TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG"

Átírás

1

2 2 civil fórum Tartalomjegyzék 3. oldal Sebestény István: Gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság, avagy (létezik-e) a fenntartható fejlődés trilemmája? 4. oldal Csáki Rozália: Tudjuk-e, hogy mennyi az elég? 5. oldal Dr. Tóth Gergely: A fenntarthatóság körei 7. oldal Bányász József: Fenntartható visszavonulás versus fenntartható fejlődés 12. oldal Molnár Judith: Fenntarthatóság a vállalati szférában 14. oldal Vadovics Edina Tóth Kornélia: EnergiaKözösségek program oldal Antal Orsolya Vadovics Edina: Nagycsalád kis lábnyom program oldal Átalvető a közvetlen értékesítési hálózat interjú Sinka Arnolddal 20. oldal Fenntarthatóan működnek-e civil szervezeteink? interjúsorozat 36. oldal Imecs Veronka: A civil szervezetek pénzügyi szabályozása CIVIL KURÁZSI 40. oldal RestartRomania Felhívás a társadalmi igazságosságért CIVIL ÖNÉPÍTKEZÉSÜNK 43. oldal Bereczki Kinga: A gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság trilemmájáról a fenntartható fejlődés jegyében TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG 45. oldal Jenei György: A civil társadalom szerepéről a közigazgatás modernizációjában 48. oldal Kuti Éva: Nemzetközi trendek és változó szervezeti formák a nonprofit szolgáltatásokban 52. oldal Csáki Rozália: Tudjuk-e, hogy mennyi az elég? (RO) 54. oldal Tartalomjegyzék (RO) civil fórum

3 Fenntartható fejlődés gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság 3 Gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság, avagy (létezik-e) a fenntartható fejlődés trilemmája? A trilemma eredetileg filozófiai fogalom, a dilemma háromváltozós formája. Olyan döntési helyzetet jelent, amelyben az adott három lehetőség együttes választása nem lehetséges. Logikai megközelítésben pedig három olyan állítás egymás mellé helyezése, melynek során mindhárom kijelentés igaz lehet, de egyszerre csak kettő. A trilemma már az ókori gondolkodók körében is felbukkant, David Hume idézi egyik művében 1 az alábbi, Epikurosznak tulajdonított példázatot: 1. Ha Isten nem képes megvédeni minket a gonosztól, akkor nem mindenható. 2. Ha Isten nem akar megvédeni minket a gonosztól, akkor nem jóakaratú. 3. Ha Isten meg tud és meg akar minket védeni a gonosztól, akkor miért is létezik a gonosz? A trilemma a későbbiekben a politikai és a gazdasági szakirodalomban is megjelent, korunk olyan társadalmi döntéshelyzeteinek leírásaként, amikor három rendszeralkotó elemből egyidejűleg csak kettőt lehet megtartani, támogatni, fejleszteni, a harmadikat fel kell adni, magára kell hagyni, le kell építeni. Példaként hozhatjuk a menedzser-trilemmaként emlegetett aforizmát, Gyorsan, olcsót, jót? Válassz kettőt!, vagy a tudósok által a Föld trilemmájának ( Trilemma of the Earth 3E Trilemma) nevezett problémakört. Eszerint a gazdasági fejlődés (Economy) gyorsításához növelni kell az energiafogyasztást (Energy), ez pedig a légszennyezéssel és a károsanyag-kibocsátásával rombolja a természetet (Environment). Ez utóbbi hármas dilemma már rávezet minket a címben és témaként szereplő fenntartható fejlődés problematikájára. Ebben a rendszeralkotó elemek, úgy, mint a gazdaság, a környezetvédelem, valamint a szociális biztonság kétségkívül kölcsönös 1) David Hume: Dialogues Concerning Natural Religion, függésben vannak, meghatározzák egymást, befolyást gyakorolnak egymásra. Úgy tűnik ez egyben jelen problémafelvetés kulcskérdése is, mindhárom tényező együttes fejlesztése, növelése bizonyos határon túl már csak egymás kárára történhet, következésképpen ez az ellentmondásos helyzet lehet az új évszázad legnagyobb kihívása, napjaink legaktuálisabb trilemmája. Feltehető az a kérdés is, hogyan jutottunk el idáig? És vajon nem szükséges-e ezeknek a tényezőknek az újraértelmezése, nem jött-e el az ideje egy paradigmaváltásnak? Olyan ez, mint a klímaváltozás, amelyet az utóbbi évekig sokan biztosra vettek, sokan kételkedtek benne, de mára és ezt is nevezhetjük paradigmaváltásnak már nem azon vitatkoznak, hogy tényleg történik-e valami, hanem azon, hogy ami zajlik, az természetes jelenség vagy pedig az emberi tevékenység következménye. A fenntartható fejlődés jelenlegi hármas konstellációja szintén egy paradigmaváltás eredménye volt, amikor is a jóléti társadalom eszméjébe a es évek körül a gazdaság és a szociális biztonság mellett harmadik attribútumként beágyazódott a környezetvédelem is, mely jelentősen befolyásolta és átalakította a gazdaságról, a hatékonyságról alkotott általános nézeteket. Addig úgy vélték nagyon leegyszerűsítve hogy a termelés fokozása, a gazdaság fejlesztése egyúttal megoldja a társadalmi problémákat is, megteremti a forrásokat a jóléti állam működtetéséhez. Azonban ez a természet rohamos kiaknázásával, a környezetterhelés növekedésével járt együtt. Ekkor felismerték, hogy a termelést korlátozni kell, természetvédelmi beruházásokra és természetbarát technológiákra van szükség. Ez azonban megdrágította a termelést, növelte a költségeket, vagyis csökkentette a nyereséget. Emiatt kevesebb forrás jut az államnak, és a teljes társadalmat átfogó szolidaritás, szociális védőrendszer intézményrendszere ebből már nem finanszírozható. Emellett a környezet védelme Úgy tűnik ez egyben jelen problémafelvetés kulcskérdése is, mindhárom tényező együttes fejlesztése, növelése bizonyos határon túl már csak egymás kárára történhet, következésképpen ez az ellentmondásos helyzet lehet az új évszázad legnagyobb kihívása. visszafogja, nehezíti azokat a beruházásokat is, amelyek a munkahelyteremtés miatt csökkentenék például a munkanélküliséget és így az állam szociális kiadásait is. Mindebből azt a nagyon is vitatható, és végletekig leegyszerűsített összefüggést lehet feltételezni, miszerint ahhoz, hogy a szociális biztonságot erősítsük, több jövedelem, több állami bevétel kell, ehhez viszont növelni kell a gazdaság hatékonyságát, ez azonban csak a környezetterhelés fokozása mellett lehetséges. A munkahelyteremtéshez beruházások, autópályák, utak, több energia stb. kellene, mindez rombolja a környezetet. Ha védeni akarjuk a természetet, ahhoz pedig forrás kell, amely nem térül meg és máshonnan kell a pénzt például éppen a szociális kiadásoktól elvenni. Ebből adódóan a szociális helyzet romlik, ezáltal pedig csökken a fizetőképes kereslet, a jövedelmek, ez pedig gazdasági válságot is okozhat. Lehetséges, hogy ez egy olyan társadalmi csapda, amelyből csak egy újabb paradigmaváltással lehet kiszabadulni? Bartal Anna Mária írja a következőket. A trilemma különösen olyan időszakokban jelenik meg, amikor gyökeresen megváltoznak a külső és belső feltételek, az erőforrások, illetve amikor

4 4 civil fórum egy korábban tartós és stabil rendszer lassacskán egy új rendszernek adja át helyét, bár a két rendszer elemei átmenetileg még együtt élnek egy darabig. Mindez arra utal, hogy a trilemma nem egy statikus, hanem egy dinamikus rendszerben értelmezhető, hiszen ha megváltozik a feltételek összjátéka, akkor arra az új helyzetben kell reagálni, új választásokkal. Ezt nevezik a cserélhetőség (tradeoff) elvének. A trilemma-típusú döntéshelyzetben nagyon gyakran megfogalmazódik, hogy a számításba jöhető mind a három kívánatos célt egyszerre kellene elérni, de a gyakorlatban a korlátozott (anyagi, tudás, humán, idő) erőforrások kikényszerítik az egyikről való lemondást. További probléma, hogy a két elem vagy cél kiválasztása ugyan életképes rendszert alkothat, ám előfordulhat, hogy az így létrejövő kettős rendszerek különböző értékrendek, normák, világképek alapján nem feltétlenül kívánatosak. 2 Ez az idézet találóan írja le, hogy a kezdetben harmonikusan együtt élő és -működő elemek között idővel hogyan tud megbomlani az egyensúly. Valamelyik összetevő túlsúlyba kerülésével, a kritikus érték elérésével a rendszer megbillen, esetleg felborul. Ha képletesen akarnánk leírni a helyzetet, képzeljünk el egy háromágú libikókát, melynek mindhárom ülése egyszerre a levegőben van. De ha valamelyik szárán súlyeltolódás történik, akkor egyik rosszabb esetben akár kettő vége padlót fog. 2) Bartal Anna Mária: A válság elején, Civil Szemle, 2009/1 2. Vajon a fenntartható fejlődés lehetséges forgatókönyvei, valamint az itt következő írások csak ezt a borúlátó trilemmát képesek valósághűen bemutatni, vagy netán léteznek, megtalálhatóak, és nem utolsósorban alkalmazhatóak azok a megoldások is, melyek az itt megfogalmazott belső ellentmondások esetében egyben feloldások is, és amelyek segítségével a libikóka mindhárom ülése utasaival együtt egyszerre fenntarthatóan felemelkedhet? Sebestény István Civitalis Egyesület elnök Tudjuk-e, hogy mennyi az elég? Csáki Rozália főszerkesztő E lapszámunk szerkesztése, a fel - vetett problematika boncolgatása egyre inkább arra engedett következtetni, hogy a gazdaságkörnyezetvédelem-szociális biz ton ság összefüggésében önmagunk próbatétele a kulcs. Önmagunk mint magánszemély és önmagunk mint a tár - sa dalom tagja. Hangsúlyosan szembesülünk azzal a ténnyel, hogy mennyire nem lehet elzárkózva, csak a magunk kis világában élni, kizárva minden külső tényezőt. Ha bárki ebben a hitben ringatja magát, egyrészt becsapja önmagát, mert nem vesz tudomást arról, hogy minden cselekedete, sőt, gondolata milyen kihatással van az emberi, társadalmi és természeti környezetére. Ugyanakkor nem számol azokkal a tényezőkkel, amelyek hatással vannak rá, mindarra, amivel ő foglalkozik. Így kizár olyan tényezőket, amelyek nélkül nem lehet sikerre vinni folyamatokat. Kardinális kérdés, hogy az ember képes-e felülemelkedni, avagy kiemelkedni a saját kis világából, a hétköznapjai komfortzónájából és képes-e önmagát, életét úgy szemlélni, mint egy nagyobb összefüggés része? Úgy vélem, a civil szférában tevékenykedő személyek jó része képes erre, hisz éppen a saját kis életén is túlmutató közösségi kérdésekben vállal szerepet. Ezzel tudatosan vagy sem belátja, hogy ő maga is egy szélesebb összefüggés része, legyen ez a közösség, a társadalom, vagy éppen a természeti környezet. Ha a dolgok emberi létünk, cselekedeteink, a társadalmi és gazdasági folyamatok, a környezet változása stb. eme öszszefüggését tudatosan belátjuk, akkor természetszerűen kellene következzen a felelősségünk ezek iránt. Továbblépve: annak tudatában, hogy e földet unokáinktól kaptuk kölcsön, cselekedeteink is eme szellemiségben történő komoly mérlegelések, belátások eredményei kellene legyenek. És ha így lenne, akkor ma talán nem vetődött volna fel e lapszámunk problematikája, illetőleg, meglehet, hogy sokkal idillikusabb gondolatsorok közepette ejtenénk szót róla. A valós helyzet azonban döbbenetes módon szembesít az emberi, társadalmi, környezeti és gazdasági problémákkal. És mindennek a kulcsa bennünk, emberekben, magánszemélyekben, állampolgárokban van. Sebestény István a vezércikkben nagyon jól rávilágít arra, hogy e három szegmens gazdaság-kör nyezet védelem-szociális biztonság a jelenlegi szélesebb körű, akár azt is

