RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Átírás

1 RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Az esélyegyenlőségi terv időtartama: 2011.szeptember szeptember 1.

2 Tartalomjegyzék KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV (tanulói)... 3 I. Bevezetés... 4 II. Törvényi háttér... 4 II ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL4 II. 2. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ESÉLYEGYENLŐSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI... 5 II. 3. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ESÉLYEGYENLŐSÉG POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS... 6 III. Az Iskolai Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja... 9 IV. Helyzetelemzés IV. 1. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók IV. 2. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges feltételek IV Tárgyi feltételek IV Személyi feltételek IV Jogszabályi feltételek IV. 3. A tanulói lemorzsolódás IV. 4. Együttműködés a környezettel IV. Összegzés V. Kötelezettségek és felelősség VI. Akcióterv VI. 1. Azonnali beavatkozást igényel VI. 2. Közép és hosszú távú tervek VII. Megvalósítás VIII. Monitoring és nyilvánosság VIII. 1. A program megvalósulásának nyomon követése VIII. 2. A megvalósítás garanciája IX. Konzultáció és visszacsatolás X. Szankcionálás XI. Hatályba lépés KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV (dolgozói) Bevezető Értelmező rendelkezések Általános célok, etikai elvek Helyzetfelmérés Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén követendő eljárás Konkrét célok Konkrét programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében Esélyegyenlőségi referens A munkáltató vállalásai: Esélyegyenlőség biztosítása a bérezés és juttatások területén Munkakörülmények javítása, különös tekintettel a 40 év feletti, és a fogyatékos munkavállalók helyzetének javítására Záró rendelkezések MELLÉKLETEK számú melléklet Adatkezelési hozzájárulás számú melléklet Lemondó nyilatkozat számú melléklet Esélyegyenlőségi referens számú melléklet Az esélyegyenlőségi terv célcsoportjainak sajátos jellemzői

3 RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV (tanulói)

4 I. Bevezetés A fogyatékosok számára alapvetően megnehezülnek a szocializálódás, és a környezetbe való beilleszkedés esélyei. Jelenleg a fogyatékos fiatalok és felnőttek többsége gazdaságilag inaktív, eltartott. Mivel szakképesítéssel nem rendelkeznek, esélyük sincs az önálló munkavégzésre. Eltartásuk befolyásolja a szocializációt, egyre csökkenő életszínvonalat kell megélniük, annak ellenére, hogy megmaradt képességeik és adottságaik alapján, megfelelő társadalmi gondoskodás mellett még önellátóvá is válhatnának. Ezáltal teremtődne meg számukra a családalapítás esélye is. Egy modern, demokratikus, önmagát az európai normákhoz mérő társadalomnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének minél nagyobb teret, lehetőséget biztosítson. Ennek elősegítése érdekében a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 1995 májusában elindította a fogyatékos fiatalok rehabilitációs szakképzési programját, az EgyMásért Rehabilitációs és Szakképző, Programot, amely végső célkitűzése, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Törvény iránymutatásai, ezen program keretein belül megvalósuljanak. Ennek a programnak megvalósítása érdekében a Közalapítvány intézményt alapított. Az intézmény alapító okiratát a Közalapítvány kuratóriuma július 31-én fogadta el (melyet azóta néhány alkalommal módosítottak, de az alapvető cél soha nem változott!) Az oktatómunka 1997-ben, még ideiglenes helyszínen, Nyírszőlősön történt, 22 fogyatékos fiatallal. Jelenleg nyíregyházi központtal, három tagintézményben működik a fogyatékos fiatalok képzése szeptember 1. napján az iskolák fenntartását átvette a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány. II. Törvényi háttér II ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve: 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, neve- 4

5 zetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. II. 2. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ESÉLYEGYENLŐSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról) A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10..-a foglalkozik a tanulói jogokkal, a 11.. a tanulói különös jogokkal. Kiemelt jelentőségű a 11 (7) bekezdése: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. 5

6 II. 3. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ESÉLYEGYENLŐSÉG POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania. A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén! Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a 6

7 többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Az Alkotmánybíróság szerint... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH , 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása normatív. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, 70/A. -ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az esélyegyenlőségi törvény a következő paragrafusokban határozza meg az oktatásinevelési folyamatokra vonatkoztatva az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség szempontjait: 7

