átképzés, munkatapasztalat szerzés, munkalehetőség vagy egyéb, a foglalkoztathatóság javítását szolgáló eszköz formájában, és ahol szükséges folyamatos álláskeresési segítségnyújtással kiegészítve mielőtt a munkanélküliség időtartama elérné a pályakezdők esetében 6 hónapot, illetve egyéb esetekben a 12 hónapot; Biztosítani kell, hogy 2010re a tartósan munkanélküliek 25%a részt vegyen valamilyen aktív intézkedésben képzés, átképzés, munkatapasztalat szerzés, vagy egyéb foglalkoztathatóság javítását szolgáló eszköz formájában, a három e tekintetben legfejlettebb tagállam átlagának elérése érdekében. Korszerűsíteni kell a munkaerőpiaci szervezeteket, elsősorban az állami foglalkoztatási szolgálatot. Biztosítani kell a munkaerőpiaci programok hatásosságának és hatékonyságának rendszeres értékelését, és ennek felülvizsgálatát Az első irányelv mentén meghatározott célok a következők: Elsősorban a tartós munkanélküliség eredményes kezelése. Számszerűsített célkitűzések 1. el kell érni, hogy a tartós munkanélküliségi ráta 2006ra 2,2%ra csökkenjen (2002ben 2,4%); 2. el kell érni, hogy 2006ra a munkanélküli nyilvántartásba belépők közül tartós munkanélkülivé válók aránya a 25 éven aluliak körében 21,3%ról (2003) 18,0%ra csökkenjen, a 25 évnél idősebbek körében pedig 13,9%ról 12%ra csökkenjen; 48

51 3. javítani kell a különböző szolgáltatásokkal és aktív eszközökkel elért munkanélküliek számát és arányát a munkanélkülivé válást követő 6 hónap alatt a 25 év alattiaknál, illetve 12 hónap alatt az idősebbeknél: 2006ra a korábbi 19,6%ról 15%ra kell csökkenteni a fiataloknál és 15,3%ról 12%ra az idősebbeknél azok arányát, akik a bekerülésüket követő 6 ill. 12 hónap alatt nem kaptak érdemi segítséget. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásainak kiterjesztése az inaktív népességre A foglalkoztatási szolgáltatások és az aktív eszközök hatékonyságának javítása Látható, hogy az első irányelv, megfelel az EFS első pillérében említett javaslatokkal. Így például: az ott is megemlített tartós munkanélküliség megelőzésének javaslatával, vagy a foglalkoztatásbarát, illetve aktív foglalkoztatási politika megerősítésével. A tartós munkanélküliség kezelésére a következő intézkedéseket kerültek javaslatra: A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése és sikeres leküzdése érdekében az ÁFSZ 2006ig: kísérleti céllal (20 kirendeltségen) bevezette a tartós munkanélküliség kockázatának elemzésén alapuló kategorizálás (profiling) módszerét, majd a tapasztalatok felhasználásával 2005től országosan elterjesztette a tartós munkanélkülivé válás megelőzése céljából; fokozatosan kiterjeszti valamennyi ellátásban, vagy támogatásban részesülő munkanélkülire az együttműködési megállapodások rendszerét; erőfeszítéseket tesz a regisztrált munkanélküliekkel való gyakoribb kapcsolattartásra, az aktív munkakeresés ösztönzésére; törekszik arra, hogy a munkanélküliek minél nagyobb hányadának felajánljon egy újrakezdési lehetőséget, vagy a foglalkoztathatóság javítását, célzó szolgáltatást és/vagy aktív támogatást, mielőtt munkanélküliségük elérné az egy évet (fiatalok esetén a 6 hónapot) A második irányvonal: Munkahelyteremtés és vállalkozás A tagállamok ösztönzik több és jobb munkahely létrehozását a vállalkozás, az innováció, a beruházási kapacitás támogatásával és a vállalkozások számára kedvező környezet biztosításával. Különös figyelmet kell fordítani az új vállalkozások, a szolgáltatási és a K+F szektor munkahelyteremtési potenciáljának kihasználására. A vállalkozásösztönzés politikájának összehangolási folyamatára és a Kisvállalkozások Európai Kartájának végrehajtására támaszkodva, a szakmapolitikai törekvéseknek az alábbiakra kell összpontosítaniuk: 49

52 A vállalkozásindításhoz és a kis és középvállalkozások (KKV) működtetéséhez, valamint a munkaerőfelvételhez kapcsolódó adminisztratív terhek és szabályozások csökkentése és egyszerűsítése, az induló vállalkozások, az új és működő KKVk, valamint a magas növekedési és munkahelyteremtési potenciállal rendelkező vállalkozások tőkéhez jutásának segítése A vállalkozói készségek és menedzsment ismeretek oktatásának és képzésének támogatása, beleértve azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a vállalkozóvá válást mint karrierlehetőséget mindenki számára elérhetővé tenni. Az elérendő célok, szükséges lépések, összefoglalva: A vállalkozások számára kedvezőbb környezetet kell kialakítani, Biztosítani kell a foglalkoztatásbarát bérnövekedést, Erősíteni kell a KKVk versenyképességét, és ösztönözni kell a munkahelyteremtő beruházásokat, Erősíteni kell a K+F szektor és a vállalkozások együttműködését, Fejleszteni kell a vállalkozói és vállalatvezetési ismereteket. Az itt említett intézkedésekkel az EFS második pillérének, ami nem más, mint a vállalkozókészség fejlesztése, több javaslata is azonos. Így: a vállalkozások létesítésének és működtetésének megkönnyítése, amelyhez szorosan kapcsolódik a vállalkozások ösztönzése, valamint ide sorolható a foglalkoztatás új lehetőségei a tudásalapú társadalomban és a szolgáltatásokban A harmadik irányvonal: Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerőpiaci mobilitás elősegítése A tagállamok segítik a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodását a változásokhoz, figyelembe véve a rugalmasság és a biztonság követelményét is, és hangsúlyozva a szociális partnerek meghatározó szerepét e tekintetben. Felülvizsgálják, és amennyiben szükséges módosítják a foglalkoztatással kapcsolatos szabályozás túlságosan korlátozó elemeit, amelyek befolyásolják a munkaerőpiac dinamikáját és a munkaerőpiacra való belépés szempontjából leginkább hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, fejlesztik a szociális párbeszédet, erősítik a korporatív szociális felelősségvállalást, és további, megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy előmozdítsák: 1. a munkaszerződési és munkavégzési formák sokféleségét, beleértve a munkaidőre, az előmeneteli rendszerre, a munka és a magánélet, valamint a rugalmasság és a biztonság jobb összehangolására vonatkozó rendelkezéseket; 2. a munkavállalók. különösen az alacsony képzettségű munkavállalók. képzésben való részvételét; 50

53 3. a jobb munkakörülményeket, beleértve az egészséget és a biztonságot; e tekintetben a szakmapolitikai törekvéseknek elsősorban arra kell irányulniuk, hogy jelentősen mérséklődjön a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések aránya; 4. az innovatív és fenntartható munkaszervezeti formákra vonatkozó tervek kidolgozását, elterjesztését, ezáltal javítva a munka termelékenységet és minőségét; 5. a gazdasági változások és szerkezetváltás előrejelzését és pozitív irányítását. A tagállamoknak a munkaerőhiány leküzdését különböző intézkedésekkel kell elősegíteniük, például a foglalkozási mobilitás elősegítésével és a földrajzi mobilitást akadályozó tényezők kiküszöbölésével. elsősorban a Szakképzettség és mobilitás akcióterv végrehajtásán keresztül, a képesítések és kompetenciák elismerésének és átláthatóságának, a társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságok átvihetőségének javításával, megfelelő ösztönzők beépítésével az adóés ellátórendszerekbe, és figyelembe véve a bevándorlás munkaerőpiaci vonatkozásait is. Nemzeti és európai szinten egyaránt javítani kell a munkaés képzési lehetőségek átláthatóságát, a hatékony állásközvetítés támogatása érdekében. A megvalósításhoz szükséges lépések: Növelni kell a foglalkoztatás rugalmasságát a foglalkoztatás biztonságának megőrzése mellett, a szociális partnerek bevonásával, Javítani kell a munkahelyi egészség és biztonság ellenőrzését, növelni kell a munkavállalók mobilitását, A változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kell a változások előrejelzését Az EFS által ide vonatkozó ajánlott tanácsok: A szociális partnerek megállapodásai a munkaszervezet modernizálására, rugalmasabb típusú munkaszerződések a változatos foglalkoztatási formák szerint, családbarát intézkedések és szolgáltatások kezdeményezése A negyedik irányvonal: A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása A tagállamok végrehajtják az egész életen át tartó tanulást támogató stratégiáikat, beleértve az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének javítását is, annak érdekében, hogy mindenki megszerezhesse mindazokat a készségeket, amelyek megfelelnek a tudásalapú társadalomban a korszerű munkaerővel szemben támasztott elvárásoknak, hogy segítsék az előmenetelt, és csökkentsék a képzettségi kínálat és kereslet eltéréséből és a szűk keresztmetszetekből adódó munkaerőpiaci problémákat. 51

54 A nemzeti prioritásokkal összhangban, a szakmapolitikáknak elsősorban a következő eredmények, elérését kell célul kitűznie 2010ig: az Európai Unióban a 22 évesek legalább 85%a rendelkezzen felsőközépfokú végzettséggel; az egész életen át tartó tanulásban részt vevő felnőtt munkavállalási korú népesség (2564 éves korosztály) aránya az Európai Unióban átlagosan érje el legalább a 12,5%ot. A politikáknak elsősorban arra kell irányulniuk, hogy jelentősen növekedjenek a humánerőforrásfejlesztésre fordított befektetések. Különösen fontos, hogy növekedjenek a vállalatoknak a felnőttképzésre fordított befektetései, a termelékenység és a versenyképesség javítása, valamint az aktív öregedés elősegítése érdekében. Ösztönözni kell a munkáltatóknak és az egyéneknek a humán tőke fejlesztésére irányuló befektetéseit. A megvalósításhoz szükséges lépések: Az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek számának növelése Számszerűsített célkitűzés: A 2564 éves korú népességen belül a képzésben részt vevők aránya 2010re érje el a 10%ot. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a közoktatásban A szakképzés fejlesztése a munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése. Az EFS által javasolt lépések az itt felsoroltak közül több is átfedésben van: A szakképzettség fejlesztése az új munkaerőpiac érdekében: az élethosszig tartó tanulás megközelítésében, vagy a vállalaton belüli alkalmazkodóképesség támogatása, mint az élethosszig tartó tanulás része illetve az aktív öregedés politikájának fejlesztése Az ötödik irányvonal: Munkaerőkínálat és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése A tagállamok a gazdaság és a foglalkoztatás növelése érdekében segítik a megfelelő munkaerőkínálat és foglalkoztatási lehetőségek biztosítását, figyelembe véve a munkaerő mobilitását a 3. irányvonalban foglaltaknak megfelelően. A tagállamok: növelik a munkaerőpiaci részvételt a népesség valamennyi csoportjában rejlő kapacitásokat kihasználva, egy olyan átfogó megközelítéssel, amely elsősorban megfelelő számban rendelkezésre 52

55 álló és vonzó állásokra, a munkavégzésben való érdekeltségre, a képzettség növelésére és a megfelelő támogató intézkedésekre épül; segítik az aktív öregedést, mindenekelőtt azoknak a munkához kapcsolódó lehetőségeknek a javításával, amelyek hozzájárulhatnak a munkahelyek megőrzéséhez például továbbképzési lehetőségekkel, a munkahelyi egészség és biztonság fontosságának elismerésével, innovatív és rugalmas munkaszervezeti formákkal és kiküszöbölik a munkaerőpiac korai elhagyására ösztönző tényezőket, mindenekelőtt a korai nyugdíjazási rendszerek reformjával, annak biztosításával, hogy legyen kifizetődő a munkaerőpiacon maradás, valamint a munkáltatóknak az idősebb munkavállalók alkalmazására való ösztönzésével. A politikáknak elsősorban arra kell irányulniuk, hogy az EU szintjén 2010ig 5 évvel növekedjék a munkaerőpiacot elhagyók tényleges átlagos életkora (amelynek becsült értéke 2001ben 59,9 év). E tekintetben a szociális partnereknek különösen fontos szerepük van. Minden nemzeti célkitűzésnek összhangban kell állniuk az EU szinten elvárt eredményekkel, figyelembe véve az egyes tagállamok sajátos helyzetét. ahol szükséges, teljes mértékben figyelembe veszik a bevándorlásból adódó többlet munkaerőkínálatot. A célkitűzések megvalósításához megfogalmazott lépések: A fiatalok aktivitásának növelése, Az idősebb (5564 éves) népesség aktivitásának ösztönzése, A munkaerőkínálat növelése az egészségi állapot javításával, A munkaerőpiaci helyzetet figyelembe vevő bevándorlási politika kialakítása. NFAT (2004) Az EFS által ide kapcsolódó javaslat: az aktív öregedés politikájának fejlesztése illetve az élethosszig tartó tanulás támogatása A hatodik irányvonal: Nők és férfiak esélyegyenlősége A tagállamok integrált megközelítéssel, a nemek közötti esélyegyenlőség horizontális érvényesítésére és specifikus intézkedésekre egyaránt építve ösztönzik a nők munkaerőpiaci részvételét, és 2010igjelentősen csökkentik a nemek közötti különbségeket a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta és a keresetek tekintetében. E tekintetben meghatározó a szociális partnerek szerepe. A szakmapolitikai intézkedéseknek elsődlegesen arra kell irányulniuk, hogy 2010re jelentősen csökkentsék minden tagállamban a kereseti különbségeket. törekedve azok teljes megszüntetésére.olyan többirányú megközelítésre építve, amely figyelembe veszi a kereseti különbségeket meghatározó tényezőket, beleértve 53

56 az ágazati és foglalkozási szegregációt, az oktatást és képzést, a foglalkozások besorolását és bérrendszereket, a tudatosság növelését és az átláthatóságot. Kiemelt figyelmet kell szentelni a munka és a családi élet összeegyeztetésének, elsősorban a gyermekek és más eltartottak gondozását biztosító szolgáltatásokkal, a családi és munkahelyi kötelezettségek megosztásának ösztönzésével, és a munkaerőpiactól való távolmaradás időszakát követően a munkába való visszatérés segítésével. A tagállamoknak meg kell szüntetniük a nők munkaerőpiaci részvételének ellenösztönzőit, és a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások iránti keresletet és a nemzeti ellátórendszer jellemzőit figyelembe véve. törekedniük kell arra, hogy 2010ig a 3 évesnél idősebb, de az iskolaköteles kort még el nem érő gyermekek legalább 90%ának, és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%ának biztosítsanak gyermekgondozási szolgáltatásokat. A teendő lépések pedig: Hatékonyan fel kell lépni a nőkkel szembeni diszkrimináció valamennyi formája ellen, Elő kell segíteni a nők munkaerőpiaci részvételét, Fejleszteni kell a nappali ellátásokat, Csökkenteni kell a szegregációt. Az EFS negyedik pillére nem más, mint a nők és a férfiak egyenlő esélyeit elősegítő politikák megerősítése. Az általuk hozott ide vonatkozó tanácsok pedig a következők: Az esélyegyenlőség érvényesítése a szakpolitikákban, a férfiak és nők foglalkoztatási arányának kiegyensúlyozása, az egyenlő bérezés elvének érvényesítése és a családbarát intézkedések és szolgáltatások kezdeményezése A hetedik irányvonal: A munkaerő piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen. A tagállamok segítik a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű személyek, köztük az iskolarendszerű oktatásból lemorzsolódók, az alacsony iskolai végzettségűek, a fogyatékos emberek, a bevándorlók és az etnikai kisebbségek. munkaerőpiaci integrációját foglalkoztathatóságuk javításával, az álláslehetőségek bővítésével és a diszkrimináció valamennyi formájának megelőzésével. A politikai célkitűzések 2010ig elsősorban a következők: a lemorzsolódási ráta EU szinten ne haladja meg a 10%ot; jelentősen csökkenteni kell a hátrányos helyzetű embereknek a munkanélküliségi ráta tekintetében megmutatkozó hátrányait valamennyi tagállamban, a nemzeti célkitűzéseknek és definícióknak megfelelően; 54

57 jelentősen csökkenteni kell valamennyi tagállamban a nem EUs állampolgárok és az EU állampolgárok munkanélküliségi rátáinak különbségét, a nemzeti célkitűzéseknek megfelelően. Ezeket elérni a következő lépésekkel lehet: El kell érni, hogy minél több hátrányos helyzetű ember tudjon a munkaerőpiacra belépni, és tartósan benn maradni. Át kell alakítani a foglalkozási rehabilitáció intézmény és eszközrendszerét, tovább kell fejleszteni a munkaerőpiaci segítő szolgálatot. Javítani kell a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét a közoktatásban. Ki kell dolgozni a menekültekre, befogadottakra, bevándorlókra, letelepedettekre és hosszú távú munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldiekre vonatkozó, átfogó integrációs politika intézményi kereteit és tartalmi elemeit. A tanács ide tartozó javaslata: Harc a kirekesztés ellen, valamint a társadalmi integráció támogatása a foglalkoztatás elősegítésével A nyolcadik irányvonal: A munka kifizetődővé és vonzóvá tétele A tagállamok megreformálják a pénzügyi ösztönző rendszerüket, hogy vonzóvá tegyék a munkavégzést, és a férfiakat és a nőket ösztönözzék az álláskeresésre, a munkavállalásra és a munkában maradásra. Ezzel összefüggésben, a tagállamok megfelelő intézkedéseket dolgoznak ki a dolgozó szegények számának csökkentésére. A tagállamok felülvizsgálják adóés ellátási rendszerüket és ezek kölcsönhatásait, és amennyiben szükséges átalakítják azokat, hogy kiküszöböljék a munkanélküliségi, szegénységi és inaktivitási csapdákat, és ösztönözzék a nők, az alacsonyan képzett munkások, az idősebb munkavállalók, a fogyatékkal élő emberek és a munkaerőpiactól leginkább távol levő emberek foglalkoztatását. A tagállamoknak a szociális védelem megfelelő szintjének megőrzése mellett elsősorban a helyettesítési rátákat és az ellátás folyósításának időtartamát kell felülvizsgálniuk; biztosítaniuk kell az ellátások rendszerének megfelelő irányítását.mindenekelőtt az eredményes álláskereséssel való összekapcsolás tekintetében, beleértve a foglalkoztathatóság javítását segítő aktív eszközökhöz valóhozzájutást is, és figyelembe véve az egyén helyzetének sajátosságait; ahol indokolt, mérlegelniük kell a munka melletti segélyezés lehetőségének biztosítását, és erőfeszítéseket kell tenniük az inaktivitási csapda kiküszöbölésére. A szakmapolitikai intézkedések célja különösen a magas marginális tényleges adókulcsok és amennyiben indokolt az alacsony keresetű munkások keresetei után fizetendő adóterhek érzékelhető csökkentése 2010re, az egyes tagállamok helyzetének megfelelően. Ezen célok eléréséhez szükséges lépések: Fenn kell tartani a bérek és a szociális jövedelmek jelenlegi arányát, 55

58 Felül kell vizsgálni a szociális védelmi rendszert, Ösztönözni kell az álláskeresést, és meg kell erősíteni a munkanélküli ellátások szerepét a munkaerőpiacról való kivonulás megelőzésében. Az ide vonatkozó javaslatok: A szociális partnerek megállapodásai a munkaszervezet modernizálására, rugalmasabb típusú munkaszerződések a változatos foglalkoztatási formák szerint, illetve az első pillérben olvasható javaslatok többsége is kapcsolódik ide, hiszen az első pillér a foglalkoztathatóság javításáról szól. Így megemlíthető még pl.: Aktív politikák az álláshelyek betöltésének fejlesztése, a kiemelkedés szűk keresztmetszeteinek megelőzése és a harc a kirekesztés ellen, valamint a társadalmi integráció támogatása a foglalkoztatás elősegítésével A kilencedik irányvonal: A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává A tagállamok olyan intézkedéscsomagokat dolgoznak ki és hajtanak végre a be nem jelentett munkavégzés megszüntetésére, amelyek a piaci környezet egyszerűsítésére, az adó és ellátórendszer tekintetében az ellenösztönzők kiiktatására és megfelelő ösztönzők biztosítására, a törvényes kényszerítőeszközök javítására és szankciók alkalmazására egyaránt építenek. A tagállamoknak nemzeti és EU szinten erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megfelelően mérjék a probléma kiterjedtségét és a nemzeti szinten elért előrehaladást. Szükséges lépések e célok eléréséhez: Foglalkoztatásbarát gazdasági környezetet kell kialakítani, Szigorítani kell a munkaügyi ellenőrzést, összehangolva a közterhek fizetési kötelezettségének ellenőrzésével. A nyolcas és kilences irányvonal célkitűzése között nem húzható éles határvonal. Hiszen ahhoz, hogy a be nem jelentett munkavégzés megszűnjön, illetve csökkenjen, el kell érni, azt, hogy a legális, bejelentett munka vonzóvá váljon. Így szinte ugyanazon lépéseket kell megtenni. Az ide vonatkozó tanácsok így akár meg is egyeznek a nyolcas irányvonalnál tanácsolt lépésekkel A tizedik irányvonal: A regionális munkaerőpiaci különbségek csökkentése A tagállamoknak a regionális foglalkoztatási és munkanélküliségi különbségek csökkentése érdekében átfogó megközelítésen alapuló intézkedéseket kell végrehajtaniuk. Támogatni kell a helyi munkahelyteremtési potenciál növelését, beleértve a szociális gazdaság támogatását is, és ösztönözni kell minden releváns szereplő együttműködését. A tagállamok: kedvező feltételeket biztosítanak a magánszektorban végzett tevékenységek és az elmaradott régiókra irányuló beruházások ösztönzésére; 56

59 biztosítják, hogy a köztámogatások az elmaradott régiókban a humán és tudástőke fejlesztésére irányuló befektetések támogatására koncentrálódnak, a megfelelő infrastrukturális fejlesztések támogatása mellett (lásd Átfogó gazdaságpolitikai irányvonalak, 18. és 19. irányvonalak). A Kohéziós és Strukturális Alapok potenciálját és az Európai Beruházási Bank támogatásait a lehető legteljesebb mértékben ki kell használni. A kihívások ennek az irányvonalnak a követésénél a következők: A hátrányos helyzetű térségekben ösztönözni kell a foglalkoztatás bővítését és a beruházásokat, Az elmaradott térségekben fejleszteni kell az infrastruktúrát, A régiók munkaerőpiaci igényeihez igazodóan fejleszteni kell a humán erőforrásokat. Ide vonatkozó tanácsa az EFSnek: A regionális és helyi foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása. Kifejezetten erre a célterületre vonatkozik a már említett Nemzeti Fejlesztési Terv egyik operatív programja, a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Ezek tehát a Nemzeti Fejlesztési Akcióterv irányvonalai. Látható tehát, hogy csakúgy, mint az NFTben szinte ebben a nemzeti dokumentumban is megjelenik szinte az összes EFS által meghatározott irányelv. Elvileg tehát ezek azok a koordinációs elvek, amelyek szerint kellene a magyar foglalkoztatáspolitikát alakítani. Ám természetesen ezek csak javaslatok, nem szigorúan követendő előírások Értékelés Az európai foglalkoztatási stratégia helyzetértékelése és az uniós foglalkoztatási irányelvek útmutatása szerint a tagországok kormányainak a foglalkoztatás egész feltételrendszerére kiterjedő olyan akciótervek kidolgozására és megvalósítására kell törekedniük, amelyek célja, hogy polgáraiknak módjuk legyen kereső foglalkozás eredményeként gondoskodniuk önmagukról és családjukról, egészségük védelméről és idős korukról, hozzájárulva egyúttal a magas szintű tudáson alapuló, versenyképes gazdaság működéséhez. A magyar Foglalkoztatási akcióterv kidolgozásának és végrehajtásának tapasztalatai szerint nálunk az elmúlt években több szempontból nem kedveztek a feltételek az e célokat tudatosan és következetesen szem előtt tartó, átfogó foglalkoztatáspolitikai stratégia kiformálásához és megvalósításához. Azonban a Tanács irányelvei alapján kidolgozott Akcióterv megvalósítása során több lényeges szempontról nem vettek tudomást. Egyrészt, miközben sok fajta munkaerőpiaci reform végrehajtásához mutattak irányt, feltűnően hallgattak a bérek alakításáról és a bérmegszabás (béralku) rendszeréről, amely pedig az egyensúlyi foglalkoztatásnak és munkanélküliségnek szintén fontos meghatározója. A béralakulás és bérmegszabási rendszer tabuként kezelése annál különösebb, mivel ugyanakkor számoltak olyan egyéb munkaerőköltségektételek csökkentésének lehetséges munkaerőkeresleti, illetőleg kínálati hatásával, mint a nem bér jellegű munkaerőköltségek vagy a béreket terhelő adók és járulékok. Másrészt, elmulasztották felhívni a figyelmet a javasolt különféle reformok költségvetési vonzatainak számbavételére. 57

60 5. 6. Az uniós irányelvek koherenciaproblémái Az uniós foglalkoztatási irányelvek mind a bérmegszabási rendszer foglalkoztatási, mind a javasolt reformok költségvetési kihatásainak figyelembe vételét az Átfogó Gazdaságpolitikai Irányelvekre hagyták a makrogazdasági megfontolásokat tartalmazó gazdaságpolitikai irányelvek és a foglalkoztatási irányelvek ebben is megmutatkozó szemléleti eltérése szülte koherenciaproblémák összehangolásiegységesítési törekvéseket, hívtak életre. Az ez irányú erőfeszítések megnyilvánulásaként 2005 tavaszán a lisszaboni folyamat újraindításának keretében a foglalkoztatási irányelvek ismételt átdolgozására került sor. Az uniós iránymutatások koherenciaproblémái szempontjából említést érdemel az eredetileg 2000ben elindított lisszaboni folyamat, amely egyszerre egészítette ki ambiciózus foglalkoztatási célokkal az Unió foglalkoztatási stratégiáját, és ugyanakkor az európai térség versenyképességének (tehát termelékenységének) rendkívül gyors növelését is megcélozta. E két célt egyidejűleg nyilvánvalóan csak egymás rovására lehet megvalósítani Uniós útmutatások és nemzeti akcióprogramok A különböző területekre vonatkozó uniós stratégiák, akcióprogramok, ütemtervek és irányvonalak jelzett konzisztenciaproblémái miatt, amelyeket a legutóbbi időkben megvalósított áramvonalasításuk sem küszöbölhetett ki teljesen, az egyes tagországoknak nem ajánlatos akcióterveikben az uniós kezdeményezések mechanikus követésére törekedniük. Különösen indokolt ez a figyelmeztetés az újonnan csatlakozott tagországok esetében, amelyek csatlakozási tárgyalásaik megindulásától az átmenet reformjait s bizonyos mértékben gazdaságpolitikájukat is közvetlenül a tagság feltételéül szabott kritériumokhoz kötötték. Ahelyett, hogy foglalkoztatáspolitikájukban fenntartás nélkül magukévá tennék az EU által közvetített értékeket, és szolgaian követnék a konkrét uniós ajánlásokat, az uniós koordinációt inkább tanulásnak, szakmai tapasztalatcserének, a hazai irányítást fegyelmező erőnek célszerű tekinteniük. Természetesen időbe telik, mire szakapparátusaik elsajátítják az olyan középtávú makrogazdasági és szakstratégiák kidolgozásának és uniós elfogadtatásának módszereit, amelyek az illető ország saját követelményeinek is megfelelnek. Egyáltalán nem meglepő hát, hogy Magyarország uniós útmutatások szerint kidolgozott legutóbbi makrogazdasági akcióprogramjának, az ún. konvergenciaprogramnak és első nemzeti foglalkoztatási akcióprogramjának előirányzatai nincsenek teljes összhangban egymással. A foglalkoztatási akcióterv előirányzatai valamivel derűlátóbbak a konvergenciaprogram megfelelő előirányzatainál, aminek egyik valószínű oka, hogy nem vetnek számot a közhivatali, közszolgáltatási szféra (kormányzati és önkormányzati apparátus, oktatásiszakképzési és egészségügyi ellátórendszerek) működésének racionalizálására a konvergenciaprogram keretében előirányzott reformok várható foglalkoztatási következményeivel Társadalmi partnerek Az elkészült akciótervet az FMM mint a készítéséért felelős tárca a nem kormányzati partnerek széles körével, így az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő munkáltatói és munkavállalói szervezetek 58

61 képviselőivel is igyekezett megvitatni. Jellemző módon azonban a hozzászólók egyike sem állt elő az akciótervben szereplőtől lényegesen eltérő megoldási javaslattal, speciális munkáltatói vagy munkavállalói igénnyel. Ez azt a tapasztalatot támasztja alá, hogy a szociális partnerek Magyarországon, ha véleményük aktuális részkérdésekben eltér is a kormányétól és egymásétól, koncepcionális kérdésekben nemzetközi, elsősorban európai szintű szervezeteik álláspontjához igyekeznek igazodni alighanem természetes következményeként a hazai érdekegyeztetési rendszer rövid múltjának és tisztázatlan jövőbeli helyzetének. Tagságuk nagyarányú csökkenése miatt elvesztett befolyásukat a szakszervezetek szerte Európában leginkább fokozott politikai szerepvállalással, Magyarországon különösen a munkavállalók európai színvonalú (a magyar gazdaság termelékenysége közepette irreális) bérezésének sürgetésével s a Munka Törvénykönyve reformálásra érett előírásainak betartatására irányuló fellépéssel igyekeznek ellensúlyozni. Alkuerejüket leginkább a közszférában, az állammal szemben képesek érvényesíteni. A munkára várók sokaságának esélyt adó formák, megoldások keresése mindeddig kívül maradt érdeklődésük körén, még leginkább a bejelentetlenül végzett munkák elleni fellépés szorgalmazásáig jutottak el. Hogy tevőleges hozzájárulásukkal készülhessen a jövőre nézve valamiféle foglalkoztatási paktum, ahhoz még saját maguknak kell a szerepüket tisztázniuk 5.9. Nemzeti akcióterv és konvergenciaprogram Igazodva az uniós foglalkoztatási irányelvekben deklarált stratégiai célokhoz és cselekvési irányokhoz, Magyarország nemzeti foglalkoztatási akcióterve a gazdasági aktivitási ráta és a foglalkoztatás jelentős növelését irányozza elő. 2010ig a 1564 éves korosztály aktivitási rátájának a évi 60,6 %ról 66,4 %ra emelkedésével és évenként 1,1 és 1,7 % közötti foglalkoztatásbővüléssel számol. A 2004re szóló akciótervelőirányzatok ugyanakkor nem vagy csak részlegesen teljesültek. Az előirányzott fél százalékpontnyi növekedéssel szemben az aktivitási ráta 2004ben nem növekedett, a foglalkoztatás pedig az előirányzott 1,23 % helyett csak 1 %kal bővült. Az uniós irányelvekhez igazodó akcióterv illeszkedése Magyarország adottságaihoz némely vonatkozásokban kérdéses ugyan, fontos pozitívuma viszont, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a gazdaságpolitika általános irányával és az oktatásiszakképzési és szociális szakpolitikákkal való összhangra, mint az uniós foglalkoztatási irányelvek szemléletéből következnék. Szintén eltérően az uniós irányelvek szemléletétől, de a kifejezetten Magyarországnak szóló uniós ajánlásoknak megfelelően, a magyar akcióterv a bérekkeresetek alakítására irányuló politikára is meghatároz teendőket. Pozitívuma továbbá, hogy kritikus kérdéseiről kikérték és így végrehajtása során figyelembe vehetik a szociális partnerek véleményét, valamint hogy az előirányzott politikák költségeit mellékesen kezelő uniós iránymutatások szemléletével szemben igyekszik tételesen számszerűsíteni a szükséges intézkedések költségvetési forrásigényét. Nagy Katalin (2003) 59

62 10. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 15. táblázatában olvashatók) 11. ábra (A pontos adatsorok a melléklet 15. táblázatában olvashatók) 60

63 5.10. Magyarország foglalkoztatáspolitikai célkitűzései és munkaerőpiaci problémái Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetét vizsgálva, először is meg kell vizsgálnunk, azokat a sajátos, hazánkra jellemző munkaerőpiaci problémákat, amelyek sokszor nem teszik lehetővé az Unió által előírt stratégiai irányelvek betartását. A legfontosabb problémák: alacsony aktivitási arány alacsony foglalkoztatottság idősebb dolgozók alacsony foglalkoztatási aránya magas roma munkanélküliség a tartósan munkanélküliek magas aránya jelentős területi aktivitási különbségek az informális gazdaság, illetve a rejtett munkanélküliség magas aránya a piaci szféra és a költségvetési szféra között kereseti különbség a Munkaerőkínálat lassú strukturális alkalmazkodása a munkaerőpiaci változásokhoz A kilencvenes évek elején a magyar munkaerőpiacot a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, a munkanélküliség ugrásszerű növekedése, a munkaerő főbb szektorok, és foglalkozások közötti átrendeződése jellemezte. A társadalmi feszültségeket azonban jelentősen mérsékelték a társadalombiztosítási rendszerek, és a foglalkoztatáspolitika jogi és intézményi kereteinek kiépülése és megszilárdulása. A gazdaság stabilizálódását, növekedését némi késéssel, ingadozással és alacsonyabb szinten követte a foglalkoztatás is. A foglalkoztatási szint ugyanakkor meglehetősen érzékenyen reagált egyéb intézkedésekre is, így a forint árfolyamának, vagy a bérpolitikának a változásaira körül felgyorsult a szerkezetváltás, egyes, főként tömegtermelést végző vállalkozások termelésük egy részét vagy egészét más országokba helyezték át. A foglalkoztatási szintet a szolgáltató ágazatok létszámnövekedésével sikerült megőrizni A foglakoztatási szint alacsonyságának problémája A munkaerőpiaci helyzet egyik legnagyobb problémája, jellemzője Magyarországon, az alacsony munkaerőpiaci részvétel. Az alacsony foglalkoztatási szint (2003ban 57%) viszonylag alacsony munkanélküliséggel (5,9%) és magas inaktivitással (39,8%) párosul. Magyarországon tehát, nemzetközi viszonyokat tekintve igen jelentős a munkaképes korú népességen belül az inaktívak aránya. Ennek ellenére a munkanélküliségi rátában ez az arány nem mutatkozik ki. Tehát a regisztrált munkanélküliek száma valószínűleg nem mutat korrekt képet, a valós helyzetről, hiszen a munkanélküliségi rátánk nem kiemelkedően magas. Ebből következően a rejtett munkanélküliség aránya viszont az. Vonatkozik ez főként a férfiakra, illetve az alacsony iskolázottságúakra. A diplomások körében mért foglalkoztatási ráta körülbelül megegyezik az OECD megfelelő átlagaival. Főként az ő körükben mutatható ki alacsony munkanélküliségi arány, a 61

64 nem foglalkoztatottak számához képest. Az alacsony foglalkoztatottsági szint kialakulásának összetett oka van. Az egyik többek között, az alacsony nyugdíjkorhatár, az aktív korú népesség rossz egészségi állapota, valamint az a tény, hogy hazánkban egyedülállóan magas a jövedelempótló, illetve kiegészítő juttatások biztosítása, mint például a munkanélküli segély, illetve a szociális segélyek. Ráadásul ezek biztosításának ideje is viszonylag hosszú. Ennek köszönhetően alacsony a munkavállalási hajlandóság, elsősorban a munkaképes korú férfiak és az alacsony iskolázottságúak körében. Hazánkban a nyugdíjkorhatár sokáig jóval alacsonyabb volt, mint az EU más tagállaiban. Ennek következtében az idősebb korúak közötti foglalkoztatás is alacsonyabb és ez tovább csökkenti a foglalkozatási rátát. A korhatár emelése sem biztos, hogy erre megoldást jelentett, mivel így nagymértékben megemelkedett a leszázalékolási kérelmek száma, amely szintén az idő előtti nyugdíjazások számát emelte meg. Sok tartósan munkanélküli állampolgárnak ez egyfajta megoldást jelentett a munkanélküliség nyomása alól. 2003ban a 1564 éves, nappali tagozatos tanulmányokat nem végző, nem foglalkoztatott inaktív emberek 58%a részesül nyugdíjban (öregségi, előrehozott öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjban), 14%uk pedig gyermekgondozási ellátásban. Nagyon nagy azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik alacsony, illetve nem megfelelő képzettséggel rendelkeztek és a gazdasági szerkezetváltás után váltak munkanélkülivé, mivel képesítésük nem felelt meg az igényeknek. Ők, főleg ha az idősebb korosztályhoz tartoznak, a reményvesztett, tartósan munkanélküliek táborát gyarapítják. Ráadásul, a szociális juttatások miatt az újbóli munkába állás nem vonzó számukra. A munkanélküliségi ráta az országon belül is eltérő képet mutat, így mondjuk NyÉNy Magyarországon, pl.: GyőrMosonSopron, vagy KomáromEsztergom megyében, a munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint az ország keleti, illetve délkeleti részén. Kiemelkedően rossz pl.: Békés, vagy BorsodAbaújZemplén megyében. Tehát jelentős területi eltéréseket lehet megfigyelni, a régiók között. Hazánkban is jelen van az úgynevezett bérgörbejelenség. Ez nem más, mint a térségi munkanélküliségi ráták és a térségi bérszintek negatív kapcsolata. Fordított arányosság van a kettő között. Minél nagyobb a munkanélküliség egy területen annál alacsonyabbak a bérszintek. A munkaadók jóval alacsonyabb bérért foglalkoztatják az embereket, egy magas munkanélküliséggel bíró térségben A foglalkoztatottság növelésének hatásai Az EU által javasolt stratégiák egyik fontos alappillére, a foglalkoztatottak számának növelése. Elsősorban a munkanélkülieket, illetve az inaktív embereket célozza meg, őket akarja kimozdítani a gyakran tartós munkanélküliség állapotából. Olyan intézkedésekkel próbál segíteni, amelyek, elősegítik a munkaerőpiacra való visszatérésüket. Az ide kapcsolódó intézmény nem más, mint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, vagyis az ÁFSZ. Segélyelosztó szervezetből egyre inkább átalakul szolgáltatást nyújtó szervezetté. Saját egyénre, illetve csoportokra szabott programokat indít. Ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a foglalkoztatáspolitikai 62

65 szervezetek intézményrendszere igen széttagolt. Ez akadályozza az uniós irányelvek alkalmazását, összhangba hozását, a hazai viszonylatokkal Munkavállalást ösztönző tényezők Már említettük tehát, hogy Magyarországon nagyok a társadalmi és térbeli csoportok közötti foglalkoztatási különbségek. Elsősorban ezeket, a különbségeket kellene mérsékelni, illetve egymáshoz közelíteni. Tehát nem feltételen a foglalkoztatásnövekedést kellene megcélozni, hiszen ez még tovább is növelheti a regionális különbségeket. Olyan felzárkóztató intézkedések, programok kellenek, amelyek a társadalom perifériára kiszorult rétegeit célozná meg és segítene nekik a felzárkóztatásukban. Például, a cigányság szinte teljes egészében kiszorul a munkaerőpiacról. Az ő számukra a megoldás, az oktatásban rejlik. Az ő számukra próbálnak megoldást találni, a HEF OP, illetve az NFAT által támogatott programok. További ösztönző tényező lehet, a gyesről visszatérőknek nyújtott munkaerőköltség támogatás. Ez az intézkedés, magasabb nettó bért jelent, a munkaköltség emelése nélkül. A másik ösztönző tényező, a minimálbéremelés, amelynek megvalósításával a béreket az uniós országokéhoz akartuk igazítani, nem hozott pozitív eredményeket között Magyarországon, a minimálbért jelentősen, majd kétszeresére emelték. Ennek hatására, egy bizonyos bérsokk volt tapasztalható, mely a foglalkoztatás növekedését jelentősen visszavetette. (199798ban ugyanis pozitív folyamatok indultak meg e téren). Nagyon sok kis és középvállalkozás ment ekkor csődbe. Ráadásul a béremelés negatív hatásai elsősorban az amúgy is elmaradott régiókban érvényesültek. Ezzel is tovább növelve az adott terület, illetve régió lemaradását. Tovább növekedett a minimálbérért dolgozok száma. A minimálbéremelés költségvetési hatásai sem voltak pozitívak. A nagyobb minimálbér növekedést okozott az átlagbérekben, miközben a foglalkoztatás és a fogyasztás csökken és így a költségvetés bevételeinél nagyobb mértékben, növeli annak kiadásait Foglakoztatásnövelés, kontra termelékenységnövelés További problémák forrása lehet, hogy az uniós előírások nemcsak a foglalkoztatás növelését, hanem a termelékenységnövelést is megcélozzák. A kettő egyszerre történő megvalósulásának csekély az esélye. Ez belátható, hiszen a reálbérszínvonal alakulását, a termelékenység növekedése határozza meg. A bérfelzárkózás pedig annál jobb és gyorsabb minél kevésbé származik a foglalkoztatás növekedéséből. Ezen kívül a foglalkoztatottság növekedése, sokszor csak abból eredeztethető, hogy nem regisztrált tevékenységet végzők, regisztráltatják magukat. Így már tehát nem csak pl.: otthoni, háztartási foglalkoztatottak, hanem a közösségi szektorban vállalnak munkát Munkaerőpiaci mobilitás növelésének fontossága Az uniós irányelvekkel teljesen összeegyeztethető cél, hazai viszonylatokban, a munkaerőpiaci mobilitás növelésének célja. Ez egy igen fontos stratégiai tényező, a munkaerőpiaci esélyegyenlőség megteremtésében. A mobilitás növekedésével kiegyenlítettebbé válik a régiók közötti különbség. A magyar 63

66 lakosságra, azonban nem jellemző a mobilitás. A magyar átlagpolgár maximum négy, ötször költözik élete során, szemben a nyugaton tapasztalható hat, hét, nemritkán több költözéssel. Mobilitáson belül meg kell különböztetnünk, az ingázást, illetve a költözést. Az ingázás, a rendszerváltás óta igen jelentős mértékben lecsökkent. A munkáltatók legelőször a környező településekről ingázókat bocsátották el. Ezen kívül a napi utazásnak nem kedvez az ország rosszul kiépített közlekedési infrastruktúrája sem. A vállalatok pedig csak igen ritka esetben adnak utazásiköltséghozzájárulást Munkaerőpiaci rugalmasság Az uniós irányelvek között szintén szereplő javaslat, a munkaerő piaci rugalmasság növelésének célja. Ez szintén növelheti munkavállalási hajlandóságot. Fontos lenne a munkavállalási szerződések rugalmasabbá tétele. A részmunkaidős foglalkoztatás nagy előrelépést jelenthetne ebben. A bevezetett intézkedések ellenére, a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya a tizenéves nők és a nyugdíjkorhatárhoz közeledő férfiak és nők között emelkedett. A részmunkaidő legnagyobb mértékben, a nyugdíjban részesülők és a gyermeknevelési ellátásban résztvevők között a legmagasabb. A munkaerő mobilitás és a munkaerőpiac rugalmasabbá tételének folyamatában, Magyarország sajnos csak kis előrelépéseket tud felmutatni Vállalkozások támogatása Mint azt láthattuk, az unió szorgalmazza, a vállalkozások létesítésének folyamatát. A vállalkozások számának növekedésével egyidejűleg a munkahelyek számának gyarapodása is várható lenne. Hazánkban azonban a vállalkozásindítási kedv igen alacsony. Ez egyfelől magyarázható, a magas vállalkozásindítási költségekkel, illetve a munkát terhelő igen magas adózási rendszerrel. A munkát terhelő adók csökkentése, az NFT kiemelten kezelt céljának számít. Ami a vállalkozásindítás költségeit illeti, egyrészről tényleg igen magasnak tűnik. Másrészt nemzetközi összehasonlításban már nem ilyen rossz a helyzet. Ami a munkát, terhelő adót illeti, az igaz, hogy a nettó bérek adóterhelését tekintve Magyarország nemzetközi viszonylatban az élmezőnybe tartozik. Azonban ha a bruttó bérek adóterheit vesszük figyelembe, ami a munkavállalók nem pénzbeli, munkahelyi járandóságait tartalmazza, már más a helyzet. A munkaerőalkalmazás szempontjából a bruttó bérek adóterhének van jelentősége. Ez pedig hazánkban nem tekinthető magasnak. Magyarországon tehát a munkahelyteremtés egyik stratégiája, a vállalkozások létrehozásának támogatása. A vállalkozások támogatására szolgáló anyagi forrásokat, a központi költségvetéstől kapják meg a megfelelő tárcák. Három úgynevezett célelőirányzat működik: a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat, a Kis és közepes vállalkozásfejlesztési célelőirányzat és a Beruházásösztönzési célelőirányzat. Ezek a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó célelőirányzatok, melyekből különböző pályázatokat finanszíroztak. Itt elsőként kell megemlítenünk, az NFT egyik operatív programját, a GVOPot. 64