5 Fenntartható fejlődés gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság 5 mondhatnánk, hogy globális összefüggések szintjén nem férnek össze egymással. Ha egy hasonlattal kellene leírjuk a helyzetet, akkor azt is mondhatnánk, hogy olyanok, mint az egy bársonyszékre pályázó három kiskirály: ha a harmadik király is rá akar ülni erre a székre, akkor a másik kettő közül valamelyiket félre kell tolja. Persze, mindez csak azért, mert egyik kiskirály sem szeretné félretenni a palástját, megválni az ékes öltözete bármelyik részétől. És itt van a bökkenő! Itt mutatkozik meg az önös érdek, a csak magára, csak a saját életére és legkisebb környezetére gondoló ha gondoló emberi magatartás. Ezzel van itt a legnagyobb probléma! És ezért mondhatjuk azt, hogy ez önmagunk próbatétele is. Azért kell minél hangsúlyosabban foglalkoznunk ezzel a kérdéskörrel, mert az egyes emberek önzősége oda vezetett és vezet, hogy szinte szó szerint kiveszik a lábunk alól a talajt, nem marad semmi, amit unokáinknak visszaadhatnánk, és már mi magunk sem élhetünk biztonságban. A fenntarthatóság kérdése éles csatabárdként lóg a fejünk felett. Tóth Gergely cikkéből megtudhatjuk, hogy miként is alakult e fenntarthatósági kérdés az évek során és a három Ha ki-ki magánszemélyként a maga életében, továbbá a társadalom keretében a munkája révén is képes apróbb jótékony változtatásokat megtenni, ezzel azt segíti, hogy össztársadalmi szinten is határozottan tudjunk előrelépni egy fenntarthatóbb jelen és jövő érdekében. szegmensnek környezet, társadalom, gazdaság milyen is a viszonya ebben az összefüggésben. Az utóbbi évek történései, a természeti katasztrófák, a forradalmak, a gazdasági nehézségek mind-mind felkiáltójeles jelzé sek: nézzünk magunkba, és a változás érdekében tegyük meg a szükséges lépéseket. Bányász József markánsan mutat rá arra, hogy a fejlődés hajszolásával miként rohanunk a vesztünkbe, ugyanakkor világos iránymutatást is ad arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezen változtatni, mit kellene tenni egy fenntartható jelen és jövő érdekében. A sok kicsi sokra megy elve ez esetben is érvényes. Ha ki-ki magánszemélyként a maga életében, továbbá a társadalom keretében a munkája révén is képes apróbb jótékony változtatásokat megtenni, ezzel azt segíti, hogy össztársadalmi szinten is határozottan tudjunk előrelépni egy fenntarthatóbb jelen és jövő érdekében. Molnár Judith a szervezetek, intézmények, vállalatok szintjén megtehető lépésekről tájékoztat. Aztán olyan civil kezdeményezéseket mutatunk be, amelyek sikerrel lépnek előre e téren és próbálnak segítséget nyújtani minél több embernek az észszerű és biztonságos jövő könnyed építésében. Számos erdélyi magyar civil szervezet vezetőjét kérdeztük meg egy interjúsorozat keretében arról, hogy szervezetük fenntarthatósága mitől függ? Milyen a viszonyuk a helyhatóságokkal? Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? Érdekes válaszokat kaptunk. Civil kurázsi rovatunkban a Re start- Romania figyelemreméltó prog ramot mutatjuk be, amely Romániá ban a korrupció elleni civil kezdeményezéseket karolja fel. Civil önépítkezésünk rovatunkban Bereczki Kinga a lapszám fő témájára reflektál, nemzetközi példákat hoz a felelőtlen magatartás következményeire, továbbá arra, hogy az önkorlátozó magatartás országokat menthet meg. Társadalom és gazdaság rovatunkban két igen érdekes összefüggésre rávilágító cikket olvashatnak: Jenei György arról reflektál, hogy a civil társadalomnak milyen szerepe, feladata lehet a közigazgatás modernizációjába; Kuti Éva a civil társadalom és a gazdasági szektor határterületén alakuló szociális gazdaság mibenlétéről, sajátos formáiról és problematikus megítéléséről ír. Ez alkalommal is fontos kérdések felvetésével és figyelemreméltó gondolatokkal, inspiráló civil kezdeményezések bemutatásával igyekszünk az Önök segítségére lenni. Bízunk benne, hogy e gondolatmagok jó talajba hullnak és egészséges, aktív cselekvésben megmutatkozó növekedés lesz az eredményük. A fenntarthatóság körei Ebben a cikkben körökről lesz szó. Először is nézzük, kinek a köreit segíti, s kiét gátolja a fenntartható fejlődés fogalma. A mai társadalmat szokás három részben egymást metsző kör halmazaként szemlélni, ez lenne a kormányzat, a vállalatok, valamint a civil szféra. Időzzünk el a sorrendnél egy percet. Kronológiailag 1. civilek, 2. állam, 3. vállalatok lenne a sorrend. Ma az erőviszonyok alapján fordult a kocka, méghozzá radikálisan: 1. vállalatok, 2. állam, 3. civilek. David Korten 1 már 1995-ben rámutatott, hogy a vi- 1) A tőkés társaságok világuralma, Kapu, 1996 lág vezető gazdaságai egyre inkább a nemzetközi nagyvállalatok, s nem a kormányok. Adatokat sajnos nem közölt, ezért magam állítottam öszsze egy listát 2007-ben, mely szerint a világ 100 legnagyobb gazdaságából 42 multinacionális vállalat, 58 pedig

6 6 civil fórum nemzetgazdaság 2. Ha már a 150 legnagyobb szereplőt nézzük (GDP, illetve forgalom alapján), a multik túlsúlyban vannak. A legújabb, 2011 októberében nyilvánosságra hozott kutatási jelentés sokkal mélyebbre megy ennél. A New Scientist nevű lap megbízásából a zürichi székhelyű Swiss Federal Institute of Technology kutatói (!) nemzetközi nagyvállalatot vizsgáltak meg, felfedve a kereszt-tulajdonlásokat is. A pénzügyi hatalom egy 1318 cégből álló kemény magban összpontosult, ezen cégek mindegyike átlagosan 20 kapcsolattal rendelkezett. Bár maga az 1318 vállalat csak a világgazdaság összes bevételének 20 százalékát birtokolta, tulajdonosi kapcsolataikon keresztül további 60 százalék (!) összpontosult a kezükben. James Glattfelder, a kutatás vezetője rámutatott, hogy ezen csoporton belül is van egy úgynevezett szuper-entitás, 147 cég, amely a világgazdaság kétötödét kontrollálja. Ezek legnagyobb része pénzügyi intézmény, mint a Barclays Bank, a JPMorgan Chase & Co. és a Goldman Sachs Group. De vajon érdeke-e a fenntartható fejlődés a vállalatoknak? A kérdésre igenlő s nemleges válasz is adható. Az igen-t David Brower amerikai természetvédő fogalmazta meg a 2) A Valóban Felelős Vállalat, KÖVET, 2007 legfrappánsabban: Egy halott bolygón nincs üzlet! 3 Rövidebb távon a kérdésre adható egy másik pozitív válasz is: eszerint a környezettudatosság, vállalati társadalmi felelősség (CSR 4 ), fenntarthatósági menedzsment (akármi legyen is az) ma már üzleti érdek, ezekkel növelhető a vásárlói és dolgozói lojalitás, költségek takaríthatók meg, új piaci szegmensek nyerhetők el. Ezt a gondolkodásmódot nagy eredménynek kell tartanunk, egy ötvenéves folyamat gyümölcsének. A hatvanas évektől ugyanis igen heves támadások érik a nagyvállalatokat eleinte a környezetvédelem, majd a fenntartható fejlődés nevében. Sokan egyenesen a zérus növekedést kezdték hangoztatni, mint a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósítását (lásd például Herman Daly 1991, újabban pedig Serge Latouche, 2011). A racionális, didaktikus gondolkodású vállalatvezetők logikája a következő: A fenntartható fejlődés megkerülhetetlen probléma. Ha így haladunk, a végén még kötelező lesz. Menjünk hát elébe a dolognak, kezeljük proaktívan. A zérus növekedés nyilvánvalóan ellentmond a mikro- és makroszintű gazdasági döntéshozók vérébe ivódott növekedési mítosznak, ezért a nagyvállalatok megalkották saját, jól o peracionalizált fenntartható fejlődés fogalmukat 5. Ebben, bár sokan fanyalognak, konszenzus van kialakulóban. Jobb híján. A vállalati fenntarthatóság hármas optimalizálás, avagy háromlábú megközelítésének (angolul: triple bottom line) lényege, hogy a fenntartható- 3) There is no business to be done on a dead planet. 4) Corporate Social Responsibility 5) A Triple bottom line (magyarul kb. hármas optimalizálás) kifejezés, amit emlegetnek TBL, 3BL, People, Planet, Profit néven is, John Elkingtontól, a SustainAbility alapítójától származik, 1994-ből. ság három oszlopa a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság. Ha a fenntartható fejlődés nemes, de kissé ködös célját tehát három részre bontjuk, majd eszközöket alkalmazunk külön-külön a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elérésére, akkor látszólag elindultunk a probléma megoldása felé vezető úton. S mire jutunk valahová, az eszközöket fokozatosan integráljuk, addigra talán a szakértők is előállnak végre egy igazán integrált fenntarthatósági menedzsment rendszerrel (ld. ISO 26000). Ha ezt bevezetjük, megfeleltünk a kihívásnak. Nagyjából ez a fenntarthatóság = versenyképesség logika. Bár egyesületünk, a KÖVET rengeteg tapasztalattal bír az ilyen programokban (ld. pl.: Ablakon bedobott pénz), nem részletezném ezt a vonalat. Egyfelől mert a megéri bizonyítás a környezettudatosságon túl igencsak gyenge lábakon áll, másfelől nagyon sok olyan megéri lehetőség Ökonómia és fenntarthatóság a világ eredeti rendje Ökonomizmus és fenntarthatatlanság ha ilyen a rend

