A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FŐTITKÁRÁNAK BESZÁMOLÓJA

Átírás

1 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FŐTITKÁRÁNAK BESZÁMOLÓJA A dolog természeténél fogva ez a 3 éves beszámoló az utolsó évről, 2007-ről részletesebb képet nyújt.

2 1. Az MTA a változó társadalomban Az MTA kutatóhálózatának tevékenysége az adatok tükrében Az MTA gazdasági helyzete Az Akadémia rendelkezésére álló források A kiadások alakulása A doktori cím a számok tükrében A nemzetközi munka új elemei A Tudomány Világfóruma A visegrádi együttműködés Közép- és Keleteurópai Akadémiai Hálózat A HUNASCO iroda Kommunikációs átalakítások Tudománykommunikációs képzés A honlap változásai Az MTA reformfolyamata A reform folyamata és környezete Az MTA reformfolyamata: a kutatóhálózat és a kiszolgáló szervezet Az MTA tudománypolitikai lépései és a kutatóhálózat Az MTA működését érintő jogszabályi környezet változásai A támogatott kutatócsoportok rendszerének újjászervezése A Magyar Tudomány Ünnepe átalakítása Tematikus szerveződés Változó helyszínek a megnyitóra Változatosabb műfajok Arculat, TV és internetes megjelenítés Az ifjúság mozgósítása

3 1. Az MTA a változó társadalomban A 2005 és 2007 közötti időszakot a magyar tudománypolitika egészében, s az MTA kutatóhálózatára vonatkoztatva is versengő értékrendek s viták jellemezték. Mind a politika, mind a tömegközlés világában számos negatív ítélet fogalmazódott meg a magyar tudomány egészének, s sajátosan az MTA kutatóhálózatának teljesítményére, követett értékrendszerére és gyakorlati hasznára. Eközben maguk a kutatóhálózat vezetői is többször felvetették a hatékonyabb vezetés, a megbízhatóbb finanszírozás és a nyitottabb gazdálkodás kérdéseit. Nagy sikere az MTA vezetésének, hogy ebben az ingadozó, csábításokkal és fenyegetésekkel teli környezetben sikerült megőriznie az MTA kutatóhálózatának integritását. Megmaradtak az intézetek, megújult a kutatócsoporti hálózat, s mindkettő az MTA felügyelete alatt maradt. Több mint 180 esztendős históriája során az MTA nemes konzervativizmusa keretei között, tehát őrködvén az elért eredményeken, megtartva értékeit nem csupán kereste, hanem meg is találta az útját és módját annak, hogy a mindenkori társadalmi kihívásokra adekvát választ adjon, s ezáltal fermentálója legyen a hazai tudományos fejlődésnek, segítse a magyar társadalom egészének, ezen belül a kutatás és innováció folyamatának, a felsőoktatásnak, az oktatásnak az állandó megújulását, s a felgyülemlett társadalmi problémák megoldását. A gyötrelmes, 1996 és 2002 között lezajlott akadémiai konszolidációs folyamat után néhány évvel a beszámolási szakaszban újra felmerült a megújulás szükségessége, mert az uniós Magyarország a korábbiaknál is komolyabb követelményeket támaszt. Az Akadémia vezetése mind az MTA belső viszonyaiban, a vezetés, az intézetek, az akadémiai testületek és a köztestület, mind az MTA egésze és a társadalom viszonyában megújuló szövetség megfogalmazására törekedett. A főtitkári beszámoló ennek a kutatóhálózatot érintő oldalára összpontosít. Az MTA vezetésének a 2005 őszén először kifejtett koherens akadémiai tudománypolitikai törekvéseket (Az úniós Magyarország tudománypolitikája, világosan képviselve sikerült 2006 során operatívabb együttműködést kialakítania a kormányzati tudományirányítással, s így a kormányrendeletként elfogadott TTI stratégia ( és intézkedési terv ( megfelelően tükrözi az MTA szempontrendszerét is. A részletes beszámoló néhány, új elemeket kiemelő mozzanatát érdemes előtérbe állítani: 1. A társadalmi elvárások és a költségvetést biztosító állami vezetés egyaránt segítették, hogy az MTA vezetése a költségvetési források elosztási gyakorlatában növelje a teljesítményarányosság elvének érvényesülését. Ez jelent meg az ún. elnöki keret kialakításával, illetve 2008-ban a pályázati önrész finanszírozási rovattal. 2. Az akadémiai kutatóhálózat a világ felé már a rendszerváltás előtt is jelentős mértékben nyitott volt, ám az uniós Magyarország e téren is miközben természetesen több lehetőséget kínál magasabb mércét állít. Tovább erősödött az intézeteknek a külföldi tudományos hálózatokba történő bekapcsolódása. Ennek egyik eleme, hogy megtettük az első lépéseket az igazgatói pályázatok nemzetközivé tétele felé. Az intézetek külső szakembereiből álló tudományos tanácsaiban többnyire kellő súllyal kapnak helyet külföldi tudósok. 3. A beszámolási időszakban felhívtuk a figyelmet a teljes innovációs ciklus figyelembe vételére, növeltük a kutatóintézeti hatáskörben és tulajdonban működő vállalkozások számát, s világosabbá kívántuk tenni a szellemi tulajdonban megtestesülő vagyon szerepét. Ezeknek a kezelésére alakította ki az MTA vezetése a Kutatásfejlesztési és 3