67 Szakképzettség fejlesztése Szintén az EFS irányelvei, közé tartozik, az oktatás, a szakképzettség kiterjesztése szélesebb rétegekre vonatkozóan. Magyarországon a rendszerváltást követően igen jelentős mértékben megnőtt a felsőoktatásban résztvevők aránya. Az 1990es évek előtt ezen a téren jelentős lemaradással küzdöttünk. Bizonytalannak tűnt, hogy a munkaerőkeresleti oldal vajon lépést tud e tartani ezzel a folyamattal, és esetleg nem lesz e igen nagymértékű a munkanélküliség a pályakezdő fiatalok körében. A pályakezdő diplomások helyzetének megítélése nem könnyű feladat. Egyrészről a munkaerőkeresleti oldal, valamelyest tudott lépést tartani az egyetemekről kiáramló munkaerő növekedéssel, másrészről pedig csak bizonyos foglalkoztatási területeken volt és van igény az ilyen mértékű növekedésre. Tehát, míg az úgynevezett sikerszakokon végzett diplomások keresettek, addig a többiek körében az elhelyezkedés komoly gondokat jelent. Ezen kívül a diploma értéke és az oktatás színvonala is jelentősen csökkent. A fiatalok emelkedő beiskolázási arányai és a tanulmányok időtartamának növekedése következtében romlottak a fiatalok, a 1524 évesek foglalkoztatási mutatói is (a foglalkoztatási arány e korosztályban a 2001es 30,7%ról, 2003ra 26,7%ra csökkent). Negatív eredménnyel járt viszont a középiskolai lemorzsolódást csökkenteni kívánó intézkedések és programok tevékenysége. A HEF OP segítségével kitűzött eredmények nem teljesen az elképzeléseknek megfelelően alakultak. Továbbra is magas a középiskolai oktatásból kimaradó tanulók száma. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy az általános iskola kevéssé képes kompenzálni, a családiszociális háttérből adódó különbségeket, másrészt, az oktatás során a tanulók nem tudják az alapkészségeket, illetve tudnivalókat elsajátítani Időskorúak foglalkoztatásának növelése Magyarországon, a rendszerváltás előtt a nyugdíjkorhatár nemzetközi viszonylatban alacsony volt. Ezt a korhatárt megemelték, próbálták a nyugati országokban érvényes korhatárhoz közelíteni. Azonban a magyar népesség egészségi állapota, sajnos messze lemarad a nyugati országok lakosságától. Az átlagéletkor igen nagyon alacsony hazánkban. A nyugati országokban az emberek hosszabb ideig tudnak aktívan dolgozni. Egészségi állapotuk jobbnak mondható és az egészségügyi ellátás színvonala is sokkal magasabb. A nyugdíjkorhatár emelése, a foglalkoztatási ráta növekedését hozta magával. Azonban ez a közvetlenül érintett korosztályokra volt hatással. A nyugdíj melletti jövedelemkiegészítő munkavállalásra ösztönző programok sem érték el várt hatásukat. A minimálbér emelése, pedig kifejezetten az időskorúak foglalkoztatásának bővülése ellen hatott A nők és férfiak munkaerőpiaci esélyegyenlőségéről Az EU, foglalkoztatáspolitikájának ide vonatkozó irányelvei, ösztönzik a nők munkaerőpiaci részvételét, és 2010igjelentősen csökkentik a nemek közötti különbségeket a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta és a keresetek tekintetében. Vagyis így szól az irányelv. Az EFS negyedik pillére teljes egészében ezzel foglalkozik. Hazánkban pozitívumként könyvelhető el, hogy a kereseti rés viszonylag alacsonynak mondható. Sőt a foglalkoztatottság tekintetében is alacsonyabb a különbség a két nem között, mint az 65

68 uniós átlagot tekintve. Ennek ellenére a nők foglalkoztatottsága kifejezetten alacsony. Itt kell megemlíteni, hogy a bölcsődei, illetve óvodai ellátás is viszonylag alacsonynak mondható, pedig ez nagyban segítené, a nők foglalkoztatási növekedését. A különböző gyermekgondozási ellátások, (gyes, gyed, gyed) ugyanakkor szintén fékező hatással vannak a nők újra munkába állására. A korábbi támogatási rendszer visszaállítása, összességében nem kedvezett, a nők újbóli munkába állásának és mobilitásának Következtetések Összességében elmondható, hogy Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzete az elmúlt évek során sajnos nem igazán változott. Az ban megindult foglalkoztatásnövekedés az ezredforduló után, 2001ben megállt, és azóta is stagnálni látszik. A munkaerőpiaci aktivitás még mindig igen alacsony nálunk, főleg bizonyos társadalmi rétegekben. A munkavállalási hajlandóság sem növekedett, számos ezt ösztönző intézkedés bevezetésének hatására sem. Ilyenek voltak pl.: a munkanélküli és jövedelempótló járadékok juttatása, az öregségi nyugdíjkorhatár felemelése, a minimálbér kétszeri drasztikus emelése, vállalkozások létrehozásának támogatás, stb. Igaz ugyan, hogy Magyarország, mikor belépett az unió tagországai közé, elkötelezte magát, az unió által előírt irányelvek követésére, illetve azok magyar viszonylatban való összhangba hozására, de ez sajnos nem mindem esetben vezet sikerre. Sok múlik a nemzeti politikák összehangolásának sikerén. Ráadásul, sajnos az uniós ütemtervek, irányelvek, nem feltétlenül lesznek egymással konzisztensek, így sikeres megvalósításuknak kimenetele bizonytalan. 66

69 6. A os támogatási időszak operatív programjai A következő fejezetben bemutatjuk, azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a legjobban illeszkednek az Európai Foglalkoztatáspolitikai Stratégiához. A Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta eltelt idő új korszak kezdetét jelentette a központi támogatások elosztásának gyakorlatában. Miközben a 2004 májusát megelőző úgynevezett előcsatlakozási időszak pályázatainak, központi programjainak mind tematikája mind lebonyolítási módszertana szinte kizárólag Uniós elvárásokat tükrözött, a PHARE, ISPA és egyéb uniós projektek évtizede után Magyarország e tapasztalatokból többékevésbé profitálva 2004ben saját Nemzeti Fejlesztési Tervének (NFT) végrehajtását kezdhette meg, az Operatív Programok (OP) keretében kiírt AVOP, GVOP, HEFOP, KIOP és ROP programcsomagokon keresztül. Így immár három éve mind a jobb híján uniós nak nevezett, minden tagállam számára kiírt, mind a csak hazai konkurens projekttervekkel versenyző hazai pályázatok elérhetők a potenciális kedvezményezettek számára. Az NFT végrehajtásához szükséges uniós finanszírozás társfinanszírozás: az uniós pénzforrást Magyarországnak az egyes programokra pontosan meghatározott arányban ki kell egészíteni a hazai költségvetésből. Mivel a vonatkozó politika alapvető célja, hogy az ország minél nagyobb mértékben részesüljön az uniós pénzből, a hazai költségvetés fejlesztésre költhető részét szinte teljes egészében az uniós források kiegészítésére kell fordítani. Ennek megfelelően a fejlesztéseket támogató hazai lehetőségek között, bár megtaláljuk az elmúlt években folyamatosan és a lehetőségekhez képest jól működő, minisztériumok és azok háttérintézményei által kiírt pályázatokat, melyek ma is nagy eséllyel elnyerhető, de igen szűkös támogatást biztosító források, ezeknél jelentősebbek azonban a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok végrehajtására hivatott Operatív Programok projektjei. Az első (NFT1) és a második Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT2) a Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására készítette Magyarország. Az NFT1 és az NFT2 az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta azokat a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat, amelyek megvalósítását a Strukturális Alapok forrásai előbbi esetben a , utóbbi esetben a közötti időszakban támogatják. Az NFT átfogó célkitűzése az EU átlaghoz viszonyított jövedelemkülönbség csökkentése. Ennek eléréséhez a stratégia a gazdaság versenyképességének javítását, a humán erőforrások jobb kihasználását, a környezet javítását és a kiegyensúlyozott regionális fejlődés elősegítését tűzte ki célként. A stratégia megvalósítása az operatív programokon keresztül történik, amelyek egy adott ágazat vagy régió stratégiáját tartalmazzák, és meghatározzák a programon belüli fejlesztési területeket (prioritásokat) és az azokhoz tartozó intézkedéseket. Az NFT alapján Magyarország öt operatív programot dolgozott ki; ezek: a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), az Agrár és vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP), a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) és Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). 67

70 Az alábbi forrástérkép konkrét célja, hogy az Európai Foglalkoztatási Stratégiához legjobban illeszkedő pályázati lehetőségeket bemutassa és segítsen eligazodni azok között. Természetesen ehhez szükséges a stratégia ismerete is, amelyet már fentebb részletesen kifejtettünk. A hazai Operatív Programok egy jól azonosítható, könnyen átlátható rendszert alkotnak. E társfinanszírozott programok célspektruma összességében igen tág és változatos, az egyes célok, pályázható tevékenységek tekintetében egyben nagyon pontosan és szűken definiált. Mindez számunkra azt jelenti, hogy a pályázó fejlesztési céljait az Operatív Programok által nyújtott számos, kezdetben meglepőnek látszó irányból elérheti, az ezeken az irányokon kívül eső célok azonban nem részesülnek támogatásban. Egy példával élve: egy beruházás támogatása természetesen konkrétan az azt célzó pályázaton is kérhető de bátran szerepeltethető egy, a beruházás által indukált munkaerő foglalkoztatását célként kitűző program alprojektjeként is. E technika alkalmazására azért van szükség, mert a pályázatok tulajdonképpen közfeladatok elvégzésére kiírt tenderek, lehetőséget pedig az ad rá, hogy az egyes Operatív Programok pályázatai sok szempontból összefüggnek egymással, és többékevésbé egységes, jól azonosítható bár gyakran téves vagy félreértett szakmapolitikák szerint fogalmazódtak meg. Ezekre az egyes pályázatoknál utalunk. A forrástérkép a pályázatok legfőbb adatainak megadásával és az Operatív programok esetében egyegy Megjegyzések összefoglalóval mutatja be az adott kiírást Az Operatív Programok Az Operatív Programok olyan társfinanszírozott pályázatok, melyek forrásának egyik részét az Európai unió bizonyos Alapjai adják, másik részét a hazai költségvetés biztosítja. E projektek 2004 elején jelentek meg, és meghatározó szegmensei lettek a Magyarországon elérhető pályázatoknak első felére nagy részüket felfüggesztették, mivel a teljes keret lefogyott 2007 elején azonban minden bizonnyal újra indítják őket. Mivel feladatuk a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósulásának biztosítása, az e programok nyújtottan támogatás nagyon pontosan meghatározott célok eléréséhez vehető igénybe. Ebből következően sok pályázó meglepődve tapasztalja, hogy nincs fejlesztési céljainak pontosan megfelelő kiírás, illetve, hogy innovatív és értelmes fejlesztési céljait tartalmazó pályázatai nem kapnak támogatást. A pályázók által kitűzött fejlesztési célok azonban számos úton megközelíthetőek, és erre e kiírások lehetőséget is adnak. Először a közti időszak teljes kínálatát bemutatjuk, majd forrástérkép szerűen felsoroljuk a Délalföldi Régió számára a z ESF végrehajtása szempontjából releváns kiírásokat. 68

71 6.2. Az AVOP, prioritásai és intézkedései Mezőgazdasági beruházások támogatása (AVOP 1.1) A magyarországi nagyüzemek eszközállománya elavult, ami országszerte nehezíti a jó minőségű alapanyagtermelést. Ezen kíván változtatni a "Mezőgazdasági beruházások támogatása" című intézkedés, amely olyan stratégiai beruházásokat, fejlesztéseket támogat, amelyek növelik a termelés hatékonyságát és csökkentik a termelési költségeket. Az intézkedés 2006 végéig 55,2 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a gazdaságok jövedelmi helyzetének javítása, a termelési költségek csökkentése, a termelés hatékonyságának növelése, a termelési szerkezet megváltoztatása, termékminőségjavítása. A fenti célok elérése érdekében 1 és 60 millió forint közötti értékben pályázni lehet állattartó létesítmények építésére, korszerűsítésére, egyéb gazdasági épületek (magtárak, raktárak, géptárolók, silók, terményszárítók, takarmánykeverők, stb.) építésére, korszerűsítésére. Pályázni lehet továbbá új gép és eszközbeszerzésre, alma, körte, őszibarack ültetvénytelepítésre és rekonstrukcióra, valamint gazdaságon belüli öntözésfejlesztési és meliorációs beruházásokra. Erre az intézkedésre belföldi magánszemélyek, valamint belföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok pályázhatnak. Általános esetben a pályázóknak 50 százalék önrésszel kell rendelkeznie. A magyarországi halászat fejlesztése (AVOP 1.3) A Magyarországi halastavak döntő része régebben létesített, korszerűsítésre szorul. Szükséges továbbá az árualap biztosítása érdekében újak létesítése, valamint a szektor versenyképességét növelő, egyéb intézkedések, beruházások támogatása. Ezt segíti elő " A halászati ágazat strukturális támogatása" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig 1,4 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a halászati tevékenység és a halfeldolgozás versenyképességének növelése, a halászati termékek minőségének javítása, valamint a termelékenység és a hatékonyság növelése. A fenti célok elérése érdekében pályázni lehet tógazdaságok, intenzív haltermelő rendszerek és halfeldolgozók építésére, felújítására, hagyományos vízi halászat eszközeinek beszerzésére, valamint termelői szervezetek támogatására. A pályázóknak 50 százalék saját forrással kell rendelkezniük. Erre az intézkedésre belföldi magánszemélyek, kistermelők, magángazdálkodók, valamint belföldi jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A támogatás összege tevékenységi körönként változó. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 1,4 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Fiatal magyar gazdák támogatása (AVOP 1.4) Magyarországon is megfigyelhető a mezőgazdaságban dolgozók elöregedése (az átlagéletkor 55 év). A fiatal, jól képzett gazdálkodókat segíti a " Fiatal gazdálkodók induló támogatása" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig 3,2 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a kezdő, fiatal gazdálkodók számának növelése, vállalkozásindításuk ösztönzése. A fenti célok elérése érdekében támogatás vehető igénybe új, vagy átvett gazdaság létesítésekor a tevékenységhez szükséges létesítmények 69

72 felújítására, saját tulajdonba kerülő földterület vásárlásához, új technológiai berendezések beszerzéséhez, környezetvédelmi, állatjóléti, higiéniai követelmények megteremtéséhez, valamint számítástechnikai eszközök, nyilvántartási rendszerek beszerzéséhez. A támogatás formája egyösszegű tőkejuttatás(felső határ 6,38 millió forint), és kamattámogatás, melyet önrész nélkül folyósít a Kifizető Hatóság. Erre az intézkedésre főállású fiatal (2040 év közötti) gazdálkodók pályázhatnak első vállalkozásuk indításakor. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 3,2 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Képzéssel a hatékonyabb mezőgazdaságért (AVOP 1.5) Magyarországon az egyéni gazdaságok irányítóinak közel 30 százaléka nem szakképzett, 64 százalékuk pedig csupán alapfokú szakképesítéssel rendelkezik. A vállalkozók képzéséért felel a " Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig 1,6 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a mező és erdőgazdaságban dolgozók szakismeretének fokozása, különösen a minőségi termelés, a higiéniai és állatjóléti előírások, a új gazdálkodási módszerek, az Európai Unió és a vállalkozási ismeretek területén. A fenti célok elérése érdekében támogatás vehető igénybe képzési programok kifejlesztésére, új tananyagok kidolgozására, az oktató tanárok továbbképzésére, továbbképző, átképző tanfolyamok szervezésére, a vidéken élő, mezőgazdasággal foglalkozó nők és a hátrányos helyzetű roma lakosság elhelyezését, jövedelemszerzését segítő képzések szervezésére. A támogatás felső határa százezer forint résztvevőnként (a költségek 10 százalékát a képzésben részvevő fizeti). Pályázhatnak agrár szakképző intézmények, szervezetek, és egyéb képzés folytatására jogosult szervezetek. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 1,6 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. A termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése (AVOP 2.1) A magyar mezőgazdasági termékek 80 százalékát az élelmiszeripar dolgozza fel, így különösen fontos az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelése. A fejlesztésért " A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése" című intézkedés felel. Az intézkedés 2006 végéig 15 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a mezőgazdasági termékek feldolgozását végző vállalkozások versenyképességének javítása, élelmiszerbiztonság és a termékek minőségének javítása, a dolgozók munkafeltételeinek javítása, valamint a környezetterhelés csökkentése. A fenti célok érdekében támogatott területek a szerkezetátalakítás, korszerűsítés és a termelési költségek csökkentése, új, nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása, értékesítési csatornákhoz való alkalmazkodás, élelmiszerbiztonság és minőségjavítás, környezetterhelés csökkentése, hulladékhasznosítás és kezelés, valamint a munkafeltételek javítása. A teljes támogatás felső határa projektenként 500 millió forint, kis projekt esetén 40 millió forint. Pályázhatnak belföldi székhelyű, vagy illetőségű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. A pályázóknak ezen intézkedés kapcsán 5060 százalék között (tevékenységenként eltérő) önrésszel kell rendelkezniük. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 15 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. 70

73 Vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek bővítése (AVOP 3.1) Nagy problémát jelent, hogy vidéken a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségek száma alacsony, ráadásul a mezőgazdaságon belüli foglalkoztatás is csökken. A " Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése" című intézkedés célja a helyzet megoldása. Az intézkedés 2006 végéig 6,5 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja munkahelyteremtés, az értékesítés hatékonyságának növelése, helyi termékek minőségének fejlesztése, valamint a helyi termékek hozzáadott értékének növelése. A fenti célok érdekében támogatásban részesül a tömegtermékek termeléséről való átállás a helyi adottságokhoz illeszkedő termékek termelésére, alapanyagfeldolgozó kisüzemek kialakítása, speciális minőségű mezőgazdasági termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak kifejlesztése, a kézműipari tevékenységek fejlesztése, valamint a turizmusfejlesztés. Kollektív fejlesztés esetén a közpénzek aránya 80 százalék, azonban egyéni fejlesztés esetén, általános esetben 50 százalék. Pályázhatnak természetes személyek, őstermelők, egyéni vállalkozók, valamint éves szinten 700 millió forint alatti árbevétellel, belföldi székhellyel rendelkező vállalkozások, gazdálkodó szervezetek és integrációik. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 6,5 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése (AVOP 3.2) A mezőgazdasági úthálózat és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra nagy része hiányos, elhanyagolt. A területtel " A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése" című intézkedés foglalkozik. Az intézkedés 2006 végéig 13,5 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a gazdaságok elérhetőségének és energiaellátásának javítása, a termelési és értékesítési feltételek, valamint a termékminőség és az öntözővíz gazdálkodás javítása. A fenti célok érdekében 180 millió forint értékben támogatásban részesül öntözőrendszerek fejlesztése, vízkárelhárítási létesítmények, mezőgazdasághoz, vagy erdészethez kapcsolódó, szám nélküli utak építése, mezőgazdasági vállalkozások energiaellátásnak fejlesztése, helyi piacok felújítása, létrehozása, földterület fejlesztés. Pályázhatnak mezőgazdasági vízszolgáltatást végzők, vízitársulatok, önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 13,5 milliárd Forint áll a pályázók rendelkezésére. Támogatás a magyar falvak fejlesztésére (AVOP 3.4) Az értékek megőrzése, fejlesztése kiemelten fontos. " A falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése" című intézkedés felel. Az intézkedés 2006 végéig 3,8 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a vidéki települési kép és környezet javítása, a vidék turisztikai vonzerejének növelése, az épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, megújítása, a vidéki közösségek erősítése. A fenti célok érdekében pályázni lehet használaton kívüli épület felújítására (közösségi célokra), többfunkciós közösségi épületek létrehozására, műemléki építmények felújítására, játszóterek, közösségi terek felújítására, természeti értékek, táji elemek rendbetételére (pl. források, fasorok, teraszok), falumegújítási tervek elkészítésére. A fejlesztésben a közpénzek aránya 75 százalék, nem jövedelem termelő beruházás jellegű fejlesztés esetén 75 százalék, illetve jövedelemtermelő tevékenység 71

74 esetén 50 százalék.. Pályázhatnak jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, valamint természetes személyek, egyéni vállalkozók. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 3,8 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. A LEADER + (AVOP 3.5) A magyar vidéki térségekben a partnerség hiánya miatt gyakran egymástól elszigetelt fejlesztések indulnak meg. A együttműködés hatékonyabb kialakítása " A LEADER+" című intézkedés feladata. Az intézkedés 2006 végéig 4,8 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja többek között a helyi termékek versenyképességének javítása, jobb minőségű szolgáltatások kialakítása, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javítása. A fenti célok érdekében pályázni lehet a vidéki térségek egymás közötti együttműködésének, kapcsolatépítésére, kommunikációs hálózatépítésre európai, nemzeti és regionális szinten, kiválasztott helyi akciócsoportok helyi fejlesztési programjának megvalósítására. A támogatás maximális összege egy helyi fejlesztési programra 100 millió forint. Pályázhatnak helyi akciócsoportok, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, helyi önkormányzatok és társulásaik, társadalmi szervezetek, valamint természetes személyek. 72

75 6. 3. A GVOP, prioritásai és intézkedései Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése (GVOP 1.1) Magyarország fejlesztéspolitikájának kialakításakor a fenntartható fejlődés megteremtése a cél. Ennek érdekében Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése című intézkedés olyan stratégiai beruházásokat fejlesztéseket támogat, melyek hosszú távon is növelik az ország versenyképességét. Az intézkedés 2006 végéig 29,89 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja az ország nemzetközi versenyképességének javítása, a vállalatközi együttműködés fejlesztése, valamint annak elősegítése, hogy Magyarország a keletközépeurópai térség regionális szolgáltató központjává váljon. A fenti célok elérése érdekében kezdetben 100, 2005től, 150 millió forint értékhatárig lehetett pályázni. Főként infrastruktúra építésére, fejlesztésére, ingatlan építésre, vagy gépbeszerzésre pályázhatnak a vállalkozások, de támogatható lesz a kiviteli tervek készítése, vagy a szállítás és az üzembe helyezés beruházási költségeinek finanszírozása is. Erre a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, vagy szövetkezetek pályázhatnak. Az intézkedés lehetőséget biztosít továbbá a beszállítói integrátorok számának növelése és megerősítésük érdekében legfeljebb 50 millió forint értékben korszerű, új technológia bevezetésére, honosítására, új termék gyártásba vételére, vezetéstechnikai rendszerek bevezetésére vagy a termékbiztonság növelésére. A fenti kedvezményezettek mellett, ha a pályázó célja beszállítói klaszterek létrehozása és megerősítése, amelyre 25 millió Ft értékben nyerhetnek támogatást. Pályázhatnak közhasznú társaságok, nonprofit szervezetek, vagy egyetemi és vállalati kutatóhelyek. A pályázóknak minden esetben 25 százalék önrésszel kell rendelkezniük. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 29,89 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (GVOP 1.2) Magyarország fejlesztéspolitikájának kialakításakor a fenntartható fejlődés megteremtése a cél. Ennek érdekében a "Az üzleti infrastruktúra fejlesztése" című intézkedés olyan stratégiai beruházásokat, fejlesztéseket támogat, melyek hosszú távon is növelik az ország versenyképességét. Az intézkedés 2006 végéig 4,43 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja az ipari növekedés dinamizmusának fenntartása hosszú távon, valamint az üzleti környezet fejlesztésének részeként, a logisztikai szolgáltatások bővítése, illetve a vállalati hálózatok kialakulásának elősegítése. A fenti célok elérése érdekében 100 millió forint értékhatárig pályázni lehet ipari parkok esetében infrastruktúra fejlesztésre, új ingatlan építésére vagy a szolgáltatások számának növelésére, minőségük fejlesztésére. Támogatott cél továbbá inkubátorházak, innovációs és technológiai transzferközpontok létesítése is. Erre a területre a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok, helyi önkormányzatok vagy közhasznú társaságok pályázhatnak. Az intézkedés támogatja továbbá, legfeljebb 100 millió forint értékben, logisztikai tevékenységek végzéséhez szükséges berendezések létesítését, eszközbeszerzést, logisztikai bázisok létrehozását, elektronikus információs és irányító rendszerek beépítését. A pályázónak 25 % önrésszel kell rendelkeznie. 73

76 Proaktív beruházásösztönzési tanácsadás (GVOP 1.3) Támogatás a tőkevonzás érdekében: Magyarország fejlesztéspolitikájának kialakításakor a fenntartható fejlődés megteremtése a cél. Ennek érdekében kiemelten fontos a "Proaktív beruházásösztönzési tanácsadás" című intézkedés, mely olyan stratégiai beruházások létrejöttét ösztönzi, melyek hosszú távon is növelik az ország versenyképességét. Az intézkedés általánosságban mutatja be Magyarországot, mint kedvező befektetési célországot. Célját célzott befektetőkereséssel, projektfeltárással éri el, továbbá információkkal és háttérmunkával segíti a potenciális befektetőket a döntésben. Az intézkedés további célja az ügyintézés felgyorsítása a beruházóbarát ún. "egyablakos" rendszer megteremtésével, amely segítségével 60 napra csökkenthető az ügyintézési idő, egyszerűsíthető az eljárási rend is. A program során kialakításra kerül egy hatékony ügyfélkövetési rendszer (Customer Relation Management), amely megteremti és működteti a bejelentkező, tanácsadásért folyamodó beruházók, beszállítók irányítási és nyilvántartási rendszerét. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 1,52 milliárd forint áll a szervezet rendelkezésére. Kis és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése (GVOP 2.1) A kis és középvállalkozások (KKV) hatékonysága alacsony: a GDPből való részesedésük csak 45 százalék, holott ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 60 százalékának ad munkát. A KKVk hatékonyságának növelését tűzi ki céljául a " Kis és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése" című intézkedés, mely olyan stratégiai beruházásokra ösztönzi a KKV szektort, melyek segítségével versenyképességük növekedhet. Az intézkedés két pályázati kiírás formájában fog megvalósulni, 2006 végéig a célok eléréséhez összesen 31,48 milliárd forint támogatási keret áll a pályázók rendelkezésére. Az intézkedés célja a KKV szektor fejlesztése, felkészítése műszakitechnológiai fejlesztéseken keresztül. Ennek érdekében az intézkedés kapcsán megjelenő pályázatok segítségével növelhető a KKVk versenyképessége. Ugyancsak a fenti cél érdekében az intézkedés hangsúlyt fektet arra, hogy a KKVk megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak. Mindkét pályázati forma esetén magyarországi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók nyújthatnak be pályázatot. Az egyik pályázat keretében technológiai fejlesztésekhez kapcsolódóan műszaki gépek, berendezések beszerzésére, valamint a termeléshez kapcsolódó ingatlan építésére, bővítésére lehet pályázni. A másik pályázat keretében, egyenként legfeljebb 1,4 millió forint értékben, ISO 9001:2000, ISO 14001:1996, BS7799, ISOB17799, ISOTS 16949, QS 9000, VDA6, AQAP 110 és 120 minőségbiztosítási, környezetirányítási rendszerek bevezetését támogatja. A pályázat nem igényel önrészt. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 31,48 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Vállalkozói kultúra fejlesztése (GVOP 2.2) A kis és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének készsége. A magyar kis és középvállalkozások körében a jó műszaki, tudományos felkészültség gyakran 74

77 nem párosul menedzsmentképességekkel, s sok esetben hiányzik a marketingszemlélet is. Emellett az általában vett alapszintű vállalkozói ismeretek is hiányosak, mivel a közoktatásban a gyakorlati gazdasági ismeretek terjesztése viszonylag szűk körű "A vállalkozói kultúra fejlesztése" című intézkedés ezen szükséges ismeretek megszerzésére ösztönzi a vállalkozásokat. Az intézkedés 2006 végéig 4,07 milliárd forint keretű támogatást tesz lehetővé. Az intézkedés célja a vállalkozások sikeres működéséhez szükséges ismeretek elterjesztése, ezáltal a KKVszektor hatékonyságának növelése. Cél továbbá a mikro és kisvállalkozások piaci versenyképességét javító üzleti szolgáltatások támogatása, hogy a szektor minél olcsóbban tudja igénybe venni az üzleti tanácsadók szolgáltatásait. Az intézkedés egyfelől központi program keretében lehetővé teszi a KKVknek, hogy nonprofit szervezetektől ingyenes alapszintű tanácsadást vehessenek igénybe, max. félmillió forint értékben. Másfelől pályázati felhívás keretében emeltszintű, szakmaspecifikus tanácsadásra pályázhatnak, amelyhez max. 2 millió Fttal támogatható a tanácsadónak fizetendő óradíjuk. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 4,07 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére a két és fél év alatt. Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban (GVOP 2.3) A kis és középvállalati, valamint a döntően külföldi tulajdonban lévő, modern nagyvállalati szektor közötti teljesítménybeli eltérés komoly veszélyt jelent a magyar gazdaságra nézve. A KKVk versenyhátrányukat együttműködések kialakításával csökkenthetik, mivel méretüknél fogva a sikeres piaci helytálláshoz szükséges egyes tevékenységek megszervezésére sokszor nem képesek. Az együttműködés által a KKVknak lehetősége nyílik, hogy egyesítsék kompetitív előnyeiket. Ezért az "Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban" című intézkedés a KKVk közötti összefogást, hálózatosodást tűzte ki célul. Az intézkedésre rendelkezésre álló támogatási keret 2006 végéig 7,87 milliárd forint. Az intézkedés két pályázaton keresztül valósul meg. Az intézkedés a KKVk közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása érdekében célul tűzi ki olyan területileg koncentrált, vagy szakmailag szerveződött vállalati együttműködések (pl.: franchise, kisvállalkozói társaságok, beszerzési társaságok) szerveződését, melyek meghatározott termékek előállítási (ill. szolgáltatásnyújtási) feltételeinek javítására irányulnak. A KKVk közötti együttműködés szervezése c. pályázat keretében projektenként max. 5 millió Ft támogatás adható, a következő tevékenységekre: új mikro kis és középvállalkozásokból álló hálózatok alapítása, szervezése; hálózat tagjai által megvalósuló nagyberuházások előkészítése, pályázati benyújtása; együttműködő vállalkozások működésének folyamatos felügyelete, "mentoringja". Erre a területre a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozások, alapítványok, vagy közalapítványok pályázhatnak. Az Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása c. pályázat keretében projektenként a teljes költség legfeljebb 50%a, de max. 60 millió Ft támogatás adható, a következő tevékenységekre: a vállalkozások közös beruházásai műszaki gép, berendezés illetve licenszbeszerzése, knowhow transzfer termeléshez kötődő ingatlan építés, meglevő hálózatok fejlesztése, közös arculat kidolgozása, vagy adatbázis fejlesztése esetén. Erre a területre a magyarországi székhelyű gazdasági 75

78 társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozások pályázhatnak. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 7,87 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek támogatása (GVOP 3.1) Kutatás és technológiafejlesztés a vállalkozói szektorban: A magyarországi vállalatok technológiai deficitjének csökkentését, a hosszú távú gazdasági versenyképességet és a fenntartható növekedést azok a gazdaságban közvetlenül alkalmazható kutatások és fejlesztések alapozzák meg, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését szolgálják, és amelyek a vállalati és a tudományos szféra együttműködésével valósulnak meg. Ennek elősegítését tűzi ki céljául a "Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek támogatása" című intézkedés, mely a magyarországi vállalatok technológiai hiányosságait csökkenti. Ennek segítségével jó eséllyel lehetnek sikeresek az Európai Unió piacán. Az intézkedés 2006 végéig 15,33 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a magyar gazdaság versenyképességének erősítése érdekében kiemelten a legdinamikusabban fejlődő területeken végrehajtott alkalmazott kutatáson és kísérleti fejlesztésen alapuló technológiafejlesztés, új termékek, eszközök, eljárások, szolgáltatások kidolgozásának és kipróbálásának támogatása. További célja a vállalati és költségvetési kutatóhelyek együttműködésének erősítése. A fenti célok elérése érdekében 100 millió forint értékhatárig pályázni lehet alkalmazott kutatási tevékenységre (és az ehhez szorosan kapcsolódó alapkutatásra), kísérleti fejlesztési tevékenységre, kutatási célra használt eszközök beszerzésére, valamint megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére. Erre magyarországi székhelyű vállalkozások, költségvetési szerv és intézményei, vagy jogi személyiségű nonprofit szervezet pályázhat. Az intézkedés céljainak eléréséhez 2006 végéig összesen 15,33 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása (GVOP 3.2) Magyarországon nagy múltra tekint vissza kutatásfejlesztés (K+F) területe. A kutatóhelyek elavultsága és tőkehiánya azonban jelentősen csökkentette a terület hatékonyságát. E helyzet megváltoztatását tűzi ki céljául a "Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig 11,42 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a magyar K+F tevékenység versenyképességének javítása egyrészt a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek által végzett K+F hatékonyságának javítása, másrészt az üzleti és a közszféra tudományos és technológiai kapcsolatainak erősítése által. A fenti célok elérése érdekében a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek 105 millió forint értékhatárig pályázhatnak új műszer beszerzésére, és 5 millió forintig eszközfelújításra, korszerűsítésre, mérési tevékenység akkreditálására, eszközkölcsönzésre, valamint mérési szolgáltatás igénybevételére. Pályázni lehet továbbá, 60 és 400 millió forint közötti értékben a pályázó stratégiájában a projektre megfogalmazott kutatási, 76

79 képzési együttműködések kidolgozására és végrehajtására. Pályázhatnak nem nyereségorientált felsőoktatási vagy kutatási intézmények, melyek a kooperációba együttműködőként legalább 5 vállalatot vonnak be. A közpénzek a fejlesztések 100 százalékát lefedik. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 11,42 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése (GVOP 3.3) A kis és középvállalatok többségének innovációs aktivitása, források hiányában, elmarad az EU átlagától. E helyzet megváltoztatását tűzi ki céljául a "Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig 7,77 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a magyar K+F tevékenység versenyképességének javítása egyrészt a vállalati innováció támogatása, másrészt új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése által. A fenti célok elérése érdekében százezer euró értékhatárig pályázni lehet önálló kutatásfejlesztés, kutatási eredmények adaptálása, knowhow beszerzésre, licenszvásárlásra épp úgy, mint prototípus elkészítésére, megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, vagy pénzügyi, üzleti, jogi tanácsadásra. E területekre minden 5 évnél fiatalabb, technológiaintenzív tevékenységet folytató mikrovállalkozás, valamint természetes személy pályázhat. Bármely Magyarországon bejegyzett vállalkozás új K+F munkahelyek létrehozásával, kutatónként maximum 10 millió forint értékhatárig pályázhat az új kutatói munkahelyek létrehozásához szükséges infrastrukturális háttér megteremtésére, a vállalati kutatóifejlesztői munkahelyekhez szükséges műszer beszerzésére és üzembe helyezésére. Pályázhat továbbá bármely Magyarországon bejegyzett KKV legfeljebb 50 millió forint értékben K+F eredmények hasznosítási jogának megszerzésére, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési munka megrendelésére, önálló kísérleti fejlesztésre, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányra vagy önálló technológia termék és szolgáltatásfejlesztésre. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 7,77 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Egazdaság fejlesztése, ekereskedelem ösztönzése (GVOP 4.1) A magyar vállalatok jelentős lemaradásban vannak a fejlett, elektronikus vállalatirányítási rendszerek használata tekintetében a tőlünk nyugatra levő vállalakozásokhoz képest. E helyzet megváltoztatását tűzi ki céljául a "Egazdaság fejlesztése, ekereskedelem ösztönzése" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig 12,5 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy a magyar KKVk számára is megnyíljon a lehetőség a korszerű informatikai megoldások használatára, valamint a szektor termelését, a működés hatékonyságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszereket alkalmazzanak. A fenti célok elérése érdekében 8 és 80 millió forint közötti értékben lehet pályázni integrált vállalatirányítási rendszerek kiépítésére, üzleti intelligencia és vezetői döntéstámogató rendszerek kiépítésére. E területekre termelő, szolgáltató és kereskedelmi KKVk pályázatait várják. KKVk, kereskedelmi és szakmai szervezetek, valamint kereskedelmi kamarák pályázhatnak 13 és 130 millió forint értékhatárok között vállalatok közötti üzleti folyamatokat támogató rendszerek és integrált elektronikus 77

80 megoldások bevezetésére, ajánlatkérő és ügyfélszolgálati rendszerek kialakítására epiacterek fejlesztésére, vagy akár webes megjelenésre. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 12,5 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése (GVOP 4.2) A magyar vállalatok jelentős lemaradásban vannak a fejlett, elektronikus vállalatirányítási rendszerek, vagy akár az Internet használata tekintetében a tőlünk nyugatra levő vállalakozásokhoz képest. E helyzet megváltoztatását tűzi ki céljául a "Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig 4,7 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy a KKVkről hatékony adattartalmak jelenjenek meg, a hozzáférés lehetőségének elősegítése, valamint a megfelelő tartalomelőállítási infrastruktúra kialakítása. A fenti célok elérése érdekében 10 és 100 millió forint közötti értékben lehet pályázni tartalmak többnyelvű megjelenésének támogatására, tudás és információalapú iparága online megjelenésére, saját honlapok készítésére, regionális, ágazati és üzleti portálok kialakítására, mobil eszközökre építő üzleti szolgáltatásfejlesztésre, vagy tartalommenedzsment és terjesztést elősegítő rendszerek kiépítésére. Támogatásban részesül továbbá a tartalomelőállítási infrastruktúra kialakítása is. E területekre termelő, szolgáltató és kereskedelmi KKVk, kereskedelmi szervezetek és kamarák, nonprofit szervezetek, közgyűjtemények és közszolgáltatók valamint közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények pályázatait várják. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 4,7 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Az eközigazgatás fejlesztése (GVOP 4.3) Ügyfélbarát eközigazgatás megteremtése Magyarország pozíciójának, versenyhelyzetének erősítése megköveteli a helyi önkormányzatok szintjén is az ügyfélbarát szolgáltatások, ügyintézés rendszerének kiépítését. E cél elősegítését hivatott szolgálni a "Az eközigazgatás fejlesztése" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig 7,31 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja olyan önkormányzatok vagy kistérségek (önkormányzati társulásokon keresztül) elektronikus önkormányzati információs rendszerének megvalósítása, ahol a lakosság száma meghaladja a tízezer főt. A fenti cél elérése érdekében 54 és 540 millió forint közötti értékben lehet pályázni új, átfogó, integrált információs rendszerek kiépítésére, illetve az EUajánlásokban szereplő, elektronikus ügyintézési szolgáltatási szintek megvalósítására. 10 és 270 millió forint közötti értékben lehet pályázni továbbá önkormányzati intézmények birtokában levő, KKVk által hasznosítható, üzleti döntéseket megalapozó vagy befolyásoló adatbázisok digitális elérhetővé tételére. E területekre helyi önkormányzatok és azok intézményei, kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, közhivatalok és regionális szervezetek pályázatait várják. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 7,31 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. 78

81 Szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztése, bővítése (GVOP 4.4) A szélessávú távközlési infrastruktúra Magyarországon mind sűrűség, mind technológiai szempontból egyenetlen területi leosztású és fővárosközpontú. A terület fejlesztéséért a "Szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztése, bővítése" című intézkedés felel. Az intézkedés 2006 végéig 8,74 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a szélessávú Internet hozzáférés megteremtése azon területeken, ahol ez eddig üzleti alapon nem épült ki. Végső célkitűzésként megfogalmazható, hogy az ország minden településén álljon rendelkezésre csatlakozási pont az országos gerinchálózatok egyikéhez. A fenti cél elérése érdekében 27 és 110 millió forint közötti értékben lehet pályázni elosztóhálózatok kiépítésére és országos elosztóhálózatokhoz gerinchálózatokhoz beruházásra, helyi csatlakoztatására, közösségi végpontok végpontok és csatlakoztatása az terminálberendezések többletszolgáltatásokat is nyújtó telepítésére, valamint üzleti és közintézményi felhasználók integrálása az új távközlési hálózatba beruházásra. E területekre saját forrás szükségessége nélkül helyi önkormányzatok, regionális szervezetek, vagy önkormányzatok csoportjai pályázhatnak. A pályázóknak minden esetben 25 százalék önrésszel kell rendelkeznie. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 8,74 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. 79

82 6.4. A HEFOP, prioritásai és intézkedései A munkanélküliség megelőzése és kezelése (HEFOP 1.1) Hazánkban a rendszerváltás következményeként a foglalkoztatottság a 90es évek elején mintegy háromnegyedére csökkent, megjelent a tömeges munkanélküliség, a korábban foglalkoztatott népesség jelentős része inaktívvá vált. "A munkanélküliség megelőzése és kezelése" című intézkedés ezt a problémát orvosolja. Az intézkedés 2006 végéig 29,8 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy elősegítse a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult népesség munkaerőpiacra történő visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételét. A fenti célok érdekében a 20 MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT a munkaerő területi mobilitását, a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedését, valamint a foglalkoztatást elősegítő, gyakorlati tapasztalatszerzést és a munkavégzési képességek megőrzését szolgáló programokat és képzéseket dolgoz ki. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 29,8 milliárd forint áll rendelkezésére. A Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja (HEFOP 1.2) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja, szervezetfejlesztése a munkavállalók mobilitásának elősegítése érdekében sürgető feladat. "A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése" című intézkedés ezt a célt tűzte ki. Az intézkedés keretében 2006 végéig 8,16 milliárd forint támogatás válhat felhasználhatóvá. Az intézkedés célja a munkaközvetítés rendszere eredményességének és hatékonyságának javítása, a törvényes foglalkoztatás támogatása, az egyes régiókban és foglalkozásokban tapasztalható munkaerőhiány megelőzése és leküzdése, a foglalkoztatási szolgáltatások minőségének javítása, a területi munkaerőpiaci különbségek csökkentése, valamint a munkaerőtervezés fejlesztése. A fenti célok kapcsán megfogalmazott tevékenység az ÁFSZ által nyújtott szolgáltatások teljes körére kiterjed. Az intézkedés az ÁFSZ teljes rendszerének és szolgáltatásainak fejlesztését egy KÖZPONTI PROGRAM keretében valósítja meg. A fejlesztések megvalósításához összesen 8,16 milliárd forint áll rendelkezésre. A nők foglalkoztathatóságának támogatása (HEFOP 1.3) A nők családi kötelezettségeik miatt gyakrabban kényszerülnek elhagyni hosszabb időre a munka világát, mint a férfiak. A nők munkaerőpiaci hátrányainak csökkentésére ezért "A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése" című intézkedés 2006 végéig 2,86 milliárd forint támogatást használhat fel. Az intézkedés célja a nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése képzéssel és készségfejlesztéssel, a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása, a nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése. A fenti célok kapcsán pályázni lehet a nők foglalkoztatásának javítására, munkaerőpiaci részvételük támogatására, vállalkozóvá válásuk támogatására, és a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítésére. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Projektenként minimum 10 millió, maximum 25 millió forint támogatás kapható. A pályázatra helyi önkormányzatok, kisebbségi 80