7 Fenntartható fejlődés gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság 7 van, ami éppen nem a fenntarthatóság irányába vezeti a rendszert. Sokkal fontosabb azonban a mélyebb tapasztalat. Polányi Károly híres magyar közgazdász eszméi nyomán a fenntarthatóságot három egymásba ágyazódó körrel szokás ábrázolni. Ez a viszony egyben a három rendszer történelmi és alárendeltségi rendje. A természet része (alrendszere) a társadalom, a társadalom alrendszere a gazdaság, nem pedig fordítva. Minden olyan erőfeszítés tehát, amely gazdaságossá akarja tenni a fenntarthatóságot, bár látszateredményt hozhat, a gondolati sémák szintjén romboló. Röviden: akkor sem szabad elpusztítanunk a földet, ha esetleg az nem gazdaságos. Ha le nem taszítjuk a hatékonyság, versenyképesség, növekedés szentháromságát korunk meghatározó szellemi trónjáról, minden apró erőfeszítésünk halálra van ítélve. Megújult formában hát, de vissza kell állítanunk a gazdasági tevékenység eredeti célját: az emberek szolgálata jószágokon keresztül, követve a természet finom egyensúlyra törekvését. Dr. Tóth Gergely KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért főtitkár Már a jövő is a régi! Fenntartható visszavonulás versus fenntartható fejlődés 1 (Az életszínvonal nem minden, a jóléten innen is van élet, sőt itt kezdődik az életminőség.) A fenntartható fejlődés kérdésköre az utóbbi 3-5 évben egyre hangsúlyosabban jelen van a közbeszédben és a médiumokban. Divat lett. Nagyszerű nemzetközi és egyre jobb helyi szakirodalma van a témakörnek. 1 Vállalatok, politikai döntéshozók, civil szervezetek rendre tűzik zászlóikra a fenntarthatóság mellett való elköteleződési szándékukat. Hajlunk rá, hogy míg önmagunkat a szándékaink fényében lássunk, amelyek mások számára láthatatlanok, addig másokat főként a cselekedeteik fényében ítéljük meg, melyek számunkra láthatók. 2 Azt gondoljuk, hogy mindent megtettünk akkor, hogyha szándék szerint elköteleződünk valami mellett és ezt másoktól is számon kérhetjük. Szakmai konferenciák sorozatait szervezik a fenntarthatóságról ugyanazzal az eszköztárral, infrastruktúrával, négyötcsillagos, high-tech kínálattal, csillagászati belépőkkel, mint korábban a korlátlan növekedés paradigmái mentén elkötelezett neoliberális plutokra- 1) Jelen írás gondolatait részben tartalmazza a szerző által írt A jövő élettere és a túlélés helye a vidék című cikk, mely a Keresztény Szó 2011/novemberi számában jelent meg. 2) J. G. Bennett ták. Sok esetben ugyanazon szereplőkkel. A vallott elvek megélésének szándéka nélkül várjuk el másoktól a felelős, fenntartható magatartásmódot. Ha valóban komolyan gondoljuk azt, hogy ebből a földből, a még csodálatos természetből, egészséges életterekből valamit hagyni szeretnénk gyermekeinknek, akkor a fejlődés klasszikussá vált fogalmát át kell értékeljük és a fenntartható visszavonulás mellett kell, hogy döntéseket hozzunk, intézkedéseket foganatosítsunk. A saját magunk hétköznapi viselkedéseivel kezdődően el egészen a gazdasági, politikai döntésekig. A bölcsesség fokozatos kiküszöbölése a nyugati civilizációból a manipulatív tudomány egyre gyorsabb térhódításához vezetett, ami hovatovább komoly veszélyt jelent.... Az ember túl okos ahhoz, semhogy képes lenne túlélésre bölcsesség nélkül 3 és okosságának további fejlesztésétől immár semmi jót nem remélhet. Ha nem kezdi komolyan tanulmányozni az élet értelmét, a lét célját, azt, hogy mi a jó és a rossz közötti különbség, mik a jogai és kötelezett- 3) Ernst Friedrich Schucmacher ( ): Tévelygők Útikalauza ( A Guide for the Perplexed ) ségei, akkor a civilizáció is szükségszerűen egyre mélyebbre fog süllyedni a szorongásban, a kétségbeesésben és a szolgaságban. A benne élő emberek egyre betegebbek és boldogtalanabbak lesznek, még ha nő is az életszínvonaluk és hosszabb is az életük, mert például jó az egészségügyi ellátás és a zsigeri igények könnyen kielégíthetővé vállnak. Nem többről és nem kevesebbről van itt szó, mint hogy: nemcsak kenyérrel él az ember. (Mt 4, 4) A gazdasági növekedés ugyan folytatódhat, de maga az ember egyre silányabb lesz. 4 Tájékozatlan, félrevezetett világban élünk, nem tudunk igazán semmit arról, ami igazán számít. Jelenleg a veszély valójában nem is abban van, hogy a tudós elveszítette az univerzalitást, hanem inkább abban, hogy igényt tart a totalitásra Tehát nem az a sajnálatos, hogy a tudósok specializálódnak, hanem az, hogy a specialisták általánosítanak mondja a tisztánlátó Viktor E. Frankl. A tájékozatlanságon és félrevezetettségen túl világunkat egyéb manipulatív tényezők is befolyásolják, amelyek mára kóros állapotok- 4) E. F. Schucmacher uo.

8 8 civil fórum hoz vezettek. Az ipari társadalom, amely még uralja hétköznapjainkat, krízist jelentett, saját maga létének krízisét. Krízis uralja ezt a társadalmat az élet minden területén. Azt gondoljuk a növekedésre beállított gazdasági rendszerben, hogy háromszoros áramfogyasztás a háztartásban háromszorosan boldogabbá tesz bennünket, és ha ez nem következik be, megpróbáljuk ezt tízszeresére növelni hátha Ha ma a nyugat-európai életszínvonalhoz szükséges energiát globális szintre akarjuk kiterjeszteni, akkor ennek nem lesz nyersanyag fedezete. Feléljük lábunk alól a jövőt. Az egész ipari társadalomnak vissza kell térnie az élethez. A fejlődést gátló tényezők 5 Nem érünk azzal semmit, hogyha csak azt értékeljük, mérjük, ami mérhető: a GDP-t, az árakat, fizetéseket, árfolyamokat, áramfogyasztást stb. és nem kérdezzük meg az emberektől, hogy hogyan dolgoznak, hiányzik-e valami, a felelősségtudat fontos-e számukra, mit értenek szorgalom alatt? A STUDIA nemzetközi osztrák kutatóintézet, Johann Millendorferrel az élen, kutatásokat végzett a gazdasági hatékonyság csökkenésének okairól az OECD-országokban. Azokban az országokban, ahol magasak a stresszfaktorok, a gazdasági növekedés alacsonyabb, mint a kevésbé stresszes országokban. Ez újdonságot jelent, mert eddig csak pozitív faktorokról beszélt a gazdaságtudomány. Már a kilencvenes években ez a kutatóintézet felfedezte, hogy betegségek, paraziták, negatív folyamatok is vannak, és egyre erősödő ez a tendencia. 5) Johann Millendorfer; Die Bauern sind nicht die letzten von gestern, sondern die ersten von morgen, in Aufstand oder Aufbruch Wohin gehen Europas Bauern? Ökosoziales Forum Österreich und Ökosoziales Forum Niederalteich Leopold Stocker Verlag, Graz Stuttgart ( ) Ha valóban komolyan gondoljuk azt, hogy ebből a földből, a még csodálatos természetből, egészséges életterekből valamit hagyni szeretnénk gyermekeinknek, akkor a fejlődés klasszikussá vált fogalmát át kell értékeljük és a fenntartható viszszavonulás mellett kell, hogy döntéseket hozzunk, intézkedéseket foganatosítsunk. A stresszfaktorok legyőzése fontosabb lenne a pozitív faktorok bevetésénél. Az intézet az orvostudományban használt megnevezésekkel illette és bemutatta mennyire rossz irányba mutat ez a tendencia. Intézményes szklerózis Vérerek beszűkülésének analógiá jára az információs vonalak be szűküléséről beszélnek. A böl - cső től a ravatalig ellepnek a nyomtatványok. Túlbürokratizálódás, központosítás, ami különösen Ke let-európában erős. Egy példa, hogy az EU-agrárbürokrácia a mezőgazdasági eszközök nagy részét elhasználja, szinte semmit nem hagy a parasztoknak. A koncepció, amit kidolgoztak, rossz. Túltermelés van, környezeti problémák és a vidéki kultúrának a lerombolása, szétzüllesztése folyik. Ez intézményes szklerózis. Tehát itt egy felismert, diagnosztizált betegséggel állunk szemben, amit kezelni kell. Noogén neurózis (elszigeteltség neurózis) Értelem nélküli életet jelent. Viktor E. Frankl kifejezése ez, aki azt mondja, hogy az ipar emberének a legnagyobb és legfontosabb neurózisa a Lényeg, az Élet Értelmének el vesztése. Az ipar em bere elvesztette a Lé nyeget, az Élet Értelmét, mert a dolgokat, tár gyakat túlhangsúlyozta és az emberi élet értelmének (Sinn) nem marad semmi. Ha annyit púpolunk, rohanunk a megélhetés (a dolgok) után, hogy a család számára nem marad időnk, vasárnap nem érünk el ünnepelni, imádkozni, akkor ennek semmi eredménye nem lesz. Ez egy süllyesztő. Ha az emberi dimenziót leromboljuk, gazdaságot sem tudunk működtetni eredményesen. Társadalmi AIDS Az AIDS nagyon rafinált vírus, úgy működik, hogy azt a sejtet pusztíttatja el, amely felismeri a betegséget és képes annak legyőzésére. A test ellenségeként jeleníti meg ezt a sejtet rágalmazza, és azt az immunrendszer elpusztítja. Milyen politikus! Azt a problémát távolítja el, amely feltárja a tulajdonképpeni problémát. Ez ma a médiában valósággá vált. A tömegmédia veszélyesebb, mint az atombomba, mert azt állítja használaton kívül, ami a legértékesebb számunkra: a problémamegoldó képességünket. Intézményesített rák A kutatások azt mutatják, hogy a rákos sejtek nem hatékony energiahasznosítók. Függnek az egészséges sejtek égés általi erjedésétől. Nagyon sok táplálékra van szükségük a fennmaradáshoz, ahhoz, hogy energiához jussanak. Egyet nagyon jól tudnak: az egészséges sejtek kiszorítását. Nem érdekli őket a teljes organizmus, a sejtegoizmus bűvöletében élnek. Most nézzünk körül a társadalom különböző intézményeiben. Rengeteg olyan intézmény, ember van, aki egyáltalán nem hatékony, de egyet jól tudnak: azokat, akik dolgoznak, hatékonyak elnyomni. A hatóságok, ellenőrző szervek ellehetetlenítik a kisvállalkozókat, önmaguk létjogosultságának igazolására. Gondoljunk a tisztiorvosi szolgálatra, pénzügyőrségre stb. Maguk mögött tudnak egy szintén nem hatékony politikai grémiumot a maga klientúrájával. A piacon is a bóvli megfolytja a minőséget. A közhivatalokban a pártklientúra kiszorítja a kulcspozíciókból a szakembereket. Ez kontraszelekció, azoknak az agressziója, akik nem hatékonyak, akik semmi egyebet nem tudnak. Ezt a kórképet lehet vitatni, cáfolni, de ugyanakkor tükörképnek is használhatjuk, az is lehet, hogy csak szeget üt a fejünkbe egy-egy állítása, de úgy tűnik, hogy valami mégis van a levegőben. Egy korszak a vége felé közeledik, valami lejárt. A fájdalomcsillapítók hatása kezd kimenni, ébredezünk a jólét bűvöletéből és itt is, ott is szaggatja a csúz a társadalmi és egyéni organizmusok tagjait. Lassan-lassan rájövünk, hogy a tüneti