8 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők 8

9 meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. III. Az Iskolai Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja A második fejezetben bemutatott törvényi háttér szellemében a RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium a következőkben dolgozza ki az intézmény Iskolai Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az Iskolai Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményben az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl az iskola célul tűzi ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az intézményben tanuló hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A program elemzi az intézményben élő és tanuló fiatalok helyzetének alakulását, meghatározza a éves korosztály esélyegyenlőségét elősegítő célokat, akciótervet tartalmaz a célok elérésére. A program révén az iskola biztosítani kívánja valamennyi tagintézményében az egyenlő bánásmód érvényesülését, esélyt kíván teremteni a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjához. Olyan támogató lépéseket, szolgáltatásokat programoz, melyek előmozdítják a fogyatékos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségét, csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket, ezzel hozzájárulnak a sikeresebb szocializációhoz, az eredményesebb társadalmi integrációhoz. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi általános célokat, értékeket szem előtt tartva alkotja meg a közoktatási esélyegyenlőségi programját: - az oktatás-nevelés során megelőzni és megakadályozni a tanulók hátrányos megkülönböztetését, amely kiterjed a felvételre, és az iskolai osztálybeosztásokra, a humán erőforrásokhoz és eszközökhöz történő hozzáférésre, a rehabilitációban, a szabadidős tevékenységben és tehetséggondozási tevékenységben történő részvételre, a tanulók bárminemű diszkriminációjára. - az oktatás-nevelés során tiszteletben kell tartani a tanulók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. 9

10 - a megfelelő intézményi légkör kialakítása, az alapvető értékek megőrzése, és az értékek megerősítéséhez való hozzájárulás - a partnerség elvének érvényesítése azzal, hogy a kapcsolatok további jó működésére törekszik az oktatáshoz kapcsolódó civil szervezetek, valamint az intézményegységek régiójában működő egyéb közoktatási intézmények és pedagógiai szakmai és szakszolgálati intézmények között. IV. Helyzetelemzés Intézményünk tanulólétszáma a október 1-i statisztikai adatok szerint összesen 350 fő. Tagintézményenkénti létszám: Nyíregyháza: 200 fő; Balassagyarmat-Nyírjes: 150 fő. Iskolánk Magyarország teljes területéről érkezett sajátos nevelésű igényű tanuló oktatásátnevelését látja el. Tanulóink fogyatékossági típus szerinti megoszlását az alábbi táblázat ismerteti: Nyh. Nyh. B.gyarmat- Össz. Szakközép Spec. Nyírjes Enyhe értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Nagyotthalló Siket Gyengénlátó Vak Mozgássérült Beszédfogyatékos Enyhe értelmi fogyatékos, gyengénlátó Enyhe értelmi fogyatékos, vak Enyhe értelmi fogyatékos, nagyotthalló Enyhe értelmi fogyatékos, siket Enyhe értelmi fogyatékos, mozgássérült Középsúlyos értelmi fogyatékos, vak Középsúlyos értelmi fogyatékos, siket Középsúlyos értelmi fogyatékos, mozgássérült Siket-vak Autista Megismerés fejlődésének rendellenessége Viselkedés fejlődésének rendellenessége 2 2 Összesen ebből lány

11 Alaptevékenységünk szerint az iskolában évfolyamon általános speciális szakiskolai alapozó oktatás/felkészítés folyik, a szakképző évfolyamokon különböző szakmákban OKJ-s végzettséget adó szakmát sajátíthatnak el fiataljaink. A 2007/2008-as tanévben indult a szakközépiskolai osztályunk, ahol 12 fő tett érettségi vizsgát. A kollégiumi ellátás intézményi szinten a tanulók 80%-át érinti. A kollégiumok koedukáltak és teljesen akadálymentesek. A közlekedési, anyagi, egészségügyi és családi problémáik miatt jelentős a hét végén is a kollégiumban maradók száma, akik számára akkor is teljes felügyeletet és ellátást biztosítunk. Az intézmény nyújtotta szolgáltatások közül az étkezés az egyetlen olyan, amelyért a diákoknak fizetniük kell. Tanulónépességünk sajátos nevelési igénye mellett más tényező mentén is a hátrányos helyzetű kategóriába sorolható. A többség alacsony szociokulturális miliőből, különböző okok miatt munkanélküliség, bűnözés, tartósan beteg családtag perifériára szorult családokból érkezik IV. 1. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Intézményünkben a tanulókat semmilyen módon nem különböztetjük meg, valamennyi tanulónak azonos lehetősége van az intézmény szolgáltatásainak igénybe vételére. Tanulóink között sok a súlyosan fogyatékos állapotú tanuló, ezért az oktatás mellett szolgáltatásainkra nappal és éjjel is szükség van. Ezért biztosítunk tanulóinknak: egészségügyi felügyeletet és ellátást; pedagógiai felügyeletet és ellátást; gyógyszerek szakszerű kezelését; sokrétű szabadidős programokat; csoportfoglalkozásokat és szakköröket; a rászoruló fiatalok fizikai ellátásának segítését. A közoktatási törvény 21. -ának 14. pontjában meghatározott hátrányos helyzetű tanulókkal eddig is foglalkoztunk, bár a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról nincsenek pontos adataink. A tagintézményekben az osztályok kialakításánál a képességek és a fogyatékosság típusa szerint történik az osztályba és a csoportba sorolás, a hátrányos helyzetet eddig nem tartottuk releváns tényezőnek. 11

