Tanulmányi út Beszámoló

Átírás

1 Tanulmányi út Beszámoló Tanulmányi kirándulásunk egy hallgatók által szervezett tanulmányi út elsődleges célja a különböző élőhely típusok és az őket veszélyeztető hatások megismerése. A hallgatók felkérésére számos tanár és gyakorlati szakember vett részt, így az érdeklődő diákok kellően széles körben bővíthették ismereteiket szakmai program: Hétfőn reggel fél 8-kor volt a gyülekezőnk az egyetem kollégiuma előtt, innen indultunk neki négy napos utunknak. Első napra a legfontosabb terv a szállás elérése volt, kisebb megállókkal tarkítva. Első kisebb megállónk Komáromban volt ahol Berki Imre tanulmányi utunk vezető tanára tartott kiselőadást a Duna szabályozásról, a morotva tavak, valamint a mesterséges holtágak létrejöttéről és ezek ökológiai vonatkozásairól. Útba ejtettük Párkányt ahol megtekintettük a híres párkányi hidat, illetve a várost, ahol Berki tanár úr kultúrtörténeti kiselőadást tartott a hallgatóságnak. Harmadik nagyobb megállónk Selmecbányán volt. Az ebédszünetben szabad program volt, ami lehetőséget biztosított az ott korábban nem járt hallgatóknak az egykori Akadémia, Alma Materünk megtekintésére, illetve egy rövid temetői megemlékezésre. Útközben, az idő hasznos eltöltésének 1. ábra Akadémia céljából két hallgató Czirfusz Csilla és Kocsis Ramóna (két főszervezőnk) előre felkészülve a Tátra természeti csodáiból készített egy rövid ismeretterjesztő kvízjátékot. A kérdések jellemzően a Tátra állat és növény világára

2 illetve annak geológiájára vonatkoztak. A 30 kérdés válaszát a javítás után közösen is megbeszéltük. Ebből mindenki meg tudhatta milyen magas a Tátra legmagasabb pontja a Gerlechfalvi-csúcs, vagy, hogy hány barnamedve él a Magas-Tátra területén. Útközben Berki tanár úr mondta el nekünk a Tátra történetét, felszíni képződményeinek kialakulását, Csiszár Ágnes tanárnő és Zagyvai Gergely tanár úr pedig a növényvilágát ismertette. A szállásra este 7 órára után érkeztünk meg, ami Csorba külvárosában az erdő szélén található. Itt sorkerült az elmaradt ismeretségek megszerzésére, az aznap látott természeti csodák felelevenítésére és a másnapi program megbeszélésére szakmai program: Előzetes egyeztetés után a második nap egy nagy túra keretein belül megismerkednünk a Tátra természeti csodáival. Első állomásunkra a Csorba tóhoz busszal érkeztünk meg ahol megtekintettük a napjainkra igen híressé és kedvelté vált tavat és közvetlen környezetét. A Csorba tónál lévő nagy térképnél Berki tanár úr részleteiben ismertette nekünk a Tátra nevezetesebb csúcsait, hegyvonulatait, völgyeit.

3 2. ábra Berki tanár úr térképes tájismertetője A tó alatt fekvő parkolóból elindulva a piros jelzésű túraútvonalon indultunk el első nagyobb megállónk fele a Póprádi-tóhoz. Az aszfaltos parkolót elhagyva az erdőben vezetett tovább utunk. Itt nagyon hamar megálltunk és gyönyörködtünk a növényzetben, tájban, eközben Brolly tanár úr és Berki tanár úr ismertette számunkra a völgyzárógát tavak, a moréna tavak és azok létrejöttét, a tavak közti lényeges (mesterséges-természetes) különbséget. Szóba került a hegyvidéki vízgazdálkodás szerepe is. Brolly tanár úr ezen az első állomáson mondta el számunkra milyen nehézségei vannak a hegyvidéki térképezésnek, és hogy ezért miért van jelentősége a hallgatóknak a geodéziai ismeretekre. Felvetődött a kérdés miszerint beszélhetünk-e erdészeti geodéziáról, hiszen erdészeti útépítés fogalma egy létező fogalom és ilyen környezetben a földmérőknek általában nincs munkája, viszont az erdőgazdálkodóknak gyakran előfordulhat olyan tervezési munkája, melyhez hozzá tartozik valamilyen geodéziai tevékenység is. 3. ábra A Csorba tó egy végmoréna tó

4 Kicsit később beljebb haladva az erdős terület szívébe a növénytan tanszék két tanára ismertette számunkra a lágyszárú növényeket és az azokban rejlő érdekességet, illetve Antal Gábor vendégoktató beszélt nekünk a madárberkenyéről és ehhez kapcsolódóan a többi berkenye fajról és azok jelentőségéről. Antal úr főiskolai teendői mellett a gyakorlati életben foglalkozik a berkenyék mag gyűjtésével és értékesítésével. 4. ábra Csiszár Ágnes tart növény ismertetőt a hallgatóknak Útközben a kisebb nagyobb megállóknál tanáraink minden alkalommal ismertették bemutatták számunkra a jellegzetes botanikai, geológia, növényföldrajzi, erdőgazdálkodási érdekességeket, jellegzetességeket. Érdekes volt lassan fokozatosan végig követni a növényzet változását a tengerszintfeletti magasság változásában. Erre az időnként előbukkanó páratlan szépségű hegyláncok is lehetőséget nyújtottak. Menetelésünk közben számos alkalommal találkoztunk csak nálunk, vagy nemzetközi szinten is védett növényekkel, állatokkal. Ezekre természetesen kiemelt figyelem fordult, főleg azokkal melyek hazánkban is elő-elő fordulnak. Ezek közül szeretnék csak példaként felhozni egy-egy fajt.