9 Fenntartható fejlődés gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság 9 kezelésen túl, ha élni akarunk, a bajok okait kell orvosolni, és mára már biztos, hogy sok esetben szükséges az elevenbe való vágás is a túlélés érdekében. Van-e megoldás, élhető jövőkép, és ha van, mi a teendő? A mai világot a legmeghatározóbb módon a pénzgazdaság uralja, aminek ma már alig van köze a reálgazdasághoz. Gazdasági paradigmaváltás szükséges: információ-gazdaságról beszélnek, mint a jövő gazdaságának alternatívájáról. Nekem az ökoszociális piacgazdasági modell racionálisabbnak, élhetőbbnek, emberközelibbnek tűnik. Mindkettőre utalok röviden. Az információ-gazdaság 6 (információs kor, tudásra épülő gazdaság) olyan társadalmat fémjelez, amelyben a javak és a szolgáltatások előállítása nagyban függ az információs technológiák használatától. Napjaink elméleti kihívásait állítsuk szembe a következő táblázat kereteiben a ma még működő főáramú közgazdaság dogmáival : Kihívások a gazdaságelmélettel szemben 7 : körülmények 8 között fenntartható, ha a jövőben is rendelkezésre állnak a fenntartásához szükséges energiahordozók. Az utóbbi években egyre többet beszélnek az olajkorszak végéről 9 és az tény, hogy egyelőre nem kiválthatóak megújuló energiaforrásokkal a fosszilis energiahordozók. Ezért valószínűbb egy ökoszo ciális piacgazdasági 10 rendszerre épü lő társadalom, ahol harmóniát lehet teremteni az ember és természet között egy reszakralizációra való folyamatos felkészüléssel. A jövő kulcsa a mezőgazdaság, a paraszti, vidéki életformát vállaló gazdálkodó ember helyzete, életmódja, föld, munka melletti elköteleződése. Keresztény-konzervatív elkötelezettségű írók, politikusok fenntartható fejlődésről, parasztóvó, sőt parasztszaporító komplex vidékpolitikáról, egy új, környezetileg és kulturálisan is felelős európai gazdasági modellről beszélnek. Ezzel szemben a főáramú neokonökonómia nem a bajt akarja orvosolni lokális eszközökkel, hanem a globalizációt sietteti fogalomösszezavarás eszközeivel. Kozmopolita nemzetet promovál, transznacionális kormányzást népszerűsít. Az ökológiáról ezt vallja: Ha a hagyományt és a természetet egyszer megváltoztatjuk, előrelá- tó döntésekre van szükség és vállalnunk kell a felelősséget a következményeiért. Épp a felelősségvállalók tűntek el, a népnek, a gazdálkodónak, a földet felelősen megművelni akarónak kell elvinnie ma már a felelőtlenség árát. Nemcsak a természetnek van ökológiája, hanem a társadalomnak is. Erről a szocialista neoaktivista sallang nem akar tudomást venni. Ezért nincs kozmopolita nemzet, csupán a globalizálók álmaiban. Csak nemzet van. Ám ez valóban ökológiai foglalom, éppígy a kultúra is. Kultúrát csakis a munka teremt. A természettel való érintkezésünk e legemberibb módja. A többi maszlag. A nyugati ökoszociálisok pontosan érzik (?), hogy a társadalmi jólét nem nőhet a csillagos égig (ennek egyenlőtlensége sem). Az energiafaló műszaki fejlődésnek természetes határai vannak. A paraszt épp az áldozatos munka, az önkorlátozás vállalásával lett nélkülözhetetlen része a teremtésnek. Annak ellenére, hogy ma még az ipari társadalmak közgazdászai egyelőre farmerrel, mezőgazdasági vállalkozóval, géntechnológiával stb. akarják pótolni. Lassan elkezdték Nyugaton is rehabilitálni az ökoszociálisok a parasztot, nálunk meg megpróbálják jussából és jövendőjéből kifosztani. Alapfeltételek vonatkozási rendszere Természeti tényezőkre vonatkozó feltevés Magatartási feltevések Intézményi előfeltevés Következmény a piac, illetve a gazdaság működésére Elfogadott axiómák Szűkösség, korlátozott erőforrások Stabil preferenciák, egyértelmű rangsorolás, racionalitás Maximalizálás, mely egy egyszerű világban könnyen operacionalizálható Piac mint intézmény közvetíti a tranzakciókat Alternatívája a hierarchikusan felépített, jogilag és technikailag is elkülönülő vállalat Közlekedőedények törvénye működik, jellemzően az egyensúly irányába mutató negatív visszacsatolások 21. századi kihívások Információ, azaz egy elvben korlátlan 8 erőforrás kerül előtérbe Gyorsan változó preferenciák A mikroökonómiában feltételezett racionálistól eltérő viselkedésmódok is fontossá válnak Heurisztikák, hüvelykujj-szabályok alkalmazása a komplexitás kezelésére Intézménygazdag tér. Új, sajátosan működő tranzakciós minták Vállalatok szétesése, hálózatok előtérbe kerülése Gyakori pozitív visszacsatolások, kaotikus fejlemények A fenti táblázatban foglalt kihívások érvényessége akkor és olyan 6) Bell (1973) és Drucker (1973) az információ-gazdaság, információs társadalom terminológia első használói. 7) Szabó Katalin Hámori Balázs: Információ-gazdaság (2006), Budapest, Akadémiai Kiadó 58. o. 8) A gyakorlatban két valódi korlát adódhat az információ világában: egyrészt az információtermelés és -továbbítás infrastruktúrájának pénzügyi korlátairól, másrészt az információt feldolgozó ember mentális kapacitásának a korlátairól, amellyel rendszerezik, felhasználják az információt. 9) 10) Josef Riegler, Anton Moser: Ökoszociális piacgazdaság (2001), Budapest, Agroinform Kiadó. Van, aki tudatosan, van, aki naiv jó szándékkal. Nyilvánvaló, hogy nem egyetlen ökoszociális megoldás van. Nem az a dolgunk, hogy a természettársadalom-környezet együttélés törvényeit leginkább felborító nyugati műveltség tanulságain kérődzzünk újra. Ki-ki a saját fenntartható kultúrájának az útját kell megtalálja, vissza

10 10 civil fórum egy sokszínű kultúrát ötvöző Európába. Az osztrákoknak Roseggerük van, nekünk egy gazdag népi irodalmunk, szociográfiai hagyományunk, ahol fellelhető az az ökoszociális tudáskincs, ami népünk műveltégének egészét képezi (Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Szabó Dezső, Nyírő József, Illyés Gyula, Veress Péter, Kós Károly és mások). Fel kell tárnunk kultúrökológiai jelrendszerünk üzeneteinek mai mondanivalóját (nyelv, dal, tánc, mese, hiedelem, hit, szokások stb.). A jövő kulcsa a mezőgazdaság, a paraszti, vidéki életformát vállaló gazdálkodó ember helyzete, életmódja, föld, munka melletti elköteleződése. A piac alaptörvénye: az árat a kereslet és a kínálat játéka szabja Az ipari és fogyasztói társadalom ezt a törvényt követve lépett bele az ökológiai csapdába. Az emberiség a levegőt és a vizet, mint a két életfontosságú erőforrást sorolta kétszáz évvel ezelőtt a szabad javak kategóriájába. Ezeknek nincsen ára, vagy nagyon olcsó, tehát korlátlanul fogyasztható. Hasonló volt a helyzet a fosszilis erőforrásokkal, ásványi anyagokkal, más nyersanyagokkal, valamit a termőfölddel és élelmiszerekkel. Az ökoszociális piacgazdaság szerint ezeket az értékviszonyokat módosítani kell. Az árak és költségek egy új rendszere áll elő, amitől a piac erői egészen más irányba kezdnek hatni. Ez az ökoszociális piacgazdaság vitára hívó politikai üzenete. Hogyan lehet tehát megváltoztatni a piaci erőkre ható jeleket? Először is a járulékos költségeket a piaci árba való tisztességes beszámítással. Az adóterhek áthárítása az emberi munkáról, a megújuló erőforrásokról a csupán korlátozottan rendelkezésre álló, környezetterhelő energiahordozókra. A környezeti szolgáltatások helyi piacát is meg kell teremteni. Az adózási politika tegye vonzóvá a környezetvédelmet. Az össz adóterhek növelése nélkül fokozatosan kell az ökológiai célokhoz idomítani az adórendszert. Első lépésként az energiatakarékos közlekedést, szállítást elősegíteni és magasabb adókkal terhelni a szénhidrogén alapú energiafecsérlő eszközöket, berendezéseket. Az ebből származó bevételek az emberi munkaerő adókönnyítését és a megújuló energiahordozókon alapuló rendszerek kiépítését szolgálja. A környezetnek is ára van A környezeti költségeket is felismerhetővé, érzékelhetővé kell tenni. Ma a környezeti költségek terheit a közösségek viselik, nem azok, akik a környezeti károkat okozzák, a nagypiac szereplői. Az externalizált környezeti költségeket internalizálni kell. Politikai akarattal az árba a termék ártalmatlanítási kiadásait is bele kell foglalni. Ugyanígy a gyártási folyamat környezetterhelési költségei is jelenjenek meg az üzemi árkalkulációkban. (Ha az atomenergia-termelés járulékos költségeit is beszámítanánk az elektromos áram díjába, vagy a kőolajárban megjelenítődne valamennyi klimatikus és környezeti kárelhárítás költsége, akkor semmi gond nem lenne az alternatív energia gazdaságosságával.) Ez az árkonstrukció mozgósítaná az innovációt, a kutatást a környezetvédelem és a fenntarthatóság irányába. Fontos a közérthető információ. A fogyasztó tudni akarja, mit vásárol, környezetbarát árut vagy nem. Önálló értékké kell, hogy váljon a környezettudatos vásárlási kultúra is. Ezt tanúsítványokkal, márkajegyekkel, helyi, minőségi termékekkel lehet elősegíteni. Támogatni csak a jövőépítő beruházásokat szabad. Az adók és illetékek csökkentésével javítani kell a serények versenyképességét. Támogatni pedig csak kivételes esetben szabad. Elsősorban kutatási, fejlesztési beruházásokat. A támogatás a holnapba való beruházás legyen, ne a tegnap konzerválása. Az oktatás is környezetvédelmi beruházás, új szakmákat kell Nem az a dolgunk, hogy a természettársadalomkörnyezet együttélés törvényeit leginkább felborító nyugati műveltség tanulságain kérődzzünk újra. Ki-ki a saját fenntartható kultúrájának az útját kell megtalálja, viszsza egy sokszínű kultúrát ötvöző Európába. e téren teremteni. Fontos az állami példamutatás, az iskola és a család környezeti nevelő szerepe. Az iskolákra vár az emberi tudatnak és világlátásnak eme teljes szemlélete és a felelősség felé való továbbfejlesztése. A környezetvédelem nemzetközi, nem ismer országhatárokat. A technológiák kifejlesztése is nemzetközi tudományos együttműködést kíván. Egymásrautaltságunk egyben túlélési kérdés is. Minimális környezetvédelmi standardokat kell érvényesítni. Az elmaradottakat technológiailag, pénzügyileg segíteni. Új gazdasági mutatók, iránytű kell. A Római Klub Számoljunk a természettel című jelentésében már foglalkozik ezzel a témával. Ajánlja az ökotársadalmi termék fogalmának a bevezetését, ami azt mutatja, hogy a fenntartható gazdálkodás mellett milyen teljesítményt nyújt a gazdaság. A környezeti célok katalógusát is meg kell fogalmazni, hogy a vállalkozók a környezeti károk elkerülését már a beruházásaik tervezésekor szempontként mérlegelhessék. Az ökoszociális piacgazdaság kifizetődő. Értékelési módszer pl. ISEW 11 = Index of sustainable economic Welfare/ fenntartható gazdasági jóléti index: a nem piaci teljesítmények, a szociális és ökológiai defenzív költségek, fenntarthatóság szempontjai, munka és jövedelem megoszlása. Ez alapján teljesen más a társadalmi jólét realitása, mint a GDP (teljes belföldi össztermék) mutató szerint. Az ISEW a hosszú távú és fenntartható, továbbá társadalmilag megvalósult fogyasztási színvonal jelzőszáma. Erre az útra vagy rákényszerítnek a természeti katasztrófák idővel, vagy megpróbálunk elejébe menni és enyhíteni azok következ- 11) Josef Riegler, Anton Moser: Ökoszociális piacgazdaság (2001), Budapest, Agroinform Kiadó, 60. o.