12 ( hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;) Adataink szerint: Balassagyarmat-Nyírjes: 23 fő; Nyíregyháza: 14 fő) fiatal tanul intézményünkben, de adataink valószínűleg nem pontosak. A halmozottan hátrányos helyzetűekről semmilyen kimutatással nem rendelkezünk januárjában tervezzük tanulóink illetve családjuk szociális, kulturális, anyagi hátterének ismételt felmérését. Ez nagymértékben segíti majd rövid, ill. hosszú távú feladataink megfogalmazását, a megvalósításhoz vezető lépések összeállítását. IV. 2. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges feltételek IV Tárgyi feltételek Mind a két intézményegységben az iskola és a kollégium egy épületegységet jelent, ahol a mozgássérült fiataljaink is könnyen megközelíthetik az iskolák oktatási helységeit, valamint a kollégiumi szobákat. Speciálisan kialakított felvonók, akadálymentesített mellékhelyiségek, Internet-használattal rendelkező számítógéptermek állnak rendelkezésre, a látássérülteknek vezetősáv segít a tájékozódásban. Az iskolában rendelkezésükre áll az oktatáshoz szükséges segítő eszközök (speciális számítógépek, munkaállomások, munkaasztalok, olvasó tv, stb.) A kollégiumban rendelkezésünkre állnak továbbá akadálymentesített, 2-8 ágyas szobák, akadálymentesített TV- s társalgók, felszerelt teakonyhák is. 12

13 IV Személyi feltételek Az intézményben a szakmai oktatáshoz szükséges személyi feltételek biztosítottak. Az intézmény rendelkezik a fogyatékosok ellátásához szüksége segítő szakemberekkel (gyógytornász, mentálhigiénikus, orvos, pszichológus) de a gyógypedagógiai ellátáshoz előírt gyógypedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek létszáma nem éri el a közoktatási törvényben előírt létszámot. Az iskolai oktatók és szaktanárok nem rendelkeznek átfogó gyógypedagógiai ismerettel. IV Jogszabályi feltételek Az intézmény alapításakor az alapító rendelkezett az EgyMásért Rehabilitációs és Szakképző Program -mal, melynek célkitűzéseit (a rendkívül hátrányos helyzetű és társadalmi megítélésű, a több törődést igénylő fogyatékos fiatal a komplex szakképzés folyamatában olyan készségfejlesztést kapjon korlátozott képességeinek, adottságainak figyelembevételével és az egészségügyi ellenőrzés mellett, hogy később a munkaerőpiac feltételeinek megfeleljen, tartósan megállja a helyét a munka világában, és ezáltal képessé váljék adott keretek között az önellátásra; megvizsgálni, melyek azok a szakmák, melyeket a fogyatékos fiatal el tud sajátítani, és a jövőben megélhetését, önellátását is biztosítja. Ez folyamatos fejlesztést, szakmai fejlődést igényel.) valósította meg a szakképző intézmény alapításával. A tanulók rendelkeznek iskolakijelöléssel, a felülvizsgálatok többségében az előírásoknak megfelelően megtörténtek. IV. 3. A tanulói lemorzsolódás Az évfolyamismétlők aránya az adatok és előrejelzések szerint csökkenő tendenciájú. Ebben a tanévben (a feltehetően év végén értékelt 378 fő általános iskolai tanuló közül) várhatóan fő lesz évfolyamismétlő. Ez az arány még mindig magasabb a középiskolák országos átlagánál. Ennek okát vizsgálni kell a jövőben, és támogató-felzárkóztató programok szervezésével csökkenteni kell a lemorzsolódó tanulók arányát. A tervezett 2008/2009-es adat még jobb arányt mutat, amit remélhetőleg tud tartani az iskola. Bár 2005-től a bukott tanulók hátrányos helyzetéről nincs adat, de azt feltételezzük, hogy a HH tanulók bukása nem éri el az országos átlagot. A magántanulók aránya 1 % alatt van (évente 1-2 fő), ami azt mutatja, hogy a nevelőtestület csak rendkívül indokolt (főleg egészségügyi okokra hivatkozva) 13