83 önkormányzatok, egyházak, közalapítványok, alapítványok, közhasznú társaságok és egyesülések, vállalkozások pályázhatnak. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 2,86 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása (HEFOP 2.1) Az oktatásban való részvétel lehetősége, az esélyegyenlőség és az oktatás minősége meghatározó a későbbi munkaerőpiaci esélyek szempontjából. A hátrányos helyzetű csoportok tanulóinak helyzetén hivatott segíteni a "Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben" című intézkedés. Az intézkedés keretében 2006 végéig 7,74 milliárd forint támogatás használható fel. Az intézkedés célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű tanulók oktatásban való részvételét, továbbtanulását, és ezáltal javítsa esélyüket a munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésre. Az intézkedés kiemelt célcsoportját jelentik a roma, valamint a fogyatékkal élő tanulók. A fenti célok elérése érdekében a hátrányos helyzetű, elsősorban a roma és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése és az integrációs oktatással kapcsolatos tantervek és módszertanok kifejlesztése KÖZPONTI PROGRAM keretében a Közoktatásfejlesztési Kht. felügyelete alatt valósul meg. A program második komponense keretében pályázni lehet intézményi együttnevelést célzó oktatási formák kialakítására és bevezetésére. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Projektenként minimum 12 millió, maximum 80 millió forint támogatás kapható. A támogatásra helyi költségvetési szerv és intézménye, nonprofit szervezet, egyesület, egyházi intézmény, alapítvány, közhasznú társaság, egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet adhat be pályázatot. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 7,74 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Társadalmi befogadás elősegítése (HEFOP 2.2) A hátrányos helyzetű csoportok reintegrálása a társadalomba és a munka világába évtizedek óta sürgető feladata Magyarországnak. "A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével" című intézkedés a szociális területen dolgozók felkészítésével kívánja elősegíteni a fenti célt. Az intézkedés 2006 végéig 4,24 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Fontos, hogy a szakemberek ne csak az ügyfelek/ellátottak elsődleges szükségleteit lássák el, hanem készítsék fel, tegyék képessé, támogassák őket a munkaerőpiaci és képzési beilleszkedésre, részvételre. Ezáltal a szociális terület a korábbiaknál jobban illeszkedik a foglalkoztatás és képzési politikához, mert a segítő munkához hozzákapcsolja a foglalkoztatási esélyek növeléséhez szükséges tudásokat is. Az intézkedés keretében a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását támogató szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében a szociális területen és a bűnmegelőzésben tevékenykedő szakemberek és önkéntesek képzésével valósul meg. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. A pályázatra helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, egyházak, közalapítványok, alapítványok, közhasznú társaságok, közalapítvány, egyéb, alapítvány, közhasznú társaság, egyesülés, egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet, önkormányzati társulás, képzőintézmények, kutatóhelyek és egyesülések, vállalkozások 81

84 pályázhatnak. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 4,24 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztatásának elősegítése (HEFOP 2.3) A társadalom azon csoportjai, amelyek hosszabb ideje távol vannak a munka világától, vagy oda munkaerőpiaci hátrányaik miatt belépni nem tudnak, különösen hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztathatóság szempontjából. "A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása" című intézkedés segíti elő a fenti probléma megoldását. Az intézkedés 2006 végéig 10,2 milliárd forint euró támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy esélyt teremtsen a hátrányos helyzetű csoportok (pl. szakképzetlenek, romák, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők, stb.) munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésére. A munkaerőpiaci helyzet tekintetében a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportját a roma népesség jelenti, ezért az intézkedés egyik fontos célja a romák foglalkoztathatóságának javítása. A fenti célok kapcsán pályázni lehet célcsoportorientált tevékenységekre (pl. oktatásba való visszailleszkedés elősegítése, képzések, tananyagok kidolgozása, munkatapasztalat megszerzésének támogatása, alternatív munkamódszerek bevezetése a fogyatékkal élők elősegítésére). Támogatásban részesül továbbá a szakmai segítségnyújtás jellegű tevékenységek sora (hálózatfejlesztés, helyi partnerség kialakítása, a projektet megvalósítók képzése). A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Projektenként legfeljebb 204 millió forint támogatás kapható. Főpályázóként pályázhatnak nonprofit szervezetek (egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, egyházi intézmény). Konzorcium tagjaként nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, egyházi intézmény), helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, felnőttképzést folytató intézmény, vállalkozás, költségvetési szerv és intézménye. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 10,2 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Az egész életen át tartó tanulás (HEFOP 3.1) A közoktatás rendszerének korszerűsítése és az egész életen át tartó tanulás társadalmi méretű elterjesztése a tudásalapú gazdaság és társadalom létrehozásának feltétele. "Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése" című intézkedés a fenti probléma megoldására igyekszik lehetőséget kínálni. Az intézkedés 2006 végéig 20,4 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja az oktatási, képzési rendszer hatékony fejlesztő támogatása, a tanulók számára a sikeres tanulást megalapozó készségek, valamint a szociális és életviteli kompetenciák átadása és az ehhez kapcsolódó tanártovábbképzési tevékenységek biztosítása. A fenti célok kapcsán a Közoktatásfejlesztési Közhasznú Társaság irányításával KÖZPONTI PROGRAM keretében új tananyagok, oktatási programcsomagok, segédanyagok és módszertanok kifejlesztésére és bevezetésére kerül sor a kompetenciaalapú oktatás területén. Az intézkedés második komponensének keretében az első komponens alatt kifejlesztett, az egyes intézmények igényeihez igazított oktatási programcsomagok és módszerek adaptálására van lehetőség. E mellett az intézményi együttműködés támogatására nyújthatóak 82

85 be pályázatok. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Projektenként minimum 10 millió legfeljebb 250 millió forint támogatás kapható. Pályázati programok esetében kedvezményezett lehet költségvetési szerv és intézménye, központi, vagy helyi önkormányzati szerv és intézménye, nonprofit szervezet, egyesület, egyházi intézmény, alapítvány, közhasznú társaság, vagy egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 18,6 milliárd forint áll rendelkezésére. A szakképzési rendszer modernizációja (HEFOP 3.2) Magyarországon a szakképesítések iskolai rendszerű képzési ideje (12 év,) és a gyakorlati képzés aránya alacsony. A szakképzésből kikerülők sokszor nem rendelkeznek piacképes tudással, a szakképzési idő alatt nem szereznek elegendő gyakorlatot a munkába álláshoz. "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése" című intézkedés segíti elő a fenti probléma megoldását. Az intézkedés 2006 végéig 10,84 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a gazdaság szereplőinek bevonásával az OKJben szereplő szakképesítések megújítása rugalmas, moduláris képzési rendszer kifejlesztésével két szakmacsoportban, továbbá többfunkciós, térségi integrált szakképző központok létrehozása, amely mintaként szolgál a szétaprózott szakképzési intézményrendszerből következő problémák lehetséges megoldási módjára. A fenti célok kapcsán a Nemzeti Szakképzési Intézet központi program során a gépészet, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportok dokumentumrendszerének fejlesztését, oktatók felkészítését, a jogszabályi környezet és a finanszírozási feltételek kialakítását végzi el,. Az intézkedés második komponensének keretében pályázatok nyújthatóak be a térségi szakképző központok létrehozására. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 10,84 milliárd forint áll rendelkezésre. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az első komponens keretében felhasználható összeg 6,53 milliárd forint, míg a második komponens esetében a támogatás mértéke minimum 100 millió, maximum egymilliárd forint. A felsőoktatás fejlesztése (HEFOP 3.3) A jelenlegi felsőoktatásiképzési rendszer legfőbb hiányossága, hogy nem tud kellő gyorsasággal és rugalmassággal alkalmazkodni a gazdaság és a munkaerőpiac változó igényeihez. "A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése" című intézkedés ezen problémára igyekszik megoldást kínálni. Az intézkedés 2006 végéig 6,78 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés fő célja, hogy elősegítse a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra és alkalmazkodásukat annak követelményeihez. A fenti cél elérése érdekében pályázni lehet felsőoktatási intézmények oktatási/képzési programjainak fejlesztésére: meglevő programok/tantervek gyakorlatorientált képzéssé való alakítására, új képzési programok indítására, valamint tananyag kidolgozására. Pályázat nyújtható be továbbá a felsőfokú szakmai átképzési és továbbképzési programok lebonyolítására: rövid ciklusú kompetenciakurzusok szervezésére, új tanári képesítésekhez vezető programok fejlesztésére, illetve a munkavállalók át és továbbképzésére. Végül pályázni lehet a minőségközpontú intézményi működés kialakítására, támogatására: intézményi vezetők vezetői tevékenységét támogató módszerek és tananyagok 83

86 kidolgozására, illetve oktatói és kutatói állomány képzésére. Projektenként minimum 8 millió, maximum 360 millió forint támogatás használható fel. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az intézkedés kapcsán pályázhatnak felsőoktatási intézmények (önkormányzati, alapítványi, egyházi, magán), és felsőoktatási intézmények által vezetett konzorciumok. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 6,36 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Munkahelyteremtéshez és vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések (HEFOP 3.4) A magyar kis és középvállalkozások (KKV) jelentős része nem rendelkezik a tartós növekedéshez szükséges szellemi és fizikai kapacitásokkal. A korszerű üzleti stratégiák, és az innovációra való nyitottság hiánya a fokozatos piaci területvesztés kockázatát rejtik magukban. "Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések" című intézkedés segíti elő a fenti probléma megoldását. Az intézkedés 2006 végéig 17 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Ez az intézkedés támogatási lehetőséget kínál többek között a munkahelyteremtő beruházásokhoz és vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó képzések kidolgozásához, a regionális vállalati központokban megvalósuló felnőttképzési programok megvalósításához. E mellett a korszerű vállalkozói ismeretek és az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges ismeretek megszerzését biztosító képzési programokat, az Európai Unióra vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos képzéseket, és informatikai képzéseket támogatja az intézkedés. Projektenként minimum 3,3 millió, maximum 19,1 millió forint támogatás használható fel. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az intézkedés kapcsán pályázhatnak munkahelyteremtő beruházást, technológiaváltást megvalósító vállalkozások, KKVk, felnőttképzési intézmények, közfinanszírozású és nonprofit kutatóintézetek, felnőttképzési intézmények. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 17 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Felnőttképzés fejlesztése (HEFOP 3.5) Közismert, hogy a legtöbb szakmában az iskolapadban átadott tudás 5 évente jelentősen veszít kompetenciatartalmából. "A felnőttképzés rendszerének fejlesztése" című intézkedés a felnőttképzés támogatásán keresztül segíti azokat, akiknek nem volt módjuk fiatalon elsajátítani a munkájukhoz szükséges ismereteket. Az intézkedés 2006 végéig 5,16 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés átfogó célja az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek bővítése és javítása, valamint a felnőttképzés minőségének javítása. Cél, hogy azoknak, akiknek nem volt és ma sincs módjuk az iskolarendszerű oktatás keretei között megszerezni a sikeres életpályához szükséges ismereteket, módjuk legyen ezeket felnőttkorban pótolni. A fenti célok kapcsán pályázni lehet korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztésére és alkalmazására, valamint az intézkedés célját elősegítő intézményrendszer fejlesztésére, korszerűsítésére. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az intézkedés kapcsán pályázhatnak regionális munkaerőfejlesztő és képző központok, felnőttképzési intézmények, szakmai szervezetek, 84

87 közhasznú szervezetek. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 5,16 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése (HEFOP 4.1) Az oktatási rendszer komplex fejlesztése nélkülözhetetlen a munkaerőpiac igényeihez igazodó tudás kialakításához. Ezek a szükséges tartalmi fejlesztések csak akkor biztosítottak, ha a kapcsolódó fizikai feltételek rendelkezésre állnak. Ennek érdekében "Az oktatási infrastruktúra fejlesztése" című intézkedés keretén belül 2006 végéig 25,2 milliárd forint támogatás használható fel. Az intézkedés célja, hogy az ESZA támogatással megvalósuló intézkedések hatékonyságát növelve támogassa a középfokú és felsőoktatás infrastruktúrájának fejlesztését annak érdekében, hogy az eszköz és épületállomány állagának, minőségi szintjének emelésével a tartalmi fejlesztések megvalósulása biztosított legyen. A fenti célok kapcsán pályázni lehet a 3.2es intézkedés keretében felállított térségi integrált szakképző központok infrastrukturális fejlesztése és a 3.3.as intézkedésben szereplő felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére. Projektenként minimum 204 millió, maximum 2 milliárd forint támogatásra van mód. A fejlesztések maximum 10%os önrészt igényelnek. Az intézkedés kapcsán térségi szakképző központok, felsőoktatási intézmények és fenntartóik pályázhatnak. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 25,2 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. A társadalmi befogadás elősegítése (HEFOP 4.2) A társadalmi befogadást célzó ESZA típusú intézkedések mellett szükség van arra, hogy a különböző szolgáltatások elérhetővé váljanak egyes különösen hátrányos helyzetű csoportok és a munkaerőpiacra visszatérni kívánó nők számára is. "A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése" című intézkedés a fenti cél érdekében nyújt támogatást. Az intézkedés keretén belül 2006 végéig 8,4 milliárd forint támogatás válik hozzáférhetővé. Az intézkedés egyik célja a már működő bölcsődék bővítése rugalmas szolgáltatásokkal (gyermekfelügyelet, játszócsoport, családi napközi) amelyek jobban alkalmazkodnak a családok elsősorban a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők szükségleteihez. E mellett a hajléktalanok és fogyatékossággal élők napközbeni ellátásának kiépítését is célul tűzi ki az intézkedés. A fejlesztések hatékonyságát fokozhatja, ha a beruházások a munkaerőpiaci rehabilitációt támogató programokkal kapcsolhatók össze. A fenti célok kapcsán pályázni lehet a család és munkahely összeegyeztethetőségét elősegítő rugalmas bölcsődei szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítására és a hajléktalanok és fogyatékkal élők napközbeni ellátási formáinak kialakítására. Az intézkedés keretében mód nyílik épületek, helyiségek létesítésére, felújítására, vásárlására, átalakítására, fejlesztésére, bővítésére, felszerelésére és akadálymentesítésére. Az intézkedés kapcsán pályázhat helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, egyház, egyházi intézmény, közalapítvány, alapítvány, közhasznú társaság, egyesülés, egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet. Projektenként minimum 10,2 millió forint, maximum 225 millió forint támogatásra van mód. A fejlesztések maximum 10%os önrészt igényelnek. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 8,4 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. 85

88 Támogatás a társadalom jobb egészségügyi ellátásáért (HEFOP 4.3) Magyarország társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott régióiban (ÉszakAlföld, ÉszakMagyarország, DélDunántúl) a munkaképes korú lakosság egészségi állapota különösen rossz. E régiók az egészségügyi ellátórendszer tekintetében is hátrányos helyzetben vannak ezért az "Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban" című intézkedés ezért a munkaerő egészségét befolyásoló tényezők közül az egészségügyi ellátási különbségekből adódó hátrányokat kívánja csökkenteni. Az intézkedés 2006 végéig 22,67 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a betegségek megelőzése és korai felismerése, a betegek gyógyításának és rehabilitációjának fejlesztése, az egészségügyi szektorban a munkafeltételek javítása, az egészségi állapota miatt hátrányos helyzetű népesség munkaerőpiaci esélyeinek javítása. A cél olyan térségi diagnosztikai fejlesztés, amely komplex, magas színvonalú és költséghatékony ellátást tud biztosítani. Az intézkedés keretén belül Regionális Egészségcentrum modellintézmény létrehozására, a célrégiókban 11 korszerű térségi járóbeteg diagnosztikai, szűrő központ kialakítására, e mellett rehabilitációs központ, valamint komplex ápolási intézmény kialakítására kerül sor. Az intézkedés során a regionális egészségcentrum modellintézmény létrehozása KÖZPONTI PROGRAMON keresztül 11 milliárd forint támogatással valósul meg, minden más pályázat esetében az ÉszakMagyarország, ÉszakAlföld, DélDunántúl régió állami és önkormányzati, valamint egyházi és nonprofit egészségügyi szolgáltatói jogosultak pályázni. A térségi járóbeteg diagnosztikai és szűrő központ kialakítására esetében a támogatás mértéke minimum 1, maximum 2,3 milliárd forint, a rehabilitációs központok kialakítása kapcsán kapható támogatás mértéke pedig minimum 510 millió, maximum 1,2 milliárd forint. Az igényelt önrész mindkét esetben 6,3 %. Az egészségügy informatikai fejlesztése az elmaradott régiókban (HEFOP 4.4) Az egészségügyi ellátás színvonala, az ellátást alkotó preventív és gyógyító folyamatok szervezettsége, ezáltal az egészségügyi ellátások elérhetősége, minősége és a kezelések időtartama az országban nem kielégítő, ráadásul az országon belül is egyenetlen. "Egészségügyi információtechnológia fejlesztés az elmaradott régiókban" című intézkedés ezen a probléma megoldásához járul hozzá. Az intézkedés keretén belül 2006 végéig 4,1 milliárd forint támogatás válik hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy az egészségügyi ellátó rendszer szervezettségét növelje és működését hatékonyabbá tegye az informatikai infrastruktúrafejlesztés és a régió alap, járóbeteg, és kórházi ellátásának egészségügyi informatikai hálózatba kapcsolása révén. A fenti célok érdekében pályázni lehet információs intézményközi informatikai mintarendszer és belső intézményi informatikai rendszerek fejlesztésére, valamint a végfelhasználók megfelelő képzésének megvalósítására. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az intézkedés kapcsán kapható támogatás mértéke minimum 1,3, maximum 2 milliárd forint. A támogatásra az egészségügyi szolgáltatók (pl. kórházak, rendelőintézetek, családorvosok) nyitott, önkéntes, nonprofit alapon működő társulása pályázhat a megnevezett elmaradott régiókban (ÉszakAlföld, ÉszakMagyarország és DélDunántúl). 86

89 6.5. A KIOP, prioritásai és intézkedései Vízminőség javítása (KIOP 1.1) Magyarországon az ivóvíz tisztasága nem minden esetben felel meg az előírásoknak, a szennyvízkezelés helyenként elégtelen. A terület fejlesztése érdekében a "A vízminőség javítása" című intézkedést hozták. Az intézkedés 2006 végéig 14,4 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a lakosság ellátása a határértékeknek megfelelő egészséges, tiszta ivóvízzel, valamint az összegyűjtött szennyvizek megfelelő tisztítása. Cél továbbá szennyvízgyűjtő rendszerek kiépítése, hulladékbegyűjtőrendszerek kialakítása. "Az ivóvízminőség javítása" kapcsán önkormányzatok és állami vízközművek pályázhatnak rossz vízminőségű kutak megszüntetésére, vízátvétel műszaki feltételinek biztosítására, új technológiák bevezetésére. A "Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése" területén pályázhatnak szennyvízgyűjtőrendszerek építésére, fejlesztésére, új szennyvíztisztító telepek építésére, kapacitásnövelésére, szennyvíziszap lerakók építésére, az iszap mezőgazdasági beruházását elősegítésére. A fejlesztéseknél az önkormányzati saját erő 5 százalék. A hulladékgazdálkodás fejlesztése (KIOP 1.2) Magyarországon a hulladékgazdálkodás sok esetben elmaradott, hatékonyatlan. A terület fejlesztése érdekében a "A hulladékgazdálkodás fejlesztése" című intézkedést hozták. Az intézkedés 2006 végéig 6,3 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja az egészségügyi hulladékhoz kapcsolódó intézmények, létesítmények fejlesztése. Pályázati lehetőség nyílik az önkormányzatok számára, egészségügyi intézmények, illetve közcélú feladatot ellátó intézmények számára egészségügyi hulladékgyűjtő rendszerek és berendezések fejlesztésére, kórházi hulladékégetők fejlesztésére, valamint az építési és bontási hulladékot kezelő és újrahasznosító üzemek kialakítása, illetve az épületek azbesztvakolatainak ártalmatlanítására. Régi dögkutak és dögtemetők felszámolására, rekultiválására, állati hulladék kezelő telepek fejlesztésére, külön, az Állati eredetű hulladékok kezelése intézkedés keretében kerül sor. Az egészségügyi és építésibontási hulladékok kezelése (KIOP 1.3) Évente mintegy 10 millió tonna építési és bontási hulladék, a kórházakban és a rendelőkben évente összesen tonna fertőző és veszélyes hulladék, továbbá közel 400 ezer m3 nemveszélyes hulladék képződik. Az "Egészségügyi és építésibontási hulladékok kezelése" című intézkedés célja olyan hulladékkezelő rendszerek kialakítása, melyek biztonságosan lebontják s amennyire lehet hasznosítják a keletkezett hulladékot. Az intézkedés 2006 végéig 3,3 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében gondoskodni ezen hulladékfajták általános szabályozása mellett az anyag specifikus kezelési szabályok betartásáról, a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerek kiépítéséről, a begyűjtő rendszerek kialakításának támogatásáról, valamint a hasznosítás elősegítéséről, és a veszélyes összetevők 87

90 csökkentéséről. A fenti célok kapcsán pályázni lehet az egészségügyi hulladékgyűjtő rendszerek és berendezések fejlesztésére, a nem megfelelően működő kórházi hulladékégetők korszerűsítésére, a lakosságnál található gyógyszerek hulladékainak gyűjtésére és kezelésére. Továbbá pályázni lehet még az építési és bontási hulladékot kezelő, feldolgozó és a hulladék újrahasznosítását lehetővé tevő üzemek kialakítására az inert hulladéklerakó telepekkel kapcsolatban, valamint lakó és középületek azbesztvakolatainak biztonságos ártalmatlanítására. Pályázhatnak önkormányzatok és egészségügyi intézmények. A fejlesztések 5%át kell a pályázónak fizetnie. Környezeti kármentesítés, felszín alatti vizek és az ivóvíz bázisok védelme érdekében (KIOP 1.4) Magyarország ivóvízszükségletének 98 százalékát felszín alatti források fedezik. A "Környezeti kármentesítés, felszín alatti vizek és az ivóvíz bázisok védelme érdekében" című intézkedés célja az ivóvízkészlet minőségének megőrzése. Az intézkedés 2006 végéig 6,5 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a felszín alatti vizek szennyezésének megállítása, tisztítása, valamint csökkenteni a különösen érzékeny felszín alatti vizek szennyezésének lehetőségét. A fenti célok kapcsán pályázni lehet a felszín alatti vizek szennyezettségi faktorának mérésére, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére, valamint a szennyezés csökkentéséhez szükséges infrastruktúra beszerzésére. Pályázni lehet továbbá a felszín alatti vizek szennyezettségének csökkentésére, a szennyezési kockázat csökkentésére. Pályázhatnak gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem (KIOP 1.5) Az intézkedést a Tiszavölgy árvízkezelésére, valamint a felszín alatti vízkészlet, valamint Magyarország természetvédelmi védettség alatt álló területeinek megóvása érdekében alakították ki. Az intézkedés 2006 végéig 9,1 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé óta már több, rendkívül veszélyes árvíz vonult le a Tiszán. Az árvizek elleni védekezésre eddig 120 milliárd forintot költött az ország. Cél tehát a tiszai árvízveszély minimalizálása, továbbá tározásos árapasztó rendszer létrehozása. Cél továbbá a felszín alatti vizek szennyezettségének csökkentése. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, 75 százalékos uniós forrással megvalósítja a cigándi árapasztót, töltéseket épít, árapasztó zsilipeket épít, vízkormányzó műveket, szivattyútelepeket valamint vizes élőhelyeket létesít. Az intézkedés további célja új típusú kezelési módszerek bevezetése a Tisza vízgyűjtő területén, a Közösségi szabályozás alá eső, magántulajdonban lévő területek megvásárlása és bekapcsolása az ökológiai hálózatba, vizes és nedves élőhelyek fejlesztése, víztározók rehabilitációja, az erdei iskolaprogram révén a tanulók, valamint a földtulajdonosok környezettudatos viselkedésmódjának kialakítása. A fenti célok KÖZPONTI PROGRAM kapcsán kerülnek megvalósításra: a Nemzeti Park Igazgatóságok pályázhatnak vizes élőhelyek kialakítására, rehabilitációjára, erdei iskolák fejlesztésére, védett fajok, élőhelyek védelmi rendszerének kiterjesztésére, 88

91 (környezetvédelem alá eső) területfelvásárlásra, valamint a NATURA 2000 programba bevont területek természetvédelmi célú rekonstrukciójára, védelmére, bemutatására a célrégiókban. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése (KIOP 1.6) Magyarországon a zajterhelés és a levegő szennyezettségének mérése sok esetben pontatlan, vagy nincs kiépítve. A "A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése" című intézkedés feladata e helyzeten változtatni. Az intézkedés 2006 végéig 1,1 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja olyan országos szintű mérési rendszer létrehozása, amely adataival megbízható képet fest Magyarország területeinek levegőszennyezéséről és zajterheléséről. A fent említett célok mentén a Környezetvédelmi Felügyelőségek és az Országos Légszennyezettségi Adatközpont pályázhat a levegő szennyezettségét mérő berendezések telepítésére, illetve a zajterhelés mérését elősegítő berendezések beszerzésére, telepítésére, zajcsökkentő intézkedések végrehajtásának támogatására. (KÖZPONTI PROGRAM) Energia gazdálkodás környezetbarát fejlesztése (KIOP 1.7) Az Európai Unió irányelve alapján a környezeti ártalmak csökkentése érdekében, 2010ig a megújuló energiaforrások arányát az összes elsődleges energiaforrás felhasználásában 12 százalékra kell növelni. Magyarország az EU csatlakozással egyidejűleg kötelezettséget vállalt a villamosenergiájának megújuló energiaforrásokból való előállításának növelésére. Az intézkedés segítségével elősegítenénk a 2010es végső cél elérését. Az intézkedés 2006 végéig 5,1 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányt képviseljenek Magyarország energiaszükségletének kielégítésében. Cél továbbá a tudatos és ésszerű energiahasználat növelése és a légszennyezőkibocsátások csökkentése. A fenti célok kapcsán pályázatot nyújthatnak be központi költségvetési szerv és intézményei, helyi önkormányzati szerv és intézményei, közhasznú társaság, önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, alapítványok, vállalkozások, szövetségek (sport, stb.), társulások. Pályázni lehet megújuló energiatermelés infrastrukturális támogatására, a megújuló energiapiacra való belépésre, energiatermelő beruházások támogatása, valamint lakossági megújuló energiaforrás hasznosítását célzó beruházások támogatására. Támogatásban részesülnek továbbá az energiahatékonysági fejlesztések is. A főúthálózat műszaki színvonalának emelése (KIOP 2.1) Az ország tranzit forgalmának növekedése 57 százalékos dinamikát mutat. Az ezzel járó forgalomnövekedés, zsúfoltság kettős környezeti terheléssel jár. Az intézkedés három komponensen keresztül járul hozzá a fenti problémák megoldásához. Az intézkedés 2006 végéig 53,1 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatása az elérhetőség javításával, a leszakadással fenyegetett és a fejlettebb régiók közötti kapcsolatok javítása. Három komponenst fogalmaztak meg: útrehabilitációs program a 11,5 tonnás tengelyterhelés elérése érdekében, az elkerülő és tehermentesítő utak fejlesztése a településeken áthaladó utak 89

92 forgalomcsökkentése érdekében,, valamint a főúthálózat fejlesztése és kapacitásának javítása. A fenti célok KÖZPONTI PROGRAM kapcsán kerülnek megvalósításra: a közútfejlesztésért felelős költségvetési szervek és intézményeik tenderdokumentációt tesznek közzé a 4. számú főút és a 21. számú főút négy sávra bővítése egyes szakaszainak, valamint az M6os gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó (Pécset) elkerülő gyűrű adott szakaszának megvalósítására. Útépítés a javuló környezetért (KIOP 2.2) Az ország tranzit forgalmának növekedése 57 százalékos dinamikát mutat. Az ezzel járó forgalomnövekedés, zsúfoltság kettős környezeti terheléssel jár. "Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése" című intézkedés e területen fejti ki tevékenységét. Az intézkedés 2006 végéig 11,1 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja az elővárosi tömegközlekedés javítása, valamint intermodális összekötővonalak és logisztikai központok infrastrukturális hátterének kialakítása, illetve fejlesztése, mely KÖZPONTI PROGRAMként kerül megvalósításra. 90

93 6.6. A ROP, prioritásai és intézkedései Turisztikai vonzerők fejlesztése (ROP 1.1) A turizmus jelentős arányt képvisel a hazai gazdaságban, azonban jövedelemtermelő képessége alacsony. A turisztikai vonzerők fejlesztését segíti elő a "Turisztikai vonzerők fejlesztése" című intézkedés, mely a turisztikai célpontok fejlesztését és ismertségét hivatott elősegíteni. Az intézkedés 2006 végéig millió forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés támogatja az üdülőkörzetekben és nemzeti parkokban a turisztikai vonzerők fenntartható fejlesztését, a turisztikai kínálat bővítését, azok ismertségének elősegítését. Az intézkedés keretében lehetőség nyílik nemzeti parkok és más védett természeti területek, világörökségi helyszínek valamint történelmi városközpontok fejlesztésére; kastélyok, várak illetve múzeumok látogatóbarát fejlesztésére, továbbá a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítására. Fontos cél, hogy ezen fejlesztések hozzájáruljanak a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez. Projektekkel a fejlesztendő helyszínek tulajdonosai, közhasznú szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak, egyesületek, illetve önkormányzatok pályázhatnak. A pályázóknak 2,5 illetve 5 százalék önrésszel kell rendelkeznie. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen millió forint áll a pályázók rendelkezésére. Turisztikai fogadóképesség javítása (ROP 1.2) A turizmus jelentős arányt képvisel a hazai gazdaságban, azonban jövedelemtermelő képessége alacsony. A turizmus fejlesztését segíti elő a "Turisztikai fogadóképesség javítása" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig 8 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja az üdülőkörzetekben és nemzeti parkok területén szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése, új szálláshelyek létrehozása, valamint a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatási háttér bővítése. Az intézkedésre gazdasági társaságok, helyi és területi önkormányzatok, központi költségvetési szervek, közhasznú társaságok, egyesületek, egyházak, alapítványok, közalapítványok, valamint jogi személyiségű nonprofit szervezetek pályázhatnak. Ezen intézkedés esetén 70 százalék önrész szükséges. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 8 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása úthálózatfejlesztés (ROP 2.1) A régiók közötti különbségek egyik legfőbb okozója a térségek elérhetőségében jelentkező különbségek. Többek között a közúthálózat fejlesztését segíti elő a "Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése" című intézkedés. Az intézkedés 2006 végéig millió forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a társadalmigazdasági szempontból elmaradott kistérségekben a településeket összekötő utak korszerűsítése, az ipari területekhez és turisztikai vonzerőkhöz vezető utak kiépítése, illetve felújítása. A fenti célok elérése érdekében pályázni lehet a helyi tömegközlekedési szolgáltatás minőségének javítására, a nehezen elérhető települések elzártságának megszüntetésére, önkormányzati és állami utak kiépítésére, 91

94 valamint a turisztikai vonzerőkhöz vezető utak kiépítésére, felújítására. Az intézkedésre önkormányzatok és társulásaik, nonprofit szervezetek, közlekedési vállalatok illetve a Megyei Állami Közútkezelő Khtk pályázhatnak. A strukturális alapok a fejlesztési költségek 75 százalékát állják, a pályázók szükséges önrésze 10 százalék. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen millió forint áll a pályázók rendelkezésére. Városi területek rehabilitációja (ROP 2.2) Hazánkban nem terjedtek még el a magán forrásokat is mozgósítani képes településfejlesztési stratégiák, továbbá a rendszerváltást követő gyors gazdasági struktúraváltás következtében jelentős számban fordulnak elő barnamezős területek. Ennek elősegítésére hozták létre a "Településrehabilitációs akciók" című intézkedést. Az intézkedés 2006 végéig 21,2 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés egyik fő célja a városok funkcióját vesztő, romló településközpontjainak megújítása, munkahelyteremtő gazdasági tevékenységek ösztönzése, illetve a hátrányos helyzetű csoportok által lakott településrészek rehabilitációja. A másik fő cél a barnamezős területek (elhagyott laktanyák, katonai objektumok, alig működő ipartelepek) újrahasznosítása, funkcióváltásuknak elősegítése a település szövetében való bekapcsolásuk a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése érdekében. Ezen utóbbi cél keretében támogatásban részesülhet a funkcióváltást előkészítő részletes tervezés, önkormányzati területvásárlás, komplex terület előkészítési és infrastruktúraépítési munkák elvégzése, rendezett közterületek kialakítása, épületfelújítás, valamint a beruházás elfogadtatását célzó PR kampány is. A kiírandó pályázatokra városi rangú önkormányzatok és intézményeik, központi költségvetési szerv, közhasznú tevékenységet végző, nem profitorientált gazdasági társaságok valamint ezek konzorciumai pályázhatnak. A pályázóknak 10 százalék önrésszel kell rendelkeznie. Óvodai és alapfokú nevelésioktatási intézmények infrastrukturális (ROP 2.3) Magyarországon a települések 43 százaléka hátrányos helyzetűnek tekinthető. Az itt élők tanulási, képzési, továbbtanulási lehetőségei erősen korlátozottak. "Az óvodai és alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése" című intézkedés szerepe, hogy ezen különbségeket mérsékelje. Az intézkedés 2006 végéig 12,24 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a megfelelő minőségű oktatási rendszerhez való hozzáférhetőség egyenlőtlenségeinek csökkentése, az integrált nevelésoktatás elősegítése, illetve ehhez kapcsoltan a tárgyi és infrastrukturális feltételek megteremtése. A fenti célok elérésének érdekében támogatásban részesülnek alapfokú oktatási épületek átfogó felújítása, korszerűsítése, a nevelés, oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése, sajátos nevelési igényű gyerekek, diákok képzését biztosító eszközök, berendezések beszerzése, valamint informatikai berendezések, eszközök beszerzése. A pályázóknak 5 százalék önrésszel kell rendelkeznie. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 12,24 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. 92

95 Helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése (ROP 3.1) Fejlesztett közigazgatással a Strukturális Alapok hatékonyabb fogadásáért: A közigazgatás mindenkori működése erősen befolyásolja a helyi gazdasági, társadalmi, és kulturális kezdeményezések sikerét. A "Helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése" című intézkedés szerepe épp a közigazgatás kapacitásfejlesztésen keresztül való fölkészítése. Az intézkedés 2006 végéig 6,8 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a helyi közigazgatás kapacitásfejlesztése, a Strukturális Alapok fogadásához szükséges ismeretek terjesztése, továbbá a közigazgatás és a civil szervezetek továbbképzési választékának bővítése, illetve a vállalkozások, a civil szféra és a közigazgatás közötti együttműködés elősegítése. A fenti célokhoz kapcsoltan a támogatásban részesülő tevékenységek: képzési programok lebonyolítása, regionális és kistérségi szintű együttműködések elősegítése, valamint a képzések lebonyolításához szükséges szakmai feltételek megteremtése. A pályázatra a Megyei Közigazgatási Hivatalok és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek pályázhatnak. A Strukturális Alapok a fejlesztési költségek 75 százalékát állják, az intézkedés nem pályázati formában kerül meghirdetésre. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása (ROP 3.3) A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítése: Az európai összehasonlításban alacsony magyar foglalkoztatottság bizonyos társadalmi csoportok (romák, alacsony képzettségűek) körében komoly problémát jelent. A foglalkoztatás növelése érdekében hozták létre a "Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása" című intézkedést. Az intézkedés 2006 végéig 4,8 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy a nonprofit szektor a közösség számára fontos, piaci alapon nem megvalósuló tevékenységek megvalósításával munkalehetőséget biztosítson a tartósan állás nélkül maradtak számára. Emellett fontos cél a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása. A fenti célokhoz kapcsoltan önkormányzatok, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, egyházak pályázhatnak nonprofit foglalkoztatási programok megvalósítására a szociális gazdaságban. A strukturális alapok a fejlesztési költségek 75 százalékát állják, a pályázóknak nem szükséges önrésszel rendelkezniük. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 4,8 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése (ROP 3.3) Felsőoktatási intézmények és a civil szféra együttműködése: A tudásalapú regionális fejlődés katalizátorai lehetnek a régiók felsőoktatási intézményei, amelyek azonban a régiók gazdasági, közösségi életébe nem integrálódtak. A területek közötti kapcsolat erősítésének céljával hozták létre a "Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése" című intézkedést. Az intézkedés 2006 végéig millió forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a felsőoktatási intézmények és a munka világa kapcsolatának erősítése, a végzett fiatal diplomások helyben tartása érdekében. Ehhez kapcsolódóan felsőoktatási intézmények, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, és egyéb nonprofit szervezetek pályázhatnak képzési, képességfejlesztés programok támogatására, illetve felsőoktatási intézmények által 93

96 nyújtott szolgáltatások fejlesztésére. A Strukturális Alapok a fejlesztési költségek 75 százalékát állják, a pályázónak nem szükséges önrésszel rendelkeznie. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen millió forint áll a pályázók rendelkezésére. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása (ROP 3.4) Szakmai képzések a regionális igényeknek megfelelően: A régiók eltérő fejlődése szükségessé teszi, hogy a munkavállalók szakmai képzése regionális szinten, az igényekre rugalmasan reagálva szerveződjön. Ennek érdekében a "Régióspecifikus szakmai képzések támogatása" című intézkedést hozták. Az intézkedés 2006 végéig 2,8 milliárd millió forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a megfelelő szakmai képzettségű munkaerő biztosítása a fejlődés szempontjából fontos ágazatokban és hiányszakmákban. További cél egy kísérleti jellegű képzési modell kialakítása, mely rugalmasan reagál a munkaerőpiaci igényekre. A fenti célokhoz kapcsoltan gazdasági érdekképviseleti szervek és kamarák, a Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző Központok, valamint alapítványok, közalapítványok, egyesületek és egyéb nonprofit szervezetek pályázhatnak a régiós hiányszakmákban, illetve a turizmus területén megvalósuló szakképzési, szakmai továbbképzési programok lebonyolítására, esetlegesen hiányzó tananyagok kifejlesztésére, valamint a regionális munkaerőpiaci kereslet felmérését szolgáló modellek kidolgozására. A strukturális alapok a fejlesztési költségek 75 százalékát állják, a pályázónak nem szükséges önrésszel rendelkeznie. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 2,8 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. 94

97 6.7. Forrástérkép Az egyes adatok magyarázata: Száma: a pályázati kiírás hivatkozási száma. ROP: Regionális Fejlesztési Operatív Program, HEFOP: Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program, AVOP: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program, KIOP Környezet és Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program, GVOP: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program. Célja: A pályázati kiírás fő céljai. Támogatásra csak az e célokat tökéletesen követő projektek esélyesek. Rendelkezésre álló forrás a teljes kereten, az összes pályázat számára rendelkezésre álló forrás Forrás megnevezése: Az Uniós társfinanszírozást biztosító Alap vagy egyéb forrás neve. A hazai társfinanszírozás a költségvetésből származik. Támogatható tevékenységek: Azon tevékenységek listája, melyek a pályázati pénzből finanszírozhatóak. A projekt keretében egyéb tevékenységek is végezhetők, ezek azonban támogatást nem kaphatnak. Lényegében ez a rész (és a célok fejezet) mutatja meg, hogy mire lehet pályázni a programban. Támogatás minimális és maximális összege: a pályázaton kérhető minimális és maximális összeg. A teljes projektköltségvetés ennél nagyobb is lehet (pl. ha van kötelező önrész). Támogatás igénybevételére jogosultak köre: A lehetséges főpályázók. A támogatás formája visszatérítendő vagy vissza nem térítendő. A minimális saját erő mértéke: a teljes projektköltségvetés arányában mekkora az önrész aránya Megjelenés dátuma: A pályázati kiírás megjelenésének dátuma. A pályázat benyújtásának határideje és módja: a pályázat benyújtása lehet határidőhöz kötött és folyamatos utóbbi esetben 12 havonta kerül sor bírálatra, és a pályázatokat folyamatosan fogadják, a keret kimerüléséig: ekkor felfüggesztik a pályázatot. A felfüggesztett pályázatokat az eddigi gyakorlat szerint a keret feltöltése után újra kiírhatják. Az ilyen pályázatoknál tehát igen fontos, hogy minél korábban benyújtásra kerüljenek. A pályázati nyomtatványok elérhetősége: a teljes pályázati anyag hozzáférési helye. Kiíró szervezet: A pályázatot kiíró szervezet neve. Közreműködő szervezet (információ, adatlap) A pályázóval kapcsolatot tartó szervezet neve. Megjegyzések: Megjegyzések a pályázattal kapcsolatban. 95

98 Száma: HEFOP /I Célja: A jelen pályázati program olyan projekteket támogat, amelyek a szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek1 ismereteinek bővítését, készségeik, valamint együttműködési hálózataik fejlesztését célozzák a hozzájuk fordulók foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében. Rendelkezésre álló forrás: forint Forrás megnevezése Európai Szociális Alap Támogatható tevékenységek: Csak olyan fejlesztések támogathatók, amelyek többletet hordoznak az adott szervezet/intézmény törvényi kötelezettségeit képez, illetve egyébként is végzett tevékenységeihez képest! Szociális és gyermekvédelmi területen, valamint a pártfogói felügyelet területén dolgozó szakemberek/önkéntesek képzése, készségfejlesztése, felkészítése arra, hogy hátrányos helyzetű ügyfeleiket sikeresen felkészíthessék a munkaerőpiaci (re)integrációra. A képzések kötelező eleme a munkaerőpiaci ismeretek oktatása, e mellett nem kötelező, de választható elemek az EUs ismeretek, számítógépes ismeretek oktatása, a csoportos, vagy egyéni, elektronikus formában történ (tanulás biztosítása, a szakmai fejlődést szolgáló, és a kiégést megelőző formák, pl. szupervízió, esetmegbeszélés, stb. szervezése, mentálhigiénés, konfliktuskezelési, meditációs képzés/tréning nyújtása. A szakmai fejlődést szolgáló és a kiégést megelőző tréningek, képzések. önállóan nem támogathatóak, azoknak kapcsolódnia kell munkaerőpiaciismereteket tartalmazó képzésekhez. A család és munkahely összeegyeztetését szolgáló intézmények/szervezetek létrehozását/fejlesztését célzó humánerőforrásfejlesztés: képzés a gyermekek napközbeni rugalmas ellátásában résztvevők számára, a különféle, a gyermekek napközbeni ellátását és a korai fejlesztést célzó szolgáltatások közötti hálózatszervezés, hálózat működtetés; alternatív, a szükségletekhez és igényekhez igazodó szolgáltatások módszertanának kidolgozása; tapasztalatcserék szervezése a már bevált gyakorlatok átvétele érdekében. A szociális és gyermekvédelmi területen, valamint a bűnmegelőzésben működő szervezetek együttműködésének el(segítése az adott térségben működő különböző profilú (különböző ágazatokhoz tartozó) intézményekkel, különösen a munkaügyi szervezetekkel, az ellátottak sikeresebb munkaerőpiaci (re)integrációjának érdekében; esetmegbeszélő, esetmenedzseri csoportok szervezése, működtetése; közös adatbázisok létrehozása; hálózatszervezés, hálózat működtetése. Ebben az esetben kötelező projektelem az együttműködés előkészítéseként az együttműködésben résztvevők számára szervezett közös képzés/tréning/felkészítés, és kiemelten fontos a munkaügyi központokkal, illetve kirendeltségeikkel való együttműködés. 96

99 Támogatás minimális és maximális összege 520 millió forint Támogatás igénybevételére jogosultak köre: 1. Helyi önkormányzati végrehajtó 6. Egyházi intézmény költségvetési szerv (beleértve a megyei 7. Közalapítvány (fővárosi) szerveket is) 8. Közalapítvány intézménye 2. Helyi önkormányzati felügyelt 9. Egyéb alapítvány költségvetési szerv (beleértve a megyei 10. Közhasznú társaság (fővárosi) szerveket is) 11. Egyesülés 3. Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 4. Helyi kisebbségi önkormányzati felügyelt költségvetési szerv 5. Egyház 12. Egyesület 13. Egyéb jogi személyiség, nonprofit szervezet 14. Önkormányzati társulás 15. Felsőoktatási intézmények 97

100 Száma: HEFOP/ /1 Célja: A hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerőpiaci képzése és foglalkoztatása. Rendelkezésre álló forrás: forint Forrás megnevezése Európai Szociális Alap Támogatható tevékenységek: A program hatékonyságát az alábbiakban felsorolt kulcstevékenységek, megfelelő alkalmazása biztosítja. Megjegyzendő azonban, hogy a kötelező szakaszokhoz hozzárendelt tevékenységek csupán segítségül szolgálnak a projekt tervezéséhez. A kötelez+ tartalmi elemek az Útmutató 3.1. pontjában kerülnek felvázolásra. A szakasz megnevezése Az előkészítő szakasz (min. 1, max. 3 hónap) A foglalkozással egybekötött képzési szakasz (min. 13, max. 15 hónap) Záró szakasz (6 hónap) A foglalkoztatás és képzés materiális feltételeinek biztosítása; a célcsoport tájékoztatása, a projektrésztvevők felkutatása, kiválasztása, ráhangolása, motiválása, pályaorientációja; hiányzó alapismereteik pótlásának megkezdése. A projektrésztvevők számára ebben, de csak ebben a szakaszban fizetendő munkabér. a hiányzó alapismeretek pótlása, felzárkózás; a résztvevők tanulási és munkamotivációinak erősítése; a kulcsképességek fejlesztése; számítógépfelhasználói ismeretek oktatása; idegen nyelv oktatása; a résztvevők foglalkoztatással összekapcsolt képzése, gyakorlati és elméleti oktatása; köztes vizsgák szervezése; a foglalkoztatás során előállított termékek vagy a szolgáltatások értékesítése; vizsgáztatás; az elhelyez(ked)és élőkészítése; a leendő munkáltatók felkészítése a képzésből kilépők (el)fogadására, munkahelyi beilleszkedésének támogatására Az elhelyezkedés segítése; Az elhelyezkedettek nyomon követése, utógondozása, munkahelyi beilleszkedésük segítése. 19. táblázat Támogatás minimális és maximális összege:38,4115,2 millió forint Támogatás igénybevételére jogosultak köre: 1. Jogi személyiség' nonprofit szervezetek (KSH 5.) közül: 2. egyesületek (KSH 52.) 6. alapítványok (KSH 56.) 3. szakszervezetek, munkavállalói 7. közhasznú társaságok (KSH 57.) érdekképviseletek (KSH 53) 8. egyéb jogi személyiség' nonprofit 4. köztestületek (KSH 54.) 5. egyházak, egyházi intézmények (KSH 55.) 98 A támogatás formája: vissza nem térítendő A minimális saját erő mértéke: 0% szervezetek (KSH 59.)