11 Fenntartható fejlődés gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság 11 ményeit. (Alternatív mutatók: HDI 12, GDP + öko lábnyom 13 stb.) Ezzel párhuzamosan az emberrel, annak a rendszerben, természetben elfoglalandó helyével, szerepével is foglalkozni kell. Mindenekelőtt le kell dönteni bálványait és szembe kell állítani létének alapjával, lehetőségeivel, egyéni és társadalmi kötelezettségeivel egyaránt. A jövő társadalmának alapelvei 14 Életteret teremteni, termelői területeket megelőzően. Elméleti megközelítésnek tűnik, de már benne van a levegőben. Például a városok fejlődésében Corbusier 30 évvel ezelőtt egy funkcionális, autókhoz igazított városképet (autogerechter Stadt) képzelt el. A differenciálás lenne a követendő út: a termelői város, a lakónegyedek városa, iskolaváros. A termelői városokban a környezeti problémák, a lakótelepekben a zöld övezetek, az iskolavárosokban a diákforradalmak és mindenhol a nagy forgalom jelenti a problémát. Mindez a vég felé tartó korszaknak a koncepcióját képezte. Ehelyett teljesen más történt: az emberi dimenziónak az előtörése, a gyalogos zónák kialakulása, elterjedése vált valóra. Ezek ma az urbánus élet központjai és a gazdasági sikereké is egyben. Most már mindenütt gyalogos zónákkal találkozunk, még a szervezetekben is. A modern 12) 13) Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért főtitkára szerint, ha nagyon egyszerűsítünk, a vak (néha jó, néha rossz) növekedés mérőszáma a GDP. Az ésszerű fejlődésé az öko lábnyom (ecological footprint). Ezért javasolta nemrégen a KÖVET a kormánynak a magyar gazdaság átállítását egymutatósról (GDP) kétmutatósra (GDP és öko lábnyom). Ha az utóbbit is bevezetnénk nemzeti mérőszámként, azt is tudnánk, mire költöttük a jövedelmünket és milyen áron, nem csak azt, hogy mennyi keletkezett. Ebben nem mi lennénk az elsők, de a fenntartható fejlődésről nem csak papoló nemzetek sorához csatlakoznánk. (http://www.agroline.hu/hir/kethektar-biologiailag-aktiv-fold-es-tengerfelulettart-el-egy-embert) 14) Johann Millendorfer; Die Bauern sind nicht die letzten von gestern, sondern die ersten von morgen, in Aufstand oder Aufbruch Wohin gehen Europas Bauern? Ökosoziales Forum Österreich und Ökosoziales Forum Niederalteich Leopold Stocker Verlag, Graz Stuttgart ( ) szervezetek tudják, hogy szükség van az átlátható csapatokra, amelyekben kibontakozhat az emberi dimenzió. Gyalogos zónák vannak az egészségügyi rendszerekben, a politikában úgyfent. Egyre inkább figyelembe veszik az érintetteket, a bázist. Gyalogzónák vannak az egyházakban is: kiscsoportok, imakörök, bibliakörök stb. Ezek az erősségei a nagy szervezeteknek. Természetesen ezeknek is vannak ellenlábasaik, akik maguknak akarják kisajátítani a jövőt. Offenzív önbizalomra van szükségünk, nekünk, akik jövőkoncepcióval rendelkezünk, és akkor a visszahúzók támadásait legyőzhetjük. Nem anyagi dolgok az anyagiak előtt. A gazdaság a problémák megoldását jelenti és nem részek (darabok) termelését. Kelet-Európában azt hitték, hogy alkatrészek termelése az élet. Gépek, gépek és az élet, és a jólét meg is van. De az okosabb cégek tudták, hogy a közlekedési problémák, stb. megoldása a lényeg. Ennek ellenére az ipar problémamegoldóként jelentkezett a parasztok számára és azáltal, hogy alkatrészeket termelt, a gazdákat, parasztokat segédmunkássá degradálta. A modern vállalkozások felismerték, hogy a munkatárs nagyon fontos és más immateriális tényezők is előkerültek: a szépség értéket nyert. Falumegújítási programokat foganatosítottak (ez kezdetben csak a Nyugatra volt jellemző, de kezdett begyűrűzni hozzánk is). A változás elkezdődött. Hosszú távú gondolkodás és a teljességre való törekvés. A pártok egymás között versengnek jövőkoncepcióikkal, amivel még nem rendelkeznek, de amiről már tudják, hogy rendelkezni fognak. Cégek is éves stratégiai tervekkel állnak Önálló értékké kell, hogy váljon a környezettudatos vásárlási kultúra is. Ezt tanúsítványokkal, márkajegyekkel, helyi, minőségi termékekkel lehet elősegíteni. Támogatni csak a jövőépítő beruházásokat szabad. Az adók és illetékek csökkentésével javítani kell a serények versenyképességét. elő. A hosszú távú gondolkodás modernné vált. Ma már látszik, hogyha nem hosszú távon gondolkozunk, a jövő lehetőségét játsszuk el, elég, ha a klímakatasztrófákra, a felmelegedésre gondolunk. Ezek a rövid távú stratégiák eredményei. Egyre több felelősséghordozó gondolja át a jövőt, veszi figyelembe az egész rendszer összefüggéseit felelős módon. Egészlegesség. Az agykutatók be- szélnek az agy jobb és bal féltekéjéről. A ballal, mint egy komputer, úgy gondolkodunk, logikus lépésekben, felosztva a részproblémákat. A jobb félte ké vel az egészet szemléljük. A közmondás már nagyon rég tudja, hogy az erőt a fák látványa adja. Ez történik, ha csak a bal féltekével szemléljük a fákat. Ha az ember az egészet akarja látni, egészlegesen szemlélni, akkor intuitív módon a csendet is be kell kapcsolja. Szelídség mint jövő alternatíva. A természet nem produkál szemetet. A természet minden termelőköre olyan hulladékot termel, amelyet egy másik hasznosíthat. Ezt a parasztok is használták a körforgásos technológiában. Ha újra meg akarjuk találni a visszautat a bölcsesség felé, akkor egy szelíd technológiát kell alkalmazzunk, aminek jövője van. A jövő már elkezdődött. Azon gondolkodunk, hogy hogyan tudjuk a természet magas szintű technológiáját eltanulni. A szelídség stratégiája. A legmodernebb vezetési stílus kooperatív. Az információáramlás nemcsak fentről lefele történik, hanem lentről felfele is. Szolgáló vezetésről van szó tulajdonképpen. Ez azt vezeti, aki őt felhasználja a sikerhez. Ha én a munkatársaim kibontakozását szolgálom, önmagamat is szolgálom ezzel. Ez a ve-

12 12 civil fórum zetés nem újdonság, már 2000 éve sarkall erre a kereszténység: Aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája 15. Ez a legmodernebb menedzsmentkoncepció. Adatokkal is alátámasztható. Azok az országok, amelyek egy központosított, hatalmi struktúrát használnak, nem hatékonyak. A hatalom nem egy önmagában helytálló, jó koncepció, a problémamegoldás jobb. Ezt az okosak felismerik és használják is, és fordulathoz vezet. A szelídség a konfliktushelyzetekben is elengedhetetlen. Konfliktusoknak lennie kell és ki kell hordani azokat. Ha az ember kihordja és a másik véleményére is odafigyel, megpróbálja megérteni azt, akkor nem más bontakozik ebből ki, mint a jó régi recept: Szeresd ellenségedet 16 Bizonyítékok sorakoztathatók fel amellett, hogy a szelídség a jövő stratégiája. Az a szelídség, amely a döntéshozók életében is tetten érhető. Ez az a szelíd stratégia, amelyet meg kell tanulnunk, és amelyet mi az emberek közé kell vigyünk, mert az életet csak szelídséggel lehet megélni. Ha pedig brutálisan élünk, ahogyan ezt az utóbbi 15) Mk 9, 35 16) Mt 5, 44; Lk 6, 23 időben az ipartól megtanultuk, akkor tönkretesszük a magunk életét és az ipart is ugyanakkor. Rendelkezésünkre áll egy bonyolult mechanizmus, az elidegenedés, ami a dogok túlhangsúlyozásának a következménye. A terápia relatív egyszerű: a realitásveszteség ellen Igazságot, az elidegenedés ellen Hűséget tanúsítsunk. Nagyon régi és jó princípiumok ezek, amelyek számításokkal is alátámaszthatók. Olyasvalamihez térünk vissza, amely népünket évszázadokon keresztül jellemezte: hűség és igazság. Egy dolog előrevetíthető, ami a Jelenések könyvében így hangzik (Jn 19, 11): Akkor a megnyílt mennyben egy fehér lovat pillantottam meg. Lovasa a Hűség és az Igaz, igazságosan ítél és harcol ; ez az újra eljövő Krisztusnak a neve, a gyűlölet és a hazugság felett győzedelmeskedőé. Evilági problémáink megoldásának kulcsa ott található. Ha mi azt állítjuk, hogy evilági problémáink környezeti problémákat okoznak, akkor azt a koncepciót kell alkalmazzuk, ami nagyon egyszerű és nagyon közel van hozzánk. Ezeket a fogalmakat évszázadokon keresztül értékeltük és megéltük: Hűség és Igazság. A termeléseink nem hatékonyak, életterünk elidegenedett. Kölcsönhatásban vannak egymással. A termelés területein megtapasztaljuk az akadályozó tényezőket. Ennek ellenszere a jövő társadalmának új (régi) alapelvei szerinti berendezkedés; visszatérés az életbe, azaz emberi kapcsolatok, tárgykapcsolatok, lényegkapcsolatok világába. A szűk átjáró a döntő tényező. Nézzük csak az embereket saját környezetükkel: egynek az emberi tényezőhöz van bejárata, másiknak a dologihoz, a harmadiknak a lényeghez. Mindhárom veszélyes. Az első az álmodozó, a második a fanatikus, a harmadik az emberbarát, aki nem tudja, hogyan gyakorolhassa emberbaráti elköteleződését. Ennek a háromnak az egyensúlya lenne a legjobb megoldás és ez tulajdonképpen a legmodernebb vezetési stílus, azaz az egyensúly a tárgyilagosság, az emberiesség és a célorientáltság között. Offenzív módon kijelenthetjük tehát, hogy az Evangélium a legmodernebb társadalmi koncepció, a jövő vagy evangéliumi alapokra épül, vagy nem lesz jövő. Ezt bele lehet kiáltani a világba. Ez kell az életünket és kapcsolatainkat meghatározza. Ha csak a sarokban lapítunk és félünk, akkor a szükség, a nyomorúság legyőz minket. Bányász József Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés ügyvezető igazgató Fenntarthatóság a vállalati szférában Mottó: Mindenért felelősek vagyunk, amiről tudomást szerzünk. Évek óta kapcsolatban állok munkám révén a vállalatok, szervezetek környezeti gondjaival. Ez a tapasztalat ad erőt ahhoz, hogy leírjam eddigi gondolataimat. Sokszor vádoltak azzal, hogy civilként miért törődöm a vállalati szférával. Én azt vallom, hogy ott kell segíteni, ahol bajok vannak. Szerintem a kis- és középvállalkozások szintjén bajok vannak a környezettudatossággal (több mint száz KKV-hoz járok auditálni évek óta, a náluk látottak alapján írom mondanivalómat). Persze Csíkszeredából nézve teljesen más kép alakul ki a témáról, mint egy nagy ipari városból. De Schumacherrel együtt vallom, hogy A kicsi a szép, ami azt jelenti, hogy igazán kézben tartani az emberi méretű vállalatokat lehet, ezért gondoltam, hogy tudok hasznos gondolatokat átadni mindazoknak, akik fenntarthatóan szeretnék vállalataikat vezetni. Tulajdonképpen a vállalatirányítási rendszerek egyidejű és helyes alkalmazása mellett nem is kellene téma legyen a fenntarthatóság, hisz nagyon leegyszerűsített megközelítésben azt jelenti a hármas integrált vállalatirányítási rendszer (minőségirányítási, környezetirányítási és munkabiztonsági 1 ) kiépítése, hogy az adott szerve- 1) Az EN ISO 9001:2008, EN ISO 14001:2004 és OHSAS 18001:2007-es nemzetközi szabványok szabályozzák ezen rendszereket.