5 5. ábra Csoportkép páratlan háttérrel Ilyen faj volt a keresztes vipera, mely igazi ritkaságnak számít és csak nagyon kevés túrázónak adatik meg az a lehetőség, hogy ezen ritka mérges kígyóval találkozzon. Bár a kígyó jelenléte az út közelségében nem okozott a társaság körében páratlan örömöt, mindenképen nagydolog, hogy alkalmunk volt megfigyelni (egy rövid ideig) természetes élőhelyén ezt az egyébként békés, fokozottan védett állatot. Természetesen a védett növényzetből még több faj került szemünk elé botanikus tanáraink révén. Ilyen volt például a sárga ibolya vagy a kereklevelű körtike. Természetesen a fásnövények ismertetetése sem maradt el. 6. ábra Egy csodaszép keresztes vipera

6 7. ábra Sárga ibolya alkalma megpillantani olykor olykor-olykor a kristálytiszta vízben. A tónál eltöltött pihenő után vettük lábunk alá a kéktúra útvonalát a méltán híres Menguszfalvi-völgyet, a Csorba és a Ryzy csúcsok irányába. Ez az út már egy lényegesen komolyabb terep adottságú útvonal volt a két csúcs irányában. Aki korábban még nem látott az most testközelből nézhette meg a cirbolyafenyőt, füles fűzet, vörös áfonyát. Első nagyobb délelőtti túránk végcélja a Póprádi tó, egy szintén páratlan szépségű morénató volt. Itt álltunk meg először hosszabb időre leülni, kinyújtóztatni lábainkat és ebédelni. A páratlan szépségű tónál természetesen ismét nem ált meg az okítás és Berki tanár úr beszél informált bennünket az újabb látni valókról. A szerencsésebbeknek az itt őshonos sebes pisztrángokat is volt 8. ábra Poprádi tó A társaság egy idő után elágazáshoz ért, ahol két választási lehetőség volt. Az egyik Berki tanár úrral a Csorba csúcsának lábánál lévő tengerszemek, amik kb méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el. Másik lehetőség pedig a távolságra valamivel rövidebb, de annál meredekebb és megterhelőbb úti cél a Ryzy csúcsa, ami megközelíti a bűvös 2500 méteres tengerszint feletti magasságot. A társaság itt nagyjából két félre oszlott és ki-ki képességeit felmérve indult tovább a számára megfelelő nehézségű terepnek. Vissza fele találkozó pontnak a már eddig 9. ábra Útban a tengerszemekhez

7 10. ábra Túra útvonalaink megismert Poprádi tavat választottuk, ahol található vendég ház is és időjárás biztos út vezet a kiindulási pontunkhoz a Csorba tóhoz. Útközben mindkét csapatnak páratlan szépségű tájképi látványban lehetett része. Elhagyva az erdős zónát pedig csodálatos látványt nyújtott mindenkinek az alhavasi rétek virágzása. Természetesen 2000 méter környékén már jócskán találkoztunk hófoltokkal is, ami szerencsére a meleg, napsütéses időjárásban kimondottan üdítően hűtötte a nap sugarai által felmelegedett sziklákat. Mindkét társaságnak rész volt a kisebb nagyobb vízesésekben, tengerszemekben való gyönyörködés lehetőségere, és a hegycsúcsok közelében a völgyekből kitekintve fenséges látványt nyújtott 11. ábra útban a Ryzyre

8 nekünk déli irányban az Alacsony-Tátra és a Póprádi-medence, észak felé pedig a távolban egy-egy felhő között előtűnt Lengyel ország is. Szerencsére az élményben gazdag, de helyenként veszélyes terepviszonyok nem fogtak ki senkin és mindenki épen és egészségesen elérte a találkozási pontot. A találkozó után a hosszú és fárasztó út a szálásra vitt minket, ahol közösen főztük meg vacsoránkat és lazítottuk el izmainkat. Az időjárással szerencsénk volt mivel kitűnő a megszokottnál melegebb idő volt, ami azonban a méter magas hegyek között kimondottan kellemesnek hatott, a magashegyvidéki klímához hozzá nem szokott társaságnak szakmai program: Harmadik nap reggel 8 órakor volt az indulás, az előző napi fárasztó túra után főleg buszos kirándulás volt tervbe véve. Első célunk Szepes vára volt, amit az előző nap levezetése képen a lenti parkolóból indulva másztunk meg. Szepesvár az egykori Nagy-magyarország legnagyobb végvára volt. és a Magas és Alacsony-Tátra között a Poprádi medencében található. A várba felérve Berki tanár úr tartott nekünk tájékoztatót a várról és a Poprádimedencéről. A két magashegység között elterülő medence is számos érdekes növénynek és állatnak ad otthon. A várban alkalmunk volt megfigyelni az területen őshonos napjainkra egyre ritkább ürgét. Az ürgék a nagykiterjedésű mezőségi területek lakói, így a poprádi medencében is elő fordulnak. Természetesen a rájuk vadászó ragadozó madarak (egerésző ölyv, vörös kány, stb.) illetve egyéb ragadozók (róka, vipera) is előfordulnak a medencében. A Poprádi medencéről érdekességként elmondta még Berki tanár úr, hogy ez első olyan kismedence melynek folyója már nem a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Az általunk is bejárt Menguszfalvi-völgytől keletre eső hegygerinc az, ami a tényleges vízválasztója a területnek, ugyanis az említett völgytől keletre a folyók jelentős része a Dunajecbe fut bele, ami később Lengyelország területén a Visztulába 12. ábra Ürge

9 folyva éri el a tengert. Ezzel szemben nyugat felé haladva már a Vág a következő jelentősebb folyó, ami viszont a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Szepesvár és a Poprádi medence után Lőcsére vezetett bennünket az utunk. Vezető tanárunktól itt is meghallgattuk a város történetét. Megtekintettük a Mikszáth regényből is ismerős városházát (belvárost) és az asszonyok számára készített szégyen ketrecet. A szállásra vissza felé útba ejtettük a Magas- Tátra legmagasabb hegyláncát, melynek része a Kárpátok két legmagasabb pontja a Gerlachfaliv-csúcs (2655 m) és a Lomnici-csúcs(2634 m). A buszból is kiválóan látszott a Lomnici-csúcs tetején a meteorológiai mérő állomás. Ezen a kis buszos körúton megtekintettük Tátra-Lomnicot a Magas-Tátra Nemzeti Park székhelyét 13. ábra Szepesvár illetve megálltunk, hogy megtekintsük és megtárgyaljuk a 2004-ben bekövetkezett széldöntés és széltörést. Az a természeti katasztrófa végig söpört az egész Magas-Tátrán és 4,5 milló 3 faanyag feküdt el. Az elmúlt 8 évben már helyre alították, amit helyre lehetett, de egy ekkora katasztrófa több 10 évig jelentős nyomot hagy a tájképben.

10 12. ábra Ami a széldöntés után maradt A széldöntés nyomán a részt vevő erdőmérnökök Molnár Nikolett, Antal Gábor, Folcz Ádám és Brolly Gábor mondták el észrevételeiket és ismereteiket a lezajlott eseményekről. Kirándulásunk során jól megszemlélhettük a szukcesszió első lépeseit a szélsőséges termőhelyeken és az erdészek csemetével történő újra erdősítését. Érdekes volt az, hogy milyen nagy figyelmet szenteltek az egyes elültetett csemetékre, minden csemete mellé egy karót tűztek, hogy a későbbi ápolások során véletlenül se sértsék meg azokat. A növénytani tanszék oktatói természetesen bemutatták a vágástéri lágyszárú növényeket és a pionír jellegű fa és cserje fajokat. Ökológia tanárunk pedig elmondta a természetes szukcesszió idevonatkozó részét.

11 14. ábra Ültetett lucfenyő csemete karózva és vörös bodza a vágástéren Tátra-Lomnic utáni következő állomásunk már a szállás volt, ahol ismét közös főzésbe és számháborúba kezdtünk. Az ilyen közösségi játékok, programok mindig erős csapatépítő szellemmel bírnak és szerencsére egy tanár vagy diák sem vonta ki magát ezek alól szakmai program: Csütörtökre, azaz negyedik, utolsó napunkra a két fárasztó nap után már csak a haza fele tartó út várt ránk. Természetesen megállók nélkül, ez az út sem telhetett el. Hazafelé útba ejtettük a Déli-Tátra híres hegyeit és Donovalinál keltünk át a hágón. Ezáltal betekintésünk nyílt a két Tátra közti különbségekre. Útközben a többszöri megállok egyikénél tanáraink elmondták a növényzetben (bükkösök, luccosok) rejlő különbségeket, illetve Berki tanár úr elmondta az Északi Kárpátok kőzeteinek legfőbb fajtáit azok kialakulását és előfordulását.

12 Ezt követően még Körmöcbányán álltunk meg, ahol megtekintettük a város főbb nevezetességeit: Szentháromság szobrát, főterét, templomát. Természetesen itt is ismertetésre került a város története. Későbbi célunk, hogy legyenek még ilyen, vagy ehhez hasonló utak, melyek szorosabbá fűzik a tanár diák kapcsolatokat és széles körben bővítik a jelenlévők kultúrális és természettudományi ismereteit.