101 Száma: HEFOP/ /2 Célja: A program célkitűzése a családbarát humánerőforrásgazdálkodási módszerek munkarendszerek, munkaszervezési minél szélesebb körben történő és elterjesztése, népszerűsítése, kiegyensúlyozottabb viszony megteremtése a munka és a család világa között, ezáltal a foglalkoztatottak számának bővítése, különös tekintettel a nők munkaerőpiaci pozíciójának megerősítésére. Rendelkezésre álló forrás: Forrás megnevezése: Európai Szociális Alap Támogatható tevékenységek: 1. Munkahelyi távollétek családbarát szervezése; 2. Munkaszervezés, munkaidőbeosztás; 3. Gyerekek és hozzátartozók gondozásához segítség; 7. A munkavállalás infrastruktúráját képező szolgáltatások (03 évesek gondozása, óvodáskorúak ellátása, iskoláskorúak tanórákon kívüli felügyelete, idősek/betegek gondozása) iránti igények és azok 4. Képzés és információ biztosítása; kielégítettsége; stratégia kidolgozása 5. Esélyegyenlőség; a hiányok pótlására; 6. A szervezet szolgáltatásainak 8. Családbarát településhez (szociális családbaráttá alakítása családbarát ellátórendszerhez) kapcsolódó település; feladatok kidolgozása; Támogatás minimális és maximális összege: Támogatás igénybevételére jogosultak köre: Vállalkozás; Költségvetési szerv; Nonprofit szervezetek közül: 1. Egyéb Egyesület; 5. Alapítvány; 2. Szakszervezet, munkavállalói 6. Közhasznú társaság; érdekképviselet; 3. Köztestület; 7. Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet; 4. Egyház, egyházi intézmény; A támogatás formája: vissza nem térítendő A minimális saját erő mértéke: 0% 99

102 Száma: HEFOP/ /1 Célja: Nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése Rendelkezésre álló forrás: forint Forrás megnevezése: Európai Szociális Alap. Támogatható tevékenységek: A nők foglalkoztathatóságának javítása és munkába helyezés. A nők munkaerőpiaci (re)integrációjának vagy munkaerőpiacon maradásának támogatása fejlesztéssel, képzéssel, igényeikhez illeszkedő foglalkoztatási szolgáltatásokkal és munkaerőpiaci elhelyezéssel, munkavállalóként vagy vállalkozóként. A női vállalkozások megerősítése személyes támogató szolgáltatásokkal és kommunikációs tevékenységek szervezésével. Működő vagy induló női vállalkozásoknak nyújtott személyre szabott támogató szolgáltatások, valamint támogató hálózatok kialakítása révén. Támogatás minimális és maximális összege: 10,2 15,3 millió Ft. Támogatás igénybevételére jogosultak köre: Pályázó mindkét komponens esetében csak nonprofit szervezet lehet, nevezetesen: 1. alapítvány; 6. kamara; 2. egyesület; 7. szakszervezet, munkavállalói 3. közhasznú társaság; 4. egyház, egyházi intézmény; 5. köztestület; A támogatás formája: vissza nem térítendő A minimális saját erő mértéke: 0% 100 érdekképviselet; 8. egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet.

103 Száma: HEFOP/2005/3.4.1 Célja: A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása Rendelkezésre álló forrás: 7 milliárd forint Forrás megnevezése: Európai Szociális Alap (5 250 millió)+ hazai támogatás (1 750 millió) Támogatható tevékenységek: Az általános képzés olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem csak vagy nem főképpen a munkavállalónak a támogatott vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben, betöltendő pozíciójában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely többnyire hasznosítható más vállalatoknál vagy munkaterületen, és így lényegesen növeli a munkavállaló foglalkoztathatóságát. Szakosított képzés. A szakosított képzés olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és főképpen a munkavállalónak a támogatott vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő pozíciójára irányul, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalatoknál vagy más munkaterületen. A felsorolt képzésekkel kapcsolatosan a támogatás az alábbi költségekre vehető igénybe: 1. az oktatók költségei; 2. az oktatók és a képzésben résztvevők utazási költségei; 3. egyéb folyó költségek, úgymint anyagok, ellátmány; 4. a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei; 5. a képzésben résztvevők költségei az a)d) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Támogatás minimális és maximális összege: 150 millió forint Támogatás igénybevételére jogosultak köre: 1. Magyarországon székhellyel vagy 3. jogi személyiséggel nem rendelkező telephellyel rendelkező, tényleges gazdasági társaságok (A gazdasági tevékenységet folytató egyéni társaságokról szóló évi vállalkozók CXLIV. törvény valamint a Polgári 2. jogi személyiségű gazdasági társaságok (A gazdasági társaságokról szóló évi Törvénykönyvről szól 1959.évi IV. Törvény alapján) 4. szövetkezetek (1992. évi törvény a CXLIV. Törvény, valamint a Polgári szövetkezetekről; valamint a Polgári Törvénykönyvről szól 1959.évi IV. Törvénykönyvről szól 1959.évi IV. Törvény Alapján) Törvény alapján). A támogatás formája: vissza nem térítendő A minimális saját erő mértéke: Az önerő mértéke az elszámolható költségek 1065%a. 101

104 Száma: 2004/ROP Célja: Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci reintegrációjának elősegítése új munkahelyek teremtésével a harmadik szektorban (szociális gazdaság) Rendelkezésre álló forrás: 3150,30 millió forint Forrás megnevezése: Európai Szociális Alap Támogatható tevékenységek: A foglalkoztatás új formáinak fejlesztése a harmadik szektorban komplex, több elemű, célcsoportok szükségleteinek megfelelő, közösségi célú foglalkoztatási projektek megvalósítása által. 1. Oktatás, szak és betanítóképzés, ismeret felújítás; 2. Tanácsadási tevékenység; 3. Olyan kiegészítő szolgáltatások biztosítása beleértve az eltartott családtagokat is amelyek a kedvezményezett munkában való bent maradását segítik; 4. A foglalkoztatási program számára szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, eszközök, berendezések beszerzése; 5. A program sikeres megvalósításához szükséges szolgáltatások igénybevétele pl. az alábbi területeken: a. a foglalkoztatási projekt során előállított termékekhez kapcsolódó marketing tevékenység b. szakmai és menedzsment tanácsadás Támogatás minimális és maximális összege: millió forint Támogatás igénybevételére jogosultak köre: 1. Önkormányzatok; 7. Egyesületek; 2. Önkormányzati társulások; 8. Társadalmi szervezetek és azok 3. Önkormányzati intézmények; 4. Alapítványok; 9. Egyházak és azok jogi 5. Közalapítványok; személyiséggel rendelkező 6. Közhasznú társaságok; szervezeti egysége; A támogatás formája: vissza nem térítendő A minimális saját erő mértéke: 0% 102 szövetsége;

105 Száma: 1/2004/ROP3.3 Célja: A munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a magasan képzett fiatal diplomások a régiókban való megtartása érdekében. Rendelkezésre álló forrás millió forint Forrás megnevezése Európai Szociális Alap Támogatható tevékenységek A főiskolás/egyetemi hallgatók, doktori képzésben résztvevők gyakorlati tapasztalat szerzésének előmozdítása képzési és képességfejlesztési programok támogatásán keresztül, amelyek megkönnyítik a munkaerőpiacra történő belépést: 1. A hallgatók szakmai gyakorlati képzése a munkába történő beilleszkedésük elősegítése. 2. A helyi gazdasági szervezetek, köz és civil szféra bevonásával történő képzési programok (távoktatás, tanfolyam, továbbképzés, stb.) lebonyolítása (tananyagfejlesztést is beleértve) a hallgatók számára személyes kompetenciáik, szakmai tudásuk menedzsment készségük növelése érdekében, a helyi szereplők igényeinek megfelelően. A képzési programok megvalósulhatnak idegen nyelven is. 3. A felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a helyi szereplők (vállalkozások, helyi önkormányzatok, civil szervezetek stb.) partnerségére építő társadalomtudományi és gazdasági témájú kutatási projektek, melyek a regionális szereplők igényein alapulnak és főiskolás/egyetemi hallgatók, illetve doktori képzésben részt vevő diákok részvételével valósulnak meg. 4. A felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése az intézmények és a munka világa közötti kapcsolat erősítése érdekében. 5. A hallgatók munkaerőpiaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatások, a felsőoktatási intézmények, vállalkozások, kutatóintézetek, helyi önkormányzatok és civil szervezetek közötti együttműködési modellek (pl. a hallgatók munkaerőpiaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatásokat biztosító központok) kialakításán keresztül. 6. A felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások hatékonyságának növelése a szolgáltatások koordinációja révén (pl. az intézmény egyes szakértőit és egységeit hálózatba szervező és működtető központi koordinációs iroda felállítása). 7. Fiatal diplomások vállalkozásainak beindításához szükséges képzés, tanácsadás a felsőoktatási intézmény bázisán. Támogatás minimális és maximális összege 660 millió forint Támogatás igénybevételére jogosultak köre: 1. felsőoktatási intézmények; 2. diákszervezetek, hallgatói szervezetek; 3. alapítványok, közalapítványok, egyesületek és egyéb nonprofit szervezetek; A támogatás formája: vissza nem térítendő 103

106 A minimális saját erő mértéke: 0% Száma: GVOP Célja: A kis és középvállalkozások nagyvállalatokhoz viszonyított versenyhátrányának mérséklése céljából a konstrukció a kis és középvállalkozások közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása érdekében célul tűzi ki, a területileg koncentrált, ágazatilag vagy szakmailag szerveződött vállalati együttműködések kialakítását, szervezését, az együttműködő vállalkozások által megvalósítandó projektek kidolgozását, nyomon követését. Rendelkezésre álló forrás: 900 millió forint Támogatható tevékenységek: 1. Új mikro, kis és középvállalkozásokból álló hálózatok alapítása, szervezése, újonnan alakult hálózat működésének monitoringja; 2. Hálózat mikro, kis és középvállalkozó tagjai által megvalósuló projektek előkészítése, pályázati benyújtása, beruházások megvalósulásának nyomon követése. Támogatás minimális és maximális összege: millió forint Támogatás igénybevételére jogosultak köre: Pályázhatnak a magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő 1. alapítványok, 5. gazdasági társaságok (közkereseti 2. közalapítványok társaság, betéti társaság, korlátolt 3. közhasznú társaságok felelősségű társaság, 4. egyesületek, vállalkozói részvénytársaság, közös vállalat), érdekvédelmi szervezetek, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, szövetségek, illetve amelyek kis és középvállalkozásnak minősülnek A támogatás formája: vissza nem térítendő A minimális saját erő mértéke: 020% 104

107 Száma: GVOP Célja: A vállalkozások sikeres működéséhez, és a továbblépéshez szükséges szakmaspecifikus ismeretek vállalkozások közötti elterjesztése. Az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele, ezáltal a mikro, kis és középvállalkozások hatékonyságának növelése, túlélési, illetve növekedési esélyeinek javítása. Rendelkezésre álló forrás: 1,7 milliárd forint Forrás megnevezése: Európai Szociális Alap Támogatható tevékenységek: A pályázók az alábbi területeken vehetnek igénybe emeltszintű, szakmaspecifikus tanácsadást: 1. A vállalkozások fejlődése érdekében 8. Tervezési, vezetési és ellenőrzési belföldi, valamint külföldi (EUs) eszköztár kidolgozása és pénzügyi forráslehetőségek, megvalósítása; támogatási konstrukciók feltérképezése, gyűjtése, feldolgozása és terjesztése a KKVk 9. Piackutatás (bel és külföldi célpiacokon); 10. Bel és külföldi értékesítési felé (forráskombináció tervezés a csatornák kiépítésével kapcsolatos finanszírozáshoz); értékesítési, marketing és 2. Az uniós csatlakozás gazdasági üzletfejlesztési tanácsadás; vonatkozásai, európai 11. Üzleti auditok elvégzése; vállalkozásfejlesztési lehetőségek, 12. Üzleti megvalósíthatósági EUs követelményekre való felkészítés; 3. Cég és részstratégiák alkotása, fejlesztési és üzleti tervek készítése; 4. Piac és versenyhelyzet elemzése (bel és külföldi célpiacokon); 5. Menedzsment, marketing tanácsadás; 6. Termékfejlesztési tanácsadás; tanulmányok készítése; 13. TQM bevezetése; 14. Ekereskedelem fejlesztéséhez kapcsolódó tanácsadás; 15. Vállalaton belüli minőségtudatos szemléletre, minőségfejlesztésre irányuló tanácsadás; 16. Vállalkozás humánerő fejlesztésével kapcsolatos tanácsadás. 7. Stratégiai vállalkozásvezetési és marketing koncepció kidolgozása; Támogatás minimális és maximális összege: minimum 1 millió Ft, maximum 25 millió Ft Támogatás igénybevételére jogosultak köre: Pályázhatnak a magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő: 105

108 1. gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt 2. szövetkezetek, 3. egyéni vállalkozók, felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat), A támogatás formája: vissza nem térítendő A minimális saját erő mértéke: 50% Száma: GVOP Célja: A magyarországi székhelyű mikro, kis és középvállalkozások műszakitechnológiai fejlesztése. Ennek érdekében célul tűzzük ki a fejlődésre képes mikro, kis és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítását, technológiai, infrastrukturális korszerűsítését, innovatív képességük növelését. Rendelkezésre álló forrás: 6,3 milliárd forint Forrás megnevezése: Európai Szociális Alap Támogatható tevékenységek: 1. technológiai fejlesztéshez kapcsolódó beruházások. 2. műszaki gépek, berendezések kapcsolódó ingatlan építése, bővítése, (már meglévő 150 m2 alatti kereskedelmi helyiségek esetén beszerzése és/vagy termeléshez fejlesztés és korszerűsítés is) /kereskedelemhez/szolgáltatáshoz és/vagy 3. gyártási licenc, knowhow vásárlása.. Támogatás minimális és maximális összege: 125 millió forint Támogatás igénybevételére jogosultak köre: Pályázhatnak a magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő: 1. gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat), A támogatás formája: vissza nem térítendő A minimális saját erő mértéke: 25% szövetkezetek, 3. egyéni vállalkozók,

109 7. OP keretmátrix A, B, Az Európai Foglalkoztatási Stratégia 4 pillére Nemzeti Fejlesztési Terv I. Operatív Programok Kapcsolódó prioritások és intézkedések HEFOP 1, A foglalkoztathatóság javítása ROP GVOP 1. Prioritás 1.1. Intézkedés 3. Prioritás Prioritás Prioritás 2.1. Intézkedés Intézkedés Intézkedés 3. Prioritás Prioritás 2.1. Intézkedés Intézkedés 3. Prioritás Prioritás 2.2. Intézkedés Intézkedés 2. Prioritás 2.2. Intézkedés 2. Prioritás 2.3. Intézkedés 3. Prioritás 3.1. Intézkedés 3. Prioritás 3.2. Intézkedés 2, A vállalkozókészség fejlesztése 2. Prioritás 2.3. Intézkedés 3, 4, A vállalatok és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének fejlesztése A nők és a férfiak egyenlő esélyeit elősegítő politikák megerősítése 4. Prioritás 4.1. Intézkedés 4. Prioritás 4.1. Intézkedés 1. Prioritás 1.3. Intézkedés 20. táblázat 107

110 A 1A A foglalkoztathatóság javítása: Fiatalok munkanélküliségének megállítása, a tartós munkanélküliség megelőzése Foglalkoztatásbarát megközelítés erősítése: a segélyek, az adók valamint a képzési rendszer területén Az aktív öregedés politikájának fejlesztése A szakképzettség fejlesztése az új munkaerőpiac érdekében: az élethosszig tartó tanulás megközelítésében A számítógéphasználat fejlesztése az összes állampolgárt érintően Aktív politikák az álláshelyek betöltésének fejlesztése, valamint a kiemelkedés szűk keresztmetszetei megelőzése és az ellene való harc érdekében Harc a kirekesztés ellen, valamint a társadalmi integráció támogatása a foglalkoztatás elősegítésével 2A A vállalkozókészség fejlesztése: A vállalkozások létesítésének és működtetésének megkönnyítése A vállalkozások ösztönzése A foglalkoztatás új lehetőségei a tudásalapú társadalomban és a szolgáltatásokban A regionális és helyi foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása Adóreform a foglalkoztatás és a képzések támogatása érdekében 3A A vállalatok és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének fejlesztése: A szociális partnerek megállapodásai a munkaszervezet modernizálására Rugalmasabb típusú munkaszerződések a változatos foglalkoztatási formák szerint A vállalaton belüli alkalmazkodóképesség támogatása, mint az élethosszig tartó tanulás része 4A A nők és a férfiak egyenlő esélyeit elősegítő politikák megerősítése: Az esélyegyenlőség érvényesítése a szakpolitikákban A férfiak és nők foglalkoztatási arányának kiegyensúlyozása, az egyenlő bérezés elvének érvényesítése Családbarát intézkedések és szolgáltatások kezdeményezése B 1B 108

111 HEFOP 1 Prioritás 1.1. Intézkedés: A munkanélküliség megelőzése és kezelése Az intézkedés célja, hogy elősegítse: a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedését; a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult, inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérését a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését; az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételét. Az intézkedés leírása Az intézkedés az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képzési/átképzési programjaihoz és a foglalkoztatást elősegítő egyéb aktív munkaerőpiaci szolgáltatásaihoz nyújt támogatást. Az intézkedés a következő célcsoportok számára biztosít képzési lehetőségeket, illetve foglalkoztatási szolgáltatásokat: pályakezdő és/vagy munkanélküli fiatalok, munkanélküliek (köztük elsősorban a tartósan munkanélküliek), 45 éven felüli munkanélküliek, vállalkozási tevékenységgel felhagyók. A szakképzetlen, elhelyezkedni nem tudó fiatalok számára a foglalkoztatási szolgálatnak gyakorlatorientált képzési, átképzési és készségfejlesztő programokat kell biztosítania. A képzési programok kínálatát a tényleges, helyi munkaerőpiaci kereslet figyelembevételével kell kialakítani. Azokat a fiatalokat, akik önálló vállalkozást akarnak indítani, információs szolgáltatásokkal, tanácsadással, készségfejlesztéssel kell segíteni. A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése és sikeres leküzdése érdekében tovább kell fejleszteni a foglalkoztatási szolgálat szolgáltatásainak azokat az elemeit, amelyek lehetővé teszik a munkanélküliség kockázatának korai azonosítását. Minden munkanélküli felnőttnek biztosítani kell az új kezdési lehetőséget, még mielőtt munkanélküliségének időtartama a 12 hónapot elérné. A tartós eredmények elérése érdekében a képzési programok mellett személyre szabott, az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez igazodó munkaerőpiaci szolgáltatásokat, közvetítést és tanácsadást is biztosítani kell. Az idősebb korosztály munkaerőpiaci részvételét a munkavégző képesség és a szakmai ismeretek megőrzésével, megújításával, megfelelő képzési lehetőségekkel kell segíteni. Mindegyik célcsoport munkaerőpiaci részvétele szempontjából különösen fontos a felhasználói szintű informatikai ismeretek és az informatikai eszközök használatához kapcsolódó készségek fejlesztésének biztosítása. Ehhez egyrészt az informatikai készségek és ismeretek elsajátítására irányuló képzési programok, másrészt a képző szervezetek megfelelő informatikai eszközökkel való ellátásának támogatása szükséges. 109

112 Tevékenységek Fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedésének elősegítése gyakorlatorientált képzési és készségfejlesztő programok, munkatapasztalatszerzés támogatása. Önálló vállalkozás indításának támogatása személyre szabott információs, tanácsadási szolgáltatások, vállalkozói ismeretek és készségek fejlesztését szolgáló képzési programok. A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése egyéni foglalkoztatási akciótervek kidolgozása, álláskeresési támogatás, képzés, készségfejlesztés, foglalkoztatási szolgáltatások, közvetítés és tanácsadás. Az idősebb munkavállalók munkavégző képességének megőrzése a szakmai ismeretek megőrzését és megújítását segítő szolgáltatások, képzés, továbbképzés. Informatikai ismeretek és az informatikai eszközök használatához kapcsolódó készségek fejlesztése informatikai készségek és ismeretek elsajátítására irányuló képzési programok, képző szervezetek megfelelő informatikai eszközökkel való ellátásának támogatása. 2. Prioritás 2.1. Intézkedés: Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben Az intézkedés célja a hátrányos helyzetű, különösen a roma, illetve fogyatékos diákok továbbtanulási lehetőségeinek, ezáltal munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása: sikeres iskolai előrehaladásuk segítésével, esélyegyenlőtlenségük csökkentésével a közoktatásban, a diszkriminációmentességet biztosító oktatási gyakorlatok elterjesztésével. Az intézkedés leírása Az intézkedés a hátrányos helyzetű, köztük elsősorban egyrészt a roma, másrészt a fogyatékkal élő diákok oktatásban való eredményesebb részvételét segíti az óvodában és az általános iskolában. Az intézkedés támogatja az integrált oktatás formáinak elterjesztését, az integráltan oktató iskolák szakmai megújulását, a társadalmi integrációt elősegítő oktatási programok széles körű alkalmazását, az ehhez szükséges pedagógiai szakszolgáltatások fejlesztését és elérhetőségének biztosítását. Olyan oktatási környezet kialakítását segíti, amely lehetővé teszi mind a roma, mind a fogyatékos gyermekek és fiatalok integrált keretek között történő minőségi oktatását. Ez modellintézmények és alternatív intézmények eljárásainak, módszereinek támogatásával, és azok adaptációjával valósítható meg. Az intézkedés szakszolgáltatások, valamint eszköz és programfejlesztések keretében nyújt támogatást a közoktatási intézményeknek annak érdekében, hogy a tanulókat lakóhelyükön vagy 110

113 lakóhelyük közelében, családjukban élve részesítsék képességeiknek, érdeklődési körüknek megfelelő oktatásban. Az intézkedés az integrációs programokat kistérségi integrációs hálózat kiépítésével támogatja, amely folyamatos szakmai segítséget nyújt, és koordinálja a programfejlesztéshez szükséges szolgáltatások elérhetővé tételét, képzéseket szervez a pedagógusoknak és a helyi döntéshozóknak. Az intézkedés célcsoportjába a hátrányos helyzetű és roma gyermekek és, fiatalok, fogyatékkal élő gyerekek és fiatalok, pedagógusok, pedagógushallgatók, helyi döntéshozók tartoznak. Tevékenységek Pedagógusok és helyi döntéshozók képzése, elterjesztése a pedagógusképzésben és továbbképzése a sikeres integráció továbbképzésben, megvalósítása érdekében, A roma gyerekek óvodai részvételének Pedagógiai és antidiszkriminációs segítő segítése, az óvodai szolgáltatások szolgáltatások, valamint konzultációk minőségének és hozzáférhetőségének biztosítása az integrációs programba javítása, különös tekintettel a hátrányos bekapcsolódó intézményeknek, helyzetű térségekre, településekre. A már működő sikeres modelleket és eljárásokat tartalmazó módszertani adatbank létrehozása az integrációs programot választó iskolák segítésére, Az integrációs program eredményességét mutató mérő és értékelő rendszer kifejlesztése, alkalmazása, Délutáni korrepetáló, rásegítő, felvételi előkészítő, pályaorientációs (tanoda típusú) programok szervezése, Modellintézmények és alternatív intézmények eljárásainak és módszereinek támogatása, széles körű elterjesztése, A pedagógusképző intézményekben gyakorlati ismeretek bővítése, kutatások szervezése, gyakorlati képzőhelyek kiajánlása a már működő sikeres modellintézményeknél a hallgatóknak, a hospitációs program beépítése a tanrendbe, Az integráló és differenciáló pedagógiai elemeinek moduláris formában való 111

114 2. Prioritás 2.2. Intézkedés: A társadalmi beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások támogatása Az intézkedés célja a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatósági esélyeinek növelése. E cél megvalósítása érdekében az intézkedésnek elő kell segítenie: a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek növelését és a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását segítő szolgáltatások nyújtását; a szociális kutatásfejlesztés és a stratégiai tervezés, valamint a döntéstámogatási rendszerek kapacitásainak megerősítését és összekapcsolását; a különféle fogyatékkal élő csoportok kommunikációját és kapcsolatteremtését; a társadalmi kohézió erősítését és a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedését, foglalkoztathatósági esélyeinek növelését a nem állami szervezetek és az önkéntes segítők bevonásával. Az intézkedés leírása Az intézkedés a program stratégiájának megvalósításához az életminőség javításával, hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatósági esélyeinek növelésével, a társadalmi esélykülönbségek csökkentésével, a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedésének elősegítésével, a szociális szolgáltatások hatékonyságának erősítésével és a kirekesztés elleni küzdelem megerősítésével járul hozzá. A különféle okból hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek növelése és az ifjúsági munkanélküliség kockázatainak elkerülése érdekében fontos felkészítésük, képessé tevésük a képzési programokban való részvételre. Szintén kiemelt cél a hátrányos helyzetű fiatal családfenntartók, szülők munkanélküliségének megelőzése, fennálló munkanélküliségük kezelése, munkaerőpiaci reintegrációjuk segítése, illetve munkavállalásuk megkönnyítése tanácsadással, felkészítő programokkal, valamint a gyermekek nappali felügyeletét biztosító rugalmas napközbeni szolgáltatásokkal. A szükségleteknek jobban megfelelő szolgáltatási rendszer kialakítása érdekében javítani kell a szociálpolitika hatékonyságát a kutatási kapacitások erősítésével, a kutatási eredmények becsatornázásával a szakmapolitikai döntésekbe és a stratégiai tervezés folyamatába. Meg kell oldani a gyorsan lezajló társadalmi változásokat követni tudó, új módszereket befogadni képes humán potenciál folyamatos képzését, továbbképzését, elő kell segíteni az ágazat szakembermegtartó képességének növelését, a fluktuáció csökkentését. A fogyatékkal élő emberek számára meg kell könnyíteni a kapcsolatteremtést, és javítani kell a kommunikációs lehetőségeket a hátrányok leküzdése, az integrációs esélyek növelése érdekében. Az előítéletek csökkentése, a társadalmi kohézió növelése érdekében támogatni kell az egyes hátrányos helyzetű csoportokat a sikeres foglalkoztathatósági esélyek növelése és a társadalmi integráció elérése érdekében az alapellátásban működő szolgáltatások támogató programjain, valamint a nem állami 112

115 szervezetek és önkéntes segítők tevékenységén keresztül. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet a hatékonyság növelése érdekében célzott programokkal, kiadványokkal, kampányokkal is támogatni kell. Az intézkedés célcsoportja: hátrányos helyzetű, családban és bentlakásos intézményben élő gyermekek és fiatalok, roma gyermekek és fiatalok, szociálisan hátrányos helyzetű, fiatal családfenntartók, egyszülős családok, hajléktalan, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg, fogyatékkal élő emberek, képzőintézmények, kutatóhelyek szakemberei, nem állami szervezetek szakemberei, önkéntes segítők. A roma népesség helyzetének javítását különösen fontosnak tartjuk. Tevékenységek a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében képzés, átképzés, tanácsadás, mentálhigiénés programok, szakmai gyakorlóhelyek működtetése, pályaorientáció, új típusú, a munka és a családi élet összehangolását biztosító szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások működtetőinek támogatása; a kutatásfejlesztés és a stratégiai tervezés, valamint a döntéstámogatási rendszerek kapacitásainak megerősítése és összekapcsolása érdekében ösztöndíjak, képzési programok, tematikák adaptálása, átdolgozása, aktualizálása, kutatásfejlesztés, kutatóhelyek személyzetének képzése, nemzetközi együttműködések, konferenciák, egyéb szakmai rendezvények szervezése, tankönyvek és taneszközök kidolgozása, fejlesztése és kiadása; a különféle fogyatékkal élő csoportok kommunikációjának és kapcsolatteremtésének megkönnyítése érdekében a fogyatékkal élőkkel foglalkozó szakemberek speciális képzése, a társadalmi kohézió erősítése, a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedésének, foglalkoztathatósági esélyeinek növelése érdekében a nem állami szervezetek szakemberei, önkéntes segítők és facilitátorok képzése, foglalkoztatása. 2. Prioritás 2.3. Intézkedés: Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása Az intézkedés célja a munkaerőpiaci és társadalmi kirekesztődés különösen sújtja a romákat, a hátrányos helyzetű térségben élőket, a szakképzetleneket, a fogyatékkal élőket, a szenvedélybetegeket és a fogvatartottakat. Az intézkedés célja e hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítása, és esélyt teremteni munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésükre. Az intézkedés leírása A foglalkoztathatóság javításának a hátrányos helyzetűek esetében olyan integrált megközelítésen kell alapulniuk, amely figyelembe veszi a hátrányos társadalmigazdasági helyzetből fakadó problémák összetettségét, halmozódását. Az eredményes munkaerőpiaci beilleszkedés segítéséhez a 113

116 foglalkoztathatóság javítását meg kell előznie, vagy ki kell egészítenie a képezhetőség javítására irányuló szolgáltatásoknak és az egyéni adottságokhoz igazodó, támogató szolgáltatásoknak. A roma népesség a munkaerőpiaci helyzet tekintetében a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportja, ezért az intézkedés végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy támogatott projektekben minél több roma vegyen részt. Az iskolarendszeren kívüli alternatív képzési programok az iskolából lemorzsolódott roma fiatalok számára egy új lehetőséget biztosíthatnak tanulmányaik folytatására, egyéni adottságaikhoz és körülményeikhez igazodó képzési formában. A tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való visszajutását segítő szolgáltatások kedvezményezettjeinek szintén jelentős hányada a romák közül kerül majd ki, hiszen arányuk a tartósan munkanélküliek között igen magas. Azokat a munkanélkülieket és inaktívakat, akik nem állnak kapcsolatban az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, leginkább a civil szervezetek tudják elérni, ezért az intézkedés elsősorban a foglalkoztatás, az oktatásképzés és a szociális szolgáltatások területén működő civil szervezetek tevékenységének támogatására irányul. A helyi partnerség erősítése érdekében ösztönözni kell a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok közötti együttműködést. A fogyatékkal élők foglalkoztatásához szükség van olyan szolgáltatásokra, amelyek az egyéni igényekhez és lehetőségekhez igazodva segítik az álláskeresést, a munkahelyi beilleszkedést. A fogyatékkal élők képzéséhez és foglalkoztatásához emellett speciális infrastrukturális feltételek és eszközök is szükségesek. A civil szervezetek kapacitásainak megerősítéséhez szükséges a szervezetek munkatársainak képzése és készségeinek fejlesztése, valamint a szervezetek közötti együttműködés erősítése. A PHARE projektek tapasztalatai azt mutatják, hogy a civil szektor abszorpciós kapacitásának növeléséhez, a támogatási programok sikeres végrehajtásához és eredményességéhez rendkívül fontos megfelelő felkészítést és háttértámogatást biztosítani. Az intézkedés végrehajtása során ezért különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a potenciális pályázóknak képzésre és a projektek kidolgozásának segítésére. A civil szervezetek által megvalósítandó projektek végrehajtásához folyamatos szakmai és módszertani támogatást kell nyújtani. A foglalkoztatási és szociális szolgáltatások fejlesztése érdekében ki kell alakítani a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását és/vagy képzését segítő nonprofit szervezetek minőségirányítási rendszerét. Tevékenységek Hátrányos helyzetű fiatalok (1626 éves korosztály) munkaerőpiaci esélyeinek javítása: foglalkoztatással összekapcsolt alternatív (iskolarendszeren kívüli) képzési programok a szociális helyzetből fakadó hátrányok leküzdését segítő támogató szolgáltatások, készségfejlesztés, tanácsadás foglalkoztatási támogatás Tartósan munkanélküliek foglalkoztathatóságának javítása: képzési programok (betanító képzés, szakképzés, felzárkóztató képzés), 114

117 alternatív foglalkoztatási szolgáltatások (egyéni képességek és készségek felmérése és fejlesztése, az elhelyezkedés és a munkaerőpiaci beilleszkedés segítése). Fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítése: fogyatékkal élők képzése, munkaközvetítés fogyatékkal élők foglalkoztatásának támogatása, fogyatékkal élők képzésben és foglalkoztatásban való részvételéhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása, alternatív megközelítések és munkamódszerek bevezetése a fogyatékkal élők foglalkoztatása érdekében, Foglalkoztatási és szociális szolgáltatások minőségének és szakmai feltételeinek javítása: a projekteket megvalósító civil szervezetek munkatársainak képzése, a helyi partnerség és együttműködés kialakítása és fejlesztése, ágazati minőségirányítási modell kidolgozása, A fogvatartottak társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedésének segítése: oktatási és képzési programok biztosítása annak érdekében, hogy a fogvatartottak szabadlábra helyezésük után foglalkoztatási lehetőségekhez jussanak, támogató szolgáltatások biztosítása a börtönből szabadulók munkaerőpiacra való belépésének támogatása érdekében. 3. Prioritás 3.1. Intézkedés: Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése Az intézkedés célja a célcsoport további tanulási és munkaerőpiaci esélyeinek megalapozása és javítása az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése által, különös tekintettel az egész életen át tartó tanulás alapfeltételének tekinthető készségekre, a munkaerőpiac által megkövetelt készségekre és a személyes életvitel szempontjából nélkülözhetetlen kompetenciákra. Az intézkedés leírása Az intézkedés az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztésével a munkaerőpiaci versenyképesség növelését tartja szem előtt. Azoknak a készségeknek, képességeknek és kompetenciáknak a kialakítását tekinti fontosnak, amelyek ma már a munkaerőpiaci mobilitás alapvető feltételei, úgymint a biztos alapkészségek, a kommunikációs, információs készségek, az önismeret, a problémamegoldó képesség, az együttműködési készség, a fizikai és mentális egészség, az önbizalom, a konfliktusmegoldás. Kiemelt figyelmet fordítunk a szociális helyzetük miatt egyenetlen képességekkel fejlődő tanulókra, akiknél az iskolai sikertelenség vagy kudarc hátrányos szociális státuszuk miatt alakult 115

118 vagy alakulhat ki. Az intézkedés olyan kompetenciák kialakítását támogatja, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy mindennapi élethelyzetekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak a különböző kommunikációs helyzetekben, tudásuk piacképes legyen, és a modern technológiákat is használni tudják. Értékrendjük, gondolkodásmódjuk és viselkedésük a fenntartható fejlődés elvei szerint alakuljon egy jogkövető, környezettudatos, környezetbarát életvitelben. Az intézkedés az alapkészségek megerősítését, az alkalmazóképes tudást, a sikeres tanulást megalapozó készségeket speciális fejlesztő eljárások bevezetésével, alkalmazásával, az egyéni fejlődési tempót hangsúlyozó tanulási folyamatokkal támogatja. Az informatikai készségek fejlesztése hozzásegít a modern technológiák készségszintű használatához, ezáltal további, a szakmai mobilitást elősegítő képességek, kompetenciák erősödnek. Közvetítő eszközként szolgál ehhez az elektronikus oktatás. A munkaerőpiaci mobilitásnak ugyancsak alapvető feltétele az idegennyelvismerete, ez egyaránt érvényes Magyarország és az Európai Unió munkaerőpiacára. Idegennyelvtudás által növekszik a foglalkoztathatóság és a versenyképesség. Az idegen nyelvi képzés megerősítése döntően a hátrányos helyzetű, és szakképző intézmények diákjainak körét célozza meg. Számukra cselekvésközpontú, kommunikatív nyelvoktatási stratégiák alkalmazásával tesszük elérhetővé a használható nyelvtudást. Az intézkedés célcsoportjába a közoktatási intézmények diákjai, pedagógusai, oktatók és kommunikációs szakemberek tartoznak. Tevékenységek Pedagógustovábbképzés, A hátrányos helyzetben lévő gyermekek ellátásában részt vevő intézmények konzorciális együttműködésén alapuló pedagógiaiszakmai fejlesztések (pl. tananyagcsomagok, módszertani fejlesztések stb.) támogatása, Tanítási programcsomagok, tananyagok, taneszközök kidolgozása, Tanácsadás, tájékoztatás, érdekérvényesítő jogsegélyszolgálatok, információs irodák kiépítése, kommunikációs stratégia létrehozása az intézkedés hatékonyságának növelésére, Információs tartalom és szoftverfejlesztés, interaktív és multimédiás tartalmak növelése, Elearning oktatási anyagok fejlesztése, terjesztése, Módszertani kutatások támogatása, a kutatás eredményeinek felhasználása a gyakorlati oktatásban, Az intézkedés megvalósításához szükséges tárgyi feltételek, infrastruktúra biztosításának támogatása (pl. számítástechnikai eszközök, softwareek, taneszközök stb.). 116

119 3. Prioritás 3.2. intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése Az intézkedés célja, hogy a munkaerőpiaci integráció érdekében biztosítsa a szakképzés különböző szintjeire történő ki és visszalépések lehetőségét a moduláris képzési rendszer továbbfejlesztésével, a szakképző évfolyamokon olyan tartalmi és módszertani fejlesztést támogasson, amely hatékonyabbá teszi a szakmák elsajátítását és megakadályozza a lemorzsolódást, a szakképzés térségi integrációjával és a régió munkaerőpiaci igényeihez való igazításával növelje a 1420 éves korosztály munkaerőpiaci esélyeit. Az intézkedés leírása A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedésen keresztül lehetőséget teremt a szakképzésből történő folyamatos ki és belépésre. Néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevők egyszerűbb szakképesítést kapnak, visszalépéskor ezek beszámításával és újabb modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jutnak a képzésben résztvevők. A kialakítandó rendszer létrehozásával megteremtjük az alapját a korábban, formális vagy nem formális úton elsajátított ismeretanyag beszámításának is és lehetővé válik, hogy csökkenjen az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések száma. A program keretein belül a magyar szakképesítések 21 szakmacsoportja közül 2 szakmacsoportba (gépészet és kereskedelem/marketing/üzleti kommunikáció) sorolt szakképesítések kompetenciamoduljainak kidolgozására és kísérleti jellegű bevezetésére kerül sor. A kidolgozás kiterjed a kiválasztott szakmacsoportokra jellemző kompetenciamodulokra, illetve az azokhoz tartozó szakképesítésekre vonatkozó speciális kompetenciamodulok elkészítésére, a szakképesítésekhez tartozó modulok képzési dokumentumaira és ismerethordozóira is. A kidolgozott anyagok alapul szolgálnak majd a többi szakmacsoport modulrendszerű átalakításához, az iskolarendszeren kívüli képzésekhez, valamint a távoktatáshoz is. A szakképesítések tartalmi átdolgozása mellett a szakképzés és a szakképzettség társadalmi és gazdasági presztízsének emelése érdekében szükség van a munkaerőpiac igényeihez jobban alkalmazkodó, a szakmai ismeretek gyakorlatorientáltabb átadását hatékonyabban biztosító oktatási eljárások kidolgozására és elterjesztésére, illetve az ehhez szükséges kompetenciák megerősítésére a szakképzést végzők körében. A gazdaság gyors átalakulása, az új szakmák létrejötte a korábbi módszertani tudást sok tekintetben elavulttá tette, az új szakmák és technológiák megjelenése átalakítja a képzés metodikáját. Erre a váltásra a szakképzést végzők jelentős része nincs kellőképpen felkészülve/felkészítve. A tudásközvetítés módszereinek folyamatos megújítása csak a képző intézmények menedzsmentjének szemléletváltásával, támogatási képességének erősítésével valósítható meg. A szakképzés, különösképpen a szakiskolai képzés egyik legnagyobb problémája a lemorzsolódás. A szakiskolai képzésbe kerülő tanulók között minden iskolatípusnál nagyobb arányú a kudarcokkal terhelt, hátrányos szociális helyzetű, hiányos általános műveltséggel rendelkező fiatalok száma. A szociális, családi hátrány mellé gyakran társul pedagógiaiképzési deficit. Szükség van egy olyan képzési alternatíva 117

120 kidolgozására, amelyik benn tudja tartani a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókat a képzésben és ennek eredményeképpen az érintett fiatalok biztosan szakképesítéshez jutnak, ami jelentősen javítja foglalkoztatási esélyeiket, illetve megalapozza szakmai továbbképzésüket. A program kidolgozása mellett a szakiskolai pedagógusokat fel kell készíteni a több szempontból hátrányos helyzetű tanulói réteg és a lemorzsolódás problémájának kezelésére. A szakképzés sürgősen megoldásra váró problémája, hogy a jelenleg szétaprózott, túlságosan tagolt, a korábbi nagyvállalati képzéshez igazodó, nehezen finanszírozható és működtethető iskola és intézményrendszer nem tudja a munkaerőpiaci igényeket megfelelően szolgálni. Az ifjúsági szakképzést, a második szakképesítés megszerzését, a felnőttképzést és továbbképzést is biztosító, korszerű, hatékony, többcélú és funkciójú, a munkaerőpiaci változásokat követni tudó, azokhoz alkalmazkodni képes oktatási és képzési intézményrendszer kialakítása szükséges a probléma kezeléséhez. A térségi képzési központok keretein belül szükség van pályaorientációs tanműhelyek, a drága technológiák elsajátítását is biztosító képzőközpontok kialakítására. Ez elősegíti a hátrányos helyzetű rétegek képzésből való kikerülésének megakadályozását és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítását. A program keretében 45 integrált, egységes irányítású intézmény létrehozására kerül sor a meglévő intézmények szoros kooperációjával. Az intézkedés célcsoportjai a gépészet és kereskedelem/marketing/üzleti kommunikáció szakmacsoportokba tartozó szakképesítéseket oktató iskolák vezetői, pedagógusai és tanulói; a szakiskolák lemorzsolódással fenyegetett tanulói és a velük foglalkozó pedagógusok, az iskolák menedzsmentje; a szakképzést végző intézmények pedagógusai, szakoktatói és menedzsmentje; a szakképző intézmények fenntartói; gyakorlati képzést folytató vállalkozások; szociális és gazdasági partnerek. Tevékenységek elemzések készítése, tananyagfejlesztő és tantervkészítő munkacsoportok kialakítása és működtetése, kísérleti jellegű bevezetése, szakközépiskolai és szakiskolai menedzsment, pedagógusok és szakoktatók kommunikáció szakmacsoportok továbbképzése, a szakiskolai képzésben a szakképesítések beszámítási módszereinek fejlesztése, megkezdéséhez szükséges feltételek modulrendszerű tankönyvek és átdolgozása, tankönyvcsaládok, információhordozók a két szakmacsoport modulrendszerének gépészet és kereskedelem/marketing/üzleti moduljainak, tananyagainak, értékelési és egyéves program kifejlesztése a kifejlesztése a két szakmacsoport lemorzsolódás megakadályozására, a szakképzéseihez, programhoz szükséges technikai fejlesztés és az elkészült dokumentumok jóváhagyatása a program kísérleti jellegű kipróbálása, és bevezetése, intézményi struktúra elemzése a kiválasztott térségekben, 118

121 közép és hosszú távú munkaerőpiaci prognózisok készítése a kiválasztott térségekre, jogszabályi környezet módosítása és a finanszírozási feltételek kialakítása; hatékonyság és beválásvizsgálat. gyakorlatorientált képzési módszerek adaptálása, fejlesztése és terjesztése, 119

122 ROP 3 Prioritás 3.2. Intézkedés: A helyi foglalkoztatási kedvezményezések támogatása Az intézkedés specifikus célja a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítése a szociális gazdaság fejlesztésén keresztül. Az intézkedés leírása Az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság bizonyos társadalmi csoportok, így a megváltozott munkaképességűek és az alacsony képzettségű romák körében különösen súlyos problémát jelent, és területileg is koncentráltan jelentkezik. A tartós, illetve alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek aránya szintén az elmaradott térségekben a legmagasabb. Különösen nehezen találnak munkát a kis településeken élők, az 500 főnél kisebb községekben a ráta csaknem kétszerese az országos átlagnak. Ugyanakkor a hagyományos aktív munkaerőpiaci eszközök nehezen érik el a tartós munkanélküliek jelentős részét. Elsősorban számukra nyújtanak lehetőséget a szociális gazdaság típusú, nonprofit foglalkoztatási projektek, amelyekben a foglalkoztatást igény szerint képzés és szociális, mentálhigiéniás felkészítés egészítheti ki. Az intézkedés a helyi közösségi igények foglalkoztatási potenciálját kihasználva kívánja elősegíteni a munkaerőpiaci hátrányokkal küzdő csoportok foglalkoztatását a szociális gazdaság fejlesztésén keresztül. A szociális gazdaság kettős funkciót tölt be. Egyrészről a közösség számára fontos, piaci alapon nem megvalósuló tevékenységeket valósít meg, különösen a szociális szolgáltatások terén, ezáltal javítja a helyi életminőséget. Másrészről a nonprofit szektor helyi foglalkoztatási projektjei állást biztosítanak a tartós munkanélküliek számára, javítják foglalkoztathatóságukat, esélyt teremtve ezáltal az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre. Ugyanakkor a szociális gazdaság tartós foglalkoztatási lehetőségeket kínál azok számára, akik hosszú távon sem képesek a hagyományos munkaerőpiac szereplőivé válni. Az intézkedés ennek megfelelően támogatást nyújt a nonprofit célú foglalkoztatási projektek, vállalkozások létrehozatalához és működtetéséhez elsősorban olyan közösségiközhasznú célú feladatokhoz kapcsolódóan, mint például szabadidős és kulturális programok szervezése, környezetgondozás, településkép javítás, környezetvédelem, személyi szolgáltatások, vagy valamilyen termék előállítása. Az intézkedés ösztönzi az olyan projektek megvalósulását, ahol a nonprofit szervezetek egyes feladatokat átvállalnak az önkormányzatoktól, ezáltal erősítve az önkormányzati és civil szféra közötti együttműködést. A programok hosszú távú fenntarthatóságának, illetve a szociális gazdaság bővítésének érdekében szükséges továbbá a nonprofit foglalkoztatási projektek kidolgozásában és menedzselésében jártas szakemberek képzése, mintaprojektek kidolgozása, a tapasztalatok elterjesztése, valamint a foglalkoztatási projektek sikeres megvalósítását segítő tanácsadói szolgáltatás működtetése. Az intézkedés hozzájárul az önkormányzati feladatok magasabb színvonalú és szélesebb körű ellátásához, a foglalkoztatás bővítéséhez. Az alacsonyabb státuszú településeken, ahol magas a hátrányos helyzetűek aránya, a szociális gazdaság fejlesztése jelentősen javíthatja az életminőséget. Az intézkedés a 120

123 településfejlesztési akciókkal szinergikus hatást kifejtve célzottan és hatékonyan éri el a legszegényebb településeket és az ott élő hátrányos helyzetű csoportokat. Az intézkedést az Európai Szociális Alap finanszírozza. Az ESZA beavatkozási területei között kiemelt hangsúlyt kap a foglalkoztatással kapcsolatos helyi kezdeményezések támogatása, a szociális gazdaság fejlesztése. Kedvezményezettek Közhasznú társaságok, egyesületek, alapítványok, valamint egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezetek Önkormányzatok és intézményeik 3. Prioritás 3.3 Intézkedés: Regionális tudásközpontok kialakítása Az intézkedés specifikus céljai A felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítése, a régiós igényekhez való illesztése A felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése Leírás A tudásalapú regionális fejlődés katalizátorai lehetnek a régiókban működő felsőoktatási intézmények, jelenleg azonban a felsőoktatási intézmények kevéssé integrálódtak a régiók gazdasági életébe, az intézményekben rejlő szellemi potenciál a regionális gazdaság számára kihasználatlanok marad. A felsőfokú képzésre továbbá az erős fővárosi koncentráció jellemző, aminek egyik fő oka, hogy a vidéki felsőoktatási központok képzési kínálata messze elmarad a fővárosétól, az oktatott szakok nem felelnek meg a régiók gazdasági igényeinek. Ezért szükséges a tudás terjesztésében és fejlesztésében érdekelt intézmények ill. a gazdasági szereplők kapcsolatrendszerének összehangolt fejlesztése, hálózatok működtetése, az oktatókutatószolgáltató egyetem modelljének megvalósítása, és ezáltal regionális tudásközpontok kialakítása. Az intézkedés ezért elősegíti a régiós igényekhez illeszkedő, széles és rugalmas képzési kínálattal rendelkező felsőoktatási intézmények kialakítását, az intézmények funkcióbővítéséhez kapcsolódó szervezeti megújulást. A területi koncentráció oldása érdekében az intézkedés elsősorban a vidéki felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítésére koncentrál, új szakok, képzési programok bevezetése, a meglévő programok modernizációja, a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő innovatív képzési módszerek kidolgozása által. A regionális tudásközpontok kialakításának alapvető szempontja, hogy a képzési rendszer szakma struktúrája megfeleljen a megváltozott gazdasági körülményeknek és a régiók munkaerőpiaci igényeinek. Az intézkedés ösztönzi továbbá a felsőoktatási intézmények funkcióbővítését, és támogatást nyújt a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködési modellek 121

124 kialakításához, új, innovatív tevékenységek, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások bevezetésének megalapozásához. Az intézkedés keretében megvalósuló támogatandó tevékenységeknek illeszkedniük kell az Oktatási Minisztérium felsőoktatásfejlesztési koncepciójához, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projektek jóváhagyáshoz szükséges az Oktatási Minisztérium, vagy valamely a képviseltét ellátó területi szervezet támogató nyilatkozata. A támogatásoknál előnyben részesülnek azok a kezdeményezések, ahol a felsőoktatási intézmények együttműködnek, valamely a vállalkozásokat tömörítő gazdasági érdekképviseleti szervezettel, ezzel is erősítve a helyi, regionális gazdasági igényekhez igazodó oktatáspolitikát. Az intézményekhez kapcsolódó fejlesztések nagyobb hatásfokot eredményezhetnek, amennyiben azokhoz a térségek gazdasági potenciáljának fejlesztése érdekében támogatandó infrastrukturális fejlesztések is párosulnak. Az intézkedés eredményeképpen a régiókban működő felsőoktatási intézmények a tudásalapú regionális fejlődés meghatározó szereplőjévé válhatnak. Az intézkedés csökkenti a magasan kvalifikált, szakképzett munkaerő elvándorlásának mértékét, ezáltal javítja a helyi vállalkozások versenyképességét. A regionális tudásközpontok kialakulása növeli a régiók gazdasági teljesítőképességét és hozzájárul az ország kiegyensúlyozott területi fejlődéséhez. 3. Prioritás 3.4. Intézkedés: Régió specifikus szakmai képzések támogatása Az intézkedés specifikus céljai A munkavállalók szakmai ismereteinek bővítése, különös tekintettel a turisztikai vállalkozások alkalmazottaira. Leírás A régiók eltérő gazdasági fejlődése, az egyes ágazatok különböző súlya az ország egyes térségeiben szükségessé teszi, hogy a munkavállalók szakmai képzése regionális szinten, a képzési igényekre rugalmasan reagálva szerveződjön meg, miközben a megváltozott gazdasági körülmények országszerte új igényeket támasztanak a munkaerővel szemben. A régiók gazdasági versenyképességének javításához elengedhetetlenül szükséges a piaci igényeknek megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező, alkalmazkodóképes munkaerő biztosítása, ezért kiemelten fontos az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, a munkavállalók folyamatos képzése, szakmai ismereteik bővítése. A korszerű ismereteket közvetítő képzési programok támogatása különösen fontos a gyakran forráshiánnyal küzdő mikro vállalkotások és KKVk számára, melyek fejlődésének gyakran akadályát képezi, hogy a vállalkozások vezetői, illetve alkalmazottai nem rendelkeznek a sikeres működéshez szükséges szakmai tudással. Az intézkedés keretében megvalósuló szakképzési és szakmai továbbképzési programok a régiók számára fontos ágazatokban, hiányszakmákban és kiemelten a turizmus területén valósulnak meg kiegészítve ezzel 122

125 a Humán Erőforrás Fejlesztési Program által támogatott általános jellegű, a KKVk alkalmazkodóképességét javító képzési programokat, amelyek országszerte hasonló beavatkozást igényelnek. Az intézkedés az első prioritás alatt megvalósuló turisztikai vonzerők és szolgáltatások fejlesztését célzó intézkedésekkel szinergikus hatást kifejtve javítja a turisztikai vállalkozások működési hatékonyságát. Az intézkedésben OKJs szakképzési és szakmai továbbképzési programok egyaránt megvalósulnak. Ez utóbbi elsődleges célcsoportját a KKVk, valamint a mikrovállalkozások alkalmazottai képezik, szükséges azonban a munkavállalók szélesebb rétegének folyamatos ágazatspecifikus továbbképzése is. Az OKJs szakképzési programok célcsoportját a szakképzetlen vagy piacképes szakmával nem rendelkező munkavállalók alkotják, akik között magas az inaktív, munkanélküli vagy a munkanélkülivé válás kockázatával fenyegetett személyek aránya. Számukra az akkreditált felnőttképzési programokon való részvétel jelentheti a munkaerőpiaci helyzetük javulását, a reintegráció lehetőségét. Az intézkedésen keretében megvalósuló képzési programoknak rugalmasan kell reagálni a regionális munkaerőpiaci igényekre ezért az intézkedés támogatást nyújt a képzési igények folyamatos felmérésen alapuló rugalmas rendszer kialakításához. A régiónként különkülön így elkészülő felmérések jelenthetik a képzési szükségletek megítélésének az alapját, illetve fontosságát. Az intézkedés eredményeképpen javul a munkaerő szakképzettsége, illetve alkalmazkodóképessége, ami hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, a vállalkozások hatékonyabb működéséhez, és ezáltal a régiók versenyképességének növekedéséhez. Kedvezményezettek Gazdasági érdekképviseleti szervezetek, kamarák Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző Központok 123

126 GVOP 4. Prioritás 4.1. Intézkedés: Egazdaság fejlesztése, ekereskedelem ösztönzése Komponensek Beavatkozási Beavatkozási terület terület kódja megnevezése 1. Integrált üzleti rendszerek támogatása Beavatkozási területek közötti forrásmegoszlás indikatív aránya Szolgáltatások és 324 alkalmazások a kis és 72% középvállalkozások számára Szolgáltatások és 2. Elektronikus üzleti, internetes megoldások támogatása a 324 alkalmazások a kis és KKVk és üzleti partnereik középvállalkozások közötti kapcsolat fejlesztése számára 28% érdekében 21. táblázat Célkitűzés Az intézkedés célja, hogy a kis és középvállalkozások számára is megnyíljon a lehetőség a korszerű üzleti informatikai megoldások használatára, a termelés, a működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazására. A célkitűzés elérésének módja A felsorolt célok elérése érdekében az intézkedés keretében támogatni kívánjuk a vállalaton belüli (pl. ERP, MIS, CRM) és vállalatközi (B2B) IT és webes megoldások bevezetését és használatát. Az intézkedés elősegíti a tudásalapú gazdálkodás kiépítését, az intelligens gazdálkodási rendszerek kifejlesztését, ösztönzi az elektronikus üzleti megoldások és az elektronikus kereskedelem elterjedését, epiacterek kialakítását, javítja az ITbiztonságot és hatékonyságot. Kedvezményezettek 1. komponens: Integrált üzleti rendszerek támogatása Kis és középvállalkozások. 2. komponens: Internetes üzleti megoldások Kis és középvállalkozások. Kereskedelmiszakmai szervezetek és szövetségek. Kamarák. 124

127 Az EU definíciója szerinti végső kedvezményezett Az intézkedésnél az EU definíciója szerinti végső kedvezményezett az IT Információs Társadalom Kht. Esélyegyenlőség Az intézkedés közvetetten hat az esélyegyenlőségre. Az elektronikus vállalati rendszerek megnyithatják a lehetőséget a távmunka alkalmazása előtt, mely által hátrányos helyzetű csoportok vonhatók be a munkafolyamatokba. A távmunka esélyt ad mozgáskorlátozottak, a hátrányos helyzetű térségekben lakók, a nők foglalkoztatottságának javítására. A kiválasztási kritériumok magukban foglalják az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését is. Előnyben részesülnek a bírálat során azok a pályázók, amelyek az esélyegyenlőségi szempontokat fokozottan érvényesítik, és így hozzásegítik a Nemzeti Fejlesztési Terv Iben megjelölt esélyegyenlőségi célcsoportok (nők, romák, fogyatékkal élők) számára a: foglalkoztatást (pl. a távmunka, részmunkaidő, munkavállalásukat segítő vállalati politika stb.); munkahelyi esélyegyenlőséget (előmenetel, részvétel a vezetésben, a fogyatékkal élők részére munkahelyi feltételek biztosítása stb. ); valamint részükre mint ügyfelek részére a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés (pl. fizikai hozzáférés, nyitva tartás, megközelíthetőség stb.) biztosítását. 2. Prioritás 2.1. Intézkedés: Kis és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése Intézkedés leírása A kis és középvállalkozások hatékonysága alacsony: a GDPből való részesedésük csak 45% annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 60%ának, azaz több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet. Ugyancsak jelentős a hazai KKV szektor termelékenységének nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása. A kis és középvállalati szektor alacsony hatékonyságának, és termelékenységének egyik fő oka, hogy a vállalkozások jelentős hányada technológiailag elavult termelőberendezésekkel rendelkezik, vagyona javarészt a privatizáció során szerzett ingatlanokban és technológiailag elavult termelőberendezésekben testesül meg, valamint hogy nagyrészük nem tud megfelelni az Európai Unió által támasztott minőségi követelményeknek. Célkitűzés A fejlődésre képes mikro, kis és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítása technológiai korszerűsítésük révén. A minőségi és környezetközpontú menedzsment fejlesztése és megerősítése a KKVk nemzetközi standardoknak való megfelelésének illetve az EU és a NATO előírásainak megfelelő minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és tanúsíttatása támogatása révén. 125

128 A célkitűzés elérésének módja 1. komponens: Műszaki technológiai fejlesztés A komponens a vállalkozások modernizációja és technikai, technológiai fejlesztése érdekében támogatja új, valamint 3 évnél nem idősebb műszaki gépek beszerzését, termeléshez kapcsolódó ingatlan építését, bővítését (már meglévő 150m² alatti kereskedelmi helyiségek fejlesztését, korszerűsítését is), ami segíti a KKVk nemzetközi versenyképességének növekedését, csúcstechnológia bevezetését, a modernizációt eredményező innovatív eljárások elterjedését és alkalmazását. 2. komponens: Korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása A komponens a minőségtudatos vállalatirányítás megvalósítását, minőségi menedzsment kialakítását, a minőségi és környezetközpontú szemlélet erősítését, s ezzel a vállalkozások versenyképességének javítását ösztönzi. Ennek érdekében a támogatja a minőség és környezetirányítási, a HACCP, az autóipari és a NATO beszállítói követelménynek, illetve a speciális orvostechnikai többletkövetelményeknek megfelelő irányítási rendszerek, valamint az információvédelmi irányítási rendszerek bevezetését és tanúsíttatását. Képzési támogatás a Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Programból A GVOP keretében az 1. komponensben meghatározott tevékenységek támogatására pályázók egyúttal a HEFOP 3.4 A munkahelyteremtéshez kapcsolódó és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések intézkedésében meghatározott képzési támogatásra is pályázhatnak. Kedvezményezettek Magyarországi székhelyű, gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, és amelyek megfelelnek a hazai szabályozásban foglalt KKV definíciónak. Kivételt képeznek azok a vállalkozások, amelyek nettó árbevételének több mint 50 %át mezőgazdasági tevékenység teszi ki és a Melléklet 3. fejezetében felsorolt kézművesipari tevékenységeket végző vállalkozások. 2. Prioritás 2.2. Intézkedés: A vállalkozói kultúra fejlesztése Intézkedés leírása A kis és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének készsége. A magyar kis és középvállalkozások számottevő csoportja stabilizálta helyzetét, azonban nem rendelkezik a továbblépéshez szükséges szakértelemmel és tapasztalattal, főleg az ország keleti és déli területeinek kezdő, valamint mikro és kisvállalkozásai szembesülnek jelentős nehézségekkel még az alapvető gazdasági információk beszerzése során is. Nem megfelelőek a vállalatvezetési ismeretek: a jó műszaki, tudományos 126

129 felkészültség gyakran nem párosul menedzsmentképességekkel, s hiányzik a marketingszemlélet is. Emellett az általában vett alapszintű vállalkozói ismeretek is hiányosak, mivel a közoktatásban a gyakorlati gazdasági ismeretek terjesztése viszonylag szűk körű. Célkitűzés A vállalkozások sikeres működéséhez és fejlődéséhez szükséges ismeretek elterjesztése, a hatékony üzleti működéshez szükséges információk elérhetőbbé tétele, ezáltal a kis és középvállalkozások hatékonyságának növelése, túlélési, illetve növekedési esélyeinek javítása. Tevékenységek A kis és középvállalkozások az MVf Kht.val szerződésben álló Helyi Vállalkozásfejlesztési Központokon keresztül ingyenesen hozzájuthatnak a működésükhöz szükséges alapinformációkhoz, az alábbi területeken: Vállalkozásindítással kapcsolatos üzleti, Pályázati ötletek felkutatása, támogatható pénzügyi, jogi, számviteli és egyéb reális és életképes ötletek projekté alapinformációk nyújtása (kezdő formálása, projekt generálás és tervezés; vállalkozások esetében); Működő vállalkozás helyzetének áttekintése és az ehhez kapcsolódó fejlesztési (hitel konstrukciók) jellegű tanácsadási tevékenység; Információ a vállalkozás számára elérhető hazai, európai uniós pályázati lehetőségekről, és az ehhez kapcsolódó Környezeti követelményekről való tájékoztatás nyújtása; Értékesítés, marketing és üzletfejlesztési tanácsadás nyújtása; Általános vállalkozásvezetés, szervezés, fejlesztés és tervezés; Tájékoztatás az elérhető oktatási és továbbképzési lehetőségekről. pályázati tanácsadás; Közvetlenül a vállalkozásoknak nyújt segítséget az alábbi területeken: Az uniós csatlakozás gazdasági vonatkozásai, európai vállalkozásfejlesztési lehetőségek, EUs követelményekre való felkészítés; Cég és részstratégiák alkotása, fejlesztési és üzleti tervek készítése; Stratégiai vállalkozásvezetési és marketing koncepció kidolgozása; Tervezési, vezetési és ellenőrzési eszköztár kidolgozása és megvalósítása; Piackutatás (bel és külföldi piacokon); Bel és külföldi értékesítési csatornák Piac és versenyhelyzet elemzése; kiépítésével kapcsolatos értékesítési, Menedzsment, marketing tanácsadás; marketing és üzletfejlesztési tanácsadás; Termékfejlesztési tanácsadás; Üzleti auditok elvégzése; 127

130 Üzleti megvalósíthatósági tanulmányok Ekereskedelem fejlesztéséhez kapcsolódó készítése; Franchise típusú tanácsadás; tanácsadás; Vállalaton belüli minőségtudatos TQM rendszer bevezetéséhez kapcsolódó tanácsadás; szemléletre, minőségfejlesztésre irányuló tanácsadás. Kedvezményezettek 1. Helyi Vállalkozásfejlesztési Központok 2. Magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő: gazdasági társaságok szövetkezetek, egyéni vállalkozók, és amelyek megfelelnek a hazai szabályozásban foglalt KKV definíciónak. Kivételt képeznek azok a vállalkozások, amelyek nettó árbevételének több mint 50 %át mezőgazdasági tevékenység teszi ki. 2. Prioritás 2.3. Intézkedés: Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban Célkitűzés Területileg koncentrált, vagy ágazatilag, szakmailag szerveződött vállalati együttműködések (pl.: franchise, kisvállalkozói társaságok, beszerzési társaságok) szerveződésének, fejlesztésének elősegítése, amelyek meghatározott termékek előállítási (szolgáltatások nyújtása) feltételeinek kedvezőbbé tételére irányulnak. A célkitűzés elérésének módja 1. komponens: KKVk közötti együttműködés szervezése A komponens támogatja együttműködések, hálózatok kialakításának szervezését, az ezzel kapcsolatos tanácsadói segítségnyújtást. Támogatás nyújtható a mikro, kis és középvállalkozások új hálózatainak létrehozásához és szervezéséhez. A komponens emellett támogatja a hálózat tagjai által megvalósítandó nagyberuházások előkészítését, az együttműködő vállalkozások működésének folyamatos felügyeletét, mentoringját. 2. komponens: Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása, fejlesztése A komponens a már létező hálózatok bővítéséhez szükséges fejlesztéseket támogatja: az együttműködésben résztvevő vállalkozások közös célú beruházásai, meglevő hálózatok fejlesztése, az együttműködő vállalkozások közös arculatának kidolgozása és megjelenítése. 128

131 Tevékenységek 1. komponens: Új mikro, kis és középvállalkozásokból álló hálózatok alapítása, szervezése, újonnan alakult hálózat működésének mentoringja. Hálózat tagjai által megvalósuló projektek előkészítése, pályázati benyújtása, beruházások megvalósulásának nyomon követése. 2. komponens: Az együttműködésben résztvevő vállalkozások közös célú beruházásai az alábbi területeken: Műszaki gép, berendezés beszerzése (a pénzügyi lízing megengedett); Termeléshez/kereskedelemhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó ingatlan építése, bővítése; Licensz, knowhow vásárlása; Informatikai fejlesztés. Az együttműködő vállalkozások közös arculatának (logo, marketing) kidolgozása és megjelenítése; Kedvezményezettek 1. komponens: Magyarországi székhelyű: alapítványok, hazai szabályozásban foglalt KKV közalapítványok. definíciónak. Kivételt képeznek azok a közhasznú társaságok szervezők, amelyek nettó árbevételének egyesületek, illetve gazdasági társaságok, szövetkezetek, több mint 50 %át mezőgazdasági tevékenység teszi ki. egyéni vállalkozók, amelyek megfelelnek a 2. komponens Magyarországi székhelyű, gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, és amelyek megfelelnek a hazai szabályozásban foglalt KKV definíciónak. Kivételt képeznek azok a vállalkozások, amelyek nettó árbevételének több mint 50 %át mezőgazdasági tevékenység teszi ki. 129

132 3B HEFOP 4. Prioritás 4.1. Intézkedés: Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések Az intézkedés célja a munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzési programok támogatása, a munkavállalók tudásának és készségeinek, alkalmazkodóképességének fejlesztése, a vállalkozások, különösen a KKVk versenyképességének és alkalmazkodóképességének javítása. A munkaerőhiány leküzdéséhez, a munkahelyteremtő beruházások munkaerőigényének kielégítéséhez az intézkedés a munkahelyteremtéshez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzési programok támogatásával járul hozzá. A megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő biztosításához szükséges a helyi munkaerőkereslet, illetve az adott területen (vonzáskörzetben) rendelkezésre álló munkaerő képzettségének felmérése. A képzések tartalmát a munkaadók tényleges igényei alapján kell kialakítani. A kis és középvállalkozások növekedési esélyeit jelentősen befolyásolja a vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének képessége. A magyar kis és középvállalkozások vezetőinek és alkalmazottainak jelentős része nem rendelkezik a vállalkozás működtetésének sikerességéhez szükséges ismeretekkel és készségekkel. A vállalkozások alkalmazkodóképességének erősítéséhez szükség van olyan képzési programokra, amelyek a korszerű vállalkozói ismeretek, az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás megszerzését biztosítják a kis és középvállalkozások vezetői és alkalmazottai számára. A csatlakozást követő időszakban különösen fontos a vállalkozások alkalmazkodásának segítése a megváltozott feltételekhez, az Európai Unióra vonatkozó ismeretek megszerzésének támogatásával. A KKVk szempontjából fontos kihívást jelent az információs társadalom elvárásainak való megfelelés is. Az alkalmazkodóképesség javításához szükség van olyan képzési programokra, amelyek a kis és középvállalkozások vezetőinek és alkalmazottainak az elektronikus gazdaságban való eredményes részvételéhez szükséges ismereteinek, készségeinek, illetve az informatikai eszközök alkalmazásához szükéges készségeinek fejlesztését szolgálják. A KKVk alkalmazkodóképességének erősítéséhez szükséges a munkabiztonságra és foglalkozásegészségügyre vonatkozó jogszabályok és előírások érvényre juttatását segítő tanácsadási szolgáltatás biztosítása. A KKVk vezetői és alkalmazottai részére képzések keretében kell biztosítani a munkahelyi biztonsággal és a foglalkozásegészségüggyel kapcsolatos ismeretek elsajátítását. Tevékenységek Munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzési programok: a helyi munkaerőkereslet és kínálat felmérése, a képzési szükségletek meghatározása, a munkaadó igényeinek megfelelő képzési programok kidolgozása, 130

133 képzési és készségfejlesztési programok munkavállalók és munkanélküliek részére, a létszám feletti dolgozók számára szervezett képzések Vállalkozói ismeretek és készségek fejlesztése a KKVk alkalmazkodását segítő módszertani és oktatási anyagok kidolgozása, a legjobb alkalmazott eljárások összegyűjtése és terjesztése, a korszerű vállalkozói ismeretek, az Európai Unióra vonatkozó ismeretek megszerzésének támogatásával. KKVk elektronikus gazdaságban való eredményes részvételének segítése az informatikai eszközök alkalmazásához szükséges készségeinek fejlesztése, a képzési programokhoz szükséges informatikai eszközök beszerzését. Munkabiztonsági és foglalkozásegészségügyi előírásoknak való megfelelés segítése információs szolgáltatások biztosítása, a munkahelyi biztonsággal és a foglalkozásegészségüggyel kapcsolatos ismeretek elsajátítását biztosító képzések. 4. Prioritás 4.2. intézkedés: A felnőttképzés rendszerének fejlesztése Az intézkedés célja az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek bővítése és javítása, a felnőttképzés minőségének javítása. Az iskolapadban átadott tudásbázis átlagosan 5 évente elértéktelenedik. A munkahelyen megszerzett tapasztalatokkal, a munkában töltött idővel gyarapodó, informális, bizonyítványokkal nem igazolható, a konkrét munkahelyhez és munkakörhöz kötődő tudás mellett szükség van az ismeretek rendszerbe foglalására, általánosítására, új ismeretek elsajátítására, hogy a munkavállalók követni tudják a szakmájuk, munkakörük változását. Fel kell frissíteni azoknak a szaktudását, az ismeretek folyamatos megújításának képességét, akik gyermeknevelés, egészségi problémák, elhelyezkedési nehézségek miatt hosszabb időre, akár évekre kikerültek a munka világából. A cél az, hogy az iskolarendszerű oktatási rendszerben mindenki megszerezhesse a munkaerőpiaci beilleszkedéshez, elhelyezkedéshez szükséges alapképzettséget, a tanulás, a tudás megújításának képességét. Azok számára azonban, akiknek erre nem volt módjuk, segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy a hiányokat felnőttkorban pótolja. Kiemelt támogatásra, speciális tananyagokra, tanítási módszerekre, intézményekre van szükségük azoknak, akiknek alapismereteik hiányosak, tanulási készségeik gyengébbek, valamilyen fogyatékosságuk miatt küszködnek nehézségekkel, súlyos megélhetési gondok akadályozzák, hogy részt vegyenek az oktatásban, illetve akik tartósan munka nélkül vannak. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen arra, hogy képzéssel, tudásának bővítésével legyen lehetősége a 131

134 továbblépésre, előmenetelre, hogy a nők, az idősebbek se legyenek másodrendűek a munkahelyeken, a munkaerőpiacon, ne kényszerüljenek az inaktivitást választani. Olyan rugalmas képzési és oktatási rendszerekre van szükség, amelyek követni tudják a változásokat, az igények sokszínűségét, a képzésben részt vevők létszámának jelentős növekedését. Tovább kell fejleszteni, ahol nincs, ott pedig ki kell építeni a szükséges koordinációt, szakmai hétteret biztosító felnőttképzési intézményrendszert, módszertant. Tevékenységek Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása moduláris felépítésű programok, és tananyagok szakmai és vizsgakövetelmények fejlesztésének ösztönzése; munkakörelemzési eljárások kifejlesztése a felnőttképzésben dolgozó szakemberek és képzők felkészítése távoktatási módszertan továbbfejlesztése, tevékenység végzése; módszertani adatbank létrehozása. Az intézményrendszer fejlesztése, korszerűsítése a regionális munkaerőfejlesztő és képző központok szervezetének, tevékenységének átalakítása és bővítése, a felnőttképzés hozzáférésének javítása a hátrányos helyzetű térségekben a vállalatközi, ágazati képzőhelyek kiépítése, megerősítése, távoktatási centrumok kialakítása. Képzési módszertan fejlesztése a különleges helyzetű célcsoportok számára a fogyatékosok és romák számára; az idősebb munkavállalók ismereteinek megújítását, készségeinek fejlesztését segítő programok kidolgozása. 132

135 4B HEFOP 1. Prioritás 1.3. Intézkedés: A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése Az intézkedés célja a nők foglalkoztathatóságának javítása, a nők részvételének támogatása a munkaerőpiacon, a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítése gondozási szolgáltatások biztosításával. Az intézkedés leírása Az intézkedés a nők foglalkoztathatóságának javításához mind a munkaerőkereslet, mind a munkaerőkínálat oldaláról hozzájárul: egyrészről a nők foglalkoztathatóságának javításával, másrészről a szociális szolgáltatások bővítésén keresztül új foglalkoztatási lehetőségek nyújtásával. Ez utóbbi egyben a szolgáltatási szektor foglalkoztatási potenciáljának jobb kihasználását is szolgálja. Képzési, távoktatási programok, foglalkoztatási szolgáltatások és tanácsadás nyújtásán keresztül szükséges biztosítani a munkába álláshoz szükséges ismeretek és készségek megőrzését és megújítását. A vállalkozóvá és önfoglalkoztató válást tanácsadási szolgáltatásokon és vállalkozói ismeretek fejlesztésén keresztül kell támogatni. A szolgáltatási szektorban a nők által végzett vállalkozói tevékenység eddig kiaknázatlan foglalkoztatási lehetőségeket nyújthat. Ahhoz, hogy a kisgyermekes vagy hozzátartozó otthoni gondozását ellátó nők részt tudjanak venni a képzési programokban, illetve munkát vállaljanak, vagy vállalkozói tevékenységet folytassanak, olyan gondozási szolgáltatások is szükségesek, amelyek a képzés/munkavégzés idejére biztosítják a kisgyermek vagy más hozzátartozó gondozását, különösen akkor ha az munkanélküli és inaktív nők számára kínál foglalkoztatási lehetőséget. Tevékenységek Munkaerőpiaci részvétel támogatása képzés, készségfejlesztés, távoktatási programok tanácsadás, munkaerőpiaci szolgáltatások, Önfoglalkoztatóvá válás támogatása vállalkozói ismeretek és készségek fejlesztését szolgáló képzési programok, tanácsadási szolgáltatások, az önfoglalkoztatóvá válás pénzügyi támogatása. Gondozási szolgáltatások biztosítása és gyermekek és más hozzátartozó napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások nyújtása, fejlesztése, kialakítása; a gondozási szolgáltatásokat segítő képzési programok. 133

136 8. Az EFS és a Délalföldi Régió meghatározó fejlesztési dokumentumainak kapcsolata Egy régió, ill. tervezési egység jövőbeni fejlődésének kialakításához komplex célokat kell megfogalmazni, illetve ezeket egymásra épülő, egymáshoz szervesen kapcsolódó dokumentumokban szükséges részletezni. A tervezési folyamat egyik legfontosabb része, az ún. területfejlesztési koncepció elkészítése, amely az adott régió igényeit, céljait, lehetséges fejlődési irányait fogalmazza meg. Ezt követi a területfejlesztési stratégia vagy stratégiai program, amely a koncepcióban megfogalmazott átfogó képet konkrét intézkedésekkel egészíti ki, valamint megvalósítási és finanszírozási tervet is magában foglal. A Délalföldi Régió, mint önálló területi tervezési egység az Európai Unió követelményeinek megfelelően rendelkezik mind koncepcióval, mind pedig stratégiával. Jelen kutatás ezeket az alapdokumentumokat tekinti a vizsgálat tárgyának, hiszen a foglalkoztatáshoz, mint uniós szinten fontos problémához kapcsolódó intézkedések szerepét és jelentőségét a koncepció és az arra épülő stratégia mutatja. A kérdés tehát az, hogy az EFS négy pillére hogyan jelenik meg a Délalföldi Régió Területfejlesztési Koncepciójában és Stratégiai Programjában. Az egyes pillérek, illetve irányvonalak az adott dokumentum adott részletére vonatkozóan zárójelben van jelölve, pl.: (II. p ): II. pillér, 12. és 13. irányvonal. Ahol csak a pillérre utaló római szám áll, ott a kapcsolat a két dokumentum között kevésbé konkrétan meghatározható Az EFS és A Délalföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója A régió területfejlesztési koncepciója valójában egy négy dokumentumból álló sorozat negyedik eleme, amelyet a megyei és kistérségi területfejlesztési stratégiák összehasonlító elemzése és egy részletes helyzetértékelés előz meg. Ezek kvázi szintézise maga a Koncepció. A koncepció foglalkoztatáspolitikai intézkedéseit megalapozza több, a dokumentum bevezetőjében alapelvként megjelölt, a DARFT alapszabályzatában is rögzített feladat: A területfejlesztésben érintett szereplők együttműködésének elősegítése, a közös érdekek és feladatok feltárása. A nagyrégióban élők életfeltételeinek jobbítása, munkához jutásának elősegítése és a térségek jövedelemtermelésének előmozdítása. Az országhatáron túlnyúló regionális együttműködések kialakításával a régió fejlesztésének gyorsítása. A saját adottságok hatékonyabb felhasználásával, a célok eléréséhez szükséges egyéb erőforrások igénybevételével az ország térszerkezetének arányos fejlesztése. Közreműködés a régióban kialakult társadalmigazdasági válsághelyzetek kezelésében. 134

137 E célkitűzések direkt és indirekt módon is elősegíthetik a foglalkoztatás bővülését, hiszen a partneri kapcsolatok ösztönzését, a regionális adottságok kiaknázását és a társadalmi szolidaritást hangsúlyozzák, amit az EFS is kiemelten kezel. Ezzel szemben kedvezőtlen, hogy az 1998ban zajló PHARE Kísérleti Program Délalföldi prioritásai között a foglalkoztatás fejlesztése nincs jelen, mint kiemelt cél. A Koncepció három, egyértelmű stratégiai célt fogalmaz meg, miszerint a DélAlföld váljék: önálló arculattal rendelkező, sikeres nemzetközi szereplővé a kibővülő EU DélkeletEurópára nyíló kapujaként; a régióépítés egyik hazai modelljévé, a közös érdekeken alapuló együttműködés és a regionális léptékű hálózati innovációk révén; belső erőforrásaira támaszkodva, a közös problémák megoldásával, a külső és belső perifériák integrációját megvalósító térséggé, melynek valamennyi lakója számára biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetősége. Ezek alapján kiemelten kezelt továbbra is a partneri viszonyok kiépítése, valamint a belső erőforrások, mint pl. a humán erőforrás intenzívebb, hatékonyabb kihasználása. A 3. stratégiai cél szerint a foglalkoztatatás kérdése, mint meghatározó szociális tényező kezelendő. A stratégiai céloknak megfelelően négy fejlesztési prioritás és azokhoz kapcsolódó fejlesztési irányok kerülnek ismertetésre. Ezek konkrétabban utalnak a szükséges intézkedésekre, mint pl. az oktatás terén: Felsőfokú, nemzetközi centrumok, valamint munkaerőpiaci képzés, átképzés, amely elősegítheti a képzési rendszereknek a gazdaság igényeihez történő alkalmazkodását. Több fejlesztési irány támogatja a régión belüli kapcsolatok erősítését, mind a helyi közösségek terén, mind a centrumperiféria vonatkozásában. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése és a munkaerő mobilizálása érdekében ugyanis szükség van erre fejlesztési prioritás: Régiószervezés A koncepció felépítésében a négy megjelölt fejlesztési prioritást követi. Első helyen szerepel ezek közül a régió, mint intézményi rendszer és szervezeti egység megvalósítása. A dokumentum a problémák és szükségletek elemzését követően három célt fogalmaz meg. Ezek közül kiemelendő a képzési szerkezetüket folyamatosan megújítani képes, integrált felsőoktatási intézmények és a régió gazdaságában nagyobb szerephez jutó kutatóintézetek együttműködése. Így egyes tudásigényes ipari és szolgáltató ágazatok fejlődése előmozdítható; a DélAlföld valamennyi térsége innovációfogadó, jövedelemtermelő képességének javítható; a mezőgazdasági termelőkkel, feldolgozókkal és szolgáltatókkal való kooperáció segítségével a minőségorientált piacgazdasági kihívásoknak és a vidékfejlesztés korszerű követelményeinek megfelelő, a régió belső kohézióját erősítő agrárszektor építhető ki, megteremthető továbbá az EUkompatibilitás. (I. p. 5.6., 7.8., III. p.) Ebben kifejezésre jut a partneri 135

138 viszonyok és a minőségi oktatás fontossága, valamint az alkalmazkodóképesség ösztönzése is, mindeközben továbbfejlesztve a régió agrárarculatát. Az 1. prioritás a foglalkoztatás szempontjából legegyértelműbb témaköre az 1.3. fejlesztési irány: a felsőoktatási és kutatófejlesztő centrumok közötti együttműködés kialakítása, eredményeik közvetítése a gazdasági szereplők felé. Konkrét feladatok: A felsőoktatási, kutatásfejlesztési szereplők, illetve a régió fontosabb gazdasági és politikai döntéshozói között kapcsolatteremtő fórumok, rendezvények szervezése, hosszabb távon a folyamatos és intézményes egyeztetés kialakítása, működtetése. Ennek során szorgalmazni kell a szakmai műhelyek közötti kapcsolatok kialakítását, közvetlen gyakorlati célú és jelentős haszonnal kecsegtető iparközeli kutatási programok kidolgozását, megvalósítását, valamint közös kutatási irányok meghatározását. Mindemellett, esetenként információkkal, célzott anyagi támogatással is segíteni kell a régión belüli kutatási intézmények együttműködésével megvalósítani tervezett tudományos projekteket. (I. p. 3.4., 5.6.) A DélAlföld számára fontos kutatási témák megfogalmazásával, egyes kutatási megbízásokkal a régió mint megrendelő igényeinek közvetítése a K+F szereplők felé, közvetlenül is bevonva őket alapvető célkitűzései kidolgozásába és megvalósításába. (I. p. 3.4.) A K+F intézmények marketingtevékenységének, illetve kutatási eredményeik értékesítésének a régió által szervezett, intézményes segítése. (II. p ) A megfogalmazott feladatok nem pontosan azokkal az eszközökkel kívánnak élni, mint ahogy azt az EFS javasolja, bár ugyanúgy elősegíthetik a partneri viszonyok megerősödését, a K+F vállalkozások könnyebb működését, és egyúttal aktív eszközök alkalmazását is szorgalmazzák. A koncepció a továbbiakban is hangsúlyozza, hogy szükség van a régió közvetítő szerepére a munkaerőpiac szakemberigényeihez legjobban igazodó képzési irányok és formák megtalálása, valamint a hallgatókért folyó versenyben várhatóan a Délalföldi intézmények között is keletkező konfliktusok feloldása érdekében. A régió intézményeinek a jelenleginél jóval nagyobb szerepvállalása lenne szükséges a műszaki fejlesztések humán erőforrásainak biztosításában. Ezért a meglevő tradíciók megőrzésén túl indokolt a műszaki felsőoktatás bővítése, s a kecskeméti főiskolai bázis mellett a DélAlföld valamely más centrumában is a műszaki képzés megindítása. Kulcsfontosságú mindezeken túl a régió felsőoktatási potenciáljában rejlő térségfejlesztő hatások kiterjesztése elsősorban a munkaerőpiac változásaihoz legrugalmasabban alkalmazkodni képes képzési formák (felsőfokú szakképzés, távoktatás) ösztönzése révén. A humán erőforrások hiányával küzdő, elmaradott kistérségek szakemberhiányának csökkentése érdekében speciális támogatási formák (régiós ösztöndíjak, letelepedési támogatások stb.) kidolgozása is célszerűnek látszik. (I. p. 7.8.) Egyértelmű tehát a felsőoktatás fontossága, és a diplomás, értelmiségi szakmák szerepének megerősítése, ugyanakkor ez a fejlesztési irány a szakoktatás résztvevőivel és más végzettséggel rendelkezők munkalehetőségeivel nem foglalkozik. 136