14 esetben dönt e mellett a forma mellett. Hátrányos helyzetű tanulók esetében ugyanez lehet a gondolkodásunk alapja. Dicséretes viszont, hogy a kritikus 250 óránál több hiányzása az adatok szerint nagyon ritkán fordul elő az iskolában. IV. 4. Együttműködés a környezettel A székhelyintézmény és a tagintézmény is a társadalmi környezetében, az intézménynek helyet adó településen működő társadalmi, civil és szakmai fórumok közötti kapcsolat rendszeres. Az intézménynek két saját alapítványa van, Balassagyarmaton a Rejtett Értékek Alapítvány, már 2011 januárjától az adó 1%-át is fogadhatja. Nyíregyházán néhány hónappal később jött létre az Akadálymentes Tanulásért Alapítvány. mely 2012 januárjától szintén fogadhatja az adó 1%-át. a A történelmi egyházakkal valamennyi tagintézménynek jó a kapcsolata. Jó kapcsolatot ápolnak a tagintézmények a helyi Vöröskereszttel, a rendőrkapitányságokkal és tűzoltóságokkal is. Az említett szervezetek képviselői rendszeresen tartanak bemutatókat, előadásokat a bűnmegelőzés, a drogprevenció és a tűzvédelem területén. IV. Összegzés A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról friss adatokkal nem rendelkezünk, a rövid- és hosszú távú tervek, feladatok elkészítéséhez a szociológiai háttér pontos és teljes felmérése szükséges. Intézményünkben mindkét helyszínen- rendelkezésre állnak az eredményes oktatásnevelés alapvető feltételei, a humán erőforrás kapacitásfejlesztésre szorul. (Ebből adódóan biztosított a hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása is.) Korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat alkalmazunk, az osztályok rendszeresen dolgoznak csoportbontásban. A tanórán kívüli programokban való részvétel lehetősége minden tanuló számára adott, nincs igazi feltételhez kötve. Valamennyi tanulónk így a hátrányos helyzetű tanulók nevelésének és rehabilitációjának eredményességét segítheti, ha a pedagógusok több gyógypedagógiai ismerettel rendelkeznek. 14

15 Az Sajátos Nevelési Igényű tanulók számára biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi és szakmai követelményeknek. Intézményünk nyitott és sikeres a partnerség-építésben, különösen a hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. V. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy: Az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. A tagintézmény vezetője/helyettese, egyéb tisztségviselője felelős: Az Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért. A terv végrehajtásának nyomon követéséért. Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy: Tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal. Biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. Ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy: 15

16 Ismerje a Közoktatási esélyegyenlőségi tervet, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. VI. Akcióterv Az akcióterv a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) reagál. A kidolgozott helyzetelemzésben körvonalazódnak azok a fejlesztési célok, melyeket az intézmény vezetőinek és nevelőtestületének az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges kitűznie. Ezeket a célkitűzéseket, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) tartalmazza az akcióterv. Az akciótervben a beavatkozások (konkrét tevékenységek) kifejtése mellett a fejlesztési célokat is konkrétan meghatározzuk, úgy, hogy azok elérése valós javulást eredményezzen az esélyegyenlőségre vonatkozóan. Minden egyes célkitűzéshez rögzítjük a rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) elérendő értékeket, indikátorokat. Az indikátorokat úgy határoztuk meg, hogy azok a beavatkozások eredményességének mérésére alkalmasak legyenek. Az akciótervben kitérünk minden, a helyzetelemzés alapján felmerült esélyegyenlőségi kockázatra, problémára. Tervezésekor figyelembe vettük, hogy a problémák, hiányosságok korrekciójára tervezett beavatkozások között a probléma súlyához és a beavatkozás sürgősségéhez mérten érdemes azok között prioritási sorrendet felállítani. A tervezett beavatkozások egy részét az intézmény meg tudja oldani saját humán és anyagi erőforrásainak felhasználásával. A nagyobb léptékű, de szükséges tevékenységek humán erőforrás fejlesztés, beruházások esetében a fenntartó erőfeszítései hozhatnak eredményt. A Kuratórium elkötelezett ez irányban is, a pályázatokhoz szükséges önrészt nagyrészt biztosítja. A pályázati támogatások elnyerése érdekében a fenntartónak az eddiginél is intenzívebb tevékenységet kell kifejteni. VI. 1. Azonnali beavatkozást igényel Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden olyan helyzet azonnali beavatkozást igényel, ami a hatályos törvényeknek és jogszabályoknak nem megfelelő (különös tekintettel a évi LXXIX. törvény A közoktatásról, Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség 16

17 előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, valamint az XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról rendelkezéseire). Azonnali beavatkozást igényel továbbá minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított oktatásszervezési gyakorlat, ami az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított az egyenlő hozzáférés, azonnal intézkedni kell a diszkrimináció megszüntetése érdekében. A felvételeknél azonban minden esetben figyelembe kell venni az Alapító Okirat fogyatékossági típusokra vonatkozó létszámelőírásait. A tanulók fogyatékosságából adódó megsegítés természetesen egyénfüggő, a diszkriminációmentesség nem azt jelenti, hogy minden tanuló ugyanolyan szolgáltatást kap, hanem azt, hogy minden tanulónak az egészségi és személyiség-állapota szerinti segítséget kell megadni. Beavatkozás szükséges: 1. Az intézményben nem azonosítottak a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni, és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak, illetve a fiatalok lakóhelyi települései szolgáltassanak adatokat. 2. A pedagógusok továbbképzéseken, hospitációs alkalmakon, szakmai műhelyekben elsajátítják a korszerű pedagógiai innovációkat. A mindennapi tantermi gyakorlatba is beépülnek a modern pedagógiai eszközök, módszerek a hatékony oktatás-nevelés érdekében. 3. A rendelkezésre álló adatok alapján az intézmény nem folytat szegregáló gyakorlatot. Az osztályokban nem látszik szegregációs tendencia, nem tapasztalhatóak nagymértékű aránytalanságok. 17

18 4. Az oktatás-nevelés eredményességéhez a humán-erőforrás jobb feltételeinek megteremtése szükséges (gyógypedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazása, mentorprogram, fejlesztő pedagógusok igénybevétele) 5. Az évfolyamismétlések és a magántanulók számának csökkentését célzó beavatkozások, szakmai programok kidolgozása (újramérések, felülvizsgálatok, mentorprogramok beindítása) 6. Iskola infrastruktúrájának, vonzerejének fejlesztése, az iskolai marketing kiterjesztése. VI. 2. Közép és hosszú távú tervek Az oktatás eredményességének javítására érdekében olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden olyan esetben, ha az eredményességi mutatók alapján az intézmény az országos átlaghoz képest alulteljesít, vagy az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek: épületbővítés, teljes akadálymentesítés, vagy létszám-ellátottság fejlesztése, új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Intézményünk pl. sajnos nem képes saját hatáskörében megoldani az infrastrukturális és humánerőforrás-fejlesztési terveit. Ezeknek az oktatás eredményessége és az esélyegyenlőség szempontjából fontos feltételeknek a javítására azonban ilyen esetekben is törekednie kell az intézménynek, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon ezekben az esetekben is legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell céloznia az intézménynek, megfelelő indikátorokkal alátámasztva a fenntartó felé. (Ilyen fejlesztés, komolyabb beruházás szükséges az infrastruktúra fejlesztéséhez nyíregyházi tanterembővítés, nyírjesi fűtéskorszerűsítés, stb. melyhez forrás rövidtávon nem áll rendelkezésre, középtávon legalább azt kell vállalnia akciótervében az intézménynek, hogy a fejlesztéshez szükséges forrást az intézmény és/vagy fenntartója megpályázta, a beruházást elindította.) Beavatkozást igényel: 18

19 1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek valós számának nyilvántartása. 2. A Civil kapcsolatrendszer erősítése, az érintettek (fogyatékosok) országos szervezetivel való kapcsolatok ápolása. 3. A pedagógusok továbbképzéseken, szakmai műhelyekben az eddigiekhez hasonlóan továbbra is sajátítsák el a korszerű pedagógiai innovációkat. Mindezek mellet fontos az is, hogy az oktatók és szakoktatók elmélyültebb gyógypedagógiai ismereteket is szerezzenek. 4. Kiegészítő támogatások felkutatása (pályázatok, speciális szakeszközök beszerzése) 5. Évfolyamismétlések számának csökkentését célzó beavatkozások, szakmai programok kidolgozása (mentorprogramok beindítása, esetleges családi koordinátorok) 6. Az oktatás-nevelés humán-erőforrás feltételeinek megerősítése (gyógypedagógusok, asszisztensek, orvos, pszichológus alkalmazása) 7. Piacképes szakmák felkutatása, beindítása 8. A súlyos fogyatékosok és lemorzsolódó tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében meg kell vizsgálni a készségfejlesztő speciális szakiskola beindításának lehetőségét. 9. A fejlesztő, rehabilitációs tevékenység mérhetővé tételének kidolgozása, az eredményesség növelése érdekében. VII. Megvalósítás Intézményünk biztosítja, hogy az intézmény Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve beépüljön az átdolgozásra kerülő Pedagógiai Programba, az Intézményi Minőségirányítási Programba, valamint minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, hogy érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. 19

20 A megvalósítás során a munkaközösségek, a pedagógiai teamek, és pedagógusok megismerik az esélyegyenlőséget biztosító programot, melynek végrehajtásában aktív szerepet vállalnak. Folyamatosan biztosítja belső továbbképzések szervezését, illetve 1-1 kolléga országos, vagy regionális továbbképzéseken való részvételét az esélyegyenlőség témakörben. Az Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben leírtakat évente, nevelési értekezlet részeként felülvizsgálja. VIII. Monitoring és nyilvánosság A Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet az intézmény közzéteszi a honlapján, és nyomtatásban biztosítja a valamennyi nevelői szobában. (Felelős: rendszergazda, tagintézmény-vezető) Nyomtatott formában és elektronikusan elhelyezi a tagintézmények könyvtárában. (Felelős: tagintézmény-vezető, könyvtáros) VIII. 1. A program megvalósulásának nyomon követése Évente monitoring vizsgálatok keretében vizsgáljuk az intézkedési tervben leírtakat: Önértékelés. Felelős: szervezeti egységek vezetői (igazgatóhelyettesek), munkaközösség-vezetők. Diák Önkormányzati véleményezés, önértékelés. Felelős: Diákönkormányzatokat segítő pedagógusok, diákönkormányzatok vezetői. Szülői szervezetek véleményezése. Felelős: tagintézmény-vezető helyettes, szülői munkaközösség vezetője Fenntartó véleményezése. Felelős: Tagintézmény-vezető, fenntartó kijelölt képviselője Eredményeinket honlapunkon tesszük nyilvánossá, figyelembe véve a személyes adatok védelmének biztosítását. 20

21 A nyilvánosság folyamatos biztosítása érdekében évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről a fenntartót, a szülőket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. VIII. 2. A megvalósítás garanciája Az esélyegyenlőségi program megvalósulásának garanciája: a nyilvánosság a nevelőtestület szakmaisága a fenntartó támogatása a meglévő törvényi háttér a visszacsatolás lehetőse valamennyi partner ellenőrzési joga, illetve véleménynyilvánítási lehetősége évente felülvizsgáljuk programunkat, és az észrevételeknek megfelelően, módosíthatjuk azt IX. Konzultáció és visszacsatolás A programok megvalósítására szánt, az akciótervben meghatározott határidők lejárta után (illetve szükség szerint, a megvalósulási ciklusban részfeladatok vizsgálatára vonatkozóan) lehetőséget biztosítunk az érintettek számára az eredmények megismerésére, és a véleményformálásra (fenntartó, intézményvezető, nevelőtestület, szülők (szülőszervezet), tanulók (diákönkormányzat), a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselői). A visszacsatolás formája írásos véleménynyilvánítás. Az érintetteknek véleményüket, korrekciós javaslataikat és véleményüket írásban kell benyújtani az intézmény igazgatójának. Az igazgató az észrevételekre 10 munkanapon belül köteles válaszolni, és amennyiben szükséges, 15 munkanapon belül intézkedni. X. Szankcionálás A Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának garanciáit a VII. 2. fejezet tartalmazza. Amennyiben az évenkénti felülvizsgálat, illetve az önértékelés során kiderülne, hogy nem teljesülnek, illetve nem érvényesülnek a tervben leírtak, az igazgató haladéktalanul vizsgálatot rendel el, és utasítást ad ki a terv felülvizsgálatára, hogy kiderüljön, a tervezés, vagy a végrehajtás során követtünk-e el hibát: - elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, 21

22 - megállapítja a felelősségeket, - intézkedési tervet készít. Ha a megvalósítás során a terv be nem tartásáéért konkrét személy a felelős, úgy az igazgató a vizsgálat eredményétől függően munkajogi szankciót (elbocsátás) alkalmazhat a vétkes ellen. XI. Hatályba lépés A Közoktatási esélyegyenlőségi terv a tagintézmények nevelőtestületeinek elfogadásával, a diákönkormányzat és a szülők egyetértésével, valamint a fenntartó ellenjegyzésével lép hatályba. Balassagyarmat,2011. szeptember 1. 22

23 RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV (dolgozói)

24 Bevezető 1. Ezen szabályzat az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző évi CXXV. törvényen az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról alapul. 2. Az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltatónak meg kell tartania a munkához való hozzájutásban: a jogviszony létesítését megelőző eljárás során, a jogviszony létesítése és megszüntetése esetén, a munkafeltételek megállapításában és biztosításában, a képzési és előmeneteli rendszer, a munkafeltételek megállapítása és a bérezés, juttatások területén, valamint a kártérítési és a fegyelmi felelősség érvényesítése során. 3. Ezen Esélyegyenlőségi terv az összes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül az alkalmazás helyétől, jellegétől, a munkaidőtől vagy az alkalmazás határozott idejű voltától. 4. Az esélyegyenlőség érvényesítése során különös tekintettel kell lenni az alábbi csoportokra: nők, 40 évnél idősebb munkavállalók, romák, fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek, két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő munkavállalók, pályakezdők, nagycsaládosok. 5. A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi, és etnikai hovatartozásra, ill. az egészségi állapotra vonatkozó adatok különleges személyes adatok, így azok csak az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján kezelhetők. A nyilatkozattételre senki sem kötelezhető, de a munkavállaló csak abban az esetben vehet részt a programban, ha hozzájárul adatai nyilvántartásához és kezeléséhez. Az ilyen jellegű adatok nyilvántartását be kell jelenteni az Adatvédelmi biztosnak, és az adatok nyilvántartása, kezelése csak az Adatvédelmi törvény szigorú betartásával lehet- 24

25 séges. (Az adatkezelési hozzájárulást az Esélyegyenlőségi terv 1. számú melléklete tartalmazza.) 6. Ezen terv tartalmazza a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését, különösen azok: bérét, munkakörülményeit, szakmai előmenetelét, képzését, valamint a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeiket illetően. 7. Ezen Esélyegyenlőségi terv -et a munkáltató és az érdekképviseleti szerv együttesen fogadja el, a fenntartó a tervet ellenjegyzi. A terv elfogadásáról és tartalmáról tájékoztatni kell az összes munkavállalót, mégpedig általuk érthető módon. A terv által nyújtott kedvezmények igénybevételére, illetve a programokban való részvételre nem kötelezhető senki, így erről le is lehet mondani. A lemondást írásban kell rögzíteni. (A lemondó nyilatkozatot a 2. számú melléklet tartalmazza.) 8. Ezen Esélyegyenlőségi terv önálló dokumentumként kerül elfogadásra. 25

26 Értelmező rendelkezések Az egyenlő bánásmód elvének megsértése Az egyenlő bánásmód elvének megsértését jelentik a következők: 1. Közvetlen (nyílt) hátrányos megkülönböztetés: Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, ill. határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, továbbá egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest. (Nyílt hátrányos megkülönbözetés például, ha egy fiatal nő helyett vele azonos vagy esetleg alacsonyabb tudással, képzettséggel rendelkező férfijelentkezőt vesz fel a munkáltató, mert attól fél, hogy a nő teherbe esik a közeljövőben, és így hosszabb időre kiesik a munkából.) 2. Közvetett (rejtett) hátrányos megkülönböztetés: Közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, amely nem minősül közvetlen diszkriminációnak, és látszólag meg is felel az egyenlő bánásmód követelményének, azonban a fent meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, velük összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. (Erre példa, ha a részmunkaidőben foglalkoztatottak túlnyomó része nő, és a részmunkaidősök kevesebb órabért kapnak, mint teljes munkaidőben foglalkoztatott férfi társaik. Ez a munkáltatói intézkedés rejtett hátrányos megkülönböztetésnek minősíthető, mert ugyan minden, részmunkaidőben dolgozóra vonatkozik, de eredményeképpen a nők keresnek kevesebbet.) 26

27 3. Zaklatás: Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a közvetlen diszkrimináció fogalmában meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (A zaklatás egyik legismertebb formája a munkahelyi szexuális zaklatás.) 4. Jogellenes elkülönítés (szegregáció): Jogellenes elkülönítést valósít meg az a magatartás, amely a fent meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy azok csoportját másoktól tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül elkülönít. (Jogellenes elkülönítés például, ha a roma és nem roma származású munkavállalókat egymástól elkülönítve dolgoztatják.) 5. Megtorlás: Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget. (Ilyen lehet például a munkáltató retorziója azzal a munkavállalóval szemben, aki a munkáltatóra nézve hátrányos tanúvallomást tesz.) 27