13 Fenntartható fejlődés gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság 13 zet 2 teljesen kézben tartja a tevékenységéből adódó kockázatokat. Fontos kihangsú lyoz- ni, hogy ezen rend szerek működtetése nem azt jelenti, hogy az a dott szervezetnek nincsenek minőségi problémái, környezeti hatásai, vagy munkavédelmi kockázatai. Csupán azt jelenti, hogy a szervezet ismeri mindezeket és képes megfelelő intézkedésekkel csökkenteni őket, valamint direkt és indirekt hatásaikat. Azok számára, akik nem jártasak a vállalatirányítási rendszerek területén, csak érintőlegesen hallottak az izó -ról, elmondanék néhány alapvető dolgot. A vállalatirányítási rendszerek kiépítése, működtetése azt feltételezi, hogy a vállalatvezetés elkötelezi magát a folyamatos fejlődés mellett. A rendszer indításakor feltérképezi (általában szakember, tanácsadó segítségével) mindazokat a sérülékeny elemeket, amelyek bármilyen szempontból (itt most legyen szó minőségi, környezeti és munkabiztonsági rendszerekről, persze még sok más is van, de ezek az elterjedtek hazánkban) gondot okozhatnak a szervezetnek, és célokkal, programokkal, oktatással, pontosan megfogalmazott, igazolható eljárásokkal, mérhető mutatókkal, időszakos kiértékelőkkel követi azok alakulását. Ha jól megnézzük, a fenntarthatóság minden elemét érinti a hármas rendszer: a gazdasági mutatók, a környezeti hatások, az alkalmazottak biztonsága, a közvetlen és tágabb környezetre gyakorolt hatások, mind-mind részei a rendszereknek. Kulcsfontosságot kap az alkalmazottak bevonása, a jogszabályoknak való megfelelés, a belső ellenőrzés, az időszakosan végzett kiértékelés, a belső és külső kommunikáció. Ha nagyon aprólékosan megnézzük a hazai adottságokat, lehetőségeket, törvényeket, akkor azok kisebb-nagyobb hézagokkal mindezt a fejlődési irányt a fenntarthatóság felé terelik. Csupán az a gond, hogy annyi törvényt, jogszabályt zúdítanak a szervezetek nyakába, amit képtelenség betartani, és ettől súlyukat vesztik. 2) Szervezet = vállalat, közintézmény, civil szervezet A vállalatirányítási rendszerek kiépítése, működtetése azt feltételezi, hogy a vállalatvezetés elkötelezi magát a folyamatos fejlődés mellett. A környezetvédelem terén életbe léptetett jogszabályokat nézve jegyezném meg: a kör - nyezetvédelmi engedélyek kibocsátása me - gyespecifikus. Ez eddig helyes is lenne, hisz vannak veszélyeztetettebb, és kevésbé érintett megyék. Sajnos vállalatvezetőink nem mindig állnak a helyzet magaslatán a környezeti ismereteket illetően. És ez ért - hető is, hisz nagyon kevesen részesültek környezeti oktatásban, és környezeti szakemberek sem hányódnak Hargita megye utcáin. Sokan morognak, hogy környezetvédelmi engedélyt kell kiváltsanak (Autorizatie de mediu) a működésre, pedig ez a dokumentum eléggé jól leírja a tennivalókat, mérnivalókat! Ezzel szemben azok a cégek, amelyek nem engedélykötelesek, nyugodtan hátradőlnek, pedig ők kellene igazán csak stresszeljenek, hisz még egy szamárvezető sincs a kezükben, ami támpontokat jelentene. Számukra is éppen úgy kell vezetni a hulladéknyilvántartást típusonként, igazolni az újrahasznosítás mértékét, mérésekkel bizonyítani, hogy nem lépik túl a szennyezési határértékeket vízben, talajban, levegőben stb. Gond az is, hogy a környezeti szolgáltatások infrastruktúrája nem egységes régiónként. Gondoljunk csak a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlati megvalósulására. Vannak helyek, ahol lehetséges, vannak, ahol nem. Pedig minden jogi személy számára kötelező a megvalósítása. És akkor gyakorlatilag arra kényszerítjük a szervezeteket, hogy hazudjanak, ferdítsenek, félretájékoztassanak, hisz képtelenek betartani a jogi előírásokat. És talán itt válnak a legsérülékenyebbé a vállalatirányítási rendszerek! Azt szeretném elmondani a vállalatvezetőknek, hogy szerintem két út áll előttük a fennmaradáshoz: az egyik a növekedésé, a másik a fejlődésé. A növekedés azt jelenti, hogy Kulcsfontosságot kap az alkalmazottak bevonása, a jogszabályoknak való megfelelés, a belső ellenőrzés, az időszakosan végzett kiértékelés, a belső és külső kommunikáció. nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. (Herman Daly, 1991). Ez a látásmód nagyon leegyszerűsíti a romániai vállalatok, szervezetek jövőképét. Mindkét alternatíva esetén sok a tennivalója a vezetőnek. Én inkább a másodikról beszélnék. A jobbá válni egyértelműen apróbb továbblépést, de kisebb anyagi ráfordítást jelent. Ha a fenntarthatóság szempontjából nézzük, és nem szakítjuk ki a vállalatot a környezetéből, akkor apró, első látásra nevetséges intézkedések sorozatát merném javasolni: feltérképezni a sérülékeny pontokat, megtalálni minden folyamat felelősét, oktatni mindenkit, de főleg az említett pontokkal kapcsolatban levő alkalmazottakat, sokkal többet beszélgetni a beosztottakkal, hisz az ő munkájuknak eredménye a szervezet terméke vagy szolgáltatása, és rajtuk keresztül javíthatunk bármit. Odafigyelni az aprónak látszó megtakarítási lehetőségekre (energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, erőforrások sporlósabb kezelése), átértékelni a hulladék fogalmát szervezeten belül, mérni, ami mérhető, és követni a mérőszámokat, szembenézni a tévedésekkel (pl. feljegyezni őket és kiértékelni időnként), odafigyelni nagyon a beszállítókra, a látogatókra, a szűkebb és tágabb szomszédságra, és folyamatosan jelezni a pozitív eredményeket! És mindezen lépések megtétele után a szervezet vonzóbb lesz a bent dolgozók és a külső környezet, a partnerek, befektetők számára is. Ha jól megnézzük, az anyagi ráfordítás elsősorban az időkeret. És ezennel visszahárítom a felelősséget a vállalatvezetők szintjére: Az amerikai standard Biblia megparancsolja az embernek, hogy győzedelmeskedjen a bűn fölött és ezen az alapon a bűnt egyszerűen tudatlanságnak lehet nevezni. Jakab király Bibliája megígéri, hogy uralkodni fogsz a bűnön, ami annyit jelent, hogy az emberek bizonyára győzedelmeskednek majd a bűn fölött. De a héber szöveg a timsel szót használja, ami annyit jelent: lehet, vagyis választást enged az embernek. Talán ez a legfontosabb szó az egész vi-

14 14 civil fórum lágon. Arra utal, hogy nyitva áll az út. A felelősséget visszahárítja az emberre. Mert ha igaz, hogy lehetőséged van megtenni valamit, akkor arra is lehetőséged van, hogy ne tedd meg Gondolja el, milyen dicsőséges a választás! Ez emeli az embert emberré! (Steinbeck: Édentől keletre) A szervezet vezetője választhat! Tulajdonképpen egész sor követnivaló példa, módszer áll rendelkezésre, csak használni kellene őket: ökolábnyom számítás, ökotérképezés, Zöld Iroda program, zöld közbeszerzés, életciklus elemzés, környezeti teljesítményértékelés, és nem utolsósorban a már fent említett vállalatirányítási rendszerek. Visszakanyarodva a vállalati fenntarthatóság, környezetvédelem témájához, meggyőződésem, hogy a környezeti szakemberek számára gyümölcsöző időszak következik. Az elmúlt 11 év tapasztalatát felhasználva elmondhatom, hogy nagy szükség lesz rájuk, hisz tudásuk segíthet csökkenteni a szervezetek vezetőire nehezedő felelősség terhét. Közösen (hát igen, ez már anyagi ráfordítást is igényel!) átszervezhetik a vállalatot, oktathatják az alkalmazottakat, belophatják a fenntarthatóság eszméit a dolgozók, folyamatok szintjére. Schumachert idézve: ( ) minden rendű és rangú gazdaság elsődleges és végső forrása az ember. Ha az emberek kimaradnak (a fejlesztésből), ha botcsinálta szakértők és zsarnoki vezetők lökdösik őket ide-oda, akkor soha semmi nem hozhat igazi gyümölcsöt Az emberek mindenfelé azt kérdezik: Voltaképpen mit tehetek én? A válasz zavarbaejtően egyszerű. Mindannyian munkálkodhatunk azon, hogy rendbe tegyük saját házunk táját. Az ehhez szükséges útmutatást nem találhatjuk meg a tudományban vagy a technikában, hiszen ezek értéke teljes mértékig az általuk szolgált céloktól függ. De ma is megtalálhatjuk az emberiség hagyományos bölcsességében. (E. F. Schumacher: A kicsi a szép) Saját házunk tájékán működni pedig számomra azt jelenti, hogy mindennap megállok néhány pillanatra, és belegondolok abba, hogy a FÖLDÖN élhetek. Részese vagyok egy csodának. Megpróbálok gondolatban és gyakorlatban is egy lépést tenni hátrafelé! Nyílik a horizont, és a rálátásom tisztább lesz. Lelassulok, és nem dől össze a világ. Csak átértékelődik, a helyére kezd kerülni. Mindennap néhány pillanatra! Molnár Judith környezetvédelmi auditor, civilben rögeszmés keresgélő EnergiaKözösségek program Magyarországon a GreenDependent Intézet szervezésében EnergiaKözösségek címmel 2011 őszén nemzetközi megtakarítási program és verseny első évadja indult több családból álló közösségek számára. Mára általános egyetértés alakult ki abban, hogy szén-dioxid-kibocsátásunkat csökkenteni kell nem csak környezetvédelmi, de a sokak által jobban megfogható pénzmegtakarítási okból is. Az energiaárak folyamatos növekedése következtében sok háztartás és közösség szeretne aktívan tenni valamit, de sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mit is lehetne, vagy azt gondolják, hogy pénz hiányában nem tudnak változtatni fogyasztásukon, és ezzel együtt kibocsátásukon sem. Az EnergiaKözösségek program célja energia megtakarítása úgy, hogy közben az élet minősége nem csökken. Segít abban, hogy a program résztvevői információt és útmutatást kapjanak arra nézve, hogy mit tehetnek saját otthonukban, hogyan takaríthatnak meg energiát befektetés nélkül, így szakértői támogatás és tanácsok mellett más családokkal is együttműködhetnek, erősíthetik egymást. A kétéves program átfogó célja a családok klíma- és energiatudatosságának növelése azért, hogy megmutathassuk: csupán egyszerű, viselkedésbeli változásokkal is óriási eredmények érhetők el mind az energia, mind a pénzmegtakarítás terén. Az EnergiaKözösségek programban 16 európai uniós tagország vesz részt köztük Magyarország és Románia is. A projektben 5-10 család által alakított kisközösségek, azaz EnergiaKözösségek, 9%-os energia-megtakarítási és 2000 tonna szén-dioxid kibocsátás-csökkentési célt tűznek ki (összhangban az EU vállalásaival). A részben országos, részben EU-s szinten zajló verseny célja, hogy ki tudja a vállalt 9%-os megtakarítást elérni, illetve mennyivel tudja azt túlteljesíteni. Az EnergiaKözösségek újfajta együtt működésre ad lehetőséget az önkormányzatok, a lakosság és az ott működő közösségek között, hiszen az alapkoncepció szerint a megtakarítási versenyre a helyi önkormányzat hívja ki a lakosságot. Mivel Magyarország és Románia most csatlakoztak először a programhoz, remek lehetőség ez

15 Fenntartható fejlődés gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság 15 arra, hogy az önkormányzatok elsők között vegyenek részt támogatóként, annak minden szakmai és kommunikációs előnyével együtt. Az önkormányzat szerepe ezen felül, hogy erkölcsi és lehetőségei szerint infrastrukturális vagy egyéb támogatást nyújtson a településén működő EnergiaKözösségeknek és klíma-koordinátoroknak. A programban először egy december 1-től március 31-ig tartó, az interneten lebonyolítandó versenyt indítottunk, mely során a Közösségek közüzemi fogyasztásukat mérik, és közös, kreatív ötletek kidolgozásával energiát takarítanak meg. Az ötletelésben önkéntes klíma-koordinátorok és Magyarországon a GreenDependent munkatársai nyújtanak szakmai segítséget. Minden Közösségnek saját koordinátora van (a képen épp munka közben a GreenDependent felkészítő képzésén), aki segíti a csoport tagjait a legkreatívabb és legjobb megtakarítási lehetőségek megtalálásában. rendezvény során olyan, az energiahatékonyság témáját jól ismerő szakemberek szólaltak meg, mint Czippán Katalin (JNO, aki gyermekeink, unokáink egészséges környezethez való jogát emelte ki előadásában. Quirin Andrásné Emőke, az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetségének (www.ehosz.hu) képviseletében arról beszélt, mit tehet egy önkormányzat az energiahatékonyság megvalósítása érdekében, hogyan lehet becsempészni a környezetvédelem eszméjét a közigazgatásba. Dr. Fábián Zsolt, Gödöllő város alpolgármestere bemutatta nekünk Gödöllőt egy kicsit más szemszögből: hogyan jelenik meg az energiahatékonyság a város életében. Hallhattunk többek között a közvilágítás környezetbarát fejlesztéséről, a tömegközlekedés környezetbaráttá alakításáról (elektromos buszok, megújuló energiával töltött akumulátorokkal), a fűtési rendszerek átalakításáról. Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke a közösségek fontos szerepéről beszélt, mint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyik legfőbb eszközéről. Egyik legfőbb célunk a motiválás és a helyi közösségek erősítése. Ideje tanulnunk egymástól és minél több családot buzdítani a változásra. Mindezt oldott környezetben, magunkat jól érezve, egy közösség tagjaiként teszszük. A versenyben a megtakarított energiával mindenki nyer! A részvétel ingyenes, hozzá előzetes klíma-, azaz éghajlatváltozással kapcsolatos tudás nem szükséges. Nincs szükség másra, mint régi közüzemi számlákra, mert a versenyhez tudni kell, mennyi energiafelhasználás történt az előző évben. Ez alapján számoljuk ki a megtakarítás mértékét. A közösségépítés ereje EnergiaKözösségek nyitórendezvények Gödöllőn, Siklóson és Romonyán Beszámoló a gödöllői rendezvényről november 25-én abból az alkalomból gyűltünk öszsze, hogy útjára indítsuk az EnergiaKözösségek programot és eltöltsünk néhány hasznos és jókedvű órát ezen a szürke télies napon. Szerencsére ebben segítségünkre volt az a több mint 100 résztvevő, akikkel együtt készültünk a verseny kezdésére. Az EnergiaKözösségek program bemutatásán túl a Hallgatóság a gödöllői nyitórendezvényen Nagy volt az érdeklődés a klímabarát megoldások, gyakorlatok iránt, melyekkel az előadások után ismerkedhettek meg a résztvevők. A fairtrade és biotermékek bemutatóján nem csak nézni, de kóstolni is lehetett a finomabbnál finomabb csokoládékat, kekszeket, sőt a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos teszteken is lemérhették tudásukat az érdeklődők. Klímabarát étkezési és főzési ötleteket is kaphattak a megjelentek: olyan ételeket kóstolhattunk meg, melyek beszerzésekor és elkészítésekor a lehető legkevésbé terheljük környezetünket, és ha ez még nem lenne eléggé motiváló, nagyon finomak is. A körtés-almás pite után mindannyian megnyaltuk mind a tíz ujjunkat, és még sütést sem igényelt! Megtanulhattuk, hogyan lehet egyszerűen, klímabarát módon, de mégis hatékonyan szigetelni nyílászáróinkat, melynek bemutatásához egy egész ablak is érkezett a terembe. Közben folyamatosan lehetett kitölteni a GreenDependent klímatudatosságot felmérő kérdőívét, és a legügyesebbek értékes környezetbarát nyereményekkel távozhattak.