4 Innovációs Főosztályt. Ugyanakkor az MTA vezetése a beszámolási időszakban is küzdött az alapkutatás világos pozicionálásáért, s forrásainak érdemi emeléséért. 4. Az MTA kutatóhálózatának továbbra is stratégia partnere az egyetemi szféra. Ennek a partnerségnek központi mozzanata a támogatott kutatóhelyek hálózata, új eleme pedig a folyamatos konzultáció a Magyar Rektori Konferenciával, melynek dokumentumai a helyen megtalálhatóak. Az egyetemi PhD képzés ban zajló jogszabályi megfelelés vizsgálatának előkészítéseként az MTA vezetésének bíztatására a kutatóintézetek szerződéses kapcsolatokat alakítottak ki a doktori iskolákkal a vezető intézeti kutatók törzstagi szerepének biztosítására. 2. Az MTA kutatóhálózatának tevékenysége az adatok tükrében Az elmúlt években megindult az intézethálózat profiljának korszerűsödése, és e tendencia várhatóan folyamatos marad. A hálózat megőrizte az alapkutatásokban hagyományosan birtokolt erős pozícióját, ugyanakkor tevékenységének jelentős részévé vált a graduális és posztgraduális oktatásban való részvétel, s ma már a nemzeti innovációs rendszernek is figyelmen kívül nem hagyható, fontos elemévé lett. Az MTA intézményei elsődlegesen közfeladatot látnak el, annak eredményeiről az Akadémia folyamatosan számot ad a kormánynak, illetve a parlamentnek. Az intézetekben művelt kutatások interdiszciplinaritása szélesedett, megteremtve ezzel a lehetőségét a hálózat intézetei közötti együttműködések intenzitásának növeléséhez. Ennek következtében javult az akadémiai kutatóintézetek kapcsolatrendszeri mobilitása: jobb lehetőség nyílt multidiszciplináris társulásos együttműködések megvalósulására, közös pályázásokra. Kutatási eredményeik hasznosítására több intézetben kis, innovatív spin-off cégek jöttek létre, telephelyeiken számos magáncég számára biztosítják a kutatás-fejlesztéshez szükséges szellemi kapacitást és kutatási infrastruktúrát. A változó társadalmi és gazdasági környezet bizonyos tekintetben nagyobb lehetőségeket, ugyanakkor nem egy területen szűkülő kereteket és szigorúbb feltételeket hozott. Az akadémiai intézetek lépést tudtak tartani a megváltozott körülményekkel. Az intézetek számos kutatója, kutatócsoportja megőrizte elismertségét tudományterületének nemzetközi porondján, mint ezt publikációik száma, idézettségük és a nemzetközi tudományos bizottságokban, folyóiratok szerkesztőbizottságában betöltött számos tisztségük igazolja. Az eltelt 3 évben az akadémiai kutatóintézetek a nehezedő feltételek ellenére megőrizték magas színvonalú teljesítőképességüket és számos kiemelkedő eredményt értek el mindezt a költségvetés támogatásának kiegyensúlyozatlansága, az ország ingadozó kutatás-fejlesztési politikája, hosszú távú kutatás-fejlesztési stratégiájának hiánya, a pályázati finanszírozás igen nehézkes, bürokratikus jellege ellenére is. Kutatóintézeteink átlaglétszáma között szinte alig változott ben 4316, ban 4346 fő, 2007-ben 4294 fő, ez lényegében változatlan. (Az alábbi adatok forrása: intézeti éves beszámolók) Ezen belül a kutatói létszám mind a természettudományi, mind a társadalomtudományi területen növekedett, ami azt mutatja, hogy a kutatóintézetek saját bevételeik terhére főleg fiatal kutatói álláshelyeket létesítettek (1. ábra). Az összes kutatónak mintegy 30%-a 35 év alatti. E mutató kiválóan jelzi az Akadémia tudománypolitikáját: a hazai K+F hálózatban a legfiatalabb kutatók itt dolgoznak. 4

5 1. ábra: A kutatói átlaglétszám alakulása Kutatói átlaglétszám alakulása év Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok Mindeközben a költségvetési támogatás (2. ábra) a vizsgált időszakban, között nem változott. 2. ábra: A költségvetési támogatás alakulása az utóbbi években Költségvetési támogatás alakulása ,379 10, ,236 8,061 8,316 Mrd Ft ,18 5,879 2,991 4,391 4,256 4,207 4,068 4,97 5,061 4,327 4,304 4,31 4,124 Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok év Az összes tudományos publikáció száma évről évre erősen fluktuál: 2005-ben 6393 volt, ez 2006-ban 6153-ra csökkent, mintegy 3,8%-kal, 2007-ben viszont 6429, mintegy 4,5%-os 5

6 növekedést mutat.(3. ábra) Az összes tudományos publikáció 22%-a nemzetközi együttműködés keretében készült. 3. ábra: A publikációk számának alakulása Összes tudományos publikáció száma Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok év A referált nemzetközi folyóiratokban megjelent cikkek száma a évi csökkenéssel szemben 2007-ben összességében nem változott és az összes publikáció mintegy háromnegyedét teszi ki. Az egy kutatóra eső összes publikáció száma 2007-ben 2,6 (élettudományoknál 1,44; matematika és természettudományoknál 1,9, társadalomtudományoknál 4,7) ben a természettudományi területen 12%-al növekedett a publikációk összesített impakt-faktor száma, de kissé csökkent a hivatkozások száma.(4. ábra) 4. ábra: A hivatkozások számának alakulása Összes hivatkozás száma (önidézet nélkül) Élettudományok év Mat. és természettudományok 6

7 A társadalomtudományoknál az összes hivatkozás száma 2007-ben volt, az ábrán nem szerepel, mert korábban náluk ilyen adatot nem mértünk. A tudományos eredmények bemutatásának általánosan elfogadott módja a konferenciákon való előadás. Nemzetközi rendezvényeken 2006-ban 2526 előadásban és 1356 poszteren számoltak be kutatóink tudományos eredményeikről, ez 2007-ben 2610 és 963 volt.(5. ábra) A nemzetközi rendezvényeken tartott előadások száma 4%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva, míg csökkent a poszterek száma. Nemzetközi elismertségünket bizonyítja, hogy a kutatók mintegy 24%-a tagja valamilyen nemzetközi tudományos bizottságnak, és 19%-a nemzetközi folyóirat szerkesztői bizottságnak is. 5.ábra Előadás nemzetközi rendezvényeken Nemzetközi rendezvényen tartott előadások száma Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok év 2006-ban változás történt mind a hazai, mind pedig a külföldi pályázatokból elnyerhető támogatások összegében. Jóllehet a nemzetközi pályázati sikeresség a természet- és a társadalomtudományok területén egyaránt jelentősen növekedett, a hazai pályázati források beszűkülése markánsan megmutatkozott. Megváltoztak a hazai források belső arányai: az OTKA-témák száma kis mértékben csökkent, ugyanakkor átlagosan 11%-kal növekedett a támogatás nagysága. Az NKTH-pályázatok esetében azonban mind a témák száma, mind a támogatás mértéke jelentős csökkenést mutat. Hasonló helyzetről számolhatunk be az NFTpályázatok esetében is. A külföldi pályázati források között jelentősek voltak az EU FP-6-os pályázatok, és megindult az FP-7-es pályázatok szerveződése is, ezek egy része már ben, zömük pedig a jövő évben képezhet számottevő forrást intézeteink számára. Növekedést mutat az előző évekhez képest az intézetek egyéb bevételeinek alakulása is ben az akadémiai kutatóintézetekben 1159 PhD vagy kandidátus, 402 MTA doktora, 23 MTA levelező tagja és 56 MTA rendes tagja dolgozott. A kutatóintézetekben dolgozó kutatók közül 6%-al többen végeztek rendszeres felsőfokú oktatási tevékenységet. (6. ábra). Az akadémiai intézetek többségében működik kihelyezett tanszék, amely egy-egy egyetem szakterületén speciális ismeretek oktatását végzi, illetve annak infrastrukturális hátterét biztosítja. Külön területet képez a PhD képzés, amelyben az akadémia kutatóinak részvétele jelentős. 7

8 6. ábra: Az oktatásban résztvevők az MTA kutatóintézetekből Oktatásban résztvevők száma év Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok A beszámolási időszakban is eredményes együttműködés folyt több kormányzati szervvel. A Miniszterelnöki Hivatallal 2003 óta van megállapodás stratégiai kutatások végzésére, melynek főbb témakörei a tudásalapú társadalom, versenyképesség, fenntartható fejlődés, szociális kohézió, intézményi reformok. Folyamatosak az olyan átívelő projektek, mint a Magyarország távlati (2015-ös, majd 2020-as) jövőképével foglalkozó kutatások, a kihívást jelentő térségeket és kultúrákat (Balkán, Kína, egyes FÁK-tagállamok, az iszlám világ) elemző vizsgálatok, a vízminőség-védelem és vízgazdálkodási stratégia Kárpát-medencei kitekintésű kutatásai, Magyarországnak az Európai Unióban és a világpolitikában elfoglalt, megújult helyzetét feltáró vizsgálódások. Olyan aktuális kérdésekkel kapcsolatban is folytak kutatások, mint a nanotechnológia, a genetikailag módosított (GM) növények, a korszerű orvosdiagnosztikai eljárások kidolgozása, vagy a népesedéspolitika és a nyugdíjrendszer átalakításának sürgető kihívásai. A stratégiai kutatások eredményeit nagy érdeklődésre számot tartó tudományos konferenciák, valamint összefoglaló kiadványkötetek mutatják be ( eredmények hasznosítását, a kormányzat, a tudomány és a társadalom párbeszédét az MTA és a Miniszterelnöki Hivatal közös szervezésében, havonta megtartott, nagysikerű kormányzati fórumok is segítik ( Tovább folytatódtak az évtizedek óta sikeresen zajló Balaton-kutatások a középtávú kutatási tervek alapján, amelyhez újabb megállapodás alapján kiegészítő támogatást nyújtott az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Az éves eredményeket több egyetemen tankönyvként is hasznosított kiadványsorozatban foglaltuk össze ( A kutatások eredményeinek, azok gyakorlati alkalmazásának és figyelembe vételének a kormányzati, jogalkotási munkában döntő szerepe van abban, hogy a Balaton jó állapotban van. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal kötött együttműködés keretében három közös kutatási projektben értek el kiemelkedő eredményeket Magyarország környezeti és természeti értékei megőrzésének, a környezet- és természetvédelem feladatai megoldásának, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tudományos megalapozásának érdekében ( 8

9 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) kialakítása és véleményezése során gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a terv operatív programjaiban érdekelt tárcákkal. Az ÚMFT társadalmi vitáiban az Akadémia kiemelt partnerként vett részt. A főként kutatóintézeti szakmai kompetencián alapuló, akadémiai véleményt összegző vitán a miniszterelnök és az NFÜ kormánybiztosa is részt vett. Az ÚMFT célrendszerével az MTA egyetértett és támogatta azt. (Az ÚMFT-t részletező Operatív Programokkal kapcsolatban azonban fenntartásokat fogalmaztunk meg, ennek egyik fő oka a K+F programok nem kielégítő finanszírozása volt.) A Magyar Tudományos Akadémia egyedüliként a hazai K+F hálózatban évente folyamatosan értékeli, minősíti kutatóhelyeinek tevékenységét. A TTI stratégia intézkedési terve előírja, hogy a kutatóhelyek teljesítmény-értékelésére új rendszert szükséges kidolgozni. Az értékelési folyamatot nemzetközi viszonylatban is összehasonlíthatóvá kell tenni. A teljesítménymutatók új számszerűsíthető paramétereire a Kutatóintézeti Főosztály másfél éves előkészítő-egyeztető, és más főosztályok szolgáltató munkája segítségével az AKT kuratóriumai tettek javaslatot. Az állapotjelző paramétereket az AKT ad hoc bizottsága véglegesítette, és az AKT decemberében hagyta jóvá. Az új paraméterrendszer próbaüzemére az intézetek évi tevékenységének értékelésénél kerül sor. A kutatóhálózat részletes eredményeit az 1994 óta folyamatosan megjelenő, többkötetes éves beszámoló kiadványok ( sárga könyvek ) tartalmazzák. Az utóbbi években ezek az MTA honlapján is elérhetők ( ezért a konkrét eredményeket itt külön nem részletezzük. Ezzel az Akadémia naprakészen képes beszámolni arról, hogy milyen célokra és milyen eredménnyel használja az állami költségvetésből kapott, az adófizető állampolgároktól származó pénzügyi forrásokat, a hazai és a nemzetközi pályázati pénzeket. E kötetek amelyeket a Közgyűlés tagjai kézhez kaptak rendkívül hasznosak mind a költségvetési tárgyalásoknál, mind a döntéshozói és a szélesebb körű tájékoztatásoknál. Természetesen a folyamatos ellenőrzés és beszámoltatás segíti a kutatóhelyek és az Akadémia vezetőit abban is, hogy képesek legyenek kiválasztani az akadémiai kutatási potenciállal, a nemzetközi kutatási trendekkel és a társadalmi igényekkel összhangban álló feladatokat és évben külön, színes kiadásban megjelentettük a Válogatás az MTA kutatóintézeteinek kutatási eredményeiből c. kiadványokat ( amelyek a kiemelkedő kutatási eredményekről és azok hasznosításáról adnak képet. Tervezzük hasonló kiadványok megjelentetését a év kiemelkedő eredményeiről is óta rendszeresen kiadjuk az intézethálózat tevékenységét bemutató angol nyelvű kötetet, amely terjesztésre kerül többek között a World Science Forumon, nemzetközi szervezeteknél, és külkapcsolatainkban. E kötet egyrészt bemutatja az intézményhálózatot, továbbá informatív anyagával lehetőséget teremt új nemzetközi együttműködések kialakításához is. Kiadására évben is sor kerül. 9

10 3. Az MTA gazdasági helyzete 3.1. Az Akadémia rendelkezésére álló források Költségvetési támogatás Az Akadémia a felügyelete alá tartozó köztestületi költségvetési szervek, támogatott kutatóhelyek részére és a központilag kezelt feladatokra, az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetésben a beszámolási időszakban a következő támogatást kapta ,7 millió Ft ,3 millió Ft ,8 millió Ft A visszaesés 2007-ben 2005-höz viszonyítva 1,4%, évhez viszonyítva 3,2% volt. Ezt a rendkívül negatív folyamatot 2008-ban sikerült megállítani. A tervezés szintjén rendelkezésre álló keretek év közben központi intézkedések és feladatátcsoportosítások miatt változtak. A tényleges támogatási főösszegek: ,9 millió Ft ,7 millió Ft ,2 millió Ft A költségvetési támogatás felhasználása a 7. ábra szerint alakult. 7. ábra: A támogatás felhasználása a három évben. 7/a Az MTA támogatás felhasználása év Országos kutatásés tudóstámogatás Infrastruktúrális célok Igazgatási, kutatásszervezési, területi akadémiai bizottságok, jóléti és egyéb feladatok Szakmai feladatok fejezeti maradványa Közvetlen akadémiai kutatási célok 10

11 7/b Az MTA támogatás felhasználása év Infrastruktúrális célok Igazgatási, kutatásszervezési, területi akadémiai bizottságok, jóléti és egyéb feladatok Szakmai feladat ok fejezeti maradványa Országos kutatásés tudóstámogatás Közvetlen akadémiai kutatási célok 7/c Az MTA támogatás felhasználása év Infrastruktúrális célok Országos kutatásés tudós támogatás Igazgatási, kutatásszervezési, területi akadémiai bizottságok, jóléti és egyéb feladatok Szakmai feladatok fejezeti maradványa Forrás: Közgyűlési beszámoló Közvetlen akadémiai kutatási célok Vagyis az Akadémia támogatás felosztási elveinél az akadémiai kutatási célokra fordítható támogatás mértékét tartósan közel 70%-ban állapította meg. A köztestületi feladatokra fordított támogatás mértéke átlagosan 20%-os szinten van. Az Akadémia egyéb intézményei feladataira fordítható rész is a három évben azonos szinten maradt. 11

12 Saját bevételek Az Akadémia saját bevételei években a következők szerint alakultak: ,7 millió Ft ,3 millió Ft ,4 millió Ft. A évi bevételi teljesítésnél az előző évekhez viszonyítva kismértékű csökkenés volt, melyet elsődlegesen a korábbi évek maradványainak, valamint a szolgáltatási bevételeknek a csökkenése okozott. A bevételek alakulásánál a külföldi megbízásokból származó bevételek volumene azonos szinten maradt. Ez az akadémiai kutatóintézetek nemzetközi elismertségét jelenti, azonban változatlanul felveti azt a gondot, hogy ezeknek a forrásoknak a terhére a rendkívül szigorú elszámolási szabályok miatt intézményi üzemeltetési kiadások csak korlátozott mértékben számolhatók el és az általános utófinanszírozás miatt az intézetek évközi likviditási gondjai egyre gyakoribbá válnak, melyet az Akadémia saját hatáskörében már nagyon nehezen tud megoldani, rendezni. A bevételek között jelentős a pályázati forrásból származó bevételek aránya. A saját bevételek még mindig jelentős részt képviselnek az intézmények gazdálkodásában, mivel a jelenlegi intézményi szervezetek fenntartása, a feladatellátások a csökkenő központi támogatások mellett kizárólag saját bevételből finanszírozhatóak A kiadások alakulása Az Akadémia felügyelete alá tartozó intézmények által teljesített kiadások alakulása az elmúlt három évben: ,7 millió Ft ,1 millió Ft ,1 millió Ft. A kiadások közel 70%-a mind a három évben személyi juttatások és járulék kiadásokból tevődött össze. Ez az arány a kutatói foglalkoztatottság oldaláról nézve rendkívül pozitív tény, a fennmaradó kiadási rész viszont a működési kiadásokra és a szakmai tevékenységek tárgyi feltételeinek biztosításához nem elegendő. (áremelkedések, árfolyamváltozások). 12

13 8. ábra Az MTA felügyelete alatt működő kutatóintézetek pénzügyi forrásai, a évi pénzügyi források alakulása Kutatási célú költségvetési támogatás 2,3% 8,2% Nem kutatási célú költségvetési támogatás OTKA támogatás OTKA támogatás értékű bevétel 0,5% 8,4% Központi programok (feladatfinanszírozás) Nemzeti Kutatási Alapprogramok 10,0% 2,9% 4,6% 2,2% 50,0% Innovációs Alaptól átvett pályázati bevétel Vállalati, vállalkozási forrás (kutatásra) Vállalati, vállalkozási forrás (nem kutatásra) Külföldi forrás (kutatásra) 3,0% 1,0% 3,8% 2,9% Egyéb források (kutatásra) támogatás Egyéb források (kutatásra) bevételként Egyéb források (nem kutatásra) pénzeszköz áta. Forrás: Pénzügyi Főosztály 13

14 4. A doktori cím a számok tükrében A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak utánpótlását az MTA doktora címmel rendelkező tudományos kutatók biztosítják. Az Akadémiáról szóló törvény szerint ezt a címet a Doktori Tanács és a tudományos osztályok követelményeinek eleget tévő tudományos kutatók saját elhatározásukból pályázhatják meg. A doktori pályázatokat a Doktori Tanács, a tudományos osztályok és a tudományos bizottságok közreműködésével az MTA Doktori Szabályzatának előírásai szerint bírálja el. Az MTA doktora cím odaítélése érdekében lefolytatott eljárásban a pályázó tudományos, szakmai tevékenységét tudományterületének tudományos bizottsága, az illetékes tudományos osztály, a bíráló bizottság és a Doktori Tanács értékeli. Az eljárásban szakértőként vesznek részt a tudományos bizottságok, a tudományos osztályok és a Doktori Tanács előterjesztői, valamint a hivatalos bírálók. Egy-egy pályázó tudományos teljesítményének és benyújtott művének értékelésében mintegy 100, a pályázó tudományterületéhez kapcsolódó szakértő vesz részt. Ezért az MTA doktora cím odaítélése felfogható úgy is, mint a magyar tudományosság minőségbiztosítási rendszere. Az MTA doktora cím megszerzése nem csupán a Magyar Tudományos Akadémia belső ügye. A doktori eljárás nem pusztán egy cím odaítélésének kérdése, hanem egy fontos minőségi biztosíték az egész magyar tudományosság számára. Egyes intézmények igen nehezen lennének képesek saját minőségbiztosítási rendszerükben hasonlóan munkaigényes és külső, objektív rendszert alkalmazni. Értékmérő lehet ez a cím a felsőoktatásban történő professzori kinevezéseknél. A magyar felsőoktatás meghatározó része el is fogadja ezt, és a professzori kinevezéseknél megköveteli az MTA doktora cím meglétét. Erre jogszabály nem kötelezi, ezt önként vállalja. A doktori eljárásban közreműködők díjazásáról az MTA Vezetői Kollégiumának elvi iránymutatása alapján az MTA főtitkára rendelkezett, mely szerint május 1-jétől az MTA rendes és levelező tagjai nem részesülnek közreműködői díjban. Az elmúlt években a viták középpontjában állt a doktorok száma, és ezzel összefüggésben a doktori tiszteletdíj helyzete. A doktori tiszteletdíj adományozásáról a Kormánynak, annak pénzügyi fedezetéről a költségvetés részeként a Parlamentnek kell döntenie. A táblázatban feltüntettük évenként a doktorok, valamint a tiszteletdíjra jogosultak számát. Az elmúlt három évben a tiszteletdíjak szabályozásában csak annyi változás történt, hogy 2007-ben az azt megelőző havi ,- helyett ,- Ft-ban állapította meg a Kormány a tiszteletdíj összegét. A pénzügyi fedezetet a Parlament mindhárom évben ugyanakkora összegben határozta meg. Bemutatjuk az MTA doktora pályázatok számát és sorsát a három év alatt s ebben az időben a nagy tudományterületi bontásban. Mivel az eljárás különböző fázisai nem ugyanabban az évben zárulnak, értelemszerűen a benyújtott és a lezárult pályázatok száma nem azonos. Az eljárás szigora megmaradt. A 3 év során az elutasított illetve visszavont pályázatok száma lényegében nem változott: 34, 35 és 31. Ugyanakkor a legszigorúbbak a társadalomtudományok: itt az elutasítás illetve visszavonás a három évben 48 pályázatot érintett, az élettudományokban 29-et, a matematika és természettudományokban 23-at. A társadalomtudományokban a szigor nagyobb önfegyelmet jelent. 31 esetben a pályázók vonták vissza pályázatukat. Bár az elbírálási folyamat természetéből következően a pályázatok mintái között csak részleges az átfedés, mégis érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az élettudományokban mintegy 4:1, a társadalomtudományokban mintegy 2:1, a 14

15 fizikai tudományokban 5:1 a megkapási esély. (Forrás: MTA Doktori Tanács Titkársága nyilvántartásai.) 9. ábra: Az új doktori címek Benyújott Megkapott ábra Az új doktori címek tudományág szerint Benyújott Megkapott Matematika és Termmészettud. Élettudományok Társadalomtudományok Az MTA Köztestület nem akadémikus tagjainak száma a évi ről márciusára ra nőtt. A köztestületi tag doktorok száma ugyanezen időszakban ről ra változott, a növekedésük 8 %. Ugyanakkor a doktorok aránya köztestületben stabil: 22% illetve 21 % a két végponton. A 10. ábra mutatja a köztestületben regisztrált MTA doktorok számának alakulását a három évben. Ebbe belejátszik a korában nem köztestületi tag doktorok regisztrálása is. 15

16 11. ábra Az MTA doktorok számának alakulása Az MTA doktorok számának alakulása Forrás: Köztestületi adatbázis (Az adatok március 1-i állapotot tükröznek.) Az élettudományok és a természettudományok területen a doktorok száma közel azonos 964 illetve 957 fő, a társadalomtudományok területén pedig 622 fő. Kiugró eltérés a 3 év alatt a változásban nem volt, mint az ábra is mutatja. 12. ábra Az MTA doktorok számának alakulása a 3 nagy területen Az MTA doktorok számának alakulása Élet Társ MatTerm (Az adatok március 1-i állapotot tükröznek.) 16

17 1. táblázat Az MTA Köztestületének doktor tagjai tudományos osztályok szerint (Az adatok március 1-i állapotot tükröznek.) Osztály I II III IV V VI VII VIII IX X XI Összesen A doktorok jellemzői a három év alatt érdemben nem változtak. Átlagéletkoruk jelenleg 67 év, a nők aránya 13%. Egyetemen és főiskolán dolgozik 63%-uk, az Akadémia kutató hálózatában pedig 23%-uk. Döntő többségük, 67%-uk Budapesten él, Szeged és vonzáskörzetében 9%-uk, Debrecen és vonzáskörzetében 8%-uk, Pécs és vonzáskörzetében 5%-uk, Veszprém és vonzáskörzetében 4%-uk, Miskolc és vonzáskörzetében 2%-uk. (5%-uk külföldön él, vagy nem adott meg lakáscímet). 5. A nemzetközi munka új elemei Az elmúlt 3 év eseményei közül említésre méltó a World Science Forum (WSF) novemberi és novemberi ülése. Külön említést érdemel az, hogy ma már az UNESCO és az ICSU ill. az Európai Unió is egyetért azzal, hogy a WSF-t minden második évben a magyar fővárosban rendezzék meg. Az Akadémia kétoldalú együttműködéseinek vonatkozásában kiemelendő, hogy 18 együttműködési megállapodás jegyzőkönyvét írták alá az elmúlt három évben. Ezek között is fontos esemény a 3 orosz akadémiával meglévő munkatervi jegyzőkönyv aláírása Vizi E. Szilveszter elnök úr által. Akadémiánk több nemzetközi rendezvény szervezésében is részt vett. Így Budapesten tartotta ülését a Nemzetközi Krisztallográfiai Unió (IUCr) Szervező Bizottsága, ill. a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) VB ülésének megrendezésére is Budapesten került sor (mint közismert, az IMU elnökévé Lovász Lászlót, az MTA rendes tagját választották 2006-ban Madridban) A Tudomány Világfóruma A beszámolási időszakban két World Science Fórumra került sor Budapesten, az MTA szervezésében. A 2005-ös (november 10-12) fórum témája: tudás, etika és felelősség volt. 17

18 Erről a rendezvényről már többször beszámoltunk itt csak konklúzióit és ajánlásait mutatjuk be, melyek máig megszívlelendő tézisek. A Tudomány Világfóruma (World Science Forum - Budapest 2005) összegző javaslatai 1. A tudomány mai összetettsége miatt át kell alakítani az akadémiai világ, a kormányzat és a társadalom többi szereplője közötti viszonyt, és ehhez a tudományos támogatás, az oktatás és a kommunikáció új modelljei szükségesek. 2. A kapacitás bővítésének lehetőségeiből adódó előnyök teljes kiaknázása érdekében meg kell osztani és ki kell cserélni egymás között a tapasztalatokat és a bevált módszereket. 3. Nélkülözhetetlen a kölcsönös megértés fejlesztése a tudomány és az üzleti világ közötti kulturális szakadék áthidalása érdekében, különös tekintettel ezek szoros összefonódására, egymásrautaltságára, és az etikai megfontolásokra. 4. A világ országai és régiói között a kapacitás, a tudományos tudás, a tudomány és technika területén elért vívmányok tekintetében tapasztalható, egyre szélesedő szakadékot a Dél és Dél, illetve a Dél és Észak közötti együttműködés erősítésével kell megszüntetni. 5. Fel kell ismernünk az olyan lényeges ökológiai értékeket, mint a szorosabb életközösség azokkal, akikkel közös otthonunk a Föld, vagy az élet evolúciós potenciáljának fenntartása. 6. A tudományos tevékenységet minél ifjabb életkorban vonzóvá kell tenni a gyerekek számára. WSF novemberében Budapest harmadízben adott otthont a Tudomány Világfórumának, a World Science Forumnak, amelyet a szellem emberei közül sokan méltán tartanak az év legrangosabb magyarországi világeseményének. Sok szempontból minden eddiginél sikeresebb volt az idei Tudomány Világfóruma. A Fórum november 8-i megnyitóján - Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére - Stjepan Mesic horvát, Heinz Fischer osztrák és Karolos Papoulias görög államelnök is részt vett a Zöld elnökök találkozóján. A magyar köztársasági elnök a világsajtóban azóta már több alkalommal idézett nyitóbeszédében az államnak a környezetvédelem terén tett nagyobb erőfeszítései mellett állt ki. Hasonló konklúzióra jutottak azok, akik a nyitónapon a Befektetés a tudásba a fenntarthatóság érdekében elnevezésű szekcióülésen vettek részt: ha sikerül a politika, a diplomácia, a technológia és a demokrácia terén radikális fordulatot véghez vinni, akkor van esély a természeti értékek megőrzésére. Az interdiszciplinaritás fontossága mellett kiálló előadók mellett sokan sürgették a tudomány és technológia területén a nemzetközi összefogás létrejöttét a Tudomány és innováció mint globális vállalkozás című szekcióban. Ugyanitt vetődött fel a globális tudományos vállalkozások koordinálásra hivatott World Science Organisation létrehozása is. A Millenniumi Fejlesztési Célok elérésével önálló szekcióülés foglalkozott a fórum nyitónapján, ahol a képzésbe való befektetés mellett főleg a technológiai fejlesztések szükségességét hangsúlyozták a szakértők. A történelmi-politikai ellentéteken túlmutató tudományos együttműködés fontos példáját adta a 2003-ban alakult Izraeli-Palesztin Tudományos Szervezet által tartott beszámoló a közös eredményekről. 18

19 A második nap kétségkívül legfontosabb eseménye egy új ENSZ-szervezet létrejötte volt. Az UNEP alá tartozó Nemzetközi Panel a Fenntartható Források Kezeléséért nevű szervezet globális szinten kívánja betartatni a termékek és szolgáltatások biztonsági előírásait és vizsgálni azok környezetvédelmi hatásait. Szintén erre a napra időzítették a fórumok fórumát, melynek keretében Budapesten tanácskoztak a tudósok és döntéshozók legfontosabb világszervezetei. E napon zajlott le a Nobel-díjasok lindaui éves találkozója, az OECD Global Science Forum, a Japanese Science and Technology in Society Forum, a Euroscience Open Forum, a World Bank által szervezett Knowledge Economy Forum és STI Global Forum, a Third World Academy of Sciences intézményei és rendezvényei, a London International Youth Science Forum, illetve az American Association for the Advancement of Science éves találkozója vezetőinek, szervezőinek ismertetője intézményeikről, rendezvényeikről. A jövőorientált, a befektetésekre fókuszáló szekcióüléseken eközben szó esett a paradigmaváltó tudás-alapú politikákról, a jövő generációk támogatásáról, a parlamentek kihívásairól és lehetőségeiről, valamint a fejlődő gazdaságok lehetőségeiről. A még oly eltérő témák is hasonló tanulságokkal jártak, amennyiben az előadók egybehangzóan hangsúlyozták (a versennyel szemben) az együttműködés szükségességét szakterületek és nemzetek között egyaránt, illetve sürgették a politika és a tudomány közötti termékeny párbeszéd megszületését. Szakértők próbáltak választ találni arra is, hogyan lehetne világszerte növelni az oktatás, a képzés tudományos színvonalát, kiemelve az internet tanulásban-tanításban rejlő lehetőségeit. A 2007-es eseményről az MTA elnöke zárszavában kiemelte a tudósok, politikusok és a gazdaság szereplői közötti párbeszéd fontosságát, valamint megfogalmazta a tudomány társadalmi és gazdasági hasznosíthatóságának elveit. Végül meghirdette a 2009-es találkozó fő gondolatát: Szellem Kreativitás Társadalom. A WSF általános értékelése Afelől ma már nincs vita, hogy a tudománynak szüksége van hasonlóan nagyszabású rendezvényekre, amelyek révén mind a társadalom széles rétegeiben, mind a döntéshozókban tudatosul, hogy a tudomány támogatása és elismerése az emberiség jövőjének záloga. A rendezvény, melynek jó esélye van arra, hogy idővel a tudomány davosi tanácskozásává váljon, immár hazajön Budapestre. Ami pedig az ország egésze számára az országról alkotott kép formálása szempontjából különösen lényeges: erről a tényről bőven olvashatunk a hazai és nemzetközi sajtóban. Nem ilyen kedvező a kép a Fórum társadalmi fogadtatását illetően, valamint a társadalmi, politikai, gazdasági döntéshozók és a politika nézőpontjából sem. A Fórum választott központi témái még nem befolyásolják, tematizálják a közbeszédet, a tudomány és politika diskurzusa egyelőre mintegy az érintettek feje felett zajlik, a média tudósít ugyan az eseményről, de csak a történéseket továbbítja, a gondolatokat nem. A 2007-es találkozó mérlege pozitív; a Forum három napja alatt hatvan ország több száz tudósa és döntéshozója jelent meg a plenáris- és szekcióülésekbe sorolt közel hatvan előadás valamelyikén. A korábbi évek témái Tudás és társadalom, Tudás, etika és felelősség után idén a szervezők a Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe összefoglaló címet választották. A témaválasztás élesen veti fel a jelenkor laikus és tudós állampolgárának felelősségét saját és utódai jövője iránt. Természetesen a döntéshozók és a tudomány művelői között közvetlen és 19

20 őszinte párbeszéd során a politika felelőssége is felvetődik. Most például a klímaváltozás hatásai kapcsán sikerült felhívnia a tudománynak a politika figyelmét a valós veszélyre, más területeken azonban még bőven akad tennivaló. További erőfeszítést igénylő mozzanatok 1. A tudományra fordított kormányzati eszközök felhasználását irányító nemzetközi döntéshozók jelenléte Budapesten külön is kiemelendő, hiszen ők képviselték a világ tudományra fordított erőforrásainak döntő többségét. 2. A tudományos nagyhatalmak közül kiemelkedő volt az USA reprezentációja. Az orosz részvételt negatívan befolyásolták a közeledő választások, de az akadémia elnöke (akit Boris Myasoedov főtitkár-helyettes képviselt) levélben értékelte igen magasra a Fórum lebonyolítását és eredményeit. A kínai tudományt különböző okok miatt a vártnál kevesebben képviselték, de a Tudományos Akadémia elnöke előre jelezte részvételét a következő, 2009-es Fórumon. A közeljövőben mind az amerikai, mind az orosz és kínai kapcsolatainkat tovább kell erősíteni. Az EU részéről az érdeklődés a vártnál gyengébb volt, és az ottani diplomáciai kirendeltségünk az ezzel kapcsolatos feladatait nem abszolválta. Erre a jövőben több figyelmet kell fordítanunk. Ugyancsak több figyelmet kell szentelni olyan gyorsan fejlődő országok intenzívebb bekapcsolására a következő WSF előkészítésénél, mint például India vagy Brazília. 3. A hazai politika és tudomány-irányítás részvétele inkább a szervezők erőfeszítéseinek, mintsem az ő érdeklődésüknek köszönhető. 4. A gazdaság meghatározó szereplőit ezúttal sem sikerült aktivizálni. 5. Amellett, hogy korábbiaknál több vezető magyar tudóst vonzott a rendezvény, örvendetes fejlemény a doktoranduszok és egyetemisták fokozódó érdeklődése, jelenléte. 6. A média jelenléte minden eddigi Fórumot felülmúlt, több mint 150 újságíró regisztrált. A hazai sajtóvisszhang jónak mondható, a nemzetközi pedig megfelelt a szokásosnak, azaz különleges szenzáció nélkül, sajnos, a világsajtó is érzéketlen a tudománnyal kapcsolatos események iránt. 7. A 2007-es Fórum internetes utóélete mintaszerű volt, és kivívta a résztvevők elismerését. Mind a hivatalos weboldalon ( mind az MTA weboldalán már napokkal az események után minden fontos információ elérhető volt, beleértve a Fórum teljes videóanyagát, a végleges programot, az összefoglalókat és a résztvevők névsorát. 20

21 5.2 A visegrádi együttműködés A visegrádi országok a kilencvenes évek kezdetétől datálódó általános politikai jellegű együttműködésének speciális szakterületeként a térség tudományos akadémiáinak vezetői 1999 óta rendszeresen találkoznak, informális keretek között. Tekintettel arra, hogy a visegrádi akadémiáknak régi, jól működő kétoldalú együttműködései vannak egymással, a találkozók fő témáit a térség előtt álló közös kihívások területéről választották: kezdetben az uniós kutatási-fejlesztési tevékenységekbe való bekapcsolódás, és a tudomány és kutatás európai integrációjával kapcsolatos általános kérdések voltak napirenden. Az uniós csatlakozás és a 7. EU Keretprogram beindulása után egyre konkrétabb igény merült fel a régió tudományos közösségei előtt álló problémákkal így az európai kutatási térséghez való csatlakozás elvi és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban közös álláspont kialakítására, a közös fellépés elvi megalapozására. A találkozók során a négy akadémia elnökei több alkalommal közös nyilatkozatokat fogadtak el, melyben az európai kutatás aktuális kérdéseivel kapcsolatban fejtik ki közös álláspontjukat: A találkozókat a résztvevő akadémiák forgószínpad rendszerben szervezik, az utóbbi évek találkozói a beszámolási időszakban a következő helyszíneken folytak: 2004 Bratislava (Szlovákia), Visegrád (Magyarország), 2005 Wroclaw (Lengyelország), 2006 Prága (Cseh Köztársaság), 2007 Smolenice (Szlovákia). A találkozók gyakorisága ugyan csökkent, de az együttműködésnek az utóbbi néhány évben fokozott nyomatékot adott az akadémia elnökök, közöttük Vizi E. Szilveszter személyes részvétele. A találkozók során elfogadott nyilatkozatok a pillanatnyi helyzetértékelésen túlmutató, fontosabb megállapításai: Az uniós költségvetési sajátosságok miatt, a kutatási és innovációs keretprogramok jelenlegi finanszírozása mellett különös fontossága van a közösségi és a nemzeti források közötti szinergia lehetőségei kihasználásának. Az új tagországok a strukturális alapok felhasználása során fokozott figyelmet kell hogy fordítsanak a kutatási potenciál kihasználását lehetővé tevő kutatási infrastruktúrák létesítésére és a részvételt támogató társfinanszírozásra. Elismerve az Európai Bizottság által javasolt Európai Technológiai Intézet (ETI) kezdeményezés fontosságát, a megvalósítás sikerét csak megfelelő európai központi finanszírozás mellett látják garantálhatónak, amely nincs kihatással a keretprogramok költségvetésére. Az ETI megvalósítását hálózati kapcsolatban együttműködő intézetek formájában látják reálisnak, és ösztönzik az egyes tagországokon belüli kezdeményezéseket. A 7. Keretprogramban való részvétellel kapcsolatban az Akadémiák felkérik kormányaikat, hogy a megváltozott szabályrendszer miatt a projektekben kötelezően felmutatandó 25 %-os önrész fedezésére keressenek központi megoldást. A találkozók számos közös projekt indításának ötletét is felvetették, ezek közül a ténylegesen megvalósult, legfontosabbak a következőek: Közös internetes portál kialakítása. 21

22 A V4 akadémiák sikerrel pályázva a Visegrad Fund támogatására 50 %-os önrésszel (a Royal Socety-vel közösen) "Frontiers of Science" címmel sikeres interdiszciplináris ifjúsági tudóstalálkozót szerveztek 2007-ben Krakkóban. Közös társadalomtudományi publikációs adatbázis kialakítása. A kezdetben folyóiratként elképzelt Central European Journal of Social Sciences and Humanities végül is internetes on-line adatbázis formájában öltött testet, amely 2008-ra már összesen 176 társadalomtudományi folyóirat válogatott cikkeit referálja. A találkozók utolsó négy évének másik fontos, a tudós-utánpótlás nevelésének fontosságára rávilágító eredménye a Visegrádi Akadémiák Ifjúsági díjának megalapítása. E díj magyar nyertesei a következők voltak: 2005 Sulyok Gábor (Jogtudományi Intézet), 2006 Takács Péter (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet), 2007 Gyürky György (ATOMKI, Debrecen) áprilisában a Magyar Tudományos Akadémia lesz a következő találkozó házigazdája. 5.3 Közép- és Keleteurópai Akadémiai Hálózat (CEEN CENTRAL- AND EASTERN EUROPEAN NETWORK) A Közép- és Keleteurópai Akadémiai Hálózatot (CEEN) 2003 októberében alakították az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia kezdeményezésére, a térség akadémiai elnökeinek fórumaként. A hálózat fő célja a kutatás európai integrációjával, az Európai Kutatási Térségbe való bekapcsolódással kapcsolatos közös érdekek és problémák azonosítása, megoldási javaslatok megvitatása, ill. a jó gyakorlatok közkinccsé tétele. A résztvevő országok köre dinamikusan bővül, a 2004-es ill es EU bővítés új tagországai mellett nyugat-balkáni tagjelöltek, ill. a térség olyan országai is részt vesznek benne, melyeknek többsége nemzetközi együttműködési szerződés kötésével hitet tett az európai kutatásba való bekapcsolódási szándékáról. A nyugat balkáni régióval való együttműködés európai uniós prioritás, az együttműködés nem kiváltja, hanem előnyösen kiegészíti a bilaterális együttműködési formát. A résztvevő országok képviseleti szintje változó, csak kevés esetben maradt meg akadémiai vezetői szinten, általában egyre több esetben szakértői szintű. A rendezvényeket változó helyszínnel, a házigazda akadémiák szakmai bevonásával szervezik. Az MTA a májusi rendezvényt szervezte, a házigazda Meskó Attila főtitkár volt. A találkozók során nagy figyelmet fordítnak az európai aktualitások bemutatására. Néhány esetben magas szintű találkozót is sikerült szervezni (Potocnik főbiztos, Prof. J. Buzek korábbi lengyel miniszterelnök, Európai parlamenti képviselő, a 7. Keretprogram rapportőre), legtöbbször azonban a témákért közvetlenül felelős bizottsági tisztviselők meghívására került sor. Bár az elhangzó információk nem titkosak, de a hivatalos információ-terjesztő csatornákon keresztül csak később kerülnek közkinccsé. Több alkalommal is szerepelt pl. a napirenden az Ideas program ill. az Európai Kutatási Tanács valamint az Európai Technológia Intézet létrehozásával kapcsolatos helyzet ismertetése. A fogadó ország K+F szektora aktualitásainak bemutatása mellett számos helyi specialitásnak számító téma is ismertetésre került (a budapesti találkozón pl. a Kutató diák mozgalom) A találkozók számos esetben közös nyilatkozat elfogadásával érnek véget, melyek néhány esetben hasznos szinergiát jelenthetnek pl. a visegrádi országok akadémiáinak közös nyilatkozataival, de az európai döntéshozókra gyakorolt hatásuk kétséges. 22

23 A CEEN fontos eredménye a térség akadémiáit bemutató IPTS (Instititue of Prospective Technologies Studies, Joint Research Centre, Sevilla) külön kiadvány, amely a teljes EU érdekszférában terjesztésre került. Az együttműködés az önálló működőképesség első jeleit is mutatja: Montenegrói kezdeményezésre az együttműködést közös projekt szintre kívánták bővíteni, így két közös projektjavaslatot is beadtak a 7. Keretprogram felhívásaira. Két alkalommal is alkalmunk volt a World Science Forumról beszámolni, a rendezvényt népszerűsíteni ill. a részvételre buzdítani A HUNASCO iroda Az MTA HUNASCO (Hungarian Academy of Sciences Contact Office to the EU) kapcsolati irodája áprilisában kezdte meg működését állandó brüsszeli helyszínnel. Az iroda feladata a közösségi szintű K+F és innovációs érdekképviseleti (lobby) tevékenység az MTA számára annak érdekében, hogy megalapozza az MTA aktív, folyamatos és hivatalos jelenlétét Brüsszelben, és elősegítse az MTA minél sikeresebb részvételét az EU Kutatásfejlesztési keretprogramjaiban és eredményes integrálódását az Európai Kutatási Térségbe; mindez a hazai környezetben - a felhasználók számára közvetlenül elérhető munkával párosítva, elsősorban a pályázóknak nyújtva segítséget a keretprogramokban való részvételhez. Az iroda jelenleg a Kutatásfejlesztési és Innovációs Főosztály keretein belül végzi munkáját, állandó brüsszeli székhelyű iroda fenntartásával. A HUNASCO iroda a MTA teljes kutatóközössége és intézményhálózata számára rendelkezésre áll, és a kapcsolattartás elősegítésének érdekében munkáját Brüsszelben és Budapesten párhuzamosan végzi. Az MTA honlapjáról letölthetőek az irodáról szóló angol és magyar nyelvű ismertetők, és megjelent az iroda angol nyelvű leírása a brüsszeli IGLO szervezet honlapján is ( és ). A HUNASCO iroda nemzetközi vérkeringésben való részvételének egyik legfontosabb formája az IGLO szervezet (ez a belgiumi székhelyű nemzeti K+F kapcsolattartó irodák informális hálózata), a HUNASCO iroda ennek hivatalos magyar tagjává vált novembere óta az iroda képviselője részt vesz az IGLO havi rendszerességgel megtartott zártkörű megbeszélésein. Az iroda ugyancsak csatlakozott az MTA számára leginkább érdekesnek tűnő IGLO munkacsoportok munkájához is (FP7 operatív Munkacsoport, European Technology Institute Munkacsoport, Innovációs Munkacsoport, ERC Munkacsoport), amelyek szintén havi rendszerességgel tartják megbeszéléseiket. Az IGLO tagság nélkülözhetetlen feltétele a brüsszeli munkának, az iroda nemzetközi és bizottsági elfogadottsága, az információkhoz való jutás, továbbá a szervezeti tagság szakmai referencia értéke miatt is. Az IGLO tagság felvételi kérelemre alapozva a tagintézmények egybehangzó jóváhagyása alapján jöhet létre, és országonként csak egy szervezet vehet részt az IGLO munkájában (így magyar részről a HUNASCO iroda az egyetlen résztvevő). 23

24 6. Kommunikációs átalakítások között az MTA kommunikációs feladatrendszerében a szokásos feladatellátás mellett több újító mozzanat is megjelent. Ezek közül kettőt emelünk ki: a kommunikációs képzést és a honlap fejlesztését. 6.1 Tudománykommunikációs képzés Az MTA májusi Közgyűlése határozatának megfelelően szeptemberében tudománykommunikációs és kutatásmenedzsment képzést indítottunk az Akadémia égisze alatt. A képzés 12 héten át, heti 6 órában, 10 óra gyakorlattal (pl. akadémiai honlap, WSF, Élet és Tudomány stb.) és internetes tudásbázissal zajlott. A képzésen 65 hallgató vett részt, köztük 50-en akadémiai munkatársak. A hallgatói véleményezés alapján a részt vettek döntő többsége elégedett a képzéssel. A program, mint az akadémiai reformfolyamat része Az akadémiai reform két fontos célkitűzéséhez illeszkedett a képzés elindítása: egyrészt az MTA szolgáltatásokat kíván nyújtani kutatóhálózata és az egész magyar tudományosság számára, másrészt a főhivatású kutatóhálózat működtetőjeként elkötelezett a korszerű kutatásmenedzsment és a tudomány társadalmi pozícióinak javítása mellett. Emellett egyértelmű az Akadémia, az intézetek és tudósok közös érdeke: a kutatói életpálya számára is új lehetőségeket kínál a kommunikációs és menedzsment ismeretek elsajátítása. Szakmai tartalom A tanfolyam legfőbb célja volt, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel lássa el résztvevőket, melyek alkalmassá teszik őket a tudomány közérthető, sok szempontú, a modern technika nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználó közvetítésére mind a szakmai, mind a laikus nagyközönségnek. A képzés sajátossága, hogy kifejezetten a kutató szempontjából és hasznára közvetítette azokat az ismereteket és készségeket, amelyek segítik tájékozódását és fellépését szakmai munkájának intézményrendszeri és kommunikációs környezetében. Hangsúlyozottan nem tudományos újságíró képzés indult, a cél a média működését ismerő, abban megnyilatkozni, kapcsolatot tartani, a tudományos eredményeket közérthetően kommunikálni tudó tudományművelő szakemberek képzése volt. Tervek a jövőre Hosszabb időszak alatt, elnyújtottabb ütemezéssel lehet majd a gyakorlatokat elvégezni a gyakorlóhelyeken. Limitáljuk a tanfolyam hallgatói létszámot, 30 (max. 35) főnél nagyobb csoport indítása nem célszerű. Az NKTH megkeresése alapján egy szakirányt indítanánk a kommunikációs és menedzsment mellett, kifejezetten a vállalkozói K+F-ben működő érdeklődők számára, együttműködve az NKTH és az Innovációs Szövetség szakembereivel. A képzés nemzetközi dimenziójának erősítésére együttműködést készítünk elő Egyesült Államokbéli, brit és más európai tudománykommunikációs műhelyekkel, amely révén tananyagcsere, vendégoktatói és hallgatói rendszer valamint közös rendezvények valósulhatnak meg. 24