28 Általános célok, etikai elvek A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód: A jelen megállapodást aláíró felek az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak. A munkáltató elkötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, stb. miatti diszkriminációra. Ez alól kivétel a foglalkoztatás jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei. Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók életkora, neme, nemzetiségi hovatartozása, családi vagy egészségügyi állapota miatt bekövetkező közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére. Az emberi méltóság tiszteletben tartása A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A munkáltató a saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört alakít ki, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. Partneri kapcsolat, együttműködés A munkáltató a foglalkoztatási viszony keretei között is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, szem előtt tartva a kölcsönös előnyök egyidejű biztosítását. Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás vagy más, társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. 28

29 Méltányos és rugalmas elbánás A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely érheti a munkavállalókat foglalkoztatásuk során. A munkáltató olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket alkalmaz, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. 29

30 Helyzetfelmérés A helyzetfelmérés alapvető szempontjai: 1. Mely hátrányos helyzetű csoportok vannak jelen a munkáltatónál? 2. Milyen az arányuk a belépő munkavállalók, kilépő munkavállalók, képzésben részt vevők, egészségügyi szűrésben, bizonyos munkakörökben részt vevők között? 3. Mely területeken érheti hátrány az egyes munkavállalókat? 4. A jelenlegi juttatási, eljárási rendszer felülvizsgálata. A munkaköri leírások lehetőséget adnak-e a közvetlen vagy közvetett diszkriminációra? 5. Van-e érvényben esélyegyenlőségre vonatkozó megállapodás, és ha igen, mire terjed ki? A helyzetfelmérés célja, hogy kiderüljön, mely területeken milyen az egyes célcsoportokba tartozók aránya, hol vannak azok a helyek, ahol a szervezetben elfoglalt arányukhoz képest jóval kevesebben jelennek meg. A felmérés során ki lehet kérni a munkavállalói érdekképviseletek vagy közvetlenül a munkavállalók véleményét, hogy szerintük mely pontokon lehetne javítani a hátrányos helyzetű munkavállalók esélyein. A helyzetkép meghatározásához szükséges dokumentumok: Szervezeti és Működési Szabályzat, munkaköri leírások, munkaszerződések, képzési terv, minőségbiztosítási dokumentáció, béren kívüli juttatások rendszere. 30

31 A helyzetfelmérés adatai a 2011.évet tükrözik 1. A foglalkoztatás területén: A munkáltatónál 183 fő munkavállaló van alkalmazásban. Ezek 75 %-a nő, 46 %-a 40 évnél idősebb korú, 6 fő megváltozott munkaképességű (vagy fogyatékos), 55 %-a gyermekes munkavállaló. A gyermekes munkavállalók közül nő: 81 fő, közülük 28 fő 1 gyermekes, 43 fő 2 gyermekes, 10 fő 3 vagy többgyermekes. A gyermekes munkavállalók közül férfi: 25 fő, közülük 13 fő 1 gyermekes, 7 fő 2 gyermekes, 5 fő 3 vagy többgyermekes. A határozatlan idejű szerződéssel dolgozók száma 161 fő, a határozott ideig tartó szerződéssel dolgozók száma 29 fő. Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 7 fő. A határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók között 10 fő (34 %) a 40 év fölötti nő; 4 fő (14%) a 40 év feletti férfi. A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók közt 100 % arányban szerepelnek a 40 év fölötti nők. 2. A munkakörülmények területén: A munkaerő-felvételi eljárásban résztvevők közt 79 %-ban szerepelnek a nők. Az elutasított jelentkezők közt 8 %-ban szerepelnek a 40 év felettiek. A belépő munkavállalók közt 78 %-ban szerepelnek a nők. A munkáltatói felmentéssel távozó munkavállalók közt nem szerepelnek a nők. A munkavállalói felmondással/kilépéssel távozó munkavállalók közt nem szerepelnek a nők. 3. A képzések területén: A továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 50 %-ban szerepelnek a nők. A továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 57 %-ban szerepelnek a 40 év fölöttiek. A felsőfokú továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 63 %-ban szerepelnek a 40 évnél fiatalabb munkavállalók A nyelvi továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 25 %-ban szerepelnek a 40 év fölötti munkavállalók. A többnapos konferencián, tanulmányúton részt vevő munkavállalók közt ritkán szerepelnek a nők. 31