16 16 civil fórum Emellett lehetett érdeklődni a gödöllői klíma-klubról, gyűjtöttünk energiamegtakarítási ötleteket (a legjobbakat nyilvánosságra hozzuk honlapunkon) és az energiatakarékosság jegyében klímabarát termékek kiállítását is megtekinthettek az érdeklődők. A gyerekek remekül szórakoztak a játszóházban, így a szülők élvezhették a rendezvényen elhangzó előadásokat. Végül pedig mindannyian együtt roptuk a táncot a táncházban. November 25-i nyitórendezvényünk után a lelkesedés nem hagyott alább! Közel 120 háztartásban kezdték el a mérőóra leolvasásokat, függesztették ki a fogyasztásmérő lapokat és a versenyben való részvételt hirdető posztereket. Klíma-koordinátoraink folyamatosan dolgoznak azon, hogy mindenkinek sikerüljön regisztrálni a honlapon (www.energyneighbourhoods.eu/hu/home), felkerüljenek az első leolvasások és összehasonlításképp a referencia adatok értékei. Horváth Henriette klíma-koordinátor beszámolója, Siklós A siklósi és harkányi háztartásokból álló VégváriZöldek energiaközösség alakuló közösségi rendezvénye november 28-án zajlott az Egyesületek Házában. A programon 5 család vett részt csemetékkel együtt (néhány apuka hiányzott), összesen 15 fő. A gyerekek egy kisebb teremben műanyag kupakokból készítettek memóriajátékot, az adventi időszak szellemében karácsonyi jelképeket rajzoltak bele. Egyik oldalán használt, irodából kiselejtezett papírt használtak a rajzhoz. Játszhattak még szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos társasjátékot is. A felnőtteknek először az energiaközösségek programot mutattam be, kiemelve a versenyhez kapcsolódó konkrét, aktuális célokat, majd azokat a lehetőségeket részleteztem, amelyek tágabb értelemben és hosszabb távon lehetnek mozgatórugói egy ilyen közösségnek. Terv szerint ezután motivációkat gyűjtöttünk volna, ám egy kis időbeli csúszás miatt ez rövid beszélgetésre korlátozódott, aminek a tréfás summája az volt, hogy a fő motivációt a koordinátor rábeszélése jelentette. Ezután az életmódváltoztatáshoz egyéb indíttatást is adó, Ideje észhez térni c. filmet néztük meg, amit egy kis döbbent csend követett. Na, ekkor kellett volna a klímabarát házi pálinka vagy bor, amit senki nem hozott, de egy kis sütivel, teával azért mégis sikerült oldani a hangulatot. Végül átadtam a családok információs csomagját és megbeszéltük az adatgyűjtéssel kapcsolatos teendőket, az informálódás lehetőségeit. Azóta van levelezőcsoportunk is, amin lelkesítünk, élményeket, kérdéseket osztunk meg egymással. Haliné Reidl Erika klíma-koordinátor beszámolója, Romonya/Pécs Örömmel jelentem, hogy lezajlott nálunk is az első találkozó, egy család hiányzott csak, önhibáján kívül. A média részéről a Pécs TV is szeretett volna kivonulni, de sajnos nem volt jó nekik az időpont. Nagyon jó hangulatú találkozó volt, délután öttől már gyülekeztek az emberek. Sokat beszélgettünk a témáról, a romonyai polgármester nagyon szakszerű bevezetőt tartott a témához, még engem is lepipálva. Rendkívül felkészülten vázolta fel az egész problémakört a globális gondoktól kezdve a helyi közösségek fontosságáig. Volt egy meghívott előadónk, aki a sörkollektorról és a saját barkácsolású dolgairól, tömegkályháról, szélkerék terveiről mesélt. Ezek utána családok elmondták otthoni energiafogyasztási felmérésük tapasztalatai alapján, hogy mi az ő meglátásuk saját háztartásukat illetően, mit lehetne tenni, mit tettek eddig. Sokat beszélgettünk és örültünk annak, hogy mennyi plusz pontenciál van egy ilyen közösségben. Már kilenc óra volt, mire a kisgyermekes családok is elmentek. Zenél a Bivaly együttes: tánccal indítottuk a megtakarítást A program fővédnöke Magyarországon dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, védnöke Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, a programot ajánlja a Klímabarát Települések Szövetsége, valamint az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége. A programot az Intelligens Energia Európa program támogatja. Információ a projektről magyarul: Románul: Vadovics Edina és Tóth Kornélia GreenDependent Intézet

17 Fenntartható fejlődés gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság 17 Nagycsalád kis lábnyom program A projektről A GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2010 májusában indította el a Nagycsalád kis lábnyom elnevezésű programját, mely a családokat, azon belül is a nagycsaládosokat célozta meg. A program célja a családok környezet-, klíma- és energiahasználati tudatosságának növelése, valamint ezen keresztül a karbonszegény életmód népszerűsítése volt. A kampány első lépéseként országszerte 11 képzést tartottunk a jelentkezőknek, amelyeken 268 fő vett részt. A tanulási folyamat során bemutattuk, hogy egy társadalom energiafogyasztását nem csupán az energiához kapcsolódó szokások, azaz pl. a fűtés, világítás, közlekedés, befolyásolják, hanem az is, hogyan étkezünk, hogyan töltjük szabadidőnket, hogyan alakítjuk ki szűkebb és tágabb környezetünket. A képzések után régiós koordinátorok segítségével akik a NOE régiós titkárai közül kerültek ki, valamint a kéthetente megjelenő elektronikus Kislábnyom hírlevéllel és négy kiadvánnyal támogattuk a képzésben résztvevőket a szükséges tudás megszerzésében és megőrzésében. A program másik, jelentős állomása a szintén országosan meghirdetett energiatakarékossági verseny volt. A verseny hat hónapja során a résztvevőknek minden hónap elején le kellett olvasniuk és az online karbon-kalkulátorban feljegyezniük mérőóra állásaikat (elektromos áram, gáz, víz, gépkocsi), valamint kreatív, az egész család bevonását igénylő feladatokat kellett megoldaniuk: például elvégezniük egy családi energia auditot vagy felmérést, valamint családi tervet készíteni klímabarát karácsonyi szünetre: mi legyen a menü, milyen ajándékokat adjunk, vagy milyen programokat szervezzünk. A versenyben 170 család vett részt aktívan országszerte. Bővebben a projektről: Eredményesen takarékoskodtak a nagycsaládok A Nagycsalád kis lábnyom projekt keretében megrendezett családi energiatakarékossági verseny eredményhirdetésére április 16-án került sor. A versenyben részt vevő több mint száz család közül régiónként a négy legtöbb pontszámot elért család kapott jutalmat: egy-egy laptopot, kerékpárt, családi nyaralást ökopanzióban és környezetbarát termékeket tartalmazó ajándékcsomagot. Az online verseny részeként a karbon-kalkulátor segítségével lehetőség volt arra, hogy a családok tevékenységei során termelődő szén-dioxid mennyiségét havi lebontásban nyomon kövessék. Nagyon biztató eredmény született: ha a nyertes 21 család karbon-lábnyomait vizsgáljuk, akkor átlagosan 2 t az egy főre eső éves szén-dioxid mennyiség, amely a magyar és európai uniós átlagnál (5,03 t/fő/év, ill. 7,54 t/fő/év) lényegesen alacsonyabb*. A programmal kifejezetten a nagycsaládosokat céloztuk meg, mert az összes szén-dioxid-kibocsátás 30%-a a családoknál keletkezik, valamint az összes energiafelhasználás 40%-a is itt történik. Bár a nagycsaládokban az egy főre eső ökológiai és karbon-lábnyom általánosságban véve alacsonyabb, mint az egyéb háztartásokban, de ennek tudatosítása és megerősítése fontos feladat, azért is, hogy a nagycsaládokban felnövekvő generációk a kis lábnyom megőrzését fontosnak tartsák, s ezt a jövő szempontjából előnynek érezzék. A Nagycsalád kis lábnyom programban részt vevő családok energiafogyasztása és CO 2 -kibocsátása nagyjából 10%-kal csökkent, elsősorban fogyasztói szokásaik, napi rutinjaik megváltoztatásával: Legalább tízezer forintot spórolnak havonta a sikátori Vidáék azzal, hogy a nagycsaládosok energiatakarékossági versenyének módszereit alkalmazzák. Az így gyűjtött pénzt családi kirándulásra, energiatakarékos megoldások bevezetésére költik. Kisalföld Napilap, március 1. Régebben is fontos volt a környezettudatosság, de a verseny adott lehetőséget nekünk arra, hogy újabb megtakarítási lehetőségeket vezessünk be a hétköznapokba. Hali család, Csongrád (Nők Lapja, július. 20.) A közösen végzett munka, látva, hogy mennyien gondolkodunk hasonlóan, illetve a rengeteg külső segítség komoly motiváló erő! Gulyás Beáta, Nagykökényes A verseny előtt azt gondoltuk magunkról, hogy környezettudatosak vagyunk. Ma már tudom, hogy ez nem egészen így volt. [ ] A számlákon még ma is látjuk a megtakarítást, de ennél is jobb érzés megtapasztalni, hogy a gyerekek fogékonyak erre a gondolkodásra. Oláh család, Eger (Nők Lapja, július 20.) A családi energiatakarékossági verseny és a díjkiosztó rendezvény fővédnöke dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki a projekt indító sajtóbemutatóján kiemelkedő jelentőségű programként üdvözölte a versenyt. Az ombudsman rámutatott, hogy a Nagycsalád kis lábnyom projekt értékes és valóban időszerű, az elsajátított ismeretek széles körű alkalmazása enyhíthet a klímaváltozás és a hozzá való alkalmazkodás problémáin. A jövő nemzedékeket nevelő családoknak óriási felelőssége van abban, hogy milyen környezetben nő majd fel a következő generáció, hisz rajtuk is múlik,