139 Az 1.4. fejlesztési irány a mezőgazdaságban dolgozók, illetve az agrártudományok művelőinek helyzetét igyekszik javítani. Javasolt pl. az agrár középiskolák tananyagának a régiófejlesztési célokhoz való hozzáigazítása (I. p. 7.8.), illetve az agrárium egyes szereplői közti kapcsolatrendszer kiépítése. Bár a jelentős agrárnépesség miatt ezek a feladatok is indokoltak, ugyanakkor a foglalkoztatási helyzet alakulása szempontjából előnyösebb, ha nő a mezőgazdaság termelékenysége, és ezáltal csökken a primer szektorban foglalkoztatottak száma, aránya. Kiemelt azonban a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek támogatása, pl. az élelmiszeriparban dolgozók továbbképzése, magasabb színvonalú technológiák elterjesztése stb. Ez elősegítheti a szakképzett munkaerő elhelyezkedését az agráriumban. (II. p ) Az 1. prioritás meghatározó társadalmi hatása lehet a centrumokban végbemenő gyors fejlődés, amely a régió lakói számára is érzékelhető eredményeket hoz, munkalehetőséget, növekvő jövedelmet, magasabb színvonalú szolgáltatásokat biztosít. A fejlődő K+F intézmények a régió gazdaságszerkezeti megújulásának kulcsszereplői lehetnek. ( ) A piaci bevételek révén javulhatnak az intézményekben folyó alapkutatások finanszírozási feltételei, ami hozzájárulhat a fiatal, tehetséges kutatók elvándorlásának megállításához. (I. p. 1.2., III. p. 17.) Külön említésre kerül, hogy az itteni szakembereknek fontos szerep juthat a DélAlföldet érintő legfontosabb környezeti problémák enyhítésében, a környezetkímélő technológiák alkalmazásában, illetve a környezeti szemlélet és a környezetvédelmi ismeretek terjesztésében, melyre az innovációorientált agrárfejlesztési program is jó esélyt ad. (II. p ) Általában tehát kijelenthető, hogy a foglalkoztathatóság javítása (I. p.) több pontban is megjelenik. A koncepció fontosnak tartja, hogy a régió a saját adottságaira alapozva teremtsen új munkahelyeket, és elsősorban a magasabb, felsőfokú végzettséggel rendelkezők találják meg számításaikat a régióban, a régió gazdaságának jövedelmezőségét ugyanis egyértelműen ez fejleszti fejlesztési prioritás: A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása E prioritás a DélAlföld határain túlmutató regionális kapcsolatok fejlesztésével foglalkozik. Áttételesen ez hatással lehet a munkaerőpiaci változásokra, különösen, ha a régió környezete kedvezően befolyásolja a DélAlföld gazdaságát. A régió egészét érintő feladat ugyanakkor a vállalkozók, munkavállalók és önkormányzatok felkészítése a régió átalakuló nemzetközi szerepére (EUcsatlakozás, a gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése KeletEurópa országaival). (III. p. 17.) A dokumentum általános célként jelöli meg továbbá a DélAlföld szellemi és természeti erőforrásaira, valamint az ágazati szereplők együttműködésére épülő, nemzetközi jelentőségű, versenyképes ágazatok fejlesztését, ezzel is mintegy ösztönözve a határ két oldalán tevékenykedő gazdasági szereplők közti partnerkapcsolatokat a DélAlföld igényeinek megfelelően. (I. p. 5.6., II. p ) A 2.2. fejlesztési irány a külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítését tűzi ki célul. Nem hagyja figyelmen kívül az ehhez szükséges képzés megteremtését: a nyitottság fizikai kereteinek megteremtése mellett fontos feladat a régióbeli piaci szereplők és a lakosság felkészítése is (szakképzés; 137

140 piacijogi ismeretek; nyelvoktatás), így a szakképzett munkaerő számára ez a fejlesztés újabb munkahelyeket jelenthet. (III. p. 17.) A 2.3. fejlesztési irány a régió centrális területeit emelné erősebb nemzetközi pozícióba. Bár ez a fejlesztési irányvonal nem határoz meg egyértelműen a foglalkoztatást valamilyen módon elősegítő intézkedéseket, a régió speciális sajátosságainak hangsúlyozása elősegíthet a helyi kezdeményezések érvényre jutását. (II. p ) Kiemelt pl. a szolgáltatói szektor és a turizmus szerepe, de hasonlóképp az eurorégiós együttműködést erősítheti a felsőoktatás és a K+F tevékenységek nemzetközi szintű összehangolása. Ez a partneri viszony ráadásul a korszerűbb, eladható tudás átadása szempontjából is előnyös. (I. p. 5.6., 7.8.) Maga a partneri viszony a régió egyes városai között is ki kell, hogy alakuljon. Ez a prioritás az egyes beavatkozási térségek jellemzésénél is részletezi a helyi kezdeményezések és a szereplők közti partnerség fontosságát. Az így kialakuló kiegyensúlyozottabb gazdasági térszerkezet a foglalkoztatottsági mutatókra is egyértelműen kedvező hatást válthat ki. A régió nemzetközi kommunikációs kapcsolatainak és a határok átjárhatóságának ( ) javítása megkönnyíti a személyek ( ) áramlását, ösztönzi az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlődését, és vonzóbbá teszi a térséget a külföldi befektetők számára. Mindez felgyorsíthatja a gazdaság szerkezeti átalakulását, erősítheti annak versenyképességét. Ez a határon átnyúló kapcsolatok összetett hatása, miszerint az emberek egyrészt több munkalehetőséggel számolhatnak saját lakóhelyük közelében, másrészt lehetőségük van arra is, hogy a régió kapcsolatai révén máshol is elhelyezkedhessenek. A területfejlesztési szereplők együttműködésével lehetővé válik a régió szellemi és természeti erőforrásainak kihasználása. (II. p ) A koncepció ráadásul a fejlődés alapjának tekinti az egyes szereplők felkészítését is a változásokra. (III. p. 17.) fejlesztési prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása A gazdaság versenyképességét sokfajta tényező befolyásolja. A foglalkoztatást jellemző mutatók is ezek közé tartoznak. Cél ugyanis, hogy a gazdaság működéséhez kellő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre munkaerő, hogy a fejlődés fenntartható legyen; vagyis ne alakuljanak túl nagy egyenetlenségek a munkaerő szerkezetében, amelyek lassíthatják a gazdaság növekedési ütemét. A DélAlföld esetében azonban több szociális probléma is jelzi a munkaerőpiacon mutatkozó anomáliákat. Emiatt szükséges a telephelyek humánerőforrásszükségletével is foglalkozni, az oktatási és képzési rendszeren keresztül. (I. p. 7.8., III. p. 17.) Szintén előnyös a foglalkoztatás szempontjából néhány stratégiai jelentőségű nagyvállalat megtelepedése, beágyazódása a régió gazdaságába. Szükséges a helyitérségi piacokon felnőtt kis és középvállalatok beszállítóvá válásának segítése, a hagyományos és újonnan megtelepedett nagyvállalatokhoz való szorosabb kapcsolódás. Ennek viszont előfeltétele az érintett gazdasági szereplők innovációs és adaptációs képességének javítása, a rugalmas piaci alkalmazkodás, az adaptáció feltételeinek kialakítása, készségének növelése. (II. p., III. p.) A gazdaság fejlődéséhez tehát többek között a vállalkozások fejlődésén, fejlesztésén keresztül vezet az út. Cél tehát: a gazdasági szereplők számára vonzó befektetési környezet kialakítása ( ) a humán erőforrások ( ) színvonalának és a piacra jutás feltételeinek javításával. (II. p , 14.) 138

141 a térben kiegyenlítettebb fejlődés kívánalmainak megfelelő, ( ) az innovációkat befogadni képes, kis és középvállalkozásokon alapuló versenyképes gazdasági szerkezet kiformálása. (III. p. 17.) Ezek a megfogalmazott célok a foglalkoztathatóság általános javulását is elősegíthetik (I. p.) A 3.1. fejlesztési irány a diverzifikált gazdasági szerkezetet célozza meg. Ennek egyik intézkedése foglalkoztatási célú iparok telepítése, ( ) korszerűsítése, kihasználva a helyben elérhető nyersanyagokat, a termelési kultúra hagyományait. (II. p ) A következő, 3.2. fejlesztési irány vonzó telephelyeket kíván kialakítani jövedelmező vállalkozások számára. Ez már önmagában hasznos a vállalkozókészség és munkahelyteremtés szempontjából a fentiek alapján (II. p ). A helyi kezdeményezéseket és adottságokat azonban továbbra sem lehet figyelmen kívül hagyni: A vállalkozói övezetben rejlő lehetőségeket a jelenleginél sokkal alaposabban kell kihasználni. (II. p ) Kifejezetten támogatandó az induló vállalkozásokat segítő inkubátorházak létrehozása, illetve regionális szinten pénzügyi források, hitelgaranciaalapok létesítése a további fejlődés érdekében. (II. p ) Kiemelt a stratégiai nagyvállalatok megtelepedésének elősegítése a 3.4. fejlesztési irány szerint. Ez új munkahelyeket teremt, és partnerkapcsolati lehetőségeket nyújthat más vállalkozások számára, a prioritás bevezetésében leírtaknak megfelelően. Javulhat az egyes szereplők innovációs készsége (III. p. 17.) A befogadást biztosító telephelykínálaton túl helyi és térségi kedvezmények rendszerét kell kidolgozni a potenciális stratégiai befektetők számára, majd aktív települési és regionális politikával kell segíteni beilleszkedésüket, beágyazódásukat a helyitérségi gazdaság szövetébe (gyors és hatékony ügyintézés, a potenciális üzleti partnerek felkutatása, az indulást támogató személyes kapcsolatrendszer kialakításának segítése, üzletembertalálkozók szervezése, aktív részvétel a betelepült cég tevékenységének megismertetésében, a cég igényeihez alkalmazkodó képzési formák támogatása stb.), de kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlődőképes közép és kisvállalkozások megerősítésére. (II. p , 14., III. p. 17.) Célszerű támogatni pl. a rugalmas specializációra képes kis és középvállalkozások önszerveződéseit, hogy a gazdasági életben még hatékonyabbak lehessenek, és így esetleg további munkaerőt tudjanak alkalmazni. KKVk nélkül a nagyvállalkozások prosperitása önmagában nem meghatározója a régió gazdasági sikerének. A gazdaságfejlesztés tekintetében a foglalkoztatáspolitikai vonatkozású intézkedések a szubszidiaritás elvének megfelelően az alacsonyabb rangú beavatkozási térségek szintjén fogalmazódnak meg. A fejlődőképes helyi kis és középvállalkozások körének meghatározásában, a helyi és térségi termelői hálózatok kialakításában a kistérségeknek lehet szerepük. A centrális helyzetű települések szintjén fontos eredmény lehet, ha ténylegesen képesek lennének foglalkoztatni a helyi és a tágabb térség munkavállalóit. (I. p. 9.) Szintén a településeknek kell elősegíteni a helyi gazdasági szereplők alkalmazkodóképességének fokozódását is. (III. p.) Az intézkedések jól előre jelezhető társadalmi hatása, hogy javul a lakosság életszínvonala, pl. kedvezően alakul a munkanélküliségi ráta, tehát általánosan bővül a foglalkoztatottak száma. (I. p.) A prioritás összegzéseként a dokumentum még egyszer kiemeli az adaptációs képesség fontosságát. Az adaptáció 139

142 alacsony szintje nem ösztönöz megújulásra egyéni és intézményi szinten, ami hosszabb távon a régió és lakói versenyképességét, kitörési lehetőségét csökkenti. (III. p.) fejlesztési prioritás: A lakosság életminőségének javítása Az adott régióban élő emberek életszínvonala és a térség foglalkoztatási adottságai, mutatói között szoros az összefüggés. Amennyiben alacsony a munkanélküliség, és sok a versenyképes munkahely, akkor erős fizetőképes kereslettel lehet számolni. Ez jótékony hatást fejt ki az életminőség alakulására. Már a prioritás indoklásában megjelenik a foglalkoztatottság növelésének általános szerepe, miszerint olyan fejlesztéseket kell támogatni, amelyek hatása komplex módon érvényesül, segíti a helyi gazdaság fejlődését, alkalmassá teszi a munkavállalókat a munkaerőpiac igényeinek kielégítésére, a gazdaság és társadalom szereplőinek összefogásán, együttműködésén alapul, mérsékli a területi hátrányokat, csökkenti a társadalmi, szociális feszültségeket. (I. p. 3.4., 5.6., 7.8., 9.) Külön megemlített probléma a DélAlföldön tapasztalható magas munkanélküliségi ráta, amely miatt a foglalkoztatási kérdéskörrel kapcsolatban még határozottabb lépéseket kell foganatosítani. A tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett csoportok (alacsony végzettségűek, szakképzetlenek, idősek, pályakezdők, munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben, településeken élők) esetében kiemelt szerepe van az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöknek, azon belül is a komplex átképzésifoglalkoztatási programoknak. (I. p. 3.4., 9.) Ezért is kell erősíteni a partneri viszonyt és az iskolarendszer fejlődését is. A gazdaság munkaerőszükségletének magas színvonalon történő kielégítése, szerkezetváltásának elősegítése nem érhető el az oktatás, képzés, továbbképzés, átképzés rendszerének (regionális szinten) összehangolt fejlesztése ( ) nélkül. (I. p. 5.6., 7.8.) Mindennek szükségességét az is megvilágítja, hogy a koncepció szerint a lakosság jelenlegi nyelvtudása (nyugati nyelvek) alacsony szintű, az Európai Unióval kapcsolatos ismeretei esetlegesek, korlátozottak.... Emellett az a tény, hogy az egyre súlyosabb szociális és társadalmi problémák kezelése, a társadalmi integráció hiánya ( ) szükségessé teszik a helyi közösségek támogatását, a civil szerveződések aktivizálását, szerepük erősítését, a helyi kötődés fejlesztését, a hosszabb távon az ehhez kapcsolódó intézkedések is emelhetik a foglalkoztatottak számát. (I. p. 5.6., II. p ) Mik tehát a célok? A lakosság és a gazdasági szereplők Európai Unióval kapcsolatos tudásának, gyakorlati ismereteinek bővítése a régió nemzetközi kapcsolatainak szélesítése (I. p. 7.8.) A népesség képzettségi színvonalának emelése, minőségi munkaerő biztosítása a gazdaság versenyképességének javítása érdekében. (I. p. 7.8.) A munkanélküliség problémájának összehangolt, hatékony kezelése, a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok, a társadalom perifériájára szorulók ellehetetlenülésének megakadályozása, a hátrányos helyzetű területek, tanyás térségek végletes leszakadásának korlátozása. (I. p. 1.2., 3.4., 9.) A helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, szerepük erősítése, a helyi és a regionális kötődés fejlesztése érdekében. (II. p ) 140

143 (A többi megfogalmazott cél között is vannak foglalkoztatásnövelő intézkedések, pl. a kielégítő színvonalú tömegközlekedés, ami a munkahelyre való eljutás alappillére. Ez azonban nem feleltethető meg az EFS egyik irányvonalának sem.) A 4.1. fejlesztési irány témája az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel, az átképzés, munkaerőpiaci képzés fejlesztése regionális szintű egyeztetéssel. (I. p. 5.6., 7.8.) A DélAlföld intézményrendszerének azonban mindezek mellett összhangban kell lennie különösen a képzési szerkezet és a területi struktúra vonatkozásában a helyi gazdaság munkaerőigényével, továbbá követnie kell a gazdaságfejlesztés tervezett irányait is. ( ) Már rövidtávon fejleszteni kell a munkaerőpiac változásához rugalmasan alkalmazkodó felnőttoktatási, továbbképzési és átképzési rendszert. (III. p. 17.) A fejlesztési irány emellett több más alternatívát is megfogalmaz: Az iskolafenntartók döntéseinek (képzési irányok, beiskolázási létszámok, képzési szerkezet meghatározása) segítése, megalapozása érdekében egyrészt lényegesen erősíteni kell a gazdasági kamarák szerepvállalását, másrészt biztosítani kell a munkaerőpiac változásairól, a foglalkoztatás alakulásáról és trendjéről szóló információk összegyűjtését, illetve az ezek felhasználásával készített célirányos elemzésekhez, előrejelzésekhez való hozzájutás lehetőségét (munkaügyifoglalkoztatási adatgyűjtési és feldolgozási rendszer). Már rövidtávon elő kell segíteni a szakképző intézmények és a gazdaság szereplői közötti szoros együttműködést (a kapcsolatok intézményesülését), ezzel megfelelő alapot teremtve a szakképzés folyamatos szerkezeti és tartalmi modernizációjához. (I. p. 5.6.) Lényegesen növelni kell az érettségi utáni szakképzés arányát többek között például a félfelsőfokú szakképzés (postsecondary) kiterjesztésével. (III. p. 17.) A munkavállalói képzési és továbbképzési programok mellett növelni kell a munkáltatók számára nyújtott szolgáltatások (alkalmazottak továbbképzése többek között például új technológia bevezetése esetén, vezetői tréningek, stb.) arányát. (III. p.) A vállalkozók számára nyújtott képzések, továbbképzések szinten tartása mellett meg kell teremteni az önképzés intézményesített feltételeit (előadások, szaktanácsadás, konzultációs lehetőségek, információszolgáltatás, távoktatás). (II. p ) A hátrányos helyzetű térségekben arányában és számában lényegesen növelni kell (illetve be kell vezetni) az önkormányzat, a képző intézmény, a gazdaság szereplői és a munkaügyi központ összefogásával, összehangolt tevékenységével végzett komplex átképzésifoglalkoztatási programokat. (I. p. 9.) Ezen intézkedések komplex módon segítik a foglalkoztatási gondok megoldódását. Bár az európai uniós felkészülést megcélzó 4.2. fejlesztési irány már értelemszerűen nem aktuális, a 4.3. fejlesztési irány annál inkább: A humán szolgáltatások területi ellátó és alaphálózatának fejlesztése. A jelenleg túlcentralizált regionális középfokú oktatási rendszer, tekintettel a csökkenő tanulólétszámra és a növekvő kapacitásra, már rövidtávon szükségessé teszi az ellátás területi struktúrájának és szakmai 141

144 szerkezetének újragondolását. (I. p. 7.8.) Különösen figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetűekre, aminek foglalkoztatáspolitikai vonatkozása pl. a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. (I. p. 9.) A Délalföldi munkanélküliség kezelésében továbbra is kiemelt szerepet kell kapnia az aktív foglalkoztatáspolitikának. Ennek értelmében a gazdasági szerkezetváltást szolgáló eszközök és a munkaerőpiaci pénzügyi források felhasználását a hatékonyság növelése érdekében regionális szinten is egyeztetni kell. (I. p. 3.4.) Ami a munkahelyek számát illeti, kiemelt figyelmet kell fordítani a munkahelyteremtésre, a munkahelyek megőrzésére (II. p ), továbbá a foglalkoztatásbővítés támogatására (bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás, stb.), a jogszabályi feltételek megteremtődésével lehetővé válik a foglalkoztatáspolitikai eszközök regionális egyeztetése. (I. p. 5.6.) A hátrányos helyzetű térségekben (a külső és belső perifériákon, tanyás területeken) a közmunka programoknak, illetve az alternatív foglalkoztatás (részmunkaidő, távmunka, stb.) támogatásának továbbra is fontos szerepet kell kapniuk. (I. p. 9., III. p ) Az átképzési programok között az alacsonyan képzett tartós munkanélküliek számára nyújtott kihelyezett felzárkóztató képzések arányát már rövidtávon növelni kell. (I. p. 1.2.) A 4.5. fejlesztési irány ( A vidéki térségek és központjai közlekedési elérhetőségének javítása ) bár nem kapcsolódik az EFS pilléreihez, mégis megemlítendő, hiszen a jó közlekedési hálózat és rendszer vonzza a munkalehetőségeket, és segít feltárni egyes elmaradott térségekben rejlő humán erőforrás potenciált. A beavatkozási szintek szempontjából fontos szerep jut a megyéknek. A hatékony intézkedések megkövetelik a foglalkoztatáspolitikában érintett, érdekelt szereplők rendszeres együttműködésének kialakulását. (I. p. 5.6.) Ugyanakkor a kistérségek esetében meg kell valósuljon a kisvárosi, középvárosi szakképzési bázisok fejlesztése és alkalmassá tétele a munkaerőpiaci képzések számára. Ez is eleve intenzív együttműködést követel az említett szereplők, illetve a regionális képző központok és a munkaügyi központok között is. (I. p. 3.4., 5.6.) A dokumentum saját értékelése szerint is a prioritás eredménye lehet a képzés, átképzés, továbbképzés feltételeinek megteremtése, a gazdaság munkaerőszükségletének minél magasabb színvonalon történő kielégítése, vagyis a foglalkoztatottsági szint emelkedése A Délalföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója és az EFS közti szinergia A koncepció több intézkedése kedvező hatással lehet a foglalkoztatás bővülésére, azonban maga a foglalkoztatottság növelése nem jelenik meg a koncepció fő céljai között, így ez a kedvező hatás elsősorban áttételesen érvényesülhet. A foglalkoztatást egyértelműen elősegítő lépések megtervezésénél az EFS nem mindegyik pillérét és irányvonalát tartották szem előtt. I. pillér: A tartós és ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem (1.2.) nem jelenik meg konkrét célkitűzésként. Az aktív eszközök szerepét (3.4.) a dokumentum egyértelműen kiemeli, de legdominánsabban a partneri viszonyok kialakítására való 142

145 törekvés (5.6.) jellemzi a koncepciót. A fejlődés zálogát ez jelentheti. Az iskolarendszer fejlesztése és a gazdaság igényeihez való igazítása (7.8.) számos helyen kifejezésre jut. Magát az életen át tartó tanulást külön nem emeli ki a dokumentum. A hátrányos helyzetűek munkaerőpaci problémáinak enyhítése (9.) egy komplex jelenség megoldását igényli, ezért azt az intézkedések általános társadalmi vonatkozásban említik. II. pillér: A vállalkozások általános fejlesztése és helyzetbe hozása (10.11.) a koncepció egyik legfontosabb célja, bár ennek a kérdésnek elsősorban gazdasági megközelítését adja. A munkahelyteremtési lehetőségek kiaknázása (12.13.) is fontos, ami a helyi közösségek és kezdeményezések tükrében jelenik meg. Mindemellett megállapítást nyer, hogy a régió nemzetközi szerepét is a helyi adottságok minél magasabb szintű kihasználása erősítheti, amit a munkaerőpiacnak is figyelembe kell vennie. A vállalkozókészség fejlesztéséhez szükséges esetleges adókedvezményekhez (14.) nem kapcsolódik konkrét intézkedés. III. pillér: Az alkalmazkodóképesség fejlesztése a koncepció kevésbé fontos célkitűzése, a munkaszervezet módosítása (15.16.) pl. egy helyen jelenik meg konkrétan. Ezzel szemben a vállalaton belüli képzések, és a piaci körülményekhez való állandó alkalmazkodás (17.) elősegítésére a dokumentum több helyen utal. Ennek mindig együtt kell járnia az adott gazdasági tevékenységgel. IV. pillér: A nők és férfiak közti esélyegyenlőség, valamint a munkahely és családi élet összeegyeztetésének kérdésével a koncepció nem foglalkozik. Az EFS és A Délalföldi Régió Stratégiai Programja A területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elképzelésekhez kapcsolódó részletes intézkedések a stratégiai programban kerülnek meghatározásra. Ez alapján az várható, hogy a stratégiában is hasonló súllyal jelennek meg az EFS pillérei, irányvonalai. A dokumentum elején a célok tömör meghatározásánál megfogalmazódik a vállalkozások fejlesztésének és a lakosság életkörülményei javításának igénye. Ezek már a koncepcióban is központi jelentőségűek voltak. Maga a stratégia 5 témakörre bontja az intézkedések tárgyalását, amelyek lényegében a területfejlesztési koncepció egyes fejlesztési irányait ölelik fel. Így az egyes foglalkoztatást javító intézkedések is e szerint csoportosulnak. A stratégia rövid összefoglalást ad a régió általános gazdasági helyzetéről, a kiinduló feltételekről. Már itt megállapítást nyer, hogy az egyoldalú gazdaságitársadalmi szerkezet (agrár és élelmiszeripar túlsúlya a foglalkoztatásban) és a szociális problémák enyhítése végett a szigorú értelemben vett gazdaságfejlesztési programok mellett kiemelt fontosságot kell tulajdonítanunk a régióban a humán erőforrások fejlesztésének és az azt szolgáló intézményrendszer erősítésének. A humán infrastruktúráról szóló helyzetelemzés is kiemeli a 21. század követelményeit, amelyhez a délalföldi szolgáltató szektornak is fel kell nőnie, segíteni 143

146 kell pl. a cégek letelepedését, megerősödését. Ennek feltétele az oktatási rendszer tökéletesítése, a szakképzettség állandó tökéletesítése a munkavállalóknál. Mindemellett a társadalmi szolidaritásra is törekedni kell. Ez összességében előrevetít több, az EFS által is szorgalmazott lépést, különös tekintettel a vállalkozókészség és az alkalmazkodóképesség fejlesztésére. 1. témakör: Az Európai Unió délkeleti gazdasági központja szerep elérését megalapozó programok A témakör a gazdaság fejlesztését szorgalmazza elsősorban, de fontos törekvés a szomszéd régiókhoz kötődő szerves kapcsolatok kiépítése is. A régió ehhez szükséges technikaiműszaki felzárkóztatását tűzi ki célul az fejlesztési program: Az intelligens régió. Az információs társadalom megteremtése és ezáltal a lakosság életszínvonalának fejlesztése, különösen a vidéki lakosság esetében, az információk jobb hozzáférhetőségének biztosításával, például a munkapiac vonatkozásában, a távtanulás lehetőségének megteremtésével, majd egy későbbi fázisban a távmunka végzés lehetőségeinek biztosításával. Speciális célcsoportjai a tevékenységnek a nők és a fiatalok. Csökkenhet a perifériális településeken a munkanélküliség és az elszigeteltség érzése. (I. p. 5.6., 9., III. p , IV. p. 18.) Az informatikában tehát nagy lehetőség rejlik a foglalkoztatási problémák enyhítése szempontjából. Ennek kapcsán szükséges: kísérleti szolgáltatások kidolgozása, melyek új munkahelyeket biztosítanak és hozzájárulnak az oktatási intézmények bevonásához távtanulási lehetőségeket megteremtésébe. (II. p ) a távoli településeken élők Internethozzáférésének támogatása annak érdekében, hogy az információs társadalom előnyei (pl.: távmunka) enyhíteni tudják jelenlegi helyzetüket. (III. p ) 2. témakör: Az Európai Unió délkeleti gazdasági központja szerep eléréséhez szorosan kötődő gazdasághoz kapcsolódó programok Ebben a témakörben több, már a koncepcióban is megfogalmazott kezdeményezés is megjelenik. A fejlesztési program a felsőoktatás és a vállalkozások együttműködését szorgalmazza. A régió kutatóhelyeinek lehetőségeit és a gazdasági szereplők igényeit koordinálva a tudományos eredmények gyakorlatba való átültetésével és a nemzetközi szakmai kapcsolatokból származó információk felhasználásával a vállalkozások versenyképességének javítása, a technológiai transzfer elősegítése, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javítása. (I. p. 1.2., 5.6.) A foglalkoztatást is elősegítő intézkedések: A gazdasági szervezetek és felsőoktatási intézmények közvetlen együttműködését elősegítő modellek kidolgozása, illetve adaptálása, megvalósítása. Az egyetemi hallgatók és a szervezett doktori képzésre járók részére pályázati témák kiírása és a kutatások anyagi forrásainak biztosítása. 144

147 Kis létszámú, kutatási tapasztalattal rendelkező, nyelveket beszélő szakemberekkel rendelkező iroda felállítása. A fejlesztési program, a felsőoktatás szerepének növelése a régió humán erőforrás fejlesztésében, az előzőhöz szorosan kapcsolódik. Ez lehet az alapja a munkaerő minél magasabb képzettségi szintre történő emelésének. Célja a szakképzés fejlesztése a felsőoktatási intézmények fokozott bevonásával. (I. p. 5.6.) Fontos intézkedés tehát a felsőoktatási és szakképző intézmények együttműködésének modellszerű megvalósítása a szakképzés színvonalának növelése, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések kialakítása céljából. (I. p. 7.8.) A fejlesztési program a kockázati tőke intézményeinek létrehozását és működésük támogatását tűzi ki céljául. A konkrét intézkedések kifejtését mellőzve kijelenthető, hogy ez a részprogram segíti az innovatív KKVk létrehozását és fenntartását. (II. p ) A fejlesztési program, ami a régión belüli konszenzus kialakítását szorgalmazza a telephelymarketinggel kapcsolatban, hasonlóképpen a vállalkozásfejlesztés szempontjából hasznos. A területfejlesztési koncepció esetében leírtaknak megfelelően a tudatos telephelymarketing elősegíti a vállalkozások eredményes működését, sőt a külföldi működőtőke, illetőleg a transznacionális vállalatok letelepedése miatt is fontos. Cél tehát egy egyeztetett telephelymarketing megtervezése, elfogadása. (II. p , ) Napjainkban a fejlett országokban a rugalmas termelést megvalósító kisebbnagyobb cégekből álló regionális hálózatok, klaszterek jöttek létre A fejlesztési program e regionális hálózatok és ipari klaszterek kialakítását szeretné elérni. A mögöttes cél: a gazdasági agglomerációból származó előnyökre alapozva a helyi kis és középvállalkozások versenyképességének javítása. (II. p.) A programnak tehát nem elhanyagolható célkitűzése a rugalmasság, vagyis az alkalmazkodóképesség javítása, de mindezt a szereplők közti partnerség megteremtésén keresztül. (I. p. 5.6., III. p.) A fejlesztési program a régió gazdasági folyamatainak elemzéséhez szükséges intézményi kapcsolatok és szakértői hálózat kialakítása, az információs adatbázisok létrehozása. Ez egy rendszeres, nagy szakértelmet kívánó gazdaságelemző munkát jelent, ami természetesen nem egy ember vállán nyugodna. Ilyen értelemben ez a program is hasznos lehet a foglalkoztatási problémák enyhítése szempontjából, különösen, ami a magasan kvalifikált munkaerőt érinti. Fontos intézkedése egy szakértői hálózat kialakítása a régió meglevő intézményeinek és szakértőinek bevonásával. (I. p. 5.6.) A témakör több intézkedése szerveződik a nemzetközi kapcsolatok erősítésének kérdése köré. A fejlesztési program is ilyen, lényege: az értelmiség és a gazdaságipolitikai menedzsment felkészítése az EUcsatlakozással kapcsolatos feladatokra. Bár ez utóbbi már nem aktuális, ugyanakkor az uniós ismeretek oktatására még mindig nagy szükség van. A program egyrészt a még ezután diplomát szerző, illetve posztgraduális képzésen részt vevő fiatalok felkészítését célozza meg azzal, hogy ösztönzi az uniós ismeretek beépítését a felsőoktatási tananyagba. Másrészt olyan formákat támogat tanfolyamok, előadássorozatok, információs kiadványok, tanulmányutak stb. formájában, amelyek segítségével a gazdaságipolitikai elit, valamint az értelmiség, szakterületei sajátosságaihoz illeszkedő EUs ismeretekre 145

148 tehet szert. (I. p. 7.8., III. p. 17.) Ugyanezt a célt szolgálja, csak az alap és középfokú oktatás szintjén a fejlesztési program. A es, a többnyelvű régióért fejlesztési program általánosan fogalmazza meg az idegennyelvismeret fontosságát. Érthető okoknál fogva rendkívüli jelentőségű az idegen nyelvek ismerete napjainkban. Egyrészt az egyéni boldogulás miatt, másrész a régiónak magának is érdeke, hogy a középeurópai kis országok egymással kommunikálni tudjanak. Ennek érdekében szükséges intézkedések, pl. szaknyelvi tanfolyamok szervezése a területfejlesztés, közigazgatás, gazdaság különböző területein dolgozó, nyelvtudással már rendelkező szakembereknek, valamint a "soknyelvű iskolák" támogatása. (I. p. 7.8., III. p. 17.) Bár a fejlesztési program ( A régió nemzetközi gazdasági szerepének fejlesztése ) céljaként a régió vállalkozásai exportképességének javítását jelöli meg, ez a program így besorolható a vállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedések közé. Minél több a sikeres vállalkozás, annál többen fogják a megélhetés e módját választani. Párhuzamosan a már meglévő KKVk is továbbfejlődhetnek. A program enyhítené pl. a hirdetéseik, ajánlataik megjelenésével járó költségeket. (II. p ) A fejlesztési program ( A bérmunkát végző vállalkozások kiszolgáltatottságának mérséklése ) a következő fontos vállalkozásvédő intézkedéseket tartalmazó program. Ez pl. a textiliparban tevékenykedő vállalkozásokra vonatkozik. Amire szükség van e téren az a bérmunkában dolgozó cégek támogatása, hogy termelésük diverzifikálásával, a hozzáadott érték növelésével, célgépek beszerzésével, piaci kapcsolataik erősítésével kiszolgáltatottságuk csökkenjen és új tevékenységek bevezetésére legyenek képesek. (II. p ) A határ menti szakmai kapcsolatok, tudományos kutatás és munkavállalás ( fejlesztési program) a foglalkoztatási gondok enyhítése terén nagy előrelépést jelenthet, amennyiben megvalósul. Így a régió határain sokkal könnyebben áramolhatna a munkaerő, a magas szakképzettséget igénylő K+F tevékenység is összehangolható lehetne. A tudományos és felsőoktatási kapcsolatokat kölcsönösen támogató egyezmények előkészítése és megkötése a szomszédos, határon túli régiókkal és a határon túli vendégoktatók, vendégkutatók, speciális képzettséggel rendelkező szakemberek ideiglenes letelepedésének támogatását szolgáló intézkedéscsomag kidolgozása intézkedések erős partnerkapcsolat kialakítását feltételezik. A program érezhetően a felsőoktatás tökéletesítésén keresztül látja az utat. (I. p. 5.6., 7.8.) 3. témakör: Gazdasági versenyképességét javító programok A témakör fejlesztési programjai konkrétan nem a foglalkoztatás növelésének célját szolgálják. A gazdaságfejlesztés napjainkban egyik leghatásosabb módja viszont kétségkívül a vállalkozókészség előmozdítása. Ilyen értelemben a stratégia soron következő intézkedései is kapcsolódhatnak az EFS pilléreihez. A fejlesztési program a régióbeli feldolgozóipar és üzleti szolgáltatások versenyképes kis és középvállalkozásainak erősítésén keresztül határoz meg gazdasági versenyképességet javító célokat. A Célok címszó alatt ezt így fogalmazza meg a dokumentum: A régió sikeres, több esetben exportra 146

149 dolgozó kis és középvállalkozásainak piaci pozícióit erősítve és piaci terjeszkedését segítve a régióban új munkahelyek létrehozása (II. p ) A rugalmas kis és középvállalkozások támogatásával versenyképességük javul és ezáltal munkahelyeket tudnak teremteni, főleg a szolgáltatásokban. A fejlesztési program az előzőhöz hasonlóan próbálja a vállalkozásokat segíteni, de témája a DélAlföld régióra jellemző, tudás és élőmunkaigényes, magas minőségű, hagyományos termékek gyártásának támogatása. Foglalkoztatási szempontú jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy e termelési ágak jelenlegi foglalkoztatottjaik többsége nehezen átképezhető, alacsonyan kvalifikált munkaerő, azaz ezen helyi cégek gyengülésével jelentősen nőni fog a munkanélküliségi ráta. (II. p ) A fejlesztési program, vagyis a régióban "szigetszerűen" működő versenyképes nagyvállalatok regionális kötődésének erősítése a területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban roppant lényeges. A régió gazdasága számára akkor hozhat tényleges hasznot a transznacionális vállalatok jelenléte, ha azok szoros kapcsolatban állnak a régiós KKVkal. Cél tehát a régió nagyvállalatai és a régióbeli kis és középvállalkozások közötti formális és informális üzleti, szakmai kapcsolatok, együttműködések kialakítása és erősítése, a régió meghatározó nagyvállalatai régióbeli "beágyazódásának" ösztönzése. Ennek megvalósítása során fontos az egyeztetés a nagyvállalatok és a település vezetése között, milyen feltételek esetében tudnának több alkalmazottat foglalkoztatni, a helyi beszállítói kört növelni. (I. p. 5.6.) Szintén a vállalkozások működését és a köztük lévő partneri viszony kialakítását könnyíti meg a fejlesztési program ( A termelő infrastruktúra kialakítása feldolgozóipari és szolgáltatási tevékenységek letelepítéséhez ). A dokumentum által megfogalmazott cél: Vonzó, jól felszerelt telephelyek kialakítása, ahol a betelepülő vállalkozások törekszenek az együttműködésre. (I. p. 5.6., II. p ) Ehhez hasonló célt fogalmaz meg a fejlesztési program, azaz a vállalkozási övezetek kialakítása, befektetési előnyeik érvényesítése. Ez azonban a munkahelyteremtéshez kapcsolódik. (II. p ) A következő a fejlesztési program, ahol az új iparágak főleg transznacionális cégek letelepítésén keresztül történő meghonosításáról van szó. Ezek versenyképesek és tömeges munkahelyteremtésre, valamint beszállítói hálózatok kialakítására alkalmasak. Tehát ez az elképzelés egyértelműen alkalmas a foglalkoztatottsági szint emelésére. Ehhez természetesen a szükséges intézkedések egyike a városok munkaerőszerkezetét, képzési és intézményi struktúráját alapul véve ( ), lehetőségeinek felvázolása. Sőt, kell még a régión belül konszenzus kialakítása is. (I. p. 5.6., II. p ) A beszállítói és kooperatív hálózatok támogatása ( fejlesztési program) az előbbieken túl itt külön megemlítésre kerül. Mindenképpen tartós kapcsolatok kialakításán van a hangsúly. (I. p. 5.6.) Az egyik intézkedés ráadásul a vállalkozásban érdekelt, illetve foglalkoztatott személyek számára a minőségbiztosítással kapcsolatos ismeretek oktatásának megszervezéséről gondoskodik. (III. p. 17.) Az innovációs ügynökségek működésének támogatása ( fejlesztési program) az EFShez egészen komplex módon kapcsolódik. Ezeken az ügynökségeken keresztül ugyanis mód nyílhat egyrészt a vállalkozások fejlesztésére, működésük megkönnyítésére, másrészt segíthetik új piaci lehetőségek 147

150 feltárását, új alvállalkozók megtalálását, új szervezeti forma kialakítását, az EUszabványok megismertetését. Ez mind előnyös az alkalmazkodóképesség szempontjából. (III. p , 17.) A fejlesztési program a Regionális Innovációs Alap létrehozása, regionális K+F intézményrendszer létrehozása. Ez is a vállalkozások számára előnyös. A program egyik konkrét célja is a kis és középvállalkozások versenyképességének, exportképességének növelése. A másik pedig a kutatóhelyek (felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek) és az ipar közötti együttműködés erősítése. (I. p. 5.6., II. p ) A program egyik fontos, megemlített eredménymutatója az új munkahelyek száma. A stratégia következő intézkedéscsoportja már a mezőgazdaságot érinti. A koncepcióban tapasztaltaknak megfelelően az agrárszektor is szóba kerülhet az EFS pilléreinek kontextualizálásánál. A fejlesztési program a régióban kialakult tulajdon és birtokviszonyok alapján a (törpe) birtok koncentráció elősegítése, termékszerkezet átalakítása. A program által a foglalkoztatásban betöltött szerep a helyi munkaerő lekötésében rejlik. Ez segíthet több munkanélkülin is. (I. p. 1.2.) A kertészeti termékek termesztését szolgáló fejlesztési program lényege a kertészeti ágazatban fő és mellékfoglalkozóként tevékenykedő agrárnépesség tevékenységének szélesebb termelői bázisra helyezése, tevékenységük piacérzékenyebbé tétele, a piaci pozíciónak javítása. Ez tulajdonképpen az ilyen munkát végzők alkalmazkodóképességén keresztül a kertészet, mint ágazat versenyképességét. (III. p.) Ugyanez mondható el a fejlesztési irányról is ( Állattartás feltételeinek, az állati termékek feldolgozásának javítása ). A fejlesztési program a helyi élelmiszerfeldolgozók integrált fejlesztéséről szól. A stratégia megfogalmazása szerint is élőmunkaigényes ágazatról van szó, tehát fejlesztése és az ágazat esetleges kiterjesztése szintén teremthet munkahelyeket, ráadásul a helyi adottságokat kihasználva (II. p ) A gyógynövénygyűjtés, termelés és feldolgozás programja a régióban ( fejlesztési program) egy egészen speciális megoldás lehetne a foglalkoztatási gondok enyhítésére. A DélAlföldnek ugyanis jó adottságai vannak e téren, maga a dokumentum is jobban részletezi. A vertikum teljes kiépülésével mind a tanyás, leszakadó térségek, mind a fejlett feldolgozóiparral rendelkező centrumok fejlődésének esélyét meg lehetne növelni, sokan el is tudnának helyezkedni pl. az ehhez kapcsolódó közmunkaprogram segítségével. A termelésbe több szakember és eddig elszigetelt vállalkozások is bekapcsolódhatnának, érdekeltek lehetnek a felsőoktatási központok, sőt nemzetközi cégek is. (I. p. 1.2., 5.6., II. p ) A témakör hátralévő programjai az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésével foglalkoznak. Egyes térségek foglalkoztatási helyzetén a turizmusban bekövetkezett változások sokat javíthatnak. A fejlesztési program célja a falusi turizmus fejlesztése, ami a hátrányos helyzetű települések lakosai számára egyfajta kitörési lehetőséget is jelenthet. A fejlesztési program szükségességénél is kifejtésre kerül, hogy az intézkedés életre kelti a kézműves és kulturális tevékenységeket, amik pedig új megélhetési lehetőségeket, munkahelyeket jelentenek a régió lakosainak. Sőt a célok között is megfogalmazódik a vidéki lakosság foglalkoztatási lehetőségeinek a bővítése, az alternatív kiegészítő jövedelemszerzés feltételeinek bővítése. Mindennek persze fontos velejárója kell, hogy legyen a falusi turizmushoz 148

151 kapcsolódó humánerőforrás tudás és készségszintjének fejlesztése képzések, tanfolyamok, tájékoztatók, kiadványok és tömegkommunikációs eszközök segítségével. A fejlesztési program így valójában bizonyos aktív eszközök alkalmazását szorgalmazza. (I. p. 1.2., 3.4., II. p ) 4. témakör: Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó lakossági életminőséget javító programok A dokumentum ennél a témakörnél célirányosan a területfejlesztési koncepció munkaerőpiaccal kapcsolatos elképzeléseihez határoz meg konkrét intézkedéseket. A soron következő fejlesztési programok így szorosabb kapcsolatban állnak az EFS pilléreivel. A fejlesztési program a regionális munkaerőpiaci információs rendszer létrehozásával az első olyan intézkedéscsomag, amely a munkaerőpiacon próbálja összehangolni a kereslet és kínálat viszonyát. Az indoklás szerint ugyanis ma is gyakori, hogy az iskolapadból kilépő vagy átképzésen rész vett fiatalok munkanélküliek lesznek, illetve, hogy a régió gazdasági vállalkozásai nem találnak megfelelő munkaerőt. Így meghatározó célok: a szakképző intézmények és a gazdasági szereplők közötti kommunikáció erősítése, regionális egyeztetési rendszer kialakítása a szakképzés és átképzés kérdéseivel kapcsolatban. (I. p. 5.6.) a pályakezdő fiatalok, illetve átképzett, szakképesítést szerzett felnőttek elhelyezkedési esélyeinek javítása. (I. p. 1.2.) Az ehhez kapcsolódó intézkedés a fiatalok pályaválasztási tanácsadásának regionális koordinálása, megyei és regionális pályaválasztási központ kialakítása. a régió gazdasági szereplői számára megfelelően képzett munkaerő biztosítása. (I. p. 7.8.) A munkaerőpiaci igényekre épülő iskolai rendszerű és iskolai rendszeren kívüli szakképzés kialakítása ( fejlesztési program) szintén hasznosnak bizonyulhat a foglalkoztatás szempontjából. Az itt megfogalmazott célok a következők: a szakképzés tartalmi korszerűsítése, a piaci elvárásoknak való megfelelés elősegítése. (I. p. 7.8.) a régió gazdasági szervezeteinek fokozott bevonása a szakképzésbe. (I. p. 5.6.) Megoldás lehet pl. együttműködési megállapodások kötésével (pl. gyakorlati helyek biztosítása) kapcsolatos információs és szakmai szolgáltatások nyújtása a szakképző intézmények és a gazdasági szervezetek számára. a régió gazdasági szereplői számára megfelelően képzett munkaerő biztosítása. (I. p. 7.8., III. p. 17.) a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javítása. (I. p. 1.2.) Ennek megfelelően kidolgozásra kerül a pályakezdő fiatalok munkahelyi megfelelését értékelő szempontrendszer. Hasonlóan fontos lehet a fejlesztési program: felnőttképzési szakemberek képzése, felnőttképzési kutatások, projektek támogatása. A cél egyértelműen a felnőtt munkavállalók munkaerőpiaci esélyeinek javítása, a felnőttképzés hatékonyságának növelésével. ( ) A program kiemelten támogatja a távoktatás regionális elterjesztését, a hátrányos helyzetű vagy sajátos élethelyzetben élő munkavállalók mentálhigiénés 149

152 előkészítésre épülő speciális oktatását, a felnőttképzés minőségbiztosítását és a felnőttképzés szakemberigényének biztosítását. (I. p. 1.2., 3.4., 9., III. p. 17.) A fejlesztési program intézkedései mind javítanának a foglalkoztatási problémákon. A legfontosabbak közülük: a távoktatás, mint korszerű felnőttoktatási módszer elméleti kutatásával és gyakorlati megvalósításával kapcsolatos projektek támogatása. (I. p. 3.4.) a cigány származású munkavállalók, a hátrányos helyzetű fiatalok, a sajátos élethelyzetben élő felnőttek (pl. tartósan munkanélküliek, korábban háztartásbeliként dolgozó vagy gyermeket nevelő női munkavállalók, fogyatékosok stb.) mentális felkészítésre épülő speciális képzésének modellszerű megvalósítása. A megvalósult modellek hatékonyságvizsgálata. (I. p. 9.) a felnőttképzés sajátos igényeit kielégítő nappali és posztgraduális felsőfokú képzés megvalósítása a régió egyes felsőoktatási intézményeiben. (I. p. 7.8.) A fejlesztési program, az akkreditáltiskolai rendszerű felsőfokú képzések koordinálása a régión belül a felsőoktatás szereplői közötti partnerséget igyekszik elmélyíteni. Itt is cél a korszerű ismeretek átadása és a képzés hatékonyabbá tétele. (I. p. 5.6., 7.8.) A fejlesztési programként megjelölt, a gazdasági diverzifikációt és fejlesztést segítő regionális, megyei és kistérségi intézmény, és kapcsolatrendszer kialakítása, oktatási, képzési, tanácsadási rendszer kiépítése intézkedéscsomag egyrészt a partneri viszony építését segíti, és a szakképzett munkaerő számára elhelyezkedési lehetőséget teremthet. (I. p. 5.6.) A fejlesztéshez kapcsolódó bizonyos aktív eszközök (képzések, tanácsadások szervezése) a résztvevők esélyeit növelhetik. (I. p. 3.4.) Az egyik lehetséges intézkedés a szükséglet és erőforrás feltárással, konfliktuskezeléssel és közösségfejlesztéssel foglalkozó képzések és tréningek szervezése. A fejlesztési program a szervezetfejlesztéshez, a feldolgozáshoz és minőségbiztosításhoz kapcsolódó oktatás fejlesztését akarja elérni. Szükséges ez a program a foglalkoztatás szempontjából is, hiszen megvalósításával a gazdálkodók számára egyértelművé válhatnak a közös fellépés előnyei, és a család többi tagja is jelentősebb munkát tudna belefektetni a termék előállításba. ( ) A program beindítása a térségben levő munkanélküliség csökkentésében is jelentős szerepet kaphatna. (I. p. 1.2., 5.6.) A középpontban azonban a fejlesztéshez szükséges képzési rendszer kialakítása áll. Ez lehet szakközépiskolai, szakiskolai képzés is. A különböző előírások, szabványok oktatása is fontos feladat. (I. p. 7.8.) A program törekvéseit jól összefoglalja, az egyik intézkedés: agrár szempontból új típusú szövetkezetek, ipari klaszterek, egyéb szervezetek kialakításához szükséges tudást biztosító szakok, képzések (pl. marketingképzés) indítása fejlesztési program: Komplex vidékfejlesztést foglalkoztatást és termelési szerkezetváltást elősegítő humán erőforrásfejlesztés. A program elején következetes indoklás olvasható a foglalkoztatási helyzettel kapcsolatos régión belüli egyenetlenségekről. Emiatt kiemelt célok: a munkanélküliség csökkentése a régióban. (I. p. 1.2.) 150

153 a leszakadó térségek hátrányos helyzetű munkavállalóinak helyzetbe hozása képzéssel, tanácsadással. (I. p. 3.4., 9.) a kistérségi gazdaságfejlesztés, termelési szerkezetváltás támogatása a humán erőforrás oldaláról. (III. p. 17.) Ezekhez a célokhoz több aktív eszközként szolgáló intézkedés is megfogalmazódik: a régióban vagy az ország más területein már működő esélynövelő programok (pl. AGROSTART, szociális földprogram) adaptálásának elősegítése a régió más kistérségeire. speciális képzési projektek kidolgozása, modellszerű gyakorlati megvalósítása olyan munkavállalók számára, akik hátrányos helyzetük miatt esélytelenek a munkaerőpiacon. A projektek kezelik azt a problémát, hogy a célzott csoportok városi képzési programokra anyagi és egyéb okok miatt (pl. távolság) nehezen tudnak eljutni, s a képzés elvégzése jelentősen javítja a résztvevők munkaerőpiaci pozícióját. (I. p. 3.4., 9.) A program fontos eredménymutatója is a munkanélküliek számának csökkenése, valamint a vállalkozások számának növekedése, bár ezt ez a fejlesztési program közvetlenül nem segíti elő. A fejlesztési program célkitűzése a távmunkavégzés ösztönzése. Ez összetett módon kapcsolódik az EFShez. A régió hátrányos helyzetű területein a távmunka sokak számára a helyben történő elhelyezkedés tkp. egyetlen lehetséges formája. Célok: minőségi munkához juttatni a periférikus térségekben, településeken, külterületeken lakókat, illetve azokat, akik fogyatékosságuk vagy egyéb okok (pl. kisgyermek) miatt nem képesek a napi bejárásra. az ingázás csökkentése, a kényszerű elvándorlás megállítása a periférikus térségekből és településekről. új munkahelyek teremtése, amelyek jobban megfelelnek a modern piaci követelményeknek. (I. p. 1.2., 9., II. p ) Mindehhez kell a távmunkavégzés célzott megismertetése a régió munkaadóival információs kiadványok, tanácskozások, konferenciák segítségével, illetve kezdeti támogatások a távmunkát bevezetni kívánó munkáltatóknak és a távmunkával élni kívánó munkavállalóknak: számítógépvásárlási, Internet működtetési támogatás, számítógépes alapismeretek oktatása stb. (I. p. 3.4., II. p , III. p ) A környezetkímélő termelési technológiák elterjesztésével kapcsolatban is felmerülhet a foglalkoztatási nehézségek enyhítésének lehetősége. Ilyen a fejlesztési program, az alternatív mezőgazdasági technológiák használatának fejlesztése. Bár a program elsődleges célja más, a tartalmi kifejtésnél azonban megfogalmazódik, hogy az erdő telepítése, művelése, a faanyag feldolgozása még a jelentős gépesítés mellett is számottevő élőmunkát igényel. A régió foglalkoztatási helyzetén javítana, ha az erdőségek területét jelentősen növelnék. ( ) A Kárpátmedencei néprajzi hagyományok (festett bútor asztalosság, csipkeverés, kosárfonás, háziszőttes 151

154 készítés, hímzés, szűrkészítés, fazekasság, szíjgyártás, stb.) a DélAlföldön is igen gazdag tárgyi kultúrát teremtettek. Mindezen tárgyi kultúrából építkező, a jelen kor igényeit is kielégítő termékek előállításával mind a vidéki népesség foglalkoztatás gondjain lehetséges enyhíteni, mind a helyi piac gyarapodását lehetséges előmozdítani, úgy, hogy eközben az identitás megerősödik. (II. p ) Hasonlóan fontos lehet a program egyik intézkedése: természetvédelmi szempontból is kínálkozó lehetőség a DélAlföld ökológiai adottságaira alapozott extenzív és/vagy biogazdálkodás, a gyógynövény gyűjtés, termesztés és feldolgozás vertikumának megerősítése. (Ez utóbbi már a fejlesztési programban is kifejezésre jutott.) A foglalkoztatottak száma az intézkedéscsomag egyik eredménymutatója. A 4. témakör többi fejlesztési programja közül a fejlesztési program ( Az általános utazási és szolgáltatási színvonal javítása ) képezheti még a vizsgálat tárgyát. A területfejlesztési koncepció esetében is már megemlítésre került ennek a fejlesztésnek a foglalkoztatásra gyakorolt általánosan előnyös hatása. 5. témakör: Életminőséget meghatározó humán, környezeti és társadalmi hátteret javító programok Az fejlesztési program az egészségfejlesztő mozgalom. Bár az EFS nem foglalkozik vele, mégsem hagyható figyelmen kívül, hogy a humán erőforrás egészségi állapota nem közömbös tényező a foglalkoztatással szemben. A munkaerőpiacnak ugyanis egészséges és teherbíró munkavállalókra van szüksége. Ezt a célt szolgálja általánosan ez az intézkedéscsomag. (Maga a program pedig az egészségügyi dolgozók számára teremthet új munkahelyeket. Számukra szakmai továbbképzéseket is biztosítanak.) (III. p. 17.) A témakör további fejlesztési programjai is tkp. ezt célozzák meg. A helyi közösségszerveződés elősegítése ( fejlesztési program) általánosan fontos a társadalmi perifériára szorult egyének (pl. a társadalmigazdasági szempontból elmaradott településeken élő munkanélküliek vagy a deviancia felé sodródó fiatal munkanélküliek ) felkarolása végett, vagyis témája a társadalmi szolidaritás. A program egyik konkrét előnye lehet az említett rétegek munkaerőpiacra történő sikeres belépése. (I. p. 1.2., 9.) Új munkahelyek jöhetnek létre pl. a civil szervezetek támogatásával, regionális szerveződésük elősegítésével ( fejlesztési program). Ezek sok esetben érzékenyebben is reagálnak a helyi problémákra, így tevékenységük segítheti a munkanélküliség leküzdését. (II. p ) Az fejlesztési program a helyi közösségek, szakmai érdekképviseletek támogatásának programja, szociális célú mezőgazdasági programokat helyez kilátásba. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a régió népességének jelentős részét kötik le azok a tevékenységek, amelyeket a szociális indíttatású mezőgazdálkodási programok támogathatnak. E népességnek nincs más lehetősége a megélhetésre, s hosszútávon sem lesz szereplője a piaci mezőgazdasági folyamatoknak. Ez indokolja a program szükségességét. A hangsúly tehát elsősorban szociális mezőgazdaság fenntartásához és fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedéseken van. az elaprózódott területeken gazdálkodó iskolázatlan, idősebb 152

155 társadalmi csoportokat kell segíteni, melynek során főként speciális szaktanácsadási program kifejlesztése, a lokális piacra jutásuk megkönnyítése szerepel intézkedésként. (I. p. 9.) A tanyás térségek informatikai fejlesztésére ( fejlesztési program) egyértelműen szükség van. Az elmaradott helyzetű tanyai lakosság jóformán minden társadalmi mutató szerint rosszabb helyzetben van. A foglalkoztatási gondokra megoldást kínálhat az informatikai rendszerek bevezetése ( távügyintézés, távoktatás, távmunkavégzés ). Lehetségessé válhatna az önfoglalkoztatás megteremtése is. A program ennek feltételeit teremtené meg a külterületeken. Így érthetően fontos intézkedés, hogy központi beszerzéssel és telepítéssel ( ) megfelelő számítógépekhez és Internet kapcsolathoz (egyéb technikai eszközökhöz) jutnak a tanyai lakosok. Tanyai teleházakat is létrehoznak. (I. p. 1.2., 9., II. p , III. p ) A tanyai lakosság bekapcsolódhat pl. a településitanyai infrastruktúrák környezetkímélő fejlesztésébe ( fejlesztési program). Ennek ugyanis egyik lehetséges eredménymutatója a foglalkoztatás növekedés a biotechnológia elterjedésével. Az fejlesztési program a tanyás térségek szociális problémáit tanyagondnok alkalmazásával enyhítené. A cél többek között a külterületi lakosság esélyegyenlőségének biztosítása. (I. p. 9.) A kilátásba helyezett intézkedések (pl. a tanyagondnokok képzésének megszervezése ) azonban nem csökkentené jelentősen a munkanélküliek számát. (Kb ember) 8.3. A Délalföldi Régió Stratégiai Programja és az EFS közti szinergia A stratégia a koncepció által megfogalmazott elképzelésekre épül, így nagyjából hasonló mértékben kötődik az EFShez. Ugyanakkor részletesebb, és intézkedései konkrétabbak. I. pillér: Az ifjúsági és tartós munkanélküliség elleni fellépés (1.2.) pár intézkedésben kontextualizálható, a dokumentum inkább más oldalról közelíti meg a problémát és próbál megoldást találni. Fontosabbak az aktív eszközök (3.4.), bár ezek elszórtan jelentkeznek, és nincs olyan fejlesztési program, amely szövegében egyértelműen hivatkozna aktív eszközök alkalmazására. A partnerség (5.6.) ugyanakkor a stratégia egyik vezérlő elve. A legtöbb intézkedés megvalósítása nem is lenne elképzelhető a partnerkapcsolatok erősítése nélkül. Az iskolarendszer és a munka világa közti kapcsolat erősítéséhez (7.8.) külön fejlesztési programok kapcsolódnak. A legtöbb innováció és a szakképzett munkaerőt igénylő feladatok bázisát kell, hogy képezze a régió erős felsőoktatása. Figyelemre méltó a társadalmi szolidaritás szorgalmazása (9.), ami itt hangsúlyosabb, mint a területfejlesztési koncepcióban. II. pillér: A vállalkozásfejlesztés a stratégiai program által felvázolt megoldások közül a legdominánsabb. A modern gazdasági és társadalmi szerkezet megteremtődését ugyanis a fejlett vállalkozások szolgálhatják. A dokumentum erősen támogatja létrehozásukat és működésüket (10.11.) többféle eszköz segítségével. A helyi igények felmérése és a kezdeményezések támogatása (12.13.) legalább ilyen fontos és részletes intézkedésekkel megvilágított. Az azonban, hogy ehhez 153

156 milyen adókedvezmények járnának, illetőleg magát a helyi adókat hogyan lenne célszerű módosítani (14.) a dokumentumból tkp. nem derül ki. III. pillér: Az alkalmazkodóképesség fejlesztése lényegében a vállalkozókészség fejlesztésének van alárendelve. A területfejlesztési koncepcióhoz képest fontos előrelépés a munkaszervezet modernizálásával kapcsolatos intézkedések (15.16) megfogalmazása (pl. távmunkavégzés). Több fejlesztési program pedig az egyének, illetve a vállalaton belüli rugalmasság, továbbképzések (17.) fontosságát mutatja. IV. pillér: Ugyanaz mondható el, mint a területfejlesztési koncepció esetében. A nők és férfiak közti egyenlőség nem képezi a stratégiai program lehetséges témáját. A dokumentum elején tapasztalható mindössze, hogy egy intézkedés a nők lehetőségeinek bővítéséről tesz említést. (18.) 8.4. Az EFS és a Délalföldi Régió Regionális Akcióterve Az országos szintű Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) által bevezetett Regionális Operatív Program (ROP) elnevezésű intézkedéscsomag a másik négy operatív program által megfogalmazott célokat területi vonatkozásban tárgyalja. A ROP Délalföldi Régióhoz kapcsolódó intézkedéseit a Délalföldi Régió Regionális Akcióterve hivatott elősegíteni. Ez tömören, lényegretörően fogalmazza meg a fejlesztés legalapvetőbb céljait, és javaslatokat tesz a szükséges változtatások megkezdéséhez. Tulajdonképpen a területfejlesztési koncepció legfontosabb gondolatait emeli ki. Az Akcióterv egy SWOTanalízis után a területfejlesztési koncepció három stratégiai céljára hivatkozva négy átfogó célt (tkp. a koncepció prioritásai) jelöl meg. Az ezen pontokhoz kapcsolódó konkrét célok közül több is megfeleltethető az EFS egyikmásik pillérének: 1. Régiószervezés: A felsőoktatási és kutatófejlesztő centrumok közötti együttműködés kialakítása, eredményeik közvetítése a gazdasági szereplők felé. (I. p. 7.8.) 2. A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása: A foglakoztatás ebben a pontban áttételesen jelenik meg, a határon átívelő gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése eredményezhet új munkahelyeket. Továbbá a K+F szektor és az infokommunikációs rendszerek kiépülése is segítheti a felzárkózást. (I. p. 5.6.) 3. A gazdaság versenyképességének javítása: A régióspecifikus termékeket, kulturális javakat előállító szervezetek célzott támogatása, valamint a stratégiai jelentőségű nagyvállalatok megtelepedésének, beágyazódásának segítése, a beszállítói hálózatok kialakításának és bővítésének támogatása, a gazdasági szereplők innovációs készségének javítása. (II. p ) 154

157 4. A lakosság életminőségének javítása: Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel, az átképzés, munkaerőpiaci képzés fejlesztése (I. p. 7.8.) és a helyi közösség védőhálószerepének (újjá) szervezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi és regionális kötődés és szolidaritás erősítése kiemelt célok. Ez utóbbi a hátrányos társadalmi helyzetűek szempontjából fontos. (I. p. 9.) A Regionális Akcióterv EFS szemszögéből való értékelése: A Regionális Akcióterv az EFS pillérei közül lényegében csak a foglalkoztathatóság javításával kapcsolatban fogalmaz meg célokat. Kiemeli a képzési rendszer fejlesztésének fontosságát, a korszerű ismeretek oktatását, utal a partneri viszony fontosságára, illetve a hátrányos helyzetűekre. Ezzel szemben nem jelenik meg sem átfogó, sem konkrét célként az alkalmazkodóképesség előmozdítása, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség kérdése. A vállalkozókészség fejlesztése is konkrétabb elképzeléseket kíván. Mindezek alapján kérdéses, hogy az Akcióterv önmagában biztosíthatjae a ROP foglalkoztatási jellegű intézkedéseinek Délalföldi Régióban történő megvalósulását. 155

158 9. Helyzetértékelés A célterület jellegzetessége, hogy miközben a DélAlföld az országban Budapest után a második legnagyobb felsőoktatási bázissal és specializált kutatásfejlesztési potenciállal rendelkezik, ennek gazdasági és területfejlesztő hatásai a lehetségesnél jóval kisebb mértékűek és szűk területen koncentrálódnak, a munkaadók csak költséges átképzési programokkal tudják humánerőforrásfejlesztési igényeiket kielégíteni; ez a célcsoportot elvándorlásra és/vagy pályaelhagyásra kényszeríti, és megnehezíti a felsőoktatási intézményből a munkaerőpiacra való átmenetet, valamint gazdaságtalanná teszi a felsőoktatás működését, mivel a pontos felmérések és folyamatos kommunikáció hiányában valójában nem piacra termel, a legérzékenyebb területeken (szellemi erőforrások integrálása) hátráltatja a hátrányos helyzetű régió fejlődését. A DélAlföld, ezen belül Szeged, ezen belül a Szegedi Tudományegyetem több szempontból úttörő szerepet tölt be a hazai regionális szerveződések, illetve az oktatás, felsőoktatás, és kutatásfejlesztés terén. A 21. század tudásalapú gazdaságának termékeiben egyre nagyobb részarányt képvisel a szakértelem és a magas technológia. Ezzel összefüggésben nő a magas szakképzettségű és csökken a kevésbé képzett munkaerő iránti kereslet. Felértékelődik a tudás rugalmas alkalmazásának és az önképzésnek a képessége, s ezzel összefüggésben a felnőttkori tanulás különféle formái sosemvolt virágzásnak indulnak. A felsőfokú képzettség értékének és a gazdaság tudásigényének növekedése kulcsszerepet juttat a régió felsőoktatási intézményeinek, amelyek az általános kutatás és képzés hagyományos feladatait a tudás és technológiaátadás, valamint a gazdasági partnerekkel való együttműködés új szerepével egyeztetik. A tudáshoz jutás az Európai Unió versenyhelyzetének alakulásában azonos jelentőségű az infrastruktuális fejlődés biztosításával. Ebből következően a kormányoknak minden szinten gondoskodni kell arról, hogy a képzés és kutatás jobban kapcsolódjon a regionális gazdasági struktúra igényeihez. Nagyon lényeges a vállalkozók közvetlen kapcsolata a tudományos központokkal, valamint a képző intézményekkel. Az innováció és a tudás elterjesztése szükségessé teszi az információs és a kommunikációs technológiák bővítését valamennyi régióban. A tudás alapú, minőségi szolgáltatások megvalósításán és működtetésén alapuló gazdaságban alapvető emberi képesség a rugalmas alkalmazkodás, amivel a munkaerő alkalmassá válik a folyamatosan megújuló ismeretek megszerzésére. A munkaerőpiaci elvárások mára nem statikus, tematikusan lehívható ismerethalmazokra koncentrálnak, sokkal inkább a vállalat termelékenységét, ezáltal versenyképességét javító munkavállalói tudáskezelő képességre, amely a megszerzett alapinformációkat adott feladat kapcsán képes célirányosan fejleszteni. A nappali tagozatos mára már a levelező, esti és távoktatási képzési formákkal kiegészülten felsőfokú oktatás tömegesebbé vált, amelynek következtében a munkaerőpiacon megjelenő felsőfokú végzettségű munkavállalóknak ugyanazon állás betöltéséhez és a feladat elvégzéséhez több rétegből álló alapképzettségre van szükségük évvel ezelőtt egy művészeti diplomával, avagy humán kutatás végzésére predesztináló végzettséggel a kikerülő fiatal arra számíthatott, hogy nagyvállalatnál, esetleg stúdiónál, kutatóműhelynél biztosan állást talál évvel ezelőtt saját bőrén tapasztalta, hogy tudását 156

159 bővítenie kell ugyan elsősorban nyelvi és informatikai területekhez kötötten de a diploma még mindig szakterületi elhelyezkedést biztosít. Napjainkra azonban ugyanezen művész, kutató, de még az orvos és a gyógyszerész is nagy valószínűséggel maga kényszerül értékesíteni a piacon tudásából fakadó szolgáltatási tevékenységét vagy termékét, amely szakterületétől eltérő képességeket követel. A fent jelzett folyamatot leképező, azaz az igényeket kiszolgáló gazdasági, vállalkozói ismeretek elsajátítására a 90es évekig alapdiplomát illetve másoddiplomát adó képzéseken keresztül nyílt lehetőség, bár a meghirdetések helyei erősen korlátosak maradtak. Az elmúlt 15 évben azonban a gazdasági ismeretek megszerzésének lehetősége gyökeres változásnak indult: a középiskolai korosztály számára a NATba beépülve, jogszabályi szinten az általános műveltség részeként, kötelezően előírt követelménnyé vált, bár az ismeretanyag valamely tantárgy vagy tantárgyak részeként jelenik meg A gazdasági ismeretek oktatását a fővárosi iskolákban vizsgáló évi kutatás szerint az alábbi jelenlétet regisztrálhatjuk: Megnevezés Önálló tárgyként Integrált tárgyként Nem tanítják Nincs adat Összesen Gimnázium (db) Szakközépiskola (db) táblázat Szakiskola (db) Gazdasági ismeretek oktatása a fővárosi iskolákban (Forrás: Darázs Dóra Szomor Tamás Szűcsné Szabó Katalin Varga Zoltán: Új Pedagógiai Szemle, február) A kutatás eredményét a statisztikai kimutatások azon vetületével együtt vizsgáljuk, mely szerint Magyarországon a felsőfokú oktatásba bekerülő diákok túlnyomó többsége a gimnáziumokban végez ahol mint az a táblázatból kiderül 5,3 % részesül önálló gazdasági ismereti tárgyi oktatásban akkor az ismeretek hiányosságai egyértelműen megmutatkoznak. A középiskolai ismereti hiányosságok meglétét árnyalja tovább az egyetemi képzési struktúra. A főiskolákon és egyetemeken jelenleg vegyes képet mutat a vállalkozási ismeretekre vonatkozó, ahhoz kapcsolódó képzések és szakirányok kínálata. A közgazdasági, gazdasági jellegű felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések kapcsán az adott szakra vonatkozó, tanrendig lebontott képzéseket a főiskolák és egyetemek önmaguk készítik el, akkreditáltatják és ismertetik meg a potenciális hallgatóikkal. A felsőoktatási intézmény által kitűzött céltól függően elméletibb avagy gyakorlatibb irányultságúak a képzések, amelyek tovább differenciálódnak annak függvényében hogy BA vagy MA szintről, nappali, levelező vagy távoktatási tagozatról van szó. Azonban ezen ismeretek önálló diploma megszerzését célozzák, így nem az általános műveltség részét biztosító tudás lehetőségét adják meg. Így a felsőfokú 157

160 végzettséget szerző szakemberek számára másoddiplomás képzésben való részvételt determinálják, amelynek rohamos bővülésére az alábbi statisztikai kimutatás áll igazolásképpen: Az egyetemi, főiskolai szintű oktatásban az esti, levelező és távoktatás keretében részt vett hallgatók száma. Az ISCED képzési területek szerint (fő) Megnevezés Gazdaság és irányítás Tanárképzés Műszaki tudományok Társadalomtudományok Szolgáltatás Egészségügy, szociális gondoskodás Jog Mezőgazdaság, állategészségügy Informatika Humán tudományok Művészetek Természettudományok Összesen: 1990/ / táblázat 2002/ / Teljesen nyilvánvalóvá vált: a tanulás során a formális alapszakot biztosító tanulás mellett az egyének, hallgatók számára biztosítani kell az immáron alapműveltség körébe tartozó gazdasági ismeretek megszerzését. Ugyanis ezen ismeretek két okból biztosítják a hallgató számára a növelt alkalmazkodóképességet: 1. az önálló vállalkozóvá válás útján, amennyiben az általa megjelenített tudás, mint szolgáltatás felvételére az adott térségben nincsen a munkáltatók részéről kereslet 2. szakmaváltás megkönnyítésében, mely fakadhat ugyanazon munkahelyen lezajló átszervezések következményeként, illetve munkahelyváltásból A szakma, a munkakör fogalmát korábban általában úgy értelmezték, hogy a munkavállalók fiatalkori képzésük, betanításuk révén egyszer és mindenkorra elsajátítanak egy olyan tudásés készséganyagot, amelyet utóbb, egyegy viszonylag jól körülhatárolható munkakört betöltve már jóformán csak alkalmazni kell. E területen a technikai, szervezeti változások felgyorsulása a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából egyaránt jelentős új fejleményeket hozott. Az átszervezések, áthelyezések, leépítések fényében a munkáltatók számára egyre inkább fontossá vált, hogy ne csak a képzettség és a betöltött poszt közötti megfelelést vizsgálják, hanem azt is, hogy az egyes munkavállalók milyen addig figyelmen kívül hagyott készségek, kompetenciák birtokosai. Ez utóbbiakról ugyanis feltételezhető, hogy nagymértékben megkönnyíthetik a nem várt helyzetekhez való alkalmazkodást, a felkínált új munkakörökhöz való sikeres idomulást, vagy akár annak elfogadását, hogy egy, a 158

161 korábbitól teljesen eltérő ágazatban kell majd dolgoznia a munkavállalónak. Az új helyzet kedvezett annak, hogy a szakma, és a szakképzettség fogalma helyett a kompetencia fogalma kerüljön előtérbe. Ez a fogalom már nemcsak az illető tárgyi tudására, szakmai, gyakorlati jártasságaira utal, hanem megannyi illékony, nehezen megfogható képességre, készségre is, például az egyén intelligenciájára, helyzetfelismerő készségére, kezdeményező, alkalmazkodóképességére, szociális és kommunikációs képességeire stb. A kompetenciák iránti érdeklődés felerősödésének az is kedvezett, hogy a munkavállalók mind nagyobb csoportját foglalkoztatják a tercier ágazathoz tartozó szervezetek. Ezek működésében ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszanak a kapcsolatteremtési, a kommunikációs és egyéb olyan készségek, amelyek megkönnyítik, hogy a munkavállaló rugalmasan együtt tudjon működni munkatársaival. A felsőoktatás képzés rendszere a nemzetközi változásokhoz történt csatlakozás eredményeként Magyarországon is három, egymásra épülő szakaszra tagolódik: alapképzés: alapdiplomát adó, általános tudásbázist és ezáltal a magasabb szintű képzési programba történő becsatlakozáshoz egységes lehetőséget biztosító, alapozó elméleti és redukált gyakorlati ismereteket megjelenítő szint, mely ugyanakkor munkaerőpiaci kimenettel is bír. Képzési szakonként eltérő lehet, de 3 illetve 4 éves mesterképzés: valamely specifikus területre vonatkozóan elmélyült szakmai felkészültséget biztosító képzési program, mely egységesen az alapképzésre épül. Ezáltal végső soron bármely Európai Unióban megszerzett alapdiploma segítségével becsatlakozásra nyílik lehetősége a hallgatónak, amennyiben rendelkezik a belépéshez szükséges kritériumokkal. Amennyiben a munkaerőpiaci kimenetelét tekintjük, úgy a képzési piramis csúcsát jelenti, specializált ismeretekkel. doktori képzés: adott szakterületen a tudományos elmélyülést lehetővé tevő szint, amely végső soron a tudományos fokozat megszerzéséhez járul hozzá. 159

162 A tudásalapú gazdaság és társadalom gyarapodása azonban ki kell, hogy egészüljön olyan kompetenciák, készségek elsajátíthatóságának biztosításával, amely a szakképzésen túlmutatva az egyén számára a foglalkoztathatóságot és munkaerőpiaci versenyképességet is biztosítja. Ezek a szükséges képességek egyénenként változóak a belső motivációktól függően, azonban a felsőoktatásban az ismeretszerzés, készségfejlesztés és önművelés terén éppen a nagyszámú kínálat lehetősége által kell mindezt biztosítani. Korábban a munkaadók elvárásait és a felsőoktatás által kibocsátott munkavállalói ismeretek megfeleltethetőségét vizsgáló kutatások egyértelműen bizonyították, hogy a gazdasági szereplők igényei a munkavállalói attitűd, a kooperativitás, a rugalmas problémakezelés, a tudatos karrierút és alapvető gazdasági folyamatok ismereteinek hiányának kiküszöbölésére irányulnak. A Szegedi Tudományegyetem mind a képzési rendszerek sokfélesége, mind a hallgatói létszám tekintetében hazánk legnagyobb egyetemei közé sorolható. Az alap és mesterképzés rendszereinek megalkotása mellett alapvető kötelezettség a gazdasági élet szereplői, mint munkáltatók által megjelenített gazdasági és karrier kompetenciák átadása, melyet az egyetemen tanuló valamennyi diák számára felvehető kurzusként kívánunk biztosítani. Ezen ismeretanyagok elsajátítására mindhárom szinten érdemi érvek jeleníthetők meg: 1. Alapképzésben résztvevők Az alapképzésben részt vevő hallgatók többsége a nyílt munkaerőpiacon helyezkedik el, hisz diplomája erről egyfajta minőségi tanúsítványt ad számára. Az alapképzés során azonban kurzusok segítségével el kell sajátítania a gazdasági vállalkozói ismeretek alap szintjét, hisz munkája során csakúgy, mint az informatikai, avagy nyelvi tudását napi szinten alkalmaznia kell tudni. A gazdasági vállalkozói alapismertek ugyanakkor olyan önfejlesztő és szocializációs modulokra épül, melyek a gazdasági szereplők által elvárt kulcskompetenciák részévé válnak. 2. Mesterképzésben résztvevők Ágazat specifikusan elmélyült tudást szerző hallgatók, akik a munkaerőpiacon a közép és felsővezetői posztokat célozzák meg. Ehhez a szorosan vett szakterületükön elmélyült ismeretekkel kell rendelkezniük, ám mindezek mellett nem elhanyagolható szempont a szervezetben majdan betöltendő pozíciókból fakadó kötelezettségnek való megfelelés sem: azaz az irányítási és vezetési képesség, a szervezetben való gondolkodás és az állandó változáshoz történő alkalmazkodási rugalmasság. Ezen elvárások megint csak gazdasági vállalkozói ismereteket követelnek meg, mint ahogyan szakmájuk területén, úgy készség szinten is átfogóbb ismereti mélységben. 3. Doktori képzésben részt vevők Az egyetemek, felsőoktatási intézmények ezen képzési formában a tudományos ismeretek elmélyítését biztosítják a résztvevőknek. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények és az üzleti szféra közötti kapcsolatok hálójának szorosabbá válásával a kutatók feladatköre is bővül: a gazdasági vállalkozások által igényelt alap 160

163 és alkalmazott kutatások elvégzésével, amelyek szemlélete azonban sokkal inkább gazdasági formátumú, mint kutatói. Ugyanakkor a kutatások kapcsán létrehozott eredményt, mint egyfajta terméket szemlélve is eljutunk a gazdasági ismeretek szükségességéig, amennyiben a termék piacon történő megjelenítése a végcél, nem pedig önmagában a közkincsé tétel, azaz publikáció. A vállalkozói kompetencia kifejezés a magyar köznapi használattól eltérően amelyben illetékességet jelent a Nyugatról importált menedzsmentben hozzáértést tanúsító, megfigyelhető magatartásformát fejez ki. A kompetencia tehát elsajátítható, begyakorolható, így ahhoz, hogy valaki sikeresen megfeleljen ezen kritériumnak, nem kell semmilyen földöntúli készség birtokosának lenni, pusztán a vállalkozói kompetenciákat kell alaposan elsajátítania. Ezek többségét azonban nem önmagában könyvek olvasása révén lehet megtanulni. A sikeres vállalkozók általános kompetenciái, melyek alapján az elvárt munkavállalói attitűdök is leképezhetőek: legfontosabbak: kezdeményezőkészség; a lehetőségek meglátása és kihasználása; kitartás; elkötelezettség a magas színvonalú munkára; önbizalom; a folyamatok kézben tartása; az üzleti kapcsolatok tudatos építése és kihasználása. fontosak a módszeres tervezési és problémamegoldási képesség; az érett személyiség; a befolyásolási képesség; az irányítás és a kontroll. jó, ha megvan az információ felkutatásának tudása; az elkötelezettség a szerződések betartására; a hatékonyságra törekvés; tapasztalat az adott szakmában; a saját korlátok ismerete; a meggyőzőképesség; a hitelesség, a megbízhatóság, az őszinteség; az alkalmazottak jóléte iránti érzékenység; az alkalmazottak képzésének igénye; a tőke bevonására való készség; a szolgáltatás, illetve termék imázsának tudatos építése. A munkáltatói szférának alapvető érdeke, hogy az általa foglalkoztatott fiatal mihamarabb hadra fogható legyen, azaz a betanítási időszak a lehető legrövidebb időre csökkenjen. Komplex elvárás rendszernek kell együttesen megfelelnie az egyetemi, főiskolai képzésből kikerülő fiatalnak: megfelelő speciális ismeretekkel kell rendelkezzék, amelyet lehetőség szerint ki kell egészítsen a képzés során szerzett szakmai tapasztalat biztos alaptudással rendelkezzék, hiszen a konvertálhatósághoz biztos szakmai háttér kell. A gazdasági tudás megszerzésére napjaink képzési struktúrájának figyelembe vételével az alábbi rendszereken keresztül nyílik lehetősége: a főiskolaiegyetemi évek alatt párhuzamos képzés keretei között kapcsolódik valamely gazdasági szakhoz, mely ugyanakkor leterheltségét növelve esetleg az alapképzettségétől teljesen eltérő követelményrendszerrel szembesíti 161

164 a képzési évek alatt tanfolyami rendszerű képzésben vesz részt, amely közelebb áll az alapismereti elsajátíthatóság tekintetében a realitásokhoz, ugyanakkor mind időben, mind finanszírozás tekintetében a leterheltséget növeli gyakornoki, jobbára támogatott programokba kapcsolódik be, ahol a létszámkeretek limitáltsága széles körű részvételt nem tesz lehetővé. Az Európai Unió két évtizedes regionális politikájának eredményeként Nyugat és DélEurópa korábban fejletlen, számos gazdasági és társadalmi problémával küszködő térségei a korábbiaknál sikeresebben kapcsolódtak be az európai területi munkamegosztásba. Ezért is fontos a hasonló problémákkal rendelkező Magyarország számára az EU elvárásaihoz illeszkedő regionális politika meghonosítása. A DélAlföld több szempontból úttörő szerepet tölt be a hazai regionális szerveződések terén. Az országban elsőként hozott létre önálló, állandó operatív munkaszervezetet (DARFT Kht.). A Phare Regionális Kísérleti Program elindítása egyrészt önmagában segítette a regionális összefogást, másrészt pénzügyi keretet és továbbvihető ismereteket biztosított a konkrét fejlesztési tevékenység számára. A DélAlföld modellértékű új regionális szervezetei (DATTE, DAREK, DARIB) bizonyították, hogy a közös érdekek felismerése, a konszenzuskeresés, az együttműködés új perspektívákat nyithat az egész térség és annak kisebb részterületei számára is. A Délalföld területfejlesztési irányainak meghatározásához elengedhetetlen vizsgálni: 1. a régió külső környezetének, a nemzetközi és hazai fejlődési irányoknak a legfontosabb elemeit, a jövőben várható alakulásukhoz való alkalmazkodás helyi esélyeit, az e változásokban rejlő lehetőségeket és korlátokat; 2. a térség belső erőforrásait, a természeti környezet, társadalmi adottságok, gazdasági körülmények, infrastrukturális helyzet, térszerkezet, területfejlesztési eszköz és intézményrendszer helyi viszonyainak erősségeit és gyengeségeit, eddigi, térfolyamatokat elindító és módosító változásainak külső és belső, a régió sajátosságaiból következő, s a jövő számára tanulságokat hordozó okait; 3. a térfolyamatok, a területfejlesztéshez rendelkezésre álló helyi adottságok jövőbeni alakulásának lehetséges irányait. 162

165 9.1. SWOTanalízis Erősségek Értékes természeti erőforrások szempontból is jelentős természeti ivóvíz), kiemelkedően magas adottságok, ismert, kiépült fürdőhelyek nemzetközileg is jelentős természeti tengelye (IV, IV/A, VII, X/B.helsinki értékek, védett területek folyosók.), a Balkán, illetve Kisázsia felé A kedvező természeti adottságokra irányuló teherés személyforgalom épülő, országos összehasonlításban jelentékeny részét lebonyolító jelentős, nemzetközileg is határátkelőkkel Országosan is kiemelkedő felsőoktatási, élelmiszergazdaság, a helyi szellemi egészségügyi, kutatási, kulturális erőforrásokra és termelési központ (Szeged) jelenléte, erősödő hagyományokra támaszkodó, nemzetközi kapcsolatokkal, funkciókkal Dinamikus, fejlett lakossági és termelői mezőgazdasági tájtermelés szolgáltatásokat nyújtó, regionális A mezőgazdasági innovációt ösztönző, gazdaságés forgalomszervezési segítő intézmények, szervezetek szerepet betöltő, felsőoktatási és jelentős (kutatóhelyek, felsőoktatási szakképzési funkciókkal is rendelkező intézmények, szövetkezetek, agráripari városi centrumok (Kecskemét, park) jelenléte, működése Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Baja), A régió több területén jellemző, melyek innováció és információ országos összehasonlításban is közvetítő szerepet is betöltenek kiemelkedő vállalkozási aktivitás, viszonylag fejlett a gazdaság további fejlődését megalapozó termelői Itt húzódik az ország egyik legforgalmasabb nemzetközi közlekedési specializált, mikrokörzetszintű működő felszíni vízfolyások, versenyképessé tehető Turisztikai (vízi, termál, lovas, vadász) (szénhidrogének, termálvíz, termőföld, napfénytartam, zöldfolyosóként Jelentős számú nemzetiségi lakosság, kulturális sokszínűség Az országos átlagnál nagyobb elemekből szolgáltatások álló településrendszerben viszonylag Jelentős termelési hagyományokkal, fejlett, jól kiépített alapellátás magas szintű szakmai kultúrával A DélAlföld integrációját segíteni rendelkező feldolgozóipari ágazatok képes, modellértékű szervezetek, (textil, ruha, üveg, bútor, nyomda, kezdeményezések (DATTE, DARIB, szerszám és vegyipar). DAREK) létrejötte, működése, a megyehatárokon átnyúló kistérségi szerveződések 163

166 kulturális együttműködésben, a Lehetőségek környezeti problémák kezelésében és az A természetközeli és védett területek, infrastruktúrafejlesztésekben javíthatja tájvédelmi körzetek és nemzeti parkok a határmenti térségek helyzetét, határon átnyúló együttműködés serkentheti a régió egészének gazdasági keretében való térbeli és funkcionális fejlődését és már rövidtávon lehetővé kibővítésével, összehangolt fejlesztésével teheti EUforrások bevonását a lehetővé válna a biodiverzitás fejlesztési programokba. hatékonyságának növelése (DunaDráva az agrártámogatások rendszerének A fenntartható fejlesztés szemléletének rendezésével, katalizáló modellek elterjedésével, a környezeti szempontok elterjesztésével, a vertikális integráció felértékelődésével, a környezetkímélő erősítésével lényegesen javulhat az gazdálkodás anyagi lehetőségeinek agrárgazdaság jövedelmezősége, ami megteremtődésével, modern települési, hozzájárulhat a hanyatló térségek és a kistérségi és regionális (akár az tanyarendszer gondjainak kezeléséhez is. Amennyiben a régió a nemzetközi infrastruktúrarendszerek fejleszthetők versenyben. a megfelelő létesítmények ki, ami az egészséges emberi környezet megépítése esetén. nemzetközi megteremtésének fontos feltétele. logisztikai szerepkörhöz jut, ez jelentős Magyarország Európai Unióhoz történő területfejlesztő hatással is bíró önálló csatlakozásával, térségi gazdasági erőforrássá válhat marketingkoncepciók kidolgozásával, a A tulajdon és birtokviszonyok, továbbá NP, Kiskunsági NP, KörösMaros NP). országhatárt is átlépő) környezetkímélő Tervezett ipari parkok és vállalkozói határok átjárhatóságának javításával a övezetek engedélyeztetése, a már kijelölt régió vonzóvá válhat a külföldi területeken. Külső források bevonásával befektetők és az idegenforgalom a szükséges infrastruktúrafejlesztések számára, ami az országhatár menti gyors elvégzése, specializációjuk és falusi térségeket is kedvezően érintheti. professzionális befektetésösztönző A DunaKörösMarosTisza Eurorégió tevékenység jelentősen hozzájárulhat a szerepének erősödése a gazdasági és gazdaság élénküléséhez és a foglalkoztatási helyzet javulásához. A (Nagyvárad)BékéscsabaSzegedSzabadkaBácsalmásBaja(DombóvárZágráb) vasúti kapcsolat helyreállítása, a kapcsolódó vonalak rekonstrukciója a határmenti periférikus térségek számára is kedvező forgalmi helyzetet eredményezhet, új térszerkezeti tengelyt alakíthat ki, ami kedvezően hatna a nemzetközi és az országon belüli kapcsolatok alakulására is. Hasonló hatással járna a Déli Autópálya, vagy az S9S47 autóút megvalósulása is. 164

167 Az információs hálózatok robbanásszerű fejlődését kihasználva, az informatika társadalmasítása (például a teleház, telefalu, intelligens város, intelligens régió programokban való részvétellel) érzékelhetően javíthatja a régió lehetőségeit a képzett munkaerő megtartásában, az innovációs potenciál erősítésében, ami egyrészt hosszabb távon lehetőséget teremthet egy tudásalapú gazdasági fejlődés számára, másrészt érdemben növelheti a hátrányos helyzetű kistérségek népességmegtartó erejét is. A DunaKörösMarosTisza Eurorégió kiépülésével, ebben a DélAlföld egységesebb szerepvállalásával, az országhatáron átnyúló kapcsolatok erősödésével, az Európai Területfejlesztési Perspektíva elveinek Magyarországra is kiható megvalósulásával szélesedhetnek Szeged (kereskedelmi, oktatási, egészségügyi) nemzetközi funkciói, megindulhat a városok hálózatszerű összekapcsolódása, nagyobb eséllyel dinamizálódhatnak az urbánus pólusok közötti térszerkezeti erővonalak, csökkenhet a külső perifériák elmaradottsága. A PHARE mintarégió programjában rejlő előnyök szervezettebb, hatékonyabb kihasználásával, a megyék, a kistérségek, a városhálózat szintjén folyó együttműködés regionális kohéziót erősítő formáinak kidolgozásával felgyorsulhat a DélAlföld integrációja, s a régió kezdeményező szerephez juthat az előcsatlakozási, illetve későbbi Európai Uniós területfejlesztési eszközök elosztási mechanizmusainak kimunkálásában Gyengeségek Szennyezett felszíni vizek és talajvizek, az ár és belvízveszélyes, illetve az aszályos területek viszonylag magas aránya, sérülékeny vízbázisok, valamint azok túlzott arzén, vas és mangántartalma A régió területének jelentős hányadán problémát okozó talajdefláció, csekély mértékű erdősültség, növekvő légszennyezettség A közcsatornahálózat kiépítettségének nagyon alacsony szintje, a meglevő szennyvíztisztító kapacitások relatív kihasználatlansága, a termálcsurgalékvíz környezetkímélő elhelyezésének megoldatlansága A gazdaság valamennyi ágazatára jellemző, a megújulást késleltető tőkehiány, a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva lassú növekedés, nagy arányú feketeés szürkegazdaság, gyenge márkavédelem és marketingtevékenység Elaprózott vállalati szerkezet, a tőkeerős, innovációorientált, fejlett technológiát alkalmazó, beszállítói hálózatot működtető közép és nagyszervezetek csekély száma, az egyik legnagyobb tőkevonzó ágazat, a gépipar szerény léptéke Erősen koncentrált ipari térszerkezet, amelyet tovább erősít a szolgáltatások nagyobb városokban összpontosuló növekedése, illetve a hazai és külföldi beruházók BudapestBelgrád tengely mentén történő (és a jövőben is itt várható) megtelepedése 165

168 Az agrárgazdaságban tevékenykedők nagy fokú kiszolgáltatottsága, alacsony szintű szervezettség, érdekvédelem, elégtelen információszolgáltatás A turisztikai infrastruktúra nem megfelelő színvonala, illetve kihasználatlansága (szálláshelyek, információforrások, gyenge marketing és PR) A nemzetközi kapcsolatok kiteljesedését gátló vasúti összeköttetések és a határátkelőhelyek csekély száma, a főváros felé vezető meglévő főbb közlekedési tengelyek nem megfelelő kiépítettsége és áteresztőképessége, kedvezőtlen állapotú mellékvonalak, a régió fontosabb centrumainak (alcentrumainak) nehézkes elérhetősége Az északdéli irányúhoz képest alacsony kiépítettségi szintű régión belüli és szomszédos határmenti régiókkal való összeköttetéseket biztosító transzverzális közlekedési kapcsolatok, a dunai és tiszai hidak csekély száma, aránytalan elhelyezkedése, nem megfelelő kapacitása Kedvezőtlen demográfiai helyzet, kirívóan alacsony természetes szaporodás, az országos átlagnál rosszabb egészségi állapot és mortalitási viszonyok, koncentráltan jelentkező devianciák (bűnözés, öngyilkosság, kábítószer fogyasztás, mentális betegségek) A humán tőke gazdasági hasznosításának alacsony hatékonysága, a közvetítő mechanizmusok hiánya, az innovációfogadását, az ipari szerkezet átalakítását eredményesen segíteni képes műszaki felsőoktatás korlátozott volta Jelentős belső területi különbségek; egyes falusi térségekben fokozódó elöregedés, a különböző társadalmi csoportok jövedelmi elkülönülése Erősen differenciált, de többségében súlyos infrastrukturális, ellátási problémákkal, társadalmi feszültségekkel, a sajátos lakossági érdekek intézményesített képviseletének hiányával jellemezhető. az országban legkiterjedtebb tanyás területek A hierarchia magasabb szintjén álló, többnyire gyenge térszervező erejű városok közötti erős rivalizálás; a szomszédos városok hatékony együttműködésének hiánya; egyenetlen eloszlású és fejlettségű kisvároshálózat, a középfokú szolgáltatásban megfigyelhető lényeges területi különbségek, ellátási problémák Veszélyek A szomszédos államokkal való környezetvédelmi együttműködések (közös monitoring kiépítése, a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok folyamatos információcseréje, kétoldalú egyezmények) elmaradása károsan befolyásolhatja a régió keleti peremének környezeti állapotát. A határon túli területek lefolyási viszonyainak megváltozása, az árvízszintek emelkedése az árvízveszély növekedését eredményezheti. A balkáni politikai helyzet tartós bizonytalansága nehezítheti a határmenti, nemzetközi együttműködések erősítését, az abban rejlő lehetőségek kihasználását, a háború elhúzódása súlyos 166

169 közvetlen és közvetett károkat okozhat a régió gazdasága számára, korlátozhatja számos tervezett fejlesztés megvalósulását, hatását. Az Európai Unió agrár és regionális politikájának kedvezőtlen irányú változása, illetve a csatlakozásra való alapos felkészülés elmaradása súlyos problémákat okozhat a régió gazdaságában fontos szerepet betöltő élelmiszergazdaságban és így a vidéki térségek fejlődésében, másrészt jelentős. a gazdasági szerkezet átalakítását gyorsító. fejlesztési forrásoktól eshet el a régió. A régión áthaladó fő közlekedési tengelyen kívüli állami közlekedésfejlesztési lépések elmaradása. mivel a tengely mentén terjedő tőke, információk, fejlett technológiák dinamizáló hatása kis számú településre korlátozódik. a távolabb fekvő térségek relatív hátrányát fokozhatja, periférikus helyzetét konzerválhatja. Az autópályaépítések és a vasúti törzshálózati fejlesztések késlekedése folyamatosan rontja a régió gazdasági versenypozícióit, illetve a kedvező logisztikai helyzet kiaknázásának lehetőségeit. A területfejlesztési források megfelelő szintű decentralizációjának, hatékony koordinációjának hiánya, a régiófejlesztés szakmai, tudományos, tervezési, menedzselési, információs és monitoring rendszere kiépítésének elhúzódása, párosulva a megyék és városok közti egészségtelen mérvű rivalizálás erősödésével, fennmaradásával. fokozza az egyenlőtlen területi fejlődés káros hatásait, késlelteti a régió integrációját, dezintegrációs folyamatokhoz vezethet, és közvetlen gazdasági hátrányokat okozhat (pl. a régió érdekeinek országos szintű képviselete nélkül). 167

170 9.2. Rövid gazdasági helyzetelemzés A régió alacsony népsűrűsége és településszerkezetének végletessége (megyeszékhelyek, óriásfalvak, tanyabokrok és tanyák) miatt a régió egyszerre reprezentálja a vidékiség jó néhány fontos jegyét, amik az egyoldalúan mezőgazdasági és tanyás területeken az általánosnál is erősebben jelentkeznek. Ezek a külső tényezőktől (külpiac, nemzeti és nemzetközi politika, időjárás stb.) való erős függőség mellett az alábbi tényezőkben jelentkeznek: a kis népsűrűségből (alacsony piacsűrűségből) következően a fejlesztések egy főre eső magas fajlagos költségei; a nagy távolságokból (és a gyenge infrastrukturális ellátottságból) adódóan a nehéz, illetve költséges elérhetőség (szállítás, közlekedés, telekommunikáció, termelési és lakossági szolgáltatások); a távoli és ritkán lakott területek szelektív népességelvándorlása következtében jellemző alacsony képzettség, tradicionális termelési jártasságok, a fejlesztési szakértelem hiánya, információhiány. Mindezek miatt a szigorú értelemben vett gazdaságfejlesztési programok mellett kiemelt fontosságot kell tulajdonítanunk a régióban a humán erőforrások fejlesztésének és az azt szolgáló intézményrendszer erősítésének. Az országban megfigyelhető gazdasági növekedéssel ellentétben a régióban a gazdasági élet stagnál, miközben a régió egy lakosra jutó bruttó hazai terméke (a területi GDP) 1995ben az országos átlag 83 %a volt, addig 1997ben már csak 78 %a. Az agrárgazdaság fokozatosan visszaszorul, de még 1996ban is az aktív keresők 16 %a dolgozott a régió mezőgazdaságában és erdőgazdálkodásában, míg 26 %a az iparban (az élelmiszeriparral együtt), 1997ben a mezőgazdaság a régió GDPjének 14 %át állította elő, míg az ipar 26 %át. A feldolgozóipar szerkezetét foglalkoztatottak szerint tekintve az élelmiszeripar dominál (ahol a feldolgozóipari foglalkoztatottak 30 %a dolgozik), jelentős a textil és ruházati ipar (24 %), valamint a gépipar (16 %), a vegyipar (7 %), a fa, papír és nyomdaipar (7 %), a kohászat és fémfeldolgozás (6 %), viszont szinte teljesen hiányoznak a gépiparon belüli, az országban dinamikusan növekvő modern iparágak (járműalkatrészgyártás, híradástechnika, műszergyártás stb.). A tervezésistatisztikai régiókat tekintve az egy lakosra jutó beruházás 1997ben a legalacsonyabb volt a DélAlföldön, az ipari termelés növekedése 1998ban összehasonlító áron a régióban 7 %os volt, miközben országosan 14 %. Az agrárgazdaságban az élelmiszerpiac szereplői egy részének a helyzete kezd megszilárdulni, a belföldi piac újrafelosztása nagyjából lezajlott, ezáltal a tágan értelmezett agrárszféra két részre osztódott. A két szegmens fejlesztése eltérő módon és különböző eszközökkel érhető el, ezért nem célszerű globálisan az agrárgazdaság fejlesztéséről beszélni, hanem a két szegmensre különkülön kell stratégiát megfogalmazni: 1. a piaci versenyben helytálló, főleg az élelmiszerpiac jelentős szereplői (felvásárlók, feldolgozók stb.) által kialakított vertikumok, integrációk (amelyek jelentős része külföldi tulajdonos kezében 168

171 van) egyre versenyképesebbek, ezen szegmens az általános gazdaságfejlesztés körébe esik, azaz piackonform módon, a többi piaci szereplőhöz hasonlóan támogatandók, 2. a piacról kiszoruló, kevésbé hatékony termelők és feldolgozók talpon maradására kicsi az esély, ezen szegmens támogatása szociálpolitikai és környezetvédelmi szempontokból a mezőgazdasági vidékfejlesztés keretében támogatható (többek között EUforrásokból). Lehet számolni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének lassú növekedésével (inkább stagnálásával) és átrendeződésével, a régióban működő szolgáltatási (üzleti és humán) szektorok tevékenysége iránti fizetőképes kereslet pedig várhatóan lassan nő, ezért globális megközelítésben a feldolgozóipari fejlesztéseket és kapcsolódó szolgáltatásokat kell előtérbe helyezni, azaz szelektív újraiparosításra van szükség. A régióban főleg a gyártó (termelő) tevékenység végzésének, valamint az ehhez illeszkedő szolgáltatásoknak vannak meg a városok egy részében a feltételei (munkaerő, infrastruktúra, intézmények), míg a kutatásfejlesztésnek és modern üzleti szolgáltatásoknak csak Szegeden, illetve részben Kecskeméten. A leszakadó kistérségek központjainak (városainak) némelyikében van esély új ipari telephelyek létrehozására, míg a többi településen alig, ezért a kisebb településekről csak napi ingázással lehet majd elérni az új ipari munkahelyeket (1996ban is a régióban az aktív keresők mintegy negyedeötöde ingázott). A régióban jelentős települési és területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a gazdasági fejlettséget tekintve: a társas vállalkozások székhelyei, a külföldi érdekeltségű cégek, a pénzintézeti részlegek, a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások, a modern üzleti szolgáltatások stb. a nagyobb városokban koncentrálódnak, a vállalkozások számára jelenleg csak itt adottak a sikeres üzleti működés feltételei a régión kívüli piaci versenyben való részvételhez, a gazdasági növekedéshez szükséges piaci terjeszkedéshez. A fentieket összegezve a régió gazdasága helyben topog, a gazdasági szerkezet kevésbé versenyképes és a szerkezetváltásnak alig vannak megfigyelhető jelei, a meglevő ágak és ágazatok nem tudnak jelentős gazdasági növekedést produkálni, az ipari termelékenység növekedése elmarad az országos átlagtól, mindezek miatt a régióban a gazdasági válság differenciált elmélyülésére kell számítanunk és a társadalmi problémák egyre újabb dimenziói kerülnek majd felszínre. A térségfejlesztés javasolt iránya tekintettel a korlátozott forrásokra a többnyire a régió központi városaihoz kötődő húzóágazatok (=centrum) fejlesztése mellett a hátrányos helyzetű térségek és rétegek (periféria) fejlesztése, illetve a fejlesztések jótékony hatásainak minél szélesebb körben történő kiterjesztése a régióban Humán infrastruktúra Bár összességében a régió kiemelkedő szellemi, kulturális értékeket tud felmutatni elsősorban néhány nagyobb városa révén a lakosság életminősége, átlagos egészségügyi, szociális, iskolázottsági színvonala nem éri el az országos szintet. A humán intézményrendszer különösen az alapellátásban többnyire 169

172 átlagos, egyes ágazatokban, illetve térségekben átlagon aluli szolgáltatást képes csak nyújtani. Ebből az következik, hogy jelenlegi állapotában nem képes az elmaradások, hiányok felszámolására. Az előttünk álló évtized egyik legnagyobb próbatétele minden bizonnyal az lesz, hogy a régió emberi erőforrás potenciálja milyen mértékben lesz képes reagálni az információs társadalom kihívásaira. A kilencvenes években bekövetkezett társadalmigazdasági változások és Magyarország hamarosan bekövetkező Európai Uniós tagsága viharossá teszik a humán erőforrás iránt támasztott igények változásait. Ez a folyamat akkor válhat sikertörténetté a régió számára, ha képes felkészíteni polgárait a felgyorsult fejlődéshez való alkalmazkodásra, a globális változásoknak adekvát helyi regionális problémafelvetés és megoldás képességére. A modern információs társadalom elvárásai és a napjaink szlogenjévé váló európaiság követelménye nem mond ellent a helyi értékek, hagyományok ápolásának, fejlesztésének, mely a nemzetinemzetiségi nyelv, kultúra, a művészetek, a közösségi hagyományok, a szomszédsági kapcsolatok ápolásának szükségességét egyaránt jelenti. Ez lehet az egyik tartaléka a helyiregionális társadalom innovativitási, megújulási képességének. A másik virtuális erőforrás a helyi társadalmak egészséges működésének őrzése, ami a társadalmi szolidaritást, a bajba jutottak segítését és az egyének testilelki egészségének fejlesztését egyaránt jelentheti. Mindez csak jól működő humán intézményrendszer és a civil szervezetek erőteljes hálózatának kiépítésével és funkcionálásával biztosítható. Ebben az összefüggésben tehát a humán erőforrás fejlesztése jobbára hosszú távon megtérülő, de a régió fejlődése szempontjából kulcsfontosságú feladatnak tekinthető Szociális ellátottság, munkanélküliség Az elmúlt néhány év gazdaságitársadalmi átalakulása, a piacgazdaság kiépítése, az állami gondoskodás, állami újraelosztás szűkülése lényegesen átformálta az egyének, családok életszínvonalát, illetve az azt meghatározó, befolyásoló tényezőket. Az életszínvonal az egyének, családok szélesen értelmezett fogyasztási rendszerével írható le, ami egyrészt szorosan összefügg az érintettek anyagi viszonyaival (mint fogyasztási lehetőség), másrészt lényegesen befolyásolják a szemléleti elemek, az értékrend. Az anyagi viszonyok alakulásában a legfontosabb szerepe a jövedelmeknek és az elsősorban ebből, másodsorban a korábban felhalmozott mobilizálható vagyontárgyakból származó járulékos jövedelmet biztosító vagyonnak (értékpapírok, ingatlanértékesítés, ingatlanbérbeadás, termelőegységtulajdonlás, privatizáció, stb.) van. Az egyének, családok jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó pontos adatokkal nem rendelkezünk (adózási rendszerrel összefüggő, jövedelemeltitkolási, adóelkerülési gyakorlat, a viszonylag kiterjedt szürke és feketegazdaság), így a térségben élők szociális helyzetének bemutatásakor több, egymással összefüggő, illetve egymást kiegészítő mutatót használunk. A hivatalos munkanélküliségi adatok alapján megye a munkanélküliség hazai megjelenésétől kezdve a megyék rangsorában az 5.7., Békés a , BácsKiskun pedig a helyet foglalja el. KeletMagyarországon Pest megyét leszámítva megye helyzete a legkedvezőbb (3.4.). Munkanélküliségi mutatói tehát enyhén rosszabbak az ország legfejlettebb területein jellemzőknél, 170

173 ugyanakkor jobbak, mint a Dunántúl fejletlenebb térségeiben, határozottan jobbak az Alföld egyéb megyéinél, és lényegesen kedvezőbbek az északmagyarországi megyékben jellemzőknél. BácsKiskun megye gyakorlatilag az alföldi átlagot hozza, Békés pedig a kiugróan rossz északkeleti és keleti megyék után közvetlenül következik. A régió helyzete összességében így átlagosnak tekinthető, kimondottan jó mutatóival megye feljavítja a délalföldi átlagot. A munkanélküliséggel leginkább veszélyeztetettek, a területi aspektust itt most figyelmen kívül hagyva, a DélAlföldön is három társadalmi csoportba sorolhatók: 1. A 45 évesnél idősebb, alacsony iskolai végzettségű, a mai piaci követelmények között nem igazán keresett képzettséggel rendelkező szakmunkások, betanított munkások. Esetükben az át és továbbképzés lehetősége erősen korlátozott. Az e csoportba tartozók képezik a tartós munkanélküliek legnagyobb hányadát. 2. Azok, akik egyéb jövedelemszerzési (szürkegazdaság) lehetőségeik miatt egyelőre 3. nem igazán akarnak elhelyezkedni és nem is rendelkeznek a munkaerőpiacon keresett szakképzettséggel, továbbá szemléletük, munkához való viszonyuk alapján sem kellenek a foglalkoztatóknak. 4. A pályakezdők, és azok a fiatalok, akik a közelmúltban fejezték be tanulmányaikat, és a szakképzés lassú modellváltása miatt képzettségük nem keresett a munkaerőpiacon, és/vagy nem rendelkeznek a munkáltatók által elvárt ismeretekkel, gyakorlattal, szemlélettel. A munkanélküliség időtartama szerinti megoszlás arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy a regisztrációban lévő munkanélküliek között megyében több mint 72, BácsKiskunban közel 77%os, Békésben pedig még kissé ennél is magasabb az egy évnél régebb óta munkanélküliek aránya, vagyis feltételezéseink szerint. figyelembe véve az idősebb korúak nehéz elhelyezkedési lehetőségeit is. a munkanélküliek kb. 3040%a tartósan, szinte már a munkanélküliségre berendezkedve éli életét. Egy délalföldi megyében (Békés) végzett korábbi (1995ös) vizsgálat eredményei szerint a foglalkoztatási statisztikákból hiányzó ténylegesen munka nélkül lévők, illetve az alkalmi, be nem jelentett (illegális) munkából élők száma közel azonos nagyságrendű volt a regisztrált munkanélküliekével. E csoport nagyságát, jelentőségét mutatja, hogy a megyei munkaügyi központok adatai szerint az ellátási rendszerből kikerülők jelentős többsége (60.70%a) az ellátásra való jogosultsági idő kimerítése miatt esett el az ellátástól, amit az esetek jelentős részében az elhelyezkedés viszonylag csekély esélye okán később a kapcsolattartás felfüggesztése követ 9.5. A szűkebb gazdasági társadalmi környezet, a régió felsőoktatásának és a kutatásfejlesztésnek bemutatása A 21. század tudásalapú gazdaságának termékeiben egyre nagyobb részarányt képvisel a szakértelem és a magas technológia. Ezzel összefüggésben nő a magas szakképzettségű és csökken a kevésbé képzett 171

174 munkaerő iránti kereslet. Felértékelődik a tudás rugalmas alkalmazásának és az önképzésnek a képessége, s ezzel összefüggésben a felnőttkori tanulás különféle formái sosemvolt virágzásnak indulnak. A felsőfokú képzettség értékének és a gazdaság tudásigényének növekedése kulcsszerepet juttat a régió felsőoktatási intézményeinek, amelyek az általános kutatás és képzés hagyományos feladatait a tudás és technológiaátadás, valamint a gazdasági partnerekkel való együttműködés új szerepével egyeztetik. A honi felsőoktatási intézmények történelmileg kialakult területi szerkezetét a főváros meghatározó szerepe jellemzi, kiegészülve a nagyobb vidéki egyetemi városokkal, valamint a budapesti és vidéki főiskolai hálózattal. A kilencvenes évek második felében ugyanis az egyetemifőiskolai hallgatók több mint harmada, a nappali tagozatosoknak pedig mintegy 40%a a budapesti intézményekben gyarapíthatta tudását. Az egyetemista és főiskolás fiataloknak azonban csak alig több, mint ötöde rendelkezett állandó fővárosi lakhellyel. Budapest vonzereje tehát egyértelmű, mivel lényegében minden második diák más településről érkezett tanulmányai folytatására a fővárosba. A délalföldi intézményeket látogató fiatalok aránya megközelíti a régió lakosságának számarányát. Továbbá e térségből származik (a szülők lakóhelye szerint) minden nyolcadik felsőoktatásban résztvevő magyar állampolgár, ami szintén csaknem eléri a régió lakosságarányát. Az oktatási intézmények régión belüli elhelyezkedését leginkább Szeged túlsúlya határozza meg, ahol is közel húszezer diák (a délalföldi hallgatók kétharmada) tanul. A második legnagyobb diákcentrumában, Kecskeméten a négyezret meghaladó a felsőoktatásban résztvevők száma. Békéscsaba, Szarvas, Baja és Hódmezővásárhely főiskoláit együttesen is alig látogatják többen, mint a kecskeméti intézményeket. A térség középvárosai (Gyula, Orosháza) első lépésként kihelyezett tagozatok létrehozásával igyekeznek bekapcsolódni a felsőoktatásai hálózatba, sőt Orosháza egy nemrég funkcióját vesztett honvédségi épületegyüttest szeretne főiskolai oktatóbázisként hasznosítani. A Délalföld egyetemeinek és főiskoláinak szakirányai között kiemelkedő a főiskolai szintű pedagógusés agrárképzés, továbbá az egészségügyi szakemberek (az orvostól a diplomás ápolóig terjedő) széles skálájú képzése. Ugyanakkor alig van még jelen a térségben közgazdaságtudomány, jóllehet a Körös Főiskola (Békéscsaba. Szarvas) és az SZTE is tett már lépéseket a közgazdasági és pénzügyi szakemberek hiányának mérséklésére. Hasonló a probléma a műszaki diszciplínákat illetően is: az SZTEhez tartozó GATEn és az Élelmiszeripari Főiskolai karon, illetve a Gábor Dénes Főiskola térségi konzultációs központjain kívül más tanulási lehetőséget e tudományágban nem kínál a régió. A három délalföldi megyében lakó egyetemifőiskolai hallgatók országos számarányuknak megfelelően folytatják tanulmányaikat a tudományegyetemeken, a mezőgazdasági, az egészségügyi és pedagógusképző főiskolákon azonban nagyobb mértékben vannak jelen, míg a műszaki egyetemek, a műszaki és közgazdasági főiskolák látogatottsága kisebb mérvű. Szeged város felsőoktatási vonzereje egyértelműen a régió megyéire irányul. Az egyetemifőiskolai integráció (az ország más térségeihez hasonlóan) a DélAlföldön is számos megoldandó kérdést vetett fel: vajon a területi elvek, vagy a szakmai szempontok legyenek az elsődlegesek az intézmények szervezeti összevonásakor? Vajon hogyan tudják megőrizni az oktatás színvonalát az egyre 172

175 több hallgatót befogadó egyetemekfőiskolák? Az intézmények székhelyének kijelölése nemegyszer a városok presztízsharcához vezet. A különböző profilú és tudományághoz tartozó szegedi intézmények között lényegében már körvonalazódott a hosszú távú szorosabb együttműködés. Az SZTE integrálta a JATEt, a korábban a Kertészeti Egyetemhez tartozó Élelmiszeripari Főiskolát, a tanárképző főiskolát, a SZOTEt is, mindösszesen 11 karos nagy universitássá nőtte ki magát. A Körös Főiskola székhelyének eldöntése miatt folyik a küzdelem Szarvas és Békéscsaba között. Az agrárfőiskolák régión belüli integrációját nehezíti, hogy a térség nem rendelkezik agráregyetemmel, s így a területi érvek mellett egyre gyakrabban szakmai érvek is megfogalmazódnak. Továbbá a szakemberek egy részét aggasztja, hogy egyegy integrált intézményen belül az agrárkarok súlya, érdekérvényesítő szerepe esetleg még tovább csökkenhet. A Körös Főiskolán belül azonban a DATE egykori szarvasi főiskolai kara minden bizonnyal megőrzi befolyását. A korábban szintén a DATEhoz kapcsolódó hódmezővásárhelyi főiskola integrációjának kérdése még nem eldöntött. Baja a már most is jól funkcionáló két fakultásával továbbra is viszonylag kisebb hallgatói létszámával várhatóan önálló főiskola marad, noha a német nemzetiségi pedagógusképzés terén évek óta igen jó együttműködés alakult ki a pécsi egyetem és a bajai főiskola között. A kecskeméti integráció minden bizonnyal a város három különböző profilú főiskoláját fogja majd össze. Az intézményfejlesztés, az oktatás minőségének megőrzése a gyors ütemben bővülő, mármár nyugateurópai méreteket öltő tömegesedés" közepette a magyar felsőoktatás legnagyobb kihívása. A délalföldi régióban a szegedi intézmények csaknem mindegyike túlzsúfolt, míg a többi város főiskolái többségében viszonylag kevésbé érződik a férőhelyhiány. A kutatásfejlesztés még a felsőoktatásnál is nagyobb mértékben koncentrálódik a fővárosba. A kutatóintézetek (kutatóműhelyek) döntő többsége már a két világháború közötti években is az egyetemekhez vagy pedig a fővárosi székhelyű gyárakhoz kapcsolódott. Az ötveneshatvanas évek iparosításai és egyetemalapítási hulláma néhány intézménnyel bővítette ugyan a vidéki hálózatot, jelentős területi átrendeződés azonban nem következett be. Egy magyarországi méretű (népességű és gazdasági fejlettségű) állam esetében ugyanis szükségszerű, hogy a kutatásfejlesztés bizonyos centrumokba vagy térségekbe összpontosuljon a szűk erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében. A koncentráció mértékéről azonban megoszlanak a szakmai és politikai vélemények. Jelenleg Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia intézményhálózatán és az egyetemekfőiskolák tanszékeihez kapcsolódó intézeteken kívül néhány tőkeerős, többnyire multinacionális nagyvállalat és különféle hazai és külföldi gazdasági szervezet is foglalkozik kutatásfejlesztéssel. Az egyetemi városoknak (Szeged, Debrecen) köszönhetően a két alföldi régió viszonylag jelentős szerepet tölt be a kutatásfejlesztés terén, a ráfordítási költségeknek azonban több mint kétharmadát Budapesten használják fel. A délalföldi intézetek mind a kutatók létszámát, mind pedig a kutatásra fordított összeget illetően az agrár, a természettudományi és az orvosi kutatásokban töltenek be jelentős szerepet. a fővárost is magában foglaló és mindegyik tudományágban meghatározó középmagyarországi régió után következnek. 173

176 Az MTA térségbeli intézményeinek többsége Szegeden található. A nemzetközileg elismert Szegedi Biológiai Központ öt intézet munkáját (Biofizikai, Biokémiai, Enzimológiai, Genetikai és Növénybiológiai) koordinálja. A város egyetemein és főiskoláján is további jelentős kutatói bázisok találhatók. A térség kutatási szerkezetében kiemelkedő jelentőségű az agrárkutatás. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó régióbeli intézetek részben országos feladatok megoldásában dolgoznak (Szarvason az Öntözési Kutató Intézet és a Haltenyésztési Kutató Intézet, Szegeden a Gabonatermesztési Kutató Kht.), részben pedig a DélAlföld sajátos termelési kultúráihoz kapcsolódnak. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt. és (a régión belüli és kívüli) szervezeti egységei (Makó, Szeged, Újmajor, Budapest), valamint az önállóvá vált kalocsai Fűszerpaprika KutatóFejlesztő elsősorban a fűszerpaprika, a paradicsom, a hagyma, a bab és a borsó termesztésében értek el nemzetközileg is elismert eredményeket. Az FVM kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének munkatársai az alföldi szőlő és gyümölcstermesztés, valamint az alföldi és hegyvidéki borok minőségének javításán fáradoznak az országhatárokon is túlmutató eredményekkel. Az MTA Szegedi Biológiai Központja, a térség orvostudományi és agrárkutató intézeteivel együtt igen jelentős szellemi erőforrást jelentenek a DélAlföld, sőt az ország számára. A géntechnológia terén (megfelelő hazai és EUs erőforrások biztosítása esetén) a régió az európai élvonalba kerülhet. Az alap és az alkalmazott kutatási eredmények pedig a DélAlföld gazdasági életét lendíthetnék fel. Szeged a természettudományi, az orvostudományi és az agrártudományi kutatásban még inkább erősíthetné országhatárokon túlmutató (Temesvár, Arad, Szabadka, Újvidék) vonzerejét. A régió vállalkozásainak versenyképessége az innovációk fogadásától, adaptációs képességüktől függ. Napjainkban kitágult azon kutatások köre, amelyek a gazdasági élettel állnak kapcsolatban (szervezetfejlesztés, piackutatás, informatika alkalmazásai stb.), felerősödött azon információk és ismeretek jelentősége, amely a nemzetközi versenyhez és az EUcsatlakozáshoz kötődnek. A tapasztalatok szerint a vállalatok és a kutatóhelyek között meglevő kapcsolatok esetlegesek, eddig inkább szakmai, ágazati együttműködések alakultak ki. A kutatóhelyek és a gazdasági szereplők közötti információáramlás a régióban esetleges, a kutatóiipari kapcsolatok sok esetben régión kívüliek. A kutatási eredmények, de a vállalati igények is nehezen jutnak el a lehetséges partnerekhez. A régió kutatóhelyeinek lehetőségeit és a gazdasági szereplők igényeit koordinálva a tudományos eredmények gyakorlatba való átültetésével és a nemzetközi szakmai kapcsolatokból származó információk felhasználásával a vállalkozások versenyképességének javítása, a technológiai transzfer elősegítése, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javítása. Cél egy technológiai transzfer centrum, egy olyan kutatásivállalkozási kapcsolattartó ügynökség létrehozása, amelynek fő feladata a régió kutatói és vállalkozói közötti információáramlás megszervezése, a tartós kapcsolatok menedzselése. Az információáramlás javításával, a személyes ismeretségek erősítésével, adatbázisok létesítésével, helyi pályázatok és ösztöndíjak kiírásával javulhat az esélye annak, hogy a régió cégei és a kutatóhelyek együttműködése erősödik, a vállalati igények és a kutatóhelyek lehetőségei találkoznak, közös fejlesztések indulnak el, illetve közösen pályázhatnak a kutatók és a gyakorlati szakemberek nemzetközi és hazai 174

177 forrásokra (pl. az EUnál, OMFBnél). Egyaránt erősíteni kell a kutatóhelyek és vállalatok tartós együttműködését, valamint a kutatók és vállalati fejlesztők szakmai, informális kapcsolatait. Olyan modellek gyakorlati megvalósítására kell törekedni, amelyek közvetlenebbé teszik a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szervezetek kapcsolatrendszerét egy vagy több gazdasági területen (gazdasági szakemberek oktatásba való bevonásának különböző formái, gyakornoki rendszerek megvalósítása, pl. az északkeletmagyarországi régióban már kísérleti stádiumba kerülő "Oktató Vállalati Rendszer"). A Délalföldi régióban az agrárkutatás és oktatás teljes mértékben igazodik a térség adottságaihoz, színvonala kiemelkedően magas. A térség világszínvonalú kutatófejlesztő bázissal rendelkezik, amelynek jelentős termelés szervező és irányító szerepe is van. Mindezen imponáló adottságok ellenére a régió mezőgazdasági termelése mintegy 30 %kal csökkent és a gazdálkodás hatékonysága sem megfelelő. A jelenlegi állapot megváltoztatását szolgálja az agrárszektor innovációs képességének fokozása. Az innovációs képesség fokozásával el kell érni a magasabb színvonalú termelési kultúra széleskörű bevezetését. Regionális megoszlását tekintve az arányok rendkívüli mértékben el vannak tolódva az országos átlaghoz képest a Központi (Budapest és környéke) régió javára, és aránytalanul keveset költ kutatásfejlesztésre a többi régió. A Központi régió hangsúlyossága természetes, azonban a K+F források elosztása túlzottan Budapest centrikusnak tűnik. A jelenlegi rendszer tehát a felzárkóztatás helyett a fejlettebb részek dominanciáját tovább fokozza. A délalföldi régió közismerten jó adottságokkal rendelkezik a humáninfrastruktúra területén. Egyetemi, felsőoktatási, képzési háttere kiváló és nemzetközi hírű kutatóintézetek is működnek. Ezen adottságok ellenére a felsőoktatási intézmények és a kutatóhelyek K+F együttműködése a gazdasággal nem kielégítő, ami azért is sajnálatos, mert Magyarország a világ szellemi termék előállításában 3%os arányt mondhat magáénak, de ennek az igen magas szellemi potenciálnak a gazdaságban való megjelenése csak töredékes. A Délalföldi régió az országos átlaghoz képest sokat költ kutatásfejlesztésre: a K+F ráfordítások regionális megoszlását tekintve a Központi (Budapest és környéke) régió után a rangsorban közvetlenül a Délalföldi következik. 175

178 9.6. A kutatás és a gazdaság kapcsolatai A hetvenes évektől a génsebészet és a sejtbiológia kutatási eredményeire alapozott technológiák (biotechnológia) az informatikához hasonlóan egyre inkább a tudományos és társadalmi érdeklődés középpontjába kerültek. Noha a biotechnológia tudományos eredményeit, főleg pedig annak gyakorlati alkalmazását a nyugateurópai országok többségében a környezetvédők gyanakvással fogadták, a mezőgazdaság versenyképességét nagymértékben javították a biotechnológia eredményei, sőt a gyógyszerkutatást és a gyógyszergyártást is forradalmasították. Az innováció egyik központi kérdésévé vált tehát a kilencvenes években, hogy a biotechnológia milyen mértékben alkalmazható a gazdasági életben. Az EUban mintegy tíz évig tartó tárgyalás és számos egyeztetés után sikerült lezárni a vitás kérdéseket, s így minden érintett állam július 30ig egységes irányelvek szerint rendezi a szabadalmi eljárásokat. A tilalmi listák jobbára csak a humán kísérletekre, illetve az e kísérletekhez kapcsolódó szabadalmi eljárásokra vonatkoznak. A Délalföldi régió a magyarországi biotechnológiai kutatások legjelentősebb bázisának ad otthont. Az 1971ben alapított Szegedi Biológiai Központ (SZBK) jelenleg mintegy 350 munkatársat, köztük több mint 200 kutatót foglalkoztat, akiknek döntő többsége legalább kandidátusi (PhD) fokozattal rendelkezik. Az SZBK nemzetközi megmérettetése a közelmúltban történt. Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) az intézet 46 kutatócsoportjából 16ot kiválónak, világszínvonalúnak minősített. A tudományágak közül pedig a növénybiológia és fejlődésbiológia területén értek el világraszóló eredményeket. Külön kiemelte a jelentés a PhDképzés, továbbá a Nemzetközi Továbbképző Tanfolyam (ITC) igen magas színvonalát. A honi biotechnológiai alapkutatások többségén napjainkban is az SZBK szakemberei dolgoznak, akik egyúttal a város egyetemén (SZTE) is oktatnak, illetve az egyetemi oktatók jelentős része egyúttal kutatómunkát is végez a Biológiai Központ koordinálásában. Az alapkutatások eredményeit részben a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, részben pedig a többi hazai agrárkutatóintézet (Martonvásár, Szarvas, a szegedi gabonakutató, Pannon Agrártudományi Egyetem, Debreceni Agrártudományi Egyetem, Állatorvos Tudományi Egyetem) teszi alkalmassá a gyakorlati bevezetésre. A régió innovációs teljesítményét jelentősen növelhetné, ha az SZBK alapkutatásai eredményeiből minél többet hasznosítanának a délalföldi agrárkutató, orvostudományi és gyógyszerkutató intézetek. Szegednek (az SZBKnak és a hozzákapcsolódó egyetemi kutatóintézeteknek) minden esélye megvan arra, hogy a keletközépeurópai térség biotechnológiai központjává váljon, s nemcsak a régióval szomszédos országok (Románia, Jugoszlávia) kutatói, hanem az ún. visegrádi országok szakemberei számára is vonzerőt gyakoroljon. Az egyik legégetőbb kérdés az alapés az alkalmazott kutatási programok finanszírozásának megoldásán túl, a tudományos eredmények gyakorlati átültetése, közvetlenül a termelésben történő hasznosulásának elősegítése. A régión belül tehát sikeresen megvalósítható az alapkutatástól a közvetlen mezőgazdasági árutermelésig tartó vertikum teljes kiépítése, illetve a termelők visszajelzései alapján a folyamat újbóli elindítása, visszautalása az alapkutatásig. Hogy ez a vertikum minél hatékonyabban működjön, igen 176

179 fontos a termelés résztvevőinek (gazdák, gazdasági társaságok alkalmazottai, szövetkezeti tagok) folyamatos továbbképzése, innovatív készségének emelése is. Sajnálatos tény azonban, hogy az üzleti szféra hozzájárulása a K+F finanszírozásához a Délalföldön a legalacsonyabb (mindössze 7%), ami világosan mutatja, hogy a K+F tevékenység és az üzleti szféra kapcsolata nagyon gyenge. Ennek egyik legfőbb oka, hogy régiónkban nincs kiépült K+Fet támogató intézményrendszer Szegedi Tudományegyetem rövid történet A Szegedi Tudományegyetem jogelődje az 1872ben I. Ferenc József által alapított kolozsvári egyetem, amelynek 1919ben költöznie kellett alapítóhelyéről, és a magyar nemzetgyűlés 1921ben Szegedet jelölte meg új székhelyéül. A kultuszminiszternek, telepítésben Gróf nagy Klebersberg szerepe volt Kunónak. az Az akkori egyetem átköltözésével Szeged lett a térség tudományos központja. Az ötvenes évekbeli tendencia, mely a többkarú tudományegyetemeket szétszabdalta és új egyetemeket hozott létre Szeged felsőoktatására is hatással volt. Az ötvenes évek elején az orvos karból orvostudományi egyetemet alakítottak, ami azóta nagy nemzetközi hírű egyetemmé fejlődött. Az elmúlt fél évszázad során a szegedi felsőoktatás számos oktatási, klinikai, kollégiumi épülettel gyarapodott. Jelentősen nőtt a hallgatói létszám, az oktatói állomány gyarapodása azonban koránt sem követte a hallgatói létszámnövekedés dinamizmusát. Így Szegeden is elkerülhetetlenné vált a nagy múltú Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát, a zenei Konzervatóriumot, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemet, a József Attila Tudományegyetemet és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolát közös irányítás alá vonni, integrálni január 1én 10 karral pontosabban, a Konzervatórium Főiskolai Karával kiegészülve 11 karral létrejött a szegedi universitas egyesülés, Szegedi Tudományegyetem néven Jelenlegi tevékenységek A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban SZTE) által ellátott tevékenységi kört az alapokmány tartalmazza. A három alapfeladat az oktatás, a kutatás és a gyógyítás. Az SZTE létét, fontosságát, tudományos potenciálját a 11 kar biztosítja. A Szegeden tanuló közel 30 ezer egyetemi és főiskolai hallgató 68 egyetemi szak, 66 főiskolai szak, 27 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés közül választhat. Nyolc akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésünk és 17 doktori iskolánk működik. A Szegedi Tudományegyetemen folyó magas szintű oktató és tudományos kutatómunka alapját az intézményeinkben tevékenykedő 1713 fő oktató képezi, akik közül 14 akadémikus, 114 akadémiai doktor és 643 PhD fokozattal rendelkezik. A Tudományegyetem 11 kara közül őszétől kezdte újra működését az Állam és Jogtudományi Kar. Az új kor új kihívásai új képzési formák indítását tették szükségessé. A francia nyelvű jogi képzés a párizsi 177