18 18 civil fórum hogy a mostani gyerekek, fiatalok mennyire tájékozottak a környezettudatosság és a fenntarthatóság témájában. Fülöp Sándor országgyűlési biztos átadja a díjakat a legjobban szereplő családoknak A projekthez kapcsolódóan megmértük minden rendezvény karbon-lábnyomát is. Az összesen 11 helyszínen megtartott családi képzés hatásaként 3 tonna széndioxid-kibocsátás keletkezett, amelynek a legnagyobb részét az étkezés (65%) és az utazások (33%) adták. A kibocsátás kompenzációjaként a díjkiosztó rendezvényen 3 darab őshonos földlabdás gyümölcsfát adtunk át minden egyes régiós koordinátornak a kibocsátások részleges semlegesítése érdekében. A családok által készített legjobb feladatokból válogatás a projekt bemutató kiadványában található, amely a kislábnyom honlapról (http://kislabnyom.hu/nagycsaladkislabnyom/letoeltheto-anyagok/44-projektkiadvanyok.html) letölthető. További információk a projekt honlapján: Továbbra is Kislábnyomon! A nagycsaládos projekt folytatásaként 2011 őszén az Új Széchenyi Terv finanszírozásával a GreenDependent Egyesület ismét energiatudatossági kampányt indított Kislábnyom címmel, elsősorban a közép-magyarországi régióra (Budapest és Pest megye) koncentrálva. A kampány céljai és összetevői a korábbiakkal megegyeznek, de az Egyesület kiemelt célja, hogy a nagycsaládosok mellett a kicsi (1-2 fő) és közepes (3-4 fő) háztartásokat is bevonja az önkéntes, elsősorban a mindennapi viselkedés és szokások megváltoztatásával történő energia-megtakarításba. A verseny jelenleg folyik, a kampányról minden információ a www. kislabnyom.hu oldalon megtalálható, az anyagok és kiadványok onnan letölthetők, saját karbon-lábnyomát bárki kiszámíthatja és fogyasztását nyomon követheti karbonkalkulátorunkba regisztrálva. Háttérinformációk * Karbon-lábnyom számítás: A projekt során a számítást a GreenDependent Egyesület által fejlesztett karbon-kalkulátor segítségével számoltuk ki. A kialakítás során számos létező hazai és külföldi kalkulátort és működésüket elemeztük. A kalkulátorhoz szükséges 1 fogyasztási egységre eső CO2-kibocsátási adatok meghatározásában többek közt az ENERGIAKLUB volt segítségünkre. Az összehasonlító magyar és uniós adatok az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől (2009) származnak. Bár a nyertes családok átlag karbon-lábnyom adatának megadásakor összehasonlításként feltüntettük a magyar és európai egy főre eső CO2-kibocsátás átlagát, fontos figyelembe venni, hogy míg az európai és magyar átlag tartalmazza az élelmiszertermeléshez, hulladékkezeléshez, egyéb termelési és fogyasztási kategóriákhoz, valamint állami szolgáltatásokhoz (pl. egészségügyi ellátás, állami intézmények) kapcsolódó egy főre eső kibocsátásokat, a mi számításunk ezeket nem tartalmazza. Ennek ellenére, számításunk informatív kiindulási pont jelen fogyasztásunk felméréséhez és felülvizsgálatához, valamint csökkentési törekvéseink nyomon követéséhez. A GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesületéről (www.greendependent.org) A GD-t 2005-ben hozták létre magányszemélyek, azóta több nemzetközi FP7-es kutatási projektben is aktív partner, illetve számos hazai környezetvédelmi szervezettel valósított meg közös projekteket, pl. a Leszel, amit eszel kampány fenntartható élelmiszerfogyasztás népszerűsítése érdekében, vagy a gödöllői Klíma-klub elindítása, melyben a helyi háztartások és családok számára szervez havi rendszerességgel klubtalálkozókat a klíma- és energiahasználati tudatosság növelése, valamint a háztartások energiafogyasztásának csökkentése céljából. A GreenDependent Egyesület a Klímabarát Települések Szövetségének pártoló tagja. A Nagycsaládosok Országos Egyesületéről (www.noe.hu) A NOE 1987-ben alakult. Célja az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése, a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata, a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. Az egyesületnek jelenleg kb család a tagja, amelyek közvetlenül vagy tagegyesületen keresztül tartoznak a NOE-hoz. Szerte az országban több mint 300 helyi közösségük tevékenykedik. Hét regionális központot működtetnek: Felső-Duna (Győr), Közép-Magyarország (Monor), Dél-Alföld (Orosháza), Al- Duna (Pécs), Felső-Tisza (Püspökladány), Észak (Fót), Balaton (Nagykanizsa). Egyesületeikben folyamatosan kb önkéntes dolgozik. Az Egyesület központjában többféle ingyenes tanácsadó szolgálat is működik: általános jogsegély, otthonteremtés, családi és szociális ellátások, fogyasztóvédelem, gyermeknevelés. A Nagycsalád kis lábnyom és a Kislábnyom projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Antal Orsolya és Vadovics Edina GreenDependent Egyesület

19 Fenntartható fejlődés gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság 19 Átalvető a közvetlen értékesítési hálózat Székelyudvarhelyen érdekes és értékes kezdeményezéssel jelentkezett a Caritas Vidékfejlesztés. Íme, egy jó példa arra, hogy miként hathat pozitívan egymásra a gazdaság, a környezetvédelem és a szociális biztonság. Egy gazdasági tevékenységről beszélünk, mely keretében helyi terméket vásárol a tudatos vásárló. Ugyanakor környezetvédelmi elemei is vannak eme programnak, hiszen környezetkímélő módon, azaz nagy szállításoktól mentesítve kerül a termék a vásárlóhoz, továbbá azáltal, hogy vidéki gazdákat segít, közvetett módon azért is tesz, hogy vidéken élet legyen és megőrizzük a tájat, amelyben élünk. A gazdák bevételhez jutnak, így számukra és családjuk számára biztonságosabbá válnak a hétköznapok. Hogy hogyan is indult el és miben is áll e több szempontból is értékes kezdeményezés, a programfelelőst, Sinka Arnoldot kérdeztük. (Kérdezett: Csáki Rozália) Sinka Arnold Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés programfelelős Mi adta az ötletet e kezdeményezéshez? Már régóta szerettem volna a szervezeten belül ezzel foglalkozni, de meg kellett érjen rá az idő. Mivel falun élek és szüleim is gazdálkodással is foglalkoznak, naponta láttam és részese voltam annak, hogy a gazda és a paraszttársadalom egyre inkább bajban van. Nagyon kevesen maradtak azok, akik a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, pedig a Székelyföldnek egyik húzós ágazata lehetne. Ma szégyen parasztnak lenni, és egyáltalán nem vonzó életforma. Ezért is köteleztem el magam ezen a téren, hogy legalább akik még szeretettel művelik meg őseink földjét, azok tudjanak megélni belőle, és tudjunk jó példákat állítani a fiatalok számára, hogy lám, mégis megéri megfogni az eke szarvát. Egy évvel ezelőtt indítottunk a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés szervezésében egy termékfeldolgozói képzést a Nyikó mentén, és akik akkor csatlakoztak a képzéshez, azokkal a gazdákkal indítottuk el az Átalvető programot. A képzés alatt is többször elhangzott a gazdák részéről, hogy ők szívesen termelnek, de segítsünk be az értékesítésbe, mert manapság ez az egyik legnehezebb dolog. Erre az igényre válaszolva létrehoztuk a webfelületet, ahová időközben felkerültek a termékek, és elindult az értékesítés. Milyen szolgáltatást ölel fel az Átalvető, illetve milyen termékeket? Ami kívülről látszik, az egyértelműen a termékközvetítés. Marketing tevékenységet végzünk, népszerűsítjük a gazdák termékeit és vásárlói kört keresünk rá. Mindezek mellett egy komplex vidékfejlesztési szolgáltatássorral állunk a gazdák mellett, ugyanis sok esetben szükség van tanácsadásra, további képzésekre stb. Jelen pillanatban csak élelmiszerek vannak az Átalvetőben, de ezt a jövőben az igények szerint bővíteni fogjuk kézműves-termékekre vagy akár szolgáltatásokra is. Milyen nehézségekbe ütköztek az elindulásnál? És a pár hónapos tapasztalatuk mit mutat? A bürokrácia sajnos a legnagyobb ellensége ennek a kezdeményezésnek is. Sok esetben az állami intézményeknél sem tudják pontosan, hogy milyen törvények vonatkoznak egy-egy termék engedélyeztetésére. Mindenképpen szeretnénk, ha a feldolgozás és az értékesítés törvényes keretek között működne, de sajnos, a törvény nem termelőbarát, így elég nehéz megfelelni az előírásoknak. Mindezek mellett pozitív fogadtatásra lelt a kezdeményezésünk. Sokan vannak, akik elsőre már mellénk álltak, segítik önkéntesként munkánkat és az eszme népszerűsítésére egyre többen csatlakoznak. Mit jelent ez a vállalkozási forma a szervezetük számára? Igazából ezzel a programunkkal is egy közhasznú tevékenységet látunk el, amely hosszú távon a vidék és a paraszttársadalom felemelkedéséhez és megerősödéséhez vezet. Szervezetünknek már évek óta vannak szociális vállalkozásai, de az Átalvető nem abba a kategóriába tartozik. Bár elmondhatjuk, hogy van szociális jellege, mert mint ahogy a régi kínai közmondás is vallja: nem halat kell adni az embereknek, hanem hálót, és meg kell tanítani halászni.

20 20 civil fórum Meglátása szerint ez a kezdeményezés miként járul hozzá a két célcsoport (gazdák és a vásárlók) fejlődéséhez? Ma már nem kell felsorolni a többség számára azokat az érveket, hogy milyen előnye és pozitív hatása van a helyi gazdaságra, ha helyi terméket vásárolunk. Egyre inkább elterjedőben van a tudatos vásárlás és ezek mellett manapság fontos szerepet kap az egészséges életmód, étkezés. Nap mint nap halljuk és találkozunk olyan hírekkel a médiában, hogy emberek százai betegednek meg egyes élelmiszerektől, mivel nem megfelelően állították elő. Olyan adalékanyagokat használnak, amelyek mérgezéseket idéznek elő a szervezetben, stb. Ilyen az Átalvető-termékek között nem fordulhat elő, mivel ellenőrzött termékekről van szó, természetes alapanyagokból készülnek. Programunk a személyes kapcsolatokról szól, a bizalomról és a minőségről. Hiszem azt, hogy ez a jövő és az ügyeskedők ideje lejár. Újra érték lesz a kétkezi munka. Fenntarthatóan működnek-e civil szervezeteink? interjúsorozat Erre a kérdésre kerestük a választ, amikor számos tevékenységi területről régi és fiatal civil szervezetek képviselőit egyaránt megkérdeztük. Az alábbiakban érdekes és tanulságos válaszokat olvashatnak, betekintést nyerhetnek abba, hogy az erdélyi magyar civil szervezetek számára mit is jelent a fenntarthatóság és ennek a bztosítására miként törekednek. Ezúton is köszönjük azoknak, akik vállalták a kérdések megválaszolását. (Kérdezett: Csáki Rozália) Helyi és regionális fejlesztés Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért Balogh Márton regionális igazgató, Kolozsvár Orbán Árpád regionális igazgató, Székelyudvarhely Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? A Civitas Alapítványról ma elmondhatjuk, hogy a nagy projektek világának eredményes szereplője, létszámban és szakmai tapasztalatban megerősödött csapat, fejlesztő munkáját hatékonyan és felelősségteljesen látja el, tevékenységében a partnerség elvére alapoz, valamint fejlesztési törekvései és módszerei emberközeliek. 19 év alatt alapítványunk számos projekt kezdeményezőjeként és partnereként következetesen követte fő célkitűzésének beteljesítését: ösztönözte a helyi és regionális fejlődést. Fejlődésen mi azt a folyamatot értjük, amely révén egy közösség tagjai és intézményei képessé válnak arra, hogy erőforrásokat mozgósítsanak életminőségük tartós javulása érdekében. Szervezetünk az erdélyi térségben az itt élő közösséget szolgálta és felelősen olyan emberközeli fejlesztési projekteket dolgozott ki, amelyeknek életképessége a finanszírozások lezárása után is biztosítva volt. Csak néhányat sorolnánk fel a legjelentősebb eredményeinkből: több mint 240 erdélyi vidéki közösségben képeztünk ki és helyeztünk be helyi fejlesz-

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Cégvezetési trendek 2015 KKV- AKADÉMIA BKIK IX. Osztály Piac & Profit 2015. április 29. Bemutatkozás Akadémia Üzleti tanácsadás + execusve coaching Karitatív

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól?

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól? A LEADER programról - Hogyan csináljuk jól? Nemes Gusztáv, hd. MTA Közgazdaságtudományi Intézet nemes@econ.core.hu KÁRÁT-MEDENCEI TÉR-SÉG 2008 MÁJUS 14. A vidékfejlesztés célja: A modernizáció és a globalizációs

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

Energia menedzsment tanúsítói szemmel

Energia menedzsment tanúsítói szemmel Energia menedzsment tanúsítói szemmel Bárczi István Környezetvédelmi divízióvezető 2012. november 7. XXI. Magyar Minőség Hét Cégünkről Vizsgálat, ellenőrzés és tanúsítás 140 országban, kb. 60.000 munkatárssal,

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben